63
Krónika
Táborosi László
ZENTAI OLIMPIKONOK 1928–2008. SZERB OLIMPIAI KLUB (BIZOTTSÁG)
1
910. február 23-án Belgrádban, a Moszkva hotelban megalakult a Szerb Olimpiai Klub. Alapítója Svetomir Đukić kapitány volt, elnöke Nikodije Stefanović tábornok, titkárok Miloš Ilić hadnagy és Aleksandar Beli jogász, pénztárosok Miroslav Jovanović illatszerész és Milorad Petrović kapitány. Mindjárt a kezdetekben olimpiai klubok alakultak Palánkán, Jagodinán, Požarevacon és Lazarevacon. Ezek a klubok hamarosan „olimpiai mérkőzéseket” szerveztek. A központi olimpiai klub a belgrádi volt. Már 1910 nyarán olimpiai klubok létesültek minden körzetben, 16 járásban és 3 faluban. Az olimpiai mérkőzéseken 1910-ben 1040 versenyző vett részt (600 a körzetekből és 440 Belgrádból). 1912-ben már a következő olimpiai körzetek léteztek: Belgrád, Valjevo, Vranje, Kragujevac, Krajina, Kruševac, Morava, Niš, Pirot, Drina melléki, Požarevac, Rudnik, Smederevo, Timok, Toplica, Užice és Čačak. A Szerb Olimpiai Klub az „olimpiai mérkőzéseit” általában valamelyik ünnep alkalmából tartotta meg (húsvét, Vidovdan, Petrovdan stb.). A szónoklatok megtartása után katonai zeneszóval indult a tömeg a mérkőzések helyszínére. Jelentősebb sportünnepségre 1910-ben, 1911-ben, 1912-ben és 1914-ben került sor. A balkáni és az első világháború kitörésével a sportrendezvények sorra elmaradtak. 1912. július 17-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Szerbiát felvette tagjai közé, az elnökségbe pedig beválasztották Svetomir Đukić kapitányt, s a Szerb Olimpiai Klub a Szerb Olimpiai Bizottság nevet vette fel. A szerb sportolók az 1912-es olimpián vettek először részt. Dušan Miloševićet 100 m-en,
A zentai olimpiai bizottság elnöksége (1923)
A zentai olimpiai nap futóversenyének győztesei a tömegben (1936)
68
Táborosi László
200 m-en, Dragutin Tomaševićet 10000 m-en és maratonon, Živko Nastićot pedig maratonfutásban nevezték. Az olimpián végül is Milošević csak 100 m-en futott (3. lett csoportjában) utána lesérült. Tomašević csak a maratonfutást vállalta. Egyes tudósítások szerint 37. lett, más tudósítások szerint feladta a versenyt. Nastićot nem engedték indulni az olimpián, mert földműves lévén nem tudta volna kellőképpen képviselni saját hazáját... 1919. december 14-én Zágrábban megalakult a Jugoszláv Olimpiai Testület. 1920. augusztus 18-án a NOB a Szerb Olimpiai Bizottság helyére az újonnan alakult Jugoszláv Olimpiai Testületet vette fel tagjai közé. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban 1923-ban rendelet látott napvilágot, hogy minden nagyobb városban Olimpiai Bizottság alakuljon. Zentán 1923. augusztus 1-jén történt meg. Elnöke Milivoje Tešić lett, alelnöke Ferenczi Pál, titkára Simon Mihály, pénztárosa dr. Felsőhegyi András, választmányi tagok Döme László, Radivoje Dragin, Bilicki Ferenc, dr. Keceli Mészáros Ferencz, Homolya Nándor, dr. Habram Nándor, Nagy János, Božidar Matić, és Újházi Imre voltak. Az olimpiai bizottság az elkövetkező években olimpiai napot szervezett az országos rendelet és a határozat értelmében. Jelentősebb versenyek 1923-ban, 1926-ban, 1933ban, 1934-ben, 1935-ben, 1936-ban, 1938-ban és 1939-ben voltak. A versenyeken általában atlétikai váltófutás, labdarúgás, birkózás, kerékpározás és tornabemutatók szerepeltek. Részt vett rajtuk minden zentai sportegyesület: ZAK, Hagibbor SE, Sokol, Radnički SC, Merkur SC. AZ OLIMPIAI LÁNG ZENTÁN Zentán először 1936. július 27–28-ára virradó éjjel haladt át az olimpiai fáklya, amely Görögországból indult Berlin felé.
