A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. december 20., szombat
TARTALOMJEGYZÉK 306/2008. (XII. 20.) Korm. r. 307/2008. (XII. 20.) Korm. r.
308/2008. (XII. 20.) Korm. r.
184. szám
309/2008. (XII. 20.) Korm. r.
310/2008. (XII. 20.) Korm. r. 164/2008. (XII. 20.) FVM r. 37/2008. (XII. 20.) KHEM r.
Ára: 1540,– Ft 26/2008. (XII. 20.) NFGM–EüM e. r.
13/2008. (XII. 20.) ÖM r.
1085/2008. (XII. 20.) Korm. h. 1086/2008. (XII. 20.) Korm. h.
Oldal Egyes, a miniszteri feladat- és hatáskörök ellátását érintõ kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet és a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekrõl . . . . . . . . . . . . . . A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló 7/2006. (II. 27.) GKM rendelet, valamint a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események vizsgálatának részletes szabályairól szóló 9/2006. (II. 27.) GKM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeirõl, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok kiegészítõ támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjérõl szóló 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Hosszú Távú Fejlesztések rangsorának elsõ három elemérõl . . . A Nitrogénmûvek Zrt. hiteleihez kapcsolódó költségvetési készfizetõ kezességvállalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
24270
24271
24276
24300 24304 24317
24324
24325
24329 24329 24330
24270
MAGYAR KÖZLÖNY
III. Kormányrendeletek A Kormány 306/2008. (XII. 20.) Korm. rendelete egyes, a miniszteri feladat- és hatáskörök ellátását érintõ kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) környezetvédelemért, b) természetvédelemért és c) vízgazdálkodásért felelõs tagja.” 2. § (1) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 5. § (1) bekezdése a következõ új e) ponttal egészül ki: [A Hivatal feladatkörébe tartozik] „e) a magyarországi ûrkutatás fõ irányainak és programjainak kidolgozása.” (2) Az R2. a következõ új 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § A Hivatal feladata a) ûrkutatási fõirányok és programok kidolgozása, b) az ûrkutatás eredményeinek alkalmazásba viteléhez segítség nyújtása, c) az ûrkutatási tevékenység folytatására létrehozott kutatás-fejlesztési infrastruktúra szükség szerinti fenntartása és a kutatás-fejlesztési hálózatok mûködtetése, d) az Európai Ûrügynökségnél való képviselet ellátása, e) az európai integrációból adódó ûrkutatási és ûrpolitikai feladatok koordinálása, f) a Magyar Ûrkutatási Tanács és az Ûrkutatási Tudományos Tanács mûködése feltételeinek biztosítása.” 3. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet
2008/184. szám
(a továbbiakban: R3.) 1. § (1) bekezdése a következõ új j) ponttal egészül ki: [A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány] „j) elektronikus hírközlésért” [felelõs tagja.]
4. § (1) A kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 103/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. §-a a következõ új c) ponttal egészül ki: [A kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány] „c) ûrkutatásért” [felelõs tagja.] (2) Az R4. a következõ új 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § A minisztert az ûrkutatással kapcsolatos feladatainak ellátásában véleményezõ testületként a Magyar Ûrkutatási Tanács és Ûrkutatási Tudományos Tanács segíti, amelynek tagjait a miniszter kéri fel.”
5. § A Központi Szolgáltatási Fõigazgatóságról szóló 272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a a következõ új l) ponttal egészül ki: [A Fõigazgatóság feladatkörében:] „l) közzétételre elõkészíti a Magyar Közlöny és a Hivatalos Értesítõ egyes lapszámait mint elektronikus dokumentumokat.”
6. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az ûrkutatással és ûrtevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 300/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, az R1. 4. §-a, az R3. 1. § (2)–(3) bekezdése, valamint a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. (3) A köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ában az „és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség” szövegrész helyébe a „ , a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség” szöveg, 22. §-ában a „2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szöveg lép. (4) Ahol e rendelet hatálybalépését megelõzõen kihirdetett kormányrendelet vagy közzétett kormányhatározat az
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ûrkutatásért való felelõsség körében Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot említ, azon Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt, ahol az ûrkutatásért való felelõsség körében környezetvédelmi és vízügyi minisztert említ, azon a kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli minisztert kell érteni. (5) Az e kormányrendelet alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz átkerülõ feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre is kiterjedõen – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogutódja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. (6) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz átkerülõ feladatkörök tekintetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogutódjának a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt kell tekinteni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelete az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), e), i) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § Vegyipari termék, háztartás-vegyipari készítmény – a komputeres színkeverõvel felszerelt speciális festékszaküzletben történõ festék-kiszerelés kivételével –, valamint gépjármû-üzemeltetési segédanyag csak elõre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval ellátott csomagolásban forgalmazható. A nem iparilag kiszerelt és csomagolt kozmetikai készítmény zárt csomagolásban értékesíthetõ.”
24271 2. §
Az R. 14. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Szexuális termék, a szexuális termék értékesítésére szakosodott üzletek kivételével csak zárt csomagolásban, a többi terméktõl elkülönítve értékesíthetõ.”
3. § Az R. a következõ 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § (1) Gyógynövény, illóolaj és zsíros olaj (a továbbiakban együtt: gyógynövény) csak elõre kiszerelt – jellegének megfelelõen aromatartó, fényvédõ – zárt csomagolásban hozható forgalomba. A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni: a) a gyógynövény gyógyászati célra használt részének magyar és latin megnevezését; b) a kiszerelt gyógynövény tömegét; c) az elõállító, az importáló, a kiszerelõ cég nevét, székhelyét és telephelyét; d) a minõsítési okirat számát; e) a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét; f) a termék alkalmazási és elkészítési javaslatát. (2) A forgalomba hozható gyógynövények körét a rendelet 7. melléklete állapítja meg. A 7. mellékletben * jelzéssel ellátott gyógynövények és zsíros olajok az 1111–1112., valamint az 1290. és 1430. üzletköri számot tartalmazó mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletben is értékesíthetõk.”
4. § Az R. 15. §-a a következõ (3)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(3) Szeszes ital automatából történõ értékesítése tilos. (4) Tilos szeszes italt árusítani a diáksport egyesület és az iskola sportlétesítményeiben. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok árusítása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplõ sportrendezvény kezdetét megelõzõ két órától a sportrendezvény befejezését követõ egy óráig terjedõ idõszakban a sportlétesítmények területén. (5) A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési, nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. (6) Az (5) bekezdésben megjelölt intézmények napi mûködési idejének lejárta után történõ szeszes ital kimérést a jegyzõ – a kimérés helye szerint illetékes rendõrkapitányság, valamint a vámhatóság elõzetes írásbeli véleményének figyelembevételével – engedélyezheti.”
24272
MAGYAR KÖZLÖNY 5. §
Az R. 23. §-a a következõ (6)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, illetve a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak. (7) A 13/A. §-nak, a 14. § (3) bekezdésének, a 14/A. §-nak, a 15. § (3)–(6) bekezdésének, valamint a 7. mellékletnek a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.” 6. § Az R. az e rendelet 1. mellékletében foglalt 7. melléklettel egészül ki. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, és az e rendelet 1–6. §-a, valamint a 7. § (2)–(3) bekezdése, továbbá az 1. melléklete a hatálybalépést követõ napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 1/A. § (1) bekezdésében a „Kertv. 3. § (5), (6) és (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kertv. 3. § (5), (6) bekezdése és (8) bekezdésének a) pontja” szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésekor már kereskedelmi forgalomba hozott gyógynövények a minõségmegõrzési idejük lejártáig az e rendelet 2. melléklete szerinti névvel forgalmazhatók. (5) E rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2008/184. szám
1. melléklet a 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez „7. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez A rendelet 14/A. §-a alapján a forgalomba hozható gyógynövények jegyzéke Magyar név
Akácvirág Ánizstermés* Babhéj Bakfû Benedekfû Berkenyebogyó Bojtorjángyökér Boróka tobozbogyó* Borsikafû* Borsosmentalevél* Ceyloni fahéjfa kéreg* Csalángyökér Csalánlevél* Csalán virágos hajtás Csarab virágos hajtás Cseresznye és meggyszár Cserszömörcelevél Csipkerózsa áltermés* Csipkerózsa áltermés (aszmaggal)* Csipkerózsa terméshús *
Latin név
Robiniae pseudacaciae flos Anisi vulgaris fructus Phaseoli legumen Betonicae herba Cardui benedicti herba Sorbi aucupariae fructus Bardanae radix Juniperi pseudo-fructus Saturejae herba Menthae piperitae folium Cinnamomi cortex Urticae radix Urticae folium Urticae herba Callunae herba Cerasi stipes Cotini coggygriae folium Rosae pseudofructus Rosae pseudofructus (cum seminibus) Rosae pseudofructus (sine seminibus) Diófalevél Juglandis folium Édeskömény termés* Foeniculi dulcis fructus Erdei mályva levél Malvae silvestris folium Erdei mályva virág Malvae silvestris flos Erdei szamóca levél* Fragariae folium Fehér árvacsalán virágos hajtás Lamii albi herba Fehér mustármag* Sinapis albae semen Fehér szappangyökér Saponariae albae radix Fekete áfonya termés* Myrtilli fructus Fekete bodza bogyó Sambuci nigrae fructus Fekete bodza virág* Sambuci flos Fekete eperfalevél Mori nigri folium Fekete mályvarózsa-virág Malvae arboreae flos Fekete mustármag* Sinapis nigrae semen Fekete nyárfa rügy Populi gemma Fekete ribizlilevél Ribis nigri folium Fodormentalevél* Menthae crispae folium Földibodza gyökér Sambuci ebuli radix Fûzfakéreg Salicis cortex Galagonyatermés Crataegi fructus Galagonya virágos hajtásvég Crataegi folium cum flore Ginzenggyökér Ginseng radix Görögszénamag* Trigonellae foeni-graeci semen Gyermekláncfûlevél Taraxaci folium
2008/184. szám Magyar név
Gyermekláncfû gyökér Gyermekláncfû virágos hajtás gyökérrel Gyömbér gyökértörzs* Hársfavirágzat* Házi lenmag* Házi lenmagliszt Hibiszkuszvirág csészelevél* Homoki szalmagyopár virágos hajtás Igazi édesgyökér Izlandi zuzmó Izsópfû Japánakácvirág Jávai tea levél Kamillavirágzat* Kamillavirágzat-szitálmány* Kanadai és magas aranyvesszõ virágos hajtás Kankalingyökér Kapor virágos hajtás* Kaportermés* Kardamomumtermés* Kenderkefû virágos hajtás Kerek repkény virágos hajtás Kerti bazsalikom virágos hajtás* Kerti és spanyol kakukkfû levél és virág* Keserû édeskömény termés* Kínai csillagánizs termés* Kis ezerjófû virágos hajtás Kisvirágú füzike virágos hajtás Komlótoboz Koriandertermés* Kökénytermés* Kökényvirág Köménytermés* Körömvirág Körömvirág csészelevéllel Közönséges aranyvesszõ virágos hajtás Közönséges cickafark virágos hajtás Közönséges cickafark virágzat Közönséges párlófû virágos hajtás Közönséges pásztortáska virágos hajtás Közönséges vasfû virágos hajtás Kukoricabibe Lándzsás útifûlevél Lestyángyökér* Lestyánlevél* Libapimpó virágos hajtás Macskagyökér
MAGYAR KÖZLÖNY Latin név
Taraxaci radix Taraxaci herba cum radice Zingiberis rhizoma Tiliae flos Lini semen Lini seminis farina Hibisci sabdariffae flos Helichrysi herba Liquiritiae radix Lichen islandicus Hyssopi herba Sophorae japonicae flos Orthosiphonis folium Matricariae flos Matricariae cribratum Solidaginis herba Primulae radix Anethi herba Anethi fructus Cardamomi fructus Galeopsidis herba Hederae terrestris herba Basilici herba Thymi herba Foeniculi amari fructus Anisi stellati fructus Centaurii herba Epilobii herba Lupuli flos Coriandri fructus Pruni spinosae fructus Pruni spinosae flos Carvi fructus Calendulae flos Calendulae flos cum calicibus Solidaginis virgaureae herba Millefolii herba Achilleae flos Agrimoniae herba Bursae pastoris herba Verbenae herba Maydis stigma Plantaginis lanceolatae folium Levistici radix Levistici folium Anserinae herba Valerianae radix
Magyar név
Madár keserûfû virágos hajtás Majoránna* Málnalevél* Maté levél* Méhszurok Mezei kakukkfû virágos hajtás* Mezei katángkóró gyökér Mezei katángkóró virágos hajtás Mezei sóska mag Mezei zsurló meddõ hajtás Mirha Mórmályvavirág Nagylevelû csodamogyoró kéreg Nagylevelû csodamogyoró levél Nyírfalevél Orvosi angyalgyökér Orvosi citromfû levél* Orvosi citromfû virágos hajtás* Orvosi pemetefû virágos hajtás Orvosi somkóró virágos hajtás Orvosi veronika virágos hajtás Orvosi ziliz gyökér Orvosi ziliz levél Orvosi zsálya levél Ökörfarkkóró virágpárta Örvénygyökér Pettyegetett tüdõfû levél Pipacs sziromlevél Porcika virágos hajtás Ratanhiagyökér Réti legyezõfû virágos hajtás Réti palástfû virágos hajtás Rómaikamilla virág Rozmaringlevél* Rózsaszirom Sáfrányos szeklice virág* Szagosmüge virágos hajtás Szegfûszeg* Szemvidító(fû) virágos hajtás Szurokfû levél és virág* Szúrós gyöngyajak virágos hajtás Tajgagyökér Tarackbúza gyökértörzs Tárkonyüröm virágos hajtás* Tárnicsgyökér Tealevél, fekete/zöld* Tejoltógalaj virágos hajtás Tökmag* Tölgyfakéreg Tövises iglice gyökér Vad szeder levél* Vadárvácska virágos hajtás
24273 Latin név
Polygonii herba Majoranae herba Rubi idaei folium Mate folium Propolis Serpylli herba Cichorii radix Cichorii herba Rumicis fructus Equiseti herba Myrrha Malvae silvestris subsp. mauritianae flos Hamamelidis cortex Hamamelidis folium Betulae folium Angelicae radix Melissae folium Melissae herba Marrubii herba Meliloti herba Veronicae officinalis herba Althaeae radix Althaeae folium Salviae officinalis folium Verbasci flos Inulae radix Pulmonariae folium Papaveris rhoeados flos Herniariae herba Ratanhiae radix Filipendulae ulmariae herba Alchemillae herba Chamomillae romanae flos Rosmarini folium Rosae petalum Carthami flos Asperulae odoratae herba Caryophylli flos Euphrasiae herba Origani herba Leonuri cardiacae herba Eleutherococci radix Graminis rhizoma Dracunculi herba Gentianae radix Theae folium Galii veri herba Cucurbitae peponis semen Quercus cortex Ononidis radix Rubi fruticosi folium Violae tricoloris herba
24274
MAGYAR KÖZLÖNY Magyar név
Valódi levendula virág Vidrafûlevél
Latin név
Lavandulae flos Trifolii fibrini folium
Illóolajok Ánizs termésolaj Bazsalikomolaj Bergamottolaj Boróka tobozbogyóolaj Borsikaolaj Borsosmentaolaj Cajuput olaj Cédrusolaj Ceyloni fahéjfa levélolaj
Anisi aetheroleum Basilici aetheroleum Bergamottae aetheroleum Juniperi aetheroleum Saturejae aetheroleum Menthae piperitae aetheroleum Cajuputi aetheroleum Atlanticae cedri aetheroleum Cinnamomi zeylanici folii aetheroleum Cickafarkolaj Achilleae aetheroleum Citromolaj Limonis aetheroleum Édes narancs olaj Aurantii dulcis aetheroleum Erdeifenyõ olaj Pini silvestris aetheroleum Eukaliptuszolaj Eucalypti aetheroleum Fodormentaolaj Menthae crispae aetheroleum Gerániumolaj Geranii aetheroleum Gyömbérolaj Zingiberis aetheroleum Kakukkfûolaj Thymi aetheroleum Kamillaolaj Matricariae aetheroleum Kapor termésolaj Anethi aetheroleum Kasszia fahéj olaj Cinnamomi cassiae aetheroleum Keserû édeskömény termésolaj Foeniculi amari fructus aetheroleum Korianderolaj Coriandri aetheroleum Köményolaj Carvi aetheroleum Lestyángyökérolaj Levistici aetheroleum Levendulaolaj Lavandulae aetheroleum Majoránnaolaj Majoranae aetheroleum Mandarinolaj Citri nobilis aetheroleum Mirtuszolaj Myrti aetheroleum Muskotályzsálya olaj Salviae sclareae aetheroleum Narancs virágolaj Citri aurantii floris aetheroleum Neroli olaj Neroli aetheroleum Orvosi citromfûolaj Melissae aetheroleum Orvosi zsálya olaj Salviae officinalis aetheroleum Pacsuliolaj Patchouli aetheroleum Rozmaringolaj Rosmarini aetheroleum Rózsafaolaj Ligni rhodii aetheroleum Rózsaolaj Rosae aetheroleum Szantálfaolaj Santali ligni aetheroleum Szegfûszegolaj Caryophylli floris aetheroleum Tárkonyürömolaj Dracunculi aetheroleum Teafaolaj Melaleucae aetheroleum Törpefenyõolaj Pini pumilionis aetheroleum Ylang-ylang olaj Canangae odoratae aetheroleum Zsíros olajok Avokádóolaj Csukamájolaj
Avocado oleum Iecoris aselli oleum (A v. B)
Magyar név
Finomított borágóolaj Finomított búzacsíraolaj* Finomított földimogyoró-olaj* Finomított kókuszolaj* Finomított mandulaolaj Finomított napraforgóolaj* Finomított olivaolaj* Finomított repceolaj* Finomított sáfrányos szeklice olaj* Finomított szezámolaj* Finomított szójaolaj* Homoktövisolaj Kukoricacsíra-olaj* Lenolaj Mákolaj* Natív mandulaolaj Tökmagolaj*
2008/184. szám Latin név
Borago officinalis oleum raffinatum Ttritici aestivi oleum raffinatum Arachidis oleum raffinatum Cocois oleum raffinatum Amygdalae oleum raffinatum Helianthi annui oleum raffinatum Olivae oleum raffinatum Rapae oleum raffinatum Carthami oleum raffinatum Sesami oleum raffinatum Soiae oleum raffinatum Hyppopheae oleum Maydis germini oleum Lini oleum virginale Papaveris oleum Amygdalae oleum virginale Cucurbitae peponis oleum”
2. melléklet a 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Magyar név
Akácvirág Angyalgyökér és gyökértörzs Ánizstermés* Aranyvesszõfû Babhéj Bakfû Benedekfû Berkenyebogyó Bodzabogyó Bodzavirág* Bojtorjángyökér Boróka-tobozbogyó* Borsikafû* Borsosmentalevél* Cickafarkfû Cickafarkvirágzat Citromfû* Citromfûlevél* Csalángyökér Csalánfû Csalánlevél* Csarabfû Cserszömörcelevél Cseresznye és meggyszár Csillagos ánizs* Csipkebogyó hús* Csipkebogyó áltermés* Diófalevél
Latin név
Robiniae pseudacaciae flos Angelicae radix et rhizoma Anisi vulgaris fructus Solidaginis herba Phaseoli legumen Betonicae herba Cardui benedicti herba Sorbi aucupariae fructus Sambuci fructus Sambuci flos Bardanae radix Juniperi galbulus Saturejae herba Menthae piperitae folium Achilleae herba Achilleae anthodium Melissae herba Melissae folium Urticae radix Urticae herba Urticae folium Callunae herba Cotini coggygriae folium Cerasi stipes Anisi stellati fructus Cynosbati pseudofructus (sine eminibus) Cynosbati pseudofructus (cum seminibus) Juglandis folium
2008/184. szám Magyar név
Eperfalevél Ezerjófû Édesgyökér Édesköménytermés* Fahéj* Fehér árvacsalán fû Fehér mustármag* Fehér szappangyökér Fekete áfonyabogyó* Fekete mályvarózsa-virág Fekete mustármag* Fekete ribizlilevél Fodormentalevél Földibodza-gyökérzet Fûszer édeskömény termés Fûzfakéreg Galagonyatermés Galagonya virágos hajtásvég Ginzeng gyökér Görög lepkeszegmag Gyermekláncfû gyökérrel Gyermekláncfûlevél Gyömbér gyökértörzs* Hársfavirág* Hibiszkuszvirág* Indiai vesetealevél Izlandi zuzmó Izsópfû Japánakácvirág Kankalingyökér és gyökértörzs Kaporfû* Kaportermés* Kardamomumtermés* Kenderkefû Kerek repkényfû Kerti bazsalikom* Kerti kakukkfû* Kisvirágú füzike Komlótoboz Koriandertermés* Kökénytermés* Kökényvirág Köménytermés* Körömvirág Körömvirágfészek Közönséges aranyvesszõfû Kukoricabibe Lenmag* Lenmagliszt Lestyángyökér Lestyánlevél* Levendulavirág Libapimpófû Macskagyökér Majoránna*
MAGYAR KÖZLÖNY Latin név
Mori nigri folium Centaurii herba Liquiritiae rhizoma et radix Foeniculi fructus Cinnamomi cassiae cortex Lamii albi herba Sinapis albae semen Saponariae albae radix Myrtilli fructus Malvae arboreae flos Sinapis nigrae semen Ribis nigri folium Menthae crispae folium Ebuli radix Foeniculi dulcis fructus Salicis cortex Crataegi fructus Crataegi summitas Ginseng radix Foenigraeci semen Taraxaci herba cum radice Taraxaci folium Zingiberis rhizoma Tiliae flos Hibisci flos Orthosiphonis folium Lichen islandicus Hyssopi herba Sophorae japonicae flos Primulae radix et rhizoma Anethi herba Anethi fructus Cardamomi fructus Galeopsidis herba Hederae terrestris herba Basilici herba Thymi vulgaris herba Epilobii herba Lupuli strobuli Coriandri fructus Pruni spinosae fructus Pruni spinosae flos Carvi fructus Calendulae flos Calendulae anthodium Solidaginis virgaureae herba Maydis stigma Lini semen Lini seminis farina Levistici radix Levistici folium Lavandulae flos Anserinae herba Valerianae rhizoma et radix Majoranae herba
Magyar név
Málnalevél* Mályvalevél Mályvavirág Maté levél* Méhszurok Mezei kakukkfû* Mezei katánggyökér Mezei zsurlófû Mirha Mórmályvavirág Nyárfarügy Nyírfalevél Orvosi pemetefû Orvosi somkórófû Orvosiszékfû-virágzat* Orvosiszékfûvirág-szitálmány* Orvosi veronikafû Orvosizilíz-gyökér Orvosizilíz-levél Orvosizsálya-levél Ökörfarkkóró virág Örvénygyökér Palástfû Párlófû Pásztortáskafû Pipacsvirág Porcsin-keserûfû Réti legyezõfû Rozmaringlevél* Római kamilla-virágzat Rózsaszirom Sáfrányos szeklicevirág* Szagosmügefû Szalmagyopárfû Szamócalevél* Szederlevél* Szegfûszeg* Szurokfû* Tajgagyökér Tarackbúza-gyökértörzs Tárkonyürömfû* Tealevél, fekete* Tealevél, zöld* Tejoltógalajfû Tölgyfakéreg Tövisesiglice-gyökér Tüdõfûlevél Tökmag* Útifûlevél Vadárvácskafû Vadsóskamag Varázsdió-kéreg Varázsdió-levél Vasfû
24275 Latin név
Rubi idaei folium Malvae folium Malvae flos Mate folium Propolis Serpylli herba Cichorii radix Equiseti herba Myrrha Malvae mauritii flos Populi gemma Betulae folium Marrubii herba Meliloti herba Chamomillae anthodium Chamomillae cribratum Veronicae officinalis herba Althaeae radix Althaeae folium Salviae folium Verbasci flos Inulae radix Alchemillae herba Agrimoniae herba Bursae pastoris herba Papaveris rhoeados flos Polygonii herba Filipendulae herba Rosmarini folium Chamomillae romanae anthodium Rosae petalum Carthami flos Asperulae odoratae herba Helichrysi herba Fragariae folium Rubi fruticosi folium Caryophylli flos Origani vulgaris herba Eleutherococci radix Graminis rhizoma Dracunculi herba Theae folium Theae folium Galii veri herba Quercus cortex Ononidis radix Pulmonariae folium Cucurbitae peponis semen Plantaginis folium Violae tricoloris herba Rumicis fructus Hamamelidis cortex Hamamelidis folium Verbenae herba
24276
MAGYAR KÖZLÖNY Magyar név
Latin név
Illóolajok Ánizsolaj Bazsalikomolaj Bergamottolaj Borókaolaj Borsosmentaolaj Borsikaolaj Cajeput olaj Cédrusolaj Cickafarkolaj Citromfûolaj Citromolaj Erdeifenyõ-olaj Eukaliptuszolaj Édesköményolaj Fahéjolaj, kínai Fahéjolaj, ceyloni Fodormentaolaj Gerániumolaj Gyömbérolaj Kakukkfûolaj, kerti Kamillaolaj Kapormagolaj Korianderolaj Köményolaj Lestyángyökérolaj Levendulaolaj Majoránnaolaj Mandarinolaj Mirtuszolaj Muskotályzsálya-olaj Narancsolaj Narancsvirágolaj Pacsuliolaj Petitgrainolaj Rozmaringolaj Rózsaolaj Rózsafaolaj Szantálfaolaj Szegfûszegolaj Teafaolaj Tárkonyürömolaj Törpefenyõolaj Ylang-ylang olaj Zsályaolaj, orvosi
Aetheroleum anisi Aetherolum basilici Aetheroleum bergamottae Aetheroleum juniperi Aetheroleum menthae piperitae Aetheroleum saturejae Aetheroleum cajeputi Aetheroleum atlanticae cedri Aetheroleum achilleae Aetheroleum melissae Aetheroleum citri Aetheroleum pini silvestris Aetheroleum eucalypti Aetheroleum foeniculi Aetheroleum cinnamomi cassiae Aetheroleum cinnamomi zeylonici Aetheroleum menthae crispae Aetheroleum geranii Aetheroleum zingiberis Aetheroleum thymi Aetheroleum chamomillae Aetheroleum anethi Aetheroleum coriandri Aetheroleum carvi Aetheroleum levistici Aetheroleum lavandulae Aetheroleum majoranae Aetheroleum mandarinae Aetheroleum myrti Aetheroleum salviae sclareae Aetheroleum aurantii Aetheroleum aurantii amaris floris Aetheroleum patchouli Aetheroleum petitgrain Aetheroleum rosmarini Aetheroleum rosae Aetheroleum ligni rhodii Aetheroleum ligni santali Aetheroleum caryophylli Aetheroleum melaleucae Aetheroleum dracunculi Aetheroleum pini pumilionis Aetheroleum annonae Aetheroleum salviae officinalis
Zsíros olajok Avokádóolaj Borágóolaj Búzacsíraolaj* Csukamájolaj Földimogyoró-olaj*
Oleum avocado Oleum boraginis Oleum tritici aestivi Oleum jecoris aselli Oleum arachidis
2008/184. szám
Magyar név
Homoktövisolaj Kókuszolaj Kukoricacsíra-olaj* Lenolaj Mandulaolaj* Mandulaolaj, finomított* Mákolaj* Napraforgóolaj* Olivaolaj* Repceolaj* Sáfrányos szekliceolaj* Szezámolaj Szójaolaj* Tökmagolaj*
Latin név
Oleum hyppopheae Oleum cocois Oleum maydis germini Oleum lini Oleum amygdalae Oleum amygdalae raffinatum Oleum papaveris Oleum helianthi Oleum olivae Oleum rapae Oleum carthami Oleum sesami Oleum sojae Oleum cucurbitae peponis
A Kormány 308/2008. (XII. 20.) Korm. rendelete a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet és a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsõoktatási törvény) 153. § (1) bekezdésének 7–9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FR.) 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,[A kérelmet] a) az erre a célra rendszeresített, a Hivatal által elõállíttatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy” (2) Az FR. 9. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A jelentkezõ a kérelem benyújtásakor rendelkezésére álló (korábban kézhez kapott) – a felvételi kérelem elbírálásához benyújtandó – dokumentumokat a kérelemhez mellékelni köteles.” (3) Az FR. 9. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatványt a felvételi tájékoztatóhoz mellékelni kell, továbbá a Hivatal
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
és az Educatio Kht. által mûködtetett ügyfélszolgálatokon és – a felsõoktatási intézmény igénye esetén – a felsõoktatási intézményben személyesen elérhetõvé kell tenni.”
