11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól A gazdasági és közlekedési miniszter1 feladatairól és hatásköréről szóló, többször módosított 67/1992. (IV. 14.) Korm. rendelet2 2. §-a és 4. §-a alapján — a minőség biztosítása, a környezet védelme, a tartálypark állapotának ellenőrzése és értékelése céljából — a következőket rendelem el: 1. § (1)3 A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes (az éghető, a gyújtó hatású, a maró és a mérgező) folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött a) 1 m3 vagy annál nagyobb tartályok, valamint szerelvényeik hazai gyártására, külföldről történő behozatalára, b)4 5 m3 vagy annál nagyobb, névleges térfogatú tartály, illetőleg 5 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoport, üzemanyagtöltés céljára telepített 1 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú tartály és azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, valamint csővezetékek, szerelvények, tartozékok (a továbbiakban együtt: tároló létesítmény) földfelszín alatti és feletti elhelyezésére, használatba vételére, javítására, felújítására, átalakítására, továbbá ellenőrzésére. (2)5 A rendelet alkalmazása szempontjából gyártásnak minősül a tároló létesítmény elhelyezése, helyszíni összeállítása is. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá — más jogszabály alapján — tartozó tárolótartályokra. 2. § (1)6 Az 5 m3 vagy annál nagyobb térfogatú – e rendelet hatálybalépését megelőzően létesített – tartályokat a műszaki biztonsági felügyeletet ellátó hivatal területi felügyelőségéhez (a továbbiakban: engedélyező hatóság) a tulajdonosnak, a hatálybalépést követő 30 napon belül be kell jelentenie, a 8. § (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével.
1
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg. A gazdasági és közlekedési miniszter feladatairól és hatásköréről a 171/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelet rendelkezik. 3 Az 1. § (1) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 4 Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 5 Az 1. § (2) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 6 A 2. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. 2
(2)7 Az üzemanyagtöltés céljára létesített 1 m3 vagy azt meghaladó névleges térfogatú tartályokat a tulajdonosnak 2003. november 10-ig az engedélyező hatósághoz be kell jelenteni. E tartályok esetében a használatbavételi eljárást 2005. december 31-ig kell lefolytatni. (3)8 A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon történik. 3. §9 4. § A tartályokra és berendezésekre vonatkozó műszaki előírásokat a hatályos szabványok tartalmazzák. 5. §10 6. § (1) A tartályok gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, javítást, szivárgásvizsgálatot, kivitelezést, tisztítást, időszakos vizsgálatot csak olyan alkalmassági tanúsítvánnyal11 rendelkező gazdálkodó szervezet végezhet, amelynek tagja vagy alkalmazottja tartályvizsgáló szakképesítéssel12 rendelkezik. (2) Az alkalmassági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket szabvány13 tartalmazza. (3) Az alkalmassági tanúsítást a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium14 által kijelölt, tanúsító intézménytől15 kell kérni. (4) A kijelölt tanúsító intézményt/intézményeket, valamint az alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek jegyzékét, az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben évenként közzé kell tenni. 7. §16
7
A 2. § új (2) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. 8 A 2. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 2. §-a. 9 A 3. §-t az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte. 10 Az 5. §-t az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte. 11 Lásd: MSZ EN 29000 sorozat, MSZ 4362—1989, MSZ EN 45000 sorozat. 12 A tartályvizsgáló szakképesítésre vonatkozó bizonyítványt az engedélyező hatóság állítja ki. 13 Lásd: MSZ EN 29000 sorozat, MSZ 4362—1989, MSZ EN 45000 sorozat. 14 Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg. 15 Jelenleg az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet. 16 A 7. §-t az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
