Pusztaszabolcs Város Önkormányzat 13/1994. (XII. 1.) Kt. számú rendelete A környezet védelméről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) (Szövege hatályos: 2008. október 31-től) (Módosította: 7/1995. (VI. 29.), 14/1995. (XII. 1.), 14/1997. (VII. 1.), 19/1997. (XI. 1.), 3/1998. (III. 1.), 3/1999. (II. 1.), 8/1999. (IV. 1.), 11/1999. (IV. 7.), 13/1999. (XII. 1.), 10/2000. (IV. 1.), 17/2000. (VII. 1.), 3/2001. (II. 1.), 21/2001. (IX. 28.) 29/2001. (XII. 20.), 30/2001. (XII. 20.), 3/2003. (II. 28.), 10/2003. (VI. 2.), 17/2003. (VIII. 29.), 22/2003. (X. 31.), 18/2004. (IX. 30.), 21/2004. (XI. 10.), 5/2005. (II. 25.), 5/2006. (II. 24.), 10/2007. (VI. 1.), 31/2007. (XII. 21.), 10/2008. (V. 30.), 16/2008. (X. 31.) Kt. sz. rendelet)
Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, valamint az 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c.) pontjának felhatalmazása alapján a környezet védelméről, a köztisztaságról és az állattartásról az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések 1. §. E rendelet célja a nagyközségben olyan kulturált köztisztasági viszonyok kialakítása, amelyek az egészségügyi, környezetvédelmi és az esztétikai igényeket kielégítik. 2. §. E rendelet hatálya kiterjed Pusztaszabolcs Nagyközség közigazgatási területén valamennyi jogi- és magánszemélyre. II. A közterületek tisztántartása 3. §. (1) Az önkormányzat a kezelésében lévő parkok, terek, egyéb közterületek rendezettségéről, tisztántartásáról a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik. (2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlana előtti járdaszakaszt tisztán tartani, rendszeresen gyomtalanítani, télen a hó eltakarítása után csúszást gátló anyaggal felszórni. Építési vagy egyéb tevékenysége során megrongálódott járdát köteles helyreállítani. Az ingatlan előtti járda, a hozzátartozó vízelfolyást biztosító nyílt árok és annak műtárgyai karbantartásáról, valamint az árokból a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. (3) A gondozatlan járdaszakasz, árok, áteresz tisztántartását, hótól és jégtől való megtisztítását a Polgármesteri Hivatal az ingatlan tulajdonosának költségére is elvégeztetheti. 4. §. (1) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek előtti járda, csapadékvíz-elvezető árok, áteresz tisztántartásáról, a síkosság megszüntetéséről az intézmény, az egység vezetője köteles gondoskodni. (2) Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos!
5. §. (1) Közterületet beszennyezni, szemetet, hulladékot, szennyvizet közterületen kiönteni, valamint a közkifolyóknál gépkocsit mosni tilos. (2) Aki e rendelet 3., 4. és 5. §-ában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az előírásokat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Közterület használata 6. §. (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja. Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület, vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét – az e rendelet 6. §. (3) bekezdésében megfogalmazott módon – akadályozza. (2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése szükséges, melyre vonatkozó kérelmet az önkormányzat hatósági hatáskörben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározott eljárási rend alapján bírál el. A közterület használatáért e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. (3) A közterület-használatához az alábbi esetekben járulhat hozzá az önkormányzat: a.) árusító és árusítással, valamint szolgáltatással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, buszmegállók használatához; b.) a közút területén kívüli gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez; c.) nyílt szerkezetű elárusítópult elhelyezéséhez, alkalmi és mozgó árusításhoz, mozgóbolti kereskedéshez; d.) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez; e.) építőanyag elhelyezéséhez, tárolásához; f.) mutatványos tevékenység (cirkusz-, búcsú-, vásár rendezése, mutatványos berendezés üzemeltetése, stb.) g.) vendéglátó-ipari előkert létesítéshez. (4) Nem kell közterület-használati hozzájárulás: a.) a közút és a járda kivételével az egyheti időtartamot meg nem haladó közterület igénybevételéhez, ha az távközlő hálózat, vagy közművek építésével, javításával és fenntartásával van összefüggésben; b.) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez; c.) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez; d.) önkormányzatok és intézményeik rendezvényéhez, ünnepségekhez. (5) Nem adható közterület-használati hozzájárulás: a.) olyan közterületre, buszmegállóba, ahol a tervezett létesítmény a gyalogosközlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését megakadályozná; b.) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja; c.) olyan célra, amely a környezetre káros hatással lenne, hosszú távon rontja a faluképet, a közbiztonságot, a közlekedést, vagy az egészséget veszélyeztetné. (6) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell különösen: a.) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét; b.) a közterület-használat célját és időtartamát; c.) a közterület-használat helyének pontos meghatározását, mozgó árusítás esetén útvonaltervet; d.) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát; e.) a tevékenységben részt vevő családtagok, alkalmazottak, megbízottak nevét és lakcímét.