Zentai olimpikonok
69
Rövid ünnepség volt a kultúrház előtt. A staféta óriási tömegek sorfala között haladt, úgyszólván az egész város talpon volt az olimpiai láng érkezésének szervezése miatt. A zentai sportolók, ahogy azt már írtam, minden évben olimpiai napot tartottak, de az 1936-os olimpiának külön figyelmet szenteltek. Többek közt kerékpárversenyt tartottak 15 km-es távon Zentától Felsőhegyig és vissza. Ezenkívül atlétikaversenyeket is tartottak, majd labdarúgó-mérkőzéseket. A versenyek győztesei az olimpiai bizottság díszoklevelét és Zenta város bajnoki címét kapták. Másodszor 1984-ben haladt át Zentán az olimpiai láng, amely Athénból jött és a szarajevói téli olimpiára tartott. Idézet egy akkori újságcikkből: „1984. február 4-én nagy esemény lesz Zentán, ugyanis vidékünknek csak ebben a helységében futnak végig a sportolók az olimpiai lánggal. Január 30-án gyújtják meg Athénban az olimpiai lángot, és repülőgéppel szállítják Dubrovnikba. Jugoszlávia területén kétfelé indul el az olimpiai fáklya. Az olimpiai lángot egy japán személygépkocsi viszi és csak történelmi jelentőségű városokban vagy a sportjáról ismert helységekben viszik futva az arra kijelölt személyek. Február 4-én Becse felől érkezik az olimpiai fáklya, Adánál a mellékstaféta elágazik Kikinda felé. A terv szerint az olimpiai fáklya 13 órakor érkezik Zentára és 13.20-kor hagyja el a várost. Személygépkocsival Kanizsán keresztül folytatja útját Szabadka felé.” ZENTAI OLIMPIKONOK A sportok értékmérője és csúcsa az olimpia. Ez a legrangosabb és a legkiemelkedőbb sportrendezvény a világon a sportolók, az edzők, a tudósítók és a nézők számára egyaránt. A zentai olimpikonok közül volt olyan is, aki végig hű maradt a zentai klubokhoz, volt olyan, aki más egyesületbe igazolt át, de volt olyan is, aki csak itt született.
A Berlinbe tartó olimpiai láng fogadása a határon (1936)
Zentai olimpiai emlékbélyegző (1984) A szarajevói téli olimpiai láng fogadása Zentán (1984)
74
Táborosi László
Az olimpiai versenyeken a következő zentaiak vettek részt:
( ) birkózó, b k 1. Palkovics Ferenc (1906) 75 kg, 9–11. helyezett. Zentáról a zágrábi Herkulesba igazolt át, majd Szabadkán folytatta sportpályafutását. IX. Amsterdam, 1928. május 17. – augusztus 12. Az olimpián 46 ország 2884 sportolója vett részt. Jugoszláviát 34 sportoló képviselte, akik 1-1 arany- és ezüst-, valamint 3 bronzérmet nyertek, és 22. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Első forduló: Palkovics–Bonasin (olasz) 3:1 Második forduló: Palkovics–Balkeman (holland) 0 : 3 Harmadik forduló: Palkovics–Kusnet (észt) 3:0 2. Tóth Károly birkózó, 56 kg, a második forduló után kiesett. Zentáról a zágrábi Spartába, majd a Herkulesba igazolt át.
