20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez
***
GÉPÉSZTECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 05 5 3117 16 2 0 09 2. Szakképesítés megnevezése: Gépésztechnikus
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 3117 Gépésztechnikus 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 3142 Diszpécser 3151 Energiagazdálkodó 3154 Üzemfenntartó 3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások 3191 Újítási műszaki ügyintéző 3199 Egyéb műszaki ügyintéző 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő gépészeti jellegű műszaki fejlesztő, tervező, irányító és ellenőrző feladatok ellátása. Ennek érdekében: - Részt vesz = a gyártmányok, gépek és berendezések korszerűsítési munkálataiban, = a gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezésében, = az új technológiák bevezetésében, = az adott gyártmány minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában, = a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának tervezésében, = a gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésének megszervezésében, = a hibafeltárásban, = a javítási technológiák előírásában. - Folyamatosan ellenőrzi = a technológiai fegyelem betartását, = az üzemeltetés, gyártás, javítás és rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, mérőeszközök műszaki paramétereit,. - Gondoskodik = a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról, = a hatáskörébe tartozó gépek, műszerek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról, = a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról. - Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése
= laboratóriumi, géptermi és mérőszobai feladatok ellátása, = próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás, = kísérleti munkákban részvétel.
III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok 1. Vállakozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása - Egy tervezett vállalkozás beindításának hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése. - Egyéni vállalkozás esetén az érvényes rendeletek figyelembevételével elvégzi az adózással kapcsolatos adminisztrációkat, pénzügyi teendőket. - Állandóan figyelemmel kíséri a piackutatás eredményeit, a kereslet-kínálat alakulását, a banki közleményeket. - Az adott munkahelyre vonatkozó kollektív szerződés ismerete és betartása. - Közreműködik a munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájában, illetve igénybe veszi segítségüket egyéni és közösségi problémák megoldásában. - A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek ismeretében szervezi saját és beosztottjai munkáját. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása - A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása. - A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása. - A saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása. - Különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során az általános és a speciális biztonsági előírások alkalmazása. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása. - A tűzvédelmi berendezések (tűzcsapok, tűzoltó készülékek stb.) elhelyezésének és működésének ismerete. - A kézi tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása. - A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete és betartása. - Az alkatrészek tisztítása során alkalmazott tisztítószerek tulajdonságainak ismerete. - Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, és a megfelelő védőfelszerelések használata. - A munkahelyre vonatkozó érintésvédelmi előírások betartása. - A feszültségmentesítés, az esetleges sérültnek az áramkörből történő kiszabadítási módjának ismerete. - A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a segélynyújtó szolgálat értesítése. - Közreműködés a balesetek körülményeinek kivizsgálásában. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása. - A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok, segédanyagok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. A keletkező hulladékok, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása. - A zaj- és levegőszennyezés csökkentése, porelszívás alkalmazása. 3. Műszaki dokumentációk felhasználása - Gépelemek, gépegységek, szerkezetek különféle rendeltetésű rajzainak elemzése. - Anyagszükséglet meghatározása. - A gépelemek, gépegységek, szerkezetek gyártási, javítási folyamatának megtervezése, a művelettervek, technológiai utasítások felhasználása. - A gépkönyv (kezelési, szerelési, karbantartási útmutatás) összeállítása, illetve használata. 4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezése - A szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti megoldás kiválasztása. - A szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételek elemzése, értékelése, nagyságuk meghatározása. - Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek jellegének, valamint az alkalmazni kívánt anyagok szilárdsági és
keresztmetszeti jellemzőinek ismeretében a szerkezet geometriai méreteinek meghatározása, a szabványos elemek kiválasztása. 5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok - Az anyagok tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet anyagminőségének megválasztása. - A gazdaságos anyagfelhasználás és a megkívánt mechanikai tulajdonságok biztosítása érdekében a megfelelő előgyártmány (öntött, kovácsolt, hengerelt és húzott stb.) előírása. - Az anyag mechanikai tulajdonságainak - célnak megfelelő - megváltoztatását biztosító hőkezelési technológia kiválasztása. - A hűtő- és kenőanyagok rendeltetés szerinti kiválasztása. - Az anyagok és termékek hibáinak, tulajdonságainak megállapítására irányuló (összetétel, mechanikai, technológiai, szövetszerkezeti) laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a mérési eredmények dokumentálása, az anyag minősítése. 6. Alkatrészgyártás - Az alkalmazandó gyártási eljárások dokumentációinak tanulmányozása. - A technológiai sorrend figyelembevételével a gyártási műveletek elvégzése, végellenőrzés, minősítés. 7. Szerelés - Az alkalmazandó szerelési technológiák dokumentációinak tanulmányozása. - A szükséges segédanyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök szakszerű használata. - A technológiai sorrend figyelembevételével a szerelési műveletek elvégzése. - Végellenőrzés, próbaüzemeltetés, üzembe helyezés, minősítés. 8. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában - Alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel. - Működésvizsgálat. - A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése. - Minőségbiztosítás és a termékmegfelelőség tanúsítása.
meghatározása
9. Üzembe helyezés - Adott rendeltetésű, profilú és kapacitású munkahely, műhely, üzem (célnak leginkább megfelelő) gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak, eszközeinek, valamint energiaellátásának felmérése, kiválasztása. 10. Üzemeltetés, karbantartás, javítás - A hatáskörébe tartozó szerszámok, erő-, munka- és szerszámgépek, valamint berendezések karbantartási ciklusának tervezése; időszakos karbantartási munkálatok és szükség szerinti javítások elvégzése; a helyes működés ellenőrzése. - Üzemzavar esetén a hiba okának feltárása; a szükséges szétszerelési munkák elvégzése; a meghibásodott alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés, próbaüzemeltetés, a helyes működés beállítása. - A karbantartási és javítási munkák bizonylatolása. III/2. Követelmények 1. Vállakozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása A munka világában sikeres vállalkozói tevékenység kifejtése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell - a gazdasági, a pénzügyi és a jogi alapfogalmakat, - a vállalati és a vállalkozási formákat, - a piaci igény felmérésének eszközeit, lehetőségeit, - a vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, - a legfontosabb adójogszabályokat, - a vállalkozói szerződések tartalmát és formáját, - a kereslet-kínálat összefüggéseit, - a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket,
- a vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó tényezőket, - a munkahelyszervezés módszereit, - a minőségszabályozó folyamatokat, - az anyaggazdálkodás folyamatait, a folyamatos anyagellátás feltételeit, - a létszámelemzés módszereit és mutatóit, - a költségcsökkentés aktív és passzív módszereit, - számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának legfontosabb követelményeit, - a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelességeit, - az alapvető vezetési, irányítási módszereket, - a tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetésének módszereit. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása A balesetmentes, környezetkímélő munkavégzés érdekében az általános munka-, környezet- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell - a munkahely kialakításának alapvető ergonómiai szempontjait, - a különböző (előkészítési, gyártási, szerelési stb.) munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, azok megelőzésének, illetve elhárításának lehetőségeit, - a különböző tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyekre vonatkozó speciális tűzvédelmi előírásokat, - a mérgező, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolására, kezelésére vonatkozó speciális előírásokat, - a villamos áram élettani hatásait, az áramütés elleni védekezés speciális szabályait, és a szükséges intézkedéseket a villamos áram által okozott baleseteknél, - a szakterületre, a konkrét munkahelyekre, az egyes technológiákra jellemző környezetszennyezési forrásokat és a környezetszennyezést megakadályozó, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket, - az észlelt baleseteknél, tűzeseteknél vagy rendkívüli környezetszennyezéskor alkalmazandó intézkedéseket. 3. Műszaki dokumentációk felhasználása A műszaki dokumentáció céljának megfelelő szabványos ábrázolási mód és a meglévő rajzok értelmezése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell - a géprajzi ábrázolás érvényes szabványait, - a felvételi vázlatkészítés szabályait, - a technológiai dokumentációkban alkalmazott szabványos jelképes jelöléseket, - a kinematikai vázlatkészítés szabályait, - a különféle iparágakban használatos szabványos jelképes jelöléseket, - a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit, - a gépkönyv összeállításának szabályait, - a rajzeszközök használatát, - a számítógéppel támogatott szerkesztői (CAD) programok kezelését. 4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezése - A gépelemek főbb csoportjainak ismeretében az idevonatkozó szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő anyag- és szerkezeti megoldás kiválasztása. - A terhelt elemek szilárdsági és geometriai méretezése. - A gyártáshoz, szereléshez, üzemeltetéshez szükséges műszaki rajzok és utasítások értelmezése. - A szerelés és üzemeltetés során felmerülő konstrukcióváltoztatási javaslatok kidolgozása. A fenti tervezési folyamat elvégzéséhez alkalmazás szintjén ismerni kell - a különböző rendeltetésű - az alábbi fő csoportokba tartozó - gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit és szilárdsági méretezési eljárásait = kötőgépelemek, kötések, = tengelyek és csapágyazásuk, = tengelykapcsolók, = fékek, kilincsművek, szabadonfutók, = rugók, lengéscsillapítók, = csövek, csőszerelvények, = súrlódásos hajtások, = kényszerkapcsolatú hajtások, = bütykös- és karos mechanizmusok;
