158. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 20., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2037, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2006. december 20., szerda

158. szám

Ára: 2037,– Ft

260/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról . . . . . . . . . . . . .

261/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggõ egyes rendeletek módosításáról. . . . . . . . . . . . . . 12511

262/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról 12513

263/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

264/2006. (XII. 20.) Korm. r.

Egyes közlekedési tárgyú kormányrendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról. . . . . . . 12518

265/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról . . 12527

266/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . 12527

267/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról . . . . . . . . . . . . . . . . . .

268/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . 12531

269/2006. (XII. 20.) Korm. r.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági jogkörével összefüggõ egyes rendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12535

7/2006. (XII. 20.) ME r.

A közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos szervezetirányítási jogkörérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12538

85/2006. (XII. 20.) FVM r.

A 2007. évi iskolatej program szabályozásáról . . . . . . . . . . . . . . . .

56/2006. (XII. 20.) OGY h.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról . . . . . 12576

57/2006. (XII. 20.) OGY h.

Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12577

58/2006. (XII. 20.) OGY h.

Az Állami Számvevõszék alelnökeit jelölõ eseti bizottság felállításáról szóló 27/2006. (VI. 27.) OGY határozat módosításáról . . . 12577

59/2006. (XII. 20.) OGY h.

A magyar gazdaságban – különösen a közbeszerzések területén – kialakuló vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzésérõl, valamint a szükséges törvényi szabályozások elõkészítésérõl . . . . . . . . . . . 12577

60/2006. (XII. 20.) OGY h.

Népi kezdeményezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12578

75/2006. (XII. 20.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12578

76/2006. (XII. 20.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12580

77/2006. (XII. 20.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12583

A tartalomjegyzék a 12506. oldalon folytatódik.

12507

12514

12529

12539

12506

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

78/2006. (XII. 20.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12590

79/2006. (XII. 20.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12592

80/2006. (XII. 20.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12594

1124/2006. (XII. 20.) Korm. h.

Életmentõ emlékérem kitüntetõ jelvény adományozásáról . . . . . . .

12601

1125/2006. (XII. 20.) Korm. h.

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12601

1126/2006. (XII. 20.) Korm. h.

A közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól szóló 1066/2006. (VI. 29.) Korm. határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12601

80/2006. (XII. 20.) ME h.

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Apostoli Szentszék által 1997. június 20-án aláírt Megállapodás egyes kérdései végrehajtásának áttekintésére létrejövõ bizottságba kormányzati képviselõk delegálásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12602

81/2006. (XII. 20.) ME h.

A Magyar–Kínai Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökének felmentésérõl és kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12602

82/2006. (XII. 20.) ME h.

Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról . . . . . . . . . . . .

32/2006. (XII. 20.) KüM h.

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között az államhatáron átvezetõ turistaútvonalakon történõ államhatár-átlépésrõl szóló, Sankt Margarethenben, 2006. november 2-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl szóló 219/2006. (XI. 9.) Korm. rendelet hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12603

12602

Az adatvédelmi biztos felhívása a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmek és a közérdekû adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmek bejelentésére . . . . . . . . . . . . 12603

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK

12507

(2) A Hivatal önállóan gazdálkodó – saját elõirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ – költségvetési szerv. (3) A Hivatalt fõigazgató vezeti.

A Kormány rendeletei A Kormány 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének l) pontjában,

(4) A Hivatal székhelye: Budapest.

A Hivatal szervezete 2. § (1) A Hivatal központi szervbõl és területi szervekbõl áll. A Hivatal fõigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet. (2) A Hivatal területi szervei a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságok, a haditechnikai és exportellenõrzési hatóság, a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ hatóság, amelyek körét, illetékességi területét a melléklet határozza meg.

a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában,

(3) A Hivatal területi szervei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában, a külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. §-ának (6) bekezdésében,

3. §

a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdésében, a mûszaki biztonsági szerv kijelölése tárgyában a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)–b) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja:

(1) A fõigazgató – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a területi szervek alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (2) A fõigazgató helyettesét – a fõigazgató javaslatára – a miniszter határozatlan idõtartamra nevezi ki és menti fel. (3) A területi szervet igazgató vezeti, aki – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogkört a Hivatal területi szervének alkalmazottai felett. (4) A fõigazgató a Hivatal kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ köztisztviselõjét a hatósági eljárásban nem utasíthatja.

A Hivatal eljárása 4. §

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogállása 1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt mûködõ központi hivatal.

(1) A közigazgatási hatósági ügyek intézése során – amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik – az elektronikus ügyintézés szabályai nem alkalmazhatóak. (2) A Hivatal területi szervei által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban.

12508

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóság kijelölése

A piacfelügyeleti hatóság kijelölése

5. §

(1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatározott körben – piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(1) A Kormány külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2) A piacfelügyeleti eljárásban elsõ fokon – országos illetékességgel – a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.

(2) A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti eljárásban elsõ fokon – országos illetékességgel – a haditechnikai és exportellenõrzési hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a) javaslatot dolgoz ki a haditechnikai eszközök és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmazásának, valamint a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának szabályozására, együttmûködik a hazai, valamint a nemzetközi szervezetekkel; b) a kettõs felhasználású termékek és technológiák forgalmazása nemzetközileg vállalt feltételeinek betartásával összefüggõ nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásához szükséges intézkedéseket tesz, javaslatot dolgoz ki e termékek és technológiák forgalmazásának szabályozására.

Kereskedelmi hatóság kijelölése 6. § (1) A Kormány a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki. (2) A kereskedelmi eljárásban elsõ fokon – országos illetékességgel – a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal – külön jogszabályban meghatározott hatáskörén túlmenõen – kereskedelmi hatóságként jár el: a) a kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos legális tevékenységek ellenõrzésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség tejesítése, valamint ezzel összefüggésben – a vám- és rendõri együttmûködés kivételével – a hazai és nemzetközi együttmûködés szervezésének feladatai körében, valamint b) az európai közösségi hatáskörbe tartozó kereskedelmi védintézkedésekre vonatkozó hazai álláspont kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásában.

7. §

(3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabályokban meghatározott a) egyes nyomástartó berendezések és rendszerek, b) szállítható nyomástartó berendezések, c) gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gázfogyasztó készülékek, d) gazdasági célfelhasználásra szánt egyes villamossági termékek, e) gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gépek, f) egyes, potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történõ alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek, g) kötelezõ hitelesítés körébe tartozó mérõeszközök ellenõrzésére terjed ki.

Közraktározás-felügyeleti hatóság kijelölése 8. § (1) A Kormány közraktározás-felügyeletként a Hivatalt jelöli ki. (2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban elsõ fokon – országos illetékességgel – a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság jár el. (3) A Hivatal javaslatot dolgoz ki a közraktárakkal kapcsolatos szabályozás továbbfejlesztésére, közraktározásfelügyeleti tevékenységérõl – a miniszter elõterjesztésében – a Kormánynak évente beszámol.

Nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ hatóság kijelölése 9. § (1) A Kormány nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ eljárásban elsõ fokon – országos illetékességgel – a nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12509

Mérésügyi hatóság kijelölése

13. §

10. §

A Hivatal a feladatkörébe tartozó közleményeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában, a Turisztikai Értesítõben, valamint a Gazdasági Tájékoztatóban, a Hivatal honlapján és a kormányzati portálon teszi közzé.

(1) A Kormány mérésügyi hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A mérésügyi eljárásban elsõ fokon a területileg illetékes mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóság, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

Hatálybalépés A mûszaki biztonsági hatóság kijelölése 14. § 11. § (1) A Kormány mûszaki biztonsági hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A mûszaki biztonsági eljárásban elsõ fokon a területileg illetékes mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóság, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

Egyéb feladatok 12. § A Hivatal: a) részt vesz a feladatkörét érintõ nemzetközi megállapodások elõkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésében; b) a miniszter útján véleményezi a feladatkörébe tartozó kormány-elõterjesztéseket és a miniszteri rendeletek tervezetét; c) közremûködik az európai közösségi hatáskörbe tartozó kereskedelmi védintézkedésekre vonatkozó hazai álláspont kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásában; d) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információ-feldolgozó, -elemzõ munkát; e) közremûködik a kötött segélyhitelezés szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában; f) közremûködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttmûködési kapcsolatok szervezésével összefüggõ feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok mûködtetése teendõinek ellátásában; g) ellátja a külön jogszabályban elõírt szakhatósági feladatokat.

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 1–3. §-a, 4. §-ának b)–h) pontja, 5. §-ának b)–c), g) és i)–j) pontja, 6. §-ának d)–j) pontja, 11. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (2)–(3) bekezdése, továbbá melléklete, b) a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja, c) az egyes festékek, lakkok és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3. §-ának (10) bekezdése, és 9. §-ának (4) bekezdése, d) az ingatlanok idõben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzõdésekrõl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 23/A. §-a, e) az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselõ jogoknak rubel elszámolásban történõ behozataláról szóló 52/1992. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése, f) az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12/A. §-a. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Országos Mérésügyi Hivatal megszûnik, általános jogutódja a Hivatal. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

12510

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

Melléklet a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A területi szervek megnevezése és székhelye

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság, Budapest Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenõrzési Hatóság, Budapest Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Hatóság, Budapest Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság, Budapest

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Debreceni Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság, Debrecen Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Gyõri Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság, Gyõr Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Miskolci Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság, Miskolc Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Pécsi Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság, Pécs Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság, Szeged Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság, Székesfehérvár

illetékességi területe

ország egész területe

ország egész területe

ország egész területe

– mérésügyi típusvizsgálati eljárásra, hitelesítési engedélykérelem, közösségi típus-jóváhagyási engedélykérelem, hitelesítõ laboratóriummá nyilvánítási kérelem, hitelesítésben közremûködésre irányuló kérelem, hitelesítést helyettesítõ minõsítésre feljogosító kérelem, hitelesítési kötelezettség alóli felmentésre irányuló kérelem és hitelesítés érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására, az E1, E2, F1 pontosságú súlyok hitelesítésére, a sûrûségmérõ eszközök hitelesítésére, a sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérõk és felületi szennyezettségmérõk hitelesítésére, a légzési alkoholmérõk hitelesítésére, a sorsoló programok és eszközök, rulettkerekek és közúti ellenõrzésre szolgáló jármûsebesség-mérõk hitelesítésére, továbbá mûszaki-biztonsági elsõ típusvizsgálatra és -engedélyezésre irányuló eljárásokban az ország egész területe – egyéb mérésügyi és mûszaki biztonsági eljárásokban Budapest fõváros, Pest megye Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye Nógrád megye Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggõ egyes rendeletek módosításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. §-ának (5) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének c), g), i), l) és s) pontjában, a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. §-ának (1) bekezdésében, a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ jármûvek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetésérõl szóló 2001. évi IX. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 4. §-ának e) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján és az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tvhr.) 18. §-ában az „az Országos Mérésügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szöveg lép. (2) A Tvhr. 1. melléklete 4. pontjának a) alpontjában a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes területi mûszaki biztonsági felügyelõsége” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága”, a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve” szöveg lép.

2. § A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének részletes szabályairól szóló 301/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a következõ 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § A Hivatal elsõfokú döntése ellen benyújtott fellebbezést a gazdasági és közlekedési miniszter bírálja el.”

12511 3. §

Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeirõl és megfelelõségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és területi felügyelõségei (a továbbiakban együtt: felügyelõség)” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságai (a továbbiakban együtt: felügyelõség)” szöveg lép. 4. § A közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. §-ának (3) bekezdésében az „az Országos Mérésügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szöveg lép.

5. § Az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 27. §-ának o) pontjában az „az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH)” szövegrész helyébe az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH)” szöveg, valamint 1. melléklete 170. pontjában az „(OMH)” szövegrész helyébe az „(MKEH)” szöveg lép.

6. § A nemzetközi közúti fuvarozást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésérõl szóló 54/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) és (3) bekezdésében az „az Országos Mérésügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szöveg lép.

7. § A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A miniszter az iparügyekért való felelõssége körében irányítja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt.”

8. § A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 5. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

12512

MAGYAR KÖZLÖNY

[Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyzõ köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik. A jegyzõ a helyszíni szemlérõl értesíti:] „l) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságát,” 9. § A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. mellékletének 1., 2. és 3. pontjában szereplõ táblázatban a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága” szöveg lép. 10. § Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. mellékletének 1., 2., 3. és 4. pontjában szereplõ táblázatban a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága” szöveg lép. 11. §

2006/158. szám

ki biztonsági hatósága” szöveg, a „Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve” szöveg lép. 13. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vezetékjogi engedélyezési eljárás a vezetékjog iránti kérelemnek a vezetékjogot engedélyezõ hatósághoz az engedélyes által történõ benyújtásakor indul. Az ügyfelet az eljárás megindításáról a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül – ismert ügyfél esetén postai úton, nem ismert ügyfél esetén hirdetmény és közzététel útján – kell értesíteni. A vezetékjogi engedélyezési eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárási határidõ 90 nap és a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje 30 nap.” (2) A Vhr. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vezetékjogi engedélyt a vezetékjogot engedélyezõ hatóság az ismert ügyfelekkel, a vezetékjog jogosultjával, a települési önkormányzat jegyzõjével és az eljárásban részt vevõ szakhatóságokkal postai úton, nem ismert ügyféllel hirdetmény és közzététel útján közli.” (3) A Vhr. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fennmaradási engedélyezési eljárás a fennmaradási engedély iránti kérelemnek a hálózati engedélyes székhelye szerint illetékes vezetékjogot engedélyezõ hatósághoz – a hálózati engedélyes által – történõ benyújtásakor indul. Az ügyfelet az eljárás megindításáról a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül – ismert ügyfél esetén postai úton, nem ismert ügyfél esetén hirdetmény és közzététel útján – kell értesíteni. A fennmaradási engedélyezési eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárási határidõ 90 nap és a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje 30 nap.”

Az M3 autópálya Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. mellékletének 1. és 2. pontjában szereplõ táblázatban a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága” szöveg lép.

(4) A Vhr. 86/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A fennmaradási engedélyt a vezetékjogot engedélyezõ hatóság – mint építésügyi engedélyezési hatóság – az ismert ügyfelekkel és a hálózati engedélyessel postai úton, nem ismert ügyféllel hirdetmény és közzététel útján közli.”

12. §

14. §

A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. melléklete 2. pontjának m) alpontjában az „az illetékes területi mûszaki biztonsági felügyelõsége” szövegrész helyébe az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és mûsza-

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról A Kormány a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) – külön jogszabályban meghatározott hatáskörében eljárva – a Kertv. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellenõrzése során, a Kertv. 9. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint, az e rendeletben meghatározott bírságot alkalmazhatja.

12513

b) utazásszervezõ és -közvetítõi tevékenységgel, ingatlanok idõben megosztott használati jogával kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól ötszázezer forintig, c) mûszaki-biztonsági eljárásban ötvenezer forinttól ötmillió forintig, d) nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatával, hitelesítésével nemesfémtartalmuk tanúsításával és kereskedelmével, továbbá külkereskedelemmel – ide nem értve a haditechnikai külkereskedelemmel – kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól egymillió forintig, e) hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti, haditechnikai külkereskedelmi, kettõs felhasználású termékek és technológiák forgalmazásával, vegyi fegyverekkel, kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos eljárásban ötszázezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. (2) A bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Ugyanazon személy tekintetében – ismételt kiszabás esetén – a bírság felsõ határa a kétszeresére emelkedik.

(2) A Hivatal a bírságot – szükség szerint – külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekkel együttesen is alkalmazhatja.

(3) A hatóság a bírság összegét különös méltánylást érdemlõ esetben legfeljebb 50%-kal mérsékelheti, ha annak kiszabása után az ügyfél eleget tesz jogszabályban vagy hatósági döntésben elõírt kötelességének.

2. §

4. §

A Hivatal a bírság mértékét az arányosság és fokozatosság elvének figyelembevételével állapítja meg, különös tekintettel a) a jogsértés súlyára, b) a jogsértéssel okozott hátrány, érdeksérelem mértékére, c) a jogsértõ állapot fennállásának idõtartamára, d) a magatartás felróhatóságára, e) a jogsértõ állapot megszüntetésére tett, a Hivatal eljárását megelõzõ, attól független tevékenységre, f) az érintett vagyoni helyzetére és jövedelmi viszonyaira, továbbá g) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történõ ismételt kiszabása esetén az elõzõ bírságolások számára és mértékére.

(1) A bírságot az azt megállapító jogerõs és végrehajtható határozatban elõírt határidõn belül a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00282448-00000000 számú számlára kell megfizetni. A bírság összege a Hivatalt illeti meg.

3. § (1) A bírság mértéke a) nyilvántartás vezetésével, hatósági igazolás és bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárásban ötezer forinttól ötvenezer forintig,

(2) A jogerõsen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

12514

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Nemzeti Közlekedési Hatóságról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontjában, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. §-ának (6) bekezdésében, a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ának a) pontjában, a víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja:

A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállása 1. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a közlekedésért felelõs miniszter irányítása alatt mûködõ központi hivatal.

2006/158. szám

Hivatal). A Hatóság elnöke közvetlenül vezeti a Központi Hivatalt. (4) A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkezõ területi szervei a regionális igazgatóságok, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság. A regionális igazgatóságok székhelyét az 1. melléklet határozza meg. A Polgári Légiközlekedési Igazgatóság és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság székhelye Budapest. (5) Az elnök – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Központi Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a Hatóság területi szerveinek alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (6) A Hatóság területi szervének vezetõje az igazgató, aki – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogkört a Hatóság területi szervének alkalmazottai felett.

A Hatóság eljárása 3. § (1) A Központi Hivatal, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. A regionális igazgatóságok illetékességét – a hajózási hatósági ügyek kivételével – az 1. melléklet határozza meg. (2) A Központi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek. A Hatóság területi szervei által hatáskörükbe tartozó ügyekben hozott döntés elleni fellebbezést másodfokon a Központi Hivatal bírálja el.

(2) A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

A közlekedési hatóság kijelölése

(3) A Hatóság a Közlekedési Fõfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódja.

4. §

A Hatóság szervezete 2. § (1) A Hatóság székhelye: Budapest. (2) A Hatóság élén az elnök áll. (3) A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi

(1) Közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Kkt. 29. §-ának (5) bekezdésben foglalt feladat tekintetében a helyi önkormányzat jegyzõjét, a Kkt. 29. §-ának (6) bekezdésben foglalt feladat tekintetében a fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjét jelöli ki. (2) Közlekedési hatósági ügyekben – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, valamint kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – elsõ fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el. (3) Amennyiben külön jogszabály rendelkezése értelmében közlekedési hatósági ügyekben elsõ fokon a jegy-

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

zõ, a fõvárosban a fõjegyzõ jár el, másodfokú hatóságként a területileg illetékes regionális igazgatóság jár el. (4) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik a) a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti elõzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése, b) a fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ közutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, c) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. §-ának (1)–(2) bekezdései szerinti engedélyek kiadása. (5) A Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatokat a) a menetíró készülék (a továbbiakban: tachográf), az adatrögzítõ lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyása tekintetében a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, b) a tachográf-kártyák kibocsátása tekintetében a regionális igazgatóságok, illetõleg a Központi Hivatal, c) a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végzõ szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármû üzemeltetõjére és vezetõjére vonatkozó ellenõrzés, nyilvántartásba vétel és adatkezelés tekintetében a regionális igazgatóságok, továbbá d) a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési és nemzetközi adatcsere feladatait a Központi Hivatal látja el.

12515

(2) A helyi és az elõvárosi vasúti pályahálózattal, valamint a helyi és elõvárosi mûködési engedéllyel rendelkezõ vasúti társasággal összefüggõ hatósági ügyekben – a helyi közforgalmú jármûvek típusengedélyével és a prototípus-jármûvek üzemengedélyével összefüggõ ügyek kivételével – vasúti közlekedési hatóságként elsõ fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság, másodfokon a Központi Hivatal jár el. (3) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság elsõ fokon országos illetékességgel eljár a (2) bekezdésekben nem szabályozott vasúti közlekedési hatósági ügyekben. (4) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ – külön jogszabályban meghatározott – munkakört betöltõ vasúti szakemberek vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását a Hatóság elnöke által kinevezett Szakmai Vizsgabizottság végzi.

A hajózási hatóságok kijelölése 7. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány a Hatóságot, a Vkt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselõjét jelöli ki. (2) Hajózási hatósági ügyekben – kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – elsõ fokon a 2. mellékletben meghatározott regionális igazgatóság az ott megjelölt illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el. (3) A Vkt. 58/A. §-ában meghatározott Belvízi Hajózási Alapprogramot a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság mûködteti.

Egyéb feladatok A légiközlekedési hatóság kijelölése 5. § (1) Légiközlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki. (2) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben elsõ fokon a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság országos illetékességgel, másodfokon a Központi Hivatal jár el.

A vasúti közlekedési hatóság kijelölése 6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.

8. § (1) A Hatóság elnöke: a) az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedõ hatállyal – meghatározza a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenõrzések mûszaki követelményeit és módszereit (ideértve az egyes vizsgálómûszerek megfelelõségét, alkalmazhatóságát stb.), b) a miniszter irányításával részt vesz a szakmai érdekképviseleti szervekkel folytatott tárgyalásokban, c) a közlekedési ágazat hatósági jellegû szakképzései tekintetében – külön jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján – meghatározza a szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenõrzi a tanfolyami képzést,

12516

MAGYAR KÖZLÖNY

d) végzi a közúti jármûvek és a közúti jármû alkatrészek, tartozékok típusjóváhagyásához, valamint a gépjármûvezetõk vezetési és pihenõidejére vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtásához és a közúti ellenõrzésekhez kapcsolódó – hatáskörébe utalt – nyilvántartási és nemzetközi kapcsolattartási szakmai feladatokat, a jármûvezetõ-képzés tananyagai szakmai tartalmának meghatározását és az Autóvezetõ szaklap kiadásával összefüggõ feladatokat, e) biztosítja a tevékenységét érintõ szakmai területeken a nemzetközi kapcsolattartást, folyamatosan gyûjti és értékeli a hatósági eljáráshoz kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat és ezek figyelembevételével is végzi koordináló tevékenységét a közlekedés területén, f) közremûködik a közúti és a vasúti közlekedéssel, valamint a hajózással kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai elõkészítésében, g) figyelemmel kíséri és folyamatosan elemzi a közlekedés szabályozottságát, a közlekedésben részt vevõk jogkövetõ magatartását és – indokolt esetben – a résztvevõk bevonásával javaslatot tesz a szabályozás módosítására. (2) A Polgári Légiközlekedési Igazgatóság vezetõje közremûködik a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabály-tervezetek szakmai elõkészítésében.

Hatálybalépés

2006/158. szám

kezdése, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésérõl és képesítésérõl szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése, a hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (2)–(3) bekezdése, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról rendelkezõ 20/2004. (II. 13.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdése, az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 92/2005. (V. 19.) Korm. rendelet, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja, b) a vasúti hatóság feladat- és hatáskörérõl szóló 51/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet 1–4. §-a, 5. §-ának (1) bekezdése és 6–7. §-a, valamint a vasúti hatóság feladat- és hatáskörérõl szóló 51/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezõ 21/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggõ kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-a, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról rendelkezõ 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 17. §-a és 31. §-a (1) bekezdésének f) pontja.

9. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet, az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggõ kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a, az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) be-

Az Európai Unió jogának való megfelelés 10. § Ez a rendelet – a Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének 19. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási jogszabállyal együtt – megállapítja a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12517

1. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük Regionális igazgatóság

Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága

Székhely

Illetékességi terület

Budapest

Budapest és Pest megye

Gyõr

Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye Komárom-Esztergom megye, Fejér megye és Veszprém megye Tolna megye, Somogy megye és Baranya megye Csongrád megye, Békés megye és Bács-Kiskun megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Nógrád megye

Tatabánya Szekszárd Kecskemét Nyíregyháza Eger

2. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez A víziközlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró regionális igazgatóságok és illetékességi területük Területi kirendeltség

Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága

Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága

Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság

Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága

Illetékességi terület

Budapest fõváros, Pest megye, Nógrád megye, Fejér megye, továbbá a Duna Szobtól a Dunaföldvári hídig tartó szakasza és annak mellékvizei, valamint a Balaton Gyõr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, kivéve a Balatont, továbbá a Duna Rajka–Szob közötti szakasza és annak mellékvizei Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye, kivéve a Balatont, Bács-Kiskun megyének a Budapest–Kelebia vasútvonaltól nyugatra esõ területe, valamint a Duna Dunaföldvár híd és a hídtól délre esõ szakasza a déli országhatárig és annak mellékvizei, a Dráva és a Mura, valamint a Sió Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, valamint a Tisza Tiszabecs–Tiszafüred közötti szakasza, a Bodrog és a Keleti-fõcsatorna Csongrád megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Békés megye, Bács-Kiskun megyének a Budapest–Kelebia vasútvonaltól keletre esõ területe, valamint a Tisza Tiszafüredtõl a déli országhatárig terjedõ szakasza, Tisza tó, a Körösök és a Maros, valamint azok mellékvizei

12518

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete egyes közlekedési tárgyú kormányrendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, valamint a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-ának (2) bekezdésében, valamint 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 1–2., 5. és 8–9. alpontjában, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. §-ának (4) bekezdésében, a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 16. §-ában, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-ának (1) bekezdésében, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdésének b) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének b), c), i), e), l) és s) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének e) pontjában, a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 8. §-ában, 11. §-ában és 68. §-ának (4) bekezdésében, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. §-ának c) pontjában, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának a) pontjában, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) és m) pontjában, a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-ának a) pontjában, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. §-ának a)–e), h)–k) f–i) és l) pontjában, a víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a)–b), g) és h) pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében és 59. §-a (1) bekezdésének a)–d) és f) pontjában, a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ jármûvek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás

2006/158. szám

(AETR) kihirdetésérõl szóló 2001. évi IX. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 113. §-ának a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának a) pontjában, a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetõleg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. §-a (5) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A vasúti hatóság feladat- és hatáskörérõl szóló 51/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, a kiegészítõ vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, illetve a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos érdemi határozatot az erre irányuló kérelem beérkezésétõl számított kilencven napon belül kell meghozni.” 2. § Az adómentes természetbeni juttatásnak minõsülõ, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési és postai kedvezményekrõl szóló 179/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának b) pontjában „a Közlekedési Fõfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe „a Nemzeti Közlekedési Hatóság – a területi szervei kivételével –” szöveg lép. 3. § A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) közlekedési felügyeletek” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai” szöveg lép.

4. § A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet mellékletének II. Fejezetében a Technika cím alatt a „Részletes követelmények a 10. évfolyam végén” alcím alatt, a „Közlekedés” táblázat „Tan-

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

anyag” oszlopában a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

12519

gatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága” szöveg lép.

5. § 9. § Az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 4. §-ának d) pontjában a „közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága” szöveg lép.

Az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 11/B. §-ának (1) bekezdésében a „Közlekedési Fõfelügyeletet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát” szöveg lép.

6. § Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. közlekedés – Nemzeti Közlekedési – városok Hatóság Központi Hivatelepülésszerkezeti terve tala esetében – Nemzeti Közlekedési – városok helyi építési Hatóság regionális szabályzata és szabályozási igazgatóságai terve, egyéb település településrendezési tervei és helyi építési szabályzata esetében”

7. § A magyar légtér igénybevételérõl szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a) 2. §-ának (5) bekezdésében a „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, b) 2. §-ának (6) bekezdésében, 3. §-ának (4) bekezdésében és 3. §-a (5) bekezdésének felvezetõ szövegében, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében az „a Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész, továbbá 5. §-ában az „a PLH” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, c) 3. §-ának (4) bekezdésében az „a Polgári Légiközlekedési Hatóságot” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatóságát” szöveg lép.

8. § A munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás támo-

10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a) 1. mellékletének 4.1. pontjában „a területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet” szövegrész, 1. mellékletének 4.3. pontjában a „hajózási ügyekben területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet [237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet]” szövegrész, valamint 1. mellékletének 4.2. pontjában „az illetékes megyei, fõvárosi közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe „a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, b) 1. mellékletének 4.1. pontjában a „Fõvárosi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, c) 1. mellékletének 4.1., 4.2. és 4.3. pontjában a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, d) 1. mellékletének 4.4. pontjában a „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, e) 1. mellékletének 4.1., 4.2., 4.3. és 4.4. pontjában a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

11. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében a „Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatója” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke” szöveg lép.

12520

MAGYAR KÖZLÖNY 12. §

2006/158. szám

elsõ fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala.”

Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet a) 2. §-ának (1) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, b) 2. §-ának (1) bekezdésében a „Közlekedési Fõfelügyelethez” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalához” szöveg, c) 3. mellékletében foglalt lajstromozási bizonyítvány szövegében a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, illetõleg a „The Central Inspection of Transport” szövegrész helyébe a „The National Transport Authority, Central-Hungarian Regional Directorate” szöveg lép.

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet melléklete 1. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [1. Az eljárásba mindig bevonandó] „b) a begyûjtési és a szállítási tevékenység engedélyezési eljárásába elsõ fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága, másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala.”

13. §

16. §

A nemzetközi közúti fuvarozást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésérõl szóló 54/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet a) 4. §-ának (2) bekezdésében a „Közlekedési Fõfelügyeletnek (a továbbiakban: KFF)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Központi Hivatalának” szöveg, 4. §-ának (3) bekezdésében az „A KFF” szövegrész helyébe az „Az NKH Központi Hivatala” szöveg, 4. §-ának (4) bekezdésében és (5) bekezdésében, valamint 5. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdésében az „a KFF” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatala” szöveg, b) 5. §-ának (1) bekezdésében az „a Központi Közlekedési Felügyelethez (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához” szöveg, továbbá 5. §-ának (1) bekezdésében az „A KKF” szövegrész helyébe az „Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, 5. §-ának (2) bekezdésében és (4) bekezdésében az „a KKF” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg

A veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „területileg illetékes közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) illetékes regionális igazgatósága” szöveg, b) 6. §-ának (1) bekezdésében az „a Közlekedési Fõfelügyelethez (a továbbiakban: KFF)” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatalához” szöveg, c) 6. §-ának (2) és (3) bekezdésében az „A KFF” szövegrész helyébe az „Az NKH Központi Hivatala” szöveg, valamint 6. §-ának (4) bekezdésében az „a KFF-et” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatalát” szöveg lép.

lép.

14. § A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. mellékletének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A begyûjtési és a szállítási tevékenység engedélyezési eljárásába mindig bevonandó

15. §

17. § A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésérõl és képesítésérõl szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a) 3. §-ának (2) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, valamint 3. §-ának (4) bekezdésében, (5) bekezdésében és (6) bekezdésében az „a KKF” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, továbbá 3. §-ának (4) bekezdésében az „a KKF-et” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát” szöveg,

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) 5. §-ának (5) bekezdésében az „a Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatala” szöveg lép. 18. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. mellékletének 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén a) út-, vasút-, a) Nemzeti a) Nemzeti valamint Közlekedési Közlekedési víziközlekedési Hatóság Hatóság Közügyekben: Közép-magyar- ponti Hivatala országi Regionális Igazgatósága b) polgári b) Nemzeti b) Nemzeti repülési ügyekben Közlekedési Közlekedési Hatóság Polgári Hatóság Központi Légiközlekedési Hivatala” Igazgatósága

19. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 4. mellékletének a) 5. a) pontjában a „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, b) 5. b) pontjában „az illetékes megyei közlekedési felügyelet” szövegrész, 5. d) pontjában „a területileg illetékes hajózási hatósági jogkörben eljáró megyei közlekedési felügyelet” szövegrész, valamint 5. c) pontjában „az illetékes megyei, fõvárosi közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe „a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, c) 5. b) pontjában a „Fõvárosi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, d) 5. b) és c) pontjaiban a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, e) 5. a), b), c) és d) pontjában a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

12521 20. §

(1) A hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság) hajózási hatósági jogkörben elsõ fokon országos illetékességgel jár el”. (2) A hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet a) 2. §-át megelõzõ „Közlekedési Fõfelügyelet” alcím helyébe az „A hajózási hatóságok feladat- és hatásköre” alcím, b) 2. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövegében a „Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal)” szöveg, c) 2. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében és (4) bekezdésében a „Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Központi Hivatal” szöveg, d) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „területi felügyeletek” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai (a továbbiakban: regionális igazgatóságok)” szöveg, e) 3. §-a (1) bekezdésének f), t) és v) pontjában, 3. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, 4. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövegében és b) pontjában, 4. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében, valamint 4. §-a (3) bekezdésében a „területi felügyeletek” szövegrész helyébe a „regionális igazgatóságok” szöveg, f) 3. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében és 3. §-a (3) bekezdésében a „KKF” szövegrész helyébe a „Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság” szöveg, g) 5. §-ában a „Minisztérium” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelõs miniszter” szöveg lép.

21. § Az autóbusszal végzett nemzetközi nem menetrend szerinti személyszállításról szóló (INTERBUS) megállapodás kihirdetésérõl szóló 309/2002. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében a „Közlekedési Fõfelügyeletet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát” szöveg lép.

22. § A víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá esõ területeken kiadható üzemeltetési engedélyrõl szóló

12522

MAGYAR KÖZLÖNY

30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelethez” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához” szöveg, 6. §-ának (5) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg lép.

23. § A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirõl szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. mellékletének m) pontjában a „megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága” szöveg, valamint 2. mellékletének o) pontjában a „Polgári Légügyi Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg lép.

24. § A magyar vízi utakon külföldi államok lobogója alatt közlekedõ tengeri hajók biztonsági ellenõrzésérõl szóló 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. §-ának 4. pontjában a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg lép.

2006/158. szám

(4) bekezdésében és (5) bekezdésében, 22. §-ának (3) bekezdésében az „A PLH” szövegrész helyébe az „Az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, d) 4. §-ának (6) és (10) bekezdésében, 5. §-ának (2) bekezdésében és (3) bekezdésének felvezetõ szövegében, 8. §-ának (1) bekezdésében és (3)–(4) bekezdésében, 10. §-ának e) pontjában, 11. §-ának g) pontjában, 15. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, 17. §-ának (7) bekezdésében, 18. §-ának a) pontjában, 19. §-ának a) pontjában, 20. §-ának a) pontjában, 21. §-ának (1) bekezdésében és (3)–(5) bekezdésében, 22. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 23. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 26. §-ának (5) bekezdésében az „a PLH” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, e) 4. §-ának (3) bekezdésében az „a PLH-nak” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatóságnak” szöveg, 21. §-ának (2) bekezdésében az „a PLH-nál” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatóságánál” szöveg, 23. §-ának (2) bekezdésében az „a PLH-t” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatóságát” szöveg, továbbá 28. §-ának (2) bekezdésében az „a PLH-val” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatóságával” szöveg, f) 8. §-át megelõzõ alcímben a „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg lép.

27. § 25. § A nemzetközi kombinált árufuvarozást elõsegítõ kedvezményekrõl szóló 266/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága” szöveg lép.

26. § A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogkörérõl, feladatairól és mûködésének rendjérõl szóló 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet a) 3. §-ának (2) bekezdésében a „Polgári Légiközlekedési Hatóság (a továbbiakban: PLH)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, b) 4. §-ának (8) bekezdésében az „a PLH” szövegrész helyébe az „az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatóságának” szöveg, c) 3. §-ának (4) bekezdésében, 4. §-ának (3) bekezdésében, (5) bekezdésében, (7) bekezdésében, (9) bekezdésében, 8. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében, 21. §-ának

Az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történõ hulladékszállítás felügyeletérõl és ellenõrzésérõl szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A hulladék behozatalának, kivitelének és átszállításának ellenõrzését ... a Fõfelügyelõség, a rendõrség, a vámhatóság, továbbá] „a) közúti és vasúti szállítás esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság,” [együttmûködve végzi.]

