19(10 sž. a. MAGYAR N EM ZET TORTÉNETE (TÓT AJKÚ TANULO K SZÁMÁRA) IRTA SEBESZTHA KÁROLY

■■'Л"'

•

■

-■

-г М + - •

.

ИНШ • ; ■'

.

Í£figeďélyez.vé tót nyelvut népisk, rész é re 78,519/19(10 sž. a .

A

MAGYAR N EM ZET TORTÉNETE ( T ÓT A J K Ú T A N U L O K SZÁMÁRA)

IRTA

S E B E S Z T H A KÁROLY KIR. TANFELÜGYELO

BUDAPEST.

F RA N KLI N - T Á R S U L A T MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA

1909

Ara kotve 56 fillér.

5ZERKESZTQ:

SEBÖKZSIGÜOflD

ronunK R TA R S

BEHEDEKELEK.

KEPES GVERMEKLrtK A J ó P a jtá s b a n h é tro l-h é tre közli S e b ô k Z s ig m o n d , a Maczkó ú r u tazásain ak szerzóje, D Ö R M Ö G Ö D Ö M Ö T Ö R , a M aczkó nem zetség dicsosége m ulatságos utazásait. A J Ó P A JT Á S többi czikkeit is a legjobb irók irják. Szép m eséket, elbeszéléseket, mulatságos apróságokat, szindarabokat, érdekfeszitó to rtén etk éket irnak bele állandóan M ik sz á th K á lm á n , B e n e d e k E le k , S z ó llo si Z sig m o n d , M o ln á r F e re n c z , R á k o s í V ik to r, M ó ric z Z sig m o n d , S c h ö p flin A la d á r, S zcm er© G yörgy, A b o n y i Á rp á d és más országos hirü irók. Koltôink kôziil L év a y J ó z s e f, E n d rd d i S á n d o r, K o zm a A n d o r,Á b rá n y i E m il, L a m p é r tli G éza stb. irn ak gyerm ekverseket a JÓ P A JT Á S -b a. R ej*t vény ein ek megfejtói é rté k e s k ô n y v ju ta lm a k a t ny erh etnek a sorsoláson. A J O P A J T A S m m den k a r á c s o n y r a gazda g tartalm u és diszes kiállitásu ajándékkal lepi meg olvasóit. Ez a

„A JÓ PAJTÁS ALMANACH J A“, egy terjedelm es k ötet könyv, legjobb ifjusági iróink meséibôl, elbeszéléseiból, egyéb kôzleménj^eiból ósszeáľlitva, szép képekkel. Azonkivül kedves kis tárczan a p tá rt is kap ingyen, ajándékul m inden elófizeto. M utatványszám ot a JÓ P A JT Á S -b ó l in g y e n kap m indenki, aki azt egy levelezólapon kéri a kiadóhivataltól.

E lô lizetési á r a n eg y e d év re 2 k o ro n a 50 filler. Elôfizetéseket elfogad és m utat­ ványszám ot ingyen kiild

a J Ó PA JT Á S k ía d ó h iv a ta la : F ran k lin -T ársu lat, B udapest, IV., E g 3^etem-ulcza 4. s a íiók-kiadóhivatal:

L am pel R. kônyvkereskcdése (W odianer F. és Fiai) R. T., Budapest, VI., A ndrássy-út 21. Ill—IV. o. elôzék.

A FranklÍB-Társulat és Lampel R. kônyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r. t kiadásában Rudapestcn (IV., Egyetem-utcza 4) megjelent:

Ezeregy éjszaka regéi. A magyar ifjnság számára átdolgozta'

Gyermekszinház. Nyolcz eredeti szinmu leányok és fiuk számára.

Irta R udiiyánszky Gyulá.

Rado Antal. Ára vászonkôtésben 3 k o r o n a 6 0 fillé r .

1. A tav asz tiin d é re . — 2 A karácsonyfa. — 3. Alom az erdöben. — 4. A hazug. — 5. A fe h é r ru h a. — 6. A v arázsg y iirů . — 7. Egy» szeregy. — 8. A k á ly h a titk a. ta r ta lo m :

== Ára kotvě 1 korona 80 íillér. =

Az ifjuságnak és népnek meséli M ó k a b á c s i (Halász Ignácz). Négy sorozat, négy köletben. Egy-egy kölet ára diszes bekotósben 6 k o r o n a .

Az em b eriség m esek in esén ek ez a könyv egyik legszebb drágagyôngye, Radó A ntal k itü n ö átdolgozásában.

Kis dekameron. Válogatott heszélyek. Irta J ó k a i M ó r . Ötödik kiadás. Neogrády Antal 5 4 rajzával.

M E SE L l

Á r a v á s z o n k ô t é s b e n 6 k o ro n a * Jó k a i a rövid e lb eszélésn ek ép oly n agy m e s te re volt, m in t a reg én y n e k . Ez a k önyve az ifjusági iro d alo m n ak ah h o z a eso p o ríjáh o z tarto zik , a m ely e t — a k á r a Ů obinsont — m in d e n g y e rm e k n ek olvasnia kell.

Legjobb otthon. Igaz tô i'té n et. A. H arder után az ifjnság sz á m á ra elbeszéli M adzsar G usztáv. V á sz o n k ô té sb e n 3 k o ro n a . T n /iir a n { I I - I V . n p.lňrJk.

ó ss z e se n s z á z n e g y v e n m ese van a négy k ö le tb e n ; valóságos kis m esek ô n y v tár. E s n in es k ö z te e g y etlen egy sem , a m ely iie v olna szép, m u la tta tó , m agyaros.

k a p m u ta tv á n y sz á m o t a J Ó P A J T Á S -ból, aki a kiadóhivataltó l levelezolapo” ‘

2741037709

2741 03 7709

A F ra n k lin -T á rs n la t és Lam pel R. kônyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r. t kiadásában B udapesten (IV., Egyetem-utcza 4) megjelent:

GRIMM MESÉI Benedek Elek forditásábcin.

BENEDEK ELEK

SZÉKELY MESEMONDÓ Ára m íívészies kôtésben 3 k o r . 5 0 f i l l é r . Benedek Elek a legszebb székely m eséket gyüjtölle össze ebben a kônyvében, tizenöt mesét, m elyeket ha vaiaki egyszer elolvasolt, újra m eg újra kedve van elolvasni, a m íg csak könyv nélkiil nem tudja.

ANDERSEN MESÉI hárpm féle k iad ásb an kap h ató k . L eg n a g y o b b k ö ztü k az

A ndersen ö sszes m eséi összegyüjtöU meséi beNedek

e le k

czímu kötet, mely összesen 4 8 mesét. a nagy író minden m eséjét tartalmazva. E kötet ára 6 k o r o n a . A m ásodik az

A ndersen m eséi czfmii könyv, melyben 2 5 gyííjtve, m íg a harmadik

m ese van

ossze-

A ndersen ujabb m eséi Az irodalom nak ez az örökbecsü m eséskônyve Benedek Elek kitünö fordításában három íele díszes kiállítású, szép képekkel ék esíiett kiadás­ ban kapható. E z e k :

czímm el 2 3 m esét tarlalmaz. E kétu tóbb i kötet ára egyenkint 3 k o r o n a . A meséket M IK E S L A J O S ra. S /ép képek is vannak fordította niagyarra. hozzájuk.

G rim m m eséi. D íszes kôtésben ára 3 k o ř . 4 0 i i l .

G rim m válocjatott m eséi. D íszes kôtésben ára 3 k o r . 4 0 í i l .

G rim m összeyyüjtöU m eséi. D íszes kôtésben ára 6

BENEDEK ELEK

MESÉK ÉSELBESZÉLÉSEK S zin es és fekcte n yu m á su képekkel.

Á ra szép szíiiés kôtésben 5 kor. 60 f. Ebben a szép kônyvben 20 m ese és elb eszélés van a magyar m esekincs javából. Minden m eséje a kônyvnek olyan, hogy az olvasó н е т tud választani köztük, m elyiket szerette jobban. . . r xt LJ d

t j l i v i t í 1Á L I 1

л 1 —I V . o. t i u z é k .

SZÁMOS KÉPPEL

BUDAPEST í a m p e l

r ó b e r t

(WODIANER Г. hf l Al )

kapja a J Ó P A J T Á Š m inden elofižetoje a J ó P a jtá .» A lm a n a c lij á t és tárczanaptárát. ...... . '■’= =

A MAGYAR N E M Z E T TÖRTENETE (TÓT AJ KÚ T A N U L Ó K SZÁMÁRA)

IRTA

S E B E S Z T H A KÁROLY KIR. TANFKLÜGYELÖ

BUDAPEST.

FRAN K L I N - T Á RS U LAT MAGYAR IR O D . INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA.

1909

[

^ А Л - (ŕč jP f& A Č 'á ^ 'jC ,

№,<310

«■

SU «w ltá p«d«9ogict< kniínlce

Brails!«^

** 1 * 1 8 5 A flfi i -

F R A N K L IN -rÁ R S U L A T N YO M DÁ JA,

ц

Y. OSZTÁĽY. A m agyarok. A magyarok ^ ä a ä a b a r i Ázsiában, késóbb a tôvénél lak tak, honnét 884. év körül kivándoroltak új hazát keresni. H ét törzsre oszlottak. De hogy

bäJj,

Ľ Arpád pajzsra emeltetése.

erejüket egyesítsék, egy fóvezért választottak maguknak: Á r p á d o t , akivel ilyen szerzódést kötöttek: 1. Míg Árpád fiutódjai ki nem halnak, azok kôzúľ választ a nemzet vezért. 2. Amit közösen szereznek, abból közösen részesiilnek. 3. A törzsföket soha sem zárják ki a nemzet tanácsából. 4. Aki a vezérhez i*

4

A Yérszerzodés,

hútlen lesz, annak a vére ontassék. 5. H a a vezér, vagy utódai közül valaki megszegné a szerzodést, az átok alatt legyen. E szerzodés képezi alapját a m agyar alkotmánynak. S& ótár: m agyarok: Uhria. rokon: rodina. honnét: odkiaľ. kivándorolni: vyvandrovať. tö rz s : kmen. его: sila. egyesíteni: spojiť. fovezér: hlavný vodca. választani: voliť. szerzodés: smluva. kötni: viazať. тгд: pokiaľ. fiutód: mužský potomok. halni: zomreť. azok k ö zü l: zpomedzi tých.

nemzet: národ. közösen: spoločne. szerezni: nadobudnúť. részesulni: účastniť sa. sohasem : nikdy. kizdrni: vytvoriť. tanács: rada. Mitten: neverný. ver: krv. ontani: vyliať. valaki: volakto. m egszegni: zrušiť. átok: kliatba. alap: základ. a lkotm ány: ústava.

5 K érclések: Hol laktak a magyarok h a jd a n á b a n ? Hány to rzsre oszlottak a magyarok ? M iért választottak m aguknak fovezért ? A választásnál milyen szerzôdést kötöttek ? 1-ör, 2-or, 3-or, s t b . — Mit képez a szerzo d és?

A m agyarok b elélete. A magyarok vitéz harcosok voltak; jól lovagoltak, a kardot ügyesen forgatták s a nyíllôvésben nem volt párjuk. Békében baromtenyésztéssel foglalkoztak. A fegyverek, lószerszámok és ékszerek készítésében mesterek voltak; a szomszéd népekkel csere-kereskedést üztek. Vallásuk pogány v o lt; egy fôistent imádtak : a H a d ú r t ; hittek a másvilágban is^Halottaikat folyamok mellé vagy dombok alá temették. Házi életiikben erkölcsösek voltak. Egy novel éltek. A gyermekek a családban nevelkedtek föl s ha fblnóttek, kôvették atyjukat a vadászatokra és a harcba.>f Szótár belélet:vnútorný život. lovagolni:jazdiť. hard:meč. ügyesen:šikovne. forgatni:obracať. n y íl: šíp, strela. lov és : strieľanie. bél c :epokoj. fegyver:zbroj. lószerszám :chámy. ékszer:š perk, ozdoba.

zámena. velebiť. veriť. druhý svet. mrtvola. pochovávať. mravný. vychovávať. nasledovať. poľovačka.

Kérdébek : Mily harcosok voltak a magyarok ? B ékében m ivel foglal­ koztak ? Milyen vallásuk volt ? H alottaikat h ová tem ették ? Házi életúkbgn m ilyenek v o ltak ? A gyerm ekek h ol nevelkedtek föl?

6

3, A honfoglalás. A magyarok azzal a szándékkal jöttek ki ós hazájukból, hogy nagy ösük Attila birodalmát elfoglalják. E birodalom Magyarország volt, a mi mai bazánk. E földön akkor különbözö nyelvet beszélo népek laktak, m in t: a bolgárok, németek, tótok és morvák.

A pusztaszeri némzeťgyúlés.

A magyarok 889. évben jöttek be az országba a vereckei szoroson át. Alpárnál legyozték a bolgárokat s néhány év alatt elfoglalták az egész országot. Ekkor Arpád Pusztaszeren nagy gyúlést hívott össze. Ott az országot maguk között fôlosztották s tôrvényeket alkottak az ország igazgatására. S& ótár: honfoglalás: zaujatie vlasti. szá n d ék: úmysel. ôshaza: pravlasť

praotec. zaujať. terajší.

7

n é h á n y : niekoľko. gyulés: shromaždenie. osszehívni: svolat m aguk között: medzi sebou. törveny : zákon. alkotni: utvoriť. igazgatni: spravovať.

különbözö: rozličný. bolgár: Bulhar. német: Nemec. tót: Slovák. m orva: Moravan. szoros: prielaz. legyôz: přem oci

K érd ések: Mily szándékkal jö tte k ki a magvarok Á zsiából ? Melyik volt e birodalom ? Ki lakott akkor e földön ? Mikor jö ttek be a magyarok ? Hol gyozték le a bolgárokat? Hol h ív o tt össze Á rpád gyúlést? Mit csináltak a pusztaszeri gyíílésen ?

/,A p ogán yság kôra. A honfoglalás után még száz évig m aradtak a m a­ gyarok pogányok. Ez idó alatt a szomszéd országok lakóit sokat háborgatták. Sokszor berontottak Német-, Görög- és Olaszországba, honnét mindig sok harci zsákmányt hoztak haza. A szomszéd népek, hogy a magyarokat szelídebbekké tegyék, a keresztény vallásra Szent István. akarták oket téríteni. Géza m agyar fôvezér hajlott is a kereszténységhez ; keresz­ tény nót vett nóúl s családját is megkereszteltette. Fia Vajk a keresztségnél István nevet kapott (997-ik évben).

m

S z ó tá r : m aradni: zostať. háborgatni: znepokojovať.

beront: vrútiť sa. m in d ig : vždy.

8

zsá k m á n y : korisť. h o zn i: doniesť. haza: do domu. szelid: krotký. akarni: chceť.

téríteni: obrátiť. hajlani: náchylným byť. megkeresztelni: pokrstiť. keresztség: krst. kápni: dostať.