- a szerkezeti anyagok tulajdonságait, szilárdsági jellemzőit; - a szerkezeti elemek igénybevétele, valamint ezek következtében az anyagban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását; - a tervezést segítő számítógépes felhasználói programokat; - az érvényes géprajzi szabványokat; - a működés közben fellépő dinamikus hatások csökkentésének lehetőségeit. 5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok - Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet, szerszám anyagminőségének helyes megválasztása érdekében: = tudja csoportosítani a gépipar területén használatos anyagokat, = ismerje az anyagszabványok rendszerét, = tudja jellemezni az egyes alapanyaggyártó és minőségjavító eljárásokat, = tudja megkülönböztetni a szennyező- és ötvözőanyagokat, azok hatását az anyagok fizikai-, mechanikai- és technológiai tulajdonságaira, = alkalmazás szintjén tudja a használatos anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. - A gazdaságos anyagfelhasználást és a megkívánt mechanikai tulajdonságokat biztosító előgyártmány megválasztása érdekében: = tudja jellemezni az alábbi technológiákkal elérhető mechanikai tulajdonság, alak-, helyzet- és méretpontosság, valamint felületi minőség, továbbá az egyes gyártási eljárásokkal feldolgozható anyagok és a gyártás során felhasznált segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében - a különféle öntési eljárásokat, - a különféle kovácsoló eljárásokat, - a különféle hengerlési eljárásokat, - az egyéb képlékenyalakító eljárásokat. - Az anyag mechanikai és technológiai tulajdonságainak (szívósság, keménység, kopásállóság, egyneműség, feszültségmentesség, szemcseméret, szemcseszerkezet) célnak megfelelő megváltoztatásához a hőkezelő technológia kiválasztása érdekében: = tudja jellemezni a fémes anyagok metallográfiai szerkezetének befolyását az anyagok fent említett mechanikai és technológiai tulajdonságaira, = tudja jellemezni és végrehajtani a fémes anyagok fenti tulajdonságait befolyásoló hőkezelési eljárásokat, = ismerje az egyes hőkezelési eljárások eszközeit, berendezéseit, segédanyagait. - A hőerő- és egyéb gépek, gépelemek biztonságos üzeméhez, az egyes technológiai folyamatokhoz (az üzemi viszonyokhoz és az alkalmazott technológiához) legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztása érdekében = tudja definiálni a hűtő- és kenőanyagok fő jellemzőit, = katalógusból tudja kiválasztani - a fő jellemzők ismeretében - a célnak megfelelő hűtő- és kenőanyagot, = tudja értékelni a hűtő- és kenőanyagok állapotának és jellemzőinek üzem közbeni változása okait, = ismerje az alkalmazott hűtő- és kenőanyagok környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait; ismerje és alkalmazza a környezetvédelmi módszereket. - Az anyagok, előgyártmányok, félkészáruk, segéd- és üzemanyagok minősítésének érdekében: = ismerje az anyagvizsgálat módszereit, berendezéseit, és szabványait, = tudja kiválasztani az alkalmazandó vizsgálati eljárást, = tudja alkalmazni a matematikai statisztika módszereit a vizsgálandó darabszám és a mérési eredmények meghatározásához, = alkalmazás szinten tudja elvégezni - az anyagok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatát, - a szilárdsági vizsgálatokat, - a keménységméréseket, - a fajlagos ütőmunka vizsgálatot, - a metallográfiai vizsgálatokat, - a technológiai próbákat (hajlító és hajtogató, mélyhúzó, szikrapróba), - az edzhetőségi vizsgálatot (Jominy-próba), - a hibakereső vizsgálatokat (mágneses repedés, ultrahang), - az égéshő és fűtőérték meghatározását, - a füstgázelemzést, - a viszkozitás meghatározását,
= ismerje a számítógép felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények kiértékelésében, valamint az automatizált számítógépvezérelt mérőrendszerekben. 6. Alkatrészgyártás - Az alkatrészgyártás dokumentációjának tanulmányozásához alkalmazás szintjén ismerni kell = a gyártási folyamat értelmezéséhez szükséges műszaki dokumentációkon alkalmazott szabványos jelöléseket, = a gyártási eljárásokat, = a minőségbiztosítási feladatokat, eljárásokat, = a gyártási eljárások és az eljárások során alkalmazott segédanyagok környezetvédelmi hatását. - A gyártási műveletek elvégzése érdekében: = tudja jellemezni az alkatrész előírt anyagának megmunkálhatóságát, = tudja jellemezni az előírt pontossághoz és felületminőséghez tartozó gyártóeszközöket, gépeket, mérő- és ellenőrző eszközöket, = tudjon előrajzolni (síkbeli és térbeli), = tudja szakszerűen használni a kézi forgácsoló szerszámokat, = tudja megválasztani és végrehajtani az alkalmazandó lágy- és keményforrasztási, valamint a láng- és kézi ívhegesztő eljárásokat, = tudja megválasztani és végrehajtani a gyártás során szükséges hőkezelési eljárásokat, = ismerje és tudja alkalmazni a kézi kovácsolás eszközeit, szerszámait és berendezéseit, = tudja beállítani, kezelni a forgácsoló alapgépeket (eszterga-, gyalu-, véső- maró-, köszörűgép), = tudjon az NC vezérlésű szerszámgépekre programot készíteni, a programot bevinni. 7. Szerelés - A dokumentáció tanulmányozása alapján a helyes szerelési technológia megválasztása, a szükséges segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök szakszerű használata érdekében: = tudja jellemezni a szerelésnél alkalmazott segédanyagokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket, = tudja mérlegelni a szerelési szempontokat, = a szerelés jellegétől függően tudja megszervezni a munkafolyamatot, és szakszerűen elvégezni a szerelési műveleteket, = tudja elvégezni a szerelés közbeni ellenőrzéseket, a szükséges statikus és dinamikus kiegyensúlyozásokat, = ismerje az anyagmozgatás módszereit és eszközeit. - A helyes végellenőrzés, kipróbálás, üzembe helyezés, minősítés érdekében: = tudja kiválasztani és szakszerűen használni a készreszerelt gyártmányok, szerkezetek, berendezések előírt jellemzőinek vizsgálatához szükséges mérő- és ellenőrző eszközöket, = tudja a működési próba során felmerülő anyag-, gyártási és szerelési hibákat megkülönböztetni, = tudjon javaslatot tenni az esetleg felmerült hiba kiküszöbölésének módjára, = tudja a felmerült kisebb hibákat javítani, = tudja az üzemeltetési adatokat dokumentálni. 8. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában - Az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása érdekében tudja - az előírt pontosság függvényében - a mérőeszközt, mérőműszert, illetve idomszert megválasztani, a mérést végrehajtani. Ennek érdekében: = tudja jellemezni és használni a hosszmérő eszközöket (mérőhasáb készlet, tolómérő, mikrométerek, indikátorok, optikai hosszmérő eszközök, pneumatikus hosszmérők, villamos hosszmérők, = tudja jellemezni és használni a szögmérő eszközöket (szögmérőtestek, szögmérőlap készlet, állítható szögmérő, szinuszvonalzó), = tudja jellemezni és használni az idomszereket, = tudja ellenőrizni a gépelemek jellemző méreteit menetek, kúpok, fogaskerekek esetében, = tudjon felületi érdességet mérni, = tudja összeállítani a mérési elrendezést az alak-, helyzet, illetve az összetett alak- és helyzetméretek meghatározásához, = ismerje a kontaktusmentes méret- és minőségellenőrzés korszerű módszereit, = tudja a gépkönyv alapján elvégezni a szerszámgépek saját pontossági vizsgálatát. - A gyakorlatban általánosan használt legjellemzőbb alapgépek minősítéséhez ismerje a főbb géptípusok működési
elvét, jellemző paramétereit, azok befolyásoló tényezőit, a minősítésükhöz használható mérőberendezéseket és eszközöket, ezek szakszerű használatát. Tudja elvégezni az alábbi méréseket = körforgó szivattyúk vizsgálata, = dugattyús kompresszorok vizsgálata, = dugattyús belső égésű motorok vizsgálata, = adagolószivattyúk vizsgálata, = befecskendező porlasztók vizsgálata, = szerszámgépek pontossági vizsgálatai, = hajtóművek terhelhetőségének vizsgálata, = akkumulátorok vizsgálata, = egyenáramú gépek vizsgálata, = transzformátorok vizsgálata, = aszinkron gépek vizsgálata. - A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése; a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése érdekében: = ismerje a mérési jegyzőkönyvekre vonatkozó tartalmi előírásokat, = tudja a mért jellemzőket a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni, a szükséges számításokat elvégezni, = tudja a mért, illetve számított eredményeket a műszaki dokumentációban szereplő értékekkel összehasonlítani, = ismerje a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítési szempontjait, a termékmegfelelőségi tanúsítás előírásait. 9. Üzembe helyezés Adott rendeltetésű (gyártó, javító, kísérleti), profilú (tiszta, vegyes) és kapacitású munkahely, műhely, üzem gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak, eszközeinek, valamint energiaellátásának felmérése és kiválasztása érdekében ismerje és tudja elemezni a - minőségi, - gazdaságossági, - munkavédelmi és - környezetvédelmi követelményeket. 10. Üzemeltetés, karbantartás, javítás - Üzemzavar miatti gépállások csökkentése érdekében: = tudja meghatározni a gép, berendezés, szerszám és az energiarendszer tényleges üzemi viszonyainak hatását a karbantartási ciklus alakulására, = tudja megtervezni és ütemezni a szükséges karbantartási munkákat, = tudja felmérni a karbantartási és javítási munkák várható anyag-, segédanyag- és szerszámszükségletét, = tudja a gépek, berendezések, szerszámok helyes működését ellenőrizni; tudja elvégezni a szükség szerinti javításokat, beszabályozásokat. - Üzemzavar esetén = a rendelkezésre álló eszközök segítségével tudja behatárolni az üzemzavar okát, a meghibásodás helyét, = tudjon intézkedni az üzemzavar-elhárítás érdekében, = a hatáskörébe tartozó hibákat tudja kijavítani, = tudja a javítás utáni próbaüzemeltetést végrehajtani, a helyes működést beállítani. - A karbantartási és a javítási munkák bizonylatolása = ismerje a gépkártyák felépítését, vezetésük fontosságát.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével A műszaki ábrázolás témakörében - Szakszerűen tudja használni a rajzeszközöket. - Ismerje és tudja megválasztani a különféle szabványos rajzlapméreteket, vonalfajtákat, betűméreteket és a
