Ila Mint: Publikici6
190
lyere s az emberekbennis tanitananak meg, mert ha ebben marad, eleg weszedelmet fogunk latny. Vegezetre Ngd ne idegenedgjek te6lem, hanem parancholyon. Ngk mint egj latteles zolgaya eOromest zolgalok, tarcha meg az Vr Isten Ngtokoth jo egeszegben. Datum in Suran 22. Aug. anni 1616. Nagk alazatos zolgaya. Bosnyak Thamas m, p.
Kbzli : Ila
19 magyar reformotus theologiai irodalom hiyztkp s legkozelebbi teenot51.1 A. Az altalanos vallasfudomany. Ell5ade Dr. V asady Bela Hogy e tudomanyos konferencia rendezosege az elso referatum targyaul az dltaldnos vallcistudomciny feladatkoret valasztotta, mar maga ez a teny is azt bizonyitja, hogy meg a mai sajatos theologiai helyzetben is, amely az altalanos vallastudomanyra nem mondhato killonoskepen kedvezonek,megengedhetOneks jogosultnak, sziiksegesnek, sot egyenesen elkerinhetellennek tartja a vallastudornanyi disciplinak ez ido szerinti helyzetkepenek és legkozelebbi teendoinek targyalasat is. Az altalanos vallastudomany disciplinai gyanant a valldstortenetet, vallcislelektant es vallcisbolcseletet kell tekinteniink. Mielott azonban e disciplinakrol kiilon-killon szolanank, elObb az altalanos vallastudomanynak es a theologianak sajatos viszonyat kell roviden ismertetniink s rá kell mutatnunk arra, hogy ez a kettojiik kozotti viszony a magyar tudomanyos theologiai irodalomban az utolso ket evtizedben roily kiilonboz6 formakat oltott magara. A szazad elejen a skolasztikus theologiatol 6nmagat veglegesen emancipalo theologiai tudomany a magyar protestantizmus theologiai faiskolain is, de killonoskepen a kolozsvari theologiai fakultas eleteben, atalakult vallastudomannya, más szavakkal kifejezve: a vallastudomany csahnem teliesen elnyelte a theologidt. Beszedesen tiinetkezik ez a valtozas azokban a szekfoglalo ertekezesekben, amelyeket a kolozsvari theologiai fakultas egyes professzorai az utobbi ket-harom evtized folyaman a theologiai tudomany es a lelkeszneveles egymashoz valo viszonyarol tartottak. Igy pl. ez a felfogas jut szohoz Bartok Gyorgy 1909, evi szekfoglaI6 ertekezesenek mar a cimeben is : „A vallastudomany targya es medszere," de meginkabb ez ertekezés f6bb teteleiben.2 Bartok szerint a theologia a tudomanyok organizmusaban azert foglalhatta el az Ot megilleto helyet, mert tobbe nem a dogmakrol tanit, hanem targyaul a valldst, illetve a valldsos ember! tekinti s azt torteneti, lelektani és filozofiai szempontb61 vizsgalja. Az dltaldnos vallastudoman-y a vallassal ciltaldban foglalkozik az u. n, keresztyen vallastudomany viszont ugyanazokkal a modszerekkel dolgozik és ugyanoly szempontokat juttat ervenyre, mint az elobbi, csak epp a targya sztikebb k8r1.1 „a vallas altalimos formaja helyett a vallasnak a keresztyin tudatban valo jelentkezese," A theologia tehat, mint keresztyen valldstudomciny, teljesen az altalanos vallastudomany fiiggvenyeve lesz. Nagyon jellemzOk Bartoknak kiilonosen a kovetkez6 mondatai: „a keresztyen vallastudomany szamara szilard alapot nem a dogmak nyujtanak, hanem az altalanos vallastudomany eredmenyei azok I Az Orszagos Reformo.tus Theologiai Tanari Ertekezletnek 1934. febr, e1sejen Debrecenben bemutatott eloadoi tervezetek. 2 Megjelent a kolozsvari theol. fakultas 1908/09. evi Ertesitojeben, 8 it M, 24. 1, 124