28. § A hulladékká vált gépjármûvekrõl szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a) 7. §-ának (7) bekezdésében a „Közlekedési Felügyeletet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságát” szöveg, b) 10. §-ának (1) bekezdésében a „Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságának” szöveg lép.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 29. §

A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet a) 3. §-ának (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatósága”, valamint 4. §-ának (3) bekezdésében, 5. §-ának (1) bekezdésében és 6. §-ának (3) bekezdésében az „a felügyelet” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatósága” szöveg, b) 3. §-ának (2) bekezdésében az „a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész, 3. §-ának (3) bekezdésében az „a KKF” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, c) 3. §-ának (3) bekezdésében az „a Közlekedési Fõfelügyelet (a továbbiakban: KFF)” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatala” szöveg, d) 4. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövegében, 5. §-ának (1) bekezdésében, 6. §-ának (1) bekezdésében az „a KFF” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatala” szöveg lép.

30. § A területrendezési hatósági eljárásról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. mellékletének „Szakhatóságok” címe alatti táblázat 2. pontjában a „közlekedés” szakterület sor helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. Érintettség esetén bevonandók:] „közlekedés Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala”

31. § A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletének

12523

a) 4. b) pontjában a „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, b) 4. c) pontjában az „az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, az „az illetékes megyei közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, 4. d) pontjában a „megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, c) 4. c) pontjában a „Fõvárosi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, d) 4. c), d) és e) pontjában a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, e) 4. b), c), d) és e) pontjában a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

32. § A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörérõl szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. §-a (4) bekezdésének bb) pontjában a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

33. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. melléklete 2. pontjának a) oa) alpontjában az „az illetékes megyei közlekedési felügyelet” szövegrész és pb) alpontjában az „az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, b) ob) és oc) alpontjában a „Fõvárosi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, c) pa) alpontjában és q) pontjában a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg,

12524

MAGYAR KÖZLÖNY

d) oa), ob), pa) és pb) alpontjában, valamint q) pontjában a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

34. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében a „közlekedési felügyelet területi szervének” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatóságának” szöveg lép.

35. § Egyes festékek, lakkok és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a) 5. §-ának (2) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, b) 5. §-ának (3) bekezdésében és 6. §-ának (2) bekezdésében az „a KKF” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg lép.

36. § A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet a) 1. melléklete A) fejezete 2. sorának „Elsõfokú engedélyezõ hatóság” oszlopában a „Fõvárosi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, a „Másodfokú engedélyezõ hatóság” oszlopában a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg, b) 2. mellékletének 1., 2. és 3. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet”, illetõleg az „illetékes megyei közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, c) 2. mellékletének 1., 2. és 3. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt

2006/158. szám

„Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, d) 2. mellékletének 1., 2. és 3. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrészek helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, illetõleg e) 2. mellékletének 1., 2. és 3. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Másodfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrészek helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

37. § Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet a) 1. melléklete A) fejezete 2. sorának „Elsõfokú engedélyezõ hatóság” oszlopában a „Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága” szöveg, a „Másodfokú engedélyezõ hatóság” oszlopában a „Közlekedési Fõfelügyelet (a továbbiakban: KFF)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg, b) 1. melléklete B) fejezetének 4. és 6. sora „Elsõfokú engedélyezõ hatóság” oszlopában a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága” szöveg, a „Másodfokú engedélyezõ hatóság” oszlopában a „KFF” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg, c) 2. mellékletének 1., 2., 3. és 4. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet”, illetõleg az „illetékes megyei közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, d) 2. mellékletének 1., 2., 3. és 4. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, e) 2. mellékletének 2., 3. és 4. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg,

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) 2. mellékletének 1., 2., 3. és 4. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Másodfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

38. § Az M3 autópálya Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet a) 1. mellékletében foglalt táblázat 1. pontjában „Elsõfokú engedélyezõ hatóság”-ként megjelölt „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, a „Másodfokú engedélyezõ hatóság”-ként megjelölt „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg, b) 2. mellékletének 1. és 2. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet”, illetõleg az „illetékes megyei közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága” szöveg, c) 2. mellékletének 1. és 2. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, d) 2. mellékletének 1. és 2. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Elsõfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, illetõleg e) 2. mellékletének 1. és 2. táblázatában a „Közlekedés” alcím alatt „Másodfokú szakhatóság”-ként megjelölt „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.

39. § A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdésének aa) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A miniszter a közlekedéspolitikáért való felelõssége körében a) irányítja] „aa) a Nemzeti Közlekedési Hatóságot,”

12525 40. §

(1) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet a) 2. §-ának (2) bekezdésében a „székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyeletnek (a továbbiakban: területi közlekedési felügyelet)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) területileg illetékes regionális igazgatóságának” szöveg, b) 3/A. §-ának (2) bekezdésében, 5. §-ának (1) bekezdésében, 5/A. §-ának (2) bekezdésében, (3) bekezdésének d) pontjában, (4) bekezdésében, (5) bekezdésének c) pontjában, (8) bekezdésének b) pontjában, (9) bekezdésében, (11) bekezdésében, 5/B. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 5/C. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-ában, 11. §-ának (2) bekezdésében az „a területi közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatósága” szöveg, c) 2. §-ának (2) bekezdésében, 5/A. §-ának (12) bekezdésében, (13) bekezdésében és (14) bekezdésében, 11. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „A területi közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe az „Az NKH regionális igazgatósága” szöveg, d) 5/C. §-ának (4) és (5) bekezdésében a „területi közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe az „NKH regionális igazgatósága” szöveg, e) 4. §-ának (1) bekezdésében, 4/A. §-ában, 5. §-ának (1) bekezdésében és 6. §-ának (1) bekezdésében az „a területi közlekedési felügyelettõl” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatóságától” szöveg, f) 5/A. §-ának (12) bekezdésében és a (13) bekezdésének a) pontjában, az „a területi közlekedési felügyeletnél” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatóságánál” szöveg, g) 5/C. §-ának (4) bekezdésében a „területi közlekedési felügyeletnél” szövegrész helyébe az „NKH regionális igazgatóságánál” szöveg, h) 5/A. §-ának (12) bekezdésében, valamint 5/C. §-ának (4) bekezdésében az „a területi közlekedési felügyeletnek” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatóságának” szöveg, i) 26. §-ának (4) bekezdésében az „a közlekedési felügyelethez” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatóságához” szöveg, j) 4/A. §-ában az „a Központi Közlekedési Felügyelettõl (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságától” szöveg, k) 21. §-ának (2) bekezdésében az „a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész, valamint 5/A. §-a (13) bekezdésének b) pontjában és 21. §-ának (3) bekezdésében az „a KKF” szövegrészek helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg,

12526

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

l) 5/C. §-a (3) bekezdésének f) pontjában az „a Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész, 21. §-ának (4) bekezdésében az „a Közlekedési Fõfelügyelet (a továbbiakban: KFF)”, valamint 21. §-ának (5) bekezdésében az „a KFF” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatala” szöveg, illetõleg m) 25. §-ának (2) bekezdésében az „a területi közlekedési felügyeletek, a KKF, a KFF” szövegrész helyébe az „az NKH és regionális igazgatóságai” szöveg lép.

b) 14. §-ának (14) bekezdésében az „a megyei, fõvárosi közlekedési felügyelet (a továbbiakban: közlekedési hatóság)” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatósága” szöveg, c) 59. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában az „a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „az NKH regionális igazgatósága” szöveg lép.

(2) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 5/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az NKH regionális igazgatósága az illetékességi területén kívül esõ mûködési területet csak az NKH e mûködési terület szerint illetékes regionális igazgatóságának egyetértése alapján jegyezhet be az engedélybe.”

43. §

(3) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az üzemben tartó az elõírt engedély nélkül, illetõleg a közlekedési hatóság tilalma ellenére végez jármûvével közúti közlekedési szolgáltatást, az NKH regionális igazgatósága kezdeményezésére a rendõrhatóság a jármû hatósági (forgalmi) engedélyét meghatározott idõre bevonhatja.”

41. § A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökrõl szóló, Genfben, 1970. szeptember 1. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 25/1989. (III. 17.) MT rendelet mellékletében a „Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium” alcím helyébe a „Gazdasági és Közlekedési Minisztérium” alcím, az alcímen belül a második, negyedik és ötödik gondolatjeles bekezdésben a „Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg lép.

42. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a) 6. §-ának (4) bekezdésében a „közlekedési hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatósága” szöveg,

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történõ hulladékszállítás felügyeletérõl és ellenõrzésérõl szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja, b) a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdésének ab) és ad) pontja, c) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról rendelkezõ 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése, d) a hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a és az azt megelõzõ „Hajózási hatósági jogkörben eljáró szervek” alcím, 2. §-ának (3) bekezdése, 3. §-át megelõzõ „Központi Közlekedési Felügyelet” alcím, 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja, a 4. §-át megelõzõ „Területi felügyeletek” alcím, 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja és az 5. §-át megelõzõ „Nemzeti víziút használatának engedélyezése” alcím, valamint melléklete. (3) A 2006. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelet I. „Közvetlen adatgyûjtések” fejezetében az 1392/06 nyilvántartási szám alatt megjelölt adatszolgáltatást a kijelölt megyei közlekedési felügyeletek helyett a Nemzeti Közlekedési Hatóság kijelölt regionális igazgatóságai, illetõleg az 1396/06 nyilvántartási szám alatt megjelölt adatszolgáltatást a megyei közlekedési felügyeletek helyett a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai kötelesek teljesíteni a jogelõd szervek adatgyûjtése alapján, a jogszabályban meghatározott határidõben és feltételek szerint.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 265/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete

12527 2. §

a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 1. §-ának (1)–(2) és (12) bekezdése, b) a magyar légtér igénybevételérõl szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése.

A Kormány a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

(2) Ez a rendelet a harmadik országok közösségi repülõtereket használó légijármûveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. §

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

(1) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a) 1. §-a (3) bekezdésének felvezetõ szövegében a „PLH” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága (a továbbiakban: PLI)” szöveg, b) 1. §-a (4) bekezdésének felvezetõ szövegében, 1. §-ának (6) bekezdésében és 1. §-ának (10) bekezdésében a „PLH” szövegrész helyébe a „PLI” szöveg, c) 1. §-ának (5) bekezdésében a „h)” szövegrész helyébe a „8.” szöveg lép. (2) Az R. 1. §-a (4) bekezdésének 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A PLH hatósági feladatai a következõk:] „8. a légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a rendészetért felelõs miniszter által irányított minisztérium és a honvédelemért felelõs miniszter által irányított minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása;” (3) Az R. 1. §-ának (4) bekezdése a következõ 30–32. pontokkal egészül ki: [A PLH hatósági feladatai a következõk:] „30. jóváhagyja a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét, 31. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethetõ légiútvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárást, 32. illetékes hatóságként gondoskodik a harmadik országok közösségi repülõtereket használó légijármûveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hatósági feladatok és a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásáról.” (4) Az R. a következõ 30. §-sal egészül ki: „30. § Ez a rendelet a harmadik országok közösségi repülõtereket használó légijármûveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

A Kormány 266/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. §-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (9)–(10) bekezdésének megjelölése (10)–(11) bekezdésre változik: „(9) A kötelezõ hitelesítésû mérõeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási rendjét a mérésügyi hatóság fõigazgatója a hatóság köztisztviselõire, továbbá a mérõeszköz-minõsítést végzõkre és a hitelesítésben közremûködõkre kötelezõ érvényû hitelesítési elõírásban határozza meg.”

2. § A Vhr. 7. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (1)–(3) bekezdésének megjelölése (2)–(4) bekezdésre változik:

12528

MAGYAR KÖZLÖNY

„(1) A hitelesítési engedély érvényességének idõtartama a kiállításától számított legfeljebb 10 év.”

3. § A Vhr. 8. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4)–(6) bekezdésének megjelölése (5)–(7) bekezdésre változik: „(4) A (3) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén a mérésügyi hatóság felmentést ad a típusvizsgálati kötelezettség alól.”

4. § A Vhr. 8. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a mérõeszköz-típus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér vagy a hitelesítés során tömegesen nem teljesíti a mérésügyi követelményeket, akkor a mérésügyi hatóság a hitelesítési engedélyt hatályon kívül helyezheti, vagy a további hitelesítést, illetõleg a mérõeszköz-használatot újabb feltételekhez kötheti.”

5. § A Vhr. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Mérõeszköz a hitelesítési engedélyének vagy a közösségi típus-jóváhagyási engedélyének, illetve EK típusvizsgálati tanúsítványának kiadásától számított 10 éven belül mutatható be elsõ hitelesítésre, kivéve, ha azok rövidebb érvényességet adnak meg.”

2006/158. szám

(2) A „2006–2009.” évszámot és az „OMH” jelölést tartalmazó hitelesítõ, valamint lezáró öntapadó matricák 2009. december 31-éig érvényesek. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Vhr. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése, 2. §-a, valamint 11. §-ának (1) és (2) bekezdése, b) a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 68/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 1. és 6. §-a, valamint c) a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg: a) a Vhr. 1. §-ának (3) bekezdésében az „az OMH” szövegrész helyébe az „a mérésügyi szerv” szöveg, az „az OMH-t” szövegrész helyébe az „a mérésügyi szervet” szöveg, b) a Vhr. 4. §-ának (5) bekezdésében, a 6. §-ának (2), (5), (6), (7) és (8) bekezdésében, 6/A. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-a (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, és 12/A. §-ának (1) bekezdésében az „OMH” szövegrész helyébe a „mérésügyi hatóság” szöveg, c) a Vhr. 12. §-ának (1) bekezdésében az „OMH elnökének egyetértésével” szövegrész helyébe a „mérésügyi hatóság fõigazgatójának egyetértésével” szöveg, d) a Vhr. 13. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban a „bélyeget” szövegrész helyébe a „törvényes tanúsító jelet” szöveg, e) a Vhr. 15. §-ában az „OMH-t” szövegrész helyébe a „mérésügyi hatóságot” szöveg lép. A miniszterelnök helyett:

6. § Kiss Péter s. k., (1) A Vhr. 2. mellékletének III. fejezete a következõ 23. ponttal egészül ki: [Sorszám

Megnevezés

„23. Mérõperemes földgázmennyiség-mérõ rendszerek

szociális és munkaügyi miniszter

Hitelesítés érvényességének idõtartama (év)]

Melléklet a 266/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

2”

[3. melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez]

(2) A Vhr. 3. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

A mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzõk, valamint a hitelesítést helyettesítõ minõsítõk tanúsító jeleinek rajzai és alkalmazásuk módja

7. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. A rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

1. A törvényes tanúsító jelet a mérõeszköz a) külsõ felületén, vagy b) adattábláján, illetve a felületen e célra szolgáló helyen, vagy

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén kialakított, átfúrt elemeken átfûzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján (nyomóbélyegzés nyomóbélyegzõvel lezárt fémzárral – plomba) helyezi el a hitelesítést végzõ köztisztviselõ. A törvényes nemzeti tanúsító és lezáró jelek típusai: 1.1. A hitelesítettség tanúsítására szolgáló bélyegzések a) A hitelesítõ fémzár (plomba), valamint a hitelesítõ lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata: Körkeretben a Szentkorona stilizált jele. A Szentkorona két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegye. A Szentkorona alatt középen a hitelesítõ azonosító jelölése.

b) A hitelesítõ öntapadó matrica leírása, rajzolata: Fekvõ téglalap alakú, keretes mezõben, bal oldalon a Szentkorona stilizált jele. A Szentkorona mellett a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal elnevezésének kezdõbetûi. A keretes mezõ alsó részén egyedi azonosító jelölés. A keretes mezõ körül a mérésügyi szervezet – tájékoztatás céljából – feltüntetheti a hitelesítés évének két utolsó számjegyét a hitelesítés hónapja megjelölésével.

1.2. A hitelesített mérõeszköz háza szerkezeti egységeinek felbontása elleni lezáró lenyomatok (bélyegzések) és lezáró matricák a) A lezáró lenyomatok (bélyegzések) leírása, valamint rajzolata megegyezik az 1.1. a) pont alatti hitelesítõ lenyomat leírásával, rajzolatával. b) A lezáró öntapadó matrica leírása, rajzolata: Fekvõ téglalap alakú mezõben a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal elnevezésének kezdõbetûi. A MKEH felirat alatt azonosító jelölés.

12529

2. Mérõeszköz-minõsítés tanúsítására szolgáló bélyegzések 2.1. A minõsítõ fémzár (plomba), valamint a minõsítõ lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata: Hatszög keretben a Szentkorona stilizált jele. A Szentkorona két oldalán a minõsítés évének két utolsó számjegye. A Szentkorona alatt a minõsítõ azonosító jelölése.

2.2. Öntapadó minõsítõ matrica leírása, rajzolata: Fekvõ, hosszúkás nyolcszög alakú mezõben, bal oldalon a Szentkorona stilizált rajzolata. A Szentkorona mellett a „MÉRÕESZKÖZ MINÕSÍTÉS” felirat. A mezõ alsó részén azonosító jelölés, alatta a minõsítés éve található.

A Kormány 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja:

MKEH B00001

1. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) központi hivatal, amelynek irányítását

12530

MAGYAR KÖZLÖNY

a bányászati ügyekért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) A Hivatal önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv. (3) A Hivatalt az elnök vezeti. (4) A Hivatal székhelye Budapest.

2. § (1) A Hivatal központi szerv. (2) A Hivatal területi szervei a bányakapitányságok, melyek székhelyét és illetékességi területét a melléklet tartalmazza. A bányakapitányságok önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. (3) Az elnök – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a bányakapitányságok alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (4) A bányakapitányság vezetõje a bányakapitány, aki – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogkört a bányakapitányság alkalmazottai felett.

3. § (1) Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt jelöli ki. (2) A Hivatal a Bt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bányafelügyeletként gyakorolja a Bt. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket, továbbá ellátja mindazokat a hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály a bányafelügyelet feladat- és hatáskörébe utal. (3) A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. §-ának d) pontja alapján a bányafelügyelet hatáskörébe utalt szabálysértési ügyekben az illetékes bányakapitányság jár el. (4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – elsõ fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Hivatal jár el. (5) Közvetlenül a Hivatal elsõ fokú hatáskörébe tartozik: a) a bányajáradék nyilvántartása, befizetésének ellenõrzése, a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés, a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenõrzése, továbbá a Bt. 41. §-ának (8) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek behajtása iránti intézkedés kezdeményezése; b) a külön jogszabály szerinti robbanóanyagok gyártásának, forgalmazásának engedélyezése, továbbá a tûzijáték testek besorolásának jóváhagyása;

2006/158. szám

c) hatósági igazolás kiadása a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 60. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltételek megvalósulásáról; d) célkitermelõhely létesítésének a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/B. § (1) bekezdése szerinti engedélyezése; e) a biztonsági szabályzatok elõírásai alól történõ általános eltérés, felmentés engedélyezése; az eltérési, felmentési engedélyt a Hivatal – ha az eltérés más hatóság ügykörét is érinti, az érintett másodfokú szakhatóság véleményének figyelembevételével – adja ki; f) a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerzõdésekkel kapcsolatos döntéseinek elõkészítése; g) a Bt. 34. §-ának (2) bekezdésében foglalt bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok elõkészítése; h) a Bt. 20/A. §-ában meghatározott állami feladatok ellátása; i) a Bt. 26/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határidõ hosszabbítási kérelem elbírálása; j) a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás, az Építési Geotechnikai Adattár, valamint a Földtani és Bányászati Információs rendszer mûködtetése; k) az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás vezetése, ebbõl adatszolgáltatás és igazolás kibocsátása; l) a földtani szakértõi engedélyek kiadása, a földtani szakértõk nyilvántartása. (6) A Hivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el, döntésével szemben közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, az ellen felügyeleti eljárás nem kezdeményezhetõ. (7) A bányakapitányság köztisztviselõje illetékességi területén kívül, a Hivatal köztisztviselõje az ország egész területén az elnök által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenõrzést. Az ellenõrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a bányakapitányság jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenõrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt a felügyeleti szerv másik felügyelõséget jelölt ki.

4. § A bányafelügyelet a 3. §-ban meghatározottakon túl: a) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintõ kormányelõterjesztéseket és jogszabálytervezeteket; b) mint kijelölt nemzeti hatóság, feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás a kijelölt nemzeti hatóságra hárít;

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyûjtõ, -feldolgozó, -elemzõ és -szolgáltató tevékenységet.

5. § (1) A Kormány a Magyar Bányászati Hivatal nevét Magyar Bányászati és Földtani Hivatalra (Hivatal) változtatja. (2) A Kormány a Magyar Geológiai Szolgálat és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ megnevezésû szerveket megszünteti. (3) A Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat, valamint a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ jogutódja.

6. § A Hivatal állami földtani feladatai ellátásában a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) közremûködnek.

7. § E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti: a) a bányakapitányságok székhelyének és illetékességének megállapításáról szóló 19/1994. (VIII. 5.) IKM rendelet, b) a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központról szóló 59/1990. (IX. 25.) Korm. rendelet, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központról szóló 59/1990. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 88/1993. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központról szóló 59/1990. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet, c) a Magyar Geológiai Szolgálatról szóló 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet, d) a Magyar Geológiai Szolgálat részére szolgáltatandó földtani kutatási adatok körérõl és forgalmazásának rendjérõl szóló 4/1997. (III. 5.) IKIM–KTM–KHVM együttes rendelet, e) a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

12531

Melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez A bányakapitányságok megnevezése és székhelye

illetékességi területe

Budapesti Bányakapitányság 1145 Budapest, Columbus u. 17–23. Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész N. Kálmán út 5.

Budapest fõváros és Pest megye

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Pécsi Bányakapitányság Baranya, Tolna, Somogy 7601 Pécs, József Attila u. 5. és Zala megye Szolnoki Bányakapitányság Bács-Kiskun, Békés, 5001 Szolnok, Templom u. 5. Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye Veszprémi Bányakapitányság Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, 8201 Veszprém, Budapesti út 2. Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye

A Kormány 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének a), b), d), e), l), és m) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az elõkutatás során nyert földtani adatokat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) részére meg kell küldeni.”

2. § A Vhr. 4. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A bányavállalkozó kérheti annak megállapítását, hogy az általa alkalmazni tervezett mûvelési eljárás növelt hatékonyságú. A mûvelési eljárás akkor tekinthetõ növelt

12532

MAGYAR KÖZLÖNY

hatékonyságúnak, ha rétegkezelési, kitermelés-technológiai vagy felszíni technológiai beavatkozásokkal az ipari készlet növelésére gyakorolt hatása bizonyított. A minõsítésrõl az MBFH dönt.”

3. § A Vhr. 6. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A földtani szerkezetek megismerésére irányuló kutatás engedélyezésére az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.”

4. § A Vhr. 6/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kutatásra vonatkozó mûszaki üzemi terv jóváhagyásáról a bányakapitányság a közremûködõ szakhatóságok, illetve kivett hely (Bt. 49. § 16. pont) esetén a hatáskörrel rendelkezõ hatóság kivett helyre vonatkozó állásfoglalása alapján határozatban dönt, amelyben meghatározza a kutatás engedélyezett idõtartamát, az ásványvagyon-gazdálkodás, a biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. A kutatási mûszaki üzemi terv nem hagyható jóvá a kérelemben megjelölt terület azon részén, amelyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkezõ hatóság nem járult hozzá.”

5. § (1) A Vhr. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kutatási zárójelentésnek tartalmaznia kell:] „a) a kutatásra jogosult megnevezését, a kutatási jogot adományozó és a kutatás mûszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat számát, vásárolt adatok esetén a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználására jogosító igazolást;” (2) A Vhr. 8. §-a (5) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kutatási zárójelentés elfogadásáról a bányakapitányság határozatban dönt. A határozatnak tartalmaznia kell:”

6. § A Vhr. a következõ új 10/B. §-sal egészül ki: „10/B. § (1) A földtani kutatást végzõ szervezetek és a bányavállalkozók (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) a földtani kutatási tevékenység, valamint az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység (beleértve a vízföldtani feltáró tevékenységet, az építési geotechnikai

2006/158. szám

vizsgálatokat és az ásványinyersanyag-elõfordulás menynyiségére, minõségére, elhelyezkedésére vonatkozó kutatást) során nyert földtani adatokat kötelesek a bányafelügyelet részére megküldeni. (2) A bányafelügyelet számára szolgáltatandó adatok körét és az adatszolgáltatás teljesítésének határidejét a 4. számú melléklet tartalmazza. (3) Az adatszolgáltatás történhet írott (nyomtatott) formában vagy számítógépes adathordozón, a bányafelügyelet rendelkezésére álló eszközökkel olvasható és felhasználható formában, illetve természetben (minta). Az elnök által kiadott, kitöltött adatlapot az adatszolgáltatáshoz minden esetben mellékelni kell. (4) A földtani kutatást végzõ gazdálkodó szervezet a földtani kutatás során nyert mintaanyagot a kutatás befejezéséig, illetve a kutatási tevékenység megszüntetéséig köteles megõrizni; a minták selejtezésére vagy megsemmisítésére csak a bányafelügyelet elõzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. A tervezett selejtezést vagy megsemmisítést legalább 60 nappal annak megkezdése elõtt a bányafelügyelethez be kell jelenteni, a bányafelügyelet által igényelt mintaanyagot átadásra elõ kell készíteni, és a bányafelügyelet által kijelölt mintaraktárban vagy telephelyen a bányafelügyelet részére át kell adni. (5) A bányafelügyelet kezelésében lévõ közérdekû földtani adatokra vonatkozóan a betekintés és a kiadás módját, valamint az adatközléssel kapcsolatos, felszámítható költségtérítés mértékét az elnök határozza meg és azt a bányafelügyelet hivatalos lapjában, a Bányászati Közlönyben közzéteszi.”

7. § (1) A Vhr. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bányakapitányság a bányatelek megállapításáról a közremûködõ szakhatóságok állásfoglalásának érvényesítésével határozatban dönt. A döntésnél a bányakapitányság – mélymûvelésre és külfejtésre tervezett bányatelek esetében – a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok tulajdonosainak (vagyonkezelõinek, használóinak) az ingatlanok rendelkezési, használati és hasznosítási jogával, külfejtés esetében az ingatlanok igénybevételi ütemtervével kapcsolatos észrevételeit is köteles érdemben vizsgálni.” (2) A Vhr. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bányatelek megállapítás ügyében döntõ határozatot kézbesítés útján közölni kell a kérelmezõvel, a közremûködõ szakhatóságokkal és – szilárdásványok esetében – a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival (vagyonkezelõivel, használóival). A jogerõs határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányakapitányság záradékával ellátva meg kell küldeni a kérelmezõnek és szilárdásványra megállapított bányatelek esetén az érintett

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak, a bányatelek, mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történõ feljegyzése végett.”

8. § A Vhr. 13. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A bányakapitányság a feltárásra és a kitermelésre készített mûszaki üzemi terv jóváhagyása felõl az érintett szakhatóságok elõírásainak figyelembevételével határozatban dönt. A határozatot kézbesítés útján közölni kell a bányavállalkozóval, az ügyben eljárt szakhatósággal, valamint a mûszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységekkel vagy létesítményekkel érinteni tervezett ingatlanok tulajdonosaival.”

12533

letti építménynek (föld alatti tároló térség). A 300 m2 alapterület számításánál az ugyanazon helyrajzi számú földrészletrõl nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületû, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületét kell figyelembe venni. (2) A föld alatti tároló térség létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésénél a külön jogszabályokban elõírtakat kell alkalmazni. A föld alatti tároló térségekrõl az illetékes önkormányzat jegyzõje nyilvántartást vezet. (3) A föld alatti tároló térségek állagának megóvásáról a tulajdonosa (kezelõje) köteles gondoskodni. A föld alatti tároló térség állagmegóvása keretében végzett felújítási munkát bányászati szakértõk közremûködésével szabad végezni.”

12. § 9. § A Vhr. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A védõpillért a bányavállalkozó kérelmére, illetõleg a védelem tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkezõ hatóság kezdeményezése alapján, az érdekeltek meghallgatásával és a közremûködõ szakhatóságok állásfoglalása alapján a bányakapitányság jelöli ki.”

10. § A Vhr. a következõ 29/A. §-sal egészül ki: „29/A. § A bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre: a) a vízjogi engedélyezési eljárásban, ha a geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli; b) a vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásban – ha a tevékenység a Bt.-ben meghatározott ásványi nyersanyagot, illetve ásványvagyon-gazdálkodást érint –, valamint a talajvédelmi hatósági, illetve az építési engedélyhez kötött tereprendezésre irányuló eljárásokban.”

A Vhr. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § (1) A Bt. 50. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földtani adatokat, ásványvagyon számításokat, nyilvántartásokat és földtani mintaanyagokat (a továbbiakban együtt: adat) térítésmentesen az MBFH rendelkezésére kell bocsátani. A rendelkezésre bocsátási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyeket az MBFH, az MGSZ vagy jogelõdje igazoltan megkapott vagy levéltárban lettek elhelyezve. (2) Az átadott adatok az MBFH állományába tartoznak, megõrzésükrõl, kezelésükrõl és a hozzáférés biztosításáról az MBFH elnöke gondoskodik. (3) Az MBFH által át nem vett adatok megõrzésére és kezelésére – a mintaanyag kivételével – az ezeket birtokban tartó szervezet irattározási szabályzatát kell alkalmazni.”

13. § A Vhr. e rendelet melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.

14. § 11. § A Vhr. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „32. § (1) A bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre a 300 m2-nél nagyobb alapterületû, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kõzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín fe-

(1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Vhr. 1. §-ának (4) bekezdése, 2. §-a (3) bekezdésének j) pontja, 4. §-a (7) bekezdésének második mondata, 4. §-ának (9) bekezdése, 6. §-a (3) bekezdésének második mondata, 6/C. §-a (5) bekezdésének második mondata, 9. §-ának (2) bekezdésében az „és az MGSZ-nek” szövegrész, 12. §-ának (4) bekezdésében az „és az MGSz szakvéleményének figyelembevételével”

12534

MAGYAR KÖZLÖNY

szövegrész, 22. §-ának (3) bekezdése, 29. §-ának (1)–(3) bekezdése, 35. §-ának (5) bekezdése. (2) A Vhr. 2. § (3) bekezdésében és 3. számú melléklete 1. pontjában a „Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH)” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH)” szövegrész, 35. §-ának (9) bekezdésében és az 1. számú függelék aláírás szövegmezejében a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész, a 2. § (4) bekezdésében, a 4. § (6) bekezdésében, a 10/A. § (2) bekezdésében, a 18. § (2) bekezdésében, a 22. § (6) bekezdésében, a 25/A. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 29. § (4) bekezdésében, a 35. § (8) bekezdésében és a 3. számú melléklet 4. pontjában az „MBH” szövegrész helyébe az „MBFH” szövegrész, a 3. § (1) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében az „MBH-hoz” szövegrész helyébe az „MBFH-hoz” szövegrész, a 10/A. § (1) bekezdésében és a 30/B. § (6) bekezdésében az „MBH-nak” szövegrész helyébe az „MBFH-nak” szövegrész, a 12/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Bányászati Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „MBFH-hoz” szövegrész, a 12/A. § (5) bekezdésében a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe az „MBFH” szövegrész, a 25. § (4) bekezdésében és a 30/B. § (6) bekezdésében az „MBH-t” szövegrész helyébe az „MBFH-t” szövegrész, a 25. § (4) bekezdésében az „MBH elnöke” szövegrész helyébe az „MBFH elnöke” szövegrész, a 35. § (6) bekezdésében az „MGSZ” szövegrész helyébe az „MBFH” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezõ 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése, valamint 20. §-ának (1) és (2) bekezdése, b) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezõ 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 32. §-a.

15. § Ez a rendelet a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeirõl szóló 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

2006/158. szám

Melléklet a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez „4. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számára szolgáltatandó, a földtani kutatás során nyert földtani adatok köre és az adatszolgáltatás teljesítésének határideje I. A földtani adatok köre 1. Az adatszolgáltatási kötelezettség a) a földtani képzõdményeket harántoló fúrási tevékenység során nyert földtani adatokra; b) a talaj alatti földtani képzõdményeket feltáró egyéb, nem fúrási tevékenység (bevágás, kutatóárok, akna, táró, vágat, alagút stb., a továbbiakban együtt: feltárás) során nyert földtani adatokra; c) a föld felszínén, a légijármûbõl vagy az ûrbõl végzett földtani térképezési, távérzékelési, geofizikai, hidrogeológiai, agrogeológiai, geokémiai, geotechnikai, tektonikai és egyéb egyedi vagy rendszeres észlelésen, mintavételen vagy mérésen alapuló tevékenység során nyert földtani adatokra terjed ki. 2. A folyamatban lévõ kutatás részeredményeirõl küldött, évenkénti adatszolgáltatáshoz az elnök által kiadott adatlapot kitöltve mellékelni kell. 3. A befejezett földtani kutatásról készülõ adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell, amennyiben a földtani kutatás arra kiterjedt: a) az adatlapot azokról az adatokról, amelyekrõl évenkénti adatszolgáltatás keretében adatszolgáltatás nem történt; b) a kutatás célját és a kivitelezõk megnevezését; c) a kutatási terület térképét a vetületi rendszer és a méretarány megjelölésével, legalább kettõ koordináta õrkereszt és a kutatólétesítmények feltüntetésével; d) a kutatási terület földtani felépítésének leírását; e) a kutatólétesítmények földtani és mûszaki anyagvizsgálati adatait; f) a geofizikai mérések alapdokumentációit; g) a hidrogeológiai vizsgálatok adatait. 4. Az adatszolgáltatás során meg kell adni az alkalmazott mérési módszert, az azt leíró szabályozás címét, a mérési adatok feldolgozásához szükséges adatokat, illetõleg a mérési jegyzõkönyvi dokumentációt, a mérés helyét (nyomvonalát), a mérés kivitelezõjét, illetve a mintavétel helyét, a minta azonosítóját, a laboratóriumi vizsgálatok helyét és idõpontját, az alkalmazott mérési, vizsgálati módszereket. 5. A számszerû adatoknál egyértelmûen meg kell adni az alkalmazott mértékegységet, a koordinátáknál a síkbeli

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

és a magassági vonatkoztatási rendszert (vetület, alapszint). 6. Elsõdlegesen feldolgozott adatok esetén meg kell adni az elsõdleges feldolgozás módszerének, illetve az azt leíró szabályozásnak, számítógépes szoftvernek a címét, illetve azonosítóját. II. Az adatszolgáltatás teljesítésének határideje A földtani kutatásról, folyamatban lévõ kutatás esetén évente január 31-ig, illetve a kutatás befejezését követõen 60 napon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni.”

12535 1. §

Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 22. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek:] „22. Magyar Bányászati és bányászat, geológia, Földtani Hivatal illetékes morfológia, csúszásveszély bányakapitánysága stb.”

2. §

A Kormány 269/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági jogkörével összefüggõ egyes rendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének g) és m) pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. §-a (1) bekezdésének c), d) és f) pontjában, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 113. §-ának a) pontjában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (10) bekezdésében, az 50/A. §-a (1) bekezdésében, valamint a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 55. §-ának a), c)–k), valamint p) és q) pontjában, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a) és i) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének c), f), i), l), q) és s) pontjában, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 103. §-ának a) pontjában, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. §-ának (5) bekezdésében, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 27. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete 3. pontjának g) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az eljárásba a megjelölt környezet- vagy természetvédelmi szakterületet érintõ kérdések felmerülése esetén bevonandó] „g) bányászati szakkérdésekben, illetve földtani és ásványvagyon-gazdálkodási szakkérdésekben elsõ fokon: az illetékes bányakapitányság, másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;”

3. § A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet melléklete 2. pontjának f) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az eljárásba a hatáskörét érintõ esetben bevonandó] „f) bányászati szakkérdésekre kiterjedõen elsõ fokon: az illetékes bányakapitányság másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;”

4. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 7. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén] „b) bányászati b) az illetékes b) a Magyar tevékenység bányakapitányság Bányászati és során, illetve Földtani Hivatal” geológiai szakkérdésekben

12536

MAGYAR KÖZLÖNY 5. §

(1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 4. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – elsõ fokon: az illetékes bányakapitányság, – másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.” (2) A Vhr. 35. számú mellékletének XV. pontjában szereplõ „Magyar Bányászati Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat bevonásával” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép.

6. § A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A robbanóanyag gyártási tevékenységet – beleértve a robbanóanyag helyszíni keverését is – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal engedélyezi.”

7. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: GET Vhr.) 4. §-ának (8) bekezdésében szereplõ „Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH)” szövegrész helyébe „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH)” szövegrész lép. (2) A GET Vhr. 3. számú melléklete I. Fejezet 8. pontjában, a II. Fejezet 8. pontjában, a III. Fejezet 10. pontjában és a X. Fejezet 9. pontjában szereplõ „MBH” szövegrész helyébe „MBFH” szövegrész lép.