(7) A közterület használati hozzájárulást a polgármester – átruházott önkormányzati hatósági jogkörben eljárva - adja meg, aki jogosult a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti hatósági szerződés megkötésére. (8) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és a közterület-felügyelőnek, felhívására felmutatni. (9) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra – adható. Ha a közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – helyreállítani. (10)A település közigazgatási területén, közlekedési utakon, parkosított területeken 3,5 t össztömegűnél nagyobb gépjárművek, kamionok, haszonjárművek, traktorok parkolása tilos. Kivételt képez, ha ezt magasabb rendű jogszabály (KRESZ) megengedi. Ezen gépjárműveket csak az alábbi, kijelölt parkolókban szabad elhelyezni: - temető előtti 0192. hrsz. számú terület (temető parkolója), - Kossuth Lajos utca jobb oldala, Vízmű előtti terület, forgalom akadályozása nélkül. (11) Alapítványi gyűjtés közterületről lakásokba csöngetéssel, polgárok zaklatásával nem történhet. Az alapítványi gyűjtéshez közterület használati engedélyt kell kérni. Alapítványi gyűjtéshez közterület használati díj fizetési kötelezettség nincs. Alapítványi gyűjtés céljára közterület használati engedély csak úgy adható, hogy fix helyre ad engedélyt a polgármester alapítványonként évente maximum két alkalommal. A közterület használati engedélyezéssel kapcsolatos eljárásra az általános szabályok az irányadóak. (12) Esztétikai szempontok érvényesülésének figyelembe vételével, a kultúrált környezet megóvása, valamint a buszvárók állagának megvédése érdekében a buszvárókra hirdetményt, plakátot elhelyezni tilos. (13) Aki a közterületet ez e rendeletben előírt hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, a rendeletben szabályozott kötelezettségeket megszegi, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
III. A magánterületek tisztántartása 7. §. (1) A környezetvédelmi, közegészségügyi és esztétikai szempontok érvényesülése érdekében a tulajdonos (bérlő) köteles az ingatlana egész területének tisztaságáról, gyommentesítéséről – különösen a parlagfű irtásáról – gondoskodni. A gyommentesítést a gyomok virágzása előtt kell elvégezni. (2) a.) A konyhai, kerti hulladékot lehetőleg komposztálni kell az ingatlanon. b.) A nem komposztált kerti hulladék, valamint a kereskedelemben használatos papír alapanyagú csomagolóanyagok - a mindenkori tűzvédelmi előírások betartásával, a szélirány figyelembevételével, a szomszédok zavarása nélkül – az ingatlanon vasár- és ünnepnap kivételével égetéssel ártalmatlaníthatók. c.) A fenti módokon nem ártalmatlanított háztartási hulladékot a szemétgyűjtés céljára rendszeresített műanyagzsákban, a szemétszállítás napján a közterületre kell kihelyezni. (3) A feldolgozásra átvett gumi hulladéka háztartási tüzelőberendezésben, nyílt területen nem ártalmatlanítható égetéssel. A gumi feldolgozását végző üzem köteles a gumihulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni, és erről nyilvántartást vezetni. (4) A lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek, és az ezekhez tartozó területeknek a rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia. (5) Aki nem gondoskodik ingatlanának tisztaságáról, rendezettségéről, rovar- és rágcsálómentesítéséről, aki gumihulladékot háztartási tüzelőberendezésben, vagy nyílt területen égetéssel ártalmatlanít szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
