25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
A LÉTESÍTÉS KÖVETELMÉNYEI [Az Mvt. 19. §-ának (3) és 21. §-ának (1), (2), (4) bekezdéseihez] 2. § (1) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésével kapcsolatban az MSZ ENV 26385:1999 szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni. (2) Amennyiben a munkaadó az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésénél az (1) bekezdés szerinti nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés követelményeinek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. 3. § A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok keretében létesítmény, munkahely, technológia esetében a munkáltató munkaegészségügyi szempontból köteles felmérni a veszély jellegét, a veszélyeztetettség mértékét, a veszélyeztetettek körét és meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módozatát, ezen belül részletesen ki kell térnie a műszaki és egyéni védelemre, a szervezési és az egészségügyi megelőzési intézkedésekre.
A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI [Az Mvt. 24. §-ának a) pontjához] 4. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról. Ha a munkahelyen ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat „ivóvíz”, illetve „nem ivóvíz” felírással és piktogrammal kell ellátni. (2) Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről egyéb módon kell gondoskodni. Az ivóvíztartály kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül inni ne lehessen. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy azok feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel történjen. (3) Azokon a munkahelyeken, ahol étkezni és inni tilos, továbbá, ahol az ivóvíz-szolgáltatás nem ivókutas rendszerű, az étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel kell lenni az ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére is. [Az Mvt. 24. §-ának b) pontjához] 5. § (1) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe, a munkahelyen dohányozni, inni, étkezni, illetve élelmiszert tárolni tilos. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben, továbbá minden olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a meleg, illetve hideg klíma hatásának megelőzése céljából pihenőidőre jogosultak, a munkavállalók létszámának megfelelő méretezésű, szobahőmérsékletű (fűthető, illetve szellőztethető) pihenő-, illetve melegedőhelyiséget kell biztosítani, amely alkalmas étkezésre, ital fogyasztására, valamint élelmiszerek tárolására. Ez a helyiség nem lehet egyben dohányzásra kijelölt hely is.
(3) A telepített munkahelyeken az MSZ 04-220:1981 szabvány szerinti „A”, „D”, „E” tisztasági fokozatú tevékenységek esetén, továbbá szabadtéri, nem telepített munkahelyeken a munkavállalók létszámának megfelelő és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő étkezési lehetőséget is biztosítani kell. (4) A pihenő-, melegedő-, illetve az étkezőhelyiségekben asztalt, háttámlás széket, ruhafogast, hulladékgyűjtőt, továbbá szükség szerint ételtárolási, étkezés előtti kézmosási és kézszárítási lehetőséget kell biztosítani. (5) Az MSZ 04-220:1981 szabvány szerinti „A”, „D”, „E” tisztasági fokozatú tevékenységek során, a szabvány előírása alapján kialakított fehér-fekete rendszerű csoportos öltözőhelyiséget, valamint a mosdáshoz, zuhanyozáshoz meleg, ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani a legnagyobb műszaklétszám figyelembevételével. (6) A 24 °C (korrigált) effektív hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőterheléssel járó zárt, telepített munkahelyeken az öltözőcsoportot és az illemhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az zárt közlekedő helyiségen át legyen megközelíthető. (Az Mvt. 25. §-ához) 6. § A munkahelyi rend és tisztaság érdekében: a) a munkahelyeken a rovarok és rágcsálók irtásáról szükség szerint gondoskodni kell, b) a zárt téri munkahelyeket rendszeresen, a használatnak megfelelő gyakoriságban, azon munkahelyeket, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszer takarítani kell, c) azon munkahelyeken, ahol veszélyes anyagok pora szennyezheti a munkakörnyezetet, a b) pontban előírt takarítást oly módon kell elvégezni, hogy az a takarítást végzőre újabb veszélyforrást ne jelentsen. 7. § (1) A munkahelyen a termelési és kommunális hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. (2) A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti hulladékokat a munkahelyről az erre kijelölt tárolóhelyre naponta kell eltávolítani, és onnan legalább hetente kétszer el kell szállítani. (4) A (2) bekezdésben jelölt hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponként, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket szükség szerint, de legalább hetente két alkalommal tisztítani és fertőtleníteni kell. (5) A munkahelyeken keletkezett veszélyes hulladékot a külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. (Az Mvt. 31. §-ához) 8. § (1) Állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyen a munkavégzés jellegének akkor felel meg a világítás, ha a munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység figyelembevételével kielégíti az MSZ 6240-4:1986 szabvány által előírt értékeket, valamint az MSZ 6240-2:1986 szabványban foglalt általános követelményeket, vagy azokat más, legalább egyenértékű megoldás szerint biztosítja. (2) A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél az MSZ 6240-3:1986 szabvány előírásaiban foglaltak vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. (3) Amennyiben a munkahely kialakítója a megvilágítás esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szabványban foglaltaktól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés közegészségügyi követelményeinek való megfelelőség megállapítását az OTH-tól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. (Az Mvt. 32. §-ához) 9. § (1) A munkahelyen a zaj szintje nem haladhatja meg az 1. számú mellékletében megadott értékeket. (2) El kell határolni az első bekezdésben előírt határértékeket meghaladó zajszintű munkaeszközöket és technológiákat a határérték alatti zajszintű munkahelyektől, továbbá egymástól azokat a zajos - határérték feletti munkahelyeket, ahol a két munkahely zajszintje több mint 3 dB-lel eltér. 10. § (1) A munkahelyen a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés értéke a 2. számú melléklet 2. pontja szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban a 0,9 m/s2, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s2 8 órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s2 pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértékét nem haladhatja meg.
