1994. (I.20.) sz. önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1994. JANUÁR 20-ÁN TARTOTT ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVI KIVONATA

Tárgy:Közgyűlési napirend tervezése (apportlista) - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 1/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli, hogy 1994. május 31-ig át kell tekinteni azon önkormányzati tulajdonban lévő nem lakáscélú helyiségek listáját, melyek apportálására még nem került sor. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. május 31. Tárgy:A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása - A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/1994. (I.20.) sz. önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról (Az 1993. évi LXXVIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg. A vastag betűvel szedett rész az 1993. évi LXXVIII. törvény /továbbiakban: Tv./, míg a vékony betővel szedett rész az önkormányzati rendelet /továbbiakban: Ör./ tervezetének szövege) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja: Tv. 1.§./1/ A törvény hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást, a szobabérlők házában lévő lakrészt, és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. /2/ Ha a felek másként nem állapodtak meg, e törvény rendelkezéseit a külállam tulajdonában lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre is alkalmazni kell.

- 2 /3/ Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

Tv. 2.§./1/ A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre. /2/ A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. /3/ A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki. /4/ A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a lakbér mértékét jogszabály állapítja meg, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg. /5/ Az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Tv. 3.§. /1/ A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat - e törvény keretei között alkotott - rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit. /2/ Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe. A bérbeadás lehetőségét és feltételeit az önkormányzati rendelet határozza meg. /3/ Ha az önkormányzati lakás, továbbá a műteremlakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni. A bérlőkijelölésre, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig köthető. A bérlőkijelölésre jogosult a szerződés tartalmára vonatkozóan - ha erre törvény vagy megállapodás felhatalmazza - egyéb feltételeket is előírhat. /4/ Az e törvényben előírt bérbeadói hozzájárulás - ha a felek megállapodásából más nem következik - a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott tartalommal érvényes. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a bérlőkiválasztási jog esetén is, ha e törvény a jogosult hozzájárulását írja elő. /5/ Az állam tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: állami lakás) - a /3/ bekezdés megfelelő alkalmazásával - a lakással rendelkező szerv által megjelölt

- 3 személlyel és feltételekkel lehet szerződést kötni.

A RENDELET HATÁLYA Ör. 1. §. A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van. I. Fejezet A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI Lakáselosztási terv Ör. 2. §. /1/

Az Önkormányzati tulajdonú bérlakások felhasználására évenként lakáselosztási tervet kell készíteni. A lakáselosztási terv tervezetét a Szociális Bizottság, a Gazdasági Bizottság, valamint a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság közösen készíti el. A javaslat kidolgozása a Polgármesteri Hivatal feladata.

/2/

A lakáselosztási tervet úgy kell elkészíteni, hogy a lakások legalább 50 %-át a bérbeadási névjegyzékbe felvett igényjogosultak kapják.

/3/

A lakáselosztási terv jóváhagyása a Közgyűlés hatásköre. Ör. 3.§.

/1/

A lakáselosztási tervben meg kell jelölni -

az új lakások számát

-

a várható megüresedések számát

-

a szociális helyzet alapján bérbeadható lakások számát

-

a nem szociális bérlakásként bérbeadható lakások számát

-

ítéletek, hatósági határozatok végrehajtására biztosított lakások számát,

-

a városi beruházások és felmondások miatti cserelakásra felhasználható lakások számát a pályázati úton lakáscserére felhasználható lakások számát.

-

- 4 /2/

A szociális helyzet alapján bérbeadott lakásokra évenként bérbeadási névjegyzéket kell készíteni.

/3/

A nem szociális bérlakásként bérbeadott lakásokra pályázatot kell kiírni. A pályázat kiírása a Gazdasági Bizottság hatásköre. Lakásigénylés, igénylési letét Ör. 4. §.

/1/

Szociális helyzet alapján bérbeadott lakásra - az arra rendszeresített formanyomtatványon - lakásigénylést kell a Polgármesteri Hivatalba benyújtani.

/2/

A lakásigény benyújtása előtt egyszeri igénylési letét fizetése kötelező. Az igénylési letét összege: 1.000,- Ft (Egyezer forint).

/3/

Az igénylési letét összegét az OTP-nél kell befizetni, és a befizetés tényét a lakásigénylésen igazoltatni kell. Az igénylési letét zárolt. A lakásigény visszavonása (megszüntetése) esetén szabadítható fel. Az igénylési letétbe az ifjúsági takarékbetétben lévő összeget az igénylő kérelmére be kell számítani. Ha az igénylő a lakásigényt visszavonja, vagy a bérbeadási névjegyzék alapján lakást kap, az igénylési letét kamattal növelt összegét vissza kell fizetni. Ha az igénylő szociális helyzete miatt az igénylési letét fizetése a család létfenntartását veszélyeztetné, illetve számára nagy terhet jelent, az igénylési letét fizetése alól a Polgármesteri Hivatal felmentést adhat.

/4/

A lakásigénylő lapon feltüntetett adatok igazolása az igénylés benyújtásakor nem szükséges. A bérbeadási névjegyzék összeállítása előtt a közölt adatokat a Szociális Lakásügyi Tanácsadó Testület vizsgálja. Ennek során felhívhatja az igénylőt igazolások benyújtására is. A jogos lakásigényeket a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba kell venni, és erről az igénylőt értesíteni kell. Lakásigénylés és annak nyilvántartásba vétele megtagadható, ha: -

/5/

az igénylő a felhívásnak nem tesz eleget, az igénylő nem jogosult szociális bérlakásra, az igénylési letétet nem fizette be és felmentést nem kapott.

Az igényő az igénylés nyilvántartásba vétele után a lakáskörülményeiben, személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetében beállt lényeges változást, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy valótlan adat közlése esetén el kell utasítani a lakásigénylést, illetve az igénylőt bérbeadási névjegyzékből törölni kell.

- 5 /6/

A lakásigényléssel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. Igényjogosultság Ör. 5. §.

/1/

A szociális önkrományzati bérlakásra való jogosultságot az igénylő és a vele együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján a mindenkori létminimum figyelembevételével a Szociális Bizottság állapítja meg, az általa létrehozott és a nyilvánosság számára közzétett szempontrendszer alapján.

/2/

Nem jogosult szociális jellegű önkormányzati bérlakásra vagyoni és jövedelmi viszonyaitól függetlenül az, aki az igénylés benyújtását megelőző 5 éven belül, vagy a bérbeadási névjegyzék megállapításának időpontjában: -

beépíthető házhellyel, lakóházzal, lakással vagy ezek tulajdonával rendelkezett, illetve egészben vagy részben tulajdonában lévő lakásban lakik. Bérbeadási névjegyzék Ör. 6. §.

/1/

A Szociális Bizottság évente a lakáselosztási tervben szociális bérlakás céljára rendelkezésre bocsátott lakáskeret mértékéig bérbeadási névjegyzéket készít. A névjegyzék készítése előtt a Szociális Lakásügyi Tanácsadó Testület - a Szociális Bizottság döntése alapján - az igénylőknél környezettanulmányt készít.

/2/

A névjegyzék-tervezetet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a lakosság számára 30 napi időtartamra ki kell függeszteni. A tervezet kifüggesztéséről és megtekinthetőségéről a lakosságot sajtó útján is értesíteni kell. A bérbeadási névjegyzék-tervezetre a kifüggesztés ideje alatt észrevételt lehet tenni. Az észrevételeket a Polgármesteri Hivatal a Szociális Lakásügyi Tanácsadó Testület közreműködésével köteles kivizsgálni. Ha az észrevétel alapos, a névjegyzék-tervezetet módosítani kell. A módosításnak akkor van helye, ha:

/3/

-

a tervezetbe felvett igénylőről kiderül, hogy nem igényjogosult, vagy

-

bár igényjogosult, de megállapítást nyert, hogy körülmények között élő család a tervezetből kimaradt.

nála

rosszabb

Az észrevételek felülvizsgálata után esetleg módosított névjegyzéket a Polgármesteri Hivatal a Szociális Bizottság elé terjeszti jóváhagyásra. A Szociális

- 6 Bizottság által jóváhagyott névjegyzék végleges, ellene jogorvoslati lehetőség nincs. Azt az igénylőt, akit bérlőként jelölnek, de a felajánlott lakást nem fogadja el, vagy indokolatlanul 30 napon belül nem köt szerződést, törölni kell a bérbeadási névjegyzékből. Azokat a névjegyzékbe felvetteket, akik az újabb névjegyzék kifüggesztéséig nem juttatottak lakáshoz, az új névjegyzékbe elsőként kell figyelembe venni. /4/

A szociális bérlakást igénylők közül csak azok vehetők fel a bérbeadási névjegyzékbe, akik Békéscsabán 10 éves munkaviszonnyal, vagy legalább 10 éves állandó vagy ideiglenes bejelentett lakhellyel rendelkeznek, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak. Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei Ör. 7. §.

/1/

A lakásbérleti szerződést a bérbeadási névjegyzékben szereplő rászoruló személlyel a Szociális Bizottság által jóváhagyott sorrend szerint kell megkötni.

/2/

A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg (továbbiakban: bérbeadó). Ör. 8. §.

/1/

A rászoruló személlyel megkötött lakásbérleti szerződés 3 évre megállapított határozott időre szólhat.

/2/

A Szociális Bizottságnak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

/3/

A rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést - a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra kell meghosszabbítani. Az önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadása Ör. 9. §.

/1/

A közgyűlés a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a város lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából esetenként dönt.

/2/

A közgyűlés a /2/ bekezdésben említett döntése során azt is megjelöli, hogy a

- 7 nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól. A határozatlan időtartamú bérbeadás feltételeként a lakás pótlását, ennek módját és határidejét a bérlő részére előírhatja. Tv.4.§. /1/ A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). /2/ Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthetó, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak. /3/ Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető. /4/ Önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni. /5/ A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei Ör. 10. §. /1/

Az önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződést csak a törvényben megfogalmazott esetekben lehet kötni.

/2/

Bérlőtársi szerződés megkötésére a Szociális Bizottság tesz javaslatot. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

Tv.5.§. /1/ Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő. /2/ Önkormányzati és állami lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet. /3/ Önkormányzati rendelet szabályozza az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltételeit. A megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei Ör. 11. §. /1/

A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére - kérésére - csak akkor adható bérbe, ha

- 8 -

vállalja a megnövekedett lakásalapterület megfizetését és lakbértámogatásra nem tart igényt.

után

számított

lakbér

/2/

Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, és az /1/ bekezdésben meghatározott feltételekkel azonos módon rendelkeznek, a bérbeadónak a megüresedett társbérleti lakrészt annak kell bérbeadnia, akinek a különbejáratú lakrészén keresztül a megüresedett társbérleti lakrész megközelíthető.

/3/

Ha az /1/ bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő/k/ lakásbérleti szerződését - a törvény 26. §ának /6/ bekezdése alapján - cserelakás egyidejű felajánlása mellett köteles felmondani.

Tv.6.§./1/ Ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg és a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg, a bérbeadó köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni. /2/ Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni. Tv.7.§./1/ A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. /2/ A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. Tv.8.§./1/ A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas. /2/ A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdés szerinti szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait az e törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben kikötött eltérésekkel kell alkalmazni. 9.§./1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

- 9 /2/ A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik. Tv. 10.§./1/ A bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület karbantartásáról b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában keletkezett hibák megszüntetéséről. /2/ Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - az /1/ bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó. /3/ A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. Tv.11.§. /1/ A bérbeadó a 10.§. /1/ bekezdésében meghatározott kötelezettségét: a.)

életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó (továbbiakban együtt: azonnali beavatkozást igénylő) hibák esetében haladéktalanul;

b.)

azonnali beavatkozás nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben

köteles teljesíteni. /2/ A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz. /3/ Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit haladéktalanul - egy összegben kell megtéríteni. /4/ Ha a bérbeadó az /1/ bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét - az ott megjelölt időpontban - a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő a)

a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására;

b)

a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.

Tv.12.§. /1/ A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, lekésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

- 10 /2/ A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják. /3/ A bérlőt és a vele együttlakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga. Tv.13.§./1/ Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. /2/ Ha az /1/ bekezdésben foglalt munkák elvégzése a bérlőt terheli, akkor a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figelembevételével kell megállapítani. /3/ Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti. /4/ Amennyiben az /1/ bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. 14.§. /1/ A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. /2/ Ha a bérbeadó a jogszabályban, illetőleg a szerződésben foglalt kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítására sem teljesíti, a bérlő a 9.§. /2/ bekezdésében szabályozott módon járhat el. Tv.15.§./1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. /2/ Amennyiben az /1/ bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. 16.§./1/ A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell.

/2/ Az életveszély elhárításához szükséges munka a másik fél felszólítása nélkül is elvégezhető. Erről a másik felet egyidejűleg értesíteni kell.

- 11 /3/ A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését. Tv. 17.§./1/ A szerződés megszünésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeletetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. /2/ A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. Tv.18.§./1/ Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg. /2/ A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen - fővárosban a főváros területén - köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik. /3/ A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként - az együttlakó személyek számára is figyelemmel megfelel a lakás követelményeinek. Tv.19.§./1/ Önkormányzati lakás esetén, ahol a törvény a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg. /2/ Az önkormányzati rendelet felhatalmazhatja a bérbeadót a megállapodás tartalmának meghatározására. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei Ör. 12. §. /1/

Az e rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni: -

/2/

a lakás helyreállításának költségeit, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.

Az /1/ bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül - a bérbeadónak egyösszegben kell a

- 12 bérlő részére megfizetni. /3/

Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

/4/

A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

/5/

Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a /4/ bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést - a törvény 24.§. /1/ bekezdésének b) pontja alapján - felmondhatja. Ör. 13. §.

/1/

A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni a rendelet-tervezet 1.sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról.

/2/

Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza.

/3/

Az /1/-/2/ bekezdésben foglaltaknak megfelelő új bérleti szerződéseket a bérbeadó vagy annak megbízottja köti. A többségében önkormányzati tulajdonú társasházak a bérbeadó hozzájárulásával egyéb üzemeltetőkkel önállóan is köthetnek megállapodást. Az ilyen szerződés kiterjeszthető a bérbeadót terhelő kötelezettségek külső üzemeltető általi elvégzésére is.

/4/

A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető. Ör. 14. §.

/1/

A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti a Gazdasági Bizottság előzetes hozzájárulása után.

/2/

A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: -

konkrét megjelölését,

-

befejezésének határidejét,

-

költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a

- 13 munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. /3/

A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.

/4/

A bérbeadó - a /3/ bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt költségeket a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni.

/5/

A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeinek 25 %-át a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki. Ör. 15. §.

A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. Ör. 16. §. /1/

A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszünésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

/2/

Az /1/ bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

/3/

Ha a bérlő e rendelet 5. §-a alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több - de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.

Tv.20.§./1/ A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. /2/ A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. /3/ Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. /4/ Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.

- 14 A lakáshasználati díj Ör. 17. §. /1/

Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

/2/

A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67., 75., 91. és 94. §-a értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

/3/

A /2/ bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 3-szoros összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 5-szörös összege, a 19. hónaptól kezdve a lakás lakbérének 7-szerese.

/4/

Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének 3-szoros összegénél.

/5/

A bérbeadó a /2/ bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

Tv.21."./1/ A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott geyrmekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. /2/ Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét). /3/ A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. /4/ A társbérlő a lakrészébe - a /2/ bekezdésben említetteken kívül - más személyt

- 15 csak a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. /5/ A /3/-/4/ bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat. /6/ Önkormányzati lakás esetén, ha a befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulás szükséges, ennek feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. A befogadás szabályai Ör. 18. §. /1/

A törvényben megfogalmazottakon túl önkormányzati lakásba más személyt befogadni nem lehet.

/2/

A befogadáshoz való hozzájárulásra a Szociális Bizottság tesz javaslatot. Az engedély felől az önkormányzat nevében a polgármester dönt.

Tv.22.§. /1/ A bérlő a laksábérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet. /2/ A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be. /3/ Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes. Hozzájárulás a tartási szerződéshez Ör. 19. §. /1/

A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. A hozzájárulás megadása a közgyűlés hatásköre. A döntést a Szociális Bizottság készíti elő. A lakásbérlet megszűnése

Tv.23.§./1/ A szerződés megszűnik, ha a) b) c) d) e) f)

a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; a lakás megsemmisül; az arra jogosult felmond; a bérlő meghal és nincs lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; a bérlő a lakást elcseréli; a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

- 16 g) h)

a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszünik.

/2/ A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. /3/ A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg. /4/ Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezés az említett lakás fekvése szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat feladata. Tv.24.§./1/ A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg; b.) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. c.) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, d.) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják, e.) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel. /2/ Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte. Tv.25.§. /1/ Ha a bérlő a befizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. /2/ Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. /3/ Ha a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a

- 17 tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül irásban kell közölni. /4/ A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni. /5/ A felmondás az /1/ és /2/ bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a /3/ és /4/ bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Tv.26.§. /1/ A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen a fővárosban a főváros területén - cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. /2/ A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás a.) komfortfokozatát b.) alapterületét c.) műszaki állapotát d.) lakóhelyiségeinek számát e.) településen és épületen belüli fekvését f.) lakbérét /3/ Ha a felmondással érintett lakásra a bérleti jog határozatlan időre szólt, ezt a cserelakás megfelelőségénél is figyelembe kell venni. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá, vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel. /4/ A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van. /5/ A bérbadó a szerződést cserelakás és a 24.§. /1/ bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is írásban felmondhatja a hónap utolsó napjára, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Eltérő megállapodás hiányában a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. /6/ Önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdés szerinti felmondásra a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása, vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor. Önkormányzati, illetőleg állami cserelakás esetén az (5) bekezdésben említett kikötés semmis.

- 18 /7/ A nem állami és a nem önkormányzati lakásra a törvény hatálybalépése után létesített bérleti jogviszony - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - írásban, cserelakás és a 24.§. /1/ bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondható. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. Tv. 27.§. /1/ A bérbeadó a 26. §. /1/ bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. /2/ Önkormányzati lakás esetén a pénzbeli térítés mértékét és fizetésének feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. /3/ A 26.§. /1/ bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése, és a pénzbeli térítés Ör. 20. §. /1/

A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére a) b) c)

/2/

másik lakást ad bérbe, vagy a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli tárítést fizet, vagy a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

Az /1/ bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő: -

kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

-

azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg

-

nagyobb szomaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú

lakás bérbeadását kérheti. /3/

Több bérlőnek a /2/ bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. Ör. 21. §.

/1/

A pénzbeli térítés összege

- 19 -

----------------------------------------------------------------Szobaszám 1 1,5 2 2,5 3 Komfort szoba szoba szoba szoba szoba fokozat -----------------------------------------------------------------Összkomfortos 210 e 273 e 336 e 399 e 462 e Komfortos 168 e 217 e 266 e 315 e 364 e Félkomfortos 84 e 108,5 e 133 e 197,5 e 182 e Komfort nélküli 63 e 80,5 e 98 e 115,5 e 133 e ----------------------------------------------------------------/2/

Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás használati értékének a különbözete.

