A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. december 19., szerda
TARTALOMJEGYZÉK 2007: CLIX. tv. 2007: CLX. tv. 342/2007. (XII. 19.) Korm. r. 343/2007. (XII. 19.) Korm. r.
178. szám
344/2007. (XII. 19.) Korm. r. 345/2007. (XII. 19.) Korm. r.
55/2007. (XII. 19.) EüM r.
99/2007. (XII. 19.) GKM r.
100/2007. (XII. 19.) GKM r.
Ára: 1911,– Ft
53/2007. (XII. 19.) IRM r. 30/2007. (XII. 19.) SZMM r. 109/2007. (XII. 19.) OGY h. 110/2007. (XII. 19.) OGY h. 111/2007. (XII. 19.) OGY h. 112/2007. (XII. 19.) OGY h. 1100/2007. (XII. 19.) Korm. h. 1101/2007. (XII. 19.) Korm. h. 86/2007. (XII. 19.) ME h. 40/2007. (XII. 19.) KüM h.
Oldal A viszontbiztosítókról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történõ mentesítés eljárási szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerzõdéskötési és eljárási kérdésekrõl szóló 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kistérségi Koordinációs Hálózatról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . Az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minõsülõ építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló mûszaki szakértõi tevékenység végzésének feltételeirõl szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . A belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól szóló 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet módosításáról . A Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételérõl és költségtérítésérõl szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országos népszavazás elrendelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országos népszavazás elrendelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országos népszavazás elrendelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Budapest VIII., Köztársaság tér 27. szám alatti, kincstári vagyon részét képezõ épület értékesítése tárgyában megkötött megállapodás állami számvevõszéki vizsgálatáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tevékenységébe való bekapcsolódás lehetõségeirõl és feladatairól . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzet Sportolója Cím adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakállamtitkár megbízatásának megszûnésérõl . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl szóló 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2–3. §-a hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére kiadott technikai szám visszavonásáról . . . . . . . . . . . . . . Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2008. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról . . . . A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye a 2008. január 28.–február 15-ig terjedõ idõszak – II/1. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye a 2008. január 28.–február 15-ig terjedõ idõszak – II/2. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13226 13266 13267
13272 13275
13278
13291
13297 13297 13299 13299 13303 13303 13303 13304 13304 13305 13305
13305
13306 13306 13306 13308
13226
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról* ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed: a) a Magyar Köztársaság területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységre; b) a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre; c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre; valamint d) azon vállalkozások – e törvényben meghatározott – kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet kiterjed. (2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérõen nem rendelkezik. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki: a) a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre, b) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.
Fogalmak 3. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. anyavállalat, leányvállalat, ellenõrzõ befolyás: a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás mûködésére ellenõrzõ befolyást gyakorol, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el.
2007/178. szám
b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek mûködésére egy másik vállalkozás ellenõrzõ befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni, c) ellenõrzõ befolyás: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom; 2. alárendelt kölcsöntõke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerzõdés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elõtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja; 3. azonosító adatok: a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idõ, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása; 4. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetõleg járulékos vállalkozás; 5. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerzõdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezõ, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbõl (befektetési egységekbõl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerzõdõ választásától függõen, a szerzõdésben elõre meghatározott szabályok szerint; 6. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás; 7. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetõ vagy felügyelõ szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerzõdés alapján döntõ befolyást gyakorolhat a vállalkozás mûködésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni; 8. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérõl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom; 9. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fõ csoportja: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott élet típusú biztosítási ágak; 10. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja; 11. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetõleg biztosítói holding társaság; 12. biztosítási titok: a Bit. 153. §-ában meghatározott fogalom; 13. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 14. biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 15. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 16. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenõrzõ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 17. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom; 18. együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 19. érintett felügyeleti hatóság: a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy b) a Bit. 189/H. §-a szerinti koordinátor, vagy c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévõ piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentõs; 20. felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet; 21. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség – amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentõs biztosítási kockázatból és az idõzített kockázatáthárításból ered – korlátozott, de jelentõs összeggel meghaladja a szerzõdés idõtartamára számított díjat, a következõ két jellemzõ közül legalább az egyikkel: a) a pénz idõértékének megfelelõ explicit és anyagi ellenszolgáltatás, b) szerzõdéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerzõdés teljes idõtartama
13227
alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás; 22. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található; 23. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak; 24. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minõsülõ harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetõk az e törvényben foglaltaknak; 25. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, fõirodája található; 26. jegyzett tõke, saját tõke: a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak; 27. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedõ vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik; 28. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmezõ Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója, biztosításközvetítõje vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete; 29. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendõ összeg, levonva belõle a fõ kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzõdés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát; 30. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezõ más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történõ – az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása; 31. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérõl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom; 32. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett – biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minõsülõ – vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátásból származó bevételbõl vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által; 33. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredõ – kö-
13228
MAGYAR KÖZLÖNY
telezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek; 34. minimális biztonsági tõke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tõkerész; 35. nettó függõkártartalék: a továbbengedményezõ részesedése nélküli függõkártartalék; 36. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó elõírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem; 37. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetõleg a vegyes pénzügyi holding társaság; 38. részesedõ vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik; 39. szabályozott vállalkozás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 40. szabályozott piac: a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom; 41. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a viszontbiztosító meghatározott vezetõinek és tulajdonosainak a viszontbiztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte; 42. szavatoló tõke: a viszontbiztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tõkeösszeg, amely a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tõkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet; 43. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet; 44. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló viszontbiztosító székhelye található; 45. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 46. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak; 47. továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása; 48. ügyfél: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 49. ügymenet kiszervezése: a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg; 50. ügyvezetõ: a viszontbiztosító vezetésére kinevezett, a viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló elsõ számú vezetõ
2007/178. szám
és helyettesei. A viszontbiztosító elsõ számú vezetõje a viszontbiztosító munkaszervezetének irányítója; 51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom; 52. üzletszerû tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 53. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstõl számított 180 napnál hosszabb hátralévõ futamidejû, azonnal beváltható vagy értékesíthetõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír) vagy bankgarancia; 54. vállalkozás: az üzletszerû gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe; 55. vezetõ állású személy: a) az igazgatóság tagjai, a felügyelõ bizottság tagjai és az ügyvezetõ, b) harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe formájában mûködõ viszontbiztosító esetén az általános képviselõ és az ügyvezetõ; 56. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzõdésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történõ átvállalása; 57. vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 58. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezõ szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot; 59. viszontbiztosítói holding társaság: olyan – vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minõsülõ – anyavállalat, amelynek alapvetõ tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító; 60. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja. (2) Az Európai Unió, illetõleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetõleg az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államot is érteni kell. A viszontbiztosítási tevékenység alapfeltételei 4. § (1) Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenység a Magyar Köztársaság terü-
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
letén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Felügyelet, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhetõ. (2) Harmadik országbeli viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerzõdés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet. 5. § (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet. (2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységen kívül más üzletszerû tevékenységet nem folytathat. (3) A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggõ tevékenységnek minõsül a Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó elõírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni. (4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggõ tevékenységnek minõsül különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzõi, kutatási tevékenység.
Euróban megadott összegek forintban történõ meghatározása 6. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrõl rendelkezik, azon annak az év január 1-jétõl december 31-ig tartó idõszakára (a továbbiakban: alkalmazási idõszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni. (2) Az adott alkalmazási idõszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási idõszakot megelõzõ naptári év elsõ tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
MÁSODIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÁS RENDSZERE I. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI A viszontbiztosítók 7. § (1) A Magyar Köztársaság területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik ország-
13229
beli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthetõ. (2) Az egyes szervezeti formákra a) viszontbiztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), b) viszontbiztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.), c) fióktelep esetén a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó elõírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A viszontbiztosító részvénytársaság 8. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaság a) a 29. § szerinti jegyzett tõkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék, b) a 29. § szerinti jegyzett tõkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak, c) cégjegyzékbe történõ bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került. (2) A Felügyelet 53. § szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tõke 10, 20, 33, 50 százalékát.
A viszontbiztosító szövetkezet 9. § (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat. (2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelmûen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik. 10. § (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 29. § szerinti részjegytõkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie. (2) A 29. § szerinti részjegytõkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak. 11. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint. (2) A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történõ bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.
13230
MAGYAR KÖZLÖNY
12. § (1) Az Szvt. 14. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban a) a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág szerint, b) a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit. (2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja – az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig – a közgyûlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhetõ. 13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban. 14. § A felügyelõ bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelõ bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító szövetkezetnek. 15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tõkére vonatkozó elõírásoknak (63–64. §), vagy a 130. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be. (2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható. (3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott eredményébõl.
2007/178. szám
A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe 18. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles tevékenységének megkezdésérõl és fõbb adatairól (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelõs személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenõrzési rendjére vonatkozó adatok) a tevékenységének megkezdését megelõzõen a Felügyeletet írásban értesíteni. (2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe mûködése során a fõbb adataiban bekövetkezõ változásról legkésõbb a változást megelõzõ 30 napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni. 19. § A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepétõl a terjesztett biztosítási szerzõdési feltételekrõl és az ezzel összefüggõ dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.
II. Fejezet A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVÕI A külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete 20. § (1) A külföldi viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.
A harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
(2) A képviselet által végezhetõ tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetõjére és bejelentési kötelezettségeire a Bit. 55–56. §-ait kell megfelelõen alkalmazni.
16. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörûen végezheti.
HARMADIK RÉSZ
(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell – elfogadását követõ 30 napon belül – az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában. 17. § A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik.
ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS I. Fejezet ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK 21. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges: a) a viszontbiztosító alapításához, b) a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggõ tevékenység megkezdéséhez, c) a viszontbiztosítási tevékenység módosításához,
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a viszontbiztosítási állomány átruházásához, e) a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához, f) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez, g) a belföldi viszontbiztosító által harmadik országban mûködõ viszontbiztosítóban, vagy harmadik országban székhellyel rendelkezõ biztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez, h) az 53. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez, i) a 31. § (2) bekezdésének i) pontjában, a 41. §-ban és a 44–47. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához. (2) A kérelmezõ köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt. (4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál. (5) Az (1) bekezdés g) pontja, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – d) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezõt a kockázatviselés helye szerinti ország elõírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
Viszontbiztosító alapításának engedélyezése 22. § A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell: a) az alapítani tervezett viszontbiztosító – formájának, tevékenységi körének egyértelmû meghatározását tartalmazó – alapító okiratát (alapszabályát), b) az ügyviteli szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó elõzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedezõ pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását, c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenõrzési rendre, illetve a szervezeti és mûködési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza, d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,
13231
e) a kérelmezõ arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel, f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekrõl, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkezõ személyrõl és a befolyásoló részesedés mértékérõl, g) viszontbiztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyérõl, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékérõl, h) az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú, illetõleg kiegészítõ felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja, i) az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetõleg a kiegészítõ felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történõ kezeléséhez, illetõleg továbbításához. 23. § A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához elõzetesen kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt viszontbiztosító a) a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, b) a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezik. 24. § Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggõ tevékenységének elõkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet. 25. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a) a kérelmezõ az engedélyezési eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot közöl, b) a kérelem nem felel meg a 22. §-ban foglalt követelményeknek,
13232
MAGYAR KÖZLÖNY
c) az alapítani tervezett viszontbiztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.
Viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése 26. § (1) A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyezõ határozatának kézhezvételétõl számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a viszontbiztosító a fenti kérelem határidõben történõ benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyezõ határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenõrizni. (2) A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a minimális biztonsági tõkefedezet meglétének igazolását, b) az üzleti tervet, c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását, d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit, f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét, g) a viszontbiztosító likviditását, fizetõképességét súlyosan veszélyeztetõ állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet, h) a kérelmezõ arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmezõ a) nem rendelkezik a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tõkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tõkével, b) üzleti terve nem felel meg a 30. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbe vonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendõ alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére. (4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehetõ, hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha a) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a viszontbiztosító független, megbízható és körültekintõ tulajdonosi irányítását,
2007/178. szám
b) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza, c) a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkezõ közvetlen, illetõleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (5) A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.
A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének feltételei 27. § Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt – kérelemre – nem élet viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre adja ki. 28. § A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele: a) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a mûködési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenõrzési rendszer kialakítása, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv elkészítése, b) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása. 29. § (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tõkével, a szövetkezetnek részjegytõkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tõkével kell rendelkeznie, amely elegendõ a) a mûködés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tõkerész). (2) A 22. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke a) viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint, b) viszontbiztosító szövetkezetnél 50 millió forint. (3) A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a mûködés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A minimális biztonsági tõkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a 67–68. §-ok elõírásai szerint.
Az üzleti terv 30. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a viszontbiztosítási szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentõséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen: a) a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését, b) a mûködési terület meghatározását, c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges minimális biztonsági tõke nagyságát és összetételét, d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol, f) a továbbengedményezésre vonatkozó iránymutatásokat. (2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a viszontbiztosító elsõ 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést a) a mûködési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és folyó általános költségekre, b) a díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására, c) a likviditási helyzet várható alakulására, d) a viszontbiztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek és a szavatoló tõke szükséglet, illetve a biztonsági tõke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre, e) a tervezett mérlegadatokra. (3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.
A harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése 31. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell: a) a harmadik országban székhellyel rendelkezõ vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az elõzõ 3 év auditált mérlegét, b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történõ fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti
13233
állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmezõ viszontbiztosító mûködését. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggõ kérdésekre is kiterjedõ – nemzetközi együttmûködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmezõ viszontbiztosító székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között, b) a kérelmezõ viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi elõírásokkal, c) a kérelmezõ viszontbiztosító rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelési szabályzattal, d) a kérelmezõ viszontbiztosító nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért, e) a kérelmezõ viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti, f) a kérelmezõ viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti, g) a kérelmezõ viszontbiztosító a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tõke összegével azonos értékû vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi, h) a kérelmezõ viszontbiztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerzõdési feltételeket, i) a kérelmezõ viszontbiztosító a Felügyelet által engedélyezésre kerülõ általános képviselõt jelöl ki, j) a kérelmezõ viszontbiztosító székhelye és fõirodája azonos országban van. (3) A harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító által létesített fióktelep általános képviselõje kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit. 70. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. (4) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tõke fedezetét képezõ vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tõke további fennmaradó részét fedezõ eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenõrizni a fióktelep szavatoló tõke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban. (5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott letétet kizárólag
13234
MAGYAR KÖZLÖNY
az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele a) a letétbe helyezés tényének megfelelõ igazolása, b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása, c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történõ megjelölése. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötésérõl szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. (7) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepétõl a terjesztett viszontbiztosítási szerzõdési feltételekrõl és az ezzel összefüggõ dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.
II. Fejezet BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK A viszontbiztosító bejelentési kötelezettségei 32. § (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni a) ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni, b) ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítõ, c) ha a szavatoló tõkéje nem éri el a minimális szavatoló tõke, illetve a biztonsági tõke szintjét, d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tõkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, e) a vezetõ állású személyek, valamint az egyéb vezetõk megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást, f) ha a székhelye megváltozott, g) ha a könyvvizsgálója megbízatása megszûnt, h) ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tõkéjének 5 százalékát. (2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni: a) a jegyzett tõkéjének felemelését vagy leszállítását, b) a 47. §-a szerinti, a belsõ ellenõr személyére vonatkozó megállapodást, c) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetõ(k) személyének és adatainak megváltozását, d) az alapszabály (alapító okirat) módosítását, e) könyvvizsgálójának megválasztását. 33. § A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követõ 15 munkanapon belül köteles a Felügye-
2007/178. szám
letnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat. 34. § (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások érdekeit veszélyeztetõ módon a kiszervezési szerzõdésbe ütközik. (2) A viszontbiztosító felügyelõ bizottságának elnöke – a bizottsági ülést követõ 10 munkanapon belül – a Felügyeletnek megküldi azon jegyzõkönyveket, elõterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelõ bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belsõ szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. 35. § A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetõ(k) személyének és adatainak megváltozását. 36. § A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésõbb 30 nappal a változást megelõzõen írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a mûködés során a 40. § (2) bekezdésének b)–f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.
Az ügymenet kiszervezésének feltételei 37. § (1) A viszontbiztosító – az adatvédelmi elõírások betartása mellett – az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhetõ feladatok teljesítéséhez szükséges szakértõi szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minõsül az ügymenet kiszervezésének. (2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenõrzési jog megmaradjon a viszontbiztosítónál. (3) A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét és címét, valamint a kiszervezés idõtartamát. 38. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzõnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felel. (3) A viszontbiztosító felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzõt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerzõdésnek megfelelõen végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet továbbra is jogszabálysértõ, illetve ismételten vagy súlyosan szerzõdésszegõ módon végzi, a viszontbiztosító köteles a szerzõdést azonnali hatállyal felmondani. (4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (5) Aki egyidejûleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi elõírások betartásával – kezelni. (6) A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez, a) amelyben a viszontbiztosító vezetõ tisztségviselõjének vagy e vezetõ tisztségviselõ közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy b) amelynek a viszontbiztosító vezetõ tisztségviselõje vagy e tisztségviselõ közeli hozzátartozója vezetõ tisztségviselõje. (7) A (6) bekezdésben elõírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végzõ tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végzõ a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végzõ a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak. 39. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában foglalt feltételeket. (2) Az ügymenet kiszervezési szerzõdésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit. 78. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy közvetetten szerzõdéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is alkalmazni kell.
A másik tagállamban történõ viszontbiztosítói fióktelep létesítés szabályai 40. § (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.
13235
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni, b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenõrzési rendjére vonatkozó iratokat, c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését, d) az üzleti tervet, e) a fióktelep irányítását ellátó felelõs személyek, meghatalmazott képviselõk megnevezését, f) a fióktelep nevét és címét. (3) Ha a mûködés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a viszontbiztosító legkésõbb 30 nappal a változást megelõzõen írásban köteles errõl tájékoztatni a Felügyeletet.
III. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÓ VEZETÕ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETÕIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A vezetõ állású személy 41. § (1) Viszontbiztosítónál vezetõ állású személynek az nevezhetõ ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett idõpontját 30 nappal megelõzõen a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezetõ állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyezõ vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követõ 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik. (3) A vezetõ állású személlyel szembeni személyi követelményekre és összeférhetetlenségre a Bit. 83. §-ának (3)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
Az ügyvezetõ 42. § (1) A viszontbiztosító ügyvezetõjének az nevezhetõ ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezetõ állású személyekre vonatkozó, a 41. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll. (2) Cégjegyzésre – ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is – és a viszontbiztosító nevében a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harma-
13236
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
dik országbeli viszontbiztosító fióktelepe formájában mûködõ viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetõk közül két személy együttesen jogosult.
ellenõrzéssel kapcsolatos feladataira és a belsõ ellenõr feletti munkáltatói jogokra a Bit. 89. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belsõ szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen önálló, illetve együttes aláírási jogként – átruházható.
Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság
(4) A viszontbiztosító ügyvezetõi közül meg kell jelölni az elsõ számú vezetõként foglalkoztatott személyt.
Az egyéb vezetõk 43. § (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához a) vezetõ biztosításmatematikust (aktuáriust), b) vezetõ jogtanácsost, c) számviteli rendért felelõs vezetõt, d) belsõ ellenõrzési vezetõt (belsõ ellenõrt), köteles foglalkoztatni. (2) Az egyéb vezetõk engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk megszüntetésére a Bit. 85. §-ának (2)–(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A viszontbiztosító vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa) 44. § A biztosító vezetõ biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 86. §-ának (1)–(3) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.
48. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának feltételeire a Bit. 91. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
IV. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA A viszontbiztosítási tevékenység módosításának engedélyezése 49. § (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a) a módosított alapszabályt, b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 30. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását, d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tõkével rendelkezik. (2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínûsíthetõ, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerzõdéseibõl eredõ kötelezettségeit nem képes teljesíteni.
A viszontbiztosító vezetõ jogtanácsosa Az állományátruházás 45. § A viszontbiztosító vezetõ jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 87. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje 46. § A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõjének alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 88. §-ának rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A viszontbiztosító belsõ ellenõrzésének vezetõje (belsõ ellenõre) 47. § A viszontbiztosító belsõ ellenõrzési szervezete vezetõjének (belsõ ellenõrének) alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelõ bizottság belsõ
50. § (1) A viszontbiztosítási állomány – az átadó és az átvevõ viszontbiztosító közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerzõdések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerzõdéses viszonyban álló biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással – a Felügyelet engedélyének idõpontjától – a viszontbiztosítási állományt átvevõ vállalkozás válik a szerzõdés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok tekintetében adatkezelõvé, illetve titoktartásra kötelezetté.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító Magyar Köztársaság területén lévõ fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével. 51. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülõ állomány szerzõdési feltételeit, b) az átruházó és az átvevõ állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát, c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését, d) az állományátruházás idõpontját, ellenértékét, e) abban az esetben, ha az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító székhelye a Magyar Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tõkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tõkével.
13237
kezik-e az állomány átvétele után is az elõírt szavatoló tõkével. 52. § (1) A szerzõdésállományt átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyezõ határozat kézhezvételétõl, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fõvárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstõl számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerzõdõ felet írásban értesíteni a szerzõdéskötés nyelvén. A szerzõdõ fél az értesítés kézhezvételétõl számított 30 napon belül az átvevõ viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdését – 30 napra – felmondhatja. (2) Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
NEGYEDIK RÉSZ
(2) Az állományátruházást engedélyezõ Felügyelet megkeresi az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító szavatoló tõkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tõke szintjét.
A VISZONTBIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETÕIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
(3) Ha az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétõl számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendõ.
RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK
(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy b) egyébként valószínûsíthetõ, hogy az állományátruházás következtében a viszontbiztosítási szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.
53. § (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékû részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerzõdés megkötéséhez a Felügyelet elõzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó elõnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthetõ.
(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt az átadó viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követõen adhatja meg. (6) Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történõ állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevõ viszontbiztosító vagy biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki. (7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétõl számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni. (8) Tagállamból érkezõ állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevõ rendel-
I. Fejezet
A részesedésszerzés engedélyezése
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés – a Bit. 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját is figyelembe vevõ – arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat. (3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmezõ a) a jegyzett tõke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelõ nagyságú tõkével, b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, c) a kérelem benyújtását megelõzõ 3 év során megfelelõ gazdasági eredménnyel rendelkezzen, d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tõke pénzbeli részét az Európai Unió
13238
MAGYAR KÖZLÖNY
területén székhellyel rendelkezõ hitelintézetnél helyezze el, e) külföldi székhelyû kérelmezõ esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen, f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelmébõl származik, g) nyilatkozzék arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függõ és jövõbeni kötelezettségei vannak, továbbá h) teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez. (4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell: a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentõs elõnyöket biztosító megállapodásra tett szerzõdéses ajánlatot, b) a kérelmezõ alapító okiratát, c) a kérelmezõ vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték, d) a kérelmezõ természetes személy büntetlen elõéletére vonatkozó – 3 hónapnál nem régebbi – hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki, e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, f) a kérelmezõ vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ természetes személy a Bit. 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen elõéletére vonatkozó – 30 napnál nem régebbi – igazolást, g) a kérelmezõ tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, h) a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat. (5) Ha a kérelmezõk között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)–(4) bekezdésekben foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával mûködik. 54. § Ha a kérelmezõ a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy
2007/178. szám
jogi személy és az 53. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetõleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító a kérelmezõ ellenõrzõ befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét. 55. § (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerzõdés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmezõ a) természetes személy büntetett elõéletû, b) jogi helyzete nem tisztázott, c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg, d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd, e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály elõírásait, f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képezõ részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minõsíthetõ megfelelõnek, h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága. (2) A Felügyelet az 53. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy ellenõrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat. (3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az elõny biztosítására irányuló szerzõdésbõl származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelõ törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. (4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt szerzõdésbõl származó jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétõl számított 3 hónap elteltétõl gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él. 56. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaságban az 53. § (1) bekezdésében meghatározott mértékû tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezõ személy köteles a Felügyeletnek a szerzõdéskötést megelõzõen 15 munkanappal bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az elõnyt biztosító szerzõdését úgy kívánja módosítani, hogy
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen, illetve a viszontbiztosító megszûnik leányvállalatának lenni. (2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentõs elõnyt biztosító szerzõdés módosítását is. 57. § (1) A szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki viszontbiztosító részvénytársaságban a) befolyásoló részesedést szerzett; b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy ba) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy bb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, elõnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította. (2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról. (3) A viszontbiztosító részvénytársaság – éves belsõ adatszolgáltatása keretében – köteles a Felügyeletnek megküldeni az 53. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkezõ részvényesei nevét, valamint a tõkerész nagyságát.
13239
59. § (1) A viszontbiztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézõi kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha õk vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pontja], illetve élettársuk a viszontbiztosítóval szerzõdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendõ szerzõdésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerzõdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelõ bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés elõkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség). (2) A viszontbiztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi, valamint érdemi ügyintézõi kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy õk vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékû közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral. (3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak. (4) Az (1)–(3) bekezdések alapján tett bejelentésekrõl és nyilatkozatokról a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.
ÖTÖDIK RÉSZ II. Fejezet A VEZETÕK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 58. § A viszontbiztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszûnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott, a viszontbiztosító mûködésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elõnyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak.
A VISZONTBIZTOSÍTÓ MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI I. Fejezet A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TÕKE ÉS A BIZTONSÁGI TÕKE SZABÁLYAI A biztosítástechnikai tartalékok 60. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie. (2) Biztosítástechnikai tartaléknak minõsülnek: a) a meg nem szolgált díjak tartaléka; b) a matematikai tartalékok; c) a függõkár tartalékok, ezen belül: 1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függõkár tartalék),
13240
MAGYAR KÖZLÖNY
2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR); d) az eredménytõl függõ díj-visszatérítési tartalék; e) az eredménytõl független díj-visszatérítési tartalék; f) a káringadozási tartalék; g) a nagy károk tartaléka; h) a törlési tartalék; i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok. (3) Az a viszontbiztosító, amely a Bit. 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt kockázatok, illetve a mezõgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a pénzügyi évben felmerülõ technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad ellensúlyozásának céljából. (4) A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék képzésére, ha a hitelbiztosítások, illetve a mezõgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4%-a, illetve nem éri el a 2 500 000 eurót.