A magyar reformat:us' theologiai irocialom helyzetkepe es legkozelebbi teenci6i,
191
a szilard (?) szegletkOvek, melyeken a keresztyen vallastudorna.nynak fel kell epUlnie &4 A theologist onmagaban elnyelo, magabizo vallastudomany e leplezetlen szin. vallasanak rank, mai theologusokra nezve mar csak tudomanytrteneti, szimptomatikus jelentosege va.n. De ugyanez a felfogas hangzik felenk meg kilenc ervel kesobb is, 1918-ban Makkai Sandornak ,A nil fakultasunk" eimü szekfoglalo ertekezese-1361.5 A theologia maga nem egyeb, mint vallastudomany. Mint vallastudomanynak „targya az ember vallasos elmenye minden vonatkozasaban s egyetlen celja ennek az elmenynek hianytalan tudomanyos magyarazata," A i6rteneii, a rendszeres és a gyakorlati theologia itt is a vallastudomany aldisciplinaiva lesznek. Igy pl. a rendszeres theologidnak, mint „filozoliai jellegii tudomanynak" feladata „a vallasos elmeny filozo. fiai magyarazata, amelynek ket fo aga az dltaldnos es a specidlis vagy keresztyen Ez utobbi aztan, mint hit es erkdkstan a keresztyen vallast, mint vikignezetei es mint erkolcsi eletfolytatcist vizsgalja. Mind ez Makkai szerint azert lehetseges, mert „a vallastudomany vegs6 szava tokeletes harmoniaba zendtil Ossze a vallasos elmen-y legmelyebb alaphangjaval, amely az Ur Jezus Krisztusban vallja megvalosultnak s elerhetonek minda.zt, ami a vallasban az ember ale celtd kitiizetett." De hogy egy ily megallapitas mar csakis az „lstentol tanitott" (Jan. ; 45) theologustol johet es bogy ervenyesseget csakis az Istent61 szarmazo kiielentes inactujaban nyerheti el, vagyis a vallasos elmeny tudoman-yos (torteneti, lelektani, filozofiai) vizsgalata nein juttathat el benniinket ahhoz, ez a nagy es feltetlen jellegu igazsag mar nem juthatott kelloleg szohoz e vallastudomanyi theologiaban. A theologia meg Tavaszy Sandor tandri szekfoglalo ertekezeseben is ker, valldstudomarzykent szerepel, amint ezt mar az ertekezes cime is eldrulja : „A keresztyen vallastudomany a lelkeszneveles szolgalataban." A ker. vallastudomanynak vagy theologianak eppugy mint az altalanos vallastudornanynak, nala is harom aga van ; a 1:alias-WI-tenet, vallaslelektan es vallasb5lcselet. E haromhoz csatlakozik azutan, mint nem 6116116 tudomanycsoport, a ker. vallasos elet pedagogiaja vagy epitestana. Es Indy folottebb jellemz6 ez egesz vallastudomanyi theologiara az, hogy pl. Tavaszy Sandor csaknem ugyanazokkal a szavakkal, amelyekkel ugyanazt az allaspontot annakidejen Bartok Gyorgy is kifejzesre juttatta,' hangot ad annak, hogy a theologia, mint vallastudomany sem nem konzervativ, sem nem liberalis, sem nem orthodox, sem nem modern, hanem egyszeriien csak tudomdnyos theologia,8 Mindennek indoklasa a kovetkezokeppen hangzik „mert ma mar — eppen tudomanyossaga erdekeben tul kell tennie magat a theologianak minden egyoldalu és heterogen szempontok altal vezetett partoskodasokon," mikor is Tavaszy az „egyoldalu" es „heterogen" szempontok alatt csakis a theologus hitebol folyO szempontokat erthette, inert hiszen