/3/

Az /1/ bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek - a törvény 27.§. /1/ bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.

Tv.28.§./1/ A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja. /2/ A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Tv.29.§./1/ A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni. /2/ Önkormányzati rendelet meghatározhatja, hogy önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető. /3/ Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bérmnelyik cserélő fél a) b) c)

egészségügyi ok; munkahely megváltozása; lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21.§.) számának megváltozása

miatt cseréli el a lakást. /4/ Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha a /3/ bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21.§.) esetében áll fenn. /5/ A hozzájárulást a /3/-/4/ bekezdésben említett indokok fennállása esetén is meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható

- 20 bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá. /6/ Ha a bérbeadó a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását e törvény rendelkezéseivel vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. A bérbeadó hozzájárulása a lakáscsereszerződéshez Ör. 22. §. /1/

A bérbeadó a lakáscsereszerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

/2/

A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha -

-

/3/

A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha az eset összes körülményeire tekintettel a bérlő által cserével megszerezni kívánt lakás -

/4/

az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamű szerződést kíván kötni, a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.

nem értékarányos, nem tehermentes, rendelkezési joga nem korlátlan.

A lakáscsereszerződéshez szükséges hozzájárulást a közgyűlés által kijelölt 3 tagú bizottság egyhangú határozattal adja meg. A bizottság összetétele: Jogi és Ügyrendi Bizottság, Szociális Bizottság és a Gazdasági Bizottság elnöke, illetve az általuk jelölt bizottsági tag.

Tv.30.§./1/ A bérlőtárs és a társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik bérlőtárs illetőleg a társbérlő lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az, illetőleg a vele együttlakó személy a) b)

a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg, a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

c)

a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja vagy velük szemben az

- 21 -

d)

együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanusít; a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.

/2/ Az /1/ bekezdés rendelkezéseit házastársak és volt házastársak esetében akkor lehet alkalmazni, ha lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házassági életközösség megszűnését követően bírósági eljárás nélkül megállapodással rendezték, vagy azt a bíróság közöttük szabályozta. /3/ A kereset megindítása előtt a bérlőtársat, illetőleg a társbérlőt fel kell hívni a költség megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a bérlőtársi (társbérleti) jogviszony további fenntartása nem várható el. /4/ Ha a felszólítás eredménytelen volt, a keresetet a felhívásban a költség megfizetésére megszabott határidő elteltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától vagy megismétlődésétől, ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomására jutástól számított harminc nap alatt kell megindítani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. /5/ Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti. Tv.31.§./1/ A szerződés megszünése után a lakásban visszamaradó személy - az e törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy a bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállalt. /2/ Önkormányzati lakás esetén a másik lakásban való elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit önkormányzati rendelet szabályozza. /3/ Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik. Az önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az elhelyezésre jogosultat milyen lakás illeti meg. Ör. 23. §. /1/

Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs - saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül - az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

/2/

Az /1/ bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

- 22 /3/

A volt házastársat megillető lakás nagysága a következő: lakószobák száma

1 szoba 1,5 - 2 szoba 2,5 - 3 szoba 3 szobásnál nagyobb /4/

a volt házastárs, és a bírói döntés alapján vele együtt költözők száma

2-3 4-5

1 fő fő fő 5 főnél több fő

Ha a volt házastárs legalább egy kiskorú gyermekkel együtt költözik, kérésére - a /3/ bekezdésben foglaltaknak megfelelő - legalább félkomfortos fokozatú lakást kell felajánlani.

Tv.32.§./1/ A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a) b)

c)

a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerint kötelezettségét teljesítette, továbbá a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

/2/ Önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. /3/ Ha a /2/ bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő háztastársa, gyermeke (örökbefogadott , mostoha- és nevelt gyermeke) befogadott gyermekétől született unokája, szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője). /4/ A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak - eltérő megállapodás hiányában - bérlőtársként folytathatják. /5/ A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén a lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja. /6/ A törvény alapján önkormányzati lakás bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja. /7/ Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.

- 23 -

Tv.33.§./1/ A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg. /2/ Önkormányzati lakás és állami lakás esetén az albérleti szerződést írásba kell foglalni. /3/ Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. /4/ A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. /5/ Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap. Hozzájárulás az albérleti szerződéshez Ör. 24. §. /1/

A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járul hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához egyedi elbírálás alapján a Szociális Bizottság jóváhagyása szükséges.

/2/

A rendelet hatálybalépésének időpontjában meglévő albérleti szerződést a bérlő 3 hónapon belül köteles felmondani, vagy a Szociális Bizottságtól a jóváhagyást beszerezni. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

/3/

A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

/4/

A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek vonatkozó előírásai megfelelően irányadók.

Tv.34.§./1/ Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg. /2/ A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni. /3/ Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell megállapítani. /4/ Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját.

- 24 -

Tv.35.§./1/ A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban - meghatározott külön szolgáltatás díját. /2/ A külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg. A lakbér mértéke Ör. 25. §. A rendelet hatályba lépésekor alkalmazott lakbér mértéke nem változik. A lakbérekről a 2. számú melléklet ad tájékoztatást. II. F E J E Z E T A helyiségbérlet szabályai Tv. 36.§./1/ A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait - e törvény Második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni. /2/ Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség (a továbbiakban: önkormányzati helyiség) bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit - az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával önkormányzati rendelet határozza meg. Az önkormányzati helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni. Tv.37,§. /1/ A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. /2/ A felek megállapodhatnak abban, hogy a bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére másik helyiséget biztosít. Tv.38.§. /1/ A felek a helyiségbér mértékében szabadon állapodnak meg. /2/ A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni. /3/ A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. Tv.39.§. A szerződés akkor is megszűnik, ha a./

a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik,

- 25 b./

a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta.

TV.40.§. /1/ Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az 1990. évi V. törvény 13.§-ának /2/ bekezdésében meghatározott személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni. /2/ A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak a 21.§. /2/ bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő. Tv.41.§. /1/ A helyiség bérleti jogát a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. LXXIV. törvény (a továbbiakban: előprivatizációs törvény) alapján megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság a privatizációval érintett vállalat jogutódjaként folytatja. /2/ Ha a bérlő a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján társaságot, illetőleg az 1992. évi I. törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság, illetőleg a szövetkezet a jogutód. Tv.42.§. /1/ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést irásba kell foglalni. /2/ Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja. Tv.43.§. /1/ A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést - ha a felek másként nem állapodtak meg - cserehelyiség biztosítása, és a 24.§. /1/ bekezdés a/ - d/ pontjaiban meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet. /2/ Az önkormányzati helyiségre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a határozat időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül öt évig - a 24.§. /1/ bekezdés a/ -d/ pontjaiban meghatározott eseteket kivéve - felmondani nem lehet. /3/ A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja. Tv.44.§. /1/ Önkormányzati, illetőleg állami tulajdonban lévő életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződést lehet kötni. /2/ A bérlő köteles a polgári védelmi helyiségek hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott feltételeket betartani.

- 26 -

A bérlet létrejötte Ör. 26. §. /1/

A bérbeadó üres nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. A közgyűlés által meghatározott esetekben a pályázati eljárás mellőzhető.

/2/

A pályázat kiírása és elbírálása a Gazdasági Bizottság hatásköre.

/3/

Az elbírált pályázat alapján a szerződést a polgármester köti meg. Ör. 27. §.

/1/

A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a./ A bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, (település, kerület, utca, házszám) alapterületét, felszereltségi állapotát,

rendeltetését,

b./

a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folyttható tevékenység megjelölését;

c./

a bérleti szerződés - határozatlan, bekövetkezéséit tartó - időtartamát;

d./

a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget;

e./

a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.);

f./

a fizetendő bér mértékét

g./

a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját

h./

a pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell az elbírálás prioritás szempontjait.

határozott

vagy

feltétel

Ör. 28. §. A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a./ a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

- 27 b./

nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. Ör. 29. §.

/1/

A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

/2/

A bérbeadó műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jellegű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet. Ör. 30. §.

/1/

A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

/2/

A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze. Ör. 31. §.

A bérlő köteles gondoskodni: a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről; b)

a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról;

c)

a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről;

d)

az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

e)

az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze. Ör. 32. §.

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszüntetésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni. Ör. 33. §. A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához a Gazdasági Bizottság által megállapított feltételek mellett akkor adhat hozzájárulást, ha a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén

- 28 cserehelyiségre nem tart igényt. Ör. 34. §. /1/

A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

/2/

A megállapodásnak tartalmaznia kell:

/3/

a) b) c)

a helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét; az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását;

d)

az átvevő nyilatkozatát arra, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.

A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő a) b)

/4/

az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik; tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. tv. alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodásához a /3/ bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni. III. FEJEZET Átmeneti rendelkezések

Tv.65. §. Önkormányzati lakásra - megállapodás alapján fennálló, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabályban biztosított -ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog jogosultját a bérlő kiválasztásának joga változatlanul megilleti. Tv.66. §./1/ A törvény hatálybalépéséig létrejött tartási szerződés alapján a lakásbérleti jog akkor folytatható, ha e jog folytatásának a tartási szerződés megkötésekor hatályos jogszabályokban meghatározott feltételei fennállnak. /2/ Az /1/ bekezdésben említett szerződés esetén a lakásbérleti jog folytatását a törvény hatálybalépése után a bérbeadó ismeri el. Tv.67. §./1/Az önkormányzati lakást annak kell adni, aki a törvény hatálybalépéséig - a lakásbérleti jogviszony megszűnése után - a lakásban jóhiszemű jogcím nélküli személyként maradt vissza, és a lakás kiutalása a korábbi jogszabályok

- 29 alapján részére kötelező volt. /2/ Az a jóhiszemű volt bérlő (bérlőtárs), akinek a bérleti joga a törvény hatálybalépéséig megszűnt, a megszűnéskor hatályos jogszabályok alapján megfelelő másik lakásra tarthat igényt. /3/ Ha a bérlő lakásbérleti joga a törvény hatálybalépéséig már megszűnt, és a lakásban a bérlő által befogadott jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó maradt, elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt. /4/ A törvény hatálybalépéséig keletkezett elhelyezési kötelezettséget az teljesíti, akit az e kötelezettséget meghatározó jogszabály megjelöl. Az önkormányzati lakást kiutalás helyett bérbe kell adni. /5/ A törvény hatálybalépésekor a lakást jogcím nélkül használó jóhiszemű személy e törvény szabályainak megfelelő használati díjat köteles fizetni. Tv.68. §./1/A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, az az önkormányzat köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni, amelyik a lemondással érintett lakás tulajdonosává vált. /2/ Ha az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, az önkormányzat javára, a másik lakás bérbeadásának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza. Tv.69. §./1/ Ha az önkormányzati lakást magánszemély létesíti, a lakást annak kell bérbe adni, aki előzetesen a lakás bérlőjéül kijelöltek. /2/ Ha a kijelölt bérlő az építési munkát a megállapított határidőre nem végezte el, a bérbeadó és a kijelölt bérlő új határidőről vagy az elvégzett építési munka költségének megtérítéséről állapodhatnak meg. Tv.70. §./1/ Ha a törvény hatálybalépéséig a lakásbérleti jogról lemondtak és a kedvezményezett a lemondást elfogadta, a lakásbérleti jog folytatására a lemondáskor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. /2/ Ha a törvény hatálybalépéséig a lakás egy részéről vagy társbérleti lakrészről érvényesen lemondtak, a szerződést a lemondás érvényessé válásakor hatályos jogszabályok alapján kell módosítani és a lakás-használatbavételi díjat megfizetni. A lakás-használatbavételi díjjal kapcsolatban a bérbeadó jár el. /3/ Ha a törvény hatálybalépéséig a lakásbérleti jogról a lakással rendelkező szerv, az ingatlanközvetítő szerv vagy a bérbeadó javára érvényesen lemondtak, a bérlő által igényelhető pénzbeli térítésre a lemondás érvényessé válásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

- 30 /4/ Az ingatlanközvetítő szerv által a lemondás folytán a törvény hatálybalépéséig megszerzett önkormányzati lakás bérbeadásáról a tulajdonos önkormányzat rendelkezik. /5/ Állami lakás esetén a lakással rendelkező szerv a javára szóló lemondást a törvény hatálybalépése után nem fogadhatja el. Tv.71. §./1/ A bérlő a lakás- és helyiségbérleti szerződés felmondással történő megszűnése esetén igényt tarthat a befizetett lakásépítési hozzájárulásra, használatbavételi díjra, illetve igénybevételi díjra (a továbbiakban együtt: használatbavételi díj) kivéve, ha a bérbeadónak cserelakást (cserehelyiséget) kell felajánlania. /2/ A bérlő részére a törvény alapján kifizetett használatbavételi díjnak megfelelő összeg megtérítése attól a szervtől igényelhető, amelyet a bérlő által befizetett díj jogszabály alapján megilletett. /3/ A bérbeadó a használatbavételi díjat a felmondási határidőt követő nyolc napon belül köteles a bérlőnek megfizetni. /4/ A bérbeadó a használatbavételi díjat visszatarthatja, ha a bérlő a lakást, illetőleg a helyiséget a felmondásban meghatározott időpontban nem megfelelő állapotban adja vissza. Tv.72. §./1/ A használatbavételi díj összegéből megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény és a használatbavételi díj hátralékos összegének megfizetésével kapcsolatban a törvény hatálybalépése után is azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelynek alapján a kedvezményt, halasztást (részletfizetést) engedélyezték azzal, hogy a megfizetésről a bérbeadó dönt. /2/ Ha a volt tanácsi bérlakás és a bérbeadás útján hasznosított állami tulajdonú helyiség a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (a továbbiakban: KVSZ) kezelésébe került, az /1/ bekezdésben említett díjjal kapcsolatban annak az önkormányzatnak a jegyzője jár el, amelyiknek kizáró feltételek hiányában a lakás (helyiség) a tulajdonába került volna. /3/ A /2/ bekezdésben meghatározott esetben a használatbavételi díj azt az önkormányzatot illeti meg, amelynek jegyzője a díjjal kapcsolatos jogkört gyakorolja. Tv.73. §. Ha e törvény hatálybalépése után a szükséglakásra fennálló szerződés megszűnik, azt határozatlan időre bérbe adni nem lehet. Tv. 74. §./1/ A bérlő a nyugdíjasok házában lévő lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. /2/ Ha a nyugdíjasok házában lévő lakásra fennálló szerződést a bérlő felmondja és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a

- 31 bérbeadónak visszaadja, pénzbeli térítésre tarthat igényt, vagy részére legalább olyan lakást kell bérbe adni, amilyet a nyugdíjasok házába költözésekor a bérbeadónak átadott. /3/ A bérlő a garzonházban lévő önkormányzati lakásba, illetőleg a szobabérlők házában lévő önkormányzati tulajdonú lakrészbe a házastárs és kiskorú gyermeke kivételével más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat el. Tv.75. §. /1/ A szolgálati lakásra kötött szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek a) b)

a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, vagy a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége

megszűnik, kivéve, ha fegyveres testületi lakás esetén az illetékes miniszter ettől eltérően rendelkezett. /2/ Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati, illetőleg olyan vállalati bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték: a)

annak a bérlőnek, akinek - e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően - nem neki felróható okból szünt, illetőleg szűnik meg a szerződése, továbbá

b)

a lakás bérlőjének halálakor a vele együttlakó - e törvény 32. §. /3/ bekezdésében említett - személy részére a lakással rendelkező szervnek - e törvény szabályainak megfelelő - cserelakást kell felajánlani.

Tv.76. §./1/ Ha a felek másképp nem állapodnak meg, az e törvény hatálybalépése előtt létrejött lakás- és helyiségbérleti szerződés esetén a bérbeadónak és a bérlőnek az épület és a lakás fenntartásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakáshoz tartozó területek használatára a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. /2/ Az önkormányzati lakásra a törvény kihirdetéséig megállapított lakbér 1994. június 30-ig nem emelhető. /3/ A külállam tulajdonában lévő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra érvényes - az e törvény hatálybalépése előtt létrejött - szerződést a törvény nem érinti. Az ilyen lakásokra az e törvény hatálybalépésekor érvényes jogszabályokat kell alkalmazni. /4/ Aki e törvény hatálybalépésekor állandó jelleggel a lakásban jogszerűen lakik, annak nem kell kérnie a 21. §. /2/ bekezdésében szabályozott bérbeadói hozzájárulást. A bérlő halála esetén azonban a lakásbérleti jogot e törvény szabályainak megfelelően folytathatja.

- 32 -

/5/ E törvény a hatálybalépésekor már fennálló bérlőtársi jogviszonyt nem érinti. Tv.77. §. A törvény hatálybalépésekor önkormányzati tulajdonú helyiségre fennálló szerződés - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - cserehelyiség biztosítása nélkül tíz évig nem mondható fel. Tv.78. §./1/ Ha a törvény hatálybalépése előtt a helyiség egészét vagy ötven százalékát meghaladó részét albérletbe, illetőleg bármilyen jogcímen használatra átengedték, a bérbeadó a szerződést 1994. március 1-jéig cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet. /2/ Önkormányzati helyiség esetén nem érvényes a felmondás, ha a bérlő a felmondási határidő lejártáig az albérlővel (használóval) megállapodik a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében, vagy bérlőtársi szerződés megkötésében, illetőleg bérleti jogát az albérlőre átruházza. /3/ Ha a bérlő az albérlővel (használóval) a /2/ bekezdés szerint a bérleti jog átruházásában vagy bérlőtársi szerződés megkötésében állapodott meg, a bérbeadó ahhoz köteles hozzájárulni. /4/ Az /1/ bekezdésben foglalt szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kiskereskedelmi, vendéglátó, illetőleg fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató bérlő (vállalkozó) az üzletének üzemeltetésére a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött. Ör. 35. §. /1/

Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

/2/

Az ingatlanközvetítő szerv az e rendelet hatálybalépéséig lemondás folytán megszerzett önkormányzati lakás bérbeadására a rendelet hatálybalépését követően nem jogosult. Az önkormányzatokra vonatkozó sajátos rendelkezések

Tv.79.§./1/ Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelet-tervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére. Tv.80.§. /1/ Az önkormányzat rendelete lehetővé teheti, hogy az önkormányzat vállalata és költségvetési szerve önállóan határozza meg a feladataik ellátásához biztosított helyiség, valamint - a törvény hatálybalépésekor - vállalati, szolgálati és

- 33 átmeneti lakás bérbeadásánaki feltételeit. Ennek során az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, s a bérbeadó a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultságot kizárhatja. /2/ Ha az önkormányzat a vállalata és költségvetési szerve számára a bérbeadás feltételeinek önálló meghatározását nem teszi lehetővé, az /1/ bekezdésben említett lakást és helyiséget az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályok szerint kell bérbe adni. Ezekre az önkormányzat rendelete - a törvény keretei között - külön szabályokat állapíthat meg. /3/ E törvény rendelkezései nem érintik az önkormányzati törzsvagyonra vonatkozó szabályokat. Ör. 36. §. /1/

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának vállalata és költségvetési szerve a feladatai ellátáshoz biztosított helyiséget és az e rendelet hatálybalépésekor vállalati, szolgálati, átmeneti lakást e rendelet szabályai szerint adhatja bérbe.