8. § Az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatáskörérõl és bírságolási jogkörérõl, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységérõl szóló 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács tagjai: – az OAH-t felügyelõ miniszter, – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, – a honvédelmi miniszter, – a gazdasági és közlekedési miniszter,

2006/158. szám

– a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, – az egészségügyi miniszter, – az oktatási és kulturális miniszter, – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke által kijelölt vezetõ tisztségviselõ. A Tanács elnöke az OAH fõigazgatója.”

9. § (1) A szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szgr.) 4. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Késedelmes befizetés esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) külön jogszabályban meghatározott késedelmi kamatot számít fel.” (2) Az Szgr. 1/c., 2/c., 2/d., 3/b., 3/c., 4/b., 4/c., 4/d., 4/e., 5/b. számú mellékletében a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész, az „MBH” szövegrész helyébe „MBFH” szövegrész lép. A 3/a. számú melléklet 4. pontjában és a 4/a. számú melléklet 4. pontjában, valamint az 5/a. számú mellékletben az „MBH” szövegrész helyébe „MBFH” szöveg, a 3/a. számú melléklet 3. pontjában és a 4/a. számú melléklet 3. pontjában, valamint az 5/a. számú mellékletben az „MBH-hoz” szövegrész helyébe „MBFH-hoz” szöveg, az 5/a. számú mellékletben az „MBH-nak” szövegrész helyébe „MBFH-nak” szöveg lép.

10. § A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirõl szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hulladékgazdálkodási tervezésbe bevonandó közigazgatási szervek] „c) földtani és az ásványvagyon védelmére kiterjedõ, valamint bányászati szakkérdések vonatkozásában az illetékes bányakapitányság”

11. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete 2. pontjának e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

[Az eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok] „e) ásványi nyersanyag és földtani közeg védelmére kiterjedõen: elsõ fokon: az illetékes bányakapitányság másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal”

12. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bnytr.) 2. §-ában és a 4. számú melléklete alcímében a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép. (2) A Bnytr. 3. §-a 5. pontjában szereplõ „Magyar Bányászati Hivatal (MBH)” szövegrész helyébe „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH)” szövegrész lép. (3) A Bnytr. 3. §-ának 23. pontjában és a 4. számú mellékletének III. 5. pontjában az „MBH-nál” szövegrész helyébe „MBFH-nál” szövegrész lép. (4) A Bnytr. 4. §-ának (1) és (9) bekezdésében, 5. §-ának (4) és (6) bekezdésében, 11. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és 20. §-ának (5) bekezdésében az „MBH” szövegrész helyébe „MBFH” szövegrész, 5. §-ának (1) bekezdésében az „MBH-hoz” szövegrész helyébe az „MBFH-hoz” szövegrész, 6. §-ának (1) bekezdésében az „MBH-t” szövegrész helyébe az „MBFH-t” szövegrész, 15. §-ának (4) bekezdésében, valamint 16. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „MBH-nál” szövegrész helyébe az „MBFH-nál” szövegrész lép. 13. § (1) A gazdálkodó szervezetek 2006. évi egyedi termelési támogatásáról szóló 26/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gsztt.) 2. §-ának (1) bekezdésében szereplõ „Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (a továbbiakban: SZÉSZEK)” szövegrész helyébe „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH)” szövegrész lép. (2) A Gsztt. 2. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „SZÉSZEK” szövegrész helyébe az „MBFH” szövegrész lép. 14. § A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósí-

12537

tásához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1., 2. és 3. pontjában szereplõ táblázatokban a „Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala” szövegrész helyébe az „illetékes bányakapitányság” szövegrész, a „Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész, a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép.

15. § Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1., 2., 3. és 4. pontjában szereplõ táblázatokban a „Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala” szövegrész helyébe az „illetékes bányakapitányság” szövegrész, a „Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész, a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép.

16. § Az M3 autópálya Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1. és 2. pontjában szereplõ táblázatokban a „Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala” szövegrész helyébe az „illetékes bányakapitányság” szövegrész, a „Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész, a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép.

17. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gkmf.) 4. §-a (2) bekezdésének aa) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A miniszter a bányászati ügyekért való felelõssége körében irányítja] „aa) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt.”

12538

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Gkmf. 4. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A miniszter az energiapolitikáért való felelõssége körében] „a) irányítja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,”

18. § A felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. §-a (3) bekezdésében az „a Magyar Geológiai Szolgálat” szövegrész helyébe az „a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép.

19. § Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének II.2. pontja g) alpontjában szereplõ az „a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala” szövegrész helyébe az „a bányakapitányság” szövegrész lép.

2006/158. szám

(XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete 2. pontjának f) alpontja, d) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete 3. pontjának d) alpontja, e) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 7. pontjának c) alpontja, f) a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

20. §

A Kormány tagjainak rendeletei

A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete Szakhatóságok részének 2. pontjában szereplõ a „Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala” szövegrész helyébe a „bányakapitányság” szövegrész, a „Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép.

A Miniszterelnök 7/2006. (XII. 20.) ME rendelete

21. § A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú mellékletének 9. pontjában a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal” szövegrész lép. 22. § E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti: a) a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének g) pontja, b) az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 7. pontja, c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.

a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos szervezetirányítási jogkörérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 76. §-ának (3) bekezdése alapján az alábbiakat rendelem el: 1. § A közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos irányítja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnökének, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központját alkotó szervezeti egységek vezetõinek tevékenységét.

2. § Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelete a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § (1) A tejfogyasztás növelése érdekében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti idõszakra az iskolatej-ellátás biztosításához iskolatej programot hirdet. (2) Az iskolatej programban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 8. § (1) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti óvodai nevelésben részt vevõ gyermekek (a továbbiakban: óvodások), valamint az alapfokú nevelés-oktatásban (a továbbiakban: általános iskolai tanulók), illetve a szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakasz kivételével a középfokú és szakiskolai nevelés-oktatásban részt vevõ tanulók (a továbbiakban: középiskolai tanulók) vehetnek részt. (3) Az iskolatej program keretében óvodásonként, általános iskolai tanulónként és középiskolai tanulónként foglalkozási és tanítási naponként átlagosan legfeljebb 0,25 liter tej egyenértékkel megegyezõ mennyiség erejéig az e rendeletben meghatározott tejtermékek után támogatás igényelhetõ.

2. § Az iskolatej program lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) látja el.

12539

val kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló 2000. december 11-i 2707/2000/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: közösségi rendelet) 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett és a közoktatási törvény 3. §-ának (2) bekezdése szerinti óvodai nevelést, valamint az iskolai nevelési-oktatási feladatokat ellátó közoktatási intézmények fenntartói (a továbbiakban együtt: kérelmezõ) lehetnek. (2) Támogatást olyan kérelmezõ igényelhet, amely rendelkezik az MVH elõzetes jóváhagyásával, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Regisztrációs rendelet) elõírt regisztrációs kötelezettségnek eleget tett. A regisztrációs kérelem legkésõbb a jóváhagyási kérelemmel egyidejûleg nyújtható be.

4. § (1) Az e rendelet 1. számú melléklete szerinti jóváhagyási kérelmet a jóváhagyással nem rendelkezõ kérelmezõnek legkésõbb a 2007. évre vonatkozó elsõ támogatási kérelmével egyidejûleg postai úton kell benyújtani a kérelmezõ székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez. A jóváhagyási kérelmek benyújtási határideje jogvesztõ. (2) Intézményfenntartó társulás esetében a gesztor, valamint a tagönkormányzatok közös jóváhagyási kérelmét kizárólag a társulási megállapodás szerinti gesztor önkormányzat nyújthatja be. (3) Ha a kérelmezõ rendelkezik már regisztrációs számmal, valamint az iskolatej programot szabályozó korábbi rendeletek alapján benyújtott jóváhagyási kérelemre vonatkozó jóváhagyó határozattal, akkor újabb regisztrációs kérelmet, illetve jóváhagyási kérelmet nem kell benyújtania. (4) Az MVH a hiányosan beküldött jóváhagyási kérelmek tekintetében egy alkalommal tizenöt napos határidõ tûzésével hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. (5) Amennyiben a kérelmezõ a hiánypótlási felszólításnak határidõben nem tesz eleget, úgy az MVH a jóváhagyási kérelmet annak tartalma alapján bírálja el.

3. § 5. § (1) Az iskolatej program tekintetében a támogatás igénylõi az iskolai tanulók tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásá-

(1) E rendelet szerinti támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmezõ olyan, a Regisztrációs rendelet szerint regisztrált, tejfeldolgozással foglalkozó, a Polgári Törvény-

12540

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

könyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezettel (a továbbiakban: szállító) köt szállítási szerzõdést (a továbbiakban: szerzõdés), amely az Európai Unió tagországaiba szállítási engedéllyel rendelkezik. (2) Támogatás abban az esetben is igénybe vehetõ, amelyben a kérelmezõ a szállítóval, továbbá a szállító által elõállított termékek továbbértékesítését végzõ gazdálkodó szervezettel egyidejûleg köt szállítási szerzõdést.

2.1.5. pontja szerinti ízesített zsírszegény tejféleség legalább kilencven tömegszázaléknyi zsírszegény tej tartalommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti V. kategória); d) a MÉ 2–51/09. számú irányelvének 9.4. pontja szerinti, nem ízesített, félzsíros vagy zsíros ömlesztett sajt, a sajt szárazanyagára vonatkoztatott legalább negyven százalék zsírtartalommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti VIII. kategória).

(3) A támogatás további feltétele, hogy a szerzõdés – oktatási, illetve nevelési intézményenként – tartalmazza: a) a teljesítés helyszínét, b) a tanítási, illetve foglalkozási napok számát az 1. § (1) bekezdésében meghatározott idõszakra vonatkozóan, c) az 1. § (2) bekezdése szerint jogosult tanulók, illetve óvodások számát a támogatási kérelemmel érintett, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott idõszakokban, d) a támogatott termék átvételének módját, e) a termékek kiszerelési módját, illetve a kiszerelési mód szerinti egységnyi mennyiséget, f) a szállítandó termék e rendelet 2/b. számú melléklete szerint számított tej egyenértékben megadott mennyiségét, g) az adott termékre vonatkozó egységárat, h) a fizetés feltételeit, i) a szállítási idõszakot, j) a szállítások ütemezését, k) a szerzõdésmódosítás lehetõségét a szeptemberi tanulólétszám ismeretében.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt termékeknek meg kell felelniük az e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott minõségi követelményeknek.

(4) A szerzõdés e rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelõségét az MVH a 10. § szerint végzett helyszíni ellenõrzés során is ellenõrizheti.

6. § (1) Az iskolatej program keretében az óvodások, az általános iskolai tanulók és a középiskolai tanulók részére a foglalkozási, illetve a tanítási napokon az alábbi termékek kerülhetnek kiszállításra: a) a Magyar Élelmiszerkönyv (a továbbiakban: MÉ) 2–51/02. számú irányelvének 2.4. pontja szerinti zsíros tej és a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.1.5. pontja szerinti ízesített zsíros tejféleség legalább kilencven tömegszázaléknyi teljes tej tartalommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti I. kategória); b) a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.4. pontja szerinti félzsíros tej és a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.1.5. pontja szerinti ízesített félzsíros tejféleség legalább kilencven tömegszázaléknyi félzsíros tej tartalommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti III. kategória); c) a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.4. pontja szerinti zsírszegény tej és a MÉ 2–51/02. számú irányelvének

(3) A kiszállított termék kizárólag közvetlenül az óvodások, az általános iskolai tanulók és a középiskolai tanulók részére kerülhet kiosztásra, azt a közoktatási intézmények más (pl. feldolgozási, kereskedelmi, ételkészítési) célra nem használhatják fel. (4) Nem vehetõ igénybe támogatás azon tej/ízesített tejvagy sajtmennyiség után, amelyet olyan tanuló, illetve óvodás részére nyújtanak, aki az adott tanítási/foglalkozási napon már részesült az e rendelet szerint õt megilletõ maximálisan 0,25 liter mennyiségû tejtermékbõl. Nem vehetõ igénybe támogatás továbbá arra a mennyiségre sem, amely az adott tanítási/foglalkozási napra leszállított mennyiségbõl nem került kiosztásra. (5) A kiszállított tejtermékek tej egyenértékét a 2/b. számú mellékletben megadottak szerint kell kiszámolni.

7. § (1) A kérelmezõ az e rendelet 3. számú melléklete szerinti támogatási kérelmét a 2007. január 1. és 2007. március 31. közötti idõszakban (a továbbiakban: I. idõszak), , a 2007. április 1. és nyári szünetének hivatalos kezdõ idõpontja közötti idõszakban (a továbbiakban: II. idõszak), 2007. szeptember 1. és 2007. október 31. közötti idõszakban (a továbbiakban: III. idõszak), és a 2007. november 1. és 2007. december 31. közötti idõszakban (a továbbiakban: IV. idõszak) kiszállított tejtermékekre vonatkozóan, idõszakonként egy alkalommal nyújthatja be az adott idõszakot követõ negyedik hónap utolsó napjáig az MVH kérelmezõ székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez. (2) Intézményfenntartó társulás esetében a gesztor, valamint a tagönkormányzatok közös támogatási kérelmét kizárólag a társulási megállapodás szerinti gesztor önkormányzat nyújthatja be. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell az adott idõszakra vonatkozó, a támogatott termékek beszerzését igazoló számlák másolati példányait és azok összesítõjét, amelynek minden számla vonatkozásában tartalmaznia

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kell a számlákon szereplõ, leszállított termékmennyiséget termékkategóriánkénti és korcsoportonkénti (óvodás/általános iskolai tanuló/gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanuló/szak-, illetve középiskolai tanuló) bontásban. Amennyiben a kérelmezõ a szállítóval, továbbá a szállító által elõállított termékek továbbértékesítését végzõ gazdálkodó szervezettel egyidejûleg kötött szállítási szerzõdést, úgy e szerzõdés másolati példányát is csatolni kell a kérelemhez. (4) A támogatási kérelem (1) bekezdésben meghatározott határidõn túli benyújtása esetén a közösségi rendelet 11. cikk (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra. (5) Az MVH támogatási kérelem benyújtásának napjától számított négy hónapon belül dönt, illetve teljesíti a kifizetést. (6) Az e rendeletnek megfelelõ támogatási kérelemrõl az MVH helyt adó határozatot hoz, amely tartalmazza az igénybe vehetõ támogatás összegét. A támogatás az MVH határozata alapján az (5) bekezdés szerinti határidõn belül kerül átutalásra a kérelmezõ által – a Regisztrációs rendelet szerinti – ügyfélregisztrációs rendszerben megadott bankszámlaszámra. (7) Az MVH a hiányosan beküldött támogatási kérelmek tekintetében tizenöt napos határidõ tûzésével, egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. (8) Amennyiben a kérelmezõ a hiánypótlási felszólításnak határidõben nem tesz eleget, úgy az MVH a támogatási kérelmet annak tartalma alapján bírálja el.

8. § (1) Az általános iskolai tanulók ellátása esetén az iskolatej program lebonyolítása a közösségi rendelet szerinti támogatás összegéig közösségi forrásból, illetve ehhez kapcsolódóan a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésében meghatározott forrásból kerül finanszírozásra. (2) A közösségi támogatás forintban meghatározott értékének kiszámításakor a tejre és tejtermékekre vonatkozó mezõgazdasági átváltási árfolyam esetében alkalmazandó meghatározó ügyleti tények rögzítésérõl szóló, 1993. június 30-i 1756/1993/EGK bizottsági rendelet mellékletének megfelelõen az adott támogatási idõszakban annak a hónapnak a kezdõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett forint/euró középárfolyamot kell alapul venni, amely hónapban a szállítás megkezdõdött, illetve folytatódott. (3) Az iskolafenntartók székhelyük alapján az e rendelet 4–7. számú mellékletei szerint kerülnek az igényelhetõ támogatási mérték tekintetében besorolásra. A támogatási kategóriákba való besorolás a fenntartó székhelye szerinti

12541

önkormányzatnak a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 4. számú melléklete szerinti jövedelemdifferenciálódás mérséklésében év végén elfoglalt pozíciója, valamint 2004–2005. évi önhibáján kívüli hátrányos helyzete figyelembevételével történt. (4) A megyei önkormányzatok, országos kisebbségi önkormányzatok, gesztor települési önkormányzatok, alapítványok, illetve egyházak fenntartásában mûködõ iskolák esetében a jelen rendelet 4–7. számú mellékletei szerinti besorolás alapja a közoktatási intézmény székhelye. (5) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 4. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a tejtermékek nettó vételárának száz százaléka. (6) Gyógypedagógiai tantervû oktatásban részt vevõ általános iskolai tanulók, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényû tanulók esetében igényelhetõ támogatás a tejtermékek nettó vételárának száz százaléka. (7) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 5. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a közösségi rendelet szerinti támogatás, valamint a közösségi rendelet szerinti támogatás és a nettó vételár különbözetének ötven százaléka. (8) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 6. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a közösségi rendelet szerinti támogatás, valamint a közösségi rendelet szerinti támogatás és a nettó vételár különbözetének huszonöt százaléka. (9) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 7. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a közösségi rendelet szerinti támogatás, valamint a közösségi rendelet szerinti támogatás és a nettó vételár különbözetének tíz százaléka. (10) E rendelet alkalmazásában a támogatás alapja a szerzõdés szerinti áfával csökkentett nettó vételár, de legfeljebb a) a közösségi rendelet szerinti I. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást igénylõ termékek esetében 18 Ft/dl, b) a közösségi rendelet szerinti I. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást nem igénylõ termékek esetében 16 Ft/dl, c) a közösségi rendelet szerinti III. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást igénylõ termékek esetében 15 Ft/dl, d) a közösségi rendelet szerinti III. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást nem igénylõ termékek esetében 13 Ft/dl,

12542

MAGYAR KÖZLÖNY

e) a közösségi rendelet szerinti V. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást igénylõ termékek esetében 11 Ft/dl, f) a közösségi rendelet szerinti V. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást nem igénylõ termékek esetében 9 Ft/dl, g) a közösségi rendelet szerinti VIII. kategóriájú termékek esetében 800 Ft/kg.

9. § Az óvodások és a középiskolai tanulók ellátása esetén az iskolatej program lebonyolítása során a közösségi rendeletben meghirdetett közösségi támogatás mértékéig igényelhetõ támogatás.

2006/158. szám

zõ nem jogosult az érintett közoktatási intézmény esetében igényelhetõ támogatás igénybevételére. (4) Amennyiben az átutalást követõ utóellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmezõ, illetve a közoktatási intézmény nem teljesítette a rendeletben foglaltakat – különös tekintettel a közoktatási intézmény naprakész nyilvántartási kötelezettségére –, akkor az érintett közoktatási intézmény esetében a támogatás a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül. (5) A kérelmezõ a támogatási kérelem benyújtását követõ öt évig köteles megõrizni és ellenõrzés esetén az MVH rendelkezésére bocsátani az 5. § szerint megkötött szerzõdését, valamint az összes, a kiszállításokat és az elszámolásokat alátámasztó bizonylatot.

10. § (1) Az MVH a közoktatási intézményben, a kérelmezõnél, illetve a szállítónál és annak alvállalkozójánál helyszíni ellenõrzést végezhet. (2) A közoktatási intézmény köteles naprakész nyilvántartást vezetni az intézménybe felvett tanulók, illetve óvodások, valamint az adott tanítási, illetve foglalkozási napon jelen lévõ tanulók, illetve óvodások számáról és a kiosztott tejtermékek mennyiségérõl a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kategóriánkénti részletezésben. A közoktatási intézmény köteles a nyilvántartást az adott támogatási idõszak lejártát követõ öt évig megõrizni és ellenõrzés esetén azt az MVH rendelkezésére bocsátani. (3) Amennyiben a támogatás átutalását megelõzõ ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmezõ, illetve a közoktatási intézmény nem teljesítette a rendeletben foglaltakat – különös tekintettel a közoktatási intézmény naprakész nyilvántartási kötelezettségére –, akkor a kérelme-

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) A 2006. évi iskolatej program második félévének szabályozásáról szóló 60/2006. (VIII. 18.) FVM rendelet 2006. december 31-én hatályát veszti. (3) E rendelet az iskolai tanulók tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2000. december 11-i 2707/2000/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12543

1. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez MVH MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENėRZÉSI RENDSZER Jóváhagyási kérelem a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet szerinti részvételhez – FĘlap

Benyújtás helye: MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területileg illetékes megyei kirendeltsége

P. H.

B…

(A jóváhagyási kérelmet kizárólag postai úton lehet benyújtani. A jóváhagyási kérelmet géppel vagy nyomtatott nagybetĦvel kell kitölteni!) 1. Ügyfél-azonosítási információ Ügyfél-regisztrációs szám:

2. KérelmezĘ adatai ElĘtag: Név: Utótag:

3. Kapcsolattartási információ Név: Helység:

Irányítószám: Telefonszám: Fax: E-mail:

Postai cím: Telefonszám:

12544

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

4. Az intézményfenntartó típusa (a megfelelĘ részt kérjük megjelölni): települési önkormányzat megyei önkormányzat országos kisebbségi önkormányzat gesztor önkormányzat, ez esetben kérjük a társulás tagjainak nevét az alábbiakban megadni:

alapítvány egyházközség egyéb, éspedig:

5. Az intézményfenntartó az ellátást (a megfelelĘ részt kérjük megjelölni): Ƒ az óvodai nevelésben részt vevĘ gyermekek részére biztosítja; Ƒ a közoktatásban részt vevĘ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelĘ korosztályú tanulói részére biztosítja; Ƒ a közoktatásban részt vevĘ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelĘ korosztályú, gyógypedagógiai tantervĦ oktatásban részt vevĘ általános iskolai tanulók, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényĦ tanulói részére biztosítja; Ƒ szakiskolai, illetve középiskolai tanulók részére biztosítja.

6. Nyilatkozatok 1 Kijelentem, hogy a támogatott tejtermékeknek a kedvezményezettek részére történĘ kiosztásáért felelĘsséget vállalok. 2. Kijelentem, hogy a tejtermékeket csak azon intézmény(ek) általános iskolai tanulóinak, szakiskolai vagy középiskolai tanulóinak, illetve óvodai nevelésben részesülĘ gyermekek részére biztosítom, aki(k) tekintetében a támogatást közvetve vagy közvetlenül kérelmezem. 3. Kijelentem, hogy a támogatott tejtermékeket ételek elkészítéséhez nem használom fel, illetve biztosítom, hogy a fenntartott intézmények sem használják fel ilyen célra. 4. Kijelentem, hogy olyan – szállítólevelekkel, számlákkal és egyéb bizonylatokkal alátámasztott – nyilvántartást vezetek, amely tartalmazza legalább a támogatott termék szállítóját, a leszállított termékmennyiséget termékkategóriánkénti és korcsoportonkénti (óvodás/általános iskolai tanuló/gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanuló/szak-, illetve középiskolai tanuló) bontásban, valamint az intézménybe felvett tanulók, óvodások számát (havi lebontásban), illetve az adott tanítási/foglalkozási napon jelenlévĘ tanulók/óvodások számát és a kiosztott tejtermékek kategóriánkénti mennyiségét (intézményenként).

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12545

5. Kijelentem, hogy az MVH vagy más illetékes ellenĘrzĘ szervezet felszólítására rendelkezésre bocsátom mindazon igazoló dokumentumokat, melyek a kifizetett támogatásra való jogosultságomat bizonyítják (nyilvántartás, szállítólevelek, számlák és egyéb bizonylatok). 6. Kijelentem, hogy haladéktalanul az MVH tudomására hozok mindennemĦ, a jóváhagyási kérelemben szereplĘ adatokkal kapcsolatos változást, a változástól számított 15 napon belül. 7. Kijelentem, hogy megĘrzöm a fent említett dokumentációt a szóban forgó év végétĘl számított ötödik év végéig. 8. Hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi EllenĘrzési Hivatal, a Vám- és PénzügyĘrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító FĘigazgatóság, az MVH, illetve ezek szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adatokat felhasználják. 9. Alulírott büntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a jóváhagyási kérelemben és a mellékletben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek.

7. Kitöltési dátum és aláírás Helység:

Dátum: .

.

.

Aláírás:

MVH MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENėRZÉSI RENDSZER Jóváhagyási kérelem az iskolatej programban való részvételhez – Betétlap

Benyújtás helye: MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területileg illetékes megyei kirendeltsége

B

1. Ügyfél-azonosítási információ Ügyfél-regisztrációs szám:

P. H.

12546

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

2. KérelmezĘ által fenntartott azon oktatási/nevelési intézmény(ek) neve és OM azonosító száma, amely(ek)ben a kérelmezĘ biztosítja az iskolatej-ellátást Név:

OM azonosító szám:

3. Kitöltési dátum és aláírás Helység: Aláírás:

Dátum:

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12547

2/a. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez

gény (1,5 – 1,8 m/m% közötti zsírtartalommal) tejre vonatkozó elõírásnak kell megfelelni.

A) Az iskolatej programban forgalmazható hõkezelt fogyasztói tejféleség, illetve hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleség minõségi elõírásai

3.1. Fogyaszthatósági határidõ A MÉ, illetve a 853/2004/EK rendelet elõírásainak megfelelõen, a csomagoláson feltüntetett ideig, a tárolási elõírások betartásával.

1. A termék meghatározása Az iskolatej olyan hõkezelt fogyasztói tejféleség, amely megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ), illetve az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendeletének (a továbbiakban: 853/2004/EK) rendelet elõírásainak megfelel, és azt a) a közoktatásban részt vevõ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelõ korosztályú tanulói részére támogatások igénybevételével térítésmentesen vagy kedvezményes áron hoznak forgalomba; b) az óvodákban, illetve a középiskolákban, a Bizottság 2707/2000/EK rendeletében meghatározott közösségi támogatással csökkentett áron hoznak forgalomba. 2. Felhasználható anyagok Az iskolatej gyártásához kizárólag a MÉ idevonatkozó elõírásainak, illetve a 853/2004/EK rendeletnek megfelelõ tehéntej használható fel. A termék gyártásához csak a kötelezõ érvényû elõírásoknak (MÉ, a hatályos vonatkozó jogszabályok, szabványok) megfelelõ anyagok használhatók fel. A hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleségek gyártásához tej, ízesítõanyagok, továbbá szükség szerint egyéb élelmiszerek, aromák, színezékek, egyéb adalékanyagok (kakaópor, répacukor és/vagy izoszörp, valamint üledékmentességet biztosító stabilizálószerek) használhatók fel úgy, hogy a termék tejhányada legalább kilencven tömegszázalék legyen. 3. Minõségi követelmények A termék minõségi jellemzõinek meg kell felelnie a MÉ hatályos elõírásainak, amelyre a termék hõkezelésének módjától függõen a – MÉ 2–51–/02/11 Pasztõrözött tej, – MÉ 2–52–/02/12 Magas hõmérsékleten pasztõrözött, illetve hõkezelt tej, – MÉ 2–52–/02/13 Ultramagas hõmérsékleten hõkezelt, más néven UHT tej, – MÉ 2–51–/02/15 Ízesített tej készítmények [kivétel, hogy az ízesítés elõtti tejhányad legalább 90 (m/m) legyen] követelményeinek, a mikrobiológiai határértékekre a 853/2004/EK rendelet elõírásait kell alkalmazni. – MÉ 3–2–1/2004. A nyerstej árkonzekvens minõsítésének vizsgálati módszerei. A termék zsírtartalmára vonatkozóan a MÉ 2.4. pontja szerinti zsíros (legalább 3,5 m/m% zsírtartalommal) vagy félzsíros (2,8 + 0,1 m/m% zsírtartalommal) vagy zsírsze-

4. A gyártási folyamat fõbb irányelvei 4.1. Technológia – A hõkezelt fogyasztói tejféleségnek megfelelõ iskolatej a 2. pontban elõírt minõségû nyers tehéntejbõl állítható elõ úgy, hogy a tejet tisztítják, zsírtartalmát beállítják, szükség szerint homogénezik, megfelelõ módon hõkezelik, tárolási hõmérsékletre hûtik és csomagolják. – A hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleségek a fentiekben leírt tejbõl a termékféleségre jellemzõ érzékszervi tulajdonságokat biztosító anyagok (ízesítõanyagok, édesítõszerek, aromák, színezékek, stabilizátorok és emulgeálószerek) bekeverése után – esetleg homogénezve – pasztõrözve, magas hõmérsékleten hõkezelve, ultramagas hõmérsékleten hõkezelve, majd azt követõen a tárolási hõmérsékletre hûtve és csomagolva állítható elõ. 4.2. Csomagolás és jelölés Az iskolatej program keretében kiosztásra kerülõ termékek tekintetében az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet és a 853/2004/EK rendelet elõírásai az irányadóak. 4.3. Általános szállítási és tárolási követelmények Szállításnál általános követelmény a napi rendszerességû szállítás. Ez az ellátott közintézmény helyi adottságainak, valamint a kiszállított termék tárolási követelményeinek függvényében módosulhat, igazodva a közoktatási intézmény infrastrukturális feltételeihez, valamint a szállító logisztikai és disztribúciós lehetõségeihez. 4.3.1. Szállítási és tárolási követelmények a 853/2004/EK rendelet szerint pasztõrözött, illetve a MÉ 2–52–/02/12. pontja szerint magas hõmérsékleten pasztõrözött, illetve hõkezelt tej, illetve hõkezelt ízesített tejféleségek esetében: A hûtést igénylõ iskolatejet, illetve ízesített tejkészítményt úgy kell szállítani, hogy hõmérsékletük a szállítás teljes idõtartama alatt nem haladhatja meg a +6 °C-os hõmérsékletet. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek nincs megfelelõ kapacitásuk a beérkezõ hûtve tárolást igénylõ iskolatej vagy ízesített tejkészítmény hûtve tárolására, gondoskodniuk kell arról, hogy a termékeket a szállítást követõ két órán belül a tanulók, illetve középiskolások, óvodások elfogyasszák. Annak az intézménynek, amely nem rendelkezik a hûtést igénylõ el nem fogyasztott termékek hûtve tárolásának feltételeivel, a kiszállítástól számított maximum három órán belül gondoskodnia kell a megmaradt tejmennyiség elõírásszerû megsemmisítésérõl. A fel nem használt is-

12548

MAGYAR KÖZLÖNY

kolatej gyártó üzembe történõ visszaszállítása nem engedélyezett. Azokban az intézményekben, ahol az elõírásoknak megfelelõ hûtve tárolás feltételei biztosítottak, ott a termék a csomagoláson feltüntetett fogyaszthatósági határidõig tárolható és felhasználható. Az ultramagas hõmérsékleten hõkezelt termékek szobahõmérsékleten, a termék csomagolásán feltüntetett minõségmegõrzési határidõig tárolhatók. Nagyobb kiszerelési egységû termék (ún. lédig termék) kiosztását úgy kell végezni, hogy a termékben minõségi romlás ne következzék be. B) Az iskolatej programban forgalmazható ömlesztett sajt minõségi elõírásai 1. A termék meghatározása Az iskolai célú felhasználásra készült ömlesztett sajtnak meg kell felelnie a MÉ 2–51/09. számú irányelvének 9.4. pontja szerinti, nem ízesített, félzsíros vagy zsíros ömlesztett sajtra vonatkozó elõírásainak, és a zsírtartalom a sajt szárazanyagában legalább 40 százalék (m/m) kell legyen. A gyártáshoz kizárólag a 853/2004/EK rendeletnek megfelelõ tehéntej használható fel. A terméket a) a közoktatásban részt vevõ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelõ korosztályú tanulói részére támogatások igénybevételével térítésmentesen vagy kedvezményes áron hoznak forgalomba; b) az óvodákban, illetve a középiskolákban, a Bizottság 2707/2000/EK rendeletében meghatározott közösségi támogatással csökkentett áron hoznak forgalomba. 2. Felhasználható anyagok A termék gyártásához csak a kötelezõ érvényû elõírásoknak (MÉ, hatályos, vonatkozó jogszabályok, szabványok) megfelelõ anyagok használhatók fel, ízesíteni nem lehet. 3. Minõségi követelmények A termék minõségi követelményeinek meg kell felelniük a MÉ és a 853/2004/EK rendelet elõírásainak. 3.1. Fogyaszthatósági határidõ A MÉ elõírásainak megfelelõen.

2006/158. szám

4. A gyártási folyamat fõbb irányelvei 4.1. Technológia A termék homogenitását a gondosan aprított komponensek alapos, gépi úton való keverésével kell biztosítani. Az anyagkeverék megömlesztését – ömlesztõsók jelenlétében – legalább 70 °C hõmérsékleten 30 másodperces hõntartással vagy ennél nagyobb hõmérséklet-idõtartam kombináció alkalmazásával kell végezni. 4.2. Csomagolás A végtermék csomagolása forrón – 70–80 °C hõmérsékleten –, hígan folyó állapotban történhet, kivéve a lapka sajtokat. 4.3. Általános szállítási és tárolási követelmények Magas hõmérsékletû hõkezelés alkalmazása esetén a termék megfelelõ mikrobiológiai tisztaságát aszeptikus csomagolással kell megõrizni. Az ömlesztett sajtok tárolási körülményeinél a MÉ 2–51/09 irányelvének 9.3. pontjában foglaltakat kell szem elõtt tartani. Az ömlesztett sajtot 5–10 °C hõmérsékleten, 40–60% relatív páratartalom mellett célszerû tárolni. Azokban az intézményekben, ahol az elõírásoknak megfelelõ hûtve tárolás feltételei biztosítottak, ott a termék a csomagoláson feltüntetett fogyaszthatósági határidõig tárolható és felhasználható.

2/b. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez A kiszállított tejtermékek tejegyenértékei a) 1 liter kiszállított teljes vagy félzsíros vagy zsírszegény, a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet elõírásainak megfelelõ hõkezelt fogyasztói tejféleség, illetve hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleség 1 liter tej egyenértéknek felel meg. b) 1 kg kiszállított, a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet elõírásainak megfelelõ ömlesztett sajt 2,912 liter tej egyenértéknek felel meg.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12549

3. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez MVH MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENėRZÉSI RENDSZER Támogatási kérelem a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez – FĘlap

Benyújtás helye: MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területileg illetékes megyei kirendeltsége

P. H.

B…

(A támogatási kérelmet kizárólag postai úton lehet benyújtani. A támogatási kérelmet géppel vagy nyomtatott nagybetĦvel kell kitölteni!) 1. Ügyfél-azonosítási információ Ügyfél-regisztrációs szám:

2. KérelmezĘ adatai ElĘtag: Név: Utótag:

3. Kapcsolattartási információ Név: Helység:

Irányítószám: Telefonszám: Fax: E-mail:

Postai cím: Telefonszám:

12550

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

4. Az intézményfenntartó típusa (a megfelelĘ részt kérjük megjelölni): települési önkormányzat megyei önkormányzat országos kisebbségi önkormányzat gesztor önkormányzat, ez esetben kérjük a társulás tagjainak nevét az alábbiakban megadni:

alapítvány egyházközség egyéb, éspedig:

5. Az intézményfenntartó az ellátást (a megfelelĘ részt kérjük megjelölni): Ƒ az óvodai nevelésben részt vevĘ gyermekek részére biztosította; Ƒ a közoktatásban részt vevĘ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelĘ korosztályú tanulói részére biztosította; Ƒ a közoktatásban részt vevĘ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelĘ korosztályú, gyógypedagógiai tantervĦ oktatásban részt vevĘ általános iskolai tanulók, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényĦ tanulói részére biztosította; Ƒ szakiskolai, illetve középiskolai tanulók részére biztosította.

