Az EU története 1946. szeptember 19.
Winston Churchill zürichi beszédében felveti az Európai Egyesült Államok gondolatát.
1950. május 9.
Robert Schuman francia külügyminiszter javasolja az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK / European Coal and Steel Community - ECSC) megalapítását.
1950. október 24.
René Pleven (francia miniszterelnök) javaslata egy integrált európai hadsereg létrehozására.
1951. április 18.
Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia („a Hatok”) aláírják az Európai Szén- és Acélközösséget megalapító szerződést (Párizsi Szerződés).
1952. május 27.
A Hatok aláírják az Európai Védelmi Közösséget (EVK / European Defence Community - EDC) létrehozó szerződést.
1952. július 25.
Életbe lép az ESZAK-szerződés.
1955. június 2.
A Hatok Messinában ülésező külügyminiszterei megállapodnak az integráció továbbfejlesztéséről. Paul-Henri Spaak elnökletével létrejön a kormányközi bizottság.
1957. március 25.
A Hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK / European Economic Community - EEC) és az Euratomot létrehozó Szerződéseket (Római Szerződések / Treaty establishing the European Communities).
1958. január 1.
Hatályba lépnek a Római Szerződések. (Az EGK Bizottság első elnöke Walter Hallstein, az Euratom Bizottság első elnöke Louis Armand).
1961. január 1.
Az EGK-államok nemzeti vámjainak első részleges összehangolása.
1961. február 10.
Az állam-, illetve kormányfők megállapodnak a szorosabb politikai együttműködésről. Christian Fouchet vezetésével bizottság jön létre ennek kidolgozására.
1961. július 9.
EGK-Görögország társulási szerződés aláírása.
1961. július 31.
Írország felvételét kéri az EGK-ba.
1961. augusztus 9.
Az Egyesült Királyság felvételét kéri az EGK-ba.
1961. augusztus 10.
Dánia felvételét kéri az EGK-ba.
1961. november 8.
Csatlakozási tárgyalások megkezdése az Egyesült Királysággal.
1962. január 14.
A Tanács elfogadja a mezőgazdasági közös piac első négy rendeletét, az első pénzügyi rendeletet és a versenyt szabályozó rendeletet.
1962. április 17.
Megszakadnak a politikai unióról szóló tárgyalások, mivel nincs egyetértés a Fouchetbizottság javaslatairól.
1962. április 30.
Norvégia felvételét kéri az EGK-ba.
1963. január 14.
De Gaulle francia elnök megvétózza a brit tagságot.
1963. január 29.
Az Egyesült Királysággal megszakadnak a csatlakozási tárgyalások.
1963. szeptember 12.
Aláírják az EGK-Törökország társulási szerződést.
1965. április 8.
Aláírják a három Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratom) végrehajtó szerveit Egyesítő Szerződést (Merger Treaty).
1967. május 10.
Az Egyesült Királyság másodszor is benyújtja EGK-csatlakozási kérelmét.
1967. május 11.
Dánia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét.
1967. július 1.
Hatályba lép az Egyesítő Szerződés. A közös Bizottság első elnöke Jean Rey.
1967. július 24.
Norvégia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét.
1968. július 1.
Létrejön a vámunió, és életbe lépnek a közös külső vámtarifák.
1968. július 29.
A Közösség garantálja a munkavállalók szabad mozgását a közös munkaerőpiac kialakítása érdekében.
1968. december 18.
A Bizottság beterjeszti a Tanácsnak a Közösség mezőgazdaságának reformjáról szóló „Mansholt-tervet”.
1969. március 4.
Az EK társulási szerződést ír alá Tunéziával és Marokkóval.
1969. december 2.
Állam-, illetve kormányfők találkozója Hágában, amelynek célja, hogy megvitassák az egységes piac kiteljesítését, az integrációs folyamat fokozását, az EK bővítését. Megállapodnak a gazdasági és monetáris unió (EMU) 1980-ig történő bevezetésében. Eldöntik, hogy tárgyalásokat kezdenek Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal.
1969. december 22.
A Tanács döntött az EK számára saját költségvetési források biztosításáról és az Európai Parlament költségvetési hatáskörének megerősítéséről.
1970. június 30.
Luxemburgban megkezdődnek a Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal folytatott új tárgyalások.
1970. október 8.
Benyújtják az EMU-ról (Economic and Monetary Union) szóló Werner-tervet a Tanácsnak és a Bizottságnak.
1970. október 27.
A Luxemburgban találkozó külügyminiszterek benyújtják az európai politikai együttműködésről (EPC - European Political Cooperation) szóló Davignon-jelentést az állam- és kormányfőknek.
1970. december 5.
EK-Málta társulási szerződés aláírása.
1972. január 22.
Aláírják a Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozási szerződéseit az EGK-hoz.
1972. május 10.
Írország népszavazással úgy dönt: csatlakozik az EK-hoz.
1972. július 13.
A brit alsóház jóváhagyja az Egyesült Királyság csatlakozását.
1972. július 22.
Szabadkereskedelmi megállapodásokat írnak alá az EFTA azon államaival, akik nem kérték felvételüket az EK-ba (Ausztria, Izland, Portugália, Svédország és Svájc).
1972. szeptember 25.
Norvégia népszavazással elutasítja az EK-tagságot.
1972. október 2.
Dánia népszavazással úgy dönt, csatlakozik az EK-hoz.
1972. október 20.
A Közösség állam-, illetve kormányfői megállapodnak az EK Európai Unióvá alakításáról, elfogadják az EMU (Economic and Monetary Union / Gazdasági és Pénzügyi Unió) új ütemtervét.
1972. december 19.
EK-Ciprus társulási szerződés aláírása.
1973. január 1.
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozása.
1973. május 14.
Norvégia szabadkereskedelmi megállapodást köt az EK-val.
1973. július 23.
A külügyminiszterek benyújtják a második jelentést az EPC-ről (koppenhágai jelentés).
1974. január 21.
A foglalkoztatási és szociális ügyek miniszterei elfogadják a Közösség szociális cselekvési programját.
1974. december 10.
Párizsban az állam-, illetve kormányfők döntenek az Európai Tanács (állam- és kormányfők tanácsa) létrehozásáról, és megállapodnak a rendszeres találkozókról.
1975. február 28.
Az EK és 46 ACP- (African, Carribean, Pacific Countries / Afrikai, karibi és csendesóceáni országok) állam aláírja a pénzügyi és technikai segítséget, és kereskedelmi engedményeket nyújtó első Loméi Konvenciót.
1975. március 11.
Dublinban az állam-, illetve kormányfők először találkoznak Európai Tanácsként.
1975. március 18.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund ERDF) létrehozása.
1975. június 5.
Az Egyesült Királyság népszavazással az EK-ban maradás mellett dönt.
1975. június 12.
Görögország kéri felvételét az EK-ba.
1976. július 27.
Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal.
1977. március 28.
Portugália kéri felvételét az EK-ba.
1977. július 28.
Spanyolország kéri felvételét az EK-ba.
1978. július 7.
Az Európai Tanács brémai ülésén jóváhagyja az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System - EMS) és az európai valutaegység (ECU) létrehozására irányuló tervet.
1978. október 17.
Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Portugáliával.
1979. február 5.
Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal.
1979. március 13.
Az EMS 1979. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal életbe lép.