/2/

A bérbeadás során kiköthető, hogy: a)

b) c) d)

a lakásbérleti szerződés a vállalattal, költségvetési szervvel (a továbbiakban: munkaadó) létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól, ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be a lakásba, a lakáscsereszerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes.

Tv.81.§./1/ Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Övt.) alapján a KVSZ, illetőleg ennek jogutódja kezelésében lévő lakások és e törvény hatálybalépésekor bérbeadás útján hasznosított helyiségek bérletére az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. /2/ Az /1/ bekezdésben említett lakások és helyiségek bérletére 1994. február 1jétől annak az önkormányzatnak a rendeletét kell alkalmazni, amelynek a lakás és helyiség, kizáró rendelkezés hiányában, a tulajdonába került volna. /3/ Ha az önkormányzat rendeletet nem alkot, a KVSZ-nek a bérbeadói jogainak gyakorlása során a /2/ bekezdésben említett önkormányzat véleményét előzetesen ki kell kérnie. Tv.82.§. /1/ A menedékjogot élvező személyek részére biztosított önkormányzati

- 34 tulajdonban lévő és e törvény hatálybalépésekor jogszabály szerint a Népjóléti Minisztérium, vagy egyetértésével más szerv rendelkezése alatt álló lakást bármely szervvel kötött megállapodás alapján - használó személy részére, kérelmére határozatlan időre bérbe kell adni. /2/ A szerződés megkötésével a Népjóléti Minisztérium rendelkezési joga megszűnik. Tv.83.§./1/ 1993. december 31-ig a bérbeadás útján hasznosított önkormányzati lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság rendelkezésére. /2/ Az önkormányzatok más önkormányzat tulajdonára fennálló, Övt.-n alapuló elővásárlási joga az önkormányzati lakások és az e törvény hatálybalépésekor bérbeadás útján hasznosított önkormányzati helyiségekre nem érvényesíthető. Tv.84.§./1/ Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a korábban jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzéken szereplő igények felülvizsgálatáról és a lakásigények kielégítésének módjáról. Felülvizsgálja a lakásigényléseket és rendelkezik az igénylési letétekről és kamatairól. /2/ Önkormányzati rendelet határozza meg - az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban - az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét. /3/ A lakáskiutalási névjegyzékben szereplő személyes adatok a névjegyzék felülvizsgálatáig kezelhetők, illetőleg az abban szereplő adatok az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a lakásigények elbírálásához felhasználhatók. /4/ A /2/ bekezdésben említett önkormányzati rendelet, illetőleg a 87.§. /4/ bekezdése alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg ebből személyazonosító adat nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető. Tv.85.§. /1/ A lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat köteles 1996. december 31-ig a kényszerbérlő részére önkormányzati cserelakás bérbeadását felajánlani. /2/ Ha az önkormányzat a lakás bérbeadását a kényszerbérlőnek felajánlotta, a bérbeadó a bérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. Ör. 37. §. /1/

A jelen rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzéken szereplő igényeket az 1994. évi bérbeadási névjegyzék elkészítéséig a Szociális Bizottság köteles felülvizsgálni. A felülvizsgált és kielégíthető igényeket a bérbeadási névjegyzéken szerepeltetni kell.

/2/

A lakásigénylőknek a lakásigénylést a rendelet szabályai szerint 1994. június 30-

- 35 ig meg kell újítani.

A közös tulajdonra vonatkozó szabályok Tv. 88.§. Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás és helyiség bérletére az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az állam és más személy közös tulajdonában lévő lakás és helyiség bérbeadására az állami lakásra és helyiségre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Vegyes rendelkezések Tv.89. §./1/ Ha e törvény a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a bérbeadó a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható, erről a bérlőt írásban értesíteni kell. /2/ Ha a bérbeadó harminc - vagy az /1/ bekezdés szerint meghosszabbított további harminc - napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni. Tv.90.§./1/ Az önkormányzatot a 85.§./1/ és /2/ bekezdésében meghatározott feladatának ellátásához költségvetési támogatás illeti meg. /2/ A támogatás mértéke: a) ha az önkormányzat a bérlőnek a tulajdonában lévő lakást ad bérbe, az e lakásra 1992-ben megállapítható lakás-használatbavételi díjnak legfeljebb a tízszerese, b) ha az önkormányzat más módon gondoskodik az elhelyezésről, az önkormányzati ráfordítás összegének a fele, de ez nem haladhatja meg a bérlő által lakott lakásra 1992-ben megállapítható lakás-használatbavételi díj tízszeresét. /3/ A /2/ bekezdésben említett támogatás az önkormányzatot akkor is megilleti, ha a bérbeadó és a bérlő a kényszerbérletet közös megegyezéssel szünteti meg, és az önkormányzat a bérlőnek lakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet. /4/ Az egy naptári évben teljesített elhelyezési feladatok után járó támogatást az önkormányzat a következő év január hónapjában igényelheti a Pénzügyminisztériumtól. Végrehajtási eljárás Tv.91. §./1/ E rendelet hatálybalépését követően a lakás- és helyiség kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító határozatok végrehajtásának elrendelése és foganatosítása bírósági végrehajtásra tartozik.

- 36 -

/2/ A törvény hatálybalépése előtt hozott, végrehajtást elrendelő határozat végrehajtásának foganatosítására az /1/ bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. /3/ A /2/ bekezdésben említett határozatban szereplő személyes adatok a végrehajtási eljárás befejezéséig kezelhetők. Hatálybalépés Tv.94.§./1/ E törvényben meghatározott kivételekkel, a törvény hatálybalépéséig indult bírósági, valamint a lakásügyi és elhelyező hatósági elsőfokú eljárásban és az ennek során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati (felülvizsgálati) kérelem elbírálására, továbbá új eljárás elrendelése esetén a törvény hatálybalépése után is az elsőfokú eljárás megindításakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. /2/ Az /1/ bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás lakás, helyiség igénybevételével, vagy olyan eljárással kapcsolatos, amelyben a bérlő felhívható, hogy költözzék a tulajdonában álló lakásba, vagy azt idegenítse el, illetőleg lakásbérleti jogviszonyáról mondjon le. /3/ Ha a törvény hatálybalépése előtt jogszabály előírta, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez vagy jog szerzéséhez a lakásügyi (elhelyező) hatóság jóváhagyó, engedélyező, hozzájáruló, elfogadó, elismerő határozatára van szükség, s az erre irányuló kérelmet a törvény hatálybalépéséig nem terjesztették elő, ezt követően eljárás nem indítható. /4/ Ha a törvény hatálybalépése előtt jogszabály a lakással (helyiséggel) rendelkező szerv, az eltartó, a bérlőtárs, a bérlőkiválasztási jog jogosultja vagy a bérbeadó a /3/ bekezdésben említett jognyilatkozatának beszerzését írta elő, s azt a törvény hatálybalépéséig nem kérték, azt követően a jognyilatkozatot e törvény alapján lehet megadni. /5/ Ha a lakás kiutalásáról szóló határozat a törvény hatálybalépéséig jogerőssé és végrehajthatóvá vált, a szerződést - a határozatban megjelölt bérlővel - a kiutalásnak megfelelő tartalommal kell megkötni. A kiutaló határozatban nem érintett kérdésekben a szerződés tartalmára a törvény rendelkezései az irányadók. /6/ Az /5/ bekezdést kell megfelelően alkalmazni annak a lakás és helyiségbérleti szerződésnek a megkötésére, amely az /1/ bekezdésben említett eljárásban hozott határozaton, illetőleg a /4/ bekezdésben említett jognyilatkozaton alapul. /7/ Ha a lakás- vagy helyiségbérleti jogviszony kisajátítási határozat, továbbá lakás közületi elhelyezés céljára történő igénybevétele folytán vagy az építésügyi hatóság épület lebontását, átalakítását elrendelő, illetőleg engedélyező határozata alapján szűnik meg, a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő elsőfokú és jogorvoslati eljárásban az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás megindításakor

- 37 hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a lakást és a helyiséget kiutalás helyett bérbe kell adni. /8/ A jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználónak a lakás elhagyására vonatkozó kötelezettsége elmulasztása miatt, illetőleg a jogcím nélküli helyiséghasználat, valamint a helyiség és terület rendeltetésellenes használata miatt indult bírsággal kapcsolatos adóhatósági eljárást meg kell szüntetni, a jogerős és végrehajtható bírságot be kell hajtani. /9/ Határozatban előírt építési munka elvégzésének és a helyiség (lakás) pótlási kötelezettség elmulasztása esetén a törvény hatálybalépése után is megtehető a korábbi jogszabályban ilyen esetben meghatározott elhelyező hatósági intézkedések. /10/ A jegyző (főjegyző) a törvényben meghatározott esetekben gyakorol lakásügyi és elhelyező hatósági hatáskört. A főjegyző ilyen hatósági jogkört a törvény keretei között azokban az ügyekben gyakorol, amelyekben a törvény hatálybalépéséig is elsőfokú hatóságként járt el. Ör. 38. §. /1/

Ez a rendelet 1994. február hó 1. napján lép hatályba.

/2/

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik "az egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról, a lakás és telekgazdálkodásról, valamint a lakásépítés (vásárlás) helyi támogatásáról szóló többször módosított 4/1986. (IX.24.) sz. tanácsrendelet még hatályos rendelkezései.

/3/

Amennyiben e rendelet eltérő szabályokat nem tartalmaz, a bérbeadót megillető jogokat a polgármester gyakorolja.

Békéscsaba, 1994. év január hó 20. nap Pap János polgármester

Dr.Simon Mihály jegyző"

A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. február 10. 1.sz. melléklet Bérbeadó kötelezettségei 1./

A bérbeadó köteles gondoskodni bérleti díj ellenében a) az épület karbantartásáról b) az épület központi berendezéseinek álandó üzemképes állapotáról.

- 38 -

E rendelet alkalmazásában központi berendezések a következők: -

-

c)

2./

A több lakást ellátó központi fűtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó főelzáró szerelvényig;

-

A csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pontjáig;

-

Az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérő berendezésig, illetőleg a biztosító tábláig;

-

a több lakást szolgáló szellőztetőberendezés;

-

a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

-

a személy és teherfelvonó;

-

a káziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;

-

több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;

-

a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

A közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

A bérleménnyel, az érintettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 2.sz. melléklet Jelenlegi lakbérszintek -

összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükséglakás

22 Ft/m2/hó 15 Ft/m2/hó 7,50 Ft/m2/hó 4,50 Ft/m2/hó 2,50 Ft/m2/hó

- 39 Tárgy:Döntés rendelet alkotásáról - A közgyűlés 20 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 2/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének szabályairól előterjesztett rendelet-tervezetet jelen ülésén érdemben tárgyalja, és megalkotja a fenti tárgyú önkormányzati rendeletét. Tárgy:Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének szabályairól szóló rendelet megalkotása - A közgyűlés 20 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét, a rendelet mellékletét képező jegyzéket pedig 17 igen, egyhangú szavazattal fogadta el: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/1994. (I.20.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉV? LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL 1. §. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosított lakásokra (továbbiakban: lakás). 2. §. /1/

A határozatlan időre bérbeadott lakás megvásárlására elsősorban a bentlakók jogosultak a következő sorrend szerint: a) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő b) a bérlő egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostohaneveltgyermeke, örökbefogadó, mostoha-, nevelőszülője c) a bérlő élettársa

/2/

Nem idegeníthető el az a lakás, amely valamely állami szerv részére szolgálati lakás céljára szolgál, vagy e szerveket a lakáson bérlőkijelölési jog illeti meg, és e jelleget a lakás felett rendelkezni jogosult nem szünteti meg.

/3/

A lakás eladására csak akkor kerülhet sor, ha a bérlőnek nincs tartozása sem az önkormányzat, sem a közüzemek felé, illetve ha a bérleti joga per-, teher-, igénymentes.

- 40 -

3. §. /1/

A lakás vételárát a forgalmi érték alapján kell megállapítani.

/2/

A forgalmi érték megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az adott állapotú lakás az eladás időpontjában reális forgalmi értéken milyen összegért lenne lakásként eladható. Figyelmen kívül kell hagyni azokat a ráfordításokat, amelyeket a mindenkor hatályos lakásügyi jogszabályok szerint a bérlőnek kellett elvégezni. A forgalmi érték megállapításánál fel kell tárni az épület valós műszaki állapotát, beleértve ebbe a halaszthatatlan munkát és a szükséges felújítások feladatok sorát és hozzávetőleges összegét is. Mindezeket az információkat közölni kell az érintett lakókkal.

/3/

A forgalmi értéket -

lakott lakás esetében 25 %-kal; teljes felújításban 15 éven belül nem részesült lakásoknál plusz 10 %-kal; semmilyen felújításban nem részesült lakásnál további 5 %-kal

csökkenteni kell. 4. §. /1/

A lakásvásárláshoz az önkormányzat részletfizetési lehetőséget biztosít. Az eladási ár 10 %-át a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékot a vevő - évi 3 %-os kamat mellett - legfeljebb 35 év alatt fizetheti meg. A havi törlesztőrészlet nem lehet kevesebb, mint az adásvétel idejében fennálló lakbér havi összege.

/2/

Ha az /1/ bekezdésben leírt mértéket meghaladó összeget fizet be a vevő, a 10 % felett befizetett összegből 40 %-os kedvezmény illeti meg.

/3/

Az önkormányzat jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki a lakásokra az eladási ár teljes kiegyenlítéséig, és azt az ingatlannyílvántartásba be kell jegyezni.

/4/

Az önkormányzat a lakásokra vonatkozóan az elidegenítéstől számított 5 évre visszavásárlási jogot köt ki, amelyet az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. Az önkormányzat visszavásárlási jogát a lakás elidegenítése esetén gyakorolja. 5. §.

Az elidegenítésre kijelölt lakások jegyzékét az 1.sz. melléklet tartalmazza. 6. §.

- 41 Ez a rendelet 1994. január 21. napján lép hatályba. Békéscsaba, 1994. január 20. Pap János polgármester

Dr.Simon Mihály jegyző"

A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. január 27. 1. sz. melléklete Az elidegenítésre kijelölt lakások jegyzéke Áchim ltp. 3. Bánszki u. 2. Bánszki u. 4. Bánszki u. 6. Bánszki u. 8. Bánszki u. 10. Bartók B. út 37. Bartók B. út 47. Bartók B. út 49. Bartók B. út 53. Bartók B. út 55. Bartók B. út 57. Bartók B. út 59. Bartók B. út 71. Bartók B. út 73. Bartók B. út 75. Bartók B. út 77. Berzsenyi u. 1-3. Berzsenyi u. 5. Berzsenyi u. 7. Derkovits sor 8. Derkovits sor 9. Derkovits sor 10. Derkovits sor 11. Derkovits sor 12. Derkovits sor 13. Derkovits sor 14. Derkovits sor 15. Derkovits sor 16. 1919-esek tere Gyulai út 37-39. Gábor Á.u.13.

- 42 Gábor Á.u.15. Ihász u.5. Ihász u.6. Kisszik u.4. Kisszik u.6. Kisszik u.8. Kisszik u. 10. Lencsési út 35-37. Lencsési út 55-57. Munkácsy u. 5. Munkácsy u. 7. Munkácsy u. 9. Munkácsy u. 11. Munkácsy u. 13. Munkácsy u. 15. Munkácsy u. 17. ?r u. 3. ?r u. 14. ?r u. 15. ?r u. 13. ?r u. 17. ?r u. 19. ?r u. 21. ?r u. 23. Pásztor u. 95. Pásztor u. 97. Pásztor u. 99. Pásztor u. 148. Pásztor u. 150. Pásztor u. 152. Penza ltp.6. Penza ltp.11. Penza ltp.12. Penza ltp.13. Penza ltp.14. Penza ltp.16. Penza ltp.17. Penza ltp.21. Piski u.1-3-5. Szabadság tér 20-22. Szabadság tér 24. Szabadság tér 26. Szabadság tér 12-14. Toldi u.2-4. Toldi u. 6. Toldi u. 8. Toldi u. 10. Tolnai u.1.

- 43 Tolnai u.2. Tolnai u.3. Tolnai u.4. Trefort u. 4. Trefort u. 4/1. Tulipán u. 10. Tulipán u. 12. Tulipán u. 14. Tulipán u. 16. Vécsey u. 2. Vécsey u. 4. Vécsey u.6. Vécsey u.8. Vécsey u.9. Vécsey u.10. Vécsey u.12. Vécsey u.14. Vécsey u.16. Vécsey u.32. Vécsey u.34. Vécsey u.36. Vécsey u.38. Vécsey u.40. Vécsey u.42. Wlassics s.13. Wlassics s.15. Wlassics s.17. Wlassics s.19. Wlassics s.21. Wlassics s.23. Lepény P.u. 1 Kazinczy lt.3. Kazinczy lt.4. Kazinczy lt.5. Kazinczy lt.11. Kazinczy lt.12. Kazinczy lt.13. Kazinczy lt.14. Kazinczy lt.16. Kazinczy lt.17. Kazinczy lt.20. Kazinczy lt.21. Kazinczy lt.26. Kazinczy lt.27. Kazinczy lt.28. Kazinczy lt.31. Munkácsy tér 4-5. Kazinczy u. 3.

