166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. december 22., csütörtök

TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. 61/2005. (XII. 22.) BM r. 62/2005. (XII. 22.) BM r. 63/2005. (XII. 22.) BM r.

166. szám

64/2005. (XII. 22.) EüM r. 65/2005. (XII. 22.) EüM r. 66/2005. (XII. 22.) EüM r. 120/2005. (XII. 22.) FVM r. 46/2005. (XII. 22.) HM r.

Ára: 2921,– Ft 32/2005. (XII. 22.) NKÖM r. 33/2005. (XII. 22.) NKÖM r. 31/2005. (XII. 22.) OM r. 32/2005. (XII. 22.) OM r. 42/2005. (XII. 22.) PM r.

43/2005. (XII. 22.) PM r. 44/2005. (XII. 22.) PM r. 1127/2005. (XII. 22.) Korm. h. 1128/2005. (XII. 22.) Korm. h. 1129/2005. (XII. 22.) Korm. h.

Oldal A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . A körzeti polgári védelmi parancsnokságok illetékességi területe megállapításáról szóló 49/1997. (IX. 16.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi ellátás folyamatos mûködtetésének egyes szervezési kérdéseirõl szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkavállalókat érõ zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseirõl szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes ingatlanok mûemlékké nyilvánításáról, illetve mûemléki védettségének megszüntetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról . . . . . . . . . . . . . A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 32/1999. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Katolikus Egyház Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának ingatlanáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyarországi Református Egyház számára 2005. évben rendezésre javasolt ingatlanokról, és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az adatvédelmi biztos közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2005. október 21-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2005. október 28-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10468 10510 10511 10512 10513 10515 10515 10525 10527 10530 10538 10538 10540

10541 10584 10594 10595 10595 10595 10607 10607 10609 10610

10468

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelete a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl A Kormány a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsõoktatási törvény) 72. §-ának s) pontjában, valamint a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 153. §-a (1) bekezdésének 2. és 5. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Rektori Konferencia, a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia és a Mûvészeti Egyetemek Rektori Széke (a továbbiakban: a felsõoktatási intézmények vezetõinek konferenciája) egyetértésével – a következõket rendeli el:

2005/166. szám

összefüggõ eljárás lefolytatható. A mesterképzési szakszerkezet e rendeletben meghatározott eljárás szerint bármikor kiegészíthetõ. (3) A tanári szakképzettséget adó mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülõen szerezhetõ elsõ és második tanári szakképzettségeket, valamint szakképzésben, illetve mûvészeti szakképzésben a mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülõ, illetve annak tanulmányaival párhuzamosan megszerezhetõ tanári szakképzettségeket a 3. számú melléklet tartalmazza. (4) A ciklusokra bontott, osztott képzések alapképzési szakjainak és a felsõoktatási törvény felhatalmazása szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és fõiskolai szintû alapképzési szakoknak a megfeleltetését a 4. számú melléklet tartalmazza. (5) Az egyházi jogi személy által fenntartott felsõoktatási intézmények hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggõ alap- és mesterszakokat az egyházi jogi személy teszi közzé.

3. § 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén mûködõ és a felsõoktatási törvény, valamint az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt felsõoktatási intézményekre terjed ki. (2) E rendelet az egyházi jogi személy által fenntartott felsõoktatási intézmények hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggõ képzésére a felsõoktatási törvényben, valamint az Ftv.-ben meghatározott eltérésekkel terjed ki. (3) E rendeletet kell alkalmazni a teljes idejû és részidõs képzésként, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzések tekintetében is.

2. § (1) A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak jegyzékét – beleértve a gyakorlatigényes alapképzési szakokat –, továbbá azok képzési területeit, a képzési ágait, valamint az egyes szakokon az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek számát az 1. számú melléklet határozza meg. (2) A ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzésben, képzési területenként – a tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak kivételével – a 2. számú melléklet tartalmazza a mesterképzési szakok jegyzékét, valamint a mesterfokozathoz összegyûjtendõ kreditek számát. A jegyzékben feltüntetett szakokon az indítással

E rendelet alkalmazásában a) tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak): mesterfokozatot nyújtó szak, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alkalmazási feltételeinek megfelelõen az iskolai nevelés-oktatás 5–12., illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegû feladatainak ellátására – ha a képzési és kimeneti követelmények eltérõen nem rendelkeznek – két tanári szakképzettséget nyújt; b) tanári szakképzettség: kettõs jellegû szakképzettség, amely magába foglalja a szakterületi és a tanári képesítés ismereteit is. A szakterületi képesítés a tanári szak képzési és kimeneti követelményei alapján szakterületi modulok szerint oszlik meg; c) elsõ tanári szakképzettség: a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjának szakterületi ismereteire épülõ, tanári szakon szerezhetõ szakképzettség; d) második tanári szakképzettség: a ciklusokra bontott, osztott képzésben a tanári szakon – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott feltételekkel – az elsõ tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan megszerezhetõ tanári szakképzettség; e) közismereti tanári szakképzettség: az iskolai nevelés-oktatás általános mûveltséget megalapozó szakaszában az 5–12, illetve 13. évfolyamokon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség; f) szakmai tanári szakképzettség: az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakaszában, illetve az Országos Képzési Jegyzékben meghatáro-

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

zott szakképzési évfolyamokon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség; g) mûvészeti területi tanári szakképzettség: a mûvészeti területen az alapfokú mûvészetoktatási intézményben, mûvészeti szakközépiskolában, szakiskolában a mûvészeti tárgynak megfelelõ: ga) a zenemûvészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhetõ szakképzettség szerinti tanári szakképzettség, gb) mûvészeti mesterszakon a mûvészeti szakképzettség megszerzését követõen vagy azzal párhuzamosan szerezhetõ mûvésztanár szakképzettség.

10469

(2) Az új mesterképzési szaknak e kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti jegyzékbe történõ felvételére – a felsõoktatási intézmény, illetve intézmények javaslata alapján – az oktatási miniszter évente legalább egy alkalommal elõterjesztést tesz a Kormánynak. A mesterszakok e rendelet 2. számú melléklete szerinti jegyzékét olyan határidõvel kell módosítani, hogy a mesterképzési szak a felsõoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti felsõoktatási felvételi tájékoztató kiadványban meghirdethetõ legyen.

7. § Az alap- és mesterképzés szakjainak meghatározása 4. § (1) Alap- és mesterképzésben az 1–3. számú mellékletekben meghatározott szakokon a végzettségi szint és a szakképzettség követelményeit a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (2) A sikeres szakindítási eljárást követõen felsõoktatási intézményekben indított mesterszakokat a 2. számú mellékletben meghatározott szakjegyzékbe fel kell venni.

5. § (1) A ciklusokra bontott, osztott képzésben az 1. számú mellékletben meghatározott szakszerkezet az alapképzés szakjainak teljes körû felülvizsgálatát követõen módosítható. (2) Új alapképzési szak 1. számú mellékletbe való felvételére a felsõoktatási intézmények vezetõinek konferenciája által létrehozott szakmai bizottságnak – a szakszerkezetre vonatkozó felülvizsgálatot követõ – javaslata alapján, a szakmai szervezetek és munkaadók, valamint a képzésben érdekelt ágazati minisztériumok véleményének elõzetes megkérésével kerülhet sor. (3) A ciklusokra bontott, osztott képzésben új tanári szakképzettség meghatározására a 3. számú mellékletben meghatározott szakszerkezet közoktatási igények alapján történõ felülvizsgálatát követõen kerülhet sor.

6. § (1) Új mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek meghatározását a ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzésben – az 5. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a szakindítási eljárással egyidejûleg felsõoktatási intézmény vagy felsõoktatási intézmények közösen kezdeményezhetik.

Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák: a) az alapképzési szak megnevezését; b) az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölését (magyar és angol nyelven); c) a képzési idõt félévekben; d) az alapfokozat megszerzéséhez – az e rendeletben meghatározottak szerint – összegyûjtendõ kreditek számát, ezen belül da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendõ kreditek minimális értékét, db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendõ kreditek minimális értékét, dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értékét, dd) a szakdolgozathoz rendelhetõ kreditértéket, de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét, df) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett gyakorlati képzésben megszerzendõ kreditek minimális értékét; e) az alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat: ea) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és eb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint ec) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történõ alkalmazása követelményeinek leírását; f) a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit; g) a törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatását; h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.

8. § A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a) a mesterképzési szak megnevezését;

10470

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölését (magyar és angol nyelven); c) azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes kreditérték beszámításával vehetõk figyelembe a mesterképzésbe történõ belépésnél; d) a képzési idõt félévekben; e) a mesterfokozat megszerzéséhez az e rendeletben meghatározottak szerint összegyûjtendõ kreditek számát, ezen belül ea) a kötelezõ és kötelezõen választható tantárgyakhoz, eb) a szabadon választható tantárgyakhoz, ec) a differenciált szakmai anyaghoz vagy szakirány választhatósága esetén a szakirányhoz rendelhetõ kreditek minimális értékét, ed) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhetõ kreditértéket; f) a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat: fa) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és fb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint fc) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történõ alkalmazása követelményeinek leírását; g) a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ alapozó ismeretköröket; h) a törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatását; i) a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket; j) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket; k) alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.

9. § A tanári szak képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák: a) a szakon megszerezhetõ végzettségi szintet; b) a képzési idõt félévekben; c) a mesterfokozat megszerzéséhez a rendeletben meghatározottak szerint összegyûjtendõ kreditek számát, ezen belül ca) a tanári szakképzettség (elsõ és második) szakterületi ismereteihez, cb) a tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismereteihez, cc) a kötelezõen és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelendõ kreditek minimális értékét,

2005/166. szám

cd) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhetõ kreditértéket, ce) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét, cf) a közoktatási intézményben, felnõttképzõ intézményben szervezett, összefüggõ szakmai gyakorlat kreditértékét; d) a tanári képesítés kompetenciáit: da) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és db) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint dc) a tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történõ alkalmazása általános követelményeinek leírását; e) a tanári szak felvételéhez szükséges, a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítõ pedagógiai, pszichológiai ismeretköröket; f) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretköreit; g) a szakmai gyakorlat követelményeit: ga) gyakorlati ismeretek megszerzésének formáit, követelményeit, gb) az összefüggõ szakmai gyakorlat követelményeit; h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket; i) az a)–h) pont vonatkozásában a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés sajátos követelményeit – mesterfokozat és szakképzettség megszerzését követõ tanári szakon; – mesterfokozat és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben; – a felsõoktatási törvény szerinti fõiskolai szintû (a továbbiakban: fõiskolai szintû) tanári szakképzettség birtokában mesterfokozatot adó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben; j) továbbá a ciklusokra bontott, osztott képzésben tanári szakképzettségenként: 1. a szakképzettség oklevélben történõ megjelölését; 2. a tanári szakképzettségek felvételének feltételeit: – az elsõ tanári szakképzettség, – a második, illetve a kizárólag második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének feltételeit, beleértve azon alapképzési szakok, illetve egyes alapképzési szakok esetében az oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményezõ azon szakirányok körének meghatározását, amelyre az adott tanári szakképzettség épülhet; 3. az adott tanári szakképzettség kompetenciáit – a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és – a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint – az adott tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történõ alkalmazása követelményeinek leírását;

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4. az adott tanári szakképzettség szakterületi, ezen belül szakmódszertani, tantárgy-pedagógiai ismeretköreinek leírását; 5. az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményeit.

10. § (1) Az alap- vagy mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit, a sikeres szakindítási eljárást követõen, az oktatási miniszter – az 5–6. §-ban foglaltakat figyelembe véve – rendeletben teszi közzé. (2) A szak képzési és kimeneti követelményeire a) alapképzésben – az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – a felsõoktatási intézményvezetõk konferenciája által létrehozott szakterületi szakmai bizottságok, b) mesterképzésben a felsõoktatási intézmény vagy a felsõoktatási intézmények közösen tehetnek javaslatot. (3) Az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek kiadására irányuló kérelemhez csatolni kell: a) a szak képzési és kimeneti követelményeit; b) a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató véleményét; c) a szaklétesítés társadalmi, munkaerõpiaci indoklását – figyelemmel a nemzetközi irányzatokra, a különbözõ végzettségi szintet nyújtó szakképzések, szakképzettségek szerkezetére, valamint a szakemberigény rövid távú elõrejelzését.

Az alap- és mesterképzési szakok indítási eljárása 11. § (1) Alap- és mesterképzési szak indításáról a felsõoktatási intézmény a felsõoktatási törvénynek és az Ftv.-nek a felsõoktatási intézmények mûködését meghatározó rendelkezései szerint határoz. (2) Az alap- vagy mesterképzési szak indítását megelõzõen a felsõoktatási intézmény vezetõje kikéri a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét. (3) A felsõoktatási intézménynek a (2) bekezdés szerinti kérelemhez a) mellékelni kell a miniszteri rendeletben kiadott vagy az általa kidolgozott képzési és kimeneti követelményeket; b) be kell mutatnia, hogy ba) a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozta és az intézmény intézményi tanácsa a képzési program részeként elfogadta az alap- vagy mesterképzési szak tantervét és a tantárgyi programokat,

10471

bb) kidolgozta azokat az oktatási és az alap- vagy mesterképzési szak szempontjából jellemzõ értékelési és ellenõrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat, valamint tájékoztató kiadványt, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítják, bc) az intézményben a hatályos jogszabályban foglaltak szerint rendelkezésre állnak az alap- vagy mesterképzési szak képzéséhez a személyi és tárgyi feltételek, bd) tanári szakképzettséget adó mesterszak indítása esetén biztosítottak a tanári képesítés megszerzésének gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételei az intézményben; c) az általa kidolgozott képzési és kimeneti követelmény esetén mellékelni kell ca) a szaklétesítés társadalmi, munkaerõ-piaci indoklását – figyelemmel a nemzetközi irányzatokra, a különbözõ végzettségi szintet nyújtó szakképzések, szakképzettségek szerkezetére –, valamint a szakemberigény rövid távú elõrejelzését, cb) a szak létesítésérõl és a képzési és kimeneti követelményekrõl, ennek keretében a képzésben elsajátítandó kompetenciákról a szakmai szervezetek, munkaadók, a képzésben érdekelt ágazati minisztérium elõzetesen megkért véleményét, cc) a szak képzési területi, alapképzésben továbbá képzési ág szerinti besorolását. (4) A Magyar Akkreditációs Bizottság a szakindítási eljárás során arról nyilvánít véleményt, hogy a felsõoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel és megvannak-e az intézményben az alap- vagy mesterképzési szak indításához a személyi és tárgyi feltételek. (5) Amennyiben a kérelmezõ a maga által kidolgozott képzési és kimeneti követelmények alapján kíván új szakot indítani, a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról is, hogy az alap- vagy mesterképzési szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények – az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetõségét is figyelembe véve – várhatóan megfelelõ színvonalú kibocsátást biztosítanak-e. (6) Az alap- és mesterképzésben az elkülönült szakmai ismeretek szakirányként a szak részét képezik. A szakindítási eljárást olyan új szakirányok indítása esetében kell lefolytatni, amely szakirány oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményez. (7) A tanári szak indítási eljárására az e paragrafusban foglaltakat kell alkalmazni.

A tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak 12. § (1) Tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott képzésben mesterfokozatot nyújtó tanári mesterszakon szerezhetõ meg.

10472

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

(2) Tanári szakképzettség mesterfokozat és nem tanári szakképzettség birtokában vagy a mesterfokozat megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan második, további mesterszakon is szerezhetõ.

kezdés c) pontja szerinti összefüggõ szakmai gyakorlat csak az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott elemek tanulmányi követelményeinek eredményes teljesítését követõen kezdhetõ meg.

(3) A ciklusokra bontott, osztott képzésben a tanári szakon – a (4) bekezdésben foglaltakat kivéve – az iskolai nevelés-oktatás 5–12., illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és a speciális pedagógiai jellegû feladatok ellátására felkészítõ két szakképzettség szerezhetõ.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek az elsõ és második tanári szakképzettség megszerzéséhez vezetõ, kifejezetten a szakrendszerû iskolai oktatás adott tantárgyainak oktatásához vagy speciális pedagógiai jellegû feladatainak ellátásához szükséges szakterületi modulokat foglalják magukba.

(4) A ciklusokra bontott, osztott képzésben a szakmai és mûvészeti tanári szakképzettség képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint – egy vagy két félévvel rövidebb idõtartamú képzésben – egy tanári szakképzettség is szerezhetõ. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott tanári szakra történõ belépés feltétele, az 1. számú mellékletben meghatározott olyan alapképzési szak eredményes elvégzése, amelyen a) az alapképzési szakon szerezhetõ szakképzettséghez az általánosan kötelezõ és a szakspecifikus ismeretkörökbõl legalább 110 kreditet kellett összegyûjteni; b) az alapképzési szakon – a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kivételekkel – a jelölt a legalább két féléven át biztosított, a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítõ pedagógiai, pszichológiai jellegû tantárgyak követelményeinek teljesítésével legalább 10 kreditet szerzett. (6) Az alapfokozat vagy mesterfokozat megszerzését követõ – a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló – képzés elsõ két félévében is teljesíthetõk az (5) bekezdés b) pontjában foglalt követelmények. (7) Azokat az alapképzési szakokat, illetve egyes alapképzési szakok esetében az oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményezõ azon szakirányokat, amelyre tanári szak épülhet, a tanári szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

13. § (1) A tanári szak három elembõl áll: a) a tanári szakképzettség szerinti – a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló – szakterületi ismeretekbõl, amelynek két tanári szakképzettség megszerzése esetén a kreditértéke 80; b) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteibõl, amelynek kreditértéke 40; c) a közoktatási intézményben, felnõttképzõ intézményben szervezett, összefüggõ szakmai gyakorlatból, amelynek kreditértéke 30. (2) A tanári szakon az (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti elemek oktatása kizárólag együtt folyhat. Az (1) be-

(4) A 3. számú mellékletben meghatározott, kizárólag a második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének feltételeit – az (5) és (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a tanári szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. (5) A tanári szakon az elsõ tanári szakképzettség esetében – a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint – legalább 30 kreditet kell megszerezni. A második tanári szakképzettség esetében legfeljebb 50 kreditet lehet szerezni. (6) A 3. melléklet szerinti közismereti elsõ tanári szakképzettségek szabadon választhatók második tanári szakképzettségként is abban az esetben, ha a hallgató a tanári mesterképzésbe történõ belépés elõtt legalább 50 kreditet szerzett. A tanári szak képzési és kimeneti követelményei egyes szakképzettségek esetén e feltétel alól mentességet is meghatározhatnak. (7) A kizárólag második tanári szakképzettségként felvehetõ szakterületi modul lehet: a) az elsõ tanári szakképzettség idegen nyelven történõ oktatására felkészítõ ismeret, b) az elsõ tanári szakképzettség vagy az alapképzési szakon szerzett szakképzettség szakterületi ismereteihez illeszkedõ, a Nemzeti Alaptanterv szerinti mûveltségterület oktatására felkészítõ szakterületi ismeret, amely az ember és társadalom mûveltségi terület esetén – kivételként – elsõ tanári szakképzettségként is választható, c) a közoktatás – szakrendszerû oktatásán túli – speciális, pedagógiai jellegû feladataira felkészítõ szakterületi ismeret. (8) A 12. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve egy tanári szakképzettség megszerzése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret kreditértéke legalább 30. (9) Tanári szakképzettség megszerzését követõen újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanári képesítés követelményei teljesítettnek tekintendõk. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggõ szakmai gyakorlat teljesítését a tanári szak képzési és kimeneti követelményeinek az adott tanári szakképzettségre vonatkozó sajátos követelményei határozzák meg.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(10) Mesterfokozat és szakképzettség megszerzését követõen az adott képzési területen, illetve szakterületen a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítéséhez legalább 90 kreditet kell összegyûjteni úgy, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanári képesítéshez rendelhetõ kreditek értéke legalább 40, és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott összefüggõ szakmai gyakorlathoz rendelhetõ kreditek értéke legalább 20. A mûvészeti képzési területen a mesterfokozatra épülõ vagy azzal párhuzamosan felvett képzésben – az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmények teljesítését figyelembe véve – mindösszesen legalább 60 kreditet kell teljesíteni. (11) A fõiskolai szintû tanári szakképzettség megszerzését követõen az adott képzési területen, illetve szakterületen egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítéséhez legalább 90 kreditet kell összegyûjteni úgy, hogy a korábbi tanulmányok az ismeretanyag összevetésével kreditértékként beszámíthatók azzal, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményekhez rendelhetõ kreditek értéke legalább 60.

14. § (1) Tanári szakképzettséget adó mesterszak indítását az a felsõoktatási intézmény kezdeményezheti, ahol biztosítottak a tanári szakképzettség elemei közül legalább a 13. § (1) bekezdésének b)–c) pontjaiban meghatározottak oktatásának és megszervezésének személyi és tárgyi feltételei. (2) Amennyiben egyes tanári szakképzettségre felkészítõ képzésben az adott felsõoktatási intézményben nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a felsõoktatási intézmény az oktatásához szükséges feltételek megteremtésérõl a felsõoktatási törvény 87/G. § (2) bekezdése és az Ftv. 31. § (2) bekezdése b) pontja szerint másik felsõoktatási intézménnyel kötött együttmûködési megállapodás szerint is gondoskodhat.

Záró rendelkezések 15. § (1) E rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és ezzel egyidejûleg hatályát veszti a) a tanári képesítés követelményeirõl szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet, b) a többciklusú felsõoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól szóló 381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet.

10473

(2) 2006. március 1-jén a) e rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében „a felsõoktatási törvény” szövegrész helyébe „a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsõoktatási törvény)” szövegrész, 11. §-ának (3) bekezdése ba) pontjában az „intézményi tanácsa” szövegrész helyébe „szenátusa” szövegrész lép, b) hatályba lép a 16. § (9) bekezdése. (3) 2006. március 1-jén hatályát veszti a) e rendelet bevezetõ rendelkezésében „a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsõoktatási törvény) 72. §-ának s) pontjában, valamint” szövegrész, az 1. § (1) bekezdésében „a felsõoktatási törvény, valamint” szövegrész, az 1. § (2) bekezdésében „a felsõoktatási törvényben, valamint” szövegrész, a 11. § (1) bekezdésében a „a felsõoktatási törvénynek és” szövegrész, a 14. § (2) bekezdésében a „a felsõoktatási törvény 87/G. § (2) bekezdése és” szövegrész, b) az e rendelet 5. számú mellékletében felsorolt jogszabályok és jogszabályi rendelkezések. (4) 2007. szeptember 1-jén hatályát veszti a) a mûvészeti felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 131/1999. (VIII. 26.) Korm. rendelet, 130/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet, 120/2002. (V. 15.) Korm. rendelet és 218/2002. (X. 24.) Korm. rendelet, b) a felsõoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl, szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 167/2003. (X. 21.) Korm. rendelet.

16. § (1) E rendelet rendelkezéseit a többciklusú felsõoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól szóló 381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján már engedélyezett alapképzésekre is alkalmazni kell. (2) Azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik felsõoktatásban tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elõtt a felsõoktatási törvény alapján a Kormány által meghatározott képesítési követelmények szerint kezdték meg, a felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában a szakok társítását illetõen a képesítési követelményekben megfogalmazottaktól eltérõ rendelkezéseket határozhat meg. (3) Az e rendelet hatálybalépése elõtt a 2004/2005-ös tanévben indított mûszaki informatikus szakon szerzett alapfokozat egyenértékû az 1. számú mellékletben meghatározott, az informatikai képzési területen, mérnök informatikus szakon szerzett szakképzettséggel.

10474

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az e rendelet hatálybalépése elõtt indított, az 1. számú mellékletben gyakorlatigényes alapképzési szakként meghatározott szakokon a gyakorlati félév nélkül szerzett szakképzettség munkakör betöltése szempontjából egyenértékû a jelen rendelet alapján szerzett szakképzettséggel. (5) A mûszaki képzési területen és a mûvészeti képzési területen – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a többciklusú képzés osztott képzésében mesterképzési szakon és az osztatlan képzésben okleveles építészmérnök, valamint az okleveles építész tervezõ mûvész szakon szerzett szakképzettség a munkaköri alkalmazás szempontjából azonos értékû. (6) Besorolás tekintetében a felsõoktatási törvény alapján szerzett a) fõiskolai szintû végzettség az alapképzési szakon szerzett alapfokozattal b) egyetemi szintû végzettség a mesterképzési szakon szerzett mesterfokozattal egyenértékû. (7) E rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közoktatási igényekre vonatkozóan az Országos Köznevelési Tanács a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 96. §-ának (3) bekezdése szerint, a Közoktatás-politikai Tanács a 97. §-ának (1) bekezdése szerint tesz javaslatot.

2005/166. szám

(8) A többciklusú képzésben a mûvészeti képzési területen – a felsõoktatási törvény keretei között, a kislétszámú szakok indításához és fenntartásához kapcsolódó rendelkezésekre is tekintettel – a mûvészeti szakok sajátosságait figyelembe véve kell évente meghatározni a mesterfokozaton államilag támogatott képzésben részt vevõk arányát. (9) A szociális felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 6/1996. (I. 18.) Korm. rendeletben meghatározott fõiskolai szintû általános szociális munkás, valamint szociálpedagógia szakra 2006. március 1-je elõtt felvett azon hallgatók, akik 1996. január 26-a elõtt létesített, a közalkalmazottak által betölthetõ egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 3/2001. (II. 20.) EüM rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek, illetve szociális és egészségügyi tevékenységet vagy család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó szervezetnél munkaviszonnyal rendelkeznek, mentesülnek a záróvizsgára bocsátás feltételeként meghatározott egy idegen nyelvbõl A vagy B vagy C típusú, középfokú állami vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak jegyzéke Képzési terület

agrár

Képzési ág

agrár mûszaki

Alapképzési szakok

földmérõ és földrendezõ mérnöki mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki tájrendezõ és kertépítõ mérnöki erdõmérnöki erdõmérnöki gazdasági, vidékfejlesztési és in- gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki formatikus agrármérnöki informatikus és szakigazgatási agrármérnöki élelmiszer- és kertészmérnöki élelmiszermérnöki kertészmérnöki környezetgazdálkodási és termé- környezetgazdálkodási agrármérnöki szetvédelmi mérnöki természetvédelmi mérnöki vadgazda mérnöki mezõgazdasági állattenyésztõ mérnöki mezõgazdasági mérnöki mezõgazdasági szakoktató növénytermesztõ mérnöki

Szakhoz rendelt kreditek száma

180+30*

180+30*

180+30* 180+30*

180+30*

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

bölcsészettudomány

Képzési ág

magyar

történelem

modern filológia

ókori és keleti filológia

pedagógia és pszichológia

szabad bölcsészet

társadalomtudomány

politikatudomány szociális társadalomismeret

informatika

informatikai


magyar (pl. drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, mûvelõdéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin szakirányok) történelem (pl. történelem, levéltár, múzeológia, régészet szakirányok) néprajz anglisztika (pl. angol, amerikanisztika szakirányok) germanisztika (pl. német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika szakirányok) romanisztika (pl. francia, olasz, portugál, román/román nemzetiségi, spanyol szakirányok) romológia szlavisztika (pl. orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/ nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi szakirányok) ókori nyelvek és kultúrák (asszirológia, egyiptológia, klasszika-filológia [latin, ógörög] szakirányok) keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög szakirányok) andragógia (felnõttképzési szervezõ, munkavállalási tanácsadó mûvelõdésszervezõ, személyügyi szervezõ szakirányok) pedagógia pszichológia szabad bölcsészet (pl. filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, mûvészettörténet szakirányok) nemzetközi tanulmányok politológia szociális munka szociálpedagógia informatikus könyvtáros kommunikáció és médiatudomány kulturális antropológia szociológia társadalmi tanulmányok gazdaságinformatikus mérnökinformatikus programtervezõ informatikus

10475 Szakhoz rendelt kreditek száma

180

180

180

180

180

180

180

180 180+30* 180

210 210 180

10476

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

jogi és igazgatási

Képzési ág

igazgatási

nemzetvédelmi védelmi és katonai

katonai gazdaságtudományok

közgazdasági

üzleti

mûszaki

anyag-, fa- és könnyûipari mérnöki bio-, környezet- és vegyészmérnöki építõmérnöki és mûszaki földtudományi építészmérnök, ipari termék- és formatervezõ mérnöki gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki


bûnügyi igazgatási (bûnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó szakirányokkal) igazgatásszervezõ igazságügyi igazgatási munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási nemzetközi igazgatási rendészeti igazgatási (biztonsági, büntetés-végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, katasztrófavédelmi, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, vám- és jövedéki igazgatási szakirányokkal) biztonság- és védelempolitikai büntetés-végrehajtási nevelõ határrendészeti és -védelmi vezetõi nemzetbiztonsági védelmi igazgatási katonai vezetõi katonai gazdálkodási alkalmazott közgazdaságtan gazdaságelemzés közszolgálati gazdálkodási és menedzsment kereskedelem és marketing emberi erõforrások nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató anyagmérnöki faipari mérnöki könnyûipari mérnöki biomérnöki környezetmérnöki vegyészmérnöki építõmérnöki mûszaki földtudományi építészmérnöki ipari termék- és formatervezõ mérnöki gépészmérnöki közlekedésmérnöki mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki

had- és biztonságtechnikai mérnöki villamos- és energetikai mérnöki energetikai mérnöki villamosmérnöki mûszaki menedzser, mûszaki mûszaki menedzser szakoktató mûszaki szakoktató

