20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez
***
FÉMFORGÁCSOLÓ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 09 4 7423 03 1 0 02 2. Szakképesítés megnevezése: Fémforgácsoló
II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 7423 Forgácsoló 2.1. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése száma 3117 Gépésztechnikus 7422 Egyéb fémmegmunkálók, felületkezelők 7429 Szerszámélező 2.2. Rokon szakképesítések OKJ száma és megnevezése Sorszá m 1. 2. 3. 4. 5. 6.
OKJ száma OKJ megnevezése
03-10-01 03-10-06 03-10-10 03-10-13 03-10-17 03-10-18
Esztergályos Gyalus-vésős Köszörűs Marós Szerszámélező Szerszámkészítő
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása A fémforgácsoló szakmunkás fém- és nemfémes anyagokat munkál meg forgácsoló szerszámgépeken. (Elsősorban eszterga-, gyalu-, véső-, fúró-, maró-, köszörűgépeken). Szakmai munkáját, amely a szellemi tevékenység elemeit is tartalmazza, nagyfokú önállósággal, közvetlen és folyamatos irányítás nélkül szervezi, végzi, ellenőrzi. - Tanulmányozza a megmunkálandó munkadarab tervét. - A műszaki rajz és a megmunkálandó anyag tulajdonságainak ismeretében kiválasztja a helyes megmunkálást vagy a technológiai utasítás alapján elképzeli, átgondolja az elvégzendő gépi műveleteket és azok sorrendjét. - A munkadarabot a forgácsoló szerszámgép (univerzális, számvezérlésű) megfelelően megválasztott befogószerkezetén rögzíti. - A megmunkálandó anyag tulajdonságainak ismeretében, vagy az előírásoknak megfelelően kiválasztja a forgácsoló szerszámokat.
- Felszerszámozza, beállítja és működteti a (univerzális, számvezérlésű) gépeket. - A műveleti tervnek megfelelően forgácsolja, alakítja a munkadarabot. - Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a (univerzális, számvezérlésű) gépek működését. - Biztosítja a szerszám és a munkadarab megfelelő hűtését-kenését. A technológia által megkövetelt gyakorisággal és a munkafeladat végeztével ellenőrzi a munkadarab méreteit. - Elvégzi a nagy értékű eszközök (mérő-, ellenőrző, géptartozék, emelő- és kisegítő gépek stb.) ápolását, védelmét, előírás szerint használja azokat. - Ügyel a minőségre, mindenkor a minőségbiztosítási előírásoknak megfelelően jár el. - Betartja a technológiai fegyelmet. - Felismeri az üzemközbeni zavarokat, időben elhárítja azokat, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket. - A forgácsoló szerszámgépeket (univerzális, számvezérlésű) előírás szerint karbantartja (tisztítja, keni, olajozza). - Élezi a szakmai munkájához tartozó forgácsoló szerszámokat, kivéve a szabályosan többélű szerszámokat. - A speciális munkadarab előállításához elkészíti a szükséges egyedi szerszámokat, eszközöket, kezeli munkahelyén a speciális szerszámgépeket. - Környezetében a munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírásokat maradéktalanul betartja és betartatja. - Munkája közepes fizikai megterhelésű, tevékenysége során terheket emel, tol és húz, huzamosan áll, használja karját, kezét és ujjait, tapintását és látását. - Munkavégzése belső térben, zajos és balesetveszélyes környezetben történik.