IV. Csapadékvíz 8. §. (1) A házas ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről a közterületre ne csurogjon csapadékvíz. (2) Az utak mentén kialakított árkok, átereszek tisztántartása az érintett ingatlanok tulajdonosainak a kötelessége. (3) Aki az ingatlana előtti járdaszakasz és műtárgyainak tisztántartásáról nem gondoskodik szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. V. A csend védelme (Szórakozóhelyek zeneszolgáltatása) 9. §. (1) A kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, zenés-, táncos szórakozóhelyek működésük során környezetüket nem zavarhatják. A keletkezett zajszint nem lépheti túl a.) laza beépítésű, lakó- és intézményterületen, az épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban: 6 – 22 óra között legfeljebb 60 dB, 22 – 6 óra között legfeljebb 50 dB értéket, b.) a védendő épülettel egybeépített, közös határolófalú létesítmény esetében: 6 – 22 óra között legfeljebb 45 dB, 22 – 6 óra között legfeljebb 35 dB értéket. (2) A hangosító-berendezés üzemeltetőjének az alkalmazást megelőzően a polgármesterhez kérelmet kell benyújtania, mellékelve az akusztikai szakértői véleményt, amely igazolja, hogy a hangosítóberendezés a működtetés során nem lépi túl a megengedett értéket. A zajos tevékenység napi kezdetét és befejezését is meg kell jelölni. (3) Aki hangosító-berendezést engedély nélkül üzemeltet, vagy tevékenysége során a zajszint megengedett értékét túllépi, szabálysértést követ el, 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, és a zajszint-mérés költsége a szabálysértőt terheli. (4) A berendezés üzemeltetését a polgármester ellenőriztetheti, és megszüntetheti, ha engedély nélkül, vagy az engedélyben előírtaktól eltérően történik a működtetés. Üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozása 9/A. § (1) Az önkormányzat a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott „üzlet” elnevezésű kereskedelmi létesítmény - szombaton 200 – 330 óra közötti, - vasárnap 000 – 330 óra közötti, - hétfőtől péntekig az előző nap 2300 – 330 óra közötti zárvatartását rendeli el. (2) Kivételes esetben, kérelemre a nyitvatartási idő meghosszabbítására kerülhet sor; a kérelem elbírálásáról átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester dönt. A kérelmet a rendezvény tervezett időpontjának megtartása előtt 30 nappal kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: - a vendéglátóhely használójának, üzemeltetőjének nevét, címét, székhelyét, - az üzlet címét, - a rendezvény szervezőjének nevét, címét, a rendezvény megtartásának időpontját, a meghosszabbított nyitvatartási idő kérésének időpontját, - a kérelmező aláírását.