konzervativva, orthodoxussa avagy liberalissa csakis a hit altal rneghatarozott theologia lehet, s nem pedig a csak tudomanyossagra t6rekv6 s mer6 vallastudomannya atalakult theologia, Bartok Gyorgy egeszen nyil. tan meg is vallja ezt: „Nem hell hivoknek lenniink, eieg, ha keresztyenek vagyunk; ez mar elegge kepesit arra, hogy kutatni tudjuk a keresztyen vallasnak az alahnlasat az idols folyaman at, Mart ha arr61 van szo, hogy mind jart az az alkalmatlan kerdes merin fel, bogy rnilyen hivok legyiink : orthodoxusok-e, vagy szelid pietistak, reszket6 methodikusok, vagy rajongo irvingianusok ? A tudomany nem orthodoxus es nem pietista, nem hivo es nem . hitetlen, hanem csak egyszeriien igaz. Ha nem igaz, akkor lehet batran „hive,'" is." Ivlindez nyilvan azt rnutatja, hogy a tudomanyossagaval tetszelg6 u. n. ker, vallastudomany a voltakepeni theologianak elnyelese kozben rnindig eras kiterest erzett a theologia lelteteleul szolgal6 kijelerzteshit elsikkasztasara is. Gsak tudomanyos akart lenni. s kozben nem vette eszre azt, bogy a vallastijciomannya degradalt theologia ezaital ep a sajatos targyat es letfeltetelet veszitetie el. De hogy a theologia mindinkabb mennyire meguresitettnek es rnegfosztottnak erezte magat ebben a vallastudomanyi lOnt6sben, arrol gy6nyoriien bizonysagot 4 i. 6
m. 0,
1,
5 Megjelent az „UV 1918. evi.-ban. Megjelent _Vilagnezeti kerdesek" Torda, 1925. c. kiinyveben. i. m. 18 s kov. lapjain, s Tavaszy L rn. 125, 1. 1, m. 18 s kov. Iapiain,
125
192
A magyar reformatus theologiai irodalom helyzetkepe é legkOzelebbi teencle4.
tett a vilaghaboru utani evekben,amely id6szakot a theologiai tudomciny nagyszerii szabadscigharca idjszakdnak tekinthetjuk. A svajci es nemetorszagi dialektika theologia aldasos hatasa csakhamar jelentkezett a magyar reformatus theologiai irodalomban is, elsosorban a kolozsvari theologiai fakultas eleteben, amelynek egyes professzorai az inga lengesenek torvenyszerusege alapjan eppoly nagy lelkesedessel allottak a vallastudomany fdle kereked6 theologia ontudatosulas szolgalataba, mint egyoldaiu optirnizmussal tettek azelott bizonysagot a vallastudomanyi hegemonia jogosultsaga mellett. ElsOsorban epp Tavaszy Sander volt az, aki a dialektika theologia hatasa aiatt veglegesen raeszmelt aira, bogy a vallastudomany vizsgaloclasokban a theologia elvesztette tulajdonkepeni Onallosagat, inert targyava „az ertelmileg megismerhet6, immanens, nagyszerii lehetosegekkel felruhazott, empirikusan megfoghato és a historiai viszonylatokban elO vallcisos ember lett," viszont a theologia tulajdonkeppeni targya a magat kijelento listen e mellett, illetoleg e mogott ,,csak egy na,gyszeril hatterre valtw. " A theologianak az egyoldalu vallastudomanyi hegemOnia a101i felszabadulasa mellett tesz mar bizonysagot Gonczy Lajosnak a szekfoglalo irtekezese (Az en szolgalatom, 1926), mikor is a legutobbi evtizedek theologiai kutatasanak eredmenyet a kOvetkez6 taiáló monddsban foglalja iissze : a „theologia