1979. május 28.
Görögország csatlakozásához kapcsolódó jogszabályokat írnak alá Athénban.
1979. június 10.
Az Európai Parlament első közvetlen, általános választása.
1979. október 31.
Az EK és 58 ACP-állam Loméban aláírja a második Loméi Konvenciót.
1980. április 2.
A Közösség együttműködési megállapodást köt Jugoszláviával.
1980. július 28.
Az EK együttműködési megállapodást köt Romániával.
1981. január 1.
Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez.
1983. június 19.
Az Európai Tanács ülésén Stuttgartban aláírják az Európai Unióról szóló Ünnepélyes Nyilatkozatot.
1984. február 14.
Az Európai Parlament kezdeményezésként elfogadja az Európai Uniós Szerződés Spinelli-féle tervezetét, majd azt megküldi a tagállamoknak véleményezésre.
1984. június 17.
Az Európai Parlament második közvetlen választása.
1984. június 26.
Az Európai Tanács fontainebleau-i ülése: megállapodás az intézményi ügyekre vonatkozóan a Dooge-bizottság, a „polgárok Európájáról” pedig az Adonnino-bizottság felállításáról
1984. december 8.
Az EK és 65 ACP-állam aláírja a harmadik Loméi Konvenciót.
1985. június 12.
Aláírják Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányait.
1985. június 14.
A Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítéséről szóló Fehér Könyvet.
1985. június 29.
A milánói Európai Tanács-ülés többségi döntést hoz a Római Szerződést módosító kormányközi konferencia összehívásáról.
1985. december 3.
Az Európai Tanács Luxemburgban megrendezett ülésén határoztak az intézményi reformról, a Közösség felelősségeinek kiterjesztéséről és a külpolitikai együttműködés jogi kereteiről. A szerződésmódosításokat az Egységes Európai Okmányban (Single European Act SEA) összegzik.
1986. január 1.
Spanyolország és Portugália belép az Európai Közösségbe.
1986. február 28.
A 12 tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt.
1987. január 1.
Létrejön Brüsszelben az EPC-titkárság.
1987. április 14.
Törökország kéri felvételét az EK-ba.
1987. július 1.
Az Egységes Európai Okmány hatálybalépése.
1988. február 12.
A brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik a költségvetési rendszert és a közös mezőgazdasági politikát megreformáló, valamint az EK Strukturális Alapjait növelő „Delors I” csomagról.
1988. szeptember 26.
Magyarország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást.
1989. június 18.
Az Európai Parlament harmadik közvetlen választása.
1989. június 27.
A madridi Európai Tanács-ülés megállapodik az EMU háromszakaszos létrehozásáról szóló „Delors-terv”-nek megfelelően kormányközi konferencia összehívásáról.
1989. június 29.
Spanyolország belép az EMS-be (European Monetary System / Európai Pénzügyi Rendszer).
1989. július 17.
Ausztria kéri felvételét az EK-ba.
1989. szeptember 19.
Lengyelország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást.
1989. december 15.
Az EK és 68 ACP-állam aláírja a negyedik Loméi Konvenciót.
1989. december 19.
Az EK és EFTA az országai között tárgyalások kezdődnek az együttműködés megerősítéséről és az Európai Gazdasági Térség (EGT / EEA - European Economic Area) megalakításáról.
1990. július 1.
Megkezdődik az EMU I. szakasza.
1990. július 4.
Ciprus kéri felvételét az EK-ba.
1990. július 16.
Málta kéri felvételét az EK-ba.
1990. október 3.
A Németországot egyesítő, a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti szerződés hatályba lép. Az öt új tartomány az EK része.
1990. október 8.
Az Egyesült Királyság csatlakozik az EMS-hez (European Monetary System / Európai Pénzügyi Rendszer).
1991. június 25.
Spanyolország és Portugália csatlakozik a Schengeni Egyezményhez.
1991. július 1.
Svédország kéri felvételét az EK-ba.
1991. december 10.
Az Európai Tanács csúcstalálkozója Maastrichtban. Az állam-, illetve kormányfők megállapodnak az Európai Unió Szerződésének tervezetéről.
1991. december 16.
Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia aláírják a Társulási Szerződéseket, az ún. Európai Megállapodásokat.
1992. február 7.
Aláírják a Maastrichti Szerződést az Európai Unióról.
1992. március 18.
Finnország kéri felvételét az EK-ba.
1992. május 2.
Portóban az EK és az EFTA külügyminiszterei aláírják az Európai Gazdasági Térséget (EGT) megalapító megállapodást.
1992. május 20.
Svájc kéri felvételét az EK-ba.
1992. június 2.
A dánok 50,7%-a a népszavazáson az Unió szerződésének ratifikálása ellen szavaz.
1992. szeptember 20.
A franciák 51,05%-a a népszavazáson az Unió szerződésének ratifikálása mellett szavaz.
1992. november 25.
Norvégia újra kéri felvételét az EK-ba.
1992. december 6.
Svájc egy népszavazással az EEA (European Economic Area / Európai Gazdasági Térség - EGT) megállapodás ellen szavaz.
1992. december 12.
Az edinburgh-i Európai Tanács-ülés: a dánok ki kívánnak maradni az egységes valutából és az Európai Unió közös védelmi politikájából. Elfogadják a Delors II csomagot az EK 1999-ig szóló költségvetési keretéről.
1993. február 1.
Románia és az EK Európai Megállapodást ír alá Brüsszelben.
1993. május 18.
A második népszavazáson a dánok 56,8%-a az uniós szerződés mellett döntenek.
1993. október 4.
Az EK és Csehszlovákia utódállamai aláírják az újratárgyalt Európai Megállapodásokat.
1993. október 29.
A brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozón az Európai Unió állam-, illetve kormányfői megállapodnak az új EU-intézmények elhelyezéséről. Az Európai Monetáris Intézet Frankfurtba, az Europol Hollandiába, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency) Dániába kerül.
1993. november 1.
Az Európai Unióról szóló szerződés hatálybalépése.
1993. december 11.
Az Európai Tanács brüsszeli ülése, ahol a fő téma az Európai Unió gazdasági helyzete. Delors bizottsági elnök beterjeszti a növekedésről, versenyképességről és foglalkoztatásról szóló Fehér Könyvet.
1994. január 1.
Megkezdődik a gazdasági és monetáris unió II. szakasza.
1994. március 16.
Ausztriát, Finnországot és Svédországot követően Norvégiával is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások.
1994. április 1.
Magyarország kéri felvételét az EU-ba.
1994. április 8.
Lengyelország kéri felvételét az EU-ba.
1994. június 12.
Az Európai Parlament negyedik közvetlen választása.
1994. június 12.
Az osztrákok 66,4%-a a népszavazáson az EU-hoz való csatlakozás mellett dönt.
1994. június 25.
A Korfun tartott Európai Tanács-ülésen az EU és Oroszország partnerségi megállapodást kötnek.
1994. október 16.
A finnek 57%-a népszavazáson az EU-csatlakozás mellett dönt.
1994. november 13.
A svédek 52,2%-a az EU-csatlakozás mellett dönt.
1994. november 28.
A norvégok 52,2%-a az EU-csatlakozás ellen dönt.
1994. december 10.