Zentai olimpikonok
75
XI. Berlin, 1936. 936 augusztus 11–16. 16 Az olimpián 49 ország 3936 sportolója vett részt. Jugoszláviát 86 sportoló képviselte, akik 1 ezüstérmet nyertek, és a 27. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Első forduló: Tóth–Voigt (dán) Második forduló: Tóth–Tojar (román)
3:1 3:1
3. Borivoj Vukov (1929) birkózó, 52 kg, 7–8 helyezett lett. Zentán kezdte el sportpályafutását, 1950-től a belgrádi Partizan tagja lett. A következő olimpiákon vett részt: XV. Helsinki, 1952. július 19. – augusztus 3. 69 ország 5429 sportolója vett részt. Jugoszláviát 96 sportoló képviselte, akik 1 arany és 2 ezüstérmet nyertek, és a 22. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Első forduló: Vukov–Gurevic (szovjet) Második forduló: Vukov–Kenéz (magyar) Harmadik forduló : Vukov–Tomsen (dán) Negyedik forduló: Vukov–Weber (német)
3:1 0:3 1:3 3:1
76
Táborosi László
XVI. Melbourne, 1956. november 22. – december 8. 67 ország 3178 sportolója vett részt. Jugoszláviát 41 sportoló képviselte, akik 3 ezüstérmet nyertek, és 26. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Borivoj Vukov (1929), birkózó, 52 kg, 6. helyezett lett. Első forduló: Vukov–Baranyi (magyar) Második forduló: Vukov–Mevis (belga) Harmadik forduló: Vukov–Johanson (dán)
3:1 1:3 1:3
XVII. Róma, 1960. augusztus 25.–szeptember 11. 83 ország 5313 sportolója vett részt. Jugoszláviát 120 sportoló képviselte, akik 1-1 arany- és ezüstérmet nyertek, és a 19. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Borivoj Vukov (1929), birkózó, 52 kg, 4. helyezett lett. Első forduló: Vukov–Frenfors (svéd) Második forduló: Vukov–Burkhard (svájc) Harmadik forduló: Vukov–Moskov (bolgár) Negyedik forduló: Vukov–Prvulescu (román)
2:2 0:4 1:3 3:1
77
Zentai olimpikonok
4. Novak Roganović (1932) labdarúgó 1. helyezett lett. Zentáról az újvidéki Vojvodinába igazolt át. XVII. Róma, 1960. augusztus 25. – szeptember 11. 83 ország 5313 sportolója vett részt. Jugoszláviát 120 sportoló képviselte, akik 1-1 arany- és ezüstérmet nyertek, és a 19. helyen végeztek az országok rangsorolásában.
16 ország válogatottja vett részt. Jugoszlávia a következő felállításban játszott: Milutin Šoškić, Vladimir Đurkovć, Fahrudin Jusufi, Ante Žanetić, Novak Roganović, Željko Perušić, Andrija Anković, Dušan Maravić, Tomislav Knez, Milan Galić, Borivoje Kostić, Takács Szilveszter, Velimir Sombolac, Blagoje Vidinić, Aleksandar Kozlina, Željko Matuš és Zvonko Bego. Az eredmények: Jugoszlávia–Egyiptom Jugoszlávia–Törökország Jugoszlávia–Bulgária
6:1 4:0 3:3
78
Jugoszlávia–Olaszország Döntő: Jugoszlávia–Dánia
Táborosi László
1:1 3:1
5. Piszár József (1931) sportújságíró. Zentán született, és az érettségi után, 1950 őszén Újvidékre költözött. A Magyar Szó napilap újságírója lett, s levelező hallgatóként magyar tanári oklevelet szerzett. Egészen nyugdíjba vonulásáig, 1993-ig a Magyar Szónál dolgozott mint sportújságíró, sportrovatvezető és a Sportvilág szerkesztője, majd 1975-töl főszerkesztő-helyettes és a szerkesztőség pénzügyi vezetője. A sporttal korán eljegyezte magát. Már a 40-es évek elején a ZAK kölyökcsapatában futballozott, 1945 után az ifjúsági csapat tagja, ugyanakkor aktív atléta is. A téli időszakban sakkozott. Szerepet vállalt a tartományi és a szerbiai sportszövetség vezetőségében, így a Vajdasági Atlétikai Szövetségben is, és a Magyar Szó-kupa versenysorozatnak egyik alapító tagja. Számos hazai és nemzetközi sporteseményről tudósította az újság olvasóit. Balkán- és Európabajnokságokról jelentkezett több sportágban, jelen volt a római és a müncheni olimpián, továbbá a közelmúltban rendezett sakkolimpiákon.
