20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
***
FÉMIPARI ANYAGTECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 04 5 3129 l6 1 0 02 2. Szakképesítés megnevezése: Fémipari anyagtechnikus
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 3129 Fémipari anyagtechnikus 2. a) A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 7419 Hőkezelő b) A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 3129 Anyagvizsgáló és minőségbiztosító technikus 3193 Anyagvizsgáló (az eljárás és a szint feltüntetésével) 3116 Fémkohászati technikus 3116 Hőkezelő technikus 3116 Vaskohászati technikus 3. A munkaterület rövid leírása Az ipar területén előállított és felhasznált szerkezeti anyagokkal kapcsolatos műszaki fejlesztő, irányító, anyagvizsgáló és minőség-ellenőrző feladatok ellátása. Ennek érdekében: - Részt vesz: = a szerkezeti anyagok fejlesztésében, = a gyártmányok, a gépek és a berendezések korszerűsítési munkálataiban, = a szükséges szerkezeti anyagok kiválasztásában, = az új technológiák kidolgozásában és bevezetésében, = az adott gyártmány minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában és a minőségbiztosítás folyamatában, = az anyagelőállítási technológiák biztonságos üzemeltetésében, = a gyártmányok minősítésében és anyagvizsgálatában, = a minőségi hiba okának feltárásában és a hiba elhárításában. - Folyamatosan ellenőrzi: = a technológiai fegyelem betartását, = az üzemeltetés, a gyártás, a javítás és a rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok és segédanyagok
tulajdonságait, = a gyártmányok műszaki paramétereit (mechanikai tulajdonságaikat, technológiai tulajdonságaikat, szövetszerkezetüket). - Gondoskodik: = a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásáról, = a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez és karbantartáshoz szükséges alapanyag-, segédanyagellátásról. - Elvégzi a magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkákat: = laboratóriumi, minőségellenőrzési, anyagvizsgálati feladatok ellátása, = próbaüzemeltetés, hibafeltárás és hibaelhárítás, = kísérleti munkákban való részvétel.
III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatok 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása az alábbi területeken: - Vállalkozási formák, szervezeti kialakításuk. - A sikeres vállalkozás. - Befektetési formák. - A piac. - A vállalkozás költségei, eszközei. - Gazdaságosság, jövedelmezőség, termelékenység. - Eszköz-, anyag- és energiagazdálkodás. - A minőség biztosítása. - Marketing. - Vállalkozások indítása. - Adó- és pénzügyek, könyvvitel. - Üzleti terv készítése. - Munkaszervezés. - Vezetés és irányítás. - Munkaviszony, munkaszerződés. - Jogforrások, jogorvoslat. 2. Munka- és környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és ergonómiai ajánlások és előírások ismerete, betartása és alkalmazása az alábbi területeken: - Munkaegészségügy, az egészséges munkahely. - Foglalkozási ártalmak, betegségek. - Egyéni egészségvédelem. - Környezetkárosító hatások, veszélyes ipari hulladékok. - Környezetvédelem. - Biztonságtechnika. - Vegyi anyagok, anyagszállítás és tárolás biztonságtechnikája. - Villamos biztonságtechnika, érintésvédelem. - Balesetek okai, baleset-elhárítás. - Elsősegélynyújtás. - Tűzvédelem, megelőzés, tűzoltás. - Ergonómia a munkakörnyezetben. 3. A termékek gyártástechnológiájának kialakítása és ellenőrzése, az anyagok tulajdonságainak optimalizálása - Az anyagok tulajdonságainak ismeretében az adott termék (gyártmány) anyagminőségének megválasztása. - A gazdaságos anyag- és energiafelhasználás, valamint az előírt tulajdonságok biztosítása érdekében a megfelelő gyártási technológia (öntés, szinterelés, kovácsolás, hengerelés, húzás) kiválasztása. - Az anyag megfelelő mechanikai tulajdonságainak kialakítását biztosító hőkezelési technológia megválasztása. - A termékek tulajdonságainak (esetleges hibáinak) megállapítására irányuló vizsgálatok elvégzése, a mérési eredmények értelmezése.
- A termékek (gyártmányok) minősítése. - Az anyag (a termék) megfelelő állapotát biztosító kikészítési technológia kiválasztása. - A gyártás technológiai folyamatának összeállítása. - A technológiai sorrend figyelembevételével a gyártási műveletek elvégzése és ellenőrzése. - Tevékenység a vállalat minőségbiztosítási rendszerében. 4. Szerkezetek, gépelemek és gépegységek tervezésében való részvétel: - A szabványok és a katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti anyagok kiválasztása. - A terhelt elemek geometriai és szilárdsági méretezése. - A gyártáshoz szükséges műszaki rajzok elkészítése a gazdaságos gyárthatóság és szerelhetőség figyelembevételével. A fenti tervezési folyamat elvégzéséhez alkalmazás szintjén ismerni kell: - A különböző rendeltetésű - az alábbi fő csoportokba tartozó - gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit és egyszerű méretezési eljárásait: = kötőgépelemek, kötések, = tengelyek és csapágyazásuk, = tengelykapcsolók, = fékek, = rugók, = súrlódásos hajtások, = kényszerkapcsolatú hajtások, = csövek, csőszerelvények, = tartályok. - A szerkezeti anyagok fizikai, kémiai tulajdonságait, szilárdsági jellemzőit. - A szerkezeti elemek igénybevétele, valamint ezek következtében az anyagban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását. - A tervezést segítő számítógépes felhasználói programok alkalmazását. - Az érvényes géprajzi és a kapcsolódó ábrázolási szabványokat. - A szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételeknek legjobban ellenálló anyagok kiválasztása. 5. Alkatrészgyártás - A dokumentációk tanulmányozása, az alkalmazandó gyártási eljárások megválasztása. - A gyártás technológiai folyamatának összeállítása. - A végellenőrzés és a minősítés végrehajtása. 6. Anyagvizsgálat és minősítés műhelyben, laboratóriumban - Félgyártmányok, alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel. - A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált félgyártmány, alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése. - A statisztikai gyártásellenőrzés (SPC) berendezéseinek működtetése. - Összetétel vizsgálata. - Statikus mechanikai tulajdonságok (szakítószilárdság, keménység, hajlítószilárdság) meghatározása. - Tartóssági vizsgálatok (kúszás, relaxáció, fárasztás) végrehajtása. - Dinamikus (hajlító-, ütő-) vizsgálatok elvégzése. - Törésmechanikai anyagjellemzők meghatározása. - Technológiai vizsgálatok elvégzése. - Szövetszerkezeti (szemcsenagyság, zárványtartalom, szövetelemek és fázisok azonosítása) minősítések elvégzése. - Mérési eredmények dokumentálása és statisztikai feldolgozása. - Eredmények értelmezése. - Alapvető villamos mérések. - Nemvillamos mennyiségek villamos mérése. - Kémiai laboratóriumi vizsgálatok és mérések: = eszközök ismerete és használata, = alapvető fizikai mérések,