legyen theologia," A theologianak e nagyszerd szabadsagharca termeszetesen nem lehetett mentes bizonyos szelsosegektol sern.Igy azutan a m -.gyar theologiai irodalomban is je. lentkeztek oly kisertesek, arnelyek a vallastOrteneti vizsgalodast elvalaszthatatlannak veltek a theologiaban jelentkezO hisztorizmustal, a vallaslelektani kutatast a theologiaban jelentkez6 pszichologizmustoi és a vallasbOlcseleti eszmelkedest a theologiaban jelentkez6 (rico) humanizmustO1 s ezaltal a masik szelsOseg, a „theologizrnus" veszedelme fele sodrodtak. Makkai Sandor volt az els6, aki az „Ontudatos Kalvinizmus", 1925. cimii konyvecskejeben nagyszerii eleslatassal mutatott rá egyfe161 arra, hogy a theologist fuggetleniteni kelt a vallastudornanytol, masfe161 azonban ugyanoly eroteljesseggel arra is, hogy azert a vallastudomanyoknak sem szabad hatat forditanunk, mert az onmagat ujra megtalalt theologia mellett a vallastudomany tovabbra is megmaradhat „lehetseges, jogosult, szukseges, megvalosithato, tinertekii tudomanynak", amely az Ige megismeresen es a megismert Ige ujjaterem16 hatasanak elokeszitesen munkalkodo voltakepeni theologianak csak. anyagot adhat s igy annak csak a segedtudomanyakent szerepelhet. E koncepcio es elgondojegyeben irodott azutan GOnczy Lajos mar emlitett szekfoglaloja, valamint a Mdlycis Erna sarospataki szekfoglalOja is („Ker, vallas és theolOgia a lelkeszkepzesben, 1926,")12 A vallastudomany és theologia kozotti viszony e jOzan tisztazasa szerintiink a legfobb biztositeka mindkett6 jovobeli zavartalan munkassaganak. Se a theologia, sem pedig a vallastudomany no akarja elnyomni a masikat, a maga sajatos keretei kozOtt mindkett6 vizsgalja specialis targyat; a vallastudomany a vallas nagy tenyet az emberiseg szellemi eleteben, a theologia pedig az isteni kijelentesbOl felenk sugarzo ertekrendszert a maga sajatos, emberfeletti, de azert az emberi lelekben is hate dinarnikajaban. Anyagot a vallastudomany is merithet a theologiatol, a theologia is a vallastudomany01, de targyuk, modszeriik es szempontjuk azert mindvegig más és mas marad. Es ha a theologia es vallastudomany koOtt a jOvdben is fog jelentkezni bizonyos elvi feszultsCg, ez azert no ejtsen ketsegbe benniinket, mert az ily fesztiltseg nemcsak a ket szomszedos tudomAny, hanem más, egymassal szinten szomszedos viszonyban lev6 tudomanyagak k8zott is jelentkezni szokott, Vegul meg azt Ohajtjuk e bevezeto sorokban megemliteni, bogy nagyon fontosnak tartjuk a j8v6ben is azt, hogy a vallastudomanyi disciplinak (vallastortenet, vallasbolcselet, vallaslelektan) a theologiai fakultcisokon adassanak e16, mert csak igy biztosithat6 igazan az, hogy a theologia es vallastudomany egymast anyagnyujtasukkal kolcsonosen megtermekenyithessek s a theologiai oktatasban es lelkesznevelesben mindkettonek fontossaga az dket megillet6 aranyban juthasson szohoz.13 A vallastudomany és theologia egymashoz vale' viszonyanak e modern koncepcioja is siirgdsen kelveteli tdliink az 5 eves theologiai tantery eletbelepteteset. 10 Tavaszy : A dialektikai theologia problemaja és problemai. 1929. 6. lap, 11 „Az 1:Jt" 1926. evf. 211 lap. 12 „Theologiai Sumba" 1927. evf. 350. s kov. lapjain. V, 6. Varga Zsigmond ; Altalanos VallastOrtenet. I. 3.-ik fejezeteVyl, 126
A magyar reformatus theologiai irodalonl lie1yzetke'pe es legkiizelebhi te endoi.
