19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette:
GERGELY ANDRÁS
' Korona Kiadó, Budapest, 1998
TARTALOM
i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi változásai 9 • az Osztrák Császárság megalapítása 10 • a dinasztia 12 • a birodalom központi kormányzata 13 • a tartományok helyzete 16 • Magyarország a Monarchiában 17 • a Magyar Királyság 17 • Dalmácia, Horvát- és Szlavónország 20 • Erdély Nagyfejedelemség 21 • Katonai Határőrvidék 22
n.
A bomló feudalizmus gazdasága (Fónagy Zoltán) birodalmi gazdaságpolitika 25 • vám- és adórendszer 27 • gyarmatosító gazdaságpolitika vagy egyenlőtlen partnerség? 29 • államháztartás és pénzrendszer 30 • hitelviszonyok 33 • szállítás, közlekedés, posta 35 • külkereskedelem és belső piac 38 • konjunktúrák és válságok 41 • paraszti gazdaság-földesúri birtok 43 • növénytermesztés 46 • szőlő- és bortermelés 48 • technika, terméshozamok 48 • állattenyésztés 50 • céhes ipar 51 • a tőkés iparfejlődés és a gyáripar kezdetei 54
m.
A rendi társadalom felbomlása (Dobszay Tamás-Fónagy Zoltán) a népesség 57 • egészségügy, higiénia 59 • demográfiai katasztrófák 62 • család és háztartás 62 • nemi szerepek 66 • az életciklus szakaszai 68 • idő- és térfelfogás 71 • települések 74 • városforgalom és városi szerepkör 77 • társadalomszerveződés 78 • társadalmi fegyelmezés 80 • etnikai viszonyok 82 • vallási megoszlás 85 • rendi tagoltság 86 • mágnások 88 • birtokos nemesség 90 • kisnemesség 93 • hagyományos paraszti világ 96 • úrbéri viszonyok 99 • változások és feszültségek az úrbéri viszonyokban 102 • patriarkális kapcsolat vagy fokozódó feszültség? 107 • a parasztság tagozódása 108 • a paraszti világ peremén 111 • a régi városi polgárság 112 • új polgári elemek 115 • értelmiség, tisztviselők 119 • polgárság alatti rétegek 120 • katonaság 122
f\
1 Alt I A l ' 1M
IV. Az abszolutizmus és a rendiség utolsó küzdelmei. Az első reformtörekvések (1790-1830) (Pajkossy Gábor) felvilágosult abszolutizmus, felvilágosult rendiség, polgári átalakulás 127 • II. József rendszerének bukása, a jozefinizmus öröksége 128 • politikai irányzatok 130 • a nemzeti ébredés kezdetei 133 • az 1790-91. évi magyar országgyűlés 135 • az 1790-91. évi erdélyi országgyűlés 137 • a rendszeres bizottsági munkálatok 138 • a magyar jakobinus mozgalom 140 'folytonosság vagy kitérők? 143 • a konzervatív abszolutizmus megszilárdulása 144 • magyar rendiség, rendi nacionalizmus 146 • Magyarország a napóleoni háborúkban 149 • az abszolutizmus felülkerekedése 152 • az 1825-27. évi országgyűlés, a rendszeres bizottsági munkálatok felülvizsgálata 155 r V. . A művelődés és a műveltség polgárosodása (Dobszay Tamás) művelődési viszonyok 159 • a kultúra tagoltsága 160 • szellemi áramlatok művészeti irányzatok 161 • az egyházak kulturális szerepe 164 • az oktatás 169 • nyelvújítás 171 • a kulturális intézményrendszer 174 • sajtó és a könyvkultúra 175 • szépirodalom 179 • társadalomtudományok 182 • alkalmazottés természettudományok 185 • színjátszás 187 • zene 189 • építészet és képzőművészetek 191 • a nemzetiségek kultúrája 194
VI. A reformkor (1830-1848) (Pajkossy Gábor) a reformkor 197 • Európa és Magyarország 1830-ban 199 • a polgári átalakulás első programjai, Széchenyi és Wesselényi munkái 200 • az 1831. évi parasztfelkelés 203 • a rendszeres bizottsági munkálatok a vármegyék előtt 205 • a rendi fórumok a reformkorban 207 • az 1832-36. évi magyar és az 1834-35. évi erdélyi országgyűlés 210 • a magyar liberalizmus - a magyar liberális nacionalizmus 213 • a kormányzat ellentámadása az országgyűlés idején 215 • a politikai perek 217 • az 1839-40. évi országgyűlés 219 • a politikai nyilvánosság új formái 221 • Kossuth, a Pesti Hírlap és a Széchenyi-Kossuth vita 224 • az újkonzervativizmus 227 • a nem-magyar népek nemzetté válása: a nacionalizmusok konfliktusai 229 • az 1843-44. évi magyar országgyűlés 231 • kormányon az újkonzervatívok 233 • a centralisták 235 • az erdélyi politika kérdései az 1840-es években 237 • az újkonzervativizmus és az ellenzéki liberalizmus párttá szerveződése 239 • az utolsó rendi országgyűlés 242
vn.