Kérdések : A honfoglalás után meddig maradtak a magyarok pogányok ? Ez ido alatt a szomszéd országok lakóival mit tettek ? A szomszéd népek mit akartak a magyarokkal ? Géza magyar fovezér hajlott-e a kereszténységhez ? Gézának fia a keresztségnél milyen nevet kapott ?

JH A k eresztén ység íolvétele. István, amint fejedelemmé lett, az egész nemzetet megkereszteltette. Keresztény papokat hívott be a szomszéd országokból s templomokat építtetett. A pogány vallást eltiltotta s a keresztény rabszolgákat szabadokká te tte ; a templomok és kolostorok mellé pedig iskoA magyar szent korona. läkät allítOtt. Ez é l demeiért a pápa koronát küldött neki, mellyel az 1001-ik évben Esztergomban királlyá koronázták és ö lett a m agyarok elsö királya. Halála után az egyház öt a szentek sorába vette föl. S zó tá r: nem csak: nielen. p a p : kňaz. hívni: volať.

tem plom : kostol. építeni: stavať. piispôkség: biskupstvo.

9

Sze-nt István megkoronáztatása.

fôlálltt: vystaviť. k i r á l y : kráí. k o r o n á z n i: korunovať. e ls ô : prvý. egyhá z: cirkev. eltilt: zakázať. rabszolga: otrok. s za b a d : slobodný.

tenni: urobiť. kolostor: kláštor. érdem: zásluha. pájpa: pápež. kü ld eni: poslať. s zen t: svätý. sor: rad. fölvenni: prijať.

Kérdések: István kit kereszteltetett meg ? Kiket hívott be a szomszéd országokból ? Mit küldött neki a pápa ? Hol koronázták öt királlyá ? Halála után az egyház hová vette öt föl ?

jŕ

r

•A

m agyar alk otm án y m egalapítása.

Szent István a királysággal hazánk alkotmányát is megalapította. Az ország lakóit rendekbe osztotta. Elso rend lett a fópapoké; a második a világi fouraké s a harm adik rend a harcosoké, kikböl késóbb a köznemesek lettek. Az országot vármegyékre osz-

10

totta, ezekbe fôispánt és szolgabírákat állított. A királyi udvarba magas méltóságokat nevezett ki. Ilyenek volta k : a nádor, ki a király helyettese v o lt; az országbíró, ki a nádort helyettesítette; a kincstárnok, ki az ország jövedelmeit kezelte. S zótár: m egalapítcini: založit ren d : stav. f opa p: arcikňaz. szo lg a b író : slúžny. m é ltó sá g o s: hodnosť. k in e v e zn i: vymenovať n á d o r : palatín. fo ú r : velmož. köznem es: zeman.

fô isp á n : hlavný župan. h elyettes: nám estník. o rszágbiró: krajinský sudca. helyettestteni: zastupovať. kincstárnok: pokladník. jôvedelem : dôchodok. kezelni: spravovať. berendezés: usporiadanie.

K érdések: Mit alap íto tt meg Szent István ? Hogyan o szto tta föl az ország lakóit ? Hogy osztotta föl az országot ? A királyi u dvarba kiket nevezett ki ?

j*

S zen t László.

Szent István nagy muvét, a kereszténység elterjesztését, egyik utódja, László fejezte be. O 1092-ben tórvényeket hozatott, melyek elrendelték: a vasárnapok és ünnepek m egtartását, templomok építését, isteni tisztelet látogatását; a lopást, rablást és a pogány vallás kóvetését pedig szigorúan tiltották. László király szerezte meg Horvátországot is. A horvátok utolsó fejedelme Zvojnimir Lászlónak sógora volt. Ez korán elbalván, az országot ózvegyére hagyta. A horvátok azonban az ózvegynek nem akartak engedelmeskedni, m ire az testvérét Lászlót hívta be az országba, ki azt egész a K ulpa vizéig elfoglalta s hazánkhoz csatolta.

11

Sok véres harcot küzdött László a fekete-tenger mellett lakó kunok eilen is, kiket szerencsésen legyózótt. Vitézségének hire oly n agy volt, hogy mikor az európai népek keresztes háborút inditottak az Ázsiában lakó törökök eilen, kiktöl Palesztinát (a Szentföldet) akarták elvenni, Lászlót Szent László. л álasztották meg fóvezérnek. De Lászió meghalt mielótt a hadjárat megkezdódótt volna. Az egyház ot is a szentek sorába iktatta. S zó tá r: m ü : dielo. u tó d : potomok.b e fe je zn i: zakončiť. lá to g a tn i: navštevovať. lopás: krádež. k ô v e tn i: nasledovať. tilta n i: zakázať. ik ta tn i: vzniesť.

tôrvény : zákon. r a b lá s : zbojstvo. , ô zv e g y : vdova. engedelm eskedni: poslúchať. véres h a v e : krvavý boj. keresztes háború: križiacka vojna. török: Turek.

Kérdések: Ki fejezte be Szent István múvét ? Milyen tôrvényeket hozatott László ? Ki szerezte meg Horvátországot ? Ki hívta be Lászlót Horvátországba? Kik eilen küzdött László? Európa népei minek yálasztották meg Lászlót?

.
r-vJJV

12

hazánkat.j A m agyar Airály, IY-ik Béla a Sajóig m ent a tatárok elé. A Mohi-pusztán ütközött össze a két sereg. A tatárok sokkal többen voltak, s a magyarokat véres harcban legyozték. 64,000 m agyar vitéz m aradt a csatamezon. Maga a király is futva m enekült Ausztriába s onnét az Adriai tengerre. A tatárok pedig az egész országot elptisztították. A városokat és falvakat folégették, a védtelen népet ôsszehajtották és legyilkolták. Csak az m enthette meg életét, aki az erdökbe vagy a mocsarak kôzé bujdosott. Másfél év mulva távoztak a tatárok a teljesen elpusztított és kiôltországból. A tatárok távozása után IV. Béla csak pusztaságot és romokat talált az országban. O fölkereste az elbujdosottakat, visszavitte óket lakóhelyeikre. Külföldrol gabonát és m arhát hozatott, azt kiosztotta a nép között. Tatár lovas. És mivel a lakosság sok helyen teljesen kiöletett, a szomszéd ném et és szláv országokból hívott be új lakókat. Ezeket többnyire a kiölt városokba telepítette le. Hogy pedig jövöre hasonló tám adás eilen a nemzet m agát jobban megvédhesse, Béla elrendelte, hogy a városokat erös falakkal vegyék körül. A föuraknak is megengedte, hogy maguknak várakat építsenek,. Ebbôl késôbb az a baj lett, hogy a föurak az erós várakban elhatalmasodtak, s a királyoknak nem akartak engedelmeskedni. A városok azonban biztos fa-

rs

II. Béla visszatér elpusztult országába.

laik mögött szépen fôlvirágoztak, s az ipar és kereskedelem bástyáivá lettek. Seótar m ásfélszáz: poldruhasto. öldökölni: zabíjať. égetni: p á lit p u sztíta n i: p u sto šit leigázni: ujařm it m enteni: ochrániť. buj do sni: blúdiť. m egrohan: napadnúť. összeütközni: srazit csata: bitka. elveszteni: ztratí ť. védtelen: bezbranný. ósszehajt: sohnať. legyilkol: zavraždiť. alakít: utvoriť. futni: bežať. ynenekidni: zutekať.

eltávozni: odstrániť sa. visszcitérni: navrátiť sa. helyreálUtás: dostavenie; sriadenie. гот : srúcanina. találni: nájsť. fölkeresni: vyhľadať. elbujdosott: zablúdený. v issza vin n i: nazpät viest. körülvenni: objať. megengedni: povoliť. vár: zámok. késobb: neskôr. b a j: neresť. k ü lfö ld : cudzozemskej teljesen: celkom. tôbbnyixe: zväčša.

14

egyúttal :razom. elrendelm :n ariadiť. elhatalm asodni:zmôcť sa.

rozkvitať. грат: priemysel. bašta

biztos:istý. MilyeŤ n tľ t-ô ltIVeÍk9 m Í Uralk° dáSa ^ mel^ k néP Európába ? У p olt e z . Mikor rohanta meg hazánkat ? Hol ütközött össze Iľ e ľ é A mRT r b 'ály? MÍt t6ttek a tatárok? Ki mentbette meg Íľ ľ. , Sy menekält me??. Mikor tért vissza országába 9Hoav talalta Bela az orszáí?nt 9 TV/ľí+ ' R

vntt h„ o

orszagot ? Mit tett o az ország helyreállítására ? Kiket hi-

кыТго1Ь6,? M“

и

ei? «*» ь-f

A

Ilazán k fénykora.

1301-ben III. Endrével kihalt az Árpád-család. Ekkor a nemzet más királyi családbó] választott magának uralkodókat. Ezek között leghatalmasabbak

Nagy Lajos.

15

voltak R o b e r t K á r o l y és ennek fia N a g y La j o s . Károly a hatalmas fóurakat, akik a gyengébbeket elnyomták, leverte, s váraikat lerontotta. A városokat nagy szabadalmakkal ajándékozta meg és a bányákat nagyban míveltette. ' Fia Lajos még nagyobb király volt. Ez bölcs kormányzása és szerencsés háborúival a N a g y nevet érdemelte ki. Meghódította Moldva-, Oláh-, Szerb-, Bolgárországokat és Velencét adófizetésre kényszerítette. Nagy hasznára vált az országnak az ó olaszországi hadjárata, melyet azért viselt, hogy ôccsének Endrének halálát megbosszulja, kit nápolyi alattvalói meggyilkoltak. A hadjáratban résztvett urak megismerkedtek Olaszországban az akkori legremekebb építményekkel és múremekekkei, s hazajóve azokat nálunk is utánozták. Lajos hire oly nagy volt, hogy 1370-ben még a lengyelek is királyuknak választották. Ekkor a magyar király az Adriai- és a Fekete-tengertól a Keleti tengerig uralkodott. S z ó tá r : kihalni: vymref. lerontani: zhubit szabadalom: výsada. megajándékoz: obdařit bány a : baňa. bölcs: múdry. kényszeríteni: prinútiť.

megbosszulni: pomstit építm ény: stavba. utánoz: napodobniť. mívelni: obrábať. szerencsés: šťastný. kiérdemel: zaslúžiť. hír: chýr.

К ér desek : Mikor halt ki az Árpád-család ? H onnét választott akkor a nemzet uralkodókat ? Ki volt ezek kožt a leghatalmasabb ? Mit tett Károly ? Milyen király volt fia? Mit érdem elt ki magának L ajos? Mit hódított meg Lajos ? Miért viselte olaszországi hadjáratát ? Mivel ismerkedtek meg a hadjáratban a magyarok ? Kik választották ot királyuknak ?

16

H unyadi János. 1350. év körül Ázsiából m egint új nép jött be E u ró p áb a : a t ö r ö k. Ez harcias vitéz nép volt, mely meghódította elóbb Gôrôgországot, majd Boszniát, Szerbiát, Bolgár, Moldva és Oláhországokat. így lett hazánk szomszédja. De nagyon rossz szomszéd volt, m ert sokszor berontott az országba s itt rabolt és zsákmányolt. Ezért a m agyar örökös háborúban állott vele. Egyik király u n k : Ulászló 1444-ben Yárnánál el is esett a törökök elleni harcban. Nagy szerencséje volt hazánknak, hogy volt akkor egy jeles vezére: H u n y a d i J á n o s , kit a nemzet korm ányzónak választott a gyermek Y. László király idejében. Ez a törökök eilen vitéziil megvédelmezte hazánkat. Ôt nagy és számos kis ütközetben verte meg a törököket, kik hazánkat mindenkép meghódítani akarták. Mikor pedig 1456-ban Murad török szulHunyadi János. tán 200,000 fônyi sereggel indult hazánk eilen, H unyadi 10,000 vitézzel, s a Kapisztrán János szerzetes által gyüjtött keresztes haddal, Belgrádig m ent eléje. Ott a lelkes csekély had oly hevesen tám adta meg az óriási török sereget, hogy abból 30,000-t levágott s a többit megfutamította. E nagy vereség után a török sok ideig békén hagyta h a ­ zánkat.

17

S z ó tá r : korm ányzó: gubernátor. megvédelmezni: obrániť. indulni: vrhnúť sa.

szerzetes: mních. hevesen: prudko. m egfutam ítani: zahnať.

K érdések : Mikor jö tt a tö rök E uró p áb a ? Mit h ó d íto tt m eg? Milyen szom szédunk volt ? Ki esett el a törökök eilen ? Ki volt akkor a magyarok vezére ? H ányszor verte m eg a tö rö k ö t ? 1456-ban ki in d u lt hazánk eilen ? Hol tám adta meg H unyadi a törö k ö t ?

J J 'i

, Mátyás király.

1458-ban a nemzet H unyadi fiát M á t y á s t választotta királynak. Sohasem volt a m agyarnak kedveltebb királya. Ö a hosszas háború alatt meglazult rendet helyreállította; a Felvidéken garázdálkodó cseh rablókat megfékezte; a z ország határán foglalgató német császárt megverte, s a vele tartó fourak várait lerombo lta; a déli határokon rabló törököket kiüzte, s gondja volt rá, hogy az országban mindenütt rend és béke legyen, s hogy a szegényt a hatal mas el ne nyomSlovenská pedagogická | hassa. kW ívtVW k n ižn ica J oi*ati8i3va J Mivel sokat kellett háborúskodnia, állandó Mátyás király és sajátkezu aláírása. Sebesztha : A m a rjya r nemizet tört.

18

katonaságot tartott, a f e k e t e s e r e g e t . Ezzel minden ellenségét leverte. A csehektöi elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, a töröktöl Boszniát és a német császártól Ausztriát. Budán és Yisegrádon fényes udvart tartott, melynek állandó lakói voltak a világ legelsô tudósai és múvészei. Kônyvtárának nem volt párja a világon s mivel példáját a fóurak is követték, folvirágzott az ipar és kereskedelem, meggazdagodtak a városok s jó módban élt a fold népe is. Az o uralkodása volt hazánk fénykora. Halála fölötti fájdalmát a nép e kôzmondásban fejezte k i : «Meghalt Mátyás király, oda az igazság!» Szótár : m e g la z u ln i: p o p u s til m e g fé k e z n i: z a u z d ii fekete ser e g : čierny pluk. fé n y e s : skvělý. g a r á z d á lk o d n i: nepokoj ro b iť ; hašteriť sa. eln yo m : potlačiť.

á l l a n d ó : stálý. példa: príklad. u t á n o z n i : nápodobní. k ô z m o n d á s : príslovie. tudós: učenec. miívész: umelec. k ô n y v t á r : knižnica.

K érdések: Mikor választotta a nemzet Mátyást királynak ? Mit tett Mátyás király ? Milyen katonaságot tartott ? Mit foglalt el e sereggel ? Hol tarto tt Mátyás udvart ? Milyen kônyvtára volt ? Milyen volt az o uralko­ dása ? Halálára a nép milyen kozmondást csinált ?