8. § (1)17 A rendelet hatálya alá tartozó tartályok telepítéséhez a tulajdonosnak létesítési, üzemeltetéséhez használatbavételi engedélyt, javításához, felújításához, átalakításához javítási engedélyt kell kérnie az engedélyező hatóságtól, beleértve az üzemanyagtöltő állomások területén telepítendő tartályokat is. (2)18 Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során megkéri a 6. számú mellékletben meghatározott szakhatóság hozzájárulását. A honvédelmi és katonai célú építményekhez kapcsolódó tároló létesítmények tekintetében – amely esetekben az I. fokú építésügyi hatóság szakhatósági jogkörét a katonai építésügyi hatóság gyakorolja – a külön jogszabályban19 meghatározott szakhatóság közreműködését kell igénybe venni. Az engedélyezési dokumentációt az érintett szakhatóságok számának megfelelő példányszámban kell benyújtani. (3)20 Létesítési és használatba vételi engedély olyan tartályokra, tartály csoportokra adható, amelyek az éghető folyadékok és olvadékok tárolására alkalmas kivitelűek, aktív és passzív korrózió-védelemmel vannak ellátva. Az alkalmasság akkor bizonyított, ha a tartály a) gyártója az adott felhasználási célra való alkalmasságról írásban megfelelőségi nyilatkozatot tett, vagy b) kísérő dokumentációjából megállapítható, hogy kifejezetten a kívánt célra gyártották, illetve más célok mellett erre is alkalmas, vagy c) adott célra való alkalmasságát az ügyfél kérelmére a hatóság megállapította. A c) pont szerinti vizsgálathoz esetleg szükséges, például anyagvizsgálati, szakértői stb. költségek a kérelmezőt terhelik, függetlenül a vizsgálat végső eredményétől. (4)21 A létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárás rendjét — a kőolaj és kőolajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményeiről szóló szabvány előírásainak figyelembevételével — a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (5)22 A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített, a 2. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó létesítési és használatbavételi engedéllyel nem rendelkező tartályok (tároló létesítmények) — ha jogszabály másként nem rendelkezik — e rendelet hatálybalépésétől számított nyolc évig tovább használhatók. Ez idő alatti javítás, felújítás, átalakítás során a tartályt (tároló létesítményt) a vonatkozó 17
A 8. § (1) bekezdése a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 18 A 8. § új (2) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. 19 A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete. 20 A 8. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése; szövege az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 21 A 8. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése. 22 A 8. § (4) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. A (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése, negyedik mondatát a 3. § (3) bekezdése iktatta be; e módosító rendelet 5. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2003. szeptember 23. után indult eljárásokban is alkalmazni kell.
szabványokban foglaltaknak megfelelő állapotba kell hozni. A javítás, felújítás, átalakítás után használatbavételi engedélyt kell kérni. A tároló létesítmény akkor használható tovább, ha a tulajdonos az engedélyező hatóságtól halasztást kap. (6)23 (7)24 Az engedélyező hatóság – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a tároló létesítmény tulajdonosának kérelmére az (5) bekezdés szerinti használati idő lejárata alól halasztást adhat feltéve, ha a tulajdonos a) a 13. § (1) bekezdésében előírt és a (4) bekezdés szerint nyilvántartott időszakos ellenőrző vizsgálattal rendelkezik, és b) a tartályok javítására, átalakítására – 2004. január 10-ig – legfeljebb három év alatt megvalósítandó, az R. 4. számú mellékletének II. részében meghatározott eljárási rendnek megfelelően ütemezett és ellenőrizhető programot (a továbbiakban: ütemterv) nyújt be az engedélyező hatósághoz. Az engedélyező hatóság az ütemterv elfogadásáról államigazgatási eljárás keretében határozatot hoz. (8)25 Nem kérhető halasztás a 100 m3/év vagy annál nagyobb mennyiségben motorbenzint forgalmazó közforgalmú üzemanyagtöltő állomásokra. (9)26 Ha a tároló létesítmény javítása, átalakítása az ütemtervben foglalt időpontig nem történik meg, illetőleg a munkálatok során a tároló létesítmény nem hozható a vonatkozó szabványoknak megfelelő állapotba, az ott meghatározott határidőn túli használatát az engedélyező hatóság határozatában megtiltja. 9. § E rendeletben szabályozott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 10. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó tárolótartály megszüntetését vagy használatának 8 hónapnál hosszabb szüneteltetését az engedélyező hatóságnak 30 napon belül be kell jelenteni (lásd az 1. számú mellékletet). (2) Nem tekinthető megszüntetésnek vagy szüneteltetésnek, ha a tárolótartály töltése, lefejtése megszűnt, illetve szünetel, de a tartályból az éghető folyadékot vagy olvadékot nem távolították el. (3) A bejelentéseket az engedélyező hatóság köteles a nyilvántartásba bevezetni. A véglegesen megszűnt tárolótartályok adatai a megszűnést követő 10. év elteltével törölhetők a nyilvántartásból. 11. § 23
A 8. § (5) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte ez utóbbi módosító rendelet 5. § (1) bekezdése. 24 A 8. § (7) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be. 25 A 8. § (8) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be. 26 A 8. § (9) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.