használandó szövegmező típusát. - Műszaki rajzok készítésénél tudja alkalmazni a különféle síkmértani szerkesztési eljárásokat. - Ismerje a műszaki életben gyakran alkalmazott technikai görbék származtatását és szerkesztésük menetét. - Tudja képsíkrendszerben ábrázolni és felismerni = a különböző térelemeket, = általános és speciális helyzetű egyeneseket, síkokat, = síklapú és forgástesteket. - Ismerje és tudja szerkeszteni: = a síklapú testek síkmetszetét, = valódi nagyság meghatározását transzformálással és képsíkba forgatással, = az eredeti és a csonkolt test kiterítésének módszereit, = különféle síklapú és forgástestek áthatását, szeletelő és segédgömbös módszerrel, = különféle síklapú és forgástestek axonometrikus képét. - Biztonsággal tudjon különféle tárgyakat, illetve munkadarabokat felbontani szabályos mértani testekre. - Ismerje és szabvány szerint tudja alkalmazni a méretmegadásra, illetve a mérethálózat felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a különleges méretmegadásokat és egyszerűsítési lehetőségeket. - Ismerje a különféle rendeltetésű rajzokra vonatkozó szabványelőírásokat. - Ismerje és szakszerűen alkalmazza a szabványos ábrázolási módokat: = a vetületi képek elhelyezésénél, = az egyszerű és összetett metszetek készítésénél, = a félvetületek, segédvetületek, csúsztatott vetületek és részvetületek készítésénél, = a szelvények készítésénél és elhelyezésénél. - A gépelemek jelképes ábrázolási módjainak ismeretében szakszerűen tudjon nézetben, illetve metszetben ábrázolni és méretezni: = csavarmenetet orsón és anyában, valamint összeszerelve, = különféle csavarfejeket, anyákat és csavarbiztosításokat, = különféle szegecsfajtákat és szegecskötéseket, = különféle eljárásokkal kialakított hegesztett kötéseket, hegesztési varratokat, = különféle anyagú, alakú és igénybevételű rugókat, rugós szerkezeteket, = különféle szerkezetű sikló- és gördülőcsapágyakat, azok beépítését, = különféle fogazott alkatrészeket, fogaskerekeket, lánckerekeket, = kapcsolódó fogaskerekeket, = különféle kialakítású ékeket és ékkötéseket, = különféle reteszeket és szerelt reteszkötéseket, = különféle bordás agyakat, bordás tengelyeket és szerelt bordás kötéseket. - Ismerje az átlagos érdesség és egyenetlenség magasság fogalmát, számszerű értékének meghatározási módját, mértékegységét, szabványos jelölését alkatrészrajzokon. - Ismerje a felvételi vázlat készítésének célját, tudjon adott alkatrészről felvételi vázlatot készíteni. - Ismerje az alak-, helyzet- és mérettűrések lényegét, fajtáit és rajzi jelöléseit. - Tudja értelmezni az illesztési rendszereket és illesztési előírásokat. - Tudja táblázatból kikeresni az adott illesztési előíráshoz tartozó tűrésértékeket.. - Tudja alkalmazni a különféle illesztésekre, alak-, helyzet- és mérettűrésekre vonatkozó szabványos rajzi jelöléseket. - Ismerjen egy számítógépes szerkesztő (CAD) programot. Az anyagismeret témakörében - Tudja definiálni az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. - Tudja definiálni a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat. - Tudja jellemezni az ipar területén használatos alábbi nemfémes anyagokat eredetük, előállításuk, tulajdonságaik és jellemző felhasználási területük alapján = a fát, = a papírt, = a bőrt, = a gumit, = az üveget, = a tűzálló anyagokat, = a villamos szigetelőanyagokat,
= a hőszigetelő anyagokat, = a hangszigetelő anyagokat, = a kenőanyagokat, = a hűtőanyagokat, = a hűtő- és kenőanyagokat. - Tudja csoportosítani a műanyagokat alapanyag, illetve a feldolgozás módja szerint, jellemző előállítási módjukat, a műanyag alkatrészek előállításához felhasznált szerszámokat, gépeket, berendezéseket. - Tudja jellemezni a vasérceket, a vasércek előkészítését, a szilárd betét összetételét, a nagyolvasztóban lejátszódó folyamatokat, a nagyolvasztó termékeit, a nyersvasfajták fő szennyezőinek hatását, jellemző felhasználási területeiket. - Tudja elemezni a nyersvas széntartamának, szennyezőinek csökkentési lehetőségeit, tudja jellemezni az acélgyártó eljárásokat. - Tudja jellemezni a leggyakoribb ötvözőanyagok és szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira. - Tudja jellemezni az öntöttvasak szövetszerkezetét, a szilícium és a hűtési sebesség hatását, a szilárdságnövelés lehetőségeit, a grafit méretének, illetve alakjának megváltoztatási módjait. - Ismerje az acél- és öntöttvasszabványok rendszerét. - Alkalmazás szintjén ismerje a használatos acél- és öntöttvasanyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. - Tudja elemezni a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát, tudja elmagyarázni az ideális kétalkotós állapotábrák (Tamman-ábrák) olvasási szabályait. - Tudja jellemezni a színvas lehűlési görbéjét. - Tudja elemezni az Fe-Fe3C, illetve az Fe-C állapotábrát (ikerdiagramot), tudja jellemezni a jellegzetes szövetszerkezeteket. - Tudja elemezni az acélok hőmérsékletváltozásakor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, illetve perlitausztenit átalakulás mechanizmusát. - Tudja jellemezni a diffúziós, a martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkező szövetszerkezeteket, tudja definiálni a kritikus hűtési sebességet, tudja indokolni a széntartalom befolyását a keménységre. - Tudja megkülönböztetni az izotermikus és a folyamatos hűtésre érvényes C-görbéket, az izotermikus, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezeteket. - Tudja elemezni a hidegalakítás hatását az anyag kristályszerkezetére. - Tudja jellemezni az alumínium tulajdonságait, tudja elmagyarázni előállítási módját, a szennyező- és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. - Tudja jellemezni az alakítható, valamint az önthető alumíniumötvözeteket, ötvözőanyagaik hatását hőkezelhetőségükre, szabványos jelölésüket. - Tudja jellemezni = a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthető magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket, = a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket, = az ólom tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeit, = az ón tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket, = a réz tulajdonságait, előállítását, felhasználási területeit, = az alakítható, valamint az önthető rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket, = az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függő felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszfor-bronz), = a horganyt és ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket, = az iparban használt egyéb fémeket (nikkel, volfram, kobalt, kadmium, bizmut, higany, molibdén), jellemző felhasználási területüket, = a nemesfémek (arany, ezüst, platina) tulajdonságait, jellemző felhasználási területüket. - Tudja jellemezni a csiszolóanyagok tulajdonságait, a csiszolószemcse anyagától, a kötőanyagtól és a szemcsemérettől függő felhasználási területeit. Statika témakörében Statikai alapfogalmak - Tudja elvégezni a vektorokkal kapcsolatos műveleteket. - Tudja jellemezni
= az erőket, erőrendszereket, = a nyomatékvektort, az erőpárt. - Tudja alkalmazni = a nyomatéki tételt, = a statika alaptörvényeit. - Tudja elvégezni az erőáthelyezést. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = a közös pontban metsződő erőrendszer eredőjét, egyensúlyát, = párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát, = síkidomok súlypontját, = a stabilitás mértékét. Síkbeli szerkezetek, tartók - Ismerje = a síkbeli szerkezetek erőviszonyait, = a tartók szerkezetét, típusait. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = síkbeli összetett szerkezetek reakcióerőit, a rúderőket, kötélerőket, = kéttámaszú és egyik végén befogott (koncentrált, megoszló, vegyes terhelésű) tartók reakcióerőit, veszélyes keresztmetszetét, maximális hajlítónyomatékát. - Tudja megszerkeszteni számolt adatok alapján az igénybevételi ábrákat. A szilárdságtan témakörében - Ismerje az igénybevételek osztályozási rendszerét. - Tudja értelmezni az igénybevétel, az alakváltozás, az ébredő feszültség és a feszültségeloszlás kapcsolatát. - Tudja alkalmazni Hooke törvényét műszaki problémák megoldására. Húzó és nyomó igénybevétel - Tudja számítani a húzó- és nyomófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni húzás, nyomás, felületi és palástnyomás esetén. - Tudja kiszámítani = belső túlnyomásnak kitett vékonyfalú csövek, tartályok, kazánok falvastagságát, = a hőmérséklet-változás hatására létrejövő alakváltozásokat, feszültséget. Hajlító igénybevétel - Tudja jellemezni a hajlító igénybevételt. - Tudja értelmezni és kiszámítani: = síkidomok tengelyre számított inercianyomatékait és keresztmetszeti tényezőit, fő másodrendű nyomatékait, = a hajlításnál létrejövő alakváltozásokat. - Tudja számítani a hajlítófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni hajlítóigénybevétel esetén. Kihajlási jelenségek vizsgálata - Tudja leírni, jellemezni a kihajlást, illetve a kihajlás eseteit. - Tudja elemezni a geometriai jellemzőket. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést végezni rugalmas és plasztikus kihajlás esetén. Nyíró igénybevétel - Tudja számítani a nyírófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést végezni nyíróigénybevétel esetén. Csavaró igénybevétel - Tudja értelmezni a különféle keresztmetszetű rudak csavaró igénybevételét. - Tudja számítani: = a poláris inercianyomatékot és a poláris keresztmetszeti tényezőt, = a csavarófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani, és méretellenőrzést végezni csavaró igénybevétel esetén. Összetett igénybevételek
- Tudja értelmezni az egyirányú és többirányú összetett igénybevételt. - Tudjon eredő, illetve redukált feszültséget számítani egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést végezni egyirányú, illetve többirányú összetett igénybevétel esetén. Dinamikus és ismétlődő igénybevételek vizsgálata - Tudja elemezni dinamikus igénybevételek műszaki előfordulásait. - Tudja figyelembe venni lüktető és lengő igénybevételek hatását méretezési és méretellenőrzési feladatok megoldásánál. - Tudja jellemezni a kifáradási jelenségeket a műszaki gyakorlatban. - Ismerje fel a feszültséggyűjtő helyeket. - Ismerje a fárasztó vizsgálatokat, a Wöhler-görbét, a kifáradási határ fogalmát, a Smith-diagramot, tudja ismereteit felhasználni feladatok megoldásánál. A kinematika, a kinetika és az energetika témakörében Egyenesvonalú mozgás - Tudja leírni a mozgó pont helyzetét. - Tudja meghatározni a mozgás sebességét, gyorsulását. - Tudja alkalmazni a mozgástörvényeket szakmai feladatok megoldásához. A körmozgás - Tudja jellemezni a körmozgást. - Tudja alkalmazni a mozgástörvényeket szakmai feladatok megoldásához. Newton törvényei - Tudja definiálni, értelmezni Newton törvényeit. - Tudja alkalmazni a törvényeket szakmai feladatok megoldásához. - Tudja alkalmazni D'Alambert elvét. A dinamika alaptörvényének alkalmazása egyenes és forgó mozgás esetén - Tudja definiálni, értelmezni a tömeg és a tehetetlenségi nyomaték fogalmát. - Tudja meghatározni a tehetetlenségi nyomaték nagyságát. Energetika - Tudja definiálni, értelmezni = az energiafajtákat, a munka és az energia kapcsolatát, = a helyzeti, mozgási és forgási energiát, = az energiaátalakulásokat, = a veszteségeket és a hatásfokot. - Tudja kiszámítani = a helyzeti, mozgási és forgási energiát, = a veszteségeket és a hatásfokot. - Tudja meghatározni a munkavégzés erő- és teljesítményszükségletét. - Tudja alkalmazni a munka-, az impulzus- és a perdülettételt szakmai feladatok megoldására. Folyadékok és gázok mechanikája témakörben - Tudja definiálni és értelmezni a hidrosztatikai nyomást. - Tudja kiszámítani a folyadékba merülő testekre ható felhajtóerőt és alkalmazni szakmai feladatok megoldására. - Ismerje és tudja alkalmazni az áramlás folytonosságának törvényét. - Ismerje és tudja számítani az áramló folyadékok energiáit és az áramlás során fellépő veszteségeket. - Ismerje és tudja alkalmazni áramlástechnikai feladatok megoldására a Bernoulli-törvényt. - Tudja kiszámítani a folyadéksugár impulzuserejét. - Tudja számítani a folyadéksugár által kifejtett erőhatást sík- és görbe lapátra. - Tudja alkalmazni áramló gázokra a Bernoulli-törvényt. - Ismerje és szakmai feladatok megoldásánál tudja értelmezni a hőmennyiség, a hőkapacitás és a fajhő fogalmát. - Ismerje a gázok egyszerű- és összetett állapotjelzőit, azok mértékegységét. - Ismerje és tudja ábrázolni a p-V koordinátarendszerben a gázok állapotváltozásait. - Ismerje és tudja ábrázolni a műszaki életben alkalmazott körfolyamatokat.