- 44 Ihász u.1. Ihász u.3. Ihász u.4. Kisszik u.2. Tulipán u.2. Penza lt.2. Penza lt.22. Árpád sor 16. Árpád sor 10. Derkovits sor 7. Alsókörös sor 26. Bartók B. út 24. Botyánszki Pné u. 14. Berényi út 2. Berényi út 1. Berényi út 8. Fürst S.u.3. Kiss E.u. 8/2. Baross u.5. Baross u.6. Baross u.8. Baross u.14-16. Baross u.26. Baross u.28. Baross u.32. Dr.Becsey O.u. 7/1. Orosházi út 53. Orosházi út 63-65. Szántó K.János u.6. Szív u.6. Tinódi u.1. Andrássy út 61. Andrássy út 63-65. A jegyzékben felsorolt lakások közül csak a határozatlan időre bérbeadott lakások idegeníthetők el. A szolgálati lakások és a bérlőkiválasztási joggal terhelt lakások a határozatlan, vagy meghatározott idejű bérleti szerződéstől függetlenül csak akkor idegeníthetők el, ha a lakás felett rendelkezni jogosult szerv is kérte, vagy ahhoz írásban hozzájárult. AZ 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET-TERVEZET VITÁJA SORÁN HOZOTT DÖNTÉSEK Tárgy:Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos többletkiadások fedezésére hitelfelvétel - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

- 45 3/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos többletkiadások Országgyűlés által elismert összegének második 50 %-át - azaz 71.794.5 Ezer Ft-ot - hitelfelvétellel kívánja megelőlegezni. Feljogosítja Pap János polgármestert a hitel felvételére. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1994. február 28. Tárgy:Sportbizottság módosító javaslata az 1994.évi költségvetési rendelet-tervezethez - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 4/1994.(I.20.) Közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy az 1994. évi költségvetési rendelet-tervezet 1. sz. mellékletének "Kiadások" között szereplő "Felújítások" 75.117 E Ft-ból kerüljön át 2,3 M Ft a "Kiadások" között szereplő 881.081 E Ft-ba, így a 3.sz. mellékleten a "Támogatások" összege 79.272 E Ftra, 2,3 M Ft-tal megnövekszik. Domokos László alpolgármester Felelős: Határidő: februári közgyűlés -

A közgyűlés úgy döntött 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással, hogy az 1994. évi költségvetési rendelet-tervezet 3.sz. mellékletében szereplő "Oktatási innovációs alap" 10 M Ft-os előirányzata csökken 9 M Ft-ra. Az előirányzatok között új sorként szerepeljen "Nemzetiségi oktatási feladat" címen 1 M Ft.

-

A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal úgy dönt, hogy az 1994. évi költségvetési rendelet-tervezet 4.sz. melléklete "További fejlesztési igények" oszlopa egészüljön ki "Kábel-TV fejlesztés (Jaminai Kábel-TV gerincvezeték építés támogatása) 2,5 M Ft-tal.

-

A közgyűlés úgy dönt, hogy az 1994.évi költségvetési rendelet-tervezet 3.sz. melléklet "Támogatások" előirányzatán belül külön sorként szerepeljen a "Garabonciás Napok" támogatása 500 E Ft-tal.

-

A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal úgy dönt, hogy az 1994.évi költségvetési rendelet-tervezet 3.sz. melléklet "Támogatások" előirányzatnál külön soron szerepeljen a "Földkiadó és földrendező bizottságok költségeinek térítése", 1.424 E Ft-tal.

- 46 -

-

A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal úgy dönt, hogy az 1994.évi költségvetési rendelet-tervezet 1.sz. melléklet "Felújítások" 75.117 E Ft-on belül külön sorként szerepeljen a "Kórház" 10 M Ft-os, és az "Alapellátás" 3 M Ft-os felújítási előirányzata.

-

A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal úgy dönt, hogy az 1994.évi költségvetési rendelet-tervezet 4.sz. mellékletében a "További fejlesztési igények" között új tételként szerepeljen az "Egészségügyi alapellátás gép, műszer beszerzése" 3 M Ft-tal.

Tárgy:Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. sz. alatti ingatlan értékesítése - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 5/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. sz. alatti irodaház ingatlan értékesítéséhez. Egyetért az "Ajánlatkérés"-ek tartalmával, azok megjelentetésével helyi és országos lapokban. Felelős: Határidő:

Domokos László alpolgármester a hirdetés megjelentetésére: 1994. február 10. AJÁNLAT

KÉRÉS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata értékesíteni kívánja a Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. szám alatti ingatlanban lévő tulajdoni részét, melyben az alábbi rendeltetésű és elkülöníthető helyiségek (helyiség csoportok) vannak: Főépület földszint: irodák 11 db, összesen 235 m2 büfé raktárral 33 m2 előadó terem 122 m2 étterem felszerelt melegkonyhával 193 m2 Főépület I. emelet: -

irodák 24 db, összesen

479 m2

Főépület II. emelet: -

irodák 26 db, összesen

504 m2

- 47 Raktározásra, vagy egyéb célra alkalmas pince: 259 m2 Udvari melléképület: -

autójavító műhelysor, összesen 439 m2 raktárak, összesen 139 m2

Az irodaház ingatlan városközponti fekvésű, 10 éve teljes felújításban részesült, teljes infrastruktúrával ellátott, parkoló állásokkal kialakított 5571 m2 telken lévő földszint + 3 szintes ingatlan. A felépítmény megvásárolható részben, vagy egészben, az értékesítés feltételeiről és lehetőségeiről tájékoztatást ad a Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelő Irodája. Megvásárlás alól kivétel a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által kijelölt helyiségek. Vásárlási szándékot írásban, zárt borítékban, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Vagyonkezelő Iroda Vezetőjéhez lehet benyújtani (5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. Telefon: 66/441-600) Ajánlat benyújtási határidő: 1994. március 7. 13 óra. Az ajánlatban az igényelt helyiség/ek/re kell kitérni. Részenkénti eladás esetén döntés az ajánlatok alapján kiírt versenytárgyalás során alakul ki. A versenytárgyalás meghirdetésének ideje: 1994. március 25-ig. A versenytárgyalás tervezett időpontja: 1994. március 31. Az Önkormányzat fenntartja azt a jogot, hogy az ingatlan legalább 80 %-ának megvásárlása esetén hirdet eredményt.

Tárgy:Békéscsaba önkormányzat 1994-ben kiemelt nagyságrendű beruházásai és annak finanszírozása (Rózsa Ferenc Gimnázium, Hulladékkezelő mű) - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 6/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT I./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Rózsa Ferenc Gimnázium beruházására fordítandó összeg - 1994-ben 252 M Ft, 1995-ben 98,3 M

- 48 Ft - forrásait az alábbi részletezéssel hagyja jóvá: -

67 M Ft maradvány terhére történő felhasználást, mely a Szent István tér 9.sz. ingatlan eladásából befolyt összeg,

-

45 M Ft állami kártalanítás az evangélikus egyházzal kötött megállapodás értelmében.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.sz. ingatlan értékesítéséhez. Az eladásból származó összegből 1994-ben 140 M Ft-ot, 1995-ben 75 M Ft-ot használ fel a Rózsa Ferenc Gimnázium beruházására. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. augusztus 31. II./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hulladékkezelő mű beruházási forrásait az alábbiak szerint hagyja jóvá: Külső forrásként a Központi Környezetvédelmi Alapból 1994-ben és 1995ben 70-70 M Ft, 1996-ban 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást igényel, valamint 1994-ben és 1995-ben további 70-70 M Ft, 1996-ban 20 M Ft kamatmentes támogatást kér.

A Központi Környezetvédelmi Alapból pályázandó támogatás mellett elő kell készíteni a "koncessziós" tőke bevonásának lehetőségét. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: folyamatos

-

A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal úgy dönt, hogy az 1994.évi költségvetési rendelet-tervezet 4.sz. mellékletének 1. alcíme 12.750 E Ft-tal, 3. alcíme 2 M Ft-tal, 4. alcíme 33 M Ft-tal (Munkácsy Emlékmúzeum létesítése 14 M Ft, közvilágítás korszerűsítése 8 M Ft és belvárosi közpark építés 11 M Ft) kerül elfogadásra. Forrása a vállalkozási bevétel ugyanekkora összeggel.

-

A 4. számú melléklet 5. alcímére (Egyéb beruházási feladatok) a közgyűlés egy összegben 70 M Ft-ot állít be; 6. alcímként pedig a Vállalkozási bevételek érdekében szükséges kiadásokra 30 M Ft-ot irányoz elő. Fedezetként 82,25 M Ft összegben ingatlanértékesítésből származó bevételt, 17,75 M Ft összegben az általános tartalék előirányzatát határozza meg.

Tárgy:1994. évi költségvetési rendelet-tervezet

- 49 - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

7/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1994. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet-tervezetét a napirend vitája során megszavazott módosításokkal együtt elfogadja. Utasítja a jegyzőt, hogy a rendelet-tervezet meghirdetésre kerüljön a Heti Mérleg című városi lapban. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. február 2.

Tárgy:Rózsa Ferenc Gimnázium kialakítása - A közgyűlés 17 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

8/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Rózsa Ferenc Gimnázium kialakításával kapcsolatban beérkezett pályázatokat elbíráló team javaslatával összefüggésben dönteni kíván az elbírálás módjáról. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: értelem szerint Tárgy:Csabaszabadi község ingó- és ingatlanvagyon igénye - A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 9/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet igazgatóját, hogy

- 50 -

-

a Kórház-tanya 1992. szeptember 10-i állapotnak megfelelő ingó vagyonát állapítsa meg és azt leltár szerint adja Csabaszabadi Község Önkormányzatának tulajdonába. Amennyiben az ingóvagyon egy része elhasználódott, megsemmisült, vagy értéke csökkent, a rendes gazdálkodás által indokolt mértékű vagyoncsökkenés értékét az intézmény költségvetésének terhére Csabaszabadi Önkormányzatnak térítse meg. Az 1992. szeptember 10-e után létrejött, vagy szerzett ingóvagyonra, illetve az intézmény gazdálkodásának eredményeként keletkezett vagyonra az átadási kötelezettség nem terjed ki.

-

A Kórház-tanya ingatlan hasznosítására saját hatáskörében és az intézmény költségvetésének terhére kössön szerződést Csabaszabadi Önkormányzatával.

Felelős: Dr.Nagy Balázs orvos-igazgató Határidő: 1994. február 28-i beszámolással 2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja: -

az érintett intézmények és vállalatok vezetőit, hogy Csabaszabadi község területén lévő és használatukban álló önkormányzati tulajdonú ingóvagyont az 1992. szeptember 10-i állapotnak megfelelően mérjék fel, és azt leltár szerint adják Csabaszabadi Önkormányzatának tulajdonába

-

a jegyzőt, hogy a Csabaszabadi területén lévő önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonosváltozásának az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodjon.

Felelős:

dr.Simon Mihály jegyző Kurecskó József Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Jambrich Mihály Ingatlankezelő Vállalat igazgatója dr.Rück András Egészségügyi Alapellátási Intézmény mb. igazgatója Kocsis L.Péterné Óvodai GESZ vezetője Szloszjár Györgyné a 11.Sz. Általános Iskola igazgatója

Határidő: 1994. február 28-i beszámolással 3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata felkéri Csabaszabadi Község Önkormányzatát arra, hogy tegyen ajánlatot a Csabaszabadi, Gerendási legelő 792. sz. alatti általános iskola és óvoda épületében lévő 1 db. lakás kiürítésének megoldására, vagy e kötelezettség

- 51 ellentételezésére. Felelős: a határozat közléséért dr.Simon Mihály jegyző Határidő: azonnal Tárgy:Dr.Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet ápolási igazgatói pályázata - A közgyűlés a határozat 2./ pontját 19 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3./ pontját 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással fogadta el: 10/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy egyik jelölt sem kapta meg a szavazás során a minősített többséget, ezért az ápolási igazgatói munkakörre kiírt pályázat eredménytelen.

2./

Egyidejűleg új pályázatot ír ki, a korábbi hirdetéssel megegyező szöveggel. Az új ápolási igazgató kinevezéséig a korábban megbízott ápolási igazgató látja el a feladatokat.

3./

A beérkező pályázatok elbírálásával a közgyűlés a korábban e célra létrehozott bizottságot bízza meg. Felelős: Pap János polgármester Határidő: a pályázat kiírására: 1994. február 28.

Tárgy:Beszámoló az önkormányzati intézmények működéséről (intézmények részleges pénzügyi átvilágítása) - A közgyűlés 17 igen szavazattal, 4 tartózkodással hozta meg határozatát: 11/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 504/1993. (XI.4.) sz. közgy. határozat alapján a középfokú oktatási és egyéb feladatot ellátó intézmények részleges átvilágítási jelentéseit tudomásul veszi. Szakmai szempontból kifogásolható teljesítés indokával a Dunaholding Szarvas Kft., valamint a Saldo Rt. részére a vállalási ár 75 %-os kifizetését engedélyezi. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. január 31.

- 52 -

Tárgy:Rózsa Ferenc Gimnázium átalakítására beérkezett pályázatokat elbíráló team véleménye - A közgyűlés 14 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 12/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Rózsa Ferenc Gimnázium átalakításával megbízza: 1./

a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt-t (Békéscsaba, Kazinczy u.4.) - a tanügyi I.-II. jelű épület, az azokat összekötő folyosó és központi épület, valamint a főbejárat térburkolata és kerékpártároló, továbbá a kerítés építésével.

2./

A NOVA-Invest Tervező- Építő és Kereskedelmi Kft-t (Békéscsaba, Irányi u. 4-6.) - a melegítőkonyha, az étterem és a tornaterem létesítmények megvalósításával.

3./

A TESZT Tervező-Szervező- és Fővállalkozó közműépítéssel, a sportudvar és kertépítéssel.

Kft-t

-

a

külső

A közgyűlés megbízza a Pályázatelbíráló Team-et a fentiek szerinti versenytárgyalási eredmény kihirdetésére. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal

Tárgy:Beszámoló a Városgazdálkodási Vállalat 1993. évi üzleti tervének teljesítéséről - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 13/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városgazdálkodási Vállalat 1993. évi üzleti tervének végrehajtásáról készített beszámolót elfogadja. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal Tárgy:Beszámoló a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat 1993. évi üzleti tervének

- 53 végrehajtásáról - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 14/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat 1993. évi üzleti tervének végrehajtásáról készített beszámolót elfogadja. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal Tárgy:Újraszavazás elrendelése Ingatlankezelő Vállalat és Vagyonkezelő Kft. átalakulása tárgyában (Vagyonkezelő Rt. alapító okirat módosításai - határozati javaslat 11./ pontja) - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 15/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése új szavazást rendelt el "Az Ingatlankezelő Vállalat és Vagyonkezelő Kft. átalakulása" tárgyú határozati javaslat 11./ pontjában foglaltakra vonatkozóan. Tárgy:Ingatlankezelő Vállalat és a Vagyonkezelő Kft. alakulása - A közgyűlés a határozat 1./ pontját 20 igen, egyhangú szavazattal, 2./ pontját 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással, 3./ pontját 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással, 4./ pontját 19 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással, 5./-6./-7./-8./-9./ pontát 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással, 10./ pontját 22 igen, egyhangú szavazattal, 11./ pontját 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodással az alábbiak szerint hozta meg: 16/1994. (I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat 1993. december 31-i két személyes KFT-vé történő átalakulását, átalakulási tervét, az 1993. szeptember 30-i könyvviteli zárómérleg alapján elkészített vagyonmérleg tervezetét, valamint társasági szerződését. Az átalakulási terv adatai - a

- 54 vagyonmérleg tervezet adatait és társasági szerződés szabályait kivéve csak tájékoztató jellegűek. Az új társaság neve: Csabai Üzemeltető és Szolgáltató KFT. (CSÜSZ KFT.) A társaság vagyonmérleg tervezete szerint a KFT 18.691 ezer forint saját tőkéből 15 millió forint a törzstőke összege. Az önkormányzat törzsbetétje 12 millió forint. A Békéscsaba Vagyonkezelő Részvénytársaság követelése fejében szerzett üzletrésze 3 millió forint. A tulajdonosok képviseletében az Önkormányzat polgármestere és az Rt ügyvezető igazgatója jár el. 2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Békéscsaba Város Vagyonkezelő KFT 1993. december 31-i egyszemélyes részvénytársasággá történő átalakulását, átalakulási tervet, az 1993. október 31-i könyvviteli zárómérleg alapján elkészített vagyonmérleg tervezetét. Az átalakulási terv adatai - a vagyonmérleg tervezet adatait és társasági szerződés szabályait kivéve - csak tájékoztató jellegűek. Az új társaság neve: Békéscsaba Vagyonkezelő Részvénytársaság (Békéscsaba RT) A társaság vagyonmérleg tervezete szerinti 846.579 ezer Ft saját tőkéből 400 millió Ft az alaptőke ( a részvények értéke). Az alapítói jogosítványokat az alapító okiratban részvénytársaság közgyűlése cím alatt foglalt esetekben az önkormányzat közgyűlésének határozatai alapján, egyéb esetekben átruházott hatáskörrel a polgármester önállóan gyakorolja.

3./

Az átalakult társaságok legkésőbb 1994. február 28-ig készítsék el számla- és elszámolási rendjüket. Az egyéb szabályzatok és ügyrendek elkészítési és elfogadási határideje 1994. április 30. Felelős: A társaságok ügyvezetői, illetve igazgatója. Határidő: értelem szerint

4./

A közgyűlés elfogadja a Vagyonkezelő Részvénytársaságnak az üzemeltető szervezetben szándékolt tulajdonszerzési igényét az átalakulási tervben felvázolt módon és mértékben. Felelős: Pap János polgármester Végh László ügyvezető Határidő: megállapodás: 1993. december 31. napjával.

- 55 5./

A lakások és helyiségek bérletéről szóló jogszabályok, valamint az átalakulási terv javaslatai alapján az ingatlan gazdálkodás szerződéses rendszere készüljön el 1994. április 1-ig, (bérleti, üzemeltetési (karbantartási), megbízási szerződések.) Felelős: Domokos László alpolgármester Az önkormányzati határozatokon alapuló szerződések elkészítéséért felelősek: Üzemeltető szervezet ügyvezetői Vagyonkezelő RT igazgatója Határidő: 1994. április 1.

6./

A vízfogyasztás megállapításának, a díjbeszedés célszerű rendszerének kialakítására készüljön írásos javaslat. Határidő: 1994. február 28. Felelős: Vagyonkezelő szervezet igazgatója Üzemeltető szervezet ügyvezetői

7./

A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalatnak hasznosításra átadott önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkezelését 1994. január 1-től a Békéscsaba Vagyonkezelő Részvénytársaság végzi részletes lista alapján. Az ilyen ingatlanok bérbeadása után járó bérleti díj a Vagyonkezelő RT árbevételét képezi 1994. január 1-től. Felelős:

Domokos László alpolgármester Vagyonkezelő Rt. igazgatója Határidő: értelem szerint

8./

A bérleti jogviszony megszűnése miatt a volt bérlőnek járó használatbavételi díj bonyolítása a Vagyonkezelő RT feladata 1994. január 1-től. Az ilyen kifizetés a tulajdonos önkormányzatot terheli. A kifizetett használatbavételi díjat elszámolás mellett a Vagyonkezelő Részvénytársaság legalább negyedévente igényli az önkormányzattól. Felelős: Vagyonkezelő RT igazgatója Határidő: értelem szerint

9./

A Békéscsaba Város Vagyonkezelő RT alapító okiratának 5.9 pontja alapján a közgyűlés 40 db, egyenként 10.000.000 Ft, azaz Tízmillió forint névértékű, névre szóló általános jogokat biztosító összevont címletű részvény kiadásáról határoz.