(2) A munkahelyen a munkaeszköz üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 2. számú melléklet 1. pontja szerint mért 2 m/s2 értéket, illetve a hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s2 értéket. Az 1 másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték gyorsulás az 50 m/s2-et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl. 11. § (1) Annak érdekében, hogy a rezgésterhelés a megengedett értéket ne haladja meg, a munkaeszköz típusának kiválasztásánál figyelembe kell venni a használata során keletkező rezgés nagyságát. (2) A 10. §-ban meghatározott értékeket meghaladó rezgésexpozíció esetében a rezgésterhelést műszaki megoldásokkal (pl. forgó alkatrészek kiegyensúlyozása, rezgésszigetelő gépalapozás, rezgéscsillapított ülés, rezgéscsillapított fogantyú) kell a megengedett érték alá csökkenteni. (3) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított a rendelet 3. számú melléklet 2. számú táblázata szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót - a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében - egyéni védőeszközzel kell ellátni. [Az Mvt. 33. §-ának (1) bekezdéséhez] 12. § (1) Mesterséges légelszívás esetén az elszívott levegőt légtechnikai eljárások alkalmazásával friss, tiszta, télen előmelegített levegővel pótolni kell. (2) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerinti szálló porok, továbbá 1.1. pontja szerinti veszélyes anyagok esetén, melyek méregerősségi osztálya a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerint nagyon mérgező, mérgező, továbbá a csak ártalmas méregkategóriába eső, de irritatív, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén vagy reprodukció károsító hatásúak, ha a beszívott levegőt tisztítani kell, a betáplált levegő a munkahelyen megengedett határérték 10%-ánál magasabb szennyezőanyag koncentrációt nem tartalmazhat. (3) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 3. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások használatával, mérési és értékelési szempontok szerint kell végezni. A mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg: a) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s értéket, b) helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s értéket, c) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál az 1,0 m/s értéket, d) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál az 1,5 m/s értéket. 13. § A 12. § (2) bekezdése szerinti szálló porok, illetve anyagok által okozott légszennyezés esetén a légtechnikai eljárással biztosított elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétét tanúsító mérési eredmények megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató megszűnése esetén az eredményeket át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének. 14. § (1) Olyan zárt munkahelyen, ahol a tevékenységből eredő légszennyezés nem várható, a 3. számú melléklet 2. számú táblázatában szereplő munka energiaforgalom figyelembevételével megállapított nehézségi fokú munkához, a 3. számú mellékletben előírt mennyiségű tiszta levegőt, klímatényezőket és K (EH) értékeket kell biztosítani. (2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. Nagyfokú a hősugárzás, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát. [Az Mvt. 33. §-ának (2) bekezdéséhez és a 34. §-hoz] 15. § (1) A 3. számú melléklet szerinti 24 °C (K) EH érték [a továbbiakban: 24 °C (K) EH érték] feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá 3 hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min. értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.
(2) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5-10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a +10 °C-ot a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban nem éri el. (3) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített. (4) A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (3) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve megfelelő édesítőszert kell biztosítani. (5) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.