A biztosítástechnikai tartalékok képzése 61. § A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az ésszerûség és a viszontbiztosítási tevékenység tapasztalatai alapján – elõreláthatóan fedezetet nyújtson. 62. § A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni.
A viszontbiztosító szavatoló tõkéje 63. § (1) A szavatoló tõke a viszontbiztosítónak a 65–66. §-a szerint korrigált saját tõkéje, amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet. (2) A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségei mindenkori teljesíthetõsége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tõkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelõ minimális szavatoló tõkeszükséglet. Amennyiben egyidejûleg élet- és nem élet viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tõke fedezetével is.
2007/178. szám
(3) A viszontbiztosító minimális szavatoló tõke szükségletének számítási módját a 3. számú melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók. 64. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy a) fióktelepei szavatoló tõkéjét, illetve minimális szavatoló tõke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg; b) a 31. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el; c) fióktelepei biztonsági tõkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az idõponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdésérõl. (4) A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot. (5) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni õket.
A szavatoló tõke elemei 65. § (1) A szavatoló tõkét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen, a kötelezettségektõl mentesen kell meghatározni. (2) A szavatoló tõke a következõ tõkeelemekbõl áll: a) a befizetett jegyzett tõke, illetve viszontbiztosító szövetkezet esetén a tényleges alaptõke, ha a következõ feltételek fennállnak:
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
aa) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tõke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tõke összege nem csökken a minimális szavatoló tõke szintje alá; a viszontbiztosító megszûnése esetén akkor, ha a viszontbiztosító egyéb kötelezettségeit rendezte, ab) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történõ, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszûnésétõl eltérõ okból bekövetkezõ kifizetésrõl a Felügyeletet legalább 30 nappal a kifizetés elõtt értesíteni kell, amely idõtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja, ac) a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)–ab) pontok szerinti elõírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják; b) a tõketartalék; c) a lekötött tartalék; d) az értékelési tartalék 20 százaléka; e) az eredménytartalék; f) a mérleg szerinti eredmény; g) az alárendelt kölcsöntõke; h) osztalékelsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények. (3) Az alárendelt kölcsöntõke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsõbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tõke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tõkébe. (4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tõke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntõke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejû. Az alárendelt kölcsöntõke összegének a szavatoló tõkébe történõ beszámítását legalább a visszafizetési idõpontot megelõzõ 5 év során – évente, fokozatosan, egyenlõ arányban – csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következõ feltételeknek: a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elõtti legutolsó helyen áll; b) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tõke vehetõ figyelembe; d) a határozott futamidejû alárendelt kölcsöntõke esetén az eredeti futamidõ legalább 5 év; e) a határozatlan futamidejû alárendelt kölcsöntõke esetén a felmondási idõ nem lehet 5 évnél kevesebb; f) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdés nem tartalmazhat elõzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az elõzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szava-
13241
toló tõke összege nem csökken a minimális szavatoló tõke szintje alá; g) az alárendelt kölcsöntõkére vonatkozó szerzõdés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható; h) a kölcsön kizárólag a szerzõdésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást. 66. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tõkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képezõ eszközök piaci értéke az elõzõ üzleti év vége óta jelentõsen csökkent. (2) A szavatoló tõke számítása során a 65. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt tõkeelemek együttes összegébõl le kell vonni: a) az immateriális javak könyv szerinti értékét, b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét, c) a nem életbiztosítási ágban mûködõ viszontbiztosító esetén, amennyiben a viszontbiztosító a nem életbiztosítási ág függõkártartalékát a jövõbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a Bit. 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függõkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban, a diszkontálás elõtti és a diszkontált függõkártartalék különbözetét, d) a viszontbiztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt – a 65. § (2) bekezdés h) pontja szerinti – osztalék elsõbbségi részvény és – a 65. § (2) bekezdés g) pontja szerinti – alárendelt kölcsöntõke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenõrzõ befolyással rendelkezik, e) a viszontbiztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt – a Hpt. 5. számú melléklete szerinti – osztalékelsõbbségi részvény és alárendelt kölcsöntõke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenõrzõ befolyással rendelkezik. (3) A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tõke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejûleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tõke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tõkéje becsült értékérõl. (4) Ha a viszontbiztosító szavatoló tõkéje nem éri el a minimális szavatoló tõke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztébõl származó igényeinek kielégítését megelõzi a szavatoló tõke hiányának megszüntetése.
13242
MAGYAR KÖZLÖNY A biztonsági tõke
67. § A minimális szavatoló tõke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító biztonsági tõkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. §-ban meghatározott minimális szint. Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tõkéje megegyezik a 68. § szerinti minimális összeggel.
2007/178. szám
kézhezvételétõl számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidõ különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. (3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tõke hiányának megszüntetésére.
68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tõkéje legalább 3 000 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tõke összege legalább 1 000 000 euró.
(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
II. Fejezet
A pénzügyi helyreállítási terv
A PÉNZÜGYI, A SZANÁLÁSI ÉS A PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV
71. § (1) Ha a viszontbiztosító mûködése a viszontbiztosítási szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves idõtartamra terjedõ pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.
A pénzügyi terv 69. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha a) a viszontbiztosító szavatoló tõkéje nem éri el a biztonsági tõke elõírt nagyságát, b) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítõ. (2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves idõszakra terjedõ intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania. (3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidõ egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (4) A pénzügyi terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
A szanálási terv 70. § (1) Ha a viszontbiztosító szavatoló tõkéje kevesebb, mint a 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tõke szükséglet, és a közgyûlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezésérõl, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges minimális szavatoló tõke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi. (2) A legfeljebb egyéves idõtartamra terjedõ szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának
(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következõket kell tartalmaznia: a) az igazgatási költségek várható alakulását, b) a viszontbiztosításba vételek és a viszontbiztosításba adások várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet, c) az elõzetes mérlegtervet, d) a viszontbiztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek és a minimális szavatoló tõke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását, e) a továbbengedményezésre vonatkozó átfogó terveket. (3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétõl számított 90 napon belül a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidõ különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. (4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos mûködésének helyreállítására. (5) Ha a viszontbiztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a viszontbiztosítási szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a viszontbiztosító rövid távú fizetõképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a viszontbiztosító számára a 3. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tõke szükségletnél magasabb szavatoló tõke szükségletet is elõírhat. (6) A Felügyelet elõírhatja a viszontbiztosító 3. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tõke szükséglete számításánál a továbbengedményezés beszámításának csökkentését, ha
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a továbbengedményezés fedezet minõsége az elõzõ üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy b) a továbbengedményezési szerzõdések tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak. (7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
III. Fejezet BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK 72. § (1) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képezõ eszközöket a mûvelt viszontbiztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a viszontbiztosító mindenkori likviditásának megõrzése mellett egyidejûleg a lehetõ legnagyobb biztonságot és jövedelmezõséget teljesítsék. (2) A biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejûleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával. E rendelkezés nem alkalmazandó az államkötvényekbe történõ befektetések esetén. (3) A viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 4. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 60. § (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot. 73. § A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsõdlegesen a likviditás szempontját kell szem elõtt tartani. 74. § A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai a következõ eszközökben tarthatók: A) befektetések a) hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítõ pénzpiaci és befektetési eszközök, b) kölcsönök, c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítõ változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések, d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok; B) követelések f) követelések a továbbengedményezõtõl, ideértve a továbbengedményezésbe adott kockázatokra a tovább-
13243
engedményezõ által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is, g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett ügyletekbõl származó követelések, h) a viszontbiztosítási és a továbbengedményezési ügyletekbõl származó 3 hónapnál nem régebbi követelések, i) adó-visszatérítések, j) visszkereseti követelés; C) egyéb eszközök k) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben, l) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévõ pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévõ betét (követelés), m) elhatárolt kamatok, bérleti díjak, n) elhatárolt szerzési költségek; D) egyéb követelések o) különleges célú gazdasági eszközökbõl származó követelések. 75. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ elvek betartásával kell eljárni: a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezõ eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel, b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevõ megfelelõ biztosítékot – ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás vagy egyéb biztosítékok – nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök, c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni. (2) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott. (3) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektetõ befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. 76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve a) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállama, b) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállamának helyi vagy regionális önkormányzata, c) OECD tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet,
13244
MAGYAR KÖZLÖNY
d) legalább egy tagállam tagságával mûködõ nemzetközi szervezet által kibocsátott eszközben kell lennie. (2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ korlátok állnak fenn: a) a 74. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetõk figyelembe, b) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírba vagy egyéb pénz- és tõkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek – amelynek egy vagy több tagállam tagja – nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhetõ, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát, c) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyû hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka. (3) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített – az eszközértékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított – piaci értéke nem haladhatja meg a viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képezõ értékpapírok piaci értékének a 15 százalékát. (4) A viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe. 77. § Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki. 78. § A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendõk az alaptermék értékelésekor. 79. § Azon eszközök esetében, amelyekre a 76. § (2) bekezdése és a 77. § nem állítottak fel korlátokat, a következõ alapelv érvényes: a 74. § f) pontja esetében a viszontbiztosító követeléseinek meghatározása során figyelembe kell venni a továbbengedményezést nyújtó minõsítését.
2007/178. szám IV. Fejezet
A VISZONTBIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A viszontbiztosító könyvvezetése 80. § (1) A viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok elõírásai szerint – ellenõrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni. (2) Az üzleti nyilvántartás és ellenõrzési rendszer akkor megfelelõ, ha – az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenõen – lehetõvé teszi a viszontbiztosító körültekintõ vezetését, a viszontbiztosító vezetésének a belsõ ellenõrzés, valamint a Felügyelet által történõ ellenõrzését, és segíti a viszontbiztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
A viszontbiztosító éves beszámolója 81. § A viszontbiztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályozza. 82. § (1) A viszontbiztosító köteles a közgyûlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezõ – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyûlés jegyzõkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni a) a viszontbiztosító elsõ számú vezetõje, b) a viszontbiztosító vezetõ biztosításmatematikusa (aktuáriusa), c) a viszontbiztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje. (4) A viszontbiztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseirõl, ezeknek eredményeirõl, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A viszontbiztosító könyvvizsgálója 83. § A viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania. 84. § A viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit. 149. §-ában, 151–152. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
HATODIK RÉSZ TITOKVÉDELMI RENDELKEZÉSEK 85. § A viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosító ügyfelének egészségi állapotával összefüggõ adatokat a viszontbiztosító a 86. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 86. § (1) A viszontbiztosító azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a viszontbiztosítási szerzõdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a viszontbiztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a viszontbiztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérõ célból végzett adatkezelést a viszontbiztosító csak az érintett elõzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az érintettet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elõny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a viszontbiztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a viszontbiztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 87. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az érintett vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 88. § (1) E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
13245
c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a viszontbiztosítóval, a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a továbbengedményezés, valamint közös kockázatvállalás esetén a kockázatvállaló viszontbiztosítókkal, l) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ viszontbiztosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval, m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel, n) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli viszontbiztosítóval, o) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, p) a feladatkörében eljáró könyvvizsgálóval. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (3) A viszontbiztosító az (1) és (5) bekezdésekben, a 87. §-ban, a 89. §-ban és a 90. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ott meghatározott adatokat továbbíthatja. (4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (5) A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti
13246
MAGYAR KÖZLÖNY
a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, d) lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben. (6) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, biztosítási titoknak minõsülõ adatokról. (7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a viszontbiztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl a) az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, b) az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja az illetékes minisztert (a továbbiakban: miniszter). (8) A miniszter jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat: a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani, b) kölcsönös ellenõrzés céljából legfeljebb öt évig megõrizni, és c) statisztikai adatszolgáltatás céljából – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználni. 89. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a viszontbiztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot. 90. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelõ) történõ adattovábbítás abban az esetben, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelõnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelõ székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza-
2007/178. szám
bályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal. (2) A biztosítási titoknak minõsülõ adatoknak másik tagállamba történõ továbbítása esetén a belföldre történõ adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 91. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása, d) az összevont alapú felügyelet és a kiegészítõ felügyeleti feladatok ellátása a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. (3) A másik tagállamból származó információk a másik tagállam illetékes hatóságának kifejezett hozzájárulásával, az ott meghatározott céllal hozhatók nyilvánosságra. 92. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplõ adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 85. § alá esõ adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minõsülõ adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. (2) A viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 88. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 88. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. (3) A viszontbiztosító az e törvényben szabályozott adatokat a viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 93. § (1) A viszontbiztosító a létre nem jött viszontbiztosítási szerzõdéssel kapcsolatos adatokat kezelhet, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. (2) A viszontbiztosító köteles törölni minden olyan viszontbiztosítási szerzõdéssel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. (3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. (4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A viszontbiztosító üzleti titka 94. § A viszontbiztosító, ennek tulajdonosa, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetõ állású személy, valamint a viszontbiztosító alkalmazottja köteles a viszontbiztosító mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – idõbeli korlátozás nélkül – megtartani. 95. § (1) A 94. §-ban elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel, b) MNB-vel, c) nemzetbiztonsági szolgálattal, d) Állami Számvevõszékkel, e) Gazdasági Versenyhivatallal, f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenõrzõ, a Kormány által kijelölt belsõ ellenõrzési szervvel, g) vagyonellenõrrel, h) adatvédelmi biztossal szemben. (2) A 94. §-ban elõírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képezõ ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévõ büntetõeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, b) büntetõügyben, polgári ügyben, továbbá a csõd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. (3) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, üzleti titoknak minõsülõ adatokról. (4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére. 96. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idõbeli korlátozás nélkül megtartani.
13247
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a viszontbiztosító, illetve az érintett felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. (3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elõnyt szerezzen, továbbá, hogy a viszontbiztosítónak, vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásnak hátrányt okozzon.
A biztosítási titokra, illetve a viszontbiztosító üzleti titkára vonatkozó közös szabályok 97. § (1) Viszontbiztosító vállalkozás jogutód nélküli megszûnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétõl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbõl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. (3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
HETEDIK RÉSZ A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE I. Fejezet A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MÛKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE A Felügyelet jogállása 98. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény határozza meg.
II. Fejezet A FELÜGYELETI ELLENÕRZÉS RENDSZERE Felügyeleti ellenõrzés 99. § A viszontbiztosítók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.
13248
MAGYAR KÖZLÖNY
100. § A Felügyelet részére a viszontbiztosító köteles a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a viszontbiztosító tevékenységét értékelõ belsõ, nyilvánosságra nem kerülõ jelentést, b) évente egy alkalommal a viszontbiztosító aktuáriusi jelentését, c) évenként a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzõire vonatkozó – a szavatoló tõke, a saját tõke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is tartalmazó – jelentést megküldeni.
III. Fejezet ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET Az összevont alapú felügyelet terjedelme 101. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító, a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság. (2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a viszontbiztosító anyavállalatára vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásra, b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van, c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.
2007/178. szám
102. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet. (2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyû viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság leányvállalata. (3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyû viszontbiztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszûnését. (4) A 101. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor elsõ alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá. (5) Ha a viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetõleg a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás elsõ alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja. (6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban hívja fel a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.
Adatszolgáltatási követelmények
(3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetõvé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.
103. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet – rendszeresen vagy esetenként – jelentést, adatot, illetõleg információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.
(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történõ bevonás alól – egyedi mérlegelés alapján – mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentõségû vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történõ bevonása félrevezetõ eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési viszonya elõreláthatóan nem haladja meg az egy évet).
(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítónak rendelkeznie kell az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát viszontbiztosító belsõ ellenõrzési rendszerrel. (3) A 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles az
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt. (4) Ha a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tõkébõl a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét. (5) A Felügyelet a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt, amennyiben a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.
Ellenõrzés 104. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 99. § szerinti ellenõrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.
A Felügyelet nemzetközi együttmûködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyeleti tevékenység tekintetében 105. § (1) Ha magyarországi székhelyû biztosító(k), viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkezõ biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el. (2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttmûködik. (3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja. (4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetõleg érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján adhatja át. (5) A 104. § szerinti ellenõrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is elvégezheti,
13249
valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérõ felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ végezze el. Az ellenõrzést kérõ másik tagállam felügyeleti hatósága – az ellenõrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával – akkor is részt vehet az ellenõrzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenõrzést. (6) A 104. § szerinti ellenõrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetõleg érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérõ felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ végezze el. (7) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezetõ állású személyei szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges információkat.
Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek 106. § (1) A Felügyelet feladata a) a viszontbiztosító és 1. a viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, 2. a viszontbiztosító anyavállalata vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás, 3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, közötti ügyletek felügyelete; b) a viszontbiztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki részesedési viszonnyal vagy ellenõrzõ befolyással rendelkezik 1. a viszontbiztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, 2. a viszontbiztosító anyavállalatában vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásában, 3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minõsül különösen: a) a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír- és kölcsönügyletek, b) a készfizetõ kezességvállalás és más jövõbeni vagy függõ kötelezettségvállalás, c) a szavatoló tõke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek,
13250
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a befektetéssel kapcsolatos ügyletek, e) a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek (viszontbiztosítási és továbbengedményezési mûveletek), f) a költségek megosztása. (3) A viszontbiztosító a jegyzett tõkéjének (részjegytõkéjének, induló tõkéjének) 5 százalékát meghaladó értékû, (1) bekezdés szerinti ügyletekrõl az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelõen a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek. (4) A viszontbiztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belsõ ellenõrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az (1) és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenõrzésére.
Korrigált szavatoló tõke megfelelés 107. § (1) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számításának célja annak ellenõrzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tõke szükségletére. (2) Ha a viszontbiztosító leányvállalata vagy egy vállalkozása a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítását minden biztosítónak, illetve viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban. (3) Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére. (4) Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítását kizárólag a legfelsõ szinten levõ anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító végezze el. (5) A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha
2007/178. szám
a) a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyû biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyû biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a viszontbiztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ biztosító a korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába bevonja, b) a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyû biztosítói holding társaság, illetõleg viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül, c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét ellátja, d) a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ biztosító a korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába bevonja, e) a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyû biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító korrigált szavatoló tõke számításába a viszontbiztosítót bevonja, f) a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyeletüket ellátja. (6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha teljesül az e törvény elõírásaival egyenértékû követelményeknek megfelelõ korrigált szavatoló tõke számítás és a szavatoló tõke a 101. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelõ megosztása. (7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli viszontbiztosító esetén érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.
A korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása 108. § (1) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett viszontbiztosító korrigált
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szavatoló tõke megfelelését az 5. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja. (3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelését az 5. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja. (4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelés számítására az 5. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti. (5) Az 5. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 1. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni. 109. § (1) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során ugyanazon tõkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) a viszontbiztosító minden olyan tõkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és b) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tõkeelemét, amelyet a viszontbiztosító saját szavatoló tõke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és c) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tõkeelemét, amelyet a viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz. (2) Egy életbiztosító, a) amelynek viszontbiztosító az anyavállalata vagy abban a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tõkéje a korrigált szavatoló tõke számítása során kizárólag akkor vehetõ figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tõkéjébe beszámítható.
13251
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehetõ figyelembe: a) a viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tõkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, és b) a viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tõkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tõkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet. (4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tõke elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a viszontbiztosító rendelkezésére és elõírhatja, hogy egy adott leányvállalati viszontbiztosító vagy egy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjének részét képezõ tétel a korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során csak akkor vehetõ figyelembe, ha az a leányvállalati viszontbiztosító vagy az olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjébe is beszámítható. (5) A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott tõkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati viszontbiztosító vagy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjét. (6) A korrigált szavatoló tõke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tõkeelemet, amely a biztosító és a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy b) a viszontbiztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett. (7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendõ, ha egy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a viszontbiztosító
13252
MAGYAR KÖZLÖNY
szavatoló tõkéjének, illetve saját tõkéjének valamelyik elemével. (8) A korrigált szavatoló tõke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tõkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tõke számítására kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar. (9) Ha viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az elõbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tõkéjének számítása során.
A biztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése 110. § (1) A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatoló tõke szükségletét és szavatoló tõkéjét az adott ország elõírásainak megfelelõen számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításakor. (3) Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban a közbensõ biztosítói holding társaság szavatoló tõke szükségletét a viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tõke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tõkekövetelmények számításánál figyelembe vehetõ tõkeelemekkel. (4) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékû engedélyezési és szavatoló tõke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tõke szükségletét és szavatoló tõkéjét az adott ország elõírásainak megfelelõen számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításakor.
2007/178. szám
(5) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékû követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tõke megfelelés számításakor a viszontbiztosító, amely a harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükségletét és szavatoló tõkéjét az adott ország elõírásainak megfelelõen számított értéken vegye figyelembe. (6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethetõ engedélyezési és szavatoló tõke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó elõírásoknak megfelelõen számított szavatoló tõke szükséglet és szavatoló tõke figyelembevételét is engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál. (7) A viszontbiztosító szavatoló tõkéjébõl le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 101. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.
Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalataként mûködõ viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése 111. § (1) A 101. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A korrigált szavatoló tõke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tõke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetõleg viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni. (3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozás szavatoló tõkéjébõl le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tõke megfelelés számításához szükséges infor-
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mációkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére.
A korrigált szavatoló tõke megfelelés értékelése 112. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tõke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a viszontbiztosító a felügyelet részére történõ adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen, az éves beszámolóval egyidejûleg köteles a Felügyelet részére megküldeni. (2) A viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tõkéje [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg] kevesebb, mint korrigált szavatoló tõke szükséglete [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg]. (3) Ha a 101. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 70. § szanálási tervre vonatkozó elõírásai szerint kell eljárni. (4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
IV. Fejezet A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI A Felügyelet eljárása 113. § Külföldi kérelmezõ kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.
Intézkedések 114. § A Felügyelet a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítási piac biztonságának megóvása, valamint annak érdekében, hogy a viszontbiztosítási, valamint a képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit. 195. §-ában meghatározott intézkedéseket hozhatja. 115. § A Felügyelet a viszontbiztosítót, a viszontbiztosító ügyvezetõjét, valamint azt, aki az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az
13253
a) megsérti e törvény vagy egyéb, a viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály elõírásait, b) a felügyeleti határozatban elõírtakat nem vagy nem határidõben teljesíti, vagy c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidõre nem tesz eleget. 116. § (1) A viszontbiztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. (2) A viszontbiztosító ügyvezetõjének a terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet. (3) Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan nyilatkozat, vagy a Felügyelet megtévesztésére alkalmas módon valótlan adat közlése, b) jogszabálysértõ szerzõdés kötése, vagy a szerzõdés kötésével kapcsolatos jogszabálysértés, c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy, ha a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységet is végez. (4) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidõ, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidõ nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki. 117. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett viszontbiztosítási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege 2 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet. (2) A kiszabható bírság felsõ határa az (1) bekezdéstõl eltérõen az elért bevétel 200%-a, ha bevétel megállapítható.
A felügyeleti biztos 118. § A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére a Bit. 199–201. §-aiban elõírt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
A tevékenység felfüggesztése 119. § A Felügyelet a viszontbiztosító tevékenységét felfüggesztheti, ha a viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi elõírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés idõtartama alatt a jogsértõ helyzet megszüntethetõ. A felfüggesztés idõtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.
13254
MAGYAR KÖZLÖNY Az alapítási engedély visszavonása
120. § (1) A viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy jogszabálysértõ módon szerezte meg, b) az alapítási engedély kézhezvételétõl számított 90 napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a tevékenységi engedély kézhezvételétõl számított egy éven belül a tevékenységet nem kezdi meg, c) az alapítási engedély megszerzéséhez elõírt feltételeknek már nem felel meg, d) a viszontbiztosítókra vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti és a 114–115. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, e) viszontbiztosítási tevékenysége felfüggesztésének idõtartama alatt a jogsértõ helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, f) mûködése súlyosan veszélyezteti, sérti, akadályozza a viszontbiztosítási piac megfelelõ mûködését.
2007/178. szám
(3) Az engedély visszavonása után új viszontbiztosítási szerzõdés nem köthetõ, a már létezõ viszontbiztosítási szerzõdésekben a viszontbiztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetõk, és a viszontbiztosítási szerzõdések nem hosszabbíthatók meg. (4) Az engedély visszavonásával egyidejûleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést. (5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.
A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége
(2) A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejûleg határozatot hoz a viszontbiztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a felszámolását.
122. § (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyrõl, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.
(3) Az alapítási engedély visszavonásával egyidejûleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.
(2) Ha a Felügyelet a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j), r) s) és t) pontjaiban meghatározott intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazása esetén a Felügyeletnek meg kell jelölnie az intézkedéssel érintett pénzügyi eszközöket.
A tevékenységi engedély visszavonása
(3) A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az intézkedés meghozatala elõtt az intézkedési szándékáról köteles a kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.
121. § (1) A viszontbiztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító a) az engedély megadásától számított egy éven belül a viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg, b) írásban lemond a tevékenységi engedélyérõl, c) hat hónapot meghaladóan szünetelteti viszontbiztosítási tevékenységét, d) a viszontbiztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez elõírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidõ lejártát követõen sem felel meg, e) a viszontbiztosítási tevékenység felfüggesztésének idõtartama alatt a jogsértõ helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, f) tevékenységét megszünteti. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen – a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
A felügyeleti díj 123. § (1) A viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító magyarországi fióktelepe, képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. (2) A felügyeleti díj a (3)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)–(7) bekezdés szerint számított változó díj összege. (3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint. (4) A szorzószám a) viszontbiztosító részvénytársaság és harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven, b) viszontbiztosító szövetkezet esetén: tíz, c) külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete esetén: egy,
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelepe esetén: negyven. (5) A viszontbiztosító által fizetendõ változó díj éves mértéke a) a 3. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tõke szükséglet 3,8 ezrelékének, b) a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének összege. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendõ változó díj éves mértéke a viszontbiztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfõösszeg 0,1 ezreléke. 124. § A viszontbiztosító és a viszontbiztosítóban a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységének felügyelete 125. § (1) A Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében viszontbiztosítási tevékenységet végzõ, másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet elõzetes értesítését követõen – a Magyar Köztársaság területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenõrizze. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenõrzésben a Felügyelet is részt vehet.