(1) A 2. § (1) és a 10. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség a tároló létesítmény tulajdonosát terheli. (2) A véglegesen megszűnt tárolótartály esetén — amennyiben a létesítmény tulajdonosa nem azonos a tartály elhelyezésére szolgáló terület tulajdonosával — a bejelentési kötelezettség a terület tulajdonosát terheli. (3) A 2. § (1) és a 10. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alapján indult, valamint a tárolótartályok megszüntetésével kapcsolatos hatósági eljárásnál, az építésügyi hatóság és a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség mint szakhatóságok működnek közre. 12. § (1) A tároló létesítmény üzemeltetője köteles bejelenteni az engedélyező hatóságnak, az üzemeltetéssel összefüggő súlyos üzemzavart. (2) A tároló létesítmény üzemeltetése során bekövetkezett üzemzavarok közül súlyosnak kell tekinteni a) a robbanást, függetlenül az okozott kár nagyságától; b) a bekövetkezett tűzesetet; c) a közveszélyt, a környezetkárosodást, továbbá a talajvíz-szennyeződést okozó üzemzavart; d) súlyos munkabalesetet okozó üzemzavart; e) a dolgozók és/vagy a létesítmény területén tartózkodó személyek életét, egészségét veszélyeztető üzemzavart; f) az egy napot meghaladó helyreállítási és javítási munkával járó, a létesítményben vagy annak valamelyik műszaki berendezésében bekövetkezett sérülést; g) idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozást. (3) A súlyos üzemzavarok bejelentésének és vizsgálatának rendjére vonatkozó szabályzatot a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 13. § (1)27 A tárolótartályoknál időszakos ellenőrző vizsgálatot kell tartani, amely tízévenkénti belső tisztításból, szerkezeti vizsgálatból és ötévenkénti tömörségi próbából áll. (2) Az időszakos ellenőrző vizsgálat elvégeztetéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodni. (3) Az időszakos ellenőrző vizsgálatot a 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet végezheti. (4) Az időszakos ellenőrző vizsgálatról készített jegyzőkönyvet az üzemeltető köteles 30 napon belül megküldeni az engedélyező hatóságnak, intézkedés és nyilvántartásba vétel céljából. (5) Az engedélyező hatóság közérdekű bejelentés alapján vagy egyéb indokolt esetben soron kívüli ellenőrző vizsgálat végzését is elrendelheti.
27
A 13.§ (1) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg.
14. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 1. § (3) bekezdés e) pontja, a 9. §-a és 10. §a, valamint a 2. számú melléklet 47. §-a. (2) A 8. § (4) bekezdésében foglaltakat 1995. december 20-ig kell végrehajtani.
1. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak bejelentő lapja Tulajdonos neve: címe : Telefonszám: telexszám: Telephely címe: 1. A bejelentés jellege 1.1. Működő tartály 1.2. Tartály használaton kívül helyezése 1.3. Tartály üzemeltetésének szüneteltetése 1.4. Tartály használatbavétele 1.5. Meglevő tartály újra használatbavétele 1.6. Egyéb 2. A tartály felépítése 2.1. Fekvő hengeres 2.2. Álló hengeres 2.3. Egyéb 3. A tartály elhelyezése 3.1. Föld alatt (földtakarás alatt) 3.2. Föld alatt, felfogótérben 3.3. Föld felett, felfogótér nélkül 3.4. Föld feletti felfogótérben 4. A tartály gyári száma (ha megállapítható) 5. Gyártó megnevezése (ha megállapítható) 6. A tartály névleges térfogata (m3)
7. Az utolsó vizsgálat bizonylatának dátuma: 8. A tartály (becsült) kora (év) 9. A tartály típusa 9.1. Szimpla falú 9.2. Kettős falú 10. A tartály anyaga 10.1. Acél 10.2. Beton 10.3. Üvegszál erősítésű műanyag 10.4. Egyéb 11. A töltet megnevezése: Kelt: P. H. ……………………………………………………… (tulajdonos v. üzemeltető neve, aláírása) ______________________________ A megfelelő négyzetbe X írandó.
