20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez
***
HÍRADÁSIPARI TECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 08 5 3121 16 3 0 06 2. Szakképesítés megnevezése: Híradásipari technikus
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 3121 Gyengeáramú villamosipari technikus 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások és szakképesítések A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek 3729 Egyéb művészeti foglalkozások 3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások 3419 Egyéb pedagógusok A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítések megnevezése OKJ száma 09 4 7449 02 3 2 01 Elektronikai műszerész 08 4 7449 02 3 2 11 Műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész 08 4 7449 02 3 2 13 Rádióés hangtechnikai műszerész 09 4 7449 02 3 2 16 Szórakoztató elektronikai készülék szerelő 08 4 7449 02 3 2 17 Televízióés videotechnikai műszerész 89 5 3729 11 9 0 01 Hangmester 89 2 3729 11 9 0 02 Hangosító 47 1 3139 13 9 0 03 Számítógépkezelő 86 4 3419 12 9 0 01 Oktatástechnikus 11 5 3121 16 3 0 08 Ipari elektronikai technikus 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Szórakoztató elektronikai (rádió, televízió, hagyományos lemezjátszó, CD, hang- és képmagnetofon) készülékek, műholdas és kábeltelevíziós, mikrohullámú berendezések fejlesztésében, gyártásában, üzemeltetésében, szervizelésében, illetve a fenti munkafolyamatok középszintű irányításában vesz részt. Önállóan vagy mérnöki instrukciók alapján dolgozik. Közreműködik az áramkörök tervezésében, a készülékek fejlesztésében, gyártási és egyéb dokumentációk
készítésében. Munkája során alkalmazza az áramkör szimuláló, analizáló és NYÁK tervező szoftvereket. Építi, méri a prototípusokat és gyártásirányítási, valamint minőségellenőrzési feladatokat lát el. Irányítja vagy önmaga végzi az elektronikai berendezések telepítését, helyszíni üzembe helyezését, karbantartását, üzemzavarainak elhárítását. Munkájának elmaradhatatlan eszközei az áramkörépítés és -javítás kéziszerszámai, a különböző célú villamos műszerek és felhasználói számítógépprogramok.
III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények 1. Alapfokú számítógép-kezelés - A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése. - A számítógép üzembe helyezése, be- és kikapcsolása, újraindítása, a billentyűzet és egér használata. - Az elterjedt operációs rendszerek használata. - Jogtiszta szoftverek installálása. - Szövegszerkesztő program(ok) alkalmazása. - Táblázatkezelő program(ok) használata. - Adatbáziskezelő program(ok) felhasználása. - Szakmaspecifikus számítógépes programok futtatása. - Számítógépes hálózat(ok) ismeretében a hálózati operációs rendszer(ek) kezelése. - A vírusok elleni védelem fontosságának ismeretében a védelem módszereinek alkalmazása. 2. Jogszabály-értelmezés, a Munka Törvénykönyve és az adózás legfontosabb szabályainak ismertetése - Egy adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtése, változások követése, értelmezése. A szabályozási eszközök hozzáférhetőségi helyének és módjának ismertetése. - A közjog és magánjog, valamint a törvények, rendeletek és jogszabályok megkülönböztetése példák alapján. - Az államszervezet felépítésének jellemzése az Alkotmány alapján. - A polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének bemutatása a Polgári Törvénykönyv szerint. - A gazdasági társulások jogi szabályozásának megkülönböztetése a jogi és a gazdasági kritériumok alapján. - A vállalkozások indításának pénzügyi, tárgyi, hatósági feltételeinek elemzése. - Az adatvédelmi törvény előírásainak ismertetése. - A munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos előírások szabatos magyarázata. - A Munka Törvénykönyve fontosabb rendelkezéseinek ismertetése a munkaviszonyra, a munkáltató és a munkavállaló jogaira, a vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatokra és a kollektív szerződés tartalmára vonatkozóan. - A tanulószerződés tartalmának és jogi vonatkozásainak elemzése. - A mindenkor érvényes adótörvény, a bérezéssel és a személyi jövedelemadózással kapcsolatos rendeletek előírásainak értelmezése, konkrét példákon történő bemutatása: = a bérfizetési bizonylaton szereplő összegek tételes magyarázata, = a személyi jövedelemadó számítása, = személyi jövedelemadó bevallás készítése, = az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása. 3. A gazdálkodási folyamatok jellemzése - Számlák érvényes jogszabályok alapján történő szabályos kiállítása. - Egyes vállalkozások pénzforgalmára vonatkozó előírások értelmezése. - Bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírások szabatos megfogalmazása, a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatok elkészítése. - A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó törvényi előírások megfogalmazása. - Általános forgalmi adó számítása egyszerű példa alapján. - Hitelezési módok felsorolása. - Vállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek ismertetése példák alapján.
