19. tétel Internetes szolgáltatások és jellemzői

19. tétel Internetes szolgáltatások Joó, Rózsás

19. tétel Internetes szolgáltatások és jellemzői

1/7

19. tétel Internetes szolgáltatások Joó, Rózsás

Internet Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. • A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANET-nek keresztelték (a fejlesztő intézmény után). Kifejlesztésének célja olyan katonai kommunikációs hálózat létrehozása volt, mely egyes elemeinek üzemképtelenné válása esetén is képes a további működésre. •

A 70-es évekig több, egymástól elszigetelt csomagkapcsolt hálózat működött, de hamarosan felmerült az igény, hogy ezeket egymáshoz kapcsolják, és egységesítsék az adatátviteli módszereket. Ekkor alakult ki a ma is használt internetprotokoll. A protokoll a hálózati adatátvitel módját (kommunikációt) leíró szabályok összessége. Protokollokat használnak a hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is.

•

A 80-as években százával csatlakoztak a hálózathoz az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, valamint az állami hivatalok. Ebben az évtizedben jelentek meg a magánfelhasználók is, és ekkor indult be az internet robbanásszerű növekedése.

•

Napjainkban az internethálózat mérete már exponenciális ütemben nő.

World Wide Web (WWW) A világháló (röviden Web) webkiszolgálókon működő, egymással hiperhivatkozásokkal (hyperlink) összekötött dokumentumok rendszere. Böngésző program segítségével lehet elérni, ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, a weblapokat. A felhasználó a lapokon található hiperhivatkozások (hiperszöveges (-hypertext) rendszerek két elemét összekötő kapocs) segítségével további lapokat kérhet le, amely további hiperhivatkozásokat tartalmazhat. A rendszer „háló” jellegét is ez adja: a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperhivatkozások a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk. A Világháló az alábbi szabványokra épül: Megjegyzés [M1]: Konkrét példákat kérek

Uniform Resource Locator (URL) Szabványosított, egyedi elérési cím, amely tartalmazza • a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk (például: http, ftp) • a szóban forgó gép vagy tartomány nevét (például: localhost, facebook.com) • a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen (például: 8080), HTTP protokoll esetében ez elhagyható, mivel az a 80-as portot használja alapértelmezettként • a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül (például: /kepek/kep1.jpg) • Az URL szerkezete: protokol://[alszerverek].aldomain.domain[/mappahivatkozás]/[fájlnév7]

Hyper Text Transfer Protocol (HTTP) (TCP 80-as port) Megadja, hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló, a HTTP egy kérésválasz alapú protokoll kliens és szerver között.

Hyper Text Transfer Protocol Secure (HTTPS) (TCP 443-as port)

2/7

Megjegyzés [M2]: Elemezd kérlek, mi mit jelent Ha nem lenne egyértelmú a [ ] elhagyhatót jelent

19. tétel Internetes szolgáltatások Joó, Rózsás Biztonságos http kapcsolat, nem önálló protokoll, hanem csak egy URI séma (Uniform Resource Identifier – erőforrás azonosító), mely azt jelzi, hogy a HTTP protokollt kell használni, a HTTP és a TCP szintek közé titkosító/autentikáló SSL (Secure Sockets Layer) vagy TLS (Transport Layer Security) biztonsági protokollok beiktatásával.

Hyper Text Markup Language (HTML) Az információkódolás eljárása mellyel az oldal sokféle eszközön megjeleníthetővé válik. HTML általában szöveges állományokban található meg, melyek tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát. Megjelenítő program lehet egy web böngésző (web browser), aural böngésző (olyan, amelyik a felhasználónak felolvassa a megjelenítendő szöveget), levelező program (mint például: Mozilla Thunderbird, Microsoft Outlook, Eudora stb.), valamint egyéb eszközök, például mobiltelefon.

Története A Web alapelveit Tim Berners-Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki 1989-ben. Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információ-megosztás volt. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével. A hipertext aktív elemeket tartalmazó szöveg. A világháló több szempontból eltér az akkori hipertextes rendszerektől: • A WWW-ben megengedett az egyirányú link, nem kell kétirányú. Ez lehetővé teszi, hogy valakinek az anyagára hivatkozzunk anélkül, hogy az illetőt felkeresnénk. Magyarán nem kell meggyőződnünk arról, hogy az oldalunkon elhelyezett link ténylegesen létező tartalomra mutat-e. (Lásd Halott-link) • A WWW nem volt szabadalmazott, bizonyos alkalmazásokkal szemben, mint például a HyperCard és a Gopher (WWW előtti, hipertexteken alapuló programok). Ez lehetővé tette, hogy függetlenül fejlesszék a szervereket és a klienseket, és licenc megkötések nélkül bővítsék kiterjesztésekkel. 1993. április 30-án a CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes. Még ugyanebben az évben elindult az első magyarországi WWW-szerver, a www.fsz.bme.hu.