A m oliácsi vész. Mátyás utódai tehetetlen uralkodók voltak, kik alatt a rend fölbomlott és a jólét elenyészett. A hatalmas fourak nem tisztelték tôbbé a torvényt, elnyomták a szegényeket, egymás között is folyton civódtak s az ország ügyeivel semmit sem toródtek, miért az országban örökös zavargások dúltak. Legjobban örült ez

19

állapotnak a szomszéd törökök császárja, Szoliman. ó kétszázezer fönyi seregével 1526-ban betört hazánkba, hogy azt meghódítsa. A gyenge II. Lajos király csak 24,000 harcost tudott ellene állítani. A két sereg M oh á c s n á l találkozott. A magyarok roppant hevesen támadták meg a törököket. Az elöhadakat meg is verték s azokat a szultán sátoráig kergették. Ott azonban egyszerre 300 ágyú okádta rájuk tiizét. Egyetlen lovés halomra döntötte a kis m agyar hadat. Húszezernél több vitéz fedte a csatatért, honnét csak kevesen menekiilhettek élve. Lajos király is a menekülök között volt, mikor azonban a kiáradt Csele patakon át akart ugи Sz0Hmán. ratni, fáradt lova hanyatt vágódott s öt maga alá temette 1526 aug. 29-én. így veszelt el Mohácsnál az utolsó nemzeti király s vele veszett hazánk onállósága is. Szótár : vész: zkaza. tehetetlen: m alom ocný. fôlbomlavÁ: rozpadnúť sa. elenyészni: zaniknúť. tis zte ln i: uctiť. civó d n i: vadiť sa. и д у : záležitosť. tö rö d n i: starať sa.

z a v a r g á s : vzbura. d ú l n i : pustošiť. álla p o t: stav. elôcsapat: predné vojsko. talá lko zn i: stretnúť sa. ôn á lló sá g : sam ostatnosť. k e rg e tn i: honiť. o ká d n i: dáviť. 2*

20

fedni: kryť. k iá ra d n i: vyliať. fáradt: ustatý.

lianyatt vágódni: hore znakom padnúť. tem etni:pochovať.

K érdések: Mátyás utódai milyen uralkodók voltak? A hatal m as fóurak mit tettek ? Ki örült ez állapotnak ? Szolimán mennýi sereget gyüjtött össze ? A gvenge II. Lajos mennyiharcost tudott ellene vezetni ? A két sereg hol találkozott? Ki tám adott ? Mi döntötte meg a magyar hadat ? Hány vitéz fedte a csatatért ? Mi tôrtént Lajossal ? Mi veszett el Mohácsnál ?

y f o .A m o liá csi vész után. A mohácsi vész után szomorú idôk következtek hazánkra. Atörök elfoglalta az ország legtermékenyebb részét, az Alföldet. Az ország fóurai pedig most sem tudtak egvetérteni. Az egyik párt az erdélyi vajdát, Zápolya Jánost választotta meg királynak. A másik párt az elesett király sógorát, H absburg Ferdinánd osztrák fôherceget hívta be a királyi trónra. A két király soká küzdött egymással, de legyôzni egymást nem birták. így szakadt az ország Ferdinand. három részre s így is maradt másfélszáz esztendeig. A három országrész urai örökös háborúban állottak egymással s egymás alattvalóit rabolták és iildôzték. A kereskedés fennakadt, az ipar m egszünt; a városok nagyobbára elpusztultak és az elóbb virágzó ország kôzel állott a végromláshoz.

S zó tá r : szom orú: smutný. következni: nasledovať. te r m é k e n y : úrodný. A lf ö ld : Dolná zem. egyetért: usrozum eným byť. sógor: švagor. bírn i: vstave byť.

szakaclni: roztrhnúť. a la ttvaló : poddaný. fe n n a k a d : zastaviť sa. m e g s z ú n ik : prestať. n a g y o b b á r a : zväčša. végromlás: záhuba.

Kérdések: A mohácsi vész után milý idök'következtek ? Mit foglalt el a török? Az ország fóurai egyetértettek-e m ost? Kit választottak királynak ? Hány részre szakadt az ország ? A három országrész urai hogyan voltak egymással ? Mi tôrtént a kereskedéssel és iparral ?

J /j

A m agyar iiosok a török iclôbol.

A hosszas török háborúk alatt számos m agyar vitéz áldozta fel életét hazájáért. E hösök egyik legnagyobbika volt Z r i n y i Mi k l ó s , a szigetvári hôs, ki egész életét a tö­ rök elleni harcokban töltötte s vitézsége hírével az egész világot betöltötte. Az 1566. évben Szolimán 100,000 fônyi sereggel indult a m agyar király eilen. E retteZrinyi Miklós. netes haderonek Zrinyi egy maroknyi haddal — 2500 emberrel — merészelt ellenállani Szigetvárott. A szultán azt

22

hitte, hogy e fôldbástyákból álló várat egyetlen roham m al beveszi. De nagyon kellemetlenül csalódott. Zrinyi az ostromlókat vitéziil visszaverte. A szultán új ostromokat rendelt, de azok is vereséggel végzôdtek. Minden ostrom nál ezer szám ra hullottak a törökök. A tizedik ostrom után m ár nem is akartak tôbbé a vár eilen menni, a szultán ágyúlôvésekkel és korbáccsal kergette óket elôre. Azonban mindez hiába való volt. Egy hónapi ostrom után, m ikor Zrinyi m egint egy újabb ostromot vert vissza, a szultán oly rnéregre fakadt, hogy a guta ütötte meg. Azonban a folytonos ostrom és ágyuzás a csekély számu védôhadat is annyira megfogyasztotta a várban, hogy Zrinyi ezt tovább m ár nem tarthatta fenn. Mikor ezt látta, maga kôré gyüjtötte kevés társait, azok élére állt, kirohant a törökökre s véres küzdelem után társaival együtt hosi halállal halt meg. A töröknek 25,000 emberéhe került az ostrom. Zrinyihez hasonló hós volt Szondy György, aki Drégelyen és Lossonczy István, aki Temesvárott halt meg a vár védelmében. Szerencsésebbek voltak Jurisics Miklós, aki Koszeget és Dobé István, aki Eger várát meg tudta védelmezni a török tám adásai eilen. Hzótár hôs :h rdina. feláldozni: obetovať. m aroknyi: hŕstka. merészelni :opovážiť fôldbástya: násyp, val. m egfogyasztani zmenšiť. vitézség h: rdinskosť. s er eg v: ojsko.

hullani :padať. kergetni :h nať. ro h a m : ) , , , utok. ostrom: sa. m aga kôré:okolo seba. hasonló p: odobný. tám adás: nápad.

23 Kérdések : Kik áldozták fel életôket a hazáért ? Ki volt a legnagyobb hos ? Szolimán ki eilen indult ? Ki merészelt neki ellenállani ? Mit gondolt a szultán ? Mit tett Zririyi ? Hogyan hullottak a törökök ? Mi tôrtént a szultánnal ? Meddig tarthatta fenn Zrinyi a várat ? Hogyan halt meg Zrinyi ? Ki volt Zrinyihez hasonló hös ?

. /C

B eth len Gábor.

A mohácsi vész után nagyon elterjedt hazánkban a protestáns vallás. Erdélynek még a fejedelmei is protestánsok voltak, de a király és a bécsi udvar katholikusok m aradtak. A két felekezet folyton surlódott egymással. Ezt az udvar arra akarta felhasználni, hogy a protestánsokat s velök az ország szabadságát is elnyomja. Az üldözött protestánsok az erdélyi fejedelmeket hívták segítségiil, kik tôbb ízben véres harcokat vívtak a magyar. szabadságért és a protes­ táns vallásért. E fejeB ethlen Gábor. delmek közül leghatalm asabb volt Bethlen Gábor. O 1621-ben kiverte az országból a ném et hadakat, s Ferdinánd király t a n i k o l s b u r g i békére kényszerítette. E bben a király kötelezte magát, hogy az országot saját törvényei szerint, vagyis alkotmányosan fogja kormá-nyozni s a protestánsoknak szabad vallásgyakorlato-

24

enged. Mivel azonban a király rossz tanácsosai a békét megsértették, Bethlen még kétszer fogott fegyvert annak védelmére s mindkétszer gyözött is. S z ó tá r : elterjed: rozširovať sa. felekezet: stranka. több í z b e n : viac ráz. k ô tele zn i: zaviazať. fejedelem: panovník. surlódás: trenice.

üldözött: prenasledovaný. k é n y s zeríten i: prinútiť. a lk o tm á n y o s a n : ústavne. va llá sg ya k o rla t: vyznávanie viery.

Kérdések: Mikor terjedt el hazánkban a protestáns vallás ? Mikor akarta felhasználni az ndvar a felekezetek surlódását ? Mit tettek a protestánsok ? Ki volt a leghatalmasabb protestáns fejedelem ? Mire kötelezte magát a király ?

Pázm ány Péter. Bethlen idejében a katholikus vallás m ár kisebbségben volt az országban, azonban egy nagy tehetségu férfiú: Pázm ány Péter m egint megszilárdította azt. Ö egyszerü jezsuita szerzetes volt, aki nagy eszével és tudományával emelkedett az esztergomi érseki székbe. Nagy rábeszéló tehetségével számos íouri családot térített vissza a katholikus hitre, azután szép m agyar nyelven kônyveket írt oly meggyözö bangon, hogy Pázmány Péter. azok olvasása után ezrével tért vissza a nép az elhagyott valláshoz. Hogy pedig a népnek tanult papjai is legyenek, Nagyszombaton és

Bécsben nagy iskolákat állított a papok számára. E mellett jó hazafi is volt, aki a haza dolgaiban a királynak m indenkor jó tanácsokat adott, honfitársait pedig a király iránti huségre intette. Nagy szolgálataival úgy a királynak, m int minden m agyar embernek tiszteletét kiérdemelte s mikor 1637-ben meghalt, az egész nemzet gyászt öltött érte. Hzo tár : m egszilárdttani: upevniť. htíség: vernosť. gyászt ölteni : smútiť sa. tehetség: nadaný. tu d o m á n y: veda. rábeszélni: nahovárať.

meggyó'zô: presvedči ve. h azafi: vlastenec. tanács: rada. honfitárs: rodák. tisztelet: úcta. kiérdem elni: zaslúžiť.

Kérdések: Ki szilárdította meg hazánkban a kath. vallást ? Ki Yolt Pázmány ? Mit tett Pázmány ? Milyen iskolákat állított ? Milyen hazafi volt ? Mit érdemelt ki magának ?

Az ország eg y esítése. Másfélszáz évig tartott az ország szétdarabolása. I. Lipót m agyar király volt az, ki az országot ismét egyesítette. 0 egy 16 évig tartó hosszú háborúban a törököt több ízben nagyon megverte, tole csaknem az egész Magyarországot visszafoglalta (1699). Az utolsó erdélyi fejedelmet, II. Apaffy Mihályt rávette, hogy Erdélyról leköszönjön az o részére. Nagy volt a magyarok öröme, hogy Lipót az országot egye­ sítette. Ezért óseink a pozsonyi országgyulésen tórvényt hoztak, hogy jóvóre, míg a H absburg-család féríiága ki nem hal, mindig az örökölje a m agyar koronát (1687).

26

S& ótár: eg y esü cs: spojenie, sjednotenie. szétdarcibolás: rozkúsko­ vanie. uíolsó: ostatný. lekö szö n n i: začľakovať.

örörn : radosť. országgyíílés: krajinský snem. jô vó re: nabudúce. örököl: zdediť.

K é r d é s e k : Meddig ta rto tt az ország szétd arab o lása ? Ki volt az, ki az országot egyesítette ? Mennyi ideig volt h á b o rú ja a törö k k el? Az utolsó erdélyi fejedelm et m ire vette r á ? A magyarok nagy öröm ükben m ilyen tôrvényt hoztak ?

R ák óczi F eren c szabadságharca. A törökök kiverése után Lipót király német tanácsosai megint nagy jogtalanságokat követtek el hazánkon. Nagy adókat vetettek ki, a nemességet tôrvényellenesen megadóztatták; nagy birtokokat ajándékoztak idegeneknek és sok katonasággal terhelték a népet. Az elégiiletlen nemzet e miatt II. R á k ó c z i F e r e n c vezetése alatt fegyvert fogott és a ném et hadakat az országból kiszorította. Lipót csak akkor látta be, hogy hibázott, mikor ném et tanácsosaira haliII. Rákóczi Ferenc. gatott, s most m ár mindent elkóvetett, hogy az országot lecsendesítse; de a sokat csalódott nemzet nem akarta a fegyvert letenni. Lipót meghalt (1705) mielott a háború bevégzodótt volna.Sôt fia 1. József sem érte meg a harc v ég ét; hadai azonban több ütközetet nyertek Rákóczi

27

eilen s a sok háborúban kimerült nemzet békére hajlott. Ezt látván Rákóczi, nehogy az ó személye útjában álljon a kibékiilésnek, ônkényt visszavonult, s vezérét, Károlyi Sándort bízta meg a béke megkôtésével, ami Szatm áron 1711-ben meg is tôrtént. A király kötelezte m agát az ország tôrvényeinek és a felekezetek jogainak tiszteletben tartására. Az ôn­ kényt kibujdosott Rákóczi pedig több jeles hazafival együtt számuzésben élt s Rodostóban halt meg 1735-ben. S & ótár: tanácsos: radca. jogtalanság: bezprávnosť. elkövet: spáchať. kivetni: vyhodiť. tôrvényellenes: nezákonite. m egadóztat: daň uložiť. birtok: statok, majetok. ajándékozni: darovať. katonaság: vojsko. terhelni: obťažiť.

eléguletlen: nespokojný. kiszorítani: vytisknut lecsendesíteni: utíšiť. elérni: dosiahnuť. k im e rü lt: vysilený. ôn kényt: dobrovoľne. visszavonulni: odtiahnuť sa. m egbírni: poveriť. kibujdosni: vysťahovať sa. számiizés : vyhnanstvo.

Kérclések: A törökök kiverése után ki követett el hazánkon jogtalanságokat ? Mit tettek a ném et tanácsosok ? Az elégiiletlen nemzet kinek vezetése alatt fogott fegyvert ? Lipót lecsendesíthette-e az országot? Mi­ ko r halt meg L eopold? Fia, József, megérte-e a h are végét ? Miért vonult vissza Rákóczi ? Mire kötelezte magát a király ? Hol halt meg Rákóczi ?