- A hitelek után fizetett kamatok példák alapján történő kiszámítása. - Költség és kiadás kategória megkülönböztetése, számítási feladatok végzése. - Az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak ismertetése. - Szervezési feladatok ellátása: = saját munkájának megszervezése, = beosztottak tevékenységének szervezése és irányítása, = a szükséges kapcsolatok koordinálása, = marketingtevékenység végzése, = továbbképzések tervezése és szervezése. - Team-tagként aktív részvétel a közös feladatok megoldásában. - Pályázatok, szerződések formailag és tartalmilag kifogástalan elkészítése. 4. Kommunikáció - A magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelő beszéd. - Üzenettovábbítás tömören, lényegretörően. - Kommunikáció formáinak (köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás stb.) alkalmazása munkatársakkal, felettesekkel, idegenekkel. - Kommunikáció eszközeinek ismertetése, használatuk bemutatása. - Az illemtan, etikett főbb szabályainak adott szituációkban történő alkalmazása. - A mindennapi kommunikációs helyzetekben való eligazodás (értés, közlés). - Idegen társalgási és szakmai nyelvismeret gyakorlása. 5. Munka- és környezetvédelem - Általános munka- és környezetvédelmi alapfogalmak meghatározása, előírások elemzése az adott időszakban érvényben lévő munkavédelemről szóló törvény, egyéb rendeletek és előírások alapján. - A balesetek fajtáinak, a baleset-elhárítás és elsősegélynyújtás szabályainak ismertetése. - Munkabaleset bejelentésével kapcsolatos feladatok előírás szerinti végrehajtása. - A gépek, berendezések telepítésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó MSZ szabványok értelmezése. - A munkavégzés (fizikai, szellemi) élettani és pszichikai hatásainak elemzése. - A foglalkozási ártalmak, káros környezeti hatások ellen történő védekezés módjainak bemutatása, az egyéni védőeszközök alkalmazása. - A munkahelyre, tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása. - A munkahelyek kialakításának munkavédelmi és ergonómiai szempontjainak összehasonlítása. - A környezetvédelem fontosságának, területeinek bemutatása. - A környezet, természeti és társadalmi környezet fogalmának definiálása. - Az emberre ható élő és élettelen környezeti tényezők ismertetése. - A környezetszennyezés következményeinek és egészségkárosító hatásainak megismertetése. - A globális ökológiai és ökonómiai összefüggések leírása. - A termelési struktúra és a környezet alapvető összefüggéseinek felismerése. - Az árutermelés és a környezet kapcsolatainak elemzése. - A környezeti károk és a környezetvédelmi költségek összefüggéseinek jellemzése. - A környezetvédelem jogi és gazdasági szabályozásának felismerése és magyarázata. - Környezetorientáltságú szemlélet és magatartás kialakítása. - A villamosipar speciális munka- és környezetvédelmi fogalmainak meghatározása, szabályainak elemzése: = a villamos áram élettani hatásai és az áramütés veszélyességét befolyásoló tényezők jellemzése, = elsősegélynyújtás villamos balesetek esetén, = a villamos berendezések létesítésére vonatkozó érvényes MSZ sorozat használata, = a villamos kéziszerszámok, műszerek, berendezések üzemeltetési és használati szabályainak elsajátítása (MSZ), = a különböző érintésvédelmi előírások és módok összehasonlítása, alkalmazása (MSZ), = a villamos berendezésekben, azok környezetében történő munkavégzés általános és magatartási szabályainak ismertetése, = az égő villamos berendezések szakszerű oltása, = a villamosipar környezetvédelmi sajátosságainak bemutatása.