Web 2.0 A Web 2.0 kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (pl.: a portáloknál), web 2.0-s szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. Néhány Web 2.0-es szolgáltatás: • Közösségi oldalak (például: iWiW, Facebook, MySpace, MyVIP) • Képmegosztó oldalak • Videó megosztó portálok (például: YouTube) • Blogok, mikroblogok (például Twitter) • Online irodai alkalmazások

3/7

19. tétel Internetes szolgáltatások Joó, Rózsás • Wikipédia • Aukciós oldalak (például: eBay, Vatera) A célja olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek (minialkalmazások) is, melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.

RSS (Really Simple Syndication) Az RSS webes együttműködésre szolgáló XML állományformátumok családja, mely megkíméli a felhasználókat attól, hogy az ilyen megoldást használó weboldalakat rendszeresen kelljen látogatniuk az új tartalom ellenőrzése miatt, vagy levélben kelljen értesítést kapniuk erről. Egy feed reader vagy aggregator program képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat a felhasználó helyett és képes megjeleníteni a frissített cikkeket. Az RSS-t gyakran frissülő site-ok (többek között blogok, portálok) használják, az oldalon megjelenő új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére. Sok szempontból a hírlevél Web 2.0-es utódjának tekinthető. A felhasználók az RSScsatornákra történő feliratkozás révén előre beállíthatják, hogy honnan szeretnék a friss híreket megkapni, így több (tíz, száz) oldal hírei egyetlen felületen hozzáférhetők, kezelhetők lesznek, nem kell mindegyiket végiglátogatni a felhasználót érdeklő információ megtalálására. A feliratkozáshoz be illetve az (esetleg az ) ikonra kell írni a csatorna címét az olvasóprogramba, vagy a kattintani a böngészőben.

Hírcsoportok (Newsgroups) (TCP 119-es port) Különböző témákban szervezett hierarchikus üzenetlisták. Az üzenetek korlátozott ideig maradnak meg a kiszolgálón. A hírcsoport-kiszolgálók kapcsolatot tartanak egymással. Szabadon hírcsoportot indítani nem lehet. A Network News Transfer Protocol-t (NNTP) használja.

IRC (Internet Relay Chat) (TCP 194-es port) Valós idejű kommunikációt tesz lehetővé. Többen csatlakozhatnak a kiszolgálón található úgynevezett szobákhoz, ahol egymással beszélgethetnek. Privát beszélgetésre is alkalmas, mivel szobák szabadon nyithatóak. Böngészőből is használható (beágyazott Java alkalmazás), de általában külön szoftvert telepítenek hozzá (pl.: ICQ, MIRC, stb). Általános jogok: • • • • •

Felhasználó: Egyszerű felhasználó, aki csatlakozott a rendszerhez. Regisztrált felhasználó: A neve kóddal védett és általában több funkciót képes így elérni. Fél operátor: Vannak jogai a felhasználók felett. Operátor: Vannak jogai a felhasználók és a fél operátorok felett, adhat vagy elvehet jogot. Adminisztrátor: A rendszer tulajdonosa, teljes jogosultságú vezetője, mindenki felett van hatalma.

VoIP (Voice over IP) Az Interneten át, valós időben telefonbeszélgetéseket is bonyolíthatunk. Hívhatunk az internetes telefonról egy másik internetes munkaállomást, ami általában ingyenes. Másik lehetőség, ha a hálózatról egy nyilvános telefont hívunk, de ez már legtöbbször fizetős szolgáltatás és speciális

4/7

19. tétel Internetes szolgáltatások Joó, Rózsás program szükséges hozzá. Web camera használata mellett videó telefonálásra is van lehetőség. Legnépszerűbb VoIP-ra képes program a Skype.