Cím Zentai olimpikonok
79
6. Szemerédi István (1948) birkózó, 100 kg, 4–5. helyezett lett. XX. München, 1972. augusztus 26. – szeptember 11. 121 ország 7121 sportolója vett részt. Jugoszláviát 128 sportoló képviselte, 2 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek, és a 20. helyen végeztek az országok rangsorolásában.
édi Z b ((olasz) Első forduló: SSzemerédi–Zambrano 0:4 Második forduló: Szemerédi–Curuta (japán) 0:4 Harmadik forduló : Szemerédi–Csatári (magyar) 4 : 0 Negyedik forduló: Szemerédi–Tomov (bolgár) 4 : 0 7. Radivoj Krivokapić (1953) kézilabdázó, 5. helyezett lett. XX1. Montreal, 1976. július 17. – augusztus 1. 92 ország 6043 sportolója vett részt. Jugoszláviát 88 sportoló képviselte, akik 2 arany-, 3-3 ezüst- és bronzérmet nyertek, és 16. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Zentán kezdett el kézilabdázni a helybeli klubban. Utána az adai Potisjéba, majd a belgrádi Partizanba, a ljubljanai Slovanba, onnan a nyugatnémet
80
Táborosi László
Deisenbachba igazolt át, majd átköltözött Spanyolországba, Alicantéba. Az olimpián 11 ország kézilabda-válogatottja vett részt. Jugoszlávia a következő felállásban játszott: Abaz Arslanagić, Vlado Bojović, Zdravko Rađenović, Milorad Karalić, Radisav Pavičević, Zvonimir Serdarušić, Hrvoje Horvat, Branislav Pokrajac, Radivoj Krivokapić, Predrag Timko, Zdravko Miljak, Zdenko Zorko, Nebojša Popović és Željko Nimš. Az eredmények:
d Jugoszlávia–Kanada Jugoszlávia–Dánia Jugoszlávia–Szovjetúnió Jugoszlávia–Japán Jugoszlávia–NSZK Jugoszlávia–Magyarország
22 : 18 25 : 17 20 : 18 26 : 22 17 : 18 21 : 19
8. Kubát János (1930) sportújságíró. Zentán született, és ott fejezte be gimnáziumi tanulmányait. Sporttevékenysége és érdeklődése elsősorban az asztalitenisz és a sakk felé irányult. Több sportklubban és -szövetségben vállalt irányító, vezető szerepet, többek közt az ökölvívó-, a sakk-, az asztalitenisz-, a labdarúgó- stb. klubbokban.
