•
BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
28/1995.
(VI.27.) sz. önkormányzati rendelete
a szociá.lis rászorultságtó.l .függő pénzbe.li szociá.lis ellátásokró.l A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete a
szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, a többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt. ) 1 O. § . ( 1 ) , 2 5 . § . ( 3 ) , 2 6 . § . , 3 2 . § • ( 1 ) és ( 3 ) , 38 . §. ( 2 ) és ( 4 ) , 3 9 . § . ( 3 ) , 4 5 . § . ( l ) és ( 2 ) , 4 7 . § . ( l ) , 5 O. § . (2) bekezdéseiben, valamint a többször módosított 1990. évi LXV. törvény 9.§. (3) és 16.§. (l) bekezdésében kapott felhatalmazás és a többször módosított 2/1969. (V. 4.) EüM.rendelet 2. §. (l) bekezdése alapj án a következóK.et rendel i el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
l.§.
A jelen önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: R.) az Szt.-vel, a 9/1994. (I.30.) Korm. rendelettel módosított 28/1993. (II.l7.) Korm. rendelettel (Kr.), a 11/1994. (1.30.) Korm. rendelettel módosított 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel (Pr.), s a 12/1994. (1.30.) és a 72/1995. (VI.l7.) sz. Korm. rendelettel módosított 32/1993. (11.17.) Korm. rendelettel (Gyr.), valamint a rendszeres szociális segélyezésről szóló, többször módosított 2/1969. (V.4.) EüM. (a továbbiakban: RSzS) rendelettel együtt kell alkalmazni.
A rendelet hatálya 2.§.
A rendelet hatálya kizárólag a Budapest Kóbányai zat (a továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi és az itt
Önkormányterületére
-
l. lakóhellyel
2
-
rendelkező
a.) magyar állampolgárokra, b.) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt- és c.) amagyár hatóságok által menekültként elismert 2. tartózkodó hajléktalan személyekre terjed ki. A rendelet céljai 3.§.
Az Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestü1et) a rendeletbeli szociális rászorultságtól függő a 4.§. (2) bekezdésének a.) -g.) pontjai szerinti pénzbeli szociális ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) l. az Szt.-ben és az RSzS-ben meghatározottnál magasabb összegű biztosításával enyhíteni kívánja a kőbányai állampolgárok szociális (elsősorban anyagi természetű) gondjait, törekszik a szociális biztonság erősítésére, 2. biztosításával egyidejűleg ösztönözni kívánja a jogosultakat arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy önmaguk, illetve családjuk (kiskorú gyermekeik) eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, 3. megvonásával és a rendeletben szabályozott szociális támogatási formákra való jogosulatlanság kimondásával szankcionálja azt, ha a kérelmezÓK a jelen rendeletben előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig a támogatásnak az Szt.-ben megállapított szabályai szerint visszafizetésre kötelezi, 4. között a rendszeres nevelési segély biztosításával a szo-
ciális szempontokból rászorult családokban élő, anyagi szempontból veszélyeztetett, eltartott kiskorú, illetve még tanulói jogviszonyban álló nagykorú gyermekek eltartásához kíván hozzájárulni.
- 3 -
Fel.adat- és hatáskörök 4.§. Képviselőtestület az Szt.-ben, a Kr.-ben, valamint az 1991. évi XX. törvényben meghatározott - a (2) bekezdésben részletezett - hatásköreit a Polgármcsterre ruházza át.
(1) A
(2) A Polgármester átruházott hatáskörében
a.) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatban - megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Szt. 3 3.§. ( 1) bek. ) - megállapítja a támogatás havi összegét (Szt. 33.§. (1) bek.) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot (Sz t . 3 4 . § . ( l ) - (2 ) bek. , 3 4 j A. § . ( l ) bek . , ) - megszünteti a támogatás folyósítását (Sz t . 3 4 . § . ( l ) - (2 ) bek . , 3 4/ A . § . ( l ) , (3) (4 ) bek.,) - évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Sz t . 3 5 . § . ( 4 ) bek . ) vagy megszünteté- dönt a támogatás fenntartásáról séről, ha a Főjegyző a hajléktalan részére megállapított támogatás folyósítását megszüntette (Szt. 37.§. (3) bek.) b.) a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban
- megállapítja a támogatásra való jogosultságot (Sz t . 3 8 . § • ( l ) bek . ) - megállapítja a támogatás havi összegét ( Szt. 3 8 . § . ( l ) bek . ) - megállapítja a támogatásra való jogosulatlanságot ( Sz t . 3 8 . § . ( l ) (2) bek . , 39. § . (l ) bek . ) - megszünteti a támogatás folyósítását (Sz t . 3 9 . § . ( 3 ) bek . ) - évenként felülvizsgálja a jogosultság feltételeit (Szt. 39.§. (3) bek.) c.) az ápolási díjjal kapcsolatban
- megállapítja a díjra való jogosultságot ( Szt . 4 l . § . ( 3 ) bek . ) - megállapítja a díj havi összegét (Sz t . 4 l . § . ( 3 ) bek . ) - megállapítja a díjra való jogosulatlanságot (Sz t . 4 l . § . ( 3 ) bek . ) - megszünteti a díj folyósítását ( Szt . 4 2 . § . ( 4 ) bek . ) - az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti (Szt. 43.§.)