Telnet (Telecommunication Network) (TCP 23-as port) Segítségével munkaállomásunkat terminálként használva egy távoli gépre tudunk bejelentkezni, és ott parancssorban dolgozni. Ma már a telnet-alapú terminálhasználat meglehetősen kevéssé elterjedt, lévén a telnetben nincs semmiféle titkosítás, ezért általában az SSH-t használják helyette.

SSH (Secure Shell) (TCP 22-es port) „Titkosított telnet”. Kétkulcsos titkosítású SSL átvitelre épül. Az SSH programcsomag funkcionálisan az RSH (Remote Shell) helyettesítője úgy, hogy biztonságos, erős autentikációval ellenőrzött titkosított kapcsolatokat hoz létre két „egymásban” nem bízó gép között, amelyeket a nembiztonságosnak tekintett hálózat köt össze.

SFTP (SSH File Transfer Protocol) (TCP 22-es port) Az SSH kiegészítéseként hozták létre az SFTP-t. Mivel néhány egyéb változás is történt az eredeti SSHhoz képest (biztonságosabb, hatékonyabb lett), szokták SSH2-nek is nevezni az SFTP-vel ellátott SSH protokollt. Fájlhozzáférési, fájlkezelési és fájlátviteli funkciókat biztosít egy megbízható adatcsatornán (SSH-n).

FTP (File Transfer Protocol) (A TCP 21-es portján alakít ki kapcsolatot (control), a 20-as portján szállítja az adatokat (data).) Fájlok le- és feltöltésére szolgáló protokoll és szolgáltatás. Először 1971 Áprilisában publikálták. Szerver-kliens architektúrára épül, a szerverek fájlok központi és nyilvános tárolásra alkalmasak. A kiszolgáló tartalmához nem feltétlenül férhet mindenki hozzá, a hozzáférést felhasználónévhez, jelszóhoz és jogosultságokhoz köthetik. A kizárólag letöltésre általánosan használható bejelentkezési adatok (ha a szolgáltató elérhetővé teszi): • •

felhasználónév: anonymous jelszó: [e-mail cím]

FTP kapcsolatnál mindkét végpont küldhet adatokat a másik felé. Ha passzív módban hozzuk létre a kapcsolatot, akkor csak a mi általunk kezdeményezett adatforgalom fog működni. Az FTP URL-je mindig ftp://-rel kezdődik. Elérhető böngészőből is, de rengeteg, segédprogram létezik hozzá. Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagyméretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia. Ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb. Ráadásul az FTP kapcsolat nem biztonságos!

5/7

19. tétel Internetes szolgáltatások Joó, Rózsás

FTPS (FTP Secure) (A TCP 990-es portján alakít ki kapcsolatot, a 989-es portján szállítja az adatokat.) Az FTP kiegészítése, mely SSL és TLS titkosítási protokollokkal teszi megbízhatóvá a csatornát.

TFTP (Trivial FTP) (UDP 69-es port) A TFTP-nek speciális felhasználási területei vannak (pl.: távtelepítés). A lehető legjobban le van egyszerűsítve, csak néhány parancsot ismer. Nem hitelesíti a felhasználókat!

E-mail (Electronic mail) Az elektronikus levelezéshez olyan szerverekre van szükség, amelyek levelek küldésével, fogadásával és a címzetthez történő eljuttatásával foglalkoznak. A megírt levél megérkezik az egyéni kiszolgáló mail szerveréhez, majd további szervereken keresztül érkezik meg a címzett szerveréhez.