6. Elektrotechnikai ismeretek alkalmazása áramkörszámítási és -mérési feladatok során - Egyenáramú áramkörökre vonatkozó alaptörvények és összefüggések pontos és szakszerű alkalmazása számítási, hibakeresési, javítási és mérési feladatok során. - Villamos és mágneses tér jellemzése a környezet és tér kölcsönhatása, valamint mennyiségi összefüggések alapján, a fizikai alkalmazás szintjén. - Váltakozó áramú áramkörök frekvencia- és időfüggő mennyiségeinek gyakorlati értelmezése a mérési eredmények alapján. A mennyiségek közötti összefüggések szakszerű és pontos felhasználása az áramkörök méretezésénél. - Egyen- és váltakozó áramú áramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel, közvetlen, illetve közvetett mérési módszerekkel. A méréshez szükséges műszerek helyes megválasztása az alkalmazott mérési technológiák és az esetleges egyéb szempontok szerint. - Egyszerű kapcsolások önálló összeállítása különböző szerelési technológiákkal. - Áramköri és technológiai dokumentáció elkészítése az érvényes villamos és rajzi szabványok felhasználásával, számítógépes vagy kézi formában. - Az energiaforrások és motorok adott szempontok szerinti bemutatása, alkalmazási területeik felsorolása. 7. Elektronikai passzív alkatrészek, elektromechanikus alkatrészek és szerelési anyagok felhasználása analóg és digitális áramkörökben - Felhasználási területnek megfelelő alkatrészek és szerelési anyagok helyes megválasztása villamos és mechanikus jellemzőik, gyártási technológiáik ismerete alapján. - Az alkatrészek működőképességének vizsgálata, egyedi jellemzőik mérése. Mérési technológiák és műszerek kiválasztása, mérési utasítás készítése, a mérési eredmények dokumentálása és kiértékelése. - Az alkatrészek és szerelési anyagok szakszerű felhasználása korszerű szerelési és építési technológiák alkalmazásával az áramkörök és egyszerű mechanikák technológiai tervezésében, dokumentálásában, építésében. 8. Az analóg elektronika félvezető alkatrészeinek felhasználása elektronikai alapáramkörök építéséhez - Félvezető alkatrészek működésének és felhasználási jellemzőinek értelmezése (katalógushasználat) a félvezetőelméleti és alkatrészgyártási ismeretek alapján. - Félvezető alkatrészekből felépülő alapáramkörök önálló méretezése, az alkatrészek kiválasztása, az áramkör megépítése. Áramkörtervezés, szimulálás és dokumentálás számítógéppel. - Mérési utasítás készítése az alapáramkörök jellemzőinek mérésére, a mérések önálló elvégzése. A mérési eredmények dokumentálása, kiértékelése, a szimulációs eredményekkel történő összehasonlítása. 9. Analóg elektronikai áramkörök építése diszkrét és integrált alkatrészekből. Az áramkörök üzembe helyezése, mérése - Összetett analóg áramkörök működésének értelmezése az alapáramköri ismeretek alapján. Alapvető méretezések pontos elkészítése, az áramkör adott feladatra történő adaptálása. - Számítógéppel történő áramkörtervezés, szimuláció és dokumentálás. - Összetett analóg áramkörök építése különböző technológiák alkalmazásával. Az áramkör élesztése, hibakeresés, javítás végrehajtása, a működő áramkör jellemzőinek mérése, mérési jegyzőkönyv készítése. A mérési eredmények összevetése a szimulációval. 10. Félvezetős kapcsolóüzemű áramkörök alkalmazása - Az ideális és valóságos impulzusjellemzők felsorolása, gyakorlati jelentőségük alátámasztása. - Az analóg elektronika diszkrét félvezető eszközei, integrált áramkörei kapcsolóüzemű paramétereinek és alkalmazási feltételeinek értelmezése. - Kapcsolóüzemű alapáramkörök (impulzuselőállító és jelformáló) méretezése a katalógusadatok felhasználásával, hagyományos és számítógépes tervezéssel. - Kapcsolóüzemű áramkörök építése, beindítása, mérése. A mérőműszerek megfelelő kiválasztása, mérési dokumentációk készítése. 11. Logikai áramköri alapismeretek felhasználása - Az analóg és digitális leképzés és mennyiségek összehasonlítása.