2005/166. szám Szakhoz rendelt kreditek száma

180

180

210 180

180+30* 180+30* 180 180+30* 180+30* 180+30* 180+30* 210

210

240 210 240 210 210

210 210 210 210*

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

Képzési ág

orvos- és egész- egészségtudományi ségtudomány

pedagógusképzés

óvodapedagógus, tanító

gyógypedagógia

sporttudomány sport testkultúra

természettudo- élõ természettudomány mány élettelen természettudomány föld- és földrajztudományi

mûvészet

környezettudomány matematika tudomány természetismeret építõmûvészet iparmûvészet

képzõmûvészet


ápolás és betegellátás (ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentõtiszt, szülésznõ szakirányokkal) egészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenõr és védõnõ szakirányokkal) egészségügyi szervezõ (egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervezõ, egészségturizmus-szervezõ szakirányokkal) orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányokkal) óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) tanító (nemzetiségi szakirányokkal) konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal) testnevelõ-edzõ sportszervezõ rekreációszervezés és egészségfejlesztés humánkineziológia biológia fizika kémia földrajz földtudományi környezettan (pl. technika szakirány) matematika természetismeret építõmûvészet kerámiatervezés üvegtervezés fémmûvesség formatervezés textiltervezés (szövõ, kötõ, nyomó, ruha, öltözékkiegészítés szakirányokkal) tervezõ grafika fotográfia alkalmazott látványtervezés design- és mûvészetelmélet képzõmûvészet elmélet

10477 Szakhoz rendelt kreditek száma

240

210

240

180 240

210+30*

180

180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180 180

10478

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

mûvészet (folytatás)

Képzési ág

film- és videó mûvészet

zenemûvészet

táncmûvészet

multimédia mûvészetközve- zenekultúra títés vizuális kultúra

drámakultúra mozgóképkultúra


mozgókép (adásrendezõ, adásrendezõ-szerkesztõ, vágó, hangmester szakirányokkal) kameraman gyártásszervezõ televíziós mûsorvezetõ, mûsorrendezõ animációs tervezés elõadómûvészet (klasszikus hangszer**, jazzhangszer**, klasszikus ének, jazzének, zenekarés kórusvezetés, egyházzene**, népzene** szakirányokkal) alkotómûvészet és muzikológia (zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányokkal) táncmûvész (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc szakirányokkal) koreográfus táncos és próbavezetõ (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárstánc, divattánc, színházi tánc szakirányokkal) média design multimédia programszerkesztõ ének-zene (népzene, egyházzene szakirányokkal) kézmûves környezetkultúra plasztikai ábrázolás képi ábrázolás elektronikus ábrázolás drámainstruktor mozgóképkultúra és médiaismeret

2005/166. szám Szakhoz rendelt kreditek száma

180 180 180 180 180 180

180

180 180 180

180 180 180 180 180 180 180 180 180 180

* A szak olyan, gyakorlatigényes alapképzési szak, amelyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint egy félévig tartó összefüggõ szakmai gyakorlatot kell szervezni. ** Választható szakirányok: klasszikus hangszer: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütõhangszerek, hegedû, mélyhegedû, gordonka, gordon, hárfa, gitár, lant, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika. jazzhangszer: jazz-zongora, jazzbõgõ, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazztrombita, jazzharsona, jazzszaxofon, jazzdob egyházzene: egyházzene-orgona, egyházzene-kórusvezetés népzene: népi vonós (népi hegedû, népi brácsa, népi nagybõgõ-cselló-ütõgordon), népi pengetõs (citera-tambura- koboz-tekerõ), népi fúvós (népi furulya-duda, népi-klarinét-tárogató), cim-balom, népi ének.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10479

2. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez A ciklusokra bontott, osztott képzés és az egységes osztatlan képzés mesterképzési szakok jegyzéke1

Képzési terület

Alapképzés szak

Teljes alapképzési szak beszámításával induló mesterképzési szak

agrár3

Egységes, osztatlan képzések

állatorvosi földmérõ és földrendezõ mérnöki mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki tájrendezõ és kertépítõ mérnöki erdõmérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki élelmiszermérnöki

kertészmérnöki

környezetgazdálkodási agrármérnöki mezõgazdasági mérnöki

állattenyésztõ mérnöki

növénytermesztõ mérnöki természetvédelmi mérnöki vadgazda mérnöki

földmérõ és földrendezõ mérnöki mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki4 tájépítész mérnöki erdõmérnöki gazdasági agrármérnöki4 vidékfejlesztési agrármérnöki4 élelmiszermérnöki4 élelmiszer-minõségi és -biztonsági mérnöki4 élelmiszer biotechnológus4 kertészettudományi mérnöki4 szõlészeti és borászati mérnöki4 dísznövény- és zöldfelület-tudományi mérnöki4 környezetgazdálkodási agrármérnöki4 mezõgazdasági biotechnológus 4 agrármérnöki4 mezõgazdasági vízgazdálkodási4 állattenyésztõ mérnöki4 takarmányozási-takarmánybiztonsági mérnöki4 növényorvosi4 növénytermesztõ mérnöki4 természetvédelmi mérnöki4 vadgazda mérnöki4

A mesterszakhoz rendelt kreditek száma

300+302 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120

10480

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

bölcsészettudomány

Alapképzés szak

magyar

történelem

néprajz anglisztika

germanisztika

romanisztika

romológia szlavisztika

keleti nyelvek és kultúrák

ókori nyelvek és kultúrák


magyar nyelv és irodalom finnugrisztika irodalomtudomány nyelvtudomány (pl. alkalmazott nyelvészet, elméleti nyelvészet szakirányokkal) történelem levéltár történeti muzeológia régészet néprajz angol nyelv és irodalom (pl. angol elméleti és alkalmazott nyelvészet szakirányokkal) amerikanisztika német nyelv és irodalom német nemzetiségi nyelv és irodalom néderlandisztika skandinavisztika francia nyelv és irodalom olasz nyelv és irodalom portugál nyelv és irodalom román nyelv és irodalom spanyol nyelv és irodalom romológia szlavisztika (pl. bolgár/ bolgár nemzetiségi, cseh, szlovák/szlovák nemzetiségi, horvát/horvát nemzetiségi, lengyel/lengyel nemzetiségi, orosz, szerb/szerb nemzetiségi, szlovén/szlovén nemzetiségi, ukrán/ukrán nemzetiségi szakirányokkal) keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arabisztika, iranisztika, japán, kínai, mongol, turkológia szakirányokkal) ókori nyelvek és kultúrák (pl. assziriológia, egyiptológia, hebraisztika, indológia, klasszika-filológia: latin, görög szakirányokkal)

2005/166. szám



120 120 120

120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120

120

120

120

2005/166. szám

Képzési terület

bölcsészettudomány (folytatás)

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

andragógia

pedagógia pszichológia szabad bölcsészet

társadalomtudomány

társadalomtudomány (folytatás)

informatika3

nemzetközi tanulmányok politológia szociális munka szociálpedagógia informatikus könyvtáros kommunikáció és médiatudomány kulturális antropológia szociológia társadalmi tanulmányok


10481


andragógia emberi erõforrás fejlesztés kulturális mediátor pályatervezési tanácsadó pedagógia pszichológia mûvészettörténet filozófia kommunikáció és médiatudomány esztétika etika vallástudomány filmelmélet és filmtörténet fordító és tolmács nemzetközi tanulmányok4 politikai szakértõ4 politikatudomány4 szociális munka4 szociálpolitika4 informatikus könyvtáros kommunikáció és média4

120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120

kulturális antropológia4 szociológia4 társadalmi-nem kutató, szakértõ4 gazdaságinformatikus gazdaságinformatikus mérnökinformatikus mérnökinformatikus egészségügyi mérnökinformatikus4 programtervezõ informatikus programtervezõ informatikus

jogi és igazgatási nemzetvédelmi és katonai védelmi igazgatási biztonság- és védelempolitikai nemzetbiztonsági katonai vezetõi büntetés-végrehajtási nevelõ határrendészeti és -védelmi vezetõi

120 120 120 120 120 120 jogász

védelmi igazgatási biztonság- és védelempolitikai nemzetbiztonsági katonai vezetõi büntetés-végrehajtási vezetõ határrendészeti és -védelmi vezetõi


120 300 120 120 120 90 120 120

10482

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

mûszaki3

Alapképzés szak

anyagmérnöki

faipari mérnöki könnyûipari mérnöki biomérnöki

környezetmérnöki vegyészmérnöki

építõmérnöki

mûszaki földtudományi


2005/166. szám


anyagmérnöki kohómérnöki fizikus mérnöki faipari mérnöki könnyûipari mérnöki ipari és környezetvédelmi biomérnöki élelmiszerminõsítõ és egészségvédõ biomérnöki környezetmérnöki vegyészmérnöki gyógyszermérnöki mûanyag- és száltechnológiai folyamatmérnöki szerkezet-építõ mérnöki infrastruktúra-építõ mérnök földmérõ és térinformatikai mérnöki településmérnöki4 tûzvédelmi mérnöki4 bánya- és geotechnikai mérnöki olaj- és gázmérnöki hidrogeológus mérnöki elõkészítés-technikai mérnöki földtudományi mérnöki

építész építész építészmérnöki építészmérnöki ipari termék- és formaterve- fa- és bútoripari termékterzõ mérnöki vezõ mérnöki ipari termék- és formatervezõ mérnöki gépészmérnöki gépészmérnöki közlekedésmérnöki közlekedésmérnöki logisztikai mérnöki jármûmérnöki mechatronikai mérnöki mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai biztonságtechnikai mérnöki mérnöki katasztrófavédelmi mérnöki katonai logisztikai4 védelmi vezetéstechnikai rendszertervezõ energetikai mérnöki energetikai mérnöki villamosmérnöki villamosmérnöki egészségügyi mérnöki4


120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 90 90 90 90 90 120 120 120 120 120 300 90 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

Alapképzés szak


orvos- és egészségtudomány

pedagógusképzés

sporttudomány

természettudomány

10483


orvos fogorvos gyógyszerész ápolás és betegellátás2 (ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentõtiszt, szülésznõ szakirányokkal) egészségügyi gondozás és prevenció2 (népegészségügyi ellenõr és védõnõ szakirányokkal) egészségügyi szervezõ (egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervezõ, egészségturizmus-szervezõ szakirányokkal) orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus2 (orvosdiagnosztikai analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutató laboratóriumi analitikus, optometria szakirányokkal) óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) tanító (nemzetiségi szakirányokkal) konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) gyógypedagógia testnevelõ-edzõ sportszervezõ rekreáció szervezés és egészségfejlesztés humánkineziológia biológia fizika

kémia földrajz földtudományi környezettan (pl. technika szakirány) matematika


360 300 300

ápolás és betegellátás4 90 népegészségügyi4 90 egészségügyi szervezés és menedzsment 90

orvosi diagnosztika 90

pedagógia4 90–120

gyógypedagógia szakedzõ (sportágak szerinti szakirányokkal) sportmenedzser rekreáció

90 120 120 120

humánkineziológia biológus csillagász4 fizikus meteorológus4 vegyész geográfus4 térképész4 geológus4 geofizikus4 környezettudományi

120 120 120 120 120 120 120 120 120 120

alkalmazott matematikus matematikus

120 120

120

10484

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

Alapképzés szak

építõmûvészet3

építõmûvész


2005/166. szám Egységes, osztatlan képzések

építõmûvész építõmûvész

iparmûvészet3

kerámiatervezõmûvész üvegtervezõ üvegtervezõ-mûvész fémmûves fémmûves formatervezõ mûvész formatervezõ ipari formatervezõ mûvész termék formatervezõ mûvész textiltervezõ (szövõ, öltözéktervezõ mûkötõ, nyomó, ruha, vész öltözék-kiegészítés textiltervezõ mûvész szakirányokkal) tervezõ grafikus tervezõ grafikus mûvész fotográfus fotográfustervezõ mûvész alkalmazott látvány- látványtervezõ mûtervezõ vész design- és mûvészet- design- és mûvészetelmélet elmélet design- és mûvészetmenedzser iparmûvész menedzser4

mûvészet

kerámiatervezõ

3

képzõmûvészet

120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 60

képzõmûvészet elmélet képzõmûvész menedzser4

színházmûvészet

300 300 300 300 300 120 60

színmûvész (báb és zenés színész szakirányokkal) színházrendezõ (zenés színházrendezõ szakiránnyal) színházi koreográfus színházi dramaturg színházmûvészeti menedzser4

120 300 120

festõmûvész szobrászmûvész grafikusmûvész restaurátormûvész intermédia-mûvész képzõmûvészet elmélet


300

300 300 300 60

2005/166. szám

Képzési terület

film- és videomûvészet

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

mozgókép (adásrendezõ, adásrendezõ-szerkesztõ, vágó, hangmester szakirányokkal) kameraman televíziós mûsorvezetõ, mûsorrendezõ animációs tervezõ gyártásszervezõ


10485 Egységes, osztatlan képzések

film- és televízió rendezõ mûvész 120

film- és televízió operatõr mûvész televíziós mûsorvezetõ, mûsorrendezõ mûvész animáció rendezõ mûvész film- és televízió producer

120 120 120 120 filmdramaturgia

mûvészet

zenemûvészet3


filmmûvészeti menedzser4 elõadómûvészet klasszikus hangszer(klasszikus hangszer, mûvész (fuvola, jazzhangszer, oboa, klarinét, fagott, klasszikus ének, kürt, trombita, harsojazzének, zenekar- és na, tuba, ütõhangszekórusvezetés, egyrek, hegedû, házzene, népzene mélyhegedû, gordonszakirányokkal) ka, gordon, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, zongorakísérõ-korrepetitor, orgona, harmonika szakirányokkal) régi-zene hangszermûvész (csembaló, barokk hegedû, viola da gamba, barokk gordonka, blockflõte, barokk fuvola, barokk oboa, barokk fagott, cornetto, natúrtrombita, natúrkürt, barokk harsona, lant szakirányokkal)

300 60

120

120

10486

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

Alapképzés szak

mûvészet

zenemûvészet3 (folytatás)

3

táncmûvészet


jazzhangszer-mûvész (jazz-zongora, jazzbõgõ, jazzgitár, jazz-basszusgitár, jazztrombita, jazzharsona, jazzszaxofon, jazzdob szakirányokkal) klasszikus énekmûvész (operaének és egyéb színpadi énekes szakirányokkal) régi-zene énekmûvész jazzének-mûvész karmester (zenekari karmester, fúvós zenekari karnagy szakirányokkal) kóruskarnagy egyházzene-mûvész (egyházzene-orgonamûvész, egyházzene-kóruskarnagy) alkotómûvészet és zeneszerzõ muzikológia (zene- jazz-zeneszerzõ szerzés, jazz-zenemuzikológus szerzés, muzikológia, zeneteoretikus zeneelmélet, zenezenemûvészeti színismeret szakrevitel4 (zenei rendeirányokkal) zõ, zenés színpadi rendezõ, zenei hangmester szakirányokkal) Kodály-zenepedagógia4 zenemûvészeti menedzser4 táncmûvész (klasszi- klasszikus balettkus balett, néptánc, mûvész moderntánc, kortárstánc, színházi tánc szakirányokkal) néptáncmûvész moderntáncmûvész kortárstáncmûvész színházi táncmûvész

2005/166. szám Egységes, osztatlan képzések


120

120

120 120 120 120 120 120 120 120 120

120

60 60

120

120 120 120 120

2005/166. szám

Képzési terület

mûvészet

táncmûvészet3 (folytatás)

multimédia

1

2

3

4

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak


10487 Egységes, osztatlan képzések

koreográfus4 (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc szakirányokkal) táncelmélet4 (szakíró, producer szakirányokkal) táncmûvészeti menedzser4 média design médiatervezõ mûvész média látványtervezõ mûvész multimédia program- multimédia programszerkesztõ szerkesztõ, programrendezõ mûvész média menedzser4


koreográfus

120

120 60 120 120 120 60

A mesterképzési szakokról szóló melléklet nem tartalmazza a tanári mesterszakokat. – A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülõen választható tanári mesterszakon szerezhetõ szakképzettségeket a 3. sz. melléklet tartalmazza közismereti és szakmai, illetve mûvészeti tanári szakképzettségi bontásban. Az egyes képzési területeken, illetve képzési ágakban az alapképzési szakon, illetve annak szakirányain szerezhetõ szakképzettségek szerint differenciálódik a tanári szakképzettség. – Tanári szakképzettség – a rendeletben meghatározottak szerint – szerezhetõ mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is. A szak olyan, gyakorlatigényes alapképzési szak, amelyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint egy félévig tartó összefüggõ szakmai gyakorlatot kell szervezni. A szakképzés, illetve a mûvészeti szakképzés területén szerezhetõ tanári szakképzettségek megjelölése a mesterképzési szakon szerzett szakképzettségnek megfelelõen: mérnöktanár, agrármérnök-tanár, egészségügyi-tanár, közgazdásztanár, iparmûvésztanár, képzõmûvésztanár, zenemûvésztanár, táncmûvésztanár, színházmûvészeti tanár, filmmûvészeti tanár. A mesterszak képzési és kimeneti követelményeirõl szóló miniszteri rendelet határozza meg azokat a további alapképzési szakokat, amelyre még az adott mesterszak a teljes alapképzési szak beszámításával épül.

3. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez A tanári mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülõen választható elsõ és második tanári szakképzettségek Nevelés-oktatás területei Mûveltségi területek magyar nyelv és irodalom idegen nyelv

Tanári szakképzettségek1 elsõ közismereti tanári szakképzettségek2 magyartanár angol nyelv- és kultúratanár német és nemzetiségi német nyelv- és kultúratanár francia nyelv- és kultúratanár olasz nyelv- és kultúratanár spanyol nyelv- és kultúratanár román és nemzetiségi román nyelv- és kultúratanár

kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhetõ tanári szakképzettségek magyar mint idegennyelv-tanár nyelv és beszédfejlesztõ tanár

10488

matematika ember és társadalom

MAGYAR KÖZLÖNY roma nyelv- és kultúratanár orosz nyelv- és kultúratanár bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv- és kultúratanár lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv- és kultúratanár horvát és nemzetiségi horvát nyelv- és kultúratanár szerb és nemzetiségi szerb nyelv- és kultúratanár szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv- és kultúratanár szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv- és kultúratanár ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv- és kultúratanár latin nyelv- és kultúratanár japán nyelv- és kultúratanár kínai nyelv- és kultúratanár újgörög és nemzetiségi görög nyelv- és kultúratanár matematikatanár történelemtanár kommunikációtanár ember és társadalom mûveltségterületi-tanár3

ember a természetben biológiatanár kémiatanár fizikatanár természetismeret-tanár földünk-környezetünk földrajztanár környezettan-tanár mûvészetek ének-zenetanár mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár vizuális és környezetkultúratanár (kézmûves, környezetkultúra, plasztikai ábrázolás, képi ábrázolás, elektronikus ábrázolás szakirányokkal) informatika informatikatanár testnevelés és sport testnevelõtanár egészségfejlesztés-tanár életvitel és gyakorlati ismeretek

2005/166. szám

ábrázoló geometria és mûszaki rajztanár filozófiatanár erkölcstantanár esztétikatanár pedagógiatanár hon és népismerettanár ember és természet mûveltségterületi-tanár

mûvészettörténet-tanár

gyógytestnevelõ-tanár technikatanár, háztartásgazdálkodás-tanár, életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi-tanár

2005/166. szám Szakképzés mûvészeti szakképzés, illetve alapfokú mûvészetoktatás területei mûszaki, informatikai szakképzés

agrár szakképzés

gazdasági szakképzés

egészségügyi szakképzés

gyógypedagógiai mûvészeti szakképzés, alapfokú mûvészetoktatás

MAGYAR KÖZLÖNY Elsõ szakmai vagy mûvészeti tanári szakképzettségek a mûszaki, informatikai képzési terület alapképzési szakjain szerezhetõ szakképzettségek szerint differenciálódó mérnöktanár az agrár képzési terület alapképzési szakjain szerezhetõ szakképzettségek szerint differenciálódó agrár-mérnöktanár a gazdaságtudományi képzési terület alapképzési szakjain szerezhetõ közgazdász szakképzettségek szerint differenciálódó közgazdásztanár az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjai, illetve szakirányain szerezhetõ szakképzettségek szerint differenciálódó egészségügyi-tanár gyógypedagógia-tanár a zenemûvészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhetõ szakképzettségek szerint differenciálódó tanár

10489 Kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhetõ szakképzettségek

ügyviteltanár

karvezetõtanár zeneelmélet-improvizáció-tanár egyházzene-tanár népzenetanár Kodály-zenepedagógia-tanár

színjátéktanári bábjátéktanári tánctanári (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal) Hitoktatási terület4 A közismereti és a szakmai, illetve a mûvészeti nevelés-oktatás speciális területei

1 2 3

4

hittanár-nevelõ szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve az elsõ tanári szakképzettséget) drámapedagógia-tanár múzeumpedagógia-tanár játék- és szabadidõszervezõ-tanár multikulturális neveléstanár fogyatékosok rekreációja-tanár inkluzív nevelõtanár család- és gyermekvédelem-tanár tanulási- és pályatanácsadási-tanár tehetségfejlesztés-tanár kollégiumi nevelõtanár pedagógiai értékelés és méréstanár tantervfejlesztés-tanár minõségfejlesztés-tanár

A második tanári szakképzettségként felvehetõ szakképzettségek – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint – a nevelés-oktatás más területén is kapcsolódhatnak az elsõként felvett tanári szakképzettséghez. Az elsõként választható tanári szakképzettség – a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott feltételekkel – második tanári szakképzettségként is választható. A bölcsészettudományi képzési terület történelem, néprajz, pszichológia alapképzési szakján, a szabadbölcsészet alapképzési szak szakirányain, illetve a társadalomtudományi képzési területen a szociális és a társadalomismeret képzési ág kulturális antropológia, kommunikáció és média, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakján szerezhetõ szakképzettségekre épülõ tanári szakképzettség. A hittudományi képzési területen a hittanár-nevelõ szakképzettség a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakra épülõen szerezhetõ, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény képesítési elõírásai szerint jogosít pedagógus munkakör betöltésére.

10490

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

A szakképzés, illetve művészeti szakképzés területén mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülő tanári szakképzettségek1 Tanári szakképzettségek2

Képzési terület agrár

agrármérnök-tanár

informatika, műszaki

mérnöktanár

gazdaságtudományok

közgazdásztanár

orvos- és egészségtudomány

egészségügyi-tanár

művészet

iparművészet

iparművész-tanár

képzőművészet

képzőművész-tanár

színházművészet

színházművészeti-tanár

film- és videóművészet

filmművészeti-tanár

zeneművészet

zeneművész-tanár

táncművészet

táncművész-tanár

1

Tanári szakképzettség szerezhető mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is.

2

A tanári szakképzettségek a mesterfokozaton szerzett szakterületi szakképzettségek szerint differenciálódnak.

4. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak, valamint az egységes, osztatlan képzés mesterképzési szakjainak és felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény felhatalmazása szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szakok megfeleltetése Képzési terület

agrár*

Képzési ág

agrár műszaki

Alapszakok

földmérő és földrendező mérnöki

tájrendező és kertépítő mérnöki állatorvosi

f: földmérő mérnöki, földrendező mérnöki, ingatlan-nyilvántartási szervező, meliorációs mérnöki f: mezőgazdasági gépészmérnöki, páncélos és gépjármű-technikai mérnöktiszti, élelmiszeripari gépészmérnöki; e: mezőgazdasági gépészmérnöki e: tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési e: állatorvosi

erdőmérnöki

e: erdőmérnöki

mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

állatorvostudományi erdőmérnöki

Képesítési követelmények szerinti szakok f: főiskolai, e: egyetemi

Képesítési követelmények szerinti szakokon szakindítási engedélyt kapott felsőoktatási intézmények

Nyugat-Magyarországi Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola

Nyíregyházi Főiskola Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola

Budapesti Corvinus Egyetem Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem

2005/166. szám Képzési terület

MAGYAR KÖZLÖNY Képzési ág

Alapszakok

gazdasági, gazdasági és vidékfejlesztési és vidékfejlesztési informatikus agrármérnöki agrármérnöki

informatikus és szakigazgatási agrármérnöki élelmiszer- és kertészmérnöki

élelmiszermérnöki

kertészmérnöki

környezetkörnyezetgazdálkodási és gazdálkodási természetvédelmi agrármérnöki mérnöki természetvédelmi mérnök vadgazda mérnöki

mezőgazdasági

állattenyésztő mérnöki mezőgazdasági mérnöki

mezőgazdasági szakoktató


f: agrármenedzser, gazdasági mérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, tájgazdálkodási, vállalkozó menedzser; e: gazdasági agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, területfejlesztési mérnök; f: mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki; e: informatikus agrármérnök f: élelmiszer technológus mérnöki e: élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki, élelmiszermérnöki f: kertészmérnöki, szőlészborász e: kertészmérnöki

10491 Képesítési követelmények szerinti szakokon szakindítási engedélyt kapott felsőoktatási intézmények

Debreceni Egyetem Kaposvári Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem Debreceni Egyetem

Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem

Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Károly Róbert Főiskola Kecskeméti Főiskola Veszprémi Egyetem f: környezetgazdálkodási Debreceni Egyetem agrármérnöki Károly Róbert Főiskola e: környezetgazdálkodási Szent István Egyetem agrármérnöki Tessedik Sámuel Főiskola f: természetvédelmi mérnöki Debreceni Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem f: vadgazda mérnöki Debreceni Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem f: állattenyésztő mérnöki, Szent István Egyetem halgazda mérnöki Kaposvári Egyetem e: f: mezőgazdasági mérnöki Debreceni Egyetem e: agrármérnöki Kaposvári Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem f: agrár szakoktató, Debreceni Egyetem mérnöktanári Kaposvári Egyetem e: mérnöktanári Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem

10492 Képzési terület


Alapszakok


növénytermesztő mérnöki bölcsészettudományi

magyar

történelem

f: növénytermesztési mérnöki e: növényorvosi, agrárkémikus agrármérnöki f: magyar nyelv és magyar (pl. irodalom*, eszperantó drámapedagógia, nyelvtanár*, ügyviteli* eszperantó, észt, e: alkalmazott nyelvészet, finn, finnugor, elméleti nyelvészet, észt, folklorisztika, irodalomtudomány, magyar nyelv és irodalom*, magyar mint idegen nyelv*, művelődéstudomány, nyelvmentor, finn nyelv és irodalom, nyelvtechnológia, finnugor, összehasonlító irodalomtudomány, színháztörténet, színháztörténet ügyvitel, neolatin szakirányok) történelem (pl. f: történelem* történelem, levéltár, e: történelem*, régészet, muzeológia, levéltár, új- és a legújabb régészet kori történeti muzeológia szakirányok)

néprajz

modern filológia

anglisztika (pl. angol, amerikanisztika szakirányok)

germanisztika (pl. német, német nemzetiségi, néderlandisztika, svéd, norvég, dán szakirányok)

2005/166. szám Képesítési követelmények szerinti szakokon szakindítási engedélyt kapott felsőoktatási intézmények

Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem

Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem e: néprajz* Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem f: angol nyelv és irodalom* Berzsenyi Dániel Főiskola e: amerikanisztika*, angol Debreceni Egyetem nyelv és irodalom* Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem f: német nyelv és irodalom*, német nemzetiségi nyelv és irodalom*; e: néderlandisztika, német nyelv és irodalom*, német nemzetiségi nyelv és irodalom*, skandinavisztika

Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem



Alapszakok



Berzsenyi Dániel Főiskola f: francia nyelv és Debreceni Egyetem irodalom*, olasz nyelv és Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalom*, román Eszterházy Károly Főiskola nemzetiségi nyelv és irodalom*, spanyol nyelv és Kodolányi János Főiskola Nyíregyházi Főiskola irodalom*; Pázmány Péter Katolikus Egyetem e: francia nyelv és Pécsi Tudományegyetem irodalom*, olasz nyelv és irodalom*, portugál nyelv és Szegedi Tudományegyetem irodalom*, román nyelv és Veszprémi Egyetem irodalom*, spanyol nyelv és irodalom* romológia e: romológia* Pécsi Tudományegyetem f: orosz nyelv és irodalom*, Berzsenyi Dániel Főiskola szlavisztika (pl. orosz, bolgár, cseh, horvát nemzetiségi nyelv és Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalom*, szlovák lengyel, Eszterházy Károly Főiskola horvát/nemzetiségi, nemzetiségi nyelv és Nyíregyházi Főiskola irodalom*, szlovén szerb/ Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetiségi nyelv és nemzetiségi, Pécsi Tudományegyetem irodalom*, ukrán nyelv és szlovák/ Szegedi Tudományegyetem irodalom*; nemzetiségi, e: orosz nyelv és irodalom*, szlovén/ nemzetiségi, ukrán/ bolgár nyelv és irodalom*, cseh nyelv és irodalom, nemzetiségi horvát nyelv és irodalom*, szakirányok) lengyel nyelv és irodalom*, szerb nyelv és irodalom*, szlovák nyelv és irodalom*, szlovén nyelv és irodalom*, ukrán nyelv és irodalom* ókori nyelvek és e: asszirológia, egyiptológia, Debreceni Egyetem kultúrák latin nyelv és irodalom*, Eötvös Loránd Tudományegyetem ógörög* Károli Gáspár Református Egyetem [asszirológia, egyiptológia, Pázmány Péter Katolikus Egyetem klasszika-filológia Pécsi Tudományegyetem (latin, ógörög) Szegedi Tudományegyetem szakirányok] romanisztika (pl. francia, olasz, portugál, román/ nemzetiségi, spanyol szakirányok)

ókori és keleti filológia

pedagógia és pszichológia

keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög szakirányok) andragógia (felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó művelődésszervező, személyügyi szervező, szakirányok)

e: altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, tibeti, mongol, japán*, kínai, koreai, török, újgörög nyelv és irodalom*

Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem

f: művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó e: művelődésszervező, humán szervező

Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Kodolányi János Főiskola



Alapszakok

pedagógia

pszichológia

szabad bölcsészet szabad bölcsészet (pl. filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, művészettörténet szakirányok) társadalom- politikatudomány nemzetközi tanulmányok tudományi

politológia

társadalomismeret informatikus könyvtáros



Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Vitéz János R. Katolikus Tanítóképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola f: pedagógia (nevelőtanár) Debreceni Egyetem e: pedagógia* Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem f: pszichológia Debreceni Egyetem e: pszichológia* Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem e: esztétika; etika, ember- és Apor Vilmos Katolikus Főiskola társadalomismeret*, Berzsenyi Dániel Főiskola filozófia*, filmelmélet és Debreceni Egyetem filmtörténet*, Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet*, Eszterházy Károly Főiskola vallástudomány* Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem f: nemzetközi kapcsolatok Általános Vállalkozási Főiskola e: nemzetközi tanulmányok Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Kodolányi János Főiskola Nyíregyházi Főiskola Széchenyi István Egyetem Veszprémi Egyetem Zsigmond Király Főiskola e: politológia*, politológus- Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem f: informatikus könyvtáros Berzsenyi Dániel Főiskola e: informatikus könyvtáros Debreceni Egyetem Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem



Alapszakok

kommunikáció és médiatudomány

kulturális antropológia szociológia

szociális

informatika* informatikai

társadalmi tanulmányok szociális munka



f: kommunikáció, Berzsenyi Dániel Főiskola fotóriporter és képszerkesztő Budapesti Kommunikációs Főiskola e: kommunikáció Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Vitéz János R. Katolikus Tanítóképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola e: kulturális antropológia* Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem e: szociológia*, Budapesti Közgazdaságtudományi és településtudomány és Államigazgatási Egyetem humánökológia, Debreceni Egyetem szociológus-közgazdász Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem f: általános szociális munkás e: szociális munkás, szociálpolitikai, szociálpolitikus-közgazdász

szociálpedagógia

f: szociálpedagógus

gazdaságinformatikus

e: gazdasági informatikai (rendszer-informatikai), folyamatszabályozó mérnöki, közgazdasági programozó matematikus

Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Wesley János Lelkészképző Főiskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola Debreceni Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem


jogi és igazgatási


jogtudomány

igazgatási

Alapszakok



Nyugat-Magyarországi Egyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem mérnök f: műszaki informatikai* Budapesti Műszaki és informatikus e: műszaki informatikai* Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Gábor Dénes Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem programtervező f: programozó matematikus, Berzsenyi Dániel Főiskola informatikus számítástechnika-tanári* Debreceni Egyetem e: programtervező Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus, Eszterházy Károly Főiskola informatikatanári* Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem jogász e: jogász Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem bűnügyi igazgatási f: bűnügyi, Rendőrtiszti Főiskola (bűnügyi nyomozó, pénzügynyomozói, gazdaságvédelmi gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó szakirányokkal) igazgatásszervező igazságügyi igazgatási munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási nemzetközi igazgatási

f: igazgatásszervező e: közigazgatási f: igazságügyi ügyintéző f: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási

Budapesti Corvinus Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem


nemzetvédelmi és katonai


védelmi

katonai

gazdaságtudományok

közgazdasági

üzleti

Alapszakok

rendészeti igazgatási (biztonsági, büntetésvégrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, katasztrófavédelmi, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, vám- és jövedéki igazgatási szakirányokkal) biztonság- és védelempolitikai



f: büntetés-végrehajtási, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, határrendészeti, igazgatásrendészeti, katasztrófavédelmi, vámigazgatási, nemzetbiztonsági

Rendőrtiszti Főiskola

e: biztonság- és védelempolitikai

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

büntetésvégrehajtási nevelő határrendészeti és f: határrendészeti és -védelmi vezetői -védelmi vezetői e: határrendészeti és -védelmi vezetői nemzetbiztonsági védelmi igazgatási e: védelmi igazgatási katonai gazdálkodási katonai vezetői f: katonai vezetői e: katonai logisztikai, katonai vezetői alkalmazott f: általános közgazdasági közgazdaságtan e: gazdaságmatematikai elemző, közgazdasági, közgazdasági szakos közgazdász tanári* gazdaságelemzés közszolgálati f: európai közszolgálati és üzleti szervező, közszolgáltatási közgazdász, nonprofit gazdálkodási gazdálkodási és f: gazdálkodási, menedzsment gazdaságismeret tanári*, háztartásökonómiaéletvitel szakos tanári*, vállalkozásszervező, informatikus közgazdász (gazdasági informatika), üzleti kommunikáció e: gazdálkodási, gazdálkodási szakos közgazdász tanári*

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem

Általános Vállalkozási Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Károly Róbert Főiskola Nemzetközi Üzleti Főiskola Általános Vállalkozási Főiskola Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Gábor Dénes Főiskola Harsányi János Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája



Alapszakok

kereskedelem és marketing


f: kereskedelmi, kereskedelmi közgazdász tanár*, nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás (TQM) emberi erőforrások f: humán erőforrás menedzser

nemzetközi gazdálkodás

pénzügy és számvitel

turizmusvendéglátás

műszaki*

anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki

üzleti szakoktató anyagmérnöki


Kaposvári Egyetem Károly Róbert Főiskola Kodolányi János Főiskola Miskolci Egyetem Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Nemzetközi Üzleti Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Tomori Pál Főiskola Veszprém Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Szolnoki Főiskola

Budapesti Gazdasági Főiskola Károly Róbert Főiskola Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem Zsigmond Király Főiskola f: gazdaságdiplomácia és Berzsenyi Dániel Főiskola nemzetközi menedzsment, Budapesti Gazdasági Főiskola külgazdasági, nemzetközi Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció Budapesti Corvinus Egyetem e: nemzetközi kapcsolatok Széchenyi István Egyetem Szolnoki Főiskola Tomori Pál Főiskola f: pénzügyi, számviteli Budapesti Gazdasági Főiskola e: pénzügyi Budapesti Corvinus Egyetem Károly Róbert Főiskola Nemzetközi Üzleti Főiskola Tessedik Sámuel Főiskola Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem f: idegenforgalmi és Budapesti Gazdasági Főiskola szálloda, vendéglátó és Harsányi János Főiskola szálloda, idegenforgalmiHeller Farkas Gazdasági és szállodai közgazdász tanári*, Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája vendéglátó-szállodai Károly Róbert Főiskola közgazdász tanári* Kodolányi János Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szolnoki Főiskola Veszprémi Egyetem f: gazdasági szakoktató Budapesti Gazdasági Főiskola f: anyagmérnöki, Dunaújvárosi Főiskola kohómérnöki Miskolci Egyetem e: anyagmérnöki, Veszprémi Egyetem kohómérnöki



Alapszakok

faipari mérnöki

Nyugat-Magyarországi Egyetem

építészmérnöki

f: építészmérnöki e: építészmérnöki

ipari termék- és formatervező mérnöki gépészmérnöki

e: ipari termék- és formatervezői

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

vegyészmérnöki

építőmérnöki

műszaki földtudományi építészmérnök, ipari termék- és formatervező mérnöki

gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki


f: faipari mérnöki e: faipari mérnöki, papíripari mérnöki f: könnyűipari e: könnyűipari mérnök f: biomérnöki e: biomérnöki f: környezetmérnöki e: környezetmérnöki

könnyűipari mérnöki bio-, környezet- és biomérnöki vegyészmérnöki környezetmérnöki

építőmérnöki és műszaki földtudományi


10499

építész

Budapesti Műszaki Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös József Főiskola Miskolci Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem f: vegyészmérnöki Budapesti Műszaki és e: vegyészmérnöki Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem f: építőmérnöki, Budapesti Corvinus Egyetem településmérnöki, Budapesti Műszaki és tűzvédelmi Gazdaságtudományi Egyetem e: építőmérnöki, földmérő és Debreceni Egyetem térinformatikai, Eötvös József Főiskola településmérnöki Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem e: bánya- és geotechnikai, Miskolci Egyetem előkészítéstechnikai, műszaki földtudományi, olaj- és gázmérnöki e: építészmérnöki Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

f: gépészmérnöki e: gépészmérnöki

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem



Alapszakok


közlekedésmérnöki f: közlekedésmérnöki, repülőmérnöki e: közlekedésmérnöki

mechatronikai mérnöki had- és had- és biztonságtechnikai biztonságtechnikai mérnöki mérnöki villamos- és energetikai mérnöki

f: biztonságtechnikai e: hadtechnikai menedzser

energetikai mérnöki villamosmérnöki

műszaki menedzser, műszaki szakoktató

f: mechatronikai mérnök e: mechatronikai mérnök

f: villamosmérnöki, kommunikációtechnikai mérnöki e: villamosmérnöki

műszaki menedzser f: műszaki menedzser e: műszaki menedzser

műszaki szakoktató f: műszaki szakoktató, mérnöktanári e: mérnöktanári


Dunaújvárosi Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyíregyházi Főiskola Széchenyi István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Széchenyi István Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Szent István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Miskolci Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Gábor Dénes Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem


orvos- és egészségtudományi


orvostudományi

egészségtudományi

Alapszakok



Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem orvos e: általános orvostudományi Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem fogorvos e: fogorvos-tudományi Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész e: gyógyszerésztudományi Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem ápolás és f: ápoló, dietetikus, Debreceni Egyetem betegellátás (ápoló, gyógytornász, mentőtiszt Pécsi Tudományegyetem dietetikus, e: ápoló Semmelweis Egyetem gyógytornász, Széchenyi István Egyetem mentőtiszt, Szegedi Tudományegyetem szülésznő Tessedik Sámuel Főiskola szakirányok) egészségügyi f: közegészségügyiDebreceni Egyetem gondozás és járványügyi felügyelő, Miskolci Egyetem prevenció védőnő Pécsi Tudományegyetem (népegészségügyi e: védőnő, népegészségügyi Semmelweis Egyetem ellenőr, védőnő felügyelő, egészségügyiSzegedi Tudományegyetem szakirányok) tanár* egészségügyi f: egészségbiztosítási, Debreceni Egyetem szervező egészségügyi Pécsi Tudományegyetem (egészségbiztosítás, ügyvitelszervező Semmelweis Egyetem egészségügyi egészségbiztosítás ügyvitelszervező, e: informatikus egészségügyi egészségturizmus- menedzser (egészségügyi szervező informatikus) szakirányok) Debreceni Egyetem orvosi laboratóriumi f: orvosdiagnosztika Miskolci Egyetem laboratóriumi analitikus, és képalkotó Pécsi Tudományegyetem diagnosztikai képalkotó, diagnosztikai optometrista Semmelweis Egyetem analitikus (orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányok)



Alapszakok


pedagógus- óvodapedagógus, óvodapedagógus tanító (nemzetiségi képzés szakirányokkal)

f: óvodapedagógus, nemzetiségi (cigány-roma) óvodapedagógus, nemzetiségi óvodapedagógus-horvát, nemzetiségi óvodapedagógus-német, nemzetiségi óvodapedagógus-román, nemzetiségi óvodapedagógus-szerb, nemzetiségi óvodapedagógus-szlovák, nemzetiségi óvodapedagógus-szlovén óvodapedagógus, tanító (nemzetiségi f: tanító, nemzetiségi tanító szakirányokkal) (cigány-roma) tanító, nemzetiségi (horvát) tanító, nemzetiségi (német) tanító, nemzetiségi (román) tanító, nemzetiségi (szlovák) tanító, nemzetiségi (szlovén) tanító

gyógypedagógia

konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal)


Apor Vilmos Katolikus Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Berzsenyi Dániel Főiskola Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kecskeméti Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Vitéz János R. Katolikus Tanítóképző Főiskola f: konduktorMozgássérültek Pető András óvodapedagógus, konduktor Nevelőképző és Nevelőintézete tanító f: hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, értelmileg akadályozottak pedagógiája, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája e: gyógypedagógia

Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem


sporttudomány

természettudomány


Alapszakok



sport

testnevelő-edző

f: testnevelő tanár, szakedző Berzsenyi Dániel Főiskola e: testnevelő tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem gyógytestnevelő tanár Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem

testkultúra

sportszervező

f: sportmenedzser

Berzsenyi Dániel Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem rekreáció-szervezés f: rekreáció, Berzsenyi Dániel Főiskola és egészségegészségtantanár Eötvös Loránd Tudományegyetem fejlesztés e: egészségtantanár Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem humánkineziológia e: humánkineziológia Semmelweis Egyetem élő természetbiológia f: biológiatanári, biológus Berzsenyi Dániel Főiskola tudomány laboratóriumi operátor Debreceni Egyetem e: alkalmazott Eötvös Loránd Tudományegyetem növénybiológus, alkalmazott Eszterházy Károly Főiskola zoológus, biofizikus, Nyíregyházi Főiskola biológus, molekuláris Pécsi Tudományegyetem biológus, biológiatanári Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem élettelen terméfizika f: fizikatanári* Berzsenyi Dániel Főiskola szettudomány e: fizikus, alkalmazott Budapesti Műszaki és fizikus, fizikus-mérnök, Gazdaságtudományi Egyetem informatikus fizika (fizikus Debreceni Egyetem informatikus), mérnökEötvös Loránd Tudományegyetem fizikus, csillagász, Eszterházy Károly Főiskola fizikatanári* Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem kémia f: vegyész-fizikus Berzsenyi Dániel Főiskola laboratóriumi operátor, Debreceni Egyetem kémiatanári* Eötvös Loránd Tudományegyetem e: informatikus vegyész Eszterházy Károly Főiskola (kémiai informatikus), Nyíregyházi Főiskola klinikai kémikus, vegyész, Pécsi Tudományegyetem kémiatanári* Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem föld- és földrajz f: földrajztanári* Berzsenyi Dániel Főiskola földrajztudományi e: földrajztanári*, geográfus Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola



Alapszakok

földtudományi


e: geofizikus, geológus, meteorológus, térképész

környezettudokörnyezettan (pl. f: környezetvédelemmány (pl. technika technika szakirány) tanári*, technikatanári* szakirány) e: környezettudományi, környezettan-tanári*, technikatanári*

művészet


Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem

matematikatudomány

matematika

természetismeret építőművészet

természetismeret építőművészet

iparművészet

kerámiatervezés üvegtervezés

e: szilikátipari tervező

fémművesség formatervezés textiltervezés (szövő, kötő, nyomó, ruha, öltözékkiegészítő szakirányokkal) tervező grafika fotográfia alkalmazott látványtervezés design- és művészetelmélet festőművész

e: formatervező

Magyar Iparművészeti Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem

e. textiltervező

Magyar Iparművészeti Egyetem

e: vizuális kommunikáció


e: látványtervező f: látványtervező e: design menedzser, vizuális és környezetkultúra-tanári* e: festő

Magyar Képzőművészeti Egyetem Kaposvári Egyetem Magyar Iparművészeti Egyetem

képzőművészet

szobrászművész grafikusművész

f: matematikatanári* e: matematikatanári*, alkalmazott matematikus, matematikus, ábrázológeometria-tanári*

2005/166. szám

e: építész

Magyar Iparművészeti Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Magyar Iparművészeti Egyetem

Magyar Képzőművészeti Egyetem Pécsi Tudományegyetem e: szobrász Magyar Képzőművészeti Egyetem Pécsi Tudományegyetem e: képgrafika, tervezőgrafika Magyar Képzőművészeti Egyetem



színházművészet

film- és videó művészet

Alapszakok

restaurátorművész (pl. hangszer restaurátor szakirány) intermédia-művész képzőművészet elmélet színművész (bábés zenés színész szakirányokkal) színházrendező (zenés színházrendező szakiránnyal) színházi koreográfus színházi dramaturg mozgókép (adásrendező, vágó, hangmester szakirányokkal) kameraman gyártásszervező



e: restaurátor

Magyar Képzőművészeti Egyetem

e: intermédia e: vizuális nevelőtanár* e: színész f: színész

Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Pécsi Tudományegyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Kaposvári Egyetem

e: színházrendező

Színház- és Filmművészeti Egyetem

e: koreográfus

Színház- és Filmművészeti Egyetem

e: színháztudományi Színház- és Filmművészeti Egyetem e: film- és televízió rendező Színház- és Filmművészeti Egyetem f: adásrendező, vágó, hangmester e: film- és televízió operatőr Színház- és Filmművészeti Egyetem f: kameraman e: film- és televízió producer Színház- és Filmművészeti Egyetem f: gyártásszervező e: televíziós műsorvezető, Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező

televíziós műsorvezető, műsorrendező animációs tervezés e: vizuális kommunikáció




zeneművészet

Alapszakok

előadóművészet (klasszikus hangszer, jazzhangszer, klasszikus ének, jazzének, zenekarés kórusvezetés, egyházzene, népzene szakirányokkal)



e: hangszerművész, tanár;* Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer, mélyhegedű, gordonka, gordon, zongora, orgona, csembalo, hárfa, gitár), karmesterképző; zenetudományi; énekművész, -tanár;* operaénekes, magánénektanár;* zongorakísérő-korrepetítor, egyházzene, tanár;* fuvolaművész, tanár*

Debreceni Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Pécsi Tudományegyetem

hegedűművész, tanár*

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Pécsi Tudományegyetem

énekművész, tanár*

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Pécsi Tudományegyetem

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem f: hangszertanár; kameraművész;* (cimbalom, harmonika) hangszertanár; kameraművész; * (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kűrt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, zongora, orgona, hársfa, gitár)

Debreceni Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem

zongorakísérő-korrepetítor

nincs képzőhely

egyházzene, tanár*

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Szegedi Tudományegyetem régizenetanár; kamaraművész;* (csembaló, barokkhegedű, barokkgordonka, viola da gamba, blockflőte, magánénektanár; énekkamaraművész,*




Alapszakok

alkotóművészet és muzikológia (zeneszerzés, jazzzeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányokkal)

táncművészet



jazzhangszer előadóművész, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanár* (jazz-zongora, jazzbőgő, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazztrombitsa, jazzharsona, jazzszakxofon, jazzdob), jazzének előadóművész, tanár* Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem e: zeneszerzés, tanár,* zenetudományi tanár;* zeneelmélet-tanár;* szolfézstanár;* rádiós és televíziós zenei rendező; zenei menedzser; f: jazz-zeneszerzés és hangszerelés;

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

zeneelmélet-szolfézstanár, karvezető*


szolfézstanár,*

Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem

fúvószenekari karnagy

Debreceni Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Magyar Táncművészeti Főiskola Budapesti Kortárstánc Főiskola

táncművész f: balettművész, néptánc(klasszikus balett, színházi tánc, kortárstánc néptánc, művész moderntánc, kortárstánc, színházi tánc szakirányokkal) koreográfus f: koreográfus, kortárstánc koreográfus, táncművészeti szakíró

Magyar Táncművészeti Főiskola Budapesti Kortárstánc Főiskola



multimédia

zenekultúra

Alapszakok

táncos és próbavezető (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárstánc, divattánc, színházi tánc szakirányokkal) média design multimédia programszerkesztő


f: táncpedagógus,* kortárstánc pedagógus*

e: vizuális kommunikáció e: multimédia programszerkesztő-rendező, mozgókép-tudományi ének-zene (népzene, e: ének-zenetanár, egyházzene karvezetés;* szakirányokkal)


Magyar Táncművészeti Főiskola Budapesti Kortárstánc Főiskola

Magyar Iparművészeti Egyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Pécsi Tudományegyetem

f: ének-zenetanár, karvezetés;* énekzenetanár;*

Berzsenyi Dániel Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eötvös József Főiskola Nyíregyházi Főiskola Szegedi Tudományegyetem

ének-zene, egyházzene*

Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem

ének-zene, népzenetanár;* kézműves környezetkultúra f: rajztanári;* vizuális plasztikai ábrázolás kommunikáció tanári;* képi ábrázolás elektronikus ábrázolás drámakultúra drámainstruktor mozgóképkultúra és mozgóképkultúra médiaismeret

Nyíregyházi Főiskola

vizuális kultúra

Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Nyíregyházi Főiskola Berzsenyi Dániel Főiskola Szegedi Tudományegyetem

* Az 1993. évi LXXX. törvény alapján képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerinti tanári szakok.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez

I. Hatályukat vesztõ kormányrendeletek 1. 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekrõl, 2. a) 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 69/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet, 107/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet, 174/2000. (X. 30.) Korm. rendelet, 119/2002. (V. 15.) Korm. rendelet, 221/2002. (X. 24.) Korm. rendelet és 4/2003. (I. 8.) Korm. rendelet, 3. 6/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a szociális felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl,

10509

12. a) 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet a természettudományos felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 152/1998. (IX. 18.) Korm. rendelet, 8/1999. (I. 18.) Korm. rendelet, 160/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, 55/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet, 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet és 24/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 13. a) 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet az agrár-felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 159/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, 20/2000. (II. 25.) Korm. rendelet, 167/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet, 187/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet, 94/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és 169/2003. (X. 21.) Korm. rendelet, 14. a) 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a katonai felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 87/2001. (V. 30.) Korm. rendelet és 131/2005. (VII. 8.) Korm. rendelet,

4. a) 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 73/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet, 3/2003. (I. 8.) Korm. rendelet és 166/2003. (X. 21.) Korm. rendelet,

15. a) 55/1999. (III. 31.) Korm. rendelet a rendvédelmi felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 7/2002. (I. 26.) Korm. rendelet és 170/2003. (X. 21.) Korm. rendelet,

5. a) 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelet a mûszaki felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 29/1998. (II. 18.) Korm. rendelet, 38/1999. (II. 26.) Korm. rendelet, 83/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, 123/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet, 146/2001. (VIII. 13.) Korm. rendelet, 240/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet, 3/2002. (I. 11.) Korm. rendelet és 159/2002. (VII. 11.) Korm. rendelet,

17. 161/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a fõiskolai szintû fotóriporter és képszerkesztõi alapképzési szak képesítési követelményeirõl,

6. 166/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet a mezõgazdasági szakigazgatási szervezõ mérnöki szak képesítési követelményeirõl, 7. 167/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak képesítési követelményeirõl, 8. 168/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet a humán erõforrás menedzser szak képesítési követelményeirõl, 9. 169/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szak képesítési követelményeirõl, 10. 46/1997. (III. 12.) Korm. rendelet a nemzetközi kapcsolatok alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 11. 160/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet a fõiskolai és az egyetemi szintû egészségtan-tanár szakok képesítési követelményeirõl,

16. 124/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet az egyetemi szintû nemzetközi tanulmányok alapképzési szak képesítési követelményeirõl,

18. a) 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 2/2003. (I. 8.) Korm. rendelet, 19. 54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet a jogtudományi felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, 20. 83/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet a fõiskolai szintû igazságügyi ügyintézõ alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 21. 84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet az egyetemi szintû molekuláris biológus alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 22. a) 97/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet a felsõoktatási intézményekben a képesítési követelmények alapján folyó alapképzési szakokon a nyelvvizsgák letételérõl, b) valamint az azt módosító 60/2002. (III. 29.) Korm. rendelet,

10510

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

23. 168/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet a gyógypedagógiai felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl,

2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 19. §-ának (3) bekezdése.

24. 263/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a fõiskolai szintû üzleti kommunikáció alapképzési szak képesítési követelményeirõl,

3. A devizakorlátozások megszüntetése kapcsán szükséges jogszabály-módosításokról szóló 298/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a.

25. 36/2001. (III. 5.) Korm. rendelet a fõiskolai szintû európai szintû közszolgálati és üzleti szervezõ alapképzési szak képesítési követelményeirõl,

4. A felsõoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 1–8. és 10–16. számú mellékletei.

26. 37/2001. (III. 5.) Korm. rendelet az egyetemi szintû gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 27. a) 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet a felsõoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeirõl, b) valamint az azt módosító 122/2002. (V. 15.) Korm. rendelet és 168/2003. (X. 21.) Korm. rendelet, 28. 44/2002. (III. 21.) Korm. rendelet a testkulturális felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl, 29. 121/2002. (V. 15.) Korm. rendelet az egyetemi szintû politológia alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 30. 219/2002. (X. 24.) Korm. rendelet a fõiskolai szintû konduktor-óvodapedagógus alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 31. 220/2002. (X. 24.) Korm. rendelet az egyetemi szintû informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 32. 222/2002. (X. 24.) Korm. rendelet a fõiskolai szintû szõlész-borász alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 33. 5/2003. (I. 8.) Korm. rendelet az egyetemi szintû informatikus egészségügyi menedzser alapképzési szak képesítési követelményeirõl, 34. 6/2003. (I. 8.) Korm. rendelet az egyes alapképzési szakok képesítési követelményeinek módosításáról, 35. 16/2003. (II. 19.) Korm. rendelet a fõiskolai szintû diagnosztikai képalkotó alapképzési szak képesítési követelményeirõl.

A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 61/2005. (XII. 22.) BM rendelete a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet módosításáról

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 27. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján, figyelemmel az adatvédelmi biztos véleményére is, a következõket rendelem el:

1. § A Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet melléklete a következõ 23. ponttal egészül ki: „23. A Rendõrség, a Határõrség, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata által végzett titkos információgyûjtés eszközeire, az erõk és módszerek alkalmazására vonatkozó belsõ normák: a minõsítés leghosszabb érvényességi ideje 20 év.”

II. 2. § Hatályukat vesztõ jogszabályi rendelkezések 1. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/1997. (I. 15.) Korm. rendelet 12. §-ának (8) bekezdése.

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A belügyminiszter 62/2005. (XII. 22.) BM rendelete a körzeti polgári védelmi parancsnokságok illetékességi területe megállapításáról szóló 49/1997. (IX. 16.) BM rendelet módosításáról A polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 13. §-a (2) bekezdésének c) pontjára – a következõket rendelem el:

1. § (1) A körzeti polgári védelmi parancsnokságok illetékességi területe megállapításáról szóló 49/1997. (IX. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének „Békéscsaba székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 36–38. ponttal egészül ki: „36. Csárdaszállás 37. Gyomaendrõd 38. Hunya” (2) Az R. mellékletének „Orosháza székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 27. és 28. pontokkal egészül ki: „27. Csorvás 28. Gerendás” (3) Az R. mellékletének „Szeghalom székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 18. és 19. pontokkal egészül ki: „18. Kondoros 19. Körösújfalu” (4) Az R. mellékletében a „Szentes székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolás 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Derekegyház” (5) Az R. mellékletének „Hajdúszoboszló székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 46. ponttal egészül ki: „46. Tépe” (6) Az R. mellékletének „Szolnok székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 26. ponttal egészül ki: „26. Martfû” (7) Az R. mellékletének „Salgótarján székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 61–63. ponttal egészül ki: „61. Karancsság

10511

62. Ságújfalu 63. Szalmatercs” (8) Az R. mellékletének „Nyírbátor székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 21. ponttal egészül ki: „21. Ófehértó” (9) Az R. mellékletének a „Várpalota székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 19. és 20. ponttal egészül ki: „19. Szentkirályszabadja 20. Vilonya” (10) Az R. mellékletének a „Keszthely székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolása a következõ 28–51. ponttal egészül ki: „28. Almásháza 29. Batyk 30. Döbröce 31. Dötk 32. Kallosd 33. Kehidakustány 34. Kisgörbõ 35. Kisvásárhely 36. Ligetfalva 37. Mihályfa 38. Nagygörbõ 39. Óhid 40. Pakod 41. Sénye 42. Sümegcsehi 43. Szalapa 44. Tilaj 45. Türje 46. Vindornyaszõllõs 47. Zalabér 48. Zalacsány 49. Zalaszentgrót* 50. Zalaszentlászló 51. Zalavég”

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) Az R. mellékletének „Békéscsaba székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „7. Csorvás”, „10. Gerendás”, „17. Kondoros” és a „35. Körösújfalu” szövegrész, b) Az R. mellékletének „Szeghalom székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „7. Gyomaendrõd*”, „16. Csárdaszállás”, „17. Hunya” szövegrész és a „7. Gyomaendrõd*” településnél a „*” index jelölés,

10512

MAGYAR KÖZLÖNY

c) Az R. mellékletének „Orosháza székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „2. Battonya*” településnél a „*” index jelölés, d) Az R. mellékletének „Debrecen székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „22. Tépe” szövegrész, e) Az R. mellékletének „Jászberény székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában az „5. Jászapáti*” településnél a „*” index jelölés, f) Az R. mellékletének „Kunszentmárton székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „6. Martfû” szövegrész és a „13. Tiszaföldvár*”, valamint „18.Túrkeve*” településeknél a „*” index jelölés, g) Az R. mellékletének „Tiszafüred székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „5. Kisújszállás*” településnél a „*” index jelölés, h) Az R. mellékletének „Balassagyarmat székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „27. Karancsság”, „56. Ságújfalu” és a „57. Szalmatercs” szövegrész, i) Az R. mellékletének „Mátészalka székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „36. Ófehértó” szövegrész, j) Az R. mellékletének „Veszprém székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „31. Szentkirályszabadja” és a „38. Vilonya” szövegrész, k) Az R. mellékletének „Zalaegerszeg székhelyû körzeti parancsnokság” címû felsorolásában a „2. Almásháza”, „8. Batyk”, „19. Döbröce”, „20. Dötk”, „29. Kallosd”, „31. Kehidakustány”, „35. Kisgörbõ”, „38. Kisvásárhely”, „42. Ligetfalva”, „43. Mihályfa”, „46. Nagygörbõ”, „60. Óhid”, „63. Pakod”, „73. Sénye”, „75. Sümegcsehi”, „76. Szalapa”, „80. Tilaj”, „82. Türje”, „85. Vindornyaszõlõs”, „87. Zalabér”, „89. Zalacsány”, „96. Zalaszentgrót*”, „99. Zalaszentlászló” és a „103. Zalavég” szövegrész. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

A belügyminiszter 63/2005. (XII. 22.) BM rendelete a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

2005/166. szám 1. §

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 38. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A jármûvet akkor lehet forgalomba helyezni, ha] „c) a külön jogszabályban meghatározott gépjármûvek esetén az adóhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást az ügyfél bemutatta,”

2. § Az R. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Honvédség jármûveire a H, a rendõrség és a Határõrség jármûveire az R, az Országos Mentõszolgálat jármûveire az M kezdõ betûjelû, a Vám- és Pénzügyõrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet jármûveire az RR betûjelû, különleges rendszámtábla szerelhetõ fel, ami a jármû forgalomból történõ kivonása után e szervek más jármûveire is felszerelhetõ.”

3. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 44/A. §-ának (1) bekezdésében az „és h)” szövegrész, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 34/2004. (VI. 28.) BM rendelet 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 25. §-ának (3) bekezdésében a „pályaalkalmassági minõsítésrõl igazolást ad ki” szövegrész helyébe a „pályaalkalmassági minõsítés engedély nyilvántartásban szereplõ adatáról elsõ alkalommal térítésmentesen hitelesített kivonatot állít ki” szövegrész, b) 31. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „ha az eljárás a közúti baleset okozása” szövegrész helyébe „ha az eljárás közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §], közúti baleset okozása” szövegrész, c) 38/A. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „okiratot” szövegrész helyébe „okiratot, illetve amennyiben az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvû fordítását” szövegrész, d) 45. §-ának (2) bekezdésében az „MSZ 140/1990” szövegrész helyébe az „MSZ 140” szövegrész, e) 76/A. §-a (6) bekezdésének bevezetõ mondatában szereplõ „elidegenítette, de” szövegrész helyébe „elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli a változást, és” szövegrész,

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) 76/A. §-a (6) bekezdésének b) pontjában a „a jármûvet határozattal” szövegrész helyébe „a jármûvet hivatalból, határozattal” szövegrész, g) 88. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, a „lefoglalását jogerõs határozattal” szövegrész helyébe a „lefoglalását, elkobzását jogerõs határozattal” szövegrész, h) 88. §-ának (4) bekezdésében „a lefoglalást a forgalomból” szövegrész helyébe „a lefoglalást, illetve a zár alá vételt a forgalomból” szövegrész, i) 89. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondatában „kell kivonni” szövegrész helyébe „kell ideiglenesen kivonni” szövegrész, továbbá a 89. § (1) bekezdésének c) pontjában a „megszüntetésérõl rendelkezõ határozat jogerõre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „feloldásáról szóló értesítésig” szövegrész, j) 95. §-ának (3) bekezdésében az „egyidejûleg határozattal” szövegrész helyébe az „egyidejûleg egyszerûsített határozattal” szövegrész, k) 10. számú mellékletének 4. pontjában az „MSZ 140–1990” szövegrész helyébe az „MSZ 140” szövegrész, l) 16. számú mellékletének II. pont 1/e alpontjában, 2/d) alpontjában, az V. pont 3. alpontjában, valamint 6. alpontjában a „külön jogszabályban meghatározott személygépjármû” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott gépjármû” szövegrész, m) 16. számú mellékletének II. pont 1. alpontjában a „Használt jármû: a külföldön már forgalomba helyezett használt, illetve nem közvetlenül a gyártótól vásárolt és importált jármû.” szövegrész helyébe a „Használt jármû: egy külföldi hatóság nyilvántartásában már szereplõ vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármû nyilvántartásában nem szereplõ jármû.” szövegrész lép. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

Az egészségügyi miniszter 64/2005. (XII. 22.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosításáról Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (2) bekezdésének a)–e), valamint k)–o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

10513 1. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „Nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízottnak csak büntetlen elõéletû személy nevezhetõ ki. E feltétel meglétét a munkáltató évenként ellenõrizni köteles.”

2. § Az R. 26. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)–(5) bekezdés számozása (3)–(6) bekezdésre változik: „(2) Azok a személyek, akik nem az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet végeznek és gazdátlan sugárforrások jelenlétét gyanítják, az OSKSZ-nél tehetnek errõl bejelentést. Az OSKSZ a bejelentést kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.”

3. § Az R. 28. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „28. § (1) Azt a személyt, aki 250 mSv effektív dózist meghaladó nem terápiás célú sugárterhelést, illetve a klinikai tünetek vagy a dózisbecslés alapján a bõrfelület egy részén 6 Gy-nél, a szemlencsében 2 Gy-nél, vagy egyéb egyes szervekben 3 Gy-nél nagyobb sugárterhelést (elnyelt dózis) kapott (a továbbiakban: sugársérült), illetõleg ha ennek gyanúja fennáll, soron kívül, de legkésõbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésben kell részesíteni. (2) Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülése vagy annak gyanúja esetén az érintett személlyel kapcsolatosan az OSSKI által – az illetékes szakmai kollégiummal együttmûködve – elkészített módszertani levélben meghatározottak szerint kell eljárni. Az eljárás során betartandó munkahelyi sugárvédelmi feladatokat az MSSZ tartalmazza. (3) A sugársérült vagy az arra gyanús személy szakellátása a 12. számú mellékletben meghatározott egészségügyi intézményekben (a továbbiakban: kijelölt egészségügyi intézmény) történik, az OSSKI szakmai közremûködésével. A kijelölt egészségügyi intézmény a kombinált sugársérült ellátására is alkalmas munkacsoportot hoz létre. (4) A kijelölt egészségügyi intézmény vezetõje biztosítja a (3) bekezdés szerinti munkacsoportban résztvevõ orvosok ötévenkénti sugárorvostani továbbképzését. A továbbképzõ tanfolyamot az OSSKI tartja, az OTH által jóváhagyott képzési tematika alapján.”

10514

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

(2) Az R. 1. számú mellékletének II. pontja a „Nyitott sugárforrás” szövegrészt megelõzõen az alábbi szövegrésszel egészül ki: „Nagy aktivitású zárt sugárforrás Olyan zárt sugárforrás, amelynek a gyártó vagy a forgalmazó által kibocsátott mûbizonylatán feltüntetett aktivitása eléri, vagy meghaladja a 14. számú mellékletben meghatározott aktivitás értékeket.”

a) a sugárforrás rendelkezzen a gyártó vagy – ha a sugárforrást az Európai Unión kívülrõl hozzák be az Európai Unió valamely tagállamába – a szállító által a sugárforráshoz és a sugárforrástartóhoz rendelt egyedi azonosító sorszámmal; b) az a) pont szerinti sorszám a sugárforrásra és a sugárforrástartóra legyen vésve vagy bélyegezve, amennyiben az egyedi azonosító sorszám vésése vagy bélyegzése nem lehetséges, vagy többször használatos szállítótartály kerül alkalmazásra sugárforrástartóként, a sugárforrástartó legalább a sugárforrás jellegérõl adjon tájékoztatást; c) a sugárforrástartó és – amennyiben megvalósítható – a sugárforrás a sugárveszélyre figyelmeztetõ megfelelõ jelzéssel legyen ellátva, amennyiben nem lehet a sugárforrást megfelelõ jelzéssel ellátni, írásbeli tájékoztatást kell adni ennek indokáról; d) fénykép készítése a sugárforrás típusáról és a sugárforrástartó típusáról.”

5. §

7. §

Az R. 4. számú mellékletének bevezetõ rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb jogviszony alapján végzett munkatevékenységet végzõket a tevékenység jellegébõl fakadó kockázat mértékétõl függõen az alábbi fokozatú sugárvédelmi vizsgaköteles – képzésben és – ötévenként továbbképzésben kell részesíteni. A fenti körbe nem tartozó, olyan létesítmények vezetõsége és munkavállalói, ahol leginkább elõfordulhat, hogy gazdátlan sugárforrásokat találnak vagy dolgoznak fel (így különösen fémhulladék-telepek és fémhulladék újrahasznosító üzemek), valamint a jelentõsebb szállítási csomópontok (így különösen a határvámhivatalok) vezetõsége és munkavállalói alapfokú sugárvédelmi képzésen vehetnek részt, a munkáltató kérése alapján.”

Az R. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

4. § (1) Az R. 1. számú mellékletének II. pontja a „Gray (Gy)” szövegrészt megelõzõen az alábbi szövegrésszel egészül ki: „Gazdátlan sugárforrás Olyan zárt sugárforrás, amelynek aktivitási szintje felfedezése idején a külön jogszabályban meghatározott mentességi szint felett van, és amely nem áll rendszeres ellenõrzés alatt.”

6. § (1) Az R. 5. számú mellékletének 3.8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3.8. Az engedélyes gondoskodik a használatból kivont zárt sugárforrás végleges tárolóhelyre szállításáról vagy a szállítóhoz való visszajuttatásról. Az elszállítást jelenteni kell a Sugáregészségügyi Decentrumnak és a radioaktív anyagok központi nyilvántartójának.” (2) Az R. 5. számú melléklete az alábbi 3.11. ponttal egészül ki: „3.11. Nagy aktivitású zárt sugárforrás esetében a gyártó vagy a forgalmazó köteles gondoskodni az alábbiakról:

8. § Az R. az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 14. számú melléklettel egészül ki.

9. § (1) Ez a rendelet 2005. december 31-én lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépése elõtt forgalomba hozott nagy aktivitású zárt sugárforrásokra az R. e rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított 5. számú melléklete 3.11. pontját nem kell alkalmazni azzal, hogy 2007. december 31-ét követõen az ilyen sugárforrás birtokosának igazolnia kell, hogy minden sugárforráshoz és sugárforrástartóhoz írásbeli dokumentum tartozik, amely azonosítja a sugárforrást és annak típusát, illetve amennyiben megvalósítható, minden sugárforrást és sugárforrástartót a sugárveszélyre figyelmeztetõ megfelelõ jelzéssel kell ellátni, vagy nyilatkozni kell annak indokáról, hogy miért nem lehetett a sugárforrást megfelelõ jelzéssel ellátni. (3) Ez a rendelet a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenõrzésérõl szóló, 2003. december 22-i 2003/122/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1. számú melléklet a 64/2005. (XII. 22.) EüM rendelethez [12. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez] A sugársérültek vagy arra gyanús személyek szakellátására kijelölt intézmények jegyzéke 1. Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórház, Budapest 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc 3. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen 4. Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest 5. Országos Onkológiai Intézet, Budapest 6. Petz Aladár Megyei Kórház, Gyõr 7. Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs 8. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged 9. Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd

2. számú melléklet a 64/2005. (XII. 22.) EüM rendelethez

10515

Az egészségügyi miniszter 65/2005. (XII. 22.) EüM rendelete az egészségügyi ellátás folyamatos mûködtetésének egyes szervezési kérdéseirõl szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet módosításáról Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 28. §-a (2) bekezdésében és az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. § Az egészségügyi ellátás folyamatos mûködtetésének egyes szervezési kérdéseirõl szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A rendelet 15. §-ának (3) bekezdése és 15. §-ának (1) bekezdésébõl a „vagy készenlétet” szövegrész 2006. december 31-én hatályát veszti.”

2. § (1) Ez a rendelet 2005. december 30-án lép hatályba.

[14. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez] A nagy aktivitású zárt sugárforrások küszöbaktivitás értékeit az alábbi táblázat tartalmazza. Elem (Atomszám)

Vas (26) Kobalt (27) Szelén (34) Kripton (36) Stroncium (38) Palládium (46) Jód (53) Cézium (55) Prométium (61) Gadolínium (64) Túlium (69) Iridium (77) Tallium (81) Rádium (88) Plutónium (94) Amerícium (95) Kalifornium (98)

Radionuklid

Aktivitás szintje (Bq)

Fe-55 Co-60 Se-75 Kr-85 Sr-90a Pd-103a I-125 Cs-137a Pm-147 Gd-153 Tm-170 Ir-192 Tl-204 Ra-226b Pu-238a Am-241b Cf-252

4×1011 4×109 3×1010 1×1011 3×109 4×1011 2×1011 2×1010 4×1011 1×1011 3×1010 1×1010 1×1011 2×109 1×1011 1×1011 5×108

a Az aktivitás-szint magában foglalja a 10 napnál rövidebb felezési idejû származék nuklidok aktivitását is. b Berilliumos neutronforrásokat tartalmaz.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerekrõl és a támogatás összegérõl szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet módosításáról és a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ, illetve kölcsönözhetõ gyógyászati segédeszközökrõl, a támogatás összegérõl és mértékérõl, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeirõl szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 68/2004. (VIII. 5.) ESZCSM rendelet 3. §-ában a „2005. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2006. június 30-ig” szövegrész lép. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

Az egészségügyi miniszter 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelete a munkavállalókat érõ zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekrõl A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-a (2) bekezdésében kapott

10516

MAGYAR KÖZLÖNY

felhatalmazás alapján – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § E rendelet elõírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetõen ki vannak téve. 2. § E rendelet alkalmazásában a) hangnyomás csúcsértéke (pcsúcs): a C súlyozó szûrõvel mért pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke; b) napi zajexpozíció szintje (LEX,8h) [dB(A) 20 mPa-ra vonatkoztatva): a zajexpozíció idõvel súlyozott átlaga egy nyolcórás munkanapra vonatkoztatva, a melléklet 5.1.2. pontja szerint meghatározva. A munkahelyen fellépõ mindenfajta zaj idetartozik, az impulzusos jellegû zajokat is beleértve; c) heti zajexpozíció szintje (LEX,8h)): a napi zajexpozíció idõvel súlyozott átlaga öt nyolcórás munkanapból álló munkahétre vonatkoztatva, a melléklet 5.1.3. pontja szerint meghatározva; d) legnagyobb hangnyomásszint (Lmax): az értékelési idõ alatt C súlyozó szûrõvel és csúcs (peak) idõállandóval mért legnagyobb hangnyomásszint; e) zajterhelés: a munkahelyen fellépõ zaj egyenértékû A-hangnyomásszintje (LAeq) a melléklet 4.6.2. pontja szerint meghatározva. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában a napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek, illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértékek (a továbbiakban: beavatkozási határértékek) a következõk: a) zajexpozíciós határértékek: LEX,8h = 87 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax]= 200 Pa [140 dB(C)] b) felsõ beavatkozási határértékek: LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)]; c) alsó beavatkozási határértékek: LEX,8h = 80 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 112 Pa [135 dB(C)]. (2) A zajexpozíciós határértékek alkalmazása esetén a munkavállalót érõ tényleges zajexpozíciót a munkavállaló által viselt egyéni hallásvédõ eszköz zajcsökkentõ hatásá-

2005/166. szám

nak figyelembevételével kell meghatározni a melléklet 5.2. pontja szerint. A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédõ eszköz hatását nem kell figyelembe venni. (3) Olyan tevékenységek esetén, amelyeknél a napi zajexpozíció szintje egyik napról a másikra jelentõsen változik, a zajexpozíciós és a beavatkozási határértékek alkalmazásához a heti zajexpozíciót lehet figyelembe venni, feltéve hogy a) a megfelelõen ellenõrzött heti zajexpozíció szintje nem haladja meg a 87 dB(A) zajexpozíciós határértéket és b) megfelelõ intézkedésekkel a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentik az ilyen tevékenységekkel összefüggõ kockázatot. 4. § (1) Az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés (a továbbiakban: kockázatértékelés) keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve. (2) A zajmérést a melléklet szerint kell elvégezni. (3) Zajmérést kell végezni: a) új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén; b) meglévõ munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja; c) munkakör kialakításakor; d) a munkavállalót érõ zajexpozíció meghatározásakor. (4) A kockázatértékelés készítésekor a zajméréstõl el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelmûen kijelenthetõ, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alsó beavatkozási határértékeket. 5. § (1) Zajmérést végezhet a a) zajártalom szakterületre az egészségügyi miniszter rendelete alapján engedéllyel rendelkezõ szakértõ; b) Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium). (2) Hatósági intézkedésre csak akkreditált laboratórium által kiadott zajmérési jegyzõkönyv alapján kerülhet sor. (3) A munkavédelmi képviselõt és – foglalkozási betegség bejelentése esetén – a munkavállalót a zajmérés idõpontjáról elõzetesen írásban értesíteni kell. A munkavédelmi képviselõ, illetve a munkavállaló jelen lehet a zajmérés elvégzésekor. (4) Foglalkozási betegség kivizsgálása esetén a munkavállaló – amennyiben a zajmérésnél jelen volt – a zajmérés elvégzésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat. A munkavédelmi képviselõ kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 6. §

(1) A zajmérést végzõ a zajmérésrõl négy példányban mérési jegyzõkönyvet (a továbbiakban: jegyzõkönyv) készít, amelynek három példányát a munkáltatónak átadja. (2) A munkáltató a jegyzõkönyv egy-egy példányát továbbítja a munkavédelmi képviselõnek és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, egy példányát a külön jogszabályban meghatározott ideig megõrzi. A munkáltató jogutód nélküli megszûnése esetén a jegyzõkönyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi (fõvárosi kerületi) intézetének (a továbbiakban: ÁNTSZ illetékes intézete) kell átadni. A munkavállaló a rá vonatkozó jegyzõkönyvbe betekinthet. (3) Ha az 5. § (4) bekezdésben foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselõ vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megállapítja, hogy a) a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzõkönyv között ellentmondás van vagy b) a zajmérés nem az üzemszerû mûködésnek megfelelõen történt, a jegyzõkönyvet észrevételeivel az ÁNTSZ illetékes intézetének megküldi. Az ÁNTSZ illetékes intézete az ÁNTSZ illetékes regionális zajvizsgáló laboratóriuma véleményének figyelembevételével határozattal intézkedik a zajmérés megismétlésérõl. (4) Ha a zajmérést az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakértõ végezte, akkor a (3) bekezdés szerinti megismételt zajmérést akkreditált laboratóriummal kell végeztetni. (5) A mérési eredmények értékelése során a mérési pontatlanságokat figyelembe véve a melléklet 6. pontja szerinti eljárást kell alkalmazni. 7. § (1) A munkáltatónak a kockázatértékelés során különösen a következõket kell figyelembe venni: a) a zajterhelés szintjét, jellegét és idõtartamát, beleértve az impulzusos jellegû zajexpozíciót is; b) a 3. § (1) bekezdés szerinti zajexpozíciós határértékeket és beavatkozási határértékeket; c) a sérülékeny kockázati csoportba tartozó munkavállalók (terhes nõk, fiatalkorúak, hallássérült munkavállalók) egészségét és biztonságát érintõ bármilyen hatást; d) a zaj és a munkahelyen elõforduló ototoxikus anyagok közötti, illetve a zaj és a rezgések közötti kölcsönhatásokból eredõ, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintõ hatásokat; e) a zaj és a figyelmeztetõ jelzések, illetve a balesetek kockázatának csökkentése érdekében alkalmazandó egyéb hangjelzések közötti kölcsönhatásokból eredõ, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintõ közvetett hatásokat; f) az alkalmazott munkaeszköz gyártója által a zajkibocsátással kapcsolatban szolgáltatott információkat; g) a csökkentett zajkibocsátású munkaeszköz vagy a meglévõ munkaeszközre kifejlesztett zajkibocsátást csök-

10517

kentõ kiegészítõ berendezések (például: hangtompító, hanggátló géptok) meglétét; h) a munkáltató felelõssége alá tartozó, munkaidõn túli zajexpozíciót; i) az egészségügyi hatóságtól, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól kapott információkat, beleértve a tudományos publikációkat is; j) a megfelelõ zajcsökkentõ tulajdonságokkal rendelkezõ hallásvédõ eszközök rendelkezésre állását. (2) A munkáltatónak olyan kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amely meghatározza, hogy a 8–11. §-ok rendelkezései szerinti milyen intézkedéseket kell megtenni. A kockázatértékelésnek papíralapú adathordozón hozzáférhetõnek kell lennie. (3) A kockázatértékelést az Mvt. 54. § (3) bekezdése alapján elsõ alkalommal legkésõbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétõl számított egy éven belül, azt követõen indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetõleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását, vagy ha az egészségügyi vizsgálat azt indokolja.

8. § (1) A zajexpozícióból származó kockázatokat elsõdlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehetõ legkisebb szintre csökkenteni. (2) A zajexpozícióból származó kockázatok csökkentésénél különösen a következõkre kell figyelemmel lenni: a) más munkamódszerek bevezetése, amelyek kisebb zajterheléssel járnak; b) a lehetõ legkisebb zajt kibocsátó munkaeszköz kiválasztása, illetve a munkaeszköz zajkibocsátásának csökkentésére szolgáló berendezés alkalmazása; c) a munkahelyek és a munkavégzés helyszíneinek megtervezése és kialakítása; d) a munkavállalók megfelelõ tájékoztatása és oktatása a munkaeszközök szakszerû használatáról, a zajexpozíció lehetõ legkisebb mértékûre történõ csökkentése érdekében; e) mûszaki zajcsökkentési módszerek: ea) a léghangok csökkentése (például: hangszigetelõ burkolattal, tokozással, hangárnyékolással, hangelnyelõ fal-, mennyezetborítással), eb) a szerkezeti zajok csökkentése (például: csillapítással vagy szigeteléssel); f) a munkaeszközök, a munkahelyek és a munkahelyi berendezések megfelelõ karbantartása; g) a zajexpozíció csökkentése munkaszervezéssel: ga) a zajexpozíció idõtartamának és intenzitásának korlátozása, gb) megfelelõ munkarend, a szükséges pihenõidõk beiktatása.

10518

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A felsõ beavatkozási határértékeket túllépõ zajterhelés esetén a munkáltató köteles a zajexpozíció csökkentését célzó intézkedési tervet készíteni, a (2) bekezdés szerinti mûszaki, illetve munkaszervezési intézkedési lehetõségek figyelembevételével. (4) A munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen megjelölni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a felsõ beavatkozási határértékeket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve. Ezeket a munkahelyeket el kell keríteni, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez mûszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja. (5) Ha a munkavállaló a zajexpozíciós kockázatának csökkentése érdekében a munkáltató által biztosított pihenõhely használatára jogosult, akkor a pihenõhelyen a zajterhelést a pihenõhely rendeltetésének megfelelõ szintre kell csökkenteni. (6) A kockázat csökkentése érdekében hozott intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a sérülékeny kockázati csoportba tartozó munkavállalók igényeit.

9. § (1) Ha a zajexpozícióból eredõ kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelõzni, akkor a munkavállalót – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – megfelelõen illeszkedõ egyéni hallásvédõ eszközzel kell ellátni: a) ha a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértékeket, akkor a munkáltató egyéni hallásvédõ eszközt biztosít a munkavállaló részére; b) ha a zajexpozíció eléri, vagy meghaladja a felsõ beavatkozási határértékeket, akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédõ eszközt a munkáltató által elõírt módon viselni. (2) Az egyéni hallásvédõ eszközt úgy kell kiválasztani, hogy az megszüntesse, vagy a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentse a halláskárosodás kockázatát. A munkafolyamatnak megfelelõ csillapítású védõeszköz kiválasztásánál az MSZ EN 458:2005 számú szabvány A. 5. eljárása a minimálisan irányadó. Az egyéni hallásvédõ eszköz kiválasztása a Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minõsül. (3) A munkáltató köteles megkövetelni és ellenõrizni a munkavállaló részére biztosított hallásvédõ eszköz elõírás szerinti használatát. 10. § (1) A munkavállalót érõ zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket. (2) Ha az e rendelet szerinti intézkedések ellenére a munkavállalót érõ zajexpozíció meghaladja a zajexpozíciós határértékeket, akkor a munkáltató köteles a) azonnal intézkedni a zajexpozíció határérték alá történõ csökkentése érdekében;

2005/166. szám

b) megállapítani a határérték feletti zajexpozíció okát; c) az ismételt elõfordulás elkerülése érdekében módosítani a védelmi és megelõzõ intézkedéseket. 11. § A munkáltató megfelelõ intézkedésekkel biztosítja, hogy a munkavégzés során az alsó beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnek kitett munkavállalók és képviselõik tájékoztatásban és oktatásban részesüljenek különösen a következõkrõl: a) a zajterhelésbõl származó kockázatok jellege; b) a zajjal összefüggõ kockázatok megszüntetését vagy a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentését szolgáló intézkedések, beleértve azok alkalmazásának körülményeit is; c) a 3. § (1) bekezdés szerinti zajexpozíciós és beavatkozási határértékek; d) a kockázatértékelés és a zajmérések eredményei, valamint azok jelentõsége és a lehetséges kockázatok; e) a hallásvédõ eszközök szakszerû használata; f) a zaj okozta halláskárosodásra utaló jelek felismerésének és bejelentésének indokai és módja; g) azon körülmények, amelyek a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát indokolják; h) a zajexpozíciót a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentõ biztonságos munkamódszerek. 12. § Az Mvt. 70. §-ában foglaltaknak megfelelõen a munkáltatónak konzultációt kell folytatnia a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselõkkel, különösen a következõ kérdésekben: a) a 4. § szerinti kockázatértékelés és a meghozandó intézkedések megállapítása, b) a 8. § szerinti munkáltatói intézkedések a zajexpozícióból származó kockázatok megszüntetésére vagy csökkentésére, c) a 9. § (2) bekezdés szerinti egyéni hallásvédõ eszköz kiválasztása. 13. § (1) A halláskárosodás kockázatával járó munkahelyen dolgozó munkavállaló egészségi állapotát a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a külön jogszabályban meghatározottak szerint rendszeresen ellenõrzi. A hallásvizsgálat célja a zajból eredõ halláskárosodás korai felismerése és a hallóképesség megõrzése. (2) A munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érõ zajexpozíció meghaladja a felsõ beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni. (3) A munkáltató a hallásvizsgálatot azon munkavállaló részére is biztosítja, akinek a zajexpozíciója az alsó beavatkozási határértéket meghaladja.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a zajexpozíciónak kitett munkavállalóról a külön jogszabály szerint vezeti az egészségügyi dokumentációt. Az egészségügyi dokumentáció másolatát kérésre az illetékes egészségügyi hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A munkavállaló számára biztosítani kell a rá vonatkozó egészségügyi dokumentáció megismerésének lehetõségét. (5) Ha a hallásvizsgálat a munkavállalónál olyan halláskárosodást mutat ki, amely a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának álláspontja szerint a munkahelyi zajexpozíció következménye, a munkavállalót az orvosnak tájékoztatnia kell a rá vonatkozó eredményrõl. (6) Az (5) bekezdés szerinti halláskárosodásról történõ tudomásszerzés esetén a munkáltató köteles a) felülvizsgálni a 4. § szerinti kockázatértékelést, b) ellenõrizni a kockázatok megszüntetése vagy csökkentése érdekében bevezetett 8. § szerinti intézkedéseket, c) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság javaslatát a 8. § szerinti intézkedések végrehajtása során, d) a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye, és e) gondoskodni azon munkavállalók egészségi állapotának a felmérésérõl, akik hasonló mértékû zajexpozíciónak voltak kitéve.

14. § (1) Ha a munka jellegébõl adódóan az egyéni hallásvédõ eszköz teljes mértékû és szakszerû alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és biztonságra, mint a hallásvédõ eszköz mellõzése, akkor a munkavédelmi képviselõ és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kezdeményezésére az Országos Tisztifõorvosi Hivatal engedélyezheti a 9. § (1) bekezdése elõírásaitól való eltérést. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadásával egyidejûleg az Országos Tisztifõorvosi Hivatal meghatározza a zajexpozícióból származó kockázat egyéb módon való csökkentésére vonatkozó elõírásokat. Az érintett munkavállaló egészségi állapotát fokozottan ellenõrizni kell. (3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt négyévente felül kell vizsgálni, és ha az azt megalapozó körülmények megszûnnek, vissza kell vonni.

15. § (1) Ez a rendelet 2006. február 15-én lép hatályba. (2) E rendelet elõírásainak a) a zenei és szórakoztatóiparban 2008. február 15-tõl kell eleget tenni, addig a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelmérõl szóló 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet elõírásait kell alkalmazni,

10519

b) a tengerjáró hajók személyzetére vonatkozóan 2011. február 15-tõl kell eleget tenni. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévõ kockázatértékelés felülvizsgálatát legkésõbb 2006. december 31-ig kell elvégezni. (4) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. számú melléklete 5. pontjának xilol évenként bm szövegrészét követõ zajhoz tartozó szöveg helyébe a következõ szöveg lép: [Kóroki tényezõ

xilol „zaj

Idõszakos munkaalkalmassági vizsgálatok gyakorisága

évenként 81–85 dBAeq közötti 4 évenként zajexpozíció esetén 86–90 dBAeq közötti 4 évenként zajexpozíció esetén 91–100 dBAeq közötti 2 évenként zajexpozíció esetén 100 dBAeq zajexpozíció évenként felett

Megjegyzés

bm] A munkavállaló kérésére Halláspanasz esetén soron kívül Halláspanasz esetén soron kívül Halláspanasz esetén soron kívül.”

(5) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete 2.6. pontjának „Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállaló zajexpozicíóját jelentõ megítélési A-hangnyomásszint (LAD) nagyobb, mint 85 dB, illetve a munkavállalót érõ legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal is meghaladja a 125 dB-et” szövege helyébe a „Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érõ, az alkalmazott egyéni hallásvédõ eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dBA egyenértékû A-hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érõ 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás.” szöveg lép. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelmérõl szóló 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkezõ 76/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet.

16. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve (2003. február 6.) a munkavállalók fizikai tényezõk (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrõl [tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében]. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

10520

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

Melléklet a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelethez A munkahelyi zaj mérése és értékelése 1. A zajmérés célja A munkahelyeken a munkavállalókat érő zaj mérése és értékelése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató a munkavállalók részére zajvédelmi szempontból egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket biztosítson. E cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy a munkáltató ismerje és megfelelően értékelje, elemezze a munkahelyi zajviszonyokat, azaz az Mvt. szerinti kockázatértékelést zajvédelmi szempontból megfelelő részletességgel végezze el. 2. Mérőberendezés 2.1. A mérőműszerek pontossága 2.1.1. A zajmérést legalább 1. pontossági osztályú integráló zajszintmérővel kell elvégezni. 2.1.2. A munkavállaló zajexpozíciójának (LEX,8h) méréséhez megengedett a 2. pontossági osztályú integráló zajdózismérő alkalmazása. 2.2. Súlyozószűrő: A mérést a zajszintmérő „A” és „C” súlyozó szűrőjével kell elvégezni. 3. A vizsgálat előkészítése 3.1. A mérési pont kijelölése 3.1.1. A mérési pontot általában a munkavállaló fülétől 50 cm-en belül kell kijelölni. 3.1.2. Ha a 3.1.1. pont nem alkalmazható, akkor a mérési pontot a munkavállaló szokásos tartózkodási helyén, álló munkavégzés esetén 1,5 m, ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban kell kijelölni. Megjegyzés: Ha a munkahelyen a zajterhelés független a munkavállaló tevékenységétől, akkor a mérés elvégezhető a munkavállaló távollétében is. 3.2. A vizsgálandó munkahelyek kiválasztása 3.2.1. A munkavállalót érő zaj minősítéséhez a munkavállaló munkahelyén, illetve több munkahely esetén a zajterhelés szempontjából jellemző munkahelyein kell az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet és az Lmax legnagyobb hangnyomásszintet mérni. 3.2.2. Egy üzemrész (műhely) részletes ellenőrzése során a vizsgálandó munkahelyeket, munkafolyamatokat úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálat lehetőség szerint az üzemrész minden egyes munkavállalójának zajterhelésére jellemző eredményeket adjon. A vizsgált munkavállalók, illetve ezek munkahelyei között szerepelnie kell az üzemrészben a legkedvezőtlenebb zajterhelésnek kitett munkavállalónak, illetve legkedvezőtlenebb munkahelynek, munkafolyamatnak. 3.3. Üzemelési körülmények 3.3.1. A méréseket a munkavállalók szokásos tevékenysége közben, illetve a zajforrások üzemszerű működése mellett kell elvégezni. Megjegyzés: A legnagyobb hangnyomásszint mérésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a méréskor valóban a legnagyobb zajszintet okozó üzemelési körülmény legyen. Ennek érdekében megengedett, hogy a

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10521

legnagyobb zajszintet okozó tevékenységet a mérés érdekében célzottan végezzék, illetve az ilyen gépet, berendezést célzottan működtessék. Ezt a tény, az üzemelési körülmények részletes leírásával, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 3.3.2. A nem munkafolyamatból származó, de rendszeresen jelentkező, illetve ki nem küszöbölhető zajokat (pl. más üzemrész zaja, közlekedési zaj) is számításba kell venni. 3.3.3. Nem kell számításba venni az olyan zajokat, amelyek nem a munkafolyamathoz kapcsolódnak, és kiküszöbölhetőek (pl. kiabálás, rádió-, magnetofon-működtetés stb.). 3.3.4. A mérés alatt a helyiség nyílászáró szerkezeteit csukva kell tartani (kivétel ez alól a szellőző-, illetve szellőztetés céljából rendszeresen nyitva tartott nyílás vagy más, nem zárható nyílás). 3.4. A zajmérő kalibrálása A zajszintmérőt a mérések előtt és után a műszerkönyv előírásai szerint kalibrálni kell. 4. Vizsgálati eljárás 4.1. Mérendő zajjellemzők 4.1.1. Az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet a 4.6. pont szerint kell méréssel meghatározni, dB-ben. 4.1.2. Az Lmax legnagyobb hangnyomásszintet, az 5.3. pont szerint kell meghatározni. 4.1.3. A megfelelő csillapítású egyéni hallásvédő eszköz kiválasztásához a munkavállalót érő zaj a) értékelési időre vonatkoztatott, illetve b) eltérő zajterhelést okozó munkafolyamatok esetén az egyes munkafolyamatok időtartamára vonatkoztatott LCeq egyenértékű C-hangnyomásszintjét is meg kell határozni. 4.2. A megítélési idő (T) A T megítélési idő 8 óra (28 800 s) a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül. 4.3. Az értékelési idő (τ) A τ értékelési idő egyenlő a műszak időtartamával. 4.4. A mérési idő (Tm) A Tm mérési időt elvileg az értékelési idővel azonosnak kell választani. A gyakorlatban a zaj jellegétől, illetve a munkavállaló tevékenységétől függően rövidebb mérési idő is választható, ha az így meghatározott egyenértékű A-hangnyomásszint az értékelési időre, illetve a munkavállaló adott tevékenységére jellemzőnek tekinthető, azaz a mérést az értékelési időn belül, illetve ugyanazon tevékenység esetén megismételve a mérési eredmények legfeljebb 3 dB-lel különböznek egymástól. 4.5. A vonatkoztatási idő (Tv) Az az időtartam, amelyre a zajhatást, illetőleg annak egyenértékű A-hang-nyomásszintjét vonatkoztatják, illetve jellemzőnek tartják. 4.6. Az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása 4.6.1. Az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet integráló zajszintmérővel kell mérni. 4.6.2. Az LAeq egyenértékű A-hangnyomásszint értékét dB-ben az (1) képlet szerint kell meghatározni. t2 2 A Aeq 2 [(1) képlet] m t1 0

L

= 10 lg[

1 T

∫

p (t ) ]dt p

10522

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

ahol: pA (t) az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvénye Pa-ban, p0 = 20x10-6 Pa, az alapszint, t1 a mérési idő kezdete, t2 a mérési idő vége, Tm = (t2-t1), a mérési idő s-ban. Megjegyzés: Ha a mérést a teljes értékelési időben folyamatosan végzik, akkor Tm = τ 4.6.3. Ha a munkavállaló az értékelési időben változó tevékenységet folytat, illetve különböző munkahelyeken tartózkodik, akkor az értékelési időt célszerű részidőkre bontani. Ekkor a részidők az egyes tevékenységek idejét, illetve az egyes munkahelyeken való tartózkodási időt jelentik. Az értékelési idő a munkavállaló tevékenységétől függetlenül is felbontható olyan részidőkre, amelyeken belül a zaj az idő függvényében azonos jelleggel változik vagy állandó, de az egyes részidőkre vonatkoztatott LAeq,i egyenértékű A-hangnyomás-szintek eltérőek. 4.6.4. Az értékelési idő részidőkre bontása esetén minden egyes „i” részidőre meg kell mérni a zaj LAeq,i egyenértékű A-hangnyomásszintjét az (1) képlet szerint, majd a (2) összefüggéssel ki kell számítani az értékelési időre vonatkozó LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet, dB-ben.

L Aeq

1 n 0,1⋅L Aeq,i  = 10 lg ∑ τi10   τ i =1 

[(2) képlet]

ahol: LAeq,i az i-edik részidőben ható zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, τi az i-edik részidő tartama s-ban, n

τ = ∑ τi

az értékelési idő s-ban,

i=1

n a részidők száma. 4.6.5. Változó zajok esetén a mérési idő legalább 10 perc legyen, de a zaj jellegétől függően sokszor ennél lényegesen hosszabb mérési időt kell választani, hogy a 4.4. pont szerinti feltétel teljesüljön. Megjegyzés: Ha a munkavállaló egyes tevékenységei eltérő zajt okoznak, illetve ha a munkahelyen a munkaeszközök változó zajkibocsátással működnek, vagy ha a munkavállaló változó munkahelyeken végez tevékenységet, akkor különösen ajánlott ezeket az eltérő zajokat külön-külön (részidőkben, lásd a 4.6.5. pontot) mérni, és feljegyezni a zajokozás körülményeit, mert ez a későbbi zajvédelmi intézkedések eredményességének értékelését egyértelműbbé teszi. 4.6.6. A munkavállalót érő zajexpozíció mérése elvégezhető a munkavállaló tevékenységét és mozgását folyamatosan követő mérőműszerrel (például személyi zajdózismérővel) is. 4.7. Az LCeq egyenértékű C-hangnyomásszintet a 4.6. pont szerint kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a zajszintmérő C-súlyozó szűrőjét kell alkalmazni. 5. Vizsgálati eredmény 5.1. A munkavállalót érő zajexpozíció meghatározása 5.1.1. Az LEX,8h zajexpozíció meghatározásához első lépésben meg kell határozni az LAeq egyenértékű A hangnyomásszintet a τ értékelési időre vonatkozóan, a 4.6. pont szerint.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10523

5.1.2. A munkavállalót érő zajexpozíciót a (3) képlettel kell kiszámítani.

τ  0 ,1⋅ L LEX ,8 h = 10 lg ⋅10 Aeq  T 

[(3) képlet]

ahol: LAeq a zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, a τ értékelési időre vonatkoztatva, τ az értékelési idő s-ban, T = 28.800 s, a megítélési idő Megjegyzés: Az eredményt egész decibelre kerekítve kell megadni. 5.1.3. Ha a munkavállaló a szokásostól lényegesen eltérő heti munkaidő-beosztásban dolgozik, illetve, ha a munkahét egyes napjain a munkavállaló zajterhelése jelentősen eltérő (és ez a munkavállalót érő zaj minősítése szempontjából lényeges), akkor az LEX,8h zajexpozíciót dB-ben a (4) képlettel, egyheti időtartamra kell számítani.

L EX,8h

 1 5 0,1⋅ L EX,8h,i  = 10 lg ⋅ ∑10   5 i =1 

[(4) képlet]

ahol: LEX,8h,i a zajexpozíció dB-ben a munkahét i-edik munkanapján. Megjegyzés: A munkahétre vonatkoztatott LEX,8h zajexpozíció az (5) összefüggéssel is meghatározható.

L EX,8h

1 n  0,1⋅ L = 10lg  ∑ τi10 Aeq,i   40 i =1 

[(5) képlet]

ahol: LAeq,i a munkahét folyamán, valamely munkanapon, az i-edik részidőben ható zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje dB-ben, τi az i-edik részidő tartama órában, n a részidők száma. Megjegyzés: A munkahét folyamán, az adott munkanapon belül vagy a munkanapokon ismétlődően előforduló, és azonos egyenértékű A-hangnyomásszinttel jellemezhető zajhatások összevonhatóak. 5.2. A munkavállalót érő egyenértékű A-hangnyomásszint (LAM) 3. § (2) bekezdés szerinti meghatározása Az egyéni hallásvédő eszköz használata mellett a munkavállalót érő zajexpozíciót a (6) képlettel lehet számítani. [(6) képlet] LAM = LCeq – SNR ahol: LCeq az értékelési időre meghatározott egyenértékű C-hangnyomásszint SNR az alkalmazott egyéni hallásvédő védőeszköz legalább 80 %-os szinten számított csillapítása (SNR80). 5.3. Az Lmax legnagyobb hangnyomásszint meghatározása Az Lmax legnagyobb hangnyomásszint az értékelési idő alatt a „C” súlyozószűrővel és a zajszintmérő csúcs (peak) időállandójával mért legnagyobb C-hangnyomásszint, dB-ben. Az Lmax legnagyobb hangnyomásszint mérésekor, szükség esetén a 3.3.1. pont megjegyzésében leírtak szerint kell, illetve lehet eljárni. 5.4. A kockázatértékeléshez alkalmazható zajjellemzők 5.4.1. A vizsgált munkahelyen a τ értékelési időre vonatkoztatott zajterhelés: LAeq dB-ben, egész decibelre kerekítve, a τ értékelési időre vonatkoztatva.

10524

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

5.4.2. A vizsgált tevékenység során, a munkahelyen keletkező zajterhelés egyenértékű A-hangnyomásszintje: LAeq dB-ben, egész decibelre kerekítve, az adott tevékenységre. Megjegyzés: Ha meghatározható, akkor javasolt megadni az tevékenységtől származó zajra vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszint Tv vonatkoztatási idejét, az értékelési időben. 5.4.3. A zajexpozíció a napi 8 óra megítélési időre, vagy öt nyolcórás munkanapból álló munkahétre vonatkoztatva, egész decibelre kerekítve. Megjegyzés: Az LEX,8h zajexpozíció meghatározható az azonos tevékenységet folytató, illetve azonos zajterhelésű munkahelyen tevékenységet végző munkavállalók csoportjára is (például: lakatosok, hegesztők, asztalosipari gépkezelők). 5.4.4. A munkahelyen fellépő zaj legnagyobb C-hangnyomásszintje: Lmax dB-ben, egész decibelre kerekítve. 6. A vizsgálati eredmény értékelése 6.1. A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelménynek megfelel, ha a) az LEX,8h zajexpozíció és/vagy az Lmax legnagyobb hangnyomásszint legalább 3 dB-lel kisebb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga kisebb vagy egyenlő a követelményértékkel. 6.2. A zajexpozíció, illetve a zajterhelés a követelménynek nem felel meg, ha a) a LEX,8h zajexpozíció legalább 2 dB-lel nagyobb a követelményértéknél, illetve b) ha a mérést megismételve a két vizsgálat eredményének átlaga nagyobb a követelményértéknél, és/vagy c) az Lmax legnagyobb hangnyomásszint nagyobb a követelményértéknél. 7. A zajmérésről kiadott mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményei A mérési jegyzőkönyv legalább a következőket tartalmazza: – a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe, a jogosultság igazolása, – a vizsgálat helye és időpontja, – a vizsgálat célja, – hivatkozás e jogszabályra, – a méréshez használt műszerek és berendezések gyártmánya, típusa, – a műszerek hitelesítésének időpontja, a hitelesítési bizonylat száma, – a mérést végzők neve, szükség esetén a jogosultság igazolása, – a helyszín részletes leírása, vázlatos helyszínrajzzal, – a zajforrások leírása, helyzete, működése a mérés alatt, – a zaj jellege (folyamatos, illetve szakaszos, állandó, illetve változó, impulzusos stb.), – a munkavállaló(k) munkahelyeinek és tevékenységének leírása, – a mérési pontok leírása, megjelölése a helyszínrajzon, – az egyes mérések időpontja és időtartama, – a mérési eredmények, illetve mérési adatok, – a mérést befolyásoló esetleges körülmények, – az expozíciónak kitett munkavállalók megnevezése, száma, – a vizsgálati eredmény(ek), – dátum és a vizsgálatért felelős aláírása

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 120/2005. (XII. 22.) FVM rendelete a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, valamint a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl, és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

10525

(2) Az R. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Vám- és Pénzügyõrség a) ellenõrzi a lepárlóüzem és az egyszerûsített adóraktár területén a begyûjtõhelyek mûködését, b) részt vesz az MVH felkérése alapján a lepárló üzem és az intervenciós alkoholtárolás ellenõrzésében.” (3) Az R. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az MVH részére: a) a (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott ellenõrzésekrõl az ellenõrzést követõ 15 napon belül jelentést kell küldeni; b) a (3) és (4) bekezdésben meghatározott ellenõrzések eredményérõl évente – a borpiaci évet követõ hónap végéig – összesített jelentést kell küldeni.”

4. § 1. § A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § Aki a 2005/2006. borpiaci évben személyesen és saját birtokán 500 hektoliter alatti mennyiségben állít elõ bort, vagy 500 hektoliter alatti bornak megfelelõ mennyiségben dolgoz fel szõlõt, a melléktermékek kötelezõ lepárlása helyett alkalmazhatja a melléktermékek ellenõrzés melletti kivonását.”

2. § Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor elõállítását végzõ üzemnél a melléktermék lepárlására vonatkozó kötelezettség szempontjából az éves termelt bormennyiséget a tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor elõállítása elõtt megtermelt bormennyiség alapján kell megállapítani.”

(1) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének d) és k) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A lepárlóüzem írásbeli nyilatkozatában vállalja, hogy] „d) szõlõtörköly esetében az állagmegóváshoz az elcsorgást megakadályozó szilárd burkolatú tárolóhely, míg borseprõ esetében zárt tárolótartály biztosításával megteremti a tárolt melléktermékek állagmegóvásának feltételeit;” „k) a lepárlóüzem – az általa végzett tevékenységi körnek megfelelõen – rendelkezik legalább az éves névleges kapacitás 15%-ának megfelelõ alkohol (végtermék) tároló kapacitással. A kapacitás értékébe a tárolóüzem által a borpiaci évre bérelt tárolókapacitások is beszámítanak.” (2) Az R. 5. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A lepárlóüzemnek rendelkeznie kell:] „a) a melléktermékek és az alkoholok lepárlóüzemen belüli készletmozgására vonatkozó nyilvántartással;” (3) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A lepárlóüzemnek írásban vállalnia kell azt, hogy a (2)–(4) bekezdésben szereplõ feltételekre vonatkozó bizonyítékokat az eredeti dokumentumokkal, vagy azok hitelesített másolatával a Vám- és Pénzügyõrség, az MVH vagy az OBI kérésére bemutatja.”

3. § 5. § (1) Az R. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ d) ponttal egészül ki: [Az OBI ellenõrzi:] „c) szúrópróbaszerûen az ellenõrzés mellett kivont melléktermékek minõségét; d) a lepárlóüzem mérési eredményeinek pontosságát.”

(1) Az R. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A lepárlóüzem az átvétel napján köteles a melléktermék típusát, mennyiségét és alkoholtartalmát tartalmazó sorszámozott átvételi elismervényt kiállítani, mely elismervény tanúsítja, hogy a termelõ eleget tett a mellékter-

10526

MAGYAR KÖZLÖNY

mék leadási kötelezettségének. Az átvételi elismervényt a termelõ vagy annak megbízottja írja alá, amennyiben annak tartalmával egyetért. (2) A sorszámozott átvételi elismervényt három példányban kell kiállítani. Egy példány a termelõnél marad, egy példányt az átvevõ lepárlóüzem havonta, a tárgyhót követõ 10 napon belül továbbít az MVH-nak. A harmadik példányt a lepárló öt évig köteles megõrizni. A borpiaci évet követõ 15 napon belül a lepárlóüzem az átvételi elismervényekrõl termelõnkénti éves összesítést küld az MVH-nak.” (2) Az R. 7. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) Az átvételi elismervény kötelezõ tartalmi elemei a következõk:] „c) melléktermék leadás helye, idõpontja, a leadott melléktermék típusa, súlya, valamint – a 10. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – az alkoholtartalma.”

2005/166. szám

„(5) Az MVH 8 napon belül értesíti a Vám- és Pénzügyõrséget a nem egyszerûsített adóraktár területén mûködõ begyûjtõhelyek engedélyezésérõl.” (5) Az R. 10. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Engedélyezett begyûjtõhelyen el lehet tekinteni az alkoholtartalom megállapításától abban az esetben, ha a melléktermék átvételekor a melléktermékbõl az átadó termelõ és az átvevõ lepárlóüzem együttesen párhuzamos mintát vesz. A mintákat az alkoholtartalom megállapításáig meg kell õrizni. Ha a melléktermékek átadás-átvételekor a termelõ vagy az átvevõ lepárlóüzem az alkoholtartalmat vitatja, akkor az összes alkoholtartalmat a 7. § (5) bekezdése szerint kell megállapítani. (7) Az alkoholtartalom megállapításáig köteles a lepárlóüzem az alkoholtartalom mérése nélkül átvett melléktermék állagmegóvásáról gondoskodni.”

8. § 6. § Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § A melléktermékek leadására vonatkozó átvételi, beszállítási feltételeket a lepárlóüzem minden borpiaci évben augusztus 15-ig eljuttatja az MVH részére.”

7. § (1) Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Begyûjtõhely üzemeltetéséhez az MVH jóváhagyása szükséges. Az egyszerûsített adóraktár területén létrehozott begyûjtõhely üzemeltetéséhez az MVH a Vám- és Pénzügyõrség hozzájárulásával adja ki az engedélyt.” (2) Az R. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Jóváhagyni csak azokat a begyûjtõhelyeket lehet, amelyek rendelkeznek az alábbi feltételekkel:] „b) mintavételezésre alkalmas eszközök;” (3) Az R. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Egyszerûsített adóraktár területén mûködtetett begyûjtõhely mûködtetéséhez a (3) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell: a) a begyûjtõhely területe az egyszerûsített adóraktártól elválasztott, különbejáratú legyen, b) az egyszerûsített adóraktár engedély mellékletét képezõ helyszínrajzon fel kell tüntetni – a Vám- és Pénzügyõrség jóváhagyásával – a begyûjtõhely területét.” (4) Az R. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az R. 11. § (1) bekezdésének d), e) és g) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A begyûjtõhely üzemeltetõje sorszámozott lapokból álló átvételi elismervények alapján naprakész nyilvántartást vezet, melynek kötelezõ elemei a következõk:] „d) a beszállított melléktermék típusa, súlya; e) kiszállítás idõpontja,” „g) a kiszállított melléktermék típusa, súlya,”

9. § (1) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [Szõlõtörköly esetében – ellenõrzés melletti kivonásként (a továbbiakban: kivonás) – a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:] „g) minden olyan eljárás, melynek során a szõlõtörköly alkalmatlanná válik alkoholtartalmú termék készítésére.” (2) Az R. 14. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Borseprõ esetében – kivonásként – a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:] „f) minden olyan eljárás, melynek során a borseprõ alkalmatlanná válik alkoholtartalmú termék készítésére.”

10. § Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ez a rendelet a) a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezésérõl, 27. cikke;

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a Bizottság 1623/2000/EK rendelete (2000. július 25.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályairól, 40–50. cikkei; c) a Bizottság 1215/2005/EK rendelete (2005. július 28.) Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a borágazatban alkalmazandó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 1990/2004/EK rendelet módosításáról, 1. cikke; d) a Bizottság 1219/2005/EK rendelete (2005. július 28.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1623/2000/EK rendelet módosításáról végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

11. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R. 5. §-a (2) bekezdésének f), i) és j) pontjai, 11. §-a (1) bekezdésének h) pontja, 13. §-ának (3) bekezdése, valamint a 15. §-ának (2) bekezdése. (2) Ez a rendelet a) a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezésérõl, 27. cikke; b) a Bizottság 1623/2000/EK rendelete (2000. július 25.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályairól, 40–50. cikkei; c) a Bizottság 1215/2005/EK rendelete (2005. július 28.) Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a borágazatban alkalmazandó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 1990/2004/EK rendelet módosításáról, 1. cikke; d) a Bizottság 1219/2005/EK rendelete (2005. július 28.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1623/2000/EK rendelet módosításáról végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (3) A 6. §-ban megállapított kötelezettségnek a 2005/2006. borpiaci évben a rendelet hatálybalépésétõl számított 30 napon belül kell eleget tenni. (4) A 2005/2006. borpiaci év kezdetétõl e rendelet hatálybalépéséig nem érheti joghátrány azokat, akik – 80 és 500 hektoliter közötti éves bortermelés esetén – nem tettek eleget az e rendelet szerinti lepárlási kötelezettségüknek. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

10527

A honvédelmi miniszter 46/2005. (XII. 22.) HM rendelete a hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseirõl szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 41. §-ában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ában foglaltakra – a hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseirõl szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a következõket rendelem el:

1. § Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A rendelet 27. §-ának, illetve 29. §-ának alkalmazásában: a) család alatt a családtagok olyan közösségét kell érteni, melyben családtag a házastárs, az élettárs, továbbá az olyan közeli hozzátartozó, akit jogszabály* szerint a hivatásos katona köteles eltartani, és azt az áthelyezés, vezénylés idõpontjában saját háztartásában ténylegesen eltartotta. Az élettársi viszonyt – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint kiadott – hatósági bizonyítvánnyal vagy közjegyzõi okirattal kell igazolni; b) indokoltan felmerülõ utazási költségnek kell tekinteni a közforgalmi tömegközlekedési eszközök (MÁV stb.) menetrend szerinti járatain felmerülõ, kedvezmény nélküli díjszabás alacsonyabb komfortfokozat szerinti összeget. A magasabb komfortfokozathoz kapcsolódó utazási többletköltség csak akkor tekinthetõ indokoltnak, ha azt nyomós ok, különösen az egészségi állapot, aránytalanul hosszú utazási idõ elkerülése teszi szükségessé.”

* A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény VII. fejezet.

10528

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

2. §

6. §

Az R. 3. §-a kiegészül a következõ új (5) bekezdéssel és ezzel egyidejûleg az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) E rendelet alkalmazásában a) munkába járásnak minõsül a közigazgatási határon kívülrõl történõ napi – szolgálatteljesítés céljából történõ – munkába járás és hétvégi hazautazás; b) napi munkába járás a hivatásos katona állandó vagy ideiglenes lakhelye és a szolgálatteljesítés helye közötti napi, illetõleg a napi munkarendtõl függõ gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazás; c) hétvégi hazautazás, ha a hivatásos katona ideiglenesen szolgálatteljesítési céllal a szolgálatteljesítés helyével azonos helységbe, illetõleg annak közelében (napi munkába járással elérhetõ távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történõ oda- és visszautazása.”

Az R. 19. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következõ mondattal: „A lakhatási támogatásra jogosult hivatásos katona részére tartós – három hónapot meghaladó idõtartamú – kiküldetése, vezénylése esetén, amennyiben az gazdaságosabb, annak kezdõ idõpontjától, az állományilletékes parancsnok, költségtérítés jellegû juttatásként albérleti díj hozzájárulás folyósítását engedélyezheti.”

7. § Az R. 21. §-ának (4) bekezdése kiegészül a következõ mondattal: „Aki a szolgálatteljesítés helye szerinti településen részére felajánlott, jogosultságának megfelelõ lakást nem fogadja el, azt is úgy kell tekinteni, mint aki saját elhatározásából nem költözik át oda.”

3. § Az R. 9. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A menetlevelet az állományilletékes parancsnok (illetve az állományilletékes parancsnok jogait gyakorló vezetõ) vagy az általa kijelölt személy két példányban – e rendelet melléklete szerinti nyomtatvány használatával – az adójogszabályokban meghatározott adattartalommal tölti ki, illetve írja alá.”

4. § Az R. 16. §-a kiegészül a következõ mondattal: „Az ügyrendben kell szabályozni a munkába járási és egyéb utazások engedélyezésének belsõ eljárási rendjét, a jogosság megállapításához, illetve a járandóság folyósításához szükséges bizonylatok (pl. számlák, nyugták, igazolások, – különösen a lakhatási támogatások igénybevételérõl, illetve annak szándékáról szóló – nyilatkozatok stb.) benyújtásának, kezelésének és nyilvántartásának rendjét.”

5. § Az R. 17. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következõ mondattal: „Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti az utazási és parkolási költség elszámolását a menetjegy (nyugta) alapján, ha a számla vagy egyszerûsített számla beszerzése költségtöbblettel jár, figyelemmel a számviteli szabályoknak a bizonylati rendre vonatkozó elõírásaira is.”

8. § Az R. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A lakhatási támogatásra jogosult hivatásos katona részére – az egyéb feltételek teljesülése esetén – engedélyezhetõ a költözködési költségek megtérítése, a közigazgatási határon belüli (helyi), illetve helyközi költözködés esetén is, ha hivatásos katona 2005. március 1-je után költözik elsõ alkalommal önálló lakásba. Az engedélyezés az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik.”

9. § (1) Az R. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „27. § (1) A katonai felsõoktatási intézmény kettõs jogállású hallgatója, illetõleg katonai felsõoktatási intézménybe vezényelt, de polgári felsõoktatási intézményben államilag finanszírozott, nappali tagozatos képzésben tanulmányokat folytató, lakhatási támogatásra jogosult hivatásos katona részére albérleti díj hozzájárulás folyósítható, ha a) kollégiumban, nõtlen- vagy nõvérszállón, laktanyai tiszti, illetõleg tiszthelyettesi szállón történõ elhelyezésre, vagy más szálló jellegû** elhelyezésre nincs lehetõsége, illetõleg b) a katonai felsõoktatási intézményhez történt vezénylése következtében a családjától különélni kényszerül.”

** 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet 4. § (4) bekezdés.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az R. 27. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ mondattal: „Ezeket a szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni a 19. § (3) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése alapján folyósított albérleti díj hozzájárulás esetében is.”

10. § Az R. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „28. § (1) A honvédelmi szervezet állományába tartozó hivatásos katona munkába járással kapcsolatos utazási költségeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e rendelet, illetve a személyi jövedelemadóról szóló – módosított – 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) szerint adómentes összegben megállapítható mérték alapján kell folyósítani. (2) A honvédelmi szervezet megtéríti a hivatásos katonának a munkába járást szolgáló bérlettel vagy a teljes árú menetjeggyel történõ elszámolás ellenében azok díjának a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon; b) 80%-át, ha elõvárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedõ helyi és távolsági autóbuszon utazik. (3) A hivatásos katona részére a munkába járáshoz az Szja. tv.-ben foglalt, a saját gépjármûvel történõ munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy b) szolgálatteljesítés rendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, vagy c) mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. (4) Az állományilletékes parancsnok – az összes körülmény mérlegelése alapján – jogosult dönteni, hogy a (3) bekezdés alkalmazásában milyen idõtartamú várakozás, illetve utazás minõsül hosszúnak. Az állományilletékes parancsnok jogosult engedélyezni a (3) bekezdésben említett esetekben a közigazgatási határon belüli munkába járás költségeinek megtérítését is. (5) Az állományilletékes parancsnok, kérelemre, parancsban engedélyezi a helyközi munkába járási költségek megtérítését azok részére is, akik a helyközi munkába járáshoz a tömegközlekedési eszközöket nem veszik igénybe, ha a Hjt. 18. §-ában foglaltak szerint meghatározott településen lakik. Részükre az Szja. tv. 25. § (2) bekezdésének bb) alpontjában foglaltak szerint, a lakóhely és a szolgálatteljesítési (munka-) hely közötti (szilárd burkolatú közúton mért legrövidebb oda-vissza) távolságra egységesen 9 Ft/km normaköltséget figyelembe véve kell folyósítani a költségtérítést. (6) E rendelet alkalmazásában helyközi utazásnak kell tekinteni a közlekedési gazdasági társaság, illetve annak környéki (elõvárosi) járataival a közigazgatási határon kí-

10529

vülrõl – átszállás nélkül – a célállomásig történõ munkába járást is, amennyiben erre a helyi díjszabáson kívül külön bérlet vagy menetjegy váltása kötelezõ. A budapesti egyesített bérlet rendszeresítése nem érinti a helyi utazási költségek megtérítésének e rendelet szerinti jogosultsági feltételeit. (7) A (3)–(5) bekezdés alkalmazása szempontjából állandó lakóhelynek kell tekinteni annak a lakásnak a címét, amelybe a hivatásos katona ilyen szándékkal – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló jogszabályok szerinti – „Bejelentõlap lakóhelyváltozásról” elnevezésû okmánnyal bejelentkezett. Az e jogszabályok szerint létesített tartózkodási helyet ideiglenes lakóhelynek kell tekinteni. A szolgálatteljesítés helye alatt – eltérõ rendelkezés hiányában – a honvédelmi szerv alapító okiratában meghatározott székhely, illetve telephely címét (utca, házszám stb.) kell érteni. (8) A 29. § hatálya alá nem tartozók esetében a helyközi munkába járási költséget a szolgálatteljesítés helyéhez a tömegközlekedési eszköz legközelebb esõ állomásáig kell megállapítani. Ha azonban az igényjogosult helyi bérlettérítésre is jogosult, Budapesten a gazdaságossági szempontok, illetve a (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a parancsnok engedélyezheti az egyesített bérlet árának egészben vagy részben történõ megtérítését.”