III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények 1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása a) Jogszabályok értelmezése a Munka Törvénykönyve alapján, a munkaszerződés (munkavállalói szerződés, tanulószerződés) fontos részeinek felsorolása, megnevezése, értelmezése. b) A vállalkozásra vonatkozó alapvető jogszabályok megnevezése, megkülönböztetése. Szerződések formai és tartalmi követelményeinek értelmezése. A minőségbiztosítás hazai és külföldi szabályozásának értelmezése, fontos részeinek megnevezése. c) Az adózási rendszer (személyi, vállalkozói, társasági) fontos részeinek felsorolása megnevezése, körülírása. d) A vállalkozás keretében a gazdálkodás folyamatainak jellemezése. e) A társadalmi kommunikáció szabályainak kifejezése, alkalmazása. f) A munkahelyen működő szakmai érdekképviseleti szervezetek, szakszervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, illetve segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában. g) A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása. h) A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások kifejezése, betartása, betartatása. i) A szakmára vonatkozó biztonsági előírások kifejezése és betartása a munkafolyamatokban (Védőfelszerelések használata, a forgácsképződéssel kapcsolatos balesetelhárítás, gépi teheremelésnél a segítőmunkatárs feladatainak ellátása stb.). j) A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseknek, az elsősegélynyújtás szabályainak maradéktalan végrehajtása. k) Közreműködés a baleset kivizsgálásában. l) A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések végrehajtása, a tűzoltás szabályainak kifejezése, a tűzoltó készülékek kezelése. m) A mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírások megnevezése, betartása. n) Az elektromos áram élettani hatásainak megnevezése, az áramütés elleni védekezés szabályainak betartása, az előírásoknak megfelelő intézkedés és cselekvés az elektromos áram által okozott baleseteknél. o) A munkadarabok megmunkálása során felhasznált segédanyagok (hűtő,- kenőanyagok, fűtőanyagok, tisztítószerek) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása, betartatása különös tekintettel a környezetvédelemre. p) Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtésének, szakszerű tárolásának ismerete és alkalmazása. r) A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő
eljárások, módszerek megnevezése, alkalmazása. 2. A munkafolyamat megtervezése a) Az alapinformációk tanulmányozása (gyártmányrajz és technológiai előírások tanulmányozása, az elvégzendő feladat átgondolása). b) A korszerű gyártási technológiák, szerszámok és gyártóberendezések ismerete, azok lehetőségtől függő és biztos alkalmazása. c) Az előgyártmány méreteinek meghatározása, illetve ellenőrzése. d) Az alkalmazandó technológia megállapítása, az elvégzendő munkafolyamat műveletekre bontása, a műveleti sorrend meghatározása, a szakmai számítások elvégzése. e) A szerszámok, készülékek, mérőeszközök, illetve mérőkészülékek kiválasztása és előkészítése a gyártáshoz. f) A munkahely önálló megszervezése. g) A munka eredményének ellenőrzése. A megmunkálás során a technológia által megkövetelt gyakorisággal és a megmunkálás után az előírt méretek ellenőrzése. Sorozatgyártásnál az első darab bemutatása és jóváhagyása a minőségellenőrrel. h) A gyártási költség összetevőinek ismerete, felsorolása, jellemzése, nagyságának becslése. i) A vállalkozással összefüggő számítások (árképzés, árkalkuláció és árajánlat, adózás, költséggazdálkodás, megrendelés, számítás stb.) elvégzése. 3. Műszaki dokumentációk ismerete, olvasása és felhasználása. a) A rajzszabványok ismerete és alkalmazása. b) Egyszerűbb munkadarabok szabadkézi vázlatának készítése - mérés, felvételezés, - szabványos méretmegadás - gépelemek jelképes ábrázolása, - tűrések, illesztések értelmezése, alkalmazása, - a méret-, helyzet-, alaktűrések, felületi érdesség, hőkezelés jelölésének felismerése, értelmezése és alkalmazása. c) Összeállítási-, részösszeállítási-munkadarab rajzok egyértelmű olvasása. - a szabványos anyagminőség és keménység jelölésének felismerése, értelmezése, a műveleti sorrendre és a technológiára gyakorolt hatásának érvényesítése. d) Technológiai dokumentációk ismerete és felhasználása (ábrás művelettervek, műveleti utasítások, szerszám- és készülékkérő lapok stb.). e) Forgácsoló szerszámgépek kezelési és üzemeltetési utasításainak ismerete és felhasználása. f) Egyszerűbb hidraulikus, pneumatikus és elektromos kapcsolások rajzainak olvasása és értelmezése. g) A műszaki kommunikáció területén bekövetkezett változások ismerete és nyomon követése - a hagyományos rajzdokumentációtól a számítógépes tervező és archiváló módszerekig - a számítógépes tervező rendszerek alapelemeinek megnevezése, jellemzése (CAD-CAM). 4. Mérés, ellenőrzés a) Hosszúságok mérése biztonsággal tolómérővel 0,05 mm-es, mikrométerrel 0,01 mm-es és mérőhasábokkal 0,005 mm-es pontossággal. b) Közvetett, illetve közvetlen méréssel furat- és üreg-tengelytávolságok, helyzetek megállapítása, ellenőrzése. c) Szögek mérése, ellenőrzése fix szögmérőkkel, mérés univerzális szögmérőkkel és idomszerekkel. d) Rádiuszok ellenőrzése, mérése sablonnal, mérőmikroszkóppal. e) Párhuzamosság, merőlegesség és egytengelyűség mérése mérőórával 0,01-0,02 mm pontosságig. f) Egyenesség, síklapúság, hengeresség, körkörösség és különleges görbe profilok ellenőrzése idomszerekkel, mikroszkóppal vagy projektorral 0,005-0,01 mm pontosságig. g) Csavarmenetek mérése, ellenőrzése idomszerrel, menetmikrométerrel, mérőcsapokkal, mérőmikroszkóppal. h) A felületi minőség, érdesség megítélése, minősítése etalonok segítségével, mérése érdességmérő műszerrel. i) Mérés mérőkészülékekkel. j) A munkadarabok alak- és helyzettűrésének ellenőrzése idomszerekkel. k) A szerszámgépek megmunkáló és geometriai pontosságának ellenőrzése szabvány szerint, a szabvány útmutatása alapján a mérések kiértékelése. l) A mérési utasítások értelmezése, végrehajtása és mérési jegyzőkönyv készítése. m) Fizikai, mechanikai és elektromos mennyiségek mérése.
