Megalakult a Kármentő Bizottság Megalakult a Magyar Kármentő Alap kezelője, a héttagú Kármentő Bizottság, a 252/2010.(X.21.) Korm. rendelet 3.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján: Elnök: Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elnöke Tagok: Dr. Zsédenyi Imre, a Veszprém Megyei Önkormányzat főjegyzője, Dr. Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese, Tili Károly, Kolontár község polgármestere, Toldi Tamás, Devecser város polgármestere, Marton László, Somlóvásárhely község polgármestere, Ékes József, Veszprém megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületének országgyűlési képviselője A mai napon a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság megválasztotta a Kármentő Alap gazdálkodását és a támogatások felhasználását ellenőrző háromtagú felügyelő bizottságot is. A bizottság elnöke Horváth Mária, a Veszprém Megyei Önkormányzat hivatala gazdasági irodájának vezetője. Tagok: dr. Nagylaki Csilla, a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, és Dégi Zoltán, az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Veszprém Megyei Igazgatóságának igazgatója.
Budapest, 2010. október 26.
A kormány meghozta határozatát a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról A 1221/2010 (XI. 4.) számú kormányhatározat felkéri a belügyminisztert a károsodott lakóépületek felmérésére, a fedél nélkül maradt lakosok ideiglenes elhelyezéséről való gondoskodására a karitatív szervezetek bevonásával, és biztosítja a fentiek finanszírozását a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatból. Továbbá, hogy működtessen folyamatba épített ellenőrzési rendszert a közpénzek felhasználása kapcsolatban a nyilvánosságot, és a pénzügyi folyamatok átláthatósága érdekében. A katasztrófa-elhárítási előirányzat terhére, a károkozó felelősségét nem érintve, támogatja a magánszemélyeket új laképület építésében, meglévő lakóépület helyreállításában, lakás vásárlásában, vagy amennyiben a károsult családján belül oldja meg lakhatását - pénzbeli támogatás formájában. A támogatás feltétele, hogy az ingatlan károsodás előtti értékét szakértő állapítsa meg. A károsult tulajdonába kerülő ingatlanra 10 évre elidegenítési tilalmat jegyeznek be. Fontos azonban, hogy olyan területen, amit a hatóság a veszélyelhárítás során szerzett tapasztalata alapján nem minősíti biztonságosnak, nem támogatható a károsodott épület helyreállítása. A kormányhatározat felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy közcélú munka (közfoglalkoztatás) szervezésével támogassa a bontási, romeltakarítási és kivitelezési munkálatokat, továbbá, hogy a helyreállítással és újjáépítéssel szerzett ingatlanok kapcsolatos lakásszerzése adó- és illetékmentességet élvezzenek. A kabinet a vidékfejlesztési miniszter javaslatát várja az európai uniós források átcsoportosítására az iszapkárok enyhítése céljából. Kéri az érintett helyi önkormányzatokat, hogy az adományokat a legszélesebb nyilvánosság és a teljes átláthatóság biztosításával használják fel, illetve az érintett polgármestereket és a kisebbségi önkormányzatok képviselőit arra, hogy a lakosság ezzel kapcsolatos tájékoztatásában közreműködjenek. A helyreállítási és újjáépítési munkák határideje 2011. június 30. A 1222/2010. (XI. 4.) számú kormányhatározat a nem lakóépületekben keletkezett károk enyhítéséről is rendelkezik. A katasztrófa-elhárítási előirányzat terhére támogatja azon károk enyhítését is, amelyek a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók tulajdonában lévő ingatlanokban a gyártott, vagy a gyártáshoz szükséges termékekben a konyhakertekből be nem takarított terményekben, az elhullott haszonállat-állományban keletkeztek. A kormányhatározat ezen kívül intézkedik a sérült gépjárművek ügyéről is, támogatja „a természetes személy tulajdonában lévő egy darab gépjárműben esett károk enyhítését, a gépjármű életkorát figyelembe véve, a gépjármű amortizációval csökkentett értékéig.” A szabályozás szerint a tönkrement ingóságok pótlására háztartásonként 500 000 forintot , a tönkrement ruházatra, valamint élelmiszer vásárlására pedig személyenként 200 000 forintot kaphatnak a károsultak. A támogatás feltétele, hogy a károsult vállalja, hogy a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizeti, és egyben hozzájárul ahhoz, hogy a számára jutatott támogatásról a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartás készüljön. A kormányhatározat szabályozza az egészségügyi szűréseket úgy a védekezésben és kárelhárításban résztvevők, mint a lakosok tekintetében - egészen a közép- és hosszú távú rendszeres szűrővizsgálatokig. A jogszabály felhívja a vidékfejlesztési minisztert, hogy intézkedjen a szennyeződött földterületek kezeléséről.