11. § Az R. kiegészül a következõ 28/A. §-sal: „28/A. § (1) A honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazott és munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazási költségeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e tárgyban kiadott kormányrendelet*** (a továbbiakban: Korm. R.), illetve az Szja. tv. szerint adómentes összegben megállapítható mérték alapján kell folyósítani. (2) A közalkalmazottak és munkavállalók munkába járási költségtérítésének megállapítása és folyósítása tekintetében értelemszerûen alkalmazni kell a 28. § (4)–(8) bekezdés, a 30. § (2), (3) bekezdés, a 31. § (2), (3) bekezdés és a 32. § rendelkezéseit.”

12. § (1) Az R. 29. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Meg kell téríteni a munkába járás helyközi utazási költségeinek indokoltan felmerülõ teljes összegét, ha a hivatásos katona a szolgálat érdekében más helységben levõ szolgálati helyre (szolgálatteljesítés helyre) történt áthelyezés miatt családjától külön él, ideértve azokat is, akik emiatt napi helyközi munkába járásra kényszerülnek.” *** A munkába járással kapcsolatos költségtérítésekrõl szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet.

10530

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az R. 29. §-a kiegészül a következõ (5)–(6) bekezdésekkel: „(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak alapján, a lakhatási támogatásra igényjogosult hivatásos katona részére a teljes összegû utazási költségtérítés, csak a szolgálatteljesítés helye szerinti településen HM rendelkezésû bérlakás, vagy az azt helyettesítõ lakhatási támogatás hiányáról az arra illetékes szerv által kiadott, igazolás alapján állapítható meg, amely összeg az adott viszonylatra vonatkozó, a tömegközlekedési eszköz igénybevételét igazoló menetjegy vagy bérlet – Budapesten egyesített bérlet – leadásával számolható el. Az állományilletékes parancsnok indokolt esetben éves bérlet elszámolását engedélyezheti. (6) Amennyiben a hivatásos katona teljes összegû költségtérítésre jogosult, de a helyközi munkába járáshoz a tömegközlekedési eszközöket nem veszi igénybe, a térítési díjat részére is a 28. § (5) bekezdés szabályai szerint kell megállapítani.”

13. § (1) Az R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 28. § (5) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az engedélyezéshez szükséges adatokat, nyilatkozatokat, illetve igazolásokat, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra.” (2) Az R. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A helyközi munkába járási költségtérítésre való jogosultság megállapítására vonatkozó parancs tartalmazza a kedvezményezett nevét, állományviszonyát (katonák esetében rendfokozatot), az utazás célállomásait, azok távolságát, az igénybe vehetõ közlekedési eszközt (MÁV, Volán vagy egyéb), az utazási költségtérítés mértékét és jogalapját, formáját (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás), az egy utazásra, vagy bérlet vásárlása esetén az egy hónapra elszámolható összeget (kötelezettségvállalás). A jogosultságot szükség szerint, illetve a menetdíjak változása esetén, de legalább évente egyszer (január 1-jei fordulónappal) felül kell vizsgálni. A költségtérítést havonta parancsban vagy a kifizetés alapjául szolgáló bizonylaton, a gazdálkodásra vonatkozó általános szabályok szerint kell érvényesíteni, utalványozni.”

14. § (1) Az R. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem számolható el a munkába járási költségtérítés annak, aki az adott viszonylatra bármely más címen, jogszerûen térítésmentes személyszállításban részesül – kivéve a 35. §-ban meghatározott rendkívüli utazási költséget.”

2005/166. szám

(2) Az R. 31. §-a kiegészül a következõ (3) bekezdéssel: „(3) Nem számolható el – sem helyi, sem helyközi – utazási bérlet, menetjegy ára (vagy hozzájárulás) munkába járás címen azok részére, akik a 28. § (5) bekezdés szerint költségtérítésben részesülnek.” 15. § Az R. kiegészül a következõ 34/A. §-sal: „34/A. § Az e fejezet szerinti helyközi utazások esetében a kötelezettségvállalásra jogosult parancsnok kivételesen indokolt esetben [pl. a Korm. R. 3. § (2) bekezdés szerinti esetekben] is engedélyezheti a 28. § (5) bekezdésben meghatározott mérték szerinti költségelszámolást.”

16. § Az R. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Szolgálati (hivatali) utazások alkalmával felmerülõ parkolási díjak megtérítését a menetlevélhez csatolt bizonylat (számla, egyszerûsített számla, nyugta) alapján a parancsnok engedélyezi.” 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R. 40. §-ának (2) bekezdése és az R. 44. §-ának utolsó mondata. (2) Amennyiben az igényjogosult számára kedvezõbb, e rendelet 10–12. §-ának és 14. §-ának rendelkezéseit 2005. július 1-jétõl kell alkalmazni. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter

A nemzeti kulturális örökség miniszterének 32/2005. (XII. 22.) NKÖM rendelete egyes ingatlanok mûemlékké nyilvánításáról, illetve mûemléki védettségének megszüntetésérõl A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. és 39. §-a alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Badacsonytördemic, Szent Imre u. 11. szám alatti, 56 helyrajzi számú ingatlant.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Mûemléki környezetnek az 53, 54, 55, 57, 426, 427, 428, 429, 430, 434, 435, 436, 437, 438, 440, 441, 443/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 234/1, 234/4 és a 234/8 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század elején épült lakóház építészeti értékeinek megõrzése.

2. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Balatonakali, Kossuth u. 29. szám alatti, 286 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 42/1, 42/3, 42/4, 43, 44, 45, 273/2, 274, 278, 279, 280, 282, 288/1, 288/4 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 253 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18–19. század fordulóján épült lakóépület építészeti értékeinek, településképi szerepének megõrzése.

10531

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1910–1912 között épült klasszicizáló múzeumépület egyedi építészeti értékeinek és városképben betöltött jelentõs szerepének megõrzése. 5. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Borsodnádasd, Petõfi S. u. 8. szám alatti, 1190/2, 1190/6 és 1190/7 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Mûemléki környezetnek az 1031, 1032, 1178, 1179, 1180, 1183/1, 1183/2, 1183/3, 1183/4, 1190/4 és 1190/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1033, 1034/1, 1190/2, 1190/3 és 1191 helyrajzi számú közterületeket jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a lemezgyári telep Wälder Gyula által tervezett, 1934-ben épült neobarokk stílusú római katolikus temploma építészeti értékeinek, festett ornamentális díszítésû architekturális elemeinek, berendezési tárgyainak, a templomhoz tartozó, 1938–1940 között épült plébániaépület építészeti értékeinek, továbbá a templomkert kialakításának megõrzése.

3. §

6. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Balatonudvari, Leshegy, 1208/1 helyrajzi számú ingatlant.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Vigadó tér 3. szám alatti, 24476 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 063/30, 063/31, 1201/2, 1201/26, 1206, 1207, 1208/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 062 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg.

(4) A védetté nyilvánítás célja a jellegzetes Balaton-felvidéki présházas pince építészeti és néprajzi értékeinek megõrzése.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1869–1871 között Szkalnitzky Antal tervei alapján épült historizáló stílusú ház építészeti kialakításának, illetve a pesti Duna-part arculatába illeszkedõ karakterének a megõrzése.

4. § 7. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Békéscsaba, Széchenyi István u. 9. szám alatti, 16 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek az 5, 11, 15 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 17/1, 3907 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Andrássy út 66. szám alatti, 28715 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki.

10532

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg. (5) A védetté nyilvánítás célja a historizáló lakóház kiemelkedõ jelentõségû egyedi építészeti értékeinek és az Andrássy út eredeti, 19. századi arculatába illeszkedõ karakterének megõrzése.

8. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Nagymezõ u. 52. szám alatti, 29130 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a historizáló lakóház egyedi építészeti értékeinek, képzõ- és iparmûvészeti részleteinek megõrzése.

9. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Rózsák tere 9–10. szám alatti, 33583 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1881-ben Czigler Gyõzõ tervei alapján épült historizáló stílusú görög katolikus templom építészeti értékeinek, belsõ berendezésének és képzõmûvészeti alkotásainak megõrzése.

10. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Bródy Sándor u. 16. szám alatti, 36527 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 36526, 36529, 36530 és a 36534 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom.

2005/166. szám

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1894-ben Ray Rezsõ tervei alapján Törley József részére épült historizáló városi palota megõrzése. 11. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerület, Bukarest utca, 4367/40 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1963-ban Félix Viktor tervei szerint épült modern autóbusz-pályaudvar építészeti értékeinek és az utca beépítésének megõrzése. 12. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Pest megyei Bugyi, 1 és 2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 3, 11/1, 11/2, 13, 505 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 10 és 506 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század elsõ felében épült Beleznay-kastély építészeti értékeinek megõrzése. 13. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Dabronc-Ötvöspuszta, 334/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 301, 302, 303, 304, 305, 306, 307, 310, 312, 313, 314, 316, 317, 324, 325, 326, 327, 328, 329, 334/1 helyrajzi számú ingatlanokat, a 309, 311, 331, 332, 335 helyrajzi számú közterületet, illetve a 033/7 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal érintkezõ szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a volt Szegedy-kastélyegyüttes gazdasági épületei, a 19. század elejérõl származó istálló és magtár építészeti értékeinek védelme. 14. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 18. szám alatti, 1199 helyrajzi számú

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10533

és az Ilona u. 3/A szám alatti, 1197 helyrajzi számú ingatlanokat.

17. §

(2) Mûemléki környezetnek a 1092/1, 1092/7, 1092/8, 1196, 1198, 1200, 1326, 1327/1, 1328 és 1330/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1085, 1099, 1218, 1219 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Gic, 157/1 és 157/3 helyrajzi számú ingatlanokat.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1863-ban épült, historizáló stílusú dunaföldvári református templom építészeti értékeinek, valamint neobarokk jellegû mennyezeti díszítésének, az eklektikus stílusú lelkészlak építészeti értékeinek, valamint a templom és a lelkészlak alkotta együttes településképi jelentõségének megõrzése.

15. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Ercsi, Eötvös József u. 32. szám alatti, 93/1 és 93/2 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Mûemléki környezetnek a 78, 79, 80, 81, 82, 83/1, 84, 89, 90, 91, 92, 95, 96, 130, 131, 132/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 94 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûemléki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg. (5) A védetté nyilvánítás célja a Szapáry–Sina–Wimpffen-kastély történeti és építészeti értékeinek megõrzése.

16. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Somogy megyei Felsõmocsolád, Malom utca, 278/1 helyrajzi szám alatti ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 275, 278/2, 279 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 280 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Kacskovics-kastélyhoz tartozó egykori istállóépület építészeti értékeinek, az épületegyüttes eredeti egységének megõrzése.

(2) Mûemléki környezetnek a 112/1, 112/2, 113, 114, 115, 116, 118, 149/1, 149/2, 151, 152, 154, 155, 157/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 117/1, 117/2, 148/2 és 148/3 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszait jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a több periódusban épült, majd a 19. század második felében romantikus stílusban átépített egykori Jankovich–Bésán-kastélynak, melléképületeinek és parkjának megõrzése.

18. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Gyõr, Kossuth Lajos u. 48. szám alatti, 7903 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a késõbarokk lakóház építészeti értékeinek megõrzése.

19. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Békés megyei Gyula, Béke sugárút 38. szám alatti, 55 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Wagner Gyula tervei alapján 1899-ben épült Megyei Bíróság eklektikus épületének, belsõ díszítésének és kertjének megõrzése.

20. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Hajdúsámson, Rákóczi u. 21. szám alatti, 616 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 614, 615, 617, 879, 880/2, 880/1, 1072/5, 1073, 1445, 1446 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1052/3, 1052, 685/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

10534

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1864-ben épült klasszicizáló kisnemesi Goda-kúria történeti és építészeti értékeinek megõrzése.

21. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Csongrád megyei Hódmezõvásárhely, Zrínyi u. 1. szám alatti, 1363 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek az 1361, 1362, 1364, 5225/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 5225/2 helyrajzi számú közterületet és az 5225/1, 1536/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1900 és 1901 között Sándy Gyula tervei szerint épült szecessziós egykori Úri Kaszinó építészeti és iparmûvészeti értékeinek megõrzése.

22. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Kisbér, Deák Ferenc u. 4. szám alatti, 1074 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek az 1075, 1541, 1542/1, 1543, 1544, 1545/2, 1546 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1072 és 1465 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg. (5) A védetté nyilvánítás célja a Batthyány-kastély épületegyüttesének részét képezõ, 1760 körül épült úrilak építészeti értékeinek megõrzése.

23. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Kiscsõsz, Kossuth Lajos u. 11. szám alatti, 221 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 218, 219, 220, 222, 223 helyrajzi számú ingatlanokat,

2005/166. szám

valamint a 117 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a középkori alapokon 1672-ben emelt római katolikus templom építészeti értékeinek, feltehetõen középkori eredetû részleteinek és a 19. század historizmusának ízlésvilágát tükrözõ berendezéseinek, képzõmûvészeti értékeinek megõrzése.

24. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Vas megyei Kisunyom, Fõ u. 50. szám alatti, 92 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 91, 93/1, 93/2, 93/3, 93/7, 93/8, 93/10, 115, 116/1, 116/2, 116/3, 193, 194, 195, 199, 200/1, 200/2 helyrajzi számú ingatlanokat, a 93/9, 197 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 114 és 138/1 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19–20. század fordulóján épült eklektikus stílusú egykori Reissig-kastély belsõépítészeti értékeinek, építészeti kialakításának, fatornácainak és parkjának a megõrzése.

25. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mád, Táncsics u. 43. szám alatti, 1315/9 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 879, 884, 885/3, 886/2, 888/2, 1315/1, 1315/2, 1315/3, 1315/6, 1315/8, 1316, 1317/1, 1317/2, 1318 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1300 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1795-ben épült lakóház építészeti értékeinek megõrzése.

26. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Pest megyei Mogyoród, Temetõ utca, 87/1 helyrajzi számú ingatlant.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Mûemléki környezetnek az 1, 2, 87/2, 88, 89, 90, 92, 132, 135/1, 135/2, 139, 140 helyrajzi számú ingatlanokat, a 4, 80 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 109/1 és 136/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a barokk római katolikus templom, plébániaház és Nepomuki Szent János-szobor építészeti és képzõmûvészeti értékeinek megõrzése.

10535

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Csete György és Dulánszky Jenõ tervei alapján épült forrásház építészeti értékeinek megõrzése.

30. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, József Attila út 5.–Rét u. 23. szám alatti, 18738 helyrajzi számú ingatlant.

27. §

(2) Mûemléki környezetnek a 18737, 18739 és 18742 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Mór, Deák Ferenc u. 4. szám alatti, 2571 helyrajzi számú ingatlant.


(2) Mûemléki környezetnek a 2570, 2572/5, 2572/6, 2572/7, 2572/8, 2573, 2574, 2576 és 2577, 2578 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2575 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg. (5) A védetté nyilvánítás célja a Hochburg–Luzsénszky–Trauttenberg-kastély (ún. Láncos-kastély) együtteséhez tartozó, 1800 körül épült, boltozatos belsõ terekkel rendelkezõ istállóépület megõrzése.

28. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Gyõr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 1. szám alatti, 1375 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felében épült historizáló lakóház építészeti értékeinek megõrzése.

29. §

(4) A mûemléki védelem célja a Medgyaszay István által tervezett, 1923-ban épült, késõ szecessziós jegyeket viselõ bányakapitányság épületének, építészeti értékeinek, valamint belsõ mennyezetfestésének megõrzése.

31. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, Petõfi Sándor u. 71. szám alatti, 4057 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 4058 és 4042 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Visy Zoltán által 1935-ben tervezett, modern formatörekvéseket követõ Bauhaus stílusú mentõállomás épületének megõrzése. 32. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, Rákóczi út 11. szám alatti, 18674 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a késõromantikus Czvetkovits-ház építészeti értékeinek megõrzése.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Orfû, 038/1 helyrajzi számú ingatlanon álló forrásházat.

33. §

(2) Mûemléki környezetnek a 038/1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, 38086/10 helyrajzi számú ingatlanon álló Széchenyi-akna bányatelep épület-

10536

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

együttesébõl a bányaház, az aknatorony és gépház, a kompresszorház, valamint a Kraz-mûhely épületét. (2) Mûemléki környezetként a 38086/10 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 38086/9 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1926-ban Gút Árpád és Gergely Jenõ irodája tervei alapján épült Széchenyiakna épületegyüttese építészeti, ipartörténeti értékeinek védelme.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1891–1892 között épült eklektikus stílusú lakóház településképi szerepének, belsõépítészeti értékeinek, építészeti kialakításának és eredeti állapotában fennmaradt belsõ kifestésének megõrzése.

34. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Szárász, Petõfi Sándor utca, 15 helyrajzi számú ingatlant.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Békés megyei Sarkadkeresztúr, Rákóczi u. 2. szám alatti, 2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 12, 13, 14, 16, 17, 18 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(2) Mûemléki környezetnek az 1, 3, 413, 428, 429, 430, 431, 432, 433 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 167, 168, 169, 400, 414/1, 711, 712, 713 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a késõbarokk református templom homlokzatának, belsõépítészeti értékeinek és berendezésének megõrzése.

35. §

(2) Mûemléki környezetnek a 2258/1 és 2275/1 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

37. §

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1824-ben épült templom építészeti értékeinek megõrzése.

38. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár, Juhász Gyula u. 1. szám alatti, 276 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Sellye, Kossuth Lajos u. 2. szám alatti, 71/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetnek a 69, 70/1, 70/2, 70/4, 70/5, 71/2, 71/3, 72, 73, 74, 90/1, 229, 230/1, 230/2, 230/3, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 242, 243, 1302/1, 1322 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 90/2 helyrajzi számú közterületnek a fenti ingatlanok által mindkét oldalon határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1870–73-ban épült romantikus stílusú református templom építészeti és iparmûvészeti értékeinek megõrzése.

(4) A védetté nyilvánítás célja a barokk lakóépület történeti és építészeti értékeinek megõrzése.

36. §

40. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Sopron, Paprét tér 4. szám alatti, 2274 helyrajzi számú ingatlant.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Tolna megyei UdvariAlsópélpuszta, 0163/65 helyrajzi számú ingatlant.

39. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár, Megyeház utca 5. szám alatti, 287 helyrajzi számú ingatlant. (2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi barokk lakóház építészeti és történeti értékeinek megõrzése.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki.

10537

(3) Mûemléki környezetet nem jelölök ki.


(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a klasszicista kápolna építészeti értékeinek megõrzése.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi eredetû, majd a 19. században historizáló stílusban átalakított barokk fogadó építészeti értékeinek megõrzése.

41. § (1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém, 794 helyrajzi számú ingatlanon álló Szent István völgyhidat. (2) Mûemléki környezetnek a 794 helyrajzi számú ingatlan további részét, valamint a 690, 694, 793, 6339, 6418 helyrajzi számú ingatlanokat, a 688, 692 helyrajzi számú közterületeket, továbbá a 702, 709/2, 6344/1, 6417 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kategóriába sorolom.

44. § (1) Megszüntetem a Pest megyei Mogyoród, 139 helyrajzi számú ingatlannak az 50041/1958. ÉM sz. határozattal kimondott, 7105 törzsszámú mûemléki védettségét. (2) Az ingatlanon korábban fellelhetõ Nepomuki Szent János-szobrot máshová helyezték át, így az ingatlan mûemléki értéket többé nem hordoz.

45. §

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1936–37-ben Folly Róbert tervei alapján épült vasbeton Szent István völgyhíd megõrzése.

(1) Megszüntetem a Veszprém megyei Nemesvámos-Balácapuszta, 932/55, 932/95 és 932/96 helyrajzi számú ingatlanoknak az 1593/1992. KTM és 1191/1992. MKM sz. együttes határozattal kimondott, 10806 törzsszámú mûemléki védettségét.

42. §

(2) A terület régészeti kutatása lezárult, az ingatlanon mûemléki értékek nem kerültek elõ, így a mûemléki védettség további fenntartása nem indokolt.

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Békés megyei Vésztõ, Kossuth Lajos u. 62.–Rákóczi u. 2. szám alatti, 1471, 1473/1, 1473/2 és 1474 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Mûemléki környezetnek az 1470 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1897–1905 között historizáló stílusban épült vésztõi Városháza építészeti értékeinek megõrzése.

46. § Az e rendeletben mûemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a mûemlék tulajdonosa, vagyonkezelõje, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

47. § 43. § (1) Megszüntetem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászárokszállás, Széchenyi u. 106. szám alatti, 3819 helyrajzi számú ingatlannak a 7667/1978. OMF sz. határozattal kimondott, 8919 törzsszámú mûemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében két önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 3819/2 helyrajzi számú ingatlan mûemléki értéket nem hordoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 3819/1 helyrajzi számú ingatlant mûemlékké nyilvánítom.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével az egyes ingatlanok mûemlékké, valamint mûemléki jelentõségû területté nyilvánításáról, illetõleg mûemléki védettségének megszüntetésérõl szóló 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet 8. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „8. § (1) Történeti kertként mûemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, 38440/38, 38440/39, 38440/53,

10538

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

38440/54, 38442/7, 38442/12, 38442/13, 38442/14 helyrajzi számú ingatlanokat, a 38442/3, 38442/9, 38442/10, 38442/11, 38442/15 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 38440/46 helyrajzi számú közterületnek a 38440/43, 38440/45, 38440/53, 38440/54 helyrajzi számú ingatlanokkal határolt szakaszát. (2) Mûemléki környezetnek a 38440/23, 38440/25, 38440/40, 38440/41, 38440/50, 38440/51, 38440/52 helyrajzi számú ingatlanokat, a 38440/27 helyrajzi számú közterületet, valamint a 38440/46 helyrajzi számú közterület fennmaradó szakaszát jelölöm ki.”

(2) A díjat – amelynek jutalomösszege 200 000 Ft/fõ – évente, március 15-én egy személy kaphatja. (3) A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és plakettet kap. (4) A plakett négyzet alakú, bronzból készült, oldala 75, vastagsága 8 milliméter. A plakett Balás Eszter szobrászmûvész alkotása, egyoldalas Balassa Péter domború arcképét ábrázolja, és BALASSA PÉTER-DÍJ felirattal van ellátva.”

(3) E rendelet hatálybalépésével az egyes ingatlanok mûemlékké, valamint mûemléki jelentõségû területté nyilvánításáról, illetõleg mûemléki védettségének megszüntetésérõl szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet a) 14. §-ának (1) bekezdésében a „4872” helyrajzi szám helyébe a „4882” helyrajzi szám, b) 14. §-ának (2) bekezdésében a „4872” helyrajzi szám helyébe a „4882” helyrajzi szám, a „4882” helyrajzi szám helyébe pedig a „4872” helyrajzi szám, c) 33. §-ának (1) bekezdésében a „2499/03 helyrajzi számú ingatlant” szövegrész helyébe a „18514 és 18516 helyrajzi számú ingatlanokat” szövegrész, valamint d) 37. §-ának (5) bekezdésében a „református” szövegrész helyébe az „evangélikus” szövegrész lép.

2. §

Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

A nemzeti kulturális örökség miniszterének 33/2005. (XII. 22.) NKÖM rendelete a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet a következõ 7/B. §-sal egészül ki: „7/B. § (1) A Balassa Péter-díj a mûvészeti (irodalmi, színházi, zenei, képzõmûvészeti és filmes) területen elért esszé- és tanulmányírói teljesítmény elismerésére adományozható.

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

Az oktatási miniszter 31/2005. (XII. 22.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-ának (1) bekezdés b) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed a) a nevelési-oktatási intézményekre, b) a nevelési-oktatási feladatot is ellátó többcélú intézményekre, c) a külföldön mûködõ magyar nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban az a)–c) pont alattiak együtt: intézmény). (2) E rendelet alkalmazásában: a) egyedi elnevezés: személy neve, illetõleg olyan kifejezés, jel, jelölés vagy mozaikszó, amely az intézmény hivatalos nevében az elsõ helyen áll és elõsegíti az intézmény azonosítását, más, azonos vagy hasonló tevékenységû intézménytõl való megkülönböztetését; b) hivatalos név: az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükrözõ jogszabály szerin-

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ti megnevezésekbõl álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott intézményt létrehozták; c) rövid név: a többcélú intézmény hivatalos nevébõl képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi megnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és ca) azokat a jogszabály szerinti kifejezéseket, amelyek leginkább meghatározzák az intézmény feladatát, vagy cb) azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelybõl egyértelmûen megállapítható az a feladatellátás, amelynek keretében a tanuló képesítést, végzettséget szerzett; d) rövidített név: a hivatalos névbõl képzett olyan megnevezés, amelyet kizárólag az elektronikus nyilvántartás és ügyintézés során lehet használni és legfeljebb 32 karakter hosszú.

2. § (1) A nevelési-oktatási intézmény jogszabály szerinti megnevezése: a) óvoda, b) általános iskola, c) szakiskola, d) gimnázium, e) szakközépiskola, f) alapfokú mûvészetoktatási intézmény, g) speciális szakiskola, h) készségfejlesztõ speciális szakiskola, i) elõkészítõ szakiskola, j) diákotthon, k) kollégium. (2) A közoktatásról szóló törvény 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó intézmény hivatalos nevének meghatározása az (1) bekezdés a)–e) és g)–k) pontjai szerinti megnevezésekkel történik. (3) A nevelõ és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységre létrehozott többcélú intézmény hivatalos nevében fel kell tüntetni a nem közoktatási tevékenységre létrehozott intézményegység jogszabály szerinti nevét, továbbá az ellátott feladatok alapján a következõ megnevezést: a) egységes pedagógiai szakszolgálat, b) gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó központ, c) tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság, országos szakértõi és rehabilitációs bizottság, d) nevelési tanácsadó, e) logopédiai intézet, f) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, g) konduktív pedagógiai intézmény, h) egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, i) egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény,

10539

j) pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény (különösen pedagógiai kabinet, pedagógiai szolgáltató intézet, pedagógiai intézet, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet), k) központi mûhely. (4) A közoktatásról szóló törvény 33. § (5), illetõleg (12) bekezdése alapján létrehozott intézmény hivatalos neve általános mûvelõdési központ, illetõleg egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény vagy egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény. (5) Az intézmény hivatalos elnevezésekor szakiskola és szakközépiskola helyett szakképzõ iskola, speciális szakiskola és készségfejlesztõ speciális szakiskola helyett speciális szakiskola, gimnázium és szakközépiskola helyett pedig középiskola megnevezés is alkalmazható. (6) Ha az iskolai oktatás – részben vagy egészben – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetõleg más idegen nyelven folyik, az intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetõleg magyarul és más idegen nyelven kell meghatározni. (7) A felsõoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézmény hivatalos nevében meg kell határozni a fenntartó szervet is (például: „...Egyetem Gyakorló Óvodája és Általános Iskolája”). (8) A közoktatásról szóló törvény 23. §-ának (1) bekezdése és a 86. §-ának (5) bekezdése alapján mûködõ intézmények névhasználatát az oktatási miniszter engedélyezi.

Az intézmények egyedi elnevezése 3. § (1) A fenntartó az intézményét – a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – egyedi, megkülönböztetésre alkalmas elnevezéssel látja el. (2) Egyedi elnevezésként adható – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a) kiemelkedõ tevékenysége alapján ismert személy neve, b) tárgynév, c) földrajzi név, d) székhely-település neve, e) közterület neve, f) fenntartó neve, g) egyéb megkülönböztetõ megnevezés. (3) A szakképzõ intézmények nevében megkülönböztetõ elnevezésként feltüntethetõ a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik. (4) Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást biztosító intézmény az adott kisebbség körében ismert személy nevét is felveheti, a kisebbségi nyelvhelyességi követelmények figyelembevételével.