193
VALLASTORTENET. A valla.studomanyi disciplinak kozul else helyen a valIdstortenet helyzetkepet es legk6zelebbi feladatait kell istnertetnank. Ez ismertetes aranylag deg rovid oszszefoglalasba stirithet6, tekintettel a arra a szerencses helyzetre, hogy 1932-ben hagyta el a sajtot Varga Zsigmond „Altalanos vallastortenet" cimil monumentalis, ket kotetes 310 és 868 oldalas) munkaja, amely nagy atfogo erOvel, alapos tudornanyos felkesztiltseggel s az Oriasi anyag felett csodalatosan uralkodni tudva tarja elenk elobb a vallasos elet jelensegvilaganak ettnez,.etet, maid pedig a bibliankiviili vallasok torteneti eletenek mozgalmas vilagat. Ea a munka. az eddigi vallastorteneti tudomany fejladesenek a csucspontjat jelzi, bar egesz bizonyosan nem a vegallomasat, mert tudunk arrol, bogy a munka iroja a joy6ben az oszovetsegi es ujszovetsegi vallastortenetekkel is megajandekozni szandekozik a magyar vallastudomanyi és theologiai irodalmat. Varga Zsigmond e nagy koncepcioju vallastortenete elOtt a XX, szazad magyar protestans theologiai irodalrnaban meg ket jelent6sebb,6sszefoglalo jellegti vallastOrteneti tnii jelent meg: az egyik Makkai Stindorn.ak „A vallas az emberiseg eleteben, Torda, 19.3." a. konyve, a masik pedig Szimonidesz Lajosnak vilag .yallasai, Budapest, Dante ltiadas. 1927," cimti het kotetes munkaja, mig Szelenyi Odonnek „Modern valastudomany, 1913." c. kisebb konyve s annak vallastorteneti resze is csupan kompendiumnak tekintheto, Varga Zsigmond vallastortenetenek 45-58. Iapjain resz1etesen ismerteti az eddigi magyar vallastorteneti irod:dmat s igy sztiksegteIennek tartjuk azt, hogy ezen a helyen mere ismetlesbe bocsatkozzunk. Az o vallast6rtenetenek megjelenese utan mindenesetre elerkezettnek atjuk az idat arra, bogy a vallastorteneszek leend6 gardaja most mar az egyes vallasok torteneti kepeit nyujto monografiakkal, illetve resz1etkerdesek feldolgortisaval lepjenek meg benntinket. Ilyen reszlettanulmany pl. Farkas Palnak „A buddhizmus etikaja a „Negyedik Nemes Igazsag" alapjan, Debrecen, 1932." c, tanulmanya. Az elkOvetkez6 egy-ket evtizedben vegzendo reszletkutatasok azutan maid ujra sztiksegesse tehetik egy altalartos vallastortenetnek az irasat, addig azonban Varga Zsigmond vallastortencte biztos kiindulasi alap es utmutat() marad a vallast6rtenettel fogialkozo magyar kutatok szamara. 2. VALLASIIMEKTAN. A valldslelektan tertileten helyzetiink egyaltalaban mondhato oly ked.vezonelt, mint a vallastortenet eseteben. Protestans tudos reszerol mindezideig nem jelent meg rendszeres vallaslelektani munka, bar ketsegtelen, bogy ebben a tekintetben a romai katholikusok sem nagyon dicsekedhetnek. Minden esetre megernlitesre meltok katholikus 'reszrol Wiedermann Karoly," Czako AmbrOl' és Kiihdr Florisi° vallaslelektani konyvei, ameiyek azonban nem igen vannak tekintettel arra, hogy a vallaslelektan empirikus-tenytudomany es igy nagyon sok normativ-dogmatikai szempontot visznek bele targyalasukba, ami azutan vallasleiektani rnunkajukat ep vaIlaspszichologiai jelleget61 fosztja meg. Magyar reformatus theologusainak kOztil Ravasz Laszlonak van egy hosszabb tanulmanya, mely „Megjegyzesek a vallas le1ektanahoz" cimmel a .vrotestans Szemle 1926-iki evfolyamaban jelent meg (kesObb „ Az ember elet utjanak feten" c. k6teteben is). Ertekes hozzaszolasa van a vallaslelektanhoz ugyancsak a Prot. Szemleben (1914. evf, ) Makkai Sandornak („A vallas lelektana"). Ugyanti a billzmi filozedia alapjain, tehat a lelektani es ismerete1meleti szempontok egyesitesevel kiilonosen a hit problemajaval foglaikozik („A hit szeme", Prot, Szemle, 1915. evf., „A hit problemaja, I. resz : A Hit vilagmagyarazo ereje, 1916"). ,,A vallas lenyege es erteke, 1923." c. vallasbolcseleti munkajaban is tab fejezetSzols Farkasnak „A ben targyalja a vallassal kapcsolatos lelektani kerdeseket. vallas elete, 1915." c, konyvecskeje inkabb nepszeril munkanak tekintendo. -- Mint az u.'n, „alkalmazott valiaslelektan" beszedes bizonysagait hangsulyozottan ki kell emelniink Imre Lajosnak : „A gyermek vallasa" (Kiserlet a katechetika modszer. 14 0 A. vallas lelektana, 1911". 15 Bevezetes a vallas ielektan4ba,
n „A vall4s lelektana, 1915.'