- A logikai algebra szabályainak bemutatása, egy- és kétváltozós logikai függvénykapcsolatok leírása és értelmezése során. - A függvényegyszerűsítés módszereinek ismertetése. - Logikai alapáramkörök tervezése, építése, mérése. 12. Kombinációs és szekvenciális hálózatok tervezése, építése és mérése, mikroprocesszorok alkalmazása - A logikai hálózat fogalmának meghatározása, fajtáinak és alaptípusainak elemzése az adott feladat végrehajtási előkészületei során. - Előírt logikai funkciót realizáló kombinációs hálózat tervezése a logikai algebra szabályainak felhasználásával, a legegyszerűbb formában. A terv szabványos dokumentálása. - Az adott áramkör, a követelmények és a rendelkezésre álló áramkörkészlet alapján az optimális IC-k katalógusból történő kiválasztása. - A szükséges alkatrészek ellenőrzése után az áramkör szakszerű megépítése, beindítása, bemérése, figyelembe véve a villamos és technológiai szempontokat. - Adott sorrendi működésnek megfelelő szinkronhálózat teljes létrehozása a tervezéstől a működő áramkör leírásának dokumentálásáig. - A/D és D/A átalakítók jellemzése és kiválasztása felhasználási területek szerint. - Mikroprocesszorok bemutatása, felhasználási területeik szerinti csoportosítása. 13. Elektroakusztikai ismeretek, a hang-jelátalakítók gyakorlati felhasználása - A hang legfontosabb jellemzőinek felsorolása. - Az elektroakusztikai hangátvitel tömbvázlatának elemzése, a hangátalakítók csoportosítása, alkalmazása, feladatorientált kiválasztása, esetleges javítása, az egyes típusok jellemzőinek mérése. - A mono és sztereo-kvadro hangátvitel (hangfrekvenciás sztereo és kvadrofónia) kompatibilitási megoldási lehetőségeinek ismertetése. - A hangszedők és magnetofonfejek működési elv, illetve funkció szerinti csoportosítása, jellemzőik mérése. Mérőműszerek és mérési technológiák szakszerű megválasztása, a mérések dokumentálása. - Az átalakítók egyszerűbb hibáinak behatárolása és javítása. - Az átalakítók gyártási dokumentumainak önálló vagy mérnöki irányítással történő készítése a technológiai folyamat ismeretében. Gyártásirányítási és végellenőrzési feladatok ellátása. 14. A híradástechnika alapismereteinek, az elektronika passzív és aktív alkatrészeinek, analóg és digitális alapáramköreinek alkalmazása az átviteltechnikai, a híradás- és vételtechnikai áramkörökben és készülékekben - A demodulátorok feladatának, fajtáinak és működési elveinek bemutatása, az alkalmazás feltételeinek megfelelő kapcsolás kiválasztása a modulációs alapfogalmak, módszerek ismeretében. - Egyszerű modulátor és demodulátor kapcsolások adott szempontok szerinti méretezése, építése, mérése. Az alkatrészek, építési technológia, műszerek megválasztása, a mérési eredmények kiértékelése, a tevékenységek dokumentálása. - A híradástechnikában alkalmazott különböző rendszerek megkülönböztetése, azok szabványainak értelmezése. - Az átviteltechnika és távbeszélőtechnika különböző területeinek jellemzése, készülékeinek kezelése, berendezéseinek leírása. - Általános négypólus, vezeték- és tápvonaljellemzők számítása. - Adás- és vételtechnikai elméleti ismeretek, valamint közvetlen és közvetett gyakorlati tapasztalatok birtokában: = rádió- és televízióstúdiók és adók felépítésének, azok berendezéseinek bemutatása, = rádió és televízió vevőkészülékek tömbvázlati felépítésének megrajzolása, az egyes fokozatok