A Kolontár települést övező körgát megépítését, a szennyező anyag elszállítását, és az ehhez szükséges elkerülő út megépítését a központi költségvetés előfinanszírozza. A 1223/2010. (XI. 4.) Kormány határozata soron kívül biztosítja a területet az új épületek építéséhez: Kolontár településen ez kürölbelül 4 és fél, Devecseren pedig 23 és fél hektárt nyilvánít építési beruházási célterületté.
Budapest, 2010. november 05.
Megváltozott a Magyar Kármentő Alap Felügyelő Bizottságának összetétele
A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság a mai napon a Magyar Kármentő Alap Felügyelő Bizottságába Dégi Zoltán, az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Veszprém Megyei Igazgatóságának igazgatója helyett Vallerné Fuith Anikót, az APEH Központi Főigazgatóságának osztályvezetőjét választotta.
Budapest, 2010. november 8.
Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról szóló 5/2010 (XII. 3.) BM rendelet A rendelet nyolc bekezdésben csoportosítja és pontosítja a célokat, amelyekre az Előirányzat felhasználható. A cél elsősorban a lakhatási feltételek megteremtése a károsodott lakóépületek tulajdonosainak és használóinak, ezt követően jut el a vis maiorból fel nem használható önkormányzati helyreállítási, az ideiglenesen elhelyezettek ellátási költségein keresztül egészen a MAL Zrt. állami felügyeletének ellátásához kapcsolódó működési kiadásokig. A belügyminiszter valamennyi résztvevő szervvel támogatási keret-megállapodást, vagy keretszerződést köt. A támogatások felhasználásáról és az elszámolások szabályosságáról pedig jogában áll akár helyszíni ellenőrzés során is bizonyosságot szerezni A károsult lakóépületek támogatásának alapfeltétele, hogy azok építési, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezzenek, vagy hogy építésük és használatba vételük megfeleljen a hatályos jogszabályoknak. Egy tulajdonosnak egy lakóépület vonatkozásában nyújtható támogatás. Mindezek után az igénylő nyilatkozatot tesz arról, hogy az új épületbe, vagy az eladásra kínált épületbe kíván beköltözni. Amennyiben még helyreállítható az épület, amelyet a károsult válasz, kritérium, hogy olyan területen helyezkedjen el, amelyet a hatóság biztonságosnak minősített. A vásárlás útján megszerzett vagy az új építés során használatbavételi engedéllyel rendelkező épület a károsult tulajdonába kerül, amelyet szerződés rögzít. A károsult személy a szerződésében hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő lakóépületre a magyar állam javára elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre. Ezt egyrészt a közpénzek felelős felhasználása, másrészt a káron szerzés tilalma, harmadrészt pedig az indokolja, hogy ezek az épületek ne válhassanak az ingatlanpiacon a rossz értelembe vett alku tárgyává és a károsultak elemi lakhatási feltételei hosszú távon is biztosítva legyenek. A kárigényt az állam a károkozóval szemben érvényesíteni fogja. A kártérítési eljárás időtartama azonban még nem mondható meg bizonyossággal, ezért csak ezt követően lehet döntést hozni arról, hogy a magyar államot megillető jogosultságok az ingatlan nyilvántartásból törlésre kerüljenek. Annak természetesen semmi akadálya nincsen, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a magyar állam az őt megillető jogosultságról egyoldalúan rendelkezzen. A bejegyzés technikai és addig tart, amíg a károkozón az állam érvényesíti a kárigényét. Az új lakóépületek és lakások alapterületéről, a komfortfokozatáról és egyéb térítésmentes juttatásokról a nyilvánosság számára kimutatás készül. Budapest, 2010. december 9.