5. Kézi forgácsolás és alakítás. Munkadarabok megmunkálása kézi alakítással és forgácsolással. a) Acélból és nemvas fémekből, műanyagokból készült rúdanyagok, csövek és különféle profilok darabolása kézi, illetve gépi fűrésszel. b) Lemezek vágása kézi, karos és gépi ollón. c) A munkadarabok képlékenységén alapuló átformálása hidegen és melegen (nyújtás, zömítés, hajlítás, egyengetés). d) Előgyártmányok ellenőrzése. e) Előrajzolás, pontozás, jelölés - munkadarabok előrajzolása és jelölése, - felületek, mérési bázisok előrajzolása, - furatközéppontok előrajzolása és pontozása. f) Munkadarabok alakítása reszeléssel - külső és belső sík és alakos felületek reszelése. g) Furatok kialakítása - előfúrás, fúrás, felfúrás, süllyesztés, - furatok dörzsárazása. h) Központfuratok fúrása, felszabályozása, tisztítása. i) Munkadarabok éllekerekítése, élletörése, sorjázása. j) Belső és külső menetek készítése. k) Szerszámok helyes megválasztása a munkadarab anyaga, alakja és felületi minősége szerint. 6. Gépi megmunkálás. Munkadarabok megmunkálása szerszámgépeken forgácsolással 6.1. Gépbeállítás elvégzése a) A munkadarab befogóeszközeinek felszerelése, beállítása. b) Szerszámok kiválasztása és befogása a szerszámtartóba. c) A munkadarabok befogása, beállítása és rögzítése. d) Fordulatszám, löket, előtolás és fogásmélység beállítása a technológia alapján. e) Univerzális, NC-CNC vezérlésű gépek kezelése, üzembiztos működtetése. 6.2. Megmunkálás esztergagépeken a) Acélból, nemvasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső, hengeres és síkfelületek készítése IT7 méretpontosságig és Ra = 1,6-12,5 µm felületi minőségig különböző esztergakésekkel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával. b) Acélból, nemvasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső illesztett kúpfelületek készítése Ra = 1,6-12,5 µm közötti felületi minőségig. c) Acélból, nemvasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső alakos felületek készítése Ra = 1,6-12,5 µm közötti felületi minőségig alakkéssel, másolókészülékkel, gömbesztergáló készülékkel. d) A munkadarab beállítása körhagyó esztergáláshoz, körhagyó esztergálása. e) Kötő-, tömítő- és mozgatómenet készítése menetesztergálással külső és belső, hengeres és kúpos felületekre. f) Külső hengeres felületek recézése, rovátkolása, külső és belső felületek csiszolása, görgőzése. g) Munkadarabok megmunkálása NC-CNC vezérlésű esztergagépen. 6.3. Megmunkálás gyalugépen, vésőgépen a) Acélból, nemvasfémekből, műanyagokból készült munkadarabokon sík-, párhuzamos-, merőleges- és alakos felületek készítése gyalu- és vésőgépeken Ra = 3,2-12,5 µm felületi minőségig. 6.4. Megmunkálás fúrógépen a) Furatok kialakítása acélból, nemvas fémekből, műanyagokból készült munkadarabokban ±0,05 mm-es helyzettűrésig fúrással, süllyesztéssel. b) Furatok kialakítása acél és öntöttvas munkadarabokban IT 7 méretpontosságig és Ra = 1,6-6,3 µm felületi minőségig dörzsárakkal (alakos dörzsárral is) hűtő- és kenőanyagok alkalmazásával. 6.5. Megmunkálás marógépen a) Acélból, nemvasfémekből, műanyagokból készült munkadarabok megmunkálása 0,1 mm-es méretpontosságig, Ra = 3,6-12,5 µm felületi minőségig, különböző marókkal, hűtő- kenőfolyadék alkalmazásával homlokmarással, palástmarással. b) Munkadarabok megmunkálása NC-, CNC-vezérlésű marógépeken.