- 56 Felelős: Vagyonkezelő RT Igazgatósága 10./

A Csabai Üzemeltető és Szolgáltató KFT társasági szerződésének elfogadott módosításai: I.8.

Az üzletrész átruházása, felosztása: Az alábbi kiegészítés került elfogadásra: "A társaság részleges, vagy teljes privatizációja esetén a társaság aktív dolgozói jogosultak az önkormányzati üzletrész könyvszerinti értékének egytizedét fele áron megvásárólni. Az igénylési és teljesítési szabályokat a tulajdonos önkormányzat közgyűlése jogosult megállapítani. A kedvezményes dolgozói tulajdonszerzést követő üzletrész értékesítése során elsőbbséget kell biztosítani a dolgozók üzletrészvásárlási szándékának."

II.15. Ügyvezetők: 15.1. pontjának módosított szövege: "A társaság napi munkáját a taggyűlés által választott, a társasággal munkaviszonyban álló két ügyvezető irányítja a jogszabályok és a társasági szerződés keretei között. A taggyűlés által az első 2 évi időtartamra kijelölt ügyvezetők: Jambrich Mihály, Békéscsaba, Rigó u. 17. (1-451112-0715), Dobóvári Ildikó, Békéscsaba, Lencsési út 44.I.4. (2-481107-4406)." 15.2. pontjának módosított szövege: "Az ügyvezetők hatáskörébe tartozik mindazon ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalva." 15.3. pontjának módosított szövege:

"Jambrich Mihály ügyvezető gyakorolja a társaság egyéb alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat." 15.4. pontjának módosított szövege: "Az ügyvezetők képviselik a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az ügyvezetők e jogkörüket az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatják." 15.5. pontjának módosított szövege:

- 57 -

"Az ügyvezetők kötelesek a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni." 15.6. pontjának módosított szövege: "Az ügyvezetők gondoskodnak a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, elkészítik a társaság mérlegét, beszámolóját és ezeket a taggyűlés elé terjesztik." 15.7. pontjának módosított szövege: "A két ügyvezető közötti munkamegosztást és egyéb működési szabályokat a taggyűlés által elfogadott ügyvezetői ügyrend határozza meg." III.16. A társaság cégjegyzése: 16.2 A társaság cégjegyzésére jogosultak: Az A/ és B/ pont helyére elfogadott szöveg: "A két ügyvezető együttesen" IV.5.

A társaság tevékenységi köre a/ Második sora helyesen 2972 kódszám helyett: "2962 Gépek és berendezések technológiai szerelése." b/ A "7423 Műszaki tesztelés és elemzés" Felelős: Határidő:

törlendő.

Domokos László alpolgármester Jambrich Mihály CSÜSZ Kft. ügyvezető igazgatója értelem szerint

11./

A Békéscsaba Vagyonkezelő Részvénytársaság alapító okiratának elfogadott módosításai:

I.4.

A társaság tevékenységi köre fejezet helyesbítése: a/ a 2222. Nyomdaipari szolgáltatás helyett: "2221. Nyomdaipari termékek gyártása" (Megjegyzés: Az 50 példány alatti sokszorosítás a 7499 - máshova nem sorolt gazdasági szolgáltatás - szakágazatba tartozik.) b/ a 7411 Jogi tevékenység: törlendő. c/ a 7423. Műszaki tesztelés és elemzés törölve, " 7422. Szakmai, tervezési tanácsadás."

helyette:

- 58 -

II.10. Az Igazgatóság a/

A 10.2 fejezet 3. mondata az alábbiak szerint módosul: "Az alapító az első 3 évi időtartamra kijelölte az első héttagú Igazgatóság tagjait. Az igazgatóság tagjainak neve: Domokos László (1-650226-7032) Dobrocsi Nándor (1-540411-0271) Dr.Futaki Zoltán (1-501006-0764) Lóczi János (1-451201-0629) Mácsai Sándor (1-510317-0393) Nagy Ferenc (1-620414-3878) Dr.Vécsei László (1-420403-0754)

b/

Békéscsaba, Fövenyes u.11. Békéscsaba, Harkály köz 6. Békéscsaba, Reök u.3. Hódmezővásárhely, Somogyi Béla u. 110. Békéscsaba, Felsőkörös s.61. Békéscsaba, Teleki P.u.13. Békéscsaba, Csongor u.5.

A 10.9 fejezet mondata helyesen: Az Igazgatóság a társaság szervezetét és működési rendjét maga állapítja meg.

III.11. A Felügyelő Bizottság A 11.2 pont módosított szövege a következő: "A Felügyelő Bizottság 5 tagú. A Felügyelő Bizottság tagjait első ízben az alapító nevezi ki 3 évre, 5 fővel. A kinevezett Felügyelő Bizottsági tagok nevei: Balla Béla Békéscsaba, Bojtorján u.5. (1-490325-0814) Dr.Boros Erzsébet Békéscsaba, Lázár u.27. (2-501202-6118) Maczák János Békéscsaba, Kastély u.1. (1-241117-0748) Szarvas Péter Békéscsaba, Andrássy út 30. (1-620929-1354) Végh László Békéscsaba, Tinódi 4. (1-640727-6917)." IV.12. A könyvvizsgáló

- 59 12.1 második mondata helyesen: "Az első könyvvizsgálót az alapító jelölte ki 3 évre. A kijelölt könyvvizsgáló: Dr. Orosz Tivadar Békéscsaba, Dr.Becsey O.u. 3.sz." V.13. Az ügyvezető igazgató A 13.1 pont második mondata helyesen: "Az alapító által az első 3 évi időtartamra kijelölt ügyvezető igazgató neve: Lóczi János, Hódmezávásárhely, Somogyi B.u. 110. (1-451201-0629)." VI.9.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik Az alábbi pontokkal kiegészül: k./

A részvénytársaság éves üzleti tervének elfogadása

l./

A részvénytársaság 10 millió Ft-ot meghaladó éves és éven belüli hitelfelvételének, valamint minden éven túli hitelfelvétel elfogadása. (A korábbi k./ pont alatti jogosítvány m./ pontra, az l./ pont alatti pedig n./ pontra változik.)

Felelős:

Domokos László alpolgármester Lóczi János Vagyonkezelő Rt. igazgatója Határidő: értelem szerint A CSABAI ÜZEMELTET? ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELEL?SSÉGÜ TÁRSASÁG BÉKÉSCSABA TÁRSASÁGI SZERZ?DÉSE

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. november 25-i határozata alapján a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat 1993. december 31. napjával az 1992. évi IV. törvény II. fejezetében foglalt szabályok alapján korlátolt felelősségű társasággá alakul. A vállalat átalakulása során az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV.törvény IV. fejezetének 1. Címét kell megfelelően alkalmazni - a 41-42. §-okban foglaltak kivételével - azzal, hogy az Állami Vagyonügynökség jogait Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése gyakorolja. A Csabai Üzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Békéscsaba) létrehozásáról, melyet a jelen szerződés 4. pontjában megjelölt felek - a gazdasági

- 60 társaságokról szóló, többször módosított 1988.évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján - az alábbiak szerint kötötték meg: 1.

2.

A társaság cégneve és rövidített neve: 1.1.

A társaság cégneve: Csabai Üzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

1.2.

A társaság rövidített neve: CSÜSZ

A társaság székhelye: 5600. Békéscsaba, Irányi utca 4-6.

3.

4.

A társaság időtartama, jogállása: 3.1.

A társaság határozatlan időtartamra alakul.

3.2.

A Társaság a Békés Megyei Cégbíróság 04-01000681 cégjegyzékszám alatt bejegyzett, a békéscsabai önkormányzat tulajdonát képező Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat jogutódja. Az átalakulás napja: 1993. december 31.

A társaság tagjai: 4.1. 4.2.

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. BÉKÉSCSABA Vagyonkezelő Részvénytársaság 5600. Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám

A társaság tevékenységi köre: 2961 2962 3170 4030 4531 4532 4540 5514 6029 6342 6350 7010 7020 7140

Gépek és berendezések javítása Gépek és berendezések technológiai szerelése Villamosipari gépek és készülékek javítása Hőtermelés és ellátás Építési szakipar Építési és épületgépészeti szerelőipar Épületfenntartás és korszerűsítés Egyéb korlátozottan igénybevehető szálláshely szolgált. Máshova nem sorolt szárazföldi szállítás Raktározás és tárolás Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Ingatlankezelés-, forgalmazás-, közvetítés-, becslés (megbízásos alapon) Személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzése

- 61 7230 Adatfeldolgozás 7412 Számviteli tevékenység 7421 Építési, építőmérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó műszaki tanácsadás 7422 Szakmai, tervezési tanácsadás 7493 Épülettisztítás 7499 Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (díjbeszedés) 9012 Településtisztasági szolgáltatás 9019 Egyéb szennyvízkezelési és csapadékvíz elvezetési szolgáltatás 9021 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység 9309 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (háztartási munkák). 6.

7.

A társaság törzstőkéje, saját tőkéje: 6.1.

A társaság törzstőkéje: 15,000.000,- Ft, azaz Tizenötmillió forint.

6.2.

A társaság törzstőkén felüli vagyona 3,691.000,- Ft, azaz Hárommillióhatszázkilencvenegyezer forint

6.3.

A törzstőkéből pénzbeni betét 5,000.000,- Ft, azaz Ötmillió forint.

6.4.

A törzstőkéből nem pénzbeni betét, a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalatnak a független könyvvizsgáló által hitelesített és a jelen társasági szerződés 1. számú mellékletét képező apportlistának tekintendő vagyonmérleg szerinti 18,691.000,- Ft saját vagyonából 10,000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint.

6.5.

A törzstőkén felüli vagyon 6.2 szerinti összege teljes egészében nem pénzbeni betét.

A tagok törzsbetétei és esedékessége: 7.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzbeni betétje 5,000.000,- Ft nem pénzbeni betétje

7,000.000,- Ft

7.2.

BÉKÉSCSABA Vagyonkezelési Részvénytársaság nem pénzbeni betétje 3,000.000,- Ft

7.3.

Az alapítók a társaság törzstőkéjét és törzstőkén felüli vagyonát megtestesítő 6.3, 6.4, 6.5 pontok szerinti pénzbeni és nem pénzbeni hozzájárulást a társasági szerződés aláírásával egyidejűleg a társaság rendelkezésére bocsátja és tulajdonába adja. A Békéscsaba Vagyonkezelő Részvénytársaság mint az átalakuló vállalat hitelezője követelése fejében az önkormányzattal történt megállapodás

- 62 alapján 3 Millió Ft üzletrészt szerez a nem pénzbeni betét szolgáltatására vonatkozó szabályok szerint (1992. évi LIV. tv. 45.§. /3/). A Vagyonkezelő Részvénytársaságnak az IKV-val fennálló követelése 3,750.000,- Ft, amiből 750 Ezer Ft az átalakuló társaság tőketartalékát növeli. 8.

Az üzletrész átruházása, felosztása: Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. A tagokat az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Az üzletrész felosztásához a társaság mindegyik tagjának a bejegyzése szükséges. Az üzletrésznek kivülállóra történő átruházásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Ha többen jogosultak elővásárlásra, azt törzsbetéteik arányában tehetik meg. A társaság részleges, vagy teljes privatizációja esetén a társaság aktív dolgozói jogosultak az önkormányzati üzletrész könyvszerinti értékének egytizedét fele áron megvásárólni. Az igénylési és teljesítési szabályokat a tulajdonos önkormányzat közgyűlése jogosult megállapítani. A kedvezményes dolgozói tulajdonszerzést követő üzletrész értékesítése során elsőbbséget kell biztosítani a dolgozók üzletrészvásárlási szándékának.

9.

A tagok egyéb kötelezettségvállalása: A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül (egyéb vagyoni értékű szolgáltatás /mellékszolgáltatás/) teljesítésére nem vállalnak kötelezettséget.

10.

A taggyűlés feljogosítása pótbefizetés előírására: A veszteségek fedezésére a taggyűlés tagonként legfeljebb 1 Millió Ft pótbefizetési kötelezettséget írhat elő. Egyebekben a Gt. szabályai érvényesek. A pótbefizetések mértéke arányosan történik, a törzsbetétek 10 %-át nem haladhatja meg.

11.

Az üzletrész bevonásának a megengedése: A társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával - a törzstőkén felüli vagyonából megvásárolhatja. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették. A megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy a törzstőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.

- 63 -

A társaság tulajdonába került üzletrész szavazati jogot nem ad, azt a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni. Az ilyen üzletrész után járó nyereséget a társaság megszünése esetén a tagok között fel kell osztani. 12.

A társaság üzleti éve: A társaság üzleti éve minden év január 1-től december 31-ig tart.

13.

A társaság szervezete 13.1. Taggyűlés 13.2. Ügyvezetők 13.3. A társaságnál könyvvizsgáló és felügyelő bizottság nem került megválasztásra

14.

A taggyűlés 14.1. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni. 14.2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e)

f)

g)

h)

i) j) k)

a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, valamint a törzstőke felemelése és leszállítása az üzletrész felosztása és bevonása a tag kizárása az ügyvezetők megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása, az ügyvezetők tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyek értéke a törzstőke legalább egynegyedét meghaladja illetőleg amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével köt az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezetők ellen indított perekben a társaság képviseletéről a társaság megszünésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés a társasági szerződés módosítása elfogadja az ügyvezetés ügyrendjét mindazok a kérdések, amelyeket a Gt. a taggyűlés

- 64 hatáskörébe utal. 14.3. A taggyűlésen a tag képviseletét nem láthatja el a társaság ügyvezetője. A tag által adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 14.4. Minden tagnak annyi szavazata van, amennyi törzsbetétjének 10.000-el való osztása után hányadosként jelentkezik. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Vagyonkezelő Rt.

1200 szavazat 300 szavazat

14.5. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele képviselve van. 14.6. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül határozatképes. 14.7. A taggyűlés határozatait a jelenlevő tagok szavazatainak háromnegyedes többségével hozza. 14.8. A taggyűlést az ügyvezetők hívják össze. 14.9. A törzstőke legalább egytizedét képviselő tagok - az ok és cél megjelölésével - írásban bármikor kérhetik a taggyűlés összehívását. 14.10. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével - legalább annak összehívását megelőző 15 nappal - kell meghívni. 14.11. A tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. 15.

Ügyvezetők 15.1

A társaság napi munkáját a taggyűlés által választott, a társasággal munkaviszonyban álló két ügyvezető irányítja a jogszabályok és a társasági szerződés keretei között. A taggyűlés által az első 2 évi időtartamra kijelölt ügyvezetők: Jambrich Mihály, Békéscsaba Rigó u. 17. (1-451112-0715), Dobóvári Ildikó, Békéscsaba, Lencsési út 44.I.4. (2481107-4406).

15.2

Az ügyvezetők hatáskörébe tartozik mindazon ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalva.

15.3

Jambrich Mihály ügyvezető gyakorolja a társaság egyéb alkalmazottaival

- 65 kapcsolatos munkáltatói jogokat.

16.

15.4

Az ügyvezetők képviselik a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az ügyvezetők e jogkörüket az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatják.

15.5

Az ügyvezetők kötelesek a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni.

15.6

Az ügyvezetők gondoskodnak a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, elkészítik a társaság mérlegét, beszámolóját és ezeket a taggyűlés elé terjesztik.

15.7

A két ügyvezető közötti munkamegosztást és egyéb működési szabályokat a taggyűlés által elfogadott ügyvezetői ügyrend határozza meg.

A társaság cégjegyzése 16.1

A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosult személy a nevét közjegyző által hitelesített formában - aláírja.

16.2

A társaság cégjegyzésére jogosultak: A két ügyvezető együttesen.

17.

18.

A nyereség felosztásának szabályai, üzleti év:

17.1

A társaság vagyonáról minden üzleti év végével mérleget kell készíteni. A mérleg és az eredménykimutatás elkészítését a mindenkori jogszabályok határozzák meg.

17.2

Az eredménytartalék képzéséről, igénybevételéről és a fizetendő osztalék mértékéről az ügyvezető javaslatai alapján a taggyűlés határoz.

17.3

A közgyűlés osztalékfizetésre vonatkozó határozatát követő 30 napon belül az ügyvezető köteles gondoskodni az osztalék kifizetéséről. Az osztalék tekintetében a társaságot kamatfizetési kötelezettség terheli.

17.4

A társaság üzleti éve a naptári évvel egyező.

Jogviták intézése:

- 66 A társaság működésével kapcsolatban a tagok között felmerült jogvitás ügyekben a Békés Megyei Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

19.

Egyéb rendelkezések: 19.1

A társaság magyar jogi személy, re a mindenkor hatályos belföldi jogszabályok rendelkezései irányadók.

19.2

A társaság működésének hivatalos nyelve a magyar.

19.3

Jelen társasági szerződésben nem érintett kérdések vonatkozásában a Gt., a Polgári Törvénykönyv és a Kft-re mindenkor vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadók.

19.4

A jelen társasági szerződés a társaság cégbejegyzésével, de az átalakulás napjáig visszaható hatállyal lép életbe. A társasági szerződés aláírásának napja egyben a társaság átalakulási napja.

19.5

A társasági szerződést a korlátolt felelősségű társaság alapítói aláírásukkal ezennel elfogadják.

Békéscsaba, 1993. december 31. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Pap János polgármester

Békéscsaba Vagyonkezelő Részvénytársaság ügyvezető igazgató

Készítette és ellenjegyezte:

Dr.Gyebnár & Dr.Domoki Ügyvédi Iroda Békéscsaba, Wlassics sétány 7.I.em.3. Telefon/fax: 66/452-592 Dr.Gyebnár László ügyvéd A BÉKÉSCSABA VAGYONKEZEL? RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. november 25. napján kelt határozata alapján a Békés Megyei Bíróság, mint Cégbíróság cégjegyzékében 04-0900-1563/91. számon nyilvántartásba vett kizárólagosan a helyi önkormányzat tulajdonában álló Békéscsaba Város Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (5600. Békéscsaba, Szent István tér 7.) egyszemélyes részvénytársasággá történő átalakításáról határozott. Alulírott, mint alapító a Békéscsaba Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságból, annak jogutódjául a gazdasági társaságokról szóló többször módosított 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban Gt.) szerint zártkörű alapítással egyszemélyes

- 67 részvénytársaságot (a továbbiakban: társaság) alapít. Az alapító a társaság alapvető szabályait a jelen okirat keretén belül a következők szerint fogadja el. 1.

2.

A társaság cégneve és rövidített neve: 1.1.

A társaság cégneve: BÉKÉSCSABA Vagyonkezelő Részvénytársaság

1.2.

A társaság rövidített neve: BÉKÉSCSABA Rt.

A társaság székhelye: 5600. Békéscsaba, Irányi utca 4-6.

3.

A társaság időtartama, jogállása: 3.1. 3.2.