Az Európai Tanács esseni ülésén megállapodik a közép- és kelet-európai államok előcsatlakozási stratégiájáról és jóváhagyja a Bizottság új mediterrán stratégiáját.
1995. január 1.
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz.
1995. január 9.
Ausztria belép az EMS-be.
1995. január 19.
Az Európai Parlament jóváhagyja az új Európai Bizottságot.
1995. március 26.
Hatályba lép a Schengeni Egyezmény.
1995. június 12.
Az EU társulási megállapodást köt Észtországgal, Lettországgal és Litvániával.
1995. június 22.
Románia kéri felvételét az EU-ba.
1995. június 27.
A Szlovák Köztársaság kéri felvételét az EU-ba.
1995. július 18.
Az EU az új mediterrán politika részeként társulási megállapodást ír alá Tunéziával.
1995. szeptember 17.
Svédország első alkalommal tart európai parlamenti választásokat.
1995. október 1.
Hivatalosan is megkezdi működését az Europol.
1995. október 27.
Lettország kéri felvételét az EU-ba.
1995. november 20.
Az EU társulási megállapodást ír alá Izraellel.
1995. november 28.
Észtország kéri felvételét az EU-ba.
1995. december 8.
Litvánia kéri felvételét az EU-ba.
1995. december 14.
Bulgária kéri felvételét az EU-ba.
1995. december 16.
A madridi Európai Tanács-ülés úgy dönt, hogy a leendő európai valuta neve euró. 2002től az euró az EMU-tagállamokban az egyetlen törvényes fizetőeszköz.
1996. január 1.
Az EU és Törökország közötti vámunió hatályba lép.
1996. január 17.
A Cseh Köztársaság kéri felvételét az EU-ba
1996. március 29.
A Maastrichti Szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencia kezdete: 1 éven belül javaslatokat kell kialakítani a bel- és igazságügyek, az intézményi eredményesség javítása és a külpolitikai döntéshozatali struktúrák tekintetében.
1996. május 16.
Az EU és Jordánia társulási egyezményt ír alá.
1996. június 3.
Az EU foglalkoztatási és szociális miniszterei közös álláspontot fogadnak el a dolgozók átirányításáról szóló irányelvről, azaz a cégük által más EU-országba küldött munkavállalókat a fogadóországban érvényes feltételekkel kell alkalmazni.
1996. június 10.
Szlovénia kéri felvételét az EU-ba.
1996. június 20.
Az EU energiaügyi miniszterei megállapodnak az EU-n belüli energiapiac liberalizálásáról szóló rendeletről.
1996. június 22.
A firenzei Európai Tanács-ülés elfogadja az Europol Egyezményt.
1996. október 13.
Ausztria első alkalommal tart európai parlamenti választásokat.
1996. október 14.
Finnország belép az EMS-be.
1996. december 14.
Az Európai Tanács Dublinban megrendezett ülésén megállapodik a gazdasági és monetáris unió stabilitási és növekedési csomagjáról.
1996. december 19.
Dánia, Svédország, Finnország és a nem EU-tag Norvégia és Izland csatlakoznak a Schengeni Egyezményhez.
1997. február 24.
Az EU és a Palesztin Autonóm Hatóság társulási egyezményt írnak alá.
1997. április 16.
Az EU és Jordánia társulási egyezményt ír alá.
1997. június 17.
Az állam- és kormányfők elfogadják az Amszterdami Szerződés tervezetét.
1997. július 16.
Santer bizottsági elnök az Európai Parlamentnek bemutatja az „Agenda 2000” dokumentumcsomagot. Az agrárpolitika, a strukturális politika és a költségvetési keret alapvető reformjai mellett javasolja a Bizottság 1998-ban az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások megkezdését Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával, a Cseh Köztársasággal, Magyarországgal és Ciprussal (5+1).
1997. október 2.
Az Amszterdami Szerződés aláírása.
1997. december 13.
Az Európai Tanács Luxemburgban a Bizottság javaslata alapján jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások első körébe kijelölt államokat: Magyarország, Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovénia, Ciprus.
1998. március 31.
Bilaterális keretek között megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások (5+1).
1998. április 18.
A csatlakozási tárgyalások átvilágító (screening) szakaszának megkezdése a 6 jelölt országgal
1998. május 3.
Az Európai Tanács brüsszeli értekezletén döntés születik az euró 1999. január 1-jei
bevezetéséről 11 ország részvételével, és az Európai Központi Bank június 1-jei felállításáról.
1999. január 1.
A közös valuta, az euró számlapénzként való bevezetése. (A bankjegy és az érme 2002. január 1-jétől jelenik meg.)
1999. február 26.
Az állam- és kormányfők Petersbergben megrendezett rendkívüli, informális ülése az Unió belső reformjáról.
1999. március 16.
A visszaélésekkel gyanúsított Európai Bizottság lemond.
1999. március 26.
Az EU-országok állam- és kormányfőinek Berlinben megrendezett csúcsértekezlete, ahol elfogadták az Agenda 2000 végleges változatát.
1999. május 1.
Hatályba lép az Amszterdami Szerződés.
1999. június 3.
Kölni csúcs a közös kül- és biztonságpolitika jegyében, a közös védelmi politika kidolgozásának elhatározása, a NYEU (Nyugat-Európai Unió) beolvasztása, intézményi reformok előkészítése
1999. szeptember 15.
Az új Európai Bizottság beiktatása.
1999. október 13.
Az Európai Bizottság kiadja az 1999. évi országjelentéseket a csatlakozásra váró országok előrehaladásáról (Regular Report).
1999. október 16.
Rendkívüli csúcsértekezlet Tamperében a bel- és igazságügyi együttműködés kérdéseivel kapcsolatban.
1999. december 11.
Az Európai Tanács csúcsértekezlete Helsinkiben. Döntés születik a csatlakozási tárgyalások hat újabb tagjelölt országgal való megkezdéséről, az intézményi reformmal foglalkozó kormányközi konferencia megkezdéséről, Törökország tagjelölt állammá való nyilvánításáról.
2000. január 1.
Portugália veszi át az EU soros elnöki tisztét.
2000. január 12.
A Bizottság elfogadja az élelmiszerek biztonságáról szóló Fehér Könyvet.
2000. január 15.
A miniszteri kormányközi konferencia nyitóülése Brüsszelben, amelyen Máltával, Romániával, Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával és Bulgáriával folytatják a csatlakozási tárgyalásokat.
2000. február 14.
Az intézményi reformmal foglalkozó Kormányközi Konferencia megnyitása Brüsszelben.
2000. március 1.
A Bizottság elfogadja a megreformálásáról szóló Fehér Könyvet.
2000. március 24.
Az Európai Tanács rendhagyó lisszaboni ülésén dönt az Unió új stratégiájáról: a foglalkoztatás erősítése, a gazdasági reform és a szociális kohézió a tudás alapú gazdaság része.
2000. május 3.
A Bizottság javasolja Görögországnak, hogy legyen a 12. euró-zónába tartozó tagország.
2000. június 23.
A Közösség és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok új konvenciót írtak alá Cotonou-ban (Benin), amely a korábbi Loméi Konvenciót váltja fel.
2000. június 28.
Megtartják az első Európai Unió-India ülést Lisszabonban.
2000. július 1.
Franciaország átveszi az EU soros elnöki tisztét.
2000. július 23.
G8 ülést tartanak Okinawában (Japán).