Gépelemek témakörében Csavarmenetek, csavarok, csavarkötések - Tudja ábrázolni és jellemezni a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket, a csavarmeghúzás (emelés) és oldás (süllyesztés) esetén fellépő erőhatásokat, valamint az önzárás feltételét. - Tudja kiszámítani adott előfeszítés (terhelés) és a csavarmenet geometriai méreteinek ismeretében a csavarmeghúzás (emelés), valamint oldás (süllyesztés) erő- és nyomatékszükségletét. - Tudja a csavarmenet önzárásának feltételét. - Tudja szilárdsági szempontból méretezni az adott rendeltetésű és elrendezésű menetes szerkezetek elemeit. - Ismerje és tudja kiválasztani a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. - Ismerje és tudja alkalmazni a technológiai eljárások figyelembevételével a csavarkötés szét- és összeszerelésének szerszámait. Ék-, retesz-, csapszeg-, bordás és poligonkötés - Tudja meghatározni az adott rendeltetésű kötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát, valamint a különféle kötéseknél biztosítandó illesztés jellegét. - Tudja kiválasztani és szilárdsági szempontból méretezni, illetve ellenőrizni a szabványos kötések kötőelemeit. - Ismerje és tudja alkalmazni a technológiai előírások figyelembevételével a különféle kötések szét- és összeszerelésének szerszámait, a kialakított kötések ellenőrző és minősítő eljárásait. Szegecsek és szegecskötések - Tudja megválasztani és ábrázolni a különféle szegecskötési megoldásokat (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros). - Ismerje a szabványos szegecsfajtákat és azok fő alkalmazási területeit. - Ismerje és tudja alkalmazni a szegecskötések szilárdsági méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait. - Ismerje a kötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, az illesztések jellegét. - Ismerje a hideg- és melegszegecselési eljárások szerszámait. Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések - A kötéssel szemben támasztott szilárdsági követelmények és a technológiai lehetőségek ismeretében tudja kiválasztani az alkalmazandó eljárást. - Alkalmazás szintjén ismerje = az összekötendő elemek előzetes megmunkálását és felületi kezelését, = a lánghegesztés eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a villamos ívhegesztés eszközeit, berendezéseit, anyagait, segédanyagait, = a keményforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a lágyforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a ragasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait. - Tudja elvégezni a kialakított kötés szilárdsági ellenőrzését, méretezését. Zsugorkötések, kúpos kötések - Ismerje fel azon műszaki követelményeket, amelyek indokolják a zsugorkötés alkalmazását. - Tudja jellemezni és ábrázolni a különböző technológiákkal kialakított zsugorkötéseket és a kötésben részt vevő elemek igénybevételeit. - Adott esetben tudja meghatározni a szükséges túlfedés értékét, a kialakítandó hőmérsékletkülönbséget, a felsajtolás erőszükségletét. - Ismerje és tudja alkalmazni a különféle zsugorkötési eljárások technológiáit, szerszám, eszköz, és segédanyagszükségletét, valamint az eljárások ellenőrző és minősítő módszereit. Tengelyek és csapágyazásuk, tömítések - A tengely rendeltetésének és igénybevételének ismeretében a célnak leginkább megfelelő anyag, alak és keresztmetszet, valamint a tengely és az állvány kapcsolatának megválasztása. - Szilárdsági számításokkal tudja meghatározni a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. - A tengely terhelésének, üzemi viszonyainak és üzemeltetési körülményeinek ismeretében tudja megválasztani az alkalmazható csapágy típusát. - Tudja ábrázolni és előírni a tengely csapágyazott és hordozó felületeinek alak-, helyzet- és mérettűréseit, valamint felületi érdességét és minőségét. - Ismerje = a siklócsapágyak fő szerkezeti kialakításait,
= az érintkező felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát, = a használatos persely- és bélésanyagokat. - Ismerje és jellemezze = a fellépő palástnyomás hatását a siklócsapágy helyes működésére, = a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. - Ismerje = a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket, = a csapágykatalógusok belső rendszerét, = a megfelelő csapágy kiválasztásához felveendő jellemzőket, = a gördülőcsapágyak kenési, tömítési és porvédelmi megoldásait, = a csapágyszerelés technológiáit, alkalmazott eszközeit, szerszámait, segédanyagait. - Tudja kiválasztani a célnak megfelelő csapágyat. - Tudja megválasztani az ismert csapágybeépítési és rögzítési megoldásokból az adott esetre leginkább megfelelőt. Rugók, lengéscsillapítók - Ismerje a rugók feladatát a szerkezeteket érő dinamikus hatások időben történő elnyújtásában, a mechanikai energia tárolásában, az ütközések káros hatásainak csökkentésében. - Ismerje a különböző anyagú (acél és gumi) és kialakítású rugók viselkedését (deformációjának változását) az időben változó nagyságú terhelések hatására. - Karakterisztikájuk alapján tudja jellemezni az egyes rugókat. - Ismerje és tudja megválasztani a különböző rendeltetésű rugók anyagát és szerkezeti kialakítását. - Ismerje az adott feladatnak legjobban megfelelő rugó kiválasztásának elvét. - Ismerje és tudja elvégezni a különféle acélrugók szilárdsági méretezését, ha adott a terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke. - Ismerje a csoportrugókat, valamint a rugók soros és párhuzamos kapcsolásának befolyását az eredő rugókarakterisztikára. - Ismerje a rugók csillapítatlan rezgéseinek káros következményeit és a rezgés, illetve a lengéscsillapítás lényegét. - Ismerje a különféle mechanikus-, hidraulikus- és pneumatikus lengéscsillapítók kialakítását és a mozgási energia átalakításának módját. Fékek - Ismerje a fékek rendeltetését (rögzítőfék, üzemi fék, vészfék) fő szerkezeti kialakításait (pofás fékek, villamos fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúposfék), valamint működtetésük (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses) megoldásait. - Tudja elemezni adott szerkezetű fékberendezésen a mozgó tömegek fékezésekor végbemenő energiaátalakulás folyamatát, a fékezésben közvetlenül részt vevő elemek (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík- illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.) igénybevételeit és méretezési elvüket. - Tudja kiszámítani adott esetben a fékezés erő-, illetve nyomatékszükségletét, a fékezéskor fellépő tömegerőket és a fékutat. Mechanizmusok - Tudja jellemezni a bütykös mechanizmusokat a bütyök mozgása, az emeltyű végének kialakítása és az emeltyű mozgásának alapján. - Tudja megszerkeszteni adott mozgásdiagram alapján a bütyök profilgörbéjét és az adott bütyökprofilhoz tartozó mozgásdiagramot. - Ismerje a bütyök és a hozzá tartozó emeltyű állandó kapcsolatát biztosító szerkezeti megoldásokat. - Ismerje az egyszerű négycsuklós mechanizmus elemeinek szerepét a különféle mozgások (egyenesvonalú, lengőés forgómozgás) átadásában, illetve átalakításában. - Tudja származtatni a forgattyús és a kulisszás mechanizmust az egyszerű négycsuklós mechanizmusból. - Állandó forgattyúfordulatszámot feltételezve tudja elemezni a forgattyús és kulisszás mechanizmusban az egyes elemek geometriai méreteinek (arányainak) hatását a hajtott tag sebességére, illetve sebességváltozásaira. - Tudja ábrázolni a hajtott tag sebességének és gyorsulásának változásait a lökethelyzet függvényében (adott geometriai méretű, állandó forgattyú-fordulatszámmal hajtott) forgattyús és kulisszás mechanizmusnál. - Tudja kiszámítani adott esetben a hajtott tag pillanatnyi és átlagsebességét, valamint holtponti gyorsulásait. - Tudja elemezni adott esetben a mechanizmusok egyes elemeire ható erők nagyságának változásait. - Ismerje a különféle mechanizmusok jellegzetes alkalmazási területeit, szerkezeti kialakításait. Csövek, csőszerelvények, tömítések