2. § Az FR. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a jelentkezõ az (1) bekezdésben meghatározott lehetõséggel élni kíván, a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy a) mely felsõoktatási intézményekbe, karokra, illetõleg szakokra – ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetõvé tevõ szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre –, mely képzési formára, teljes idejû (nappali munkarend szerinti), részidõs (esti, levelezõ munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. (3) A jelentkezõ az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés idõpontját megelõzõ 14. napig terjedõ határidõn belül – írásban vagy elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja.”
3. § Az FR. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) Az adatfeldolgozás során – a kérelem hiányos benyújtása esetén – a Hivatal legkésõbb a jelentkezési határidõt követõ 30. napig – a 8. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban a 20. napig – a jelentkezõt a Ket. 37. §-a szerinti hiánypótlásra szólítja fel. (2) A kérelem hiányos benyújtásának minõsül a) a személyazonosító adatok (név, anyja születési neve, születési hely és idõ, állampolgárság) hiánya; b) 2005-ben vagy azt követõen érettségizett jelentkezõ esetében a tanulói azonosító hiánya; c) lakcím hiánya; d) alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre valamint felsõfokú szakképzésre történõ jelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány kibocsátásának évére és a kibocsátó középiskolára vonatkozó adat hiánya; e) a jelentkezési szakok adatainak hiánya, illetve – a meghirdetett lehetõségektõl eltérõ vagy annak nem minden adatát tartalmazó – helytelensége. (3) A hiánypótlás határideje a felszólítás kézhezvételétõl számított 8. nap. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén az eljárás megszüntethetõ. (4) A 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárás esetén március 25. és április 5. között kell nyilvánosságra hozni a felvételi eljárás statisztikai adatait.”
24277 4. §
(1) Az FR. 12. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jelentkezési lapon feltüntetett és annak mellékleteként beküldött adatok alapján a Hivatal létrehozza a jelentkezõk központi nyilvántartását. (2) A Hivatal – a hiánypótlással érintett kérelmek kivételével – a felsõoktatási intézmény számára továbbítja a) legkésõbb a jelentkezési határidõt követõ 40. napig – a 8. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban 15. napig – az adott felsõoktatási intézménybe jelentkezett pályázók személyi (név, születési név, anyja születési neve, születési idõ és hely) és elérhetõségi adatait (postázási cím), b) legkésõbb a jelentkezési határidõt követõ 60. napig – a 8. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban 45. napig – az adott intézménybe a jelentkezõ által benyújtott, felvételi kérelme elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait. (3) A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkezõ rendelkezésére, az adatfeldolgozáshoz kapcsolódóan a Hivatal által meghatározott címre kell benyújtani, a besorolási döntés idõpontját megelõzõ 50. napig terjedõ határidõn belül. A besorolási döntés idõpontját megelõzõ 14. napig terjedõ határidõn belül kell benyújtani a jelentkezés benyújtását követõen megszerzett nyelvvizsgára, érettségi bizonyítványra, érettségi tanúsítványra, oklevélre, szakképzettséget igazoló okiratra, illetve egyéb jogcímekre vonatkozó adatokat, okiratokat, igazolásokat. A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban valamennyi a jelentkezés megszerzését követõen megszerzett dokumentumot a besorolási döntés idõpontját megelõzõ 14. napig terjedõ határidõig kell benyújtani.” (2) Az FR. 12. §-a kiegészül a következõ (6) bekezdéssel: „(6) A hiánypótlással érintett jelentkezõk esetében az (1)–(2) bekezdésben megállapított feladatok határideje a hiánypótlás beérkezését követõ 10. nap”
5. § Az FR. 13. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) A Hivatal – a jelentkezõk központi nyilvántartásának létrehozása után – a 12. § (2) bekezdésében meghatározott határidõt a) követõ 14. napig írásban tájékoztatja a jelentkezõt a nyilvántartásban rögzített adatairól, valamint b) követõen a saját honlapján, illetve az Educatio Kht. által üzemeltetett honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja a felvételi nyilvántartásban szereplõ adatairól.
24278
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A jelentkezõ kérelmére az adatok 8 munkanapon belül történõ javítását a Hivatal az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani.”
6. § Az FR. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kétszintû érettségi vizsga bevezetése elõtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni. A 2005. elõtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás idõpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a Hivatal és az Educatio Kht. honlapján közzé kell tenni.”
7. § Az FR. 17. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § (1) Az alapképzés és az egységes, osztatlan képzés felvételi eljárása során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint a felsõoktatási intézmény szabályzatában normatív módon meghatározva a) egészségügyi vizsgálat, b) pályaalkalmassági vizsgálat, c) gyakorlati vizsga, d) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhetõ. (2) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja alapján végzett vizsgálat, illetve vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minõsítés lehet. A „nem felelt meg” minõsítés esetén a jelentkezõ összpontszáma nulla.”
8. § Az FR. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) A jelentkezõ a felsõoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint a felvételi eljárás során, figyelembe véve e rendelet 6. § (2) bekezdésének b) pontját a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége által kiadott igazolás alapján az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-tõl kezdõdõen a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplõ sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra; b) legfeljebb egy, a mûvészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos
2008/184. szám
Mûvészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzõként elért 1–3. helyezésért 20 többletpontra; c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)–cb) pontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkezõ a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikébõl érte el, amelyeket a felsõoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, ca) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Elõkészítõ Érettségi Tárgyak Versenyén döntõbe jutott és ott elért 1–10. helyezésért 80, 11–20. helyezésért 50, 21–30. helyezésért 25 többletpontra, cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az elsõ díjasoknak 15 többletpontra; d) az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 25 többletpontra; e) legfeljebb egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ emelt szintû vagy felsõfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követõen megszerzett technikusi képesítõ bizonyítványért, a 2. számú melléklet szerint szakiránynak megfelelõ továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult. (2) Az (1) bekezdés ca) pontja alkalmazása során a döntõbe jutott, de azon részt nem vevõ jelentkezõt – a verseny szervezõjének igazolása alapján – a döntõben elvileg elérhetõ utolsó helyezést elérõnek kell tekinteni.”
9. § Az FR. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkezõ vehetõ fel, akinek az emelt szintû érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot.”
10. § Az FR. 31. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal bonyolítja le. Ennek keretében a) közzéteszi a pályázati felhívást; b) meghatározza és biztosítja a felsõoktatási intézmények részére a pályázati adatlapokat; c) fogadja és összegyûjti a felsõoktatási intézmények pályázatait; d) összesíti a felsõoktatási intézmények pályázatait; e) javaslatot tesz az elbírálásra.”
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 11. §
Az FR. 41. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal bonyolítja le. Ennek keretében a) közzéteszi a pályázati felhívást; b) meghatározza és biztosítja a felsõoktatási intézmények részére a pályázati adatlapokat; c) fogadja és összegyûjti a felsõoktatási intézmények pályázatait; d) összesíti a felsõoktatási intézmények pályázatait; e) javaslatot tesz az elbírálásra.”
12. § (1) Az FR. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a felsõoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet.” (2) Az FR. 45. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A (4) bekezdés alapján az intézményeket illetõ részt a Hivatal két részletben utalja át az intézményeknek. Az õket illetõ rész 75%-át a 12. § (2) bekezdésében megállapított határidõt követõ 60 napon belül, a fennmaradó részt a jogorvoslati eljárások lezárását követõ 30 napon belül.” (3) Az FR. 45. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás során 5000 forint eljárási alapdíjat kell fizetni. A pótfelvételi eljárási díjból 1000 forint azt a felsõoktatási intézményt illeti, ahová a jelentkezõ jelentkezik.” (4) Az FR. 45. §-a következõ (13)–(14) bekezdéssel egészül ki: „(13) A jelentkezõ a jelentkezési lappal együttesen benyújtott kérelmére, a 22. § szerinti többletpontra való jogosultság igazolása esetén a Ket. 159. §-ában szabályozott módon
24279
a) a hátrányos helyzetû jelentkezõ a (2) bekezdésben meghatározott díj 50%-ának, b) a halmozottan hátrányos helyzetû hallgató a (2) bekezdésben meghatározott díj 100%-ának megfelelõ összegû költségmentességben részesül. (14) A (2)–(6) bekezdések alkalmazása során ugyanazon képzés államilag támogatott és költségtérítéses formája egy jelentkezésnek minõsül.” Záró rendelkezések 13. § (1) Az FR. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az FR. kiegészül az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 2. számú melléklettel.
14. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit elsõként a 2009. február 15-i jelentkezési határidejû eljárásban kell alkalmazni. (2) E rendelet a) 6. §-a 2009. január 1-jén b) 9. §-a 2009. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az FR. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „augusztus 15.” szövegrész helyébe a „szeptember 1.” szövegrész, az FR. 3. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „szeptember 15.” szövegrész helyébe az „október 15.” szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az FR. 8. §-a (3) bekezdésének e) pontja és 33. §-a. (6) E rendelet 2009. szeptember 5-én hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
24280
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám
1. számú melléklet a 308/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelethez] Azon alapképzési szakok és egységes, osztatlan mesterképzési szakok felsorolása, amelyek esetében a felsõoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elõ, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek I. Egészségügyi vizsgálat írható elõ a következõ szakokon: Agrár képzési terület: állatorvosi; Jogi és igazgatási képzési terület: bûnügyi igazgatási és rendészeti igazgatási; Mûszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki; Mûvészeti képzési terület: minden szakon; Mûvészetközvetítõ képzési terület: minden szakon; Nemzetvédelmi és katonai képzési terület: minden szakon; Orvos és egészségtudományi képzési terület: minden szakon; Pedagógusképzés képzési terület: minden szakon; Sporttudományi képzési terület: minden szakon. II. Pályaalkalmassági vizsgálat tartható a következõ szakokon: Agrár képzési terület: tájrendezõ és kertépítõ mérnöki; Jogi és igazgatási képzési terület: bûnügyi igazgatási és rendészeti igazgatási; Mûszaki képzési terület: építõmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék és formatervezõi, had- és biztonságtechnikai mérnöki; Mûvészeti képzési terület: minden szakon; Mûvészetközvetítõ képzési terület: minden szakon; Nemzetvédelmi és katonai képzési terület: minden szakon; Pedagógusképzés: minden szakon; Sporttudományi képzési terület: minden szakon. III. Gyakorlati vizsga tartható a következõ szakokon: Mûvészeti képzési terület: minden szakon; Mûvészetközvetítõ képzési terület: minden szakon.