6. A támogatási idĘszak meghatározása (a megfelelĘ részt kérjük megjelölni): I. idĘszak (2007. január–március) II. idĘszak (2007. április–oktatási/nevelési intézmény nyári szünetének hivatalos kezdĘ napja) III. idĘszak (2007. szeptember–október) IV. idĘszak (2007. november–december)

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12551

7. Az iskolafenntartó által mĦködtetett általános iskola(k) adatai: A program keretében a(z) ............ idĘszakra vonatkozóan (jelölje meg a megfelelĘ idĘszakot!) az alább feltüntetett iskolá(k)ban iskolatej ellátásban részesülĘ általános iskolai tanulók átlaglétszáma: fĘ A programban részt vevĘ általános iskola(k) neve, OM azonosító száma, valamint a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja:

Általános iskola(k) neve

OM azonosító száma

II. idĘszak (április–nyári szünet kezdĘ napja) esetén a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja

8. Az iskolafenntartó által fenntartott, gyógypedagógiai tanterv alapján mĦködĘ, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényĦ tanulók ellátását biztosító általános iskola(k) adatai A program keretében a(z) ……… idĘszakra vonatkozóan (jelölje meg a megfelelĘ idĘszakot!) az alább feltüntetett iskolá(k)ban iskolatej ellátásban részesülĘ gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanulók átlaglétszáma: fĘ A programban részt vevĘ, gyógypedagógiai tanterv alapján mĦködĘ, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényĦ tanulók ellátását biztosító általános iskola(k) neve, OM azonosító száma, valamint a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja: Általános iskola(k) neve

OM azonosító száma

II. idĘszak (április–nyári szünet kezdĘ napja) esetén a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja

12552

Általános iskola(k) neve

MAGYAR KÖZLÖNY

OM azonosító száma

2006/158. szám

II. idĘszak (április–nyári szünet kezdĘ napja) esetén a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja

9. Az iskolafenntartó által mĦködtetett szak-, illetve középiskola(k) adatai A program keretében a(z) ……… idĘszakra vonatkozóan (jelölje meg a megfelelĘ idĘszakot!) az alább feltüntetett szak-, illetve középiskolá(k)ban iskolatej ellátásban részesülĘ tanulók átlaglétszáma: fĘ A programban részt vevĘ szak-, illetve középiskola(k) neve, OM azonosító száma, valamint a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja: Szak-, illetve középiskola(k) neve

OM azonosító száma

II. idĘszak (április–nyári szünet kezdĘ napja) esetén a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12553

10. Az óvodafenntartó által mĦködtetett óvoda(k) adatai A program keretében a(z) ……… idĘszakra vonatkozóan (jelölje meg a megfelelĘ idĘszakot!) az alább feltüntetett óvodá(k)ban iskolatej ellátásban részesülĘ óvodások átlaglétszáma: fĘ A programban részt vevĘ óvoda(k) neve, OM azonosító száma, valamint a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja: Óvoda(k) neve

OM azonosító száma

II. idĘszak (április–nyári szünet kezdĘ napja) esetén a nyári szünet hivatalos kezdĘ napja

12554

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

11. Kiszállított tejegyenérték mennyiség (kiszállított tejmennyiség + kiszállított ömlesztett sajtmennyiség tejegyenértékben) Óvodások részére kiszállított tejegyenérték mennyiség:

liter

Általános iskolások részére kiszállított tejegyenérték mennyiség:

liter

Gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanulók részére kiszállított tejegyenérték mennyiség:

liter

Szak-, illetve középiskolai tanulók részére kiszállított tejegyenérték mennyiség:

liter

Kiszállított tejegyenérték mennyiség összesen:

liter

12. Kiosztott tejegyenérték mennyiség (kiosztott tejmennyiség + kiosztott ömlesztett sajtmennyiség tejegyenértékben) Óvodások részére kiosztott tejegyenérték mennyiség:

liter

Általános iskolások részére kiosztott tejegyenérték mennyiség:

liter

Gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanulók részére kiosztott tejegyenérték mennyiség:

liter

Szak-, illetve középiskolai tanulók részére kiosztott tejegyenérték mennyiség:

liter

Kiosztott tejegyenérték mennyiség összesen:

liter

13. A kiosztott mennyiség alapján igényelt támogatás összege Óvodások ellátása esetében: Általános iskolai tanulók ellátása esetében: Gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanulók esetében: Szak-, illetve középiskolások ellátása esetében: Az igényelt támogatás összesen:

Ft ........................... azaz Ft ........................... azaz Ft ........................... azaz

forint

Ft ........................... azaz Ft ........................... azaz

forint

forint forint

forint

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12555

14. Csatolt dokumentumok Csatolt dokumentumok száma:

15. Nyilatkozatok 1. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi EllenĘrzési Hivatal, a Vám- és PénzügyĘrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító FĘigazgatóság, a MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, illetve ezek szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adatokat felhasználják. 2. Alulírott büntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor adó-, vám-, egészség-, nyugdíj- vagy társadalombiztosítási járulékhátralékkal, illetve lejárt köztartozással nem rendelkezem. 3. Alulírott büntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a támogatási kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek.

16. Mellékletek Az adott támogatási idĘszakra vonatkozó számlákon szereplĘ, leszállított termékmennyiség termékkategóriánkénti és korcsoportonkénti (óvodás/általános iskolai tanuló/gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanuló/szak-, illetve középiskolai tanuló) bontása 17. Kitöltési dátum és aláírás Helység:

Dátum: .

Aláírás:

.

.

12556

INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENėRZÉSI RENDSZER Támogatási kérelem a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez – Betétlap SzámlaösszesítĘ Benyújtandó a kitöltési útmutató szerinti hivatalhoz!

B

1 - Ügyfél-azonosítási információ Ügyfél-regisztrációs szám: ................................................

.............................................................................................................................................................................................................................................

2. SzámlaösszesítĘ Leszállított mennyiség Szám- Szál- Ter la- lítási mék szám idĘ- megszak nevezés

Liter/kg Általános iskola Óvoda

Normál Speciális tanterv tanterv

Számla szerinti nettó összeg (Ft)

Darab Szak-, illetve középiskola

A számlaösszesítĘ a szükséges példányszámokban másolható!

Óvoda

Normál Speciális tanterv tanterv

Szak-, illetve középiskola

Általános iskola Összesen

Óvoda

Normál Speciális tanterv tanterv

Szak-, illetve középiskola

Összesen

Dátum: ƑƑƑƑ. ƑƑ. ƑƑ.

2006/158. szám

3. Kitöltési dátum és aláírás Helység: ................................................ Aláírás: ..................................................

Általános iskola

MAGYAR KÖZLÖNY

Név:

Oldal: ƑƑ

2006/158. szám

INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENėRZÉSI RENDSZER Támogatási kérelem a 2007. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez – Betétlap SzámlaösszesítĘ megyei önkormányzatok országos kisebbségi önkormányzatok, gesztor önkormányzatok, alapítványok és egyházközségek részére Benyújtandó a kitöltési útmutató szerinti hivatalhoz!

B

1. Ügyfél-azonosítási információ Ügyfél-regisztrációs szám: ................................................ Név: ...............................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................

3. SzámlaösszesítĘ Leszállított mennyiség Szám- Szálla- lítási szám idĘszak

Ter mékmegnevezés

Liter/kg Általános iskola Óvoda

Normál Speciális tanterv tanterv

Számla szerinti nettó összeg (Ft)

Darab Szak-, illetve középiskola

4. Kitöltési dátum és aláírás Helység: ................................................ Aláírás: ..................................................

Általános iskola Óvoda

Normál Speciális tanterv tanterv

Szak-, illetve középiskola

Általános iskola Összesen

Óvoda

Normál Speciális tanterv tanterv

Szak-, illetve középiskola

Összesen

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Közoktatási intézmény Oktatási intézmény neve, székhelye:

Oldal: ƑƑ

Dátum: ƑƑƑƑ. ƑƑ. ƑƑ.

A számlaösszesítĘ a szükséges példányszámokban másolható!

12557

12558

MAGYAR KÖZLÖNY 4. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez

Sorszám

KSH szám

Település neve

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

1612441 0212548 0526718 0503595 1104428 1318573 1807214 0833385 1118139 1023241 1406080 1907302 0708925 1931307 0317686 0804880 0509362 0829407 1508776 0321944 0533093 0726824 1625265 0715176 1006345 0213329 0429595 0927641 0520482 0519664 1729665 2019512 1930526 2032081 1216425 0725283 0233279 1822725 0529814 0616197 1529975 1428714 1017987 1134227 1520303 1333561 1726125 0614252 1808873 1007241 0321148 1509353 0514331 0503771

ABÁDSZALÓK ABALIGET ABAÚJKÉR ABAÚJSZÁNTÓ ÁCS ACSA ACSÁD ACSALAG ÁCSTESZÉR ADÁCS ÁDÁND ADÁSZTEVEL ADONY ADORJÁNHÁZA ÁGASEGYHÁZA ÁGFALVA AGGTELEK AGYAGOSSZERGÉNY AJAK AKASZTÓ ALACSKA ALAP ALATTYÁN ALCSÚTDOBOZ ALDEBRÕ ALMAMELLÉK ALMÁSKAMARÁS ÁLMOSD ALSÓBERECKI ALSÓDOBSZA ALSÓNÁNA ALSÓNEMESAPÁTI ALSÓÖRS ALSÓPÁHOK ALSÓPETÉNY ALSÓSZENTIVÁN ALSÓSZENTMÁRTON ALSÓÚJLAK ALSÓVADÁSZ AMBRÓZFALVA ANARCS ANDOCS ANDORNAKTÁLYA ANNAVÖLGY APAGY APAJ APARHANT APÁTFALVA APÁTISTVÁNFALVA APC APOSTAG ARANYOSAPÁTI ARLÓ ARNÓT

Sorszám

KSH szám

55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111

0503823 0619062 0610339 0826921 0504233 1316188 1006503 1016090 1732735 0205403 1430474 1428316 0815042 0310180 0327234 0920011 2030368 0828769 1129212 1817020 1116744 1129355 2004738 0915167 1923746 0708730 1929513 1925991 1930410 1125229 1922813 0805944 1122381 1924129 0629106 0203975 0518184 0522521 1213657 0623676 1011527 1427377 1912238 1419460 1420729 1929461 1905148 1407375 2026462 1416601 1421324 1526958 0313408 1805102 0325937 1515963 1131422

2006/158. szám Település neve

ÁROKTÕ ÁRPÁDHALOM ÁSOTTHALOM ÁSVÁNYRÁRÓ ASZALÓ ASZÓD ÁTÁNY ATKÁR ATTALA BABARC BABÓCSA BÁBONYMEGYER BABÓT BÁCSBOKOD BÁCSBORSÓD BAGAMÉR BAGOD BÁGYOGSZOVÁT BAJ BAJÁNSENYE BAJNA BAJÓT BAK BAKONSZEG BAKONYBÉL BAKONYCSERNYE BAKONYJÁKÓ BAKONYNÁNA BAKONYOSZLOP BAKONYSÁRKÁNY BAKONYSZENTKIRÁLY BAKONYSZENTLÁSZLÓ BAKONYSZOMBATHELY BAKONYTAMÁSI BAKS BAKSA BAKTAKÉK BALAJT BALASSAGYARMAT BALÁSTYA BALATON BALATONBERÉNY BALATONEDERICS BALATONENDRÉD BALATONFENYVES BALATONFÕKAJÁR BALATONKENESE BALATONKERESZTÚR BALATONMAGYARÓD BALATONSZABADI BALATONSZENTGYÖRGY BALKÁNY BALLÓSZÖG BALOGUNYOM BALOTASZÁLLÁS BALSA BANA

2006/158. szám Sorszám

KSH szám

112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168

0525159 2008439 0521953 0224378 1526480 0708581 0926693 0224749 0806196 1432799 1403735 1220048 1711712 1728909 1708864 0303656 1233534 1502990 0418102 0311961 2024864 2018698 1212016 2018360 1420710 0933446 0506929 0426189 0402680 1004400 1033260 0810588 1417127 2009168 0419390 0708466 1525441 1325098 1232911 1520677 0918467 1634005 0912788 1209034 0216461 1507472 1318777 0526356 1430119 1513639 1027517 0716346 1521227 0829805 0810560 0213310 0919956

MAGYAR KÖZLÖNY Település neve

BÁNHORVÁTI BÁNOKSZENTGYÖRGY BÁNRÉVE BÁR BARABÁS BARACSKA BÁRÁND BARANYAJENÕ BARBACS BARCS BÁRDUDVARNOK BÁRNA BÁTA BÁTAAPÁTI BÁTASZÉK BÁTMONOSTOR BÁTONYTERENYE BÁTORLIGET BATTONYA BÁTYA BATYK BÁZAKERETTYE BECSKE BECSVÖLGYE BEDEGKÉR BEDÕ BEKECS BÉKÉSSÁMSON BÉKÉSSZENTANDRÁS BEKÖLCE BÉLAPÁTFALVA BELED BELEG BELEZNA BÉLMEGYER BELOIANNISZ BENK BÉNYE BÉR BEREGSURÁNY BEREKBÖSZÖRMÉNY BEREKFÜRDÕ BERETTYÓÚJFALU BERKENYE BERKESD BERKESZ BERNECEBARÁTI BERZÉK BERZENCE BESENYÕD BESENYÕTELEK BESNYÕ BESZTEREC BEZENYE BEZI BICSÉRD BIHARKERESZTES

Sorszám

KSH szám

169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225

0924828 0929887 0429610 0204899 1502945 1829203 2017543 1022354 0308305 0934102 0718254 1410506 0523737 0530784 0533808 0514401 0505926 0525195 0232151 0221892 1703425 0804367 0914137 1003452 0514474 0508396 1418120 1706497 1714818 0206725 0319327 2010056 0530669 0516124 0506707 0505315 0530207 0516799 1209894 1930252 1522239 1805476 1811651 1511299 1706558 0833950 0806619 0815501 0413471 2020613 0332823 1519707 1214234 1417358 0527890 0223162 1002963

12559 Település neve

BIHARNAGYBAJOM BIHARTORDA BIHARUGRA BIKAL BIRI BOBA BOCFÖLDE BOCONÁD BOCSA BOCSKAIKERT BODAJK BODROG BODROGHALOM BODROGKERESZTÚR BODROGKISFALUD BODROGOLASZI BÓDVASZILAS BOGÁCS BOGÁD BOGÁDMINDSZENT BOGYISZLÓ BOGYOSZLÓ BOJT BOLDOG BOLDOGKÕVÁRALJA BOLDVA BOLHO BONYHÁD BONYHÁDVARASD BORJÁD BOROTA BORSFA BORSODBÓTA BORSODGESZT BORSODIVÁNKA BORSODNÁDASD BORSODSZENTGYÖRGY BORSODSZIRÁK BORSOSBERÉNY BORZAVÁR BOTPALÁD BÕ BÖGÖT BÖKÖNY BÖLCSKE BÕNY BÖRCS BÕSÁRKÁNY BUCSA BUCSUSZENTLÁSZLÓ BUGAC BUJ BUJÁK BUZSÁK BÜKKARANYOS BÜKKÖSD BÜKKSZÉK

12560

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246. 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282

1010621 0508022 0532887 0713152 1509681 1827094 1203665 1622938 0503939 1719284 0815954 0431334 0730544 1930924 1512928 1916072 1803911 0705360 0602121 0420455 0605379 1016841 0219901 0622293 0808563 1529416 1116416 1509715 0326471 0316373 1230270 1526107 1819488 1812724 1305184 1823816 1530641 1524095 1526851 0312344 1809070 0508493 1613170 1812140 0506974 1222594 1605795 0528459 2007135 2002583 1931699 1318476 1711998 0315699 1730094 1826064 0505333

Település neve

BÜKKSZENTERZSÉBET BÜKKSZENTKERESZT BÜKKZSÉRC CECE CÉGÉNYDÁNYÁD CELLDÖMÖLK CERED CIBAKHÁZA CIGÁND CIKÓ CIRÁK CSABACSÜD CSABDI CSABRENDEK CSAHOLC CSAJÁG CSÁKÁNYDOROSZLÓ CSÁKBERÉNY CSANÁDALBERTI CSANÁDAPÁCA CSANÁDPALOTA CSÁNY CSÁNYOSZRÓ CSANYTELEK CSAPOD CSARODA CSÁSZÁR CSÁSZLÓ CSÁTALJA CSÁVOLY CSÉCSE CSEGÖLD CSEHI CSEHIMINDSZENT CSEMÕ CSEMPESZKOPÁCS CSENGER CSENGERSIMA CSENGERÚJFALU CSENGÕD CSÉNYE CSENYÉTE CSÉPA CSEPREG CSERÉPFALU CSERHÁTSURÁNY CSERKESZÕLÕ CSERNELY CSERSZEGTOMAJ CSESZTREG CSETÉNY CSÉVHARASZT CSIBRÁK CSIKÉRIA CSIKÓSTÕTTÕS CSIPKEREK CSOBÁD

2006/158. szám

Sorszám

KSH szám

Település neve

283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339

0520774 0721908 1405971 0514289 1118926 0312025 1333118 2031149 1902185 0709779 0804039 1932878 1932814 0912450 1424314 2029364 1822390 0706734 1326985 1421315 1917172 1133163 1122910 1729230 1431352 0821865 0914678 0310533 1724989 0504686 0732753 1212511 1309973 1517756 0207773 0905573 0607834 0624077 1206743 0232373 0433190 0630535 0525690 0613383 0424031 0422132 1707685 1514508 1304808 1007515 1030261 1224439 1702565 1503647 0821917 0217419 0228608

CSOBAJ CSÓKAKÕ CSOKONYAVISONTA CSOKVAOMÁNY CSOLNOK CSÓLYOSPÁLOS CSOMÁD CSONKAHEGYHÁT CSOPAK CSÓR CSORNA CSÓT CSÖGLE CSÖKMÕ CSÖKÖLY CSÖMÖDÉR CSÖNGE CSÕSZ CSÕVÁR CSURGÓ DABRONC DAD DÁG DALMAND DARÁNY DARNÓZSELI DARVAS DÁVOD DECS DÉDESTAPOLCSÁNY DÉG DEJTÁR DÉLEGYHÁZA DEMECSER DENCSHÁZA DERECSKE DEREKEGYHÁZ DESZK DIÓSJENÕ DIÓSVISZLÓ DOBOZ DÓC DOMAHÁZA DOMASZÉK DOMBEGYHÁZ DOMBIRATOS DOMBÓVÁR DOMBRÁD DOMONY DOMOSZLÓ DORMÁND DOROGHÁZA DÖBRÖKÖZ DÖGE DÕR DRÁVAFOK DRÁVASZABOLCS

2006/158. szám Sorszám

KSH szám

340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396

0221698 1208156 1902936 1133835 0321069 0312566 0821078 0209186 0311606 1709539 0815875 0810454 0314766 0307612 0304109 0816708 1017181 1204251 0409432 1324518 0510728 0228918 1012821 1026019 1016610 1002981 1013648 2033428 1828796 0820288 0915741 1217659 0815237 1205980 0216498 1810232 1830429 1910445 0227401 1825946 0720358 0504677 0533048 1532328 1225496 0815033 0702802 0622992 1518528 1129638 0525326 0522503 1313480 1028556 1222655 0218704 1221795

MAGYAR KÖZLÖNY Település neve

DRÁVASZTÁRA DRÉGELYPALÁNK DUDAR DUNAALMÁS DUNAEGYHÁZA DUNAFALVA DUNASZEG DUNASZEKCSÕ DUNASZENTBENEDEK DUNASZENTGYÖRGY DUNASZENTPÁL DUNASZIGET DUNATETÉTLEN DUNAVECSE DUSNOK ÉCS ECSÉD ECSEG ECSEGFALVA ECSER EDELÉNY EGERÁG EGERBAKTA EGERBOCS EGERCSEHI EGERFARMOS EGERSZÓLÁT EGERVÁR EGERVÖLGY EGYED EGYEK EGYHÁZASDENGELEG EGYHÁZASFALU EGYHÁZASGERGE EGYHÁZASHARASZTI EGYHÁZASHETYE EGYHÁZASHOLLÓS EGYHÁZASKESZÕ EGYHÁZASKOZÁR EGYHÁZASRÁDÓC ELÕSZÁLLÁS EMÕD ENCS ENCSENCS ENDREFALVA ENESE ENYING EPERJES EPERJESRE EPÖL ERDÕBÉNYE ERDÕHORVÁTI ERDÕKERTES ERDÕKÖVESD ERDÕKÜRT ERDÕSMECSKE ERDÕTARCSA

Sorszám

KSH szám

397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453

1024235 1020118 1510852 1221582 0213499 0925469 2006178 1106664 1215370 1523250 0619974 1724192 1718980 0502741 0303230 0833996 0534272 1309122 1012432 1518971 0806956 0732203 0729939 1020747 0622646 0833251 0508174 1813587 0509742 0531723 0333598 1413985 1715820 0532762 1717914 1924369 1306035 1224323 2021476 0208819 1823287 0531671 0523533 1522415 0618999 0809885 0809487 2019187 0302149 0517932 0530483 0609210 0903258 0522123 0916993 0706114 0922150

12561 Település neve

ERDÕTELEK ERK ÉRPATAK ÉRSEKVADKERT ERZSÉBET ESZTÁR ESZTEREGNYE ETE ETES FÁBIÁNHÁZA FÁBIÁNSEBESTYÉN FÁCÁNKERT FADD FÁJ FAJSZ FARÁD FARKASLYUK FARMOS FEDÉMES FEHÉRGYARMAT FEHÉRTÓ FEHÉRVÁRCSURGÓ FELCSÚT FELDEBRÕ FELGYÕ FELPÉC FELSÕBERECKI FELSÕCSATÁR FELSÕDOBSZA FELSÕKELECSÉNY FELSÕLAJOS FELSÕMOCSOLÁD FELSÕNÁNA FELSÕNYÁRÁD FELSÕNYÉK FELSÕÖRS FELSÕPAKONY FELSÕPETÉNY FELSÕRAJK FELSÕSZENTMÁRTON FELSÕSZÖLNÖK FELSÕTELEKES FELSÕVADÁSZ FÉNYESLITKE FERENCSZÁLLÁS FERTÕD FERTÕENDRÉD FITYEHÁZ FOKTÕ FONY FORRÓ FÖLDEÁK FÖLDES FULÓKÉRCS FURTA FÜLE FÜLÖP

12562

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

454 455 456 457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510

0331468 0333622 0314058 1717950 0517109 0511378 1003276 0918175 1513727 0409511 0528307 0503744 2012991 1225663 1313295 1319503 1327128 1406451 0715750 0331848 2012946 0510904 0326383 1505801 1503629 0303577 1505670 0523719 1504613 2012089 1513000 1824183 1826152 0407393 0202857 1705731 1830942 0417394 0515608 1528893 1916717 0521564 0513134 1309441 0233233 1430571 0515936 0518643 0802060 0916568 0230438 1414599 1529443 2002097 0826860 1430960 0218315

Település neve

FÜLÖPHÁZA FÜLÖPJAKAB FÜLÖPSZÁLLÁS FÜRGED FÜZÉR FÜZÉRKOMLÓS FÜZESABONY GÁBORJÁN GACSÁLY GÁDOROS GAGYBÁTOR GAGYVENDÉGI GALAMBOK GALGAGUTA GALGAGYÖRK GALGAHÉVÍZ GALGAMÁCSA GAMÁS GÁNT GARA GARABONC GARADNA GÁTÉR GÁVAVENCSELLÕ GÉBERJÉN GÉDERLAK GÉGÉNY GELEJ GELÉNES GELSE GEMZSE GENCSAPÁTI GÉRCE GERENDÁS GERESDLAK GERJEN GERSEKARÁT GESZT GESZTELY GESZTERÉD GIC GIRINCS GOLOP GOMBA GÖDRE GÖLLE GÖNC GÖNCRUSZKA GÖNYÛ GÖRBEHÁZA GÖRCSÖNY GÖRGETEG GULÁCS GUTORFÖLDE GYARMAT GYÉKÉNYES GYÓD

Sorszám

KSH szám

511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567

0823843 0820400 1811943 1017534 1013338 1008323 1019123 1028088 0808721 1725539 0505069 1712326 0831316 0819309 0815653 1510126 0807481 0831787 1809724 1730359 1909520 0715918 1533774 2010269 0926170 0910393 0917473 1915361 0318759 0826790 0527942 0511226 0525104 0723427 1714164 0807649 0308350 1408837 0505847 1925566 0812308 1416726 0817905 1832188 1818032 0818403 0502468 1203993 0506655 0504604 0516780 0304093 0929391 0530137 0312937 1020242 1111891

2006/158. szám Település neve

GYÓRÓ GYÖMÖRE GYÖNGYÖSFALU GYÖNGYÖSHALÁSZ GYÖNGYÖSOROSZI GYÖNGYÖSPATA GYÖNGYÖSSOLYMOS GYÖNGYÖSTARJÁN GYÕRASSZONYFA GYÖRE GYÖRGYTARLÓ GYÖRKÖNY GYÕRSÁG GYÕRSÖVÉNYHÁZ GYÕRSZEMERE GYÕRTELEK GYÕRÚJBARÁT GYÕRÚJFALU GYÕRVÁR GYULAJ GYULAKESZI GYÚRÓ GYÜRE HAHÓT HAJDÚBAGOS HAJDÚHADHÁZ HAJDÚSZOVÁT HAJMÁSKÉR HAJÓS HALÁSZI HALMAJ HANGÁCS HANGONY HANTOS HARC HARKA HARKAKÖTÖNY HÁROMFA HARSÁNY HÁRSKÚT HÉDERVÁR HEDREHELY HEGYESHALOM HEGYFALU HEGYHÁTSZENTJAKAB HEGYKÕ HEGYMEG HÉHALOM HEJÕBÁBA HEJÕKERESZTÚR HEJÕPAPI HELVÉCIA HENCIDA HERCEGKÚT HERCEGSZÁNTÓ HERÉD HÉREG

2006/158. szám Sorszám

KSH szám

568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624

1923658 1309849 0524165 0519840 1409928 0207126 1014526 1010241 1004084 1313949 0511697 0525672 0227933 0804020 0233932 1513019 0531167 1233242 0327845 1419150 0229966 0521236 1004145 0904118 1816887 0906266 1820880 1726055 1216878 0433297 1525636 1411192 0525399 1427784 1811387 0820604 1509654 0308095 0508086 1332106 1426301 1229319 1704701 1010074 1421333 0732018 0831635 1831680 1727711 0505591 1813958 1415927 1517075 1507843 1622859 0526657 1517589

MAGYAR KÖZLÖNY Település neve

HEREND HERNÁD HERNÁDKAK HERNÁDVÉCSE HETES HETVEHELY HEVES HEVESARANYOS HEVESVEZEKÉNY HÉVÍZGYÖRK HIDASNÉMETI HIDVÉGARDÓ HÍMESHÁZA HIMOD HOBOL HODÁSZ HOLLÓHÁZA HOLLÓKÕ HOMOKMÉGY HOMOKSZENTGYÖRGY HOMORÚD HOMROGD HORT HORTOBÁGY HORVÁTZSIDÁNY HOSSZÚPÁLYI HOSSZÚPERESZTEG HÕGYÉSZ HUGYAG HUNYA IBRÁNY IGAL IGRICI IHAROSBERÉNY IKERVÁR IKRÉNY ILK IMREHEGY INÁNCS INÁRCS INKE IPOLYVECE IREGSZEMCSE ISTENMEZEJE ISTVÁNDI ISZKASZENTGYÖRGY IVÁN IVÁNC IZMÉNY IZSÓFALVA JÁK JÁKÓ JÁND JÁNKMAJTIS JÁNOSHIDA JÁRDÁNHÁZA JÁRMI

Sorszám

KSH szám

625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681

1917437 1622929 1615811 1617978 1623579 1624086 1625186 1311004 1622798 1621111 0308378 1623135 1513143 0715972 0806646 1208712 1417279 0812113 0721342 1714100 1702033 1332230 1032179 1829957 1208642 1531404 1406105 1527225 0306442 0716683 1804640 1919141 0404279 1502671 1405272 1914553 1015307 1433394 1409098 1718962 1406424 1914270 0828334 1005935 1405263 1208855 1226897 0521218 0424794 2018041 0530508 1330696 0330605 0311280 0506691 0513374 1104525

12563 Település neve

JÁSD JÁSZÁGÓ JÁSZBOLDOGHÁZA JÁSZDÓZSA JÁSZFELSÕSZENTGYÖRGY JÁSZIVÁNY JÁSZJÁKÓHALMA JÁSZKARAJENÕ JÁSZKISÉR JÁSZLADÁNY JÁSZSZENTLÁSZLÓ JÁSZTELEK JÉKE JENÕ JOBAHÁZA JOBBÁGYI JUTA KAJÁRPÉC KAJÁSZÓ KAJDACS KAKASD KAKUCS KÁL KÁLD KÁLLÓ KÁLLÓSEMJÉN KÁLMÁNCSA KÁLMÁNHÁZA KALOCSA KÁLOZ KÁM KAMOND KAMUT KÁNTORJÁNOSI KÁNYA KAPOLCS KÁPOLNA KAPOLY KAPOSFÕ KAPOSSZEKCSÕ KAPOSSZERDAHELY KÁPTALANFA KAPUVAR KARÁCSOND KARÁD KARANCSKESZI KARANCSSÁG KARCSA KARDOS KARMACS KAROS KARTAL KASKANTYÚ KATYMÁR KAZINCBARCIKA KÁZSMÁRK KECSKÉD

12564

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738

2032902 1528431 1514359 0327571 0512034 1519992 1322345 1812247 1813426 1912478 0210542 0505458 1607418 1809937 1110995 1925654 0412618 1231413 0529249 1129577 0403461 1619813 0403106 0208572 1721731 0431574 0814748 0702343 0532090 0220552 0712636 1519424 0822886 1424493 1717710 0833695 0522840 0528875 1018281 1528477 1930173 0915477 1333738 1012502 1305227 0514702 0328158 0631024 0512399 1625919 1509265 1512672 0626666 0608253 1102510 1332771 1722433

Település neve

KEHIDAKUSTÁNY KÉK KÉKCSE KELEBIA KELEMÉR KEMECSE KEMENCE KEMENESMAGASI KEMENESMIHÁLYFA KEMENESSZENTPÉTER KÉMES KENÉZLÕ KENGYEL KENYERI KERÉKTELEKI KERTA KERTÉSZSZIGET KESZEG KESZNYÉTEN KESZTÖLC KÉTEGYHÁZA KÉTPÓ KÉTSOPRONY KÉTÚJFALU KÉTY KEVERMES KIMLE KINCSESBÁNYA KIRÁLD KIRÁLYEGYHÁZA KISAPOSTAG KISAR KISBAJCS KISBÁRAPÁTI KISDOROG KISFALUD KISGYÕR KISHUTA KISKÖRE KISLÉTA KISLÕD KISMARJA KISMAROS KISNÁNA KISNÉMEDI KISSIKÁTOR KISSZÁLLÁS KISTELEK KISTOKAJ KISÚJSZÁLLÁS KISVÁRDA KISVARSÁNY KISZOMBOR KLÁRAFALVA KOCS KOCSÉR KOCSOLA

Sorszám

KSH szám

739 740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795

1507445 0917455 1930182 0902167 0226408 0516559 1527146 1023995 0532498 0925964 0806895 0824633 1327687 1324679 1523728 0528547 0206336 1516665 1710463 0217899 1014535 1107630 1523612 0313806 1813532 0526602 1415510 0410764 1332975 0908943 1816832 1820109 1418148 0406804 1611235 1923454 0215538 0519576 0305856 0416045 0306044 0307728 0329027 1622567 1623171 0331918 0331893 1632504 1720507 0511819 2019479 1428857 0614410 1916142 1428291 0520844 1416258

2006/158. szám Település neve

KOCSORD KOKAD KOLONTÁR KOMÁDI KOMLÓ KOMLÓSKA KOMORÓ KOMPOLT KONDÓ KONYÁR KÓPHÁZA KORONCÓ KOSD KÓSPALLAG KÓTAJ KOVÁCSVÁGÁS KOZÁRMISLENY KÖLCSE KÖLESD KÖLKED KÖMLÕ KÖMLÕD KÖMÖRÕ KÖMPÖC KÖRMEND KÖRÖM KÕRÖSHEGY KÖRÖSNAGYHARSÁNY KÕRÖSTETÉTLEN KÖRÖSSZEGAPÁTI KÕSZEG KÕSZEGSZERDAHELY KÖTCSE KÖTEGYÁN KÕTELEK KÕVÁGÓÖRS KÕVÁGÓSZÕLÕS KRASZNOKVAJDA KUNADACS KUNÁGOTA KUNBAJA KUNBARACS KUNFEHÉRTÓ KUNHEGYES KUNMADARAS KUNPESZÉR KUNSZÁLLÁS KUNSZENTMÁRTON KURD KURITYÁN KUSTÁNSZEG KUTAS KÜBEKHÁZA KÜLSÕVAT LÁBOD LÁCACSÉKE LAD

2006/158. szám Sorszám

KSH szám

796 797 798 799 800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836 837 838 839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849 850

0305786 0515857 0306202 1411040 1521290 0804376 1125487 0833668 0511660 0503531 1724411 2012575 0707269 1921962 1917871 0905768 2012122 1322682 0819239 1530979 0217604 0222974 1204871 1918856 1526091 1309140 0719114 2028167 1905087 0421209 1507995 1220190 1202778 0503902 1729337 1516629 0727678 1410427 0427906 0225177 0605962 0229753 1226967 1926374 0903683 1706017 1803221 0205412 1232407 0222600 0227863 1304394 0519600 1027696 0527395

MAGYAR KÖZLÖNY Település neve

LADÁNYBENE LAK LAKITELEK LAKÓCSA LASKOD LÁZI LEÁNYVÁR LÉBÉNY LEGYESBÉNYE LÉH LENGYEL LENTI LEPSÉNY LESENCEISTVÁND LESENCETOMAJ LÉTAVÉRTES LETENYE LETKÉS LEVÉL LEVELEK LIGET LIPPÓ LITKE LÓKÚT LÓNYA LÓRÉV LOVASBERÉNY LOVÁSZI LOVÁSZPATONA LÖKÖSHÁZA LÖVÕPETRI LUCFALVA LUDÁNYHALÁSZI MÁD MADOCSA MAGY MAGYARALMÁS MAGYARATÁD MAGYARBÁNHEGYES MAGYARBOLY MAGYARCSANÁD MAGYAREGREGY MAGYARGÉC MAGYARGENCS MAGYARHOMOROG MAGYARKESZI MAGYARLAK MAGYARMECSKE MAGYARNÁNDOR MAGYARSZÉK MAJS MAKÁD MAKKOSHOTYKA MAKLÁR MÁLYI

Sorszám

KSH szám

851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861 862 863 864 865 866 867 868 869 870 871 872 873 874 875 876 877 878 879 880 881 882 883 884 885 886 887 888 889 890 891 892 893 894 895 896 897 898 899 900 901 902 903 904 905

0514915 1517826 0723490 1418500 1122637 0812283 0214483 1304570 1519655 1533224 0610515 0625733 0704659 1518874 1019965 1220075 1219372 1224332 1029045 1204330 1233525 1230100 0215051 0233756 0827359 0420765 0430128 1730562 0521768 0423931 1529799 0316018 1303692 0525618 1507463 1423630 1630234 1416106 0513833 1430854 0404206 0411873 0511323 0705689 0430322 0519433 1532656 1923560 0518379 0511749 0812812 0918847 1025089 0706576 0729036

12565 Település neve

MÁLYINKA MÁNDOK MÁNY MARCALI MÁRIAHALOM MÁRIAKÁLNOK MÁRIAKÉMÉND MÁRIANOSZTRA MÁRIAPÓCS MÁROKPAPI MAROSLELE MÁRTÉLY MARTONVÁSÁR MÁTÉSZALKA MÁTRABALLA MÁTRAMINDSZENT MÁTRANOVÁK MÁTRASZELE MÁTRASZENTIMRE MÁTRASZÕLÕS MÁTRATERENYE MÁTRAVEREBÉLY MATTY MÁZA MECSÉR MEDGYESBODZÁS MEDGYESEGYHÁZA MEDINA MEGYASZÓ MÉHKERÉK MÉHTELEK MÉLYKÚT MENDE MÉRA MÉRK MERNYE MESTERSZÁLLÁS MESZTEGNYÕ MEZÕCSÁT MEZÕCSOKONYA MEZÕGYÁN MEZÕHEGYES MEZÕKERESZTES MEZÕKOMÁROM MEZÕKOVÁCSHÁZA MEZÕKÖVESD MEZÕLADÁNY MEZÕLAK MEZÕNAGYMIHÁLY MEZÕNYÁRÁD MEZÕÖRS MEZÕSAS MEZÕSZEMERE MEZÕSZENTGYÖRGY MEZÕSZILAS