6.6. Megmunkálás köszörűgépeken a) Szerszámok élezése kézi köszörüléssel. Elsődlegesen rajztűk, pontozók, csigafúrók, esztergakések élezése állványos köszörűgépen. b) Nyers- és hőkezelt munkadarabok síkköszörülése, párhuzamos és merőleges felületek kialakítása IT 10 méretpontosságig, Ra = 0,8-3,2 µm felületi minőséggel. c) Külső és belső hengeres felületek köszörülése palástköszörű gépen IT 9 méretpontosságig Ra = 0,8-1,6 µm felületi minőséggel. 7. Alapanyagok, segédanyagok kezelése. Hőkezelés, keménység és repedésvizsgálat a) Az alapanyagok felosztása a tulajdonságuk és megmunkálhatóságuk szerint. A munkadarabok anyagainak felismerése (acélok, öntöttvasak, réz-, alumíniumötvözetek). b) A szerszámanyagok felismerése, kiválasztása a megmunkálandó anyagok figyelembevételével (gyorsacélok, keményfémek, TiN-TiC bevonatok keramikus anyagok, csiszolóanyagok stb.). c) A segédanyagok, a hűtő- és kenőanyagok felismerése, a kezelésükre vonatkozó előírások betartása. d) A vas és nemvasfémek hőkezelési eljárásainak leírása, összehasonlítása, a kéziszerszámok edzése, megeresztése és lágyítása. e) A munkadarabok keménységének vizsgálata a munkahelyen alkalmazott eljárásokkal. f) A munkadarabok repedésvizsgálatának elvégzése a munkahelyen alkalmazott eljárásokkal. 8. Karbantartás a) A munkahely karbantartási rendszerének jellemzése, a karbantartás alapfogalmainak értelmezése (TMK terv, ciklusidő, általános nagy-, közepes és kisjavítás, bonyolultsági fok, szerkezeti és pontossági vizsgálatok stb.). b) Az esztergagépek, gyalu- és vésőgépek, marógépek, köszörűgépek vizuális és akusztikus ellenőrzése. c) A gépkönyvben és a munkahelyre előírt folyamatos karbantartási feladatok végrehajtása. d) Meghatározott időnként a szerkezeti vizsgálatok elvégzése. A gép működésével kapcsolatos észrevételek gyűjtése, rögzítése írásban. e) Szükség esetén a szabványos pontossági vizsgálatok elvégzése. f) Egyszerűbb utánállítási feladatok végrehajtása. g) A korrózió elleni védelem fenntartása. 9. Alapfokú számítógép-kezelés a) A számítógép üzembe helyezése a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályok betartásával. b) A vírusellenőrzés és a vírusirtás módszereinek alkalmazása. c) A különféle programok alapfokú kezelése, használata (szövegszerkesztő-, táblázatkezelő-, adatbázis-kezelő programok). d) A fémforgácsoló szakmával kapcsolatos szoftverek futtatása. (Különféle típusú vezérlések programnyelvének megismerése). 10. Numerikus vezérlésű szerszámgépek és programozásuk a) Az NC-CNC vezérlésű szerszámgépek (esztergák, marók és köszörűk) szerkezeti felépítésének megismerése, beállítása adott forgácsolási feladatra és folyamatos üzemeltetése. b) Az NC-CNC vezérlésű esztergagépre, marógépre (esetleg köszörűgépre) egyszerűbb programok elkészítése, bevitele a vezérlésbe, tesztelése. c) A programozási és egyéb technológiai hibaokok felderítése és korrigálása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Szakmai ismeretek 120 perc. - Munkatervezés 120
perc. b) A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama - Vizsgamunka 960 perc, de alkalmanként a 320 perc tiszta munkaidőt nem haladhatja meg. c) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Szakmai ismeretek. - Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás. - Gazdasági alapismeretek. A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximálisan 5-10 perc fordítható. IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 2.1. Az írásbeli vizsga tartalma A) A szakmai ismeretek vizsgatárgy tartalma A „Szakmai ismeretek” tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza a) Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás. b) Anyagismeret. Az