A forradalom és az önvédelmi háború (1848-1849) (Gergely András) 1848-49 historiográfiája 247 • forradalmi áttörés március 3.-április 11. között 249 • a „törvényes forradalom" - az áprilisi törvények 252 • a hatalomra került
TARTALOM
y
magyar liberálisok 255 • a társadalom és a forradalom 257 • a nemzetiségek válaszai a forradalom kihívására 258 • a népképviseleti országgyűlés 260 • a Batthyány-kormány külpolitikája 261 • a feszültségek nyár végi fokozódása 263 • a szeptemberi fordulat 265 • az Országos Honvédelmi Bizottmány: Kossuth 267 • az ellenforradalom második fegyveres támadása: WindischGrátz 270 • a kormány és a parlament Debrecenben 271 • a hadszínterek 273 • a nemzetiségi kérdés a történetírásban 275 • a tavaszi hadjárat 276 • az ellenforradalom céljai és eszközei 277 : a Függetlenségi Nyilatkozat 279 • a nemzetközi helyzet és a nemzetiségi kérdés 281 • az ellenforradalom harmadik fegyveres támadása: Haynau és Paszkevics 283 • az utolsó katonai és politikai erőfeszítések 286 • vereség, megtorlás 288 • Batthyány, Kossuth, Görgei a történetírásban 289
vra.
Az önkényuralom kora (1849-1867) (Csorba László) föderalizmus vagy centralizmus, alkotmányosság vagy abszolútizmus? 293 • a császár és kormánya 294 • az új hatalom berendezkedése 297 • a politikai hangulatviszonyok 302 • konzervatívok és hajdani centralisták 303 • Deák és a passzív ellenállás politikája 304 • merre tovább, Magyarország? 305 • tervek és remények az emigrációban 307 • a nemzetiségek helyzete 308 • a birodalom gazdasági közösségében 309 • az úrbéri pátens 310 • ipar- és kereskedési szabadság 311* pénzügyi politika 312 • a konjunktúraviszonyok hatása, agrárfejlődés 313 • vasútépítés és az áruforgalom fejlődése 314 • iparfejlődés 315 • arisztokraták, nemesek 316 • polgárok, értelmiségiek 318 • munkások, parasztok 319 • művelődési intézmények 320 • tudományok 321 • szépirodalom, művészetek 323 • európai válság és háborús vereség 325 • a válság elmélyülése 327 • az Októberi Diploma és a Februári Pátens 328 • az 1861. évi országgyűlés 332 • az „ideiglenes" önkényuralom 334 • a Dunai Szövetség terve 336 • a kiegyezési-törekvések erősödése 337 • a kiegyezés megkötése és tartalma 339 IX. A piacgazdaság kiteljesedése (Kövér György) a neoabszolutizmus gazdaságpolitikái 343 • a gazdasági kiegyezés 344 • a magyar gazdaságpolitika lehetőségei 345 • piacosodás 349 • pénzrendszerek 353 • bank- és hitelrendszerek 354 • a nemzetközi értékpapírpiac és Magyarország 357 • a birodalom közös piaca - előny vagy hátrány? 358 • a gazdasági szerkezet és növekedés 360 • mezőgazdaság és élelmiszeripar 361 • vasút, kohászat, gépgyártás 367 • az iparosodás elméletei 367 • a nagyvállalatok] vasút és nehézipar 369 • ütem és ciklikusság 372
NIED: JMiV.- j; | STAATS-U.UNÍV.BIBLIOTHÍ: GÖTT INGEN
8
•1 AKTÁI HM
X. A dualizmus rendszerének kiépülése és a konszolidált időszak (1867-1890) (Csorba László) a dualista államszervezet kialakítása 375 • a függő kérdések rendezése 377 • pártviszonyok, politikai küzdelmek 383 • a Tisza-kormányzat első feladatai és az okkupációs válság 386 • a Tisza-konszolidáció évei 390 • Tisza Kálmán bukása 396 • az önkényuralom és a kiegyezés kora a történetírásban 397 XI. A népesség gyarapodása és polgárosodása (Tóth Zoltán) a népesedés modelljei 405 • Magyarország népe a 19. század második felében 406 • a társadalom állapota 408 • népességmozgások 411 XII. A dualizmus válságperiódusa (1890-1918) (Pölöskei Ferenc) a dualizmus válságjelei 417 • Szapáry Gyula kormánya 419 • Wekerle Sándor első miniszterelnöksége 421 • egyházpolitikai reformok 422 • Bánffy Dezső báró a kormány élén 424 • a Millennium 425 • a viharos századvég 425 • a századforduló Széli-csendje - Széli Kálmán miniszterelnöksége 428 • KhuenHéderváry Károly gróf első miniszterelnöksége 431 • Tisza István gróf első miniszterelnöksége 432 • a házszabály-revízió és a „nagy obstrukció" 433 • a darabont-kormány 435 • a munkásság szervezetei és mozgalmai 436 • agrármozgalmak a századfordulón 440 • a koalíciós Wekerle-kormány 443 • a koalíció felbomlása - új pártok alakulása 446 • a Nemzeti Munkapárt megalakulása és választási győzelme 449 • a háborús feszültség erősödése és a véderőreform elfogadtatása 450 • ellenzéki pártok, irányzatok 452 • Tisza István nemzetiségi politikája 454 • a világháború kitörése 455 • a villámháborús tervek kudarca 458 • a hátország gazdasági, szociális és politikai viszonyai 460 • a Monarchia szétesése, az összeomlás 464 • a történetírás a dualizmus utolsó évtizedeiről 467 Államfők-kormányfők 473 Irodalom 477