2. számú melléklet a 308/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelethez] Szakirányú továbbtanulás meghatározása felvételi pontszámítás szempontjából Szakirányú továbbtanulásnak minõsülõ képzési területek, szakok az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet és az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakmacsoportok esetében Szakmacsoport
egészségügy szociális szolgáltatások oktatás (oktatás, pedagógia) mûvészet, közmûvelõdés, kommunikáció (zene-, tánc-, képzõ- és iparmûvészet, színmûvészet-bábmûvészet, színházmûvészet, sajtó, közmûvelõdés)
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés társadalomtudomány pedagógusképzés mûvészet mûvészetközvetítés társadalomtudomány
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakmacsoport
gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minõségbiztosítás) elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika) informatika (szoftver) vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)
24281
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûszaki
mûszaki, informatika informatika mûszaki, természettudományok építészet (építészet, építõipar, építõanyag-ipar) mûszaki könnyûipar (ruha-, textil-, bõr-, szõrme-, cipõipar) mûszaki faipar mûszaki nyomdaipar mûszaki közlekedés mûszaki környezetvédelem-vízgazdálkodás agrár gazdaságtudományok mûszaki közgazdaság gazdaságtudományok ügyvitel bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereske- gazdaságtudományok delem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforga- gazdaságtudományok lom, turizmus) egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védel- nemzetvédelmi és katonai mi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tûzvédelem, munkavédelem, kis- és kézmûvesipar) mezõgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyész- agrár tés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) élelmiszeripar agrár Szakirányú továbbtanulásnak megfelelõ képzési területek, szakok az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítések/elágazások esetében Szakképesítés
adatbázistervezõ adatelemzõ adóigazgatási szakügyintézõ adózási szakellenõr agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus agrárrendész alkalmazott fotográfus
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
informatika informatika gazdaságtudományok jogi és igazgatási gazdaságtudományok agrár, gazdaságtudományok agrár agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány
24282
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
alkalmazott grafikus
államháztartási mérlegképes könyvelõ államháztartási szakellenõr állategészségügyi technikus állattenyésztõ technikus általános festõ
általános rendszergazda általános vegyipari laboratóriumi technikus ápoló aranymûves
artista
artista mûvész
audiológiai szakasszisztens audiovizuális szakasszisztens
autisták gyógypedagógiai asszisztense automatikai technikus autótechnikus banki szakügyintézõ baromfitenyésztõ és baromfitermék-elõállító technológus befektetési tanácsadó befektetéskezelési referens beszédátviteli rendszertechnikus beszédfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense biotechnológus technikus biztonságszervezõ i. biztosítási tanácsadó bor- és pezsgõgyártó technikus bortechnológus
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok agrár agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika, mûszaki mûszaki, természettudományok orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki, informatika pedagógusképzés mûszaki, informatika mûszaki gazdaságtudományok agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûszaki, informatika pedagógusképzés mûszaki, természettudományok nemzetvédelmi és katonai gazdaságtudományok agrár agrár természettudomány
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
bõrfeldolgozó-ipari technikus bõrmûves
bronzmûves és szoboröntõ
bútoripari technikus bútormûves
cad-cam informatikus citológiai szakasszisztens cizellõr
ct, mri szakasszisztens cukoripari technikus családpedagógiai mentor csecsemõ- és gyermekápoló csecsemõ- és gyermeknevelõ-gondozó
dekoratõr
designer diabetológiai szakápoló díszítõ festõ
díszítõ szobrász
díszlet- és jelmeztervezõ asszisztens
díszmûkovács
divat- és stílustervezõ
dohányipari technikus drágakõfoglaló
drog és toxikológiai laboratóriumi technikus
24283
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár pedagógusképzés orvos- és egészségtudomány bölcsészettudomány, pedagógusképzés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki, természettudományok
24284
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
drog- és toxikológiai technikus édesipari technikus eeg szakasszisztens egészségügyi gyakorlatvezetõ egészségügyi menedzser egészségügyi operátor egyéb szervezeti mérlegképes könyvelõ e-játék fejlesztõ e-learning tananyagfejlesztõ elektronikai technikus elektronikus hozzáférési és magánhálózati rendszertechnikus elektronikus mûsorközlõ és tartalomátviteli rendszer-technikus elektronmikroszkópos szakasszisztens élelmezési menedzser élelmiszer-higiénikus élelmiszeripari gépésztechnikus élelmiszeripari menedzser
élelmiszerminõsítõ laboratóriumi technikus emberi erõforrás ügyfélkapcsolati szakügyintézõ
endoszkópos szakasszisztens energetikai környezetvédõ
energetikai mérnökasszisztens epidemiológiai szakápoló épített környezetmérnök-asszisztens építõ- és anyagmozgató-gépész technikus építõanyagipari minõségellenõr építõanyag-ipari technikus épületgépész technikus erdésztechnikus erdõgazdasági gépésztechnikus erjedés- és üdítõitalipari technikus erdõgazda erõsáramú elektrotechnikus
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûszaki, természettudományok agrár orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány gazdaságtudományok informatika informatika mûszaki, informatika mûszaki, informatika mûszaki, informatika orvos- és egészségtudomány gazdaságtudományok agrár mûszaki agrár, gazdaságtudományok, természettudomány mûszaki, természettudományok bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási orvos- és egészségtudomány agrár, gazdaságtudományok, mûszaki mûszaki, gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki agrár mûszaki agrár agrár mûszaki, informatika
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
értékpapírpiaci szakügyintézõ értelmileg sérültek gyógypedagógiai asszisztense európai uniós üzleti szakügyintézõ ezüstmûves
fafeldolgozó technikus faipari terméktervezõ faipari termelésszervezõ farmakológus farmakológus szakasszisztens felnõtt anaeszteziológiai és intenzív szakápoló felületvédelmi technológus fémmûves
filmhangtervezõ
filmtechnikus
fizioterápiás szakasszisztens fluidumkitermelõ technikus foglalkozás-egészségügyi szakápoló foglalkoztatás-szervezõ fogtechnikus és fülilleszték-készítõ földmérõ és térinformatikai technikus földügyi térinformatikai szaktechnikus fõvilágosító
gazdálkodási menedzserasszisztens gazdasági idegen nyelvû menedzser
gazdasági informatikus gázipari technikus geológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus gépipari mérnökasszisztens
24285
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
gazdaságtudományok pedagógusképzés gazdaságtudományok, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki, természettudományok természettudomány orvos- és egészségtudomány természettudomány, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány mûszaki orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudomány bölcsészettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási informatika mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki
24286
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
gépipari minõségellenõr geriátriai szakápoló gerinchálózati rendszertechnikus gerontológiai gondozó gombatoxikológus grafológus gyakorlati oktató gyártásvezetõ
gyermek anaeszteziológiai és intenzív szakápoló gyermekotthoni asszisztens gyógyászati segédeszköz-forgalmazó gyógynövény- és fûszernövénytermesztõ és -feldolgozó gyógypedagógiai asszisztens gyógyszeripari laboratóriumi technikus gyógyszerkiadó szakasszisztens gyógyúszás foglalkoztató hajózási technikus hallásakusztikus hallásfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense hálózati informatikus hangkultúra szak
hangmûvész stúdiómenedzser
hangrestaurációs technikus
hangszerkészítõ és -javító (hangszercsoport megjelölésével) hangtárvezetõ
hangtechnikus
hematológiai, transzfúziológiai szakasszisztens hídépítõ és -fenntartó technikus
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûszaki orvos- és egészségtudomány mûszaki, informatika pedagógusképzés, társadalomtudomány mûszaki, természettudományok nemzetvédelmi és katonai pedagógusképzés mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár, természettudomány pedagógusképzés mûszaki, természettudományok orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány mûszaki orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés mûszaki, informatika mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány mûszaki
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens honvéd zászlós (az ágazat megjelölésével) 3 hospice szakápoló hulladékgazdálkodási technológus
hulladékgazdálkodó
humángenetikai szakasszisztens hús- és baromfiipari technikus idegen nyelvi titkár
idegenforgalmi szakmenedzser idegenvezetõ idegennyelvi kommunikátor ifjúságsegítõ infokommunikációs alkalmazásfejlesztõ információrendszer-elemzõ és -tervezõ informatikai hálózattelepítõ és -üzemeltetõ informatikai mûszerész informatikai rendszerek szakellenõre informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ
infrastruktúra menedzser ingatlankezelõ ingatlanvagyon-értékelõ és -közvetítõ internetes alkalmazásfejlesztõ intervenciós szakasszisztens intézményi kommunikátor ipari informatikai technikus iskolatitkár
it biztonság technikus it helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintézõ
it kereskedõ it mentor
24287
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
orvos- és egészségtudomány nemzetvédelmi és katonai orvos- és egészségtudomány agrár, mûszaki, természettudomány agrár, gazdaságtudományok, mûszaki orvos- és egészségtudomány agrár bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási gazdaságtudományok gazdaságtudományok bölcsészettudomány, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány informatika informatika informatika informatika gazdaságtudományok informatika, gazdaságtudományok, természettudomány informatika mûszaki gazdaságtudományok, mûszaki informatika orvos- és egészségtudomány bölcsészettudomány, társadalomtudomány informatika bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási informatika bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási informatika informatika
24288
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
jazz-énekes
jazz-zenész (a hangszer megjelölésével)
jogi asszisztens kántor-énekvezetõ
kántor-kórusvezetõ
kántor-orgonista
kardiológiai és angiológiai szakasszisztens kataszteri szaktechnikus katasztrófavédelmi és polgári védelmi fõelõadó kémiai laboratóriumi szakasszisztens képgrafikus
képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képzési szakasszisztens keramikus
kereskedelmi bolthálózat szervezõ kereskedelmi szakmenedzser kertész és növényvédelmi technikus kézinyomó
kéziszövõ
kézmûves
kis- és középvállalkozási menedzser kisgyermekgondozó, -nevelõ kishajóépítõ és -karbantartó technikus klasszikus balett-táncos
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány jogi és igazgatási mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár nemzetvédelmi és katonai orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudományi pedagógusképzés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok pedagógusképzés, társadalomtudomány mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével)
24289
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány klinikai fogászati higiénikus orvos- és egészségtudomány kohómérnök asszisztens mûszaki korrózióvédelmi technikus mûszaki kortárs-, modern táncos mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ gazdaságtudományok, természettudomány könnyûipari mérnökasszisztens mûszaki természettudomány könyvmûves mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje agrár, gazdaságtudományok, mûszaki környezetvédelmi és vízminõségi laboratóriumi technikus mûszaki, természettudományok környezetvédelmi méréstechnikus agrár, gazdaságtudományok, mûszaki körzeti közösségi szakápoló orvos- és egészségtudomány kõszobrász mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány közbeszerzési referens gazdaságtudományok közlekedésautomatikai technikus mûszaki közösségfejlesztõ mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány közösségi informatikai szolgáltató informatika külgazdasági üzletkötõ gazdaságtudományok külkereskedelmi üzletkötõ gazdaságtudományok külszíni bányaipari technikus mûszaki lánckészítõ mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány látásfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense pedagógusképzés légiutas-kísérõ mûszaki légzõszervi szakápoló orvos- és egészségtudomány létesítménygeodéta szaktechnikus agrár lízing referens gazdaságtudományok logisztikai mûszaki mûszaki, menedzserasszisztens gazdaságtudományok, természettudomány
24290
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
logisztikai ügyintézõ magánénekes
magasépítõ technikus malom- és keveréktakarmány-ipari technikus mechatronikai technikus mechatronikai mérnökasszisztens médiatechnológus asszisztens
megújuló energia-gazdálkodási technikus mélyépítõ technikus mélyfúró technikus mélymûvelési bányaipari technikus ménesgazda mentálhigiénés asszisztens mérlegképes könyvelõ mezõgazdasági gépésztechnikus mezõgazdasági laboratóriumi szakasszisztens mezõgazdasági laboratóriumi technikus mezõgazdasági menedzserasszisztens mezõgazdasági mûszaki menedzserasszisztens mezõgazdasági technikus mikrobiológiai szakasszisztens moderátor mozgókép-forgalmazó
mozgóképgyártó hangtechnikus
mozgóképi animációkészítõ
multimédiafejlesztõ munkaerõpiaci szervezõ, elemzõ munkavédelmi technikus
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
gazdaságtudományok mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki agrár mûszaki, informatika mûszaki, gazdaságtudományok társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki, informatika mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki agrár pedagógusképzés, társadalomtudomány gazdaságtudományok mûszaki agrár, mûszaki mûszaki, természettudományok agrár, gazdaságtudományok agrár, mûszaki agrár orvos- és egészségtudomány bölcsészettudomány, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika gazdaságtudományok mûszaki
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
múzeumi gyûjtemény- és raktárkezelõ
24291
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány múzeumi preparátor mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûemlékfenntartó technikus mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûsorvezetõ riporter mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki informatikai mérnökasszisztens mûszaki, informatika mûszaki informatikus informatika mûtárgyvédelmi asszisztens mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûtéti szakasszisztens orvos- és egészségtudomány nefrológiai szakápoló orvos- és egészségtudomány nemzetközi pénzügyi referens gazdaságtudományok nemzetközi szállítmányozási ügyintézõ gazdaságtudományok nemzetközi szállítmányozási gazdaságtudományok, és logisztikai szakügyintézõ mûszaki népi énekes mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány népi játék és kismesterségek oktatója (a tevékenységi kör mûvészet, megjelölésével) mûvészetközvetítés, társadalomtudomány néptáncos mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány népzenész (a hangszer megjelölésével) mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány nonprofit menedzser gazdaságtudományok növénytermesztõ és növényvédelmi technikus agrár növénytermesztõ és agrár növényvédõ technológus nukleáris energetikus agrár, gazdaságtudományok, mûszaki nukleáris medicina szakasszisztens orvos- és egészségtudomány nyomdaipari technikus mûszaki oktatási kommunikáció technikus informatika onkológiai szakápoló orvos- és egészségtudomány orvosdiagnosztikai orvos- és egészségtudományi laboratóriumi technológus
24292
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
orvosi elektronikai technikus orvosi laboratóriumi technikai asszisztens ökológiai gazdálkodó öntõtechnikus pantomim mûvész
papíripari technikus parképítõ és -fenntartó technikus pénzügyi szakügyintézõ pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelõ pénzügyi szervezeti szakellenõr pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó pénzügyõr jövedéki szakelõadó pénzügyõr rendészeti szakelõadó pénzügyõr ügyviteli szakelõadó pénzügyõr vám szakelõadó porcelánfestõ és -tervezõ asszisztens 2
produkciós hangmenedzser
projektmenedzser-asszisztens protokoll ügyintézõ pszichés fejlõdésben akadályozottak gyógypedagógiai asszisztense pszichiátriai gondozó pszichiátriai szakápoló rádiómûsor-vezetõ, konferanszié
rádiós, televíziós hangmenedzser
rehabilitációs nevelõ, segítõ rehabilitációs tevékenység terapeuta reklámszervezõ szakmenedzser rekreációs mozgásprogram-vezetõ (a szakirány megjelölésével) rendezvény- és konferenciaszervezõ repülõgéptechnikus
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûszaki, informatika orvos- és egészségtudomány agrár mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki, természettudományok agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok pedagógusképzés pedagógusképzés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány gazdaságtudományok pedagógusképzés gazdaságtudományok mûszaki
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
restaurátor technikus (a szakirány megjelölésével)
ruhaipari technikus sajtótechnikus segédkönyvtáros
segédlevéltáros
sertéstenyésztõ és sertéstermék-elõállító technológus sportkommunikátor
statisztikai szervezõ, elemzõ sugárterápiás szakasszisztens súlyosan és halmozottan fogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense sürgõsségi szakápoló sütõ- és cukrászipari technikus szabványügyi menedzser szállodai portás, recepciós számítógéprendszer-karbantartó számviteli szakügyintézõ szcenikai szakasszisztens
személyes pénzügyi tervezési referens személyügyi gazdálkodó és fejlesztõ szemészeti szakasszisztens szenvedélybeteg-gondozó szerkesztõ
színesfém-kohászati technikus színész I.
színházi táncos
24293
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki bölcsészettudomány, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány agrár bölcsészettudomány, társadalomtudomány, sporttudomány gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés orvos- és egészségtudomány agrár gazdaságtudományok, mûszaki gazdaságtudományok informatika gazdaságtudományok természettudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány
24294
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
színháztechnikus, szcenikus
szociális asszisztens szociális gondozó, szervezõ szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézõ szociokulturális animátor szoftverfejlesztõ szonográfus szakasszisztens szórakoztató zenész I.
szórakoztatótechnikai mûszerész szõlész, borász szaktechnikus társadalombiztosítási és bérügyi szakelõadó tartalommenedzser tartósítóipari technikus távérzékelési szaktechnikus távközlési informatikus távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintézõ
tejipari technikus telekommunikációs asszisztens
telekommunikációs informatikus települési környezetvédelmi technikus
televízió-mûsor gyártó szakasszisztens
televíziómûsor-vezetõ, konferanszié
televíziós kameraman
térinformatikus térképésztechnikus
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány informatika orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika agrár, természettudomány gazdaságtudományok informatika agrár agrár informatika bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási agrár informatika, mûszaki, társadalomtudomány, bölcsészettudomány informatika agrár, gazdaságtudományok, mûszaki társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika agrár
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
terméktervezõ mûszaki menedzserasszisztens természet- és környezetvédelmi technikus
testi fogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense textilipari technikus textilrajzoló és modelltervezõ asszisztens
titkárságvezetõ
tûzoltó technikus tûzvédelmi fõelõadó újságíró
utazás ügyintézõ utazásszervezõ menedzser útépítõ és -fenntartó technikus utómunka szakasszisztens
ügyfélkapcsolati vezetõ
ügyintézõ titkár
üvegmûves
üzleti kommunikációs szakügyintézõ
üzletviteli szakmenedzser vadgazdálkodási technikus vadgazdálkodási technológus vállalatfinanszírozási és -értékelési referens vállalkozási szakellenõr vám- és jövedéki szakellenõr vaskohászati technikus vasútépítõ és -fenntartó technikus vasúti árufuvarozási technológus vasúti forgalmi technológus
24295
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûszaki agrár, gazdaságtudományok, mûszaki pedagógusképzés mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok, bölcsészettudomány, társadalomtudomány nemzetvédelmi és katonai, mûszaki nemzetvédelmi és katonai, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány bölcsészettudományok, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási gazdaságtudományok agrár agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki
24296
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
vasúti személyfuvarozási technológus vasútijármû-technikus vegyész mérnökasszisztens vegyipari gépésztechnikus vegyipari méréstechnológus vegyipari minõségbiztosítási technikus vegyipari technikus vegyipari gépészmérnök-asszisztens vendéglátó szakmenedzser vésnök (tevékenység megjelölésével)
vidékfejlesztési technikus villamosmérnök-asszisztens vízépítési búvár vízépítõ technikus vízgazdálkodó
vízügyi technikus
webmester web-programozó zeneelmélet-szolfézs szak
zeneszerzés szak
zománcmûves
minden más szakképzés
2008/184. szám
Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai
mûszaki mûszaki mûszaki, természettudomány mûszaki természettudomány, mûszaki mûszaki, természettudományok mûszaki, természettudományok mûszaki, természettudomány gazdaságtudományok mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány agrár mûszaki mûszaki mûszaki agrár, gazdaságtudományok, mûszaki agrár, gazdaságtudományok, mûszaki informatika informatika, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány az Oktatási Hivatal döntése szerint
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
24297
3. számú melléklet a 308/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 79/2005. (IV. 5.) Korm. rendelethez] A felsõfokú szakképzésnek a szakképzés indítása szempontjából megfelelõ képzési területek Az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakmacsoportok esetében
Szakmacsoport
egészségügy szociális szolgáltatások
Képzési terület
orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés társadalomtudomány oktatás (oktatás, pedagógia) pedagógusképzés mûvészet, közmûvelõdés, kommunikáció (zene-, tánc-, mûvészet képzõ- és iparmûvészet, színmûvészet-bábmûvészet, mûvészetközvetítés színházmûvészet, sajtó, közmûvelõdés) társadalomtudomány gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, mûszaki kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minõségbiztosítás) elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, mûszaki informatika távközléstechnika) informatika (szoftver) informatika vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) mûszaki természettudományok építészet (építészet, építõipar, építõanyag-ipar) mûszaki könnyûipar (ruha-, textil-, bõr-, szõrme-, cipõipar) mûszaki faipar mûszaki nyomdaipar mûszaki közlekedés mûszaki környezetvédelem-vízgazdálkodás agrár gazdaságtudományok mûszaki közgazdaság gazdaságtudományok ügyvitel bölcsészettudomány gazdaságtudományok jogi és igazgatási kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereske- gazdaságtudományok delem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforga- gazdaságtudományok lom, turizmus) egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védel- nemzetvédelmi és katonai mi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tûzvédelem, munkavédelem, kis- és kézmûvesipar) mezõgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyész- agrár tés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) élelmiszeripar agrár
24298
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám
Az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítések/elágazások esetében Szakképesítés
adóigazgatási szakügyintézõ agrárkereskedelmi menedzserasszisztens általános rendszergazda audiovizuális szakasszisztens
banki szakügyintézõ baromfitenyésztõ és baromfitermék-elõállító technológus bortechnológus csecsemõ- és gyermeknevelõ-gondozó élelmiszeripari menedzser energetikai mérnökasszisztens épített környezetmérnök-asszisztens erdõgazda értékpapírpiaci szakügyintézõ európai uniós üzleti szakügyintézõ faipari terméktervezõ faipari termelésszervezõ farmakológus szakasszisztens felületvédelmi technológus gazdálkodási menedzserasszisztens gazdasági idegen nyelvû menedzser gépipari mérnökasszisztens gyakorlati oktató gyógynövény- és fûszernövénytermesztõ és -feldolgozó hálózati informatikus hulladékgazdálkodási technológus idegenforgalmi szakmenedzser idegennyelvi kommunikátor ifjúságsegítõ informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ intézményi kommunikátor jogi asszisztens
Képzési terület
gazdaságtudományok agrár, gazdaságtudományok informatika, mûszaki társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki, informatika gazdaságtudományok agrár agrár pedagógusképzés, társadalomtudomány agrár, gazdaságtudományok mûszaki, gazdaságtudományok mûszaki agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok, társadalomtudomány mûszaki mûszaki természettudomány természettudomány, mûszaki gazdaságtudomány bölcsészettudomány mûszaki pedagógusképzés agrár, természettudomány mûszaki, informatika agrár, mûszaki gazdaságtudományok bölcsészettudomány, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány informatika, gazdaságtudományok bölcsészettudomány, társadalomtudomány jogi és igazgatási
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képzési szakasszisztens kereskedelmi szakmenedzser kis- és középvállalkozási menedzser kohómérnök asszisztens költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ könnyûipari mérnökasszisztens külgazdasági üzletkötõ logisztikai mûszaki menedzserasszisztens mechatronikai mérnökasszisztens médiatechnológus asszisztens
ménesgazda mezõgazdasági laboratóriumi szakasszisztens mezõgazdasági menedzserasszisztens mezõgazdasági mûszaki menedzserasszisztens moderátor mûszaki informatikai mérnökasszisztens nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézõ növénytermesztõ és növényvédõ technológus orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus ökológiai gazdálkodó pénzügyi szakügyintézõ projektmenedzser-asszisztens reklámszervezõ szakmenedzser sajtótechnikus sertéstenyésztõ és sertéstermék-elõállító technológus sportkommunikátor számviteli szakügyintézõ szõlész, borász szaktechnikus telekommunikációs asszisztens televíziómûsor gyártó szakasszisztens terméktervezõ mûszaki menedzserasszisztens
24299 Képzési terület
orvos- és egészségtudományi pedagógusképzés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûszaki gazdaságtudományok mûszaki gazdaságtudományok mûszaki, gazdaságtudományok mûszaki, gazdaságtudományok társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki, informatika agrár agrár, mûszaki agrár, gazdaságtudományok agrár, mûszaki bölcsészettudomány, társadalomtudomány mûszaki gazdaságtudományok, mûszaki agrár orvos- és egészségtudományi agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok bölcsészettudomány, társadalomtudomány agrár bölcsészettudomány, társadalomtudomány gazdaságtudományok agrár, természettudomány informatika, mûszaki társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki mûszaki
24300
MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés
titkárságvezetõ
üzletviteli szakmenedzser vadgazdálkodási technológus vegyész mérnökasszisztens vegyipari gépészmérnök-asszisztens vegyipari méréstechnológus vendéglátó szakmenedzser villamosmérnök-asszisztens web-programozó minden más felsõfokú szakképzés
A Kormány 309/2008. (XII. 20.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
2008/184. szám Képzési terület
gazdaságtudományok, bölcsészettudomány, társadalomtudomány gazdaságtudományok agrár mûszaki, természettudomány mûszaki, természettudomány természettudomány, mûszaki gazdaságtudományok mûszaki informatika, mûszaki az Oktatási Hivatal döntése szerint
„49. § Az 5. számú melléklet tartalmazza a gyógyítómegelõzõ ellátások jogcímei éves elõirányzatait ellátási formák szerinti bontásban. Az ellátási formákra külön soron feltüntetett elõirányzatok jogcímenként együttesen is kezelhetõk.”
3. §
A Kormány a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli:
(1) A Kr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
1. §
4. §
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tárgyév utolsó hónapjában a havi kifizetést követõen és az átcsoportosítások után az egyes szakfeladatokon még rendelkezésre álló elõirányzat az éves elszámolható teljesítmény arányában osztható fel és fizethetõ ki a pénzügyminiszter egyetértésével. A még rendelkezésre álló elõirányzat felosztásnál a súlyponti kórházak járóbeteg-szakellátás és az aktív fekvõbeteg szakellátás éves elszámolható teljesítményének kétszeresét kell figyelembe venni.”
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
2. § A Kr. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
(2) A Kr. 28. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(2) E rendelet 2–3. §-a, e § (3) és (5) bekezdése, valamint az 1. és a 2. számú melléklet 2009. január 1-jén lép hatályba. (3) A Kr. a) 28. § (5) bekezdésében a „25. számú melléklet” szövegrész helyébe a „28. számú melléklet” szöveg, a „25. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „28. számú mellékletben” szöveg, b) 33/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Koraszülött Mentõ Közalapítványt” szövegrész helyébe a „szolgáltatókat” szöveg lép. (4) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díjparamétereinek felülvizsgálatához szükséges ráfordítási felmérésben részt vevõ egészségügyi szolgáltatók a Kr. 6. § (4) bekezdése szerinti, még rendelkezésre álló elõ-
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
irányzat terhére e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott külön díjazásban részesülnek, amelynek összegét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2008. december hónapban utalványozza.
24301
c) a Kr. 29. számú melléklete „I. Vizsgálatok, dokumentációk” részének „FA 016+ Fogorvosi látlelet készítése 5” sora. (6) E rendelet 2009. január 2-án hatályát veszti.