(3) A meghosszabbított nyitvatartási idő engedélyezése nem alkalmazható azon kereskedőnél, aki ellen jogerős hatósági határozat van az üzletének nyitva tartásának korlátozására, és többszöri hosszabbítás esetén lakossági panasszal éltek. VI. Környezetszennyező anyagok szállítása 10. §. (1) A közterületen minden olyan anyag, amely valamilyen módon ártalmassá válhat a környezetre, csak úgy szállítható, ha a környezet szennyeződésének a lehetőségét a szállító kiküszöbölte. (2) Amennyiben szállítás közben a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltakarítani, és a további szennyezés megakadályozása érdekében intézkedni. (3) A különböző anyagok közterületen történő lerakása esetén gondoskodni kell arról, hogy az ott található berendezések, fák, növények, felszerelési tárgyak ne sérüljenek meg, a környezet ne károsodjon. (4) Aki közterületen a környezetre ártalmas anyagot úgy szállít, hogy a környezetet beszennyezi, vagy a közterületen elhelyezett anyaggal a környezetet károsítja szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Veszélyes hulladékok kezelése 11. §. (1) A hulladék minősítését annak kell elvégezni, akinek tevékenysége során a hulladék keletkezett. (2) A veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését, telephelyen belüli átmeneti tárolását, illetőleg ártalmatlanítását az OKTH által kiadott műszaki-technikai normák (9001/1985. és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 35/1996. (XII. 29.) számú BM rendelet) szerint kell végezni. (3) Veszélyes hulladék égetéssel csak az erre a célra létesített berendezésben és a levegőtisztaságvédelmi előírásokat kielégítő módon ártalmatlanítható. (4) Aki a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó előírásokat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Folyékony hulladékok kezelése 12. §. (1) A Pusztaszabolcs közigazgatási területén keletkezett kommunális eredetű folyékony hulladékot Pusztaszabolcs Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő szennyvíztisztító telepen kell elhelyezni. (2) A települési folyékony hulladék szállítása kizárólag az erre a célra készített, különleges rendeltetésű, zárt rendszerű, csepegés mentes járművel végezhető. (3) A szállításra használt jármű közterületen nem tárolható, és csak az erre a célra kialakított, szakhatóságok által engedélyezett telephelyen tisztítható. (4) A szippantott szennyvíz beszállítására csak azok a vállalkozók jogosultak, akikkel az üzemeltető – DRV Rt. Fejér Megyei Igazgatósága – erre vonatkozóan a szerződést megkötötte. (5) Tilos a technológiai eredetű szennyvíz, szennyvíziszapot, olajszármazékokat, mérgeket, zsírokat tartalmazó szennyvíz, továbbá állati eredetű híg trágya, valamint zsír és olajfogók folyékony hulladékának szennyvíztelepre történő beszállítása és fogadása. (6) A szippantott szennyvíz fogadása az előre megvásárolt – díjrendeletben meghatározott fogadási díj megfizetése ellenében – szennyvíz elhelyezési jegy leadása után lehetséges. (7) A beszállító vállalkozó köteles a folyékony hulladék eredetével kapcsolatos nyilvántartást vezetni, és a szállítást dokumentálni. (8) A beszállító vállalkozó köteles betartani tevékenysége során a környezetvédelmi és közegészségügyi szabályokat, illetve a szennyvíztisztító telepen az üzemeltető által meghatározott rendszabályokat. (9) Tilos a települési folyékony hulladékot a közcsatorna hálózatba üríteni.