13255
saság területén fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. (2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és errõl a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett viszontbiztosítót a további viszontbiztosítási tevékenység folytatásában. (3) Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a Felügyelet a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket. (4) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosítónak a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenõrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.
A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében más tagállam területén végzett tevékenységének felügyelete 128. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító másik tagállamban lévõ fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. A Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.
126. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végzõ, másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos elõírásokat, illetve mûködésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a viszontbiztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Egyidejûleg tájékoztatja a székhely szerinti felügyeletet. (2) Ha a fióktelep, illetve a viszontbiztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidõben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(2) A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik tagállamban lévõ fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenõrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.
127. § (1) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító a Magyar Köztár-
129. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott viszontbiztosítóval, vagy annak
A harmadik országban székhellyel rendelkezõ viszontbiztosító magyarországi fióktelepének felügyelete
13256
MAGYAR KÖZLÖNY
bármely államban mûködõ fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos mûködését érinti. (2) Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkezõ harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységét a helyszínen ellenõrizni, valamint attól adatszolgáltatást kérni. (3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévõ felügyeleti együttmûködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ a Magyar Köztársaság területén lévõ fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenõrizze.
2007/178. szám
(4) Ha a jogszabálysértést elkövetõ viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékû joggal rendelkezik, ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e vállalkozásra, vagy vagyoni értékû jogra vezethetõ.
A csõdeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai 131. § A viszontbiztosító elleni végelszámolás, felszámolási-, illetve csõdeljárás esetén a Bit. 217–226. §-aiban elõírt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
KILENCEDIK RÉSZ NYOLCADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI
Hatálybalépés
A szükséghelyzet
132. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
130. § (1) Ha a viszontbiztosító a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítõ, vagy c) biztonsági tõkéjének fedezete nem elegendõ, illetve az elõírt mérték alá csökkent, vagy d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott idõn belül nem tudja végrehajtani, vagy e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a viszontbiztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)–e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet], a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítási piac biztonságának érdekében szükségintézkedést tehet.
(2) E törvény hatálybalépését követõ napon hatályát veszti a 133–154. §, a 133. §-t megelõzõ alcím és a 6–7. számú mellékletek. E bekezdés a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.
(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 114. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti. (3) Ha a Felügyeletnek a 125–126. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a viszontbiztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelõ intézkedés, vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértõ magatartást folytat, a Felügyelet – a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követõen – lépéseket tehet a további jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a viszontbiztosító megakadályozását abban, hogy újabb viszontbiztosítási szerzõdéseket kössön.
Módosuló jogszabályok 133. § (1) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „11. biztosítói holding társaság: olyan – vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minõsülõ – anyavállalat, amelynek alapvetõ tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek fõleg biztosító, viszontbiztosító, vagy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító;” (2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítõ, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;” (3) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 72. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító,
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, illetve a Lloyd’s néven ismert biztosítást kötõk egyesületének valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzõdésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történõ átvállalása;” (4) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 73. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggõ tevékenység végzésére kapott engedélyt;” (5) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 74. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „74. vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem harmadik országbeli viszontbiztosító, nem biztosítói holding társaság és nem vegyes pénzügyi holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító, viszontbiztosító leányvállalattal rendelkezik;” (6) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 75. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „75. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító;” (7) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ 90. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „90. különleges célú gazdasági egység: a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvényben (a továbbiakban: Vbit.) meghatározott fogalom.” (8) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ 91. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „91. különleges célú gazdasági eszköz: a Vbit.-ben meghatározott fogalom.” 134. § A Bit. 36. § (5) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében és 48. § (3) bekezdésében a „szakképesítéssel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, meghatározott tevékenység folytatására feljogosító okirattal” szövegrész lép. 135. § A Bit. 60/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „60/A. § A Felügyelet a biztosító alapítási engedélyének megadásához elõzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt biztosító
13257
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezik.” 136. § A Bit. 77. §-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Aki egyidejûleg végez – az adatvédelmi elõírások betartásával – kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi elõírások betartásával – kezelni.” 137. § A Bit. 111/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „111/A. § Ha a kérelmezõ az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban vagy biztosítóban ellenõrzõ befolyással rendelkezõ természetes vagy jogi személy és a 111. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetõleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a biztosító a kérelmezõ ellenõrzõ befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.” 138. § A Bit. 118. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nem életbiztosítási ág esetében a biztosítónak a bruttó biztosítástechnikai tartalékok legalább 2 százalékát meg kell képeznie, függetlenül a viszontbiztosításba adott kockázat arányától, kivéve, ha a viszontbiztosítást tagállamban székhellyel rendelkezõ biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja.” 139. § A Bit. 124. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [A szavatoló tõke számítása során a 123. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt tõkeelemek együttes összegébõl le kell vonni:] „f) tartalékok (kötelezõ tartalékok és szabad tartalékok), amelyek nem kötõdnek a vállalt biztosítási kötelezettségekhez és nem függõkártartalék;”
13258
MAGYAR KÖZLÖNY
140. § A Bit. 126. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tõkéje:] „c) viszontbiztosítási tevékenységet végzõ nem életbiztosító esetén legalább 3 000 000 euró, amennyiben: ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy cb) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy cc) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.” 141. § A Bit. 134. §-a a következõ D) ponttal és az azt követõ p) alponttal egészül ki: [A biztosító biztosítástechnikai tartalékai a következõ eszközökben tarthatók:] „D) egyéb követelések p) különleges célú gazdasági eszközökbõl származó követelések.” 142. § A Bit. 136. §-ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ korlátok állnak fenn:] „j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe.” 143. § A Bit. 153. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „153. § Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minõsülõ –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.” 144. § A Bit. 157. §-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
2007/178. szám
d) lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.” 145. § A Bit. 178. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „178. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító, a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság. (2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a biztosító anyavállalatára vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásra, b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van, c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezõ vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van. (3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetõvé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.” 146. § A Bit. 179. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyû biztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság leányvállalata.” 147. § A Bit. 181. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult felügyeleti ellenõrzésre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.”
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
148. § A Bit. 186. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendõ, ha egy biztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a biztosító szavatoló tõkéjének, illetve saját tõkéjének valamelyik elemével.” 149. § A Bit. 188. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 178. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott biztosító korrigált szavatoló tõke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.” 150. § A Bit. 235. §-a a következõ b) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy] „b) a biztosításközvetítõi és a független biztosításközvetítõi hatósági képzés részletes szabályait, a hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi, független biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének követelményeit” [rendeletben állapítsa meg.] 151. § A Bit. 8. számú melléklete B) részének 3–11. pontjai helyébe e törvény 6. számú mellékletének 3–11. pontjai lépnek. 152. § A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 7. számú melléklete lép. 153. § (1) A Bit. 13. számú melléklet 1. pontjának d) alpontja a következõk szerint módosul, valamint e) és f) alpontokkal egészül ki: [A 33. § (4) bekezdésében meghatározott függõ biztosításközvetítõi (ügynöki, vezérügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik] „d) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy e) ,,biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal; vagy f) ,,független biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal.” (2) A Bit. 13. számú melléklet 2. pontja e) alpontja a következõk szerint módosul, valamint f) és g) alpontokkal egészül ki: [Amennyiben a függõ biztosításközvetítõ kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 17. pontjában foglalt „Jog-
13259
védelem” biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor rendelkeznie kell] „e) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy f) ,,biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal; vagy g) ,,független biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal.” (3) A Bit. 13. számú melléklet 3. pontja c) alpontja a következõk szerint módosul, valamint d) alponttal egészül ki: [A 45. §-ban meghatározott független biztosításközvetítõi (alkuszi, többes ügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik] „c) „biztosítási tanácsadó” szakképesítéssel; vagy d) ,,független biztosításközvetítõ” külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, biztosításközvetítõi tevékenység folytatására feljogosító okirattal.” 154. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:] „b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosítók, a viszontbiztosítók, a tõzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank elõzetes véleményének kikérésével;” (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4. §-a a következõ o) ponttal egészül ki: [Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a Felügyelet látja el] „o) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény” [hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]
Felhatalmazó rendelkezések 155. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét, b) a viszontbiztosítók belsõ adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát,
13260
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeresen szolgáltatandó adatok körét, d) a Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét, e) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díját rendeletben szabályozza.
2007/178. szám
6. a viszontbiztosítási és továbbengedményezési szerzõdés megkötése. II. A Felügyeletnek bejelentendõ kiszervezések: 1. az aktuáriusi feladatok; 2. az elektronikus adatfeldolgozás; 3. a kárrendezés; 4. a vagyonkezelési tevékenység.
Az Európai Unió jogának való megfelelés 156. § E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítõ felügyeletérõl. b) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
1. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez 1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. 2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a befolyásoló részesedés mértékét. 3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani. 4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.
2. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A viszontbiztosítói ügymenet kiszervezés I. A viszontbiztosító által ki nem szervezhetõ feladatok: 1. a viszontbiztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok; 2. a kockázat elvállalása; 3. a belsõ ellenõrzési tevékenység; 4. a mérlegelemzés és a szavatoló tõke számítás; 5. a személyzeti ügyekben való döntés;
3. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A minimális szavatoló tõke szükséglete (éves számítás) 1. A minimális szavatoló tõke szükséglete az elõzõ évhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint amilyen arányban a nettó függõkártartalék csökkent az elõzõ év végi záróállományhoz viszonyítva. Ezért a minimális szavatoló tõke szükséglete é æ f ö ù S = max êminçç 1 ,1 ÷÷ × S * , S 0 ú, ë è f0 ø û ahol: 2. f1 a tárgyévi záró nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függõkártartalék; 3. f0 a tárgyévi nyitó nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függõkártartalék; 4. S* az elõzõ évi minimális szavatoló tõke szükséglet; 5. S0 = max (E1, E2), azaz a bevételi indexként adódó elsõ eredmény és a kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.
Az elsõ eredmény (bevételi index) számítása 6. Az elsõ eredmény számítása a következõképpen történik: E 1 = ( a 1 × 018 , + a 2 × 016 , ) × c, ahol a jelölések értelme a következõ: 7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meg nem haladó része; 8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meghaladó része; 9. a az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó díjelõírás és az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó megszolgált díj közül a nagyobbik, azaz a = max( a w , a e ), ahol: 10. 1 a w = a w 1 +15 , × a w2 + a w3 , 3 és
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11. 1 a e = a e 1 +15 , × a e2 + a e3 , 3 ahol az egyes tagok jelentése a következõ: 12. aw1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdések tárgyévi bruttó díjelõírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelõírást is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven történik; b) a kor növekedésének megfelelõ matematikai tartalék képzésére kerül sor; c) a díj megfelelõ biztonsági pótlékot tartalmaz; d) a biztosító legkésõbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerzõdést; e) a szerzõdés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás csökkentésének lehetõségét az érvényben lévõ szerzõdések vonatkozásában is; 13. aw2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévi bruttó díjelõírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelõírást is, levonva viszont a törölt díjakat; 14. aw3 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 12. és 13. pontjaiban foglaltakon kívüli tárgyévi bruttó díjelõírás a nem élet ágban, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelõírást is, levonva viszont a törölt díjakat; 15. ae1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdések tárgyévre esõ bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek a 12. pont a)–e) alpontjaiban foglalt feltételeknek; 16. ae2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévre esõ bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat; 17. ae3 a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévre esõ bruttó megszolgált díj, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat; és ahol 18. c az utolsó három üzleti év káralakulása alapján számított saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kevesebb, azaz æd ö c = maxçç n ; 0,5 ÷÷ , d è b ø ahol 19. dn az utolsó három üzleti év kárfelhasználásának saját megtartásban maradó része, azaz d n = bn + Fn3 – Fn0 , és
13261
20. db az utolsó három üzleti év bruttó kárfelhasználása a viszontbiztosító részének levonása nélkül, azaz d b = bb + Fb 3 – Fb 0 , ahol 21. bn az utolsó három üzleti év kárkifizetésének és szolgáltatásának saját megtartásban maradó része; 22. Fn3 a nettó függõkártartalék a hároméves idõszak végén; 23. Fn0 a nettó függõkártartalék a hároméves idõszak kezdetén; 24. bb az utolsó három üzleti év bruttó kárkifizetése és szolgáltatása; 25. Fb3 a bruttó függõkártartalék a hároméves idõszak végén; 26. Fb0 a bruttó függõkártartalék a hároméves idõszak kezdetén.
A második eredmény (kárindex) számítása 27. A második eredmény számítása a következõképpen történik: E 2 = ( b1 × 0,26 + b2 × 0,23) × c, ahol a jelölések értelme a következõ: 28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meg nem haladó része; 29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meghaladó része; 30. b az átlagolási idõszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz b=
ù 1 ék × êå b j + Fk – F0 ú, k ë j =1 û
ahol 31. k az átlagolási idõszak hossza években: 3 év; kivéve, ha a biztosító utolsó évi díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra kötött szerzõdésekbõl származik; ekkor az átlagolási idõszak 7 év. Amennyiben a biztosító kevesebb ideje mûködik, akkor k a lezárt üzleti évek száma. Az átlagolási idõszak az utolsó lezárt üzleti évvel zárul. 32. bj az átlagolási idõszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz 1 b j = b j 1 +15 , × bj 2 + bj 3 , 3 ahol 33. bj1 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelõ direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdésekbõl, illetve az ilyen szerzõdések utáni aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idõszak j-edik évében; 34. bj2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredõ bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idõszak j-edik évében, ide-
13262
MAGYAR KÖZLÖNY
értve az aktív viszontbiztosításból eredõ kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét; 35. bj3 a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idõszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A Bit. 1. számú melléklet A) rész 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni; és ahol 36. Fk a bruttó függõkártartalék helyesbített értéke az átlagolási idõszak végén, azaz 1 Fk = Fk 1 +15 , × Fk 2 + Fk 3 , 3 37. F0 a bruttó függõkártartalék helyesbített értéke az átlagolási idõszak kezdetén, azaz 1 F0 = F01 +15 , × F02 + F03 , 3 ahol az egyes tagok jelentése a következõ: 38. Fk1 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelõ direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdésekbõl, illetve az ilyen szerzõdések utáni aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak végén; 39. Fk2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; 40. Fk3 a 38. és 39. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; 41. F01 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelõ direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzõdésekbõl, illetve az ilyen szerzõdések utáni aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak kezdetén; 42. F02 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredõ bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; 43. F03 a 41. és 42. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függõkártartalék értéke az átlagolási idõszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredõ bruttó függõkártartalékot; továbbá ahol 44. a 27. pontban szereplõ c tényezõ azonos a 18. pontban meghatározott c tényezõvel.
4. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez Megfeleltetési szabályok Azt a pénznemet, amelyben a viszontbiztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogsza-
2007/178. szám
bályoknak megfelelõen a következõ rendelkezések alapján kell meghatározni: 1. Ha a szerzõdésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni. 2. A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni. 3. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha egy szerzõdés által nyújtott fedezet semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a viszontbiztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos fizetõeszközében értendõk, amelyben a kockázat felmerül. 4. Nem élet-viszontbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérõen, abban az esetben, ha adott szerzõdés esetében valószínûsíthetõ, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a viszontbiztosító választhatja azt a lehetõséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt fõszabálytól való eltérésrõl és annak indokairól a viszontbiztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell. 5. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosítónak egy olyan kárt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérõ, más pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendõk, mindenekelõtt abban a pénznemben, amely a biztosító által fizetendõ kártérítést megállapító bírósági ítéleten vagy a viszontbiztosító és a viszontbiztosított közötti megállapodáson alapszik. 6. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosító egy szerzõdéshez kapcsolódó jövõbeli kárkifizetésének pénznemét a viszontbiztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtõl, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a viszontbiztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésrõl és annak indoklásáról tájékoztatnia kell. 7. A viszontbiztosító mentesülhet a 2. pontban elõírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévõ eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani. 8. A viszontbiztosítónak lehetõsége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget a 2. pontban foglalt eszközöktõl eltérõ eszközökben tartson. A különbözõ pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különbözõ pénznemekben lévõ összes kötelezettség összegénél.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A korrigált szavatoló tõke számítására alkalmazandó módszerek 1. Levonás és összeadás módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált tõke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) a viszontbiztosító szavatoló tõkéjének és a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjébõl az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege, b) a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosítóban lévõ befektetései könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõke szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükséglete arányos részének összege. Egy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõkéjének és szavatoló tõke szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tõke számításánál és a szavatoló tõke szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni. 2. Követelmény levonás módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tõke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõkéje, b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükséglete arányos részének az összege. A szavatoló tõke számításakor a befektetések bevonása során az Szmt.-ben meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 3. Számviteli konszolidáción alapuló módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tõke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszá-
13263
molóra vonatkozó elõírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja. Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító korrigált szavatoló tõke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tõke, b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezõ viszontbiztosító szavatoló tõke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tõke szükséglete – amely az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok figyelembevételével lett meghatározva – arányos részének összege vagy az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tõke szükséglet.
6. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez „B) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tõke szükséglete (éves számítás) 3. Az elsõ eredmény számítása a következõképpen történik: R 1 =V × 0,04 × d, ahol 4. V a saját kötésû és a viszontbiztosításba vett szerzõdések nem negatív matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék levonása nélkül; 5. d a matematikai tartalékok alapján számítható saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,85-nél kisebb: æV ö d = maxç n ;0,85 ÷ , ø èV ahol 6. Vn a saját kötésû és a viszontbiztosításba vett szerzõdések matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre esõ tartalék, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható összegek levonása után. 7. A második eredmény számítása a következõképpen történik: R 2 = ( s1 × 0,003 + s2 × 0,0015 + s3 × 0,001) × e, ahol 8. s1 az életbiztosítási szerzõdések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható
13264
MAGYAR KÖZLÖNY
összegek figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege, kivéve a 9. és a 10. pont szerinti szerzõdéseket; 9. s2 a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerzõdések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható összegek figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege; 10. s3 a 3 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerzõdések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás, illetve a Felügyelet által engedélyezett különleges célú gazdasági eszközökbõl behajtható összegek figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege; 11. e a kockázatnak kitett összeg alapján számítható saját megtartási arányszám, amelynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kisebb:”
7. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez „12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez Az Európai Unió jogának való megfelelés Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: 1. A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a továbbengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetésérõl. 2. A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl. 3. A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról. 4. A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK elsõ irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 5. A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási üzletág
2007/178. szám
tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörlésérõl. 6. A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról. 7. A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elõsegítõ intézkedésekrõl, és különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekrõl. 8. A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 9. A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK elsõ irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 10. A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl. 11. A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK elsõ irányelvnek elsõsorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történõ módosításáról. 12. A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK elsõ irányelvnek a hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történõ módosításáról. 13. A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. 14. A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elõsegítõ rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv módosításáról.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15. A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl. 16. A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsõsorban a gépjármû-felelõsségbiztosítás tekintetében történõ módosításáról. 17. A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elõsegítõ rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról. 18. A Bizottság 1991. május 30-i 91/323/EGK határozata a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról. 19. A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítõkrõl.
13265
25. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tõkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról. 26. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem életbiztosítási vállalkozások szavatoló tõkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról. 27. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási irányelve (konszolidált). 28. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítõ felügyeletérõl, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. 29. A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.
20. A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül esõ közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).
30. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.
21. A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv).
31. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésrõl.
22. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítõ felügyeletérõl. 23. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl, valamint a Tanács 73/239/EGK és a 88/357/EGK irányelvének módosításáról (negyedik gépjármû-felelõsségbiztosítási irányelv). 24. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.
32. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. 33. A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nõk és férfiak közötti egyenlõ bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történõ végrehajtásáról. 34. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.”
13266
MAGYAR KÖZLÖNY
2007. évi CLX. törvény a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról* 1. § A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.” 2. § Az Sztv. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „74. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítése) történhet a) személyesen, b) postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, c) szabálysértési jogsegély keretében. (2) Joghatások csak a szabályszerû kézbesítéshez kapcsolódhatnak. A kézbesítés akkor szabályszerû, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy, tértivevénnyel, jegyzõkönyvvel vagy határozatpéldánnyal igazoltan átvette. A hivatalos iratot a kézbesítés megkísérlésének napján szabályszerûen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetõleg a tértivevény aláírását a címzett megtagadta. (3) A tértivevénnyel feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon – az ellenkezõ bizonyításáig – kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a hivatalos irat a szabálysértési hatósághoz, bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. (4) Az elõvezetés esetén a határozatot a foganatosításkor kell az érintettnek átadni.” 3. § Az Sztv. a következõ alcímmel és 74/A. §-sal egészül ki: „A kézbesítési vélelem megdöntése 74/A. § (1) A 74. § (3) bekezdésében meghatározott kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elõ kérelmet, ha a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy b) a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el.
2007/178. szám
(2) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történõ tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül, de legkésõbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztõ határidõn belül terjeszthet elõ annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítésrõl intézkedett. (3) Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerõssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet – amely kérelemben a végrehajtási eljárás felfüggesztése kérhetõ – a végrehajtási eljárásról történõ tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül akkor is elõ lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt. (4) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemben elõ kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a kérelmezõ részérõl az önhiba hiányát valószínûsítik. (5) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemrõl annak beérkezését követõ nyolc napon belül az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság határoz, amely a kézbesítésrõl intézkedett. (6) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fûzõdõ jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni. (7) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes hatóságnak kell megküldeni. (8) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen panasznak van helye.” 4. § Az Sztv. 75. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)–(4) bekezdések számozása (3)–(5) bekezdésekre módosul: „(2) A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselõjével közli az eljárás alá vont személy felelõsségét megállapító jogerõs ügydöntõ határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.” 5. § Az Sztv. 86. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A 74/A. § (8) bekezdése alapján hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselõje, valamint a sértett és jogi képviselõje panaszt tehet.” 6. § Az Sztv. a következõ 116/A. §-sal egészül ki: „116/A. § Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elõ, és a kérelemben elõadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínûsítik, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthetõ.”
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13267
7. § (1) Az Sztv. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet.”
az 5000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 3000 forintot.”
(2) Az Sztv. 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be.”
12. § Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az Sztv. 35. §-ának f) pontja, 51. §-a (2) bekezdése a) pontjának második mondata, 111. §-ának (4) és (12) bekezdésébõl az „illetõleg a helyszíni bírságot” szövegrész, 111. §-a (13) bekezdésének c) pontja, a 143. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a 157. §-ának (7) és (8) bekezdése a hatályát veszti.
8. § Az Sztv. 147. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytõl, szakhatósági hozzájárulástól eltérõ módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen – beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethetõ tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak, c) védett élõ szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képzõdményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentõs mértékben zavar, d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti, százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.” 9. § Az Sztv. 161. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Vámorgazdaság 161. § (1) Aki vámszabálysértésbõl származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közremûködik – értékre tekintet nélkül – százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a vámhatóság hatáskörébe tartozik.” 10. § Az Sztv. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi, százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.” 11. § Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsülõ fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetõleg a köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
A Kormány rendeletei A Kormány 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelete a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történõ mentesítés eljárási szabályairól A Kormány az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 357. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, továbbá – a 9. § (2) bekezdése tekintetében – az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § (1) A Kormány az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) XXVII. Fejezete szerinti elsõfokú hatósági feladatok ellátására – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség Középmagyarországi Munkavédelmi Felügyelõségét (a továbbiakban: Felügyelõség) jelöli ki. (2) A Kormány a Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei esetében a Tv. XXVII. Fejezete szerinti elsõfokú hatósági feladatok ellátására a HM Központi Ellenõrzési és Hatósági Hivatalt jelöli ki. E szerv eljárására a 4–5. §-ban, valamint a 8. § (1)–(2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
13268
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Foglalkoztatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozó esetén e rendeletnek a foglalkoztatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a 2. § (2)–(3) bekezdésének, a 3. § (2) bekezdése a)–b) és d) pontjának és a 6. § kivételével. (4) Az e rendelet szerinti eljárásokban nincs helye a) elektronikus ügyintézésnek, b) újrafelvételi eljárásnak, c) méltányossági eljárásnak.
2. § (1) A foglalkoztató a mentesítés iránti kérelemmel érintett munkahelyen – a kérelem benyújtását megelõzõen – külön jogszabály szerint állapotfelmérést végez. Az állapotfelmérést valamennyi olyan, korkedvezményre jogosító munkakör tekintetében külön el kell végezni, amelyre a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alóli mentesítést kéri. (2) Az (1) bekezdés szerint elvégzett állapotfelmérést a foglalkoztató véleményezés céljából átadja a foglalkoztatónál – a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 21. §-ának (5) bekezdése szerint – képviselettel rendelkezõ szakszervezetnek. A szakszervezet az állapotfelméréssel kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a foglalkoztatóval. A határidõ elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a szakszervezet az állapotfelméréssel egyetért. (3) A foglalkoztató az állapotfelmérés céljáról és a mentesítési kérelem benyújtásának szándékáról az érintett biztosítottakat az állapotfelmérés elvégzését megelõzõen tájékoztatja. 3. § (1) A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítés iránti kérelmet a melléklet szerinti adatlapon az 1. § (1)–(2) bekezdése szerinti hatóságnál (a továbbiakban együtt: hatóság) – munkahelyenként és munkakörönként – kell benyújtani. (2) A foglalkoztatónak az adatlaphoz csatolnia kell a) a társasági szerzõdés, az alapító okirat vagy az alapszabály másolatát, b) cég esetén a kérelem benyújtását megelõzõ harminc napnál nem régebbi eredeti vagy hiteles másolati példányú cégkivonatot, c) az állapotfelmérést, d) a szakszervezetnek az állapotfelméréssel kapcsolatos véleményét.
2007/178. szám
zás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) szakértõként jár el. (2) Az OMFI a szakértõi véleményét a) az állapotfelmérés, valamint b) a (3) bekezdés szerinti helyszíni szemle alapján a foglalkoztató kérelmében megjelölt munkakörök tekintetében – a kirendeléstõl számított harminc napon belül – külön-külön készíti el. A hatóság az OMFI szakértõi véleményéhez kötve van. (3) A Felügyelõség – az OMFI szakértõi közremûködésével – a foglalkoztató kérelmében megjelölt munkahelyen helyszíni szemlét tart. A Felügyelõség a helyszíni szemle keretében – az OMFI szükséges ellenõrzõ méréseinek figyelembevételével – a) ellenõrzi, hogy az állapotfelmérésben foglalt körülmények a valóságnak megfelelnek-e, b) megvizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben foglalkoztatottak esetében a vizsgált munkahelyen a Tv. 355. §-ának (1) bekezdésében foglaltak fennállnak-e, illetve milyen mértékben állnak fenn.