A társaság határozatlan időtartamra alakul. A Társaság a Békéscsaba Város Vagyonkezelő Kft. általános jogutódja. Az átalakulás napja: 1993. december 31. A társaság működésének kezdete: 1994. január 1.

4.

A társaság tevékenységi köre: 2221. 5514. 6342. 6350. 7010. 7020. 7230. 7240. 7412. 7414.

Nyomdaipari termékek gyártása Egyéb korlátozottan igénybevehető szálláshely szolgáltatás Raktározás és tárolás Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Ingatlankezelés, forgalmazás, közvetítés, becslés. Adatfeldolgozás Adatbanki tevékenység Számviteli tevékenység Üzleti tanácsadás (vagyonkezelés)

7421. Építészeti, építőmérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó műszaki tanácsadás 7422. Szakmai, tervezési tanácsadás 7499. Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (díjbeszedés). 5.

Alaptőke, részvények és alaptőkén felüli vagyon 5.1.

A társaság alaptőkéje: 400,000.000,- Ft, azaz Négyszázmillió forint.

- 68 5.2.

A társaág alaptőkén felüli vagyona: 446,579.000,Négyszáznegyvenhatmillió-Ötszázhetvenkilencezer forint.

5.3.

Az alaptőkéből pénzbeni Egyszázhétezer forint.

5.4.

Az alaptőkéből nem pénzbeni betét, a Békéscsaba város Vagyonkezelő Kft-nek a független könyvvizsgáló által hitelesített és a jelen alapító okirat mellékletét képező apportlistának tekintendő vagyonmérleg szerinti 846.579.000,Ft saját tőkéjéből 398.893.000,Ft, azaz Háromszázkilencvennyolcmillió-Nyolcszázkilencvenháromezer forint.

5.5.

Az alaptőkén belüli vagyon 5.2. szerinti összege teljes egészében nem pénzbeni betét.

5.6.

Az alapító a társaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát megtestesítő, pénzbeni és nem pénzbeni hozzájárulást az alapítő okirat aláírásával egyidejűleg a társaság rendelkezésére bocsátja. (Részvénybefizetés.)

5.7.

A társaság alaptőkéje 40.000 db, azaz Negyvenezer darab, egyenként 10.000 Ft névértékű, névre szóló általános jogot biztosító részvényből áll.

5.8.

A részvények kibocsátásáról - az értékpapírra vonatkozó előírások betartásával - az Igazgatóság köteles gondoskodni.

betét

1,107.000,-

Ft,

azaz

Ft,

azaz

Egmillió-

A részvényeken fel kell tüntetni: -

a társaság cégnevét és székhelyeit, a részvény sorszámát, névértékét és tulajdonosát, a részvényhez fűződő, a jelen okiratban meghatározott jogokat, a kibocsátás időpontját, az Igazgatóság aláírását a cégjegyzék szabályai szerint, összevont címletű részvények kibocsátása esetén az összevonás tényét és mértékét.

5.9.

Az igazgatóság jogosult a részvényesek kérésére több részvényről szóló összevont címletű részvényt kiadni, vagy az összevont címletű részvényt egyes részvényekre bontani.

5.10

Valamennyi részvény Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alapító tulajdonába kerül.

5.11

A részvény megsemmisülése, elvesztése, illetve érvénytelenné válása esetén az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Sérülés esetén az Igazgatóság a részvényes kérésére és költségére a sérült részvénynek megfelelő új részvényt állít ki, ha a sérült részvény eredeti tartalma kétség nélkül

- 69 megállapítható. 6.

Az alaptőke felemelése, leszállítása: 6.1.

Az alaptőke felemelése során kibocsátandó új részvények jegyzésére kizárólag az alaptőke felemeléséről döntő közgyűlés határozatában kijelölt személyek jogosultak.

6.2.

A részvények (ideiglenes részvények) csak a bejegyzést követően bocsáthatók ki, az ezt megelőző részvénykibocsátás semmis.

6.3.

A társaság alaptőkéjének feléig kibocsáthat olyan kötvényt, amely alaptőkeemeléskor a részvénytársaság által kibocsátandó új részvényekre elővásárlási jogot biztosít (elővásárlási jogot biztosító kötvény).

6.4.

A közgyűlés feltételes alaptőkeemelést határozhat meg, ha annak célja átváltoztatható kötvény kibocsátása. A kötvénytulajdonosok a feltételesen felemelt alaptőke terhére részvényeket igényelhetnek. Az igényt írásban kell előterjeszteni, és meg kell jelölni az igényelt részvények számát és névértékét. Az Igazgatóság az előző bekezdés alapján részvényeket csak a közgyűlési határozatban meghatározott célra és csak a határozatban megjelölt teljes ellenérték szolgáltatása után, olyan mértékben bocsáthat ki, amilyen mértékben a jogosultak jogukkal élnek.

6.5.

A társaság az alaptőkén felüli vagyonából megszerezheti saját részvényeit. A társaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke egyharmadát. A társaság a megszerzett saját részvények alapján részvényesi jogokat nem gyakorolhat, és ezeket a részvényeket 3 éven belül köteles elidegeníteni.

6.6.

7.

A társaság a megszerzett saját részvényét bevonhatja. A részvénybevonásnak ez a módja az alaptőke összegét nem csökkenti. A névre szóló bevont részvényt a részvénykönyvből törölni kell és a részvényt meg kell semmisíteni.

A részvények nyilvántartása 7.1.

A társaság köteles székhelyén részvénykönyvet vezetni, melyben nyilvántartja a névre szóló részvénytulajdonosok nevét (cégét) és lakását (székhelyét), a tulajdonukban lévő részvények számát, névértékét, a bejegyzés időpontját és más olyan adatokat, melyeket jogszabály, vagy alapító okirat előír.

- 70 -

A névre szóló részvények tulajdonosait a társaság hírdetményeiről külön levélben is értesíteni kell. 8.

A társaság szervezete -

9.

Közgyűlés Igazgatóság Felügyelő Bizottság Ügyvezető igazgató Könyvvizsgáló.

A részvénytársaság közgyűlése 9.1.

A közgyűlés a társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll.

9.2.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) b) c) d)

e)

f) g) h) i) j) k) l)

m)

n)

9.3.

az alapító okirat megállapítása és módosítása, az alaptőke felemelése és leszállítása, az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása a részvénytársaság más részvénytársasággal való egyesülésének, beolvadásának, szétválásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulásának elhatárolása az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak, a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, valamint díjazásuk megállapítása a mérleg megállapítása és az éves nyereség felosztása. Döntés a részvények tipusának átalakításáról részvénycsere vagy felülbélyegzés útján. Döntés átváltoztatható vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátásáról. Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság ügyrendjének elfogadása. Az ingatlanok elidegenítéséről. A részvénytársaság éves üzleti tervének elfogadása. A részvénytársaság 10 Millió Ft-ot meghaladó éves és éven belüli hitelfelvételének, valamint minden éven túli hitelfelvétel elfogadása. Határozathozatal az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság ellen indítandó perekről és a perben a társaságot képviselő meghatalmazottak megválasztása. Döntés mindazon kérdésekben, amelyeket a Gt. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyűlés rendes, vagy rendkívüli közgyűlés. Rendes közgyűlést kell tartani minden naptári év első félévében.

- 71 -

Az évi rendes közgyűlésnek tárgya: az Igazgatóság jelentése az előző évi üzleti tevékenységről, az Igazgatóság évi számadása, indítványa az eredmény felosztására, az osztalék megállapítására, javaslat az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak járó tiszteletdíj megállapítására. a Felügyelő Bizottság jelentése a számadás, a mérleg és az eredmény-felosztási indítvány megvizsgálásáról, a könyvvizsgáló jelentése, a mérleg megállapítása, az eredmény felosztása és az osztalék megállapítása. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha: 9.4.

azt az előző közgyűlés elrendelte, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizotság, a könyvvizsgáló indítványozza, ha az alaptőke legalább 1/10-ed részét képviselő részvények egy vagy több tulajdonosa azt az ok és cél megjelölésével kívánja, a cégbíróság határozattal erre kötelezi a társaságot, ha az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma 3 fő alá csökken, ha új könyvvizsgáló kinevezése vált szükségessé, ha a társaság a fizetéseit megszüntette, fizetőképességét elvesztette és vagyona a tartozásokat nem fedezi, ha a társaág az alaptőkéjének legalább a harmadát elvesztette.

A közgyűlést, az ülés napját legalább 30 nappal megelőzően az Igazgatóság hívja össze írásban a közgyűlés helyének, idejének, napirendjének, valamint a szavazati jog gyakorlásához az alapító okiratban előírt feltételeknek a megjelölésével. A közgyűlés összehívását a társaság hirdetményeire vonatkozó módon kell közzétenni. A névre szóló részvények tulajdonosait külön meghívóval is értesíteni kell. Az értesítések és egyéb iratok a részvénykönyvben feltüntetett címre küldendők levélben vagy telefaxon. Az Igazgatóság bármely részvényes részére - betekintésre rendelkezésre bocsátja az írásbeli előterjesztéseket és határozati javaslatokat, ezekről a részvényes kérésére és költségére másolatot ad.

9.5.

A közgyűlés elnökét a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja. A közgyűlés elnöke: -

ellenőrzi

a

részvényesek

megjelent

képviselőinek

- 72 -

-

meghatalmazását, javaslatot tesz a közgyűlésnek a szavazatszámláló jegyzőkönyv-hitelesítő részvényesek személyére, kinevezi a jegyzőkönyvvezetőt,

és

a meghívóban megjelölt tárgysorrendben vezeti a tanácskozást, elrendeli a szavazást és kimondja a közgyűlés határozatát, gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív elkészítéséről.

9.6.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező részvények több mint felét képviselő részvényes, illetve közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott képviselője jelen van. Nem lehet képviselő az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló.

9.7.

A névre szóló részvények tulajdonosai szavazati jogukat a részvénykönyv bejegyzése alapján, az ott feltüntetett mértékben gyakorolhatják. A részvényes a közgyűlési jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Ebben az esetben a Gt. előírásainak megfelelő meghatalmazással kell a képviselőnek jogosultságát igazolnia. Minden egyes részvény annyi szavazatra jogosít, ahányszor a névértéke tízezer forinttal osztható.

9.8.

A határozathozatal nyílt szavazással, szavazólappal történik. Az alaptőke legalább egytizedét képviselő részvényesek indítványára bármely kérdésben titkos szavazást kell elrendelni. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jelen alapszabály 9.2. a)-d) és g) pontjában meghatározott kérdéseket, ahol a közgyűlés a leadott szavazatok háromnegyedes szótöbbségével határoz. Szavazategyenlőség esetén a jelen lévők közül a legtöbb szavazattal rendelkező részvényes szavazata dönt.

9.9.

Az Igazgatóság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a közgyűlésen. A Felügyelő Bizottság tagjai és a könyvvizsgáló a közgyűlésen részt vesznek, annak napirendjére indítványt tehetnek.

9.10

A közgyűlésről jelenléti ívet, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, a közgyűlés elnöke és a hitelesítéssel megbízott két személy ír alá. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- 73 -

-

9.11

10.

a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és a szavazatszámlálóknak a nevét, a közgyűlés tárgysorozatát, a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a határozatokat, azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát, a részvényes, az igazgatósági, vagy felügyelő bizottsági tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja.

Mindaddig, amíg a társaság egyszemélyes részvénytársaságként működik, a társaságnál közgyűlés nem működik, jogait az alapító gyakorolja.

Az Igazgatóság 10.1

Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve, intézi a társaság ügyeit, képviseli a társaságot bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

10.2

Az Igazgatóság 7 tagból áll, tagjai közül megválasztja az Igazgatóság elnökét és a táraság ügyvezető igazgatóját. A két tisztséget egyidejűleg nem töltheti be ugyanaz a személy. Az alapító az első 3 évi időtartamra kijelölte az első hét tagú Igazgatóság tagjait. Az Igazgatóság tagjainak neve: Domokos László (1-650226-7032) Dobrocsi Nándor (1-540411-0271) Dr.Futaki Zoltán (1-501006-0764) Lóczi János (1-451201-0629) Mácsai Sándor (1-510317-0393) Nagy Ferenc (1-620414-3878) Dr.Vécsei László (1-420403-0754)

Békéscsaba, Fövenyes u.11. Békéscsaba, Harkály köz 6. Békéscsaba, Reök u.3. Hódmezővásárhely, Somogyi Béla u. 110. Békéscsaba, Felsőkörös s.61. Békéscsaba, Teleki P.u.13. Békéscsaba, Csongor u.5.

A társaság első ügyvezető igazgatójának kijelöléséről a jelen alapító okirat 13.1. pontban rendelkezik. A továbbiakban az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja 3 éves

- 74 időtartamra. Megbízatásuk lejárta után a tagok újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. Az Igazgatóság tagjainak részleges cseréje vagy az Igazgatóság új tagokkal való bővítése esetén az új tagok megbízatása az Igazgatóság eredeti megbízatásának az időpontjáig szól. 10.3

Az Igazgatóság -

-

10.4

dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyeket a közgyűlés az Igazgatóság hatáskörébe utal, így különösen, irányítja a társaság gazdálkodását, meghatározza a társaság üzleti és fejlesztési koncepcióját, megállapítja a társaság szervezeti és működési szabályzatát, munkáltatói jogokat gyakorol az ügyvezető igazgató felett, elkészíti a társaság mérlegét, vagyonkimutatását, és javaslatot tesz a nyereség felosztására, a társaság mérlegét a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint közzéteszi, illetve a cégbírósághoz beterjeszti, gondoskodik a társaság üzleti könyveinek (így különösen a részvénykönyvek) szabályszerű vezetéséről, évente legalább egyszer jelentést készít a közgyűlés részére a társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról.

Az Igazgatóság szükség szerint, de évente legalább három alkalommal köteles ülésezni. Az Igazgatóságot az Igazgatóság elnöke hívja össze. Bármely igazgatósági tag jogosult az Igazgatóság ülésének az összehívását kezdeményezni. Ha a kezdeményezésnek az elnök nem ad helyt, két igazgatósági tag együttesen az Igazgatóság ülését összehívhatja. Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével - írásban kell összehívni. Az ülésre a Felügyelő Bizottság elnökét meg kell hívni.

10.5

Az Igazgatóság ülésének előkészítése az elnök feladata. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott igazgatósági tag vezeti (az ülés elnöke).

10.5

Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az Igazgatóság tagjai közül legalább 3 jelen van. Az Igazgatóság tagjai egy-egy szavazati joggal rendelkeznek. Az Igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.

- 75 -

10.7

Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a résztvevők nevét, az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat, és a határozat ellen esetleges tiltakozásokat. A jegyzőkönyvet az igazgatósági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét az összes igazgatósági tagnak és a Felügyelő Bizottság elnökének - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e - meg kell küldeni.

11.

10.8

Az Igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Nem terheli felelősség azt az igazgatósági tagot, aki az Igazgatóság határozata, vagy intézkedése ellen tiltakozását az Igazgatóság ülésén, vagy ha az ülésen nem volt jelen, az ülés jegyzőkönyvének kézhezvételétől számított 10 napon belül a Felügyelő Bizottság elnökének írásban bejelentette.

10.9

Az Igazgatóság a társaság szervezetét maga állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság 11.1

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését, jogában áll az Igazgatóság tagjaitól, a társaság vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni.

11.2

A Felügyelő Bizottság 5 tagú. A Felügyelő Bizottság tagjait első ízben az alapító nevezi ki 3 évre, 5 fővel. A kinevezett felügyelő bizottsági tagok nevei: Balla Béla (1-490325-0814) Dr.Boros Erzsébet (2-501202-6118) Maczák János (1-241117-0748) Szarvas Péter (1-620929-1354) Végh László (1-640727-6917)."

Békéscsaba, Bojtorján u.5. Békéscsaba, Lázár u.27. Békéscsaba, Kastély u.1. Békéscsaba, Andrássy út 30. Békéscsaba, Tinódi 4.

A továbbiakban a Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja 3 éves időtartamra. 11.3

A Felügyelő Bizottság a tagjai közül elnököt választ.

- 76 11.4

A Felügyelő Bizottság - legkésőbb az első közgyűlésig - maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét az első közgyűlés hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a Gt. előírásai az irányadók.

11.5

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztendő valamennyi jelentést, továbbá a társaság mérlegét és vagyonkimutatását. Vizsgálatának eredményét a Felügyelő Bizottság elnöke ismerteti a közgyűléssel, enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

12.

11.6

A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlés haladéktalan összehívását kezdeményezni, ha jogszabályba, alapító okiratba ütköző, vagy a részvénytársaság érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal.

11.7

A Felügyelő Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

11.8

Ha a társaságnál belső ellenőr (ellenőrzési szervezet) működik, az a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartozik.

A könyvvizsgáló 12.1

A társaság közgyűlése könyvvizsgálót választ az Igazgatóság javaslata alapján 3 év időtartamra. Az első könyvvizsgálót az alapító jelölte ki 3 évre, a kijelölt könyvvizsgáló: Dr.Orosz Tivadar Békéscsaba, dr.Becsey O.u.3.

12.2

A könyvvizsgáló feladatköre: -

-

12.3

a társaság mérlegét és vagyonkimutatását, továbbá a közgyűlés elé terjesztett minden más jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi előírásoknak megfelelősége szempontjából köteles megvizsgálni és erről a közgyűlésnek jelentést előterjeszteni, egyebekben az Igazgatóság munkáját elősegíteni és szakmailag támogatni tartozik.

A könyvvizsgáló hatásköre: Általánosan tájékozódhat a társaság ügyeinek viteléről, ezáltal -

a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja a társaság pénztárát, szerződésállományát, bankszámláját, részvétele kötelező a közgyűlésen,

értékpapír-

és

- 77 -

az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein részt vehet köteles a Felügyelő Bizottságot tájékoztatni és a közgyűlés összehívását kérni, ha: -

-

13.

tudomása szerint a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét felvető tényről szerez tudomást, jogosult a fenti pontban részletezett javaslata elutasítása vagy nemteljesítése esetén a közgyűlést összehívni, illetve ha a szükségessé vált döntéseket az nem hozza meg, a cégbírósághoz fordulni.

12.4

Nem lehet könyvvizsgáló a társaság alapítója, részvényese, az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagja és ezek közeli hozzátartozója, valamint a társaság dolgozója e minőségének megszünésétől számított 3 évig.

12.5

A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni, felelősségére a polgári jog szabályai az irányadók.

Az ügyvezető igazgató 13.1

A részvénytársaság napi munkáját az Igazgatóság által választott ügyvezető igazgató irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és az alapító okirat keretei között, illetve a közgyűlés és az Igazgatóság döntéseinek megfelelően. Az alapító által az első 3 évi időtartamra kijelölt ügyvezető igazgató neve: Lóczi János Hódmezővásárhely, Somogyi B.u. 110. (1-451201-0629)

13.2

Az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a közgyűlés vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva.