Zentai olimpikonok
81
1952-ben az első l ő zentai t i já járási á i sportszövetségnek t ö a titkára volt. 1958-tól 1966-ig az asztaliteniszklub edzője. Legkiemelkedőbb tanítványa Korpa István volt, aki világhírnévre tett szert. 1966-tól 1968-ig a görög asztalitenisz-válogatott edzője lett, majd hazatérése után 1968-tól hivatásos újságíró a Magyar Szó sportrovatánál. Később sportrovatvezető és főszerkesztő. Számtalan nagy világversenyről, többek közt a montreali olimpiáról tudósította az olvasókat különböző sportágakról. Írásai olyan átfogóak és lebilincselők voltak, hogy több kitüntetést és díjat kapott értük. Már 1970-ben elnyerte a Svetozar Marković Újságírói Díjat a ljubljanai tornászvilágbajnokságról küldött írásaiért. Sportújságírói tevékenysége mellett, mint sportszervező is többször kitűnt. 1976-ban a montreali olimpiáról tudósított. Oroszlánrésze volt a Zentán 1980-ban megrendezett II. leány ifjúsági sakk Európa-bajnokság és az 1982es I. leányifjúsági sakkvilágkupa megszervezésében és lebonyolításában. Az 1990-es években folytatta az aktív sportszervezést. Az embargó ideje alatt például megszervezte Fischer és Korcsnoj sakkvilágbajnokok páros mérkőzését.
82
Táborosi Szerző László
9. Búrány Endre (1943) tévériporter. Zentán született. Az újvidéki tévé magyar nyelvű sporthíradójának a szerkesztője. 1976-ban, 1988ban a nyári, 1984-ben a téli olimpiáról tudósított.
A nyitó- és a záróünnepségen kívül főleg azokról a sporteseményekről tudósított, ahol jugoszláv sportolók szerepeltek, valamint az atlétikai versenyszámokról. 10. Kopasz Károly (1958) birkózó, 90 kg. A 2. forduló után kiesett.
Cím Zentai olimpikonok
83
XXIII. Los Angeles, 1984. július 28. – augusztus 12. 140 ország 6802 sportolója vett részt. Jugoszláviát 140 sportoló képviselte, akik 7 arany-, 4 ezüst- és 7 bronzérmet nyertek, és a 9. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Első forduló: Kopasz–Posidis (görög) 1:3 Második forduló: Kopasz–Freizer (amerikai) 1:3 11. Törtei József (1960) birkózó, 100 kg, 3. helyezett lett. Zentán kezde el sikeres sportpályafutását, de tagja volt a belgrádi Partizannak is.
XXIII. Los Angeles, 1984. július 28.–augusztus 12. Első forduló: Törtei–Gerdsmajer (NSZK) Második forduló: Törtei–Fudzsita (japán) Harmadik forduló : Törtei–Gibson (amerikai) A III. helyért: Törtei–Piklidis (görög)
4:0 4:0 1:3 3:1
11. Törtei József (1960) birkózó, 100 kg, 5. helyezett lett. XXIV. Szöul, 1988. szeptember 17. – október 2. 159 ország 8473 sportolója vett részt. Jugoszláviát 155 sportoló képviselte, 3 arany-, 4 ezüst- és 5
84
Táborosi László
bronzérmet nyertek, és a 16. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Első forduló: Törtei–Masar (csehszlovák) Második forduló: Törtei–Fukube (japán) Harmadik forduló : Törtei–Andrej (román) Negyedik forduló : Törtei–Vronski (lengyel) Ötödik forduló : Törtei–Gedekuri (szovjet) Hatodik forduló : Törtei–Kozlovski (amerikai) Az V. helyért: Törtei–Jo (koreai)
4:0 4:0 3:0 0:3 3:0 0:3 4:0
12. Szabó Palóc Nándor (1960) birkózó, 68 kg, 13. helyezett lett.
bb i a Z í ib érte el, de Sikereit többnyire Zenta színeiben tagja volt a belgrádi Radničkinak és a nagybecskereki Proleternek is. XXIV. Szöul, 1988. szeptember 17. – október 2. 159 ország 8473 sportolója vett részt. Jugoszláviát 155 sportoló képviselte, 3 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzérmet nyertek, és a 16. helyen végeztek az országok rangsorolásában.