12566

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

906 907 908 909 910 911 912 913 914 915 916 917 918 919 920 921 922 923 924 925 926 927 928 929 930 931 932 933 934 935 936 937 938 939 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949 950 951 952 953 954 955 956 957 958 959 960 961 962

1031662 0503443 2027526 2002130 1213222 1904668 0821980 1420905 1324466 0924217 1031282 0524253 1830599 1531750 0621555 0216285 0330632 0530456 1126930 1128255 1227915 2021014 0507825 1924040 0925894 1720701 0604349 0802556 1431343 0229540 1707029 0521546 0502158 2025210 2033987 0411989 1519211 1806716 0713903 0928103 1415909 1923551 1927979 1504710 1417941 1421652 0426028 0325955 0529188 1216391 1429063 1421449 1314775 0802495 1522743 1521485 0233899

Település neve

MEZÕTÁRKÁNY MEZÕZOMBOR MIHÁLD MIHÁLYFA MIHÁLYGERGE MIHÁLYHÁZA MIHÁLYI MIKE MIKEBUDA MIKEPÉRCS MIKÓFALVA MIKÓHÁZA MIKOSSZÉPLAK MILOTA MINDSZENT MINDSZENTGODISA MISKE MISKOLC MOCSA MOGYORÓSBÁNYA MOHORA MOLNÁRI MONOK MONOSTORAPÁTI MONOSTORPÁLYI MÓRÁGY MÓRAHALOM MÓRICHIDA MOSDÓS MOZSGÓ MUCSI MÚCSONY MUHI MURAKERESZTÚR MURASZEMENYE MURONY NÁBRÁD NÁDASD NÁDASDLADÁNY NÁDUDVAR NÁGOCS NAGYACSÁD NAGYALÁSONY NAGYAR NAGYATÁD NAGYBAJOM NAGYBÁNHEGYES NAGYBARACSKA NAGYBARCA NAGYBÁRKÁNY NAGYBERÉNY NAGYBERKI NAGYBÖRZSÖNY NAGYCENK NAGYCSERKESZ NAGYDOBOS NAGYDOBSZA

Sorszám

KSH szám

963 964 965 966 967 968 969 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 1000 1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 1008 1009 1010 1011 1012 1013 1014 1015 1016 1017 1018 1019

1718388 1506488 0620914 1923180 1026879 1527155 0202653 1621689 0404242 2020589 0707001 1313435 0908907 1727182 1024943 1615574 2022178 1221102 0732364 0832939 0617233 1331732 0214650 1223986 0219877 0227164 1921403 0906309 1031486 1606318 0533181 1127076 1826143 1425520 1706761 1527988 0408244 0833543 1713709 1027605 1010418 1533783 1919196 0726134 1028282 1702796 1508420 1120163 0528033 2006169 1823320 1407913 1905652 1902787 1921759 1417561 1715006

2006/158. szám Település neve

NAGYDOROG NAGYECSED NAGYÉR NAGYESZTERGÁR NAGYFÜGED NAGYHALÁSZ NAGYHARSÁNY NAGYIVÁN NAGYKAMARÁS NAGYKAPORNAK NAGYKARÁCSONY NAGYKÁTA NAGYKEREKI NAGYKÓNYI NAGYKÖKÉNYES NAGYKÖRÛ NAGYKUTAS NAGYLÓC NAGYLÓK NAGYLÓZS NAGYMÁGOCS NAGYMAROS NAGYNYÁRÁD NAGYOROSZI NAGYPALL NAGYPETERD NAGYPIRIT NAGYRÁBÉ NAGYRÉDE NAGYRÉV NAGYROZVÁGY NAGYSÁP NAGYSIMONYI NAGYSZAKÁCSI NAGYSZÉKELY NAGYSZEKERES NAGYSZÉNÁS NAGYSZENTJÁNOS NAGYSZOKOLY NAGYTÁLYA NAGYÚT NAGYVARSÁNY NAGYVÁZSONY NAGYVENYIM NAGYVISNYÓ NAK NAPKOR NASZÁLY NEKÉZSENY NEMESAPÁTI NEMESCSÓ NEMESDÉD NEMESGÖRZSÖNY NEMESGULÁCS NEMESSZALÓK NEMESVID NÉMETKÉR

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

Település neve

1020 1021 1022 1023 1024 1025 1026 1027 1028 1029 1030 1031 1032 1033 1034 1035 1036 1037 1038 1039 1040 1041 1042 1043 1044 1045 1046 1047 1048 1049 1050 1051 1052 1053 1054 1055 1056 1057 1058 1059 1060 1061 1062 1063 1064 1065 1066 1067 1068 1069 1070 1071 1072 1073 1074 1075 1076

1133826 1209797 1410959 1204358 1232300 1229832 1212131 1219497 1227340 1914757 1018810 2003355 1029276 0527191 1229425 1929009 1323038 0323056 1320066 0932294 0914003 1924004 0906187 1514845 1515802 1531158 1528802 1507904 1525973 1528440 1509238 1514696 1531477 1518290 1532452 1525928 1511095 1511271 1512274 0932382 1523269 1526365 1510807 1533145 1503878 1528060 1513550 1509256 1512098 1516522 0504215 0812955 1304075 1522284 2027775 0419257 1926514

NESZMÉLY NÉZSA NIKLA NÓGRÁD NÓGRÁDKÖVESD NÓGRÁDMARCAL NÓGRÁDMEGYER NÓGRÁDSIPEK NÓGRÁDSZAKÁL NOSZLOP NOSZVAJ NOVA NOVAJ NOVAJIDRÁNY NÕTINCS NYÁRÁD NYÁREGYHÁZA NYÁRLÕRINC NYÁRSAPÁT NYÍRÁBRÁNY NYÍRACSÁD NYÍRD NYÍRADONY NYÍRBÁTOR NYÍRBÉLTEK NYÍRBOGÁT NYÍRBOGDÁNY NYÍRCSAHOLY NYÍRCSÁSZÁRI NYÍRGELSE NYÍRGYULAJ NYÍRIBRONY NYÍRJÁKÓ NYÍRKÁRÁSZ NYÍRKÁTA NYÍRKÉRCS NYÍRLÖVÕ NYÍRLUGOS NYÍRMADA NYÍRMÁRTONFALVA NYÍRMEGGYES NYÍRMIHÁLYDI NYÍRPARASZNYA NYÍRPAZONY NYÍRPILIS NYÍRTASS NYÍRTELEK NYÍRTÉT NYÍRTURA NYÍRVASVÁRI NYOMÁR NYÚL ÓCSA ÓFEHÉRTÓ ÓHID OKÁNY OLASZFALU

Sorszám

KSH szám

1077 1078 1079 1080 1081 1082 1083 1084 1085 1086 1087 1088 1089 1090 1091 1092 1093 1094 1095 1096 1097 1098 1099 1100 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108 1109 1110 1111 1112 1113 1114 1115 1116 1117 1118 1119 1120 1121 1122 1123 1124 1125 1126 1127 1128 1129 1130 1131 1132 1133

0531778 0221704 0522628 1527924 0612797 0316276 0211730 0534069 0815121 1832629 1027216 1419770 0514492 1705661 1708961 1628006 1531769 1526550 1509025 1308545 0308679 1407056 1203249 1810630 1629382 1924068 1925450 0802635 0631079 1432115 0515893 2031741 0318670 2029160 2024271 0725751 1709371 0512362 0819637 1434041 0302705 0210135 1205883 1322248 1823108 0824305 1527748 1911855 1931255 1907348 1531972 1207409 1207199 0728848 1512186 1523685 0721786

12567 Település neve

OLASZLISZKA OLD ÓNOD ÓPÁLYI ÓPUSZTASZER ORDAS ORFÛ ORMOSBÁNYA OSLI OSTFFYASSZONYFA OSTOROS OSZTOPÁN ÓZD OZORA ÕCSÉNY ÖCSÖD ÖKÖRITÓFÜLPÖS ÖMBÖLY ÕR ÕRBOTTYÁN ÖREGCSERTÕ ÖREGLAK ÕRHALOM ÕRISZENTPÉTER ÖRMÉNYES ÕSI ÖSKÜ ÖTTEVÉNY ÖTTÖMÖS ÖTVÖSKÓNYI PACIN PACSA PÁHI PÁKA PAKOD PÁKOZD PÁLFA PÁLHÁZA PÁLI PÁLMAJOR PÁLMONOSTORA PALOTABOZSOK PALOTÁS PÁND PANKASZ PANNONHALMA PAP PÁPAKOVÁCSI PÁPATESZÉR PAPKESZI PASZAB PÁSZTÓ PATAK PÁTKA PÁTROHA PÁTYOD PÁZMÁND

12568

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

1134 1135 1136 1137 1138 1139 1140 1141 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1149 1150 1151 1152 1153 1154 1155 1156 1157 1158 1159 1160 1161 1162 1163 1164 1165 1166 1167 1168 1169 1170 1171 1172 1173 1174 1175 1176 1177 1178 1179 1180 1181 1182 1183 1184 1185 1186 1187 1188 1189 1190

0812715 1814988 1922451 0216115 1019567 1318689 1517084 1532692 0815529 0524420 0823773 0719354 0533419 1304181 1321847 1012070 1517224 1211590 1121874 1334148 1114669 1305290 1318731 1308457 1719585 1503391 0315398 0606284 0911837 1511244 0217242 2021050 1517215 1022196 1923515 2009867 1733570 0521272 1513860 0405397 1719938 1419026 2006530 0606354 1615246 0419594 0729018 2026639 0628592 1323083 0527410 0812964 1321388 0910162 1807278 1304303 0804792

Település neve

PÁZMÁNDFALU PECÖL PÉCSELY PELLÉRD PÉLY PENC PENÉSZLEK PENYIGE PÉR PERE PERESZTEG PERKÁTA PERKUPA PERÕCSÉNY PÉTERI PÉTERVÁSÁRA PETNEHÁZA PILINY PILISCSÉV PILISJÁSZFALU PILISMARÓT PILISSZÁNTÓ PILISSZENTKERESZT PILISSZENTLÁSZLÓ PINCEHELY PIRICSE PIRTÓ PITVAROS POCSAJ PÓCSPETRI POGÁNY PÓKASZEPETK PORCSALMA POROSZLÓ PORVA PÖLÖSKE PÖRBÖLY PRÜGY PUSZTADOBOS PUSZTAFÖLDVÁR PUSZTAHENCSE PUSZTAKOVÁCSI PUSZTAMAGYARÓD PUSZTAMÉRGES PUSZTAMONOSTOR PUSZTAOTTLAKA PUSZTASZABOLCS PUSZTASZENTLÁSZLÓ PUSZTASZER PUSZTAVACS PUTNOK PÜSKI PÜSPÖKHATVAN PÜSPÖKLADÁNY PÜSPÖKMOLNÁRI PÜSPÖKSZILÁGY RÁBACSANAK

Sorszám

KSH szám

1191 1192 1193 1194 1195 1196 1197 1198 1199 1200 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1208 1209 1210 1211 1212 1213 1214 1215 1216 1217 1218 1219 1220 1221 1222 1223 1224 1225 1226 1227 1228 1229 1230 1231 1232 1233 1234 1235 1236 1237 1238 1239 1240 1241 1242 1243 1244 1245 1246 1247

0833701 1826736 1803197 0814793 0825335 1826073 0824721 0815273 0833710 0709900 0702015 1302370 0521193 0506053 0826587 0529717 0516133 1514739 1614207 1612423 1531857 0531909 0512469 1823861 0821801 1009609 1130012 2031592 1715459 0326310 0531884 0814438 0807746 0833969 1521573 1223825 1905625 0509317 2023898 0519220 1228884 1426754 1524581 0817507 1212195 0204516 1517428 0613161 0523029 0534120 1810597 0603966 1414942 0527331 0503081 0514313 0526949

2006/158. szám Település neve

RÁBACSÉCSÉNY RÁBAGYARMAT RÁBAHIDVÉG RÁBAKECÖL RÁBAPATONA RÁBAPATY RÁBAPORDÁNY RÁBASZENTANDRÁS RÁBASZENTMIHÁLY RÁCALMÁS RÁCKERESZTÚR RÁD RADOSTYÁN RAGÁLY RAJKA RAKACA RAKACASZEND RAKAMAZ RÁKÓCZIFALVA RÁKÓCZIÚJFALU RAMOCSAHÁZA RÁSONYSÁPBERENCS RÁTKA RÁTÓT RAVAZD RECSK RÉDE RÉDICS REGÖLY RÉM RÉPÁSHUTA RÉPCESZEMERE RÉPCEVIS RÉTALAP RÉTKÖZBERENCS RÉTSÁG RÉVFÜLÖP RÉVLEÁNYVÁR REZI RICSE RIMÓC RINYASZENTKIRÁLY ROHOD ROMÁND ROMHÁNY RÓZSAFA ROZSÁLY RÖSZKE RUDABÁNYA RUDOLFTELEP RUM RÚZSA SÁGVÁR SAJÓECSEG SAJÓHIDVÉG SAJÓKAZA SAJÓKERESZTÚR

2006/158. szám Sorszám

KSH szám

1248 1249 1250 1251 1252 1253 1254 1255 1256 1257 1258 1259 1260 1261 1262 1263 1264 1265 1266 1267 1268 1269 1270 1271 1272 1273 1274 1275 1276 1277 1278 1279 1280 1281 1282 1283 1284 1285 1286 1287 1288 1289 1290 1291 1292 1293 1294 1295 1296 1297 1298 1299 1300 1301 1302 1303 1304

0511332 0516638 0523782 0530340 0520738 0527757 2027720 0504729 0631705 0926116 0925007 0723694 0702723 2008101 1126903 0425168 0731802 0725344 2014906 0725140 0527474 1704747 0923940 0731538 1720817 0711776 1007180 0232160 0502875 0505120 0233482 1402051 1427368 0228741 0525380 0523755 1504491 0532531 0205519 1725645 1008527 1830748 0812627 0318218 0223472 1925779 1926569 0223807 1418078 1420330 0229142 1428963 1412876 1415626 1428723 1418546 1404853

MAGYAR KÖZLÖNY Település neve

SAJÓNÉMETI SAJÓPETRI SAJÓPÜSPÖKI SAJÓSZÖGED SAJÓVÁMOS SAJÓVELEZD SALOMVÁR SÁLY SÁNDORFALVA SÁP SÁRÁND SÁRBOGÁRD SÁREGRES SÁRHIDA SÁRISÁP SARKADKERESZTÚR SÁRKERESZTES SÁRKERESZTÚR SÁRMELLÉK SÁROSD SÁROSPATAK SÁRPILIS SÁRRÉTUDVARI SÁRSZENTÁGOTA SÁRSZENTLÕRINC SÁRSZENTMIHÁLY SARUD SÁSD SÁTA SÁTORALJAÚJHELY SÁTORHELY SÁVOLY SEGESD SELLYE SELYEB SEMJÉN SÉNYÕ SERÉNYFALVA SIKLÓS SIÓAGÁRD SIROK SITKE SOKORÓPÁTKA SOLTSZENTIMRE SOMBEREK SOMLÓSZÕLÕS SOMLÓVÁSÁRHELY SOMOGYAPÁTI SOMOGYFAJSZ SOMOGYGESZTI SOMOGYHÁRSÁGY SOMOGYJÁD SOMOGYMEGGYES SOMOGYSÁMSON SOMOGYSÁRD SOMOGYSZOB SOMOGYUDVARHELY

Sorszám

KSH szám

1305 1306 1307 1308 1309 1310 1311 1312 1313 1314 1315 1316 1317 1318 1319 1320 1321 1322 1323 1324 1325 1326 1327 1328 1329 1330 1331 1332 1333 1334 1335 1336 1337 1338 1339 1340 1341 1342 1343 1344 1345 1346 1347 1348 1349 1350 1351 1352 1353 1354 1355 1356 1357 1358 1359 1360 1361

1421856 1419442 1807171 2006567 1829692 1214881 0513268 1822983 2019080 1824800 0714951 1131990 2002404 0321245 1321713 1925593 2021397 1108688 0728705 0718740 0431325 0215079 1428574 1519169 1522053 1503586 0208475 1605874 0503805 1704464 1710083 0319530 1504774 0811369 1133516 0222257 0531015 0209007 0319947 0516753 1516300 1510436 1513046 1530085 1213754 0808536 1916489 0719549 0815714 1133491 1605777 1531237 1215325 1206628 1233011 0205607 1716814

12569 Település neve

SOMOGYVÁMOS SOMOGYVÁR SORKIFALUD SORMÁS SOROKPOLÁNY SÓSHARTYÁN SÓSTÓFALVA SÓTONY SÖJTÖR SÖPTE SUKORÓ SÚR SURD SÜKÖSD SÜLYSÁP SÜMEG SÜMEGCSEHI SÜTTÕ SZABADBATTYÁN SZABADHIDVÉG SZABADKÍGYÓS SZABADSZENTKIRÁLY SZABÁS SZABOLCS SZABOLCSBÁKA SZABOLCSVERESMART SZAJK SZAJOL SZAKÁLD SZAKÁLY SZAKCS SZAKMÁR SZAKOLY SZAKONY SZÁKSZEND SZALÁNTA SZALASZEND SZALATNAK SZALKSZENTMÁRTON SZALONNA SZAMOSKÉR SZAMOSSÁLYI SZAMOSSZEG SZAMOSTATÁRFALVA SZANDA SZANY SZÁPÁR SZÁR SZÁRFÖLD SZÁRLIGET SZÁSZBEREK SZATMÁRCSEKE SZÁTOK SZÉCSÉNY SZÉCSÉNYFELFALU SZEDERKÉNY SZEDRES

12570

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

1362 1363 1364 1365 1366 1367 1368 1369 1370 1371 1372 1373 1374 1375 1376 1377 1378 1379 1380 1381 1382 1383 1384 1385 1386 1387 1388 1389 1390 1391 1392 1393 1394 1395 1396 1397 1398 1399 1400 1401 1402 1403 1404 1405 1406 1407 1408 1409 1410 1411 1412 1413 1414 1415 1416 1417 1418

0533817 0531510 0632489 1531088 0612265 1833172 1620428 0509830 1204507 0508077 0527456 1415103 1425706 0232009 1013231 1315440 1907922 2018652 0522169 1916267 0216355 0215866 1328653 1821254 0919099 2011165 2007700 0328820 0530739 0933437 1326259 1315185 1322114 1924891 0819266 0803364 1005643 0520871 1221634 1324916 1306947 1122619 0518892 1121421 1312690 1328866 1411101 1228194 0511110 0524606 1410986 1219044 1009982 1408590 0714465 0325432 0729267

Település neve

SZEGI SZEGILONG SZEGVÁR SZÉKELY SZÉKKUTAS SZELESTE SZELEVÉNY SZEMERE SZENDEHELY SZENDRÕ SZENDRÕLÁD SZENNA SZENTBALÁZS SZENTDÉNES SZENTDOMONKOS SZENTENDRE SZENTGÁL SZENTGYÖRGYVÖLGY SZENTISTVÁN SZENTKIRÁLYSZABADJA SZENTLÁSZLÓ SZENTLÕRINC SZENTMÁRTONKÁTA SZENTPÉTERFA SZENTPÉTERSZEG SZENTPÉTERÚR SZEPETNEK SZEREMLE SZERENCS SZEREP SZIGETBECSE SZIGETSZENTMÁRTON SZIGETÚJFALU SZIGLIGET SZIL SZILSÁRKÁNY SZILVÁSVÁRAD SZIN SZIRÁK SZOB SZOKOLYA SZOMÓD SZOMOLYA SZOMOR SZÕD SZÕDLIGET SZÕLÕSGYÖRÖK SZUHA SZUHAKÁLLÓ SZUHOGY SZULOK SZURDOKPÜSPÖKI SZÜCSI TAB TABAJD TABDI TÁC

Sorszám

KSH szám

1419 1420 1421 1422 1423 1424 1425 1426 1427 1428 1429 1430 1431 1432 1433 1434 1435 1436 1437 1438 1439 1440 1441 1442 1443 1444 1445 1446 1447 1448 1449 1450 1451 1452 1453 1454 1455 1456 1457 1458 1459 1460 1461 1462 1463 1464 1465 1466 1467 1468 1469 1470 1471 1472 1473 1474 1475

1913125 0503708 0518245 0528787 0503133 0512210 0814261 1315015 1309405 1314146 1832045 0821971 1232896 1416735 0521740 0508165 0514784 1130225 0433075 1118935 1120987 1032966 1013240 1023348 1014128 1016160 1017163 1304154 1504312 0320525 1404932 1108758 0314544 1327386 0324998 0923214 1829568 0412681 0513763 1706901 1432416 1014076 0811457 0931042 1533358 1204844 1224174 1920570 0919691 1731459 0530447 1508952 1930465 1524475 1307108 1509423 0324545

2006/158. szám Település neve

TAKÁCSI TAKTABÁJ TAKTAHARKÁNY TAKTAKENÉZ TAKTASZADA TÁLLYA TÁP TÁPIÓBICSKE TÁPIÓSÁG TÁPIÓSZELE TÁPLÁNSZENTKERESZT TÁPSZENTMIKLÓS TAR TARANY TARCAL TARD TARDONA TARDOS TARHOS TARJÁN TÁRKÁNY TARNABOD TARNALELESZ TARNAMÉRA TARNAÖRS TARNASZENTMIKLÓS TARNAZSADÁNY TÁRNOK TARPA TASS TASZÁR TÁT TATAHÁZA TATÁRSZENTGYÖRGY TÁZLÁR TÉGLÁS TELEKES TELEKGERENDÁS TELKIBÁNYA TENGELIC TENGÕD TENK TÉNYÕ TÉPE TEREM TERÉNY TERESKE TÉS TETÉTLEN TEVEL TIBOLDDARÓC TIBORSZÁLLÁS TIHANY TIMÁR TINNYE TISZAADONY TISZAALPÁR

2006/158. szám Sorszám

KSH szám

1476 1477 1478 1479 1480 1481 1482 1483 1484 1485 1486 1487 1488 1489 1490 1491 1492 1493 1494 1495 1496 1497 1498 1499 1500 1501 1502 1503 1504 1505 1506 1507 1508 1509 1510 1511 1512 1513 1514 1515 1516 1517 1518 1519 1520 1521 1522 1523 1524 1525 1526 1527 1528 1529 1530 1531 1532

0502291 1517817 1503850 1520172 1610773 1622770 0915644 0529133 1506433 1616230 1512593 1509113 1613815 1629726 1630304 0930845 1628699 1629346 1508554 0513976 1504446 0513888 1508794 1630386 0519381 1523524 0528398 1527252 1007083 1615787 0508633 1603373 1510205 1620181 1621494 1617695 1513541 1622789 1527544 0616966 1607852 0530377 1514447 1609627 0314094 1631866 1507597 1527261 1321467 0518306 1114155 1134023 0528051 1206381 1725274 1711031 1609557

MAGYAR KÖZLÖNY Település neve

TISZABÁBOLNA TISZABECS TISZABERCEL TISZABEZDÉD TISZABÕ TISZABURA TISZACSEGE TISZACSERMELY TISZADADA TISZADERZS TISZADOB TISZAESZLÁR TISZAFÖLDVÁR TISZAFÜRED TISZAGYENDA TISZAGYULAHÁZA TISZAIGAR TISZAJENÕ TISZAKANYÁR TISZAKARÁD TISZAKERECSENY TISZAKESZI TISZAKÓRÓD TISZAKÜRT TISZALADÁNY TISZALÖK TISZALÚC TISZANAGYFALU TISZANÁNA TISZAÖRS TISZAPALKONYA TISZAPÜSPÖKI TISZARÁD TISZAROFF TISZASAS TISZASÜLY TISZASZALKA TISZASZENTIMRE TISZASZENTMÁRTON TISZASZIGET TISZASZÕLÕS TISZATARJÁN TISZATELEK TISZATENYÕ TISZAUG TISZAVÁRKONY TISZAVASVÁRI TISZTABEREK TÓALMÁS TOKAJ TOKOD TOKODALTÁRÓ TOLCSVA TOLMÁCS TOLNA TOLNANÉMEDI TOMAJMONOSTORA

Sorszám

KSH szám

1533 1534 1535 1536 1537 1538 1539 1540 1541 1542 1543 1544 1545 1546 1547 1548 1549 1550 1551 1552 1553 1554 1555 1556 1557 1558 1559 1560 1561 1562 1563 1564 1565 1566 1567 1568 1569 1570 1571 1572 1573 1574 1575 1576 1577 1578 1579 1580 1581 1582 1583 1584 1585 1586 1587 1588 1589

0721005 0518801 2032638 1516957 1829878 1607490 0416434 2016382 1902714 0816674 0625900 1420093 1627313 1322008 1513213 1513602 1508998 1509919 2012609 1904631 1531398 1924767 0512487 1533659 1526611 0923393 1510117 0819673 0402352 1319682 0920419 0206062 0831839 1615291 0614924 0932568 1317808 0911925 2032197 1923010 0820792 1127632 1528981 1821537 0717622 1920853 0316294 0621412 1305917 1330331 1319886 1317668 1309104 0507223 0802237 1518591 0530003

12571 Település neve

TORDAS TORNANÁDASKA TORNYISZENTMIKLÓS TORNYOSPÁLCA TORONY TÓSZEG TÓTKOMLÓS TÓTSZENTMÁRTON TÓTVÁZSONY TÖLTÉSTAVA TÖMÖRKÉNY TÖRÖKKOPPÁNY TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÖRTEL TUNYOGMATOLCS TÚRISTVÁNDI TÚRRICSE TUZSÉR TÜRJE TÜSKEVÁR TYUKOD UGOD ÚJCSANÁLOS ÚJDOMBRÁD ÚJFEHÉRTÓ ÚJIRÁZ ÚJKENÉZ ÚJKÉR ÚJKÍGYÓS ÚJLENGYEL ÚJLÉTA ÚJPETRE ÚJRÓNAFÕ ÚJSZÁSZ ÚJSZENTIVÁN ÚJSZENTMARGITA ÚJSZILVÁS ÚJTIKOS ÚJUDVAR UKK UND ÚNY URA URAIÚJFALU ÚRHIDA ÚRKÚT USZÓD ÜLLÉS VÁCDUKA VÁCEGRES VÁCHARTYÁN VÁCRÁTÓT VÁCSZENTLÁSZLÓ VADNA VÁG VAJA VAJDÁCSKA

12572

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

Település neve

1590 1591 1592 1593 1594 1595 1596 1597 1598 1599 1600 1601 1602 1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609 1610 1611 1612 1613 1614 1615 1616 1617 1618 1619 1620 1621 1622 1623 1624 1625 1626 1627 1628 1629 1630 1631 1632 1633 1634 1635 1636 1637 1638 1639 1640 1641 1642 1643 1644 1645 1646

0228538 0705829 1317598 1506938 1527322 1014580 1310737 0908989 0515149 0812405 0916762 1230915 1921777 1027012 0521810 1709414 1907065 1229498 2014182 1322585 1802884 0224952 1527100 1825982 1829373 1804695 1926648 1802246 0431228 0220279 0703498 1333729 1322488 0219725 0702750 0713897 1132586 1115282 1129629 1131264 1408183 0804589 0822691 1621157 0511581 1915705 1419017 0505096 1807940 1003513 0825797 1210320 0521087 1429780 0205892 2012919 1803142

VAJSZLÓ VÁL VALKÓ VÁLLAJ VÁMOSATYA VÁMOSGYÖRK VÁMOSMIKOLA VÁMOSPÉRCS VÁMOSÚJFALU VÁMOSSZABADI VÁNCSOD VANYARC VANYOLA VÁRASZÓ VARBÓ VÁRDOMB VÁROSLÕD VARSÁNY VÁRVÖLGY VASAD VASALJA VÁSÁROSBÉC VASMEGYER VASSURÁNY VASSZÉCSENY VASVÁR VASZAR VÁT VÉGEGYHÁZA VÉMÉND VEREB VERÕCE VERSEG VERSEND VÉRTESACSA VÉRTESBOGLÁR VÉRTESKETHELY VÉRTESSOMLÓ VÉRTESTOLNA VÉRTESSZÕLÕS VÉSE VESZKÉNY VESZPRÉMVARSÁNY VEZSENY VILMÁNY VILONYA VISNYE VISS VISZÁK VISZNEK VITNYÉD VIZSLÁS VIZSOLY VÍZVÁR VOKÁNY VONYARCVASHEGY VÖNÖCK

2006/158. szám

Sorszám

KSH szám

Település neve

1647 1648 1649 1650 1651 1652 1653 1654 1655 1656 1657 1658 1659 1660 1661 1662 1663 1664 1665 1666 1667 1668 1669 1670 1671 1672 1673 1674 1675 1676 1677 1678 1679

0503063 1614836 1021722 1516203 1414623 0605546 2017400 2007579 2024280 2004002 1912654 2010348 2030313 2022947 2033288 2018564 2032522 2002608 2007232 2018449 0225122 2029683 2013736 0730243 1920826 0531608 0215848 0519275 0406257 0904817 1322035 0519105 734342

ZÁDORFALVA ZAGYVARÉKAS ZAGYVASZÁNTÓ ZÁHONY ZÁKÁNY ZÁKÁNYSZÉK ZALAAPÁTI ZALABAKSA ZALABÉR ZALACSÁNY ZALAHALÁP ZALAKOMÁR ZALALÖVÕ ZALASZABAR ZALASZÁNTÓ ZALASZENTBALÁZS ZALASZENTGRÓT ZALASZENTIVÁN ZALASZENTLÁSZLÓ ZALASZENTMIHÁLY ZALÁTA ZALATÁRNOK ZALAVÁR ZÁMOLY ZÁNKA ZEMPLÉNAGÁRD ZENGÕVÁRKONY ZILIZ ZSADÁNY ZSÁKA ZSÁMBOK ZUBOGY DARUSZENTMIKLÓS

5. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez Sorszám

KSH szám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

0717376 1024554 0811882 0521032 0310719 1922327 1309131 1905838 1433853 1407117 1433862 1424907 1903559 0707047 1108624 2023144

Település neve

ABA ABASÁR ABDA ALSÓZSOLCA BÁCSALMÁS BADACSONYTOMAJ BAG BALATONALMÁDI BALATONBOGLÁR BALATONFÖLDVÁR BALATONLELLE BALATONSZÁRSZÓ BALATONVILÁGOS BARACS BÁRSONYOS BECSEHELY

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

Település neve

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32. 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69

1202389 1933127 1611305 1107311 0608192 1426532 1332027 1320640 0720002 0310472 1306822 0426709 1331811 1318397 0424819 1932276 1329647 1325362 1731501 0307861 1320534 0914614 1024758 0432957 0311864 0333589 0702316 1616647 0302954 1016328 0502848 0812414 0815343 1414632 0633020 0412256 0710296 2023302 1730289 0813198 0815228 1507676 0912803 1309690 1907898 0221528 0318458 0531200 0206798 1927818 0230836 1307807 0713462

BERCEL BERHIDA BESENYSZÖG BOKOD BORDÁNY BÖHÖNYE BUGYI CEGLÉDBERCEL CSÁKVÁR CSÁSZÁRTÖLTÉS CSOBÁNKA CSORVÁS DÁNSZENTMIKLÓS DÁNY DÉVAVÁNYA DEVECSER DÖMSÖD DUNABOGDÁNY DUNAFÖLDVÁR DUNAPATAJ DUNAVARSÁNY EBES EGERSZALÓK ELEK ÉRSEKCSANÁD ÉRSEKHALMA ETYEK FEGYVERNEK FELSÕSZENTIVÁN FELSÕTÁRKÁNY FELSÕZSOLCA FERTÕRÁKOS FERTÕSZENTMIKLÓS FONYÓD FORRÁSKÚT FÜZESGYARMAT GÁRDONY GYENESDIÁS GYÖNK GYÕRLADAMÉR GYÕRZÁMOLY GYULAHÁZA HAJDÚDOROG HALÁSZTELEK HALIMBA HARKÁNY HARTA HERNÁDNÉMETI HIDAS HOMOKBÖDÖGE HOSSZÚHETÉNY ISASZEG IVÁNCSA

Sorszám

KSH szám

70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122

0321999 0317923 0309469 1811679 0829221 1630711 1622202 1622105 1613514 0721926 1418227 1221041 0422752 1228389 0319789 1028079 0322530 1334166 1411174 0728990 1329850 1334157 1331361 0410287 0811262 1130553 0412900 0734209 0328130 0707506 0233330 1414863 1330809 1426675 0323357 1310922 0206813 1310755 1922220 1014872 0213444 0717552 1317783 0833677 1309991 1714030 2014979 1323409 0332540 1208387 0512885 1115352 0522558

12573 Település neve

IZSÁK JAKABSZÁLLÁS JÁNOSHALMA JÁNOSHÁZA JÁNOSSOMORJA JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY JÁSZAPÁTI JÁSZÁROKSZÁLLÁS JÁSZSZENTANDRÁS KÁPOLNÁSNYÉK KAPOSMÉRÕ KARANCSLAPUJTÕ KASZAPER KAZÁR KECEL KERECSEND KEREKEGYHÁZA KEREPES KÉTHELY KISLÁNG KISOROSZI KISTARCSA KÓKA KONDOROS KÓNY KÖRNYE KÖRÖSTARCSA KULCS KUNSZENTMIKLÓS LAJOSKOMÁROM LÁNYCSÓK LÁTRÁNY LEÁNYFALU LENGYELTÓTI MADARAS MAGLÓD MÁGOCS MAJOSHÁZA MARCALTÕ MÁTRADERECSKE MECSEKNÁDASD MEZÕFALVA MOGYORÓD MOSONSZENTMIKLÓS NAGYKOVÁCSI NAGYMÁNYOK NAGYRÉCSE NAGYTARCSA NEMESNÁDUDVAR NÓGRÁDSÁP NYÉKLÁDHÁZA NYERGESÚJFALU ONGA

12574

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175

1416823 0316939 1305281 0427438 1007436 0526745 0210825 1328185 1033686 1309821 1307144 0923117 0717525 0815422 1317260 1027650 1212520 0527173 0720206 1720783 0329115 0319983 0733321 1306840 0325061 0233765 0612007 0203018 0321120 1307542 1307870 1326213 1011013 0509496 1308332 1331963 1330720 1317303 1331796 1314571 1302769 2008828 0819035 0328486 2025113 1329823 1309593 1328644 1311934 1117251 0202264 0328343 0725016

Település neve

ORDACSEHI ORGOVÁNY ÖRKÉNY ÖRMÉNYKÚT PARÁD PARASZNYA PÉCSVÁRAD PERBÁL PETÕFIBÁNYA PILIS PILISCSABA POLGÁR POLGÁRDI RÁBATAMÁSI RÁCKEVE RÓZSASZENTMÁRTON SÁGÚJFALU SAJÓLÁD SEREGÉLYES SIMONTORNYA SOLT SOLTVADKERT SOPONYA SÓSKÚT SZABADSZÁLLÁS SZÁSZVÁR SZATYMAZ SZEBÉNY SZENTKIRÁLY SZENTLÕRINCKÁTA SZIGETCSÉP SZIGETMONOSTOR SZIHALOM SZIRMABESENYÕ TÁBORFALVA TAHITÓTFALU TAKSONY TÁPIÓGYÖRGYE TÁPIÓSZECSÕ TÁPIÓSZENTMÁRTON TÁPIÓSZÕLÕS TESKÁND TÉT TOMPA TÓTSZERDAHELY TÖKÖL TURA URI ÜRÖM VÁRGESZTES VÁSÁROSDOMBÓ VASKÚT VELENCE

Sorszám

KSH szám

176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186

1826426 1024147 0429531 0228024 1406008 1314960 1926499 1721625 1325034 0804622 0617765

2006/158. szám Település neve

VÉP VERPELÉT VÉSZTÕ VILLANY ZAMÁRDI ZEBEGÉNY ZIRC ZOMBA ZSÁMBÉK ZSIRA ZSOMBÓ

6. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez Sorszám

KSH szám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

1327872 1906673 1331653 1921175 1902219 1422822 0902918 0409760 0710481 1312052 1311341 0605111 1309247 1008660 0827739 1330988 1332610 2008068 1325627 0433455 1329735 0405032 0903045 0931097 0905175 1022309 1303300 1426453 1604923 1617145 2018421 1117330 0332434 1310816 0324396 0411615