13.3

Az ügyvezető igazgató a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, felette a munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja. Az ügyvezető igazgató igazgatósági tagságával kapcsolatos jogok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

13.4

Az ügyvezető igazgató gyakorolja a társaság egyéb alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat.

13.5

A részvénytársaság általános képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult. Képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Igazgatóság más tagjaira vagy a társaság dolgozóira átruházhatja.

- 78 -

14.

A társaság cégjegyzése 14.1

A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cég jegyzésre jogosult személy a nevét közjegyző által hitelesított formában - aláírja.

14.2

A társaság cégjegyzésére jogosultak: a) b)

15.

16.

az ügyvezető igazgató önállóan, az Igazgatóság egyéb tagjai közül bármelyik kettő együttesen

A nyereség felosztásának szabályai, üzleti év 15.1

A társaság vagyonáról minden üzleti év végével mérleget kell készíteni. A mérleg és az eredménykimutatás elkészítését a mindenkori jogszabályok határozzák meg.

15.2

Az eredménytartalék képzéséről, igénybevételéről és a fizetendő osztalék mértékéről az Igazgatóság javaslatai alapján a rendes közgyűlés határoz.

15.3

A közgyűlés osztalékfizetésre vonatkozó határozatát követő 30 napon belül az Igazgatóság köteles gondoskodni az osztalék kifizetéséről. Az osztalék tekintetében a társaságot kamatfizetési kötelezettség terheli.

15.4

A társaság üzleti éve a naptári évvel egyező.

A részvénytársaság hirdetményei A társaság hirdetményeit a Cégközlönyben, illetve a hirdetés jellegétől függően a Magyar Hírlapban teszi közzé.

17.

Jogviták intézése A társaság működésével kapcsolatban a részvényesek között felmerült jogvitás ügyekben a Békés Megyei Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

18.

Egyéb rendelkezések 18.1

A társaság magyar jogi személy, rá a mindenkor hatályos belföldi jogszabályok rendelkezései irányadók.

18.2

A társaság működésének hivatalos nyelve a magyar.

18.3

Jelen alapító okiratban nem érintett kérdések vonatkozásában a Gt., a Polgári Törvénykönyv és a részvénytársaságra mindenkor vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadók.

- 79 18.4

A jelen alapító okirat a társaság cégbejegyzésével, de az átalakulás napjára visszaható hatállyal lép életbe.

18.5

Az Alapító Okiratot a részvénytársaság alapítója aláírásával ezennel elfogadta.

Békéscsaba, 1993. december 31. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Pap János polgármester Készítette és ellenjegyezte: Dr.Gyebnár & Dr.Domoki Ügyvédi Iroda Békéscsaba, Wlassics sétány 7.I.em.3. Telefon/fax: 66/452-592 Dr.Gyebnár László ügyvéd Tárgy:1994. évi autóbuszközlekedési díj megállapítására vonatkozó önkormányzati rendelet megalkotása - A közgyűlés 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/1994. (I.20.) sz. önkormányzati rendelete a helyi autóbuszközlekedési díjak megállapításáról szóló módosított 5/1992. (I.30.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi autóbusz közlekedési díjak megállapításáról szóló 5/1992. (I.30.) sz. önkormányzati rendeletet a következők szerint módosítja és egységes szerkezetbe foglalja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: törvény) 7.§. (1) bekezdés értelmében a pénzügyminiszterrel egyeztetett módon a helyi autóbusz közlekedés díját a következő módon állapítja meg: A rendelet hatálya 1. §. A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén közlekedő, a Körös VOLÁN Autóbuszközlekedési RT. által menetrend szerint üzemeltetett valamennyi helyi közlekedési autóbuszt igénybevevő utasokra.

- 80 -

Hatósági ármegállapítás 2. §. A Körös VOLÁN Vállalat által bonyolított, Békéscsaba közigazgatási határán belüli helyi autóbusz közlekedés viteldíjai, mint legmagasabb hatósági árak a következők: menetjegy autóbuszon váltott menetjegy egyvonalas bérlet 895,-Ft

30,-Ft 40,-Ft 680,-Ft tanuló/nyugdíjas bérlet

összvonalas bérlet 218,-Ft

3. §. /1/

Ez a rendelet 1994. január 21-én lép hatályba.

Békéscsaba, 1994. január 20.

Pap János polgármester

Dr. Simon Mihály jegyző"

Tárgy:Az 1993. évi költségvetés módosításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1994. (I.20.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL A 6/1993.(II.11.) számú - az 1993. évi költségvetésről szóló - önkormányzati rendelet a következők szerint módosul: 1. §. A rendelet következő előírásai az alábbiak szerint módosulnak: 1.§.

2.§.

/1/

Az önkormányzat költségvetésének 1993.évi összes bevétele 7.874 E Fttal nő.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1.sz. melléklet tartalmazza.

/1/

Az önkormányzat összes kiadása 7.874 E Ft-tal emelkedik.

- 81 /2/

Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási jogcímenkénti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

/1/

Az önkormányzati intézmények kiadásainak főösszege 14.492 E Ft-tal növekszik.

/2/

Az /1/ bekezdésben meghatározott kiadások önkormányzat 6.734 E Ft támogatást biztosít.

/3/

Az önkormányzati intézmények bérét 4.344 E Ft-tal, társadalombiztosítási járulékát 1.372 E Ft-tal megemeli, felújítását 1.939 E Ft-tal megemeli.

/3/

Az /1/-/3/ bekezdések szerinti főösszeg címenkénti részletezését a 2.sz. melléklet tartalmazza.

/5/

Az önkormányzati intézmények saját bevételét 1.600 E Ft-tal megemeli.

/6/

Az /5/ bekezdésben foglalt főösszeg címenkénti részletezését a 2/a. melléklet tartalmazza.

/1/

A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának működési kiadási előirányzatát 8.110 E Ft-tal csökkenti.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt kiadások címenkénti részletezését a 3. számú melléklet tartalmazza.

/1/

A közgyűlés az önkormányzat beruházásainak kiadását 2.231 E Ft-tal megemeli.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt beruházások címenkénti részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza.

/1/

Az önkormányzat tulajdonában lévő - Polgármesteri Hivatalnál megtervezett - állóeszközök felújítási előirányzatát 739 E Ft-tal lecsökkenti.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt összeg címenkénti részletezését az 5. számú melléklet tartalmazza.

7.§.

/1/

A más szervek, jogi személyek 10. cím 4. alcímében szereplő támogatások 1.500 E Ft-tal megemeli.

8.§.

/1/

A közgyűlés a válságkezelő alapot 4.055 E Ft-tal csökkenti.

3.§.

4.§.

5.§.

6.§.

teljesítéséhez

az

- 82 -

9.§. /1/ A közgyűlés a 18. cím alatti általános tartalék összegét 2.245 E Ft-tal csökkenti.

10.§. /1/

A 19. cím alatti céltartalék összege 2.231 E Ft-tal csökken. 2. §.

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993 évre kell alkalmazni. Békéscsaba, 1994. január 20. Pap János polgármester

Dr.Simon Mihály jegyző"

Tárgy:Önkormányzati lakások apportálása - A közgyűlés 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 17/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, e határozat mellékletében meghatározott körét Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. tulajdonába adja. A közgyűlés megbízza a polgármestert, hogy az Rt. alapító okiratának módosítását készítse elő, és terjessze a soronkövetkező közgyűlésre. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1994. február 17. BÉRLEMÉNYLISTA az alábbi ingatlanokban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokról ---------------------------------------------------------------Bérlemény A lakás Szobacíme komfort szám fokozata ---------------------------------------------------------------Szent István tér 3.

Alapterület m2

- 83 -

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Fél em. 1. II. 1. II. 2. II. 3. II. 4. II. 5.

összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort összkomfort

2 2 3 3 3 2

61 66 100 100 100 69 ------------496 m2

Összesen: 6 db Szent István tér 10. 1. 2. 3. 4.

Fsz. I. 1. I. 2. I. 3. Összesen:

komfortos összkomfort 2 komfortos összkomfort 2

1

44 61

1

35 80 ------------220 m2

4 db

Szent István tér 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

I. 1. I. 2. I. 3. I. 4. II. 1. II. 2. II. 3. II. 4. III. 1. III. 2. III. 3. III. 4.

komfort összkomfort összkomfort komfort komfort összkomfort összkomfort komfort komfort összkomfort összkomfort komfort

2 2 1,5

43 59 56

1,5 2 2 1,5

51 54 59 54

2 2 2 1,5

52 54 60 55

2

52 ------------659 m2

Összesen: 12 db Szent István tér 16. 1. 2. 3. 4. 5.

fsz. fsz. fsz. fsz. fsz. Összesen: 5 db

Andrássy út 2. A lh.

komfort komfort komfort komfortnélk. félkomfort

1 2 1 1 1

44 54 50 33 29 ------------210 m2

- 84 -

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

III.1. II. 2. II. 3. II. 4. II. 5. III. 14. III. 15. III. 16. III. 17. III. 18. II. 41. II. 42. II. 43. III. 44. III. 45. III. 46. IV. 47. IV. 48. IV. 29.

komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 1 2 2,5 1 2 2,5 1 2

53 53 53 53 53 88 88 88 88 88 68 40 59 68 40 59 65 37 56 --------------1.197 m2

összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos

1 2 1,5 2,5 1,5 2 1 1 2,5 2 1 2 2 1,5 2 2 1 2

36 86 50 60 65 58 50 41 74 77 50 58 50 67 53 56 40 75 -------------1.046 m2

Összesen: 19 db Andrássy út 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

I. 1. I. 2. I. 3. I. 4. I. 6. I. 7. I. 8. I. 9. I. 10. II. 1. II. 2. II. 3. II. 4. II. 5. II. 6. II. 7. II. 8. II. 9. Összesen: 18 db

Andrássy út 9.

- 85 1. 2. 2. 4. 5.

I.1. I.2. I.3. I.4. I.5.

összkomfortos összkomfortos összkomfortos komfortos szükséglakás 1

Összesen: 5 db

2 2 2 1

51 74 58 44 15 -------------242 m2

Andrássy út 10. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

I. 2. I. 3. II. 2. II. 3. II. 4. II. 5.

összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos

3,5 3 2 1 2 3,5

110 100 80 30 72 110 --------------502 m2

komfortos komfortos összkomfortos

1 2 2

50 57 80 --------------187 m2

összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos összkomfortos

2+2 fél 3 2+2 fél 3 2 1 1 2

82 83 82 83 57 29 29 57 --------------502 m2

komfortos komfortos komfortos

2 2 2

41 70 56 --------------167 m2

Összesen: 6 db Andrássy út 19. 1. 2. 3.

I. 2. I. 3. fsz.1. Összesen: 3 db

Andrássy út 21. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

I. 2. I. 3. II. 4. II. 5. III. 6. III. 7. III. 8. III. 9. Összesen: 8 db

Andrássy út 22. 1. 2. 3.

II. 1. II. 2. II. 3. Összesen: 3 db

- 86 Franklin utca 1.

191.

2. 3.

193. 195.

4. 5. 6.

197. 199. 201.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

203. 205. 207. 209. 211. 213.

13. 14. 15. 16.

215. 217. 219. 221.

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

223. 225. 227. 229. 233. 235. 237. 239. 241. 243. 245. 247. 249. 251. 253. 255. 257. 259. 261. 263. 265. 267. 269. 271.

összkomfort lakóelőtér fél szoba összkomfortos 1,5 összkomfortos lakóelőtér fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 1 összkomfortos lakóelőtér fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 2 fél összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 1 összkomfortos lakóelőtér fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 2 fél összkomfortos 2 fél összkomfortos lakóelőtér fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 1 összkomfortos lakóelőtér fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 1 összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 2 fél összkomfortos 2 fél összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 1 összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos fél szoba összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos 1 összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél összkomfortos fél szoba összkomfortos 2 fél

57 54 48 59 32 47 67 57 56 65 33 56 64 56 56 56 67 32 56 61 56 61 32 49 67 57 56 57 64 32 56 67 57 47 67 32 48 59 57 54

- 87 ------------2.147 m2

Összesen: 40 db Szabadság tér 1-3. A. lh. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

II.6. II.7. II.8. II.9. II.10. II.11. II. 12. II. 13. III. 19. III. 20. III. 21. III. 22. III. 23. III. 24. III. 25. III. 26. III. 27. IV. 33. IV. 34. IV. 35. IV. 36. IV. 37. IV. 38. IV. 39. IV. 40.

komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1+2 fél 1+2 fél 1+2 fél 1+2 fél

Összesen: 25 db

48 48 48 48 48 48 68 75 48 48 48 48 48 48 48 48 48 42 42 42 42 41 41 41 41 -------------1.195 m2

Tárgy:Jókai Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Szakmunkásképző Iskola igénye - A közgyűlés 17 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

18/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 179/1992.(V.28.) sz. határozat 1./

- 88 pontjának a 812 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó részét az alábbiak szerint módosítja: A 812 hrsz. ingatlant a rajta lévő épületekkel határozatlan időre működtetésre átadja a Jókai Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Szakmunkásképző Iskola részére. Egyben hozzájárul, hogy a Szakképzési Alap javára az 1988. évi XXIII. törvény által előírt elidegenítési tilalom bejegyzésre kerüljön. A közgyűlés a 179/1992.(V.28.) sz. határozat többi részét változatlanul hagyja. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: azonnal Tárgy:Dobozi úti egyesített járda és kerékpárút építése - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 19/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Dobozi út mellett egyesített járda és kerékpárút kiépítéséhez pályázatot nyújtson be. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. február 10.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dobozi út mellett egyesített járda és kerékpárút kiépítéséhez szükséges saját forrásként 7.000 E Ft-ot biztosít. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. szeptember 30.

Tárgy:Kocsis L. Péterné felmentése - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 20/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése KOCSIS L. PÉTERNÉ-t (le-ánykori neve: Szilágyi Piroska, szül.helye és ideje: Gyoma, 1939. január 12., anyja neve: Szántó Piroska) az Óvodai Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjét -

- 89 nyugdíjjogosultságára alapozva - munkaköréből 1994. január 31. napjától felmenti, és közalkalmazotti jogviszonyát 1994. szeptember 30. napján megszünteti. A felmentési idő tartamára a munkakör átadás-átvétel idejét kivéve a munkavégzési kötelezettség alól mentesíti. Az intézményvezető - pályázati eljárás eredményes befejezéséig történő helyettesítéséről a polgármester gondoskodjon. A Közgyűlés megköszöni Kocsis L.Péternének a város intézményeiben végzett több, mint három évtizedes munkáját. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1994. január 30. Tárgy:Óvodai Gazdasági Ellátó Szervezet intézményvezetői pályázata - A közgyűlés 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 21/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az Óvodai Gazdasági El-látó Szervezet intézményvezetői munkakörére előterjesztett pályázati felhívást elfogadja. A pályázatok véleményezésére a következő szakmai-szakértő bizottságot kéri fel: A bizottság vezetője: Dr.Vécsei László a Költségvetési Bizottság elnöke Tagjai: Tarné Stúber Éva a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Irodája irodavezető-helyettese, dr.Totorán Jánosné óvodavezető, a Városi Munkaközösség vezetője, Közalkalmazotti Tanács képviselője Nagy Ferenc a Költségvetési Bizottság tagja Szarvas Péter a Költségvetési Bizottság tagja Felelős: Pap János polgármester Határidő: közzétételre azonnal PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hírdet az ÓVODAI GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET

- 90 intézményvezetői munkakörére. Az intézmény alaptevékenysége: az

önkormányzati óvodák pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátása

Az intézményvezetői megbízás határozatlan időre szól. A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. Pályázati feltételek: -

pénzügyi szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy középiskolai végzettség és pénzügyi szakirányú felsőfokú szakképesítés,

-

legalább 3 éves szakmai gyakorlat,

-

büntetlen előélet

A pályázatnak tartalmaznia kell: -

szakmai önéletrajzot,

-

az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló oklevél másolatát,

-

büntetlen előélet igazolását,

-

az intézmény vezetésére irányuló szakmai programot

A pályázat benyújtásának határideje:

1994. február 24.

Cím: Pap János polgármester Békéscsaba, Szent István tér 7. 5601. Pf.: 112. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 30. nap, legkésőbb az azt követő közgyűlés napja Tárgy:Köztéri szobor elhelyezése Nagy Imre emlékére - A közgyűlés 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodással a következő határozatot hozta: 22/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba

Megyei

Jogú

Város

Közgyűlése

megbízza

Borbás

Tibor

- 91 szobrászművészt (Budapest 1118. Himfy u.3.) Nagy Imre bronz mellszobrának elkészítésével, melyet a róla elnevezett téren kíván elhelyezni 1994. június 16án. A szobor bekerülési költsége posztamenssel együtt 900 Ezer Ft, melyet a közgyűlés jóváhagy a műalkotás megvalósítására és elhelyezésére. Forrása: 1994-es támogatási keret. Felelős: Határidő:

Pap János polgármester Domokos László alpolgármester 1994. május 31. - a szobor elkészítésére Közgyűlés után azonnal - a művész megbízására

értesítésére,

vagy

Tárgy:Családsegítő Szolgálat igazgatói munkakörének pályázata - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 23/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Családsegítő Szolgálat igazgatói munkakörére előterjesztett pályázati felhívást elfogadja. Az alábbi összetételű bizottságot kéri fel a pályázatok értékelésére: -

a Közgyűlés képviselője, egyben a bizottság vezetője Gálfi László képviselő, a Szociális Bizottság elnöke, Családsegítő Szolgálat közalkalmazotti képviselője, Családsegítők Országos Kamarájának képviselője, Szabóné dr. Kállai Klára klinikai szakpszichológus Kutiné dr.Stefanovits Katalin önkormányzati képviselő.

Felelős: Pap János polgármester Határidő: azonnal PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a CSALÁDSEGÍT? SZOLGÁLAT igazgatói munkakörére. A megbízás/kinevezés határozatlan időre szól.