(10) Aki a települési folyékony hulladék kezelésére vonatkozó előírásokat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (11) E rendelet alkalmazásában a települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz- és szennyvíziszap – a közcsatorna hálózatba vezetett, valamint a termelési, szolgáltatási tevékenységből származó, technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap kivételével. Szilárd hulladékok kezelése 13. §. (1)-(6) (A bekezdéseket a 29/2001. (XII. 20.) és 30/2001. (XII. 20.) Kt. sz. rendeletek helyezték hatályon kívül.) (7) Aki települési szilárd hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen helyez el, vagy ártalmatlanít, a lerakóhely üzemeltetésére vonatkozó szabályokat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 13/A. § (1)-(4) 13/B. §
VII. Haszonállatok tartása és tenyésztése 14. §. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából haszonállatnak minősül: ló, szarvasmarha, öszvér, szamár, sertés, juh, kecske, baromfi, házinyúl, nutria, róka, galamb, méh, kedvtelésből tartott állat – ha tenyésztik. Ezen belül kisállatnak minősül: baromfi, nutria, róka, galamb, méh. (2) A község területén a haszonállatok tartása és tenyésztése megengedett, a következő kivételekkel: a.) a Szabolcs ligetben, a Sport utcában, a Magyar utcai és Bajcsy-Zs. utcai többlakásos épületekben, az épületekhez tartozó területeken haszonállat, vadállat tartása tilos. A területeken állattartási építmény nem helyezhető el. b.) az a.) pontban meghatározott területeken jelenleg meglévő állattartást, a rendelkezés hatályba lépésétől számított 5 éven belül meg kell szüntetni. (3) Az állatok tartására vonatkozó épületek – a melléképületek elhelyezésére előírt építésügyi szabályok figyelembevételével – a 2. számú melléklet szerint építhetők. A meghatározott állatszámon felül, az állatok szaporulata, azok elválasztásáig tartható. (4) A már meglévő, de a 2. számú mellékletben előírt védőtávolságoknak nem megfelelő, állattartásra szolgáló épületekben az állattartást e rendelet kihirdetésének napjától számított 6 hónapon belül meg kell szüntetni. (5) Az építési engedélyhez nem kötött, állattartás céljára létesítendő fóliasátor elhelyezéséhez, a gazdálkodó kérésére – a 100 méter sugarú körön belül lévő szomszédok hozzájárulása, a környezet védelme; az ingatlan fekvése, beépítése figyelembevételével – a jegyző egyedi elbírálás alapján engedélyt adhat. (6) A már meglévő fóliasátor fennmaradását e rendelet megjelenését követő 6 hónapon belül kell a gazdálkodónak kérni az engedélyezőtől. (7) Egészségügyi- és gyermekintézmények, élelmiszer- és vendéglátó üzemek, valamint telepszerű, többszintes lakóházak falsíkjától – állattartó épület létesítése esetén - 30 méter védőtávolságot kell biztosítani. Ezen védőtávolságon belül állattartó épület csak egyedi elbírálás alapján engedélyezhető. (8) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket (ólat, ketrecet) rendszeresen takarítani és fertőtleníteni kell. Az ott található kártékony rágcsálókat és rovarokat rendszeresen irtani kell.
(9) Gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről (szellőztetéssel, fásítással, zárt trágyatároló, illetve trágyalé akna létesítésével). (10) Az állatok etetéséhez használt kellemetlen szagú takarmányt fedett állapotban kell tárolni. 15. §. (1) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből naponta ki kell hordani a saját területen kialakított trágyatelepre. (2) A trágya tárolására úgy kell kijelölni a helyet, hogy oda víz, illetve onnan trágyalé ne folyhasson el. A szennyező lé gyűjtésére vízzáró falú gyűjtőaknát kell létesíteni. A trágyatárolónak az ingatlanon való elhelyezésére a 2. számú melléklet pontjai az irányadóak. (3) A lakóház udvarán összegyűlt trágyát a belterületi földekre – lehetőleg ősszel – kell kihordani, és szétterítés után azonnal el kell művelni. (4) Aki az állatok tartására és tenyésztésére vonatkozó előírásokat megszegi, illetve kötelezettségeit nem teljesíti szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Legeltetés 16. §. (1) Közterületen állatokat legeltetni tilos! (2) Aki közterületen állatokat