10540

MAGYAR KÖZLÖNY A névhasználat 4. §

(1) Az intézmény a címtábláján, a nyomtatványain, és a körbélyegzõin az alapító okiratában meghatározott hivatalos nevét használja. (2) Az intézmény a címtábláján és a körbélyegzõin – akkor is, ha az intézmény nevének nem része – fel kell tüntetni a székhely település nevét. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést, oktatást biztosító intézmény székhelyének a neve a nemzetiség nyelvén is feltüntethetõ, amennyiben a településnek van ilyen neve. (3) A többcélú intézmény az 1. § (2) bekezdésének ca) pontja szerint meghatározott rövid nevet – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – használhatja az intézmény által kiadott, a mûködése, ügyintézése során keletkezett iratokon. (4) A többcélú intézménynek az 1. § (2) bekezdésének cb) pontja szerinti rövid neve a tanuló képesítését, végzettségét bizonyító okiratokban, valamint az ezek kiállításának alapjául szolgáló dokumentumokban alkalmazható. (5) A rövidített név külön jogszabályokban meghatározottak szerint, különösen a közoktatás információs rendszerében, a diákigazolványon használható. (6) Az intézmény tagintézménye kiegészítõ megkülönböztetõ megjelölést használhat (például: Németh László Általános Iskola Kossuth téri tagintézménye, Napsugár Óvoda 1. számú tagintézménye). (7) Az általános mûvelõdési központ, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény és egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény okiratain az alapító okiratban meghatározottak alapján kell feltüntetni azt az intézményegységet, amelynek feladatkörében az irat keletkezett (például: Általános Mûvelõdési Központ Óvodája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskolája).

Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a mûvelõdési intézmények nevérõl, elnevezésérõl és névhasználatáról szóló 9/1989. (IV. 30.) MM rendelet, az egyes mûvelõdési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 19. §-a és a 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet 2. és 3. §-a, valamint a 2005/2006. tanév rendjérõl szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet 8. §-a (1) bekezdésének b), c) pontja és (3), (4) bekezdése. (2) E rendelet hatálybalépésekor már mûködõ intézmények esetén a fenntartó – az e rendeletben meghatározottak

2005/166. szám

alapján – a névhasználat tekintetében 2007. július 1-jéig felülvizsgálja, szükség esetén módosítja az intézmény alapító okiratát és megküldi a jogszabályokban meghatározott szervek részére. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

Az oktatási miniszter 32/2005. (XII. 22.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 6/D. §-sal egészül ki: „6/D. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény vezetõje – amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelõ élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata mûködtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetõje nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülõi szervezet (közösség) a megállapodás megkötését támogatja. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat a szerzõdés megváltoztatása esetén is alkalmazni kell. (4) Az intézményben üzemelõ élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének a megállapodásban történõ meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetõje beszerzi az iskolai, kollégiumi szülõi szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.”

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 2. §

Az R. a következõ 46/A. §-sal egészül ki: „46/A. § (1) E rendelet 6/D. §-ában foglalt rendelkezéseknek a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. (2) Az e rendelet 6/D. §-ában meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelniük az olyan termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes, valamely EFTA-államban állítottak elõ, feltéve, hogy az irányadó elõírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak.”

3. § Az R. 51. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Mûvészeti alapvizsgát elõször azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú mûvészetoktatási intézmény elsõ alapfokú évfolyamán.”

10541

azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A bizonyítványban, záradék formájában, fel kell tüntetni az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a mûvészeti alapvizsga és záróvizsga letételét.”

5. § (1) Az R. 8. számú mellékletének „1. A középfokú iskolai felvételi eljárások közös szabályai” pontja a következõ 1.20. alponttal egészül ki: „1.20. A középiskolai felvételi rendszer adatbázisából a beiratkozás során szerzett személyes adatokat – a felvételi eljárás lezárását követõen – az Iroda legkésõbb szeptember 15-ig törli a nyilvántartásából, egyúttal a személyes adatokat tartalmazó papír alapú adathordozókat megsemmisíti. A középiskolai felvételi rendszer adatait – személyazonosításra alkalmatlan módon – az Iroda tárolja, kezeli, statisztikai célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja.” (2) Az R. 8. számú mellékletének 3.3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3.3. A jelentkezési lapon csak a tanuló hivatalos, az iskola törzslapján szereplõ neve, továbbá az azonosító száma tüntethetõ fel.”

Hatályba léptetõ rendelkezések 6. §

4. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (1) Az R. 4. számú mellékletének 6. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. a) Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést követõ harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét, OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a tanuló év végi szöveges minõsítéseit, osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat.” (2) Az R. 4. számú mellékletének 7. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. a) A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor az intézményben mûködõ élelmiszerárusító üzlet (áruautomata) mûködtetésére vonatkozó szerzõdést az 1. §-ban meghatározott eljárás lefolytatását követõen felül kell vizsgálni. A nevelésioktatási intézmény vezetõje 2006. február 28-ig beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét, valamint szükség szerint az iskolai, kollégiumi szülõi szervezet (közösség) – az R. 6/D. § (2) bekezdése szerinti – állásfoglalását és ennek eredményeképpen kezdeményezi az árukínálat cseréjét. Ha felhívása nem vezet eredményre – a megállapodásban foglaltak szerint – felmondja az élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata mûködtetésére kötött megállapodást. (3) Az intézmény vezetõje köteles gondoskodni arról, hogy e rendelet hatálybalépése elõtt kiadott, használatba vett bizonyítvány-nyomtatványban – a személyi adatokat tartalmazó oldalon – jól látható módon, utólag bejegyzésre kerüljön a tanuló tizenegy jegyû azonosító száma. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

10542

MAGYAR KÖZLÖNY

A pénzügyminiszter 42/2005. (XII. 22.) PM rendelete a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. §-ának (7) bekezdésében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 46. §-ában, valamint a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg az eredeti d)–f) pontok e)–g) pontokra változnak: [Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kiterjed:] „d) a luxusadóra.”

2. § Az R. 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adóhatóságnak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a következõ nyilvántartásokat kell létrehoznia:] „c) az adózó egyedi adatait tartalmazó – folyamatosan vezetett – adószámla, külön az adóról, a gépjármûadóról, a jövedelemadóról, a talajterhelési díjról, a luxusadóról és az államigazgatási eljárási illetékrõl,” 3. § (1) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adózó törzsadat nyilvántartása [2. § (2) bek. a) pontja] a következõ adatokat (a továbbiakban: törzsadatokat) tartalmazza:] „b) az adó, a gépjármûadó, a jövedelemadó, a talajterhelési díj, a luxusadó adatait (a kivetett vagy a bevallott adók és az adóelõleg összegét, a bevallott talajterhelési díj összegét, valamint az ezek összegének megállapításához szükséges alapadatokat).” (2) Az R. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adó (adótartozás) megállapításához szükséges nem állandó (változó) jellegû adatok nyilvántartása [2. § (2) bek. b) pontja] tartalmazza:]

2005/166. szám

„b) az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adója, a vállalkozók kommunális adója, a tartózkodási idõ utáni idegenforgalmi adó, az építmény utáni idegenforgalmi adó, az iparûzési adó, a jövedelemadó, a gépjármûadó, a talajterhelési díj, a luxusadó, az államigazgatási eljárási illeték, a pótlék és a bírság beszedési számlán jóváírt, de véglegesen el nem számolható befizetések (átfutó bevételek) adatait, a befizetõ nevét, a befizetett összeget, a befizetés dátumát és az átfutó tétel rendezése érdekében szükséges adatokat.” (3) Az R. 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adózó adószámlája [2. § (2) bek. c) pontja] tartalmazza:] „b) az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett adóazonosító adatokat, a kivetett vagy a bevallott adó, gépjármûadó, jövedelemadó, luxusadó, talajterhelési díj, a fizetendõ államigazgatási eljárási illeték összegét, a bevallott adó és az elõírt adóelõleg különbözetét, valamint a befizetések összegét,” 4. § Az R. 5. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre, az eredetei (6) bekezdés számozása pedig (7) bekezdésre változik. „(5) A luxusadót a luxusadó beszedési számlára kell befizetni.” 5. § Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hitelintézet az adóhatóság számára helyi adók befizetésére adónemenként külön beszedési számlát, a magánszemély termõföld-bérbeadásából származó jövedelemadó befizetésére jövedelemadó beszedési számlát, a gépjármûadó befizetésére gépjármûadó beszedési számlát, a luxusadó befizetésére luxusadó beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát, (a továbbiakban együtt: adóbeszedési számla), az államigazgatási eljárási illeték befizetésére államigazgatási eljárási illeték beszedési számlát – a Fõvárosi önkormányzat adóhatósága számára külön államigazgatási eljárási illeték beszedési számlát – (a továbbiakban: illeték beszedési számla) nyit. A hitelintézet a késedelmi pótlék beszedésére pótlék beszedési számlát, a mulasztási bírság, az adóbírság, az önellenõrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére – ideértve az illetékbeszedés kapcsán megállapított végrehajtási költséget is – bírság beszedési számlát nyit.” 6. § (1) Az R 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„(1) Az adóhatóság – a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai (a továbbiakban: Igazgatóság) közremûködésével – az adóról, a gépjármûadóról, a jövedelemadóról, a talajterhelési díjról, a luxusadóról, az államigazgatási eljárási illetékrõl, az adók módjára behajtandó köztartozásokról az adózók adószámláján lévõ adatok alapján június 30-ai állapotnak megfelelõ féléves, továbbá a december 31-ei állapotnak megfelelõ év végi zárási összesítõt készít. A zárási összesítõ és az adószámlák összegei között eltérés nem lehet. A zárási összesítõ kiadási tételeit magánszemély és vállalkozó megbontásban kell a fõkönyv részére átadni. A zárási összesítõt a 3., 3/b. és 3/c. számú mellékletek alapján kell elkészíteni. A zárási összesítõ elkészítéséhez szükséges kitöltési útmutatót a Pénzügyminisztérium az Igazgatóságokon keresztül bocsátja az adóhatóságok rendelkezésére. Az adóhatóság az elsõ félévi zárási összesítõt és annak mágneses adathordozóját július 20-áig, az év végi zárási összesítõt és annak mágneses adathordozóját a tárgyévet követõ év január 20-áig ellenõrizve, aláírással és az adóhatóság pecsétjével ellátva az illetékes Igazgatóság részére megküldi. Az adóhatóságok zárási összesítõibõl az Igazgatóság megyei (fõvárosi) szintû zárási összesítõt készít. A féléves zárási összesítõt és annak mágneses adathordozóját július 30. napjáig, az év végi zárási összesítõt és annak mágneses adathordozóját a tárgyévet követõ év január 30. napjáig az Igazgatóság a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére megküldi.” (2) Az R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az adóhatóság a kivetéssel megállapított adók, gépjármûadó, luxusadó adatairól összesítõt készít, mágneses adathordozóját a tárgyév május 20. napjáig a területileg illetékes Igazgatóság részére megküldi. A kivetéssel megállapított adók, a gépjármûadó, luxusadó adatairól az Igazgatóság megyei (fõvárosi) összesítõt készít, mágneses adathordozóját a tárgyév május 25. napjáig a Kincstár részére megküldi. Az adóbeszedésre kötelezett által beszedett idegenforgalmi adó (a továbbiakban: beszedett adó), a jövedelemadó adatairól az adóhatóság összesítõt készít, mágneses adathordozóját a tárgyévet követõ év május 20. napjáig megküldi a területileg illetékes Igazgatóság részére. A beszedett adó, a jövedelemadó adatairól az Igazgatóság megyei (fõvárosi) összesítõt készít, mágneses adathordozóját a tárgyévet követõ év május 25. napjáig a Kincstár részére megküldi. Az adóhatóság az „E”, illetve a „P” betûjelû ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármûvek adó adatairól a december 31-i állapotnak megfelelõen összesítést készít és a tárgyévet követõ év január 20-áig a területileg illetékes Igazgatóság részére megküldi. Az „E”, illetve a „P” betûjelû ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármûvek adó adatairól az Igazgatóság megyei (fõvárosi) összesítõt készít, mágneses adathordozóját a tárgyévet követõ év január 25. napjáig megküldi a Kincstár részére. A kivetési összesítõt és a beszedett adóról, valamint az „E” és a „P” betûjelû ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármûvek adó adatairól készült összesítõt az 5–11. számú mellékletek, a jövedelemadó összesítõt a 14. számú melléklet, a luxusadó kivetési összesítõt pedig a 20. számú melléklet alapján kell elkészíteni.” (3) Az R. 14. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

10543

„(11) Az adóhatóság a luxusadóról a 21. számú melléklet szerinti adattartalommal összesítõt készít, annak mágneses adathordozóját pedig a tárgyév május 20. napjáig a területileg illetékes Igazgatóság részére megküldi. A adóhatóság által elkészített összesítõkbõl az Igazgatóság megyei (fõvárosi) összesítõt készít, mágneses adathordozóját a tárgyév május 25. napjáig a Kincstár részére megküldi. A Kincstár az összesítõkbõl 5 munkanapon belül országos összesítõt készít, és az errõl készült mágneses adathordozót a Pénzügyminisztérium részére megküldi.” (4) Az R. 14. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Az adóhatóságnak a 22. számú melléklet szerinti adattartalommal és szerkezetben luxusadó bevallási nyomtatványt kell rendszeresítenie.” 7. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) Az adóhatóság a luxusadó adatairól szóló 2006. évi kivetési összesítõ mágneses adathordozóját augusztus 15. napjáig küldi meg az Igazgatóság részére. Az adóhatóság által elkészített kivetési összesítõkbõl az Igazgatóság megyei összesítõt készít, annak mágneses adathordozóját szeptember 1. napjáig a Kincstár részére megküldi. A Kincstár a megyei (fõvárosi) összesítõkbõl 5 munkanapon belül országos összesítõt készít, és az errõl készült mágneses adathordozót a Pénzügyminisztérium részére megküldi. (3) Az adóhatóság a 2006. évben a luxusadóról szóló 21. számú melléklet szerinti õszesítõ mágneses adathordozóját augusztus 15. napjáig küldi meg az Igazgatóság részére. Az adóhatóság által elkészített összesítõkbõl az Igazgatóság megyei összesítõt készít, annak mágneses adathordozóját szeptember 1. napjáig a Kincstár részére megküldi. A Kincstár a megyei (fõvárosi) összesítõkbõl 5 munkanapon belül országos összesítõt készít, és az errõl készült mágneses adathordozót a Pénzügyminisztérium részére megküldi. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 3/a. és 4. számú melléklete. (5) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, az R. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, az R. 13. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, az R. 13/a. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, az R. 13/b. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, az R 16. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, az R. 16/a. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép, egyidejûleg az R. kiegészül 20. számú mellékletként e rendelet 8. számú mellékletével, 21. számú mellékletként e rendelet 9. számú mellékletével, valamint. 22. számú mellékletként e rendelet 10. számú mellékletével. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

10544

1. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [3. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] Z á r á s i ö s s z e s í t Ę I. (az adó, a gépjármĦadó, a luxusadó, a jövedelemadó, a talajterhelési díj, az egyéb bevételek, a pótlék és a bírság számlán szereplĘ adatok összesítéséhez ) ( év hó nap) Megnevezés

1. Adónem megnevezése magánszemély vállalkozó Pótlék Bírság

Adózók száma

Nyitó összes nem esedékes túlfizetés hátralék hátralék

2.

3.

magánszemély

vállalkozó

4.

5.

Folyó évi terhelés

Terhelés múltra folyóra

6.

7.

8.

Évközi változás Törlés múltra folyóra 9.

10.

Felszámolás, megszünés miatti csökkenés múltra folyóra 11. 12.

Technikai helyesbítés

13.

Helyesbített Helyesbített múlt évi folyó évi hátralék terhelés 14.

15.

Elszámolásra nem került befizetés

Ft-ban

ZÁRÁSI ÖSSZESÍTė II.

Bevételek

Megnevezés

Forint

Nyitó egyenleg Bevétel Átfutó bevétel Bevétel összesen Átfutó visszafizetés

1.

Összes helyesbített tartozás 16.

Befizetés múlt évi folyó évi elĘírásra elĘírásra 17. 18.

Záró összes hátralék 19.

nem esedékes hátralék 20.

túlfizetés

Hátralék változás

21.

22.

Adónem megnevezése magánszemély vállalkozó

Átvezetett befizetések

Pótlék

KöltségvetéstĘl visszakapott bevétel Bevételek együtt

Bírság Elszámolásra nem került befizetés

Kiadások

Nyitó egyenleg (hátralék, túlfizetés)

10 Visszatérítés elĘzĘ évi túlfizetésbĘl 11 Visszatérítés folyó évi túlfizetésbĘl 12 Érdekeltségi célú utalás

MAGYAR KÖZLÖNY

Nyitó egyenleg (hátralék, túlfizetés)

13 Gépjármüadó

ZÁRÁSI ÖSSZESÍTė III. (gépjármĦadó zárási összesítĘhöz)

15 Építményadó 16 Telekadó

Ft-ban

17 Magánszemélyek kommunális adója 18 Vállalkozók kommunális adója 19 IparĦzési adó 20 Luxusadó

Adózók

Adótárgyak

Gjt. 8. § (2)-(4) bek. alapján adott

száma

száma

kedvezmény (10. oszlopból)

1.

2.

3.

21 Egyéb utalás 22 Idegenforgalmi adó (tartózkodás után) 23 Idegenforgalmi adó (építmény után) 24 Jövedelemadó 25 Pótlék 26 Bírság

28 Adószámlák közötti átutalás 29 Ideiglenes jelleggel végzett iparĦzési adó 36 Helyszíni bírság 37 Saját szabálysértés KöltségvetéstĘl visszakapott utalás Kiadás összesen Számla egyenleg

2005/166. szám

27 Talajterhelési díj

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10545

2. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [11. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez]

IDEGENFORGALMI ADÓ (tartózkodási idĘ után vagy szállásdíj, ellenérték alapján) 20 . évi feldolgozási összesítĘ

Megnevezés

Tartózkodási idĘ után 1. Vendégéjszakák száma 2. IDEGENFORGALMI ADÓ 3. Htv. 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján mentes 4. Htv. 31. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mentes 5. Htv. 31. § (1) bekezdésének c) pontja alapján mentes 6. Htv. 31. § (1) bekezdésének d) pontja alapján mentes 7. Önkormányzati döntés alapján mentesség, kedvezmény 8. IDEGENFORGALMI ADÓ / 2-3 -4-5-6-7/

Szállásdíj, ellenérték alapján 9. Vendégéjszakákra esĘ szállásdíj, ellenérték 10. IDEGENFORGALMI ADÓ 11. Htv. 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján mentes 12. Htv. 31. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mentes 13. Htv. 31. § (1) bekezdésének c) pontja alapján mentes 14. Htv. 31. § (1) bekezdésének d) pontja alapján mentes 15. Önkormányzati döntés alapján mentesség, kedvezmény 16. IDEGENFORGALMI ADÓ /10-11-12-13-14-15 / 17. IDEGENFORGALMI ADÓ ÖSSZESEN / 2+10 / 18. Htv. alapján mentes /3+4+5+6+11+12+13+14/ 19. Önkormányzati döntés alapján mentesség, kedvezmény /7+15/ 20. BESZEDETT IDEGENFORGALMI ADÓ ÖSSZESEN /8+16/

JellemzĘ érték (szám)

Adómegállapítás (Ft)

10546

3. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [13. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] 1. tábla

IparĦzési adó 2005. évi feldolgozási összesítĘ Ft Megnevezés 0-2 500 000

Összesen 5 000 001-

MAGYAR KÖZLÖNY 2005/166. szám

1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növelĘ tételek (+) 13. A Htv. 52. § 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. § 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó, 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. § (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá esĘ adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

Magánszemély vállalkozó vállalkozási szintĦ adóalap 2 500 001-5 000 000

Összesen

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikaieredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növelĘ tételek (+) 13. A Htv. 52. § 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. § 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. § (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá esĘ adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

Nem magán személy vállalkozó (kivéve a 3-6 táblákat) vállalkozási szintĦ adóalap 0-2 500 000 5000 001-10 000 00 10 000 001-100 000 000 100 000 001-

2005/166. szám

Ft Megnevezés

10547

10548

3. tábla Ft Megnevezés

Összesen

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosításitechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növelĘ tételek (+) 13. A Htv. 52. § 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. § 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó, 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. § (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá esĘ adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vállalkozási szintĦ adóalap 0-50 000 000 50 000 001-100 000 000 100 000 001-

2005/166. szám

Ft Megnevezés 0-50 000 000

Összesen 100 000 001-

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növelĘ tételek (+) 13. A Htv. 52. § 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. § 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó, 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. § (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá esĘ adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

Biztosítók vállalkozási szintĦ adóalap 50 000 001-100 000 000

2005/166. szám

4. tábla

10549

0-50 000 000

Összesen

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növelĘ tételek (+) 13. A Htv. 52. § 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. § 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. § (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá esĘ adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

Befektetési vállalkozások vállalkozási szintĦ adóalap 50 000 001-100 000 000 100 000 001-

10550

Ft Megnevezés

2005/166. szám

Ft Megnevezés

Összesen

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek 50 %-a (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növelĘ tételek (+) 13. A Htv. 52. § 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. § 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-) 20. Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. § (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá esĘ adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

Kockázati tĘke társaságok és kockázati tĘkealapok vállalkozási szintĦ adóalap 0-50 000 000 50 000 001-100 000 000 100 000 001-

2005/166. szám

6. tábla

10551

10552

7. tábla

Ft Megnevezés 0-2 500 000

20. Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások (-) 21. Htv. szerinti nettó árbevétel (ÁFA nélkül) [(1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15)-(16+17+18+19+20)] 22. Eladott áruk beszerzési értéke (-) 23. Közvetített szolgáltatások értéke (-) 23/a. A 23. sorból az alvállalkozói teljesítések értéke 24. Anyagköltség (a Htv. 39. § (1) bek.) (-) 25. HTV. SZERINTI ADÓALAP [21-(22+23+24)] 26. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (-) 27. FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLODÓ MENTESSÉGGEL CSÖKKENTETT ADÓALAP (25-26) 28. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 29. Adózás alá esĘ adóalap (27-28) 30. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 31. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 32. Az 1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 33. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 34. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [30-(31+32+33)] 35. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

2 500 001-5 000 000

Összesen 100 000 001-

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Számviteli tv. szerinti éves nettó árbevétel (ÁFA nélkül) (+) 2. Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok (+) 3. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek (+) 4. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (+) 5. Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek (+) 6. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele (+) 7. Befektetési szolgáltatás bevétele (+) 8. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele (+) 9. Biztosítástechnikai eredmény (+) 10. Biztosítóknál nettó müködési költségek (+) 11. BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások (+) 12. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó bevétele, egyéb növelĘ tételek (+) 13. A Htv. 52. § 22. j ) pontjában megfogalmazott árfolyamnyereség, osztalék és részesedés (+) 14. Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 15. Alapügyletek (fedezett ügyletek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete (+) 16. Biztosítóknál a Htv. 52. § 22. c) pontjában foglalt csökkentések (-) 17. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráforditások között kimutatott jövedéki adó (-) 18. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó (-) 19. Felszolgálási díj árbevétele (-)

Mindösszesen vállalkozási szintĦ adóalap 5 000 001-10 000 000 10 000 001-50 000 000 50 000 001-100 000 000

2005/166. szám

2005/166. szám

4. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [13/a. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez]

IparĦzési adóbevallás nemzetgazdasági ágazatok szerinti adatai 2005. év Megnevezés

Bányászat

Feldolgozóipar

Ft Villamosenergia, gáz, gĘz, vizellátás

MAGYAR KÖZLÖNY 10553


MezĘgazdaság, erdĘgazdáslkodás, halászat

Kereskedelem, javítás

Szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás

Ft Szállítás, raktározás, posta, távközlés

MAGYAR KÖZLÖNY


ÉpítĘipar

10554

Megnevezés

2005/166. szám

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Oktatás

Egészségügyi, szociális ellátás

MAGYAR KÖZLÖNY


Pénzügyi tevékenység

2005/166. szám

Ft Megnevezés

10555

Mindösszesen

MAGYAR KÖZLÖNY 2005/166. szám


Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

10556

Ft Megnevezés

2005/166. szám

5. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [13/b. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez] EgyszerĦsített adóalap megállapítási módot választó adóalanyok iparĦzési adóbevallásának 20 . évi feldolgozási összesítĘje Ft Megnevezés

EgyszerĦsített adóalap megállapítási módot választó adóalany vállalkozási szintĦ adóalap 0-2 500 000 2 500 000-5 000 000 5 000 000-

Összesen

NEM AZ EGYSZERĥSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓK

EGYSZERĥSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓK Magán személy vállalkozó 1. EgyszerĦsített vállalkozói adó törvény szerinti adóalap 2. Helyi adó törvény szerinti egyszerĦsített adóalap (50 %) 3. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolodó adóalap-mentesség (-) 4. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 5. Adózás alá esĘ adóalap [2-(3+4)] 6. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 7. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 8. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 9. Az 1995. évi XVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 10. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [6-(7+8+9)] 11. A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Személyi jövedelemadó szerinti bevétel 2. Helyi adó törvény szerinti egyszerĦsített adóalap 3. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolodó adóalap-mentesség (-) 4. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 5. Adózás alá esĘ adóalap [2-(3+4)] 6. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 7. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 8. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 9. Az 1995. évi XVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján csökkentés (-) 10. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [6-(7+8+9)]

Nem magán személy vállalkozó

10557

1. EgyszerĦsített vállalkozói adó törvény szerinti adóalap 2. Helyi adó törvény szerinti egyszerĦsített adóalap (50 %) 3. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolodó adóalap-mentesség (-) 4. Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján (-) 5. Adózás alá esĘ adóalap [2-(3+4)] 6. ADÓKÖTELES ADÓALAP SZERINTI IPARĥZÉSI ADÓ 7. Kedvezmény az adóból az önkormányzat döntése alapján (-) 8. Az ideiglenes jelleggel megfizetett adóátalány levonható összege (-) 9. FIZETENDė IPARĥZÉSI ADÓ [6-(7+8)] 10 . A Htv. 40. § (3)-(4) bek. alapján megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege 1. EgyszerĦsített vállalkozói adó alanya (fĘ) 2. EgyszerĦsített vállalkozói adó alanya és és az egyszerĦsített adóalap megállapítási módot választja (fĘ)

MAGYAR KÖZLÖNY

10558

2005/166. szám

6. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [16. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez]

HELYI IPARĥZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévrĘl _________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl

Az adóhatóság tölti ki! év

Benyújtás, postára adás napja:

hó

nap

Az adóhatóság megnevezése:___________________________________________________________ Az adóhatóság azonosító száma:_________________________________________________________ _______________________________________ Az átvevĘ aláírása

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):_____________________________________________________________________ címe (lakóhelye, székhelye): ___________________________________________________________________________________________

telephelye: __________________________________________________________________________________ levelezési címe: ___________________________________________________________________________________________ adószáma:

_

_

adóazonosító jele: statisztikai számjele: bankszámlaszáma:

_

_

-

_

-

A bevallás kitöltĘjének neve, telefonszáma: _______________________________________________________

_________________________________________________________________________________

2. Bevallás jellege ( A bevallás jellegét a megfelelĘ négyzetbe x-szel jelölje.) 2.1. Éves bevallás 2.2. Záró bevallás 2.3. ElĘtársasági bevallás 2.4. Naptári évtĘl eltérĘ üzleti évet választó adózó bevallása 2.5. Évközben kezdĘ adózó bevallása 2.6 Naptári évtĘl eltérĘ üzleti évet választó adózó áttérésének évérĘl készült évközi bevallása 2.7 A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezĘgazdasági ĘstermelĘ bevallása 2.8 A Htv. 37. § (2) b) pontja alapján állandó jellegĦ iparĦzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10559

3. A záró bevallás benyújtásának oka: (A megfelelĘ négyzetbe tegyen egy x-et.) 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6

Felszámolás Végelszámolás Átalakulás A tevékenység saját elhatározásból történĘ megszüntetése Hatósági megszüntetés ElĘtársaságként mĦködĘ társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították vagy kérelmét a bejegyzés elĘtt visszavonta 3.7 Székhely áthelyezése 3.8 Telephely megszüntetése 3.9 EgyszerĦsített vállalkozói adóalanyiság megszĦnése 3.10 A települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése 3.11 Egyéb

4. Bevallási idĘszak:

5.

A

B C

év

D

E F

hó

naptól

év

hó

napig

G

A kiegészítĘ lapok jelölésének megfelelĘ négyzetbe tegyen egy x-et.

6. Az adó alapjának egyszerĦsített meghatározási módját választók nyilatkozata 6.1 A 2005. adóévre az adóalap egyszerĦsített meghatározási módját választottam (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon egyéb magánszemély adóalanyok részére, akik 2004. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.2 A 2006. adóévre az adóalap egyszerĦsített meghatározásának módját választom (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyok részére, akik 2005. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.3 A 2005. adóévben, mint az egyszerĦsített vállalkozói adó alanya az adóalap egyszerĦsített megállapítási módját választottam. 6.4 A 2006. adóévre, mint az egyszerĦsített vállalkozói adó alanya az iparĦzési adónál az egyszerĦsített adóalap meghatározási módot választom. Ha igen a négyzetben x-szel jelölje.

7. Könyvvezetés módja: (A megfelelĘ kockába tegyen egy x-et!) 1. 2. 3. 4.

egyszeres kettĘs bevételi és költségnyilvántartás bevételi nyilvántartás

8. Alkalmazott adóalap megosztás módszere: (A Htv. mellékletének 2.2 pontjában szereplĘ vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsĘ fogyasztó részére nyújtó szolgáltatóknak ezt a pontot nem kell kitölteni.) ( A megfelelĘ négyzetbe tegyen egy x-et.) - személyi jellegĦ ráfordítással arányos - eszközérték arányos - személyi jellegĦ ráfordítás és eszközérték arányos együtt

10560

MAGYAR KÖZLÖNY

9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA

2005/166. szám Az adatokat forintban kell megadni

Az adóhatóság tölti ki!