(5) Hatályát veszti a) a Kr. 20. § (1) bekezdésében a „–(2)” szövegrész, b) a Kr. 27. § (3) bekezdésének 3. mondata,
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1. számú melléklet a 309/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez „5. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez Gyógyító-megelõzõ ellátások 2009. évi kiadási elõirányzatai/keretei Millió forint Megnevezés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
1.
2. 3.
4. 5. 8. 10. 12.
13. 14. 15.
Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása Praxisfinanszírozás Eseti ellátás díjazása Ügyeleti szolgálat Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása összesen Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem Iskolaegészségügyi ellátás Védõnõi ellátás Anya-gyermek- és csecsemõvédelem MSZSZ: gyermekgyógyászat MSZSZ: nõgyógyászat Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen Fogászati ellátás Gondozóintézeti gondozás Nemibeteg gondozás Tüdõgondozás Pszichiátriai gondozás Onkológiai gondozás Alkohológia és drogellátás Gondozóintézeti gondozás összesen Betegszállítás, és orvosi rendelvényû halottszállítás Mûvesekezelés Otthoni szakápolás Mûködési költségelõleg Célelõirányzatok Felülvizsgáló orvosok díja Bázisfinanszírozott fekvõbeteg szakellátás Méltányossági alapon történõ térítések Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj Célelõirányzatok összesen Mentés Laboratóriumi ellátás Összevont szakellátás Járóbeteg szakellátás
2009. évi elõirányzat
68 361,1 413,0 8 837,4 77 611,5 1 789,5 16 092,8 457,3 120,3 94,4 18 554,3 23 152,2 541,4 2 151,2 1 119,1 548,7 375,0 4 735,4 6 061,1 23 433,5 4 630,2 500,0 45,0 12,1 39,2 526,7 623,0 22 865,9 20 700,4 108 256,7
24302
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám 2009. évi elõirányzat
Megnevezés
35. CT, MRI 36. Fekvõbeteg szakellátás 37. ebbõl: aktív fekvõbeteg szakellátás 38. krónikus fekvõbeteg szakellátás 39. fix díjjal finanszírozott ellátások (BVOP) 40. Extrafinanszírozás 41. Speciális finanszírozású fekvõbeteg 42. 16. Összevont szakellátás összesen ÖSSZESEN Bérpolitikai intézkedések fedezete MINDÖSSZESEN
388 276,9 333 379,1 53 928,2 969,6 17,8 28 163,7 524 715,1 727 582,6 15 824,0 743 406,6
2. számú melléklet a 309/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez „28. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez 2009. évre vonatkozó teljesítményvolumen értéke és annak felosztása 1. Az aktív fekvõbeteg-szakellátás országos teljesítményvolumenének mértéke 2009. évre: 2 240 000 súlyszám, amelynek terhére kell elszámolni az összes aktív fekvõbeteg-ellátásba tartozó TVK alá tartozó teljesítményt. 2. A járóbeteg-szakellátás, valamint a CT, MRI szakellátás országos teljesítményvolumenének együttes mértéke 2009. évre: 79 544 737 ezer pontszám, amelynek terhére kell elszámolni az összes járóbeteg-szakellátásba, illetve CT, MRI szakellátásba tartozó TVK alá tartozó teljesítményt. Az 1. és 2. pontok szerinti országos teljesítményvolumen 10%-a tartalékot képez, amely a folyamatos ellátás biztosítása, vagy egyéb ellátási érdekbõl az egészségügyi miniszter által engedélyezett finanszírozás fedezetére szolgál. Az 1. és 2. pontok szerinti ellátások havi teljesített felhasználásáról az OEP havonta a finanszírozási tervvel egyidejûleg tájékoztatja az egészségügyi minisztert és a pénzügyminisztert.”
3. számú melléklet a 309/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Ráfordítási felmérésben részt vevõ egészségügyi szolgáltatók külön díjazása Ezer forint Szolgáltató
Aktív fekvõbetegszakellátás
Krónikus fekvõbetegellátás
Járóbetegszakellátás
Labor diagnosztika
Összesen
10 710,0
390,0
2 100,0
300,0
13 500,0
Egyesített Szent István és Szent László KórházRendelõintézet
4 278,0
894,0
971,2
300,0
6 443,2
0116
Fõvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai KórházRendelõintézete
5 095,0
873,0
2 362,5
8 330,5
0119
Fõvárosi Önkormányzat Nyírõ Gyula KórházRendelõintézete
2 519,0
819,0
1 808,8
5 146,8
0121
Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor KórházRendelõintézete
4 562,0
492,0
4 566,2
9 620,2
0140
Semmelweis Egyetem
40 066,0
519,0
3 900,0
44 485,0
0101
Fõvárosi Önkományzat Szent Imre KórházRendelõintézet
0109
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szolgáltató
Aktív fekvõbetegszakellátás
24303
Krónikus fekvõbetegellátás
Járóbetegszakellátás
Labor diagnosztika
Összesen
4 252,5
0153
Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
1 822,5
840,0
1 590,0
0156
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet
4 632,0
135,0
443,8
0160
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
563,0
927,0
288,8
1 778,8
0162
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
1 120,0
215,0
1 335,0
0163
Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet
2 357,0
1 676,2
4 033,2
0227
Szociális Háló Egyesület
0502
B.A.Z. Megyei Kórház Rendelõintézet
19 800,0
648,0
0940
Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum
27 556,0
306,0
6 107,5
1304
Városi Önkormányzat Jávorszky Ödön Városi Kórház – Rendelõintézete, Vác
6 980,0
351,0
2 905,0
10 236,0
1306
Pest Megyei Tüdõgyógyászati Intézet, Törökbálint
6 426,0
207,0
590,0
7 223,0
1401
Kaposi Mór Megyei Kórház
11 779,0
1 350,0
4 008,8
1402
Siófok Város Kórház-Rendelõintézete
1501
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórház-Rendelõintézete
1502
300,0
5 510,8
315,0
315,0
20 448,0 1 500,0
35 469,5
17 137,8 900,0
900,0 23 582,0
22 052,0
1 530,0
Területi Kórház Mátészalka
4 872,0
225,0
1 156,2
6 253,2
1505
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Szatmár-Beregi Kh.
4 156,0
666,0
2 016,2
6 838,2
1506
Szabolcs-Szatmár Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Szakkórháza, Nagykálló
1 587,0
573,0
473,8
2 633,8
1701
Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza, Szekszárd
9 061,0
729,0
3 421,2
2002
Kanizsai Dorottya Kórház-Rendelõintézet, Nagykanizsa
6 099,0
639,0
2004
Hévíz Gyógyfürdõ Kht.
579,0
1 254,0
2208
Vadaskert Kórház és Szakambulancia
621,0
9501
IMS Budapest
9501
Vasutegészségügyi Kht.
0164
Országos Vérellátó Szolgálat
0182
Országos Környezetegészségügyi Intézet
1 302,0
Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ
1399
ÁNTSZ Laboratórium Kft.
Összesen
199 292,5
15 984,0
13 811,2
300,0
7 038,0
897,5
2 730,5
287,5
908,5
618,8
618,8
4 520,0
5 822,0
01A7 Pestszentlõrinc-Pestszentimre Egészségügyi Kft. 0643
600,0
46 925,0
3 000,0
3 000,0
600,0
600,0
600,0
600,0
1 200,0
1 200,0
600,0
600,0
10 200,0
272 401,5
24304
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelete az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekrõl A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének e)–f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a Kormány a következõket rendeli el:
2008/184. szám
határozott szervezet által a 12–13. § alapján feljogosított személy; g) képesített gazdálkodó szervezet: a kereskedelmi, telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, szivárgásellenõrzési és visszanyerési tevékenység végzésére a 4. §, illetve az 5. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott szervezet által a 12–13. § alapján feljogosított gazdálkodó szervezet; h) szállítmányhûtés szektor: a legalább 3 kg hûtõközeg töltetû gépjármû légkondicionáló vagy -hûtõ berendezések szakterülete; i) tartály: a szabályozott anyagokra is vonatkozóan a 842/2006/EK rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott termék.
A rendelet hatálya 1. §
Eljáró szervek, szervezetek
A rendelet hatálya a) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2037/2000/EK rendelet) szerinti anyagokkal (a továbbiakban: szabályozott anyagok), valamint b) az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 842/2006/EK rendelet) szerinti gázokkal (a továbbiakban: fluortartalmú üvegházhatású gázok) folytatott tevékenységekre terjed ki.
3. §
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) ártalmatlanítás: a szabályozott anyagokra is vonatkozóan a 842/2006/EK rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott folyamat; b) HLH szektor: a helyhez kötött hûtõ-, légkondicionáló és hõszivattyú szakterülete; c) hûtõkör: a HLH, a jármûklíma, és a szállítmányhûtés szektorok hûtõközeget tartalmazó zárt termodinamikai rendszere; d) hûtõközeg: a tartályokban tárolt vagy szállított, valamint a HLH, a jármûklíma és a szállítmányhûtés szektorokban a hûtõkörökben felhasznált szabályozott anyag, illetve fluortartalmú üvegházhatású gáz; e) jármûklíma szektor: a 3 kg-nál kevesebb hûtõközeg töltetû gépjármû légkondicionáló vagy -hûtõ berendezések szakterülete; f) képesített személy: a telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, szivárgásellenõrzési és visszanyerési tevékenység végzésére a 4–5. §-ban meg-
(1) Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség (a továbbiakban: felügyelõség) jár el – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak kivételével – a szabályozott anyagokra és a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos ellenõrzéssel és a bírság kiszabásával kapcsolatban. (2) Az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóság jár el a szabályozott anyagok és a legalább 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tûzvédelmi rendszerek esetében az üzemeltetõk számára elõírt kötelezettségek teljesítésének ellenõrzésével kapcsolatban. (3) A nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság jár el – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó címkézésrõl és forgalomba hozatalról szóló rendelkezések esetén. (4) Az országos katasztrófavédelmi fõigazgatóság (a továbbiakban: fõigazgatóság) fõigazgatója jár el a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos címkézésre, forgalomba hozatalra, valamint a telepítést, karbantartást, szervizelést, szivárgásellenõrzést végzõ gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések esetében, amennyiben az érintett alkalmazás tûzoltó-technikai termék vagy oltóanyag. (5) A honvédelemért felelõs miniszter jár el az (1)–(2) bekezdésben foglalt feladatokkal kapcsolatban a magyar honvédség létesítményei tekintetében. (6) A nemzeti közlekedési hatóság a gépjármûfenntartói tevékenység ellenõrzési feladatainak végzése során megvizsgálja, hogy a jármûklíma és szállítmányhûtés szektorokban tevékenykedõ gépjármûszerviz rendelkezik-e erre feljogosító képesítéssel, és hiányosság, jogszabálysértés esetén haladéktalanul értesíti a területileg illetékes felügyelõséget.
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(7) A környezetvédelemért felelõs miniszter jár el: a) a 2037/2000/EK rendelet 6., 12. és 19. cikkében, b) a 842/2006/EK rendelet 13. cikk (2) bekezdésében, c) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hûtõ-, légkondicionáló és hõszivattyú berendezések tekintetében a vállalatok és a személyzet képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 303/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 303/2008/EK rendelet) 12. cikkében, d) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tûzvédelmi rendszerek és tûzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 304/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 304/2008/EK rendelet) 12. cikkében, e) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségû kapcsolóberendezésekbõl való visszanyerését végzõ szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 305/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 305/2008/EK bizottsági rendelet) 7. cikkében, f) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokból elõállított oldószerek különféle berendezésekbõl való visszanyerését végzõ szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 306/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 306/2008/EK bizottsági rendelet) 6. cikkében, és g) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a gépjármûvekbe szerelt, egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerek tekintetében a szakemberek részére szervezett képzési programok minimumkövetelményeinek és a képzési igazolások kölcsönös elismerési feltételeinek meghatározásáról szóló, 2008. áprilisi 2-i 307/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 307/2008/EK bizottsági rendelet) 4. cikkében meghatározott feladatok esetében.
4. § (1) A környezetvédelemért felelõs miniszter legkésõbb 2009. július 4-ig egy országos monitoring és képesítési testületet (a továbbiakban: testület) jelöl ki a HLH, a jármûklíma és szállítmányhûtés szektor monitoringjára, képesítésére és ellenõrzésére. (2) A testület feladata: a) a HLH szektorban a legalább 3 kg hûtõközeget tartalmazó, meglévõ és újonnan telepített berendezések azo-
24305
nosító kódrendszerének létrehozása, kezelése, a berendezés adatait és a szivárgásvizsgálat elvégzését igazoló magyar nyelvû címke kiadása, b) a HLH szektorban a legalább 3 kg hûtõközeget tartalmazó, meglévõ és újonnan telepített berendezések kötelezõ szivárgásvizsgálatának elvégzésére vonatkozó adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése, c) a HLH, a jármûklíma és szállítmányhûtés szektorokban felhasznált vagy visszanyert, újrafelhasznált, ártalmatlanított hûtõközegekre vonatkozó adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése, d) a 2037/2000/EK rendelet 16. és 17. cikkei szerinti szakképzési követelményeknek való megfelelés érdekében létrehozott képesítõ és vizsgáztató testület feladatainak ellátása, e) a 303/2008/EK rendelet 10. és 11. cikk szerinti képesítõ és vizsgáztató testület feladatainak ellátása, f) a 307/2008/EK rendelet 3. cikke szerinti személyzetet képesítõ testület, valamint a vizsgáztató testület feladatainak ellátása.
5. § (1) E rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti szervezet látja el a 4. § (2) bekezdés a), c)–e) pontja szerinti feladatokat legkésõbb 2009. július 4-ig. (2) A Fõigazgatóság a tûzvédelmi berendezések vonatkozásában: a) ellátja a 304/2008/EK rendelet 10. cikk szerinti képesítõ testület feladatait, b) kijelöli a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet [a továbbiakban: 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet] szerinti tûzvédelmi szakvizsgára felkészítõ szervezetek közül kérelemre a 304/2008/EK rendelet 11. cikke szerinti vizsgáztató testületeket, és a szakvizsga bizottságba a 11. cikk (4) bekezdésnek megfelelõ tagot (tagokat) delegál. (3) Az 1. melléklet 2. pontja szerinti szervezet látja el a 305/2008/EK rendelet 5. és 6. cikk szerinti képesítõ és vizsgáztató testület feladatait. (4) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: Fõfelügyelõség) látja el a 306/2008/EK bizottsági rendelet 4. és 5. cikk szerinti képesítõ és vizsgáztató testület feladatait.
Import és export az Európai Közösségen kívüli harmadik országokkal 6. § A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozóan kizárólag képesített gazdálkodó szervezet folytathat im-
24306
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám
port és export tevékenységet az Európai Közösségen kívüli harmadik országgal a HLH, a jármûklíma, a szállítmányhûtés szektorokban, valamint a tûzvédelem területén. A gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezet minden ilyen tevékenységérõl.
2. melléklet 1. pontja szerinti elõírások figyelembevételével, és azt a képesített személy és a hatóságok részére rendelkezésre bocsátja.
Forgalomba hozatal és felhasználás
(6) A szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tûzoltó-technikai eszköz töltetét érintõ javítás, a töltet kezelése csak e rendelet 3. mellékletében meghatározott zárt technológiával végezhetõ.
7. § (1) A 842/2006/EK rendeletben szabályozottakon túl a jármûklíma és a szállítmányhûtés szektorokban kizárólag képesített gazdálkodó szervezet vásárolhat és adhat el hûtõközeget 2009. július 4. után. (2) A képesített gazdálkodó szervezet, ideértve a hûtõközeget nagykereskedelem keretében értékesítõ képesített gazdálkodó szervezetet is, nyilvántartást vezet a vásárolt, eladott, visszanyert, újrahasznosított, regenerált, ártalmatlanított hûtõközegek típusonkénti mennyiségérõl, továbbadás esetén a hûtõközeget vásárló képesített gazdálkodó szervezet nevérõl és címérõl.
(5) A képesített gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezet a szivárgásvizsgálati tevékenység eredményeirõl és hûtõközeg felhasználási adatairól.
(7) A szabályozott anyagot tartalmazó tûzoltó eszközök töltetét érintõ javítást, karbantartást kizárólag környezetvédelmi és halon kezelési ismeretekkel kiegészített tûzvédelmi szakvizsgával rendelkezõ személy végezheti 2010. július 4-ig. (8) A szabályozott anyagot tartalmazó tûzoltó eszközök töltetét érintõ javítást, karbantartást 2010. július 4-ét követõen csak képesítési igazolással rendelkezõ személy végezheti.
Címkézés A használt szabályozott anyagok és fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése 8. § A szabályozott anyagok és a fluortartalmú üvegházhatású gázok újrahasznosítását, regenerálását vagy ártalmatlanítását szolgáló visszanyerést a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó elõírások szerint kell végezni.
Tározás és szivárgásvizsgálat 9. §
10. § (1) A HLH szektorban a képesített gazdálkodó szervezet a testület által meghatározott módon látja el a berendezés-azonosító és alapvetõ mûszaki adatokat tartalmazó magyar nyelvû berendezés-címkével a legalább 3 kg hûtõközeget tartalmazó, újonnan telepített és meglévõ berendezéseket, valamint a tartályokat. (2) Az (1) bekezdés szerinti, meglévõ berendezéseket a képesített személy szervizelés vagy karbantartás során, de legkésõbb az elsõ szivárgásvizsgálatkor látja el berendezés-címkével.
(1) A 842/2006/EK rendeletben szabályozottakon túl a jármûklíma és a szállítmányhûtés szektorokban kizárólag képesített gazdálkodó szervezet végezheti hûtõközeg kezelését vagy bármilyen munkát, ami a hûtõközeg légkörbe kerülését okozhatja, továbbá ilyen hûtõközeget tartalmazó hûtõkörök szivárgásvizsgálatát.
(3) A nagyfeszültségû kapcsolóberendezések esetében az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról szóló, 2007. december 17-i 1494/2007/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti címkét az adattábla közelében kell elhelyezni.
(2) A HLH szektorban alkalmazott rendszerek, hálózati elemeik és kiegészítõ berendezéseik tervezését és kiválasztását kizárólag képesített személy végezheti.
Jelentéstétel
(3) A HLH szektor helyhez kötött berendezéseinek tervezésekor, telepítésekor, szerelésekor, beüzemelésekor, szervizelésekor, karbantartásakor és szivárgásvizsgálatánál e rendelet 2. melléklete szerint kell eljárni. (4) Az üzemeltetõ gépkönyvet és eseménynaplót vezet a berendezésen végzett hûtõköri beavatkozást igénylõ munkákról, valamint az elvégzett szivárgásvizsgálatokról a
11. § (1) Valamennyi gazdálkodó szervezet, amely a) hûtõközeget a HLH, a jármûklíma és szállítmányhûtés szektorokban történõ felhasználásra az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, felhasznált, el-
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
adott vagy visszanyert, errõl a 4. § (1) bekezdés szerinti testületnek, b) a HLH szektorban hûtõközeget tartalmazó berendezéseket üzembe helyezett, vagy üzemeltetésbõl kivont, új címkével látott el, valamint szivárgásvizsgálatot végzett, errõl a testületnek, c) fluortartalmú üvegházhatású gázt tûzvédelmi célra az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, errõl a Fõigazgatóságnak, d) kén-hexafluoridot az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, errõl az 1. melléklet 2. pontja szerinti szervezetnek, e) fluortartalmú üvegházhatású gázt oldószerként való felhasználásra az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, errõl a Fõfelügyelõségnek éves összesített jelentést küld. (2) A tokozott, kén-hexafluoridot tartalmazó gázszigetelõ üzemeltetõje létesítményenként nyilvántartást vezet a meglévõ, a hozzáadott és a visszanyert kén-hexafluorid mennyiségrõl, és errõl az 1. melléklet 2. pontja szerinti szervezetnek éves jelentést küld. (3) Az (1)–(2) bekezdésben elõírt jelentéseknek az elõzõ naptári évre vonatkozóan a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) az anyagok fajtája és mennyisége, b) a származási ország, illetve a célország, c) a felhasználás területe, külön megjelölve az új töltetet, az utántöltött, visszanyert, regenerált és ártalmatlanított mennyiségeket. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti jelentéstételt minden év március 31-ig kell teljesítenie a kötelezettnek. (5) A testület az (1) bekezdés a) pont szerinti jelentések adataiból hozza létre a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatbázist, az elvégzett szivárgásvizsgálatok ellenõrzése és a hûtõközegek általános évi szivárgási rátái meghatározása érdekében. (6) A testület biztosítja, hogy az adatbázis könnyen kezelhetõ és továbbfejleszthetõ legyen, s valamennyi információ az illetékes hatóságok részére hozzáférhetõ legyen. (7) Az (1)–(2) bekezdésben felsorolt szervezetek a szakterületükön összegyûjtött összesített adatokat évente április 30-ig megküldik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) részére. (8) A jelentéstételi kötelezettségekbõl származó adatokról készült nyilvántartások a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi adat szinten, statisztikai célra átadhatóak.
Képzés és képesítés 12. § (1) E rendelet 4. melléklete szerinti képesítésekre vonatkozó jelenlegi és átmeneti, az 1. melléklet 1. pontjában
24307
meghatározott szervezet által kiadott és nyilvántartott arcképes igazolás (,,zöldkártya” és „narancssárga kártya” képesítés) megfelel: a) a 303/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti, személyzet számára kiadott ideiglenes képesítési igazolásnak 2011. július 4-ig, b) a 307/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti képzési igazolásnak 2010. július 4-ig, és c) a b) pontban szabályozottakon túl a jármûklíma és szállítmányhûtés szektorokban a szerelésben, karbantartásban és szervizelésben részt vevõ, továbbá a hûtõközeget felhasználó, visszanyerõ vagy szivárgásvizsgálatot végzõ személy számára kiadott képzési igazolásnak 2010. július 4-ig. (2) A berendezések telepítésében, szerelésében, karbantartásában és szervizelésében részt vevõ, továbbá a hûtõközeget felhasználó, visszanyerõ vagy szivárgásvizsgálatot végzõ gazdálkodó szervezet számára, e rendelet 5. melléklete szerinti, az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott szervezet által kiadott képesítés megfelel a 303/2008/EK bizottsági rendelet 9. cikke szerinti, a vállalatok számára kiadott ideiglenes képesítési igazolásnak 2011. július 4-ig. (3) Az 53/2005. (XII. 10.) BM rendelet 1. sz. mellékletének 9. és 11. pontja szerinti tûzvédelmi szakvizsga megfelel a 304/2008/EK bizottsági rendelet 6. cikke szerinti ideiglenes igazolásnak 2010. július 4-ig.