= oldatkészítés, = ionvizsgálatok, = térfogatos elemzés a fémelőállítás és a félgyártmánygyártás minőségbiztosítási folyamatában, = műszeres analitikai mérések alkalmazása a termelés és a minőségbiztosítás folyamatában. 7. Üzembe helyezés - Adott rendeltetésű munkahely, műhely, üzem az adott célnak leginkább megfelelő anyagainak, segédanyagainak felmérése. - A szükséges alap- és segédanyagok kiválasztása. 8. Karbantartásban és javításban való közreműködés - A hatáskörébe tartozó szerszámok és szerszámgépek, valamint berendezések karbantartási munkálatai során a helyes működést biztosító anyagminőség kiválasztása. - Üzemzavar esetén az esetleges anyaghiba feltárása, a meghibásodott alkatrészek cseréje vagy felújítása. - A karbantartási és javítási munkák dokumentálása. 9. Minőségbiztosítási rendszer működtetése - Minőségüggyel foglalkozó szabványok alkalmazása. - A technológiák során felhasznált, alkalmazott és gyártott anyagok minősítése. - A félkész és késztermékgyártás minőségbiztosítási rendszerének működtetése. 10. Számítástechnikai, automatizálási tájékozottság a technológiai folyamatoknál, gyártóberendezésnél alkalmazott vagy várható alkalmazási szinten. - Szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő szoftverek használata. - A szakma területén használatos szoftverek alkalmazása. III/2. Követelmények 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása - Ismerje = a vállalkozási formákat, szervezeti kialakításukat, = a sikeres vállalkozóra jellemző tulajdonságokat, = az egyes befektetési formákat, = a piac fogalmát és működési jellegzetességeit, = a vállalkozások indításának feltételeit, = a vállalkozás költségtényezőit, eszközeit, a költséggazdálkodás elveit, = a gazdaságosság és a termelékenység fogalmát, = az eszköz-, anyag- és energiagazdálkodás fő feladatait, = a karbantartás szerepét a vállalkozásban, = a minőségbiztosítás fogalmát és lényegét, = a marketingmix elemeit, = a vállalkozások adó- és pénzügyi jellemzőit, = a számviteli alapfogalmakat, = a mérleg szerkezetét, = a könyvviteli alapfogalmakat és a kettős könyvvitel célját, = a munkaszervezés célját és lényegét, = a vezetés és irányítás főbb elveit, = a munkaviszony fogalmát, lényegét, = a jogorvoslati lehetőségeket és az érdekképviselet szerepét. - Tudja értelmezni = az Á-K-N függvénykapcsolatot, = a jövedelmezőséget, = a mérleg alapgondolatát. - Tudja jellemezni = a makrogazdaságot,
= a bankrendszert, = a piacot, = a vállalatot. - Tudjon = egyszerűbb gazdaságossági számításokat végezni, = egyszerűbb üzleti tervet készíteni, = mérleget olvasni, = munkaszerződést készíteni. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági előírások ismerete, betartása és alkalmazása A munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások betartása érdekében: - Ismerje = a munkavédelem területeit, = a baleset fogalmát, specifikus jegyeit, = az üzemi baleset fogalmát, tárgyi és személyi okait, = a baleset-elhárítás vezetői koncepcióját, = a balesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, = a foglalkozási ártalmak és betegségek fő jellemzőit és megelőzésüket, = az egyéni egészségvédelem módszereit és eszközeit, = a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit, = a munkavédelmi, a környezetvédelmi hatóságok, valamint az érdekvédelmi szervezetek jogait, = a korszerű munkakörnyezet kialakítására vonatkozó általános előírásokat. - Használja előírásszerűen az egyéni védőeszközöket. A környezetvédelem érdekében: - Ismerje = a környezetvédelmi fogalmakat, = a környezetkárosító hatásokat, = a környezetszennyezés elhárításának módszereit, = a szakmaspecifikus környezetvédelmi sajátosságokat. - Tudjon környezetvédelmi gyorsméréseket végezni. A tűzvédelem érdekében: - Ismerje = a tűzvédelem jogi és igazgatási vonatkozásait, = a tűz keletkezésének okait, terjedésének módjait, = a tűzmegelőzési intézkedéseket, = az oltóanyagokat, és a tűzoltás módjait, = a munkahelyi tűzoltó készülékek tárolási helyét és ellenőrzésének rendjét, = a tűzvédelmi hatóságok jogait. - Automatikusan cselekedjék a tűzoltó készülékek használata során. A biztonságos munkavégzés érdekében: - Ismerje = a biztonságtechnika fogalmát, feladatait, = a technikai védelem fokozatait, = a termelőberendezések általános biztonsági követelményeit, = a villamos áram élettani hatásait, = a villamos biztonságtechnikai mérések elveit, = az elsősegélynyújtási módszereket. - Tartsa be = az érintésvédelmi előírásokat, = az üzemen belüli közlekedés biztonsági előírásait, = az anyagszállítás és raktározás biztonsági szabályait, = a vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági előírásokat, = az öntvénygyártás és a hőkezelő üzemek speciális biztonságtechnikai előírásait. - Legyen képes = az egyszerűbb érintésvédelmi mérések elvégzésére, = az elsősegélynyújtásra.
Az ergonómiai ajánlások munkakörnyezetben való alkalmazása céljából - Ismerje = az ergonómia jelentését, célját, = az ergonómia és a munkavédelem határait és átfedéseit, = az emberi tényezők csoportosítását, = a fiziológiai jellemzőket, = a pszichológiai tényezőket, = a szociológiai jellemzőket. - Tudjon = egyszerűbb ergonómiai méréseket végezni, = esettanulmányokat készíteni a munkahelyi környezetében, = javító intézkedésekre javaslatot tenni. 3. A termékek gyártástechnológiájának kialakítása és ellenőrzése, az anyagok tulajdonságainak optimalizálása Az előírt tulajdonságokkal rendelkező termékek gyártástechnológiájának megtervezése és a technológiának az anyagok tulajdonságai szempontjából történő optimalizálása, valamint a szükséges műszaki dokumentáció összeállítása érdekében a fémipari anyagtechnikusnak ismernie és alkalmaznia kell: - A technológiai dokumentációkban alkalmazott szabványos jelöléseket. - A különféle iparágakban használatos szabványos, jelképes jelöléseket. - A technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit. - Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságait. - Az előírt mechanikai tulajdonságok biztosítására a szükséges gyártási technológia helyes kiválasztása érdekében: = az olvasztási és az öntési eljárásokat, = a szinterelés lehetséges formáit, = a képlékenyalakítás különbözó módjait, = a hegesztés, ragasztás technológiáját. - A termék megfelelő mechanikai tulajdonságait biztosító hőkezelési technológia kiválasztása érdekében a hőkezelési eljárásokat: = a különböző izzítási (diffúziós, feszültségcsökkentő, normalizáló, újrakristályosító, oldó, öregítő) módokat, = a nemesítés (edzés, megeresztés) technológiáját, = az izotermikus (lágyítás, ausztemperálás, patentozás) hőkezeléseket, = a kérgesítő eljárásokat (betétedzés, cementálás, nitridálás, karbonitridálás), = védőgázas hőkezelést, = a hűtőközegeket, = a szerszámanyagok hőkezelését, = az acélöntvények és öntöttvasak hőkezelését, = az alumínium- és a rézötvözetek hőkezelését, = a gépelemek és a nagyméretű munkadarabok hőkezelését, = a számítógéppel segített hőkezelés-tervezést. - Az anyagok (termékek) tulajdonságainak megállapítására irányuló vizsgálatokat, a mérési eredmények értelmezését, az anyagok minősítését. - Az anyag megfelelő felületi állapotát biztosító kikészítési technológia kiválasztása érdekében: = a felületmódosítás különböző technikáit: - a gőzölést, - a lézeres felületátolvasztást, - a plazmaszórás technológiáját. - A számítógéppel segített anyagkiválasztó és tervezői programok kezelését. 4. Szerkezetek, gépelemek és gépegységek tervezésében való részvétel: - A szabványok és a katalógusok felhasználásával az igénybevételnek leginkább ellenálló anyag kiválasztása érdekében ismerni kell: = a különböző rendeltetésű szerkezetek, gépelemek jellemző igénybevételeit, = a szerkezeti elemek anyagaiban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását, = a tervezést segítő számítógépes programok alkalmazását. - Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainak ismeretében az adott szerkezet, a gépelem és a gépegység anyagminőségének helyes megválasztása érdekében:
= tudja csoportosítani a fémipar területén használatos anyagokat, = tudja jellemezni az egyes alapanyaggyártó és minőségjavító eljárásokat, = tudja megkülönböztetni a szennyező- és ötvözőelemeket, valamint azok hatását az anyagok fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságaira, = ismerje és alkalmazza az MSZ, a DIN, az ASTM és az EURONORM anyagszabványok rendszerét, = részletesen ismerje a használatos anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. 5. Alkatrészgyártás - Az alkatrészgyártás dokumentációjának megértéséhez, az alkalmazandó gyártási folyamat helyes megválasztásához ismernie kell: = a gyártási folyamat tervezéséhez szükséges műszaki dokumentációkban alkalmazott szabványos jelöléseket, = a sorozatgyártás hatását a gyártás anyag- és energiaszükségletére, = a gyártási ejárásokat, = a vállalat minőségbiztosítási rendszerét, MSZ EN 2900, illetve ISO 9000 szerint a minőségi kézikönyvbe foglaltakat, = a gyártási eljárások, valamint az alkalmazott alap- és segédanyagok környezeti hatásait, a környezetvédelem szerepét, feladatát. - A gyártáshoz szükséges anyagok, segédanyagok, valamint a mérő- és az ellenőrző eszközök helyes megválasztásához: = jellemeznie kell az alkatrész előírt anyagának megmunkálhatóságát, = jellemeznie kell az előírt pontossághoz és felületi minőséghez tartozó gyártóeszközöket, gépeket, valamint a mérő- és az ellenőrző eszközöket, = jellemeznie kell az anyagokon létrehozandó fizikai, valamint kémiai tulajdonságváltozás folyamatát, = ki kell tudnia választani a legmegfelelőbb gyártási eljárást, = ismernie kell a gyártástechnológiai folyamat tervezésében alkalmazható számítógépes modellezési lehetőségeket, = ismernie kell a számítógépes technológiai tervező szoftvereket. 6. Anyagvizsgálat és minősítés műhelyben, laboratóriumban A termékek mechanikai és technológiai tulajdonságainak (szívósság, keménység, kopásállóság, feszültségmentesség, edzhetőség, mélyhúzhatóság, szemcseméret, szemcseszerkezet) biztosításához a hőkezelő technológia kiválasztása érdekében: - Tudja jellemezni a fémes anyagok metallográfiai szövetszerkezetének hatását az anyagok mechanikai tulajdonságaira. - Tudja végrehajtani az anyagok tulajdonságait befolyásoló hőkezelési eljárásokat. - Ismerje az egyes hőkezelési eljárások eszközeit, berendezéseit és segédanyagait. A hőerő- és egyéb gépek biztonságos üzemeltetéséhez, az egyes technológiai folyamatokhoz legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztása érdekében: - Tudja megkülönböztetni a hűtő- és kenőanyagok főbb jellemzőit. - Tudja értékelni a hűtő- és kenőanyagok állapotának és jellemzőinek üzem közbeni változását. - Katalógusból tudja kiválasztani a célnak megfelelő hűtő- és kenőanyagot. - Ismerje az alkalmazott hűtő- és kenőanyagok környezetre gyakorolt hatását. - Dolgozza ki és alkalmazza a környezetvédelem módszereit. Az anyagok, a segédanyagok felhasználhatóságának, valamint a termékek (gyártmányok) minősítésének érdekében: - Ismerje az anyagvizsgálati módszereket, anyagvizsgáló berendezéseket és azok szabványait. - Tudja kiválasztani az alkalmazandó anyagvizsgálati módszert. - Tudja elvégezni és alkalmazni az alábbi anyagvizsgálatokat: = a szakítószilárdság meghatározását, = a fárasztó vizsgálatot, = a kúszásvizsgálatot, = a törésmechnikai jellemzők meghatározását, = a Brinell-, a Vickers- és a Rockwell-keménységméréseket, = az ütőmunka vizsgálatot, = a fénymikroszkópos metallográfiai vizsgálatokat (szövetszerkezet, szemcsenagyság, zárványosság vizsgálata), = a számítógéppel segített szövetminősítést,
= a szövetszerkezet scanning elektronmikroszkópos vizsgálatát, = technológiai próbákat [edzhetőségi vizsgálatot (Jominy-próba), hajlító-, hajtogató-, mélyhúzó- és szikrapróba, hegeszthetőség], = roncsolásmentes hibakereső vizsgálatokat (mágneses repedés-, ultrahang-, röntgenvizsgálat, szemrevételezés, penetrációs), = korróziós vizsgálatokat, = villamos és hővezető-képesség meghatározását, = mágneses tulajdonságok mérését, = akusztikai és optikai tulajdonságok meghatározását, = égéshő és fűtőérték meghatározását, = füstgázelemzést, = viszkozitás meghatározását. - Tudja alkalmazni a matematikai statisztika módszereit és eljárásait a vizsgálandó darabszám, valamint a mérési eredmények előírt megbízhatóságának meghatározására. - Ismerje a számítógépek felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények statisztikai értékelésében, valamint a mérési adatgyűjtés során.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. Az alábbi követelményrendszerben meg nem található vizsgakövetelmények a III/2. fejezetben szerepelnek, és azzal azonosak! 1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével Műszaki ábrázolás Szakszerűen tudja használni a rajzeszközöket - Ismerje = a műszaki életben gyakran alkalmazott technikai görbék származtatását és szerkesztésük menetét, = a különféle rendeltetésű rajzokra vonatkozó szabványelőírásokat, = a szabványos ábrázolási módokat, = az átlagos érdesség és egyenetlenség magasság fogalmát, számszerű értékének meghatározási módját, mértékegységét, = az alak-, helyzet- és mérettűrések lényegét, fajtáit és rajzi jelöléseit, = a felvételi vázlat készítésének célját. - Tudja megválasztani a különféle szabványos rajzlapméreteket, vonalfajtákat, betűméreteket és a használandó szövegmező típusát. - Tudja alkalmazni műszaki rajzok készítésénél a különféle síkmértani szerkesztési eljárásokat. - Tudja képsíkrendszerben ábrázolni = a különböző térelemeket, = általános és speciális helyzetű egyeneseket, síkokat, = síklapú és forgástesteket. - Tudja szerkeszteni = a síklapú testek síkmetszetét, = valódi nagyság meghatározását transzformálással és képsíkba forgatással, = az eredeti és a csonkolt test kiterítésének módszereit, = különféle síklapú és forgástestek áthatását, szeletelő és segédgömbös módszerrel, = különféle síklapú és forgástestek axonometrikus képét. - Tudjon felbontani különféle tárgyakat, illetve munkadarabokat szabályos mértani testekre. - Tudja alkalmazni szabvány szerint a méretmegadásra, illetve a mérethálózat felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a különleges méretmegadásokat és egyszerűsítési lehetőségeket. - Tudja alkalmazni a szabványos ábrázolási módokat = a vetületi képek elhelyezésénél, = az egyszerű és összetett metszetek készítésénél, = a félvetületek, segédvetületek, csúsztatott vetületek és részvetületek készítésénél, = a szelvények készítésénél és elhelyezésénél.
- Tudjon nézetben, illetve metszetben ábrázolni és beméretezni = csavarmenetet orsón és anyában, valamint összeszerelve, = különféle csavarfejeket, anyákat és csavarbiztosításokat, = különféle szegecsfajtákat és szegecskötéseket, = különféle eljárásokkal kialakított hegesztett kötéseket, hegesztési varratokat, = különféle anyagú, alakú és igénybevételű rugókat, rugós szerkezeteket, = különféle szerkezetű sikló- és gördülőcsapágyakat, azok beépítését, = különféle fogazott alkatrészeket, fogaskerekeket, lánckerekeket, = kapcsolódó fogaskerekeket, = különféle kialakítású ékeket és ékkötéseket, = különféle reteszeket és szerelt reteszkötéseket, = különféle bordás agyakat, bordás tengelyeket és szerelt bordás kötéseket. - Tudjon adott alkatrészről felvételi vázlatot készíteni. - Tudja értelmezni az illesztési rendszereket és illesztési előírásokat. - Tudja kikeresni táblázatból az adott illesztési előíráshoz tartozó tűrésértékeket. - Tudja alkalmazni = a felületi érdesség szabványos jelölését alkatrészrajzokon, = a különféle illesztésekre, alak-, helyzet- és mérettűrésekre vonatkozó szabványos rajzi jelöléseket. Mechanika Statikai alapfogalmak - Tudja jellemezni = az erőket, erőrendszereket, = a nyomatékvektort, az erőpárt. - Tudja elvégezni = a vektorokkal kapcsolatos műveleteket, = az erőáthelyezést. - Tudja alkalmazni = a nyomatéki tételt, = a statika alaptörvényeit. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = közös hatásvonalú és közös pontban metsződő erőrendszer eredőjét, egyensúlyát, = párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát, = síkidomok súlypontját. Síkbeli szerkezetek, kéttámaszú tartók - Ismerje = a síkbeli szerkezetek erőviszonyait, = a kéttámaszú tartók szerkezetét, típusait. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = síkbeli összetett szerkezetek reakcióerőit, a rúderőket, kötélerőket, = kéttámaszú és egyik végén befogott (koncentrált, megoszló terhelésű) tartók reakcióerőit, veszélyes keresztmetszetét, maximális hajlítónyomatékát. - Tudja megszerkeszteni a kiszámított eredmény alapján az igénybevételi ábrákat. Szilárdságtan - Ismerje az igénybevételek osztályozását. - Tudja értelmezni a feszültség és alakváltozás kapcsolatát. - Tudja alkalmazni Hooke törvényét műszaki problémák megoldására. Húzó és nyomó igénybevételek vizsgálata - Tudja kiszámítani: = a húzó- és nyomófeszültséget, = belső túlnyomásnak kitett csövek, tartályok, kazánok falvastagságát, = a hőmérséklet-változás hatására létrejövő alakváltozásokat. - Tudjon elvégezni méretellenőrzést húzás, nyomás, felületi és palástnyomás esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani húzás, nyomás, felületi és palástnyomás esetén.