Zentai olimpikonok
85
Első forduló: Szabó–Tapio (fi nn) Második forduló: Szabó–Soaken (marokkói) Harmadik forduló: Szabó–Pasarela (NSZK) Negyedik forduló : Szabó–Okuba (japán)
0:4 3:0 3:1 1:3
13. Szabó Palóc Nándor (1960) birkózó, 68 kg, a második forduló után kiesett. XXV. Barcelona, 1992. július 25. – augusztus 9. 169 ország 9368 sportolója vett részt. Jugoszláviát 52 sportoló képviselte, akik 1 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek, és a 47. helyen végeztek az országok rangsorolásában. Első forduló: Szabó–Jaluz (francia) Második forduló: Szabó–Repka (magyar)
1:3 1:3
14. Széll Béla (1943) szövetségi asztalitenisz-edző.
Zentán született. Tanulmányai és sportkarrierje befejezése után többek közt 10 évig a zentai asztaliteniszklub vezető edzője volt. Ez az időszak volt a zentaiak aranykorszaka, főleg a női mezőnyben. 1988-
86
Táborosi Szerző László
ban a Jugoszláv Testnevelési Szervezetek Szövetsége munkaközösségének a szakmunkatársa volt mint szövetségi asztalitenisz-edző. 1988-ban az olimpián a női válogatott szövetségi kapitánya volt. A női páros Jasna Fazlić, Gordana Perkučin felállásban a III. helyet szerezte meg a 15 ország induló 15 párosa között. 15. Boros Tamara (1977) asztaliteniszező.
2000 szeptember b 16. 16 – október 1. 199 XXVII. Sydney, 2000. ország 10651 sportolója vett részt. XXVIII. Athén, 2004. augusztus 13–29. 201 ország 10625 sportolója vett részt. XXIX. Peking, 2008. augusztus 8. – 24. 204 ország 10708 sportolója vett részt. Zentán született. 1993-ban a zágrábi Mladostba igazolt át, majd a budapesti Statisztikába, azután ismét a zágrábi klubba került. 2000-ben, 2004-ben és 2008ban részt vett az olimpiai játékokon egyéni, páros, és csapatversenyben, Horvátország színeiben. 2000-ben párosban a 8-as döntőbe jutott egyéniben a 32-be, 2004-ben egyéniben és párosban a 8 közé jutott, 2008-
Zentai olimpikonok
87
ban egyéniben a 32-be jutott, csapatban és párosban és csapatversenyben kiestek. 2002-ben az európai ranglistán első a világranglistán pedig második volt. 16. Frisz Krisztián (1984) birkózó, 7. lett.
XXIX. Peking, 2008. augusztus 8.–24. 204 ország 10708 sportolója vett részt. Szerbiából 92 versenyző vett részt, 1 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek. Zentán kezdte el pályafutását. 2004-től a nagybecskereki Proleter tagja. 2008-ban részt vett az olimpiai játékokon és 7. lett az 55 kilós súlycsoportban. Mérkőzései: Koval Yuri (UKR) 3 : 1, Mankiev Nazyr (RUS) 0 : 3, Hafi zov Ildar (UZB) 3 : 1, Sorjan Reihanpour (IRA) 1 : 3. A legújabb kutatások nyomán kiederült, hogy Zentának van még egy olimpikonja. 17. Donogán István atléta, 5. lett. 1897. december 13-án született Zentán. 1914-től 1918-ig frontszolgálatot teljesített a keleti fronton. Arany Vitézségi Érmet és Nagyezüst Vitézségi Érmet kapott a hősies helytállásért. 1920-ban Szegedre helyezték a
88
Táborosi László
szegedi gyalogezredbe kiképző tiszthelyettesnek. 1922. december 26-án megkapta a magyar állampolgárságot. 1922-től 1929-ig a szegedi TK tagja (súlylökő, kalapács- és diszkoszvető), 1929-től 1931-ig a budapesti BTC, 1932-től 1937-ig a budapesti MAC tagja. 1928ban és 1932-ben részt vett az olimpiai játékokon diszkoszvetésben. 1928-ban 17., 1932-ben 5. lett.
1966. november 25-én halt meg Budapesten nyugalmazott főtörzsőrmesterként.