-
4
-
d.) az átmeneti segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságo~ (Szt. 45.§. (1) bek., R. 23.§.) - megállapítja a segély összegét ( Szt . 4 5 . § . ( l ) bek. ) - megállapítja segélyre való jogosulatlanságot (Szt. 45.§. (1) bek.) - visszaigényli a folyósított segélyt az illetékes önkormányzattól ( Szt . 7 . § . (2 ) bek. ) e.) a temetési segéllyel kapcsolatban - megállapítja a segélyre való jogosultságot (Sz t . 4 6 . § . ( l ) bek . ) - megállapítja a segély összegét (Sz t. 4 6. §. (1) bek. ) - megállapítja segélyre való jogosulatlanságot (Sz t . 4 6 . § • ( l ) bek . ) L.) a közgyógyellátási igazolvány méltányosságból törté-
kiadásával kapcsolatban - megállapítja a jogosultságot (Sz t . 5 O. § • (2 ) bek , 51 . § • ( 3 ) bek . ) - gondoskodik a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár részére a kiállított igazolványok utáni térítési díj befizetéséről (Sz t . 5 3 . § • ( l ) bek . ) - visszaigényli a befizetett térítési díj 50%-át ( Szt. 5 3 . § (3 ) bek. ) - a Jegyző által kiállított igazolvány érvényességét meghosszabbítja ( Kr . l 3 . § . ( l ) bek . )
nő
g.) a rendszeres nevelési segéllyel kapcsolatban - megállapítja az RNS-re való jogosultságot (1991. évi XX. tv. 135.§. p.) pontja) két évenként felülvizsgálja az RNS-re való jogosultság feltételeit, (1991. évi XX. tv. 135.§. r.) pontja) a jogtalanul felvett RNS visszafizetésére való kötelezés (1991. évi XX. tv. 135.§. s.) pontja) h.) a köztemetéssel kapcsolatban - elrendeli a köztemetést ( Szt . 4 8 . § • ( l ) bek . - a köztemetés költségeit hagyatéki teherként bejelenti az illetékes közjegyzőnél ( Szt . 4 8 . § . ( 2 ) bek. ) - a köztemetés költségeit visszaigényli az elhunyt személy utolsó állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól ( Szt . 4 8 . § . ( 4 ) bek. )
-
5
-
i . ) az a.)
- f.) és h.) pontokban megielölt szociális ellátásokat jogosulatlanul és rosszhiszem6en igény-
bevevőt
- kötelezi a pénzben nyújtott szociális ellátás visszafizetésére (Szt. 17 §. (l) bek. a.) pontja, (2) - (3) bekezdése - a természetben nyújtott szociális ellátások esetében pedig az ellátás visszaszolgáltatására, vagy pénzbeni egyenértékének megfizetésére (Szt. l 7 . § . ( l ) b. ) pont , Kr . 9 . § • ) j . ) méltányosságból elengedheti,
illetve csökkentheti az Szt. az Szt. 17.§. (l) bek. a.) -b.) pontjai, illetve (2) -(3) bekezdése szerinti megtérítés összegét és a kamat összegét. (Szt. 17.§. (6) bekezdése)
Képviselőtestület bírálja el a (2) bekezdés a.) i.) pontjai alapján meghozott I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket, s ezek kapcsán II. fokon, egyedi esetekben méltányossági jogköre van, az ápolási díj, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a méltányossági közgyógyellátás és az átmeneti segély kivételével.
(3) A
5.§. (1) A Népjóléti Bizottság feladata:
a.) javaslatot tenni a
Képviselőtestületnek
a alapján megállapítható szociális ellátások nek módosítására,
rendelet összegé-
fokú döntések előkészítése, javaslattétel a 4.§. (3) bekezdésében foglaltak alapján egyedi méltányosság gyakorlására, valamint a fellebbezéseknek a Képviselőtestület elé való terjesztése.
b.) a II.
(2) A Népjóléti
Iroda szociálpolitikai csoportjának feladata:
a.) az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szociális ellátások iránti kérelmek átvétele, b.) a
(4) bekezdésben meghatározott kivétellel a környezettanulmányok elkészítése, illetve az Önkormányzat intézményeinél (Családsegítő Szolgálat, bölcső dék, óvódák, iskolák, Egészségügyi Szolgálat, Gondozási Központok) dolgozó családgondozók, gyermekvédelmi felelősök, védőnők, szociális gondozónők felkérése a környezettanulmányok elkészítésére, c.) a 4.§. (2) bekezdésében meghatározott döntések elő készítése és az I. fokú határozatok irásba foglalása,