III. Károly. III. Károly, aki a szatmári békét elfogadta, komolyan foglalkozott az ország bajaival. Mivel a hoszszas háborúk alatt az ország lakossága nagyon meg- gyériilt s egész országrészek néptelenek voltak, sok

28

idegen népet telepített le hazánkba. Országutakat, csatornákat építtetett, az elhagyott bányákat mívelés alá fogta s a Déividéken a selyemtettyésztést is meghonosította. Rendezte a tórvénykezést, folállította a helytartótanácsot s állandó hadsereget szervezett. Bölcs intézkedései foiytán az ország ham ar felvirágzott. A törökkel szerencsés háborút viselt s a Délvidéket Tem esvárral együtt visszafoglalta töle. Mivel fiutódja nem volt a nemzettel oly szerzodést kötött, hogy a H absburg-család leányága is örökölje a koronát, amiért viszont ö kötelezte magát, hogy úgy o, m int utódai is hazánkat saját torvényei szerint fogják kormányozni. E szerzodésnek a neve S z ó tá r : nép: lud. m e g g y e r ü lt: zredlo. országiít: krajinská cesta. kom olý a n : vážne. f o g la lk o z n i: zaujím ať sa. la kosság : obyvatelstvo. n é p tele n : bezľudnatý. helytaftó tanács: n ám estn á rada.

intézkedés: usporiadanie. szerzôdés: smluva. v i s z o n t : zas. selyemtenyésztés: p e s to ­ vanie hodvabníctva. bölcs: múdry. le á n y á g : ženská vetva rodu.

K é rd é se k : Mivel foglalkozott Károly ? M iért tele p íte tt be idegen népeket ? Mit te tt az ország felvirágzására ? Mit foglalt vissza a töröktöl ? Milyen szerzodést kötött a n em zettel ? Mi a neve a szerzodésnek ?

M ária Terézia, Mikor III. K ároly leánya: M á r i a T e r é z i a a királyi székre lépett, az összes európai nralkodók szôvetkeztek ellene, hogy az osztrák örökös tarto-

29

mányokat elvegyék töle. Mária Terézia elhagyott helyzetében a m agyar nemzethez fordult s azt hívta föl védelmére 1741-ben a pozsonyi országgyíilésen. A nemzet képviselói szívvel-lélekkel kiáltottak fö l: «Eletünket és vériinket a királynoért!» — s rövid idö alatt 80,000 em bert állítottak ki a királynô vé­ delmére, mely azután a királyné minden ellenségét leverte s a királynot birtokaiban és trónján megerôsítette. Mária Terézia azzal hálálta meg a magyarok huségét, hogy az országot nagy gonddal kormányozta. A Kraszna, Béga, Száva és a Sárvíz Mária Terézia. mocsarait lecsapoltatta, a Délvidéket és Fium ét az országhoz visszacsatolta; tobb piispôkséget és számos nagy iskolát állított; a jobbágyok sorsán kônnyített s udvarában m agyar urakkal vétette m agát körül. Az országot is több ízben meglátogatta s magát a nemzettel annyira megszerettette, hogy mikor 1780-ban meghalt, a nemzet oszinte részvéte kisérte sírjába. Szótár szôvetkezni:spojiť sa. lépni:vstúpiť. ta rtom ány:p rovincia. elvni:odobrať.

opustený. položenie. obrátiť sa. vyvolať.

30

képviselô: zastupitel. s z ív : srdce. lélek: duša. fô lkiá lt: vykríknuť. kiá llít: vystaviť. dicsôségesen: slávne. lecsapolni: vysušiť.

v issza c sa to l: zpät pripojiť. jo b b á g y : poddaný. sors; o su d ; položenie. k ö n n y ü e n i: poíahčiť. részvét: sú trp n o sť; lutosť. sír: hrob.

K crdések: Mikor M. T. a királyi székre lépett, kik szôvetkeztek ellene ? M. T. kihez fordult? A nem zet képviseloi hogy kiáltottak föl ? M. T. serege leverte-e az ellenséget ? Mivel hálálta meg M. T. a magyarok húségét?

S zéch en y i István. Az elobbi idók véres háborúi között a nemzet nem fordíthatott elég gondot saját belügyeire. Iparunk, kereskedelmünk hátra m aradt; iskoláink hiányosak, az utak pedig rosszak voltak; a hivatalokban a latin nyelvet használták. Ekkor lé­ pett fel gróf Széchenyi István azzal a szándékkal, hogy nem zetünket a muvelt népek sorába emelje. Elsó fôllépése az volt, hogy a pozsonyi országgyíílésen 120,000 Gróf Széchenyi István. koronát ajánlott fel egy m agyar akadémiára. Példája gyujtó hatással volt a nem zetre s rövid idö alatt egy millió korona gyült egybe s ebból alapították aMagyar Tudományos Akadémiát. Ezután rám utatott hazánk elm aradásának okaira, maj d egyle-

31

teket s társulatokat teremtett, melyek segítségével a Dunát és a Tiszát szabályozta, országutakat csináltatott, gozhajózási társulalot létesített, Budapesten lánchídat emeltetett. Az ó áldásos miíkôdésének volt kôszönhetö, hogy hazánkban az ipar és kereskedelem fejlódôtt s a jólét emelkedett. Már o akarta rávenni a haza nemességét, hogy magát az ország javáért megadóztassa. Széchenyit kortársai a l e g n a g y o b b m a g y a r névvel tisztelték meg, s mikor 1861-ben meghalí, az egész ország gyászt öltött érte. Hzotár: gondol fordttani: starať sa. i p a r : priem ysel. hiányos : nedostačný. szán d ék : -úmysel. létesíteni: založiť. belügy: v n ú to rn á záležitosť, g y u jtó : zápalistý. h a tá š : účinok.

szabályozn i: regulovať. gôzhajó: parolod. társulat: spoločnosť. egylet: spolok. lánchíd: reťazový m ost. fejlodni: vyvinovať. iólét: dobrobyt.

K érdések: Mire nem fordíthatott a nem zet elég gondot ? Miben maradtunk hátra ? Milyen szándékkal lépett fel Széchenyi ? Mi volt elsô fellépése ? Példája milyen hatású volt? Mire m utatott rá ? Miket terem tett ? Mire akarta rávenni a nemességet ? Hogyan tisztelték meg Széchenyit kor­ társai ?

K ossuth Lajos. Amit Széchenyi megkezdett, azt hazánk másik nagy fia, Kossuth Lajos, folytatta. Az o vezetése alatt hozták 1848-ban azokat a tôrvényeket, melyekkel a jobbágyságot eltôriilték s a földmivelö népet fölszabadították; a nem nemeseket hivatalviselésre, képviselôválasztásra jogosították. Magyarország felelôs minisztériumot nyert és a sajtószabadság tôrvényben

32

lett biztosítva. Azonban a bécsi udvarnak nem tetszett az, hogy Magyarország eunyire ônálló lesz. Azért az országban zavarokat akart tám asztani és a nem m agyar ajkú lakosokat a magyarok eilen izgatta. Mikor azután idegen katonasággal el akarta nyomni az országot, K ossuth lelkesito szavaira a m agyar nép fegy vért fogott s 200,000 honvédet állított síkra. A honvédség bám ulatos vitézséggel küzdött s rövid idö alatt kiverte az országból az osztrák hadakat. Ekkor A usztria az oroszoktól kért segélyt, mire 200,000 orosz hadsereg rontott hazánkra. A m a­ gyar fovezér Görgey, Kossuth Laj os. hogy a hiábavaló vérengzést elkerülje, Yilágosnál letette a fegyvert. Kos­ suth és vele számos jeles hazafi külföldre menekült. Akik azonban itthon maradtak, azokon Ausztria galád módon bosszulta magát. Legjelesebb hazánkfiait (Batthyány miniszterelnököt, 13 tábornokot) kivégeztette, számosakat rabságra hurcolt, az alkotmányt felfüggesztette s mind az iskolákba, mind a hivatalokba a ném et nyelvet hozta be. Teljes 18 évig tartó gyász ’borult hazánkra.

38

Szótár ve zetés: vedenie. jo b b á g y s á g : poddanstvo. eltörölni: zničiť. b izto síta n i: zabezpčetiť. te ts z e n i; páčiť. h iva ta lviselés: úradovanie. kép viselo vá la sztás: volba vyslanca. jo g o s íta n i: oprávniť. felelö s: zodpovedný. sa jtó sza b a d sá g : sloboda tlače.

■

ô n á lló : samostatn}^. z a v a r : zmätok. tá m a szta n i: vzbudiť. izgatni: poburovať. bám ulatos: podivný. o r o s z : R us. vérengzést: krvi prelievanie. g a lá d : špatné, mrzko. hurcolni: vliecť. felfüggeszteni: vyzdvihnúť.

Kérdések: Ki íolytatta Széchenyi mťívét ? Milyen tôrvényeket hoztak Kossuth vezetése alatt ? Kinek nem tetszett Magyarország ônállása ? Mit tett a bécsi udvar ? Mikor fogott fegyvert a magyar nép ? Hogyan küzdött a honvédség ? Kitól kért segélyt Ausztria ? Mit tett Görgey ? Mi tortént Kossuthtal és az itthon maradtakkal ?

Deák F eren c. I. F eren c J ó zseí és E rzsébet királyné. A szabadságharc után reánk nehezedett ônkényuralom mal a nemzet nem tudott s nem akart kibékülni. A bécsi korm ány csakis katonasággal tudta m agát fenntartani. Elôre látható volt, hogy mihelyst Ausztria háborúba keveredik s a katonaságot hazánkból kiviszi, az idegen uralom megbukik. 1866-ban Ausztria háborúba keveredett a poroszszal s Königgrätz mellett rettentô vereséget szenvedett. Mindenki azt hitte, hogy a m agyar nemzet fegyvert ragad szabadságának visszavívásáért. Azonban ez nem következett be. Volt ekkor a magyar nemzetnek egy bölcs vezetóje, Deák Ferenc, aki rábírta a nemzetet, hogy ne S e b e szth a : A m a g y a r n em zet tö rt.

3

3'i

nyúljon fegyverhez, hanem békés úton próbálja meg szabadságának visszaszerzését. A királynak pedig azt tanácsolta, hogy alkotmányának visszaállításával békiiljon ki a m agyar nemzettel. A király oldalánál hathatós szószólója volt a m agyar ügynek E rz s é b e t királyné, aki mindig pártját fogta az elnyo-

Deák Ferenc.

m ott m agyam ak. K irályunk a máig dicsoséggel ural kodó I. Ferenc József hallgatott is rájuk s 1867-ben a nemzet nagy oromére visszaállította a m agyar alkot.mányt, kinevezte az onálló m agyar minisztériumot s magát tórvényes királlyá koronáztatta. Deák Ferenc 1876-ban meghalt, imádott királynénkat Erzsébetet pedig egy orült gonosztevö idegen földön orgyilokkal leszúrta, alkotm ányunk azonban fennáll s nem zetünk 1867 óta saját korm ányának vezetése alatt fejlödik.

35

. Erzsébet királyné.

I. Ferenc József király.

S zó tá r: sza b a d sá g h a rc: boj o slo­ bodu. ô n k é n y : svévola. m ih e ly s t: akonáhle. retten to : strašný. vereség: porážka. keveredni: zamiešať sa. vissza m v n i: vydobyť. k ö v etkezn i: nasledovať.

orgyilok: dýka (meč). fejló'dni: vyvinovať sa. szószóló: prim luvač. szenvedni: trpeť, utrpeť. vissza szerezn i: zpätvydobyť. h a th a tó s: výdatný. p á rtjá t fo g n i: chytiť stranu. dicsôség : slávne. g o n osztevô: zločinec.

K érdések: Mivel nem akart a nemzet kibékiilni ? Mi volt elorelátható ? Hol szenvedett Ausztria vereséget? Ki volt akkor a nem zet vezetoje ? Mit tanácsolt a királynak ? Ki volt a magyar ügy szószólója ? Királyunk mikor állította vissza az alkotmányt ? Mikor halt meg ГГеак Ferenc és Erzsébet ?

3*

VI. OSZTÁLY. A m agyar n em zet tô rtén etén ek rövid áttek in tése a m oh ácsi vészig. 1896-ban ültük meg ezer éves évfordulóját annak, hogy óseink Árpád vezérsége alatt hazánkat elfoglalták s Magvarországot megalapították. E urópában m ár akkor csupa keresztény államok voltak, míg óseink a pogány vallást kóvették. Azonban Szent István a m agyarokat is megkeresztelte s m agát királiyá koronázta (1001.) s ezzel kibékítette a szomszéd népeket a m agyar nemzettel. A keresztény vallással egyúttal a keresztény můveltséget is átvették óseink s ezzel annyira megerósödtek, hogy Szent László uralkodása alatt m ár Horvátországot is meghódították (1092-ben). És IV. Béla alatt a mongol vészt is kiállották (1241-ben), sót azután még erósebb és hatalm asabb lett a magyar, m int addig volt. Az Árpádház kihalta után (1301-ben) a vegyes házból eredó királyok, fóként Nagy Lajos (1342— 1382) és Mátyás (1458—1490) az ósszes szomszéd államok fólé emelték a m agyar nemzet uralmát. A Balkán-félszigeten lakó ósszes népek adózói voltak nemzetünknek.

37

Vajk m egkeresztelése.

Hazánk szerencsétlenségére a XY. században a Balkán-félszigeten befészkelte magát az Ázsiából benyomult török. Ez hazánkat is megtámadta. A hös H unyady és ba, Mátyás, megvédelmezték ugyan ha-

38

tárainkat, de Mátyás halála után a gyenge JL Ulászló és II. Lajos királyok alatt az országban a rend teljesen felbomlott s az erkölcsök annyira meglazultak, hogy az ország védelmével nem törödött senki. íly kôriilmények között a töröknek kônnyú volt II. L aj o s király. Mohácsnál leverni az addig oly félelmes m agyart s elfoglalni az ország nagy részét (1526). Szóíáv á ttekintés: prehľad. vész: zkaza. m e g illn i: sláviť. ôsôk: predkovia. vegyes: m iešaný. erkölcs: m rav. tôrôdni : starať sa.

félsziget: polostrov. a d ó z ó : daňujúci. b efészkelni: zahniezdiť. év fo rd u ló : zvrat roku. leverni: poraziť: félelm es: strach budiaci.

K érdések: 1896-ban m ilyen évfordulót ü ltü n k m eg? Milyen állam ok voltak akkor E urópában ? Ki k eresztelte meg a m agyarokat ? A keresztény vällással m it vettek át oseink ? Mikor h ó d íto tták meg H orvátországot ? Mikor volt a m ongol v é sz ? Kik em elték a magyar n em zet u ralm át a tö b b i népek íôlé ? Kik védelm ezték meg hazánkat a török eilen ? Mikor bo m lo tt fel a ren d ?