A MUNKAFOLYAMATRA, TECHNOLÓGIÁRA, ANYAGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK [Az Mvt. 40. §-ának (1) bekezdéséhez] 16. § A külön jogszabály szerinti „foglakozási eredetű rákkeltő anyagok” (ún. 1. és 2. kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor választhatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők. [Az Mvt. 44. §-ának (1) bekezdéséhez] 17. § E § szempontjából biztonsági berendezésnek minősülnek a 3. számú mellékletben megjelölt légállapot elérését biztosító, szellőztetés céljára szolgáló légtechnikai rendszerek. 18. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló biológiai veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók egyidejű védelmének biztosítása mellett a munkáltató köteles gondoskodni arról is, hogy a biológiai tényező (a továbbiakban: fertőző anyag) a munkahelyről véletlenül ne kerülhessen ki külső környezetbe. (2) Azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók fertőző anyaggal dolgoznak, továbbá az ezen munkahelyeken alkalmazott szellőztetési rendszereket és ezek szűrőelemeit minden más munkahelytől elkülönítetten kell létesíteni, és gondoskodni kell a fertőtlenítő hatású tisztításról. (3) A hulladékok veszélytelen kezeléséről és ártalmatlanításáról, továbbá a fertőző szennyvíz végleges elhelyezés előtti kezeléséről biztonságos, azonosítható edények és eszközök alkalmazásával, megfelelő eljárás keretében kell gondoskodni. (4) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók fertőző anyagokkal dolgoznak, kizárólag az oda beosztott munkavállalók és az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak. (5) Fertőző anyagokkal végzett munka során a munkahely elhagyásakor a munkavállalónak le kell vetnie az egyéni védőeszközöket és azokat a kijelölt helyen kell tárolnia. A munkavállaló munkahelyét még ideiglenes eltávozás esetén is csak személyi tisztálkodás és megfelelő fertőtlenítés után, másik öltözékben hagyhatja el. [Az Mvt. 45. §-ának (1) bekezdéséhez] 19. §
A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
(Az Mvt. 56. §-ához) 20. § (Az Mvt. 60. §-ához) 21. § A munkavállaló a munkavégzés ideje alatt nem állhat alkohol vagy egyéb olyan szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet 2. §-ának (1) és (3) bekezdései, 2. §-a (2) bekezdésének 2. mondata, valamint 3-11. §-ai, a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről szóló 2/1981. (II. 21.) EüM rendelet és a védőital-juttatásáról szóló 15/1980. (XII. 29.) EüM rendelet hatályát veszti.
1. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez A munkahelyen a munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A‐ hangnyomásszint értékei 1. Fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje - egyéni hallásvédő eszköz alkalmazása nélkül sem - haladhatja meg az alábbi értékeket: a) Speciális orvosi vizsgálóhelyiségek (CT, UH, MR RTG stb.), műtők, fokozottan igényes irodai munkahelyek (tárgyaló, előadó), olvasótermek b) Repülés irányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek (tervező, programozó, kutató-fejlesztő labor zajforrás nélkül stb.) c) Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok d) Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolattal, mikroelektronikai és mikro-finommechanikai munkahelyek, telefonközpontok, diszpécserközpontok e) Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós munka stb.) f) Vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolat nélkül, összeszerelői munkahelyek elektronikai, finommechanikai, optikai üzemekben, laboratóriumok gépi zajforrással
40 dB 50 dB 60 dB 65 dB 70 dB 80 dB
2. A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében nem haladhatja meg a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdésében megadott határértékeket.
2. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez 1. A munkahelyen a dolgozó kezére áttevődő rezgés mérését az MSZ-ISO 5349 számú szabvány 3.4-4.4. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. 2. A munkahelyen a dolgozó testére áttevődő rezgés mérését az MSZ ISO 2631-1 számú szabvány 5., 6. és 7. pontjaiban foglaltaknak megfelelően, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. 3. Amennyiben a mérés során az 1. és 2. pontban foglalt szabványtól el kívánnak térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérni. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.
3. számú melléklet a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez
Fogalommeghatározások Általános szabály: A klíma mérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik. 1.1. Léghőmérséklet A levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete. Jelölése: tsz; mértékegysége: °C 1.2. Nedves hőmérséklet Az az egyensúlyi hőmérséklet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után (aspirációs rendszerű műszerrel mérve) Jelölése: tn; mértékegysége: °C 1.3. Glóbuszhőmérséklet Vernon-féle glóbuszhőmérővel vagy Vernon-féle műszerrel előzetesen kalibrált, a hősugárzást is érzékelő, más típusú glóbuszhőmérővel mért hőmérséklet. Jelölése: tg; mértékegysége: °C 1.4. Légsebesség A levegő áramlási sebessége zárt térben. Jelölése: v; mértékegysége: m/s 1.5. Effektív hőmérséklet A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe), amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet veszi figyelembe (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg). Jelölése: EH; mértékegysége: °C 1.6. Korrigált effektív hőmérséklet A munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az 1.5. szakaszban leírtakon kívül a hősugárzást is figyelembe veszi (az 1. és 2. ábra nomogramjai alapján határozható meg, a glóbuszhőmérséklet felhasználásával). Jelölése: KEH; mértékegysége: °C 1.7. Munka-energiaforgalom A szervezet teljes- és alap-energiaforgalmának a különbsége (tehát az az energiafelhasználás, amely a munka elvégzéséhez szükséges).