1926. 3.27
194
A magyar reformatus theologiai irodaiotn helyzetkepe es iegkozeIebbi tee/Idol,
tananak vallaslelektani megalapozasara (HodmezOvasarhely, 1912," és „Az ifjusag valsaga, 1930," c, konyveit, bar ez utobbiban legkOlonfelebb s igy nem csupan a lelektani szempontok adnak egymasnak talalkozot Szab6 Zoltannak „Az ifjukor lelektana es az ifjusag lelkigondozasa, 1932," c. munkajat, vegill Illyes Endrenek A magyar foldmivelonep lelki elete, kulonos tekintettel vallasos vilagara, 1931." c, konyvet. Mig Szab6 Zoltan konyve szep peldat mutat arra, hogy az ifjukor vallasossaganak pszichologiai megfigyeleseit rnikepen lehet es kelt ervenyesiteni az ifjusag vallasos neveleseben Cs lelkigondozasaban, addig Illyes Endre konyve arrol tesz bizonysagot. mennyivel kOzelebb jut hozzank magyar Rildmives neptink lelki elate, mihelyt a neplelektani, szociologiai, ethnografiai, stb. szempontok ervenyrejuttatasavat egy theologus igyekszik megvilagitani, megpedig a legpontosabb adatgyiljtes seVegitsegevel a magyar reformatus nen vallasos tudattartalmanak bels8 meg a magunk torte:lei attekinteset a vallaslelektan fejladeser61 gul („A vallaspszichologia fejlOclesOnek torteriete, 1927,") és a kivalo vallaspszicholo. gusrol, Girgensohn KarolyrO1 irott tanuhnanyunkat (Girgensohn Karoly elete es munkassaga, 1929.) "A hit lelektana" a, nagyobb vallaslelektani vonatkozasu munkank most van sajto alatt. Mik volnanak a vallaslelektan teriileten legkozelebbi teendoink ? Harom pontban foglalhato ossze e kerdesre adando feleletilnk : 1. Egy rendszeres vallastelektani konyv kiaddsa, amely alapos reszletesseggel es osszefoglaloan ismertetne a vallaslelektan eddigi eredmenyeit. Feltarna a validsos elmeny lelki gyakereit, ramutatna az iintudat és a tudattalan szerepere es jelentosegere az ember vallasos eleteben, nyujtarta,' a vallasos hit elemzeset, az imadsag és imadkozas,r a vallasi misztika a biin8zes és bilnbanat, a megteres, az aszkezis lelektanat. Reszletesen szolana a vallasos vezerek lelektandr61,1° ismertetne a gyermek, a serdillo kor, az ifjtikor, az erettkor vallasossaganak sajatos vonasait és meghatarozo tenyezOit. Fontos teendcije volna a vallasos tehetseg, a vallasos oszt8n kerdesenek lelektani targyalasa, a vallasos kozassegi tipusok feltarasa s oly vallasos jelensegek lelektani elemzese, amine& a nyelveken beszeles, a boszorkanysag bite, a csodahit, etc. Fontos feladata lenne a szektak keletkezesenek vegleges lelektani tisztazasa2° a vallasos eletben jelentkez5 tipusok differencialis lelektani es karakterologiai feltarasa. Vegul egy utolso, az „alkalmazott vallaslelektan"•rol szol6 reszben fontos volna annak osszefoglal6 ismertetese, hogy a vallaslelektani vizsgalodasok eddigi eredmenyei és bevalt modszerei mennyiben es mikepen alkalmazhatok es hasznosithatok a vallastanttasban, az igehirdetesben, a lelkigondozasban, a tudomanyos theologiai munkaban (exegezisnel, rendszeres theologiaban, vallastudomany tobbi agaiban, etc.), 2. 1932. oktobereben volt Budapesten az els6 orvos-lelkeszi konferencia. F5-