- Tudja megválasztani a különböző halmazállapotú, hőmérsékletű, vegyi hatású és nyomású anyagok szállítására alkalmas csővezetés anyagát. - A térfogatáram, illetve a tömegáram és az áramlási sebesség ismeretében tudja kiszámítani és a szabványból megválasztani a szükséges névleges átmérőjű csövet. - A cső anyagának, belső átmérőjének, valamint a csővezetékben áramló közeg nyomásának ismeretében tudja kiszámítani a cső szükséges minimális falvastagságát. - Ismerje és adott esetben tudja megválasztani a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat, tömítő- és hőszigetelő anyagokat, valamint a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezetek kialakítását a velük szemben támasztott követelmények alapján. - Ismerje a közeg áramlását szabályozó, különféle típusú szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését, valamint tudja jellemezni a velük elérhető szabályozhatóság mértékét. - Ismerje a különféle közegeket szállító csővezetékek zavartalan üzemét biztosító egyéb szerelvények (légtelenítő, víztelenítő, hőmérséklet- és nyomásmérő, víz- és porleválasztók, biztonsági szelepek stb.) feladatát, szerkezetét, működését. Tengelykapcsolók - Alkalmazás szintjén ismerje a különféle rendeltetésű tengelykapcsolók főbb szerkezeti kialakítását, működését, szerelési előírásait: = merev tengelykapcsoló (tárcsás, tokos, héjas stb.), = rugalmas tengelykapcsolók (bőr- és gumidugós, acéltűs, acélszalagos stb.), = mozgékony tengelykapcsolók (körmös, Oldham stb.), = hajlékony tengelykapcsolók (Hardy-tárcsa, kardáncsukló stb), = súrlódó tengelykapcsolók (szárazlemezes, olajoslemezes, kúpos stb.), = hidrodinamikus tengelykapcsoló (tengelykapcsoló, nyomatékmódosító). - Az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendő nyomaték nagyságának függvényében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő tengelykapcsoló-szerkezetet. - Tudja méretezni a nyomatékátvitelkor igénybe vett szerkezeti elemeket. Hajtások - Az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendő nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő hajtást. - Ismerje a különböző súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomatékátszármaztató elemeinek: = anyagát, = igénybevételét, = geometriai és szilárdsági méretezési elvét, = az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit. A fentieken kívül az egyes hajtásoknál tudja meghatározni - Dörzskerékhajtásnál = a csúszásmentes nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító erő nagyságát. - Laposszíjhajtásnál = a szíj szükséges hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, = az átviendő kerületi erő függvényében a szíjágak szükséges előfeszítésének nagyságát, = adott esetben az üzemszerű szíjcsúszást (slip), = a szíjfeszítő alkalmazásának szükségességét. - Ékszíjhajtásnál = a szükséges ékszíj hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, = az alkalmazható minimális tárcsaátmérőt, = az ékszíjtárcsákban kialakítandó horony méreteit, = adott terhelési viszonyok mellett a párhuzamosan alkalmazandó szíjak darabszámát. - Hengeres egyenes- és ferdefogazatú, belsőfogazatú valamint kúpkerékhajtásnál = az elemi fogazás jellemzőit, = a kompenzált fogazás jellemzőjét és célját, valamint a szerszámelállítás hatását a fogak alakjára, = a fogaskerekek geometriai méreteinek számítását, = az általános fogazás jellemzőit és célját. - Csigahajtásnál = a hajtás hatásfokának számítási módját, = az önzárás feltételét.
- Lánchajtásnál: a különféle lánc- és lánckerék kialakításokat. A gyártási eljárások témakörében - Tudja értelmezni a megmunkálási pontosság fogalmát, tudja jellemezni az egyes gyártási eljárásokat az elérhető méret-, alak- és helyzettűrések szempontjából, tudja definiálni a gyártásgeometriai alapfogalmakat. - Tudja osztályozni a gyártási eljárásokat a részecskék kapcsolódásában beálló változás alapján. Alaklétrehozás - Tudja összehasonlítani gazdaságossági, az elérhető méretpontosság és felületminőségi szempontból az egyes öntési eljárásokat. - Tudja definiálni a ráhagyások, a minta, a forma és a mag fogalmakat. - Tudja jellemezni a homokformába történő öntést az alkalmazási terület szempontjából az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga valamint a formázás módja szerint. - Tudja jellemezni az alábbi öntési eljárások gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait = öntés homokformába, = héjformázás, = precíziós öntés, = kokillaöntés, = nyomásos öntés, = folyamatos öntés. - Tudja jellemezni az öntvénytisztítás célját, eljárásait, a jellemző öntvényhibákat. - Tudja osztályozni a műanyag feldolgozó eljárásokat a műanyagok hővel szembeni viselkedése alapján. - Tudja jellemezni a műanyag sajtoló eljárásokat, a sajtolási előkészítő műveleteket, a műanyagsajtoló eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a műanyagok fröccsöntését, a fröccsöntő eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a műanyagok extrudálását, az extrudálás gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje a rétegelt anyagok előállítási módjait, felhasználási területeit. - Tudja jellemezni a porkohászat felhasználási területeit. - Ismerje a vákuumgőzölés célját, felhasználási területeit. Képlékenyalakítás - Tudja összehasonlítani a gazdaságossági, az elérhető méretpontossági és felületminőségi, valamint anyagszerkezet-változási szempontból az egyes képlékenyalakító eljárásokat. - Tudja definiálni a képlékenység fogalmát, az alakítási szilárdságot, tudja jellemezni a különféle képlékenyalakító eljárásokkal alakítható anyagok jellemző tulajdonságait. - Tudja ismertetni a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárások hatását az anyag szerkezetére. - Tudja csoportosítani a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárásokat. - Tudja jellemezni a kovácsoló eljárásokat. - Ismerje a kovácsolás szerszámait, műveleteit, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje a képlékeny cső- és rúdgyártó eljárásokat. - Tudja jellemezni a hengerlési folyamatot, ismerje a hengerlés szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hidegfolyatást, ismerje a hidegfolyatás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hajlítást, tudja kiszámítani a minimális hajlítási sugarat, a hajlítás erő-, munka- és teljesítményszükségletét. - Ismerje az anyagok viselkedését hajlításkor, a hajlítási műveleteket, a hajlítás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a mélyhúzást, tudja kiszámítani a forgástestek esetében a kiinduló tárcsaátmérőt, a szükséges húzások számát, a ráncfogó alkalmazásának szükségességét, a mélyhúzás erő-, munka- és teljesítményszükségletét. - Ismerje az anyagok viselkedését mélyhúzáskor, tudja csoportosítani a mélyhúzószerszámokat felépítésük szerint, a mélyhúzás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az egyéb képlékenyalakító eljárásokat (domborítás, peremezés, dombornyomás, szűkítő és bővítő
nyomás), jellemző alkalmazási területüket, a felhasználható anyagokat, a jellemzően alkalmazott gépeket. Forgács nélküli anyagszétválasztó eljárások - Ismerje a forgács nélküli darabolás kézi és gépi módszereit, az anyag igénybevételét, az erőszükséglet csökkentésének módját, tudja kiszámítani a gépi ollóval történő darabolás erőszükségletét, ismerje az ollóval történő darabolás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja definiálni a kivágást és a lyukasztást, tudja jellemezni az alakítandó anyag igénybevételét, tudja elemezni a vágás feltételeit (pontosság, az alkatrész alakja, gazdaságosság), tudja kiválasztani gazdaságossági szempontból a legkedvezőbb megoldást, tudja méretezni az alakadó elemeket, a szerszám nyomásközéppontját, tudja megkülönböztetni az egyes vágószerszám-típusokat, tudja jellemezni a vágószerszámok részeit kialakításuk, anyaguk szerint, tudja kiszámítani adott esetben az erő-, munka- és teljesítményszükségletet, ismerje gépeit, berendezéseit, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az egyéb vágóműveleteket, azok gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait. Anyagleválasztás forgácsolással - Tudja definiálni a forgácsolástechnológiai alapfogalmakat, tudja ábrázolni a forgácsolószerszámok élgeometriáját, tudja jellemezni a forgácsképződés folyamatát, a forgácsoláskor fellépő erőhatásokat, hőjelenségeket, a fajlagos forgácsolási ellenállást, a megmunkált felület minőségét, ismerje a forgácsolósebesség hatásait, a szerszámok kopási jelenségeit. - Tudja jellemezni a szerszámgépek külső mozgásgeometriáját, a hagyományos szerszámgépek feladat szerinti mozgásait (alakító, beállító, segéd), tudja megválasztani a jellegzetes felületek (külső és belső hengerfelület, síkfelület, alakos felületek) forgácsolással történő előállításának leggazdaságosabb módját, a vonatkozó balesetvédelmi szabályokat. - Tudja kiszámítani a különféle forgácsoló eljárások (esztergálás, fúrás, marás, gyalulás, vésés, üregelés, köszörülés) gépi fő- és mellékidejét, az adott forgácsoló művelet teljesítményszükségletét. - Ismerje a forgácsolószerszámok anyagának kiválasztási szempontjait, tudjon méretlánc, illetve bázisváltási számításokat végezni. - Tudjon CNC gépre megmunkáló programot készíteni. Anyagrészecskék leválasztása villamos úton - Ismerje az elektroeróziós megmunkálások elvét, jellemző felhasználási területeit. Anyagrészecskék leválasztása, szétválasztása kémiai úton - Ismerje a kémiai maratás elvi alapjait, alkalmazási területeit. - Ismerje a lángvágás feltételeit, tudja jellemezni a lángvágás folyamatát. Ismerje a vágópisztoly kialakítását, a kézi és gépi lángvágási módszereket. Anyagrészecskék leválasztása ultrahangos megmunkálással - Ismerje az ultrahangos megmunkálás elvi alapjait, alkalmazási területeit. Termikus megmunkálások - Ismerje a plazmasugaras, az elektronsugaras és a lézeres megmunkálás elvi alapjait, felhasználási területeit, fejlődési irányait. Egyesítő eljárások - Ismerje és tudja kiválasztani a konstrukciós előírások figyelembevételével a csavarkötés szerszámait. - Ismerje a szegecskötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, a hideg- és melegszegecselési eljárások szerszámait. - Tudja jellemezni a forrasztás fajtáit, az alkalmazott kötőanyagot, jellemző felhasználási területüket, ismerje eszközeit, szerszámait, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hegesztést, a hegeszthetőség fogalmát, a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását, a hegesztési feszültségek keletkezésének okait, ismerje a technológiai lehetőségeket a hegesztési alakváltozások és feszültségek csökkentésére, a hegesztés során fellépő hibákat. - Tudja csoportosítani a hegesztő eljárásokat. - Tudja jellemezni a lánghegesztést, az égőgázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit, tudja kiválasztani a hegesztendő anyagtól függő lángfajtát, hegesztőpálcát, ismerje a balesetvédelmi előírásokat. - Tudja előírni a hegesztés előkészítési műveleteit, a hegesztési eljárást jellemzői alapján, az utólagos munkálatokat. - Tudja jellemezni a hegesztő ívben lejátszódó folyamatokat, a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját,