2000. szeptember 19.
Megtartják az Európai Unió és Magyarország közötti Társulási Tanács 7. ülését Brüsszelben. (Valamint szintén Társulási Tanácsi ülés volt az EU és a Cseh Köztársaság között is.)
2000. szeptember 28.
Dániában népszavazást tartanak az euróról. A többség elutasította az egységes európai valutához való csatlakozást.
2000. november 8.
A Bizottság átfogó jelentést ad át a bővítési folyamatról a Tanácsnak.
2000. november 14.
A Régiók Bizottsága konferenciát tart Brüsszelben a kibővítésről és a globalizációról.
2000. november 16.
Megtartják a negyedik Euro-Mediterán konferenciát Marseillesben (Olaszország).
2000. december 7.
A nizzai Európai Tanács ülésén a Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei formálisan proklamálják az Európai Unió Alapvető Jogok Kartáját.
2000. december 9.
Az Európai Tanács csúcsértekezlete Nizzában (Franciaország). Az ülésen fontos döntések születnek a kibővítésről, az intézményi reformokról, valamint fogyasztóvédelemről, környezetvédelemről, biztonságról, kultúráról, stb. A Kormányközi Konferencia a Nizzai Szerződésről szóló politikai egyezménnyel ér véget.
2001. január 1.
Svédország veszi át az EU soros elnöki tisztét.
2001. január 1.
A nyelvek európai éve
2001. január 2.
Görögország az euró-zóna tagjává válik.
2001. február 26.
Aláírják a Nizzai Szerződést.
2001. március 20.
A Bizottság elfogadja a közös halászati politikáról szóló Zöld Könyvet.
2001. március 23.
ET ülés Stockholmban. Lefektetik a fenntartható növekedés, a stabil makrogazdasági körülmények és a megcélzott foglalkoztatási arányok irányelveit.
2001. június 7.
Az írországi népszavazáson az írek többsége a Nizzai Szerződés ellen szavaz.
2001. június 15.
ET ülés Göteborgban (Svédország). Megállapodnak a csatlakozási tárgyalások sikeres befejezésének kereteiről, megerősítik a fenntartható fejlődésről szóló stratégiát, jóváhagyják a tágan értelmezett gazdaságpolitikai irányelveket, és rábólintanak a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító alapelvekre.
2001. június 16.
Az Európai Tanács csúcsértekezlete Göteborgban (Svédország).
2001. június 25.
Az EU Társulási Egyezményt ír alá Egyiptommal.
2001. július 1.
Belgium átveszi az EU soros elnöki tisztjét Svédországtól.
2001. július 20.
G7/G8 csúcs Genovában. A következő témákban folynak tárgyalások: egészségügy, nemzetközi kereskedelem, a szegénység elleni küzdelem, fejlődés, államadósság, környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, a Balkán és a Közel-Kelet.
2001. július 25.
A Bizottság Fehér Könyvet bocsát ki az európai kormányzásról
2001. szeptember 21.
Különleges ET ülés Brüsszelben. Fölmérik a nemzetközi helyzetet a new york-i és washingtoni terrortámadásokat követően, és megszabják az EU válaszlépéseinek irányvonalait.
2001. október 2.
A Bizottság Zöld Könyvet bocsát ki az EU-n belüli fogyasztóvédelemről.
2001. október 3.
EU-orosz csúcstalálkozó Brüsszelben.
2001. október 19.
Az állam- és kormányfők nem hivatalos találkozása Gentben (Belgium). A résztvevők teljes támogatást nyújtanak az ENSZ által foganatosított terrorellenes intézkedéseknek, és ismételten megerősítik az Egyesült Államokkal való legmesszebbmenő szolidaritásukat.
2001. október 29.
Az EU és Horvátország stabilitási és együttműködési egyezményt ír alá.
2001. november 9.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) dohai (Katar) miniszteriális konferenciája.
2001. december 4.
Az Európai Bizottság (EB) elfogadja 2002. évi programját.
2001. december 14.
Az eurózóna országai előkészítik eurókészleteiket. Az állampolgárok számára lehetővé válik az euróérmékhez való hozzájutás még az átállás előtt.
2001. december 14.
ET ülés Laekenben (Belgium). Elfogadják az Unió jövőjéről szóló deklarációt, amely kijelöli a reformok útját, és tervbe veszi egy konvent összehívását, amely a jövőbeni kormányközi konferenciát készítené elő. Döntést hoznak Európa nemzetközi szerepének erősítéséről, kiváltképp a terrorizmus elleni küzdelem terén. Elhatározzák, hogy a csatlakozásra készen álló tagjelölt országokkal 2002 végéig befejezik a tárgyalásokat, hogy azok már részt vehessenek a 2004-es Európai Parlamenti (EP) választásokon. Nyilatkozatot fogadnak el a közös kül- és biztonságpolitika operatív kapacitásával és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban.
2002. január 1.
Spanyolország veszi át az Európai Tanács (ET) soros elnökségét.
2002. január 15.
Az Európai Parlament Pat Cox-ot választja elnökének.
2002. február 28.
Az átmeneti időszak végével az euró válik az egyetlen hivatalos fizetőeszközzé a 12 résztvevő országban.
2002. február 28.
Az Európa jövőjéről szóló Konvent nyitóülése Brüsszelben.
2002. március 15.
ET ülés Barcelonában. Az ET gazdasági, szociális és környezeti témákra összpontosít, és elsőbbséget ad az európai gazdaságok összekapcsolásának a pénzpiacok, az energia, a szállítás és a távközlési hálózatok terén, gyors törvényhozást sürgetve a piacok ilyen irányú megnyitása érdekében. Ismételten megerősítik a teljes foglalkoztatással és a versenyképes, tudás-alapú gazdaság kifejlesztésével kapcsolatos politikákat. Tárgyalnak az európai-mediterrán partnerségről, az Egyesült Államokkal és a nyugat-balkáni országokkal való kapcsolatokról, továbbá a zimbabwei helyzetről. Nyilatkozatot fogadnak el a súlyosbodó izraeli-palesztin konfliktusról.
2002. március 26.
Beindítják a Galileot, Európa műhold-navigációs és helymeghatározó rendszerét.
2002. április 23.
Az EB javaslatot fogad el a kiberbűnözés elleni harcról.
2002. május 31.
Az EU ratifikálja a Kiotói Szerződést.
2002. június 21.
ET ülés Sevillában.
2002. július 23.
Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szerződés 50 évnyi működés után lejár.
2002. szeptember 26.
Először ünneplik az európai nyelvek napját, amelyet ettől kezdve évente megtartanak majd.
2002. október 9.
Az EB javasolja, hogy 2002 végéig a következő országokkal zárják le a csatlakozási tárgyalásokat: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az EB szerint ezek az országok 2004 elejétől készen állnak majd az EU-tagságra.
2002. október 19.
Az írek megszavazzák a Nizzai Szerződést az ebben a témában tartott második népszavazáson.
2002. október 24.
ET ülés Brüsszelben.
2002. december 12.
ET ülés Koppenhágában. Lezárják a felvételi tárgyalásokat a 10 tagjelölt országgal. A felvételi tárgyalások eredményeképp Magyarország 2004 május 1-én csatlakozik az EUhoz.
2003. január 9.