- 6 -
d.) a Képviselőtestület döntésének megfelelően a
II. fokú határozatok irásba foglalása és végrehajtása.
(3) A Pénzügyi Iroda feladata a jogerősen megállapított szociális ellátások folyósítása. (4) A Budapest Kóoányai Önkormányzat tának feladata:
Családsegítő
Szalgála-
a.) a rendszeres nevelési segély iránti kérelmek átvéte-
le, b.) a
kérelmező
családoknál a
környezettanulmány
elké-
szítése. Eljárási rendelkezések 6.§. (1) A szociális ellátások iránti kérelmeket egész évben
fo-
lyamatosan lehet benyújtani. (2) A szociális ellátásokra való jogosultság vizsgálatakor a kérelmező (és családja) jövedelmi viszonyait: -egy főre jutó havi nettó átlagjövedelmét is figyelembe kell venni. A kérelmezőnek és családtagjainak (valamennyi rendszeres, illetve az adott időszakban bevételként jelentkező "eseti"-alkalmi jövedelmükre vonatkozóan) a (3) bekezdésbeli segélyeket kivéve - a kérelem benyújtását megelőző negyedévre visszamenőleges egy havi nettó jövedelmeiket kell igazolniuk. (3) Az átmeneti és a temetési segély
tárgyhavi vagy az azt kell igazolni.
megelőző
iránti kérelmekhez a havi nettó jövedelmeket
(4) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjainak valamelyike nem rendelkezik jövedelemmel, kérelméhez mellékelnie kell:
a.) az illetékes Fővárosi Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy az érintett személyt munkanélküliként nyilvántartja, s hogy munkanélküli ellátásra nem jogosult vagy ennek megállapitása iránti kérelme elbírálás alatt van, b.) vagy:
annak igazolását, hogy valamely jövedelmének megállapítása vagy folyósítása folyamatban van.
- 7 -
(5) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmekhez a tárgyévben egy alkalommal írásbeli felhatalmazást lehet kérni arra, hogy az érdemi döntést elő készítő szervvel az APEH az igénylő és családtagjai JOvedelemadóalapjáról, a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetek a kérelmező díjtartozásáról, illetve biztosítótársaságok a kérelmező biztosítási szerződéseiről adatokat közölhessenek.
(6) A (2) - (5) bekezdésben felsoroltakon túl: l_ a munkanélküliek jövedelempótló támogatása iránti kérelemhez mellékelni kell: a kérelmező nyilatkozatát, mely szerint az illetékes munkaügyi központtal a folyamatos együttműkö dést vállalja, - az illetékes munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmező munkanélküli ellátásra nem Jogosult (járadékának folyósítása megszünt), 2_
a lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: - a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint lakásfenu.tartási kiadásait egyedül fizeti.
3. az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a Népjóléti Iroda szociálpolitikai csoportjánál beszerezhető nyomtatványon: - az ápolt személy háziorvosának szakvéleményét, - amennyiben az ápolt személy oktatási-nevelési 1ntézmény pedagógiai fejlesztő foglalkozásában vesz részt, az erről szóló igazolást, - amennyiben az ápoló/kérelmező dolgozik, a munkáltató igazolását havi munkaidejéről. 4. a közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell a Népjóléti Iroda szociálpolitikai csoportjánál beszerezhető nyomtatványon:
- a kérelmező háziorvosának igazolását a kérelmező egy havi átlagos téritésköteles gyógyszerköltségérőL
- 8 -
5. a rendszeres nevelési segély megállapítása iránti kérelemhez rnellékelni kell a Családsegitő Szolgálatnál és a Népjóléti Irodán beszerezhető nyorntatványon: · - a
saját háztartásában nevelkedő gyermekei óvoda- és iskolalátogatási igazolásait,
kérelmező
bölcsőde-
- arnennyiben a kérelmező bármely gyermeke tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos:
a.) az emelt összegű családi pótlékot folyósító szerv igazolását arról, hogy a családi pótlékot rnely gyermek után folyósítja, h.) ha a gyermek családi pótlékra már nem jogosult, a gyermek háziorvosának igazolását a gyermek betegségéről.
6.
a temetési segély rnellékelni kell:
megállapítása
iránti
kérelernhez
- a temetési számla eredeti példányát, - az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot les másolatát.
vagy hite-
7. a temetési segély-előleg megállapítása lernhez rnellékelni kell:
iránti
kére-
- a temetés várható költségének igazolását, - az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy hiteles másolatát.
7.§.
(1) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket 30
napon belül kell elbírálni, kivéve az átmeneti amelynek elbírálási határideje 8, valarnint a segélyt, amelyek elbírálási határideje 15 nap.
segélyt, temetési
(2) Egy naptári évben egy alkalommal környezettanulmányt kell készíreni az ápolási díj, és az átmeneti segély, két évenként a rendszeres nevelési segély ügyekben. A kiskorú gyermekekről pedagógiai véleményt kell, szükség esetén pszichológiai szakvéleményt lehet kérni a rendszeres nevelési segély ügyekben. (3) Nem kell a környezettanulmányt elkészíteni az segély ügyekben, ha:
átmeneti
a.) az ezzel járó késedelern rniatt a támogatás folyósítása is késedelernrnel járna, s ez a kérelmező létfenntartását veszélyeztetné,
- 9
-
b_) vagy a környezettanulmány készítésére kötelezett, illetve jogosult szerv a kérelmező más szociális támogatás megállapítása iránti kérelme ügyében a tárgyévben már készített környezettanulmányt.