13. § (1) A 4–5. §-ban meghatározott szervezet legkésõbb 2009. július 4-ig határozza meg a képesített személyek és gazdálkodó szervezetek képzési programjait és képesítési rendszerét a vonatkozó európai uniós rendeletek, valamint e rendelet elõírásainak megfelelõen. (2) A HLH, a jármûklíma, és a szállítmányhûtés szektorokban a személyek képesítésekor figyelembe kell venni: a) az eddigi szaktudást, b) a II. kategóriás személy csak I. kategóriás személy felügyelete mellett végezheti a legalább 3 kg hûtõközeg töltetû hûtõkör szivárgásvizsgálatát, c) a szállítmányhûtés szivárgásvizsgálatát csak I. kategóriás személy végezheti, d) a gépjármûklíma lefejtõ személy a 842/2006/EK rendeletben elõírthoz képest vizsga alapú, emelt szintû képesítéssel rendelkezzen, e) a IV. kategóriás személynek a HLH szektor berendezései környezetbarát üzemeltetése érdekében hûtõberendezés kezelõi alapképzettség szükséges. (3) A HLH, a jármûklíma, és a szállítmányhûtés szektorokban a gazdálkodó szervezet képesítésekor figyelembe kell venni: a) a gazdálkodó szervezeti tevékenységi kategória, azaz a jogosultságot meghatározó képesítés szintje feleljen
24308
MAGYAR KÖZLÖNY
meg az alkalmazott, a 4. melléklet szerinti képesített személy kategóriájának és a b)–c) pont szerinti feltételeknek, b) a gazdálkodó szervezetek képzési és képesítési rendszerét tevékenységi kategóriánként az 5. mellékletben foglalt vizsgálati kritériumok szerint kell meghatározni, c) a képesített gazdálkodó szervezeteknek az e rendelet 6. melléklete szerinti, a képesített személyzet létszámának és a szolgáltatása volumenének megfelelõ mennyiségû alapvetõ hûtéstechnikai eszközparkkal és a 2. mellékletben foglaltak szerinti szakszerû munkavégzéshez szükséges szerszámokkal, eszközökkel, technológiai és munkafolyamat leírásokkal kell rendelkeznie, d) a nem a HLH szektorba tartozó, IV. kategóriás személyzettel rendelkezõ üzemeltetõ gazdálkodó szervezet csak a saját berendezései szivárgásvizsgálatát végezheti, e) csak az I., II. és az VI., VII. kategóriás képesített személlyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet vásárolhat és használhat hûtõközeget. (4) Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tûzvédelmi rendszerek és tûzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelményeket tartalmazó képzési program egyben magába foglalja a 2037/2000/EK rendelet 16. cikk (5) bekezdése szerinti minimális szakképesítési követelményeket is. (5) A képesített személynek 5 évente továbbképzésen kell részt vennie. (6) A gazdálkodó szervezetek számára elõírt képesítést a HLH, a jármûklíma és szállítmányhûtés szektorokban 3 évente meg kell újítani. (7) A 303/2008/EK rendelet 10. cikk (3) bekezdésében és 11. cikk (3) bekezdésében, a 304/2008/EK rendelet 10. cikk (3) bekezdésében és 11. cikk (3) bekezdésében, a 305/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikk (3) bekezdésében és 6. cikk (3) bekezdésében, a 306/2008/EK bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdésében, és 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásra a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvényben elõírtakat kell alkalmazni.
2008/184. szám Halon 15. §
(1) Az ózonréteget károsító anyagokról szóló 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet] alapján kiadott, kritikus alkalmazási területeken történõ felhasználásra vonatkozó engedéllyel rendelkezõknek a halonról évente, a tárgyévet követõ év március 31-éig adatot kell szolgáltatniuk a Fõigazgatóság, illetve a Honvédelmi Minisztérium részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban fel kell tüntetni halon-típusonként: a) az elõzõ év december 31-én meglevõ készenléti és tartalékkészletet, b) a készletek évi fogyását, és annak okait (tûz oltása, tartály kötelezõ nyomáspróbája miatti áttöltés vesztesége, regenerálás vagy regeneráltatás vesztesége, hibás/téves kezelés vagy kilövés vesztesége, szivárgás, más engedélyes részére történt eladás), c) az utánpótlás mennyiségét és forrását (halon-bank vagy vásárlás más engedélyes készletébõl), d) a halon kibocsátásának csökkentésére tett intézkedéseket, e) a halon helyettesítésére alkalmas anyagok/technológiák azonosítására és rendszerbe állítására tett intézkedéseket. (3) A e rendelet hatálybalépése elõtt kiadott, kritikus alkalmazási területen történõ felhasználásra vonatkozó engedélyt a kiadó hatóság visszavonja, ha a) a tevékenység vagy a létesítmény, amelynek tûz elleni védelmét a halonos eszköz biztosítja, megszûnt vagy funkciója megváltozott, az eszközöket leszerelték, vagy kiváltották, b) az adott célra új, az ózonréteget és általában a környezetet nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben károsító anyag vagy eljárás vált ismeretessé és gazdaságilag elfogadható költséggel hozzáférhetõ. (4) A 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet 13. §-a alapján létrehozott halon-bank tárolja és biztosítja a kritikus alkalmazások utánpótlási igényét biztosító halon mennyiségét. Szankciók
Metil-bromid 14. § (1) A metil-bromid karantén célú és szállítmányozás elõtti alkalmazásokra történõ, évenként felhasználható mennyisége nem haladhatja meg országosan a 3,7 tonnát. (2) A szállítmányozás elõtti alkalmazásoknál környezetvédelmi szempontból az elérhetõ legjobb technológiával kell a metil-bromidot visszanyerni.
16. § (1) A szabályozott anyagokkal végzett meg nem engedett felhasználás, tevékenység vagy forgalomba hozatal után a felhasználót, a tevékenységet végzõt, illetve a forgalomba hozót a felügyelõség ózonvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. (2) A bírság összege a 2037/2000/EK rendelet I. mellékletének a) I–V. csoportjában szereplõ anyagok esetén 5000 forint/kg,
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a VI–IX. csoportjában szereplõ anyagok esetén 2000 forint/kg, de legalább nyolcvanezer forint. (3) Ismételt tiltott felhasználás, tevékenység vagy forgalomba hozatal esetén a bírság összege a felhasznált anyagmennyiség és a fenti fajlagos értékek szorzatának a tízszerese. (4) Amennyiben az üzemeltetõ a 2037/2000/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdésében elõírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a felügyelõség hatvanezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A kötelezettség ismételt megszegése esetén a bírság százötvenezer forint.
17. § (1) A 842/2006/EK rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a 3. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott hatóság fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságot szabhat ki. (2) A bírság összege a 842/2006/EK rendelet: a) tározásról szóló 3. cikkének szivárgásellenõrzésre vonatkozó (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén az érintett berendezésben vagy rendszerben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz névleges töltet tömegének minden kilogrammja után 2000 forint, de legalább 50 000 forint, b) tározásról szóló 3. cikkének szivárgásészlelõ rendszerek beszerelésére vonatkozó (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén 200 000 forint, c) tározásról szóló 3. cikkének nyilvántartás vezetésére vonatkozó (6) bekezdésében foglaltak – figyelembe véve a 9. § (4) bekezdést – megszegése esetén 100 000 forint, d) visszanyerésrõl szóló 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén az érintett berendezésben, rendszerben vagy nagyfeszültségû kapcsolószerkezetben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz névleges töltet tömegének minden kilogrammja után 2000 forint, de legalább 50 000 forint, e) képzésrõl és képesítésrõl szóló 5. cikkének képzett személyzetre vonatkozó (3)–(4) bekezdésében, illetve a vonatkozó európai uniós rendeletekben foglaltak megszegése esetén 50 000 forinttól 500 000 forintig terjed, f) jelentéstételi kötelezettségrõl szóló 6. cikkében foglaltak megszegése esetén 100 000 forint, g) címkézésrõl szóló 7. cikkében foglaltak megszegése esetén berendezésként és tartályonként 50 000 forint, h) felhasználás ellenõrzésérõl szóló 8. cikkében foglaltak megszegése esetén a felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gáz tömegének minden kilogrammja után 2000 forint, de legalább 100 000 forint, i) forgalomba hozatalról szóló 9. cikke (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjed.
24309
(3) A bírság összegének megállapításánál a bírságot kiszabó hatóság mérlegeli a (2) bekezdés e) pontja esetében a nem szakszerû tevékenység veszélyességét a környezetre, az i) pont esetében a termékekben és berendezésekben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz veszélyességét a környezetre.
18. § (1) A felügyelõség a) a 6. §-ban foglaltak megsértése 100 000 forinttól 1 000 000 forintig, b) a 7. § (1) bekezdésében, illetve a 9. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén 50 000 forinttól 200 000 forintig, c) a 7. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén 100 000 forintig, d) a 11. § szerinti jelentéstétel nem megfelelõ teljesítése esetén 20 000 forintig terjedõ bírságot szabhat ki. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben, amennyiben oltógázról van szó, a fõigazgatóság szabja ki a bírságot. (3) A bírság összegének megállapításánál a bírságot kiszabó hatóság mérlegeli a termékekben és berendezésekben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz veszélyességét a környezetre.
19. § (1) A 16–18. §-ban meghatározott bírságot a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül kell megfizetni. (2) A bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a bírságot meg kell fizetni. (3) Amennyiben a jogszabálysértõ 30 napon belül nem tesz eleget a bírságot megállapító határozat jogszabályok betartására vonatkozó rendelkezésének, ismételt bírságnak van helye. (4) A bírság elsõ ízben történõ kivetése alkalmából a bírságot kiszabó hatóság kezdeményezheti, második bírságolás esetén pedig kezdeményezi az engedélyezõ hatóságnál a tevékenység folytatásának beszüntetését.
Záró rendelkezések 20. § (1) E rendelet a kihirdetése napját követõ 8. napon lép hatályba, és egyidejûleg hatályát veszti
24310
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az ózonréteget károsító anyagokról szóló 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet, és b) az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságról szóló 107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet. (2) E rendelet 5. § (1) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése 2009. július 4-én hatályát veszti. (3) E rendelet 9. § (7) bekezdése, a 12. § (1) bekezdésének b)–c) pontja, és a 12. § (3) bekezdésének a) pontja 2010. július 4-én hatályát veszti. (4) E rendelet 12. § (1) bekezdése, és a 12. § (2) bekezdése 2011. július 4-én hatályát veszti.
21. § A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet] 16. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban elõírt bejelentés köteles diffúz forrásra, valamint az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekrõl szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó helyhez kötött hûtõ-, légkondicionáló és hõszivattyú berendezések közül a 3 kg vagy annál több ózonkárosító szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezésekre az üzemeltetõ köteles – az (5) bekezdés szerinti bejelentési ûrlapokon – adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés).”
22. § (1) E rendelet 3. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti nyilvántartás létrehozása érdekében az érintett, már mûködõ gazdálkodó szervezetek 2009. július 3-ig teljesítik bejelentési kötelezettségüket. (2) E rendelet 11. § (1)–(2) bekezdése szerinti jelentéstételt elsõ alkalommal 2011. március 31-ig kell teljesítenie a kötelezettnek. (3) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése szerint a helyhez kötött hûtõ-, légkondicionáló és hõszivattyú berendezések közül a 3 kg vagy annál több ózonkárosító szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezések üzemeltetõjének az alapbejelentést e rendelet hatálybalépését követõ 60 napon belül kell teljesítenie. (4) A (3) bekezdés szerinti berendezések üzemeltetõi a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti légszennyezett-
2008/184. szám
ség mértéke éves bejelentést elsõ ízben 2010. március 31-ig teljesítik.
23. § E rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és Tanács 2037/2000/EK rendelete (2000. június 29.) az ózonréteget lebontó anyagokról, 4., 6., 12., 16–17. és 19–21. cikk, b) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete (2006. május 17.) az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról, 3–9. és 13. cikk, c) a Bizottság 1494/2007/EK rendelete (2007. december 17.) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról, 4. cikk, d) a Bizottság 303/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hûtõ-, légkondicionáló és hõszivattyú berendezések tekintetében a vállalatok és a személyzet képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról, 6. és 9–12. cikk, e) a Bizottság 304/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tûzvédelmi rendszerek és tûzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról, 6–8. és 10–12. cikk, f) a Bizottság 305/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségû kapcsolóberendezésekbõl való visszanyerését végzõ szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról, 5–7. cikk, g) a Bizottság 306/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokból elõállított oldószerek különféle berendezésekbõl való visszanyerését végzõ szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról, 4–6. cikk, és h) a Bizottság 307/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a gépjármûvekbe szerelt, egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerek tekintetében a szakemberek részére szervezett képzési programok minimumkövetelményeinek és a képzési
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
24311
igazolások kölcsönös elismerési feltételeinek meghatározásáról, 2–4. cikk.
5. Hûtõköröknél hûtõközeg vesztesége miatti hûtõközeg utántöltés, felhasználás csak a hûtõkör javítását és szivárgásvizsgálatát követõen végezhetõ.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
6. A hûtõkör megbontásával járó szerelési munka során gondoskodni kell arról, hogy a hûtõkör megnyitott részei a lehetõ leggyorsabban – szükség esetén ideiglenes eszközökkel – gáztömören le legyenek zárva. A szerelés során minden átmeneti csatlakozásnak is gáztömörnek kell lennie.
miniszterelnök
1. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Képesítõ és vizsgáztató szervezetek 1. E rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti szervezet: Hûtõ- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége 2. E rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti szervezet: Magyar Elektrotechnikai Egyesület
2. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez A hûtõközegek környezeti szempontból biztonságos felhasználására és kezelésére vonatkozó technológiai követelmények 1. A HLH szektorban alkalmazott, helyszíni hûtõköri szerelést igénylõ rendszerek hûtõköri berendezéseinek és hálózatának tervezését, kiválasztását, telepítését, beüzemelését, karbantartását, javítását és üzemeltetését, valamint az alkalmazásra kerülõ hûtõközeg meghatározását a hûtõberendezésekre és hõszivattyúkra vonatkozó nemzeti szabványok – kiemelten az MSZ EN 378 –, vagy annak megfelelõ elõírások szerint kell végezni. 2. Az új telepítésû, vagy javított hûtõköröket, vagy azok egy részét csak az 1. pont alatti elõírás szerinti sikeres tömörségi nyomáspróbát és a szakszerû vákuumozást követõen szabad elõször hûtõközeggel feltölteni, majd minden potenciális szivárgási pontra kiterjedõ közvetlen szivárgásellenõrzést követõen lehet beüzemelni. 3. Az üzemeltetõ köteles a rendszeres, kötelezõ szivárgásvizsgálatok elvégzéséhez a berendezés tervezõjével vagy a képesített személyzettel elkészíttetni egy, az adott hûtõkör ellenõrzését támogató, a közvetlen és közvetett szivárgásvizsgálatok, a mérések és dokumentálás módját részletesen meghatározó, a rendszer kapcsolási vázlatát és a potenciális szivárgási helyeket is tartalmazó dokumentumot. 4. A hûtõközeget tartalmazó hûtõkörök töltetét minden, a hûtõkör megbontásával járó munkavégzés elõtt a hûtõkör nem érintett részébe, vagy külön tartályba kell lefejteni. A lefejtett közeg – amíg jogszabály nem tiltja – ugyanabba a hûtõkörbe a szükséges tisztítást követõen visszatölthetõ vagy regenerálás után más hûtõkörben újrafelhasználható. Visszatöltés elõtt a teljes rendszer tömörségét ellenõrizni kell.
7. A hûtõközeg légkörbe kerülése veszélyének minimumra csökkentése érdekében: a) a tervezésnél ésszerû mértékben kell csökkenteni a potenciális szivárgási helyek számát a forrasztott kötések elõnyben részesítésével, b) külön figyelmet kell fordítani a rezgésbõl, rázkódásból eredõ anyagkifáradások, tömítetlenségek, a szakszerû csõmegfogások, így az ebbõl fakadó hûtõközeg szökések elkerülésére, c) bármilyen oldható, vagy nem oldható hûtõköri kötést a szivárgásellenõrzés érdekében csak szabadon hozzáférhetõ helyen – takarás (szigetelés, burkolat) esetén megjelölve – szabad kialakítani, d) hûtõközeget új vagy megbontott, javított hûtõkörbe tölteni csak annak sikeres tömörségi nyomáspróbáját, valamint szakszerû vákuumozását követõen szabad, e) hûtõkört bármilyen módon szerelés céljából megbontani csak a hûtõközeg töltetnek az érintett szakaszból történt teljes eltávolítását követõen szabad. A hûtõközeg lefejtését az atmoszférikus nyomás eléréséig kell biztosítani, f) atmoszférikus nyomás feletti nyomású, hûtõközeg töltetû hûtõköröket csak a töltõszelephez való csatlakozással lehet megbontani, g) hûtõközeget tömörségre ellenõrzött csatlakozásokkal és elzáró szelepekkel rendelkezõ, a hûtõközeg paramétereinek megfelelõ tömlõkkel kell lefejteni és tölteni, h) kiszerelt alkotóelem helyén, megbontott csõhálózatnál a csõcsatlakozásokat visszaszerelésig le kell dugózni, i) hûtõközeg csak a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló jogszabályokban elõírt gázpalackba (tartályba) tölthetõ és abban tárolható. 8. Valamennyi szerelési és javítási technológia alkalmazása során csak az alábbi esetekben juthat elkerülhetetlen, de elhanyagolható mennyiségû hûtõközeg a környezetbe: a) a teljes hûtõközeg lefejtést követõen a rendszerben maradt hûtõközeg a megbontáskor a környezetbe juthat, b) a vákuumozás során a vákuumszivattyú hûtõközeget szállíthat a légkörbe, c) a szerkezeti okokból nem vákuumozható csatlakozások, csatlakozócsövek, szelepek hûtõközeggel történõ légtelenítése (öblítés) megengedhetõ, d) töltésre, lefejtésre, mérõmûszer csatlakoztatásra szolgáló szerviz-tömlõkben maradó hûtõközeg a környezetbe juthat.
24312
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám
3. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Zárt rendszerû, szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó oltógáz visszagyûjtési technológia követelményei A zárt rendszerû oltógáz lefejtõ technológia alkalmazása esetén a vele visszagyûjtött oltógáz mennyisége legalább 97,5% kell, hogy legyen, az összes veszteség tehát legfeljebb 2,5% lehet. A zárt rendszerû oltógáz lefejtõ berendezésnek a megadott követelményeknek való megfelelését megfelelõségi tanúsítvánnyal kell igazolni. A zárt rendszerû lefejtõ technológiák közül azok alkalmazhatók, amelyek – folyadékszivattyút és a tartály gázterének leszívásához vákuumszivattyút alkalmaznak, vagy – száraz nitrogén túlnyomással szorítják ki a folyadék leürítése után a tartályban maradó gáz halmazállapotú oltógázt.
2008/184. szám
4. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Képesített hûtõ-, klíma és hõszivattyú berendezés szerelõ, hûtõközeg kezelõ, karbantartó és szivárgásvizsgáló személyzet jelenlegi, valamint a 842/2006/EK, ún. F-gáz rendelet szerinti ideiglenes és végleges képesítési igazolásai Képesítések jele, megnevezésük és a megszerzés feltételei JELENLEGI, arcképes igazolás
Megnevezése
NS
a 94/2003. (VII. 2) Korm. rendelet szerinti kötelezõ szivárgásvizsgálat elvégzésére jogosító NARANCSSÁRGA kártya Minden hûtõ- és klímaberendezés hûtõgépének szerelésére jogosít
E
C
B
Továbbképzés
VÉGLEGES
További megfelelés
megfelelési kategória ,,1”
személyzet képesítési kategória
gazdasági szervezet tevékenységi kategóriája ,,3”
K–IV
I.
I
HLH.I
V.I
MAC.I
II
HLH.II
Jele
Megnevezés
szivárgásvizsgálati tanfolyam
NS
HÛTÕ-, KLÍMA- ÉS HÕSZIVATTYÚ BERENDEZÉSEK KÖTELEZÕ SZIVÁRGÁSVIZSGÁLATÁRA, HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT
1 napos tanfolyam
B–I
Gépjármû komfort léghûtõk szerelésére jogosít
1 napos tanfolyam
E–V.I
Komfort lég- és folyadékhûtõk szerelésére (5 kg hûtõközegtöltetig) jogosít
1 napos tanfolyam
C–II
HÛTÕ-, KLÍMA- ÉS HÕSZIVATTYÚ C–II, D–II, BERENDEZÉSEK HÛTÕKÖRÉNEK A–II, G–III, SZERELÉSÉRE, JAVÍTÁSÁRA, K–IV HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT E–V ³3 KG HÛTÕKÖZEG TÖLTETÛ E–V.II SZÁLLÍTMÁNYHÛTÕK HÛTÕKÖRÉNEK JAVÍTÁSÁRA, HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT <3 KG (HERMETIKUSAN SZERELT D–II, A–II, <6 KG) TÖLTETÛ HÛTÕKÖRÖK G–III SZERELÉSÉRE, JAVÍTÁSÁRA, HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT
II.