5. § (1) Az e rendelet szerinti eljárásban a) ionizáló sugárzás hatása alatt végzett munka esetében az Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, b) közlekedésnél végzett munka esetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatósága, c) bányászatban végzett munka esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, d) villamosenergia-iparban végzett munka esetén a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a munkahely szerint illetékes szerve szakhatóságként vesz részt. (2) A szakhatóság az állásfoglalását – a 4. § (3) bekezdésének a)–b) pontjában foglaltak vizsgálatára figyelemmel – harminc napon belül adja meg.
6. § Ha a foglalkoztató az adott munkahelyen legalább tíz, a folyamatban lévõ eljárással érintett biztosítottat foglalkoztat, az eljárásban hatósági közvetítõ vehetõ igénybe.
4. §
7. §
(1) Az e rendelet szerinti eljárásban – az 5. §-ban foglaltak kivételével – az Országos Munkahigiénés és Foglalko-
(1) A kérelemrõl a hatóság a benyújtást követõ hatvan napon belül dönt.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az e rendelet szerinti eljárásban felettes szervként a) az 1. § (1) bekezdése szerinti esetben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség, b) az 1. § (2) bekezdése szerinti esetben a honvédelmi miniszter jár el.
13269
(4) Ha a hatóság a mentesítést jogerõsen visszavonja, az ellenõrzés során felmerült szakértõi díjat és költségeket a foglalkoztatónak meg kell fizetnie.
9. §
(3) A mentesítési eljárásban hozott határozatot – annak jogerõre emelkedését követõen haladéktalanul – közölni kell az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal foglalkoztató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságával, valamint a munkahely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósággal is.
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõségrõl szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 8/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:
8. §
„Egyéb hatósági feladatok
(1) A Tv. 355. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti hatósági ellenõrzést végzõ szerv haladéktalanul értesíti a hatóságot, ha ellenõrzése során olyan körülményeket állapít meg, amelyek valószínûsítik, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn.
8/A. § Az OMMF, illetõleg a Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelõség a külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítéssel kapcsolatos feladatokat.”
(2) A mentesítés feltételeinek ellenõrzésébe az OMFI-t, illetve az 5. § (1) bekezdése szerinti szakhatóságokat akkor kell bevonni, ha a) olyan kérdésben kell állást foglalni, amely az OMFI feladatkörébe, illetve a szakhatóság feladat- és hatáskörébe tartozik, illetõleg b) a hatóság a mentesítés visszavonását látja szükségesnek.
(3) Az R. mellékletének elsõ sora helyébe a következõ rendelkezés lép: „– OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelõsége, székhelye Budapest, illetékességi területe – a 8/A. §-ban foglalt eltéréssel – Budapest, Pest megye” (4) A (2)–(3) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E rendelkezés a hatálybalépést követõ második napon hatályát veszti.
(3) Ha a hatóság a mentesítést visszavonja, a 7. § (3) bekezdése szerint jár el. A hatóság mentesítést visszavonó határozata ellen benyújtott fellebbezést a 7. § (2) bekezdése szerinti szerv bírálja el.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
Melléklet a 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez Kérelem a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történõ mentesítés megállapítására I. 1.
A foglalkoztató, egyéni vállalkozó neve (megnevezése), székhelye:
...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ......................................................................................
2.
A foglalkoztató képviselõjének neve:
......................................................................................
3.
A munkahely címe és megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri:
...................................................................................... ...................................................................................... ......................................................................................
4.
A munkakör megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri:
...................................................................................... ......................................................................................
13270
MAGYAR KÖZLÖNY
5.
A munkaköri tevékenység leírása (munkaköri leírás csatolandó):
6.
A 4. pont szerinti munkakörben foglalkoztatottak száma:
2007/178. szám
Összesen: ......... fõ, ebbõl férfi: ............. fõ
7.
Cégszerû aláírás:
8.
Intézkedések ismertetése
nõ: ............... fõ
a) a korkedvezményre jogosító munkakörben történõ ...................................................................................... foglalkoztatással járó, a korkedvezményre jogosító ...................................................................................... munkakörülmények javítása érdekében: ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ......................................................................................
9.
b) különös tekintettel a korkedvezményre jogosító korábbi munkakörülmények megszüntetése érdekében:
...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ......................................................................................
A 8. pont szerinti intézkedések eredményes voltát alátámasztó állapotfelmérés dokumentációja (mûszeres vizsgálatokat indokoló esetekben mérési jegyzõkönyvekkel):
...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ......................................................................................
2007/178. szám 10.
MAGYAR KÖZLÖNY
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nyilatkozata, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak körében a kérelem benyújtását megelõzõen a foglalkoztató által kezdeményezett és a foglalkozás-egészségügyi orvos által elvégzett soron kívüli alkalmassági vizsgálat során foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja nem fordult elõ:
13271
...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... ...................................................................................... foglalkozás-egészségügyi orvos aláírása, pecsét:
11.
A foglalkoztatónál képviselettel rendelkezõ szakszer- neve: ...................................................................... ...... vezetre vonatkozó adatok ...................................................................................... székhelye: .................................................................... ...................................................................................... képviselõjének neve: ....................................................
II. A kérelem I. részének 3. pontja szerinti munkahelyen az I. rész 4. pontja szerinti munkakörben foglalkoztatott, a mentesítési kérelemmel érintett biztosítottakra vonatkozó adatok Név (családi és utónév, valamint születési név)
Lakóhely
Tartózkodási hely
13272
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 343/2007. (XII. 19.) Korm. rendelete az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerzõdéskötési és eljárási kérdésekrõl szóló 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. §-a (14) bekezdésének a) pontjában és az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
2007/178. szám
szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (Kr.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tárgyév utolsó hónapjában a havi kifizetést követõen és az átcsoportosítások után az egyes szakfeladatokon még rendelkezésre álló elõirányzat az éves – fekvõbetegszakellátás esetében a tárgyév április és szeptember hónap közötti idõszakra elszámolható, éves szintre hozott – teljesítmény arányában osztható fel és fizethetõ ki a pénzügyminiszter egyetértésével.”
3. § Az R. az e rendelet melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2008. január 1-jén hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerzõdéskötési és eljárási kérdésekrõl szóló 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 3/D. §-sal egészül ki: „3/D. § (1) Az összevont szakellátás 2007. évi elõirányzatából a 3/C. §-ban meghatározottakon túl további 5 milliárd forintos keret a 3/C. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelõen kiegészítõ díjazásként kerül felosztásra. (2) Az (1) bekezdés alapján kiegészítõ díjazásban részesülõ intézmények körét és a kiegészítõ díjazás együttes összegét a 6. számú melléklet tartalmazza. (3) Az (1)–(2) bekezdés alapján megállapított összegek 2007. december hónapban kerülnek utalványozásra. (4) Az egészségügyi szakellátás struktúraátalakításával összefüggõ mûködési többletkiadások kompenzálására megállapított 2007. évi elõirányzatnak a Kr. 27. § (19) bekezdése alapján történt kifizetést követõen még rendelkezésre álló összege a struktúraátalakítással érintett fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére a 2007. április 1-jén vagy azt követõen kötött finanszírozási szerzõdések alapján nyújtott és a 2007. évre elszámolható teljesítményük arányában kerül felosztásra.”
2. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól
Melléklet a 343/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez „6. számú melléklet a 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez Kiegészítõ díjazásban részesülõ fekvõbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók köre (2007. december) Szolgáltató
E Ft
01
0764
Bethánia Rehab. Otthon Alapít.
514,1
01
1034
Komló, V. Kh.-Ri.
01
1049
Pécs, Baranya megyei Kórház
31 255,3
01
1052
Mohács, V. Kh.-Ri.
16 434,6
3 089,3
01
2912
Pécsi Tudományegyetem OEKK
01
9014
Szociális Háló Egyesület
206 838,3
01
A062 Leo Amici 2002 Alapítvány
01
A316 Siklósi Kórház Kht.
01
C252 INDIT Közalapítvány
671,4
01
E971 Betegápoló Irgalmas Rend
369,8
01
H770 Harkány, Zsigmondy Gyógyf. Kht.
01
K221 Kovácsszénája, Mérföldkõ Egyes.
01
K327 Szigetvári Eü. Kft.
388,0 512,8 1 492,9
7 247,5 306,4 16 352,7
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szolgáltató
02
1084
Baja, V. Kh.-Ri.
02
1122
Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza
E Ft
28 276,3
13273 Szolgáltató
E Ft
07
1663
Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC
31 336,1
07
2914
Sopron, Állami Szanatórium
15 053,4
104 918,7
02
1129
Kalocsa, V. Kh.-Ri.
18 048,0
08
1683
Berettyóújfalu, Területi Kh.
23 989,3
02
1135
Kiskunfélegyháza, V. Kh.-Ri. Gyf. Re. Kp.
7 925,2
08
1694
Debrecen, Kenézy Gy. M. Kh.
50 649,5
08
2894
DE OEC, Debrecen
02
E456 Kiskunhalas, Semmelweis Kh. Kht.
35 645,7
08
C872 Hospit Kkt., Hajdúnánás
09
1806
Eger, Markhot F. M. Kh.
64 104,2
09
2899
Mátrai Gyógyintézet
11 095,5
09
K007 Hatvani Kórház Kft.
16 767,8
09
K401 Gyöngyös Kórház Eü. Sz. Kft.
16 792,2
10
1865
Esztergom, Vaszary Kolos Kórház
24 657,0
03
1243
Orosháza, V. Egy. Gy.-M. Int.
18 436,0
03
1248
Gyula, Pándy Kálmán M. Kh.-Ri.
87 944,6
03
1249
Békéscsaba, Réthy Pál V. Kh.-Ri.
29 097,1
270 333,3 1 166,4
03
H573 Szarvasi Szakorv. Eü. Szolg. Kft.
460,1
03
K341 Békés m-i Idõsek és Szb. Otth.
688,9
04
1301
Edelény, Koch Róbert Kh.
5 766,5
10
1869
Kisbér, Batthyány Szakkórház
04
1332
Izsófalva, Pszich. Szakk.
3 247,7
10
1871
Komárom, Selye János Kh.
04
1335
Kazincbarcika, V. Kh.
11 444,4
10
1876
Tatabánya, Szt. Borbála Kórház
04
1349
Miskolc, BAZ M. Kh. Egyetemi Okt.
135 125,1
10
1883
Oroszlány, V. Szakorv. Ri.
1 651,8
04
1368
Ózd, Almási Balogh Pál Kh.
10
1894
Tata, V-i Rehab. Szakkh. és Ri.
3 529,5
10
A952 Magyar-Kékkereszt Egyesület
613,5
10
C771 Hospice Szeretetszolg. Alapítv.
895,1
20 214,4
04
1394
Miskolc, Szent Ferenc Kórház
6 737,9
04
1403
Szikszó, II. Rákóczi F. Kórház
6 057,2
04
1407
Sátoraljaújhely, Erzsébet V. Kh.
22 298,7
04
3570
Máltai Gondoskodás Kht.
1 427,2
04
9152
Mezõkövesd, Mozgássz. Rehab. Kp.
6 610,6
04
K459 Miskolci Egészségügyi Központ
59 326,9
05
1454
Hódmezõvásárhely, Erzsébet Kh.-Ri.
13 296,6
05
1460
Makó, Dr. Diósszilágyi S. V. Kh.
10 287,4
05
1484
Deszk, Mellkasi Betegs. Szakkh.
11 660,7
05
1487
Szentes, Cs. M. Önk. dr. Bugyi I. Kh.
38 391,2
05
2917
SZTE Szent-Györgyi A. Kl. Közp.
05
3199
Szeged, Dr. F. T. Ifj. Drogcentr.
06
1568
Székesfehérvár, Szt. György MKh.
06
1583
Mór Városi Kórház-Rendelõint.
205 817,6 119,0 103 192,8 2 911,9
2 710,1 4 554,2 60 165,0
10
H615 Dorogi Szt. Borbála Szakkh. Kft.
11
1903
Balassagyarmat, Dr. Kenessey V. Kh.
21 302,3
3 162,3
11
1928
Salgótarján, Szent Lázár M. Kh.
50 344,5
11
1945
Pásztó, Margit Kórház
12
1974
Cegléd, Toldy F. Kh.-Ri.
33 429,5
12
2010
Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
58 517,2
12
2026
Nagykõrös V. Ö. Rehab. Szakkh. Ri.
6 271,6
12
2049
Szent Rókus Kórház, Bp.
3 090,3
12
2073
Tüdõgyógyintézet Törökbálint
19 491,6
12
2095
Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh.
37 735,5
12
2911
Pomáz, Gálfi Béla Kht.
12 989,9
12
3066
M. M. Sz. Sz., Vác
3 389,4
2 566,1
12
A181 E. P. K. Rehabilitációs Otthon
520,9
12
B305 Veresegyház, Misszió Eü. Kp. Kht.
1 393,8 1 468,8
06
A076 Sirály Kht.
1 008,7
12
C613 Europ-Med Kft., Budaörs
06
A124 MRE KIMM Drogterápiás Otthona
414,7
12
C843 Segítõ Kéz Alapítvány, Gödöllõ
423,8
06
C975 Napfény 2001 Kht.
772,1
12
E924 Nemzetközi Magánkórház, Telki
1 361,1
06
H681 Dunaújváros, Szent Pantaleon Kh. Kht.
12
H347 Szigethalom, Egy. Szoc. G. Á. Int.
07
1601
Csorna, Margit Kh.
6 566,4
13
2137
Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh.
94 611,8
07
1630
Kapuvár, Lumniczer S. Kh.-Ri.
6 861,1
13
2146
Marcali, V. Kh.
12 282,5
07
1640
Gyõr, Petz A. Megyei Oktató Kh.
91 987,4
13
2152
Nagyatád, V. Kh.
11 925,2
07
1644
Mosonmagyaróvár, Karolina Kh.
15 067,5
13
2162
Siófok, V. Kh.
24 495,7
50 788,8
305,7
13274
MAGYAR KÖZLÖNY Szolgáltató
E Ft
13
H192 Diótörés Alapítvány
13
H275 Kaposvári Egyet. Eg.tud. Centrum
14
2209
Fehérgyarmat, Szatmár-Beregi Kh.
25 358,0
14
2219
Nagykálló, M. Önk. Pszich. Szakkh.
12 335,4
14
2224
Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh.
2007/178. szám Szolgáltató
E Ft
362,0
20
0765
HT MEDICAL CENTER Kft.
1 037,8
3 672,1
20
2872
Bethesda Gyermekkórház, Bp.
8 427,7
20
2873
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp.
68 336,1
20
2877
Heim Pál GyermekkórházRend.int.
34 213,9
20
2878
Szent István Szt. László Kh.-Ri.
113 466,1
20
2879
Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp.
73 085,8
20
2880
Szent János Kórház-Ri., Bp.
92 541,3
20
2885
Szent Margit Kórház, Bp.
25 464,7
20
2886
Péterfy Sándor U. Kórház, Bp.
20
2887
Nyírõ Gyula Kórház, Bp.
18 516,2
20
2889
Szent Imre Kórház, Fõvárosi Önk.
71 248,7
20
2890
Károlyi Sándor Kórház, Bp.
36 977,8
160 158,4
14
2230
Kisvárda, Felsõ-Szabolcsi Kh.
27 175,3
14
2242
Mátészalka, Területi Kórház
23 011,2
15
2324
Szolnok, Hetényi G. M. Kh.
78 111,1
15
2377
Jászberény, Erzsébet Kh.-Ri.
13 463,5
15
2378
Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri.
18 367,5
15
8002
MÁV Kórház és Rendint., Szolnok
15
C338 Kunhegyes, Eü. Kht.
6 545,9 837,0
107 838,0
20
2891
Uzsoki U. Kórház, Bp.
20
2892
Visegrádi Rehab. SzKh. és Gyógyf.
100 840,3
20
2896
Gottsegen György Orsz. Kard. Int.
64 059,8
7 345,2
15
K126 Mezõtúr, V. Kh.-Ri. Eü. Szolg. Kft.
5 698,7
16
2392
Bonyhád, V. Kh.-Ri.
2 280,3
16
2425
Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh.
77 005,3
20
2897
OKTPI
32 703,1
16
4712
Dombóvári Szent Lukács Eü. Kht.
18 034,1
20
2902
OPNI
15 040,1
16
A132 KIMMTA Alapítvány, Zsibrik
20
2903
OITI
26 698,7
17
2524
20
2906
ONKI
128 281,3
20
2907
ORFI
12 860,4
20
2910
OSEI
2 662,5
20
2913
OORI
20
2915
Semmelweis Egyetem
20
4026
MAZSIHISZ, Bp.
Celldömölk, Kemenesaljai Kh.
17
2531
Sárvár, V. Kh.-Ri.
17
E966 Körmend, Dr. Batthyányi Kh. Kft.
447,7 5 119,6 4 412,9 3 225,3 112 502,7
17 473,9 267 687,8
17
K472 Markusovszky Vas Megyei Kórház
18
2535
Ajka, Magyar Imre Kórház
21 579,9
20
5086
Magyar Hospice Alapítvány
18
2572
Veszprém, Csolnoki F. M. Kh.-Ri.
82 434,7
20
5092
Bp-i Módszertani Szoc. Kp. és I.
1 783,9
18
2586
Pápa, Gr. Esterházy Kh.Szakamb.
13 999,1
20
6072
Budapesti Szent Ferenc Kórház
1 710,3
20
7990
Vadaskert Alapítvány
2 014,1
8213
Emberbarát Alapítvány
1 523,2
KAÁLI Intézet Kft.
5 597,3
7 936,0 386,7
18
2601
Farkasgyepû, M. Tüdõgyógyint.
9 905,4
20
18
2611
Zirc, V. Erzsébet Kh.
1 707,5
20
8714
18
2893
Balatonfüred, Állami Kórház
24 105,4
20
B311 Mindent a betegekért Alapítv.
1 226,0
B439 Vasút Egészségügyi Kht.
6 435,0
18
B054 Alkohol-Drogsegély Ambulancia
522,3
20
18
C149 Pannon Reprodukciós Int. Kft.
785,2
20
C030 Sterilitás Kft., XI. ker.
18
H505 Palotahosp Kft., Várpalota
3 274,8
20
C069 Budai Irgalmas Rend Kórház Kht.
3 925,0
20
C247 Forgács Int. Eü. Szolg. Bt., XX. k.
10 476,1
20
C278 Kelen Kórház Kft. E361 Segély Helyett Esély Alapítv.
1 131,7 1 860,5
18
K086 Dr. Deák J. Kh. Gyógybarlang Kft.
19
2703
Keszthely, V. Kh.-Ri.
19
2734
Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház
75 712,0
20
19
2747
Nagykanizsa, V. Kh.-Ri.
40 621,2
20
H502 Budai Gyermekkórház és Ri. Kht.
19
H098 Hévíz, Szent A. Reumakh. Gyf. Kht.
8 039,8
20
H915 Budai Egészségközpont Kft.
20
K403 Állami Egészségügyi Központ
20
0711
Oltalom Karitatív Egyesület
834,8
Összesen
649,1 21 954,9 435,3 303,0
6 635,1 130 105,9 4 870 000,0
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Kiegészítõ díjazásban részesülõ járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók köre (2007. december) Szolgáltató
Dunavecse, Városi Önkormányzat
E Ft
02
1113
02
B038 Bácsalmási Eü. Szolg. Kft.
1 175,5 1 816,4
02
E456 Kiskunhalas, Semmelweis Kh. Kht.
1 161,9
03
0668
VIS MEDICA Kft.
1 478,8
13275 Szolgáltató
E Ft
13
A216 Fonyód Eü. Kht.
15
2344
Kunszentmárton, Városi Eü. Kp.
15
2372
Törökszentmiklós, Egy. Gy-M. Int.
2 036,0
16
2436
Paks, Rendelõintézet
2 521,8
19
2723
Lenti, Dr. Hetés F. Sz. Ri. Összesen
2 645,5 870,6
1 283,5 130 000,0
03
1191
Békés, V. Egy. Eü. Int.
3 729,9
03
1207
Gyomaendrõd, Eü. és Szoc. Int. G.
1 758,1
03
H573 Szarvasi Szakorv. Eü. Szolg. Kft.
2 933,6
04
1345
Tiszaújváros, V. Ri.
4 576,4
04
1355
Mezõkövesd Ri.
3 014,4
04
1391
Sárospatak, V. Ri.
2 765,9
A Kormány 344/2007. (XII. 19.) Korm. rendelete
04
1400
Szerencs, ESZEI
3 880,2
a Kistérségi Koordinációs Hálózatról
05
1444
Csongrád, Dr. Szarka Ö. Egy. Eü. I.
1 950,5
05
B169 Kisteleki Eü. Kht.
2 384,3
06
H059 Bicskei Eü. Közp. Szolg. Kft.
6 112,2
08
1710
2 259,1
08
K450 Püspökladány, V. Egy. Eü. Int.
1 879,0
09
1842
Heves, V. Eü. Szolg.
1 923,4
09
3245
Füzesabony, Eü. Központ
10
1883
Oroszlány, V. Szakorv. Ri.
10
E226 Dorogi Szt. Borbála Kht.
2 886,4
12
1966
Aszód, Szakorv. Ri.
1 587,0
12
1980
Dr. Halász G. Szakorv. Ri., Dabas
6 794,5
12
1984
Dunakeszi Város Szakorv. Ri.
2 904,9
12
1996
Gyömrõ, Szakorvosi Rendelõint.
1 749,8
12
1999
Gödöllõ, Tormay Károly Eü. Közp.
3 692,1
12
2023
Monor Szakorvosi Rendelõint.
3 816,0
12
2027
Nagykáta, Szakorv. Ri.
2 698,0
12
2041
Pilisvörösvár, Szakorv. Ri.
2 764,4
12
2052
Szentendre, Egészségügyi Int.
4 194,3
12
2057
Szigetszentmiklós, Szakorv. Ri.
7 386,0
12
2090
Vecsési Egészségügyi Szolgálat
4 303,0
12
2103
Érd, Szakorvosi Rendelõintézet
7 219,1
12
3041
Ráckeve, Szakorvosi Rendelõint.
2 384,3
12
3370
Szob, Szakorvosi Rendelõ
12
B305 Veresegyház, Misszió Eü. Kp. Kht.
2 043,6
12
C613 Europ-Med Kft., Budaörs
9 316,6
12
H199 Men For Care Kft.
3 532,1
13
3205
1 761,2
Hajdúszoboszló, V. Egy. Eü. Int.
Barcs, Járóbetegellátó Intézm.
A Kormány a terület- és fejlesztéspolitika egyes szakpolitikai céljai kistérségi szintû megvalósulásának elõsegítésére, az Alkotmány 35. § (2) bekezdésben kapott eredeti jogalkotói jogkörében, a következõket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
743,2 3 555,2
511,3
1. § (1) Az uniós fejlesztési források és a hazai területi alapú támogatások felhasználásának elõsegítését, a kistérségek együttmûködési tevékenységének fejlesztését, a hátrányos helyzetû kistérségek felzárkózásának gyorsítását a Kormány a Kistérségi Koordinációs Hálózat (a továbbiakban: Hálózat) mûködtetésével látja el. (2) A Hálózat tevékenységének felügyeletét a területfejlesztésért és a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A miniszter a Hálózat irányításának jogát – a 2. § (2) bekezdésben meghatározott jogkörök fenntartása mellett – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) elnöke útján látja el.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Hálózat központi, regionális és kistérségi szintû feladatait ellátó szervezetekre és személyekre. (2) A miniszter az 1. § (2) bekezdésben meghatározott jogkörében: a) jóváhagyja a hálózatnak az NFÜ elnöke által elõterjesztett éves munkatervét és beszámolóját; b) általános iránymutatást ad a Hálózat mûködésével kapcsolatban;
13276
MAGYAR KÖZLÖNY
c) beszámolót, jelentést, tájékoztatót kérhet a Hálózat mûködésével, tevékenységével, ellátott feladataival kapcsolatban. (3) Az NFÜ elnöke a rendeletben meghatározott feladatainak ellátása során együttmûködik a Vidékfejlesztési Tanácsadói Hálózat irányítását végzõ intézmény vezetõivel.
A HÁLÓZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Központi Fejlesztési Programiroda 3. § (1) A Hálózat központi szerve a Központi Fejlesztési Programiroda, mely az NFÜ keretei között mûködik. (2) A Hálózat központi koordinációjával kapcsolatos feladatokat a Központi Fejlesztési Programiroda látja el, mely e feladatkörében: a) koordinálja és összehangolja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó szakpolitikai szempontokat és a Hálózat által ellátott feladatokat; b) értékeli és elemzi a Hálózat munkáját; c) elkészíti a Hálózat éves munkatervét, valamint elõkészíti és döntésre elõterjeszti a hálózat beszámolóját; d) elõkészíti a Hálózat egészét érintõ stratégiai döntéseket.
Regionális hálózati igazgatók feladatai 4. § (1) Valamennyi az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatban meghatározott tervezési-statisztikai régióban regionális hálózati igazgató mûködik. A regionális hálózati igazgatót feladatai ellátásában legfeljebb 2 fõs titkárság segíti. (2) A regionális hálózati igazgató illetékességi területén gondoskodik a kistérségi koordinátori hálózat mûködtetésérõl. Ennek keretében feladatai különösen: a) figyelemmel kíséri, értékeli és segíti az illetékességi területén mûködõ a kistérségi koordinátorok e rendeletben foglalt tevékenységét; ennek keretében közvetíti a kistérségi koordinátorok felé a minisztérium egyes szakpolitikájához, valamint a Kormány területpolitikájának érvényesítéséhez szükséges információkat, tájékoztatja õket a regionális fejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok tervezett intézkedéseirõl és döntéseirõl; b) kapcsolatot tart a dekoncentrált államigazgatási és szakmai szervezetekkel, a térségi közigazgatási, érdekvédelmi, civil szervezetekkel, valamint a tudományos élet szereplõivel;
2007/178. szám
c) a kistérségi koordinátorok közremûködésével területpolitikai szempontból figyelemmel kíséri és értékeli az adott régióban a fejlesztési programok és tervek megvalósulását; d) figyelemmel kíséri a régiót érintõ fejlesztési források, területi alapú támogatások pályázatait, a folyamatban levõ pályázatok sorsát, útmutatást nyújt a pályázatokon való részvétel támogatásához, ösztönzéséhez; e) a kistérségi koordinátorok részére továbbítja, illetõleg összegyûjti tõlük a kormányzati – különösen a terület-, gazdaság- és intézményfejlesztési, támogatási rendszerekkel összefüggõ – tevékenység ellátásához, illetve végrehajtásához szükséges információkat; f) kistérségi koordinátorok által készített jelentések alapján elemzéseket, beszámolókat készít a Központi Fejlesztési Programiroda részére; g) együttmûködik a Vidékfejlesztési Tanácsadói Hálózat regionális szintû vezetõivel.