Budapesten megtartja első ülését az európai integrációs tárcaközi bizottság, amelynek feladata az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kormányzati teendők és az EUtagságra való felkészülés elősegítése.
2003. január 20.
Budapesten a négy parlamenti párt - MSZP, SZDSZ, FIDESZ, MDF - között konszenzus alakul ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek megválasztására vonatkozó törvénytervezet ügyében. A 24 európai parlamenti képviselőt zárt listás szavazással választják majd meg, a helyekért csak pártok indulhatnak.
2003. január 27.
Budapesten két civil szervezet, a Szabad Magyarországért Mozgalom és a Kék Szalag Társaság bejelenti, hogy az európai uniós csatlakozás elutasítása érdekében kezd kampányt.
2003. január 30.
2003.01.30-31.: Budapestre látogat Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. Cox főként az EU-csatlakozásról rendezendő népszavazás előkészületeiről tájékozódik.
2003. február 5.
Az Európai Unió tagországainak állandó brüsszeli képviselői jóváhagyják a 2004-ben taggá váló tíz országgal - köztük Magyarországgal - kötendő csatlakozási szerződés végleges szövegét.
2003. február 12.
Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagja Brüsszelben megerősíti: az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz új tagország mindegyike a közösségi költségvetés nettó kedvezményezettje lesz.
2003. február 13.
Magyarország jóváhagyja az európai uniós csatlakozási szerződés szövegét, amely ezzel véglegessé és nem módosíthatóvá vált. A parafálási aktusnak megfelelő jóváhagyás írásos eljárással történik Brüsszelben, Juhász Endre, az EU mellett működő magyar misszió vezetője levélben tájékoztatja a szöveg elfogadásáról az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Görögország állandó EU-képviselőjét.
2003. február 19.
Az Európai Bizottság bejelenti a bővítés miatt szükségessé váló létszámnövelésekkel
kapcsolatos terveit. Eszerint a 2004-ben esedékes bővítés utáni években összesen mintegy 3400 posztot kíván fenntartani apparátusában az újonnan csatlakozó 10 országnak, s ebből majdnem 500 jutna Magyarországra.
2003. február 19.
Az Európai Bizottság Brüsszelben kedvező véleményt nyilvánít tíz tagjelölt ország 2004ben esedékes csatlakozásáról, s ezzel megteszi az első lépést a taggá válásukhoz vezető hivatalos eljárásban.
2003. február 27.
Hivatalos látogatást tesz Magyarországon Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, hogy segítse az április 12-i, az európai uniós népszavazásról tartandó népszavazás kampányát.
2003. március 6.
Magyarország csatlakozik az Európai Parlament kezdeményezésére 1992-ben létrehozott Európai Jogi Akadémia Alapítványhoz. Az európai jogi továbbképzést támogató akadémiához való csatlakozásról szóló megállapodást Budapesten írja alá Bárándy Péter igazsáügy-miniszter.
2003. március 10.
Az Európai Bizottság a tagjelöltek felkészülésének állásáról készített időközi jelentésében figyelmeztet, hogy Magyarországnak a pénzügyi ellenőrzés területén vannak lemaradásai az EU-csatlakozással összefüggésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésében. Általánosságban a bizottság úgy értékeli, hogy "az összkép pozitív, és meglepően alacsony" azoknak a területeknek a száma, ahol a tagjelölteknek gyorsítaniuk kell a felkészülést.
2003. március 10.
A Külügyminisztérium internetes honlapján hozzáférhetővé teszik az európai uniós csatlakozási szerződés nyersfordítását. A több mint ötezer oldalas szerződés három nagy részből: a csatlakozási dokumentumból, a csatlakozási okmányból valamint a záróokmányból áll
2003. március 11.
Budapesten tárgyal Wim Kok volt holland kormányfő, akit az Európai Bizottság 2002 decemberében kért fel annak a bizottságnak a vezetésére, amely az Európai Unió bővítésének következményeit elemzi.
2003. március 14.
Pat Cox, az Európai Parlament elnöke magyarországi hivatalos látogatásán találkozik Medgyessy Péter miniszterelnökkel, Mádl Ferenc államfővel és a hat magyar szakszervezeti konföderáció vezetőivel, valamint részt vesz a Duna jobb és bal partját összekötő, az uniós csatlakozás népszerűsítésére felépített Európa-híd megnyitóján. Az EP elnöke nem hivatalos találkozót tart Orbán Viktor volt kormányfővel is.
2003. március 19.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága Brüsszelben jelentős többséggel megszavazza elnökének, Elmar Broknak az európai uniós csatlakozási tárgyalások befejezéséről előterjesztett jelentését, és ezzel szabad utat nyit a csatlakozási szerződés európai parlamenti elfogadása előtt. A teljes jelentés mellett a külügyi bizottság külön-külön is szavaz az egyes tagjelöltek csatlakozására tett ajánlásokról. Magyarország csatlakozását 58 szavazattal, egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatják a bizottsági tagok.
2003. március 19.
Az Európai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság Budapesten tartja ülését. A tanácskozás témája a görög uniós elnökség prioritásai, Magyarország csatlakozásra történő felkészülése és a csatlakozási szerződés.
2003. március 19.
A magyar kormány budapesti ülésén úgy határoz, hogy a tárcáknak 2003. április 30-ig kell felszámolniuk az uniós jogharmonizációs munkában lévő elmaradásokat. A kormányszóvivő szerint negyven mezőgazdasági és mintegy kéttucatnyi egyéb jogszabályról van szó.
2003. március 21.
Az uniós tagjelölt országok fővárosai ötödik alkalommal tartanak találkozót, ezúttal Budapesten.
2003. március 24.
Az Országgyűlésben megkezdődik az általános vita az európai uniós csatlakozási szerződés aláírásáról.
2003. március 25.
Medgyessy Péter kormányfő elküldi Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnököknek azokat a személyre szabott leveleket, amelyekben a három korábbi kormányfőt meghívja az európai uniós csatlakozás 2003. április 16-i, athéni aláírására. Medgyessy Péter a csatlakozás jelentőségének hangsúlyozása mellett a levelekben külön kitér a címzettek által vezetett kormányok érdemeire 1990 óta. Az aláírási ünnepségre szóló meghívást mindhárom volt kormányfő elfogadja
2003. március 31.
2003.03.31.-04.01.: Magyarországra látogat Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa. Megbeszéléseket folytat Medgyessy Péter kormányfővel, Kovács László külügyminiszterrel, valamint Orbán Viktor volt kormányfővel és Martonyi János volt külügyminiszterrel, illetve Demszky Gábor főpolgármesterrel. Verheugen véleménye szerint a pénzügyi kereteket figyelembe véve Magyarország a lehető legjobb megállapodást kötötte az Európai Unióval. A bővítési biztos részt vesz az Országgyűlés integrációs bizottságának ülésén; megerősíti, hogy az új csatlakozók teljes jogú tagként fognak részt venni az európai intézményi reformokról döntést hozó következő kormányközi konferencián, s a csatlakozási szerződés 2003. április 16-i aláírása után Magyarországra is vonatkoznak majd az összeurópai feladatok.
2003. április 2.
Magyarországon megnyílik a 6 milliárd forintos Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA). A PHARE-program 55 százalékos és a magyar költségvetés 45 százalékos finanszírozásával létrejött projekt előkészítő alap célja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve az Európai Szociális Alapból 2004-2006. között Magyarország lehívhassa az unió támogatásait.