Nyíró igénybevételek vizsgálata - Tudja kiszámítani a nyírófeszültséget. - Tudjon elvégezni méretellenőrzést nyíró igénybevétel esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani nyíró igénybevétel esetén. Hajlító igénybevétel vizsgálata - Tudja értelmezni síkidomok tengelyre számított inercianyomatékait és keresztmetszeti tényezőit, fő másodrendű nyomatékait. - Tudja jellemezni az igénybevételt. - Tudja kiszámítani: = a hajlítófeszültséget, = síkidomok tengelyre számított inercianyomatékait és keresztmetszeti tényezőit, fő másodrendű nyomatékait. - Tudjon méretellenőrzést elvégezni hajlító igénybevétel esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani hajlító igénybevétel esetén. Csavaró igénybevételek vizsgálata - Tudja értelmezni kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavaró igénybevételét. - Tudja kiszámítani: = a csavarófeszültséget és az alakváltozást, = poláris inercianyomatékokat és keresztmetszeti tényezőket egyszerűbb esetekben. - Tudjon méretellenőrzést elvégezni csavaró igénybevétel esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani csavaró igénybevétel esetén. Egyirányú és többirányú összetett igénybevételek - Tudja értelmezni az egyirányú és többirányú összetett igénybevételeket. - Tudja kiszámítani a feszültséget egyirányú és többirányú összetett igénybevételek esetén. - Tudjon méretellenőrzést elvégezni egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén. Dinamikus és ismétlődő igénybevételek vizsgálata - Ismerje fel a feszültséggyűjtő helyeket. - Ismerje a fárasztó vizsgálatokat, a Wöhler-görbét, a kifáradási határ fogalmát, a Smith-diagramot, a Haighdiagramot. - Tudja ismereteit felhasználni egyszerűbb feladatok megoldásánál. - Tudja jellemezni a kifáradási jelenségeket a műszaki gyakorlatban. - Tudja elemezni a dinamikus igénybevételek műszaki előfordulásait. - Tudja figyelembe venni feladatok megoldásánál a lüktető és lengő igénybevételek hatását. A kinetika és a statika kapcsolata, a D’ Alambert-elv - Tudja definiálni, értelmezni a törvényeket. - Tudja alkalmazni a törvényeket szakmai feladatok megoldásához. Energetika - Tudja definiálni, értelmezni: = az energiafajtákat, a munka és az energia kapcsolatát, = a helyzeti, mozgási és nyomási energiát, = az energiaátalakulásokat, = a veszteségeket és a hatásfokot. - Tudja kiszámítani: = a helyzeti, mozgási és nyomási energiát, = a veszteségeket és a hatásfokot, = a munkavégzés erő- és teljesítményszükségletét. - Tudja alkalmazni a munka-, impulzus- és perdülettételt szakmai feladatok megoldására. Hidro- és aerosztatika, -dinamika - Tudja definiálni és értelmezni a hidrosztatikában használt alapfogalmakat. - Tudja meghatározni az áramló fluidumok veszteségeit. - Tudja alkalmazni: = a hidrosztatika alaptörvényét szakmai feladatok megoldására,
= a mozgó fluidumok mozgási és energetikai alaptörvényeit szakmai feladatok megoldására, = a gáztörvényeket szakmai feladatok megoldására, = a Bernoulli-törvényt szakmai feladatok megoldására ideális és reális fluidumok esetén. Gépelemek - géptan Csavarmenetek, csavarok, csavarkötések - Ismerje a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. - Tudja kiválasztani a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. - Tudja ábrázolni a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket. - Tudja jellemezni a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket. - Tudja kiszámítani a csavarmenet geometriai méreteinek ismeretében a csavarmeghúzás (emelés), valamint oldás (süllyesztés) erő- és nyomatékszükségletét. - Tudja méretezni szilárdsági szempontból az adott rendeltetésű és elrendezésű menetes szerkezetek elemeit. Ék-, retesz-, csapszeg-, bordás- és poligonkötés - Tudja meghatározni az adott rendeltetésű kötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát. - Tudja kiválasztani a szabványos kötések kötőelemeit. - Tudja méretezni, illetve ellenőrizni szilárdsági szempontból a szabványos kötések kötőelemeit. Szegecsek és szegecskötések - Ismerje a szabványos szegecsek fajtáit és fő alkalmazási területeit. - Tudja megválasztani: a különféle szegecskötési megoldásokat (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros). - Tudja ábrázolni a különféle szegecskötési megoldásokat (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros). - Tudja alkalmazni a szegecskötések szilárdsági, méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait. Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések - Ismerje: = az összekötendő elemek előzetes megmunkálását és felületi kezelését, = a gázhegesztés eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a villamos ívhegesztés eszközeit, berendezéseit, anyagait, segédanyagait, = a keményforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a lágyforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait. = a ragasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait. - Tudja kiválasztani az alkalmazandó eljárást a kötéssel szemben támasztott szilárdsági követelmények és a technológiai lehetőségek ismeretében. - Tudja elvégezni a kialakított kötés szilárdsági ellenőrzését. Zsugorkötések, kúpos kötések - Ismerje fel azokat a műszaki követelményeket, amelyek indokolják a zsugorkötés alkalmazását. Tengelyek és csapágyazásuk - Ismerje: = a siklócsapágyak fő szerkezeti kialakításait, = az érintkező felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát, = a használatos persely- és bélésanyagokat, = a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket, = a csapágykatalógusok belső rendszerét, = a megfelelő csapágy kiválasztásához felveendő jellemzőket, = a gördülőcsapágyak kenési és porvédelmi megoldásait. - Tudja megválasztani: = a tengely rendeltetésének és igénybevételének ismeretében a célnak leginkább megfelelő anyag, alak és keresztmetszetet, = a tengely és az állvány kapcsolatát. - Tudja meghatározni szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. - Tudja jellemezni: = a fellépő palástnyomás hatását a siklócsapágy helyes működésére, = a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. Rugók, lengéscsillapítók
- Ismerje: = a rugók feladatát, = a különböző rendeltetésű rugók anyagát és szerkezeti kialakítását, = az adott feladatnak legjobban megfelelő rugó kiválasztásának elvét, = a lengéscsillapítás lényegét. Fékek - Ismerje: = a fékek rendeltetését (rögzítőfék, üzemi fék, vészfék), = fő szerkezeti kialakításainak vázlatát (pofás fékek, villamos fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúposfék), = működtetésük (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses) megoldásainak elvét. - Tudja elemezni adott szerkezetű fékberendezésen a fékezésben közvetlenül részt vevő elemek (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.) igénybevételeit és méretezési elvüket. - Tudja kiszámítani egyszerűbb esetekben a fékezés erő- és nyomatékszükségletét. Mechanizmusok - Ismerje a különféle mechanizmusok jellegzetes alkalmazási területeit, szerkezeti kialakításait. Csövek, csőszerelvények - Ismerje: = a közeg áramlását szabályozó, különféle típusú szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését, = a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat, tömítő- és hőszigetelő anyagokat, valamint a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezetek kialakítását, = a különféle közegeket szállító csővezetékek zavartalan üzemét biztosító egyéb szerelvények (légtelenítő, víztelenítő, hőmérséklet- és nyomásmérő, víz- és porleválasztók, biztonsági szelepek stb.) feladatát, szerkezetét, működését. - Tudja megválasztani: = a különböző halmazállapotú, hőmérsékletű, vegyi hatású és nyomású anyagok szállítására alkalmas csővezeték anyagát, = adott esetben - a velük szemben támasztott követelmények alapján - a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat, tömítő- és hőszigetelő anyagokat, valamint a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezeteket, = szabványból a szükséges névleges átmérőjű és nyomású csövet. - Tudja kiszámítani: = a térfogatáram, illetve a tömegáram és az áramlási sebesség ismeretében a cső szükséges belső átmérőjét, = a cső anyagának, belső átmérőjének, valamint a csővezetékben áramló közeg nyomásának ismeretében tudja kiszámítani a cső szükséges minimális falvastagságát. Tengelykapcsolók - Ismerje: = a különféle rendeltetésű tengelykapcsolók főbb szerkezeti kialakítását, működését, = merev tengelykapcsoló (tárcsás, héjas stb.), = rugalmas tengelykapcsolók (acéltűs, acélszalagos stb.), = mozgékony tengelykapcsolók (körmös stb.), = hajlékony tengelykapcsolók (kardáncsukló stb.), = súrlódó tengelykapcsolók (szárazlemezes, kúpos stb.), = hidrodinamikus tengelykapcsoló (tengelykapcsoló, nyomatékmódosító), = biztonsági kapcsoló. - Tudja kiválasztani az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendő nyomaték nagyságának függvényében a célnak leginkább megfelelő tengelykapcsoló-szerkezetet. Hajtások - Ismerje: = a különböző súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomatékátszármaztató elemeinek - anyagát, - igénybevételét, - geometriai és szilárdsági méretezési elvét,