2–3. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez28
4. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítésére, valamint használatbavételére vonatkozó szabályzat 1. Engedélyezési kötelezettség a) Kiterjed az üzemanyagtöltő állomások, illetve létesítmények tárolótartályainak kivitelezésére és használatbavételére, azoknak biztonsági műtárgyaira, tartozékaira, 28
A 2–3. számú mellékletet az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
üzemi berendezésekre (pl. töltőberendezés, mérő-jelző berendezés, összekötő csővezetékek). b) Az 5 m3 vagy annál nagyobb (nem üzemanyagtöltő állomás jellegű) tárolótartályok létesítési engedélyét az általános elrendezési terv, a Tervezői Nyilatkozat és a műszaki leírás felülvizsgálata; a használatbavételi engedélyt az alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező kivitelező, Kivitelezői Nyilatkozata és helyszíni szemle alapján, az engedélyező hatóság a meghatározott tartalmi követelmények érvényesítésével, egyszerűsített eljárással kiadja. 2. Az engedélyező hatóság a) A létesítési és használatbavételi engedélyezési ügyekben első fokon a létesítmény helye szerint illetékes engedélyező hatóság, másodfokon a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium29 (a továbbiakban: GKM) jár el. b) Az engedélyező hatóság szakterületi főosztálya — hivatalból vagy tervező előterjesztésére — létesítményekre (létesítményrészekre) típusterveket engedélyezhet. c) Az engedélyező hatóság az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: építtető) kérésére a létesítési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően is köteles a műszaki előírásokban kellően nem szabályozott kérdésekben, vagy az előírásoktól eltérő, de egyenértékű biztonsági szintre vonatkozó megoldás alkalmazásáról az egyeztetés lehetőségét biztosítani. I. Rész A létesítés engedélyezése 3. A létesítési engedély iránti kérelem a) Az építtető a létesítési engedélyt írásban köteles az engedélyező hatóságtól kérni. b) Az engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni, megjelölve röviden a létesítmény helyét és rendeltetését. A több megvalósítási szakaszban épülő létesítmény esetében az engedély létesítési szakaszonként külön-külön is kérhető, ez esetben az első kérelemben erre, valamint a további szakaszok tartalmára is utalni kell. 4. A kérelem mellékletei A kérelemhez három példányban csatolni kell a) általános elrendezési tervet; b) műszaki leírást és tervrajzokat; c) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy az általános elrendezési tervet, a műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel egyeztette, valamint arról, hogy a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak; d) az idegen ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szolgalmi jog alapításához és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez hozzájárul, amennyiben a vonatkozó szabvány alapján a létesítmény biztonsági övezetébe eső idegen ingatlanon szolgalmi jog alapítása szükséges; 29
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.
e) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban; f) a mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonása engedélyének másolatát, ha annak beszerzését jogszabály előírja; g) a tervezői egyeztetés során beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat és közművek nyilatkozatait, illetve az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket egy-egy példányban; h) tervezői előterjesztés esetén az építtetőnek a tervekkel való egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban; továbbá i) ha az építtető és az üzemeltető nem azonos, az üzemeltetőnek a tervekkel való egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban. 5. Az általános elrendezési terv és helyszínrajz a) Az általános elrendezési tervet a fennálló állapotra kiegészített, a földhivatal által kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartási térképről) kiadott, hitelesített térképmásolat alapján — azzal azonos méretarányban — kell elkészíteni, a tervezett létesítmény 200 m-es körzetéről. b) Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni ba) a tervezett létesítményt és a biztonsági övezettel érintett szomszédos földrészeket, ezek helyrajzi számait, valamint a tulajdonosok nevét és lakcímét, belterület esetén megjelölve azok utcanevét és házszámát (az utóbbiakat külön jegyzékben is lehet közölni); bb) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat is, a védőtávolságokat és a javasolt biztonsági övezetet; bc) az érintett területen meglevő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő építmények (épületek, épületrészek) és más építmények külső körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében megmaradó építményektől; bd) a közlekedési, a villamosenergia-, a közműhálózathoz való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat. 6. A műszaki terv a) A műszaki terv részei: aa) a létesítmény általános műszaki leírása, ab) az esetleges terület-előkészítési munkák műszaki tervei; ac) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai; ad) közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint azok kapcsolatainak tervei; ae) biztonsági, egészségvédelmi és tűzvédelmi követelmények teljesítésének ismertetése; af) a környezeti hatásvizsgálat eredményének ismertetése. b) Az általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek ismertetését, valamint a létesítményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését. c) A terület-előkészítési munkák terveiben kell részletezni a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. d) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és
méretarányban kell elkészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, működésük egyértelműen meghatározható és ellenőrizhető legyen. e) A biztonsági, egészség- és tűz-, valamint környezetvédelmi tervekben részletezni kell, hogy az általános érvényű és az eseti hatósági előírásokat hogyan érvényesítették. 7. Az építési jogosultság igazolása Az építtető az építési jogosultságát igazolhatja a) a létesítménnyel érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát (kezelői, használati) feltüntető, 90 napnál nem régibb keletű tulajdoni lappal vagy jogerős bírósági vagy államigazgatási határozattal; b) idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon elhelyezendő létesítmény esetében a tulajdonos (kezelő, használó, haszonélvező tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel, megszerzett ingatlan azonnali birtokba adását elrendelő határozattal. 8. A kérelem elbírálása a) Az engedélyező hatóság a létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során meggyőződik arról, hogy az építtető a kérelemhez csatolta-e az előírt mellékleteket, s azok megfelelnek-e az előírt követelményeknek. b) Ha a kérelem vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, az engedélyező hatóság a kérelmezőt — határidő kitűzésével — 8 napon belül a kérelem kiegészítésére, illetőleg hiánypótlásra hívja fel. c) Az engedélyező hatóságnak, figyelemmel arra, hogy az előírásszerű tervekért a tervező felelős, a 4. pontban foglaltakat kell ellenőriznie. d) Az engedélyező hatóság létesítési engedély megadása vagy megtagadása felől határozatot hoz. e) A hatósági előírásokat meghaladó, vagy az előzetes eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb kikötések csak akkor képezhetik az engedély megadásának feltételeit, ha az általános érvényű hatósági előírások vagy a város(község)rendezési tervek időközben megváltoztak. f) Az engedélyező hatóság az engedély megadását megtagadja, ha fa) az építtető a hiánypótlási kötelezettségét, illetőleg a kérelem kiegészítését határidőben nem teljesítette, és azok nélkül a kérelem nem bírálható el; fb) az érdekelt szakhatóság a hozzájárulást megtagadta. 9. A határozat közlése a) A létesítési engedélyt megadó határozatot meg kell küldeni aa) az építtetőnek, továbbá, ha az építtető nem azonos az üzemeltetővel, az üzemeltetőnek is; ab) az érintett szakhatóságoknak, tekintet nélkül arra, hogy az eljárásban közreműködtek-e, vagy sem; ac) a területileg illetékes önkormányzat részére; ad) a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosainak. b) Az engedélyt megtagadó határozatot az építtetőnek, továbbá — ha az engedély megtagadására szakhatósági hozzájárulás hiánya miatt, vagy annak előírásaival összefüggésben kerül sor — az érintett szakhatóságoknak is meg kell küldeni. c) Az engedélyt megtagadó jogerős határozatot — ha az mezőgazdasági rendeltetésű földet érint — a földhivatalnak is meg kell küldeni.