2003. április 3.
Budapestre látogat Fernand Sauer, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága és Népegészségügyi Igazgatóságának vezetője. Sauer elismerését fejezi ki, hogy Magyarország volt az első a tagjelölt államok közül, amelyik csatlakozott az Európai Unió népegészségügyi programjához, s a közeljövőben a parlament elé kerülő Johan Béla program már tartalmazza az uniós stratégiai elemeket.
2003. április 3.
Magyarországra látogat Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati biztosa. Fischler részt vesz egy nemzetközi szakmai tanácskozáson, és bejelenti, hogy az Európai Unió 2004-2006 között összesen 850 millió euróval támogatja a magyar agrárgazdaságot. Medgyessy Péter kormányfővel a magyar mezőgazdaság uniós felkészüléséről tárgyal, és megbeszéléseket folytat Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel is.
2003. április 7.
Erre az időpontra Budapesten mind a négy magyar parlamenti párt kijelöli azokat a képviselőket, akiket az Európai Parlament (EP) 24 fős magyar megfigyelői csoportjába delegál.
2003. április 9.
A Európai Unió Tanácsának főtitkársága a brüsszeli magyar misszión keresztül megküldi Magyarországnak az EU- csatlakozási szerződés végleges szövegét angol és magyar nyelven.
2003. április 9.
Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője és Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának politikai államtitkára Budapesten aláírja a PHARE 2003. évi nemzeti programjának pénzügyi
megállapodását.
2003. április 9.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazza a tíz új tagország, köztük Magyarország csatlakozását támogató határozatot. Az EU 626 tagú képviselőtestületében 567-en szavaznak a határozatról, amelyet 458 szavazattal, 68 ellenszavazattal, 41 tartózkodás mellett fogadnak el. A képviselők külön szavaznak az egyes országokról is, Magyarország csatlakozását 522 képviselő támogatja, 23-an ellenzik, 23-an tartózkodnak.
2003. április 12.
A Magyarország európai uniós csatlakozásáról rendezett ügydöntő népszavazáson a választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka (3 669 252 választópolgár) járul az urnákhoz. Az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 választópolgár), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka igent mond a belépésre. Az uniós csatlakozást az érvényesen szavazók 16,24 százaléka (592 690 választópolgár) utasítja el. (Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország volt a harmadik Málta és Szlovénia után -, ahol népszavazás döntött az EU- tagságról.) Az Európai Bizottság április 13-án Brüsszelben nyilatkozatban üdvözli a Magyarország európai uniós tagságáról április 12-én rendezett ügydöntő népszavazás pozitív eredményét.
2003. április 14.
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Luxembourgban hivatalosan is jóváhagyják tíz tagjelölt ország - Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia - 2004-ben esedékes csatlakozását, s ezzel megteszik a csatlakozási szerződés aláírásához szükséges utolsó - már csak formai jelentőségű - lépést. Az Európai Unió Miniszteri Tanácsa a vita nélkül elfogadott közös nyilatkozattal szabaddá teszi az utat a szerződés április 16-án Athénban esedékes aláírása előtt.
2003. április 15.
Az Országgyűlés elsöprő többséggel - 365 igen és egy ellenszavazat mellett - elfogadja azt a parlamenti határozatot, amelyben felhatalmazza a kormányt az európai uniós csatlakozásról szóló szerződés aláírására. Mádl Ferenc köztársasági elnök kézjegyével látja el a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés aláírására meghatalmazó okiratot Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter és Juhász Endre EU-főtárgyaló részére.
2003. április 16.
Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter aláírja Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződését
2003. április 16.
Az Európai Bizottság illetékes igazgatója hivatalos levélben értesíti a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát (NFTETH), hogy a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első, formai ellenőrzése megtörtént, a dokumentum megfelel az Európai Unió követelményeinek és elvárásainak. Ezzel hivatalosan megkezdődhetnek azok az érdemi tárgyalások, amelyek keretében a NFT konkrét fejlesztési programjairól egyeztet majd Magyarország az EU- val.
2003. április 24.
2003.04.24.-25.: Az Európai Konvent brüsszeli plenáris ülésén Szájer József konventküldött két módosító javaslatot nyújt be az EU készülő alkotmányos szerződésének tervezetéhez. Ezek egyike az alkotmánynak az Unió demokratikus életét tárgyaló részével, míg a másik az EU-n belüli, illetve harmadik országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos.
2003. április 25.
2003.04.25.-26.: A 2004. évi európai uniós csatlakozásra váró tíz közép- és keleteurópai ország parlamenti elnöke Lisszabonban egyezteti az Európai Unióval kapcsolatos elképzeléseit.
2003. április 28.
Az Országgyűlés elfogadja az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló határozati javaslatot. (A javaslat a kormány azon szándékát fejezi ki, hogy az EU-csatlakozást követően az EMOGA-alapból a mezőgazdasági termelőknek jutó közvetlen kifizetések szintjét, amely az első évben 25
százalékos lesz, 30 százalékkal, tehát maximális mértékben kiegészítse annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők versenyfeltételeit javítsa.)
2003. április 29.
Az Országgyűlés európai integrációs bizottsága budapesti ülésén egyhangú szavazással támogatja Balázs Péter kinevezését a brüsszeli magyar állandó EUképviselet élére.
2003. április 30.
A kormány elfogadja a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programját, amelyet meg kell küldeni az Európai Uniónak is. Az öt operatív programot a március végén Brüsszelnek átadott Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája alapján dolgozták ki, a következő lépés az operatív programok további bontása.
2003. május 2.
2003.05.02.-03.: Nem hivatalos találkozót tartanak az Európai Unió tagországainak és a 2004-ben csatlakozó tíz tagjelölt országnak a külügyminiszterei a görögországi Ródosz szigetén, Kasztelórizonban. A tanácskozáson első ízben vesznek részt a vitákba bekapcsolódva a 2004. május 1-jével csatlakozó államok diplomáciai vezetői, Magyarországot Kovács László külügyminiszter képviseli.
2003. május 5.
Az Európai Unió tíz újonnan csatlakozó tagállamából megérkeznek Brüsszelbe a parlamentek küldöttei. A tíz új tagország - köztük Magyarország - összesen 162 parlamenti képviselőjét küldi az Európai Parlamentbe, ahol egy éven át, 2004. május 1jéig, a teljesjogú tagság elnyeréséig megfigyelőként vesznek részt az EP teljes üléseinek és bizottságainak munkájában.
2003. május 5.
2003.05.05.-06.: Az Európai Unió miniszteri tanácsa első olyan üléseit tartja Brüsszelben, amelyen a 2004-ben csatlakozó tíz ország képviselői már "aktív megfigyelői" minőségben vesznek részt.
2003. május 9.
Magyarországra látogat Kosztasz Szimitisz, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Görögország miniszterelnöke.
2003. május 12.
Az Országgyűlés plenáris ülése előtt letette a hivatali esküt Juhász Endre, az európai uniós kérdések koordinációjával foglalkozó tárca nélküli miniszter. (Az új miniszter május 19-én veszi át hivatalát.)
2003. május 12.
2003.05.12.-15.: Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén első alkalommal vesznek részt a 2004-ben csatlakozó tagországok - köztük a magyar Országgyűlés képviselői.