- az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit. - Tudja kiválasztani az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendő nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében a célnak leginkább megfelelő hajtást. - Tudja számítással meghatározni: = dörzskerékhajtásnál a csúszásmentes nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító erőt, = ékszíjhajtásnál a szükséges ékszíj hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, az alkalmazható minimális tárcsaátmérőt, az ékszíjtárcsákban kialakítandó horony méreteit, és adott terhelési viszonyok mellett a párhuzamosan alkalmazandó szíjak darabszámát, = hengeres egyenes- és ferdefogazatú, belsőfogazatú, valamint kúpkerékhajtásnál az elemi fogazás jellemzőit, = csigahajtásnál a hajtás hatásfokának számítási módját és az önzárás feltételét, = lánchajtásnál a különféle lánc- és lánckerék kialakításokat. Emelőgépek és szállítóberendezések - Ismerje: = az emelő- és szállítógépeknél alkalmazott gépelemek (kötelek, láncok, álló- és mozgócsigák, csigasorok, kötéldobok, horgok, teherfelvevő- és megfogóberendezések stb.) igénybevételeit, fő geometriai jellemzői meghatározásának módját, = a különféle működtetésű és felépítésű egyszerű emelőgépek, álló-, futó- és forgódaruk, csúszdák, szállítógörgők, szállítószalagok, elevátorok, konvejorok, szállítócsigák és markolók szerkezeti kialakítását, működését, alkalmazási lehetőségeiket, valamint biztonságos üzemeltetésük feltételeit. - Tudja megválasztani az emelendő, illetve szállítandó anyag halmazállapotától és egyéb fizikai jellemzőitől függően, valamint az anyagmozgatás szinterének ismeretében az adott feladatnak leginkább megfelelő emelő-, illetve szállítóberendezés típusát. Szivattyúk és légszállító gépek - Ismerje: = a különféle szivattyúk és légszállító gépek üzeme során fellépő veszteségek fajtáit és eredetét, adott esetben tudja meghatározni (számítási eljárásokkal) azok nagyságát és csökkentésük lehetőségeit, = a különféle elven működő szivattyúk, kompresszorok, fúvók és ventilátorok szabályozási lehetőségeit, soros és párhuzamos kapcsolásuk feltételeit, = a különféle elveken működő szivattyúk, ventilátorok, fúvók és kompresszorok szerkezeti felépítését, működését és zavartalan üzemeltetésük feltételeit, különös tekintettel a szivattyúk indításának nehézségeire, valamint az alkalmazandó biztonsági berendezéseket, = a többfokozatú kompresszorok alkalmazása szükségességének okát, a közbenső fokozatok nyomásértékeinek számítási elvét, valamint a dugattyús kompresszorok hűtési rendszereit. - Tudja kiválasztani a szállítandó közeg minősége (halmazállapota, vegyi összetétele, viszkozitása és időbeni változásának), valamint a megvalósítandó nyomásfokozás ismeretében a célnak leginkább megfelelő gép típusát, geometriai és üzemi jellemzőit. - Tudja kiszámítani: = adott szállítási paraméterek esetében egy dugattyús szivattyú, illetve kompresszor fő geometriai méreteit, = adott esetben a szivattyút, illetve a légszállító gépet meghajtó motor teljesítményszükségletét. Megmunkálógépek - Ismerje: = a fémipari forgácsoló szerszámgépek fő típusait, fő szerkezeti részeinek anyagát, rendeltetését, igénybevételeit, a fő- és mellékhajtóművek szokásos kialakításait, kapcsolatukat biztosító szerkezeti megoldásokat, = a képlékeny hideg- és melegalakító gépek fajtáit, fő szerkezeti részeit, mozgásviszonyait, igénybevételeit, = a numerikus vezérlésű szerszámgépek egységeit, a numerikus vezérlés alapfogalmait. Anyagismeret - Tudja definiálni az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságait. - Tudja összehasonlítani a nyersanyag, az alapanyag, az előgyártmány, valamint a segédanyag fogalmát. - Tudja jellemezni az ipar területén használatos nemfémes anyagokat, eredetüket, tulajdonságaikat, jellemző felhasználási területüket: = a fa szerkezete, a fafajták, a faanyag hibái, = a papír alapanyaga, előállítása és feldolgozása, = a természetes és a mesterséges szálasanyagok,
= az azbeszt és a textil felhasználása, = a bőr szövettani felépítése, a bőr szerkezete, az ipari bőr, = a gumi alapanyaga, feldolgozása, adalék- és töltőanyagai, = az üveg alapanyaga, feldolgozása, = a tűzálló anyagok, = a villamos szigetelőanyagok, = a hőszigetelő anyagok, = a hangszigetelő anyagok, = a hűtő- és a kenőanyagok. - Tudja összehasonlítani a műanyagokat alapanyag, illetve a feldolgozás módja szerint, ismerje jellemző előállítási módjukat: = a műanyagok csoportosítása (hőre nem lágyuló, hőre lágyuló), = a műanyagok megmunkálása (sajtolás, fröccsöntés, extrudálás, kalanderezés, vákuumformázás), = a műanyag bevonatok készítése, = a műanyagok fontosabb felhasználási területei. - Tudja csoportosítani az iparban használatos kerámiákat az alapanyag, illetve az előállítás módja szerint: = az egyatomos kerámiák (karbonszál, grafit, gyémánt, szilícium, germánium) jellegzetes felhasználási területeit, = a vegyületkerámiákat (karbidok, boridok, nitridek) és felhasználási területeiket, = az oxidkerámiákat és kristályos hidrátokat. - Tudja jellemezni a fémüvegeket (amorf), ismerje előállítási módjukat és felhasználási területeiket. - Tudja csoportosítani a kompozitokat (szemcsés, szálas, lemezes, felületi réteges), ismerje előállítási lehetőségeiket és alkalmazási területeiket. - Tudja jellemezni a vasérceket és a vasércek előkészítését. - Ismerje a nagyolvasztóban lejátszódó folyamatokat és a szilárd betét összetételét: = a nagyolvasztó termékeit, = a nyersvasfajták fő szennyezőinek hatását, = nyersvas széntartamának, szennyezőinek csökkentési lehetőségeit. - Tudja jellemezni az acélgyártó eljárásokat: = az acélgyártó eljárások energiagazdálkodási és környezetvédelmi hatásait, = az acélgyártó eljárások alap- és segédanyagait. - Tudja jellemezni az ötvözetek lehűlése során lejátszódó folyamatokat: = a kristályosodás folyamatát, = kétalkotós fázisdiagramok olvasási szabályait. - Tudja jellemezni az allotrópia jelenségét, a színvas lehűlési görbéjét. - Tudja elemezni az Fe-Fe3C, illetve az Fe-C fázisdiagramot. - Tudja jellemezni a jellegzetes szövetszerkezeteket. - Tudja elemezni az acélok hőmérséklet-változásakor lejátszódó folyamatokat, ismerje az ausztenit-perlit, illetve perlit-ausztenit átalakulás mechanizmusát. - Tudja jellemezni a martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, s a keletkező szövetszerkezeteket. - Tudja definiálni a kritikus hűlési sebességeket. - Tudja indokolni a karbontartalom befolyását a keménységre. - Tudja megmagyarázni a maradék ausztenit keletkezésének okát és annak hatását. - Tudja megkülönböztetni az izotermikus és a folyamatos hűtésre érvényes C-görbéket. - Magyarázza el az izotermikus hőkezelés, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezeteket. - Tudja jellemezni a hidegalakítás hatását az anyag szerkezetére, magyarázza el a újrakristályosodás, a lágyulás és a megújulás jelenségét. - Tudja jellemezni a leggyakoribb ötvözőanyagok és szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira. - Tudja jellemezni az öntöttvasak szövetszerkezetét, a szilícium és a hűtési sebesség hatását, a szilárdságnövelés lehetőségeit, a grafit méretének, illetve alakjának megváltoztatási módjait. - Ismerje az acél és öntöttvas szabványok rendszerét. - Részletesen ismerje a használatos acél- és öntöttvasanyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. - Tudja jellemezni az alumínium tulajdonságait, tudja elmagyarázni előállítási módját, a szennyező- és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. - Tudja jellemezni az alakítható, az önthető, valamint a nemesíthető alumíniumötvözeteket, az ötvözőanyagok hatását hőkezelhetőségükre.