15ttebb fontos feladatunk az orvosok és lelkeszek munkakiizossegenek minel erosebb kiepitese. A vallaslelektan és az orvos lelektan, a lelkigondozas es a pszichotherapia az a ket terulet, amelynek hatarai sok tekintetben osszefolynak s az orvosok és lelkeszek egyattesen vegzett munkajukban, kozos konferenciaik alkalmaval kolcso?Risen nagyon sokfele aldasban reszesithetnek egymast. 3. Igen fontos teendOnk lenne egy kozponti magyar valldslelektani intezetnek, vagy szemindriumnak a szervezese, amely kerdoivek kibocsatasa, theologus ifjaink es lelkeszeink celtudatos megfigyel8 es adatgyiljto munkaja segitsegevel hatalmas adatot gyiijtene Ossze protestans intelligenciank, foldmiives nepiink, varosi, falusi es tanyai lakossagunk vallasos gondolkozasmodjara, szokasaira, viselkedesere stb.-re vonatkozolag, hogy az igy egybegyajtott adatok azutan celtudatos feldolgozasban reszesfilhessenek, A sarospataki theol, akademian kezdemenyezett faluszemindrium Incze Gabor A magyar reformatus imadsag XVI. es XVII. szazadban c. konyveben szeI
az imadsag leIektanarOl is. Is Matyas Erno : A vallasos misztika, 1921, Is Czako Ambro irt egy konyvet „A katholikus papsag lelektanarola. Hianyzik meg a magyar
irodalomban a protestans lelkesz arcanak megrajzolasa, 2° E kerdesssl eleddig foglalkortak Makkai Sandor, „Az 1.71" 1917-iki, Matyas Erna „Az tft" 1926-iki, Csikesz Sandor a „Theol, Szemle" 1925-iki evfolyamaban es Vasady Bela „A szektak es at elleniik vale) vedekezes medjai 1933" c. fazetben.
12S
.6s ).(2.,
• bbi
e.$
.
else) lepesnek tekinthet6 ebben az iranyban, ugyszinten a debreceni hittudomanyi kar valldspedagOgiai szerninciriurndnak a munkalata, Szerintiink azonban itt valamennyi teologiai fakultas osszefogasara . van sziikseg, a vallastelektani Cs az ezzel kapcsolatos feiadataink orszagos szervtzesere s kii.16n6skeppen arra, bogy az elet sodraba elobb-utobb kikertil6 teolOgus ifjainknak lelkeben igs,yebtezziink a lehetosegig felfokozni a magyar neptink iranti szeretetteljes, de ugyanakkor tudornanyos erdek. mindig-aktualis kiRelezettseget, 3, VALLASBOLCSELET, Amiata a theologianak sikeriilt Onmagat emancipainia az egyoldalu vallastudomanyi Itegemonia alol, azota a kettojiik liozotti fesztiltseg leginkabb epp a -vallasbolcselet teriileten jelentkezik, A. dialektika theolOgia kepviseloi kozi_il Brunner Emil volt az, aki egy sajatos „theologiai valldsbolcseleiet' dolgozott ki s e.zt „citvitt", -vagy „nem tulajdonkeppeni ertelernben vett vallasb6leseletnek" nevezte el.'' A regi valldstudomcinyi vallasbolcseletnek ket nagy problemajat ; a valicis len),:egenek es igaz (ertekes) volicinak kerdeseit e theologiai valiasbolcseletben a kijelentes es hit fogalmaiban szOhoz jute) lenyegi jelentes b6leseleti tisztazdsara vale) torekves helyettesiti, E theologiai vallasbolcselet tehat keresztven kijelenteshit fiiggvenye s nem pedig ahhoz vezet. Az a resze a keresztyen theologitinak, amelyben az altalanos igazsagtudattal, a filozOfiaval vale) viszonybalepese vegbernel.);y. Az a „fejezete" a keresztyen theologianak, amelyben meghatdrozott keresztyen elofeltevesekbol kiindulva a kijelentesnek