10. Létesítési engedély a) A hatóság által megadott létesítési engedély nem menti fel az építtetőt a külön jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. b) Az engedély érvényességi idején belül a kivitelezési munkálatokat be kell fejezni. Ellenkező esetben az engedély megújítását kell kérelmezni az engedélyező hatóságtól, aki a készültségi állapottól függően dönt a meghosszabbításról vagy az új eljárás lefolytatásáról. c) Az engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az engedélyező hatóságnak írásban bejelenteni. d) Az engedélyezési záradékkal ellátott általános elrendezési tervtől (helyszínrajztól) és műszaki tervektől csak az engedélyező hatóság engedélyével szabad eltérni, kivéve az olyan indokolt eltérést, amely nem érinti lényegesen a létesítmény alaprajzát, elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását, nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot, továbbá jogszabályt nem sért. e) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez a munkák jellegétől függően kell csatolni a 4. pontban előírt mellékleteket. Az engedélyező hatóság új létesítési tervek elkészítésére kötelezheti az építtetőt, ha a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett létesítési tervek áttekinthetősége nem biztosított. f) Az e) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha korábban használatba vett létesítményt alakítanak át. II. Rész A használatbavétel engedélyezése 11. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei a) Az építtető a használatbavételi engedélyt az engedélyező hatóságtól írásban köteles kérni. A használatbavételi engedélyt létesítményszakaszonként is lehet kérni. b) A kérelemnek tartalmaznia kell ba) a létesítmény megnevezését, helyét, rendeltetésének meghatározását; bb) a létesítési engedély számát és keltét; bc) az üzemeltető megnevezését, címét; bd) javaslatot a helyszíni szemle időpontjára. c) A kérelemhez egy-egy példányban mellékleni kell ca) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkát a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően végezte-e el; cb) az engedélyezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki terveket, továbbá azok indokait, ha az eltérésre a 10. pont d) bekezdése szerint egyébként nem kellett engedélyt kérni; cc) a létesítési engedélyben előírt vizsgálatok bizonylatait, jegyzőkönyveit; cd) a közműveknek az üzemeltetéssel kapcsolatos nyilatkozatát; ce) a 4. d) pontban meghatározott esetben a szolgalom alapítására vonatkozó szerződést, okiratot, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének igazolását.
12. A kérelem elbírálása a) Az engedélyező hatóság — ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak megfelelnek — szakhatóságok és közművek közreműködésével, illetve az esetleg már rendelkezésre álló hozzájárulásuk, nyilatkozataik alapján a helyszínen is ellenőrzi, hogy aa) a létesítményt a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően építették-e meg; ab) a létesítmény a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e. b) Ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak és a követelményeknek nem felelnek meg, a 8. pont b) bekezdése szerint kell eljárni. c) A használatbavétel engedélyezhető olyan eltérések vagy kisebb hibák, hiányosságok esetén is, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem befolyásolják. d) Az engedélyező hatóság az üzembe helyezéssel kapcsolatos helyszíni szemle során jegyzőkönyvileg előzetes használatbavételi hozzájárulást adhat. 13. A használatbavételi engedély a) Az engedélyező hatóság használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása felől határozatban dönt. A döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha a helyszíni szemle során a használatbavétel ügyében már nyilatkozott és azt helyszíni szemle jegyzőkönyvében rögzítették. b) A határozat jogerőre emelkedését követően az építtető köteles a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változás térképi átvezetése végett, a megvalósulási térkép példányát a területileg illetékes földhivatalba 90 napon belül benyújtani. c) A határozatot a 9. pontban foglaltaknak megfelelően kell megküldeni. 14. Használat a) A létesítményt csak a létesítési, illetőleg használatbavételi engedélyben meghatározott célra és műszaki feltételekkel úgy szabad használni, hogy a használat az egészséget és az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse. b) A létesítménynek a létesítési, illetőleg a használatbavételi engedélyben meghatározott céltól tartósan vagy véglegesen eltérő használatára új használatbavételi engedélyt kell kérni. A kérelemre annak elbírálására és megadására vonatkozó rendelkezések érvényesek azzal, hogy, ha az eltérő használat más szakhatóságot nem érint, hozzájárulásuk beszerzése, továbbá a határozat kiadása előtt helyszíni szemle megtartása mellőzhető. III. Rész 15. Vegyes és záró rendelkezések a) A létesítés és használatbavétel engedélyezéséért hatósági eljárási díjat kell fizetni. Az engedélyezési eljárás díját az IKM-nek külön rendelete szabályozza. b) Az engedélyezési eljárás díját elutasító határozat esetén is meg kell fizetni. c) A létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárásra az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései vonatkoznak, a jelen szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.