- Tudja jellemezni a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthető magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket. - Ismerje a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket. - Ismerje az ólom tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeit. - Ismerje az ón tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket. - Értékelje a réz tulajdonságait, előállítását és felhasználási területeit. - Tudja jellemezni az alakítható, valamint az önthető rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket. - Ismerje a rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függő felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz). - Ismerje a horganyt és ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket. - Tudja jellemezni az iparban használt egyéb fémeket (nikkel, volfram, kobalt, kadmium, bizmut, higany, molibdén), jellemző felhasználási területüket. - Ismerje a nemesfémek (arany, ezüst, platina) tulajdonságait, jellemző felhasználási területeiket. Hőtechnika - Tudja a hőtechnikában használatos alapösszefüggéseket, és jártasság szinten tudja azokat alkalmazni is. - Tudja jellemezni és rendszerezni hőtechnikailag a különféle anyagelőállítási technológiákhoz használt olvasztóberendezéseket. - Tudja a hőhasznosítás módszereit, és ismerje az ezeket megvalósító berendezések felépítését és működési elvét. - Tudja felsorolni és jellemezni a hőtechnikában alkalmazott műszereket, ismerje azok működési elvét, felépítését. - Tudja az égéstermékek mintavételi lehetőségeit, ismerje a füstgázelemző berendezéseket, azok működési elvét, jártassága legyen ezeknek a berendezéseknek, eszközöknek a működtetésében, az értékek meghatározásában, kiértékelésében. - Tudja az egyes gyártástechnológiákban alkalmazott hőátadást biztosító berendezéseket, azok közül a jellegzetesebbek felépítését, működési elvét. - Tudja és ismerje a különféle energiahordozók elégetésére szolgáló eszközök, berendezések felépítését, működési elvét. - Tudja kiválasztani a szükséges hőátadást biztosító berendezést az adott termékhez tartozó gyártástechnológiákhoz (néhány jellegzetes esetben). - Tudjon készség szinten égéselméleti számításokat végrehajtani, és legyen jártassága a meglévő adatok értékelésében. - Tudja az energiafelhasználással kapcsolatos mutatószámokat jártasság szinten értelmezni, kiértékelni, meglévő adatok birtokában képezni. - Tudja a hőtechnikai berendezések okozta környezetkárosító hatásokat, képes legyen azok folyamatos nyomon követésére, és felmerülő probléma esetén bizonyos elemi beavatkozások megtételére, illetve a környezetvédelmi szakembereivel való szoros együttműködésre. Mechanikai mérések - Tudja definiálni a méréstechnikai alapfogalmakat. - Tudja jellemezni a hossz, szög, alak- és felületminőség ellenőrzésére használt mérőeszközöket, mérőműszereket. - Tudja megválasztani a mérendő mennyiség jellemzőitől függő mérőeszközt. - Tudja szakszerűen végrehajtani az alábbi méréseket: = közvetlen mérés mérőhasábbal, = mérés tolómérővel, mikrométerrel, = méreteltérés, illetve alakhelyesség ellenőrzése mérőórával, = hossz- és szögmérés műhelymikroszkóppal, = szögek mérése, = menetek mérése idomszerrel, = kúpok ellenőrzése idomszerrel, = fogaskerekek ellenőrzése, = felületi érdesség meghatározása etalonnal. - Tudja elemezni a mért értékeket. Anyagvizsgálat - Tudja jellemezni az ötvözetek összetételének meghatározási módjait. - Tudja elemezni a szakítókísérlet alapjait, elvégzésének módját, és tudja meghatározni
= a szakítószilárdságot, = a teljes nyúlást, a kontrakciót, = az egyezményes folyáshatárt, = a keményedőképességet, = a rugalmassági moduluszt. - Tudja jellemezni a nyomó-, a hajlító-, a csavaró- és a nyírókísérlet lényegét, ismerje a mérések körülményeit, és képes legyen meghatározni a szilárdsági jellemzőket. - Tudja kiválasztani a keménységmérés optimális módját, tudja kijelölni a mérés körülményeit, valamint képes legyen meghatározni = a Brinell-keménységet, = a Rockwell-keménységet, = a Vickers-keménységet. - Tudja jellemezni a kúszásvizsgálatot, és képes legyen meghatározni = a tartós szilárdságot, = a kúszási sebességet. - Képes legyen elvégezni a relaxációs vizsgálatot. - Tudja összehasonlítani a fárasztóvizsgálatok lényegét: = a nagy ciklusszámú (Wöhler-féle) kifáradást, = a kis ciklusszámú (Coffin-Mason-féle) kifáradás lényegét, = meghatározni a kifáradási határt, = a gyorsított fárasztás Prot- és Locati-féle módszerét. - Ismerje a dinamikus vizsgálatok lényegét, és tudja meghatározni = az ütőmunkát, = az átmeneti hőmérsékletet. - Tudja jellemezni a törésmechanikai vizsgálatokat, és képes legyen meghatározni = a törési szívósságot (KIC), = a kritikus repedés hosszúságát. - Tudja kiválasztani a metallográfiai csiszolatok készítésének technológiáját, tudja összehasonlítani: = a próbavétel módjait, = a próbák befogásának és beágyazásának lehetőségeit, = a száraz és a nedves csiszolást, = az elektrolitos és a mechanikus fényesítés módjait, = a gyémántpasztás próbaelőkészítést, = a csiszolatkészítés automatizálásának lehetőségeit. - Tudja jellemezni a fénymikroszkópos szövetvizsgálat lényegét, ismerje: = a fénymikroszkóp általános felépítését, = a világos és a sötét látóterű megvilágosítást, = a fáziskontraszt és az interferencia kontraszt mikroszkópot, = a nagy hőmérsékleten végzett mikroszkópos vizsgálatot, = a mikrokeménységmérést, = az ötvözetek legfontosabb fázisait és szövetelemeit. - Ismerje a számítógépes szövetfeldolgozás (a képelemzés) módszerét, képes legyen meghatározni: = a fázisok térfogatarányát, = a fázisok méretét és méret szerinti eloszlását, = a szemcsenagyságot, = a zárványtartalmat, = tudja elemezni és értelmezni a kapott adatokat. - Ismerje az elektronmikroszkópia alapjait: = az átvilágító elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz szükséges preparátum készítés módjait, = a scanning elektronmikroszkópos vizsgálat lényegét, a próba előkészítés módjait, = az elektron mikroanalízis lényegét, = a hibakereső vizsgálatok módjait. - Jellemezze a roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárásokat: = anyaghiba kimutatása radiográfiai úton, = könnyűfémek, vas- és acélöntvények, hegesztések, kazánok, tartályok, ólombronz csapágyak, kábelek, drótkötelek radiográfiai vizsgálata,
= rádioaktív izotópok alkalmazása anyaghibák kimutatására, = visszaverődésen és hangátbocsátáson alapuló ultrahangvizsgálatok, = anyaghibák kimutatása mágneses repedésvizsgálattal és a villamos vezetőképesség változásának mérésével. Kémiai laboratóriumi vizsgálatok Tömegmérés - Tudja a mérést szakszerűen végrehajtani és kiküszöbölni a mérési hibákat. Térfogatmérés - Ismerje a fizikai jellemzők: a sűrűség, az olvadás-, a forráspont meghatározásának elméleti alapjait. - Válassza ki a méréshez a megfelelő típusú és pontosságú eszközt (eszközöket). - Szakszerűen használja a mérgező-, maró- és illékony anyagok térfogatának mérésére szolgáló eszközöket. - Tudja a mérési eredményeket értékelni. Oldás, oldatkészítés - Ismerje: = az oldatok összetételének megadási módjait és mértékegységüket, = az oldatkészítési számítások algoritmusát. - Tudja a különböző oldatösszetételeket átszámítani. Szervetlen ionok kimutatása - Ismerje a fémkohászat szempontjából legfontosabb kationokat, jellemző reakciójukat. - Tudja kiválasztani osztálykémszer segítségével a különböző osztályba tartozó ionokat. - Tudja felírni az kimutatások reakcióegyenleteit. Térfogatos elemzés - Ismerje és értse: = a titrimetriás mérések elvét, = a titrimetriás számolások algoritmusát, = az anyagmennyiség-koncentráció fogalmát és jelentőségét a mennyiségi meghatározásoknál. = a kémiai reakciók törvényszerűségeit. - Tudja felírni a mérések során lejátszódó kémiai változások reakcióegyenleteit. - Tudja kiválasztani: = a munkavégzéshez szükséges eszközöket, berendezéseket (pipetta, büretta stb.), = a titrálás elvégzéséhez a megfelelő koncentrációjú mérőoldatot és indikátort. - Biztonságosan és szakszerűen használja: = az analitikai és a gyorsmérleget, = a titrimetriában használatos eszközöket, berendezéseket. - Tudja elkészíteni: = önállóan a vizsgálathoz a megfelelő koncentrációjú oldatokat, oldatsorozatokat, pufferoldatokat, = az indikátorokat. - Tartsa be: = a mintavételre vonatkozó szabályokat, = a minta oldatba vitelére vonatkozó szabályokat (feltárásra, roncsolásra, hígításra), = a titrimetriás mérések műveleti sorrendjét, = az indikálás szabályait. - Hajtsa végre: = a recept alapján az anyagok titrimetriás meghatározását, = az anyagok mérését különböző módokon (bemérés, visszamérés), = a minta feltárását, oldását, bemosását a mérőlombikba, = a minta osztását, hígítását, = a titrálás műveleteit. - Észlelje biztonságosan a titrálás végpontját. - Adja meg megfelelő pontossággal és helyes mértékegységgel a mérési eredményt. - Használja az egyéni és csoportos védőfelszereléseket. Műszeres analitikai vizsgálatok - Ismerje:
= a műszeres analitikai vizsgálatok jelentőségét a modern anyagvizsgálati eljárásokban, = a műszeres analitikai vizsgálatok fajtáit és alkalmazási területeit, = a műszeres analitikai vizsgálatok fizikai és kémiai elvét, = a mérési adatok hagyományos és számítógépes feldolgozását, = a mérési eredmények szabvány szerinti megadását, = a mérési jegyzőkönyv készítésének szabályait, formai előírásait. - Alkalmazza és használja a klasszikus analitikai ismereteit: = a műszeres analitikai vizsgálatok elvégzésénél, = a minta előkészítésénél, = a méréshez szükséges koncentráció-intervallum kialakításánál, = oldatok, mérőoldatok, standard oldatsorozatok készítésénél, = a mérőoldatok pontos koncentrációjának meghatározásánál. - Válassza ki és állítsa be azt a méréstartományt, érzékenységet és egyéb külső paramétert, amely mellett a mérés a legnagyobb pontossággal elvégezhető. - Tartsa be: = az előírt vizsgálati sorrendet, = a szabványvizsgálatoknál a szabvány utasításait. - Tudja összeszerelni és szakszerűen üzemeltetni az alapműszert a mérőcellával, a regisztrálóegységgel. - Biztonsággal olvassa le a műszerekről a mérési adatokat. - Önállóan hajtsa végre leírás, recept és szabvány alapján a műszeres méréseket. - Észlelje: = a műszer meghibásodását, = a hibás mérési eredményt. Optikai vizsgálatok - Ismerje: = a fénytörés törvényét, = a refraktometriás mérések elvét. - Tudja végrehajtani leírás alapján a törésmutató mérését. - Tudja leolvasni a vizsgált minta törésmutatóját. - Tudja: = a mérési adatait értékelni, = a diagram megrajzolásához a léptéket helyesen megválasztani, = a diagramból a mérési eredményt megfelelő pontossággal leolvasni. Fotometria - Ismerje: = a fényelnyelésen és a fénykibocsátáson alapuló műszeres analitikai vizsgálatok elvét, = a fényelnyelés törvényét, = a gerjesztés módjait, = az abszorbancia és transzmittancia fogalmát, = a fény felbontásának módjait, = a monokromatikus-fény előállításának lehetőségeit, = a szűrők, a prizmák és optikai rácsok jellemző tulajdonságait. - Tudja: = a BLB-törvényt és érvényességének feltételeit, = jellemezni a látható IR- és UV-tartományt hullámhossz alapján. - Tudja végrehajtani leírás alapján a lángfotometriás, az IR- és UV-, valamint az atomabszorpciós spektrofotometriás mérést. - Tudja: = a mérési adatait értékelni, = a diagram megrajzolásához a léptéket helyesen megválasztani, = a diagramból a mérési eredményt megfelelő pontossággal leolvasni. Konduktometria - Ismerje: = a konduktometriás alapfogalmakat,
= a konduktometriás titrálások elvét és fajtáit, = a konduktometriás titrálásoknál az indikálás elvét, = a titrálási görbék alakját, = az ekvivalens fogyás meghatározását sav-bázis titrálások esetén, = a konduktometriás titrálások előnyét, használhatóságát a hagyományos titrálásokkal szemben. - Tudja elvégezni: = a vezetőképesség mérését, = a konduktometriás titrálást a leírás alapján. - Tudja a mérési adatait értékelni. Potenciometria - Ismerje: = a potenciometriás mérések és potenciometriás titrálások elvét, = a potenciometriás elektródok fajtáit (az indikátor- és a referenciaelektród tulajdonságait), = az indikátorelektród fajtáit (üveg-, ionszelektív-, membránelektród) és a velük szemben támasztott követelményeket, = az analóg és digitális pH-mérő működtetés módját, = a potenciometriás titrálásoknál az indikálás elvét, = a potenciometriás titrálási görbék fajtáit (sav-bázis, redoxi titrálás), = a potenciometriás titrálási görbék megrajzolását, értékelésének módját, az ekvivalens fogyás meghatározását, = a potenciometriás titrálások előnyét a hagyományos titrálással szemben (pl. színes oldatok, nemvizes oldószerek, színindikátorok hiánya). - Tudja elvégezni: = a pH-mérést a kívánt pontossággal, = a potenciometriás titrálást az utasítás szerint. - Tudja: = a mérési adatait értékelni, = a diagram megrajzolásához a léptéket helyesen megválasztani, = megítélni, hogy a titrálási görbe megrajzolásakor melyik mérési pontoknak van meghatározó szerepe az ekvivalens fogyás megállapításánál, = a diagramot megrajzolni, = a diagramból az ekvivalens fogyást meghatározni, az eredményt kiszámítani. Ökológiai vizsgálatok - Végezze el: = szakszerűen a mintavételt, = a leírásnak megfelelően a gyorsteszt vizsgálatot. - Ismerje a kiértékelés módját. Hőkezelés - Tudja jellemezni a hőkezelést kísérő fizikai és kémiai folyamatokat: = belső feszültségek, = vetemedés, repedés, = oxidáció, = dekarbonizáció. - Ismerje a hőkezelési technológiák kiválasztásának szempontjait. - Képes legyen elvégezni a hőkezelési eljárásokat, ismerje: = a homogenizáló izzítást, = a szemcsedurvító izzítást, = a feszültségcsökkentő izzításokat, = a hegesztés utáni hőkezelést, = az újrakristályosító izzítást, = a megújító izzítást, = a normalizáló izzítást, = a lágyító izzítást, = az oldó izzítást, = az ausztentesítő hőkezelést,
= a nemesítést (edzést és megeresztést), = az izotermikus hőkezeléseket (ausztemperálást, patentozást), = a kérgesítő eljárásokat (cementálást, nitridálást, karbonitridálást). - Tudja elemezni a szerszámacélok hőkezelésének sajátosságait: = a hidegalakító szerszámacélok hőkezelését, = a melegalakító szerszámacélok hőkezelését, = a marazsing acélok hőkezelését, = a gyorsacélok hőkezelését, = a műanyagalakító szerszámok hőkezelését. - Tudja összehasonlítani az acélöntvények és az öntöttvasak hőkezelését: = a feszültségcsökkentő izzítást, = a lágyítást, = a normalizálást, = a homogenizálást, = a nemesítést, = a temperálást. - Tudja jellemezni az alumíniumötvözetek hőkezelését, ismerje: = a képlékenyen alakított alumíniumötvözetek hőkezelését, = a hidegen alakított alumíniumötvözetek hőkezelését, = a nemesíthető alumíniumötvözetek hőkezelését, = az öntött alumíniumötvözetek hőkezelését, - Tudja jellemezni a réz és ötvözeteinek hőkezelését. - Ismerje a gépelemek és a nagyméretű munkadarabok hőkezelési technológiáit. - Tudja megmagyarázni a védőgázas hőkezelés lényegét, az alkalmazott gázatmoszférákat: = az argont, = a hidrogént, = a nitrogént, = az exogáz és az endogáz atmoszférát. - Tudja kiválaszani az alkalmazandó hűtőközegeket, ismerje: = a só és a műanyagoldatok hatását a víz hűtőképességére, = az edzőolajokat. - Ismerje a hőkezelés berendezéseit és az alkalmazott segédanyagokat. Minőségbiztosítás - Tudja értelmezni a minőséggel kapcsolatos alapfogalmakat. - Ismerje a szabványosítás biztosította előnyöket és lehetőségeket. - Tudja meghatározni a minőség-ellenőrző szervezet feladatát, ismerje felépítését és hatáskörét. - Ismerje a minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás közötti alapvető különbséget. - Ismerje a minőségbiztosító rendszerek alkalmazásának lehetőségeit. - Legyen tisztában a minőségszabályozás lehetőségeivel, a részleg felépítésével, feladatával és hatáskörével. - Ismerje a piackutatás, a marketing, a reklám, egyszóval a fogyasztói kapcsolatok jelentőségét, a alapanyagok félkész és késztermékek vonatkozásában. - Ismerje és tudja alkalmazni a minőségbiztosítás korszerű módszereit (SPC, ÁMR, TQC, TQM) a termelési folyamatok és technológiák ellenőrzésére. - Ismerje a kohászati minőségügyi szervezet ügyvitelét, dokumentációit, a tanúsítási módokat. - Tudja értelmezni a jogi fogalmakat és rendelkezzen a kapcsolódó kereskedelmi ismeretekkel. - Ismerje a termékek kikészítésének, csomagolásának, raktározásának és szállításának szerepét a minőség megóvásában. Számítástechnikai ismeretek - Ismerje az információ és adat fogalmát, a számítógép belső adatábrázolási módjait. - Ismerje az aritmetikai-logikai műveleteket. - Ismerje az adattípusokat, az egyszerű adatszerkezeteket (tömb, rekord, állomány fogalma). - Ismerje a hardver fogalmát, a számítógép felépítését, funkcionális részeit, perifériák típusait és jellemzőit, tudja ezeket kezelni, tudjon egy korszerű konfigurációs rendszert üzembe helyezni. - Ismerje a szoftver fogalmát, operációs rendszereket, rendszerközeli szoftvereket, hálózati szoftvereket, általános és egyedi alkalmazások fogalmát.