8_§.
(1) Ha a kérelmező saját jövedelméből nem képes fedezni a temetés költségeit, a t.emetési segély a t.emetési számla hiányában is megállapítható, a temetési számla utólagos, (a temetéstől számított 10 napon belüli) benyújtására való kötelezés mellett. (2) A kifizetett temetési segély teljes összegének visszafizetésére kell kötelezni a jogosultat, ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A Rendelet 25.§.-ában meghatározott összeg és a benyújtott temetési számlán szereplő összeg közötti különbözet megtérítésére kell kötelezni a temetési segély-előleget igénybevevő személyt, ha a tényleges temetési költség a hetvenötezer forintot meghaladja.
9.§. (1) Az I. fokú határozatban kötelezni kell a Rendelet hatálya alá tartozó rendszeres szociális ellátást igénybevevőt arra, hogy a jövedelmi viszonyaiban, lakáscímében bekövetkezett változást (a rendszeres nevelési segély esetében a gyermekek tanulói-hallgatói jogviszonyának megszünését is) a Népjóléti Iradán a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentse be. Az I. fokú határozatban figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy e kötelezettségének elmulasztása esetén az Szt. 17.§.-ában foglaltakra is figyelemmel kötelezhető a felvett segély kamattal megemelt összegben való visszafYzetésére. (2) A Rendelet 20.§. 2. b.) pontja alapján megszüntetett rendszeres nevelési segélyt - a kk. gyermek anyagi veszélyeztetettségének fennállása esetén - hivatalból védő-óvó indézkedésként ismét meg lehet állapítani, ebben az esetben azonban a rendszeres nevelési segély felvételére a gyermek törvényes képviselőit nem, csak családgondozót, védőnőt, gyermekvédelmi felelőst, bölcsődei gondozónőt, óvónőt, vagy pedagógust lehet feljogosítani. A felsorolt személyeknek a rendszeres nevelési segély felhasználásáról havonként el kell számolniuk.
-
l
o -
(3) A Rendelet 20.§. 7. francia bekezdése alapján megszüntetett rendszeres nevelési segélyt - hivatalból - a gyermek rendszeres nevelési segélyre való további jogosultságának felülvizsgálatát követően, a gyermeket nevelő másik törvényes képviselő, (szülő, vagy gyám) nevére ismételten lehet folyósítani. A szociális el1átások kiLizetésének és Lo1yósításának szabá1yai
10.§.
kérejogerősen megállapított szociális ellátásokat a lern benyújtásának napjára visszamenőlegesen kell folyósítani.
(1) A
(2) Minden hónap 5. napjáig kell postán elküldeni a jogosultak részére a jogerősen megállapított: a.) munkanélküliek jövedelempótló támogatását · a hajléktalan személyek részére megállapított támogatást kivéve -, b.) az ápolási díj nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét, c.) a rendszeres nevelési segélyt, d.) a rendszeres szociális segélyt.
(3) A jogerősen megállapított 12 havi lakásfenntartási támogatást két részletben, postán kell elküldeni a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 10 munkanapon belül a lakásfenntartási támogatásnak a kérelem benyújtásának napjától a tárgyév december 31. napjáig megállapított összegét, b.) a tárgyévet követő január hó 10.
napJaLg, a lakásfenntartási támogatásnak a tárgyévet követő január l-jétől a jogosultság fennállásának végéig megállapított összegét. J
(4) Az átmeneti segélyt és temetési segélyt az I. fokú határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosultak részére. Ha a postai folyósítással járó késedelem a jogosult létfenntartását veszélyeztetné, az átmeneti és a temetési segély a Polgármesteri Hivatal pénztárában is kifizethető.
(5) A közgyógyellátási igazolványt a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (az igazolványt érvényesítő) igazolásának megérkezését követő 5 munkanapon belül postán kell elküldeni a jogosult részére.
-
l l
-
II_ FEJEZET A SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
I_ cím Az e1látások ~ormái
1 L§.
(1) Az e rendeletben szabályozott rendszeres szociális ellátások a következóK: 1. munkanélküliek jövedelempótló támogatása, 2. lakásfenntartási támogatás, 3. ápolási díj, 4. közgyógyellátási igazolvány (méltányosságból), 5. rendszeres nevelési segély,
6. rendszeres szociális segély. (2) Az e rendeletben szabályozott eseti szociális a következők:
ellátások
l. átmeneti segély, 2. temetési segély. II. cím
A rendszeres szociá1is e1látások A MUNKANÉLKÜLIEK JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSA
A munkanélküliek jövedelempót1ó támogatásának összege 12.§.