Település neve

ABONY AJKA ALBERTIRSA BALATONFÜRED BALATONFÛZFÕ BALATONSZEMES BALMAZÚJVÁROS BÉKÉS BICSKE BUDAKESZI CEGLÉD CSONGRÁD DABAS DEMJÉN DUNAKILITI ÉRD FÓT GELLÉNHÁZA GYÁL GYOMAENDRÕD GYÖMRÕ GYULA HAJDÚBÖSZÖRMÉNY HAJDÚSÁMSON HAJDÚSZOBOSZLÓ HATVAN IKLAD KADARKÚT KARCAG KENDERES KESZTHELY KISBÉR KISKUNHALAS KISKUNLACHÁZA KISKUNMAJSA KÖRÖSLADÁNY

2006/158. szám Sorszám

KSH szám

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73

0831626 0317677 1904552 1030401 1015796 0607357 0716948 0419628 1626286 1604260 1310551 1319716 0218555 1931945 1315024 1304057 1329601 1314340 1306372 0516054 0428565 1321458 0423870 0421883 0614456 1313277 0521351 1218786 1724563 1929434 1120127 0330623 1628228 1306293 1312894 1911439 1518324

MAGYAR KÖZLÖNY Település neve

KUNSZIGET LAJOSMIZSE LITER LÕRINCI LUDAS MAKÓ MÁTYÁSDOMB MEZÕBERÉNY MEZÕHÉK MEZÕTÚR MONOR NAGYKÕRÖS OLASZ PAPA PÁTY PÉCEL PILISBOROSJENÕ PILISVÖRÖSVÁR POMÁZ SAJÓSZENTPÉTER SARKAD SZADA SZARVAS SZEGHALOM SZENTES SZIGETHALOM SZIKSZÓ SZÜGY TAMÁSI TAPOLCA TATA TISZAKÉCSKE TÚRKEVE ÚJHARTYÁN ÜLLÕ VÁRPALOTA VÁSÁROSNAMÉNY

7. számú melléklet a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelethez Sorszám

KSH szám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

0634245 1132346 1323199 1310108 1123852 1119363 0303522 1502325 1903072 0415200 1528246

Település neve

ALGYÕ ALMÁSFÜZITÕ

ALSÓNÉMEDI ÁPORKA ÁSZÁR BÁBOLNA BAJA BAKTALÓRÁNTHÁZA BALATONCSICSÓ BÉKÉSCSABA BEREGDARÓC

Sorszám

KSH szám

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66

0231927 0534290 1308891 0233154 0505306 1303407 1323463 1323278 0113578 1802431 0513596 2006132 0425502 0632285 1322804 0915130 1009201 1324013 1110490 1309584 1318616 0703115 1020491 0723603 1125131 0831440 1918193 1323649 1332559 1106521 1005236 0825584 0922406 1011411 1333552 2003814 0608314 1618209 1623339 0902307 1420473 0412177 0326684 0309344 0320297 1105449 1115255 0831194 1920437 1016540 1602626 0223959 0718485 0804783 0828149

12575 Település neve

BEREMEND BERENTE BIATORBÁGY BOLY BÕCS BUDAJENÕ BUDAKALÁSZ BUDAÖRS BUDAPEST BÜK BÜKKÁBRÁNY CSAPI CSÁRDASZÁLLÁS CSENGELE CSÖMÖR DEBRECEN DETK DIÓSD DOROG DUNAHARASZTI DUNAKESZI DUNAÚJVÁROS EGER ERCSI ESZTERGOM FERTÕSZÉPLAK GÓGÁNFA GÖD GÖDÖLLÕ GYERMELY GYÖNGYÖS GYÕR HAJDÚNÁNÁS HALMAJUGRA HERCEGHALOM HÉVÍZ HÓDMEZÕVÁSÁRHELY JÁSZBERÉNY JÁSZFÉNYSZARU KABA KAPOSVÁR KARDOSKÚT KECSKEMÉT KISKÕRÖS KISKUNFÉLEGYHÁZA KOMÁROM LÁBATLAN LÖVÕ MAGYARPOLÁNY MARKAZ MARTFÛ MOHÁCS MÓR MOSONMAGYARÓVÁR MOSONSZOLNOK

12576

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

KSH szám

67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121

0909478 1122372 1524785 2030933 0505245 1902194 1517206 0423065 1130766 1704862 0219415 1934254 0315431 0822831 1311396 0717774 1315583 1830881 0503504 1225788 1821306 1417631 1307384 0808518 0829090 0825724 0713259 0311794 1317312 0633367 0714827 1722761 1831583 1328954 0226578 1627854 1803009 1534388 1118157 1308280 0528352 2005342 1306859 1324934 0310667 0530076 1326815 1318342 1911767 1328413 1031246 2032054 2011785 0734263 0315158

Település neve

NAGYHEGYES NAGYIGMÁND NAGYKÁLLÓ NAGYKANIZSA NEMESBIKK NEMESVÁMOS NYÍREGYHÁZA OROSHÁZA OROSZLÁNY PAKS PÉCS PÉTFÜRDÕ PETÕFISZÁLLÁS PETÕHÁZA PILISSZENTIVÁN PUSZTAVÁM PUSZTAZÁMOR RÉPCELAK SAJÓBÁBONY SALGÓTARJÁN SÁRVÁR SIÓFOK SOLYMÁR SOPRON SOPRONHORPÁCS SOPRONKÖVESD SZABADEGYHÁZA SZANK SZÁZHALOMBATTA SZEGED SZÉKESFEHÉRVÁR SZEKSZÁRD SZENTGOTTHÁRD SZIGETSZENTMIKLÓS SZIGETVÁR SZOLNOK SZOMBATHELY SZORGALMATOS TATABÁNYA TELKI TISZAÚJVÁROS TÓFEJ TÖRÖKBÁLINT VÁC VÁROSFÖLD VATTA VECSÉS VERESEGYHÁZ VESZPRÉM VISEGRÁD VISONTA ZALAEGERSZEG ZALAKAROS ZICHYÚJFALU ZSANA

2006/158. szám

III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 56/2006. (XII. 20.) OGY határozata az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról* Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság létrehozásáról szóló 55/2006. (XII. 6.) OGY határozat 3. és 4. pontja alapján az Országgyûlés az eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak a következõket választja meg: Elnök:

Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)

Alelnök:

dr. Baráth Etele (MSZP)

Alelnök:

dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)

Tagok:

Szûcs Erika (MSZP) Tóth Tiborné dr. (MSZP) Varju László (MSZP) Veress József (MSZP) Ágh Péter (Fidesz) dr. Horváth Zsolt (Fidesz – Veszprém megye 6. vk.) Szatmáry Kristóf (Fidesz) dr. Latorcai János (KDNP) Hock Zoltán (MDF)

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

Pettkó András s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országgyûlés 57/2006. (XII. 20.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról*

12577

Az Országgyûlés dr. Latorcai János helyett dr. Rubovszky Györgyöt a bizottság tagjává megválasztja.

Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint módosul:

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Az Országgyûlés a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságba dr. Hankó Faragó Miklós helyett

Nyakó István s. k.,

Pettkó András s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

Geberle Erzsébetet, a Költségvetési, pénzügyi és számvevõszéki bizottságba Lakos Imre helyett dr. Hankó Faragó Miklóst

Az Országgyûlés 59/2006. (XII. 20.) OGY határozata

a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

Pettkó András s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

Az Országgyûlés 58/2006. (XII. 20.) OGY határozata az Állami Számvevõszék alelnökeit jelölõ eseti bizottság felállításáról szóló 27/2006. (VI. 27.) OGY határozat módosításáról** Az Állami Számvevõszék alelnökeit jelölõ eseti bizottság felállításáról szóló 27/2006. (VI. 27.) OGY határozat 4. pontja a következõk szerint módosul: * A határozatot az Országgyûlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el.

a magyar gazdaságban – különösen a közbeszerzések területén – kialakuló vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzésérõl, valamint a szükséges törvényi szabályozások elõkészítésérõl* Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy a magyar gazdaságban – különösen a közbeszerzések területén – kialakuló vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát legkésõbb 2007. március 31-ig terjessze az Országgyûlés elé.

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

Pettkó András s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el.

12578

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

Az Országgyûlés 60/2006. (XII. 20.) OGY határozata

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

népi kezdeményezésrõl*

INDOKOLÁS

Az Országgyûlés a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta az „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § (2) bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a Tisztelt Országgyûlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. § (1) bekezdésében a „Magyarországon honos népcsoportok” felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki.” tárgyú népi kezdeményezést, s arról a 2006. december 18-i ülésén a következõk szerint döntött: Az Országgyûlés a népi kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárás kezdeményezõje kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 492/2006. (IX. 7.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ívnek a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e a megyerendszer megszüntetésével, helyette regionális szint létrehozásával?” Az OVB az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésben népszavazás nem tartható, ezért az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta. Az OVB a döntését a következõkkel indokolta. a) Az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés nem felel meg azon törvényi követelménynek mely szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kérdésben megfogalmazott regionális szint fogalma nem egyértelmû, ugyanis a régió lehet az állami területi beosztás egyik egysége, lehet önkormányzattal felruházott területi közösség, területfejlesztési területi egység, vagy az államigazgatási szervek, illetõleg más állami szervek, pl. bíróságok, ügyészségek stb. mûködési területe. A régió jelenleg is létezõ területi egység, amelynek létezése nem zárja ki a megyék fenntartását. Mindezekre tekintettel a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre egyértelmû válasz nem adható. b) ,,Az állampolgári kezdeményezés alapján tartandó népszavazást kizárja az is, hogy a „megyerendszer” megszüntetése csak az Alkotmány módosításával történhet.” Az OVB határozata a Magyar Közlöny 2006. évi 111. számában, 2006. szeptember 11-én jelent meg. A kifogást a Ve. 130. § (1) bekezdésében elõírt módon és határidõn belül, 2006. szeptember 25-én nyújtották be az OVB-hez. Az indítványozó a kifogásában elõadja, hogy a kezdeményezõk szándéka nem az Alkotmány módosítására, hanem éppen ellenkezõleg a megye szerepének a jelenlegi Alkotmányban rögzítettek szerinti megõrzése volt. A kezdeményezés alkalmas lett volna arra, hogy az állampolgárok széles köre kinyilváníthassa a véleményét ebben a kérdésben, amire egyébként más formában nincs lehetõsége. A kérdés megfogalmazásával kapcsolatban a kifogás benyújtója kifejtette – noha valóban nem tudományos pontossággal került a kérdés megfogalmazásra – a politika így vetette fel a kérdést és így él az a köztudatban is. „A kérdés

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

Pettkó András s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el.

Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 75/2006. (XII. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 492/2006. (IX. 7.) OVB határozatát helybenhagyja.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

megfogalmazása és az arra adható válasz egyértelmû állásfoglalás abban, hogy megye vagy régió.”

II. A kifogás elbírálása során az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését: 1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései: „70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyûlési képviselõk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” 2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Nsztv.) az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „3. § (1) Népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetõleg népi kezdeményezés támogatására a hitelesített mintapéldánnyal megegyezõ aláírásgyûjtõ íveken lehet aláírást gyûjteni.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” 3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti. (2) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.” „118. § (...) (3) Valamennyi aláírásgyûjtõ ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy aláírásgyûjtõ íven egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. (4) Az aláírásgyûjtõ íveken a saját kezû aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenõrzése céljából – fel

12579

kell tüntetni a kezdeményezõ olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját. (5) Az aláírásgyûjtõ ívet az aláírást gyûjtõ polgár az aláírásával látja el.” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. A kifogás nem megalapozott. A kifogás alapján az Alkotmánybíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy megalapozott-e az OVB határozatnak az a megállapítása, mely szerint az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés eldöntésére megtartott érvényes és eredményes népszavazás az Alkotmány módosítására kötelezné az Országgyûlést. Az OVB-nek és az Alkotmánybíróságnak az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés elbírálása során ebben a körben azt kellett vizsgálnia, hogy a kérdésben megtartandó népszavazás eredményébõl keletkezhet-e az Alkotmány módosítására irányuló kötelezettsége az Országgyûlésnek. Az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését követõen a népszavazási kezdeményezés kikerül az aláírásgyûjtést kezdeményezõk uralma alól, azt követõen sem a kezdeményezés eredményességére, sem a népszavazás eredményére nem tudnak meghatározó befolyást gyakorolni, így a kérdés megítélésében sem az aláírásgyûjtés kezdeményezõinek szándékai, sem a népszavazásnak az általuk remélt eredménye nem bír jelentõséggel. A „megyerendszer” alapjait maga az Alkotmány tartalmazza. Az Alkotmány több szabálya tartalmaz a megyére, a

12580

MAGYAR KÖZLÖNY

„megyerendszer”-re vonatkozó rendelkezést. Az Alkotmány 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területe fõvárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A 42. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilletõ jog. A 45. § (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A 71. § (2) bekezdése szerint a megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyûlés elnökévé magyar állampolgár választható. Az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés „igen” válasszal való eldöntése – 200 000 aláírással való támogatottság, valamint eredményes népszavazás esetén – az Alkotmány e rendelkezéseinek módosítására kötelezné az Országgyûlést. Az Alkotmánybíróság 25/1999. (VII. 7.) AB határozatának rendelkezõ részében általános érvénnyel megállapította: „alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.” (ABH 1999, 251.) Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy helyt álló az OVB határozatának azon megállapítása, mely szerint az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdésben, mivel az az Alkotmány módosítására irányul, választópolgári kezdeményezésre népszavazásnak nincs helye. Erre tekintettel a 492/2006. (IX. 7.) OVB határozatot helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 882/H/2006.

2006/158. szám

Az Alkotmánybíróság 76/2006. (XII. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 493/2006. (IX. 7.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárás kezdeményezõje kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 493/2006. (IX. 7.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ívnek a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e a községi önkormányzatok – a helyi önkormányzatokról szóló – 1990. évi LXV. törvényben rögzített jogköreinek csökkentésével?” Az OVB az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésben népszavazás nem tartható, ezért az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta. Az OVB a döntését a következõkkel indokolta: „Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltett kérdés vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az nem felel meg azon törvényi követelménynek, amely szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Nem állapítható meg, mit ért a kezdeményezõ jogkör alatt. A helyi önkormányzatok jogait az Alkotmány 44/A. §-a és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Ezek alapján a helyi önkormányzatok jogai egyenlõek. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek a megváltoztatása az Alkotmány módosítását is igényelné, amely állampolgári

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kezdeményezésre induló népszavazással nem lehetséges. A jogkör másik lehetséges értelmezése a feladat- és hatáskörrel való azonosítás. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét az Ötv. és egyéb törvények tartalmazzák. A választópolgároktól nem várható el a jogkör kérdésében használt bizonytalan fogalmának értelmezése. Az sem várható el továbbá, hogy a „jogkör csökkentés” ugyancsak meghatározatlan fogalmát tartalommal töltsék ki. Ezért a választópolgárok csak a korlátozni kívánt jogkörök, feladat- és hatáskörök pontos ismeretében tudnának a kezdeményezés támogatásáról dönteni.” Az OVB határozata a Magyar Közlöny 2006. évi 111. számában, 2006. szeptember 11-én jelent meg. A kifogást a Ve. 130. § (1) bekezdésében elõírt módon és határidõn belül, 2006. szeptember 25-én nyújtották be az OVB-hez. Az indítványozó a kifogásában elõadja, hogy a kezdeményezõk szándéka nem az Alkotmány módosítása, hanem éppen ellenkezõleg az önkormányzatok jogainak a jelenlegi Alkotmányban rögzítettek szerinti megõrzése volt. A kezdeményezés alkalmas lett volna arra, hogy az állampolgárok széles köre kinyilváníthassa a véleményét ebben a kérdésben, amire egyébként más formában nincs lehetõsége. A kérdés megfogalmazásával kapcsolatosan a kifogás benyújtója kifejtette, hogy a „jogkör csökkentés” határozatlan fogalmát ki lehetett volna fejteni részletesebben, de a kezdeményezõk figyelemmel voltak arra, hogy az OVB egy korábbi döntésében ezt arra hivatkozással utasította el, hogy a kérdés egyszerre több alkérdést fogalmaz meg. A kifogás elõterjesztõje rámutat arra, hogy a választópolgárok éppen az aláírásgyûjtés során, illetve a népszavazást megelõzõ kampányban szerezhetnék meg azokat az ismereteket, amelyeket az OVB hiányol, és amelyek alapján a népszavazás során dönteni tudnak.

II. A kifogás elbírálása során az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését: 1. Az Alkotmánynak a kifogás elbírálása során figyelembe vett rendelkezései: „70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyûlési képviselõk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” 2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Nsztv.) az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai:

12581

„2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „3. § (1) Népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetõleg népi kezdeményezés támogatására a hitelesített mintapéldánnyal megegyezõ aláírásgyûjtõ íveken lehet aláírást gyûjteni.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.” 3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti. (2) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.” „118. § (...) (3) Valamennyi aláírásgyûjtõ ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy aláírásgyûjtõ íven egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. (4) Az aláírásgyûjtõ íveken a saját kezû aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenõrzése céljából – fel kell tüntetni a kezdeményezõ olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját. (5) Az aláírásgyûjtõ ívet az aláírást gyûjtõ polgár az aláírásával látja el.” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

12582

MAGYAR KÖZLÖNY III.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. A kifogás nem megalapozott. A kifogás alapján az Alkotmánybíróság kizárólag az OVB határozat azon megállapításának törvényességét vizsgálta, mely szerint az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés nem felel meg az egyértelmûség törvényi követelményének. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatában értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelmûség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelmûség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelmûség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lenni. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelmûség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyûlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelmûségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés – az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség (jogalkotói egyértelmûség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006. június 429, 430.]. Az OVB-nek és a kifogás elbírálása kapcsán az Alkotmánybíróságnak a kérdés egyértelmûségének vizsgálata során az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdést a választópolgári döntés és a népszavazás eredményébõl következõ jogalkotási kötelezettség szempontjából kell vizsgálnia. Az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését követõen a népszavazási kezdeményezés kikerül az aláírásgyûjtést kezdemé-

2006/158. szám

nyezõk uralma alól, azt követõen sem a kezdeményezés eredményességére, sem a népszavazás eredményére nem tudnak meghatározó befolyást gyakorolni, így a kérdés egyértelmûségének megítélésében sem az aláírásgyûjtés kezdeményezõinek szándékai, sem a népszavazásnak az általuk remélt eredménye nem bír jelentõséggel. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az aláírásgyûjtés kezdeményezõi által megfogalmazott, népszavazásra bocsátandó kérdés nem felel meg sem a választópolgári egyértelmûség, sem a jogalkotói egyértelmûség követelményeinek. A kérdés alapján a választópolgároknak abban kell állást foglalniuk, hogy egyetértenek-e a községi önkormányzatok jogköreinek csökkentésével. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a községi önkormányzatok sokrétû feladatés hatáskörrel rendelkeznek, amelyek „csökkentése”, korlátozása többféle módon lehetséges. Így a népszavazásra bocsátani kívánt kérdésnek többféle értelmezése lehet. Az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés alapján a választópolgárok nem tudják egyértelmûen megítélni döntésük következményeit, azt, hogy milyen községi önkormányzati jogkörök, milyen mértékû és milyen módon történõ korlátozása mellett foglalnak állást. Az eredményes népszavazás esetén nem ítélhetõ meg, hogy a népszavazás eredményébõl milyen jogalkotási kötelezettség keletkezik az Országgyûlés számára. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB határozata megalapozott, az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében szabályozott egyértelmûségi követelménynek. Ezért a 493/2006. (IX. 7.) OVB határozatot helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 898/H/2006.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12583

Az Alkotmánybíróság 77/2006. (XII. 20.) AB határozata

nességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítványt, valamint az indítványozó által meg nem határozott rendelkezéseinek átmeneti rendelkezések hiánya miatti megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jelen határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következõ

INDOKOLÁS I.

határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Fót Nagyközség Önkormányzata Képviselõ Testületének az állatok védelmére, kíméletére és tartásuk általános szabályaira vonatkozó helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. rendelete 4. § (2) bekezdése, 6. § (4) bekezdése, 9. § (3) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdésének „feltéve, hogy a környezetét nem zavarja” szövegrésze, 13. §-a, valamint 14. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt jelen határozat közzétételével megsemmisíti. Fót Nagyközség Önkormányzata Képviselõ Testületének az állatok védelmére, kíméletére és tartásuk általános szabályaira vonatkozó helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. rendeletének 11. § (1) bekezdése a következõ szöveggel marad hatályban: „11. § (1) Kertes családi házakban és udvarán a macskák száma nincs korlátozva.” 2. Az Alkotmánybíróság Fót Nagyközség Önkormányzat Képviselõ Testületének az állatok védelmére, kíméletére és tartásuk általános szabályaira vonatkozó helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. rendelete 4. § (3) bekezdése, 7. § (1) bekezdése, valamint 4. számú mellékletének „az engedély visszavonásig érvényes” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság Fót Nagyközség Önkormányzat Képviselõ Testületének az állatok védelmére, kíméletére és tartásuk általános szabályaira vonatkozó helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. rendelete 7. § (4) bekezdése, 22. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. 4. Fót Nagyközség Önkormányzat Képviselõ Testületének az állatok védelmére, kíméletére és tartásuk általános szabályaira vonatkozó helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. rendelet 6. számú mellékletének elsõ mondata alkotmányelle-

Az Alkotmánybírósághoz két indítvány érkezett Fót Nagyközség Önkormányzata Képviselõ Testületének az állatok védelmére, kíméletére és tartásuk általános szabályaira vonatkozó helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására. 1. Az egyik indítványozó szerint az Ör. 7. § (4) bekezdése alkotmányellenes, amely – utalva az Ör. 4. § (1)–(2) bekezdésére – az ott meghatározottaknál nagyobb számú eb tartását köti engedélyhez. Az Ör. 4. § (1) és (2) bekezdése azonban nem tartalmaz rendelkezést a tartható ebek számáról. Az Ör. 7. § (4) bekezdése azért alkotmányellenes az egyik indítványozó szerint, mert értelmezhetetlen. Ehhez kapcsolódóan az egyik indítványozó azt kifogásolta, hogy az Ör. 7. §-ában meghatározott számú ebnél nagyobb számú kutyatartáshoz a 6. sz. melléklet alapján a jegyzõ engedélye szükséges. Ez ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 11. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottakkal, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az Ör. 6. számú mellékletének azon rendelkezése, miszerint a jegyzõ által kiadott engedély visszavonásig érvényes ellentétes az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 61. §-ával, mivel a visszavonásnak csak a határozat kibocsátásától számított egy éven belül lehet helye, feltéve, hogy jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogot nem sért. Mivel magasabb szintû jogszabállyal ellentétes, ezért az egyik indítványozó kérte az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján az Ör. 6. számú mellékletének ezen rendelkezése megsemmisítését. Az Ör. 11. § (1) bekezdésének megsemmisítését arra tekintettel indítványozta az egyik indítványozó, hogy az Ör. alapján nem lehet meghatározni, hogy ki jogosult az Ör. 11. §-a szerinti ebtenyészet mûködéséhez szükséges engedély kibocsátására, valamint arra tekintettel, hogy magasabb szintû jogszabály nem tette engedélykötelessé ezt a tevékenységet. Ezért ez sérti a tulajdonhoz való jogot, valamint ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével. Az Ör. 22. § (1) bekezdését – pontosabban értelemszerûen annak második mondatát – azért tartja alkotmányellenesnek az egyik indítványozó, mert nem jelölte meg egyér-

12584

MAGYAR KÖZLÖNY

telmûen, hogy milyen esetekben korlátozhatja az állattartást, illetve rendelkezhet annak megszüntetésérõl a polgármester. Ezért az Ör. ezen rendelkezése sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az Ör.-t több, az indítvánnyal is érintett ponton módosította a 29/2003. (XI. 19.) sz. (a továbbiakban: Örm1.); a 23/2004. (XI. 17.) sz.; valamint a 29/2004. (XII. 15.) sz. KT rendelet (a továbbiakban: Örm2.), valamint a 17/2006. (VII. 17.) sz. KT rendelet (a legutóbbi a továbbiakban: Örm3.). 2. Az Ör. 2006. július 17-i hatályú módosítását követõen egy másik indítványozó kérte az Ör. több rendelkezésének megsemmisítését. Az Ör. 4. § (2) bekezdését azért tartja alkotmányellenesnek az indítványozó, mert az úgy rendelkezik, hogy a jegyzõ meghatározott feltételek fennállása esetén megtilthatja a kutya tartását. Ez az indítványozó álláspontja szerint sérti egyrészt az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, valamint 44/B. § (3) bekezdését, ugyanis az önkormányzat képviselõ-testülete nem ruházhat át önkormányzati hatósági jogkört a jegyzõre. Ezt kizárja az Ötv. 9. §-a is. Emellett az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirõl szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) az állatvédelmi rendelkezések megsértésével összefüggésben az állattartás korlátozására, illetve megtiltására jogosítja fel a jegyzõt. Az Ör. 4. § (2) bekezdése kutyatartás megtiltását a társasházban lakók legalább felének írásban benyújtott kezdeményezésére teszi lehetõvé. Ez a rendelkezés ellentétes a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 191. §-ával, mivel szomszédjogi vitát, aminek elbírálására a Ptk. alapján a jegyzõ jogosult, nemcsak a társasházi lakók többségi szavazatával lehet kezdeményezni a jegyzõnél. Miután a Ptk. 685. §-a alapján a 191. §-a vonatkozásában az önkormányzati rendelet nem minõsül jogszabálynak, így a helyi önkormányzat képviselõ-testülete itt nem rendelkezett szabályozási jogosultsággal. Az Ör. 6. § (4) bekezdése azért alkotmányellenes az indítványozó álláspontja szerint, mert kötelezõvé teszi a kutyatartó számára, hogy az oltást igazoló mûanyag lapocskát az eb nyakörvére erõsítve tartsa és szükség esetén az ellenõrzésre jogosultnak, illetve a megharapott személynek felmutassa azt. Az Ör. 10. §-a alapján, ha az ebtartó „az elõzõ bekezdésekben foglaltakat megszegi és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani”. Az indítványozó szerint ez a szabályozás ellentétes az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. sz. mellékletének (a továbbiakban: Áesz.) 212–216. §-ával, továbbá az Ötv. 16. §-ával, amely szerint a képviselõ-testület csak a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására jogosult önkormányzati rendeletet alkotni. Mindezek miatt az Ör. 6. § (4) bekezdése ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével.

2006/158. szám

Az Ör. 9. § (3) bekezdése (a „védõoltás alól elvont eb” fordulat kivételével) az indítványozó szerint ellentétes az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 10. §-ában foglaltakkal, mert olyan esetekben is kizárja a kártalanítás fizetését állatleölés alkalmazása esetére, amikor arra a tulajdonos az Áeü. alapján jogosult lenne. Emellett az Ör. az Áeü. 7. § (4) bekezdés a)–q) pontjával ellentétesen leszûkíti a járvány esetén alkalmazható járványügyi intézkedések körét. Emiatt a rendelkezés ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével. Az indítványozó az Ör. 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességét arra hivatkozva állította, hogy az alapján az ebtartó számára nem kiszámítható, hogy pontosan mely magatartások esetén számíthat az állattartás korlátozására, illetve megtiltására. Ez sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Ugyancsak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes, hogy az Ör. 13. §-ában a képviselõ-testület nem határozta meg pontosan, hogy mely hatásköröket ruházott át a polgármesterre, hanem általában a rendeletben szabályozott kérdésekre nézve mondja ki, hogy a polgármester rendelkezik azokban hatáskörrel. Ez jogbizonytalanságra vezet. A polgármester hatáskörének szabályozási módja az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdését is sérti. Az Ör. 14. § (1) bekezdése azért alkotmányellenes az indítványozó álláspontja szerint, mert abból nem derül ki, hogy az állattartó pontosan milyen magatartása (tanúsítása vagy elmulasztása) esetén számolhat és pontosan milyen szankciókkal (milyen cselekmények végzésére, tûrésére, abbahagyására kötelezhetõ). Ez komoly jogbizonytalanságot eredményez az állattartók számára az indítványozó szerint, ezért sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes az Ör. 11. § (1) bekezdésének második fordulata is, ugyanis a macskák tartására vonatkozóan nem határozta meg egyértelmûen, hogy milyen zavarás esetén és milyen mértékben tiltható meg a macskák tartása, ami az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti a jogbizonytalanság miatt az indítványozó szerint. Az indítványozó végül kérte az Ör. 4. § (3) bekezdésének megsemmisítését, mivel az az Ör. azon mellékletére utal, amelyet az Örm1. már hatályon kívül helyezett. Ennek megsemmisítését az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján kérte, amint fogalmazott arra tekintettel, hogy az Ör. módosításai során nem elõször fordult elõ ilyen probléma. Az Alkotmánybíróság az indítványokat tárgyi azonosságukra tekintettel egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

II. A rendelkezõ részben foglaltak a következõ jogszabályokon alapulnak:

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „44/B. § (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, és kivételesen a képviselõtestület hivatala ügyintézõjének is.” 2. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a fõpolgármestert, a megyei közgyûlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, a fõjegyzõnek és kivételesen a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjének is.” „9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselõ-testületet illetik meg. A képviselõ-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselõ-testület és szervei: a polgármester, a képviselõ-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselõ-testület hivatala látják el. (3) A képviselõ-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” 3. Az Ör. elsõ indítvány benyújtásakor hatályos, indítvánnyal érintett rendelkezései: „7. § (4) A 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben külön engedéllyel a 6. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével tartható. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a tartani kívánt ebek számát, fajtáját, a tartás célját, valamint csatolni kell a szomszédok nyilatkozatát a tartással kapcsolatban.” [Megjegyzés: az Ör. közzétett hivatalos szövegében nem a 4. § (1)–(2) bekezdésre utalás szerepelt, hanem „(2)–(3) bekezdésben” foglaltakra utalás. Azonban egyértelmûen megállapítható, hogy az Ör. 2003-as módosítása nem érintette az Ör. 7. § (4) bekezdését. Így az Ör. hivatalosan közzétett szövege nem tekinthetõ az Ör. érvényesen megalkotott rendelkezésének.] „11. § (1) Ebtenyészetet Fót nagyközség közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kiadásakor elõzetesen ki kell kérni a hatósági állatorvos, az ÁNTSZ, valamint a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesülete területileg illetékes szervezete véleményét. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévõ jogszabályi elõ-

12585

írásokat és az engedélyben elõírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértõ állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg.” „22. § (1) Az állattartó az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tûrésére vagy abbahagyására kötelezhetõ. A rendelet 3–5. §, 6. § (10) és (11) bek., 7. §, 9. § (4) bek., 17. §, 19. §, 20. §-ban megfogalmazott elõírásokat megszegõket a jegyzõ, a 6. § (1)–(9), (12)–(34) bek., 8. §, 9. § (1)–(3), (5)–(7) bek., 10–16. §, 18. §-okban megfogalmazott elõírásokat megszegõket értelemszerûen a polgármester kötelezheti az állattartás korlátozására, megszüntetésére.” „6. sz. melléklet Az állattartásról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. KT. rendelet 7. § (4) értelmében a meghatározottnál több eb tartásához a polgármester engedélye szükséges. (...) Az engedély visszavonásig érvényes.” 4. Az Ör. indítványokkal érintett hatályos rendelkezései: „4. § (2) Többlakásos épületben lakásonként 1 eb tartható külön hatósági engedély nélkül. A kutya tartását a jegyzõ megtilthatja, ha ezt az épület lakóinak legalább fele írásban kezdeményezi. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben külön engedéllyel az 5. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével tartható.” „6. § (4) Közterületen történõ tartózkodás esetén az oltást igazoló mûanyag lapocskát az eb nyakörvére erõsítve kell tartani, és azt szükség esetén (az ellenõrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni.” „7. § (1) Ebtenyészetet Fót nagyközség közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kiadásakor elõzetesen ki kell kérni a hatósági állatorvos, az ÁNTSZ, valamint a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesülete területileg illetékes szervezete véleményét. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévõ jogszabályi elõírásokat és az engedélyben elõírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértõ állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg.” „9. § (3) A védõoltás alól elvont ebet, valamint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetõ beteg vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell irtani.” „10. § (1) Az eb tartására vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenõrizni kell és a szabályok megsértõivel szemben el kell járni. Amennyiben az eb tulajdonosa az elõzõ bekezdésekben foglaltakat megszegi és elõzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani.

12586

MAGYAR KÖZLÖNY

Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el.” „11. § (1) Kertes családi házakban és udvarán a macskák száma nincs korlátozva feltéve, hogy a környezetét nem zavarja.” „13. § A rendeletben szabályozott kérdésekben a polgármester rendelkezik hatáskörrel.” „14. § (1) Az állattartó a R-ben foglaltak megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tûrésére vagy abbahagyására kötelezhetõ.” „4. sz. melléklet Kertes családi házak udvarán kettõnél, illetve többlakásos épületben lakásonként egynél több eb tartására vonatkozó engedélyezési eljárás szabályai: Az állattartásról szóló 11/1999. (VI. 18.) sz. KT. rendelet 7. § (4) értelmében a meghatározottnál több eb tartásához a polgármester engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárás kérelemre indul, eljárási illetékének mértékét az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. tv. határozza meg. Az engedély kiadását a tulajdonos kérheti. Az engedélyezésre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: – az ebtartó nevét (születési adatait), – az ebtartó lakcímét, – az ebek tartási helyét, a tartási hely leírását, – a tartás célját, – az ebek számát, fajtáját, nevét, színét, nemét, születési idejét. A kérelemhez csatolni kell: – a hatósági állatorvos javaslatát, – a szomszédok véleményét, – kertes családi esetén a telek határaival közvetlenül érintkezõ ingatlan tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát, – közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát, – többlakásos épület esetén a kérelmezõ lakásának határoló falaival közvetlenül érintkezõ lakások tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát. Az engedély megadása, ill. megtagadása határozattal történik, melynek kiadományozója a polgármester. A határozat kiadása elõtt a Polgármesteri Hivatal szakelõadója helyszíni szemlét köteles tartani. A szakelõadó meghívására a szemlén a hatósági állatorvosnak is részt kell venni. Az engedély visszavonásig érvényes. A Polgármesteri Hivatal szakelõadója az engedélyezett tartásról nyilvántartást vezet, az állattartásra vonatkozó elõírások betartását a hatósági állatorvos útján rendszeresen ellenõrzi. Az ebtartó a tartás körülményeiben bekövetkezett változást köteles 8 napon belül a jegyzõnek bejelenteni.”