Kistérségi koordinátorok feladatai 5. § (1) A kistérségekben – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kistérségenként egy kistérségi koordinátor mûködik. (2) Két kistérségi koordinátor mûködik: a) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetû kistérségnek minõsülõ kistérségekben; b) a miniszter külön döntése alapján az egyes kiemelt területfejlesztési és fejlesztéspolitikai célok megvalósításában érdekelt kistérségek esetében. (3) A kistérségi koordinátor az illetékességi területén különösen az alábbi feladatokat látja el: a) biztosítja a Kormány területpolitikájának kistérségi szinten való megjelenítését; b) a Vidékfejlesztési Tanácsadói Hálózat szakembereivel közösen, egymással egyeztetett feladatmegosztásban közremûködik a fejlesztési projektek azonosításában, elõkészítésében és megvalósításuk támogatásában; c) a Vidékfejlesztési Tanácsadói Hálózat szakembereivel közösen, megfelelõ rendszerességgel, ügyfélszolgálati napot tart; d) tájékoztatást ad a folyamatban levõ hazai és közösségi pályázati lehetõségekrõl, a pályázatokkal összefüggõ finanszírozási kérdésekrõl, a területfejlesztési kompetenciába tartozó elfogadott tervek tartalmáról; e) külön felkérés alapján adatokat gyûjt a terület- és regionális fejlesztés megalapozásához, a fejlesztési elképzelések kidolgozásához; f) a fejlesztések sikeres megvalósítása érdekében rendszeresen tájékoztatja a regionális hálózati igazgatót a kistérségi szereplõktõl érkezõ javaslatokról, kezdeményezésekrõl, kérdésekrõl;
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
g) területfejlesztési szempontból figyelemmel kíséri és értékeli az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) operatív programjainak megvalósulását, valamint a decentralizált területfejlesztési források felhasználását; h) figyelemmel kíséri a kistérségben elõkészítendõ jelentõsebb fejlesztési projekteket az ötlettõl annak megvalósításáig, közremûködik a projektek kidolgozásának, szükség esetén a projektek átdolgozásának ösztönzésében, szervezési segítséget nyújt ezek kidolgozásához, pályázatok benyújtásához; i) közremûködik a központi közigazgatási szervek, a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú, illetve fejlesztési tanács által alapított, fejlesztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek, valamint nonprofit szervezetek, önkormányzati szövetségek, kamarák, országos kisebbségi önkormányzatok kistérséget érintõ programjainak megvalósításában; j) közremûködik a nemzetközi, hazai és kistérségi területfejlesztési források felkutatásában, azok koordinált felhasználásában, a kitûzött területfejlesztési célok szerinti hasznosításában; k) elõre-, illetve haladéktalanul jelzi a regionális hálózati igazgatónak a kistérségben az életkörülményeket befolyásoló gazdasági-társadalmi, illetve környezeti konfliktushelyzetek kialakulását; l) évente összegzést készít a kistérséget érintõ jelentõsebb változásokról, fejlesztésekrõl.
A HÁLÓZAT MUNKATÁRSAINAK JOGÁLLÁSA 6. § (1) A 3. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével a Hálózat munkatársai tevékenységüket a regionális fejlesztési ügynökséggel (a továbbiakban: RFÜ) kötött, teljes munkaidõben történõ foglalkoztatást eredményezõ munkaszerzõdés alapján látják el, kiválasztásuk nyilvános pályázat útján történik. Az RFÜ biztosítja a hálózat munkatársainak az RFÜ egyéb szervezeti egységeitõl való teljes szakmai függetlenségét. (2) Az (1) bekezdésben foglalt munkatársak foglalkoztatásáról az RFÜ által létrehozott pályázati bíráló bizottság elõterjesztése alapján – az NFÜ elnökének egyetértésével – az RFÜ vezetõje dönt. A kistérségi fejlesztési tanács, illetve a többcélú kistérségi társulás véleményt nyilvánít az illetékességi területén mûködõ kistérségi koordinátor kiválasztásával kapcsolatban.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 7. § (1) A Hálózat munkatársa munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, mû-
13277
vészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység, továbbá a közérdekû önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. (2) A Hálózat munkatársa nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. (3) A Hálózat munkatársa pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. (4) A Hálózat munkatársa és annak közeli hozzátartozója nem lehet: a) megyei közgyûlés elnöke, alelnöke, fõpolgármester-helyettes, alpolgármester; b) fõpolgármester, polgármester; c) helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, illetve országgyûlési képviselõ; d) a megyei közgyûlés hivatalának, a polgármesteri hivatalnak vagy a körjegyzõségnek a köztisztviselõje; e) az önkormányzati társulás vagy a többcélú kistérségi társulás vezetõje vagy alkalmazottja; f) a kistérségi, térségi, regionális fejlesztési tanács, valamint megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetének vezetõje vagy alkalmazottja; g) a legutóbbi választásokon a b)–c) pont szerinti tisztségek jelöltje; h) a legutóbbi kormányzati ciklusban az a) pont szerinti tisztséget betöltõ személy. (5) A Hálózat munkatársa és annak közeli hozzátartozója: a) nem lehet pályázatíró, és pályázó szervezetnek semmilyen hányadban közvetett vagy közvetlen tulajdonosa, vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, továbbá pályázatíró, és pályázó szervezettel nem állhat semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban; b) nem vehet részt gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjeként, vagy azzal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állóként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy eseti megbízásként illetékességi területén a fejlesztési források elnyerését lehetõvé tevõ pályázat írásában; c) nem állhat az illetékességi területén fejlesztési forrásokat elnyert (kedvezményezett) szervezettel tulajdonosi munkaviszonyban vagy munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. (6) Az összeférhetetlen helyzetet az érintett személynek annak felmerülésétõl számított legkésõbb 15 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelentenie. A munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett személyt 30 napos határidõvel az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel. A határidõ eredménytelen eltelte, valamint az összeférhetetlenség fenti határidõben történõ és az érintett személy önhibájából bekövetkezett elmaradása esetén a munkáltatói jogok gyakorlója a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
13278
MAGYAR KÖZLÖNY ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) A kistérségi koordinációs hálózat az ÚMFT Tanácsadó Hálózat és az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat feladatait veszi át. (3) A kistérségi koordinációs hálózat tevékenységének teljes körû megkezdését követõen, 2008. március 31-én hatályát veszti „Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat” programról, az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális és helyi szintû pályázati támogató rendszerérõl szóló 15/2006. (XII. 25.) MeHVM rendelet. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelete a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységekrõl szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. §-a (1) bekezdésének c), d) és f) pontjában, illetve a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
1. § A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm.
2007/178. szám
rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a befektetési vállalkozásra és a hitelintézetre (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységekrõl szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. §-ának e)–g) és i)–k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást végez.”
2. § Az R. 2. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet alkalmazásában 1. általános piaci kockázat: az értékpapír egyedi jellemzõihez nem kapcsolható, kamatszínvonal változás vagy széles körû részvénypiaci mozgás nyomán bekövetkezõ árfolyamváltozás kockázata, amelyet a kibocsátó tevékenysége nem befolyásol, 2. átváltható értékpapír: olyan értékpapír, amely a kibocsátója által meghatározott feltételek szerint, tulajdonosának egyoldalú döntése alapján egy másik értékpapírra, általában a kibocsátó részvényére változtatható át, 3. belsõ fedezeti ügylet: olyan pozíció, amely teljesen vagy legalább 80%-os mértékben ellentételez egy nemkereskedési könyvi pozíciót vagy több nem-kereskedési könyvi pozíció együttesét, 4. credit linked note (CLN): olyan értékpapírosított hitelderivatíva, amely magába foglal egy nemteljesítéskori csereügyletet (credit default swap), 5. deltatényezõ: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkezõ változást jelzõ mutatószám, 6. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítõ eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés) és az arany, 7. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képezõ értékpapír egyedi jellemzõihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata, 8. elsõdleges forgalmazó: az Államadósság Kezelõ Központ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elsõdleges forgalmazói szerzõdést kötött intézmény, 9. elszámolási nap: tõzsdei ügyletek esetében az a nap, amelyen az elszámolóház elszámolások lebonyolítására nyitva áll, devizaügyletek és devizában meghatározott ügyletek esetében az a nap, amikor a Magyar Nemzeti Bank árfolyamot jegyez, tõzsdén kívüli ügyletek esetében az a nap, amelyet a szerzõdés ilyennek határoz meg, illetve
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ennek hiányában az adott piac szokványának megfelelõ nap, 10. elszámoló ár: a kereskedés helyén az irányadó szabályzatoknak megfelelõen – a határidõs ügyletek tárgyát képezõ pénzügyi eszközre kereskedési naponként – megállapított és nyilvánosságra hozott piaci érték, amely a napi árfolyam-alakulásból adódó pénzügyi kötelezettségek és követelések kiszámításának alapjául szolgál, 11. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 12. gamma: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának egy pénzegységnyi változása hatására az opció deltájában bekövetkezõ változást jelzõ mutatószám, 13. határidõs szerzõdés névértéke: a határidõs szerzõdés alapjául szolgáló eszköz mennyiségének és szerzõdéses árának a szorzata, 14. hátralévõ átlagos futamidõ: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévõ idõtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévõ futamidõ a következõ kamatmegállapításig hátralévõ idõtartammal egyenlõ [duration], 15. hitelderivatíva: a Hkr.-ben meghatározott fogalom, 16. hitelezési kockázat nélküli kötvény: olyan hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, amelynek kibocsátója a hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló jogszabály (a továbbiakban: Hkr.) elõírásai szerint 0%-os kockázati súlyozás alá esik, 17. hozamgörbe: az állampapírok hozamának és lejáratának összefüggését kifejezõ függvény, 18. jelentõsen diverzifikált index: olyan index, amelyben egy értékpapír részaránya sem haladja meg a 20%-ot, valamint a legnagyobb részaránnyal rendelkezõ öt értékpapír együttes részaránya nem haladja meg a 60%-ot az indexen belül, 19. jövõbeli pénzáramlás jelenértéke: a pénzáramlás diszkontált értéke. A diszkontáláshoz a hozamgörbének a pénzáramlás esedékességéig hátralévõ idõtartamhoz tartozó kamatlábát kell alkalmazni, 20. kiegyenlített pozíció: a hosszú és rövid pozíciók abszolút értéke közül a kisebb, 21. kockáztatott érték módszer: a piaci kockázatok mérésének olyan módszere, amely adott valószínûségi szinten (konfidencia) és idõintervallumban határozza meg egy portfólió piaci értékének várható maximális veszteségét [value at risk, VAR], 22. lejáratig számított hozam: az a kamatláb, amely mellett a fix kamatozású kötvény hátralévõ kifizetéseinek (diszkontált) jelenértéke egyenlõ a kötvény árfolyamával. Változó kamatozású kötvények esetén a kötvény hozamát azzal a feltételezéssel kell meghatározni, hogy a tõke a következõ kamatfizetéskor válik esedékessé,
13279
23. minõségi kötvény: a) olyan kötvény, amelynek kibocsátóját elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet befektetési fokozatúnak minõsítette és bevezették egy szabályozott piacra vagy egy elismert tõzsdére, vagy b) központi kormány által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott olyan kötvény, intézmény által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, vállalkozás által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, amely a Hkr. alapján a sztenderd módszer tekintetében 20 vagy 50%-os kockázati súlyozást kaphat, 24. modell alapú árazás: olyan értékelés, ahol az árazás referencia adatokhoz történõ viszonyítással, piaci adatok alapján extrapolálással vagy egyéb számítással történik, 25. nemteljesítéskori csereügylet: a Hkr.-ben meghatározott fogalom, 26. nettósítási megállapodás: a partner nemteljesítésének kockázatát csökkentõ, a Felügyelet által elfogadott módon kötött, biztosítékkal fedezett olyan szerzõdési kikötés vagy külön megállapodás, amely szerint a) a biztosíték azonnali hatállyal és feltétel nélkül érvényesíthetõ, b) a meghatározott pénzügyi mûveletekbõl eredõ követelések jogalapja azonos, c) a követeléseket a szerzõdés fennállása alatt meghatározott idõközönként elszámolják, és d) az elszámolást követõen fennmaradó kötelezettség a továbbiakban az új nettó összegre szól, 27. opciós utalvány: olyan értékpapír, amely annak lejáratáig vagy lejáratakor – meghatározott értéken – az értékpapírban meghatározott pénzügyi eszköz, deviza vagy áru megszerzésére biztosít jogot [warrant], 28. partnerkockázati súly: a Hkr. szerinti kockázati súly, 29. piaci árakon történõ értékelés: a pozíciók legalább napi rendszerességgel történõ értékelése könnyen hozzáférhetõ, semleges forrásból szerzett záró árak alapján, 30. referencia kötelezettség: a hitelderivatíva szerzõdésben rögzített kibocsátó azon kötelezettsége, amely a hitelesemény bekövetkezésének, a kifizetés összegének vagy a leszállítandó eszköznek a meghatározására szolgál, 31. repó ügylet kamatlába: a repó ügylet felek által meghatározott kamatlába, illetve ha ilyen nincs, az értékpapír azonnali és határidõs árának százalékos eltérésébõl számítható éves kamatláb, 32. teljes hozamcsere-ügylet: a Hkr.-ben meghatározott fogalom, 33. tõzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követõ legfeljebb 5 elszámolási napon belül, devizaügylet esetén 2 elszámolási napon belül teljesített ügylet, 34. tõzsdén kívüli határidõs és opciós ügylet, swap ügylet, fedezeti ügylet: a számvitelrõl szóló jogszabály szerint meghatározott fogalmak,
13280
MAGYAR KÖZLÖNY
35. üzleti nap: az a nap, amelyen az intézmény pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetõleg árutõzsdei szolgáltatási tevékenységet végez, 36. vega: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza volatilitásának egy százalékpontos változása hatására az opció értékében bekövetkezõ változást jelzõ mutatószám, 37. volatilitás: a hozam változékonyságát mérõ, szórás jellegû mutatószám.”
2007/178. szám
megfelelõ rendszereket és ellenõrzési mechanizmusokat alakít ki és tart fenn.”
5. § Az R. 5. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni.”
3. § Az R. 3. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A kereskedési könyvbe besorolt pénzügyi eszközök értékelésének meg kell felelnie az e rendeletben elõírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (2) A kereskedési szándékkal tartott pozíciókra a következõ követelmények vonatkoznak: a) az intézmény ügyvezetésének a pozíciók tartási periódusának várható hosszát is tartalmazó kereskedési stratégiát kell elfogadnia; b) az intézménynek rendelkeznie kell a pozíciók aktív kezelésére vonatkozó szabályzattal, amely tartalmazza a ba) kereskedés keretében felvehetõ pozíció típusát, bb) pozíciós korlátok megállapítását és e korlátok megfelelõségének felügyelését, bc) megállapított korlátokon és stratégián belüli szabad pozíciókezelés lehetõségének biztosítását a kereskedõk számára, bd) pozíciók ügyvezetésnek történõ jelentési kötelezettségét, be) a pozíciók – a piaci információs források igénybevételével történõ – folyamatos felügyelését (melynek keretében értékelik a pozíciók piacképességét vagy fedezeti ügyletbe vonhatóságát); és c) az intézménynek rendelkeznie kell a pozícióknak az intézmény kereskedési stratégiájával való összhangját biztosító iránymutatásokkal, amelyek elõírják a forgalom és a kereskedési könyv pozícióinak nyomon követését is. (3) Az intézménynek a kockázatok vállalásakor a megbízható mûködés és a mindenkori fizetõképesség (szolvencia) folyamatos biztosítását figyelembe kell vennie.”
6. § Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nem forintban denominált pénzügyi eszközök nettó pozícióit az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.”
7. § (1) Az R. 9. §-át megelõzõ cím és a 9. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „A pénzügyi eszköz nettó pozíciójának meghatározása 9. § (1) Az intézménynél az azonos jogokat megtestesítõ értékpapírok, valamint az azonos pénzügyi eszközre és lejáratra szóló határidõs ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú pozícióinak a rövid pozíciókkal, illetve rövid pozícióinak a hosszú pozíciókkal szembeni többlete az adott pénzügyi eszköz nettó pozíciója.” (2) Az R. 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az intézmény nettósíthatja a pénzügyi eszközben meglévõ mérleg szerinti hosszú (rövid) pozícióját a mérlegen kívüli – származtatott – ügylet alapjául szolgáló pénzügyi eszközben meglévõ rövid (hosszú) pozíciójával szemben, valamint a mérlegen kívüli – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévõ – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben, ha: a) az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat idõpontja megegyeznek, és b) az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.”
4. § Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az intézmény – a tõkekövetelmény meghatározása céljából – a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök pozícióit minden üzleti napon az 5–7. §-okban meghatározottak szerint köteles értékelni. A prudens és megbízható értékelés biztosítása érdekében az intézmény a 13. számú mellékletben meghatározott feltételeknek
8. § Az R. a 9. §-t követõen a következõ címmel és 9/A. §-sal egészül ki: „Belsõ fedezeti ügyletek 9/A. § (1) A kereskedési könyvi tõkekövetelmény meghatározásához a belsõ fedezeti ügyletekbõl eredõ pozíciók
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
akkor ismerhetõk el, ha azokat kereskedési szándékkal tartják, és teljesülnek a 3. § (2) bekezdésében és a 13. mellékletben meghatározott feltételek. (2) A belsõ fedezeti ügyletekbõl eredõ pozíciók (1) bekezdés szerinti elismerése során az alábbi tényezõket kell figyelembe venni: a) a belsõ fedezeti ügylet alapvetõ célja nem a tõkekövetelmény csökkentése, b) a belsõ fedezeti ügyletet dokumentálni kell, és külön belsõ jóváhagyási és ellenõrzési eljárások alapján köthetõ, c) a belsõ ügyletet piaci feltételekkel kell lebonyolítani, d) a belsõ fedezeti ügylet által generált piaci kockázat jelentõs részét dinamikus módon kell kezelni a kereskedési könyvben az engedélyezett korlátok között, azaz az ügylet kockázatát nem lehet változatlan mértékben a lejáratig felvállalni, e) a belsõ ügyleteket megfelelõ szabályzatban meghatározott módon kell ellenõrizni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárást a belsõ fedezeti ügylet nem kereskedési könyvi oldalára vonatkozó tõkekövetelmények sérelme nélkül kell alkalmazni. (4) Az (1)–(3) bekezdéstõl eltérõen, ha az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva felhasználásával a kereskedési könyvben nem szereplõ hitelkockázati kitettségét – belsõ fedezeti ügylettel – fedezi, a tõkekövetelmény számításának szempontjából a kereskedési könyvön kívüli kockázat abban az esetben tekinthetõ fedezettnek, ha az intézmény a kereskedési könyvben nem szereplõ kockázat tekintetében a Hkr.-ben meghatározott hitelkockázati fedezetként elismerhetõ hitelderivatívát vásárol. Ha a harmadik fél által nyújtott hitelkockázati fedezetként elismerhetõ hitelderivatívát megvásárolják, és a tõkekövetelmény számításának céljából elismerik a kereskedési könyvön kívüli kockázat fedezeteként, sem a belsõ, sem a külsõ hitelderivatíva-fedezetet nem lehet a kereskedési könyvben nyilvántartani a tõkekövetelmény számításának céljából.”
9. § Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az intézménynek a kereskedési könyv vezetésére és a tõkekövetelmény meghatározására vonatkozóan belsõ szabályzatot kell készítenie. Az intézménynek dokumentálnia kell a szabályzat betartását és ezt a belsõ ellenõrzésnek rendszeresen meg kell vizsgálnia.”
10. § Az R. 12. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
13281
„12. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tõkekövetelménye: a) a 14–25. § szerint kiszámítandó pozíciókockázat, b) a 27. § szerint kiszámítandó nyitva szállítási kockázat, c) a 30. § szerint kiszámítandó elszámolási kockázat, d) a 33. § szerint kiszámítandó partnerkockázat, és e) a 38. § szerint kiszámítandó nagykockázat tõkekövetelményének összege. (2) Az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tõkekövetelményét a Hkr.-ben meghatározottak szerint számíthatja ki, ha a) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciói elõjeltõl független összértékének a teljes tevékenységében mért pozíciók elõjeltõl független összértékéhez mért aránya általában nem haladja meg az 5%-ot, és sohasem haladhatja meg a 6%-ot, valamint b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak elõjeltõl független összértéke általában nem haladja meg a tizenötmillió eurót vagy az annak megfelelõ összeget, és sohasem haladhatja meg a húszmillió eurót vagy az annak megfelelõ összeget. (3) Az intézménynek az üzleti tevékenysége egészében vállalt devizaárfolyam-kockázatának fedezetéhez az e rendelet 39–42. §-a szerint kiszámított tõkekövetelménynek megfelelõ mértékû szavatoló tõkével kell rendelkeznie. (4) Az intézménynek az üzleti tevékenysége egészében vállalt árukockázatának fedezetéhez az e rendelet 34–37. §-a szerint kiszámított tõkekövetelménynek megfelelõ mértékû szavatoló tõkével kell rendelkeznie. (5) Ha az intézmény a tõkekövetelményt a Felügyelet által jóváhagyott belsõ modell alapján határozza meg, akkor a tõkekövetelmény kiszámításakor a 43–46. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.”
11. § Az R. 13. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások mindegyike EGT-államban bejegyzett intézmény, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejû teljesülése esetén lehet alkalmazni: a) a szavatoló tõkének a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelõ megosztása biztosított; b) szabályozási, jogi vagy szerzõdéses feltétel lehetõvé teszi a pénzeszközök átcsoportosítását; és c) annak a vállalkozásnak, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, egyedi alapon is meg kell felelnie a székhelye szerinti ország tõkekövetelményre vonatkozó szabályozásának.”
13282
MAGYAR KÖZLÖNY 12. §
Az R. 15. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az intézmény a 3. számú melléklet szerinti táblázat megfelelõ soraiba besorolja a kötvények nettó pozícióit, majd megszorozza azokat a táblázatban található súlyokkal.”
13. § Az R. a 17. §-t követõen a következõ címmel és 17/A. §-sal egészül ki: „Kockázat a kockázatot átvevõ szempontjából 17/A. § (1) A hitelkockázatot vállaló fél általános piaci kockázata tõkekövetelményének kiszámításához a hitelderivatíva szerzõdésben szereplõ elvi fõösszeget kell használni. A teljes hozamcsere-ügylet kivételével az egyedi pozíciókockázat tõkekövetelményének kiszámításakor az ügylet lejárata helyett a hitelderivatíva szerzõdés lejáratát kell alapul venni. A pozíciókat a (2)–(8) bekezdés rendelkezései szerint kell meghatározni. (2) A teljes hozamcsere-ügyletbõl adódó követelést az egyedi és az általános pozíciókockázat tõkekövetelményének megállapításánál hosszú, a kötelezettséget rövid pozícióként kell figyelembe venni. A kötelezettségnek egyedi pozíciókockázata nincs. (3) A nemteljesítéskori csereügyletnek általános piaci kockázata nincs. Az egyedi kockázat céljából az intézménynek szintetikus hosszú pozíciót kell rögzítenie a referenciaintézmény ügyletében, kivéve, ha a származtatott termék elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítésével rendelkezik, és megfelel a minõségi kötvény feltételeinek, amely esetben a származtatott eszközben hosszú pozíciót kell rögzíteni. Ha a termék alapján kamatfelár- vagy kamatkifizetés esedékes, ezeket a pénzáramlásokat az államkötvényeknél elvi pozícióként kell feltüntetni. (4) Egy adósra vonatkozó CLN saját általános piaci kockázatában kamatláb kockázatú termékként képez hosszú pozíciót. Az egyedi kockázatot illetõen szintetikus hosszú pozíció képzõdik a referenciaintézmény egyik ügyletében. További hosszú pozíció keletkezik a CLN kibocsátójánál. Ha egy CLN elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítésével rendelkezik, és megfelel a minõségi kötvény feltételeinek, akkor a CLN egyedi kockázatának megfelelõ hosszú pozíciót kell rögzíteni. (5) A CLN kibocsátójának egyedi kockázatában fennálló hosszú pozíción túlmenõen egy arányos védelmet nyújtó, több adósra vonatkozó CLN minden referenciaintézménynél pozíciót képez, és az ügylet teljes elvi összege a referenciaintézményekkel kapcsolatos egyes kockázatoknak a teljes elvi összeghez való arányában oszlik meg a pozíciók között. Abban az esetben, ha egy referenciaintézménynek egynél több ügylete választható, a legmagasabb kockázati súlyozású ügylet határozza meg az egyedi koc-
2007/178. szám
kázatot. Ha egy több adósra vonatkozó CLN elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítésével rendelkezik, és megfelel a minõségi kötvény feltételeinek, akkor a CLN egyedi kockázatának megfelelõ hosszú pozíciót kell rögzíteni. (6) Az elsõ nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár (first-asset-to-default basket) az elvi fõösszeget illetõ pozíciót képez a kosárba tartozó mindegyik referenciaintézmény egy-egy ügyletében. Ha a hiteleseménnyel kapcsolatos maximális kifizetés mértéke alacsonyabb, mint az elõzõ mondatban szereplõ módszer szerinti tõkekövetelmény, akkor a maximális kifizetés összege tekinthetõ az egyedi kockázat tõkekövetelményének. (7) A második nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár (second-asset-to-default basket) az elvi fõösszeget illetõ pozíciót képez a kosárba tartozó mindegyik referenciaintézmény ügyleténél a legalacsonyabb egyedi kockázati tõkekövetelménnyel bíró referenciaintézmény kivételével. Ha a hiteleseménnyel kapcsolatos maximális kifizetés mértéke alacsonyabb, mint a (6) bekezdés elsõ mondatában szereplõ módszer szerinti tõkekövetelmény, akkor ez az összeg tekinthetõ az egyedi kockázat tõkekövetelményének. (8) Ha az elsõ vagy második nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet minõsítésével rendelkezik, és megfelel a minõségi kötvény feltételeinek, akkor a kockázat átvevõjének csak a származtatott eszköz minõsítését tükrözõ egyedi kockázatra vonatkozó tõkekövetelményt kell kiszámítania.”