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának egy havi bruttó összegét úgy kell megállapítani, hogy
-
a.) jövedelemmel nem
12
rendelkező
-
jogosult esetén érje el,
b.) saját jövedelemmel rendelkező jogosult esetén jogosult saját jövedelmeivel együtt érje el
pedig
a
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjat), de a megállapított támogatás nem lehet kevesebb ezer forintnál.
A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOOATÁS
A lakásLenntartási támogatásra való jogosul.tság együttes :fel tételei 13.§.
Az LFT-re az a
kérelmező
jogosult,
l. aki a lakás a.) b.) c.) d.)
tulajdonosa, vagy bérlője, vagy haszonélvezője, vagy albérlője.
2. aki ahhoz a lakáshoz kéri az LFT-t, amelyben lakik,
ténylegesen
3. akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kétszeresét, 4. aki lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem delkezik.
ren-
A lakásfenntartási támogatásra való jogosul.atlanság esete i 14.§.
Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás annak, l. aki a 13.§.-ban meghatározott
tételeknek nem felel meg,
eg~~ttes
jogosultsági
fel-
- 13 -
2. aki lakásfenntartási támogatásban részesülő személlyel lakik egy lakásban, kivéve a jogerős birói itélettel megosztott lakáshasználókat, amennyiben a lakásfenntartási kiadásokat megosztva fizetik, az albérlőnek, aki Bp. X. kerületében lévő lakásban él vagy bérlője jogoalbérletben, s a lakás tulajdonosa(i) is igésult a lakásfenntartási támogatásra, s azt meg nyelte, kivéve, ha a lakásfenntartási kiadásoknak legalábba felét az albérlő fizeti,
4.
a nagykorú keresőképes, munkanélküli személynek, aki az illetékes munkaügyi központtal az 1991. évi IV. tv. 25.§. (3) bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettséget nem vállalja vagy neki felróható okból a munkaügyi központtal nem működik együtt vagy bizonyithatóan önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel,
5. a családnak vagy egyedülálló személynek, aki legalább kétféle (az e Rendeletben szabályozott) szociális ellátásban részesül.
A 1akásLenntartási támogatás összege 15.§. Az LFT egy havi összegét a rendelet l. sz. mel1ék1etében szereplő táblázatban foglaltak alapján, a kérelmező, illetve családja nettó jövedelmétől függően kell megállapítani. A R. 14.§. 2. 3. pontja alapján a jogosultak részére az l. sz. mellékletben szereplő LFT összegének 1/2 részét lehet csak havonként megállapítani.
AZ ÁPOLÁSI DÍJ
Az ápo1ási díj összege 16.§. Az ápolási díj egy havi bruttó összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj összegénél.
- 14
-
A KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNY
A közgyógyellátásra méltányosságból való jogosultság· együttes feltételei 17.§. A közgyógyellátásra való jogosultság
állapítható meg, ha a
méltányosságból
akkor
kérelmező:
l.
illetve családja egy havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj kétszeresét,
2.
és a háziorvosa, illetve a gyógykezelését által kiállított igazolás szerint:
végző
más orvos
a.) térítésköteles gyógyszerek szedésére állandóan vagy legalább egy éven keresztül folyamatosan szüksége van, b.) s egy havi átlagos térítésköteles gyógyszerköltsége eléri vagy meghaladja a kérelmező saját jövedelmének 10%-át.
A méltányosságból kiadható közgyógyellátási igazolványra való jogosulatlanság esetei 18. §.
Nem jogosult méltányosságból a közgyógyellátásra az, aki l.
a 17.§.-ban meghatározott együttes jogosultsági leknek nem felel meg,
feltéte-
2. a közgyógyellátási igazolvány
kiadását egyszeri gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz vagy térítésmentes gyógyszer vásárlásához kéri,
3. az Szt.
alapján alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra, 4. bizonyíthatóan önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel. A RENDSZERES NEVELÉSI SEGÉLY
A rendszeres nevelési segélyre való jogosultság együttes feltételei 19.§.
l. Rendszeres nevelési segélyre az a kiskorú, életévét már betöltött gyermek jogosult,
illetve
18.
- 15 -
a.) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj minimális összegét. b.) tartósan beteg, testi-, értelmi fogyatékos gyermek esetében (de csakis erre a gyermekre vonatkozóan), az öregségi nyugdíj minimális összegének kétszeresét, 2. akinek a családban történő neveltetése okokból veszélyeztetett,
kizárólag
3. aki iskolai tanulmányokat folytat, s kereső ből származó jövedelemmel nem rendelkezik.
anyagi
tevékenység-
A rendszeres neve1ési segé1yre va1ó jogosu1at1anság esetel 20.§.