III. Az indítványok az alábbiak szerint részben megalapozottak.

2006/158. szám

1.1. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a képviselõ-testület az Ör. egyik indítványozó indítványa által támadott több rendelkezését módosította annak benyújtását követõen. Az Ör. 6. számú mellékletének számozását az Örm3. 4. számú mellékletre módosította. E melléklet elsõ mondatát, amelyet az egyik indítványozó azért támadott, mert az ebtartási engedély kiadásának jegyzõi hatáskörbe utalásáról rendelkezett, a képviselõ-testület az Örm2.-vel módosította. A hatályos Ör. az ebtartási engedély megadását nem a jegyzõ, hanem a polgármester hatáskörébe utalja. Az Ör. 7. §-át az Örm3. módosította. Az Ör. hatályos szövege nem tartalmazza az indítványozó által támadott rendelkezést. Az Ör. 22. §-át ugyancsak az Örm3. helyezte hatályon kívül. E támadott rendelkezések közül a korábbi 22. § (1) bekezdés elsõ mondatát a hatályos Ör. 14. § (1) bekezdése tartalmazza, amelyre azonban csak az Ör. Örm3. általi módosítását követõen érkezett indítvány. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint hatályban nem lévõ jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára csak kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz alapján kerülhet sor. Az indítvány nem az Abtv. 38. § (1) bekezdése vagy 48. §-a szerinti kérelem. Ezért az Ör. 7. § (4) bekezdése, 22. § (1) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában az Alkotmánybíróság az eljárását az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2075.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja alapján megszüntette. 1.2. Az Ör. elsõ indítvány által támadott 6. sz. melléklet elsõ mondatát még az indítvány benyújtását megelõzõen módosította az Örm1., aminek következtében már az indítvány benyújtásakor sem a jegyzõ, hanem a polgármester rendelkezett hatáskörrel a megengedettnél nagyobb számú eb tartására. Az Ügyrend 29. § f) pontja érelmében az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha a megsemmisíteni kért jogszabály az indítvány benyújtását megelõzõen már hatályát vesztette. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság ezt az indítványi kérelmet visszautasította. Egyebekben miután az Ör. 6. számú mellékletét az Örm3. csak számozása tekintetében módosította, az Alkotmánybíróság az eljárását az Ör. 4. számú mellékletére nézve folytatta le. 2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azokat az indítványi elemeket bírálta el, amelyek az Ör. egyes hatáskör-telepítési rendelkezéseit érintették. 2.1. Az Ör. 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását azért kérte a második indítványozó, mivel az magasabb szintû jogszabályokkal ellenté-

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tesen ad a jegyzõnek hatósági jogkört, illetve a Ptk.-val ellentétesen korlátozza a társasházi tulajdonostársak esetében a birtokvédelemre irányuló eljárás megindításához való jogát. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban többször foglalkozott a jegyzõ állattartással kapcsolatos hatásköreivel. A jegyzõ az állattartás megszüntetésére (megtiltására) bizonyos körben a Kr. 7. § (1) bekezdése alapján jogosult. E hatásköre gyakorlására akkor kerül sor, ha az állatot az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértésével tartják. Az Ötv. 9. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat képviselõ-testülete önkormányzati hatáskört kizárólag a polgármesterre, bizottságaira, részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, valamint törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhat át. Az önkormányzat képviselõ-testülete azonban nem ruházhat át önkormányzati hatáskört a jegyzõre. Jegyzõt államigazgatási hatáskör gyakorlására csak törvényben vagy kormányrendeletben lehet felhatalmazni. Az ezzel ellentétes hatáskör átruházás sérti egyrészt az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdését, valamint az Ötv. 7. § (1) bekezdését, 9. § (3) bekezdését, s így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is. Az Ör. 4. § (2) bekezdése a hatósági engedély nélkül tartható ebek tekintetében biztosít a jegyzõnek hatáskört, abban az esetben, ha a többlakásos épület lakóinak legalább fele írásban kezdeményezi kutya tartásának megtiltását. Ez a hatásköri szabály nem tekinthetõ sem a Kr. 7. § (1) bekezdésében, sem a Ptk. 191. §-ában foglalt jegyzõi hatáskör Ör. szintjén történt „megismétlésének”, tekintettel a hatáskörök eltérõ szabályaira. Az Ör. tehát egy „új” hatáskört állapított meg, amelynek gyakorlásával a jegyzõt ruházta fel. Miután az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdése alapján a jegyzõnek csak államigazgatási hatáskört lehet megállapítani, s erre csak törvényben és kormányrendeletben kerülhet sor, továbbá miután az Ötv. 9. §-a alapján az önkormányzat képviselõ-testülete önkormányzati hatáskört a jegyzõre nem ruházhat át, az Ör. 4. § (2) bekezdés második mondata alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette azt. 2.2. Az második indítvány szerint az Ör. 13. §-a alapján nem állapítható meg egyértelmûen, hogy mely hatáskörök polgármesterre való átruházásáról rendelkezett a képviselõ-testület, s ez a szabályozási mód sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Az Ör. 13. §-a a polgármester hatáskörét úgy állapítja meg, hogy „a rendeletben meghatározott kérdésekben” rendelkezik hatáskörrel. Az Ötv. 9. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat képviselõ-testülete „egyes hatásköreit” ruházhatja át – többek között – a polgármesterre. A képviselõ-testület „generális” jellegû hatáskör-átruházása ellentétes az Ötv. 9. § (3) bekezdésével és végsõ soron sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. A hatáskör-átruházásnak mindig konkrét, egyértelmûen meghatározható hatáskörökre kell történnie.

12587

Ezt húzza alá az a körülmény is, hogy az állattartással (annak állatvédelmi, állategészségügyi vonatkozásaival) kapcsolatban több magasabb szintû jogszabály is tartalmaz rendelkezést. E magasabb szintû jogszabályok több vonatkozásban is a jegyzõnek adnak hatáskört. Az Alkotmánybíróság jelen határozatában már foglalkozott az állattartás megtiltására vonatkozó hatáskörökkel. Az Ör. több, e magasabb szintû jogszabályok által is rendezett kérdésrõl alkotott szabályozást. Ebbõl következõen több olyan, az Ör.-ben szabályozott hatáskör tekintetében felvethetõ, hogy az Ör. valójában – e generális hatáskör-átruházással – államigazgatási hatáskört ruház a polgármesterre. Az Ör. 13. §-a alapján ugyanis pontosan nem határozható meg, hogy mely hatásköröket ruházott át a képviselõ-testület a polgármesterre, továbbá, hogy pontosan mely hatáskörökben jár el a polgármester, és melyek azok a hatáskörök, amelyekben államigazgatási hatáskörben egy másik, magasabb szintû jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv járhat el. Miután sem a jogalkalmazók, sem az állampolgárok számára nem egyértelmû e szabályozási mód alapján, hogy pontosan mely ügyekben rendelkezik hatáskörrel a polgármester, ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt. 2.3. Az elsõ indítványozó szerint alkotmányellenes az Ör. azon rendelkezése is, amely engedélyhez köti ebtenyészet létesítését. Az indítványozó kifogásolta, hogy az Ör. 11. §-a nem határozza meg, hogy ki jogosult az engedély kiadására, emellett a tevékenység engedélyhez kötése magasabb szintû jogszabállyal, valamint a tulajdonhoz való joggal ellentétes. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. indítvány benyújtásakor hatályos 21. §-a a polgármesterre telepítette az engedély kiadásának hatáskörét. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy az ebtenyészet létesítésére vonatkozó, indítványozó által kifogásolt rendelkezést a hatályos Ör. 7. § (1) bekezdése tartalmazza, ugyanakkor az engedély kiadására vonatkozó hatáskörrel a jelen határozat 2.2. pontjában elbírált és megsemmisített 13. §-a ruházta fel a polgármestert. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy Ötv. 16. §-a alapján az önkormányzat képviselõ-testülete nemcsak törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet, hanem a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére is. Az önkormányzatok ezen jogosultságát fogalmazza meg és védi az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése is. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott már arra is, hogy a helyi önkormányzat akkor, amikor az ebtartás, ebtenyésztés körében önkormányzati hatósági jogkörben kiadott engedélyhez köti a tevékenység folytatását, a köz érdekében a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme, a késõbbi jogviták elkerülése céljából szabályoz. A lakók közötti jogviták megelõzése érdekében alkotott szabályok évszázadok óta a helyi szabályrendeletek hagyomá-

12588

MAGYAR KÖZLÖNY

nyos szabályozási tárgykörébe tartoznak [többek között: 23/2000. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2000, 134.; 29/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 897.]. Magasabb szintû jogszabályok nem zárják ki a helyi önkormányzat szabályozási jogosultságát, és az ebtenyészet létesítésének (polgármesteri) engedélyhez kötését. Ugyanakkor az ebtenyészet mûködtetésének engedélyhez kötése és az Alkotmány tulajdonhoz való jogot megfogalmazó 13. § (1) bekezdése között értékelhetõ alkotmányjogi összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság ezért az ebtenyészet engedélyhez kötését rendezõ 7. § (1) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt, az itt foglaltak alapján, elutasította. Az Ör. ebtenyészetre vonatkozó engedély kiadásának polgármesteri hatáskörbe utalásáról rendelkezõ 13. §-át az Alkotmánybíróság – a 2.2. pontban foglaltak szerint – megsemmisítette. 2.4. Az egyik indítványozó alkotmányellenesnek tartotta az Ör. 6. számú melléklet azon rendelkezését, ami szerint a polgármester által az Ör. 7. § (4) bekezdésében meghatározottnál nagyobb számú kutya tartására kiadott engedély visszavonásig érvényes. Ez az indítványozó szerint az Áe. 61. §-ával ellentétes. Az Alkotmánybíróság mindenek elõtt megállapította, hogy a hatályos Ör. 4. számú melléklete tartalmazza az indítványozó által kifogásolt rendelkezést. Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy Ör. 4. számú melléklet elsõ mondatában az Ör. 7. § (4) bekezdésére utaló rendelkezés az Örm3. által hatályon kívül helyezett rendelkezésre utal vissza. A hatályos Ör.-ben az egyes ingatlanokon tartható ebek számát az Ör. 4. §-a határozza meg. Az Áe.-t 2005. november 1-jén hatályon kívül helyezte a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). A Ket. 103., valamint 114. §-a rendelkezik a közigazgatási döntés visszavonásának szabályairól, illetve semmisségi ok alapján történõ visszavonás esetén a 121. §-át kell alkalmazni. A Ket. 103. és 114. §-a alapján a közigazgatási döntés visszavonásának feltétele a kibocsátott döntés jogszabály-ellenessége, az Ör. 4. számú mellékletének vizsgált rendelkezése azonban nem a jogi hibában szenvedõ döntésekre vonatkozik. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 4. számú melléklet azon rendelkezése, hogy „[a]z engedély visszavonásig érvényes”, miután más kérdéskört szabályoz, nem ellentétes a Ket. visszavonásra vonatkozó rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította. 3.1. Az Ör. 10. § (1) bekezdése azért alkotmányellenes az indítványozó szerint, mert pontosan nem meghatározható, hogy mely magatartások esetén számíthat az állattartó az állattartás korlátozására, illetve megtiltására. Ugyanezen okból ellentétes az Alkotmánnyal az Ör. 11. § (1) bekezdése, valamint 14. § (1) bekezdése.

2006/158. szám

Az Alkotmánybíróság jelen határozatában már hivatkozott a 42/1997. (VII. 1.) AB határozatában megfogalmazottakra, miszerint a jogbiztonságot veszélyezteti az olyan szabályozási mód, amely nem kiszámítható és elõre nem látható hatásokkal jár a norma címzettjei számára. Az Ör. 10. § (1) bekezdése, valamint 14. § (1) bekezdése alapján az állattartó az Ör.-ben foglaltak megszegése/megsértése esetén elõzetes írásbeli felszólítást követõen az ebtartás megtiltásával számolhat, illetve „meghatározott cselekmény végzésére, tûrésére, vagy abbahagyására kötelezhetõ”. A jogalkotó a jogszabály címzettjei (jelen esetben az állattartó) számára pontosan meg nem határozott magatartások tanúsításához, vagy mulasztásához fûzött az Ör. 10. § (1) bekezdésében, illetve 14. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt, ami nem felel meg a normavilágosság követelményének. A „rendeletben foglaltak megsértése”, illetve „az elõzõ bekezdésekben foglaltak megszegése” nem tekinthetõ konkrét jogellenes magatartás-meghatározásnak. Az ilyen szabályozási mód, miután a norma címzettjei számára nem egyértelmûen szabályozott – sérti az Alkotmány jogbiztonságot is magában foglaló jogállamiság követelményét megfogalmazó 2. § (1) bekezdését. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Ör. 10. § (1) és 14. § (1) bekezdését. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdésében és 14. § (1) bekezdésében foglalt szankciókról a Kr. 4. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdése rendelkezik, s ezek tekintetében a jegyzõt ruházta fel hatáskörrel. 3.2. Az Ör. 11. § (1) bekezdésében foglalt azon kitétel, hogy a macskák száma kertes családi házakban és azok udvarán nincs korlátozva „feltéve, hogy a környezetét nem zavarja”, ugyancsak nem felel meg a normavilágosság követelményének. Ezen szabályozás alapján ugyanis az állattartó számára nem egyértelmû, hogy pontosan milyen feltételek esetén és milyen mértékben korlátozható a macskák száma. Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a birtoklásban zavarás körében a Ptk. 191. §-a alapján a jegyzõ akár a macska tartását is korlátozhatja. Az Ör. 11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján (,,környezetét zavarja”) azonban nem egyértelmû, hogy a macskák számának korlátozására a Ptk. 191. §-a szerinti eljárás szerint kerülhet sor (aminek feltétele a „birtoklásban zavarás”), vagy itt a képviselõ-testület önkormányzati hatáskört kívánt megállapítani, ami alapján a polgármester járna el. Miután az Ör. 11. § (1) bekezdésének második fordulata az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság részét képezõ jogbiztonságot sértõ rendelkezést tartalmaz, az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Ptk. 191. §-a alapján az Ör. külön rendelkezése hiányában is lehet kezdeményezni eljárás indítását a jegyzõ elõtt, ha a macskák tartása zavarja birtoklásukban az érintetteket.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4. Az Ör. 6. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte a második indítványozó azon az alapon, hogy magasabb szintû jogszabállyal ellentétesen teszi kötelezõvé a kutyatartó számára, hogy az oltást igazoló mûanyag lapocskát a kutya nyakörvére erõsítve tartsa. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság utal a 27/2004. (VII. 7.) AB határozatában kifejtettekre. Ebben a határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Áesz. 212–216. §-a rendelkezik „a húsevõk védelme” körében a veszettség elleni védõoltásról, valamint annak igazolásáról. A védõoltás, valamint annak igazolása és nyilvántartása államigazgatási hatósági ügy, azt az arra feljogosított szervek államigazgatási hatósági jogkörben végzik. Az Áesz. 213. § (4) bekezdése rendelkezik az eboltási könyv tartalmáról, amely hitelesen igazolja többek között a védõoltás megtörténtét, annak idejét, a védõoltást végzõ állatorvos nevét és bélyegzõjét, valamint a használt oltóanyag nevét és gyártási számát. Az Áesz. 213. § (6) bekezdése, az állatorvos kötelezettségei között nem rendelkezik arról, hogy az állatorvosnak az oltás alkalmával az oltás tényét tartalmazó mûanyaglapot kellene átadnia. „Az oltáskor kapott mûanyag lap eb pórázára vagy nyakörvére rögzítésének elõírása azt a célt szolgálná az Ár2. [Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló 19/2001. (V. 7.) sz. rendelete] alapján, hogy az igazolja az oltás megtörténtét sétáltatáskor is. Ezzel az önkormányzat az oltás tényének igazolására egy újabb eszközt állapított meg. Az oltás tényének igazolása azonban nem vonható az önkormányzati hatósági ügyek körébe, mivel azt magasabb szintû jogszabály kizárólagos szabályozási körbe vonta és államigazgatási hatósági ügyként szabályozta. Az oltás tényének igazolására az Áesz. alapján kizárólag az eboltási könyv alkalmas, s az Ár2. 16. §-ában annak magánál tartását és szükség esetén bemutatását írja elõ a sétáltató személy számára. Az önkormányzat tehát ezáltal olyan kérdéskörben alkotott szabályt, amelyre nem volt felhatalmazása, s amely nem tekinthetõ a magasabb szintû jogszabályhoz képest kiegészítõ jellegû normaalkotásnak sem, mivel nem helyi közügy tekintetében, hanem államigazgatási hatósági ügy körében szabályozott.” (ABH 2004, 877, 885–886.) Az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § (4) bekezdésével kapcsolatosan megállapította, hogy az – a fent kifejtettek alapján – az Áesz. 213. §-ában foglaltakkal, valamint az Ötv. 16. §-ával ellentétesen szabályozott, s ezért az Ör. 6. § (4) bekezdése sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § (4) bekezdését megsemmisítette. 5. Az Ör. 9. § (3) bekezdésének alkotmányellenességének megállapítását az indítványozó azon az alapon kérte, hogy az magasabb szintû jogszabállyal ellentétesen zárja ki a kutyatartókat az állatleölési kártalanításból. Az állatleölésre vonatkozó szabályokat az Áeü. a járványügyi intézkedések között, a 7–10. §-ában rendezi. Az Áeü. 10. §-a alapján kártalanításra jogosult az állat tulaj-

12589

donosa, ha az Áeü. mellékletében megnevezett betegség (pl. veszettség) miatt került sor az állat leölésére. Az Áeü. 10. § (3) bekezdése alapján a kártalanítás összege az állat forgalmi értéke. Az Áeü. 10. § (4) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor a tulajdonosnak nem jár kártalanítás. Az Áeü. 10. § (4) bekezdése alapján önmagában az a körülmény, hogy az állat emberre vagy az állatállományra egészségügyi szempontból veszélyes, veszélyeztetõ betegségben szenved, vagy ennek gyanúja áll fenn, nem minõsül a kártalanítással szemben kizáró oknak. Ugyanakkor az Áeü. 10. § (4) bekezdése alapján nem csupán akkor nem jár kártalanítás, ha az ebet az állattartó elvonja a védõoltás alól. Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) AB határozatában a helyi rendeletalkotással kapcsolatban a következõkre mutatott rá: „önmagában véve az, hogy a társadalmi viszonyok meghatározott körét országos érvényû jogszabály a szabályozási körébe vonta, nem akadálya az önkormányzati rendeletalkotásnak. Ha ugyanis helyi közügyrõl van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintû szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítõ jellegû helyi jogalkotásra” (ABH 1998, 155.). Az Ör. 9. § (3) bekezdése azonban nem tekinthetõ országos szintû szabályozáshoz képest kiegészítõ jellegû rendelkezésnek. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (3) bekezdése az Áeü. 10. § (4) bekezdésével ellentétesen szabályozott, ezért azt megsemmisítette. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az állatleölés, és az azért járó kártalanítás tekintetében a képviselõ-testület külön rendelkezése hiányában is az Áeü. rendelkezései az irányadók. 6. Az Ör. 4. § (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az Ör. 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottnál nagyobb számú eb tartására vonatkozó szabályokat az Ör. 5. számú melléklete tartalmazza. Az Ör. 5. számú mellékletét 2003. december 3-ával hatályon kívül helyezte az Örm1. Az indítványozó az utaló rendelkezést tartalmazó 4. § (3) bekezdésének megsemmisítését az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére hivatkozva kéri. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Ör. Örm3. által történt módosítását megelõzõen az Ör. 6. számú melléklete rendezte az Ör.-ben meghatározottaknál nagyobb számú kutya tartásának részletszabályait. Az Ör. – korábban hatályos – 6. számú melléklete az Ör. 7. § (4) bekezdésére utalt vissza. Az Örm3. az Ör. 6. számú mellékletének számozását módosította 4. számú mellékletre, amelynek elsõ mondata azonban változatlanul az Ör. 7. § (4) bekezdésére utal vissza. Az indítványozó által támadott Ör. 4. § (3) bekezdését ugyancsak az Örm3. állapította meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 4. § (3) bekezdésében (valamint 4. számú mellékletének elsõ

12590

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

mondatában) található utaló rendelkezés közvetlen alkotmányellenességre nem vezet, mivel a vele kapcsolatban felvetõdõ kérdések értelmezési úton megoldhatók. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

7. Az egyik indítványozó kérte továbbá annak megállapítását, hogy az Ör. – az idõközben hatályon kívül helyezett 5. sz. melléklet – kivételével nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket, ezért az Ör. indítványozó által meg nem határozott rendelkezéseinek megsemmisítését kéri. Az indítványozó az Alkotmánybíróság felhívása ellenére sem határozta meg, hogy az Ör. mely rendelkezései tekintetében kéri a megsemmisítést az átmeneti szabályok hiánya miatt. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.

I.

Az Alkotmánybíróság jelen határozatának Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k., elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 161/B/2004.

Az Alkotmánybíróság 78/2006. (XII. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Érd Város Önkormányzata Képviselõ-testületének az Érd Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 37/2003. (XII. 2.) ÖK számú rendelete 18. § (1) bekezdése elsõ mondatának „nettó” szövegrésze alkotmányellenes, ezért e rendelkezést megsemmisíti. A 18. § (1) bekezdésének elsõ mondata a megsemmisítést követõen az alábbi szöveggel marad hatályban: „20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén versenytárgyalás tartása kötelezõ.”

INDOKOLÁS

Öt indítványozó közös indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérték Érd Város Önkormányzata Képviselõ-testületének az Érd Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 37/2003. (XII. 2.) ÖK számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 18. § (1) bekezdése megsemmisítését. Az Ör. – indítvány benyújtásakor hatályos – 18. § (1) bekezdése alapján bruttó 300 millió forint forgalmi értékû vagyontárgy esetében pályázat kiírása kötelezõ, ezen értékhatár alatt pedig a pályázat kiírásától el lehet tekinteni. Az indítványozók álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezése ellentétes a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Kgtv1.) 7. § (1) bekezdésével, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelezõ, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot meghaladja. Ezért az indítványozók kérték, hogy az Alkotmánybíróság az Ör. indítványával támadott rendelkezését mint törvénysértõ elõírásokat tartalmazót semmisítse meg. Az alkotmánybírósági eljárás alatt az Országgyûlés megalkotta a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvényt (a továbbiakban: Kgtv2.), amely a 7. §-ában a Kgtv1. – indítványozók által – hivatkozott rendelkezésében foglaltakkal tartalmilag azonos szabályozást tartalmaz. Érd Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete a 46/2005. (XII. 14.) ÖK számú rendeletével módosította az Ör. 18. § (1) bekezdését és az új – hatályos – szabályozás alapján nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén kötelezõ versenytárgyalás tartása. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot – állandó gyakorlata szerint – az elbíráláskor hatályos rendelkezések tekintetében folytatta le.

II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.”

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Az Áht. indítvánnyal érintett rendelkezése: „108. § (1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörû) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevõ részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés: a) az értékesítési célt szolgáló dolgokra, b) a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, c) a kincstári vagyon bérbeadásra, használatba adásra, KVI általi vagyonkezelésbe adására, amennyiben az az államháztartás alrendszereihez tartozó szerv számára vagy bármely személy számára közérdekbõl történik, d) kincstári vagyon cseréjére, e) a kincstári vagyon 109/D. § (6) bekezdésében megjelölt értékesítésére, f) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására, g) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló törvényben meghatározott kibocsátási egységre.” 3. A Kgtv1. indítvánnyal érintett rendelkezése: „7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelezõ, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.” 4. A Kgtv2. indítvánnyal érintett rendelkezése: „7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelezõ, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévõ vagyontárgyat, amely esetében az 50,0 millió forintot – meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.” 5. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése: „18. § (1) Nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén versenytárgyalás tartása kötelezõ. A versenytárgyalás formájáról és feltételeirõl a rendelet mellékletében meghatározott keretek között, annak kiírásakor kell dönteni.”

12591 III.

Az indítvány megalapozott. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely azonban nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig elõírja, hogy a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Áht. 108. § (1) bekezdése alapján az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat a rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat a határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörû) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevõ részére lehet. A Kgtv2. 7. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelezõ, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévõ vagyontárgyat, amely esetében az 50,0 millió forintot – meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat. Az önkormányzatok az önkormányzati vagyon kezelésérõl, hasznosításáról és értékesítésérõl, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló (ún. vagyonrendeletben) vagy a költségvetésrõl szóló önkormányzati rendeletben szabályozzák e törvényi rendelkezés alapján az önkormányzati vagyon értékesítésének, elidegenítésének a vagyontárgy forgalmi értékével kapcsolatos szabályait. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát alapján azonban 20 millió forint forgalmi értéknél nagyobb értékhatárt nem állapíthatnak meg, az önkormányzati rendeleti szabályozás akkor szükséges, amennyiben a törvényben meghatározott forgalmi értéknél kisebb forgalmi érték esetében is kötelezõvé kívánja tenni az önkormányzat a versenytárgyalást. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem sérti a jogforrások hierarchikus viszonyából származó követelményt, ha az önkormányzat a magasabb szintû jogszabály rendelkezéseit illetékességi területére kiterjedõ hatállyal, a helyi közügyeket szabályozó rendeletébe átveszi. „[A]mennyiben önkormányzati rendelet a szabályozásába jogszabályban foglalt taxációt vesz át, abban az esetben annak a jogbiztonság érdekében teljes körûnek kell lennie.” [9/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 228, 231.]

12592

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Ör. 18. § (1) bekezdése elsõ mondatának szabályozása szerint nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén kötelezõ versenytárgyalás tartása. Ez a szabályozás az Áht. 108. § (1) bekezdésének alkalmazása során a Kgtv2. 7. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárral ellentétben lehetõvé teszi, hogy 20 millió forintot meghaladó önkormányzati tulajdonú vagyontárgy is elidegeníthetõ legyen. Érd Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a Kgtv2.-ben meghatározott forgalmi érték oly módon történõ értelmezésével, hogy az Ör.-ben a törvényi forgalmi értéket (,,az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot”) nettó forgalmi értékben (,,nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy”) határozta meg, jogalkotási felhatalmazásának kereteit túllépte, mivel jogalkotási felhatalmazása csak arra van a Kgtv2. 7. § (1) bekezdése alapján, hogy az érintett vagyontárgy forgalmi értékét 20 millió forintnál kisebb összegben határozza meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 18. § (1) bekezdése elsõ mondatának „nettó” szövegrésze ellentétes a Kgtv2. 7. § (1) bekezdésében foglaltakkal és így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezést megsemmisítette. A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 984/B/2005.

Az Alkotmánybíróság 79/2006. (XII. 20.) AB határozata

2006/158. szám

szóló 2/2001. (II. 1.) rendelete 12. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Túrkeve Város Képviselõ-testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 2/2001. (II. 1.) rendelete 12. § (2) bekezdés b) pontja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elõtt folyamatban lévõ 11.K.27.135/2006. számú ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság jelen határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az Alkotmánybíróság eljárását, az elõtte 11.K.27.135/2006. számon folyamatban lévõ ügy felfüggesztésével kezdeményezte az indítványozó bíró. Az indítványozó álláspontja szerint Túrkeve Város Képviselõ-testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 2/2001. (II. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 12. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, ugyanis az túlságosan széles körû hozzájárulástól tette függõvé a kutya tartását társasházi épületek lakásaiban. Az alapul szolgáló eljárásban elsõ fokon a polgármester, másodfokon a képviselõ-testület az állattartás megtiltásáról hozott határozatot az állattartóval szemben, ugyanis az állattartó nem rendelkezett az állattartáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatokkal. Az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság korábbi ilyen tárgykörben hozott határozataira, így a 23/2000. (VI. 28.) AB határozatra, a 37/2004. (X. 15.) AB határozatra, valamint a 9/2006. (II. 22.) AB határozatra. Az indítványozó szerint az Ör. hivatkozott rendelkezése – ezen hivatkozott AB határozatokban kifejtetteknek megfelelõen – sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, ugyanis aránytalanul korlátozza a zavartalan lakáshasználathoz való jogot.

II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg:

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság folyamatban lévõ ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Túrkeve Város Képviselõ-testületének az állattartás helyi szabályairól

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” 2. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése: „12. § (2) Ebtartás a város belterületén az alábbi feltétellel megengedett: [...] b) Többlakásos épület (tömbház, társasház, sorház stb.) lakásaiban az ebtartó lakása alatti, feletti, továbbá közös

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

falakkal határolt lakások lakóinak, valamint társbérlet és bérlõtársi jogviszony fennállása esetén valamennyi társbérlõ, illetve bérlõtárs teljes körû hozzájárulásával csak egy eb tartható. Teljes körû hozzájárulás hiányában ebet tartani tilos.”

III. A bírói kezdeményezés az alábbiak szerint megalapozott. 1. A tulajdonhoz való jog – az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján – alapvetõ jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, mely más módon nem érhetõ el, továbbá ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával. [Elsõként: 7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22.] A tulajdonjog tartalmát és védelmét a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) X. fejezete szabályozza részletesen, e rendelkezések keretet adnak azoknak az egyéb jogszabályoknak is, melyek a közérdek vagy jogos magánérdek érvényesülését a tulajdon szabadságával szemben lehetõvé teszik. (285/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 827, 828.) A helyi önkormányzatnak a köz érdekében jogában áll korlátozni a tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot, a lakók közötti jogviták megelõzése érdekében. Mint azt az Alkotmánybíróság korábbi, az állattartás egyes szabályaival foglalkozó határozatában kifejtette: a helyi önkormányzat a helyi lakóközösség együttélésének védelme érdekében jogosult önkormányzati rendeletet alkotni – a magasabb szintû jogszabályok keretei között. Ennek során arra kell ügyelnie, hogy a tulajdoni (lakáshasználati) korlátozás ne legyen aránytalan. [23/2000. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2000, 134.] 2. Az Ör. 12. § (2) bekezdés b) pontja alapján társasházi lakásokban legfeljebb egy kutya tartható, a társasházi lakók meghatározott körének hozzájárulásával. Ezzel az Ör. kizárta azt, hogy hozzájárulás nélkül is lehessen ebet tartani társasházi lakásban. A hozzájárulók körét az Ör. úgy határozta meg, hogy a lakás alatti, feletti valamennyi lakás, illetve a közös fallal határolt lakások lakói hozzájárulását kell beszerezni egy kutya tartásához. Erre vonatkozó rendelkezés, utalás hiányában ez a rendelkezés úgy értelmezhetõ, hogy nemcsak a lakás alatt és fölött közvetlenül lévõ (vagyis födémszomszéd) lakások lakóinak hozzájárulását kell beszerezni. A lakók mellett a bérlõtársi és társbérlõi jogviszonyban állók teljes körû hozzájárulását is be kell szerezni.

12593

A helyi önkormányzat a köz érdekében az ebtartás feltételéül szabhatja – a tartott ebek számától függetlenül – a szomszédok meghatározott körének hozzájárulását. Az állattartáshoz a szomszédok részérõl megkövetelt hozzájárulással kapcsolatban az Alkotmánybíróság már hivatkozott 23/2000. (VI. 28.) AB határozata kimondta, hogy „[a] széleskörûen megkövetelt elõzetes írásbeli hozzájárulás aránytalan tulajdoni korlátozást jelenthet. (...) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Tr. 11. § (2) bekezdése, amely az ebtartáshoz az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének elõzetes írásbeli hozzájárulását követeli meg, aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (zavartalan lakáshasználathoz) való jogot.” (ABH 2000, 134, 137.) Amint arra az Alkotmánybíróság 634/H/2003. AB határozatában rámutatott: „A tulajdonhoz való jog korlátozásának arányossága megítélésében nem az a körülmény releváns, hogy az önkormányzati rendeleti szabályozás alapján elképzelhetõ, hogy egy kisebb társasházban akár az azonos szinten lakók összességének írásbeli hozzájárulása válik szükségessé az állattartáshoz. A tulajdoni korlátozás arányossága szempontjából annak van jelentõsége, hogy az állattartás létrejötte (a lakáshasználati jog gyakorlása) hány személy (lakó) elõzetes hozzájárulásától függ. Ugyanis ha nagyszámú, az állattartással akár egyáltalán nem érintett társasházi lakótárs hozzájárulását követeli meg a helyi önkormányzat, ezáltal a lakáshasználathoz való jog, s ezen keresztül az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozását valósítja meg. Ugyanakkor arra nem köteles a helyi önkormányzat, hogy valamennyi, az állattartással esetlegesen érintetté váló lakótárs hozzájárulását követelje meg az állattartáshoz az állattartás szabályozása során. A tulajdonhoz való jog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a hozzájárulásra jogosultak körét – a késõbbi jogviták elkerülése céljából – amennyire lehetséges, az állattartással érintettek alkossák (a közérdekûség követelménye alapján), valamint hogy a hozzájárulásra jogosultak köre ne legyen túl szélesen meghatározott (az arányosság követelménye alapján).” (ABH 2004, 1974, 1976.) Az Alkotmánybíróság ezen korábbi határozatai alapján megállapítja, hogy az Ör. 12. § (2) bekezdés b) pontjában található rendelkezés – azáltal, hogy az állatot tartani kívánó személy lakása alatti és feletti valamennyi lakás lakójának, valamint valamennyi társbérlõ és bérlõtárs hozzájárulásától tette függõvé, túl széles körben vonta meg a hozzájárulásra jogosultak körét. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján hangsúlyozza, hogy a képviselõ-testület arra tekintettel szabályozhatja az ebtartás helyi szabályait, hogy azzal a lakók közötti békés egymás mellett élés elõfeltételeit meghatározva a késõbbi jogviták megelõzését szolgálja. Ugyanakkor az esetlegesen kialakuló jogviták esetében az állattartással birtoklásában megzavart tulajdonostárs, lakótárs a Ptk. 191. §-a alapján nem marad eszköz nélkül.

12594

MAGYAR KÖZLÖNY

A társasházi lakásokban lakásonként tartható kutyák számával kapcsolatosan utal az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban kimondottakra, miszerint: „a tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot nemcsak a széles körû elõzetes hozzájárulás sértheti, hanem az is, ha az ebtartáshoz minden esetben hozzájárulást ír elõ a helyi önkormányzat. A helyi önkormányzat a helyi érdekû közügyek szabályozása során köteles a helyi viszonyoknak megfelelõen differenciáltan szabályozni az életviszonyokat. Amint a 772/B/1997. AB határozat fogalmazott: »[a] helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre, továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára, az érintett személyek körére, esetleges tulajdonosi minõségükre és arra, hogy az állattartás adott esetben valóban veszélyezteti-e a lakóközösség tagjainak békés együttélését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. 10. §-a, valamint 11. § (2) bekezdése azzal, hogy többlakásos épületben lakásonként egy-egy kutya, illetve macska, illetõleg családi házas ingatlanon három kutya, illetve öt macska tartását teszi lehetõvé, ezáltal maximálja a tartható kutyák és macskák számát, ésszerû indokok alapján álló, arányos tulajdoni korlátozást jelent. A vizsgált önkormányzati norma az indítványozó álláspontjával szemben nem zárja ki azt, hogy családi házas ingatlanon az Ör. érintett rendelkezéseiben meghatározottnál több kutya, illetve macska tartására kerüljön sor, ehhez azonban – figyelemmel többek között a közegészségügyi, állategészségügyi szempontokra – külön engedély beszerzését szabja feltételül. E szabályozással az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jogalkotó kellõen körültekintõ jogi szabályozást teremtett.« (ABH 2000, 858, 862.)” (634/H/2003. ABH 2004, 1974, 1977.) Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az Ör. 12. § (2) bekezdés b) pontja sérti az Alkotmány tulajdonhoz való jogról rendelkezõ 13. § (1) bekezdését, és erre tekintettel megsemmisítette azt. 3. Az indítványozó bíró az alkotmányellenesség kimondását a konkrét ügyben történõ alkalmazhatósága kizárásával kérte. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (1) és (4) bekezdése alapján a megsemmisített jogszabályt az errõl szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni, ám az Alkotmánybíróság ettõl az idõponttól eltérõen is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történõ alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke indokolja. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben – a jogbiztonság követelményére, valamint az indítvány alapjául szolgáló eljárásban a felperes különösen fontos, méltányolható érdekére tekintettel – az alkalmazási tilalom tekintetében helyt adott a bírói kezdeményezésnek, és megállapította, hogy az Ör. jelen határo-

2006/158. szám

zattal megsemmisített 12. § (2) bekezdés b) pontja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elõtt 11.K.27.135/2006. szám alatt folyamatban lévõ eljárásban nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k., elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 990/B/2006.

Az Alkotmánybíróság 80/2006. (XII. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában – dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (5) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2007. június 30-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az indítványozó módosított indítványában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a jogalkotó által az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján jóhiszemû harmadik személy javára bejegyzett jog, illetõleg feljegyzett tény törlésére biztosított hároméves határidõ indokolatlanul rövid, ezáltal sérül az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdése, 9. § (1) be-

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kezdése, 57. § (1) és (5) bekezdése, valamint 70/A. § (3) bekezdése. A kifogásolt rendelkezés alkotmányellenességét megalapozó érvek – véleménye szerint – fellelhetõk az Alkotmánybíróságnak a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) államigazgatási jogkörben okozott kár érvényesítésére vonatkozó, speciális elévülési határidõt tartalmazó 349. § (2) bekezdése megsemmisítése tárgyában hozott 53/1992. (X. 29.) AB határozatában, továbbá a Ptk. 232. § (1) bekezdése (második mondatának második része) megsemmisítését tartalmazó 61/1993. (XI. 29.) AB határozat indokolásában. Az indítványozó hivatkozott a Ptk. elbirtoklási idõt megállapító szabályára és a Ptk. 324. § (1) bekezdésében írt ötéves elévülési határidõre, melyek kapcsán kifejtette, hogy az ingatlanhoz való jogbiztonság, a bírói út igénybevételének joga és a bíróság elõtti esélyegyenlõség megköveteli törlés esetében is a hosszabb jogérvényesítési határidõ alkalmazását.

II. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következõ jogszabályokat vette figyelembe: 1. Az Alkotmány rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.” „57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. [...] (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” „70/A. § (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”

12595

2. Az Inytv. kifogásolt rendelkezése: „5. § (5) Érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszemû harmadik személy javára bejegyzett jog, illetõleg feljegyzett tény a ranghelyére irányadó idõponttól számított három év eltelte után az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhetõ.”