és a vallasnak, valamint a kijelentesnek es az eszismeretnek egymashoz yak') viszonya tisztazOclik. Brunner cz atvitt ertelemben vett theologiai vallasbolcseletet ujabban elnevezte erisztikdnak es a dogmatika feladatk6re mellett az erisztikaban jeloli meg a theologia „masik feladatat," 2 ' mikor is azt hangsulyozza, hogy az iger6l vale) bizonysagtetelnek egyuttal az emberekkel vale) szembesiilesnek is kell lennie, miutan ez utobbiak az Isten-kerdest el6zetesen mar felvetettek magukban.s arra bit nos emberi elmejiikket mar feleletelcet is adtak, E hamis feleletekkel kell szembeneznie a keresztyen theologusnak. E szembenezese viszont szilksegszertien vitatkozashoz, vensengeshez vezet, amely csakis a filozOlia formai eszkozeinek segitsegevel tortenhetik. Szerinttink az ily theologiai vallasb6lcseletre vagy erisztikara feltellentil sztikseg van, mert a tapasztalat is azt bizonvitja, hogy igehirdetesiink bizonysagtetele sztiksegszeriien parostil a tiltakozassal, amiaz utan a retlexiO sikjaban a bizonystigtevo theologia (a doginatika). meliett a tiltakozo nagy vitatkozo theologicit (a regi apologetika es poletnika más formaban es mas celicit(izessel tort- 6116 feltijitasa) eredmenyezi," Ily ertelemben tehat beszelhettink es heszetrifink is kelt „a vallasfilozOfia lehet6segerOl a theologiaban." 21 Ugyanakkor azonban el kelt ismerniink azt is, hogy a theologiai vallasbolcselettol fuggellen.dt az altaltinos vallastudornany keretei kozOtt tovabbra is Cr venyben marad a tulajdonkepeni ertelemben vett valla.sboleselet jogosaltsaga, a nelkul azon.ban, bogy csak egy pittanatra is arra gon.dolnank, bogy e vallastudomanyi vallisbolcsete.tre epitstitt ra theologiai validsbotcselettinket. Ez utObbi ketsegteleatil nagy sznIgalatokat fess a vallasnalt es as emberi esznek a kijelentes torten6 kritikaja anal, rle ugyanakkor el hell ismerntink azt is, hogy a val. Ids lelektani, icarakterologiai vizsgalatat egyaltalaban nem teszi szuksegtelenne és lehetattenne a minderikori theologiai . vallasbolcselet ama. vegso Megallapitasa, mely szerint a vailds btint61. megrontott, elhomalyositott kijelentestudat. Es a theolOgiai vallasb6leselet sohasem tekinheti oninitga altal szuverentil kisajatithato fetadatkornek pi, a kovetkez6 probl.eindk targyakisat es inegoldasat ; melyek azok a vonasok, amelyek a vallast as ember szellemi eletenek más tenyezoit61, az erkolcstol, mtiveszettol, tudomanytol megkiiI6nb6ztetik ? melyek a vallas maradando és melyek as esetleges vonisai ? Mily eletformai vannak es lehetsegeiek az emberi szeliem vallas,assa,Tanak ? Oly kerdesek ezek, arnelyek az altalanos Brunner : Religions-philosophic: evangelischci- Thcologie. 1927. Die andcre Aufgabe der Theologic (Zwischen den Zeiten 1.929. Vf,)," Ennek bOvebb kifejteset lasd: „Az igehircletes es theologiai tudornany as ecclesia militans elee5en, 1933." c. tanulmanyunkban (Theo!. Szemle 1933. iX. evf. 5-8. as, 149--172. 1, és a Theologiai ranulmanyok sorozataban 38. sz,) 4' V,o, Borbath Dani^l theol.rn...tanz`vi habiiitaci6s prOlaaelOadasaval(Az„Ut" 1933.ev1.1-3,szaniaiban), 81
2.2
129
