BALATONFENYVES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1996.(IV.30.)Kt.sz. rendelete az állattartás rendjéről I. BEVEZETŐ Balatonfenyves önkormányzati Képviselő-testülete az 1990. évi LXV.tv. 1.§.(3)bek-ben foglalt felhatalmazás alapján a község területén az állattartás rendjét az alábbi rendeletben szabályozza. II. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed Balatonfenyves község bel- és külterületén tartott minden állatra, kivéve az állattartó telepeken tartott állatokra. (2) Balatonfenyves községben a Képviselő-testület által elfogadott Általános Rendezési Terv előírásainak figyelembevételével a községet átszelő vasútvonaltól É-ra eső területen, mely a VII. számú, kiemelt üdülőövezetnek minősül, haszonállat tartása tilos. (3) Az (1)bek-ben foglalt területen tartható kutya, macska, díszállat, továbbá az aznapi fogyasztásra beszerzett baromfi. (4)1 A vasútvonal és a település déli határvonala (Jancsi-árok és Csatornapart) közötti területen május 31 - szeptember 1-ig terjedő időszakban haszonállat – baromfi, prémes állat, galamb kivételével – nem tartható. (5) A vasútvonaltól D-re eső területen a BFLÜ jelű építési övezetben haszonállat tartása a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások és e rendelet előírásai szerint tarthatók. Állatot csak megfelelő, e célra épített állattartó létesítményben szabad tartani. (6) Nagyüzemi állattartásra, már meglévő állattartó telepen egyedi engedély alapján kerülhet sor az érintett szakhatóságok előzetes hozzájárulásával. III. AZ ÁLLATTARTÁS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI 2.§. (1) Új állattartó létesítményt nem lehet építeni. Ez alól a Képviselő-testület egyedi felmentést adhat. A felmentés után az építkezés az építéshatóság engedélyével a vonatkozó jogszabályok betartása melett történhet. Ezen előírás be nem tartása az engedély nélküli építkezés következményeit vonja maga után. (2) Az állattartó létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy az sem az építtető főépületének rendeltetésszerű használatát, sem a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát - megfelelő védőtávolság biztosításával - ne zavarja. Homlokzatképzésére és tetőfedésére a főépület adottságai irányadók. 1
Módosította a a 12/2002 (IX.13.) rendelet 1.§-a.
2
Megfelelő a védőtávolság, ha: Védőtávolság melléképület melléképítmény
lakóépülettől pincétől
ásott és fúrt
1-100 db-ig 100 db felett növendék baromfi 200 db-ig
6m 25 m 6m
15 m 15 m 15 m
ragadozó prémes állat
25 m
15 m
kúttól
baromfi, egyéb szárnyas prémes állat, galamb ketrece, ólja, kifutója:
számosállat, vadállat istálója, ólja, kifutója: 2 db-ig 3-20 db-ig számosállat, vadállat, istálója, ólja, kifutója külterületen Trágya és trágyalé tároló
6m 15 m
15 m 15 m
25 m
15 m
állattartó épülettől távolabb, de legalább 10 m
20 m
(3)Új állattartó létesítmény építésével egyidejűleg az építtető köteles - kisállattartás kivételével - két egymással vezetéken kapcsolatban álló, zártrendszerű trágya, ill. hígtrágya tárolására alkalmas, az építéshatósági előírásoknak megfelelő tárolót építeni. A trágyalé elvezetése kizárólag zárt csatornarendszerben, a hígtrágya tárolása vízzáró módon kiképzett, fedett tárolóban vagy tartályban történhet. A szilárd, almos trágya vízhatlan alapzattal és elfolyást gátló oldalfallal ellátott gyűjtőben tárolható. (4) Kizárólag kisállattartás esetén a képződött trágyát naponta összegyűjtve, takarással, vagy egyéb módon kell ártalmatlanítani. Az ebből eredő, környezetre zavaró és szennyező hatást azonnal meg kell szüntetni. (5) A zártrendszerű trágyatároló kezelésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések irányadók. Az állattartó köteles a tárolást úgy megoldani, és a tároló rendszeres ürítését úgy végezni, hogy azzal környezetét ne zavarja, ill. ne szennyezze. (6) A trágyát az állattartó köteles véglegesen külterületen elhelyezni oly módon, hogy azzal a mezőgazdasági területek minőségét javítsa. Ha ezt nem tudja megoldani, egyéb módon köteles a trágyát ártalmatlanítani. IV. AZ ÁLLATTARTÁS EGYÉB FELTÉTELEI 3.§.