14. § Az R. az e rendelettel megállapított 17/A. §-át követõen a következõ címmel és 17/B. §-sal egészül ki: „Kockázat a kockázatot átadó szempontjából 17/B. § A hitelkockázatot átadó fél szempontjából a pozíciókat a kockázatot átvevõvel szimmetrikusan határozzák meg, kivéve CLN-t, és nem eredményez rövid pozíciót a kibocsátónál. Ha egy adott idõpontban olyan vételi opció merül fel, amelynél a kötési árfolyam elõre meghatározott idõpontban emelkedik, akkor az az idõpont tekintendõ a védelem lejáratának. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetén a kockázatot átadók ellensúlyozhatják az alapul szolgáló eszközök n–1 részére vonatkozó egyedi kockázatot, azaz azon n–1 eszközöknél, amelyeknek a legalacsonyabb az egyedi kockázatra vonatkozó tõkekövetelménye.”
15. § (1) Az R. 19. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen az egyedi kockázat tõkekövetelménye az intézmény összesített bruttó részvény po-
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zíciójának a 2%-a, amennyiben az intézmény részvényportfóliója megfelel az alábbi feltételeknek:] „a) a részvények nem olyan kibocsátók részvényei, akik vagy amelyek a 3. számú melléklet szerinti 8 vagy 12%-os tõkekövetelményhez sorolt kötvényeket bocsátottak ki, vagy amelyekre csak garanciavállalás miatt vonatkozik alacsonyabb tõkekövetelmény,” (2) Az R. 19. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen az egyedi kockázat tõkekövetelménye az intézmény összesített bruttó részvény pozíciójának a 2%-a, amennyiben az intézmény részvényportfóliója megfelel az alábbi feltételeknek:] „c) a részvényeket egy elismert tõzsdére bevezették és szerepelnek a tõzsde hivatalos indexében.”
16. § Az R. a 24. §-t követõen a következõ címmel és 24/A. §-sal egészül ki: „A hitelderivatívával fedezett kereskedési könyvi pozíciók egyedi kockázatának tõkekövetelménye 24/A. § (1) A tõkekövetelmény számítás során a hitelderivatívával biztosított védelem a (2)–(7) bekezdésekben leírt módon vehetõ figyelembe. (2) A teljes beszámítás akkor alkalmazható, ha az alap és a fedezetül szolgáló pozíció értéke mindig ellentétes irányú, és a) a két pozíció teljesen azonos eszközökbõl áll, vagy b) a hosszú készpénz-pozíciót teljes hozamcsere-ügylet fedezi (vagy fordítva), valamint a referencia kötelezettség és az alapul szolgáló készpénz-pozíció pontosan illeszkednek egymáshoz. (A csereügylet lejárata különbözhet az alapul szolgáló készpénz-pozíció lejáratától.) (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pozíció egyik oldalára sem kell az egyedi kockázati tõkekövetelményt alkalmazni. (4) 80%-os ellentételezést kell alkalmazni, amikor a két pozíció értéke mindig ellentétes irányban mozog és amennyiben pontos megfelelés áll fenn a referencia kötelezettséget, a hitelderivatíva és a referencia kötelezettség lejáratát, valamint az alapul szolgáló kitettség devizanemét illetõen. Ezenkívül a hitelderivatíva-szerzõdés fõ jellegzetességei nem okozhatják a hitelderivatíva ármozgásának a készpénz-pozíció ármozgásaitól való jelentõs mértékû eltérését. Az ügylet kockázat átruházásának mértékéig 80%-os egyedi kockázati ellentételezést kell alkalmazni az ügylet magasabb tõkekövetelményû oldalára, míg a másik oldalon az egyedi kockázat miatti követelmények értéke nulla. (5) Részleges beszámítás alkalmazható, ha a két pozíció értéke általában ellentétes irányban változik. Ilyennek minõsül, ha
13283
a) a pozíció a (2) bekezdés b) pontja alá tartozik, de eszközösszetétel eltérés áll fenn a szóban forgó ügylet és az alapul szolgáló kitettség között, azonban a következõ követelmények teljesülnek: aa) a referencia kötelezettség az alap-kötelezettséggel egyenrangú (pari passu) vagy ahhoz képest hátrasorolt, valamint ab) az alap-kötelezettség és a referencia ügylet kötelezettje azonos, és e kötelezettségek rendelkeznek nemteljesítés esetére vonatkozó felmondásra jogosító záradékkal, vagy azonnali lejáratra vonatkozó záradékkal, b) a pozíció a (2) bekezdés a) pontja vagy a (4) bekezdés alá tartozik, de devizanem vagy lejárati eltérés áll fenn a hitelkockázattal szembeni védelem és az alapul szolgáló eszköz között, vagy c) a pozíció a (4) bekezdés alá tartozik, de eszközösszetétel eltérés áll fenn a készpénz-pozíció és a hitelderivatíva között. Az alapul szolgáló eszköz azonban a (leszállítható) kötelezettségek részét képezi a hitelderivatíva dokumentációban. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a két tõkekövetelmény közül csak a nagyobbikat kell alkalmazni, és nem kell az ügylet mindkét oldalához hozzáadni az egyedi kockázati tõkekövetelményeket. (7) Az (1)–(6) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a pozíció mindkét oldalára egyedi kockázati tõkekövetelményt kell kiszámítani.”
17. § Az R. az e rendelettel megállapított 24/A. §-át követõen a következõ címmel és 24/B. §-sal egészül ki: „A kollektív befektetési forma tõkekövetelménye 24/B. § (1) A kollektív befektetési formák pozícióinak tõkekövetelményét a (2)–(10) bekezdésben foglalt módszerekkel összhangban kell kiszámítani. (2) A kollektív befektetési formák pozícióira 32%-nak megfelelõ, egyedi és általános pozíciós kockázatra vonatkozó tõkekövetelményt kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdéstõl eltérõen amennyiben az intézmény a) a 40. § (6) bekezdése szerinti, vagy b) a 44. § (5) bekezdése és a 40. § (6) bekezdése szerinti, aranyra meghatározott számítási módszert alkalmazza, akkor a kollektív befektetési formák pozícióira 40%-ot meg nem haladó, egyedi és általános pozíciós kockázatra, valamint devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó tõkekövetelményt kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdéstõl eltérõen az intézmény a (8)–(10) bekezdésben meghatározott egyedi módszerekkel határozhatja meg az olyan kollektív befektetési formák pozícióira vonatkozó tõkekövetelményt, amelyek teljesítik a (6) bekezdésben felsorolt feltételeket.
13284
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A kollektív befektetési forma befektetései és az intézmény által tartott egyéb pozíciók – a (8) és (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével – egymással nem nettósíthatók. (6) Az EGT-államban felügyelt vagy bejegyzett kollektív befektetési forma esetében a (8)–(10) bekezdésben meghatározott módszer akkor alkalmazható, ha: a) a kollektív befektetési forma kibocsátási tájékoztatója, vagy az azzal egyenértékû dokumentum tartalmazza: aa) azon eszközkategóriákat, amelyekbe a kollektív befektetési forma befektetni jogosult, ab) befektetési korlátok esetén a megfelelõ korlátokat és azok kiszámításának módszereit, ac) tõkeáttétel alkalmazhatósága esetén a tõkeáttétel maximális szintjét, és ad) a tõzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletekbe vagy repó-jellegû ügyletekbe történõ befektetés esetén az ezen ügyletekbõl eredõ partnerkockázat korlátozására vonatkozó szabályokat; b) a kollektív befektetési forma üzleti tevékenységeirõl féléves és éves jelentéseket kell készíteni, ami lehetõvé teszi az eszközök és a források, a bevétel és a mûveletek jelentési idõszakot felölelõ értékelését; c) a kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjait készpénzben kell visszafizetni a vállalkozás eszközeibõl, napi rendszerességgel és a kollektív befektetési értékpapírral rendelkezõ kérésére; d) a kollektív befektetési formába történõ befektetéseket el kell különíteni a kollektív befektetési forma kezelõjének eszközeitõl; e) a befektetõ intézmény elvégzi a kollektív befektetési forma megfelelõ mértékû kockázatértékelését. (7) A (8)–(10) bekezdésben meghatározott módszer akkor alkalmazható harmadik országbeli kollektív befektetési forma esetén, ha a Felügyelet értékelése alapján megfelel a (6) bekezdés a)–e) pontjában foglaltaknak. Ha egy másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett értékelés alapján a harmadik országbeli kollektív befektetési forma megfelel a (6) bekezdés a)–e) pontjában foglaltaknak, akkor a Felügyeletnek nem kell az értékelést elvégeznie. (8) Ha az intézmény napi jelleggel ismeri a kollektív befektetési forma befektetéseit, az intézmény megvizsgálhatja ezeket a befektetéseket annak érdekében, hogy e pozíciók tekintetében az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tõkekövetelményeket e fejezetben meghatározott módszer, vagy – amennyiben a Felügyelet engedélyezte – a IX. fejezetben meghatározott belsõ modell alapján számítsa ki. E megközelítés szerint a kollektív befektetési formákban lévõ pozíciókat úgy kell kezelni, mint a kollektív befektetési forma befektetéseiben lévõ pozíciókat. Engedélyezett a nettósítás a kollektív befektetési forma befektetéseiben lévõ pozíciók és az intézmény által tartott egyéb pozíciók között, ha az intézmény elegendõ számú kollektív befektetési értékpapírral rendelkezik, hogy lehetõség legyen a befektetések fejében történõ visszafizetésre.
2007/178. szám
(9) Az intézmény a kollektív befektetési formákban levõ pozíciói tekintetében az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tõkekövetelményt az e fejezetben meghatározott módszer, vagy – amennyiben a Felügyelet engedélyezte – a IX. fejezetben meghatározott belsõ modell alapján számíthatja ki olyan felvett pozíciókra nézve, amelyek az a) pontban említett hitelviszonyt megtestesítõ vagy részvényjellegû értékpapírok rögzített összetételû kosara vagy külsõleg generált indexe összetételének és hozamának elõállításához szükséges pozíciókat képviselnek, ha a) a kollektív befektetési forma megbízásának célja a hitelviszonyt megtestesítõ vagy részvényjellegû értékpapírok rögzített összetételû kosara vagy külsõleg generált indexe összetételének és hozamának követése, b) egy legalább hat hónap hosszú idõszakra vetítve egyértelmûen megállapítható a minimum 0,9-nek megfelelõ korreláció a kollektív befektetési forma napi ármozgásai és az általa nyomon követett hitelviszonyt megtestesítõ részvényjellegû értékpapírok indexe vagy kosara között. (A korreláció ebben az összefüggésben a tõzsdén kereskedett alap napi hozamai és a nyomon követett hitelviszonyt megtestesítõ vagy részvényjellegû értékpapírok indexe vagy kosara közötti korrelációs együtthatót jelenti.) (10) A kollektív befektetési forma befektetései napi ismerete hiányában az intézmény az e fejezetben meghatározott módszerekkel összhangban számíthatja ki az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tõkekövetelményeket, amennyiben teljesülnek a következõ feltételek: a) az intézmény azt feltételezi, hogy a kollektív befektetési forma elõször a megbízása szerint engedélyezett maximális mértékig olyan eszközkategóriákba fektet be, amelyek a legmagasabb – általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó – tõkekövetelményt igénylik, majd ezt követõen csökkenõ sorrendben eszközöl befektetéseket mindaddig, amíg el nem érik a teljes maximális befektetési korlátot (A kollektív befektetési formában lévõ pozíciót a felvett pozícióba való közvetlen befektetésként kezeli), b) az intézmény a pozíciós kockázatra vonatkozó tõkekövetelménye számításakor úgy veszi figyelembe a maximális közvetett kitettséget – amelyet azáltal érhet el, hogy a kollektív befektetési formán keresztül tõkeáttételes pozíciót vesz fel –, hogy a kollektív befektetési formában lévõ pozíciót arányosan növeli egészen – a befektetési megbízásból származó – befektetési eszközöknek való maximális kitettség mértékéig, és c) ha az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó, e bekezdés alapján kiszámított tõkekövetelmény meghaladja a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott tõkekövetelményt, akkor a tõkekövetelményt azon a szinten kell meghatározni. (11) Az intézmény harmadik felet is megbízhat a kollektív befektetési formában lévõ – a (8) és (10) bekezdés alá esõ – pozíciók általános és egyedi pozíciós kockázatára vonatkozó tõkekövetelménynek az e fejezetben meghatározott módszerekkel összhangban történõ kiszámításával és az eredmények jelentésével, amennyiben megfelelõen biztosított a számítás és a jelentés pontossága.”
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 18. §
Az R. 27. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „27. § (1) Az intézménynek a 7. számú mellékletben meghatározott szavatoló tõkével kell rendelkeznie, ha a) értékpapír, deviza vagy áru ellenértékét azelõtt fizette ki, mielõtt az értékpapírt, devizát vagy árut megkapta volna, illetve értékpapírt, devizát vagy árut szállított, mielõtt annak ellenértékét megkapta volna; és b) a határon átnyúló ügyletek esetében legalább egy nap eltelt az ellenérték kifizetése, illetve a szállítás óta. (2) A 7. számú mellékletben szereplõ táblázat harmadik oszlopában megjelöltek szerint kezelt nyitva szállítások esetében a kitettségekre vonatkozó kockázati súlyozás alkalmazásakor a Hkr. szerinti belsõ minõsítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény azon ügyfelek és partnerek esetében, amelyeknél nincs nem-kereskedési könyvi kitettség, a nemteljesítési valószínûséget az ügyfél külsõ minõsítése alapján is meghatározhatja. (3) A 7. számú mellékletben feltüntetett táblázat harmadik oszlopában szereplõ nyitva szállítások esetében a nemteljesítéskori veszteségráta számításához saját becsléseket használó intézmény alkalmazhatja a Hkr. 45. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségrátát, feltéve, hogy ezt alkalmazza minden ilyen nyitva szállítással kapcsolatos kitettségnél. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a 7. számú mellékletben szereplõ táblázat harmadik oszlopa szerint kezelt nyitva szállítások esetében a kitettségekre vonatkozó kockázati súlyozás alkalmazásakor a Hkr. szerinti belsõ minõsítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény azon ügyfelek és partnerek esetében, amelyeknél nincs nem-kereskedési könyvi kitettség, alkalmazhatja a Hkr. szerinti sztenderd módszer szerinti kockázati súlyokat vagy a 100%-os kockázati súlyozást, amennyiben minden ilyen nyitva szállítással kapcsolatos kitettségre egységesen használja. (5) Ha a nyitva szállítási ügyletbõl származó pozitív kitettség érték nem lényeges, az intézmények az ilyen kitettségek esetében 100%-os kockázati súlyozást alkalmazhatnak. (6) Az elszámolási rendszerek rendszerszintû fizetésképtelensége esetében a helyzet rendezõdéséig az intézményeket a Felügyelet mentesítheti a nyitva szállítással kapcsolatos tõkekövetelmény alól. Ebben az esetben, ha a partner nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelezési kockázat szempontjából nem tekinthetõ nemteljesítésnek.”
19. § Az R. 30. §-át megelõzõ cím és a 30. § helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „Az elszámolási kockázat 30. § (1) A repó- és fordított repóügylet, valamint az értékpapír- és árukölcsönzés kivételével az intézménynek meg kell határoznia a tõkekövetelményt minden olyan ügylet után, ahol az értékpapír, deviza vagy áru átadása,
13285
illetve az ügylet pénzügyi elszámolása az esedékességet követõ öt elszámolási napon belül nem történt meg. (2) Az intézmény az elszámolási kockázat tõkekövetelményét a 6. számú mellékletben meghatározott módszer alapján állapítja meg. (3) Az elszámolási rendszerek rendszerszintû fizetésképtelensége esetében a helyzet rendezõdéséig az intézményeket a Felügyelet mentesítheti az elszámolási kockázattal kapcsolatos tõkekövetelmény alól. Ebben az esetben, ha a partner nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelkockázat szempontjából nem tekinthetõ nemteljesítésnek.”
20. § Az R. 33. §-át megelõzõ cím és a 33. § helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „A kereskedési könyvbe tartozó partnerkockázatok 33. § (1) Az intézménynek a partnerkockázat kezelésérõl szóló jogszabály alapján – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott eltérések figyelembevételével – kell meghatároznia a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak partnerkockázatára vonatkozó tõkekövetelményét. (2) A kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor az intézmény nem használhatja a Hkr. szerinti pénzügyi biztosítékok egyszerû módszerét. (3) A kereskedési könyvben nyilvántartott repó- és fordított repóügylet, értékpapír- és árukölcsönzési ügylet esetében a kereskedési könyvi nyilvántartásba sorolható pénzügyi eszköz és áru elismerhetõ biztosítékként vehetõ figyelembe. (4) A kereskedési könyvben nyilvántartott tõzsdén kívüli (OTC) származtatott eszköz kitettség vonatkozásában a kereskedési könyvi nyilvántartásba sorolható áru elismerhetõ biztosítékként vehetõ figyelembe. (5) Ha az intézmény a volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a Hkr. szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközöket vagy árukat kölcsönadja, értékesíti vagy rendelkezésre bocsátja, illetve azokat biztosíték vagy az ilyen ügyletek keretében kölcsönveszi, megvásárolja vagy átveszi, és az intézmény a felügyeleti volatilitási korrekciós módszert alkalmazza, akkor az ilyen eszközöket és árukat ugyanolyan módon kell kezelni, mint egy elismert tõzsdén jegyzett, annak fõindexében nem szereplõ részvényeket. (6) Ha az intézmény a volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a Hkr. szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközök vagy áruk vonatkozásában a volatilitási korrekciós tényezõ saját becslésének módszerét alkalmazza, akkor a volatilitási kiigazításokat minden egyes tétel vonatkozásában külön ki kell számítani. (7) Ha az intézmény volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a Hkr. szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközök vagy áruk vonatkozásában a belsõ modell módszerét alkalmaz-
13286
MAGYAR KÖZLÖNY
za, akkor a volatilitási kiigazításokat a kereskedési könyvben is használhatja. (8) Nettósítási egyezmény esetében a repó- és fordított repóügylet, értékpapír-kölcsönzés, valamint egyéb tõkepiac vezérelt ügylet nettósítása a kereskedési könyvi és a nem-kereskedési könyvi tételek között csak akkor ismerhetõ el, ha biztosított a napi árazás, és minden biztosíték a nem-kereskedési könyvi szabályok szerint is elismert biztosíték. (9) Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva belsõ fedezeti ügylet részét képezi, és az ügyletet a nem-kereskedési könyvi szabályok szerint hitelkockázat mérséklõként figyelembe lehet venni, akkor annak nincsen partnerkockázata.”
21. § Az R. 40. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kollektív befektetési formák esetében a devizanemenkénti nettó nyitott pozíció meghatározása során a kollektív befektetési forma tényleges devizapozícióit kell figyelembe venni. Az intézmény harmadik felet is megbízhat a kollektív befektetési formában lévõ devizapozíciók jelentésével, amennyiben megfelelõen biztosított ennek a jelentésnek a pontossága. (5) Amennyiben egy intézmény nem ismeri a kollektív befektetési formában lévõ devizapozíciókat, feltételezi, hogy a kollektív befektetési formában a kollektív befektetési forma megbízása szerint engedélyezett maximális mértékig devizába eszközöltek befektetéseket és az intézmények a kereskedési könyvi pozíciók tekintetében figyelembe veszik a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó tõkekövetelményük számításakor a maximális közvetett kitettséget, amelyet azáltal érhetnek el, hogy a kollektív befektetési formán keresztül tõkeáttételes pozíciókat vesznek fel. A kollektív befektetési formában lévõ pozíciót arányosan növelik egészen az alapul szolgáló – a befektetési megbízásból származó – befektetési elemeknek való maximális kitettség mértékéig. (6) A kollektív befektetési forma devizában felvett pozícióját külön devizanemként kell kezelni az aranyba történõ befektetések kezelése szerint. Ha ismert a kollektív befektetési forma befektetésének az iránya, a teljes hosszú pozíciót hozzá lehet adni a teljes hosszú nyitott devizapozícióhoz és a teljes rövid pozíciót hozzá lehet adni a teljes rövid nyitott devizapozícióhoz. A számítást megelõzõen nem megengedett az ilyen pozíciók közötti nettósítás.”
22. § (1) Az R. 43. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) A modellel szemben támasztott minõségi feltételek a következõk:]
2007/178. szám
„b) az intézmény kockázatmérési szervezeti egysége független a kereskedési célú ügyleteket lebonyolító szervezeti egységtõl, elvégzi a belsõ modell kezdeti és folyamatos jóváhagyását, és közvetlenül az ügyvezetés számára készít jelentést;” (2) Az R. 43. § (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A modellel szemben támasztott minõségi feltételek a következõk:] „g) az intézmény rendszeresen végez olyan teszteket a modellek segítségével, amelyek azt vizsgálják, hogy szélsõségesen kedvezõtlen piaci körülmények esetén hogyan alakul az intézmény tõke- és jövedelemhelyzete, a teszt eredményeit a vezetõk felülvizsgálják és – ha szükséges – a módosításokat a belsõ szabályzatokon és a kockázatkezelési rendszeren végrehajtják (Az intézmény ezen tesztek segítségével vizsgálja a piacok szélsõséges körülmények közötti illikviditása, a koncentrációs kockázat, az egyirányú piac, a váratlan esemény miatti nem teljesítés, egyes pozíciók értékének nem linearitása, a jelentõs veszteséggel zárható pozíciók és a jelentõs árrésnek kitett pozíciók kockázata és más olyan kockázat hatását, amelyet nem kezel megfelelõen a kockáztatott érték módszer. Az alkalmazott módszerek a portfólió természetétõl és attól függenek, hogy súlyos piaci körülmények között mennyi idõ szükséges a kockázat fedezéséhez és kezeléséhez.); és” (3) Az R. 43. § (8) bekezdése a következõ e)–k) ponttal egészül ki: [A kötvény és részvény egyedi pozíciókockázatának meghatározásához használt belsõ modell alkalmazásának feltételei:] „e) méri a kibocsátóhoz kapcsolódó báziskockázatot, vagyis az intézmény bizonyítja, hogy a modell érzékeny a hasonló, de nem azonos pozíciók közötti lényeges sajátságbeli különbségekre, f) méri az eseménykockázatot, g) ha az intézmény a kockáztatott érték módszer szerint nem kimutatható eseménykockázatnak van kitéve (a tartási periódus meghaladja a tíz napot és a konfidencia intervallum a 99%-ot nem éri el), akkor az intézmény ezen eseményeket belsõ tõkeértékelésében figyelembe veszi, h) az intézmény modelljének konzervatív módon kell megállapítania a kevésbé likvid és a korlátozott ár-átláthatóságú pozíciókból adódó, reális piaci helyzetekben megvalósuló kockázatot. A becslés csak akkor használható, ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendõek, vagy a pozíció, illetve a portfolió valós volatilitását nem tükrözik, i) az intézménynek tõkekövetelménye számításakor rendelkeznie kell kockáztatott érték módszer szerint mért nemteljesítési kockázatot növelõ, a kereskedési könyvi pozíció szerinti nemteljesítési kockázat mérésére szolgáló módszerrel, j) az intézménynek bizonyítania kell, hogy módszere megfelel a Hkr.-ben meghatározott belsõ minõsítésen alapuló módszerre vonatkozó elõírásoknak,
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
k) ha az intézmény a nemteljesítési kockázat miatti növekményt nem belsõ fejlesztésû módszer segítségével méri, akkor a felárat a Hkr.-ben meghatározott sztenderd vagy belsõ minõsítésen alapuló módszerrel állapítja meg.” (4) Az R. 43. § (9) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal az eredeti (9) és (10) bekezdés számozása (10) és (11) bekezdésre változik: „(9) Az intézmény a (8) bekezdés i) pontjában elõírt módszer alkalmazása során a nemteljesítési kockázat miatti tõkekövetelmény-növekmény számításakor – a kétszeres beszámítás elkerülése érdekében – figyelembe veheti a kockáztatott érték módszer számításkor már beszámított nemteljesítési kockázat mértékét, különösen olyan pozícióknál, amelyeket a piaci körülmények rosszabbodása vagy a hitelkörnyezet romlására utaló egyéb jelek esetén tíz napon belül le lehet és le is kell zárni. Ha az intézmény a nemteljesítési kockázatot a feláron keresztül méri, rendelkeznie kell a mérést igazoló módszerekkel.”
13287
elkövetett hibák számának függvényében az 1. számú mellékletben szereplõ táblázat szerinti értékkel növelni kell.” (3) Az R. 46. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A korrekciós tényezõ értékét naponta felül kell vizsgálni.”
25. § Az R. 48. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „48. § Ez a rendelet a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tõkemegfelelésérõl (átdolgozott szöveg) szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelvének (2006. június 14.) való megfelelést szolgálja.”
26. § 23. § Az R. 44. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A devizaárfolyam-kockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek aranyra és minden devizára, amelyben az intézményeknek pozíciója van, meg kell határozni a kockázati tényezõket. A kollektív befektetési formák esetében a kollektív befektetési forma tényleges devizapozícióit kell figyelembe venni. Az intézmények harmadik felet is megbízhatnak a kollektív befektetési formában lévõ devizapozíciók jelentésével, amennyiben megfelelõen biztosított ennek a jelentésnek a pontossága. Amennyiben egy intézmény nem ismeri a kollektív befektetési formában lévõ devizapozíciókat, akkor e pozíciót el kell különíteni, és a 40. § (5) bekezdése szerint kell kezelni.” 24. § (1) Az R. 46. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az intézmény adott kockázati csoportra (kamat-, részvény- vagy devizaárfolyam kockázat) vonatkoztatott tõkekövetelménye az alábbi két érték közül a nagyobbik: a) az elõzõ üzleti nap kockáztatott értéke, valamint a 43. § (8) bekezdésében elõírt nemteljesítési kockázat miatti tõkekövetelmény-növekmény, vagy b) az elõzõ 60 üzleti nap átlagos kockáztatott értéke szorozva a (2) bekezdés szerinti korrekciós tényezõvel, valamint a 43. § (8) bekezdésében elõírt nemteljesítési kockázat miatti tõkekövetelmény-növekmény.” (2) Az R. 46. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A korrekciós tényezõ minimális értéke három, amelyet a modell által a 45. § (2) bekezdés b) pontja szerint
(1) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 4. számú melléklete 4.2. Futamidõ alapú megközelítés címû részének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az intézmény a kötvény árfolyama alapján meghatározza a lejáratig számított hozamot.” (3) Az R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (4) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (5) Az R. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (6) Az R. az e rendelet 5. számú mellékletében szereplõ 13. számú melléklettel egészül ki.