megnevezése, azok feladatainak felsorolása, a jelátalakulás folyamatának végigkövetése az antennabemenettől a hangszóróig, illetve a képcsőig. - A rádió és televízió vevőkészülék fokozatok kapcsolástechnikai megkülönböztetése a tömbvázlat felépítés alapján. - Fokozat és teljes vevőkészülék kapcsolások részletes elemzése. - A készülékek egyes fokozatainak önálló vagy instrukciók alapján történő hagyományos és számítógépes tervezése. Az áramkörök megépítése, beindítása, beállítása, hangolása, a munkafolyamatok dokumentálása. A katalógusok és szabványok használata.
- A készülékek belső felépítésének bemutatása, egyes egységek felismerése. - A rádió és televízió vevőkészülék fokozat és teljes készülék szabványokban rögzített jellemzőinek mérése. A mérési technológia megtervezése, a mérés összeállítása, a műszerek és berendezések szakszerű kezelése, mérési jegyzőkönyv elkészítése. - Műveleti utasítások és teljes gyártási dokumentációk önálló, illetve mérnöki irányítással történő készítése a híradásipari készülékek gyártástervezési szempontjainak, szereléstechnológiáinak, minőségellenőrzési és minőségszabályozási módszereinek ismeretében. Gyártási folyamatok középszintű irányítása. - A rádió és televízió vevőkészülékek hibáinak felismerése, a hiba behatárolása és javítása. - Műholdas és kábeltelevíziós rendszerek, berendezések bemutatása, vételtechnikai feladatok végrehajtása, berendezések összeszerelése, egységek beállítása. - Az átviteltechnika, a rádió és televíziózás fejlődési, korszerűsödési irányainak jellemzése. 15. A hang- és képrögzítés alapismereteinek, az elektronika passzív és aktív alkatrészeinek, analóg és digitális alapáramköreinek alkalmazása a rögzítéstechnikai áramkörökben és készülékekben - Hagyományos lemezjátszók és CD-k működésének magyarázata a mechanikai jelrögzítés és visszaadás elveinek, a hanglemeztechnikák alapjainak, a CD rendszer jelfeldolgozási eljárásainak, a lemezjátszók mechanikai és elektromos egységeinek ismerete alapján. - Hangmagnetofonok működésének magyarázata a mágneses hangrögzítés és visszaadás elvének, a felvétellejátszás-törlés folyamatának, a készülékek mechanikai és elektromos felépítésének ismerete alapján. - Képmagnetofonok és kamkorderek működési mechanizmusának bemutatása a mágneses képrögzítés elvének, a különböző rendszertechnikai előírásoknak, a szalagsebességfokozó eljárásoknak, a készülékek mechanikai és elektromos felépítésének ismerete alapján. - Készülékek kapcsolási rajzainak olvasása, részegységek funkció szerinti elemzése. - A rögzítéstechnikai készülékek kezelése, üzemeltetése és karbantartása. - A rögzítéstechnikai készülékek egyes elektromos egységeinek (korrekciós erősítők, szűrő áramkörök stb.) hagyományos és számítógépes tervezése, építése, beindítása, bemérése. A munkafolyamatok dokumentálása. - A készülékek szét- és összeszerelése, egységek behatárolása. - A készülékek mechanikai hibáinak felismerése, az egyszerűbb hibák javítása, nagyobb hibák esetén az egységek cserélése. - Elektromos hibák felismerése, behatárolása, javítása. - Gyártási dokumentációk önálló vagy mérnöki irányítású készítése a kész részegységek készülékekké történő összeszereléséhez. Az összeszerelési és minőségellenőrzési munkafolyamatok középszintű irányítása. 