tudja megkülönböztetni az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzőit, ismerje a különböző kémiai összetevők hatását az alapanyagra, a hozaganyagra és a heganyagra, az elektródavezetés és az elektróda szögének megválasztási szempontjait, tudja kiválasztani az alkalmazandó elektródát a velük szemben támasztott követelmények alapján, tudja megválasztani az alkalmazandó áramerősséget, ismerje a hegesztő áramforrásokat, a hegesztés segédberendezéseit, szerszámait, védőfelszereléseit, a hegesztés munkavédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket, a poralatti fedettívű automatikus hegesztés befolyásoló tényezőit a varrat alakjára, ismerje a hegesztőporok jellemzőit. - Tudja jellemezni a védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott védőgázok szerepét, fajtáit, az egyes védőgázas ívhegesztő eljárásokat, alkalmazási területüket, az argonvédőgázas hegesztésnél a polaritás szerepét a beolvadás mélységére, ismerje az AWI, az AFI valamint a CO2 védőgázas hegesztő eljárásoknál alkalmazott eszközöket, gépeket, anyagokat, berendezéseket, segédanyagokat. - Tudja csoportosítani a sajtolóhegesztési eljárásokat, ismerje az ellenálláshegesztések fizikai alapjait, tudja megkülönböztetni a sajtoló és a leolvasztó tompahegesztési eljárásokat, a pont-, a vonal- és a fóliahegesztést, ismerje az egyes acélfajták ellenálláshegesztésénél fellépő hatásokat, a varrat hibáit, a tompa-, a vonal- és a ponthegesztő gépek felépítését. - Ismerje a különböző anyagok (öntöttvas, alumínium és ötvözetei, erősen ötvözött acélok, réz és ötvözetei, egyéb fémek) hegeszthetőségi problémáit, az alkalmazható eljárásokat. - Ismerje a ragasztás technológiáját, a ragasztás anyagait, berendezéseit. - Ismerje a sajtolókötés kialakítását, a szükséges fedés és felületi simaság szerepét, a sajtolás erőszükségletét, a nyomatéki terhelhetőség növelésének eljárásait. - Ismerje a különféle zsugorkötési eljárások technológiáit, a szükséges hőmérsékletkülönbség létrehozási módjait, szerszám, eszköz, és segédanyagszükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az anyaggal és alakkal záró kötések (ráolvasztás, beágyazás, betapasztás, kiöntés) technológiáját, szerszám-, eszköz-, és segédanyag-szükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait. Bevonó eljárások - Ismerje a korrózió fogalmát és lefolyását, a korrózió fajtáit, a bevonatok előkészítési eljárásait (mechanikai, vegyi), tudja jellemezni a fémes bevonatok készítési eljárásait galvanizálással, valamint tűzi úton, ismerje a nem fémes bevonatok készítésének anyagait, technológiáját, ismerje a bevonó eljárásokra vonatkozó balesetvédelmi előírásokat. Anyagtulajdonság változtatása - Tudja csoportosítani a hőkezelő eljárásokat, tudja jellemezni a hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait, tudja definiálni és megkülönböztetni az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát, ismerje a hevítés, a hőntartás valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. - Tudja jellemezni a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, öregítés, ausztenites lágyítás, edzés, megeresztés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket. - Ismerje az ötvözőanyagok befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira, a dekarbonizációs jelenség hatásait, a hőkezelés berendezéseit, anyagait. - Tudja jellemezni az anyagtulajdonság-változtatás módjait az anyagrészecskék bevitelével (cementálás, nitridálás), jellemző felhasználási területüket, ismerje az eljárásokat, az alkalmazott anyagokat, berendezéseket. - Tudja jellemezni a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukciós edzés, betétedzés), felhasználási területüket, szerszámaikat, berendezéseiket. A géptan témakörében Emelőgépek és szállítóberendezések - Az emelendő, illetve szállítandó anyag halmazállapotától és egyéb fizikai jellemzőitől függően, valamint az anyagmozgatás színterének ismeretében tudja megválasztani az adott feladatnak leginkább megfelelő emelő, illetve szállítóberendezés típusát. - Ismerje és tudja értelmezni az emelő- és szállítógépeknél alkalmazott gépelemek (kötelek, láncok, álló- és mozgócsigák, csigasorok, kötéldobok, horgok, teherfelvevő- és megfogóberendezések stb.) igénybevételeit, fő geometriai jellemzői meghatározásának módját. - A fentiek érdekében ismerje és tudja jellemezni a különféle működtetésű és felépítésű egyszerű emelőgépek, álló-, futó- és forgódaruk, csúszdák, szállítógörgők, szállítószalagok, elevátorok, konvejorok, szállítócsigák és markolók szerkezeti kialakítását, működését, alkalmazási lehetőségeiket, valamint biztonságos üzemeltetésük feltételeit.
Szivattyúk és légszállító gépek - A szállítandó közeg minősége (halmazállapota, vegyi összetétele, viszkozitása, gyúlékonysági hajlama, környezetszennyező hatása stb.), a szállítás térfogatáramának és időbeni változásának, valamint a megvalósítandó nyomásfokozás ismeretében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő gép típusát, geometriai és üzemi jellemzőit. - Ismerje a különféle szivattyúk és légszállító gépek üzeme során fellépő veszteségek fajtáit és eredetét, adott esetben tudja meghatározni (számítási, illetve mérési eljárásokkal) azok nagyságát és csökkentésük lehetőségeit. - Ismerje a különféle elven működő szivattyúk, kompresszorok, fúvók és ventilátorok szabályozási lehetőségeit, soros és párhuzamos kapcsolásuk feltételeit. - Ismerje a különféle elveken működő szivattyúk, ventilátorok, fúvók és kompresszorok szerkezeti felépítését, működését és zavartalan üzemeltetésük feltételeit, különös tekintettel a szivattyúk indításának nehézségeire, valamint az alkalmazandó biztonsági berendezéseket. - Ismerje a többfokozatú kompresszorok alkalmazása szükségességének okát, a közbenső fokozatok nyomásértékeinek számítási elvét, valamint a dugattyús kompresszorok hűtési rendszereit. - Adott esetben tudja megválasztani a szivattyút, illetve a légszállító gépet meghajtó motor fajtáját, és tudja kiszámítani annak teljesítményszükségletét. - Adott szállítási paraméterek esetében tudja kiszámítani egy dugattyús szivattyú, illetve kompresszor fő geometriai méreteit. Belső égésű motorok - Indikátordiagramjuk alapján tudja jellemezni a négy- és kétütemű Otto- és dízelmotorok munkafolyamatait, azok működését, ismerje szerkezeti felépítésüket, fő részeinek anyagát és igénybevételét. - Ismerje a négy- és kétütemű motorok vezérlési rendszereit, a szelephézag fogalmát és állítási lehetőségeit. - Ismerje az Otto-motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerében az egyes elemek feladatát, szerkezetét és működését, a különböző főfúvókarendszereket, valamint a kiegészítő berendezések feladatát, szokásos kialakítását és a különféle benzinbefecskendezési rendszereket. - Ismerje az Otto-motorok gyújtási rendszereit, az előgyújtás és szabályozásának szükségességét és megoldásait, a gyújtógyertya szerkezetét, főbb jellemzőit és a többhengeres motorok gyújtási sorrendjének lehetőségeit. - Ismerje a dízelmotorok égéstér-kiképzési megoldásait, a hőfelesleg és a gyulladási késedelem fogalmát, a tüzelőanyag-ellátó rendszerében az egyes elemek feladatát, szerkezetét és működését. - Tudja elemezni a belső égésű motorok hőmérlegét, a különféle kenési és hűtési rendszereket. - Tudja meghatározni a motor fő méreteit az effektív középnyomás alapján. - Tudja elemezni a motor teljesítményének alakulását az egyéb paraméterek változásának függvényében. - Tudja indokolni a dízelmotorok fordulatszám-szabályozásának szükségességét. - Ismerje a belső égésű motorok fékpadi vizsgálatának célját, tudja azt elvégezni és a mért adatokat kiértékelni (fordulatszám, teljesítmény, nyomaték, fogyasztás, fajlagos fogyasztás, rugalmasság). Gőzkazánok, gőzturbinák, gázturbinák - Ismerje a különböző halmazállapotú tüzelőanyagok elégetésére szolgáló tüzelőberendezéseket, azok hőteljesítményének számítási eljárásait. - Tudja megkülönböztetni és jellemezni a különféle rendszerű gőzkazánokat. - Tudja elemezni a kazánba kerülő tápvíz túlhevített gőzzé való átalakulásának folyamatát a különféle rendszerű gőzkazánokban. - Ismerje a gőzkazánok üzemeltetése során fellépő veszteségek okait és azok csökkentésének lehetőségeit. - Ismerje a gőzkazánok kiegészítő és biztonsági berendezéseit, a kazánszerelvényeket. - Tudja elemezni a gőzturbinákban lejátszódó energiaátalakulás folyamatát. - Ismerje a különböző gőzturbinák szerkezeti felépítését, működését, szabályozásuk lehetőségeit. - Ismerje a gázturbinák működési elvét, fajtáit, szerkezeti felépítését. Erőművek - Ismerje az erőművek feladatát, a különféle erőművek fő szerkezeti egységeit. - Ismerje a vízenergia hasznosításának lehetőségeit adott vízmennyiség és esésmagasság esetében. - Ismerje a szabadsugár és a réstúlnyomásos vízturbinák működési elvét, fajtáit és szerkezeti felépítését. - Ismerje és tudja jellemezni a különféle vízturbinák szabályozási lehetőségeit. - Ismerje a hőerőművek csoportosítását a felhasznált energiahordozók jellemzői alapján. Megmunkálógépek - Ismerje a fémipari forgácsoló szerszámgépek fő típusait, fő szerkezeti részeinek anyagát, rendeltetését,