A m o h á csi vész k ôvetk ezm én yei. A mohácsi vészt, m int annyi nagy csapást, kiheverte volna hazánk, ha egyetérteni tudott volna. H anem a királyválasztás miatti nagy szakadás hozta ránk a legnagyobb szerencsétlenséget. Mikor II. Lajos királyunk halálának hire terjedt, az ország nagy része Z á p o l y a J á n o s körül csoportosult. Az ország más része azonban oly királyt

39

akart választani, aki segítené a m agyart a törökök elleni nagy élet-halálharcban. Ezért választotta ez a párt királynak H absburgi Ferdinándot, az akkori leghatalm asabb uralkodó-család tagját. Nem is csalódott volna a nemzet e számításában, ha az akkori idöben m ár nagyon élessé vált vallási villongások a katbolikusok ésprotestánsok között másfelé nem kötik le a Habsburgokat. így azonban kevés hasznunkra vált a H absburgok nagy hatalma. Az pedig, hogy a nemzet két pártra szakadt, melyek elkeseredett harcot küzdöttek egymással, csak a tôröknek vált javára. A török ezt fel is használta s minden nagyobb ellenállás vagy véresebb küzdelem nélkiil befészkelte m agát hazánkba. Elfoglalta annak legtermékenyebb részét, az Alföldet; a nyugati rész és a Felvidék a Bécsben székelô Habsburg-királyok kezében m aradt, míg Erdély a török védnôksége alatt külön fejedelemséget alkotott (1641—1699). így darabolták szét az egykor hatalmas nagy országot akasztották meg a nemzetet fejlôdésében. S zótár szakadá s:or ztržka. kôvetkezmény následok. villongás: trenice. kiheverni : pretrpel elkeseredett: rozhorčený. egyetérteni u: srozumeť. küzdelem :zápas. csoportosul: hromadiť sa. székelô: sídliaci. válni: slúžil fejedelemség kniežatstvo. csapás: úder. Kérdéaek: Hogy heverte volna ki hazánk a mohácsi vészt? Mi hozta ránk a szerencsétlenséget ? Kik korili csoportosultak a pártok ? Csalódott-e a nemzet ? Iiinek vált javára, hogy a nemzet két pártra szakadt ?

40

A k ônyvn yom ás és A m erika felfedezése. A mohácsi vész idejében a külföldön oly események tórténtek, melyek az egész emberiségre nagy hatással voltak. Németországban egy egyszeru munkás, Guttenberg János, feltaláltaa k ô n y v n y o m á s mesterségét. Addig az emberek csak írott betuket ismertek, s mivel kevés ember tanult meg írni, kevés volt a könyv, kevés volt a tanult emberek száma is. A kônyvnyomás folytán a kóny vek olcsóbbak lettek s a tanult emberek száma nagyban szaporodott. Mátyás magyar király is felismerte a nyomdák hasznosságát s már o alapított nyomdát Budán, mely azonban a török uralom Guttenberg János. alatt elpusztult. Hasonló nagy átalakulásokat okozott ez idöben Amerika felfedezése. Mátyás király idejében még nem ismerték ezt a fóldrészt. 1492-ben tórtént, hogy egy genuai hajós, Kolumbusz Kristóf, spanyol hajókkal nyugat felé a tengeren át akart eljutni Indiába s ezen útjában fedezte fel az addig ismeretlen Amerikát vörösböru indiánjaival s roppant gazdag terményeivel. Míg Amerika felfedezve nem volt, Európa az ósszes déli terményeket és fuszereket Ázsiából

41

szállította hajón vagy szárazon. A hajókereskedést Velence užte s abból gazdagodott meg oly mesés módon, m int addig a világnak egy városa sem. A szárazföldi kereskedés útja pedig hazánkon vezetett át, s ebböl gazdagodtak meg erdélyi és felvidéki városaink. Amerika felfedezésével mindez megváltozott. Amerikából nemcsak minden déli-gyiimólcsót és fuszert

K olum busz Kristo f.

sokkal olcsóbban lehetett szállítani a tengeren át, hanem több oly term ényt is hoztak be, ami Ázsiában nem is termett, minó a kukorica, a burgonya, a dohány. Az amerikai kereskedés egészen elnyomta az ázsiait. Az Európa nyugati részében fekvó városok lettek a világkereskedelem központjai s Yelence a magyar városokkal együtt elszegényedett, míg a nyugati

42

országok és városok meggazdagodtak és hatalmasokká lettek. A háborúskodás is nagy átalakuláson m ent át. A lóport ugyan m ár ismerték s a háborúkban is felhasználták, de az ágyúknak nagy erejét a török találta fel s az alkalmazta elószór. Szolimán, mikor hazánk eilen jótt, 200—300 ágyút hozott magával s a legnagyobb ütközeteket ezekkel nyerte meg s a legerósebb várakat ezekkel vette be, A tóbbi nemzetek is utánozni kezdték a törököt, ami a katonaság nagy szaporodását s a városoknak erós falakkal való kóriilvételét, de egyúttal sok vidéknek teljes elpusztulását is maga után vonta. S& ótár.: f o l y t á n : následkom. nyo m d a : tlačiareň. te r m é n y : plodiny. átalakulás : pretvorenie. fíiszer: koreniny. szaporodni: rozmnoženie. ů z n i: konať. h a j ó s : lodník. m egváltozni: premeniť sa. e lju tn i: dostať sa. á g y ú : delo; kanón. m e s é s : báječný. a lk a lm a z n i: upotrebiť. * világkereskedclem: svetový k ô n y v n y o m á s : kníh tlačiarobchod. stvo. s z á llíta n i: dopravovať. felfedezés : objavenie. ló p o r : pušný prach. em beriség: človečenstvo. u t á n o z n i : napodobňovať. b e t u : písm ena. K é rd é se k : Mi to rté n t a m ohácsi vész idején a külföldön ? Ki talá lta fel a kônyvnyom tatást ? Mi okozott hasonló átalakulást ? Ki fedezte fel A m erikát ? A zelott E uróp a h o n n é t szállíto tta a fúszereket ? Mi változott m eg A m erika felfedezésével ? Ki alkalm azta elószór nagyban az ágyúkat ? Mit vont ez m aga u tán ?

43

T örök hódoltság. Míg E urópa nyugoti nagy államai a felfedezések és találmányok segítségével meggazdagodtak és gyarapodtak, a mi szegény nemzetünk keserves idoket élt át. Mióta a török befészkelte magát az országba s Erdély is külön szakadt, hazánk három részre volt feldarabolva, melyek állandó harcban állottak egymással.

Ném et zsoldosok.

A m agyar király Bécsben vagy Prágában lakott, seregei pedig nagyrészt idegenekbôl állottak, kik hazánkat harctérnek s lakóit ellenségnek tekintették s kényiik-kedviik szerint pusztĺtották. Csakis a városok falai között éló polgárok élveztek némi biztonságot a katonák rablásai és zsarolásai eilen. Azonban a kereskedelem és ipar pangásnak indult s az egykor gazdag polgárok mind elszegényedtek. Legterhesebb helyzete volt a török által meghódított Alföldnek. A török szultán nem fizette katonáit,

44

hanem az ország fôldjét osztotta ki közöttük. A katonák azután állandóan zsarolták a nekik jutott föld népét. Ennek m inden jószágából és terméséból tetszés szerinti részt vettek e l ; ha valaki panaszkodni mert, azt egyszerúen leiitôtték. E mellett állandóan rablóbeiitéseket tettek a m agyar király országrészébe s ilyenkor ezrenként fogdosták össze a föld népét, s m int a barm ot hajtották a rabszolgavásárokra, hol potom áron adták el örökös rabszolgáknak. A gyermekeket letépték szülöik keblérol s katonának nevelték. H a valahol várat ostromoltak, ôsszehajtották az egész vidék népét s kényszerítették, hogy a védok folvtonos lôvôldôzései között végezze a vízlecsapolásokat, ároktôltést s egyéb foldmunkákat. Ezért m ár a török sereg kôzeledtének hírére is elhagyta a lakosság lakóhelyét s világgá széledt. A török által birtokolt területen se építeni, se javítani nem volt szabad se m m it; ezért az egykor virágzó falvak és városok rendre pusztultak. A lakosság száma annyira leapadt, hogy a török háborúk befejezése után alig volt több két milliónál. S&ótár; h ó d o ltsá g : poroba. ta lá lm á n y : vynález. g y a ra p o d n i: vzm áhať sa. h a r d e r : bojiště. p a n g á s : klesanie. kénye-kedve s z e r in t: svevoíne. éluezni: požívať.

letépni: odtrhnúť. ároktôltés: plnenie jarku. elszéledni: rozpŕchnuť sa. leapadni: umenšiť. k io s z ta n i: rozdeliť, rozdať. beiités: v trhnutie. z s a r o ln i: zdierať. vízlecsapodás: vodu odrážať.

Kérclések: Mikor élt át nemzetünk keserves idöket ? Mióta szakadt hazánk három részre ? Ivik pusztították hazánkat ? Hogyan fizette a szultán katonáit ? Mit tettek. a katonák ? Miért pusztultak a falvak és városok ? Mennyire apadt le a lakosság ?

45

Az erd élyi fejed elem ség. A török uralom alatt Erdélv külön fejedelemség volt, melynek fejedelmeit az országgyúlés választotta. Ezek fényes m agyar udvart tartottak, míg a királyok állandóan Bécsben laktak, s ném et udvart tartottak. így az erdélyi fejedelmek udvarában tartotta fenn magát a m agyar nemzeti élet, m ert e fejedelmek mindig m agyaroknak tartották magukat s volt kôzöttük több is, amelyik megpróbálta szakítani a törökkel s a m agyar királlyal egyetértve kiszorítani a törököt az országból. így Báthory Zsigm ond 1595-ben nyiltan szôvetkezett Budolf m a­ gyar királlyal a török ei­ len, s annak hadait több ízben meg is verték. Sot Apaffy мшиу. R udolf egy idôre Erdélyt is egyesítelte M agyarországgal; de föleg durva lelku tábornokai miatt azt nem tarthatta meg. Mert az erdélyiek türhetöbbnek találták a török uralm at, mint a m agyar király durva lelku idegen tábornokainak kiméletlen zsarolásait. Késôbben, Bocskay, Bethlen és Rákóczi fejedel­ m ek korában még nagyobb szolgálatot tettek az (erdélyi fejedelmek a m agyarságnak. Mert ezek idejében a m agyar királyok ném et tanácsosai hazánkat .szabadságától akarták megfosztani, s esa k az erdélyi

46

fejedelmek segítségével tarthatta fenn alkotmányát a nemzet. Erdély 1687-ig állott külön fejedelmek alatt. Ekkor hódolt meg Apaífy Mihály fejedelem Lipót m agyar királynak s Erdély csatlakozott Magyarországhoz. S z ó tá r : d u rva : surový.. tá b o rn o k: generál. m e g fo szta n i: obrať. kiszo ríta n i: vytisknúť.

egyesiteni: spojiť. tü rh e tö : znesiteľný. k ü lö n : osobitý. csatlakozott: pripojiť sa.

K érd ések: Mikor volt E rdély külön fejedelem ség ? Milyen u d v art tartottak a fejedelm ek ? Ki szövetkezett a török eilen ? Ki egyesítette E rdélyt Magyarországgal ? M iért n em ta rh a tta meg R u d o lf E rdélyt ? Mikor tettek az erdélyi fejedelm ek a m agyarságnak szolgálatot ? Meddig volt Erdély kü lön fejedelm ek a la tt? Mikor csatlakozott Erdély M agyarországhoz?

A protestáns vallás. A mohácsi vészig nyugati Európa összes államai a római katholikus vallást kóvették s az egyház fejének a róm ai pápát tekintették. Az 1517-ik évben tórtént, hogy egy németországi szerzetes, L u t h e r M á r t o n, nyiltan kikelt a katholikus vallás tôbb tana, valamint a pápa eilen. Tanai oly nagy tetszésre találtak, hogy pár év alatt a német nép, a városok polgársága, valamint a ném et fejedelmek nagy része is elfogadták tanait, elváltak a katholikus egyháztól s evangelikus név alatt új felekezetet alkottak. L utherrel egy idóben lépett fel mint vallásújító Franciaországban és Helvéciában Kálvin János. L uther követöit luteránusoknak, a Kálvinéit kálvinistáknak s a régi vallás kóvetóit a pápáról pápistáknak is nevezték. Mikor a mohácsi vész után hazánkban a fóbb iskolák rendre elpusztultak, tanulóifjaink nagy része

47

a német egyetemeket kereste fel. Ott megismerkedtek az új tanokkal s azokat áthozták hazánkba. L uther hívei föleg Erdélyben és a Felvidéken terjedtek el, az Alföld lakossága pedig Kálvin tanaihoz hajolt. A protestánsok nem érték be azzal, hogy tanaikat a szószékrol hirdették, hanem iskolákat állítottak és könyveket írtak az új hit terjesztésére. A régi vallás hívei vagyis a róm. katholikusok is kôvették a protestáns példát s iskoláikra nagyobb gondot fordítottak. A tanítással foglalkozó j e z s u i t á k a t behozták az országba s számukra Pozsonyban, Nagyszombatban, Kolozsvárott és Gyulafehérvárott nagy iskolákat állítot­ tak. Mindakét felekezet hivôi nyomdákat alapítottak s a véres harcok kôzepette is egész irodalom keletkezett a vallási és vitázó kônyvekbôl. Szótár egyházfô:h lava cirkvi. vallasújító :r eform átor; obnovovateľ náboženstva. egyetem:universita. kikelni :vystúpiť. to/n: nauka. követö:p rívrženec; nasle­ dovník.

uspokojiť sa. kazatelna, rozširovať. dohadovací. povstať. spisba.

Kérdések :A ze u ró p a i államok miiy vallást követtek a mohácsi vés Mikor kelt ki L uther a pápa eilen ? Tetszettek-e tanai ? Kik léptek fel L utherrel egy idoben ? Hol ismerkedtek meg a mi ifjaink az új tanokkal ? Mit állítottak a protestánsok ? Mit tettek a katholikusok ? Kiket hoztak be az országba ?

H arcok az alkotm ány- és vallásszabadságért. Mihelyest Rudolf m agyar király egyesítette E r- délyt Magyarországgal s nem kellett attól tartania,

48

hogy az elégedetlenkedó magyarok az erdéiyi fejedelemnél segítséget találnak, rögtön megkezdödött a protestánsok elleni harc nálunk is. A hazánkban elhelyezett német hadak több helyen elvették a protestánsoktól azokat a templomokat és iskolákat, melyek elöbb a katholikusoké voltak; a protestáns papokat és tanítókat pedig elúzték. A hatalm asabb fôurakat, akik protestáns hittársaikat védelmezni merték, jószágaik1Ó1 is megfosztották, sôt be is bôrtônôzték. Azonban nemesak vallás dolgában szenvedett az ország sérelmet, hanem aikotm ánya is fenyegetve volt. A király Bécsben lakott, a nádori méltóság nem volt betöltve, a fóbb hivatalokba idegeneket nevezett ki, országgyúléseket ritkán hívott Bocskay István. össze, az országban sok volt az idegen harcos, kiket idegen vezérek is vezettek. A hadsereget az udvar nem fizette rendesen, m iért az jóbarátot, ellenséget egyaránt kirabolt. A kárt szenvedett panaszosok pedig igazságot nem kaptak sehol. Mindezek miatt rettentô nagy volt az országban az elégedetlenség. így tôrtént, hogy m ikor 1604-ben a kassai ném et tábornok a gazdag B o c s k a y I s t v á n m agyar fôúr jószágait pusztĺtotta s Bocskay a m aga védelmére fegyvert fogott, az egész nemzet kôréje csoportosult. Bocskay m int a fenyegetettvallási és polgári szabadság

49

védôje egy év alatt kiverte hazánkból az összes ném et hadakat, mire Erdélyben fejedelemmé választották, sót a szerencsio rszággyíilés Magyarország fejedelmévé is megválasztotta. R udolf m agyar király alkudozásra fogta a dolgot s minthogy Bocskay nem a raaga hasznáért, hanem a szabadságért és a vallásért fogott fegyvert, a békét Bécsben 4606-ban meg is kötötte. E szerint az ország alkotmánya vissza lett állítva, a nádori szék betöltve; a protestánsok szabad vallásgyakorlatot nyertek. így a Habsburg-családnak sikerült ugyan Magyarországot újból visszaszerezni, azonban Erdélyt hosszú idôre elveszítette. Mert Bocskay halála után nem szállott vissza Erdély a H absburgokra, hanem tovább is külön fejedelemség m aradt a török védnôksége aiatt. S z ó tá r : va llá ssza b a d sá g : n áb o ­ ženská sloboda. e lh e ly e zn i: usadiť. sérelem : ublíženie. elégedetlen : nespokojný. elú zn i: odohnať.

h ittá r s : spoluveriaci. bebörtönözni: uväzniť. fen yeg etett: ohrožovaný, a lk u d o z n i: jednať sa. s ik e r ü ln i: podariť sa. véd n ô kség : protektorát.