3 (1) Állattartásra szolgáló, már meglévő épületben az állattartás a vonatkozó előírások betartásával tovább folytatható. Ilyen helyeken a 2.§.(3)bek-ben foglalt zártrendszerű, kétegységes trágyatárolót e rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül kell megépíteni. Ez időpontig köteles az állattartó a képződött trágyát ingatlanáról naponta külterületre szállítani, vagy egyéb módon ártalmatlanítani a 2.§.(6) bek-ben foglaltak szerint. (2) Az állatok tartásánál mind a közegészségügyi szabályokat, mind az állategészségügyi szabályokat, előírásokat maradéktalanul be kell tartani. (3) Az állattartás környezetében lakó, vagy egyéb címen tartózkodó személyek bejelentésére az állattartás körülményeit a hatóság felülvizsgálja, és indokolt esetben felhívja az állattartó figyelmét a hiányosságok megszüntetésére, a megfelelő tartás biztosítására. Egyidejűleg tájékoztatja az ügyben illetékes államigazgatási hatóságot (ÁNTSZ, Állategészségügyi Állomás, stb.), és intézkedést kezdeményez. (4) Amennyiben az állattartó a helyi hatóság felhívása, ill. az államigazgatási hatóság intézkedése ellenére az állattartás kifogásolt körülményeit nem szünteti meg, úgy a helyi hatóság az állattartást fajtára, egyedszámra korlátozhatja, ill. megtilthatja. V. A NEM HASZONÁLLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 4.§. (1) Kutyát az egyéb jogszabályoknak megfelelő módon kell tartani. Amennyiben a felsőbb szintű jogszabályokat a kutyatartó nem tartja be, szabálysértést követ el. A kóbor és beteg állatok tekintetében az Állategészségügyi Szabályzatban, és egyéb felsőbb szintű jogszabályban foglalt intézkedéseket kell megtenni. (2) Többlakásos lakóházban, - ide értve az ikerházban lévő lakásokat is - kutyát csak a szomszéd(ok) beleegyező nyiltakozata esetén szabad tartani. (3) Tenyésztésre szolgáló kutyatartás csak a Polgármester engedélyével folytatható. Az engedélyezési eljárásban a felsőbb szintű, és jelen rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. Figyelembe kell venni a tartás körülményeit, és a környezetre gyakorolt hatását. (4) Az ebtartó köteles évente egyszer a jegyző és állatorvos által közzétett időpontban, valamint a 3 hónapos kort elért ebet egy hónapon belül veszettség ellen állatorvossal saját költségén beoltatni. Az erről kapott eboltási bizonyítványt a legközelebbi védőoltásig köteles megőrizni. (5) Az ebek ürítése közterületen csak a köves út szélén lévő víznyelőbe engedhető meg. Bármely más belterületi helyen az általuk okozott szennyezés eltakarításáról az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott köteles gondoskodni. (6) Az ebtulajdonos köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz bejelenteni a sérült személy adatainak közlésével, ha az eb embert mart. 5.§. Befogott vadállat és hüllő tartásához engedélyt, szakértői vélemény nyílvánítást követően az Önkormányzat adhat. Nem adható engedély, ha: a/ a közegészségügyi és állategészségügyi feltételek nem biztosítottak
4 b/ szakértő nem javasolja c/ nem biztosítottak a biztonságos elhelyezési körülmények d/ emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségben kívánják az állatot tartani e/ az állattartás helyétől 200 m-en belül lévő ingatlantulajdonosok (bérlők) több mint fele nem járul hozzá. 6.§. (1) A méhészkedést - a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi, stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. (2) Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. (3) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás tulajdonosának (bérlőjének) hozzájárulásával szabad. (4) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 m, használatban lévő utaktól (közúttól, saját használatú úttól pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított) 10 m távolságon túl szabad csak elhelyezni. (5) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 m távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban, vagy legalább 2 m magas, tömör (deszka, stb.) kerítés, vagy élősövény létesítésével a magasban való kirepülését kell biztosítani. 7.§. (1) Galamb tartása több lakásos épületben a padlástér elkülönített részén, a többi lakó, tulajdonos, bérlő hozzájárulásával történhet. Minden más ingatlanon korlátozás nélkül tartható. (2) Egyéb kedvtelésből tartott állat az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával a község egész területén tartható. Az Önkormányzat kérelemre a tartható állatok számát korlátozhatja, ha a tartás más, vagy mások érdekét sérti. 8.§. (1) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, és szükség szerint azokat fertőtleníteni. Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és ezek környékén az állattartó köteles a kártékony rágcsálókat és rovarokat rendszeresen írtani. (2) Az állat tulajdonosa köteles az állatot kielégítő módon tartani, etetni, takarmányozni, gondozni, megbetegedés esetén gyógyításáról gondoskodni. (3) Az állatot kínozni, bántalmazni, éheztetni, elhagyni tilos ! (4) Az állattartó az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon túli kötelezettségeire az Állategészségügyről szóló törvény rendelkezései az irányadók. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.§. (1) Jelen rendelet 1996. május 1-én lép hatályba. Kihírdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
5 (2) Önkormányzati rendeletbe ütköző szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbísággal sújtható az, aki e rendelet állattartás körülményeire vonatkozó előírását és egyéb kötelezettségét megszegi. (3) E szabálysértést elkövetőkkel szemben a közterület-felügyelő és az Önkormányzat Képviselőtestülete Hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki. (4) Az állati hullák ártalmatlanítása, elhelyezése ott történhet, ahol az Önkormányzatnak erre szerződése van. (5)2 E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel - a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL törvényt kell alkalmazni.
Gönczyné dr. Gállos Judit sk. jegyző
2
Módosította a 16/2005 (IX.30.) rendelet 1.§-a
Lombár Gábor sk. polgármester