Operációs rendszerek - Ismerje az operációs rendszer felépítését, telepítését, a betöltés folyamatát. - Ismerje az operációs rendszer parancsainak szerkezetét, kapcsolatokat, paramétereket. - Üzembiztosan tudja alkalmazni a lemez-, könyvtár-, állománykezelő parancsokat. - Ismerje a parancsállomány és rendszerkonfiguráció fogalmát és tudja alkalmazni. Rendszerközi programok, speciális alkalmazások - Ismerje az operációs rendszer grafikus felületen keresztül történő alkalmazásának lehetőségeit, és tudja az üzemeltetés, karbantartás, konfigurálás napi feladatait alkalmazni ilyen környezetben. - Ismerje és tudja alkalmazni az adatvédelem szoftver és hardver eszközeit. - Napi tevékenység során ismerje és tudja alkalmazni a különböző segédprogramokat (tömörítés, vírusvédelem, tesztprogramok stb.). Villamos gépek és berendezések Transzformátorok - Ismerje: = az elektrotechnikai alaptörvényeket, = a háromfázisú rendszert, = a transzformátor szerkezetét, = a váltakozó feszültség jellemzőit. - Értse: = a működési elvet, = a helyettesítő kapcsolást. - Tudja a helyettesítő kapcsolás alapján jellemezni az üzemmódokat: = üresjárás, = terhelés, = rövidrezárás. - Ismereteit tudja alkalmazni a működés alapján a felhasználási terület meghatározásában: = különleges transzformátorok, = takarékkapcsolású transzformátor, = mérőtranszformátor, = hegesztőtranszformátor. - Legyen képes a veszteségeket meghatározni és a hatásfokot kiszámítani. Szinkrongépek - Ismerje: = a forgógépek elvi felépítését, = a forgógépek mágneses körét, = a tekercselések mágneses terét. - Értse a szinkrongépek működését, felépítését. - Tudja értelmezni: = a szinkrongépek jelleggörbéit, = a szinkrongenerátor üzemmódjai. Aszinkron indukciós gépek - Ismerje az aszinkron gépek szerkezetét. - Értse: = a forgó mágneses mező kialakulásának elvét, = az aszinkron gépek működését, = a forgórész frekvenciájának alakulását a szögsebesség függvényében, = a forgórész indukált feszültségének keletkezési okát, = a forgórész reaktanciájának szerepét. - Tudja elemezni az aszinkron gép kördiagramját. - Legyen képes kiválasztani az egyfázisú aszinkron motorok alkalmazási területeit. Egyenáramú gépek - Ismerje: = a mágneses indukciót,
= a mágneses tér erőhatását, = a vas mágnesezési jelleggörbéjét, = az egyenáramú gépek felépítését. - Értse az egyenáramú gépek működését. Egyenáramú generátorok - Értse: = a generátorok jelleggörbéinek tartalmát, = a kompaund és antikompaund generátor közti különbséget. - Tudja ábrázolni és elemezni az egyes generátorok jelleggörbéit: = a külső gerjesztésű generátor, = a párhuzamos gerjesztésű generátor, = a soros és vegyes gerjesztésű generátor, = a hegesztőgenerátor. Egyenáramú motorok - Tudja jellemezni és összehasonlítani: = a külső és párhuzamos gerjesztésű motorokat, = a soros és vegyes gerjesztésű motorokat. - Tudja elmagyarázni kapcsolási rajz és mechanikai jelleggörbék alapján: = az egyenáramú motorok indítását, = az egyenáramú motorok szögsebesség-változtatásának lehetőségeit, = az egyenáramú motorok fékezésének módjait. - Ismerje a legelterjedtebb alkalmazásokat. Az ipari elektronika elemei és a villamos hajtások - Ismerje: = a passzív és az aktív építőelemek definícióját és fajtáit, = a teljesítményelektronikában elterjedten alkalmazott félvezetők működési elvét, = az adott félvezető alkamazási területeit. - Tudja lerajzolni és elmagyarázni: = az egy- és többfázisú egyenirányítók kapcsolásait és működését, = az áramirányítók üzemmódjait, átvezérlését. - Tudja jellemezni: = a Ward-Leonard hajtást, = a kétnegyedes tirisztoros hajtást, = a négynegyedes tirisztoros hajtást. Irányításelmélet, irányítástechnika Irányítástechnikai alapfogalmak - Ismerje a tagok és az irányítási folyamatok matematikai jellemzését. - Tudja definiálni: = az automatizálás alapfogalmait, = a tagot. - Tudja megkülönböztetni: = az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel), = a kézi és önműködő irányítást, a szabályozást és a vezérlést. - Tudja jellemezni: = a vezérelt és szabályozott szakaszok típusait, = az irányító (vezérlő- és szabályozó) berendezések működését, a zavarelhárító hatásukat. - Tudja értelmezni: = az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel), = a vezérlési vonal, illetve a szabályozási kör részeit, jeleit, jellemzőit, = a matematikai elemzést irányítási feladatok megoldásánál. - Tudja elemezni: = a különböző irányítástechnikai tagokat, = az irányítástechnikai tagok viselkedését,
= az irányítás műveleteit, folyamatait, jelenségeit, = a vezérelt és szabályozott szakaszok típusait, = az irányító (vezérlő- és szabályozó) berendezések működését, a zavarelhárító hatásukat. - Tudja alkalmazni: = az irányítástechnikai ábrázolási módszereket (szerkezeti, működési és hatásvázlat) a folyamatok jellemzésére, az irányítástechnikai rendszerek vázolásához, = az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel) irányítástechnikai problémák elemzésénél, irányítástechnikai rendszerek jellemzésére, = a fogalmakat különböző irányítástechnikai feladatok megoldásánál. Irányítástechnikai eszközök és berendezések működésének elemzése, magyarázata, jellemzése - Ismerje az irányítástechnikában használt segédenergiákat, alkalmazásuk feltételeit. - Tudja kiválasztani: = a segédenergiát paraméterei alapján irányítástechnikai feladatok megoldásához, = a pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeit, tipikus szerkezeti egységeit, műszereit és berendezéseit. - Tudja jellemezni: = a pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését, = a villamos vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését, = az elektropneumatikus, illetve pneumoelektromos jelátalakítók szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését. - Tudja elkészíteni: = a legfontosabb pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését jellemző egyszerűbb vázlatrajzokat, = az elektropneumatikus, illetve pneumoelektromos jelátalakítók szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését jellemző egyszerűbb vázlatrajzokat, = a villamos vezérlés és szabályozás szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését jellemző egyszerűbb vázlatrajzokat. - Tudja alkalmazni irányítástechnikai feladatok megoldásához a pneumatikus, villamos és elektropneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeit, szerkezeti egységeit, műszereit és berendezéseit. Az irányítástechnikában alkalmazott műszerek, berendezések, szerkezeti egységek - Ismerje az irányítástechnikában alkalmazott műszerek, berendezések, szerkezeti egységek = biztonságos működtetését, üzemeltetését, = szerelésének és karbantartásának alapelveit, = hibaelhárításának alapjait. - Tudja leolvasni az irányítástechnikában alkalmazott műszereket. - Tudja értékelni a műszerek leolvasásánál kapott eredményeket az automatizált folyamatok értelmezéséhez. IV/2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Mechanika 180 perc. - Gépelemek, géptan, műszaki ábrázolás 180 perc. - Villamos gépek és berendezések 120 perc. - Irányítástechnika 120 perc. A fenti vizsgákat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 34. §-a értelmében köztes vizsgaként, a tantárgyakra vonatkozó képzési szakasz végén kell letenni. - Anyagismeret és technológia 300
- Gépészeti ismeretek
perc. 300 perc.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Anyagismeret és technológia. - Gépészeti ismeretek. - Gazdasági, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek. A vizsgázónak minden tantárgyból a felkészülésre 20, a feleletre legfeljebb 10 perc áll rendelkezésére. c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama 1. nap: - Hőkezelés 120 perc. - Laboratóriumi mérések 180 perc. 2. nap: - Anyagvizsgálat 300 perc. A vizsgázónak minden tevékenységi terület anyagából vizsgáznia kell! 1. Az írásbeli vizsga tartalma A) Az Anyagismeret és technológia vizsgatárgy tartalma A vizsga öt komplex feladatot tartalmazzon a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján úgy, hogy a fémtani ismeretekből két feladat, a technológiai ismeretekből három feladat szerepeljen! B) A Gépészeti ismeretek vizsgatárgy tartalma A vizsga öt komplex feladatot tartalmazzon a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján. 2. A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsgát tantárgyakként központilag jóváhagyott szóbeli tételsor alapján kell lebonyolítani! 3. A gyakorlati vizsga tartalma A vizsga részenként tartalmazzon komplex feladatot a szakmai követelmény alapján úgy, hogy részmegoldása esetén is értékelhető legyen a vizsgázók gyakorlati jártassága, alapvető felkészültsége.