d) A szabályzat — hatálybalépését követően — rendelkezéseit a folyamatban levő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
5. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez Az éghető folyadékok és olvadékok tároló létesítményeinél bekövetkezett súlyos üzemzavarok bejelentésére és hatósági vizsgálatára vonatkozó szabályzat 1. Bejelentési kötelezettség a) A tároló létesítmény üzemeltetője köteles a területileg illetékes engedélyező hatóságnak telefonon, telexen, faxon vagy más módon azonnal bejelenteni a súlyos üzemzavart. b) A bejelentést legkésőbb az üzemzavart követő munkanapon írásban, cégszerű aláírással is meg kell tenni a területileg illetékes engedélyező hatóság címére. c) Az üzemzavar bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettség nem érinti az üzemeltető más, jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségét. 2. A helyszín biztosítása a) Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy az üzemzavar vizsgálatáig a helyszín érintetlen maradjon. E kötelezettségére a felügyeletet ellátó személyek és a dolgozók figyelmét rendszeresen fel kell hívni. b) Az üzemeltető üzemzavar esetén köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza. Ezek során az emberi élet vagy testi épség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására, ez esetben a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételt kell készíteni. c) A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őriznie. 3. Vizsgálati kötelezettség a) A területileg illetékes engedélyező hatóság hivatalból vizsgálja a tároló létesítménynél folytatott tevékenység során bekövetkezett üzemzavart. b) Az engedélyező hatóság a vizsgálatra bizottságot alakíthat. A bizottsági munkát az engedélyező hatóságnak a vizsgálatra kijelölt képviselője irányítja. c) Az engedélyező hatósági vizsgálat nem érinti a tulajdonosnak vagy üzemeltetőnek más jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettségét. 4. Az engedélyező hatóság vizsgálata a) Az üzemzavar vizsgálatát a bejelentés után haladéktalanul meg kell kezdeni és 30 napon belül be kell fejezni. b) A vizsgálat megkezdéséről, a helyszíni szemle időpontjáról az engedélyező hatóság minden esetben értesíti ba) a tulajdonost; bb) az illetékes rendőrkapitányságot;
bc) környezetkárosodást vagy talajvíz-szennyeződést okozó üzemzavar esetén az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget. c) A vizsgálatban a tulajdonosnak vagy intézkedésre jogosult képviselőjének (üzemeltető) részt kell vennie. d) Az engedélyező hatóság a vizsgálatot akkor is lefolytatja, ha a b) és c) bekezdésben felsoroltak az értesítés ellenére nem jelennek meg, illetve nem képviseltetik magukat. e) Ha az üzemzavarral kapcsolatban nyomozás is indult, az engedélyező hatóságnak a vizsgálatot ettől függetlenül le kell folytatnia, és a két eljárás során szükségessé váló együttműködést biztosítania kell. f) Az engedélyező hatóság a tényállás bizonyítására, ezen belül az esemény lefolyása és az okok megállapítása céljából fa) helyszíni szemlét tart (a vizsgálatot ezzel kezdi); fb) tanúkat hallgat meg; fc) szakértőt hallgathat meg; fd) üzemi kísérletet végezhet; fe) a tulajdonost vagy üzemeltetőt dokumentációk bemutatására, szakértői vélemény beszerzésére, a vizsgálat egyes részfeladatainak elvégzésére kötelezheti. g) Az engedélyező hatóság az eljárás során, a vizsgálat befejezése előtt is megtilthatja, korlátozhatja, engedélyhez kötheti a létesítmény használatát és megszabhatja az újra használatbavétel feltételeit. h) Az engedélyező hatóság a vizsgálatot határozattal zárja le, amelyben megállapítja ha) az üzemzavar okát (oksági folyamatát) és körülményeit; hb) az üzemzavarral összefüggésben álló szabályszegéseket; hc) egyben hatáskörében intézkedik hasonló esetek megelőzésére. i) A határozatot meg kell küldeni ia) a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek; ib) az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek; ic) az illetékes rendőrkapitányságnak; id) a területileg illetékes polgármesteri hivatalnak; ie) a vizsgálatba meghívott szakhatóságoknak. k) Amennyiben a hasonló esetek megelőzésére szükséges intézkedés nem tartozik az engedélyező hatóság hatáskörébe, az esetben köteles a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezni az intézkedés kiadását. l) Tűz esetén az engedélyező hatóság a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság felkérésére vesz részt a vizsgálatban, önálló tűzvizsgálatot nem végez. Ez esetben is köteles azonban a helyszínt a bejelentést követően megtekinteni, és ha indokolt, akkor a szükséges hatósági intézkedést meg kell tennie. m) Az engedélyező hatóság az üzemzavarral összefüggésben ma) bűncselekmény alapos gyanúja esetén büntető feljelentést tesz; mb) szabálysértés esetén a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál szabálysértési eljárást kezdeményez; mc) gazdasági bírság kiszabását indítványozza. 