Átmeneti és záró rendelkezések 27. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba, és 2010. január 2-án hatályát veszti. (2) Az (5) bekezdés 2008. január 2-án lép hatályba, és 2008. január 3-án hatályát veszti. (3) A (6) bekezdés 2010. január 1-jén lép hatályba. (4) Hatályát veszti az R. 10. § (3) bekezdése, 13. § (2) és (3) bekezdése, a 26. §, a 28. §, a 29. §, a 31. §, a 32. §, 47. § (4) bekezdése, a 8., 9. és 10. számú melléklete.
13288
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
(5) Hatályát veszti a (4) bekezdés, e rendelet 1–26. §-a, valamint 1–5. melléklete.
28. §
(6) Hatályát veszti az R. 1. § (1) bekezdésébõl az „– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –” szövegrész és az R. 1. § (2) bekezdése.
Ez a rendelet a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tõkemegfelelésérõl (átdolgozott szöveg) szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelvének (2006. június 14.) való megfelelést szolgálja.
(7) A Felügyelet által 2007. január 1-jéig az R. 43. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyezett belsõ modell 2009. december 31-éig változatlan formában alkalmazható.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] A kötvények egyedi kockázati súlyai Kategóriák
Egyedi kockázatra vonatkozó tõkekövetelmény
Központi kormány által kibocsátott vagy garantált, központi bankok, 0% nemzetközi szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott kötvény, amely a Hkr. alapján a sztenderd módszer tekintetében 0%-os kockázati súlyozást kap Minõségi kötvény 0,25%, ha a végsõ lejáratig hátralévõ futamidõ hat hónap vagy annál kevesebb; 1,00%, ha a végsõ lejáratig hátralévõ futamidõ hat hónapnál több, és legfeljebb huszonnégy hónap; 1,60%, ha a végsõ lejáratig hátralévõ futamidõ meghaladja a huszonnégy hónapot Központi kormány által kibocsátott vagy garantált, központi bankok, 8,00% nemzetközi szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott olyan kötvény, intézmény által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, vállalkozás által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, amely a Hkr. alapján a sztenderd módszer tekintetében 100%-os kockázati súlyozást kap Központi kormány által kibocsátott vagy garantált, központi bankok, 12,00% nemzetközi szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott olyan kötvény, intézmény által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, vállalkozás által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, amely a Hkr. alapján a sztenderd módszer tekintetében 150%-os kockázati súlyozást kap A Hkr. szerint meghatározott belsõ minõsítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény az e mellékletben meghatározott egyedi kockázatra vonatkozó tõkekövetelmény súlyozást oly módon alkalmazza, hogy az ügyfélhez rendelt nemteljesítési valószínûséghez tartozó, elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet hitelminõsítési besorolása szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó sztenderd módszer szerinti kockázati súlyt veszi figyelembe. A nem minõsített kibocsátó által kibocsátott értékpapírok esetén az egyedi kockázatra vonatkozó tõkekövetelmény 12%.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13289
2. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] A jegyzési garanciavállalás tõkekövetelményének meghatározása Az intézmény az egyedi és az általános kockázat számításánál figyelembe veendõ nettó jegyzési pozíciót az alábbi összefüggés alapján csökkentheti: Nettó jegyzési pozíció × (100% – diszkont tényezõ) A diszkont tényezõk értékét az alábbi táblázat tartalmazza: A tõkekövetelmény csökkenése (diszkont tényezõ)
A nulladik munkanapon Az elsõ munkanapon A második munkanapon A harmadik munkanapon A negyedik munkanapon Az ötödik munkanapon Az ötödik munkanap után
100% 90% 75% 75% 50% 25% 0%
A nulladik munkanap: az a munkanap, amelytõl az intézménynek az értékpapírok ismert mennyiségének ismert áron való elfogadására feltétel nélküli kötelezettsége fennáll. 3. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Az elszámolási kockázat meghatározása A lehetséges veszteség mértéke a 30. § (1) bekezdésében meghatározott értékpapír, deviza vagy áru szerzõdésben szereplõ elszámolási ára és a piaci értéke közötti különbség. A tõkekövetelmény meghatározásához a szerzõdés szerinti elszámolási idõpont óta eltelt idõ függvényében a táblázatban szereplõ százalékot meg kell szorozni az elszámolási ár és a piaci érték különbözetével, ha az veszteséget jelent az intézmény számára. A szerzõdés szerinti elszámolási idõpont után eltelt munkanapok száma
%
0–4 nap 5–15 nap 16–30 nap 31–45 nap 46 vagy annál több nap
0% 8% 50% 75% 100%
4. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez [7. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Nyitva szállítás tõkekövetelménye Ügylet típusa
Nyitva szállítás
Az elsõ szerzõdés szerinti fizetésig vagy szállítási szakaszig
Az elsõ szerzõdés szerinti fizetéstõl vagy szállítási szakasztól a második szerzõdés szerinti kifizetést vagy szállítási szakaszt követõ négy napon belül Nincs tõkekövetelmény Kitettségként kell kezelni
A második szerzõdés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követõ 5 munkanaptól az ügylet megszûntéig A szavatoló tõkébõl levonva az átadott értéket plusz a jelenlegi pozitív kitettséget (pozitív piaci érték)
13290
MAGYAR KÖZLÖNY 5. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez [13. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Rendszerek és ellenõrzési mechanizmusok
1. A rendszereknek és ellenõrzési mechanizmusoknak tartalmazniuk kell legalább a következõ elemeket: a) az értékelési folyamatra vonatkozó irányvonalak és eljárások, ideértve az értékelés kialakításában részt vevõ különbözõ területek világosan elhatárolt felelõsségi köreit, a piaci információk forrásait és azok megfelelõségének vizsgálatát, a függetlenértékelés gyakoriságát, a záró árak idõzítését, az értékelések korrigálására vonatkozó eljárásokat, a hóvégi és ad-hoc felülvizsgálatokat, és b) az értékelési folyamatért felelõs részlegre vonatkozó világos és az üzleti területtõl független jelentési útvonalakat, melyek végén belsõ igazgatósági tagnak kell állnia. 2. Az értékeléseket prudens értékelési módszerrel kell elvégezni, amely történhet a piaci árakon történõ értékelés vagy a modell alapú árazás módszerével. 3. A piaci árakon történõ értékeléskor az eladási és vételi árak közül a prudensebb értékelést biztosító árat kell használni, kivéve azt az esetet, amikor az intézmény a szóban forgó pénzügyi eszköz vagy áru adott fajtájának terén jelentõs árjegyzõ, és képes piaci középárfolyamokon zárni. 4. Ha a piaci árakon történõ értékelés nem lehetséges, az intézmény a modell alapú árazással értékeli a pozíciókat. 5. A modell alapú árazáskor a következõ követelményeknek kell eleget tenni: a) az intézmény ügyvezetésének ismernie kell a kereskedési könyv azon elemeit, amelyek a modell alapú árazás tárgyát képezik, b) a piaci adatokat lehetõség szerint ugyanabból a forrásból kell nyerni, mint a piaci árakat, és rendszeresen értékelni kell a szóban forgó pozíció értékelésénél figyelembe vett piaci adatok megfelelõségét és a modell paramétereit, c) amennyiben lehetséges, a szóban forgó pénzügyi eszköz vagy áru tekintetében elismert piaci gyakorlatnak minõsülõ értékelési módszertanokat kell alkalmazni, d) amennyiben az intézmény saját fejlesztésû modellt alkalmaz, azt az üzleti területtõl függetlenül kell kifejlesz-
2007/178. szám
teni, jóváhagyni és tesztelni (beleértve a matematikai képletek, a feltételezések és a szoftveralkalmazás validációját); továbbá a modellnek olyan feltételezéseken alapulnia, amelyeket a modellfejlesztéstõl független, megfelelõ képzettséggel rendelkezõ felek helyesnek értékeltek, e) változás-ellenõrzési eljárásoknak kell létezniük, valamint meg kell õrizni a modell biztonsági másolatát, és azt az értékelések ellenõrzésére kell használni, f) a kockázatkezelésnek az alkalmazott modell gyengeségeit az értékelés eredményében meg kell jelenítenie, g) a modellt rendszeresen, de legalább évente felül kell vizsgálni. 6. A napi rendszerességû piaci árakon történõ értékelés és a modell alapú árazás alkalmazása esetén is kell független ár-felülvizsgálatot végezni, amely a piaci árak, illetve a modell adatok (input) pontosságának és függetlenségének vizsgálatára irányul. A napi rendszerességû piaci árakon történõ értékelést a kereskedõk végezhetik, a piaci árak, illetve a modell adatok felülvizsgálatát a kereskedõktõl független részlegnek legalább havi rendszerességgel kell végeznie. Amennyiben nem állnak rendelkezésre független, objektív árazási források, értékelési korrekciókat kell végezni. 7. Az intézmény az értékelési korrekciók/tartalékok figyelembevételére szolgáló eljárásokat vezet be és tart fenn. 8. Az intézmény a következõ értékelési korrekciókat/tartalékokat alkalmazza: kamatnyereség, pozíciózárási költségek, mûködési kockázatok, lejárat elõtti visszaváltás, befektetési és finanszírozási költségek, jövõbeni igazgatási költségek és modellkockázat. 9. Az intézmény a kevésbé likvid tételekre vonatkozó értékelési tartalék szükségességének megállapításakor a következõ tényezõket veszi figyelembe: a pozíció/kockázatok pozíción belüli fedezéséhez szükséges idõ, az eladási és vételi árajánlat különbségek volatilitása és átlaga, a piaci árjegyzések rendelkezésre állása (az árjegyzõk száma és kiléte), a kereskedési mennyiségek volatilitása és átlaga, a piaci koncentráció, a pozíciók öregedése, a modell alapú árazás alapulvételének mértéke és egyéb modell-kockázatok hatása. 10. Ha az értékelési korrekciók/tartalékok a tárgyévben jelentõs veszteségekhez vezetnek, akkor ennek összegét az intézmény szavatoló tõkéjébõl le kell vonni.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 55/2007. (XII. 19.) EüM rendelete az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének qa) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. § Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a kiegészül az alábbi d) ponttal: [E rendelet hatálya kiterjed] „d) az emberi felhasználásra szánt, emberi szövetekbõl és sejtekbõl elõállított termékekre.”
2. § (1) Az R. 1/A. §-ának f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „f) súlyos káros esemény: a szövetek vizsgálatához, feldolgozásához, tárolásához és elosztásához kapcsolódó bármely olyan kedvezõtlen esemény, amely valamely fertõzõ betegség átviteléhez, a recipiens halálához vezethet, vagy életveszélyt, maradandó károsodást, a munkaképesség elvesztését vagy cselekvõképtelen állapotot eredményezhet, illetve amely gyógyintézeti kezelést igényel, vagy ehhez vezethet, vagy ezeket meghosszabbítja, továbbá az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások esetén az ivarsejtek vagy az embriók bármely téves azonosítása vagy felcserélése;” (2) Az R. 1/A. §-a a következõ m) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „m) kritikus: minden olyan lényeges tevékenység, körülmény és eszköz, mely a sejtek és szövetek gyûjtése, fel-
13291
dolgozása, konzerválása, tárolása, szállítása és elosztása során azokkal érintkezve a sejtek és szövetek minõségét és biztonságát befolyásolhatja.”
3. § (1) Az R. 15/A. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést követõen az ÁNTSZ illetékes regionális intézete haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve – amennyiben a súlyos káros esemény vagy súlyos szövõdmény következményei más tagállamot érinthetnek – az Európai Bizottság, illetve az Európai Gazdasági Térségnek a súlyos káros eseménnyel vagy súlyos szövõdménnyel valószínûsíthetõen érintett tagállamai illetékes hatóságainak az értesítését.” (2) Az R. 15/A. §-a az alábbi (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki: „(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést a 10. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell megtenni. (5) Az OTH a tárgyévet követõ év június 30-ig éves jelentést nyújt be az Európai Unió Bizottságának a 11. számú melléklet szerinti formanyomtatványokon. A regionális intézet a tárgyévet követõ év április 30-ig tájékoztatja az OTH-t az éves jelentéshez szükséges adatokról.”
4. § Az R. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyûjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megõrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minõségi és biztonsági elõírások megállapításáról; b) a Bizottság 2006/17/EK irányelve (2006. február 8.) a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyûjtésére, vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények vonatkozásában történõ végrehajtásáról; c) a Bizottság 2006/86/EK irányelve (2006. október 24.) a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyomonkövethetõségi követelmények, a súlyos szövõdmények és káros események bejelentése, valamint az emberi szövetek és sejtek kódolására, feldolgozására, konzerválására, tárolására és elosztására vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történõ végrehajtásáról.”
13292
MAGYAR KÖZLÖNY 5. §
(1) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 7. és 9. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. (3) Az R. e rendelet 3. számú melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki. (4) Az R. e rendelet 4. számú melléklete szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyomonkövethetõségi követelmények, a súlyos szövõdmények és káros események bejelentése, valamint az emberi szövetek és sejtek kódolására, feldolgozására, konzerválására, tárolására és elosztására vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történõ végrehajtásáról szóló, 2006. október 24-i, 2006/86/EK bizottsági irányelvének való megfelelést szolgálja. (3) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Horváth Ágnes s. k., egészségügyi miniszter
2007/178. szám
Szaruhártya a) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, b) Szegedi Tudományegyetem, c) Debreceni Egyetem, d) Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, e) Fõvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza. Kötõ- és támasztószövet Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet alapján általános sebészet, gyermeksebészet, ortopédia és traumatológia tevékenységre mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltatók.
B) Élõ személybõl átültetés céljából történõ szövetkivételre jogosult egészségügyi szolgáltatók Csontvelõ (ideértendõ az összes haemopoetikus õssejtvételi forma) a) Fõvárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza, b) BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központ, c) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, d) Debreceni Egyetem Egészségügyi Centrum, e) Szegedi Tudományegyetem II. Belklinika. Kötõ- és támasztószövet
1. számú melléklet az 55/2007. (XII. 19.) EüM rendelethez „6. számú melléklet a 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez A) Szövetbeültetésre jogosult egészségügyi szolgáltatók Csontvelõ (ideértendõ az összes haemopoetikus õssejtvételi forma) a) Fõvárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza, b) BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központ, c) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, d) Debreceni Egyetem Egészségügyi Centrum, e) Szegedi Tudományegyetem II. Belklinika.
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet alapján általános sebészet, gyermeksebészet, ortopédia és traumatológia tevékenységre mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltatók.”
2. számú melléklet az 55/2007. (XII. 19.) EüM rendelethez a) Az R. 7. számú mellékletének 1.1.3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [Halottból történõ szöveteltávolítás Általános kizárási kritériumok] „1.1.3. Rosszindulatú betegség, kivéve teljesen gyógyult in situ carcinoma. Cornea átültetés esetén nem kizáró ok a donor rosszindulatú daganatos betegsége, kivéve a hematológiai daganatos megbetegedéseket, a retinoblastomát és az elülsõ szemcsarnok rosszindulatú daganatát.”
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) Az R. 9. számú mellékletének 1.2.2. pontja kiegészül az alábbi h)–i) pontokkal: [A gyûjtést végzõ szervezetnek gyûjtési jelentést kell készítenie, amelyet át kell adni a szövetbanknak. E jelentés legalább a következõket tartalmazza:] „h) az adományozás típusa (pl. egy vagy több sejttípusból álló szövet, autológ vagy allogén donor, élõ donor vagy halottból történõ eltávolítás); i) az emberi felhasználás azonosító adatai, ezen belül az elosztás vagy megsemmisítés idõpontja, továbbá az egészségügyi szolgáltató azonosítója.” c) Az R. 9. számú mellékletének 1.2. pontja kiegészül az alábbi 1.2.3–1.2.4. pontokkal: [Donordokumentáció] „1.2.3. Az emberi felhasználásra szánt, emberi szövetekbõl és sejtekbõl elõállított terméken az alábbi azonosító adatokat kell feltüntetni: a) a szövetfeldolgozó és -tároló egység azonosítója, b) a szövet és sejt/termék típusa, c) a tételcsoportok száma, d) az altételek száma, e) a lejárat napja, f) a szövet/sejt státusa (azaz karantén alá vont, felhasználásra alkalmas stb.), g) a termékek leírása és eredete, az alkalmazott feldolgozási lépések, a szövetekkel és sejtekkel érintkezésbe lépõ és azok minõségét és/vagy biztonságát befolyásoló anyagok és adalékanyagok, h) a végleges címkét kiállító egészségügyi szolgáltató azonosítója. 1.2.4. A felhasználó szervezet legalább a következõ adatokat köteles nyilvántartani: a) a szállító szövetfeldolgozó és -tároló egység azonosítója, b) az orvos vagy a végfelhasználó egészségügyi szolgáltató azonosítója, c) a szövetek és sejtek típusa, d) a termék azonosítója, e) a recipiens személyazonossága, f) a felhasználás idõpontja.” d) Az R. 9. számú mellékletének 1.4. pontja kiegészül az alábbi j)–l) pontokkal: [Amennyiben közvetítõ útján történik a szövetek/sejtek szállítása, minden szállítótartályt legalább a következõket tartalmazó címkével kell ellátni:] „j) ajánlott szállítási körülmények (pl. hûtendõ, állított helyzetben szállítandó stb.); k) biztonsági elõírások/(adott esetben) hûtési módszerek;
13293
l) a szövet- vagy sejttermék meghatározása és mérete, továbbá a morfológiai és a mûködésére vonatkozó adatok.” e) Az R. 9. számú mellékletének 1.5. pontja kiegészül az alábbi 1.5.5–1.5.6. pontokkal: [A szövetek/sejtek átvétele a szövetfeldolgozó és -tároló létesítményben] „1.5.5. A szövetbanknak szakmai eljárásrenddel kell rendelkeznie a sejtek, illetve szövetek elosztására és visszahívására. A szakmai eljárásrend a visszahívás tekintetében tartalmazza a szükséges intézkedéseket, az intézkedések határidejét, az intézkedésekért való felelõsség rendjét és az ÁNTSZ illetékes regionális intézetének értesítésére vonatkozó szabályokat. A szakmai eljárásrendben biztosítani kell a szövetek és sejtek követhetõségét. Minden olyan donort azonosítani kell, aki hozzájárulhatott szövõdmény kiváltásához a recipiensben, vissza kell hívni az e donortól rendelkezésre álló szöveteket és sejteket, és értesíteni kell az ugyanazon donortól gyûjtött szövetek és sejtek címzettjeit és recipienseit abban az esetben, ha kockázatnak lehetnek kitéve. A szövetek és sejtek iránt egészségügyi szolgáltatóktól érkezõ igénylések alapján megteendõ intézkedéseket, továbbá a szövetek és sejtek betegek, illetve egészségügyi szolgáltatók részére történõ elosztását bárki számára hozzáférhetõ szakmai eljárásrendben kell szabályozni. A visszaküldött termékek kezelését, beleértve a termékek leltárba való visszavételére vonatkozó szabályokat, a szakmai eljárásrendben meg kell határozni. 1.5.6. A kritikus feldolgozási eljárásokat validálni kell, és azok nyomán a szövetek vagy sejtek nem válhatnak klinikailag hatástalanná vagy a recipiensre nézve ártalmassá. A validálást az egészségügyi szolgáltató saját adatai vagy más egészségügyi szolgáltató adatai, illetve egyéb közzétett adatok alapján kell elvégezni, illetõleg a már bevezetett és alkalmazott eljárások esetében azok leírása és indikátorai alapján. Biztosítani kell, hogy a validált eljárást a szövetfeldolgozó és -tároló egység végre tudja hajtani. Az eljárásokat szakmai eljárásrendben kell rögzíteni, és minden esetben a szakmai eljárásrend alapján végezni, az e mellékletben irányadó szabályok szerint. Amennyiben a szövetekre vagy sejtekre mikrobák inaktiválását célzó eljárást alkalmaznak, azt pontosan meg kell határozni, illetve dokumentálni és validálni kell. A feldolgozás bármely jelentõs változása elõtt a módosított folyamatot validálni és dokumentálni kell. A feldolgozási eljárásokat rendszeres kritikai értékelésnek kell alávetni annak biztosítása érdekében, hogy azok folyamatosan a várt eredményeket hozzák. A szövet- és sejtmegsemmisítõ eljárásokkal meg kell elõzni az egyéb adományozások és termékek, a feldolgozási környezet szennyezõdését vagy a személyzet megfertõzõdését.”
13294
MAGYAR KÖZLÖNY
3. számú melléklet az 55/2007. (XII. 19.) EüM rendelethez „10. számú melléklet a 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez I. Súlyos szövõdmények bejelentése A. Súlyos szövõdmény gyanújának bejelentése A szövetfeldolgozó és -tároló egység megnevezése, mûködési engedély száma A jelentés azonosítója A bejelentés idõpontja (év/hónap/nap) Annak megjelölése, hogy az érintett személy recipiens avagy donor A gyûjtés vagy az emberi célú felhasználás idõpontja (év/hónap/nap) és helye Donorazonosító szám A súlyos szövõdmény gyanúja felmerülésének idõpontja (év/hónap/nap) A súlyos szövõdmény gyanújában érintett szövetek és sejtek típusa Súlyos szövõdmény(ek) gyanújának típusa
B. A súlyos szövõdmények gyanújáról végzett vizsgálat következtetései Szövetfeldolgozó és -tároló egység megnevezése, mûködési engedély száma A bejelentés azonosítója A megerõsítés idõpontja (év/hónap/nap) Súlyos szövõdmény bekövetkezésének idõpontja (év/hónap/nap) Donorazonosító szám Súlyos szövõdmény megerõsítése (igen/nem) Súlyos szövõdmény típusának megváltozása (igen/nem) Amennyiben igen, határozza meg: Klinikai eredmény (ha ismert) – Teljes gyógyulás – Kisebb következmény – Súlyos következmény – Halál A szövetfeldolgozó és -tároló egység által elvégzett vizsgálat eredménye és a záró következtetések A szövetfeldolgozó és -tároló egység ajánlásai a megelõzõ és korrekciós intézkedésekre
II. Súlyos káros események bejelentése A. Súlyos káros események gyanújának bejelentése Szövetfeldolgozó és -tároló egység megnevezése, mûködési engedély száma A bejelentés azonosítója A bejelentés idõpontja (év/hónap/nap) Súlyos káros esemény bekövetkezésének idõpontja (év/hónap/nap)
2007/178. szám
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13295
A szövetek és sejtek minõségét és biztonságát érintõ, az alábbiak valamelyikében bekövetkezett eltérés miatti súlyos szövõdmény Szövet- és sejthiba
Berendezés meghibásodása
Részletezés
Emberi mulasztás
Egyéb (határozza meg)
Gyûjtés Vizsgálat Szállítás Feldolgozás Tárolás Elosztás Anyagok Egyéb (határozza meg)
B. A súlyos káros eseményekrõl végzett vizsgálat következtetései Szövetfeldolgozó és -tároló egység megnevezése, mûködési engedély száma A bejelentés azonosítója A bejelentés idõpontja (év/hónap/nap) Súlyos káros esemény bekövetkezésének idõpontja (év/hónap/nap) A kiváltó ok elemzése (részletek) A megtett korrekciós intézkedések (részletek) ” 4. számú melléklet az 55/2007. (XII. 19.) EüM rendelethez „11. számú melléklet a 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez Az éves jelentéshez alkalmazandó formanyomtatványok A. A súlyos szövõdményekre vonatkozó éves jelentéshez alkalmazandó formanyomtatvány Jelentéstevõ ország Jelentési idõszak (év) január 1–december 31. Súlyos szövõdmény(ek) elõfordulásának száma szövet- és sejttípusonként (vagy a szövetekkel és sejtekkel érintkezésbe lépõ termék típusa szerint) A szövet/sejt (vagy a szövetekkel és sejtekkel érintkezésbe lépõ termék) típusa 1 2 3 4 ... Összesen
Súlyos szövõdmény(ek) elõfordulásának száma
Ebbõl az elosztott szövetek/ sejtek száma összesen (amennyiben az adat rendelkezésre áll)
13296
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
Az elosztott szövetek és sejtek száma összesen (köztük azon szövet- és sejttípus feltüntetésével, amelyre vonatkozóan nem jelentettek súlyos szövõdményeket): Az érintett recipiensek száma (a recipiensek száma összesen): A bejelentett súlyos szövõdmények jellege
Súlyos szövõdmény(ek) elõfordulásának száma összesen
Átvitt bakteriális fertõzés Átvitt vírusos fertõzés
HBV HCV HIV–1/2 Egyéb (határozza meg)
Átvitt parazitás fertõzés
Malária Egyéb (határozza meg)
Átvitt rosszindulatú betegségek Egyéb betegségek átvitele Egyéb súlyos szövõdmények (határozza meg)
B. A súlyos káros eseményekre vonatkozó éves jelentéshez alkalmazandó formanyomtatvány Jelentéstevõ ország Jelentési idõszak (év) január 1–december 31. A feldolgozott szövetek és sejtek teljes száma A szövetek és sejtek minõségét és biztonságát érintõ, az alábbiak valamelyikében bekövetkezett eltérés miatti súlyos káros esemény száma összesen Szövet- és sejthiba (határozza meg)
Felszerelés meghibásodása (határozza meg)
Részletezés
Emberi mulasztás (határozza meg)
Egyéb (határozza meg)
Gyûjtés Vizsgálat Szállítás Feldolgozás Tárolás Elosztás Anyagok Egyéb (határozza meg) ”
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A gazdasági és közlekedési miniszter 99/2007. (XII. 19.) GKM rendelete az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minõsülõ építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló mûszaki szakértõi tevékenység végzésének feltételeirõl szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet módosításáról A szakértõi mûködéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § Az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minõsülõ építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló mûszaki szakértõi tevékenység végzésének feltételeirõl szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a) pontja hatályát veszti.
2. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indított eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen kiadott szakértõi engedélyek azok határidejének lejártáig érvényesek. (3) Az R. 1. számú melléklet a) G–A pont 1–2., 4., 7–12. és 14. alpontja, b) G–B pont 2., 4–5., 10–12. alpontja, c) G–D pont 31. alpontjában az „az élelmiszeriparban” szövegrész hatályát veszti. (4) E rendelet 1. §-a és 2. § (3) bekezdése 2008. január 2-án hatályát veszti. E bekezdés 2008. január 3-án hatályát veszti.