16. Automatikai és irányítástechnikai áramkörök felhasználása a szórakoztató elektronikai készülékekben, automatizált gyártástechnológiák elemzése - Automatikai, irányítástechnikai folyamatok bemutatása. - Egyszerű vezérlő és szabályozó áramkörök tervezése, számítógépes szimulálása, építése, mérése, szakszerű dokumentálása. - Vezérlő és szabályozó áramkörök felismerése, funkció és működés magyarázata a szórakoztató elektronikai készülékek kapcsolási rajzainak elemzése során. - A készülékek automatikáinak, vezérlő és szabályozó áramköreinek mérése, mérési utasítások, jegyzőkönyvek készítése. - Az automatikai és irányítástechnikai áramkörök hibáinak felismerése, behatárolása és javítása. - Az automatizálási folyamatok jellemzése adott elektronikai készülék gyártása során. - Gyártórobotok kezelése robottechnikai ismeretek alapján. 17. Minőségellenőrzési és minőségszabályozási ismeretek alkalmazása a szerelési, gyártási és üzemeltetési feladatok során - Mérési adatok osztályba sorolása, ábrázolása, statisztikai jellemzők számítása. - Illeszkedésvizsgálatok végzése statisztikai próbákkal. - Minősítéses, méréses, vég- és gyártásközi ellenőrzés mintavételi terveinek készítése, illetve szabályozókártyáinak megtervezése, minőségképesség meghatározása. - Szellemi alkotó technikák és módszerek alkalmazása a minőségi problémák elemzésében és megoldásában. - Eljárási utasítások készítése az adott időszakban érvényes MSZ szabványsorozat és a vállalati Minőségi
kézikönyv(ek) segítségével. 18. Informatikai és számítástechnikai ismeretek alkalmazása Az 1. pont szerinti követelmények teljesítése mellett: - Egyszerűbb szoftverek készítése programozási ismeretek felhasználásával. - Távoli adatbázisok elérése, lekérdezése, adatok keresése. - Elektronikus levelezés folytatása. - Személyi számítógépek HW konfigurációjának bővítése, illesztési feladatok végrehajtása. - A számítógép belső felépítésének bemutatása, funkciós egységek felismerése. - PLC-k, robotok alkalmazása, adott típusok programozása. - Egy rendszer HW és SW hibáinak behatárolása diagnosztikai programok segítségével.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama - Szaktárgyi számítások és elemzések 300 perc. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Elektronika. - Híradástechnika. A vizsgázóknak mindkét tantárgyból 3-3 kérdést kell megválaszolniok. Egy-egy tantárgyi tétel felkészülésére min. 15 perc, a felelet kifejtésére 15-20 perc fordítható. c) A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama - Áramkörépítés, mérés max. 300 perc. 2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével a) Az írásbeli vizsga tartalma - alapozó általános kérdések (elektrotechnikai, elektronikai, informatikai, híradástechnikai alapismeretek; rövid, tömör választ igénylő kérdéssor) - szakmai alapozó és szakmaspecifikus elektronikai feladatok - kapcsoláselemzés vagy villamos méréselmélet
15 % 40 % 20 % 25 %
- gyártástechnológiai számítás(ok), feladat(ok) b) A szóbeli vizsga tartalma - Elektronika vizsgatárgy = elektrotechnika, = analóg- és digitális elektronika, = átvitel- és távbeszélőtechnika, = mikrohullámú technika, = automatika-irányítástechnika, = informatika-számítástechnika, = villamos méréstechnika témakörök szakmai követelményeinek teljesítését biztosító elméleti ismeretek. - Híradástechnika vizsgatárgy = elektroakusztika,