Nem állapítható meg rendszeres nevelési segély, illetve nak folyósítását meg kell szüntetni,
an-
l. ha a 19.§.-ban meghatározott együttes jogosultsági feltételek nem állnak fenn, 2. ha a gyermeket
nevelő
törvényes képviselóK bármelyike
a.) önhibájából gyermeke(i) tartási kötelezettségének nem tesz eleget (pl. nem igényli meg a gyermeket megillető családi pótlékot, gyermektartásdíjat, a gyermeket megillető jövedelmeket nem a gyermek tartására fordítja, nem gondoskodik a gyermek alapvető szükségleteit jelentő ruházat, élelem stb. biztosításától, stb.), illetve a Büntető Törvénykönyvbe ütköző kiskorú veszélyeztetésének legalább az alapos gyanúja fennáll, b.) önhibájából gyermeke(i) nevelési-gondozási kötelezettségének nem tesz eleget: olyan magatartást tanusít (pl. bizonyíthatóan italozó életmódot folytat, alkoholista, vagy kábítószerélvező, gyógyszert kóros mértékben fogyasztó) vagy olyan mulasztást követ el, (pl. tanköteles korú gyermekének az iskolai oktatásban való részvételéről nem gondoskodik), illetve a gyermeket olyan környezetben, vagy körülmények között neveli, amellyel kiskorú gyermeke erkölcsi, szellemi, érzelmi, vagy testi fejlődését veszélyezteti, s emiatt védő-óvó intézkedés iránt gyámhatósági eljárás megindítása indokolt vagy ilyen eljárás már folyamatban van,
16 -
3. ha a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú intézeti beutalt, intézeti elhelyezett, intézeti vagy állami nevelt vagy egyéb bentlakásos gyermekintézményben van elhelyezve, 4. ha a kiskorú gyermek - gyámhatósági hozzájárulással - érvényes házasságot kötött, s ezáltal nagykorúvá vált, 5. ha a gyermek a szülői házat - gyámhatósági jóváhagyással - elhagyta, illetve véglegesen külföldre távozotL,
6. ha a gyermeket nevelő törvényes képviselő olyan keresőké pes, munkanélküli személy, aki az illetékes munkaügyi központtal az 1991. évi IV. törvény 25.§. (3) bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettséget nem válalja vagy neki felróható okból a munkaügyi központtal vállalt együttmúK.ödési kötelezettségét bizonyíthatóan önhibájából nem teljesíti, illetve önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel, 7. ha a gyermeket nevelő (a folyósított rendszeres segélyt felvevő) törvényes képviselő elhunyt.
nevelési
A rendszeres nevelési segély összege 21.§_ A rendszeres nevelési segély összege gyermekenként és havonként 2.500.- Ft.
A RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY
A rendszeres szociális segély összege 22.§. A rendszeres szociális segély összege havonként 8.400.- Ft. III.
eim
Az eseti szociális ellátások
AZ ÁTMENETI SEGÉLY
Az átmeneti segélyre való jogosultság feltételei
17
23.§.
(l) A kérelemben megjelölt célra a tárgyévben családonként maximum 10.000- forint átmeneti segély állapítható meg, a létfenntartást, életet vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetben lévő családok, és személyek részére alapvető létszükségleteik (pl. élelem) kielégitéséhez, vagy indokolt (szükséges) többletkiadásaikhoz való hozzájárulásként, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimális összegének másfélszeresét.
(2) Egyedi méltányosságból sem állapítható meg átmeneti gély a 24.§. (2) bekezdésében felsorolt esetekben.
se-
Az átmeneti segélyre való jogosulatlanság esetei 24 o§ o
(l) Nem állapítható meg átmeneti segély annak,
aki
a.) a 23.§. (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg,
jogosultsági
ha a kérelmező alanyi Jogon vagy méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiadására jogosult, illetve közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik,
b.) gyógyszervásárláshoz,
c_) temetési költségekhez való hozzájárulásként kéri, d.) szabadságvesztés,
javító-nevelő
rás büntetését tölti, vagy van,
munka, illetve elzáletartóztatásban
előzetes
e.) kiskorú gyermekeire vonatkozó tartási-gyermeknevelési kötelezettségeinek nem tesz eleget. f.) a nagykorú keresőképes,
munkanélküli személynek, aki az illetékes munkaügyi központtal az 1991. évi IV. tv. 25.§. (3) bekezdésében szabályozott együttműkö dési kötelezettséget nem vállalja, vagy neki felróható okból a munkaügyi központtal nem működik együtt, vagy bizonyíthatóan önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel.
(2) Nem állapítható meg átmeneti segély annak vagy személynek, aki a tárgyévben:
a
családnak,
-
18
-
a.) az önkormányzattól rendszeres részesül,
szociális
ellátásban
b.) a tárgyévben már részesült átmeneti segélyben.
A TEltETÉSI SEGÉLY
A temetési segélyre való jogosultság Leltétele
25.§.
Temetési segélyre az Szt. 46.§. -ában foglaltakon túl az a személy jogosult akinek a nevére kiállitott temetési számlán szereplő összes temetési költség a 75.000.- forintot nem haladja meg.
A temetési segély összege 26.§. A temetési segély összegét a rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint, az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelemtől függően kell megállapítani.
III. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
27.§. (1) E rendelet alkalmazásában: l.