III. Az indítvány megalapozott. Az Inytv. támadott rendelkezése – figyelemmel az Inytv. 5. § (3) bekezdésére is – olyan, a ranghelyre irányadó idõponttól számított hároméves jogvesztõ határidõt tartalmaz, amelyen túl nem törölhetõ az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszemû, visszterhesen szerzõ harmadik személy javára bejegyzett jog vagy feljegyzett tény. Ezzel védelemben részesíti az érvénytelen okirat alapján bejegyzett jóhiszemû harmadik személy jogszerzését, aki az ingatlan-nyilvántartástól esetlegesen eltérõ valóságos jogi állapotról nem tudott, és nem is kellett tudnia, továbbá ellenérték fejében szerzett jogot. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt norma alkotmányosságát elsõként az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdésével összefüggésben bírálta el, amely rendelkezés sérelmét az indítványozó abban látta, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény törlésére nyitva álló határidõ rövidsége korlátozza a bírósági úton történõ igényérvényesítést. Az indítványozó indítványa megokolása során utalt arra is, hogy a jogbiztonságot fokozná a kifogásolt határidõ meghosszabbítása. Az Alkotmánybíróság úgy tekintette, hogy az indítványozó az Alkotmány – tételesen nem hivatkozott, de szövegszerûen nevesített – 2. § (1) bekezdésére alapítottan is kéri a rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását. Ennek kapcsán azt vizsgálta, hogy a jogalkotó e jogvesztõ határidõ megszabásával az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiságból következõ jogbiztonság elvével összhangban nyújtott-e megfelelõ garanciát az eredeti jogosult számára igénye érvényesítésére. 1.1. Az Alkotmánybíróság elõször azt tekintette át, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok mikor tekinthetõk „érvényes”-nek. Az Inytv. 8. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog bejegyzésére, jogilag jelentõs tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére – ha törvény másként nem rendelkezik – csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerõs hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. A törvény indokolása ennek kapcsán azt tartalmazza, hogy az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni, jogot vagy tényt bejegyezni a jogbiztonság érdekében csak érvényes okirat (hatósági határozat) alapján lehet. Ez a rendelkezés az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elvébõl következik, amely egyrészt megfogalmazó-

12596

MAGYAR KÖZLÖNY

dik a Ptk. 116. § (2) bekezdésében, valamint az Inytv. 5. § (1) bekezdésében. A bejegyzésre alapul szolgáló okiratok fajtáit az Inytv. 29. §-a és 30. § (1) bekezdése határozza meg: közokirat, teljes bizonyító erejû magánokirat, vagy ezeknek közjegyzõ által hitelesített másolata, illetõleg bírósági ítélet, hatóság határozata, vagyis egy- vagy kétoldalú jognyilatkozatok, illetõleg hatóságok határozatai, amelyek jogok keletkezését, módosulását, megszûnését eredményezik. 1.2. A okiratok tartalmi és formai kellékeit az Inytv. 32–36. §-a tartalmazza. Valamennyi okirat minimális tartalmi kellékeit a 32. §, további alaki és tartalmi kellékeket a 33. § írja elõ, így szigorúbb alakiságot követel meg egyes jogok bejegyzésének alapjául szolgáló okiratok esetében. Az Inytv. 34. § (3) bekezdése a közokirat alakiságai vonatkozásában a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. §-ára utal. Az elõbbi formai és tartalmi kellékeknek megfelelõ okiratok: a) A Pp. 196. §-a szerint a teljes bizonyító erejû magánokirat – amely az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jelentõsebb jogok bejegyzésének alapja – az ott írt feltételek esetén bizonyítja, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára kötelezõnek ismerte el. A Pp. 197. §-ában foglaltakra figyelemmel a magánokirathoz nem fûzõdik a valódiság vélelme, csak a hamisítatlanság vélelme, vagyis – ha az aláírás valódisága nem vitás – az ellenkezõ bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, amely az aláíró(k)tól származik. b) A Pp. 195. §-a értelmében a közokirat a bíróság, közjegyzõ vagy más hatóság által és formában kiállított okirat, amelynek teljes bizonyító ereje van, azaz teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, valamint annak idejét és módját. A közokirathoz a valódiság megdönthetõ vélelme kapcsolódik. Ellenbizonyításnak – amely arra irányul, hogy nem a kiállítótól származik, azaz hamis – vele szemben annyiban van helye, amennyiben azt a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza. Az „érvényes” okirat alatt elsõnek az olyan alaki és tartalmi kellékekkel rendelkezõ okirat értendõ, amely mellett az a vélelem szól, hogy hamisítatlan vagy valódi. Ezalatt értendõ az olyan alaki és tartalmi hibában szenvedõ okirat is, amelynek pótolható hiányossága van (Inytv. 39. §), és a hiánypótlás teljesítése esetén bejegyzésre alkalmassá válik. c) Más megközelítésben érvényes okirat alatt az érvényes jogcímen alapuló szerzõdés, jognyilatkozat értendõ, ha az egyéb törvényes kellékeknek megfelel. 2.1. A fentiekbõl következõen az „érvénytelen” okirat fogalma alá vonható: a) Hamisított magánokirat – amelyet a kiállító aláírt, de az aláírása feletti szöveget tudta és hozzájárulása nélkül

2006/158. szám

megváltoztatták, illetõleg hamis magánokirat, amely nem a kiállítótól ered (utóbbi esetben nem létezõ a szerzõdés). b) Hamis, illetõleg hamisított közokirat. c) Olyan okiratok, amelyben foglalt jognyilatkozat, szerzõdés érvénytelen (megtámadható vagy semmis). 2.2. Az „érvénytelen” okiratok esetében az érvénytelenség nem orvosolható közigazgatási (földhivatali) eljárásban, csak polgári peres eljárás során. A magán- és közokirat esetében polgári perben is lehet bizonyítani, hogy azt meghamisították, illetõleg hamis, de a törlési per eldöntésének elõfeltétele is lehet a büntetõeljárás jogerõs befejezése. Az érvénytelen szerzõdések esetében polgári perben lehet – a Ptk.-ban írt határidõben – keresettel a szerzõdést megtámadni, illetõleg annak semmisségére – idõbeli korlát nélkül – hivatkozni, amelynek eredményeként a bíróság az eredeti állapot visszaállítását, egyben az érvénytelen szerzõdés folytán az érvénytelen bejegyzés törlését rendelheti el. 3. Ha a szerzõ rosszhiszemû, vagy szerzése ingyenes, a javára bejegyzett jog, feljegyzett tény törlésének nincs idõbeli korlátja. Az Alkotmánybíróság ezért azt vizsgálta, idõben miként alakul az okirat érvénytelenségének megállapítása esetén az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzésnek a jóhiszemû, visszterhes szerzõvel szembeni törlése. Az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés törlésére irányadó határidõ kezdetétõl – az Inytv. 7. § (1) bekezdésére figyelemmel a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatásának napjától – három év alatt törölhetõ a bejegyzés. E határidõ az eredeti jogosult igényérvényesítésének több esetben akadályát képezheti, mert vagy a bejegyzésrõl történt tudomásszerzését követõen már nincs elegendõ idõ az eljárás megindítására, vagy az már eltelt, illetõleg az ezzel kapcsolatos eljárás nem fejezõdik be. Ha az érvénytelen okirat alapján történõ bejegyzésrõl az eredeti jogosult számára a határozat kézbesítése nem történt meg, valamint az alapul szolgáló okiratról sincs tudomása, mert a bejegyzés alapját képezõ okirat érvénytelensége bûncselekménnyel (pl. a „lakásmaffia” tevékenységével) függ össze, bizonytalan, mikor kerül abba a helyzetbe, hogy az okirat érvénytelenségének megállapításával összefüggõ eljárást a hároméves határidõn belül megindítsa (feljelentést tegyen). Annak ellenére, hogy az eredeti jogosult határidõ nélkül hivatkozhat a bejegyzés alapjául szolgáló szerzõdés semmisségére, az igény érvényesítése esetén a kifogásolt szabály gátat szab annak, hogy a hároméves határidõ lejárta után a bíróság az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításáról, a bejegyzés törlésérõl rendelkezzen, akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat – szerzõdés – érvénytelenségét megállapítja.

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.1. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése a bírósághoz fordulás alapjogát állapítja meg, melynek tartalmát az Alkotmánybíróság már több határozatában értelmezte. Megállapította, mindenkit alanyi jog illet meg arra, hogy jogait független és pártatlan bíróság elõtt érvényesítse, és hogy a bírósági eljárásban a fél pozíciójában szerepelhessen. Az alapvetõ jogból következõen az államra az a kötelezettség hárul, hogy a jogok és kötelezettségek (jogviták) elbírálására, – egyebek mellett – a polgári jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 67.; 59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 353, 355.; 1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 35.; 930/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 502, 505.] A 3/2006. (II. 8.) AB határozat a következõkre mutatott rá: „A bírósághoz való jog egyik eleme a bírósághoz fordulás joga, abban az értelemben, hogy az érdekelt elérhesse, ügyét bíróság tárgyalja anélkül, hogy jogi vagy gyakorlati jellegû, visszaélésszerû akadályok ebben megakadályoznák.” (ABK 2006. február, 51, 64.) A kifogásolt rendelkezésben írt határidõ jogvesztõ jellegébõl az következik, hogy ha az eredeti jogosult az okirat érvénytelenségével összefüggõ polgári vagy büntetõeljárást – neki fel nem róható okból – három éves határidõn túl indítja meg, vagy az eljárás folyamatban van, de a bíróság három éven túl hoz jogerõs határozatot, a bejegyzett jog, feljegyzett tény nem törölhetõ. A bírói gyakorlat e normát úgy értelmezi, hogy a törlési per határidõben történõ megindítása esetén a bejegyzett jog, feljegyzett tény törlésére három éven túl is sor kerülhet. [Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának véleménye az aktuális jogalkalmazási kérdésekben (BH 2000. évi 8. szám), valamint a Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye az ingatlan átruházási szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránti és az ingatlan-nyilvántartási perek összefüggéseirõl (BH 2005. évi 9. szám)]. Ez azonban nem változtat azon, hogy a kifogásolt határidõ az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében biztosított jogot korlátozza, mert megnehezíti vagy megakadályozza, hogy az eredeti jogosult a rövid tartamú határidõ eltelte után indított perben az érvénytelen okirat alapján történt bejegyzés törlését bírósági úton elérje. Az alapjog korlátozásával kapcsolatosan az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy azzal a jogalkotó akkor élhet, ha másik jog védelme vagy érvényesülése, illetõleg egyéb alkotmányos célok védelme más módon nem érhetõ el, és a korlátozás csak olyan mértékû lehet, amennyi ezekhez feltétlenül szükséges. [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.) Az alapjogot korlátozó normákkal szemben támasztott arányosság feltételeit az Alkotmánybíróság a 20/1990. (X. 4.) AB határozatában a következõképp fogalmazta meg: „Ez [...] megköveteli, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya összhangban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott

12597

cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani. Ha az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, az alapjog sérelme megállapítható.” (ABH 1990, 69, 71.) Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint az alapvetõ jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Ebbõl következik, hogy az Alkotmány nem zárja ki a keresetindítási jogot korlátozó törvényi rendelkezéseket, ezek alkotmányszerûségéhez azonban hozzátartozik a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges és az elérni kívánt céllal arányos volta. (2218/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 580, 582.) A 930/B/1994. AB határozat a bírósághoz fordulás alapjogával összefüggésben szintén tartalmazza, hogy az – az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére figyelemmel – nem jelent korlátozhatatlan alanyi jogot a perindításra. „Törvény azonban az alapjog lényeges tartalmát nem korlátozhatja és a korlátozásnak elkerülhetetlenül szükségesnek és az elérni kívánt célhoz képest arányosnak kell lennie.” (ABH 1996, 502, 505.) Ezért az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében biztosított alapjog korlátozását mi tette indokolttá, és a korlátozás mértéke arányban áll-e az alkotmányos céllal. 4.2. Az Inytv. 5. § (1)–(3) bekezdése értelmében a közhitelességbõl – amely a bejegyzett jogok, feljegyzett tények fennállásának hiteles tanúsítását jelenti – a jelen ügy szempontjából az következik, hogy a jogok, tények törlése esetén vélelem szól amellett, hogy az ingatlanra vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn. A jogalkotó védelemben részesíti annak a jogszerzését, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszemûen köt szerzõdést, tesz jognyilatkozatot. Önmagában azonban az ingatlan-nyilvántartáshoz fûzõdõ közbizalom nem tekinthetõ olyan célnak, amely a jóhiszemû harmadik személy – esetleg bûncselekménnyel összefüggõ – jogszerzésével szemben az eredeti jogosult igényérvényesítésének korlátozását alkotmányosan indokolná, mert az érvénytelen okiraton alapuló, hibás bejegyzésben bízva a harmadik személy nem szerezhet tulajdonjogot, vagyis nincs olyan védendõ alkotmányos jog, amely az eredeti tulajdonos alkotmányos jogának korlátozását szükségessé tenné. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezért a bírósághoz fordulási jog korlátozásának alkotmányosan elfogadható indokát kizárólag – az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéhez kapcsolódóan – a jogállamiságból következõ jogbiztonság adja meg. Ugyanakkor azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a korlátozás mértéke nem áll arányban az elérni kívánt céllal. Az érintett szabály az elõbb vázolt érdekeket elõtérbe helyezve, nagy súlyt fektet a bejegyzett jog jogosultja érdekeinek a védelmére, tekintet nélkül az eredeti jogosultra, akinek tulajdonjogát vagy más bejegyzett jogát

12598

MAGYAR KÖZLÖNY

az érvénytelen okirat alapján törölték. Így az arányosság követelményének nem tesz eleget: a cél elérésére olyan eszközt választ – a törlést jogvesztõ és rövid tartamú határideig engedi meg, amelynek következtében az eredeti jogszerzõnek az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében biztosított jogérvényesítési jogát korlátozza. Közvetetten sérül az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében rögzített tulajdonhoz való joga, amikor a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége esetén az eredeti tulajdonosnak a tulajdoni igénye elenyészik. Hasonlóan a tulajdonhoz való jog korlátozásához vezet, ha a bejegyzett teher az idõmúlásra tekintettel nem törölhetõ. Így a rendelkezés a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozza az eredeti jogosultat alkotmányos alapjogának gyakorlásában azáltal, hogy a törlési határidõt jogvesztõ és kivételt nem engedõ szabályként alkalmazza, vagyis a cél, az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó jogbiztonság nem áll arányban azzal a jogsérelemmel, amelyet az eredeti jogosult szenved el, amikor önhibáján kívül nem tudja érvényesíteni keresetindítási jogát. Az Alkotmánybíróság szerint tehát nem állapítható meg olyan alapvetõ jog vagy alkotmányos érték, amelynek védelme az igényérvényesítés – különös tekintettel a hamis vagy hamisított okiraton alapuló bejegyzésre – ilyen nagymértékû korlátozását indokolná, megakadályozva, hogy három éven túl lehetõség nyíljék a jogvita rendezésére. Ezért a támadott rendelkezés sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdését, egyben jogbizonytalanságot eredményez, így az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményével is ellentétes. Az Alkotmánybíróság 44/1997. (IX. 19.) AB határozata az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével kapcsolatosan a következõket tartalmazza: „Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. [...] Az Alkotmánybíróság felfogásában a jogbiztonság szorosan kapcsolódik a jogállamiság alkotmányjogi elvéhez, annak lényegi eleme. A jogbiztonság pedig az államtól és a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelmûek és a norma címzettjei számára is értelmezhetõk és követhetõk legyenek. A jogbiztonság e szempontjainak súlyos megsértése egyben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság sérelmét is jelenti. A jogállamiság elve ugyanakkor nem kisegítõ, másodlagos szabály, s nem puszta deklaráció, hanem önálló alkotmányjogi norma, amelynek sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77.; 21/1993. (IV. 2.) AB határozat, ABH 1993, 172.]”. (ABH 1997, 304, 308.) Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Inytv. 5. § (5) bekezdését az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (4) bekezdése alapján, a jogbiztonság érdekében – 2007. június 30-i hatállyal megsem-

2006/158. szám

misítette. A „pro futuro” hatályú megsemmisítés a jogbiztonság érvényesülését szolgálja, nevezetesen azt, hogy a jogalkotónak megfelelõ idõ álljon rendelkezésére az Alkotmánynak megfelelõ szabályozás feltételei megteremtésére. 5. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.] Mivel a kifogásolt rendelkezést az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 57. § (1) bekezdésére tekintettel az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ezért az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, valamint 70/A. § (1) bekezdése vonatkozásában mellõzte az érdemi alkotmányossági vizsgálatot. A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 750/B/2005.

Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet az Inytv. 5. § (5) bekezdése alkotmányellenessé nyilvánításával. Véleményem szerint az ingatlan jóhiszemû szerzõjét védelemben részesítõ szabály nem el-

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

lentétes sem a tulajdonhoz való alapvetõ joggal, sem a bírói úthoz való joggal. 1. Az Alkotmánybíróság 64/1993. (XII. 22.) AB határozata értelmében az alapjogként védett tulajdonhoz való jog tartalmát a mindenkori közjogi és (alkotmányos) magánjogi korlátokkal együtt kell érteni. (ABH 1993, 373, 379.) Az Alkotmánybíróság egy másik határozatában megállapította azt is, hogy az Alkotmány 13. §-a a tulajdonhoz való jogot az állammal szemben biztosítja, s azt mint alapjogot – az értékgarancia követelményével, illetõleg a „közérdekû” korlátozás arányosságának ismérvével [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 380–382.] – az állammal szemben védi. (800/B/1993. AB határozat, ABH 1996, 422.)] A fentiekbõl következõen az Alkotmány 13. §-a szerinti tulajdonvédelem nem érvényesíthetõ a tulajdonosoknak az egymással szembeni védelmérõl szóló szabályoknál. Ilyen esetekben az vizsgálható, hogy a vonatkozó szabályozás alkalmas-e egyensúly teremtésére az érintett jogviszony egyes alanyainak esetenként eltérõ érdekek által meghatározott pozíciója között. [3/2006. (II. 8.) AB határozat, ABK 2006. február, 51, 59.] Az Inytv. 5. § (5) bekezdésében megfogalmazott szabály 1855-tõl, a telekkönyvezés bevezetésétõl kezdve létezik, és ugyanezt a szabályt tartalmazza az elõkészítés alatt álló új Ptk. javasolt normaszövege (Negyedik könyv, Dologi jog 173. §) is. Az Inytv. 5. § (5) bekezdése az ingatlan-nyilvántartás elvei között, a közhitelességre vonatkozó szabályoknál található. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéhez kapcsolódó kérdés az, hogy ha az ingatlan-nyilvántartásban bízó, jóhiszemû személy érdekei és az eredeti tulajdonos érdekei között konfliktus van, a törvényhozó milyen megoldást választ ennek a helyzetnek a feloldására. A jóhiszemû szerzõ feltétlen, abszolút védelmét jelentené, ha már a bejegyzésétõl kezdve, azonnal védené õt a jogszabály mindenkivel, az eredeti tulajdonossal szemben is. A jogállamhoz tartozó jogbiztonság követelményének ilyen érvényesítése azonban egyoldalú lenne. Ama bejegyzés – és az alapjául szolgáló okirat – érvényességének vizsgálatára, amely bejegyzés helyességében bízva a jóhiszemû harmadik személy a tulajdonjoga bejegyzését igényelheti, az ingatlan-nyilvántartás csak korlátozottan alkalmas, a védelmi hatály azonnali beállta ezért az eredeti tulajdonos jogainak védelme érdekében nem indokolt. Az eredeti tulajdonos tulajdonhoz való alapvetõ jogának feltétlen érvényesítése azt követelné meg, hogy olyan bejegyzés alapján, amely bármely szempontból hibás okiraton alapul, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett személy csakis az elbirtoklás általános szabályai szerint – vagyis tizenöt év szakadatlan birtokolás után – szerezhessen tulajdont. Ez a megoldás az ingat-

12599

lan-nyilvántartásban bízó, jóhiszemû, ingatlan-nyilvántartási tulajdont szerzett féllel szemben lenne méltánytalan, s a jogbiztonság, a forgalombiztonság szempontjait teljesen mellõzné; egyébként ez a helyzet fog elõállni az Inytv. 5. § (5) bekezdésének megsemmisítése után. A törvény által választott megoldás az, hogy a bejegyzést követõ meghatározott idõre elcsúsztatja a védelmi hatály beálltát. A szabályozás a jóhiszemû szerzõ érdekeinek védelme (forgalombiztonság) és az eredeti tulajdonos érdekeinek védelme közötti érdekkiegyenlítést hivatott biztosítani. A törvény a kézbesítéstõl számított hatvan napos szubjektív, és annak az okiratnak a benyújtása idõpontjától számítva, amelynek folytán a bejegyzés létrejött, hároméves objektív határidõt tartalmaz. A jelen ügyben ez utóbbi határidõ a vizsgálat tárgya. Az Alkotmánybíróság akkor, amikor azt vizsgálja, hogy az Inytv. 5. § (5) bekezdése az Alkotmány 13. §-át sérti-e, csak abban a kérdésben foglalhat állást, hogy az Inytv. szerinti érdekkiegyenlítés megfelelõ-e, vagyis a szabályozás alkalmas-e egyensúly teremtésére az eredeti tulajdonos és a bejegyzésben bízó jóhiszemû személy eltérõ érdekek által meghatározott pozíciója között. Véleményem szerint a jelen esetben nem állapítható meg, hogy az Inytv. 5. § (5) bekezdésében megfogalmazott szabály – akár a hároméves határidõ tartama, akár jogvesztõ jellege miatt, akár a támadott szabályban foglalt egyes más feltételek miatt – erre alkalmatlan lenne. Ezért az Inytv. 5. § (5) bekezdése nem ellentétes az Alkotmány 13. §-ával. 2. A telekkönyvi elbirtoklás kifogásolt szabálya nem korlátozza alkotmányellenesen a bírói úthoz való jogot sem, hanem a bíróság lehetséges érdemi döntését szorítja bizonyos feltételek fennállása esetén keretek közé akkor, amikor meghatározza, hogy valamely bejegyzett jog három év eltelte után már milyen esetben nem törölhetõ. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése, az eljárási garanciákon túl, a bírósághoz fordulás jogát foglalja magában. Az Alkotmánybíróság értelmezésében ezen alapvetõ jogból „az államra az a kötelezettség hárul, hogy – egyebek mellett – a polgári jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson”. [59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 353, 355.] A vizsgált körben, törlési pereknél a bírósághoz fordulás jogát nem az Inytv. 5. § (5) bekezdése korlátozza, hanem az Inytv. 62. § (2) bekezdése, a jogorvoslat, a törlési és kiigazítási perek szabályai között. Eszerint azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az elõzõ bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszemûen szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstõl számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésrõl szóló határozatot a sérelmet szenvedõ fél részére kézbesítették. A bejegyzéstõl számított három

12600

MAGYAR KÖZLÖNY

év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt. A bírósághoz fordulás jogának alkotmányosan elfogadható korlátozásához alkotmányos cél kell, és a korlátozás mértékének e céllal ésszerû arányban kell állnia. A jelen esetben a jogállamhoz tartozó jogbiztonság szempontjai indokolják a keresetindítási jog korlátozását. Az Alkotmánybíróság 935/B/1997. AB határozata (ABH 1998, 765.) alkotmányjogi szempontból nem azonos, de hasonló ügyben, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 45. § (1) bekezdése rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatakor megállapította, hogy az említett törvénynek azon fordulata, amely szerint a társasági határozatok bíróság elõtt való megtámadására biztosított 30 napos határidõ „a határozat meghozatalától” számítandó, nem ellentétes sem az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével, sem az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével. Ezt az állásfoglalását a határozat szerint „az Alkotmánybíróság – a gazdasági jog szempontjaira szûkítve – a forgalombiztonság és a hitelezõvédelem követelményére, alkotmányjogi szempontból pedig a lényegében ez utóbbi két szempont alaptörvényi foglalataként megjelenõ jogbiztonság elsõdlegességére alapozta.” Egy másik döntés értelmében egy hatvan napos keresetindítási határidõ önmagában, a tartamára tekintettel nem ésszerûtlen, nem sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdését [3/2006. (II. 8.) AB határozat, ABK 2006. február, 51, 65.] Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 43. § (5) és (6) bekezdésének azt a szabályát sem, amely az apaság vélelmének megdöntésére nyitva álló egy éves keresetindítási határidõt és annak számítási módját tartotta alkotmányellenesnek. A döntés szerint a keresetindításra a Csjt. támadott rendelkezéseiben megszabott határidõ és annak jogvesztõ jellege éppen az Alkotmány 67. §-ának célját valósítja meg azzal, hogy a fennálló családi jogállás megkérdõjelezhetõségét idõben behatárolja és ezzel a fennálló családi viszonyok zavartalanságát biztosítja. (982/B/1998. AB határozat, ABK 2006. július-augusztus, 576, 578.) Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt is, amely a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 580. § (1) bekezdésén és 581. § (1) bekezdésén alapuló kártalanítási igény elõterjesztésére a Be. 583. § (1) bekezdésében meghatározott hat hónapos, jogvesztõ határidõ alkotmányellenességének vizsgálatát kezdeményezte. A határozat indokolása utalt az 1167/B/1997. ABH határozatban (ABH 2004, 1179.), az 53/1992. (X. 29.) AB határozatban (ABH 1992, 261, 264.) és a 921/B/1992. AB határozatban (ABH 1994, 554, 555–556.) foglaltakra, amikor megállapította: habár a bíróság igénybevételére vonatkozó alkotmányos jognak egyformán kell érvényesülnie a polgári jogviszonyokban, ha a jogviszonyok tartalmi és tárgyi azonossága fennáll, maguknak az elévülési határidõknek a meghatározása azonban nem áll közvetlen összefüggésben az Alkotmány

2006/158. szám

egyetlen szabályával sem. A jogalkotó az egyes jogviszonyok sajátosságaiból kiindulva határozza meg az elévülési idõt, ez csak kivételesen, szélsõ esetekben vethet fel alkotmányossági kérdést. (3/D/2005. AB határozat, ABK 2006. szeptember, 711, 713.) A jelen esetben az Inytv. támadott rendelkezéseinek vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az irányadó bírói gyakorlat sem. Eszerint ha törlési per megindítására a bejegyzéstõl számított három éven belül sor kerül, a bejegyzett jog, illetve tény a ranghelyére irányadó idõponttól számított három év eltelte után is törölhetõ, vagyis az Inytv. 5. §-a (5) bekezdésében megszabott határidõ törlési perben a bíróságot nem köti (lásd: Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának véleménye aktuális jogalkalmazási kérdésekben, Bírósági Határozatok 2000. évi 8. szám). A bírói gyakorlat szerint a vizsgált jogszabályban szereplõ, „az ingatlan-nyilvántartásban bízva” kifejezés magában foglalja a jóhiszemûségnek azt a szubjektív elemét is, hogy a fél az ingatlan-nyilvántartástól eltérõ valóságos jogi állapotról nem tud, és nem is kell tudnia. Nem jóhiszemû viszont az a szerzõ, aki abban bízik, hogy az õ ellenkezõ tudomásával szemben erõsebb lesz az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés. A kellõ körültekintés körében az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges a tulajdoni lapnak, az ingatlan-nyilvánítási térképnek, szükség esetén (különösen, ha a tulajdoni lapon széljegy szerepel) az okirattárnak, továbbá (ha valamelyik bejegyzés aggályos) a törölt bejegyzések jegyzékének megtekintése is (lásd: Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye az ingatlan átruházási szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránti és az ingatlan-nyilvántartási perek összefüggéseirõl, Bírósági Határozatok 2005. évi 9. szám.). Mindazok az érvek, amelyek az Inytv. 5. § (5) bekezdésével kapcsolatban a jogbiztonság és a tulajdonhoz való alapvetõ jog konfliktusáról felhozhatók, a bírói úthoz való jog korlátozásának megítélésével kapcsolatban is érvényesek. A jelen esetben a bírói úthoz való jog korlátozásának súlya – az elérni kívánt célhoz, a jogbiztonság korlátozott érvényesüléséhez képest – nem aránytalan, a korlátozás mértéke az elérni kívánt céllal ésszerû arányban áll. Következésképp az Inytv. 5. § (5) bekezdése nem ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével, ezért az indítványt az Alkotmánybíróságnak el kellett volna utasítania. Dr. Paczolay Péter s. k., alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom. Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány határozatai A Kormány 1124/2006. (XII. 20.) Korm. határozata életmentõ emlékérem kitüntetõ jelvény adományozásáról A Kormány életmentés közben tanúsított hõsies magatartásuk elismeréseként Halmos Attila Szabolcs, Kónya Zsolt, Lovász Gábor, Nagy Benedek, néhai Sághy Attila és Szaitli György budapesti, Jakab Gábor és Jakab Zoltán ercsi, Kószó József királyegyházi, Miskolczi Adrienn és Miskolczi József solti, kk. ifj. Miskolczi József csurgói, Szántai István vésztõi, Jancsovics Attila mindszenti, Fabó Lili szegedi, Ambrus Csaba budaörsi, Dostál Károly és Kovács Szabolcs sukorói, Molnár Béla nyúli, Csombok József viszneki, Tóth János tatabányai, Daróczi Tibor szécsényi, Frim József örkényi, Lakatos Emil, Maka Péter és Sorbán István nagykátai, Zsilovics Zoltán tárnoki, Simon József bugyi, Bíró Szabolcs, Szalai László és Tipsics Attila balatonszárszói, Fritz István litéri, Bíró István Sándorné szamoskéri, Suvada József iváncsai, Pataki Zoltán tamási Soponyai Mihály faddi lakos részére az Életmentõ Emlékérem kitüntetõ jelvényt

12601

A Kormány 1125/2006. (XII. 20.) Korm. határozata a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 73. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõ határozatot hozza: 1. A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) mellékletének „II. Kormányzati szervek, minisztériumok, nem minisztériumi formában mûködõ központi közigazgatási szervek és területi, helyi közigazgatási szervek” részében a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság” szöveg lép. 2. Ez a határozat 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Korm. határozat „– Központi Közlekedési Felügyelet”, „– megyei (fõvárosi) közlekedési felügyeletek” és „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrésze. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1126/2006. (XII. 20.) Korm. határozata a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól szóló 1066/2006. (VI. 29.) Korm. határozat módosításáról 1. A Kormány a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól szóló 1066/2006. (VI. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 1. pontjában a „2006. december 31-éig” szövegrészt „2008. június 30-áig” szövegre módosítja. 2. Ez a határozat 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a H. 2. i) és 3. pontja a hatályát veszti.

adományozza. Gyurcsány Ferenc s. k.,

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

miniszterelnök

12602

MAGYAR KÖZLÖNY

A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 80/2006. (XII. 20.) ME határozata

dr. Hiller István oktatási és kulturális minisztert a kormányzati képviselõk delegációjának vezetésével megbízom. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Apostoli Szentszék által 1997. június 20-án aláírt Megállapodás egyes kérdései végrehajtásának áttekintésére létrejövõ bizottságba kormányzati képviselõk delegálásáról Az 1119/2003. (XII. 10.) Korm. határozat 2. pontjában foglalt jogkörömben a Magyar Köztársaság Kormánya és az Apostoli Szentszék által 1997. június 20-án aláírt Megállapodás egyes kérdései végrehajtásának áttekintésére létrejövõ bizottságban dr. Gulyás Kálmánnak, dr. Major Máriának, dr. Szilvásy Györgynek és dr. Szüdi Jánosnak

2006/158. szám

A Miniszterelnök 81/2006. (XII. 20.) ME határozata a Magyar–Kínai Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökének felmentésérõl és kinevezésérõl Gilyán Györgyöt a Magyar–Kínai Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnöki tisztségébõl felmentem, egyidejûleg dr. Garamhegyi Ábelt a Magyar–Kínai Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökévé kinevezem.

a kormányzati képviselet ellátására vonatkozó megbízását visszavonom;

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Horváthné dr. Fekszi Mártának, a Külügyminisztérium államtitkárának és

A Miniszterelnök 82/2006. (XII. 20.) ME határozata

dr. Várfalvi Istvánnak, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának a kormányzati képviselet ellátására vonatkozó megbízását megerõsítem;

dr. Bujdosó Sándort, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárát, dr. Csepregi Andrást, az Oktatási és Kulturális Minisztérium politikai fõtanácsadóját, az Egyházi Kapcsolatok Titkársága vezetõjét, Forgó Györgynét, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõjét, dr. Kovácsy Zsombort, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárát

központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/J. § (4) bekezdése alapján – a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/D. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel – megállapítom, hogy dr. Somogyi János központi tiszt címe – hivatásos szolgálati jogviszonyának megszüntetésére tekintettel – 2006. december 30-ai hatállyal megszûnik. Gyurcsány Ferenc s. k.,

a kormányzat képviseletének ellátásával,

miniszterelnök

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A külügyminiszter határozatai A külügyminiszter 32/2006. (XII. 20.) KüM határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között az államhatáron átvezetõ turistaútvonalakon történõ államhatár-átlépésrõl szóló, Sankt Margarethenben, 2006. november 2-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl szóló 219/2006. (XI. 9.) Korm. rendelet hatálybalépésérõl A 219/2006. (XI. 9.) Korm. rendelettel a Magyar Közlöny 2006. november 9-i 136. számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között az államhatáron átvezetõ turistaútvonalakon történõ államhatár-átlépésrõl szóló, Sankt Margarethenben, 2006. november 2-án aláírt Megállapodás

VI. rész

12603

10. cikk (1) bekezdése szerint a Megállapodás azon elsõ hónap elsõ napján lép hatályba, amely azt a hónapot követi, amikor a második Szerzõdõ Fél diplomáciai úton értesítést adott a belsõ jogi elõírások teljesítésérõl. A Magyar Fél 2006. november 20-i jegyzékében értesítette az Osztrák Felet a belsõ jogi elõírások teljesítésérõl, míg az Osztrák Fél hasonló tartalmú jegyzékét a Magyar Fél 2006. november 29-én vette kézhez, így a Megállapodás 10. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a Megállapodás hatálybalépésének napja 2006. december elseje. A fentiekre tekintettel, összhangban a 219/2006. (XI. 9.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között az államhatáron átvezetõ turistaútvonalakon történõ államhatár-átlépésrõl szóló, Sankt Margarethenben, 2006. november 2-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl szóló 219/2006. (XI. 9.) Korm. rendelet 2–3. §-a 2006. december 1-jén, azaz kettõezer-hat december elsején hatályba lépett. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az adatvédelmi biztos felhívása a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmek és a közérdekû adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmek bejelentésére Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 13. §-ának (3) és 20. §-ának (9) bekezdésében foglalt kötelezettségük teljesítésére felhívja a személyes adatok és a közérdekû adatok kezelõit. A 2006. évre vonatkozó összesítést a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmekrõl és a közérdekû adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmekrõl az elutasítás indokának megjelölésével az adatvédelmi biztosnak 2007. február 1-jéig kell megküldeni a következõ címre: Adatvédelmi Biztos Irodája 1051 Budapest, Nádor u. 22. (vagy postacím: 1387 Budapest, Pf. 40) A válaszadási kötelezettség szempontjából személyes adat iránti kérelem minden, az érintett által benyújtott, saját adataira vonatkozó betekintési, törlési, helyesbítési kérelem. Közérdekû adat iránti kérelem az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamint tevékenységére vonatkozó adatok megismerésére irányuló kérelem. Az értesítési kötelezettség közérdekû adatok tekintetében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervekre vagy személyekre, személyes adatok tekintetében az állami szervek és a magánszféra adatkezelõire vonatkozik. Kérem az adatkezelõket, adjanak tájékoztatást a teljesített kérelmekrõl is. Dr. Péterfalvi Attila s. k., adatvédelmi biztos

12604

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.

Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2007. évi éves elõfizetési díja: 15 372 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2007. évi elõfizetési díj fél évre

7 686 Ft áfával

egy évre 15 372 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12605

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2007. évre: 22 932 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2007. évi elõfizetési díj egy évre: 22 932 Ft áfával. fél évre: 11 466 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

12606

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2007. évi éves elõfizetés díja: 5544 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2772 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

2006/158. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12607

12608

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/158. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó

(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung

15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

2006. december 31-ig történõ 2007. évi teljes éves elõfizetés esetén az önálló változat díja: 69 000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 189 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +168 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 06.4105 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.