K érdések: Mikor kezdödött meg nálunk is a protestánsok elleni hare ? Mit tettek a ném et hadak ? Miben szenvedett az ország sérelm et ? Ki kôré csoportosult az ország? Mit tett Bocskay? Hol kötötte meg a békét? Visszaszerezték-e a Habsbnrgok Erdélyt?

A 3 0 éves vallásliáború. A protestánsok és a római katholiknsok közötti legvéresebb hare Németországban, 1618-ban kezdödött a cseheknél, kik két protestáns templom bezárása miatt megtámadták a prágai császári palotát, a esászári hivatalnokokat és katonaságot az országból kiSfibesztha: A m agyar nemzet tört,

50

verték, II. Ferdinánd német császárt és m agyar cseh királyt a cseh királyságból letették s egy protestáns fejedelmet hívtak meg a királyi székre. Egyúttal szövetségre szólították Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is, aki ismervén a magyarországi protestánsok elé- I gedetlenségét, el is fogadta a szôvetséget s 1619-ben i beütött hazánkba. Itt nemcsak a protestánsok csatlakoztak hozzá, han ein a katholikusok is, akik a m agyar alkotmány megsértése m iatt voltak elégedetlenek. Bethlennek sikeriilt a király hadait az országból kiverni; mikor azonban értésére esett, hogy a császár leverte a cseheket, ó is hajlandó lett a kibékiilésre s ekkor kötötte meg a békét 1622-ben. N é m e to r s z á g b a n azonban tovább dúlt a L Kákóczi György. háború. Mikor a császárnak sikerůlt m ár a ném et protestáns fejedelmeket leverni, Dánia protes­ táns fejedelme jött azok segélyére s mikor a dán királyt is kiszorította az országból, Gusztáv Adolf svéd király jött a protestánsok segélyére (1630). Ez két év alatt egész Németországból kiverte a császár hadait. Gusztáv Adolf 1632-ben a csatában elesett ugyan, de a svédek tovább is sikerrel folytatták az irtóháborút s mikor ezek kimerültek, a katholikus francia király jött a svédek és a protestánsok se-

51

gítségére s a háború ismét nagy kegyetlenséggel folyt to váb b. A szôvetkezett franciák és svédek Bethlen utódját, I. Rákóczi Gyôrgy erdélyi fejedelmet is szôvetségre szólították. Minthogy pedig hazánkban ez idotájt az elégiiletlenség megint nagy volt, Rákóczi fegyvert fogott III. Ferdinánd király eilen. Seregeihez megint az egész ország csatlakozott, m iért sikerült is kiverni hazánk egész teriiletérôl a ném et hadakat. A m inden oldalról szorongatott III. Ferdinánd csak úgy tudott m agán segíteni, hogy gazdag ajándékokkal rávette a török udvart, hogy Rákóczit tiltsa el a hadakozástól. így ô kénytelen volt 1645-ben megkötni a linci békét, mely szerint a protestánsoknak 90 templomot adtak vissza és újból biztosították vallásuk szabad gyakorlását, valamint az ország szabadságát is. 1648-ban ért véget a 30 éves nagy vallásháború Ném etországban s a protestánsok ott is szabad vallásgvakorlatot nyertek. Szótár

vallásháború:náboženská náchylný, vojna. prospech. szôvetség :s pojenie sa. sikeríílni: podariť sa. meg sérteni:uraziť. nemilosrdno dúlni:zúriť. v tom čase. palota:zámok. stískať. értésére adni:ozvedeť sa. nakloniť. Kérdések: A protestánsok és katholikusok közötti hare mikor kezdôdött ? Kit szólították szôvetségre a protestánsok ? Mit tett Bethlen ? Mi tôrtént Németországban ? Kik jôttek a protestánsok segítségére ? Kik szó­ lították szôvetségre Rákóczit ? Mit tett Rákóczi ? Hogyaii segített magán Ferdinánd ? Mikor ért véget a 30 éves háború ?

A*

52

T örök háborúk. Az 1683. évben a török Bécset akarta elfoglalni s azt erösen szorongatta, de a Lipót segítségére sietett Szobieszky János lengyel királytól csúfos ve-| reséget szenvedett. E nagy vereséggel kezdödött meg az a 16 esztendôs nagy háború, mellyel a törököt bazánkból ki-1 szorították. E háborúban Lipótnak szerencsés hadvezére Károly lothringiai herceg volt. A nagy hadjárat elso nagy diadaia Bnda várának visszayétele volt 1686ban. Ezt követte a többi török kézen levö várak visszafoglalása, inelyek között legnagyobbak voltak Pécs, Szeged és Székesfehérvár. A zután a törökök mohácsi nagy veresége után (1687) következett Erdély meghódolása. Még szerencsésebb fordulatot vett a török háború, mikor Lipót király Jeno szavojai herceget bizta meg hadainak vezetésével 1697-ben. E jeles hadvezér benyomult a török teriiletekre s tôbb helyen szerencsével mérkozôtt meg a törökökkel. 1697-ben pedig Zenta mellett a Tiszán átvonuló török szultánt meglepte és seregébol húszezret levágott s tízezret a Tisza hullámaiba kergetett, a szultánnak összes hadi szereit elvette, mire a

53

török békét kért, mely Karlócán meg is köttetett 1698-ban. E békében a török egész M agyarországról lemondott, egyedül Temesvárat és kôrnyékét tartotta meg. Azonban 18 évvel késôbb Károly m agyar király idejében ugyancsak a hôs szavojai herceg Temesvárat is visszavette, s hazánk egész teriiletérôl kiszorította a törököt, söt arra kényszerítette, hogy Moldva, Oláhország és Szerbia nagy részérol is lemondjon. Késôbb Jenö herceg halála után visszavette ugyan a török a moldvai, oláhországi és szerb területeket, de hazánk végkép megszabadult töle. Ez idötöl fogva a török birodalom folyton hanyatlik. Ma m ár csak árnyéka hajdani nagyságának. S & ótár: Bécs: Viedeň. lengyel: poľský. hadjárat: válečné ťaženie. herceg: knieža. m e g le p n i: prekvapiť. s z o r o n g a tn i: stískať. csúfos: špatný. jeles: výtečný.

terület: okres. h ôrnyé k : okolie. h a n y a t l a n i : klesnúť. m é r k o z n i: zápasiť. végkép: konečne. á rn yék: tôňa. haj d a n : niekdajší.

K érdések: Mit abart a török 1683-ban ? Mivel k ezdödött a 16 éves háb o rú ? Melyik yolt az elsö nagy diadal ? Ki lep te m eg Z en ta m ellett a törököt ? M ikor m ondott le a török Magyarországról ? Mikor vette vissza T em esvárt ? Mi a török ma ?

II. Frigyes, Németország a 30 éves vallásháború után 32 kisebb-nagyobb fejedelemségbol állott. A kisebbek kôzé tartozott a brandenburgi fejedelemség is, mely-

54

böl egy lángeszů uralkodó, II. Frigyes teremtette meg a mai hatalmas Poroszországot. ! [II. Frigyes atyjától csak két millió lélekkel bíró kis^királyságot örökölt. Mikor III. Károly m agyar király meghalt, ó volt az elsó, aki Mária Teréziát m egtám adta; benyom ult Sziléziába s azt egyszerůen elfoglalta (1740). Az ó példáját kóvették Európa többi uralkodói, mikor a királyno órókét m inden oldalról megtámadták. Mária Teréziát a magyarok vitézsége megmentette ugyan ellenségeitól, de Frigyes hadvezéri lángesze eilen hasztalan volt minden vitézség. A királvné kénytelen volt neki átengedni Szilézia nagy részét. Mária Terézia azonban nem tudta elfeledni Sziléziát s ezért szövetkezve a franciákkal, az oroszokkal és számos német fejedelemmel, 1756-ban megpróbálta azt a kis PoroszII/'(N agy) Frigyes. ország királyától visszavenni. Azonban sem a magyarok vitézsége, sem a két ha­ talmas szóvetséges seregei nem birták a hét évig tartó háborúban Frigyest megtörni. B ár nagy ütközeteket vesztett, még Berlint is elfoglalták tóle a m agyar huszárok s bár országai roppantúl kim erültek: Frigyes hadvezéri lángeszével s találékonyságával mindig felülkerekedett. Addig folytatta a háborút, míg végre is ellenségei fáradtak belé. Mária Terézia kénytelen volt vele megkötni a békét s Sziléziát végkép átengedni neki.

Frigyes nemcsak háborúban volt nagy, hanem a békében is. Amint a béke helyreállott, teljes erövel országainak helyreállításához látott s pár év alatt országát teljesen heiyreállította. Ez idoben Lengyelországvolt a legnagyobb szláv birodalom, azonban örökös belsó viszálykodásai folytán teljes felbomlásnak indult. Nemessége folyton civódott egymás között s a rend az országban teljesen felfordult. A szomszéd országok Ausztria, Porosz- és Oroszországezt kárôrômmel nézték s mikor m ár a fejetlenség tetópontra hágott, megragadták az alkalmat Mária T erézia szobra Pozsonyban. az ország feldarabolására (1772). A usztria Galiciát foglalta el, Oroszország kapta a legnagyobb részt,míg a porosz király körülbelül akkora darabot foglalt el, m int a saját országa volt. Igy erosödött és növekedett naggyá s emelkedett a többi német tartományok fôlé a kis Poroszország. H&ótár: lángész: vysoký um. terem teni: stvoriť. hasztalan: márne. m egtörni: zlomiť.

kim erülni: vysiliť. ôrôkség: dedictvo. felülkerekedni: prevýšiť. helyrehozni: napraviť.

56 felb o m la n i: rozpadnúť sa. tetôpont: najvyšší stupeň. fejetlen ség : zmätok. feld a ra b o ld s: rozdrobiť. károvom : škodoradosť. k ö rü lb e lü l: asi. K érclések: Mibol állo tt N ém etország a 30 éves h áb o rú után ? Ki terem te tte meg Poroszországot ? Ki tám ad ta meg elöször Mária T e ré z iá t? Ki m en tette meg M, T e ré z iá t? Mit akart visszavenni M. T eré zia ? Mivel kerek edett feliil Frigyes ? Milyen volt Frigyes a b ékében ? A z id ôben melyik volt a legnagyobb szláv b irodalom ? Kik darabolták fel Lengyelországot ?

A francia forradalom . XIV. Lajos francia király és utódja XV. Lajos nagy háborúi, roppant pazarlásai és fényes udvartartása Franciaország minden jôvedelmét felemészlették, sót rendkivül nagy adósságokat is okoztak. XVI. Lajos francia ki­ rály kénytelen volt a nemzetgyíiléstegybehívni, hogy segítsen a bajokon (1789). A gyulés a bájok legfóbb okát abban látta, hogy az országos terheket csak a legszegényebb néposztály viseli, míg a gazdag nemesség és papság semmivel sem járul az or­ XVI. Lajos. szágos kiadásokhoz. Ezért eltörülte a nemesség kiváltságait, kimondta a polgárok. egyenjogúságát a tôrvény elott, a papság birtokait lefoglalta az állam részére s a papokat állami tisztviselólmek nyilvánította. A roppant gazdag nemesség csak kényszeruségbol egyezett a tôrvényekbe, titokban pedig arra ôsz-

57

tôkélte a királyt, hogy sereget vonjon Páriš kôré s a nemzetgyiilést kergesse szét. Mikor errôl a párisi nép értesiilt, m egrohanta a királyi palotát, fogságba helyezte a királyi családot s azokat a nemeseket is, kiket a nép ellenségének gondolt. Ezután a sokáig és sokat szenvedett nép hallatlan kegyetlenségekre ragadtatta magát. A királyságot eltörülte s helyébe a kôztársaságot állította fel; az egész királyi csa­ ládot vérpadra hurcolta, az elfogott nemeseket lemészárolta s ezután napról-napra tömegesen vi' tette a gyanúsakat a vér­ padra. Ezen rém es dolgok hallatára a szomszédos országok nralkodói, s legelóbb Ferenc m agyar király, aki a szerencsétlen XVI. Lajosnak sógora s a lefejezett Mária Antoinette Mária A ntoinette. királynonek testvére volt, háborúval tám adták meg a franciákat. Azonban a nemzetgyulés által fellelkesített nemzet diadalt aratott valamennyi ellenségén. Az ellene küldött seregeket leverte, sôt benyomúlt ellenségei földjére is és kényszerítette azokat, hogy a kôztársaságot elismerjék, söt nagy területeket engedjenek át a franciáknak. íly szemmelláthatólag m utatta be a francia nem ­ zet, hogy az a nép, melyet a szabadság érzete lelkesít, meg tudja védeni hazáját az egész világgal szemben.

58

S zó tá r: fo rra d a lo m : revolúcia. p a z a r lá s : m árnenie. n em zetg yú lés: národné. shromažclenie. n ép o sztá ly : ľudová trieda. egyenjogúság: rovnopráv­ nost jô ved elem : dôchodok. felem észt: s tro v it a d ó ssá g : dlh. te h e r : ťarcha. h o z z á já r u ln i: prispeť. tisztv ise lö : úradník. k iv á lts á g : výsada.

vérpcid: m árnisko. töm egesen: hrom adne. szem m ellá th a tó la g : vidi­ teľne. ôsztäkél: p o p ú d za l nem esség: zem anstvo, šlachta. h a lla tla n : neslýchaný. kô ztá rsa sá g : republika. lefejezn i: stať. fellelkesitett: oduševnený. b en y o m u ln i: vtrhnúť. érzet: cit. szem ben: oproti.

K é r d c s e k : Mi em észtette fel Franciaország jô v ed elm ét? Mit hív o tt össze XVI. Laj os ? M iben lá tta a gyíílés a baj okát ? Mit tö rö lt el a gyúlés ? Mire ôsztokélte a nem esség a királyt ? Mit te tt a párisi nép ? Ki tám adta m eg a fianciákat ? Ki a rato tt d ia d a lt? Mit m u tato tt meg a francia nem zet ?

N apoleon.