5. Vegyes rendelkezések a) Az üzemzavar hatósági vizsgálatával kapcsolatban felmerülő eljárási költségek (tanú, szakértő, szemle és üzemi kísérlet költségei, szakértői vizsgálatok díja stb.) az
üzemeltetőt terhelik. Az üzemeltető köteles gondoskodni a vizsgálattal kapcsolatban szükségessé váló szállítási, tárolási, őrzési feladatok teljesítéséről. b) Az üzemzavar hatósági vizsgálatára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései vonatkoznak, a jelen szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.
6. számú melléklet a 11/1994. (III. 15.) IKM rendelethez30 Szakhatóságok Szakhatóságok
Szakterület
Elsőfok
Másodfok
Követelmények
A Belügyminisztérium területén Építésügy
Kiemelt építésügyi Megyei (fővárosi) hatósági ügyek közigazgatási hivatal intézésére hatáskörrel rendelkező települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője
A településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekkel kapcsolatos érdekek érvényesítése
Tűzvédelem
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság
Tűzvédelmi érdekek érvényesítése
A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium területén Közegészségügy és járványügy
30
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi, kerületi intézetei
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete az emberi
Közegészség- és járványügyi érdekek érvényesítése
A 6. számú melléklet a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású létesítmény létesítése esetében
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén Országos közút (gyorsforgalmi út, valamint határátkelőhely)
Központi Közlekedési Közlekedési Felügyelet Főfelügyelet
Útügyi és közúti biztonsági érdekek érvényesítése
Országos közút (egyéb Területileg illetékes országos közút) megyei közlekedési felügyelet
Közlekedési Főfelügyelet
Útügyi és közúti biztonsági érdekek érvényesítése
Helyi közút (települési önkormányzat tulajdonában)
Területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet
Közlekedési Főfelügyelet
Útügyi és közúti biztonsági érdekek érvényesítése
Helyi közút (fővárosi önkormányzat tulajdonában)
Fővárosi Közlekedési Felügyelet
Közlekedési Főfelügyelet
Útügyi és közúti biztonsági érdekek érvényesítése
Helyi közút (fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában)
Főjegyző
Fővárosi Közlekedési Felügyelet
Útügyi és közúti biztonsági érdekek érvényesítése
Országos közforgalmú Központi Közlekedési Közlekedési vasút Felügyelet Főfelügyelet
Vasúti közlekedés biztonságához kapcsolódó érdekek érvényesítése
Helyi és saját használatú vasút
Területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet
Közlekedési Főfelügyelet
Vasúti közlekedés biztonságához kapcsolódó érdekek érvényesítése
Polgári repülés
Polgári Légiközlekedési hatóság
Közlekedési Főfelügyelet
Repülőterek és a repülés biztonságához kapcsolódó érdekek érvényesítése
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium területén Távközlési nyomvonaljellegű létesítmények
Hírközlési Területi Hivatal
Hírközlési Főfelügyelet
A távközléssel kapcsolatos érdekek érvényesítése
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén Környezetvédelem
Területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség
Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség
A környezeti elemek és természetvédelmi értékek védelmével kapcsolatos érdekek érvényesítése
Vízügy
Területileg illetékes vízügyi igazgatóság
Országos Vízügyi Főigazgatóság
A vízbázisok és a vízkezelés biztonságához kapcsolódó érdekek érvényesítése
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma területén Kulturális örökség
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
A kulturális örökség védelmével kapcsolatos érdekek érvényesítése