ALBÉRLŐ:
továbbiakban: Lakás(Az 1993. évi LXXVIII. tv. - a bekezdésében foglaltakkal törvény 3 3 . § . ( l ) (2 ) összhangban:) Önkormányzati és állami bérlakás esetén szerződés alapján a bérlőtől (a bérbeadó hozzájárulásával), illetve személyi tulajdonban álló lakás esetében a lakás tulajdonosától a lakás egy részét bérlő személy.
-
2.
l 9
-
BÉRLŐ:
(A Lakástörvény 2.§. (l) bekezdésével és a Polgári Törvénykönyv - a továbbiakban: Ptk. - 434.§. (1) bekezdésével összhangban:) Az a személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadóval kötött szerződésben létesített. 3.
BÉRLŐTÁRSAK:
(A Lakástörvény 4.§. (l) bekezdésével összhangban:) Az ún. bérlőtársi szerződés alapján a lakást együttesen bérlő személyek. 4.
CSALÁD:
A család fogalmára az Szt. 4.§. pontjában foglaltak irányadók. 5.
(l) bekezdésének
c.)
EGYEDÜLÁLLÓ:
(Az Szt. 4.§. (l) bek. c.) pontban meghatározott családfogalommal összhangban:) Egyedülálló az a személy, aki
nőtlen,
hajadon,
elvált
és
özvegy
a.) teljesen egyedül él, b.) vagy közeli hozzátartozóival
életvitelszerűen
egy
lakásban, de külön háztartásban él, c.) vagy nem közeli hozzátartozóival kivéve az élettársat - életvitelszerűen egy lakásban és külön háztartásban él. 6 . ÉLETET
VAGY TESTI ÉPSÉGET VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHEL"YZET:
~letet
vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetben van különösen az, akit elemi kár ért, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, önmaga, illetve családja ~zámára a legalapvetőbb élelmiszereket, ruházatot, lakhatási feltételeket, gyógyszereket nem tudja biztositani. 7. HAJLÉKTALAN:
A hajléktalan fogalmára az Szt. foglaltak irányadók.
4.§.
(2) bekezdésében
------------------------------------------------------
-
2o
-
8 _ HASZONÉLVEZŐ:
(A Ptk. 157.§. (l) bekezdésével összhangban:) A más személy tulajdonában álló dolgot - az ingó dolog szerződés alapján történő átadásával, ingatlan esetében az ingatlannyilvántartásba történt bejegyzéssei keletkező - haszonélvezeti jogánál fogva birtokló és használó személy. (2) E rendelet alkalmazásában: l.
INDOKOLT ÉS SZÜKSÉGES TÖBBLETKIADÁS:
Az adbtt háztartásban a havi rendszeres kiadásokhoz képest jelentkező plusz költségek, amelyek a háztartás tagjai számára elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások igénybe vételéből (pl. háztartási gépek javítása, karbantartása), termékek és áruk megvásárlásából (pl. téli ruházat) adódnak vagy a kiskorú gyermekek nevelésével (pl. beiskolázás) kapcsolatosak. 2_
JÖVEDELEM:
(1) bekezdésének jövedelem fogalmára az Szt. 4.§. irányaa.) pontjában és (4) bekezdésében foglaltak dók. A
3 _ KERESŐ TEVÉKENYSÉG:
A kereső tevékenység fogalmára az Szt. 4.§. (1) kezdésének h.) pontjában foglaltak irányadók.
be-
4_ KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ:
A közeli hozzátartozó fogalmára az Szt. 4.§. (1) kezdésének d.) pontjában foglaltak irányadók.
be-
5. LAKÁS:
A lakás fogalmára a Lakástörvény 2. sz. mellékletének l. pontjában foglaltak irányadók. 6.
LAKÁS HASZNOSITÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM:
E rendelet alkalmazása szempontjából lakás hasznositásából származó jövedelemnek minősül a lakásbérleti díj és az albérleti díj.
• -
21
7- LÉTFENNTARTÁST VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHEL"YZET:
A létfenntartását tartósan veszélyeztet6 élethelyzetben van különösen a jövedelemmel legalább egy hónapon keresztül egyáltalán nem rendelkez6 egyedülálló, illetve családban 616 személy, ez utóbbi akkor, ha családjában az egy f6re jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj másfélszeresét. 8. MUNKANÉLKÜLI:
A munkanélkfili fogalmára az 1991. ev1 IV. törvény 58.§. (5) bekezdésének d.) pontjában foglaltak irányadók.
9. ÖNHIBÁJÁN KÍVÜL I OKBÓL NEM RENDELKEZIK JÖVEDELEMMEL:
különösen az,
aki
a.) várható -megállapítás vagy folyósítás alatt áll ó - saját jövedelmét (pl. nyugdÍj, el6nyugdíj, munkanélküli járadék, munkabér stb.) igazolni tudja, b.) munkanélkülivé válásáért saját maga nem tehet6 felel6ssé: különösen, ha munkahelye megszünt, a munkahelyén történt létszámleépítés következtében vált munkanélkülivé, vagy egészségi állapota miatt kényszerült rá, hogy munkaviszonyát megszüntesse és igazolni tudja, hogy munkanélküli ellátásra - önhibáján kívüli okból nem jogosult, vagy ellátásának folyósítása már megszünt, de minden t6le elvárbatót meg tesz annak érdekében, hogy munkát vállalhasson: ennek érdekében az illetékes munkaügyi központtal a kapcsolatot tartJa, a központtal az együttmúKödési kötelezettséget vállalja, s e kötelezettségének maradéktalanul eleget is tesz.
c.) a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de nyugdíjra, azért nem szerzett jogosultságot, mert pl. háztartásbeliként kiskorú gyermekeit nevelte-gondozta.