13297
(5) Ez a rendelet 2013. január 1-jén hatályát veszti. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
A gazdasági és közlekedési miniszter 100/2007. (XII. 19.) GKM rendelete a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól szóló 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet módosításáról Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól szóló 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § d) pontjában az „500” szövegrész helyébe a „200” szöveg lép.
2. § Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.
3. § E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, és 2008. január 2-án hatályát veszti. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
13298
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
1. melléklet a 100/2007. (XII. 19.) GKM rendelethez „1. melléklet a 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelethez 1. Levélküldemények és címzett reklámküldemények Megnevezés
Elsõbbségi küldeményként
a) Szabványlevél
Nem elsõbbségi küldeményként
100 Ft
70 Ft
89 Ft
62 Ft
c) Egyéb levél
145 Ft
100 Ft
d) Egyéb címzett reklámküldemény
128 Ft
89 Ft
e) Levelezõlap, képes levelezõlap
100 Ft
70 Ft
b) Szabvány címzett reklámküldemény
2. Hivatalos irat Megnevezés
Alaptarifa
a) Hivatalos irat – saját kezéhez
320 Ft
b) Hivatalos irat – egyéb
275 Ft ”
2. melléklet a 100/2007. (XII. 19.) GKM rendelethez „2. melléklet a 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelethez Elsõbbségi kezelés nélkül Felvételi hely
Mennyiségi sáv
Postahely 201–500 darab
501–2000 darab
2001– 5000 darab
Levélcentrum/Posta Feldolgozó Üzem 5001– 10 000 darab
10 000 darab felett
201–500 darab
501–2000 darab
2001– 5000 darab
5001– 10 000 darab
Országos Logisztikai Központ 10 000 darab felett
201–500 darab
501–2000 darab
2001– 5000 darab
5001– 10000 darab
10 000 darab felett
SzabSúly- vány 65 Ft 62 Ft 62 Ft 62 Ft 62 Ft 65 Ft 62 Ft 59 Ft 57 Ft 57 Ft 65 Ft 62 Ft 59 Ft 56 Ft 53 Ft kate- 30 g-ig gória 50 g-ig 93 Ft 89 Ft 89 Ft 89 Ft 89 Ft 93 Ft 89 Ft 84 Ft 81 Ft 81 Ft 93 Ft 89 Ft 84 Ft 80 Ft 76 Ft
Elsõbbségi kezeléssel Felvételi hely
Mennyiségi sáv
Postahely 201–500 darab
501–2000 darab
2001– 5000 darab
Levélcentrum/Posta Feldolgozó Üzem 5001– 10 000 darab
10 000 darab felett
201–500 darab
501–2000 darab
2001– 5000 darab
5001– 10 000 darab
Országos Logisztikai Központ 10 000 darab felett
201–500 darab
501–2000 darab
2001– 5000 darab
5001– 10000 darab
10 000 darab felett
SzabSúly- vány 93 Ft 89 Ft 89 Ft 89 Ft 89 Ft 93 Ft 89 Ft 84 Ft 81 Ft 81 Ft 93 Ft 89 Ft 84 Ft 80 Ft 76 Ft kate- 30 g-ig gória 50 g-ig 135 Ft 128 Ft 128 Ft 128 Ft 128 Ft 135 Ft 128 Ft 122 Ft 118 Ft 118 Ft 135 Ft 128 Ft 122 Ft 116 Ft 110 Ft
”
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13299
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 53/2007. (XII. 19.) IRM rendelete
(3) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
a Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételérõl és költségtérítésérõl szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról
igazságügyi és rendészeti miniszter
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § A Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételérõl és költségtérítésérõl szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Ckr.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A befizetéseket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a költségvetési átfutó bevételek forgalma számlán veszi nyilvántartásba. A számláról a 10. § szerinti visszatérítések után fennmaradó összeget a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig – a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerülõ, a Cégközlöny kiadásából származó bevételek által nem fedezett, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Cégközlöny kiadásával összefüggõ feladatokat ellátó Magyar Hivatalos Közlönykiadó között fennálló megállapodás alapján szükséges és igazolt költségek levonását követõen – a központi költségvetés bevételi számlájára kell befizetni.”
2. § (1) E rendelet a kihirdetést követõ 5. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a Ckr. 1. §-ának (1) bekezdésében, 5. §-ának (1) bekezdésében, valamint 9. §-ának (1) bekezdésében az „Igazságügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium”; b) a Ckr. 7. §-ának (2) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében az „Igazságügyi Minisztériumhoz” szövegrész helyébe az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz”; c) a Ckr. 7. §-ának (4) bekezdésében, továbbá 10. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában az „Igazságügyi Minisztériumba” szövegrész helyébe az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba” szövegrész lép.
Dr. Takács Albert s. k.,
A szociális és munkaügyi miniszter 30/2007. (XII. 19.) SZMM rendelete a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. § (1) Az e rendelet 1. számú mellékletében – régiónkénti bontásban – meghatározott intézmények 2010. július 31-éig jogosultak iskolarendszeren kívüli, szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére. (2) A szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény a 2. számú mellékletben megjelölt szakképesítések tekintetében és az ott meghatározott régióban jogosult szakmai vizsga szervezésére. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézményeken kívül a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet valamennyi, a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítés tekintetében jogosult szakmai vizsga megszervezésére.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter
13300
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
1. számú melléklet a 30/2007. (XII. 19.) SZMM rendelethez A szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények régiók szerint (azon szakképesítések megnevezését, melyre az intézmény feljogosított, a 2. számú melléklet tartalmazza) Nyugat-Dunántúl régió
Sorszám
1.
Címe Az intézmény megnevezése ir.szám
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
1143
város
utca, házsz.
Budapest
Gizella u. 42–44.
Közép-Dunántúl régió
Sorszám
1.
Címe Az intézmény megnevezése ir.szám
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
1143
város
utca, házsz.
Budapest
Gizella u. 42–44.
Dél-Dunántúl régió
Sorszám
1.
Címe Az intézmény megnevezése ir.szám
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
1143
város
utca, házsz.
Budapest
Gizella u. 42–44.
Közép-Magyarország régió
Sorszám
Címe Az intézmény megnevezése ir.szám
város
utca, házsz.
1.
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
1143
Budapest
Gizella u. 42–44.
2.
Raoul Wallenberg Humán Szakképzõ Iskola és Gimnázium
1088
Budapest
Ludovika tér 1.
3.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar
1097
Budapest
Ecseri út 3.
4.
Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakiskola és Szakközépiskola
6000
Kecskemét
Nyíri út 73.
5.
Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet (ETI)
1085
Budapest
Horánszky u. 15.
6.
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola
3526
Miskolc
Szentpéteri kapu 76.
7.
Arany Alkony Kht.
1084
Budapest
Mátyás tér 6.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13301
Észak-Magyarország régió
Sorszám
Címe Az intézmény megnevezése ir.szám
város
utca, házsz.
1.
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
1143
Budapest
Gizella u. 42–44.
2.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar
1097
Budapest
Ecseri út 3.
3.
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola
3526
Miskolc
Szentpéteri kapu 76.
Észak-Alföld régió
Sorszám
Címe Az intézmény megnevezése ir.szám
város
utca, házsz.
1.
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
1143
Budapest
Gizella u. 42–44.
2.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar
1097
Budapest
Ecseri út 3.
3.
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola
3526
Miskolc
Szentpéteri kapu 76.
Dél-Alföld régió
Sorszám
Címe Az intézmény megnevezése ir.szám
város
utca, házsz.
1.
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
1143
Budapest
Gizella u. 42–44.
2.
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola
3526
Miskolc
Szentpéteri kapu 76.
3.
Békéscsabai Regionális Munkaerõfejlesztõ és Képzõ Központ
5600
Békéscsaba Kétegyházi út 1.
13302
2. számú melléklet a 30/2007. (XII. 19.) SZMM rendelethez Szakképesítések* szerinti vizsgaszervezési jogosultságok a régiók feltüntetésével
OKJ szám
33 762 01 0010 33 02
Szakképesítés megnevezése
Szociális gondozó és ápoló
Szakképesítés köre
elágazás
Szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény megnevezése (a feljogosított intézmény címét az 1. számú melléklet tartalmazza)
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
Régiók
ND KD DD KM EM EA DA X
X
X
X
Raoul Wallenberg Humán Szakképzõ Iskola és Gimnázium
X
Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakiskola és Szakközépiskola, Kecskemét
X
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola
X
X
X
X
X
X
X
52 223 01 0000 00 00
Jelnyelvi tolmács
54 762 02 0010 54 04
Szociális gondozó, szervezõ
elágazás
X
Arany Alkony Kht.
X
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar
X
X
X
X
X
X
X
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
X
X
X
Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakiskola és Szakközépiskola, Kecskemét
X
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola
X
X
X
X
54 762 02 0010 54 01
Gerontológiai gondozó
elágazás
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
X
X
X
X
X
X
X
54 762 01 0010 54 02
Szociális asszisztens elágazás
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Békéscsabai Regionális Munkaerõfejlesztõ és Képzõ Központ 54 762 01 0001 54 02
54 761 02 0010 54 02
Mentálhigiénés asszisztens
ráépülés
Kisgyermekgondozó, -nevelõ
elágazás
NOMINA 3P Oktatásszervezõ és Szolgáltató Zrt.
MAGYAR KÖZLÖNY
Békéscsabai Regionális Munkaerõfejlesztõ és Képzõ Központ
X X
X
X
X
Békéscsabai Regionális Munkaerõfejlesztõ és Képzõ Központ
X
X
X X
X
Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet (ETI)
X
Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakiskola és Szakközépiskola, Kecskemét
X
* A szakképesítések megnevezése és azonosító száma az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék szerint került meghatározásra. Az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedõ szakmai és vizsgakövetelmények szerint szervezett képzések esetében a vizsgaszervezési jogosultság a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 4. számú melléklete szerint megfeleltetett szakképesítések tekintetében is fennáll.
2007/178. szám
Raoul Wallenberg Humán Szakképzõ Iskola és Gimnázium
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 109/2007. (XII. 19.) OGY határozata
13303
Az Országgyûlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen vizitdíjat fizetni?” kérdésben az országos ügydöntõ népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntõ népszavazás költségvetésére – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 4470,00 millió forint fordítható. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
országos népszavazás elrendelésérõl* Az Országgyûlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében dr. Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében dr. Semjén Zsolt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2007. december 17-i ülésén a következõk szerint döntött: Az Országgyûlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?” kérdésben az országos ügydöntõ népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntõ népszavazás költségvetésére – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 4470,00 millió forint fordítható. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Dr. Hende Csaba s. k.,
Török Zsolt s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 110/2007. (XII. 19.) OGY határozata országos népszavazás elrendelésérõl** Az Országgyûlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében dr. Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében dr. Semjén Zsolt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2007. december 17-i ülésén a következõk szerint döntött: * A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 17-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 17-i ülésnapján fogadta el.
Dr. Hende Csaba s. k.,
Török Zsolt s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 111/2007. (XII. 19.) OGY határozata országos népszavazás elrendelésérõl* Az Országgyûlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében dr. Orbán Viktor és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében dr. Semjén Zsolt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2007. december 17-i ülésén a következõk szerint döntött: Az Országgyûlés az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsõfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?” kérdésben az országos ügydöntõ népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntõ népszavazás költségvetésére – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 4470,00 millió forint fordítható. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Dr. Hende Csaba s. k.,
Török Zsolt s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 17-i ülésnapján fogadta el.
13304
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Országgyûlés 112/2007. (XII. 19.) OGY határozata a Budapest VIII., Köztársaság tér 27. szám alatti, kincstári vagyon részét képezõ épület értékesítése tárgyában megkötött megállapodás állami számvevõszéki vizsgálatáról* 1. Az Országgyûlés felkéri az Állami Számvevõszéket, hogy az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (6) bekezdésében rögzített feladatának megfelelõen törvényességi szempontból vizsgálja meg a Budapest VIII., Köztársaság tér 27. szám alatt található, kincstári vagyon részét képezõ épület zártkörû értékesítésére vonatkozó, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Horizont Zrt. által 2006. szeptember 5-én megkötött szerzõdést és létrejöttének körülményeit. Vizsgálata terjedjen ki arra is, hogy az elidegenítés okozott-e a Magyar Államnak vagyonvesztést. 2. Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba.
2007/178. szám
a) a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a szakmai lobbitevékenység elõsegítéséhez készítse el a hazai elkötelezettséget kifejezõ magyar pályázati brosúrát; Felelõs: gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: 2008. február 15. b) a gazdasági és közlekedési minisztert és a külügyminisztert, hogy koordinálják a magyar pályázati brosúra külföldi ismertetését az Európai Unió tagállamaival folytatott tárgyalásaik során; Felelõs:
gazdasági és közlekedési miniszter külügyminiszter Határidõ: brosúra elkészítését követõen
c) a gazdasági és közlekedési minisztert, valamint az oktatási és kulturális minisztert, hogy az ETI Igazgatótanácsában való részvételre magyar szakértõk eredményes pályázatát segítse elõ. Felelõs:
gazdasági és közlekedési miniszter oktatási és kulturális miniszter Határidõ: az Európai Bizottság pályázati kiírásához igazodva
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Dr. Hende Csaba s. k.,
Török Zsolt s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 17-i ülésnapján fogadta el.
A Kormány határozatai A Kormány 1100/2007. (XII. 19.) Korm. határozata az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tevékenységébe való bekapcsolódás lehetõségeirõl és feladatairól A Kormány megerõsíti a Magyar Köztársaság elkötelezettségét az Európai Innovációs és Technológiai Intézet mint közösségi kezdeményezés támogatására. A Kormány annak érdekében, hogy Magyarország megfelelõen felkészüljön az Európai Unió újonnan létrehozandó ügynöksége, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: ETI) magyarországi befogadására, valamint az ügynökség hálózati rendszerébe való sikeres bekapcsolódásra, a következõ határozatot hozta: 1. A Kormány prioritásnak tekinti, hogy az ETI irányító testületének székhelye Magyarországon legyen, s ennek érdekében felhívja:
2. A Kormány támogatja a magyar intézmények részvételét az ETI szervezeti rendszerében, tudományos és innovációs társulásaiban (KIC). Ennek érdekében felhívja: a) a gazdasági és közlekedési minisztert, valamint az oktatási és kulturális minisztert, hogy az MTA elnökének bevonásával dolgozzon ki egy hálózatépítõ, széles körû nemzeti – szakmai szervezõdés (technológiai platform) létrejöttét elõsegítõ programot; Felelõs:
gazdasági és közlekedési miniszter oktatási és kulturális miniszter Határidõ: 2008. január 15.
b) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap feletti rendelkezési jogot gyakorló gazdasági és közlekedési minisztert, hogy – az oktatási és kulturális miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint az MTA elnöke bevonásával a szakmai elõkészítõ munkába – kezdeményezze pályázat kiírását a tudás és innovációs társulások (KIC) tevékenységébe bekapcsolódni képes gazdasági, piaci szereplõk, K+F intézmények, egyetemek és kutatóintézetek felkészítésére az alternatív energia, a klímaváltozás és az információs és kommunikációs technológiák témakörben. Felelõs:
gazdasági és közlekedési miniszter oktatási és kulturális miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Felkért közremûködõ: MTA elnöke Határidõ: a Bizottság pályázati kiírásához igazodva Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 1101/2007. (XII. 19.) Korm. határozata a Nemzet Sportolója Cím adományozásáról A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 62. §-ának (1) bekezdése alapján – figyelemmel a Nemzet Sportolója Címrõl szóló 40/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltakra – dr. Sági Györgyné Rejtõ Ildikó vívó részére a NEMZET SPORTOLÓJA CÍMET és az azzal járó életjáradékot adományozza. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 86/2007. (XII. 19.) ME határozata szakállamtitkár megbízatásának megszûnésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 58. §-ának b) pontja alapján megállapítom, hogy Pimper Richárdnak, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárának e megbízatása 2007. december 12-ei hatállyal – lemondásával – megszûnik.
13305
A külügyminiszter határozatai A külügyminiszter 40/2007. (XII. 19.) KüM határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl szóló 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2–3. §-a hatálybalépésérõl A 203/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel a Magyar Közlöny 2007. október 19-ei számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás a 7. cikk értelmében azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges alkotmányos elõírások teljesültek. A Magyar Fél 2007. november 9-ei keltezésû jegyzékében tájékoztatta a Szingapúri Felet a hatálybalépéshez szükséges alkotmányos elõírások teljesülésérõl, a Szingapúri Fél hasonló tartalmú jegyzékét a Magyar Fél 2007. december 7-én vette kézhez. A megállapodás a 7. cikknek megfelelõen a Szingapúri Fél jegyzéke átvételének napján, azaz 2007. december 7-én lépett hatályba. A fentiekre tekintettel, összhangban a 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl szóló 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2–3. §-ai 2007. december 7-én, azaz kettõezer-hét december hetedikén léptek hatályba.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
Dr. Göncz Kinga s. k.,
miniszterelnök
külügyminiszter
13306
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
A Központi Igazságügyi Hivatal
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére kiadott technikai szám visszavonásáról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a Megyeri Keresztény Vallási Közösség részére kiadott 0657-es technikai számot visszavonja, tekintettel arra, hogy a Pest Megyei Bíróság a Megyeri Keresztény Vallási Közösséget megszüntette. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2008. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról A személyi jövedelemadóról szóló – többször módosított – 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Ólmozatlan motorbenzin: ESZ–95 ólmozatlan motorbenzin
294 Ft/l
Gázolaj
298 Ft/l
Keverék
316 Ft/l
LPG autógáz
180 Ft/l
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
közleménye a 2008. január 28.–február 15-ig terjedõ idõszak – II/1. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl A Központi Igazságügyi Hivatal a 2008. január 28.–február 15-ig terjedõ idõszakra esõ termõföld árverési hirdetményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módosított 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján (II/1. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegû megtérítésének kötelezettségét. 2. A hirdetmény az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetõtábláján és a gazdálkodó szervezetnél megtekinthetõ. 3. Az ingatlanok AK értékben kerülnek árverezésre, egyezség hiányában a licit 3000 Ft/AK értéken indul. 4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást, maradványérték igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési elõleg, amely a vételárba beszámít. 5. Az árverésen az a kárpótlásra jogosult vehet részt: a) akinek az állandó lakhelye 1991. június 1-jén az érintett településen volt és jelenleg is ott rendelkezik állandó bejelentett lakhellyel, vagy b) akinek a kárpótlás alapjául szolgáló termõföld tulajdona a település közigazgatási határán belül volt. Az árverésen részt venni kívánó jogosultak egyrészt személyi igazolványukkal vagy önkormányzati igazolással bizonyíthatják a lakhely szerinti illetékességüket. A kárpótlás alapjául szolgáló termõföld fekvését az illetékes földhivatal igazolhatja, amennyiben ez a határozatból nem derül ki. Ezen kívül szükséges a kárpótlási jegy átvételekor kapott banki igazolás, öröklés esetén a közjegyzõi végzés is. Meghatalmazással árverezõ személy esetében a fenti igazolásokat – a meghatalmazó nevére kiállítva – az adatfelvételnél szintén be kell mutatni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. Az árverésen mezõgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Figyelmeztetés Az árverés vezetõje kizárja a további árverésbõl azt az árverezõt, aki az ajánlat lezárását követõen nem él vételi
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
jogával. A kizárt személy az árverési elõlegét elveszti. Az elvesztett árverési elõleg az államot illeti. A vételi jog alapján szerzett termõföldnek a tulajdonszerzéstõl számított három éven belül történõ elidegenítésébõl származó bevételt az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenõ kárpótlásra jogosult késõbb, a mulasztásra hivatkozva semmiféle
13307
jogot nem érvényesíthet; ebbõl az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevõ árverezõ, továbbá az árverésbõl kizárt személy az árverés lezárását követõ három napon belül a Központi Igazságügyi Hivatalhoz. Az árverés és a tulajdonszerzés egyéb szabályairól, az árverés színhelyén, a Hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja, az árverés vezetõ, részletes tájékozót tart. Központi Igazságügyi Hivatal
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal NAGYECSED településen a Rákóczi Mgtsz, Nagyecsed használatában (kezelésében) lévõ termõföldterületbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a II/1. típusú árverést kitûzi. 1. Az árverés helye: Nagyecsed, Mûvelõdési Ház 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közremûködésével tartjuk meg. 3. A regisztráció idõpontja: 2008. január 30., 9–10 óra között. 4. Az árverés kezdete: 2008. január 30., 10 óra. 5. Az árverésre kerülõ földrészletek: Település: Nagyecsed Helyrajzi szám
017/9 017/10 041/10 041/12 041/6 a-ból 041/8 a 041/8 b 041/8 c
Korlátozó intézkedés Terület
Mûvelési ág
Aranykorona értéke megnevezése
2
4 ha 3366 m 8 ha 5647 m2 7183 m2 2 ha 8252 m2 1 ha 1349 m2 1 ha 7514 m2 1 ha 8064 m2 3 ha 1134 m2
szántó szántó szántó szántó szántó szántó rét szántó
értéke
90,63 175,45 11,21 55,31 23,72 27,32 18,79 48,57
Csongrád megye A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal HÓDMEZÕVÁSÁRHELY településen a volt Gorzsai Állami Gazdaság, Hódmezõvásárhely használatában (kezelésében) lévõ termõföldterületbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a II/1. típusú árverést kitûzi. 1. Az árverés helye: Hódmezõvásárhely, Házasságkötõ Terem 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közremûködésével tartjuk meg. 3. A regisztráció idõpontja: 2008. február 11., 10–11 óra között.
13308
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
4. Az árverés kezdete: 2008. február 11., 11 óra. 5. Az árverésre kerülõ földrészletek: Település: Hódmezõvásárhely Helyrajzi szám
079/15 ab 081/26 083/10 088/8 088/9 095/9 a 095/9 b 095/9 c 095/9 d 095/9 f 0101/1 ab-ból 0110/19 0110/20 0110/21 0132/7 0132/98 0155/3 0162/5 0228/4 0241/80
Korlátozó intézkedés Terület
Mûvelési ág
Aranykorona értéke megnevezése
2
3 ha 2610 m 6144 m2 3572 m2 4326 m2 5738 m2 6618 m2 9 ha 0008 m2 1 ha 0140 m2 3 ha 4055 m2 6 ha 6491 m2 13 ha 7027 m2 2981 m2 3 ha 0287 m2 3838 m2 5315 m2 6424 m2 4775 m2 1 ha 3193 m2 1 ha 7771 m2 2 ha 0092 m2
gyep erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ gyep szántó erdõ erdõ szántó
41,01 5,96 3,46 4,20 5,57 4,37 122,41 16,73 22,48 43,88 389,78
gyep erdõ gyep gyep erdõ gyep erdõ erdõ erdõ
értéke
* * * * *
* * **
2,59 29,38 3,34 11,11 6,23 6,49 12,80 17,24 19,49
*
* * * *
* Közös mûvelési kötelezettség. ** Mezei leltár 87 132 Ft/ha.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Szakátsné Hegedûs Borbála s. k., igazgató
A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye a 2008. január 28.–február 15-ig terjedõ idõszak – II/2. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl A Központi Igazságügyi Hivatal a 2008. január 28.–február 15-ig terjedõ idõszakra esõ termõföld árverési közleményeit az 1995. évi LXIII. törvény 1. §-ával módosított 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (3) bekezdése alapján (II/2. földalap) az alábbiakban tesszük közzé: A hirdetményre vonatkozó elõírások és a figyelmeztetés megegyezik a II/1. típusú árverés hirdetményében közölt tudnivalókkal, kivéve a jogosultságra vonatkozó 5. szabályait.
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13309
5. Az árverésen minden kárpótlásra jogosult az õt megilletõ kárpótlási jeggyel (banki letéti igazolás, maradványérték igazolás) részt vehet.
Csongrád megye A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal NYÍREGYHÁZA városban a Magyar László Mgtsz, Öttömös használatában (kezelésében) lévõ termõföldterületbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a II/2. típusú árverést kitûzi. 1. Az árverés helye: Nyíregyháza, Toldi u. 23., Vasutas Mûvelõdési Ház 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közremûködésével tartjuk meg. 3. A regisztráció idõpontja: 2008. február 4., 8–9 óra között. 4. Az árverés kezdete: 2008. február 4., 9 óra. 5. Az árverésre kerülõ földrészletek: Település: Öttömös Helyrajzi szám
070/6 a 070/6 b 070/6 c 070/6 d 070/6 h 070/6 k 070/6 l
Korlátozó intézkedés Terület
Mûvelési ág
Aranykorona értéke megnevezése
2
1582 m 2 ha 8760 m2 4939 m2 4434 m2 1 ha 9975 m2 6234 m2 3950 m2
szántó gyep (rét) nádas nádas szántó nádas nádas
értéke
2,88 25,02 5,14 4,61 36,35 6,48 4,11
Bács-Kiskun megye A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal NYÍREGYHÁZA városban a KEFAG Kecskemét használatában (kezelésében) lévõ termõföldterületbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre a II/2. típusú árverést kitûzi. 1. Az árverés helye: Nyíregyháza, Toldi u. 23., Vasutas Mûvelõdési Ház 2. Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közremûködésével tartjuk meg. 3. A regisztráció idõpontja: 2008. február 6., 8–9 óra között. 4. Az árverés kezdete: 2008. február 6., 9 óra.
13310
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
5. Az árverésre kerülõ földrészletek: Település: Kelebia Helyrajzi szám
0217/4
Korlátozó intézkedés Terület
057/2
27,40
2
2,26
2
4,91
2
2,29
2
2,11
2
5,01
2
12,30
2
12,52
6445 m gyep 1 ha 4020 m gyep 6937 m erdõ
0227/4 b 0420/22
2
4 ha 6446 m erdõ
0227/4 a 0227/9
Aranykorona értéke megnevezése
0222/19 0222/21
Mûvelési ág
6039 m gyep 1 ha 5168 m erdõ 1 ha 7570 m szántó 3 ha 5759 m gyep
értéke
*
* *
* Közös mûvelési kötelezettség.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Szakátsné Hegedûs Borbála s. k., igazgató
2007/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62., Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
13311
13312
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/178. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ
121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év
Közigazgatási Szemle Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Nemzetközi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung
7 400 Ft/év 28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 7 400 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év
A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.4299 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