alapanyagok, szerszámanyagok és a segédanyagok tulajdonságai, felhasználása és vizsgálata. c) Esztergagépek, gyalu- és vésőgépek, fúrógépek, marógépek, köszörűgépek szerkezeti kialakításai, felosztásuk, jellemzőik, szerszámaik és tartozékaik. d) Technológia. Forgácsolási, alakítási technológiák. Tűrések, illesztések. e) Vezérléstechnika. Az NC-CNC vezérlésű szerszámgépek programozásának alapjai, programhordozói. Programozás és gépkezelés. f) Méréstechnika, minőségbiztosítás. A Szakmai ismeret vizsga tesztlapokkal is lebonyolítható. Ez esetben minden területről hat-hat feladatot kell megoldani. B) A Munkatervezés vizsgatárgy tartalma a) Műszaki rajzok, táblázatok és diagramok, gyártási és művelettervek, szabványok ismerete, alkalmazása, összeállítási és működési rajzok értelmezése. b) Egy alkatrész gyártási rajza egy megadott összeszerelési rajzról vagy munkadarab alapján. c) Szakmai számítások. Kerület- és terület-, térfogat-, tömeg-, erő-, forgatónyomaték-, sebesség-, munka-, teljesítmény-, hatásfok-, technológiai adatok számítása. Váltókerék számítás. d) Gazdasági vállalkozói ismeretek számításai. (Árképzés, árkalkuláció és árajánlat, adózás, költséggazdálkodás, megrendelés, számlázás stb.). 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma A „Vizsgamunka” tantárgy vizsgája gyártási rajz alapján munkadarabok elkészítését tartalmazza gépi megmunkálással. A munkadarab elkészítésénél használt gépek - esztergagépek, - gyalu és vésőgépek, - fúrógépek, - marógépek, - köszörűgépek. A munkadarabokat úgy kell tervezni, hogy mérettűréseket, előírt felületi érdességet, illesztéseket tartalmazzon és elkészítéséhez legalább három különböző géptípust kelljen alkalmazni. A „Vizsgamunka” tantárgy vizsgája megoszlik egyetemes és CNC vezérlésű gépeken végzett munkafeladatokra, amelyek egymáshoz viszonyított arányáról az előfeltételek ismeretében a vizsgabizottság elnöke dönt. 2.3. A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk - Szakmai ismeretek (A gyakorlati vizsgánál jelzett témák elméleti ismeretei.). - Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás (Jogok, kötelességek, érdekképviseletek, a minőségbiztosítást szabályozó nemzetközi és hazai előírások.). - Gazdasági alapismeretek. (Költségszámítások, adózási, valamint vállalkozói alapismeretek.). IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei a) Felmenthető a szóbeli vizsga alól az a jelölt, aki az írásbeli és a gyakorlati vizsgán azonos eredményt ért el, és
ez az eredmény legalább 4-es osztályzatú. (A szóbeli vizsga tantárgyainak osztályzatait ebben az esetben az írásbeli vizsga részeredményeinek alapján kell megállapítani.) b) Felmenthető a szóbeli vizsga és az írásbeli vizsga alól az a jelölt, aki rokon szakmában már szakképesítéssel rendelkezik. c) Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már korábban teljesítette, és ezt igazolni tudja. d) Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.
V. A szakma gyakorlásának pszichikai és fizikai előfeltételei A munkafeladatok megoldása nagymértékű önállóságot, kezdeményezést, rugalmasságot, a változó munkafeladatokhoz alkalmazkodást igényel. A munkafeladatok megvalósításához figyelemre, türelemre, finom érzékekre van szükség. A munkafeladat eredményeinek értékeléséhez, a következtetések levonásához, valamint a tapasztalatok összegzéséhez megfelelő szellemi képességgel kell rendelkezni. A munkafeladatokhoz szükséges fizikai követelmények - minden érzékszerv és végtag normális működése, főleg éles látás és jó hallóképesség, - egészséges keringési szervek, mentesség epileptikus rohamoktól, - nem érzékeny, ekcéma mentes bőr.