Levelek elérése: Levelezőkliensből (Email Client) A levelek küldésével kapcsolatos feladatokat a mail szervereken lévő SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) protokoll végzi. Hogy a levelet bárhonnan fel tudjuk venni, szükség van POP3 (Post Office Protocol version 3) vagy IMAP (Internet Message Access Protocol) protokollra is. (Különbség, hogy az IMAP szerver oldalon kezeli a leveleket.) A levelek a saját gépünkön (is) tárolódnak. Gyakori levelezőkliensek: Outlook, Outlook Express, Thunderbird. Szerver oldali levelezés - Weboldalról (Web Mail) Az adott oldalon bejelentkezve férhetünk hozzá leveleinkhez. A levelek a szerveren tárolódnak. (Pl.: Hotmail, Freemail, Gmail) SMS szerű üzenetek (Messages) Speciális levelezési fajta egy oldalon vagy fórumon belül. (pl: Facebook, IWIW, Prohardver) Közös jellemzők: • Címzett (To): ide a címzett e-mail címe kerül, kitöltése kötelező Két részből áll: felhasznalonev@domain • felhasználónév: A címzett postafiókjának neve. A nevet szabadon lehet választani a postafiók megnyitásakor, nem kötelező a tulajdonos nevéből származtatni, bármilyen egyedi karaktersorozat lehet. Lehetőleg ne tartalmazzon szóközt, pontot a végén, és ékezetet se. Az írásjelek használata korlátozott: kötőjel, pont aláhúzás lehet benne, kérdőjel, csillag, törtvonal nem. Nem kezdődhet számmal sem. • @ a felhasználónév után következik. (@ = alt+64) • domain: a felhasználó szolgáltatójának a neve. • Másolat (CC = Carbon Copy): annak az e-mail címe kerül ide, aki másolatot kap a levélből. • Titkos másolat (BCC = Blind Carbon Copy): Ide azoknak az e-mail címe kerül, akik szinten kapnak másolatot a levélből, de a címzett ezt nem latja, míg a Másolatot kapók nevet igen. • Tárgy (Subject): a levél rövid leírása • Dátum (Date): a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték. • Szövegtörzs: maga a levél szövege, ez tartalmazza, az általunk megirt szöveget. A Szövegtörzs része az Aláírás. A legtöbb levelező program lehetővé teszi az aláírás fájl létrehozását. Ebben a kis fájlban, rögzíthetjük aláírásunkat, amely a nevünkön, titulusunkon kívül a legfontosabb adatainkat tartalmazhatja, automatikusan odakerül minden elküldött levél végére, így ezt nem kell minden alkalommal begépelnünk.

6/7

19. tétel Internetes szolgáltatások Joó, Rózsás • Melléklet vagy Csatolás (Attachment): levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a mezőbe, amely bármilyen bináris állomány lehet, pl. dokumentum, kép, futtatható program. A legtöbb levelező rendszer korlátozza, de néhol lehet un. óriás csatolmányt is mellékelni. (MGy) • sürgős (urgent): Az e-mail prioritás nem szabványosított, ezért leginkább csak a különböző kliensek tudják ezt kezelni. Pl.: Outlook-ban beállítható, hogy a levél milyen fontosságú (Nem sürgős, Átlagos, Sürgős). Ingyenes Web Mail esetén ilyen funkciót ritkán találhatunk, ott esetleg a tárgy részhez begépelhetjük a FONTOS!/URGENT! szavak egyikét. Az úgynevezett fizetős/céges Web Mail fiókok viszont lehetővé teszik a prioritás beállítását. Jellemzője, hogy a csomópontok előre engedik a magas prioritású csomagokat, ill. a címzettnél is jelzésre kerülnek azok. • Érkezési/kézbesítési visszaigazolás (Delivery receipt): A kézbesítési visszaigazolás révén értesülhettünk arról, hogy az üzenet megérkezett a címzett postaládájába, de arról nem tudunk meg semmit, hogy az illető látta-e és olvasta-e az üzenetet. • Olvasási visszaigazolás (Read receipt): Az olvasási visszaigazolás arról értesít, hogy a címzett megnyitotta az üzenetet. A levelezés során terjedtek el az érzelmi állapotot jelző smiley-k. ☺ Érdekesség még, hogy a CSUPA NAGYBETŰS szöveg indulat kifejezésre, kiabálásra; az _aláhúzással jelölt szövegrész_ hangsúlyozásra használatos.

Hírlevél (levelező lista) A felhasználók feliratkozás által kerülhetnek fel a listára. A hírlevelekre általában jellemző, hogy az érintett szervezet híreiről és közelgő eseményeiről tájékoztatnak, és általános érdeklődés céljából tartalmazzák az elérhetőségi adatokat is. A kéretlen hírleveleket spamnek nevezzük. • zárt lista: feliratkozni csak a lista adminisztrátor engedélyével lehet. • moderált lista: ezt legjobban a ellenőrzött szóval lehet jellemezni. A lista címére érkező leveleket először a lista tulajdonosa nézi meg, és csak az ő beleegyezésével kerül továbbításra a lista tagjai felé. Ezzel elérhető, hogy csak értelmes leveleket kapnak a lista tagjai. • hirdetőfal: speciális lista, mely egyéni vélemények, gondolatok megosztására (pl.: facebook) vagy apróhirdetésekre (pl.: expressz) használható. Alapesetben mindenki számára látható.

7/7