I. Napoleon.

A gyozelmes fran­ cia seregekkel a legnagyobb diadalokat egy 30 éves fiatal tábornok, N a p o l e o n aratta. Ö egy korzikai iigyvédnek a fia volt s a katonai pályára késziilt. A francia kôztársaság harcaiban korán kitúnt s m ár 27 éves korában a franciák olaszországi hadseregének fóvezére volt.

59

Honfltársai e vitéz katonát a kóztársaság élére állították; ó azonban nem érte be e méltósággal, hanem megbuktatta a kôztársaságot s m agát császárrá választatta (1804). Azonban a hadi szerencse által a trónra emelt császár egész Európa békéjét felzavarta. Nem volt Európának olyan országa, mellyel háborút ne viselt volna s mindig gyózedelmesen. A legvéresebb harcokat Ferenc m agyar király és német császár küzdötte a franciákkal és Napoleon m inden olaszországi és németalfóldi birtokait (Belgiumot) elvette töle s öt Németországból is kiszorította. Ferenc le is mondott a német császári címrol s 1804-ben felvette az triai császáricímet, melyet

a u s z -

utódjai máig is viselnek. Hogy Ferenc e nagy veszte^egek ellenere fenFerenc császár és király. tarthatta magát, fóleg a m a­ gyar nemzet húségének és áldozatkészségének köszönhette. Minden esztendöben 40—50 ezrenként szolgáltatta neki hazánk a katonákat s azok fentartására számos milliót fizetett. Sót 1809-ben hazánk is színtere lett a háborúnak, m ert Napoleon seregei egész Gyórig nyomultak eló. Ez alkalommal tórtént az utolsó nemesi felkelés is, s bár a nemesség sok vitézséget tanusított, Napoleon gyakorlott hadai elött meg nem állhatott. A gyózelmes Napoleon felszólította a m agyar nem-

60

zetet, hogy szakadjon el Ausztriától s Rákos mezején válasszon magának tetszés szerinti királyt; azonban a nemzetet huségében megingatni nem tudta. Mikor Napoleon m ár csaknem fél Európát elfoglalta, Oroszországgal tuzött össze. 235,000 emberrel támadta meg Oroszországot s eilenállhatlan erövel nyom ult elö egész Moszkváig. Katonái azonban a beállt zord bidegben százával, sot ezrével fagytak meg s hullottak el. Az oroszok azután tömegesen gyilkolták a félig fagyott katonákat. így seregének csak romjai kerültek vissza hazájukba. A szerencsétlen badjárat hírére E urópa valamennyi népe fegyvert ragadt a zsarnok eilen s egyesült erövel sikerült ót legyózni (1814) s egy éw el késobb Szent Ilona szigetére zárni, hol m int íogoly végezte életét (1821). S z ó tá r : tamcsitani: dokázať. összetüzni: pochytiť sa. m e g fa g y n i : zmrznúť. z s a r n o k : tyrann. ugyi'éd: fiškál, pravotár. p á ly a : dráha. Olasrország : Taliansko. m eg buktatni: zrútiť. felzavarni: pom útiť

N ém e ta lfo ld : Nizozemsko. áldozatkész: obetavý. szintér: javište. g y a k o r lo tt: cvičený. é ls z a k a d n i: odtrhnúť. m e g in g a tn i: pohýbať. z o r d : drsný. sziget: ostrov.

K érclések: Ki a ra tta a francia seregekkel a legnagyobb d iadalt ? Ki volt N apoleon ? H onfitársai hová állíto tták ot ? Mit zavart íel N apoleon ? Ki küzdötte a franciákkal a legvéresebb harcokat ? Mikor vette fel F erenc az ausztriai császári cím et ? Mit k ö szö n h etett F eren c a magyarok hííségének ? Mikor tô rté n t az utolsó nem esi felkelés ? Mire szólította fel Napoleon a m agyarokat ? Mi le tt N apoleon vége ?

61

Újabbkori találm ányok. A nagy francia háborúk után nehány fontos találmány rövid idö alatt az egész emberiség életviszonyait átalakította. Az angol W att János feltalálta az elsö gozgépet, az amerikai Fulton Robert az elsö gózhajót (1807), az angol Stephenson György a gözkocsit (1812), és a námet Soemmering a villamos távirót. Ezeknek a találmányoknak a társadalom minden osztályára roppant átalakító hatásuk lett. Míg a gózgépek nem voltak, a legterhesebb m unkákat is emberi és állati eróvel végezték. Amint a gózgépek elterjedtek, az emberi m unka felszabadult s az olyan cikkek elóállítása, melyekhez gépeket alkalmaztak, vagyis amelyekre gyárakat állítottak (például ruhanem uek, posztófélék), negyed, sot tizedrész árra estek le s így ham ar elterjedtek. A gozhajókkal és a gozkocsikkal vagyis vasutakon a legtávolabbi helyek rövid idö alatt megközelithetök lettek s a term ényeket onnét, hol azok olcsón voltak kaphatók, a világ m in­ den részébe elszállították. így a ruhakelmék ára 30—40 koronáról 6—8 koronára szállott le s azokat a szegény ember is megszerezhette. Azelött ha valahol sok gabona termett, annak alig volt értéke, m ert elszállítani nem lehetett, de ha terméketlen év volt, éhinség ütött ki, mivel távolról nem lebetett oda elegendô élelmet szállítani. Most mindez megváltozott, mivel a gözösökkel a világ legtávolabbi részérol is olcsó élelmiszerekkel lehet ellátni a világ bárm ely pontját. Elôbb a távoli ország- vagy világrészekbôl hetek, sôt hónapok mulva érkezett valamely hír, m a

62

a táviróval egy óra alatt tudni lehet, ha a világ legtávolabbi részében valami fontosabb esemény tôrténik. Ezen fontos találmányok nehány év alatt átalakították az ipart, kereskedelmet, valamint az emberek életmódját is. Más lett a ruházkodás, más az élelmezés. Mindezen ujításokból azonban 1825-ig hazánkba semmi sem jutott el. A világ nagyot haladt elöre s mi elmaradtunk. Széchenyi Istvánnak örök érdeme, hogy az 1825-töl 1848-ig eltelt idöben megismertette nemzetünket a külföld ezen nagy vívmányaival, azoknak nagy részét nálunk be is vezette s ezzel országunk haladásának az alapját megvetette. S z ó tá r : á ta la k tta n i: pretvoriť. tá r s a d a lo m : spoločnosť. in eg kö zelü h etö : prístupný. m e g sze rez: zaopatriť. ú jitá s : obnovenie. élelviszo n yo k: životné pomery. g o z g é p : parný stroj. gozhajó: p arn á loď. g ô zko c si: parný voz. villa m : elektrina. tá v ir ó : telegraf.

g y á r : dielňa. va su t: železnica. szállott l e : klesla. g a b o n a : zbožie. éh in ség : hlad. gôzôs: parník. élelm iszer: potravný článok. é letm ó d : spôsob života. ru h á zko d á s: šatenie. élelm ezés: ztravovanie. érdem : zásluha. v ív m á n y : výdobytok.

K érdések: Mi változtatta át az emberek életviszonyait ? Ki találta fel a gozgépet? a gozhajót ? a gozkocsit ? a villamos távirót? A gozgépek elterjedésével mi szabadult fel ? Mivel lettek megközelitlietök a távoli helyek ? Mi minden változott m eg? Mi alakította át áz ipart és kereskedelm et? Ki ism ertette meg nem zetünket e yívmányokkal ?

(Í3

Mai alkotm ányunk m egállap ítása. Minthogy a bécsi korm ány az osztrák tartom ányokat tetszése szerint adóztathatta, holott nálunk csak az országgyúlés beleegyezésével vethetett ki adót, oda törekedett, hogy a mi rovásunkra gazdagítsa az osztrák tartományokat. Ezért vette körül hazánkat vámokkal s nem engedte nálunk az ipart és kereskedelmet felvirágozni, hanem arra kényszerített bemmnket, hogy mindent Ausztriától vásároljunk készpénzen. A m agyar országgyúlések m indent elkövettek ezen túrhetetlen állapot megváltoztatására, de eredmény nélkiil, m ert az ellenséges bécsi kor­ m ány minden . javítást megakadályozott. Mindez nagyon elGróf Batthyány Lajos. keserítette az országot s általánossá tette az óhajtást, hogy a bécsi kormánytól szabaduljunk és magyar nemzeti korm ányt állítsunk fel. Ezért mikor Kossuth Lajos az 1848-ki pozsonyi országgyúlésen fellépett torvényjavaslataival, azokat az országgyúlés minden vitatkozás nélkúl elfogadta s szentesítés végett a király elé terjesztette. Y. Ferdinánd a tôrvényeket szentesítette és Batthyány Lajos grófot nevezte ki hazánk elsö miniszterelnôkévé. A szentesített tôrvények között a legfontosabbak voltak: hogy jovóre ne csak a nemesség küldjön képviseloket az országgyulésre, hanem azokat a nem-

04

zet m inden polgára válassza, vagyis hogy az országgyůlés népképviseleti országgyíilés legyen; hogy az országot felelós m iniszterium korm ányozza; hogy a jobbágyok felszabadíttatnak a robot és kilencedfizetés alól s az ország összes terheit a nemesek és nemnemesek jövedelmük arányában egyformán viselik; hogy a sajtó szabad lesz és hogy a keresztény vallások egyenlo joggal birjanak. Ezek voltak azon nevezetes tôrvények, melyek hazánk valamennyi polgárát a tôrvény elött egyenjoguvá tették s ezek képezik alkotmányímk alapját a mai napig. Szótár m e g á lla p íta n i: ustáliť. o sztrák : rakúsky. aclót kivetni: vyhodiť daň. vá m : m ýto; tridsiatok. tü rh e te tle n : neznesiteľný. ja v ttá s : náprava. tô rvén y ja va sla t: zákonný návrh. vitatkozás : dišputa. beleegyezés : privolenie. ro vá š: úkor. k é s z p é n z : hotový peniaz.

elkövetni: vykonať. felelós : zodpovedný. m in iszte reln ö k: m inisterský predseda. szentesítés : sankcia. népképviselet: zástupníctvo ľudu. a r á n y : priemer. sajtó: tlač. nevezetes: významný. k o rm á n y o z n i: vladáriť.

K érdések: Mire tö rek ed ett a bécsi korm ány ? Mire kényszerített benn ü n k et ? Mit tettek az országgyúlések ? Mit ó h ajto tt a nem zet ? Hogyan fogadta el az országgyíilés K ossuth jav aslatait ? Ki volt az elsô m in iszte r­ elnök ? Melyek voltak a legfontosabb tôrvények ? Mit képeznek e tôrvények ?

Az eln yom atás id eje s a k iegyezés. Mikor Ausztria 1849-ben az orosz hadak segítségével leverte vitéz honvédeinket, a legrémesebb ônkényuralm at hozta be hazánkba. Katonasággal és

65

német hivatalnokokkal árasztotta el az országot, minden szabadságot elnyomott s a m agyar tórvényeket felfüggesztette. Azonban az elnyomatás miatt Ausztria is sokat veszített. Katonáit nem vihette ki az országból s ezért amint háborúba keveredett (olasz, francia, késůbb porosz háború) nagy vereségeket szenvedett. Azonban e hadjáratokból megtanulta, hogy a népek leigázásával erös államot alakítani nem lehet. Ezért most m ár kisérleteket tett a magyarok kibékítésére. Elso ilyen kisérlete volt a m agyarokat bevinni a raikszrátba (osztrák-országgyulésbe), de mivel a nemzet ebbe belemenni nem akart, kénytelen volt 1861-ben ósszehívni a m agyar országgyůlést. Itt a Deák Ferenc által vezetett tobbség a kibékiilés feltételéiil azt kivánta, hogy a király állítsa vissza az 1848-iki tor­ vényeket. Minthogy ebbe a bécsi korm ány nem akart beleegyezni, az országgyůlést feloszlatták s a kibékiilésbol nem lett semmi. Az ůnkényuralom hazánkban továbbra is fennmaradt. Azonban a helyzet tarthatatlanságát Ausztria annyira érezte, hogy 1865-ben ujra ósszehívta a m agyar országgyůlést. Mielótt azonban a kiegyezés megtůrténhetett volna, Ausztria háborúba keveredett a poroszokkal és az olaszokkal is. Kôniggräcnél az osztrák hadak roppant vereséget szenvedtek a poroszoktól, mire maga felséges királyunk vette kezébe a kiegyezést. Fölhivatta Bécsbe Deák Ferencet, meghallgatta az ország kivánságait s m iután kijelentette, hogy azokba beleegyezik, a kiegyezés m egtůrtént (1867). Eszerint az 1848-iki tůrvények ujra érvénybe léptek, a m agyar korm ány gróf Andrássy Gyula elnóklete alatt ki lett nevezve s az Ausztriával fennálló közös ůgyek elintézésére az osztrák és a m agyar S eb eszth a : A m a g y a r n em zet tört.

5

66

országgyulés egy bizottságot (delegatiót) küld ki s a két ország az Osztrák és Magyar monarchia nevet vette fel. 0 felsége I. Ferenc József dicsoségesen uralkodó királyunk pedig megkoronáztatott és esküt tett úgy a maga, m int utódjai neváben, hogy a magyar alkotmányt fentartja s aszerint fogja kormányozni hazánkat. Szótár : elnyom atás : potlačenie. kiegyezés: vyrovnanie. legrém esebb: najstrašnejší. elá ra szta n i: zaplaviť. keveredni: zamiešať. a la k íta n i: utvoriť. kibékillés : pom erenie. felfüg g eszten i: vyzdvihnúť. kisérletet te n n i: pokus robiť. felo szla tn i: rozohnať.

felséges: velebný; vznešený. kijelenteni: vyjaviť; oznámiť. a szerin t: podlá tolio. beleegyezni: privoliť. ta r th a ta tla n : neudržateľný. kinevezve: vymenovaný. fennálló: jestvujúci. bizottság: výbor. e s k u : prísaha. k iv á n sá g : žiadosť.

Kérdések: A honvédek leverése után mit hozott be hazánkba Ausztria ? Mivel árasztotta el az országot ? Miért szenvedett Ausztria vereségeket ? Mit tanult Ausztria a hadjáratokból ? Milyen kisérleteket tett a magyarok kibékítésére ? Mit kivánt a magyar országgyíílés ? Kikkel keveredett Ausztria háborúba ? Ki vette kezébe a kiegyezást ? Mikor tôrtént meg a kiegyezés ? Mibol állott a kiegyezés ?