legeltet, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ebtartás 17. §. (1) Az ebeket zárt helyen kell tartani, vagy az ingatlanon belül olyan biztonságosan megkötve, hogy a közterületen közlekedők testi épségét ne veszélyeztessék. (2) Az ebeket közterületen, játszótéren, parkokban csak pórázra kötve szabad vezetni. (3) Az eb tulajdonosa köteles az állat által beszennyezett közterületet a szennyeződéstől megtisztítani. (4) Az ebeket évente veszettség elleni védőoltásban kell részesíteni és az oltás alkalmával oltási bizonyítvánnyal, valamint azonosító bilétával kell ellátni. (5) a.) Aki az ebtartásra vonatkozó előírásokat megszegi, illetve kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. b.) Aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak be nem tartásával másnak 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Méhek tartása 18. §. (1) A vonatkozó állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok betartásával, erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja a méhészkedést. (2) A rendelet 14. §. (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott területen a lakóházak udvarában és közös használatú kertjében csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (3) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad méhészetet létesíteni. (3) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszédos ingatlanoktól 4 méter, úttól 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. (4) Ha a szomszéd ingatlanoktól előírt távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban, vagy a magasban való kirepülését – legalább 2 méter magas, tömör kerítés vagy élősövény létesítésével – kell biztosítani. (5) Aki a méhek tartására vonatkozó előírásokat megszegi vagy kötelezettségeinek nem tesz eleget, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
VIII. Záró rendelkezések 19. §. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/1992. (II. 1.) számú rendelete a környezet védelméről hatályát veszti. Pusztaszabolcs, 1994. november 23. Czompó István s. k. polgármester
Vezér Ákos s. k. jegyző
1. számú melléklet Közterület-használati díjak
A közterület-használat célja
A közterület-használat díja
Árusító és árusítással, valamint szolgáltatással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet létesítése, buszmegállók használata
80,- Ft+ÁFA/m2/hó
Közút területén létesítése
kívüli
gépjármű-várakozóhelyek
1.600,- Ft+ÁFA/év/gk.
Nyílt szerkezetű elárusítópult elhelyezése, alkalmi és mozgó árusítás, mozgóbolti kereskedés
1.000,- Ft+ÁFA/nap
----------------------------------------------------------------
----------------------------------------
ezen belül: - búcsúi árusítás, - Pusztaszabolcs, Sport u. 2/2. sz. előtti területen árusító pusztaszabolcsi székhelyű őstermelő Hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezése
200,- Ft+ÁFA/m2/nap Ingyenes
1 m2-ig 1,1 – 3 m2-ig 3,1 – 5 m2-ig
790,- Ft+ÁFA 1.570,- Ft+ÁFA 2.660,- Ft+ÁFA
(a díjak 6 hónap időtartamra vonatkoznak)
Építőanyag elhelyezése, tárolása Mutatványos
tevékenység (cirkusz-, búcsú-, vásár
250,- Ft+ÁFA/m2/30 nap 20,- Ft+ÁFA/m2/nap
rendezése, mutatványos berendezés üzemeltetése, stb.)
Vendéglátó-ipari előkert létesítése
60,- Ft+ÁFA/m2/hónap
2. számú melléklet Védőtávolságok az egyes állattartó épületek, azok kifutójának és trágyatárolójának létesítése esetén A legelső bekezdésben meghatározott számos állat számot összesen a teljes táblázat adataiban szereplő állatállomány nem haladhatja meg.
Állatok száma
Huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől mért távolság
Ásott kúttól mért távolság
szarvasmarha, ló, öszvér, szamár, juh, kecske összesen 2 db-ig
10 m
15 m
3 – 5 db-ig
15 m
20 m
5 – 10 db-ig
30 m
30 m
10 db felett
kizárólag mezőgazdasági területen tartható
sertés 5 db-ig
10 m
15 m
6 - 10 db-ig
15 m
20 m
11 - 15 db-ig
20 m
20 m
15 db felett
kizárólag mezőgazdasági területen tartható
házinyúl, nutria, róka összesen 10 db-ig
10 m
15 m
11 - 20 db-ig
15 m
20 m
21 - 30 db-ig
20 m
20 m
30 db felett
kizárólag mezőgazdasági területen tartható
baromfi 50 db-ig
6m
10 m
51 - 100 db-ig
15 m
20 m
100 db felett
kizárólag mezőgazdasági területen tartható