- 92 A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. Az intézmény alaptevékenysége: -

komplex családgondozás, hajléktalan üzemeltetése

szállás

Pályázati feltételek: az alaptevékenységnek megfelelő szakirányú egyetemi végzettség, büntetlen előélet, legalább 3 éves szakmai gyakorlat A pályázatnak tartalmaznia kell: -

az iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát, büntetlen előélet igazolását, szakmai önéletrajzot, az intézmény vezetésére irányuló szakmai programot

A pályázat benyújtásának határideje: A Népjóléti Közlönyben történő megjelentetést követő 30. nap Cím: Pap János polgármester Békéscsaba, Szent István tér 7. 5601. Pf.: 112. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 30. nap, de legkésőbb az azt követő közgyűlés napja. Tárgy:Békéscsaba Hulladékkezelő mű beruházásának lebonyolítására kiírt pályázat értékelése, javaslat a lebonyolító szervezet megbízására - Az előterjesztő az előterjesztést visszavonta. Tárgy:A közgyűlés 665/1993.(XII.22.) sz. határozatának módosítása (1709/109. hrsz-ra vonatkozóan) - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 24/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az általa hozott 665/1993. (XII.22.) sz. határozatának az 1709/109 hrsz-ra vonatkozóan a következőképpen változtatja. A benyújtott vázlat alapján kb. 350 m2-t jelöl ki a meglévő csapadékvízcsatorna

- 93 nyomvonalától 3 m-re és a meglévő fasortól 2 m-re üzlet céljára. Az üzlet tulajdonosainak kell a saját területükön a szükséges parkoló számot megépíteni. Hozzájárul a közgyűlés ahhoz, hogy a területen kb. 250 m2-en 7 db garázs elhelyezésére terület legyen kialakítva. A területen kell 7 db garázst megépíteni és a közlekedő út számára szükséges területet is a vevőnek meg kell venni. A terület osztatlan közös tulajdonba kerül mindaddig, míg a társas garázs alakítására nincs lehetőség.

A határozat többi pontját a közgyűlés érvényében hagyja. A változott területre is érvényes az az értékesítési mód, melyet a 665/1993.(XII.22.) sz. határozatában a közgyűlés elfogadott. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. március 15. Tárgy:Ingatlan értékesítésből befolyt keretösszegek felhasználása - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 25/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséből befolyt összegből 1994. évtől kezdődően 1 % kerüljön külön lapra utalva, és ennek terhére az ingatlantulajdonosi, köztisztasági tevékenységek el legyenek végezve. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: folyamatos Tárgy:Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 1994. évi üzleti terve - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 26/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a

- 94 Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft 1994. január 1-től székhelyét áthelyezte a Békéscsaba, Kétegyházi út 3. sz. alatti önkormányzati tulajdonú telephelyre. A változást a társasági törvénynek megfelelően a cégbíróság felé be kell jelenteni. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. január 31. 2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft 1994.évi üzleti tervét. Az üzleti terv kivitelezési koncepciójában szereplő inkubátorházi beruházás engedélyezését, melynek forrása a kft. törzstőkéje. Ennek eredményeként megszüntetésre kerül az ingatlanban működő vendéglátóipari egység, és helyén öt új iroda, egy tárgyaló és egy vállalkozói üzlethelyiség kerül kialakításra. A közgyűlés egyetért azzal, hogy a jövőben pályázati úton központi támogatásként elnyerésre kerülő összegeket a kft. az inkubátorház következő ütemeinek kivitelezésére fordítsa az üzleti terv kivitelezési koncepciójának megfelelően. Jelenleg a Területfejlesztési Alap 10 Milliós vissza nem térítendő támogatására benyújtott pályázat vár elbírálásra. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal

Tárgy:Békéscsaba 6206/1. hrsz-ú földterület értékesítése - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 27/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a hirdetést követő árverésen kívánja értékesíteni az önkormányzat tulajdonát képező Békéscsaba 6206/1 hrsz-ú és 5.000 m2 alapterületű ipari övezetben lévő területét. Hozzájárul ahhoz, hogy a mellékelt hirdetési szöveg kerüljön közzétételre. Az alapár: 1000 Ft/m2. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. február 28. HIRDETÉS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonát képező 6206/1

- 95 hrsz-ú 5.000 m2 alapterületű telket árverésen kívánja értékesíteni. A végezhető tevékenység: ipari, szolgáltató Közműellátottság:

-

nagyfeszültségű elektromos vezeték út víz

A kikiáltási ár: 1.000 Ft/m2 A teljes vételár: 5.000.000 Ft Az árverés időpontja: 1994. február 16. 10.30 óra Helye: Békéscsaba, Városháza Szent István tér 7. sz. 1.sz. tárgyaló Aki az árverésen részt kíván venni, annak a vételár 10 %-át a pénztárba be kell fizetni. Pénztári órák: munkanapokon 9.00-12.00 óráig. Aki az árverésen nyer, annak a 10 % befizetés beszámít a vételárba. Aki nem nyer, az a pénzt a pénztárban átveheti. További felvilágosítással a Vagyonkezelő Iroda szolgál. Tárgy:Békéscsaba, Haladás u. 20.sz. alatti telek kertként történő eladása - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 28/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Haladás u. 20. sz. 12.000 hrsz-ú, 729 m2 alapterületű telek 80.000 Ft-os alapáron hirdetést követő árverésen kerüljön eladásra, kert művelés céljára, építmény nem építhető a területen. A mellékelt hirdetési szöveg megjelenésével egyetért. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. 02.28. HIRDETÉS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata eladja a tulajdonát képező 12.000 hrsz-ú 729 m2 alapterületű telket, kert művelés céljára, árverésen. A telek területi adottsága olyan, hogy rajta épület nem építhető, csak kertként

- 96 használható. A kikiáltási ár: 80.000.- Ft. Az árverés időpontja: 1994. február 16. 11,30 óra Helye: Békéscsaba Városháza Szent István tér 7. sz. 1. sz. tárgyaló Aki az árverésen részt kíván venni, annak a vételár 10 %-át a pénztárbe be kell fizetni. Pénztári órák: munkanapokon 9,00 - 12,00 óráig. Aki az árverésen nyer, annak a 10 % befizetés beszámít a vételárba. Aki nem nyer, az a pénzt a pénztárban átveheti. További felvilágosítással a Vagyonkezelő Iroda szolgál. Tárgy:Békéscsaba, Dózsa Gy. utcai garázsok - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 29/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 179/1993.(IV.29.) sz. határozatának azon részét, melynek értelmében a közművek megépítésének a költsége a vevőket terheli, helybenhagyja és megerősíti. A vételár csökkentésére tett, az ügyfelek által megfogalmazott kérelmet nem támogatja, hanem a következő vételárakat határozza meg: Aki 1994. március 31-ig szerződést köt, annak az ár: 155.000 Ft. Aki 1994. április 01- június 30-ig köt szerződést, annak a vételár: 155.000 Ft + 10 %. Aki 1994. julius 01- december 31-ig köt szerződést, annak a vételár: 155.000 Ft + 10 %-kal növelt értékének a 15 %-ával növelten értendő. A 179/1993.(IV.29.) sz. közgyűlési határozat fentieknek megfelelően módosul. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. december 31. Tárgy:Rendezetlen birtokhatár a Gerla, 18378/4 hrsz. és a 18378/5. hrsz-ra vonatkozóan

- 97 - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 30/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba Gerla 18378/4 és a 18378/5 hrsz-ú telkek területéből egyenként 29 m2-t az Önkormányzat megvásáróljon a területen lévő telekáron 3.600 Ft-ért. Erre utca szélesítés és járda építés céljából van szükség 0,65 m szélességben és 2 x 45 m hosszan. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. február 15. Tárgy:Tájékoztató társaságok közgyűléseiről/taggyűléseiről

- A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 31/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1993. június hó óta megtartott azon társaságok közgyűléseiről/taggyűléseiről szóló tájékoztatót - ahol Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonos - tudomásul veszi. Tárgy:Luther u. 3. sz. alatti ingatlan elidegenítése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 32/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 495/1993.(XI.4.) sz. határozatát módosítja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Békéscsaba, Luther u.3. (hrsz: 4081, tlsz.: 3940) Egészségház megnevezésű ingatlan 47.43 %, Békéscsaba Megyei JOgú Város Önkormányzata tulajdonában lévő részének elidegenítésével az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat részére. A szerződést az elidegenítésről meg kell kötni. A vételárból 25 Millió Ft elkülönítése szükséges az ingatlan felszabadítási költségeihez. A szerződés az önkormányzatok és a közgyűlés jóváhagyásával válik

- 98 érvényessé. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: Szerződéskötésre 1994. március 31. Önkormányzati és közgyűlési jóváhagyásra: 1994. április 30. A vételár utolsó részletére: az ingatlanrész átadását követő nyolcadik nap Tárgy:Geothermikus energia hasznosítása - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 33/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a geothermikus energia hasznosításával kapcsolatos előterjesztést visszautalja az illetékes bizottságok elé azzal, hogy a problémákkal együtt újra vitassák meg és terjesszék a közgyűlés elé. Felelős:

Határidő:

Dr.Futaki Zoltán az Egészségügyi Bizottság elnöke Dr.Vécsei László a Költségvetési Bizottság elnöke Végh László a Gazdasági Bizottság elnöke 1994. márciusi közgyűlés

Tárgy:Lencsési Étterem telekügye - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 34/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 659/1993. (XII.22.) sz. határozatát a következőképpen módosítja: A közgyűlés ellenérték fejében 3.000,- Ft/m2 áron hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba, Lencsési út 17. sz. alatt lévő Lencsési Étterem bővítéseként megépült épület alatti területre (404 m2) közterületből való kivonás után az ÁFÉSZ tulajdonjogot szerezzen. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 194. február 28. Tárgy:Purcsi Tamás önkormányzati képviselő interpellációja az utcai árusítással kapcsolatban

- 99 - Purcsi Tamás interpellációjára - mely az utcai árusítás rendjével foglalkozik - a Városüzemeltetési Iroda 15 napon belül adjon választ. Tárgy:Önkormányzati rendelet-tervezet az Általános Rendezési Terv külterületi munkarészekre vonatkozó rendelet módosításához - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 35/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei JOgú Város Közgyűlése elfogadja az Általános Rendezési Terv módosításáról szóló rendelet-tervezetet.

2./

A rendelet-tervezetet meghírdetésre alkalmasnak találja.

3./

A lakossági meghírdetés után a közgyűlés kéri a rendelet-tervezetet rendelet alkotásra előterjeszteni.

Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. februári közgyűlés Tárgy:Önkormányzati rendelet-tervezet CSABA CENTER területének Részletes Rendezési Tervéről - A közgyűlés 17 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 36/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a CSABA CENTER területének új Részletes Rendezési Tervét és az arra vonatkozó rendelet-tervezetet.

2./

A terv végrehajtásához szükséges rendelet-tervezetet meghirdetésre alkalmasnak találja, így a meghirdetéssel, a tervek lakosságnak történő bemutatásával egyetért.

3./

A lakossági bemutatás, meghirdetés után a rendelet-tervezetet a közgyűlés kéri rendeletalkotásra előterjeszteni.

Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. februári közgyűlés

- 100 Tárgy:Építési tilalmak feloldása - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 37/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az építési tilalmak feloldásáról szóló rendelet-tervezetet elfogadja és azt meghirdetésre alkalmasnak találja.

2./

A meghirdetés után a rendelet-tervezetet rendeletalkotásra előterjeszteni.

a

közgyűlés

kéri

Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. februári közgyűlés Tárgy:Önkormányzati képviselet az evangélikus iskolaszékben - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett levette napirendről a V. 208/1994. számú előterjesztést, tárgya önkormányzati képviselet az evangélikus iskolaszékben. Tárgy:Tájékoztató lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról - A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 38/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése végrehajtottnak tekinti az alábbi közgyűlési határozatokat: - 106/1991.(V.9.) - 191/1991.(VIII.29.) - 192/1991.(VIII.29.) - 250/1991.(X.31.) - 314/1991.(XII.5.) - 327/1991.(XII.19.) - 3/1992.(I.9.) - 15/1992.(I.9.) - 25/1992.(I.9.) - 28/1992.(I.30.) - 40/1992.(I.30.) - 44/1992.(I.30.) - 51/1992.(I.30.)

- 101 - 52/1992.(II.20.) - 64/1992.(II.20.) - 66/1992.(II.20.) - 67/1992.(II.20.) - 69/1992.(II.20.) - 77/1992.(II.20.) - 81/1992.(II.20.) - 97/1992.(III.19.) - 113/1992.(III.19.) - 138/1992.(IV.2.) - 139/1992.(IV.2.) - 140/1992.(IV.2.) - 151/1992.(IV.23.) - 153/1992.(IV.23.) - 154/1992.(IV.23.) - 159/1992.(IV.23.) - 167/1992.(IV.23.) - 172/1992.(V.28.) - 175/1992.(V.28.) - 176/1992.(V.28.) - 177/1992.(V.28.) - 179/1992.(V.28.) - 180/1992.(V.28.) - 189/1992.(V.28.) - 198/1992.(V.28.) - 230/1992.(VI.11.) - 257/1992.(VII.9.) - 258/1992.(VII.9.) - 259/1992.(VII.9.) - 260/1992.(VII.9.) - 281/1992.(VII.10.) - 293/1992.(VIII.18.) - 294/1992.(VIII.18.) - 295/1992.(VIII.18.) - 309/1992.(IX.10.) - 329/1992.(IX.10.) - 337/1992.(IX.10.) - 349/1992.(X.8.) - 350/1992.(X.8.) - 356/1992.(X.8.) - 392/1992.(X.29.) - 394/1992.(X.29.) - 398/1992.(X.29.) - 399/1992.(X.29.) - 404/1992.(X.29.) - 407/1992.(X.29.) - 415/1992.(XI.19.) - 423/1992.(XI.19.)

- 102 - 432/1992.(XI.19.) - 437/1992.(XI.19.) - 442/1992.(XI.19.) - 443/1992.(XI.19.) - 444/1992.(XI.19.) - 461/1992.(XII.18.) - 463/1992.(XII.18.) - 488/1992.(XII.18.) - 497/1992.(XII.18.) - 498/1992.(XII.18.) - 9/1993.(I.14.) - 24/1993.(II.11.) - 31/1993.(II.11.) - 37/1993.(II.11.) - 43/1993.(II.11.) - 46/1993.(II.11.) - 78/1993.(III.4.) - 82/1993.(III.4.) 4./ pontja - 84/1993.(III.4.) - 98/1993.(III.4.) - 105/1993.(III.4.) - 121/1993.(VI.1.) - 125/1993.(IV.1.) - 144/1993.(IV.1.) - 148/1993.(IV.1.) - 178/1993.(IV.29.) - 183/1993.(IV.29.) - 184/1993.(IV.29.) - 196/1993.(IV.29.) - 206/1993.(IV.29.) - 220/1993.(IV.29.) - 221/1993.(IV.29.) - 223/1993.(V.7.) - 237/1993.(V.27.) - 243/1993.(V.27.) - 263/1993.(V.27.) - 265/1993.(V.27.) - 266/1993.(V.27.) - 270/1993.(V.27.) - 271/1993.(V.27.) - 275/1993.(V.27.) - 282/1993.(V.27.) - 290/1993.(V.27.) - 307/1993.(VI.17.) - 309/1993.(VI.17.) - 315/1993.(VI.17.) - 337/1993.(VI.17.) - 341/1993.(VI.17.)

- 103 - 343/1993.(VI.17.) - 344/1993.(VI.17.) - 351/1993.(VI.17.) - 367/1993.(VI.17.) - 369/1993.(VI.17.) - 370/1993.(VI.17.) - 383/1993.(IX.16.) - 427/1993.(IX.24.) - 437/1993.(IX.24.) - 448/1993.(IX.24.) - 515/1993.(XI.4.) - 516/1993.(XI.4.) - 517/1993.(XI.4.) - 520/1993.(XI.4.) Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. január 26. Tárgy:Mokos terem - A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 39/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Városháza belső udvarán található "Barokk-istálló" néven ismert kiállító terem a MOKOS TEREM nevet kapja meg és az épület falára a portré és márványlapból bronz betűkkel az alábbi felirat kerüljön: MOKOS JÓZSEF békéscsabai festő-tanár 1892-1972 A hűséget és önzetlenséget köszöntjük és tiszteljük benne, amellyel szülővárosa halhatatlanságát szolgálta a sajátja helyett. 1994. február Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a város rajztanárai Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése a rajztanárok javaslatával egyetért és a felajánlott kivitelezői munkájukat megköszöni. A tervezett költséghelye: az NC

- 104 Felelős:

Pap János polgármester Dr.Goldman György a Kulturális Bizottság elnöke Határidő: a közgyűlés után azonnal Tárgy:Agro Expo 94. - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 40/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a Vásárokról és piacokról szóló 7/1993. (II.11.) sz. önkormányzati rendelet 2.§. /2/ bekezdésében biztosított jogkörében az AGRO EXPO '94. Nemzetközi Kiállítás megrendezéséhez hozzájárulását megadja. Felelős: Határidő:

A hozzájárulás közléséért: Dr.Simon Mihály jegyző 1994. január 31.

tárgy: Javaslat Magyarországi Fürdővárosok Szövetségéhez való csatlakozásra - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 41/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztést megtárgyalta, a "Magyarországi Fürdővárosok Szövetsége" célkitűzéseivel egyetért, a Szövetséghez való csatlakozását bejelenti, az évi tagdíjat befizeti. A Szövetségben való képviselettel Pap János polgármestert bízza meg. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1994. január 30. Tárgy:Kórházi veszélyes hulladék ártalmatlanítása Felügyelő Bizottsági tag megválasztása - A kórházi veszélyes hulladék ártalmatlanítása (Felügyelő Bizottsági tag megválasztása) tárgyában tett előterjesztést dr. Futaki Zoltán előterjesztő visszavonta. Tárgy:"Játék határok nélkül" Magyar Televízió vetélkedő sorozatához való kapcsolódás - A közgyűlés 13 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 42/1994.(I.20.) közgy.

- 105 -

HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Játékokban való részvételt nem támogatja", a Magyar Televízió értesítését az Oktatási, Közművelődési és Sportiroda Sportcsoportjára bízza. Felelős: Pap János polgármester Határidő: azonnal

Tárgy:A Ligeti Sori Óvoda nyitvatartási idejének módosítása - A közgyűlés 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 43/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Ligeti Sori Óvoda kérésének eleget téve engedélyezi, hogy az óvoda 6.30 órától 17.00 óráig tartson nyitva. Tárgy:Polgármester, alpolgármester jutalmazása - A közgyűlés 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással hozta meg határozatát: (Pap János polgármester, Domokos László alpolgármester nem vett részt a szavazásban) 44/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Pap János polgármester és Domokos László alpolgármester részére 2 havi burttó bérüknek megfelelő nettó összegű jutalmat állapít meg. Felelős: Pap János polgármester Határidő: azonnal

Tárgy:Pályázatok elbírálásának rendjére vonatkozó előterjesztés készítés kérése - Dr. Sarkadiné dr.Lukovics Éva képviselő javasolta, hogy kapjanak az önkormányzati képviselők a februári közgyűlésre egy olyan előterjesztést, mely a pályázatok elbírálásának rendjére vonatkozik, s tartalmazza a szükséges jogszabályi hivatkozásokat. Tárgy: Bizottsági tagságban személyi

- 106 változás - A közgyűlés 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 45/1994.(I.20.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Purcsi Tamás képviselőt felmenti Gazdasági Bizottsági tagsága alól, helyére a közgyűlés dr. Goldman György képviselőt választja meg. K.m.f.

Pap János sk. polgármester

A kivonat hiteléül:

Dr.Simon Mihály sk. jegyző