MAGYAR KÖZLÖNY
Jele
ÁTMENETI felújított, hologram
24313
ÁTMENETI felújított, hologram
Jele
Megnevezése
Továbbképzés
D
Split komfort léghûtõk szerelésére jogosít
A
1 napos tanfolyam
D–II
Háztartási és hasonló jellegû hûtõkészülékek szerelésére jogosít
1 napos tanfolyam
A–II
E
Gépjármû komfort léghûtõk szerelésére jogosít
1 napos tanfolyam
E–V.II
E
Gépjármû komfort léghûtõk szerelésére jogosít
1 napos tanfolyam
E–V
G
Hûtõkörön szerelési és javítási munkára nem jogosít
1 napos tanfolyam
G–III
„Hûtõ- klíma- és hõszivattyú berendezések karbantartó-üzemeltetõje, szivárgásvizsgálója”
Hûtõgép kezelõi és sziv. vizsg. tanfolyam
K–IV
<3 KG (HERMETIKUSAN SZERELT <6 KG) TÖLTETÛ HÛTÕKÖRÖK SZERELÉSÉRE, JAVÍTÁSÁRA, HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT <6 KG HÛTÕKÖZEG TÖLTETÛ, HERMETIKUSAN SZERELT HÛTÕBERENDEZÉSEK JAVÍTÁSÁRA, HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT <3 KG HÛTÕKÖZEG TÖLTETÛ GÉPJÁRMÛ LÉGTÉRHÛTÕK HÛTÕKÖRÉNEK JAVÍTÁSÁRA, HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT GÉPJÁRMÛ ÉS SZÁLLÍTMÁNY LÉGTÉRHÛTÕ BERENDEZÉSEK HÛTÕKÖZEG-LEFEJTÉSÉRE, HÛTÕKÖZEG-KEZELÉSRE JOGOSÍT <6 KG HÛTÕKÖZEG TÖLTETÛ, HERMETIKUSAN SZERELT HÛTÕBERENDEZÉSEK HÛTÕKÖZEG-LEFEJTÉSÉRE, HÛTÕKÖZEG-KEZELÉSRE JOGOSÍT HÛTÕ- KLÍMA- ÉS HÕSZIVATTYÚ BERENDEZÉSEK HÛTÕKÖRI BEAVATKOZÁS NÉLKÜLI KÖTELEZÕ SZIVÁRGÁSVIZSGÁLATÁRA JOGOSÍT
személyzet képesítési kategória
gazdasági szervezet tevékenységi kategóriája ,,3”
C–II, A–II, G–III
II.
II.
NLH.II
E–V
II.
V.II
MAC.II
„2”
V
MAC
III.
III
„4”
IV.
IV
HLH.IV
1.1.1. ,,1” A 303/2008/EK Bizottsági rendelet melléklete szerinti tevékenységi kategóriák (I–IV.),, valamint 1.1.2. ,,2” a 307/2008/EK Bizottsági rendeletnek való megfelelés.
2008/184. szám
Megnevezés
megfelelési kategória ,,1”
További megfelelés
MAGYAR KÖZLÖNY
Jele
VÉGLEGES
24314
JELENLEGI, arcképes igazolás
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
24315
1.1.3. ,,3” A jelen Rendelet 5. sz. mellékletében foglalt követelményeknek, illetve 1.1.4. ,,4” a 2002 /96/EK Irányelv szerint mûködõ ártalmatlanító szervezetekre vonatkozó követelményeinek való megfelelés.
5. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Képesített gazdasági szervezetek képesítési szempontjai a 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi, valamint a 303/2008/EK Bizottsági rendeletek alapján Elvárások
1. Információs 1.1. Külsõ elõírások 1.1.1. Rendelkezzen a jogszabályoknak megfelelõ mûködés minden adottságával és dokumentumával, a vonatkozó rendeletek szerinti érvényes hatósági bejelentéssel (ÁNTSZ, telephelyengedély, mûködési engedély stb.) 1.1.2. Rendelkezzen a vonatkozó jogszabályok, szabványok elérhetõségével 1.2. Belsõ munkaeljárások (lásd 2. melléklet) 2. Humán erõforrással kapcsolatos elvárások 2.1. Van-e a forgalommal arányos, és a feladatoknak (beüzemelés, hûtõközeg lefejtés, feltöltés, valamint a tömörségellenõrzési és szivárgásvizsgálat) megfelelõ képesítésû, elegendõ számú személy 2.2. Be tudja-e mutatni a cég, hogyan gondoskodik a hûtõközeg emiszszióval, illetve ennek csökkentésével kapcsolatos feladatok, ismeretek meghatározásáról, szinten tartásáról és frissítésérõl 3. Az eszközökkel kapcsolatos elvárások 3.2. Az üvegházhatású gázok forrásainak, tárolóinak és felhasználásának leltára 3.2. Az értelemszerûen kötelezõ eszközök megléte (lásd 6. melléklet) 3.3. A mérõeszközök kalibrálásának igazolása 3.4. A szakmai tevékenység alapján elvárható eszközök megléte 4. Szolgáltatás és jelentéstétel 4.1. A megfelelõ gyakorlat 4.2. Megfelelõ adminisztráció
Igazolásának módja
A hatósági megfelelési vizsgálatok okmányai, illetve ezek megléte
Elõírás jegyzék, illetve a jogszabályok, szabványok elérhetõségének biztosítása A tevékenységhez szükséges belsõ munkaeljárások, folyamatok megléte Személyi nyilvántartás a képesített körben, és a képesített személyek számának aránya a feladatokhoz 1. Deklaráció a cég elkötelezettségérõl 2. Belsõ/külsõ képzési dokumentumok
Nyilvántartás a hûtõközegekrõl, illetve az azokat tartalmazó berendezésekrõl és tárolókról A melléklet szerinti alapvetõ hûtéstechnikai eszközök megléte Hitelesítési / kalibrálási bizonyítványok A szükséges, tevékenység-specifikus eszközök megléte A belsõ munkaeljárások (1.2 pont szerinti) szerinti gyakorlat megléte Nyilvántartások hûtõközeg forgalomról, ellenõrzött, szivárgásra vizsgált berendezésekrõl, illetve szivárgásvizsgálatról
A 12. § szerinti átmeneti idõszak alatt a megfelelést önellenõrzés és nyilatkozat igazolja,, a végleges megfelelési igazolás a testület,, illetve az általa elfogadott szervezetek által végzett audit alapján történik.
24316
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám
6. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Alapvetõ hûtéstechnikai eszközök listája Tevékenységi kategóriák Eszközlista
1. elektronikus szivárgásmérõ mûszer, CFC és HCFC vagy HFC hûtõközegek szivárgásának ellenõrzésére, legalább 5 g/év hûtõközeg érzékenységgel 2. használati etalon (próbalyuk) a szivárgáskeresõ mûszer helyszíni ellenõrzéséhez 3. olyan teljesítményû hûtõközeg-lefejtõ készülék, amivel a szerelt gépek ésszerû idõ alatti szakszerû lefejtését el lehet végezni 4. mérleg a hûtõközeg-lefejtés során a begyûjtõ palack töltetének ellenõrzésére, a hûtõközeg-töltet ellenõrzésére 5. szerviz-csaptelep(ek) a kezelt hûtõközegeknek megfelelõ üzemi feszmérõkkel 6. hajlékony szerviztömlõk (hûtõközeg típusonként egyegy garnitúra, az egyik végen lehetõleg elzárócsappal) 7. vákuumszivattyú (kétfokozatú 0,05 mbar, vagy jobb végvákuummal, olyan szívóteljesítménnyel, ami a kezelt berendezések ésszerû idõ alatti vákuumozását lehetõvé teszi) 8. üzemi finomvákuum-mérõ (,,Torr-mérõ”), melyen 10 mbar absz. nyomás leolvasható 9. elektronikus vákuummérõ (esetleg higanyos vákuszkóp) a vákuumszivattyú végvákuumának és az üzemi finomvákuum-mérõ ellenõrzésére 10 nitrogén (min. –50 °C harmatpontú, azaz 99,995% tisztaságú) reduktorral, nyomáscsökkentõvel, a megfelelõ nyomásálló tömlõvel és a szükséges csatlakozókkal 11. jó minõségû üzemi feszmérõk tömörségi nyomáspróbához, 25 bar, és 40 bar végnyomásra 12. hitelesített, vagy kalibrált etalon 0,6 osztálypontosságú feszmérõ(k) az üzemi mûszerek idõszakos ellenõrzéséhez (használati etalonnak) 13. tapintó hõmérõ, (min. 0,1 °C-os felbontással, ±1 °C pontossággal, –50 és +50 °C közötti méréshatárra) 14. buborékképzõ anyag a nem-tömör csatlakozások meghatározásához 15. elegendõ mennyiségû, érvényes nyomáspróbával bíró hûtõközeg palack, a használt új és lefejtett hûtõközegek tárolására 16. szelepkulcs készlet 17. univerzális villamos kézi mûszer 18. általános kéziszerszámok 19. kombinált gépjármû-klíma lefejtõ-töltõ állomás
I.
II.
IV.
V.
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X(*)
X
X
X(*)
X
X
X(*)
X
X
X(*)
X
X
X(*)
X
X
X(*)
(X**)
(X**)
X
X
X
X
(X**)
(X**)
(*) Kötelezõ, ha nincs kombinált lefejtõ-töltõ állomás. (**) Kötelezõ, ha saját hatáskörben végzi a mérõmûszerek idõszakos ellenõrzését.
X
X
X
X
X
X
X X X
X X
X
X X
X X
X X
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
V. A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelete a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet a veszettség megelõzésének és leküzdésének részletes szabályait állapítja meg. (2) E rendelet elõírásait kell alkalmazni a) az ebek kötelezõ veszettség elleni védõoltása, b) a rókák veszettség elleni orális immunizálása, c) az egyéb állatok veszettségének megelõzése, d) az embert támadott, illetve mart állatokkal kapcsolatos eljárás, továbbá e) a veszettség leküzdése során. (3) A veszettség külön jogszabály szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség bejelentésének általános szabályait külön jogszabály tartalmazza.
Értelmezõ rendelkezések
24317
c) veszettség fertõzöttségére gyanús az az állat, amely veszett vagy veszettségre gyanús állattal érintkezett, vagy érintkezhetett kilencven napon belül; d) veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni azt az a)–c) pontokban leírttól eltérõ emlõs állatot, amely embert támadott, vagy mart meg, illetve azt az ebet, amelyik nem részesült a 4. § (1) bekezdés aa)–ac) pontjaiban életkorának megfelelõen leírtak szerinti (a továbbiakban: érvényes), veszettség elleni védõoltásban; e) állategészségügyi hatóság a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) megyei igazgató fõállatorvosa, kerületi fõállatorvosa, hatósági állatorvosa, továbbá az állami feladat elvégzésére feljogosított magánállatorvos; f) oltási könyv az állat veszettség elleni immunizálásának igazolására szolgáló, egyedi sorszámmal ellátott, a melléklet szerinti adattartalmú okirat; g) vadon élõ emlõs állatnak kell tekinteni a nem háziasított emlõs fajok azon egyedeit is, melyek a lakókörnyezetben, de nem fogságban élnek.
A nem vadon élõ állatok veszettség elleni védõoltása 3. § (1) Az eb tartója köteles az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnak bejelenteni, ha az állata a) a három hónapos kort elérte, b) elhullott vagy elkóborolt, vagy c) új tulajdonoshoz került. (2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében a változást az új tartási helyen az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvos felé az új tulajdonosnak is be kell jelentenie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a veszettség elleni legutóbbi immunizálás helyszínét, idõpontját, és az immunizálást végzõ állatorvos kamarai bélyegzõjének számát és nevét is. A bejelentés történhet az oltási könyv bemutatásával is. (3) A magánállatorvos az állattartó (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítését írásban igazolni köteles az állattartó kérésére.
2. § 4. § E rendelet alkalmazásában a) veszett az az állat, amelynek laboratóriumi vizsgálata során a veszettséget kétséget kizáró módon megállapították; b) veszettségre gyanús az az állat, ba) amelyen a betegség tünetei mutatkoznak, vagy bb) amely tünetmentes, de veszettségre gyanús állat marta meg, továbbá bc) minden természetellenesen viselkedõ, illetve emberre támadó vadon élõ emlõs állat;
(1) Az állattartó köteles: a) minden három hónaposnál idõsebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével – veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvossal beoltatni az alábbiak szerint: aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, ab) az elsõ oltást követõen 6 hónapon belül, ac) ezt követõen évenként;
24318
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az oltási könyvet megõrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenõrzõ állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelõ személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából; c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végzõ állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni; d) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 18. § (1) bekezdés g) pontjában leírtak szerint az oltás során közremûködni. (2) Az ebek veszettség elleni védõoltásának hatósági felügyeletét az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat, a védõoltás beadása szakmai és etikai feltételeit a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) határozza meg. (3) A veszettség elleni védõoltást valamennyi magánállatorvos elvégezheti. (4) A (3) bekezdésben leírt tevékenységet az e rendelet elõírásainak megszegése miatt kiszabott szankcióként az Éltv. 57. § a) pontja szerint a kerületi fõállatorvos korlátozhatja. A kerületi fõállatorvos az oltási jogkör korlátozásáról, illetve a korlátozás feloldásáról hozott határozatát megküldi a Kamara illetékes területi szervezetének és a magánállatorvos székhelye szerint illetékes jegyzõnek is. (5) Az oltást végzõ magánállatorvos köteles: a) az oltás beadását a helyszínen az oltási könyvben igazolni (az oltás idõpontja, a felhasznált oltóanyag neve, gyártási száma, az oltást végzõ állatorvos aláírása, kamarai bélyegzõjének lenyomata); b) a következõ adatokról nyilvántartást vezetni, és azokat 5 évig megõrizni: ba) az állattartó neve, lakhelye, az állat tartási helye, bb) a beoltott eb azonosítása: fajtája, ivara, színe, jegyei, születési idõpontja (év, hó), – amennyiben van – egyedi azonosítója (tetoválás, chip), oltási könyvének egyedi sorszáma, bc) a veszettség elleni védõoltás idõpontja, bd) a felhasznált oltóanyag neve, gyártási száma; c) az év során elvégzett immunizálások ba)–bc) pontokban felsorolt adatait az oltást végzõ állatorvos székhelye szerint illetékes kerületi fõállatorvosnak az azt követõ év január 30-ig megküldeni; d) nyilvántartásából egy adott állat immunizálásának b) pontban felsorolt adatait haladéktalanul az állat-egészségügyi hatóság rendelkezésére bocsátani, annak felhívására; e) az általa beoltott, embert mart állat oltottságáról a megmart embert kezelõ orvost – annak kérésére – tájékoztatni; f) az adott hónapban oltott ebek számát bejelenteni az oltást követõ hónap ötödik napjáig, és valamennyi általa veszettség ellen beoltott eb után a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat befizetni az
2008/184. szám
MgSzH által kibocsátott számla alapján, annak esedékességéig; g) az MgSzH által kibocsátott, az adott évre érvényes biztonsági jellel ellátott öntapadós címkével az oltási könyvben érvényesíteni az általa végzett oltásra vonatkozó bejegyzését; h) az állattartó kérelmére új oltási könyvet kiállítani az általa oltott ebrõl, egyidejûleg azt új, a g) pontban leírt címkével érvényesíteni. (6) A kerületi fõállatorvos a) ellenõrzi az oltást végzõ állatorvost (a jelentési és nyilvántartási kötelezettségek betartását, a vakcina-rendelés, -beszerzés, illetve -felhasználás és ezek nyilvántartásának szabályszerûségét); b) nyilvántartja az embert mart és a megfigyelés alá helyezett, egyedileg azonosított, továbbá az 5. § (2) bekezdésében leírt állatokat; c) szervezett oltás esetén engedélyezi az ebek összevezetését, meghatározza annak helyét, idejét, és az összevezetés feltételeit a Kamara javaslatára alapján; d) évenként összesíti az illetékességi területén beoltott ebek számát az (5) bekezdés c) pontjában leírt jelentések alapján; e) illetékességi területén ellenõrzi az e jogszabályban foglaltak végrehajtását, továbbá jogsértés esetén az Éltv. 56. §-a szerint jogkövetkezményeket alkalmazhat.
5. § (1) Azokon a területeken, ahol a veszettséget megállapították, a kerületi fõállatorvos a házimacskák veszettség elleni rendszeres, megelõzõ védõoltását is elrendelheti. Ebben az esetben az immunizálást az eboltásra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Az e bekezdés szerint elrendelt intézkedést hirdetmény útján közzé kell tenni a Éltv. 42. § (3) bekezdése szerint. (2) Egyéb állatok veszettség elleni megelõzõ védõoltását az állattartó kérésére és költségére a magánállatorvos elvégezheti. A veszettség ellen immunizált élelmiszer-elõállítás céljából tartott gazdasági haszonállatokról a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást kell vezetni, és a nyilvántartás adatait az oltást követõ hónap ötödik napjáig a kerületi fõállatorvosnak bejelenteni. (3) A befogott vagy vásárolt rókákat, továbbá a vadon élõ és befogott, más fajú húsevõ emlõs állatokat a származási hely szerint azonosíthatóan, egyedenként vagy kis csoportokban kell elhelyezni. Az állatokat az ebekre vonatkozó szabályok szerint, a tulajdonos költségére veszettség ellen be kell oltani. (4) Ha a fogságban tartott, a (3) bekezdésben leírt állattól a telepen az ebektõl eltérõ fajú egyéb húsevõ állatok is fertõzõdhetnek, azokat is évente egy alkalommal veszettség ellen be kell oltani.
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) Aki ebek, illetve egyéb kóborló húsevõ emlõs állatok befogásával, illetve tartásával foglalkozik, vagy akit jogszabály kötelez erre, minden rendelkezésére álló eszközzel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését az állat befogásáról a befogást követõ tizenöt napon belül. (6) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdése szerint befogott, embert nem mart, húsevõ emlõsállat csak egy évnél nem régebbi, igazolt veszettségoltás után adható ki. A korábbi tartójának vissza nem adott húsevõ emlõsállat a tizenöt nap után értékesíthetõ, vagy véglegesen elhelyezhetõ.
6. § (1) Veszettség elleni immunizálásra csak a külön jogszabály szerint Magyarországon forgalomba hozható vakcina használható. (2) Veszettség elleni komponenst is tartalmazó polivalens vakcina csak veszettség ellen monovalens vakcinával kétszer oltott ebeknél alkalmazható. (3) Ebek, macskák, gazdasági haszonállatok és fogságban tartott egyéb állatok kizárólag egyedileg, a vakcina használati utasításának megfelelõen, izomba (i.m.) vagy bõr alá (s.c.) fecskendezhetõ vakcinával immunizálhatók. (4) A vadon élõ, illetve – ha a (3) bekezdésben leírt vakcinázás nem valósítható meg – a kerületi fõállatorvos egyedi engedélyével a bemutatási céllal fogságban tartott húsevõ emlõs állatok immunizálása szájon át alkalmazható vakcinával is elvégezhetõ. (5) Az e rendelet szerint kötelezõ, vagy az állat-egészségügyi hatóság által elrendelt veszettség elleni oltás alól elvont állatokat a hatósági állatorvos határozata alapján be kell oltani, és az állat tulajdonosával szemben a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot kell kiszabni.
7. § (1) A 6. § (3) bekezdésében leírt immunizálás elvégezhetõ: a) engedélyezett állat-egészségügyi szolgáltató létesítményben, b) az állattartó kérésére az állat tartási helyén, c) a Kamara javaslata alapján, összevezetve, a kerületi fõállatorvos engedélyével, az általa meghatározott összevezetési szabályok szerint. (2) Az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményben kampányszerûen végzett immunizálás nem minõsül összevezetett oltásnak. (3) Oltás céljából történõ eb-összevezetésre a kerületi fõállatorvos a járványhelyzet figyelembevételével csak abban az esetben adhat engedélyt, ha az adott településen vagy településrészen nincs engedélyezett állat-egészség-
24319
ügyi szolgáltató létesítmény, továbbá ha a településszerkezet és az immunizálandó ebek száma nem teszi lehetõvé az állatok tartási helyén történõ oltás elvégzését. (4) Az ebek oltási céllal történõ összevezetésére vonatkozó engedély a) az oltandó ebek számára tekintettel, b) az összevezetett ebek, az immunizálást végzõ magánállatorvos, a közremûködõk egészségének és testi épségének biztosítását szem elõtt tartva, c) az állat-egészségügyi és közegészségügyi szempontok figyelembevételével, d) állatjólléti feltételek elõírásával adható. (5) Az ebek oltásra történõ összevezetésére vonatkozó engedély a magánállatorvosnak az állatok tartási helye szerint illetékes kerületi fõállatorvoshoz benyújtott kérelmére adható. A kérelemnek tartalmaznia kell az összevezetés szükségességének részletes indoklását, az oltó állatorvos nevét, az oltás tervezett helyét, idõpontját, valamint a várhatóan összevezetésre kerülõ állatok számát. A kérelemhez csatolni kell a Kamara (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslatát. (6) A kiadott határozatot a kerületi fõállatorvos az összevezetés kérelmezett helye szerint illetékes település jegyzõjének és a Kamara javaslatot tevõ szervezetének is köteles megküldeni.
A vadon élõ állatokkal kapcsolatos szabályok 8. § (1) A rókák veszettségének megelõzése és a betegség leküzdése érdekében a vadon élõ rókapopuláció veszettség elleni ellenállóképességét szájon át történõ vakcinázással kell biztosítani. Az immunizálás idõpontját és területi kiterjedését az országos fõállatorvos határozza meg. Az immunizálás idõpontjáról és a beazonosítható terület kijelölésérõl, az országos fõállatorvos az immunizálás kezdetét tizennégy nappal megelõzõen értesíti az országos tisztifõorvost is. (2) A rókák szájon át történõ vakcinázása végrehajtásának elõkészítését az országos fõállatorvos irányításával az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat MgSzH az illetékes vadászati és halászati felügyelõségeinek (a továbbiakban: vadászati hatóság) bevonásával végzi. (3) A rókák szájon át történõ vakcinázására kizárólag a külön jogszabály szerint Magyarországon forgalomba hozható csalétek vakcinát lehet használni. (4) A csalétek kihelyezését repülõgépes kiszórás módszerével kell végrehajtani a vakcina használati utasításában elõírtak szerint. Azokon a területeken, ahol biztonsági vagy egyéb okból a repülõgépes kiszórás nem valósítható meg, a csalétket kézzel kell kihelyezni.