2003. május 15.
Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzeti fejlesztési tervért felelős politikai államtitkára bejelenti: megkezdődött a 2007-től érvényes Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) előkészítése. A már elkészült, 2004-2006-ig szóló NFT- vel ellentétben ez országos operatív programok helyett régiókra lebontott egységeket tartalmaz majd.
2003. május 17.
2003.05.17.-18.: Először képviseli magát hivatalos európai uniós tanácskozáson egyenjogú félként Magyarország, amikor Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára Görögországban részt vesz az uniós közlekedési miniszterek tanácsának informális ülésén.
2003. május 19.
Brüsszelben tanácskoznak az európai uniós tagországok védelmi miniszterei. Az ülésen először vesznek részt aktív megfigyelőként a 2004-ben csatlakozó tíz ország miniszterei, illetve magas rangú védelmi tisztségviselői.
2003. május 19.
Balázs Péter átveszi Magyarország Európai Unió mellett működő állandó brüsszeli missziójának a vezetését.
2003. május 20.
Vastagh Pál MSZP-s képviselő, az Európai Konvent tagja Brüsszelben az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának ülésén - első magyar felszólalóként - kijelenti, hogy az Európai Unió új alkotmányos szerződésének az európai normáknak megfelelően értékként tartalmaznia kell a nemzeti sokféleséget és a nemzeti kisebbségek jogait.
2003. május 22.
Brüsszelben az Európai Unió internetes honlapján közzéteszik azokat az űrlapokat, amelyek kitöltésével több mint 600 magyar állampolgárok számára fenntartott, állandó státusú európai uniós köztisztviselői állásra lehet pályázni.
2003. május 23.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosának szóvivője Brüsszelben közli, hogy az Európai Bizottság elfogadta a felkészülés előrehaladásának értékelésére szolgáló második megfigyelési jelentéssorozatot, amelynek alapján a csatlakozó országok némelyike figyelmeztető leveleket kaphat.
2003. május 23.
2003.05.23.-24.: Szili Katalin, az Országgyűlés elnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség - az EU-csatlakozási szerződés 2003. április 16-i aláírása óta először vesz részt egyenrangú szereplőként az európai parlamenti elnökök konferenciáján Athénban.
2003. június 4.
A dán parlament Koppenhágában jóváhagyja, hogy az Európai Unió 2004-ben tíz újabb taggal bővüljön. Magyarország és a többi kilenc ország 2004. május 1-jén válik az EU tagjává, ha a jelenlegi uniós tagállamok parlamentjei ratifikálják az európai uniós csatlakozási dokumentumot.
2003. június 5.
2003.06.05.-06.: Brüsszelben plenáris ülést tart az Európa jövőjével foglalkozó konvent. Valéry Giscard d'Estaing, a konvent elnöke találkozót tart a tanácskozó gyűlés három fő csoportjával - a kormányok, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament küldötteivel
2003. június 10.
Budapesten a kormány integrációs kabinetje a Külügyminisztérium koordinálásával tárcaközi munkacsoport felállításáról dönt.
2003. június 11.
A német parlament felsőháza, a Bundesrat (Szövetségi Tanács) Berlinben egyhangúlag jóváhagyja, hogy 2004. május elsején tíz taggal - köztük Magyarországgal - bővüljön az Európai Unió.
2003. június 13.
Brüsszelben az Európai Konventben létrejön a konszenzus az új alkotmányos szerződés tervezetéről, amelyet az EU június 20-21-én Szalonikiban tartandó csúcsértekezletén fog előterjeszteni Valéry Giscard d'Estaing, a tanácskozó gyűlés elnöke.
2003. június 17.
Az Országgyűlés megkezdi a magyar európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását.
2003. június 19.
2003.06.19.-20.: Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter és Juhász Endre európai integrációs ügyekben illetékes tárca nélküli miniszter a Szaloniki melletti Porto Karraszban részt vesz az európai uniós tagországok és tagjelöltek
csúcstalálkozóján.
2003. június 24.
Jürgen Köppen, az Európai Unió magyarországi delegációjának vezetője Budapesten, az Országgyűlés integrációs bizottságának ülésén ismerteti az Európai Bizottság levelét, amely szerint Magyarországnak még több területen átalakításokat kell végrehajtania a 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozásig.
2003. június 26.
Budapesten tartja utolsó ülését az Európai Unió-Magyarország társulási bizottság. (A társulási bizottság funkciója Magyarország EU-csatlakozásával megszűnik.)
2003. június 26.
2003.06.26.-27.: Budapesten rendezik meg az Európai Unió strukturális alapok ötödik értékelő konferenciáját. Az értekezleten az Európai Unió 15 tagországa és a 2004-ben csatlakozó 10 tagjelölt ország értékeléssel foglalkozó képviselői vesznek részt.
2003. július 1.
Az európai uniós gyakorlatnak megfelelően ettől az időponttól Magyarországon is kétéves szavatosság védi valamennyi eladott termék vásárlóit. A reklamálás módját meghatározó végrehajtási utasítás 2003. szeptember 1-jétől lép életbe, később kormányrendelettel szabályozzák a jótállást is.
2003. július 1.
Megalakult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), amely az Agrárintervenciós Központ (AIK) és a SAPARD-hivatal összevonásával jött létre s az európai uniós támogatások kifizető ügynökségeként működik.
2003. július 2.
2003. július 2-4.: Az Európai Régiók Bizottságának ülésszakán először vannak jelen a tervek szerint az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz ország - köztük Magyarország - régióinak küldöttei Brüsszelben.
2003. július 3.
A német Szövetségi Gyűlés (Bundestag), a parlament alsóháza elsöprő többséggel jóváhagyja az Európai Unió és a tíz csatlakozó ország - köztük Magyarország - között április 16-án Athénban aláírt csatlakozási szerződés ratifikálását.
2003. július 3.
Az Európai Unióhoz csatlakozó tíz ország - köztük Magyarország -, továbbá Norvégia, Izland és Liechtenstein és az Európai Bizottság képviselői Brüsszelben parafálják az Európai Gazdasági Tér (EGT) bővítéséről szóló megállapodást. Ennek értelmében a 2004. május 1-től 28 tagúra bővülő EGT-n belül az EU egységes belső piacának szabályai érvényesülnek, kivéve a mezőgazdaságot és a halászatot.
2003. július 8.
Az Európai Unió illetékes bizottsága jóváhagyta a SAPARD-program módosítására beadott magyar javaslatokat.
2003. július 10.
Brüsszelben véget ér az Európai Konvent, amely 16 hónapos munkával megszerkesztette Európa első alkotmányos szerződésének tervezetét. Az Európai Unió tizenöt jelenlegi és tizenhárom leendő tagországának, köztük Magyarországnak a képviselői az Európai Parlament üléstermében aláírják a tervezetet kísérő okiratot.
2003. július 11.
A német parlament felsőháza, a Bundesrat (Szövetségi Tanács) Berlinben egyhangúlag jóváhagyja, hogy 2004. május elsején tíz taggal - köztük Magyarországgal - bővüljön az Európai Unió.
2003. július 16.
Brüsszelben tartják első egyeztető megbeszélésüket a 2004. évi költségvetésről az Európai Unió 25 mai és leendő tagállamának pénzügyminiszterei és az Európai
Parlament (EP) költségvetési bizottságának tagjai
2003. augusztus 13.