igénybevételeit, a fő- és mellékhajtóművük szokásos kialakításait, kapcsolatukat biztosító szerkezeti megoldásokat. - Tudja megszerkeszteni a szerszámgépek hajtóműveinek jellemző ábráit. - Tudja elvégezni a szerszámgépek hajtóműveinek kinematikai és terhelhetőségi vizsgálataival kapcsolatos számításokat. - Ismerje a képlékeny hideg- és melegalakító gépek fajtáit, fő szerkezeti részeit, mozgásviszonyait, igénybevételeit. - Ismerje a numerikus vezérlésű szerszámgépek egységeit, a numerikus vezérlés alapfogalmait. - Ismerje az integrált gyártórendszerek fő elemeit, felépítésük elvét, az adatfeldolgozó rendszer szerepét. Hűtőgépek és klímaberendezések - Ismerje a mesterséges hűtés elvét, a fordított hőáramlás gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. - Ismerje a kompresszoros és abszorpciós hűtőgépek szerkezeti kialakítását, működését. - Ismerje a hűtőgépekben alkalmazott hűtő- és oldóanyagokkal szemben támasztott követelményeket, a leggyakrabban alkalmazott hűtő- és oldóanyagokat. - Ismerje a klímaberendezések működési elvét, szerkezeti részeit, az üzemeltetés feltételeit. Épületek fűtése, vízellátása, csatornázása - Tudja kiszámítani a hőátadás, a hővezetés és a hősugárzás útján időegység alatt átszármaztatható hőmennyiséget. - Ismerje a gyakorlatban alkalmazott lég- és sugárzó fűtési megoldásokat. - Ismerje a központifűtés-rendszerek fajtáit, a melegvíz- és gőzfűtő rendszereket, azok fő jellemzőit, szerkezeti egységeit, biztonsági és kiegészítő berendezéseit, biztonságos üzemeltetésük feltételeit. - Ismerje a közműhöz csatlakozó és a saját vízforrásból táplált vízellátó rendszerek fő szerkezeti egységeit. - Ismerje az épületek belső csőhálózatának kialakítását a hideg- és a melegvízellátás biztosítására. - Ismerje az épületek csapadék- és szennyvízelvezető rendszerének kialakítási elvét és a közcsatorna hálózatba csatlakoztatás megoldásait. - Ismerje a közcsatorna hálózat kialakításának elvét. Közúti és vasúti járművek - Ismerje a teherszállító közúti járművek típusait, szerkezeti felépítését, alkalmazási területeit. - Ismerje a speciális áruk szállítására alkalmas közúti járművek szerkezetét. - Tudja kiszámítani adott terhelés, járműsebesség és útviszonyok mellett a közúti jármű vontatási ellenállásait, vonóerő- és teljesítményszükségletét. - Ismerje a vasúti vontató és vontatott járművek felépítését, fajtáit, szerkezeti kialakítását. - Ismerje a speciális áruk szállítására alkalmas vasúti kocsik fajtáit, szerkezeti felépítését és alkalmazását. - Ismerje a közúti és a vasúti áruszállítás megszervezésének forgalmi irányelveit. - Ismerje a kombinált fuvarozás megvalósításának feltételeit. Az irányítástechnika és automatika témakörében Irányítástechnikai alapfogalmak - Tudja definiálni az automatizálás alapfogalmait. - Tudja jellemezni és elemezni az irányítás műveleteit, folyamatait, jelenségeit. - Tudja megkülönböztetni a kézi és önműködő irányítást, a szabályozást és a vezérlést. - Tudja alkalmazni az irányítástechnikai ábrázolási módszereket (szerkezeti, működési és hatásvázlat) a folyamatok jellemzésére, az irányítástechnikai rendszerek vázolásához. - Tudja értelmezni, megkülönböztetni az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel), tudja ezeket alkalmazni irányítástechnikai problémák elemzésénél, irányítástechnikai rendszerek jellemzésére. - Tudja definiálni a tagot. - Tudja definiálni és jellemezni a különböző irányítástechnikai tagokat. - Ismerje a tagok és az irányítási folyamatok matematikai jellemzését, tudja elemezni az irányítástechnikai tagok viselkedését, tudja értelmezni a matematikai elemzést irányítási feladatok megoldásánál. - Tudja értelmezni a vezérlési vonal, illetve a szabályozási kör részeit, jeleit, jellemzőit, tudja alkalmazni a fogalmakat különböző irányítástechnikai feladatok megoldásál. - Tudja jellemezni, elemezni és leírni a vezérelt és szabályozott szakaszok típusait. - Tudja jellemezni, elemezni és leírni az irányító (vezérlő és szabályozó) berendezések működését, zavarelhárító hatásukat, tudja alkalmazni ismereteit különböző irányítási feladatok megoldására. Irányítástechnikai eszközök és berendezések működésének elemzése, magyarázata, jellemzése - Ismerje az irányítástechnikában használt segédenergiákat, alkalmazásuk feltételeit.
- Tudja kiválasztani a segédenergiát irányítástechnikai feladatok megoldásához. - Tudja jellemezni a gépipari gyakorlatban alkalmazott legfontosabb pneumatikus, hidraulikus, villamos, elektropneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését; tudjon jellemző egyszerű vázlatrajzokat készíteni. - Ismerje és tudja kiválasztani a gépipari gyakorlatban előforduló fontosabb paraméterek (nyomás, erő, áramerősség, feszültség, ellenállás, fordulatszám, hőmérséklet, folyadékszint stb.) szabályozásának gyakorlati megoldásait. - Ismerje az irányítástechnikában alkalmazott műszerek, berendezések, szerkezeti egységek: = biztonságos működtetésének, üzemeltetésének feltételeit, = szerelésének és karbantartásának műveleteit, = a hibafeltárás és a hibaelhárítás lehetőségeit. - Tudja leolvasni az irányítástechnikában alkalmazott műszereket, táblaműszereket. - Tudja értékelni a leolvasott eredményeket, és ezek alapján tudjon beavatkozni az automatizált folyamatokba. A műszaki mérések témakörében Tudja definiálni a méréstechnikai alapfogalmakat, tudja jellemezni a méréshez felhasznált mérőeszközöket és mérőműszereket. A gyártmány megfelelő minőségének ellenőrzése és biztosítása érdekében a kiinduló anyagok vizsgálatához, a gyártás közbeni mérésekhez, a végtermék beszabályozásához tudja a célnak megfelelő mérési, ellenőrzési eljárást kiválasztani. Tudja a mérést előkészíteni, ismerje és alkalmazza a mérés során a biztonságtechnikai előírásokat. Tudja a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek, berendezések, szerszámok és mérőeszközök, valamint gépek és tartozékaik jellemző paramétereinek vizsgálatához és az esetleges hibák feltárásához szükséges méréseket, ellenőrzéseket elvégezni. Tudjon mérési jegyzőkönyvet készíteni, tudja a mért értékeket elemezni, a szükséges következtetéseket levonni. Tudja szakszerűen végrehajtani az alábbi méréseket - Geometriai mérések = mérőhasábok ellenőrzése, = közvetlen mérés mérőhasábbal, = beállítás mérőhasábbal, = mérés tolómérővel, mikrométerrel, = méreteltérés, illetve alakhelyesség ellenőrzése mérőórával, illetve finomtapintóval (miniméter, ortotest, mikrokátor, villamos finomtapintók), = hossz- és szögmérés műhelymikroszkóppal, spirálmikroszkóppal, = alakellenőrzés profilprojektorral, = hosszmérés, alakellenőrzés fényinterferenciával, = pneumatikus hosszmérés, = szögek mérése szögmérőtesttel, szögmérőlap-készlettel, = szög mérése szögmérőlapokkal és indikátorórával, = mérés, beállítás szinuszvonalzóval, = idomszeres mérés, = menetek mérése idomszerrel, menetmikrométerrel, = kúpok ellenőrzése idomszerrel, mérőcsapokkal, = fogaskerekek ellenőrzése (fogvastagság, osztókör futáspontosság, evolvens vizsgálata), = felületi érdesség meghatározása etalonnal, villamos elven működő érdességmérőkkel. - Anyagszerkezeti vizsgálatok, anyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata = acélanyagok mikroszkópi vizsgálata, = szakítóvizsgálat, = rugalmassági modulus meghatározása, = fajlagos ütőmunka meghatározása, = keménységvizsgálati eljárások (Brinell, Rockwell, Vickers, Shore), = hajlítóvizsgálat. - Anyagok egyéb fizikai jellemzőinek vizsgálata = égéshő és fűtőérték meghatározása, = füstgázelemzés, = kenőolaj viszkozitásának meghatározása. - Az anyagok technológiai tulajdonságainak vizsgálata