24320
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A vakcinázás kezdetétõl számított tizennégy napig az érintett területeken az illetékes kerületi fõállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat köteles elrendelni. (6) Az immunizálással érintett területen a vadászati hatóság felhívására és irányításával a vadászatra jogosultnak jól látható, piros színû, legalább magyar nyelvû, a felhívás megértését szolgáló piktogrammal ellátott figyelemfelhívó plakátokat kell kihelyezni a lakott területekrõl kivezetõ utak mentén, bekötõutaknál, kiránduló és parkolóhelyeken, turistaházak és vadászházak mellett. A vadászatra jogosult ezért a tevékenységéért költségtérítésre jogosult. (7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztató plakátokat a kerületi fõállatorvosok a lakosság tájékoztatása érdekében eljuttatják az érintett önkormányzatokhoz is. (8) Amennyiben ember érintkezik a csalétekben található vakcinával, azt haladéktalanul jelenteni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes területi szervének.
9. § (1) A védekezés hatékonyságának ellenõrzését – a vadon élõ rókák állományának évenkénti felmérése mellett – állami költségre laboratóriumi módszerekkel kell végezni, melynek a vakcina felvételének igazolására és a veszettség felderítésére egyaránt ki kell terjednie. (2) A vakcinázás befejezését követõen évente 100 km2 területenként nyolc felnõtt rókát kell kilõni, amelyeket a vadászatra jogosultaknak kell eljuttatniuk a kilövés helye szerint illetékes kerületi hivatalhoz, amely a 16. § szerinti eljárással kijelölt állat-egészségügyi laboratóriumba (a továbbiakban: laboratórium) köteles továbbítani a rókatetemeket. (3) Az egyes vadászatra jogosultak által kilövendõ rókák számát a) a vakcinázott területeken minden, b) a nem vakcinázott területeken minden tavaszi mintagyûjtési idõszakot megelõzõ tizenöt nappal, az illetékes megyei igazgató-fõállatorvos határozattal állapítja meg. (4) A (2) bekezdés szerint kilõtt rókák vizsgálatán kívül el kell végezni az elhullott rókák és egyéb vadon élõ emlõsállatok hulláinak veszettségre irányuló vizsgálatát is. Apróvad esetében a teljes tetemet, nagyvad esetében a fejet kell a (2) bekezdésben leírt eljárásrend szerint vizsgálatra küldeni. (5) Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat és a vadászati hatóság a vakcinázás eredményességét a módszer továbbfejlesztése érdekében, állat-egészségügyi, közegészségügyi, vadbiológiai, ökológiai és etológiai szempontok alapján, folyamatosan értékeli.
2008/184. szám 10. §
(1) A 8. § (1) bekezdése szerinti vakcinázást évente kétszer (tavasszal és õsszel), a járványhelyzettõl függõen legalább négy egymást követõ évig kell végezni. (2) Veszettségtõl mentesnek minõsíthetõ az a megye, ahol humán vagy állati eredetû veszettség eset a megelõzõ két évben nem fordult elõ. A vakcinázást az utolsó veszettségi eset megállapításától számított két évig fenn kell tartani. (3) Visszafertõzõdés esetén a megállapítás helye körüli legalább 50 kilométer sugarú körben ismételt immunizálást kell végezni. (4) A megye (2) bekezdés szerinti mentességét az országos fõállatorvos állapítja meg, vagy visszafertõzõdés esetén vonja vissza.
11. § (1) A veszettség rókák közötti terjedése, továbbá más állatfajra való átjutásának a korlátozása érdekében a) a miniszter – az országos fõállatorvos javaslatára – elrendelheti a rókák fokozott vadászatát vagy más módon való gyérítését; b) a kerületi fõállatorvos elrendelheti a vadászterületen kóborló, nem befogható ebek leölését. (2) Az (1) bekezdésben elõírt intézkedés végrehajtása a vadászatra jogosult kötelessége.
Az ebzárlat szabályai 12. § (1) Az ebzárlatot a veszettség hatósági megállapításától számított kilencven nap tartamára vagy a 8. § (5) bekezdése szerint kell elrendelni. (2) Az ebzárlat tartama alatt – a (3)–(4) bekezdésben felsorolt ebek kivételével – a) tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetõleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellõzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek; b) kutyát tartási helyérõl csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni; c) a település területérõl kizárólag érvényes veszettség elleni védõoltással rendelkezõ kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvezõ eredményû vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni. (3) Az érvényes veszettség elleni védõoltással rendelkezõ a) vadászebek,
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a fegyveres erõk és fegyveres testületek ebei, c) a katasztrófa-mentõ ebek, d) a segítõ és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezetõ ebek rendeltetési céljuknak megfelelõ használatuk idejére mentesek a (2) bekezdésben foglalt korlátozás alól. (4) Az érvényes veszettség elleni védõoltással rendelkezõ pásztorebeket szabad állatok terelésére, illetve õrzésére használni, feltéve, hogy az ebzárlat nem a 8. § (5) bekezdése szerint lett elrendelve. (5) Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevõket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat idõtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat esetleges meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább. Amennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot a kerületi fõállatorvos határozatára járványügyi intézkedésként az állatvédelmi elõírások megtartásával le kell ölni. (6) Az ebzárlat alatt húsevõ állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható. (7) A veszettség miatt elrendelt ebzárlatot fel kell oldani, ha annak idõtartama alatt a településen veszettséget vagy veszettség gyanúját újból nem állapították meg.
A veszettség leküzdésének részletes szabályai 13. § A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségekre vonatkozó külön jogszabály szerinti bejelentési, és az Éltv. 18. § (1) bekezdés f) pontjában elõírt értesítési kötelezettség teljesítésén túl a) a természetellenesen viselkedõ róka vagy egyéb vadon élõ emlõs állatot, jármû által elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott róka tetemének tényét az észlelõ az állategészségügyi hatóságnak köteles bejelenteni; b) az elhullott róka tetemének eltávolításáig, illetve a hatósági állatorvos rendelkezéséig az Éltv. 19. §-a szerinti kötelezett köteles biztosítani, hogy állat vagy illetéktelen személy ne férhessen az elhullott állathoz; c) a betegségre gyanús vagy természetellenesen viselkedõ állatot – amennyiben az elzárása egyáltalán lehetséges és veszély nélkül megtehetõ – olyan helyre kell elkülöníteni, ahol más állatokkal nem érintkezhet.
14. § (1) A hatósági állatorvos a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ állatbetegségekkel kapcsolatos, külön jogszabályban elõírt általános kötelezettségei teljesítésén túl köteles
24321
a) a betegség eredetének vizsgálata során különös gondot fordítani arra, hogy a veszett vagy veszettségre gyanús állat embert megmart-e, vagy megsebzett-e, sérült bõrfelületre vagy nyálkahártyára juthatott-e az állat nyálából; b) az elhullott, levágott vagy leölt betegségre gyanús állatból vizsgálati anyagot (kisállat esetén az egész állatot, nagyállat esetén a fejet) küldeni a kijelölt laboratóriumba; c) a betegség megállapítását, illetve megszûntté nyilvánítását, az állat 17. § szerinti hatósági megfigyelését, a megfigyelés feloldását, az állat esetleges oltását határozatban elrendelni; d) a gulyában, nyájban, csordában vagy más módon együtt tartott, fertõzöttségre gyanús gazdasági haszonállatok tekintetében a kerületi fõállatorvos intézkedését kérni. (2) A hatósági állatorvos (1) bekezdésben leírt feladatai közül az a)–b) pontokban szereplõk végrehajtására a kerületi fõállatorvos állami feladat elvégzésére feljogosított magánállatorvost is kijelölhet.
15. § A kerületi fõállatorvos a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ állatbetegségekkel kapcsolatos, külön jogszabályban elõírt általános kötelezettségei teljesítésén túl köteles a) a 14. § d) pontja szerinti bejelentés esetén helyszíni vizsgálatot tartani, és ennek eredményeképpen a csoportosan tartott állatok veszettség elleni védõoltása elrendelésének vagy engedélyezésének kérdésében dönteni; b) a fertõzöttségre gyanús állatcsoport kilencven napos idõtartamra való további együtt-tartását és hatósági megfigyelését elrendelni; c) az e rendelet elõírásai szerinti esetekben az állat leölését elrendelni; d) a veszettséggel érintett településen ebzárlatot elrendelni; e) a veszettséggel érintett területen mûködõ vadászatra jogosultat a veszettség közegészségügyi jelentõségére írásban figyelmeztetni és a rókák lebõrözésének elhagyását elrendelni. 16. § (1) A veszettséggel kapcsolatos, állat-egészségügyi vizsgálatot végzõ nemzeti referencia laboratórium feladatait ellátó, továbbá a veszettséggel kapcsolatos, állategészségügyi vizsgálatot végzõ laboratóriumo(ka)t az országos fõállatorvos jelöli ki az MgSzH Központ javaslata alapján. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt laboratórium feladata, hogy a vizsgálat eredményérõl a vizsgálati anyagot beküldõ állatorvost, embermarás esetén a marás helye szerint illetékes kerületi fõállatorvost, továbbá az ÁNTSZ illetékes területi intézetét értesítse, veszettség szempontjából pozitív esetben haladéktalanul, távmásoló útján is.
24322
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám
17. §
különítés lehetõségének hiányában gyepmesteri telepen kell háromhetenként történõ megszemléléssel végezni.
(1) A veszettségre gyanús házi vagy fogságban tartott fogékony állatokat le kell ölni, vagy az állattartó kérésére, ha a megfigyelés körülményei aggálymentesen biztosíthatók, 90 napra hatósági megfigyelés alá kell vonni. A veszettségre gyanús kóborló vagy vadon élõ állat életét ki kell oltani, és errõl a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.
(4) Veszettség fertõzöttségének gyanúja esetén a nem húsevõ állatokat háromhetenként meg kell szemlélni. Az állatokat a megfigyelés alatt elzárva és lehetõleg megkötve úgy kell elkülöníteni, hogy azokkal más állat és ember ne érintkezhessen.
(2) A veszettség fertõzöttségre gyanús állatokat 90 napig hatósági megfigyelés alá kell vonni, továbbá el kell rendelni az állatcsoport 15. § b) pontja szerinti együtt-tartását a megfigyelés idejére. (3) A veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és – amennyiben még nincs – az ebeket elektronikus azonosító transzponderrel (bõr alá ültetett mikrochip) a tulajdonos költségére meg kell jelölni, a megfigyelés megszüntetésével egyidõben az érvényes veszettségoltással nem rendelkezõ eb veszettség elleni beoltását kell elrendelni. (4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti jelölésre használt transzponder (mikrochip) nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének a tulajdonosnak vagy az állat felügyeletéért felelõs személynek bármely ellenõrzés idõpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.
18. §
(5) A veszettség szempontjából aggályos állatot a tartási helyén kell megfigyelés alá helyezni, és az állatot hetenként meg kell szemlélni. (6) A megfigyelés alatt tartott a) húsevõ állatot és a fogságban tartott vadon élõ állatot a megfigyelés helyérõl nem szabad kivinni; b) egyéb háziállatok a hatósági állatorvos engedélyével, meghatározott munka elvégzése, illetõleg legeltetés céljából kivihetõk. (7) Ha a megfigyelt állat a megfigyelés alatt veszettségre utaló jellegzetes tüneteket mutat, azt azonnal le kell ölni. Az ilyen és a megfigyelési idõ alatt elhullott állatból vizsgálati anyagot kell küldeni a laboratóriumba. (8) Az állattartó figyelmét a megfigyelést elrendelõ határozatban fel kell hívni arra, hogy a megfigyelés alá vont állaton észlelt minden rendellenességrõl vagy az állat megszökésérõl, elhullásáról, illetve ha az állat embert mart a határozatban megnevezett, megfigyelést végzõ állatorvost azonnal értesíteni köteles. Ilyen esetben az állatorvos soron kívüli vizsgálatot köteles végezni.
(2) Veszettségre gyanús állatot levágni, az ilyen állatot gyógykezelni, vagy a gyógykezelést megkísérelni tilos.
(9) A megfigyelést végzõ állatorvos az állat megfigyelésrõl az országos fõállatorvos által kiadott formátumú jegyzõkönyvet köteles felvenni, és azt a kerületi fõállatorvosnak a megfigyelés befejezését követõ második munkanapig beérkezõen átadni.
(3) Eb, macska, vadászgörény, továbbá hat hónapon belül engedéllyel befogott és egyéb vadon élõ állat leölését állami kártalanítás nélkül, egyéb háziállatok leölését állami kártalanítás mellett kell elrendelni.
(10) A megfigyelést végzõ állatorvos a megfigyelési idõ alatt az állaton észlelt, a veszettségre utaló tünetek jelentkezésérõl haladéktalanul köteles a kerületi fõállatorvosnak jelentést tenni.
19. §
(11) A kerületi fõállatorvos állami feladat elvégzésére feljogosított magánállatorvost is kijelölhet az állatok hatósági megfigyelésének végrehajtására.
(1) Az állatok leölését vértelen úton kell elvégezni.
(1) A veszettségre gyanús húsevõ állat megfigyelését gyepmesteri telepen, annak hiányában a rendelkezésre álló más, erre alkalmas, más állatokkal és emberrel való érintkezést kizáró helyen kell végezni. A klinikai tüneteket mutató állatokat – mindaddig, amíg az állat meg nem gyógyult – naponként, a klinikai tüneteket nem mutató állatokat hetenként meg kell szemlélni. (2) A veszettségre gyanús, nem húsevõ állatokat a tartásuk vagy az elkülönítésük helyén kell megfigyelni az (1) bekezdés szerinti gyakorisággal. (3) A veszettség fertõzöttségére gyanús húsevõ állat megfigyelését a tartási helyén elkülönítve, biztonságos el-
20. § (1) A veszett és veszettségre gyanús állat húsát, tejét, szõrét, gyapját, egyéb termékeit felhasználni vagy forgalomba hozni tilos. Ezeket a nyerstermékeket az állati eredetû melléktermékekkel azonos módon kell ártalmatlanná tenni. (2) Azoknak az állományoknak a tejét, amelyeket fertõzés gyanúja miatt megfigyelés alá vontak, a megfigyelés idõtartama alatt csak pasztõrözés után szabad forgalomba hozni.
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A veszett és veszettségre gyanús állat tetemét, annak bármely részét felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos. A hullát és hullarészeket az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 3-i, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elõírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK rendelete elõírásainak megfelelõen ártalmatlanná kell tenni. (4) A veszett és veszettségre gyanús állat hulláját lebõrözni tilos. (5) A veszett és veszettségre gyanús állat hulláját laboratóriumon kívül csak hatósági állatorvosnak szabad felboncolni. A boncolás csak a laboratóriumi vizsgálat céljára szükséges vizsgálati anyag vételére terjedhet ki.
21. § (1) A betegséget megszûntté kell nyilvánítani, ha a veszett állat tetemének ártalmatlanítása és a fertõtlenítés megtörtént. Amennyiben a megbetegedés csoportosan tartott állatok között történt, a betegséget akkor lehet megszûntté nyilvánítani, amikor valamennyi állat utolsó oltásától számított harminc nap, vagy az elrendelt hatósági megfigyelés idõtartama eltelt és ez idõ alatt újabb megbetegedés nem fordult elõ. A betegség megszûntté nyilvánítását nem akadályozza az sem, hogy a településen veszettség gyanúja vagy veszettség fertõzöttségének gyanúja miatt állatok hatósági megfigyelés alatt állnak. (2) A hatósági állatorvos utasítása szerint fertõtleníteni kell: a) a veszett vagy veszettségre gyanús húsevõ állat elhullása vagy leölése után az állat tartási helyét (ólat) és a hozzátartozó felszerelési tárgyakat, a nem fémbõl készített felszerelési tárgyakat (így különösen: kosarat, párnát, takarót, almot, pórázt, nyakörvet stb.) el kell égetni; b) az eben és macskán kívül a veszett vagy veszettségre gyanús más hasznos háziállat elhullása vagy leölése után, az állat állandó állását (ketrecét) és az ezzel szomszédos állásokat, vagy ha az állatok a helyiségben helyüket változtathatták, az egész helyiséget; c) a hulla szállításához használt, szennyezõdött jármûvet, valamint a leölésnél és a boncolásnál használt eszközöket; d) a veszett vagy a veszettségre gyanús állattal, illetõleg annak hullájával közvetlenül érintkezett személyeket, azok ruházatát, kezét, lábbelijét.
24323
a) veszettséget vagy veszettség gyanúját állapítja meg; b) veszett vagy veszettségre gyanús állat, továbbá veszettség szempontjából aggályos állat embert mart (támadott) meg, és errõl tudomást szerzett. (2) A hatósági állatorvos az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének küldött értesítésben köteles felsorolni azoknak a személyeknek a nevét, akik a veszett vagy veszettségre gyanús állatokkal közvetlenül kapcsolatba kerültek, illetve akiket eb, macska vagy vadon élõ állat megmart. Egyúttal tájékoztatni kell az általa tett intézkedésekrõl és annak eredményeirõl is. (3) A sérültet ellátó orvos köteles minden ebtõl, macskától vagy vadon élõ állattól származó sebesülés észlelése esetén, az eset körülményeirõl rendelkezésére álló információkat, különös tekintettel az állattartó nevének és lakcímének közlésével, az eset helye szerint illetékes hatósági állatorvost haladéktalanul írásban értesíteni. A hatósági állatorvos az értesítés alapján köteles a szükséges intézkedéseket késedelem nélkül megtenni. (4) A veszett és veszettségre gyanús állat felboncolása, az állat fejének diagnosztikai célra történõ eltávolítása csak a fertõzõdést kizáró védõöltözetben végezhetõ.
Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben szereplõ eltéréssel – 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) A 4. § (5) bekezdés g)–h) pontjai 2010. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg a 4. § (5) bekezdés f) pontja hatályát veszti. (3) A 2009. január 1-jét megelõzõen kiállított, a mellékletben leírtaktól eltérõ adattartalmú oltási könyvek 2009. december 31-ig érvényesek. Amennyiben 2009. január 1-jét megelõzõen kiállított oltási könyvvel rendelkezõ állat tulajdonosa 2009. december 31-ig megváltozik, vagy az oltási könyvet pótolni szükséges, az e rendelet mellékletében meghatározott oltási könyvet kell kiállítani. 2010. január 1. után már csak a mellékletben leírtak szerinti oltási könyv használható.
22. §
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a rókák veszettség elleni immunizálásáról szóló 13/2002. (I. 30.) FVM rendelet; b) az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 212–216. §-ai, 418–430. §-ai, valamint 39. számú függeléke.
(1) A hatósági állatorvos köteles az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét írásban értesíteni, ha mûködési területén
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a kedvtelésbõl tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állategészségügyi szabályairól szóló 147/2004. (X. 1.)
(3) A fertõtlenítést a hatósági állatorvos utasításai szerint, és felügyelete mellett kell végezni.
Közegészségügyi szabályok
24324
MAGYAR KÖZLÖNY
FVM rendelet 1. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a) megbízott állatorvos: az az állatorvos, aki elvégezheti az ebek veszettség elleni védõoltását,” Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelethez Az oltási könyv minimális tartalmi követelményei A) A kutyák, macskák és görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, a Bizottság 2003. november 26-i 2003/803/EK határozatának melléklete szerinti útlevél, vagy B) 1. Borító: A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet elõírásainak és Magyar Állatorvosi Kamara ajánlásainak megfelelõ kisállat Egészségügyi Könyv 2. Borító belsõ oldala: a) az oltási könyv kamara által kiadott egyedi sorszáma b) kibocsátás dátuma c) kiadó magánállatorvos aláírása és kamarai bélyegzõje d) figyelmeztetés arról, hogy az oltási könyv csak akkor érvényes, ha legalább a tenyésztõ/elsõ tulajdonos és az állat adatai kitöltésre kerültek és magánállatorvos igazolta a kiadását, valamint arról, hogy az oltási könyvbe kizárólag magánállatorvos, illetve az állat-egészségügyi hatóság vezethet be adatokat/változásokat 3. 1. oldal A tulajdonos adatai: a) tenyésztõ, név, cím, telefonszám b) elsõ tulajdonos, név, cím, telefonszám c) második tulajdonos, név, cím, telefonszám d) harmadik tulajdonos, név, cím, telefonszám stb. 4. 2. oldal: Az állat adatai: a) fénykép (amennyiben rendelkezésre áll) b) törzskönyvi név/hívónév c) faj d) fajta e) születési idõ f) ivar (helyet biztosítva az ivartalanítás dátuma bejegyzésének) g) szín h) különös ismertetõ jegyek és bélyegek i) mikrochip száma j) egységes európai állatútlevél száma
2008/184. szám
5. 3. oldal: fontosabb egészségügyi bejegyzések (mûtétek, allergia, idült betegségek stb.) 6. 4–7. oldal: veszettség elleni védõoltások és jogszabályban elõírt parazita ellenes kezelések igazolása, elegendõ helyet biztosítva az MgSzH által kibocsátott, az adott évre érvényes biztonsági jellel ellátott öntapadós címke beragasztására 7. 8–13. oldal: egyéb védõoltások és parazita elleni kezelések igazolása 8. 14–15. oldal: hatósági igazolások, bejegyzések 9. utolsó oldal(ak), hátsó borító a kisállatok egészségvédelmével kapcsolatos iránymutatások és az oltási könyv használatával kapcsolatos tájékoztató
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 37/2008. (XII. 20.) KHEM rendelete a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló 7/2006. (II. 27.) GKM rendelet, valamint a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események vizsgálatának részletes szabályairól szóló 9/2006. (II. 27.) GKM rendelet módosításáról A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló 7/2006. (II. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A Szervezet a súlyos vasúti balesetre, a vasúti balesetre, a váratlan vasúti eseményre vonatkozó bejelentést baleseti ügyeleti szolgálata útján fogadja.
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Ha a Szervezet az 5. § (1) bekezdése szerinti adatok alapján nem vizsgálja a vasúti balesetet és a váratlan vasúti eseményt, errõl az üzemben tartót a döntést követõen haladéktalanul tájékoztatja.”