...
. -
22
-
(3) E rendelet alkalmazásában: l _ ÖNHIBÁJÁBÓL NEM RENDELKEZIK JÖVEDELEMMEL:
Aki a (2) bek. 9. pontbeli feltételeknek nem felel meg, illetve bizonyíthatóan indokolatlanul nem töreks~ik arra, illetve nem tesz meg semmit annak érdekében, hogy saját (elsősorban kereső tevékenységból származó) jövedelemmel rendelkezhessen. 2. RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS:
A rendszeres pénzellátás fogalmára az Szt. 4.§. bekezdésének f.) pontjában foglaltak irányadók.
(l)
3. SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY:
Aszociális intézmény fogalmára az Szt. 4.§. (l) kezdésének h.) pontjában foglaltak irányadók.
4_
be-
TARTÁSRA KÖTELES ÉS KÉPES SZEMÉLY,
A tartásra köteles és képes személy fogalmára az Szt. 4.§. (l) bekezdésének e.) pontjában foglaltak irányadók. 5_ TÁRSBÉRLÓK:
(A Lakástörvény 5.§.
(1) bekezdésével összhangban:)
A lakásbérleti szerződés alapján a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használó (önálló) bérlők.
6.
TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁS:
A természetbeni ellatás fogalmára az Szt. bekezdésében foglaltak irányadók. 7.
47.§.
(2)
TULAJDONOS:
(A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. t v. 13 . § . ( l ) bekezdésével , a Ptk. 2.§ . (l ) és 94.§. (l) bekezdésével összhangban:)
.-
• -
23
-
Tulajdonos a birtokba vehető dolgok (ingó- és lan dolog, vagyoni értékű jog) felett vagyon~ tulajdonjogot gyakorló személy. 8.
ingatjogot:
TULAJDONOSTÁRSAK:
(A Ptk. 139.§. (2) bekezdésével összhangban:) Tulajdonostársak azok a személyek, akiket a tulajdonjog ugyanazon a birtokba vehető dolgon (ingó- és ingatlan vagyonon, vagyoni értékű jogon) meghatározott hányad szerint illet meg. 9.
VAGYON:
A vagyon fogalmára az Szt. 4.§. pontjában foglaltak irányadók.
(l) bekezdésének
b.)
IV. FEJEZET ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
28.§. (1) A jelen önkormányzati rendelet 1995. július l-jén lép hatályba, s rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre még el nem biráit kérelmekre - is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszt i a l 6 l l 9 9 4 . (I I I . 8 . ) sz. , a 41 l l 9 9 4 . (V I . 28 . ) sz. , valarnint az 5111994. (IX. 27.) sz. önkormányzati rendelet. (3) (3) 1995. december 31-én a Rendelet 4.§. valamint az "átmeneti segély" szövegrész, 23.-24.§. -a hatályát veszti.
bekezdéséből
a
Rendelet
(4) A Képviselőtestület legkésőbb 1995. december 31-éig köteles megalkotni az átmeneti segélyezésre vonatkozó új szabályokat.
~· ~ ~, Györ'ky István polgármester
Akihirdetés napJa: Budapest,
1995.
június 28.
• - 24 -
l_ sz. melléklet A
lakás~enntartási
támogatás megállapitható összege
A rövidítések jelentése: LFT = lakásfenntartási támogatás egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem = az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege J
Ny
LFT az összege (Ft)
J
(Ft)
o
1,1 Ny
2.000.-
1,1 Ny - 1,2 Ny
L 900.-
1,2 Ny - 1,3 Ny
L 800.-
1,3 Ny - 1,4 Ny
L 700.-
1,4 Ny
1,5 Ny
L 600.-
1,5 Ny - 1,6 Ny
L 500.-
1,6 Ny
-
-
-
1,7 Ny
L 400~-
1,7 Ny -
1,8 Ny
LlOO.-
1,8 Ny -
1,9 Ny
800.-
1,9 Ny - 2,0 Ny
500.-
• -
25
-
2. sz. melléklet A temetési segély megállapitható összege
A rövidítések jelentése:
= egy
J
Ny
főre
jutó havi nettó átlagjövedelem
= az öregségi nyugdij mindenkori legkisebb összege
a temetési segély összege (Ft)
J
(Ft)
o
-
18.000.-
1,4xNy 1,4xNy 15.000.-
1,8xNy 1,8xNy 12.000.-
2,2xNy
2,2xNy 9.000.-
2,6xNy 2,6xNy 6.000.-
3,0xNy
-
•