= hajtogatóvizsgálat, = mélyhúzhatósági vizsgálat. - Hibakereső vizsgálatok = festékdiffúziós repedésvizsgálat, = mágneses repedésvizsgálat. - Géptermi mérések = körforgó szivattyúk szerkezetének vizsgálata, fojtási görbe felvétele, = dugattyús kompresszorok szerkezetének vizsgálata, indikátor diagram elemzése, = dugattyús belső égésű motorok szerkezetének vizsgálata, fékpadi mérések, = állandó löketű adagolószivattyú szerkezetének vizsgálata, a befecskendezési lökethelyzet és a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségének szabályozása, = befecskendező porlasztók szerkezetének vizsgálata, befecskendezési nyomás beállítása, = szerszámgépek pontossági vizsgálata, = hajtóművek terhelhetőségi vizsgálata. - Villamos mérések = akkumulátorok vizsgálata, töltés, kisütés, = egyenáramú gépek vizsgálata, = aszinkronmotorok vizsgálata, = transzformátorok vizsgálata. Munkajogi, vállalkozói, gazdasági és vezetési ismeretek témakörben - Tudja felsorolni az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóit. - Tudja definiálni az önéletrajz, a pályázat és a munkaszerződés fogalmát tartalmi sajátosságaik alapján. - Tudja szabatosan megmagyarázni a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmakat. - Tudja definiálni a próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmakat a Munka Törvénykönyve alapján. - Tudja felsorolni a munkáltató és munkavállaló jogait a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján. - Tudja ismertetni a vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatokat a Munka Törvénykönyve alapján. - Tudja definiálni a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat a Munka Törvénykönyve alapján. - Tudja ismertetni a jogi szabályozási eszközök hozzáférhetőségi helyét és módját. - Tudja példák alapján megkülönböztetni a közjog és magánjog ismérveit, valamint a törvényeket, rendeleteket és a jogszabályokat. - Tudja a polgárjog alapfogalmait, jogrendszerét bemutatni a Polgári Törvénykönyv szerint. - Tudja egy tervezett vállalkozásra vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket összegyűjteni, értelmezni azokat (pl. környezetvédelem, társasági formák). - Legyen képes a gazdasági társulások jogi szabályozásának megkülönböztetésére a jogi és gazdasági kritériumok alapján. - Tudja elemezni a vállalkozás indításának feltételeit. - Tudja jellemezni az egyéni és társas vállalkozásokat. - Tudja felsorolni a vállalkozáshoz szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételeket. - Tudja ismertetni és megkülönböztetni a vállalkozás pénzügyi és egyéb feltételeit. - Tudja elmagyarázni, hogy a vállalkozás üzletpolitikáját és stratégiáját hogyan kell kialakítani és kidolgozni. - Tudjon személyi jövedelemadó-előleget számítani a hatályban lévő rendeletek, illetve az adott vállalkozás belső szabályzata szerinti példák alapján. - Tudja ismertetni az egyéb levonások fajtáit példák alapján. - Tudjon személyi jövedelemadó-bevallást készíteni az adott időpontban érvényes jogszabályoknak megfelelően, kiemelve az = adókedvezmények fajtáit és elszámolásukat, konkrét példák alapján, = adócsökkentő tételek fajtáit és elszámolásukat, konkrét példák alapján. - Tudja szabatosan megfogalmazni a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb törvényi előírásokat. - Tudja felsorolni az adózási mulasztások jogkövetkezményeit. - Tudja jellemezni a pénzforgalom formáit, fizetési módokat. - Tudja ismertetni az alaki előírások figyelembevételével a számlák jellemzőit az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján. - Tudja szabatosan megfogalmazni az egyes pénzforgalmi előírásokat, tudja az előírásokat alkalmazni egy adott vállalkozás pénzforgalmára vonatkozóan. - Tudja szabatosan megfogalmazni a bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírásokat, ismerje a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatokat.
- Tudjon általános forgalmi adót számítani egyszerű példa alapján. - Tudja felsorolni a hitelezési módokat. - Tudja ismertetni egy adott vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeit egyszerű példák alapján. - Tudja megkülönböztetni a költség és a kiadás kategóriát példák alapján. - Tudja mérni a vállalkozás eredményességét, az eredményre ható tényezőket elemezni. - Tudja megkülönböztetni és jellemezni a lineáris, a funkcionális és a törzskari vezetési elveket. - Tudja elmagyarázni a vezetés funkcióit. - Tudja jellemezni a döntési stratégiákat. - Tudja megkülönböztetni és jellemezni a döntési folyamat fázisait. - Tudja osztályozni az információkat a döntéshozatal szempontjából, ismertetni az információtorzulás lehetséges okait. - Tudja elmagyarázni a döntéselőkészítés és döntéshozatal szingularitásának és pluralitásának problémáját. - Tudja jellemezni az autokrata, a demokratikus, illetve a liberális vezetői stílust. - Tudja felsorolni a vezető személyiségével szemben támasztott követelményeket, az eredményes vezetés általános stílusjegyeit. - Tudja jellemezni a vezetői magatartás leggyakoribb hibáit. - Tudja elmagyarázni a hatékony vezetés megszervezésének feltételeit. Munka- és környezetvédelmi ismeretek - Tudja ismertetni a különböző műhelyek létesítésére vonatkozó követelményeket. - Tudja felsorolni a műhelyek tartozékainak (mosdó, öltöző, WC, irodafülke, raktár stb.) létesítésével összefüggő előírásokat. - Tudja ismertetni a műhelyben a közlekedő és a biztonsági utak létesítésével, biztosításával kapcsolatos szabályokat. - Tudja ismertetni a munkahelyek, gépek és egyéb berendezések kialakításánál figyelembe veendő ergonómiai követelményeket. - Tudja elmagyarázni a helyes anyagtárolás követelményeit. - Tudja ismertetni a különböző jellemző technológiák, munkafolyamatok végzése során a vonatkozó speciális biztonsági előírásokat (védőberendezések, védőfelszerelések használata, segítőmunkatárs feladatainak ellátása stb.). - Tudja ismertetni a munkahelyi baleset bekövetkezésekor szükséges rendkívüli intézkedéseket. - Tudja ismertetni a jellegzetes munkahelyekre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírásokat. - Tudja felsorolni a tűzvédelmi berendezések (tűzjelzők, tűzoltó készülékek, tűzivízcsapok) elhelyezési szempontjait. - Tudja elmagyarázni a készenlétbe helyezett kézi (valamint az esetleg telepített önműködő) tűzoltó készülékek működési elvét, alkalmazásuk, időszakos felülvizsgálatuk szabályait. - Tudja felsorolni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok felhasználásával járó tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. - Tudja ismertetni a gépek és villamos berendezések elhelyezésére és használatára vonatkozó érintésvédelmi szabályokat. - Tudja ismertetni a jellemző munkahelyekre vonatkozó munka- és környezetvédelmi rendelkezéseket (a levegőszennyezés csökkentése porelszívás alkalmazásával, zajszennyezés csökkentése stb.). - Tudja ismertetni az egyes technológiai folyamatok során keletkezett hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi előírásokat. IV/2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Statika-szilárdságtan 120 perc. - Kinematika-kinetika-energetika 120 perc. - Folyadékok és gázok mechanikája 120 perc. - Gépelemek 120
perc. 120 perc. - Anyag- és gyártásismeret 300 perc. - Gépszerkezettan 300 perc. A 120 perc időtartamú vizsgatárgyak írásbeli vizsgái a tantárgy tanulását követő első (és további) vizsgaidőszak(ok)ban, köztes vizsga formájában is letehetők. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Gazdasági, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek kb. 15 perc. - Gépszerkezettan kb. 20 perc. c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Műhelygyakorlatok - Gépi megmunkálás 180 perc. - Gépelemek szerelése 180 perc. - Hegesztés, hőkezelés 180 perc. Mérések, vizsgálatok - Anyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata 180 perc. - Geometriai mérések 180 perc. - Géptermi mérések 180 perc. - Villamos mérések 180 perc. - Automatika-irányítástechnika
1. Az írásbeli vizsga tartalma a) A statika-szilárdságtan vizsgatárgy tartalma A statika és a szilárdságtan témakörében megfogalmazott ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában. b) A kinematika-kinetika-energetika vizsgatárgy tartalma A kinematika-kinetika-energetika témakörében megfogalmazott ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában. c) A folyadékok és gázok mechanikája vizsgatárgy tartalma A folyadékok és gázok mechanikája témakörében megfogalmazott ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában. d) A gépelemek vizsgatárgy tartalma A gépelemek témakörében megfogalmazott ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában. e) Az automatika-irányítástechnika vizsgatárgy tartalma Az automatika-irányítástechnika témakörben megfogalmazott ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában. f) Az anyag- és gyártásismeret vizsgatárgy tartalma Az anyagismeret, a gyártási eljárások, megmunkálógépek, valamint a geometriai és az anyagszerkezeti vizsgálatok témakörében megfogalmazott ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában. g) A gépszerkezettan vizsgatárgy tartalma A mechanika, a gépelemek, a géptan, valamint a géptermi mérések témakörében megfogalmazott ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában.
2. A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolni - Gazdasági, munkajogi, munka- és környezetvédelmi alapismeretek vizsgatárgyban az alábbi két témakörben feltett egy-egy kérdésre kell válaszolni = munkajogi, vállalkozói, gazdasági és vezetési ismeretek, = munka- és környezetvédelmi ismeretek. - Gépszerkezettan vizsgatárgyban az alábbi három témakörben feltett egy-egy kérdésre kell válaszolni = gépelemek méretezési alapelvei, = a gépek szerkezete és működése, = a géptermi mérések elméleti alapjai. 3. A gyakorlati vizsga tartalma a) Műhelygyakorlatok vizsgatárgy tartalma A műhelygyakorlatok vizsga során a jelölteknek az alábbi műveleteket kell adott technológiai dokumentáció alapján elvégezni - esztergálás, marás (komplex munkadarabon), - gépelemek illesztése, szerelése, - láng- és ívhegesztés, hőkezelés. b) Mérések, vizsgálatok vizsgatárgy tartalma A mérések, vizsgálatok témakörben felsoroltak közül egy-egy mérés végrehajtása, jegyzőkönyv készítése az alábbi témakörökben - anyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata, - geometriai mérések, - géptermi mérések, - villamos mérések. IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A felmentés feltételeit a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a szabályozza.