A k ieg y ezés k ôvetk ezm én yei s a legúj abb esem én yek . A kiegyezéssel nagy feladatok és terhek szakadtak az ország nyakába. A kózélet minden ága el volt hanyagolva s százados mulasztásokat kellett pótolni. Több ezer kôzség volt olyan, amelyben nem volt iskola s csak elvétve akadt egy-egy felnótt em ­ ber, aki olvasni-irni tudott. A termófoldek nagy részét legelónek használták; az országutak el voltak hanya-

67

golva, vasút kevés volt, a kereskedelem, ipar pangott, gyárat sehol se lehetett látni s városainkban csak elvétve volt látható szé.p épiilet. Ami szép és hasznos intézm ény van most hazánkban, azt mind 1867 óta állítottuk s azok legtöbbje a korm ány támogatásával jött létre. Annak, hogy a nemzet maga intézhette ügyeit, minden irányban a legörvendetesebb fejlodés volt a kôvetkezménye. — Adja Isten, hogy jôvóben is így legyen s hogy hazánk visszaszerzett alkotmányának védelme alatt biztos lépésekkel haladjon a fejlódés útján tovább is. S & ó tá r: kôzélet: verejný život. elh a n ya g o ln i: zanedbať. m u la s z tá s : prem eškanie. p ó to ln i: nahradiť. elvétve: zriedka; tu i tu. p a n g a n i: trčať; trpeť.

tá m o g a tá s: podporovanie. létre jö n : povstať; uskutočniť. fejlodés: vyvinovanie. fe ln ô tt: odrastený. in tézm én y : ustanovizeň.

K érd ések: A kiegyezéssel mi szakadt az ország nyakába ? Milyen volt a kôzélet ? Milyenek voltak a kôzségek ? a term ôfôldek ? az országutak ? vasutak ? Hogyan jôttek létre a hasznos intézm ények ? A fejlodés minek volt kôvetkezm énye ?

TARTALOM. Lap

A magyarok .... .... .... _ _ 3 A magyarok b e le lete „ „„ „„ _ _ 5 A honfoglalás _ .... ..„ „„ „„ _ _ 6 A pogányság kora .... _ „.. .... .... .„.• X 7 .... 8 A kereszténység fôlvétele .... _ .... .... X . .... ........... A. magyar alkotm ány m egalapítása ......... ........... ........... .„ 9 ......................... до Szent László _ .... .... _ .... .... x A ta tá r pusztítás .„. .... .... 'x .......... И H azánk fénykora .... .... .... .... „„ .... X ... ................. _ 1 4 i p . H unyadi János ..„ .... .... _ X .... _ „„ Л 16 Mátyás király .... .... .„. .„ .... .... .... .... 1 7 Í3 l m ohácsi vész _ .... x ': „.. x .„ 18 ■Á m ohácsi vész u tán .... ™ .... ..„ __ .... „„ 20 A magyar hósôk a tö rö k idóból ... .... ... - ... 21 ЛП B eth len Gábo r.... _ ...................... 23 Pázm ány P éter .... .... ,... ...................... 24 Az ország 'egyesítése _ v .............................................. 25 ..Rákóczi F erenc sz a b a d s á g h a rc a 26 III. Károly.... .... X — ~~ - ....................... ~~ ^7 Z í Mária T erézia .... .... .... ............ .............. 28 Széchenyi István .... .......... ........ .... .... ................................ 30 K ossuth Laj os .... . _ .... .... X X." _ .............................. 31 Deák Ferenc. I, F eren c József és E rzsébet királyné ... ..„ 33 X 7 ‘A magyar nem zet tô rté n e té n e k rövid-áttekintése a m ohácsi vészig 36 A moRácsi vész kôvetkezm ényei .... .... .... .... .... .......... 38 A kônyvnyom ás és A m erika felfedezése.... .... _ _ .... 40 T örök hódoltság .... .... .... „„ „„ „„ 43 Az erdélyi fejedelem ség „„ „„ .... .... 45 A p ro testán s vallás .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... .... 46 Harcok az alkotmány- és vallásszabadságért .......... 47 A 30 é ves v allásh áb o rú .... .... .... .... ..„ .... ....i....... 49 Török h áborúk .... .... .... .... .... .... ..„ .... .... .... ........ 52 II. Frigyes .... _ .... .... .... .... ..„ .... .... .... .... ..... .......... 53 A francia forradalom .... _ .... .... .... ..„ ..„ .... .... .... 56 N apoleon .... .... .... .... .... ..„ ..„ .... .... .... .... .... .... . 58 Ú jabbkori találm ányok „.. .... „„ .... .... .... .... .... .... 61 Mai alkotm ányunk m egállapítása ._ „.. .... .... 63 Az elnyom atás ideje s a k ieg y e z é s .... .... .... .... .... 64 A kiegyezés kôvetkezm ényei s a legújabb esem ények ......... 6 6

A F ran k lin -T ársu lat és Lam pel R. konyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r. L kiadásában Budapesten (IV., Egyetem-utcza 4) megjelent:

Tuskó 43 ” \kalandjai szárazon és vizen Collodi «Pitioccliio»-ja u tá n a magyar ifjuság szám ára

átdolgozta RADÓ ANTAL.

Münchhausen. Az igazmondó ném et báró csodálatos kalandjai. ===== Elbeszélte ö m ag a. A m agýar ifjuságnak elmeséli GAAL M Ó ZES. Doré Gusztáy rajzaival. Ára díszes egész vászonkoťésben 3 k o r. 6 0 fill.

Ára 6 k o ro n a .

DKEOE DANIEL -'

világhirii mííve, a

Robinson Crusoe élete és iíszontapágai. Átdolgozta RADÓ ANTÁL, Šzám os szines és fekete képpel. Ára vászonkôtésbeŕi .3 k o r. 6 0 fill.;

ÁTDOLGOZTA

Radó Antal Mese, mégis sok igazság van benne, rnert azok a csintalanságok, m elyeket Matyi elkövet, ezer meg ezer gyerm ekben m egvannaks mindegyikm egszenved értiik, ha nein is olyan keservesen, m int Tuskó Matyd. Neki persze keservesek ezek a kalandok, de a k iolvassaoket, nagyonjókat m ulat raj tuk.

Gulliver utazásäi a tbrpék és óriäsok birodalmában. Az ifjuság szám ára. Átdolgozta VAJDA F Y G U S Z T Á V . DiszkiadáSi Ára kotve 3 k o r o n a 60 fille r.

ODinSOn Q ľ f o e D Ä N IE L U T Ä N íidolgozta

RADÓ ANTAL

Ä Robinson az egész em beriség Iegisrňertebb és légii épszérubb iíjusági konyve, eg}ráltalán egyike a legolvasottabb kpnyveknek a föld kerekségén.

Tíl í l V P ľ l

m utatv ányszám ot a JÓ P A J T Á S -b ó l, aki a kiadóiiivatal^ АЖ tól levelezólapon kéri. ' ....

III^IV. o. elozék.

-

A Franklin-Társulat é? Lampel R. kônyvkereskedésc (Wodianer F. és Fiai) r. t. kiadásában Budapesten (ÍV., Egyetem-uteza 4) megjelent:

ZÖRGÖ HARASZTOK E lbeszélések az ifjuság számára Irta F a r k a s f a l v i M a u k s C o r n é lia . M iih lbeck K á r o ly r a jz a iv a l.

í r t a :

Ära kotve 6 k o ro n a . Tizenöt elbeszélés van a pompás kiállitásu kötetben. Akár a Józsi bácsi állatkáiról, akár Tim unról, a derék, kedves, lurcsa kis majom ról szólnak, vagy a H attyu vitézrol és a fekete kctyákról, a rém vadászról, a Balaton tiindérérol vagy a farkasszivü leányról, egyrform án kedvesek és érdekesek, öröm ei m inden gyrerm eknek, a ki szereti a szép mesét, érdekes tortén etet.

K O M É D IÁ S PA LK Ó . YASÁRNAPI EMLÉKEK. Két elbeszélés serdiilók szám ára. Közli G a a l M ó z e s . N eogrády A n ta l és Goró Lajos képeivel.

Ára szines vászonkôtésben 2 k o ro n a .

1848-iki szabadságharczunk íorténeíe. A seřdiiltebb ifjuságnak elbeszéli

G racza G yörgy.


MQ Z Z $

Szám os szovegképpel és milmelléklettel.

Ára 7 k o ro n a 20 fillér. Háromszáz lapra terjedö nagy díszmu, m elyben szabadságharczunk to rtén etirója lelkes és lelkesito liangon mondja el a nagy nem zeti kuzdelem eseményeit m árczius 15-tol fogva egész a világosi fegyverletéteiig.

EZER ЕУ. Képek a magyar nem zet torténetóbol Az ifjuság szám ára irta B aróti L ajos dr. Szám os képpel. Szinnyom atu vászonkotésben

3 К 6 0 fill.

ж

^apja a PAJTÁS m iiiden elófizetoje a Jó Pajtás Almauachját és tárczanaptáráť. - — _

U l—IV. o. elozék.

A Franklin-T ársnlat és Lampel R. kônyvkereskedése (Wodianer F. es Fiai) r. t. .#

kiadásában Budapesten (IV., Egyetem-utcza 4) megjelent:

BENEDEK ELEK

KISKONYVTÁRÁNAK piros egészvászonkotésij ...........: kiadása. . Benedek Elek e vállaiata nemcsak a legnépszerúbb, de egyuttal a legjobb iljusági vállalat irodalmunkban. Kötetei már külsejükkel, a szemnek tetszö, derüs, szines kotésükkel, csinos nyomdai kiállitásukkal is m egnyerik az ifju olvasót, tartalmuk pedig szine-java annak, a mit legjobb íróink az ifjuság számára írtak. Regék az északi tenger m ellól és egyéb m esék. Ára 2 korona. Tartalom : Szerelem hegyi M óczár J. Regék az északi lenger mellol. — L u x T. Mesék. — L ándor T . Macskavár és egyéb mesék.

Tôrténeti elbeszélések. Ára 3 korona. Tartalom dóssy I. Négy fiu oltár. —

: B enedek E . Két torténet. — Mos­ A király könyve. — K . Sim ó F . torténete. — Mosdóssy Im re. Két K r u d y G y. Run László.

Baróthy Uenke és egyéb torténetek. Ára 3 korona. Tartalom : L en g yel L . Ba­ róthy Lenke. — Tutsek A nna. Életképek. — Kôvér Uma. Kavics kisasszony és égyék torténetek. — P alásthy M . llós leányok.

B enedek Elek Kis Konyvtára.

Tôrténeti elbeszélések.

Rajzok a diákéletból. Ára 1 kor. 50 fill. Tarlalom : Gaal Mózes. Az urfi. — T evéli M ihály. Mosolygó arezok.

Mesék és torťénetek. Ára 3 K. Tartalom : L engyel L . Torténetek, mesék. G yu la yn é B a ksa y Ju lia . Tiindérmesék. — Gaal M . Vig elbeszélések. — B ánfi I. Regék és piesék. Gyermekek és öregek. Ára 1 kor. 50 fill. Tartalom : Budapešti gyermekek. — Torté­ netek öreg emberekról. F alusi torténetek. Ára 2 kor. Tartalom : Gaal M . Falusi torténetek. — Londesz E . Egy falusi tanitó naplójából. — Gsulak L . Három ünnep torténete — E g ri Gy. Erdón és mezón. Otthon é s idegenben. Ára 2 kor. 50 fillér. Tartalom : G sulak L . Székelyfoldon. — P alásthy M . A jó barátok. — Gero A. Az igazság diadala. — E g r i Gy. Bohókás torténetek. — V arsányi. Apróbb elbeszélések. A m agas Tátra liazájában. Három debreczeni diák utazása. Irta K olum bán Lajo§. Ára 2 korona. Torténetek az iskolából. Ára 3 korona. Tartalom : Roboz A. Torténetek az iskolá­ ból. — Gsulak L . Mikor iskolába jártunk. — Teveli M. A zászló. — Aranyszivii Bandi. Színm uvek és elbeszélések. Ára 2 К 50 fillér. Tartalom : Gaal М .-né. Két ifjusági színmíí. — P in tér A. Leánykák. — Mosdóssy Im re. Ut az ingoványon. — M ar­ cellus. Virág Janko. U travaló. Ára 2 korona. Tartalom : M os­ dóssy Im re. Utravaló. — Egy kalap torté­ nete. — Az eskii. ^I I —IV. o. elózék.

P ogány m agyarok és egyéb torté­ netek. Ára 2 korona. Tartalom : K r u d y G y. Pogány magyarok. — Tábori R . Á fóldvári szittyák. —- S zik la y J . Hany Istók.

Magyar levegô. Ára 2 К. Tartalom : L e n gyel L aura. A magýar levegó. — Az uj élet.

Jókai Mór kisebb m üvei. Ára 2 kor. Tartalom : Jókai Mór kisebb muvei. — A cseregyermekek.

Székely lakodalom és torténetek. Ára 2 korona. Tartalom : B enedek E le k . Székely lakodalom. — Mesék és toiténetek.'— Várhegyi Zoltán. Erdö-m ezo világa. Ára 1 korona 50. fill. Tartalom : M óricz Zs. Erdó-mezô világa. — A sasfia meg a sasfióka. Régm ult idok. Ára 1 kor. 50 fill. Tarta­ lom : Sá rá n d y : Régmult idók. — Elpusztult birodalom., A H a j d u s á g . Ára 1 К 50 f. Tartalom : Szívos Béla. A Hajduság. — Debreczen és Hortobágy. Hazánk földje . Ára 2 K. Tartalom : K olum ­ bán. A Barczaság. — Utazás a Vág vólgyén.

A

F ra n k lin -T á rsu la t kiad m inden kônyvke

MESEKÖ

táy

185806 a «e © о o *

t

KÉPEKKEL. Egy-egynek ára fäzve 80 f. Szines horitékba kötve 1 K4 1. D on Q u ich o te каlandjai. Az ifjuság számára mulatságos ob vasmányul. Képekkel, 3. kiadás. 2.

M okandah, vagy a fiatal in d iá n f ö n ö k . Franciából forditotta Beniczky Irma. Képekkel. 3. kiadás.

3. G örög h o s ö k törté n e te , elmesélte Nie­ buhr az o kis fiának. Forditotta Gaal Mózes. 23 képpel. 4. A z if jabbik R ob in -

z o n k alandjai. Campe I. H. után átdolgozta Gaal Mózes, 34 képpel. 2. kiadás. 5. M agyar h ö s ö k é s k irá ly o k . I. Kis fiának elmeséli Gaal M. 35 képpel. 2. kiadás.

6. M agyar h o s ö k é s k irá ly o k . II. Kis fiának elmeséli Gaal M, 37 képpel. 2. kiadás.

7. A X a-X a b a r la n g i ta k a t.— S z e n t G e n o v é v a tö r té n e te . Képekkel. 3. kiadás. 8. R é p a c s ô s z az ó r iá s. Ot mese Musaeus után irta Gaal Mózes. 15 képpel. 2. kiadás. 9. G salavér ró k a to b b r e n d b e li c sa la fin ta sá g a i. Megirta Gaal Mózes. Kaulbach 21 rajzával. 3. kiadás. 10. M agyar h o sö k é s k irá ly o k . III. Kis fiának elmeséli Gaal Mózes. 37 képpel. 2. kiadás. 11. R e g é lô g ó ly a . Regék és mesék 8— 10 évesek számára. Grimm testvérek után elmeséli Beniczky Irm a. 14 képpel. FRANKUN-TÁRSULAT NYQMDÁJA.

185 8 06 _^