2. § Az R.1. 9. § (1) bekezdés elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A helyszínen talált nyomok rögzítését a szakmai vizsgálat keretében a vizsgálóbizottság végzi.” 3. § A súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események vizsgálatának részletes szabályairól szóló 9/2006. (II. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.2.) 20. § (2) bekezdés felvezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az idegen lobogó alatt közlekedõ úszólétesítménnyel belföldön bekövetkezett súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény bekövetkeztekor a lobogó szerinti állam balesetkivizsgáló szerve számára küldött értesítésnek a következõ információkat kell tartalmaznia:”
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az R.1. a) 10. § (6) bekezdésében a „vizsgálóbizottság vezetõje – két vagy több vágányú pályán – kérheti” szövegrész helyébe a „vizsgálóbizottság vezetõje a Kbvt. 11/A. § (4) bekezdésével összhangban – két vagy több vágányú pályán – kérheti” szöveg, b) 16. § (1) bekezdésében a „vizsgálóbizottság tagjának” szövegrész helyébe a „vizsgálóbizottság nem köztisztviselõ tagjának” szöveg lép. (3) Hatályát veszti a) az R.1. 3. § (2) bekezdése, 8. § (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdésének második mondatában az „a büntetõeljárás, a szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás vezetõjének és” szövegrész, 10. § (1), (3) és (5) bekezdése, 11. §-át megelõzõ alcíme, 11. §-a, 12. § (1) és (3) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 16. § (2) bekezdése, 18. §-át megelõzõ alcíme, 18. §-a, 19. § (1), (4) és (6) bekezdése, b) az R.2. 2. § (1) bekezdésében az „a honlapján feltüntetett címen és telefonszámon, valamint elektronikus úton” szövegrész, 2. § (2) bekezdése, 4. § (1) bekezdés d) pont második mondata, 4. § (2)–(3) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 7. §-át megelõzõ alcíme, 7. §-a, 8. §-át megelõzõ al-
24325
címe, 8. §-a, 9. §-a, 11. § (1) bekezdése, 12. § (1)–(4) bekezdése, 13. §-a, 15. §-a, 16. §-át megelõzõ alcíme, 16. §-a, 17. § (1) és (4) bekezdése, valamint 20. § (1) és (3) bekezdése. (4) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Molnár Csaba s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint az egészségügyi miniszter 26/2008. (XII. 20.) NFGM–EüM együttes rendelete a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeirõl, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet módosításáról A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) és c) pontjában, valamint az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következõket rendeljük el: 1. § A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeirõl, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E rendelet alkalmazásában tanúsító szervezet az iparügyekért felelõs miniszter által – az egészségügyért felelõs miniszterrel egyetértésben – külön jogszabály szerint a gyermekjátékszerek vizsgálatára, ellenõrzésére és tanúsítására kijelölt és az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) bejelentett szervezet.”
2. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elsõ alkalommal történõ forgalmazás elõtt a gyártó köteles a játékot a 3. számú melléklet szerinti megfelelõségi jelöléssel ellátni, amellyel igazolja, hogy a) a játékot teljes mértékben a vonatkozó, honosított harmonizált szabványok (a továbbiakban: szabványok)
24326
MAGYAR KÖZLÖNY
szerint gyártották, és ezt a 9. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokkal alátámasztja, vagy b) ha a játékot nem vagy nem teljes mértékben a szabványoknak megfelelõen gyártották, a játék megegyezik azzal a mintadarabbal, amelyrõl a tanúsító szervezet a 4. § (1) bekezdés szerint végzett EK típusvizsgálat alapján tanúsítja, hogy megfelel a 2. § (1) bekezdése szerinti biztonságossági követelményeknek.”
3. § Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) A tanúsító szervezet megküldi kérelem alapján az EK típusvizsgálati tanúsítvány másolatát, valamint megalapozott kérelem alapján a tervrajz, a gyártási leírás és a vizsgálati jegyzõkönyv másolatát a Bizottságnak, más tanúsító szervezetnek vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának. (2) Ha a tanúsító szervezet megtagadja az EK típusvizsgálati tanúsítvány kiadását, arról értesítenie kell a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és a Bizottságot az elutasítás indokának megjelölésével.”
4. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapítja, hogy olyan játékon helyezték el a megfelelõségi jelölést, amely a rendeltetésszerû használat során vagy a 2. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények mellett veszélyezteti a játék használója vagy más személy biztonságát, illetve egészségét, intézkedik a termék forgalomból való kivonásáról, illetve megtiltja vagy korlátozza annak forgalmazását.” (2) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a 2. § (1) bekezdésében meghatározott alapvetõ biztonságossági követelményeknek, akkor indokolással együtt továbbítja az ügyet az 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott Állandó Bizottságnak.”
5. § Az R. a következõ 10. §-sal egészül ki: „10. § A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság háromévenként jelentést küld a Bizottság részére e rendelet alkalmazásáról.”
2008/184. szám 6. §
Az R. 12. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Ez a rendelet a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló, – a 93/68/EGK tanácsi irányelvvel módosított – 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) E rendelet rendelkezései a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. (4) A szabványok jegyzékét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hiatalos Értesítõben kell közzétenni.”
7. § Az R. 2. számú melléklete helyébe a melléklet lép.
8. § Az R. a) 1. § (1) bekezdésében a „hozható fogyasztói forgalomba (a továbbiakban: forgalom)” szövegrész helyébe a „forgalmazható” szöveg, b) 2. § (1) bekezdésében a „hozható forgalomba” szövegrész helyébe a „forgalmazható” szöveg, az „a fogyasztók, a felhasználók vagy harmadik személyek” szövegrész helyébe az „a használók vagy más személyek” szöveg, c) 2. § (2) bekezdésében az „a forgalomba hozatalakor és” szövegrész helyébe az „az elsõ alkalommal történõ forgalmazásától” szöveg, d) 3. § (5) bekezdésében a „forgalomba hozatalkor” szövegrész helyébe a „forgalmazáskor” szöveg, e) 8. § (2) bekezdésében, 9. § (1)–(3) bekezdésében, a „piacfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság” szöveg lép.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az R. a) 3. § (2) és (3) bekezdésében az „ , a gyártó Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselõje vagy az importáló” szövegrész, b) 4. § (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdés a) pontjában, 5. § (3) bekezdés b) pontjában, 9. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdés a) pontjában és e) pont eb) alpontjában, 9. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint 4. számú melléklet 4. pont b) alpontjában a „vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselõje” szövegrész,
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) 2. § (3) és (4) bekezdése, 9. § (4) és (5) bekezdése, valamint 12. § (5) bekezdése. (3) Ez a rendelet a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló – a 93/68/EGK tanácsi irányelvvel módosított –, 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Bajnai Gordon s. k.,
Dr. Székely Tamás s. k.,
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
egészségügyi miniszter
Melléklet a 26/2008. (XII. 20.) NFGM–EüM együttes rendelethez „2. számú melléklet a 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelethez A játékok alapvetõ biztonságossági követelményei (2. §) I. Általános elõírások 1. A 2. § biztonságossági követelményei szerint biztosítani kell a játék használói és más személyek egészségének és testi épségének védelmét a veszélyekkel és kockázatokkal szemben, a játék rendeltetésszerû, illetve elõre látható használata esetén, a gyermekek várható viselkedését figyelembe véve. Ilyen kockázatok azok, amelyek a) a játék formájával, kialakításával vagy összetételével kapcsolatosak, b) a játék használatával járnak és nem küszöbölhetõk ki teljes mértékben anélkül, hogy a játék kialakításának vagy összetételének megváltoztatásával annak funkciója megváltozna vagy lényeges tulajdonságai megszûnnének. 2. A játék használatában rejlõ kockázat mértéke olyan legyen, hogy a használók – és ahol az szükséges – a rájuk felügyelõk számára ne jelentsen veszélyt. Ez különösen azokra a játékokra vonatkozik, amelyeket funkcióik, méreteik és jellemzõ tulajdonságaik alapján a hároméves kor alatti gyermekeknek szántak. 3. Adott esetben elõ kell írni a játékot használó gyermek alsó korhatárát, és szükség esetén azt, hogy a játék csak felnõtt felügyelete mellett használható. 4. A játékokon vagy a csomagoláson lévõ feliratok és a használati utasítás nyomatékosan hívja fel a használó és a felügyeletet ellátó személyek figyelmét mindazon kockázatokra, amelyek a játék használata során felléphetnek, valamint azokra a lehetõségekre, amelyek révén az ilyen veszélyek elkerülhetõk.
24327 II. Kockázatok
1. Fizikai és mechanikai tulajdonságok a) A játék és részei, valamint rögzített játék esetében a rögzítés megfelelõ mechanikai szilárdságú legyen, hogy ellenálljon a használat közbeni igénybevételnek anélkül, hogy törés vagy deformáció miatt testi sérülést okozna. b) A játékon a hozzáférhetõ élek, kiugró részek, zsinórok, kábelek és rögzítések kialakítása olyan legyen, hogy a velük való érintkezés esetén a testi sérülések veszélye a lehetõ legkisebb legyen. c) A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a részek mozgása miatti sérülésveszély a lehetõ legkisebb legyen. d) A játék és részei, valamint a nyilvánvalóan hároméves kor alatti gyermek számára készített játék szétszedhetõ részei olyan méretûek legyenek, hogy ne lehessen azokat lenyelni vagy belélegezni. e) A játék és részei, valamint az alkalmazott csomagolás ne jelentsen fulladási vagy megfojtási veszélyt. f) Azt a játékot, amelyet sekély vízben való használatra szántak, vagy alkalmas arra, hogy a gyermeket a vízen hordozza vagy a víz felett megtartsa, úgy kell kialakítani és legyártani, hogy amennyire csak lehet csökkenjen – a játék használatát is figyelembe véve – az úszó- és fenntartó képességének elvesztésébõl eredõ veszély. g) Az olyan játék, amelynek a belsejébe be lehet jutni, és amely használója számára zárt teret képez, rendelkezzék olyan kijárattal, amely minden nehézség nélkül belülrõl is kinyitható. h) A közlekedésre használt játékot el kell látni olyan fékrendszerrel, amely a játék típusának megfelelõ és arányban áll az általa kifejtett kinetikus energiával. Ez a berendezés legyen könnyen mûködtethetõ, és ne jelentsen csúszásból, illetve farolásból vagy egyéb okból származó sérülést a használó vagy más személy számára. i) A lövõ eszközök alakja és összeállítása, továbbá a lövedékek kilövésekor keletkezõ mozgási energia olyan legyen, hogy a sérülés kockázata – a játék jellegének figyelembevételével – se a használó, se más személy számára ne legyen indokolatlanul nagy. j) A fûtõelemeket tartalmazó játékot úgy kell kialakítani, hogy ja) annak hozzáférhetõ felületei az elérhetõ legnagyobb hõmérséklet esetén se okozhassanak érintéskor égési sérülést, jb) a játékban lévõ folyadékok, gõzök és gázok ne érjenek el olyan nagy hõmérsékletet vagy nyomást, amely miatt ezek távozásakor – ha ez a játék megfelelõ mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges – égési vagy más testi sérüléseket okozhassanak.
24328
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Gyúlékonyság a) A játék nem képezhet veszélyes gyúlékony elemet a gyermek környezetében. Ezért csak olyan anyag használható, amely aa) sem nyílt láng, sem szikra, sem egyéb más lehetséges gyújtóforrás közvetlen hatásától nem gyullad meg, ab) nehezen gyulladó (az égés megszûnik, amint a lángot eltávolítják), ac) meggyulladás után lassan ég, és az égés csak lassan terjed, vagy ad) a játék kémiai összetételétõl függetlenül késlelteti az égési folyamatot. Az ilyen éghetõ anyagok nem jelenthetnek gyulladási veszélyt a játékban alkalmazott más anyagok számára. b) Az a játék, amely a mûködéséhez veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmaz – különösen a kémiai kísérletekhez, modellépítéshez, mûanyagból vagy kerámiából való formázáshoz, zománcozáshoz, fényképészeti vagy hasonló munkákhoz –, nem tartalmazhat olyan anyagot és készítményt, amely gyúlékonnyá válhat a nem éghetõ illó komponensek kiválása miatt. c) A játék nem lehet robbanásveszélyes, illetve nem tartalmazhat robbanásveszélyes elemet vagy anyagot a 2. § (1) bekezdésében meghatározott módon történõ használat esetén. d) A játék, különösen a kémiai játék, nem tartalmazhat olyan anyagokat vagy készítményeket, da) amelyek összekeveréskor felrobbanhatnak vegyi reakció vagy felmelegedés útján, vagy oxidáló anyagokkal való keveredéskor, db) amelyek olyan illékony és a levegõben éghetõ összetevõket tartalmaznak, amelyek tûz- vagy robbanásveszélyes gõz-levegõ keveréket képezhetnek. 3. Kémiai tulajdonságok a) A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a 2. § (1) bekezdése szerinti használatkor ne jelentsen veszélyt a testi épségre, illetve az egészségre lenyelés, belélegzés, továbbá a bõrrel, nyálkahártyával vagy a szemmel való érintkezés esetén. A játéknak minden esetben eleget kell tennie azoknak a jogszabályoknak, amelyek a termékek meghatározott csoportjára, illetve meghatározott veszélyes anyagok és készítmények tilalmára, korlátozott alkalmazására vagy a megjelölésére vonatkoznak. b) A gyermekek egészségének védelme érdekében a játékok elõállításához antimon, arzén, bárium, kadmium, króm, ólom, higany és szelén vegyületek nem használhatók fel. A játékokban elkerülhetetlen szennyezõdésként jelenlevõ, az elõírt módszerrel kioldható meghatározott elemek mennyisége nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:
Összes többi játékanyag
2008/184. szám
Sb
As
Ba
Cd
Cr
Pb
Hg
Se
60
25
1000
75
60
90
60
500
A mûanyag gyermekjátéknak eleget kell tennie a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet 1-2-82/711. elõírásának. c) A játék nem tartalmazhat az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet szerinti veszélyes anyagokat vagy készítményeket olyan mennyiségben, amely veszélyeztetheti a játékot használó gyermek egészségét. Kifejezetten tilos játékban veszélyes anyagokat vagy készítményeket alkalmazni. Ha azonban bizonyos játék rendeltetéséhez korlátozott mennyiségû ilyen anyag vagy készítmény elengedhetetlenül szükséges – különösen a kémiai kísérletekhez, modellépítéshez, hõre lágyuló anyagból vagy kerámiából való formázáshoz, zománcozáshoz, fényképészeti vagy hasonló tevékenységhez szükséges anyagok és felszerelési tárgyak esetén – akkor ezek használata megengedhetõ, ha azt a maximális mennyiséget nem lépi túl, amelyet minden anyagra vagy készítményre a vonatkozó elõírások megadnak, feltéve, hogy az engedélyezett anyagok és készítmények megfelelnek a 4. számú melléklet 4. pontjában foglaltakon túl az osztályozásra és megjelölésre vonatkozó elõírásoknak is. 4. Villamos tulajdonságok a) A villamos játék névleges feszültsége nem lehet nagyobb 24 voltnál, és a játék egyik részegységében sem léphet fel 24 voltnál nagyobb feszültség. b) A játék azon részeit, amelyeket tápkábelekkel vagy más vezetékekkel áramütésre alkalmas elektromos hálózathoz kell csatlakoztatni, megfelelõ módon szigetelni és mechanikailag is védeni kell, hogy az áramütés veszélyét kizárják. c) A villamos játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a közvetlenül megérinthetõ felületei a legnagyobb lehetséges hõmérséklet esetén se okozzanak égési sérülést. 5. Higiénia A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a higiéniai és tisztíthatósági követelmények teljesüljenek, és így a fertõzés, a megbetegedés és a szennyezõdés veszélye elkerülhetõ legyen.
Kioldható elem mennyisége (mg/kg) Gyurmák és ujjfestékek
Sb
As
Ba
Cd
Cr
Pb
Hg
Se
60
25
250
50
25
90
25
500
6. Radioaktivitás A játék nem tartalmazhat olyan radioaktív elemeket vagy anyagokat, amelyek sugárzása a háttérsugárzást meghaladja.
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az önkormányzati miniszter 13/2008. (XII. 20.) ÖM rendelete a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok kiegészítõ támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjérõl szóló 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 5. számú melléklet 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszter véleményének kikérésével – a következõket rendelem el:
24329 1. §
A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok kiegészítõ támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjérõl szóló 14/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról a 3. § szerinti túlszolgálatnak az év elsõ tíz hónapjára járó összegével tárgyév december 31-ig, a november és december hónapra járó összegével tárgyévet követõ év február 28-ig, a mindenkori zárszámadás keretében köteles elszámolni.” 2. § Ez a rendelet kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Gyenesei István s. k., önkormányzati miniszter
VIII. Az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a Kormány tagjainak határozatai A Kormány határozatai A Kormány 1085/2008. (XII. 20.) Korm. határozata a Hosszú Távú Fejlesztések rangsorának elsõ három elemérõl 1. A Kormány egyetért azzal, hogy a hosszú távú kötelezettségek vállalásáról szóló 24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti rangsor elsõ három eleme a következõ: Projekt
1. 2. 3.
M3-as gyorsforgalmi út Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti szakasza M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt–Kondoros közötti szakasza M60-as autópályává fejleszthetõ gyorsforgalmi út Pécs déli csomópont–Szentlõrinc közötti szakasza
Becsült maximum éves díj (millió Ft)
Üzemeltetési idõszak
15 927
2011–2039
13 528
2012–2040
3 491
2013–2038
24330
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba. 3. A Hosszú Távú Fejlesztések rangsorának elsõ elemérõl szóló 1037/2008. (V. 30.) Korm. határozat hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 1086/2008. (XII. 20.) Korm. határozata a Nitrogénmûvek Zrt. hiteleihez kapcsolódó költségvetési készfizetõ kezességvállalásról 1. A Kormány a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontja alapján úgy határoz, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Nitrogénmûvek Zrt. részére hitelkeret szerzõdés alapján nyújtandó legfeljebb 56 millió EUR beruházási hitelek a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretet terhelik. 2. A jogszabályi alapú költségvetési készfizetõ kezességvállalásért a Nitrogénmûvek Zrt.-nek az 1. pont szerinti hitel tõkeösszegére egyszeri 2%-os kezességvállalási díjat kell fizetnie. 3. A Kormány a magyarországi nitrogénmûtrágya ellátás biztosítása érdekében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – összhangban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 34. §-ának (1) bekezdésével, és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-ának k) pontjával – készfizetõ állami kezességet vállal a Nitrogénmûvek Zrt. által az MFB Zrt.-tõl felveendõ 4 éves lejáratú, legfeljebb 10 Mrd Ft összegû hitel és járulékainak 80%-ára. 4. A 3. pont szerinti hitelhez vállalt a kezesség feltételei az alábbiak: a) a teljes termeléshez szükséges ingatlanvagyonra és termelõeszközökre elsõ helyen MFB Zrt. javára bejegyzett jelzálogjogot kell kikötni, az elõtörlesztéshez kapcsolódó feloldás lehetõségének biztosítása mellett;
2008/184. szám
b) a Nitrogénmûvek Zrt. tulajdonosai részvény pakettjüknek 76%-át kötelesek letétbe helyezni a KELER Zrt.-nél és opciós szerzõdést kötni Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-vel azzal, hogy a hitel nem fizetésébõl származó hitelfelmondás esetén a jogosult Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. vételi jogát egy forint vételáron gyakorolhatja; c) az MFB Zrt. a társaság igazgatóságába a hitel futamidejére 2 tagot jelöl, akiknek – megválasztásuk esetén – egyetértése szükséges a társaság eszközeinek további megterheléséhez, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó javaslatnak a társaság közgyûlése elé történõ terjesztéséhez. Az így jelölt igazgatósági tagok közül 1 fõnek ellenjegyzési joggal kell rendelkeznie a 100 millió Ft feletti pénzügyi kötelezettségvállalások tekintetében; d) a Nitrogénmûvek Zrt. 2009. január 31-ig mutassa be az MFB Zrt.-nek Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ mezõgazdasági vállalkozások felé irányuló összesen 10 Mrd Ft összegben kötött 2009. évi értékesítési szerzõdését; e) a Nitrogénmûvek Zrt. rendelkezésére álló CO2 kvóta esetleges értékesítésébõl származó bevételt a jelen határozat 3. pontja szerint nyújtott hitel elõtörlesztésére kell fordítani. 5. A költségvetési készfizetõ kezességvállalásért a Nitrogénmûvek Zrt.-nek a 3. pont szerinti hitel tõkeösszegére egyszeri 2%-os kezességvállalási díjat kell fizetnie. 6. Kormány felkéri: a) az Államadósság Kezelõ Központ Zrt.-t az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése b) pontjának 2. alpontja szerinti közremûködésre, továbbá b) a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert a 4. pontban foglalt feltételek teljesítésével kapcsolatban szükséges intézkedések megtételére, és a teljesítés megtörténtének ellenõrzésére. Felelõs:
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 7. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
2008/184. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
24331
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változik
A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvül Magyar Közlöny I. II.
Az Alkotmány és annak módosításai Törvények
Hivatalos Értesítõ I. II.
Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények
III.
Kormányrendeletek
III.
Utasítások, jogi iránymutatások
IV.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
IV.
Állásfoglalások
V. VI. VII. VIII. IX.
A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára
V. VI. VII. VIII. IX.
Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)
Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.
2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a jövõben a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzati Közlönyt, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – januártól Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny elõfizetõi a jövõben az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódik, az érdeklõdõk a jövõben az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.
Budapest, 2008. október 15.
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
24332
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/184. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2009. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Értesítjük továbbá Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl – az Eitv. összevonásra vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve – egyes lapoknál is változásokra kell számítani. Kérjük, hogy az esetleges módosítást (cím- és példányszámváltozás) szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2009. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) 151 452 Ft/év 27 972 Ft/év 39 564 Ft/év 39 564 Ft/év
Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Belügyi Közlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ
27 468 Ft/év
Szociális és Munkaügyi Közlöny Oktatási és Kulturális Közlöny Pénzügyi Közlöny Ügyészségi Közlöny L'udové noviny Neue Zeitung
39 564 Ft/év 31 500 Ft/év 45 108 Ft/év 9 324 Ft/év 7 308 Ft/év 7 056 Ft/év
A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díjai (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
AZ EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2008-as évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa. A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.3799 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285