= rádió-televízióadás és vételtechnika, = rögzítéstechnika (hang és kép), = villamosipari anyag- és alkatrészismeret, = híradásipari gyártástechnológiák, = finommechanika, = munka- és környezetvédelem, = vezetési, gazdálkodási folyamatok és jogszabályok alkalmazása témakörök szakmai követelményeinek teljesítését biztosító ismeretek. (Mindkét vizsgatárgyból 25-30 tétel, egymástól független, a témaköröket lefedő a), b), c) altételekkel.) c) A gyakorlati vizsga tartalma - Az áramkör jellegétől függően számítógépes szimuláció. - Alkatrész beültetési rajz készítése a NYÁK-rajz és az elvi kapcsolási rajz alapján, vagy az alkatrész beültetési rajz alapján elvi kapcsolási rajz készítése. - Alkatrészek és segédanyagok ellenőrzése. - Alkatrészek előkészítése a beszereléshez. - Alkatrészek beültetése, forrasztása. - Mechanikus szerelések végzése szükség szerint. - Csatlakozási pontok kialakítása. - A megépített áramkör ellenőrzése. - Az áramkör elektromos indítása. - Saját készítésű vagy adott mérési utasítás szerinti bemérés elvégzése. - Mérési jegyzőkönyv készítése. (A gyakorlati vizsga mérési feladata független is lehet a megépített áramkörtől. Ebben az esetben a szakmaspecifikus készülék- és egységmérések kerülnek előtérbe.) 3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei Felmenthető a gyakorlati vizsga alól az a jelölt, aki a híradásipari technikus szakképesítés követelményrendszerében felsorolt 7449 FEOR-számú rokon szakképesítések valamelyikét már megszerezte, és szakmai gyakorlati osztályzatának a másik szakmai vizsgán elért eredményét elfogadja. 4. A vizsga értékelése A vizsgázó az egyes viszgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap: - szakmai elmélet, - szakmai gyakorlat. (Eredményes szakmai vizsga esetén ez a két érdemjegy kerül be a szakképesítést igazoló bizonyítványba.) a) A szakmai elméleti vizsga Az írásbeli vizsga osztályzatát a központi vizsgatételhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott „értékelési útmutató” alapján, egy érdemjeggyel kell megállapítani. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként (elektronika, illetve híradástechnika) egy-egy érdemjegyet kap. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a két szóbeli érdemjegy súlyozatlan átlaga és a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus(ok) javaslata(i) alapján állapítja meg a vizsgabizottság. b) A szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni az alábbi szempontok szerint: - beültetési, illetve kapcsolási rajz készítése, - alkatrészek beültetése, szerelés, forrasztás, - szakszerű munkavégzés, esztétikai kivitel, időbeni teljesítés, - mérési összeállítás, - mérési eredmények, - diagramok felvétele és készítése, - szimulációs és mérési eredmények összevetése, - jegyzőkönyv kivitele. (Az építés és mérés részarányát a gyakorlati érdemjegy megállapításában a mindenkori munkafeladat jellege határozza meg.) c) A szakképesítő vizsga értékelése Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetve osztályzatot kapott. A sikertelen szakmai vizsga későbbi vizsgaidőszakokban az alábbiak szerint javítható: - a teljes szakmai elméleti vizsgát (írásbeli és szóbeli) meg kell ismételni annak a vizsgázónak, akinek az írásbeli és a két szóbeli érdemjegye közül kettő elégtelen; - az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek javítása már a sikertelen vizsgát követő első, míg a gyakorlati érdemjegy javítása csak a második vizsgaidőszakban kísérelhető meg először.