Megengedhető levegőkörnyezeti értékek 1. A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet és korrigált effektív hőmérséklet értékeket az 1. táblázat írja elő. A táblázat 4. és 5. oszlopával kapcsolatos kiegészítő alkalmazásokat az 1.1-1.6. szakaszok tartalmazzák. 1.
2.
A munka jellege
Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C
Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikai munka
20-22 18-20 14-18 12-14
3. 4. Meleg évszakban biztosítandó léghőmérséklet effektív, illetve °C korrigált effektív hőmérséklet °C 21-24 19-21 17-19 15-17
20 19 15 13
1. táblázat 5. maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C 31 31 29 27
1.1. Ha a táblázat 3. oszlopában előírt hőmérséklet-intervallum nem valósítható meg, az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet (4. oszlop) kell figyelembe venni. 1.2. Korrigált effektív hőmérsékletet akkor kell figyelembe venni (száraz hőmérő helyett glóbuszhőmérővel kell mérni), ha a munkahelyen jelentős hősugárzás van (ha a glóbuszhőmérséklet legalább 5 °C-kal meghaladja a száraz hőmérséklet értékét). 1.3. Ha a 4. oszlopban előírt értékek biztosítását a gyártástechnológia nem teszi lehetővé, akkor az 5. oszlopban előírt effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet felső határértékét kell figyelembe venni. A felső határértéket elérő vagy azt 1 °C-kal megközelítő levegőkörnyezet esetében a dolgozók teljes műszakos terhelése csak egy hetes fokozatos akklimatizáció után engedhető meg. Alap nomogram a (korrigált) effektív hőmérséklet meghatározásához
Normál nomogram a (korrigált) effektív hőmérséklet meghatározásához
1.4. Az effektív hőmérséklet, illetve korrigált effektív hőmérséklet meghatározása nomogram segítségével történik. Ha a dolgozó normál hőszigetelő képességű munka- vagy védőruhát visel (alsóruha + overall vagy ezzel egyenértékű ruházat) a normál nomogramot (1. ábra) kell használni. Ha meztelen felsőtesttel rövid nadrágban végzi munkáját az alapnomogramot (2. ábra) kell használni. 1.5. Ha a dolgozó a műszak teljes ideje alatt közel azonos klímakörnyezetben végzi munkáját, a műszakra vonatkozó EH, illetve KEH úgy számítandó ki, hogy a műszak folyamán egyenlő időközökkel ismételten végzett mérések adatainak átlagából kell a klímaindexet meghatározni. 1.6. Ha a dolgozó a műszak folyamán a munkahelyiség(ek) térben és/vagy időben egymástól eltérő klímahelyzettel rendelkező területein (klímazónáiban) tartózkodik, illetve végzi munkáját, a műszakra jellemző klímaindex meghatározásához minden egyes klímazónában méréseket kell végezni, és az adatokat az ott eltöltött idő arányában kell figyelembe venni (súlyozott átlagérték).
A munka nehézségi fokának meghatározása a legnagyobb munkaenergia forgalom alapján 2. táblázat A munka nehézségi foka Könnyű munka Közepesen nehéz munka Nehéz munka
Legnagyobb munkaenergia-forgalom kJ/min (kcal/min) 11,0 (2,6) 14,0 (3,3) 17,5 (4,2)
Nőknél és a fiatalkorúaknál a megadott értékek 70%-át kell figyelembe venni.
kJ/h (kcal/h) 650 (155) 850 (203) 1050 (250)
A megadott értékek háromszorosát meg nem haladó teljesítményt nem kell figyelembe venni a munka nehézségi fokának meghatározásakor, ha a túllépés időtartama rövid, és ha a megfelelő pihenési szakaszok közbeiktatásával az egy órára előírt átlagérték a határértéket nem lépi túl. Amennyiben a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása csak emberi tartózkodásból ered, a 3. táblázatban előírt friss levegő térfogatáramot kell a helyiségbe betáplálni. 3. táblázat A munka jellege Szellemi munka Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikai munka
Minimális térfogatáram m3/h/fő 30 30 40 50