A kormány budapesti ülésén elfogadja a középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseket tartalmazó előcsatlakozási programot, amelyet 2003. augusztus 15-ével eljuttatnak az Európai Bizottsághoz.
2003. augusztus 19.
Kovács László külügyminiszter Budapesten sajtótájékoztatón bemutatja az Európai Unió alkotmánytervezetének magyar fordítását. A dokumentumtervezetet a 2003. október 4én Rómában kezdődő kormányközi konferencián vitatják meg.
2003. szeptember 3.
Budapesten megalakul a Strukturális és Kohéziós Alapok Képző Központ (SAKK). A képzőközpont a Tempus Közalapítvány 1999 óta működő Európai Szociális Alap Magyar Képző Központjának kibővítésével jön létre. A SAKK az európai uniós bővítéssel Magyarország számára is elérhetővé váló fejlesztési források minél jobb kihasználhatóságát kívánja elősegíteni
2003. szeptember 15.
Balázs Péter, Magyarország brüsszeli állandó európai uniós képviseletének vezetője átadja megbízólevelét Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének.
2003. szeptember 19.
Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Tervért és EU Támogatásokért felelős politikai államtitkára Budapesten sajtótájékoztatón bejelenti, hogy megalakult a Közösségi Támogatási Keret (KTK) Monitoring Bizottság, amelynek feladata az európai uniós strukturális alap felhasználásának figyelemmel kísérése.
2003. október 3.
Lisszabonban a portugál törvényhozás plenáris ülésén a jelenlévő 176 képviselő egyhangúlag jóváhagyja az Európai Unió tagállamai, illetve a tíz csatlakozó állam köztük Magyarország - által 2003. április 16-án aláírt szerződés ratifikációját.
2003. október 3.
2003. október 3-4.: Rómába látogat Medgyessy Péter miniszterelnök, aki október 4-én részt vesz az Európai Unió és a csatlakozó országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén, az EU új alkotmányos szerződéséről dönteni hivatott kormányközi konferencia megnyitóján.
2003. október 7.
Brüsszelben az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága először fogad el olyan módosító indítványokat, amelyeket egy csatlakozó ország megfigyelője nyújtott be.
2003. október 8.
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága Brüsszelben megszavazza, hogy a 2004. évi európai uniós költségvetésben 600 millió euróval növeljék a tíz, 2004-ben csatlakozó országnak - köztük Magyarországnak - adott fejlesztési támogatás, a regionális fejlesztési alap és a kohéziós alap összegét.
2003. október 9.
Ukrajna és Magyarország vízum- megállapodást ír Kijevben, amelynek értelmében 2003. novembertől az ukrán állampolgárok ingyenes, hosszú lejáratú vízummal utazhatnak Magyarországra, míg a magyar állampolgárok továbbra is vízummentesen léphetnek be Ukrajnába.
2003. október 10.
Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője sajtónyilatkozatban bejelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) informális tárgyalásokat kezdett az Európai Központi Bankkal arról, hogy Magyarország milyen feltételekkel lehetne tagja az eurózóna előszobájának tekintett ERM II-es rendszernek.
2003. október 21.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapesten sajtótájékoztatón bejelenti, hogy elkészült a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR). A rendszer elkészültével lehetővé vált, hogy a magyar gazdák hozzájuthassanak az Európai Unió területalapú közvetlen kifizetéseihez.
2003. október 22.
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok közül elsőként Magyarország, Csehország és Lengyelország megfigyelői kísérhetik figyelemmel anyanyelvükön az Európai Parlament (EP) plenáris üléseit.
2003. október 23.
A belga szenátus Brüsszelben jóváhagyja az Európai Unió kibővítését tíz új tagállammal, köztük Magyarországgal. Belgium szövetségi jellege miatt a belga képviselőház után még öt helyi parlamentnek, a vallon, a flamand és a brüsszeli régió parlamentjének, a francia, illetve a német közösség helyi törvényhozásának is be kell cikkelyeznie az uniós csatlakozási szerződést.
2003. október 23.
Az Európai Parlament (EP) első olvasatban Strasbourgban megszavazza az Európai Unió 2004. évi költségvetésének tervezetét azzal a módosító indítvánnyal együtt, amely szerint 2004-ben 600 millió euróval emelkedne az újonnan csatlakozó országokra jutó strukturális és kohéziós támogatások összege.
2003. október 27.
Brüsszelben külügyminiszteri ülést tart az Európai Unió alkotmányáról véglegesen dönteni hivatott kormányközi konferencia (IGC).
2003. november 1.
Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró magánútlevéllel rendelkező állampolgárai ettől az időponttól magyar vízummal utazhatnak be Magyarországra, és az első belépéstől számított korábbi 30 helyett 90 napig tartózkodhatnak az országban úti céltól függően. A magyar állampolgárok továbbra is vízum nélkül utazhatnak a két országba, a munkavállalási vagy jövedelemszerzési céllal kiutazók továbbra is vízumkötelesek. Az új vízumszabályozást Magyarország 2004. májusi európai uniós csatlakozásával kapcsolatban vezetik be.
2003. november 4.
Az európai uniós tagállamok, a csatlakozó országok és a tagjelöltek pénzügyminiszterei Brüsszelben értékelik az uniós tagságra készülő országok előcsatlakozási gazdasági programjait (PEP).
2003. november 5.
Brüsszelben az Európai Bizottság jóváhagyja a 2004-ben csatlakozó tíz ország - köztük Magyarország - felkészülését értékelő éves országjelentéseit.
2003. november 11.
Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője az Országgyűlés integrációs bizottságának ülésén kijelenti, hogy Magyarországnak az európai uniós csatlakozás 2004. májusi időpontjáig még van lehetősége az Európai Bizottság országjelentésében jelzett lemaradások behozására, de ehhez fokozott erőfeszítésre van szükség az agrárium területén.
2003. november 18.
Kovács László külügyminiszter Brüsszelben részt vesz az európai uniós alkotmányról dönteni hivatott kormányközi konferencia (IGC) újabb külügyminiszteri fordulóján és megbeszélést folytat a Magyarország által beterjesztett kisebbségi javaslatról.
2003. november 26.
A francia nemzetgyűlés nagy szavazattöbbséggel jóváhagyja az Európai Unió bővítését tíz új taggal, köztük Magyarországgal.
2003. november 28.
2003. november 28-29.: Nápolyban, a Mostra d,Oltremare kiállítási palotában tartják az Európai Unió tagállamai és a csatlakozó országok külügyminiszteri konklávéját, amellyel
záró szakaszába lép az első uniós alkotmány kidolgozása.
2003. december 2.
Az olasz képviselőház Rómában jóváhagyja az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést. A tíz új állam - köztük Magyarország - EU-csatlakozását egyhangúlag fogadja el a törvényhozás alsóháza.
2003. december 3.
Bécsben az osztrák parlament megszavazza az Európai Unió bővítéséről szóló szerződés törvénybe iktatását.
2003. december 4.
A belga parlament Brüsszelben jóváhagyja az Európai Unió kibővítését a tíz új tagállammal, köztük Magyarországgal. A képviselőház 119 szavazattal 17 tartózkodás mellett ratifikálja az unió bővítési szerződését.
