TELEPÜLÉS-EGÉSZSÉGTAN Városiasodás (urbanizáció) = a Föld lakosságának városi településekbe történő koncentrálódása -okai: kézműipar-kereskedelem-polgári élet, ipar-munkavállalás, életforma-kultúra -városok kialakulása, nagyvárosok létrejötte -városrendezés: Róma, középkor, napjaink -közegészségügyi viszonyok XVII.-XVIII. sz. ivóvízellátás 1830 szennyvízkezelés 1876 első szemétégető telep 1920 utcaseprés, locsolás Városszerkezet I -függ: történelmi kor, nagyság, jelleg Lakóterület -épületek, intézmények, közlekedés stb. -a város legnagyobb része, felénél több -száraz talajú, napsütötte, szennyeződésmentes, közmű-vesíthető terület Ipari terület -megfelelő távolság, széljárás figyelembevétele mérgező anyagok, szeméttelep min. 1000 m gyár, vágóhíd min. 500 m Városszerkezet II Forgalmi terület -utak, jágányok, járdák 20-30% -tisztaság és jó közlekedés, kerülőutak -környezetbarát módszerek Zöldövezet -erdő, park, sporttelep -esztétikai és közegészségügyi szempontok: éghajlat, levegő tisztítása, zajártalom csökkentése, talaj védelme, pihentető-nyugtató -optimális: 10 nm/lakos Városkörnyék -közművi létesítmények, zöldséges-gyümölcsös, üdülési és sportolási lehetőségek, temető A városiasodás egészségügyi hatásai I Előnyök -jobb munkafeltételek és gazdasági körülmények -választékosabb piac -magasabb szintű oktatás biztosítása -kulturális, egészségügyi színvonal -szélesebb körű társadalmi élet főváros előnyei: központi, egyedi intézmények, nemzetközi körforgás, utazási lehetőségek stb.
A városiasodás egészségügyi hatásai II Hátrányok -zsúfoltság, lüktető ritmus, „zűrzavar” -klíma: több felhő és köd, kevesebb UV sugárzás -fokozott levegőszennyezés -szennyvizek, hulladék mennyisége nő -jelentős zajszennyezés -gyakran elégtelen lakásviszonyok -stressz Gyakoribb megbetegedések -tipikus urbanizációs ártalmak: angolkór, idült légcsőhurut, hörgőrák, balesetek -megváltozott pszichés reakció: közömbösség, szerepjátszás, szorongás -gyakoribb vegetatív idegrendszeri ártalmak, hipertónia, fekély, neurózis, gyógyszerabuzus -általában nagyabb a megbetegedések száma -kiemelten több: szív-érrendszeri, idült légző-szervi, neuro-pszichés, endokrin és anyagcsere, fekély, balesetek stb. Társadalmi következmények -nagyobb társadalmi mobilitás » alkalmazkodás szükségessége nő » stressz fokozódik -szegénység és nyomor ˇdeviáns magatartás: élvezeti szerek, homoszexualitás, prostitúció bűnözés és növekvő erőszak rossz közbiztonság elidegenedés Zaj -a városok első számú szennyező forrása -jelentős stresszkiváltó -közlekedés, ipar, kereskedelem, építkezés, lakás -napi, heti zajingadozások = a hanghullámok anarchikus egymásratevődése, mely érzékszervünkben kellemetlen érzést vált ki -relatív a megítélése: kellemetlen, hangos, zavaró -három sajátossága van: erősség (intenzitás) magasság (frekvencia) színezet A hang tulajdonságai Hangerősség decibel (dB) -zajmérő műszer: sonométer -madárdal (10-20 dB), normális beszéd (30-40 dB), hangos beszéd (kb. 60 dB), irodai zajszint (50-80 dB), diszkók (80-120 dB), közlekedés (50-100 dB), városi utca (70-75 dB), repülőgép (120-140 dB), ipari műhelyek (80-120 dB), Hangmagasság Hertz (Hz)
-16-20.000 Hz közötti hangok érzékelése -azonos intenzitás mellett a kisebb frekvenciájú hang gyengébbnek tűnik, mint a magasabb frekvenciájú hang Hangszínezet egyénenként jellegzetes -alaphangok és felhangok együttrezgése Hallásküszöb Hallásküszöb = az a legalacsonyabb erősségű hang adott frekvencián, amely már hangérzetet vált ki -egyénenként nagy különbség észlelhető -eltérés lehet ugyanazon személy két füle között -a korral növekedik, különösen a magasabb frekvenciákon Fájdalmas hallásküszöb = annak az erősségű hangnak felel meg, amely adott frekvencián fájdalomérzetet vált ki -egyéni különbségek, általában 115-130 dB A zaj egészségügyi hatásai -huzamos és intenzív zaj, impulzus zaj helyi, hallószervi elváltozások >90 dB általános pszichés <60 dB vegetatív 60-90 dB Heveny hallószervi hatások -rövid ideig tartó, nagyon erős zaj, robbanás -dobhártya berepedése, bevérzése -súlyosabb esetben a hallócsontok sérülése, belső füli vérzés, halláskárosodás, süketség Idült hallószervi hatások -hosszan tartó, munkahelyi expozíció -lehetnek élettaniak és kórosak Hallási alkalmazkodás (adaptáció) -mindenkinél bekövetkezik zajos közegben -a hallásküszöb 30 dB alatti értékkel emelkedik -a zaj megszünte után 3 percen belül visszatér a kezdeti értékre Hallási kifáradás (kimerülés) -a hallásküszöb megemelkedése > 30 dB -3 percen túl tér vissza a kezdeti értékre -prepatológiás állapot, oxigénfogyasztás romlása Foglalkozási süketség I -szakaszosan kialakuló, többnyire munkahelyi eredetű -visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz -egyéni érzékenység döntő szerepe -audiometria: időben kimutatható a hallásküszöb korai kóros emelkedése Kialakulási szakasz -4096 Hz-en 40-50 dB-el emelkedik a hallásküszöb Teljes lappangás (totális latencia)
-hónapokat, éveket eltart -nehezebben hallja a súgó vagy magas hangokat -hallási szkotóma 4096 Hz-en -az idejében történő munkahelycsere döntő jelentőségű Foglalkozási süketség II Részleges lappangás (szubtotális latencia) -a hallási szkotóma jól kimutatható, jelentősen kiszélesedett -az 1000 Hz alatti hétköznapi hangok még hallhatóak -az egyén már csökkent hallásúnak, betegnek tekintendő, de még ellátja a munkakörét Manifeszt klinikai szakasz -az audiometriás kiesés 1000 Hz alatt is észlelhető -az egyén nem képes normális hangnál kommunikálni -munkaképtelenség, szociális süketség Kezelés: értágítók, B-vitaminok -egyértelmű javulás nem várható Általános hatások -vegetatív jelek: testhőmérséklet csökkenése, anyagcsere fokozása, epeelválasztás növelése, a bőr és a nyálkahártyák ingerlése, verejtékezés kiváltása -szív-érrendszerre: kapillárisok szűkülete, vérellátási zavarok, szaporább szívverés, keringési zavarok, gyakoribb hipertónia -idegrendszerre: fokozott EEG, gyakoribb fejfájás, szorongás és depresszió, neurózis, esetleg epilepsziás rohamok -rontja a munkaképességet, csökkenti a figyelmet -bizonytalanná teszi a mozgások koordinálását, növeli a reakcióidőt, balesethez járulhat -alvászavar, felébredés (akár 20 dB érzékeny egyénnél) Megelőzés -megengedett zajszint -szervezési és műszaki intézkedések: zajforrás kiiktatása, távolságának növelése, zajkímélő technológiák alkalmazása, hangizolálás, épületek zajvédelme, ésszerű városrendezés, kerülőutak, zajkímélő tömegközlekedés stb. -hallásvédők alkalmazása: vatta, füldugó, hallásvédő tok, sisak -orvosi megelőzés: orvosi ellenőrzések audiometriás vizsgálatok A lakások egészségtana A lakás funkciói -védelmet nyújt az időjárási viszontagságok ellen -biztosítja az étkezés, a tisztálkodás, a pihenés feltételeit -kielégíti az otthoni munka, a tanulás, a művelődés, a társadalmi élet kívánalmait -testi-lelki-szellemi egyensúlyt biztosít Szükséges körülmények -különböző rendeltetésű helyiségekre tagozódnak -közművesítettek: ivóvíz, szennyvíz, fűtés, megvilágítás
-10-12 nm lakható felület személyenként Optimális körülmények -lakás elhelyezése, tájolása, építőanyaga -zöld övezetben, kevésbé szennyezett helyen -bútorzat, felszerelés a komfortot szolgálja -központi fűtés, jó szellőztetés, tökéletes megvilágítás Az ember jó egészségének a megóvása megköveteli az egészséges lakást, melynek fő kritériumai: 1. Elégítse ki a lakó élettani és pszichológiai igényeit 2. Alkalmas legyen a tovaterjedő betegségek, mérgezések és balesetek megelőzésére 3. Biztosítsa a szociális komfortot, a lelki és a társadalmi igényeket az egyén és a család számára. Kedvezőtlen körülmények A fejlődő országok lakosságának túlnyomó többsége nem megfelelő lakásokban lakik. -zsúfoltság: 4-6 személy/helyiség -közművesítés hiányzik vagy hiányos -ivóvíz nem megfelelően biztosított -falak nedvesek, rossz megvilágítás -emelkedett zajszint -vegyi anyagok jelenléte -dohányzás, fűtés miatti szennyezés -mikrobiológiai levegőszennyezés Gyakoribb megbetegedések Elégtelen lakások -enterális fertőzések, gombás bőrbajok, tbc, tetvesek -grippe, légúti virózisok, fertőző gyermekbetegségek -reumás kórképek, arthritis -több angolkóros, nagyobb csecsemőhalálozás Korszerű lakások -háztartási balesetek: mérgezés, robbanás, égés, áramütés, leesések -pszichózisok – félelemérzés, magányosság, szorongás -gyomorfekély, hipertónia, érbetegségek -alvászavarok, nappali idült fáradtság, depresszió -allergiás rhinitisz, asztma