911 Htv. szerinti - vállalkozási szintĦ - éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) 912 Eladott áruk beszerzési értéke 913 Közvetített szolgáltatások értéke 9131 A 913. sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke 914 Anyagköltség 915 Htv. szerinti - vállalkozási szintĦ – adóalap [911-(912+913+914)] 916 A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 917 A 916. pontban szereplĘ mentességgel csökkentett Htv. szerint vállalkozási szintĦ - adóalap (915-916) 918 Az önkormányzat illetékességi területére jutó - a 917. alatti adóalap megosztása szerinti települési szintĦ - adóalap 919 Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján összesen (9191+9192+9193+9194+9195) 9191 9192 9193 9194 9195 920 Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap (918-919) 921 Adóalapra jutó iparĦzési adó összege (920. sor x %) 922 Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény összesen (az önkormányzat rendeletében megállapított, az iparĦzési adóból levonható mentesség, kedvezmény) (9221+9222+9223+9224) 9221 9222 9223 9224 923 Az ideiglenes jellegĦ iparĦzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege 924 Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege (1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján) 925 IparĦzési adófizetési kötelezettség [921-(922+923+924)] 926 AdóelĘlegre befizetett összeg 927 Feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg 928 Még fizetendĘ adó [925-(926+927)] 929 Adótúlfizetés összege (926+927)-925]

10. Az önkormányzatra jutó adóátalány összege:

1. Más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) nincs tartozásom. (Ha nincs tartozás, azt a négyzetben x-szel jelölje.) Amennyiben tartozása van, az G jelĦ kiegészítĘ lapot is ki kell tölteni! 2. Amennyiben az adótúlfizetés egész összegét visszakéri azt a négyzetben x-szel jelölje! 3. Az adótúlfizetés összegébĘl visszatéríthetĘ adót az alábbi összegben kérem esedékességkor, helyi adó-fizetési, helyi adóelĘleg-fizetési kötelezettségemre elszámolni.

Ft

4 Az adótúlfizetés fennmaradó összegét kérem visszatéríteni:

A 2006. évi adóelĘleg megállapításhoz szükséges tájékoztató adat Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap összege

Ft

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10561

Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenĘrzése érdekében a bevalláshoz további részletezĘ táblázatokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelezĘ. FelelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. év

_________________________________,

hó

nap

.____________________________________ (cégszerĦ) aláírás

A bevallás ellenjegyzése esetén az ellenjegyzĘ személy neve: __________________________________________ adószáma, vagy adóazonosító jele:________________________________________________________________ adótanácsadói oklevelének száma, kelte, vagy adószakértĘi engedélyének száma, kelte:______________________ Ellenjegyzés dátuma:

év

hó

nap

A bevallást ellenjegyzem: ____________________________________ adótanácsadó, adószakértĘ aláírása

10562

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévrĘl _______________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „A” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve ____________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_

Adóazonosító jele (vagy technikai száma):

Az adatokat forintban kell megadni


911 A Htv. szerinti - vállalkozási szintĦ - éves nettó árbevétel [(9111+9112+9113)-(9114+9115+9116)] 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50 %-a 9113 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek 50 %-a 9114 Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó 9115 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege 9116 Felszolgálási díj árbevétele

_____________________________________________,

év

hó

nap

________________________________________ (cégszerĦ) aláírás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10563

B A vállalkozási szintĦ adóalap megosztása 2005. adóévrĘl _______________________ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „B” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_


Az adatokat Ft-ban kell megadni


911 A Htv. szerinti - vállalkozási szintĦ - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115+9116-9117) 9111 Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek 9112 Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei 9113 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele 9114 Befektetési szolgáltatás bevétele 9115 Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete 9116 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjellegĦ különbözete 9117 Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások

_________________________________,

év

hó

nap

____________________________________ (cégszerĦ) aláírás

10564

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

C Biztosítók nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévrĘl _____________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „C” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: _________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_

Technikai száma: _________________________________________________________



911 A Htv. szerinti - vállalkozási szintĦ - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115+9116-9117) 9111 Biztosítástechnikai eredmény 9112 Nettó mĦködési költségek 9113 BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások (csak életbiztosítási ágnál) és az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások együttes összege 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/vesztességének nyereségjellegĦ különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjellegĦ különbözete 9116 Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó árbevétele, a Htv. 52. § 22. c) alpontja szerint egyéb növelĘ tételek 9117 Htv. 52. § 22. c) alpontjában foglalt csökkentések

_________________________________,

év

hó

nap

___________________________________ (cégszerĦ) aláírás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10565

D Befektetési vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévrĘl ______________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „D” jelĦ kiegészítĘ lap Az adózó neve, cégneve: ______________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_

Technikai száma: ____________________________________________________________



911 A Htv. szerinti - vállalkozási szintĦ - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115) 9111 Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek együttes összege 9112 Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei 9113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjellegĦ különbözete

_________________________________,

év

hó

nap

________________________________ (cégszerĦ) aláírás

10566

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

E

Kockázati tĘketársaságok és kockázati tĘkealapok nettó árbevételének a kiszámítása 2005. adóévrĘl __________________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „E” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_

Technikai száma: ___________________________________________________________________



911 A Htv. szerinti - vállalkozási szintĦ - éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114-9115-9116) 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 Befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok 50%-a 9113 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegĦ bevételek 50%-a 9114 Befektetett pénzügyi eszközöknek minĘsülĘ részvények, részesedések a mérlegkészítés idĘpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összege 9115 Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó, fogyasztási adó 9116 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege

_________________________________,

év

hó

nap

________________________________ (cégszerĦ) aláírás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10567

F A vállalkozási szintĦ adóalap megosztása 2005. adóévrĘl _______________________ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „F” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: _____________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_


Az adatokat forintban kell megadni 101 A vállalkozás által az adóévben – a Htv. melléklete szerint – figyelembe veendĘ összes személyi jellegĦ ráfordítás összege 102 Az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak után az adóévben - a Htv. melléklete szerint – figyelembe veendĘ személyi jellegĦ ráfordítás összege 103 A vállalkozásnak az adóévben a székhely, telephely szerinti településekhez tartozó – a Htv. melléklete szerinti – összes eszközérték összege 104 Az önkormányzat illetékességi területén figyelembe veendĘ – a Htv. melléklete szerinti – eszközérték összege 105 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsĘ fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 106 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsĘ fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatásnyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele

_________________________________,

év

hó

nap


10568

G Nyilatkozat a fennálló köztartozásokról _______adóévrĘl_______________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „G” jelĦ kiegészítĘ lap Az adózó neve (cégneve): Adószáma, adóazonosító jele: Kijelentem, hogy az adóbevallás benyújtásának napján az alábbi lejárt esedékességĦ köztartozásaim állnak fenn: megnevezése

A tartozást nyilvántartó szervezet számlavezetĘ pénzintézetének neve

bankszámla pénzforgalmi jelzĘszáma

A tartozás összege (Ft)

01. 02.

MAGYAR KÖZLÖNY

03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. FelelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatokat a valóságnak megfelelnek.


2005/166. szám

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7. számú melléklet a 42/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [16/a. számú melléklet a 32/1999. (XII. 22.) PM rendelethez]

HELYI IPARĥZÉSI ADÓBEVALLÁS 2006. adóévrĘl __________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:

év

hó

nap

Az adóhatóság megnevezése: _________________________________________________________________________ Az adóhatóság azonosító száma: _______________________________________________________________________

____________________________________________ Az átvevĘ aláírása

1. Azonosító adatok Az adózó neve (cégneve): ______________________________________________________________________ címe (lakóhelye, székhelye): ___________________________________________________________________________________________ telephelye: ____________________________________________________________________________________________ Levelezési címe: ____________________________________________________________________________________________ adószáma:

_

_

azonosító jele: statisztikai számjele: bankszámlaszáma:

_

_

_

-

-

A bevallás kitöltĘjének neve, telefonszáma: _______________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

2. Bevallás jellege ( A bevallás jellegét a megfelelĘ négyzetbe x-szel jelölje.) 2.1. Éves bevallás 2.2. Záró bevallás 2.3. ElĘtársasági bevallás 2.4. Naptári évtĘl eltérĘ üzleti évet választó adózó bevallása 2.5. Évközben kezdĘ adózó bevallása 2,6 Naptári évtĘl eltérĘ üzleti évet választó adózó áttérésének évérĘl készült évközi bevallása 2.7 A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezĘgazdasági ĘstermelĘ bevallása 2.8 A Htv. 37. § (2) b) pontja alapján állandó jellegĦ iparĦzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás

10569

10570

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

3. A záró bevallás benyújtásának oka: (A megfelelĘ négyzetbe tegyen egy x-et.) 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6

Felszámolás Végelszámolás Átalakulás A tevékenység saját elhatározásból történĘ megszüntetése Hatósági megszüntetés ElĘtársaságként mĦködĘ társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították vagy kérelmét a bejegyzés elĘtt visszavonta 3.7 Székhely áthelyezése 3.8 Telephely megszüntetése 3.9 EgyszerĦsített vállalkozói adóalanyiság megszĦnése 3.10 A települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése 3.11 Egyéb

év

4. Bevallási idĘszak:

5.

A

B C

D

E F

hó

naptól

év

hó

napig

G

A benyújtott kiegészítĘ lapok jelölésének megfelelĘ négyzetbe tegyen egy x-et.

6. Az adó alapjának egyszerĦsített meghatározási módját választók nyilatkozata 6.1 A 2006. adóévre az adóalap egyszerĦsített meghatározási módját választottam (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon egyéb magánszemély adóalanyok részére, akik 2005. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.2 A 2007. adóévre az adóalap egyszerĦsített meghatározásának módját választom (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyok részére, akik 2006. adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 6.3 A 2006. adóévben, mint az egyszerĦsített vállalkozói adó alanya az adóalap egyszerĦsített megállapítási módját választottam. 6.4 A 2007. adóévre, mint az egyszerĦsített vállalkozói adó alanya az iparĦzési adónál az egyszerĦsített adóalap meghatározási módot választom. Ha igen a négyzetben x-szel jelölje.

7. Könyvvezetés módja: (A megfelelĘ kockába tegyen egy x-et!) 1. 2. 3. 4.

egyszeres kettĘs bevételi és költségnyilvántartás bevételi nyilvántartás

8. Alkalmazott adóalap megosztás módszere: (A Htv. mellékletének 2.2 pontjában szereplĘ vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsĘ fogyasztó részére nyújtó szolgáltatóknak ezt a pontot nem kell kitölteni.) ( A megfelelĘ négyzetbe tegyen egy x-et.) - személyi jellegĦ ráfordítással arányos – eszközérték arányos – személyi jellegĦ ráfordítás és eszközérték arányos együtt

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA

10571



911 Htv. szerinti – vállalkozási szintĦ – éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) 912 Eladott áruk beszerzési értéke 913 Közvetített szolgáltatások értéke 9131 A 913. sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke 914 Anyagköltség 915 Htv. szerinti – vállalkozási szintĦ – adóalap [911-(912+913+914)] 916 A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 917 Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentessége 918 Mentességekkel csökkentett Htv. szerinti – a vállalkozási szintĦ – adóalap [915-(916+917)] 919 Az önkormányzat illetékességi területére jutó – a 918. sorban lévĘ adóalap megosztása szerinti – települési szintĦ adóalap 920 Adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján összesen (9201+9202+9203+9204+9205) 9201 ……………………………………………………………… 9202 ……………………………………………………………… 9203 ……………………………………………………………… 9204 ……………………………………………………………… 9205 ……………………………………………………………… 921 Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap (919-920) 922 Adóalapra jutó iparĦzési adó összege (921. sor x %) 923 Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény összesen (az önkormányzat rendeletében megállapított, az iparĦzési adóból levonható mentesség, kedvezmény) (9231+9232+9233+9234) 9231 ………………………………………………………………… 9232 ………………………………………………………………… 9233 ………………………………………………………………… 9234 ………………………………………………………………… 924 Az ideiglenes jellegĦ iparĦzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege 925 Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege (1995. évi XCVIII. tv. 10. § (2) bek. alapján) 926 IparĦzési adófizetési kötelezettség [922-(923+924+925)] 927 AdóelĘlegre befizetett összeg 928 Feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg 929 Még fizetendĘ adó [926-(927+928)] 930 Adótúlfizetés összege [(927+928)-926]

10. Az önkormányzatra jutó adóátalány összege:

1. Más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) nincs tartozásom. (Ha nincs tartozás, azt a négyzetben x-szel jelölje.) Amennyiben tartozása van, az G jelĦ kiegészítĘ lapot is ki kell tölteni! 2. Amennyiben az adótúlfizetés egész összegét visszakéri azt a négyzetben x-szel jelölje! 3. Az adótúlfizetés összegébĘl visszatéríthetĘ adót az alábbi összegben kérem esedékességkor, helyi adó-fizetési, helyi adóelĘleg-fizetési kötelezettségemre elszámolni. 4 Az adótúlfizetés fennmaradó összegét kérem visszatéríteni:

Ft

10572

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenĘrzése érdekében a bevalláshoz további részletezĘ táblázatokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelezĘ. FelelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. év

_________________________________________,

hó

nap


A bevallás ellenjegyzése esetén az ellenjegyzĘ személy neve: ______________________________________________ _

adószáma:

_

adóazonosító jele: adótanácsadói oklevelének száma, kelte, vagy adószakértĘi engedélyének száma, kelte: ______________________ _____________________________________________________________________________________________ Ellenjegyzés dátuma:

év

hó

nap

A bevallást ellenjegyzem: _____________________________________________ adótanácsadó, adószakértĘ aláírása

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10573

A

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévrĘl ______________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „A” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve:___________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_




911 A Htv. szerinti – vállalkozási szintĦ – éves nettó árbevétel (9111-9112-9113-9114-9115) 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték 9113 Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó 9114 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege 9115 Felszolgálási díj árbevétele

__________________________________________,

év

hó

nap

____________________________________________ (cégszerĦ) aláírás

10574

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

B Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévrĘl _______________________ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „B” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: _____________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_

Technikai száma: _______________________________



911 A Htv. szerinti – vállalkozási szintĦ – éves nettó árbevétel [(9111+9112+9113+9114+9115+9116)-9117] 9111 Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek 9112 Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei 9113 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele 9114 Befektetési szolgáltatás bevétele 9115 Fedezeti ügyletek veszteségének/nyereségének nyereségjellegĦ különbözete 9116 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjellegĦ különbözete 9117 Fizetett kamatok és kamatjellegĦ ráfordítások

__________________________________________,

év

hó

nap

_______________________________________ (cégszerĦ) aláírás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10575

C

Biztosítók nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévrĘl ___________________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „C” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: ___________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Adószáma:

_

_

Technikai száma: ____________________________________



911 A Htv. szerinti – vállalkozási szintĦ – éves nettó árbevétel [(9111+9112+9113+9114+9115+9116)-9117] 9111 Biztosítástechnikai eredmény 9112 Nettó mĦködési költségek 9113 BefektetésekbĘl származó biztosítástechnikai ráfordítások (csak életbiztosítási ágnál) és az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások együttes összege 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete 9116 Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó árbevétele, a Htv. 52. § 22. c) alpontja szerint egyéb növelĘ tételek 9117 Htv. 52. § 22. c) alpontjában foglalt csökkentések

__________________________________________,

év

hó

nap


10576

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

D Befektetési vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévrĘl ______________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „D” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ Adószáma: Technikai száma: _______________________________________________



911 A Htv. szerinti – vállalkozási szintĦ – éves nettó árbevétel (9111+9112+9113+9114+9115) 9111 Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek együttes összege 9112 Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei 9113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele 9114 Fedezeti ügyletek nyereségének/veszteségének nyereségjellegĦ különbözete 9115 Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének/ veszteségének nyereségjellegĦ különbözete

__________________________________________,

év

hó

nap


2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10577

E Kockázati tĘketársaságok és kockázati tĘkealapok nettó árbevételének a kiszámítása 2006. adóévrĘl ___________________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „E” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: ________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________ Adószáma: Technikai száma: ______________________________________________________________________



911 A Htv. szerinti – vállalkozási szintĦ – éves nettó árbevétel [9111+9112-(9113+9114+9115)] 9111 A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 9112 Befektetett pénzügyi eszközöknek minĘsülĘ részvények, részesedések a mérlegkészítés idĘpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összege 9113 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték 9114 Egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó 9115 Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege

__________________________________________,

év

hó

nap


10578

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

F A vállalkozási szintĦ adóalap megosztása 2006. adóévrĘl ________________önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „F” jelĦ kiegészítĘ lap

Az adózó neve, cégneve: __________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ Adószáma: Adóazonosító jele (vagy technikai száma):

Az adatokat forintban kell megadni 101 A vállalkozás által az adóévben – a Htv. melléklete szerint – figyelembe veendĘ összes személyi jellegĦ ráfordítás összege 102 Az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak után az adóévben – a Htv. melléklete szerint – figyelembe veendĘ személyi jellegĦ ráfordítás összege 103 A vállalkozásnak az adóévben a székhely, telephely szerinti településekhez tartozó – a Htv. melléklete szerinti – összes eszközérték összege 104 Az önkormányzat illetékességi területén figyelembe veendĘ – a Htv. melléklete szerinti – eszközérték összege 105 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsĘ fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 106 Vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsĘ fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatásnyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele __________________________________________,

év

hó

nap


Nyilatkozat a fennálló köztartozásokról _________ adóévrĘl _______________________ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegĦ iparĦzési tevékenység utáni

2005/166. szám

G

adókötelezettségrĘl szóló helyi iparĦzési adóbevalláshoz kapcsolódó „G” jelĦ kiegészítĘ lap Az adózó neve (cégneve): Adószáma, adóazonosító jele: Kijelentem, hogy az adóbevallás benyújtásának napján az alábbi lejárt esedékességĦ köztartozásaim állnak fenn: A tartozást nyilvántartó szervezet megnevezése

számlavezetĘ pénzintézetének neve

A tartozás bankszámla pénzforgalmi jelzĘszáma

összege (Ft)

MAGYAR KÖZLÖNY

01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. FelelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.


10579

MAGYAR KÖZLÖNY

10580

2005/166. szám


Luxusadó kivetési irat 20

. évi kivetési összesítĘ

Megnevezés

Adóalanyok száma összesen (fĘ) Adóalanyiság jogcíme Tulajdonosok (fĘ) Vagyoni értékĦ jog jogosítottjai (fĘ) Adóztatott ingatlanok száma (db)

1. Hasznos alapterület 2. A lakóingatlanok alapértéke 3. A lakóingatlanok számított értéke 4. Kivetett (fizetendĘ) luxusadó 5. A fizetett adóból a tv. 7. §-a alapján levonható helyi adók összege 6. Luxusadó összesen (4-5)

JellemzĘ érték (fĘ, db, m 2 , Ft)

Adómegállapítás (Ft)

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10581


Adatszolgáltatás a luxusadóról

Sorszám

Megnevezés

Adóztatott ingatlanok hasznos alapterülete (m2) Adóztatott ingatlanok alapértéke (Ft) Adóztatott ingatlanok számított értéke (Ft) Adóztatott ingatlanok korösszetétele (db) - 10 év alatti - 10-30 év közötti - 31-80 év között - 80 év fölött 5. Adóztatott ingatlan teljes felújitása az adóévet megelĘzĘen (db) - 10 éven belül történt - 20 éven belül történt 6. Adóztatott ingatlanok falazat szerinti összetétele (db) - tégla, kĘ falazatú, illetve monolit betonszerkezetĦ épület - házgyári panelszerkezetĦ épület, egyéb nem hagyományos építĘanyagból készült, illetve könnyĦ szerkezetĦ épület - fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építĘanyagból épült épület 7. Adóztatott ingatlanok komfortfokozat szerinti összetétele (db) - összkomfortos (egyedi központi vagy etage fĦtéssel) - összkomfortos (távfĦtéssel) és a komfortos - félkomfortos 8. Adóztatott ingatlanban lévĘ lakószobák (félszobát is beleértve) száma (db) - 4-nél több szoba - 4 szoba - 4-nél kevesebb szoba 9. Többlakásos lakóépületben lévĘ lakások lakószobáinak (db) tájolás szerinti összetétele - a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba - minden egyéb megoldás - a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak 10. Többlakásos lakóépületben lévĘ lakások megközelíthetĘsége szerinti összetétele (db) - a lakás az épület elsĘ vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik - minden más esetben - a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és felvonóval nem rendelkezik az épület - a lakás az alagsorban helyezkedik el 1. 2. 3. 4.

Egylakásos lakóépületben lévĘ lakás

Többlakásos épületben, egyéb épületben

ÜdülĘ

Épületrész

MAGYAR KÖZLÖNY

10582

2005/166. szám


BEVALLÁS a luxusadóról (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, fĘvárosban a fĘvárosi önkormányzat adóhatóságához.) I. Bevallás benyújtásának oka Bejelentkezés

Változás bejelentése

Adókötelezettség megszĦnése

Lakóingatlan elidegenítése, vagyoni értékĦ jog megszĦnése

II. Adótárgy A lakóingatlan fajtája:

Egylakásos lakóépületben lévĘ lakás

Többlakásos épületben, egyéb épületben lévĘ lakás

ÜdülĘ

Épületrész

Címe: k

város község közterület neve

/

Helyrajzi száma:

közterület jellege

/

hsz.

ép.

lh.

em.

ajtó

/

III. Adótárgy hasznos alapterülete: _____________m

2

IV. Adótárgy értékelésénél figyelembe veendĘ korrekciós tényezĘk Lakással, üdülĘvel, épületrésszel kapcsolatos tényezĘk 1. Lakóépület, üdülĘ kora: Épült:________ évben

Többlakásos lakóépületben, egyéb épületben lévĘ lakással kapcsolatos tényezĘk

2. Lakóépület, üdülĘ teljes felújítása az adóévet megelĘzĘen nem történt ________ évben történt 3. Lakóépület, üdülĘ falazata (alkalmazott építési technológia): tégla, kĘ falazatú, illetve monolit betonszerkezetĦ épület házgyári panelszerkezetĦ épület, illetve egyéb nem hagyományos építĘanyagból készült, illetve könnyĦ szerkezetĦ épület, fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építĘanyagból épült épület 4. Lakóépület, üdülĘ komfort fokozata: összkomfortos (egyedi központi vagy etage fĦtéssel) összkomfortos (távfĦtéssel) vagy komfortos félkomfortos 5. Szobák és félszobák együttes száma: 4-nél több 4 4-nél kevesebb

6. Többlakásos lakóépületben, egyéb épületben lévĘ lakás lakószobáinak tájolása a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba minden egyéb megoldás a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak 7. Többlakásos lakóépületben, egyéb épületben lévĘ lakás megközelíthetĘsége a lakás az épület elsĘ vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik minden más esetben a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és nem rendelkezik felvonóval az épület a lakás az alagsorban helyezkedik el

V. Adóalany Adóalany minĘsége:

Tulajdonos Tulajdoni hányad: ________

Vagyoni értékĦ jog jogosultja Jog jellege: Jogosultsági hányad: _______ kezelĘi jog vagyonkezelĘi jog haszonélvezet használat joga

Adóalany neve: ll Születési helye: ll

Ideje:

Anyja születési családi és utóneve:

év

hó

nap

k

Adóazonosító jele: Lakóhelye: k



hsz.

ép.

lh.

em.

Levelezési címe: k közterület neve

Pénzintézeti számlaszáma:

ajtó város község

k


hsz.

ép.

lh.

em.

ajtó

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10583

VI. Adótárgy elidegenítése esetén a vevĘ: Neve: ll Lakóhelye: k

város község közterület jellege

közterület neve

hsz.

ép.

lh.

em.

ajtó

VII. Megállapodás Alulírott tulajdonostársak, vagyoni értékĦ jog jogosultjai (továbbiakban: tulajdonostárs) kijelentik, hogy a II. pont szerinti adótárgy vonatkozásában valamennyi, adóval kapcsolatos kötelezettséget a V. pont szerinti adóalany tulajdonostárs (a bevallás benyújtója) teljesíti, illetve az adóval kapcsolatos jogokat gyakorolja. V. pont szerinti adóalany tulajdonostárs Név: l adóalany tulajdonostárs aláírása

Tulajdonostárs 2. Név: l

Tulajdoni/jogosultsági hányad:_________________

Születési helye: ll Anyja születési családi és utóneve:

Ideje:

év

hó

nap

k




helység

év

hó

hsz.

nap

ép.

lh.

em.

ajtó

tulajdonostárs aláírása




Ideje:

év

hó

nap

k




helység

év

hó

hsz.

nap

ép.

lh.

em.

ajtó





Ideje:

év

hó

nap

k




helység

év

hó

nap

hsz.

ép.

lh.

em.


FelelĘsségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

helység

év

hó

nap

az adózó vagy képviselĘje (meghatalmazottja) aláírása

ajtó

10584

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

A pénzügyminiszter 43/2005. (XII. 22.) PM rendelete az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 32/1999. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 100. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló, módosított 32/1999. (XII. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 18/A. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [Illetékügyi programrendszer jóváhagyásának feltételei:] „f) ha az önkormányzat a programrendszerrel rendelkezni jogosulttal a programrendszer használatáról és üzemeltetésérõl – fejlesztési költségektõl függetlenül meghatározott – éves díjban állapodik meg, akkor annak összege nem haladhatja meg az adott évre érvényes egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárának felét.”

2. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, az R. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 3. §-ának 4. pontjában szereplõ „1990. évi XCI. törvény” szövegrész „2003. évi XCII. törvény” szövegrészre, az R. 10. §-ában szereplõ „77. § (1) bekezdésében” szövegrész „rendelkezéseiben” szövegrészre, az R. 5. számú melléklete Kedvezmények, mentességek címû táblázat fejlécében szereplõ „Családi gazdálkodó” szövegrész „Regisztrált mezõgazdasági termelõ” szövegrészre módosul. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 12. §-a (1) bekezdésében a „12. §-a (1) bekezdésének b) pontja” szövegrész, az R. 18. §-ában a „77. §-ának (2) bekezdése” szövegrész, valamint a „76. §-ának (2) bekezdése” szövegrész. (3) A 2005. évrõl szóló zárási összesítõt az R. 2005. december 31-én hatályos mellékleteinek megfelelõen kell elkészíteni. (4) Az e rendelet kihirdetése napján üzemeltetett programrendszerek 2006. december 31-ig jóváhagyás nélkül alkalmazhatóak. A programrendszerek 2007. január 1-jét követõ alkalmazásához az R. 18/A. §-a szerinti jóváhagyás szükséges.

Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10585


............................................... illetékhivatal megnevezése

Folyó évi elĘírás alakulása 1. Összes folyó évi elĘírás alakulása 1.1 Öröklési illeték Megnevezés Tulajdonszerzés Illetékalap (Ft) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Kiszabott illeték (Ft) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Ügyek (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Ingatlanok száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Örökösök száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint

1. Lakás

2. TermĘföld

3. GépjármĦ

4. Értékpapír

5. Egyéb ingatlan

6. Egyéb ingó

7. Összesen

8. Összesen (halmozódás nélkül) -

10586

MAGYAR KÖZLÖNY

Megnevezés Vagyoni értékĦ jog szerzés Illetékalap (Ft) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Kiszabott illeték (Ft) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Ügyek (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Ingatlanok száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint Örökösök száma (db) Megoszlása örökhagyó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más örökös szerint

1. Lakás

2. TermĘföld

3. GépjármĦ

4. Értékpapír

5. Egyéb ingatlan

2005/166. szám

6. Egyéb ingó

7. Összesen

8. Összesen (halmozódás nélkül)

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10587

1.2 Ajándékozási illeték Megnevezés Tulajdonszerzés Illetékalap (Ft) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Kiszabott illeték (Ft) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Ügyek (db) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Ingatlanok száma (db) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Ajándékozottak száma (db) Megoszlása ajándékozógyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Vagyoni értékĦ jog szerzés Illetékalap (Ft) Megoszlása ajándékozó gyermeke

1. Lakás

2. TermĘföld

3. GépjármĦ

4. Értékpapír

5. Egyéb ingatlan

6. Egyéb ingó

7. Összesen


-

-

10588

MAGYAR KÖZLÖNY

Megnevezés házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Kiszabott illeték (Ft) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Ügyek (db) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Ingatlanok száma (db) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint. Ajándékozottak száma (db) Megoszlása ajándékozó gyermeke házastársa szülĘje háztartásban eltartott szülĘ nélküli unokája egyéb unokája nagyszülĘje testvére minden más megajándékozott szerint.

1. Lakás

2. TermĘföld

3. GépjármĦ

4. Értékpapír

5. Egyéb ingatlan

2005/166. szám 6. Egyéb ingó

7. Összesen


-

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10589

1.3 Visszterhes vagyonátruházási illeték Megnevezés

1. Lakás

2. TermĘföld

3. GépjármĦ

4. Egyéb ingatlan

5. Egyéb ingó

6. Összesen

Tulajdonszerzés Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) SzerzĘdések száma (db) Ingatlanok száma (db) VagyonszerzĘk száma (db) Vagyoni értékĦ jogszerzés Illetékalap (Ft) Kiszabott illeték (Ft) SzerzĘdések száma (db) Ingatlanok száma (db) VagyonszerzĘk száma (db)


-

1.4 Eljárási illeték Eljárási illeték Megnevezés

Fizetésre kötelezettek száma (db)

Ügyek száma (db)

1. Államigazgatási eljárási illeték 2. 1. sorból: ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték 3. 1. sorból: intézményi megkeresés alapján 4. 1. sorból: ügyfél más szervhez benyújtandó kérelmére 5. 1. sorból: illetékhivatali ellenĘrzés nyomán 6. 1. sorból elsĘ fokú illetéküggyel kapcsolatban felmerült illeték (méltányosság, igazolás) 7. 1. sorból illetékügy fellebbezése után 8. Bírósági eljárási illeték 9. 8. sorból: bírósági jegyzék alapján 10. 8. sorból: utólagos elszámolással fizetett 11. 8. sorból: ügyfél kérelmére 12. 8. sorból: illetékhivatali ellenĘrzés nyomán 13. Összesen

Kelt: ............................................................... P. H. ......................................... aláírás

Illeték (Ft)

10590

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

.................................................... illetékhivatal megnevezése

2. Lakás (teljes tulajdon) szerzése és lakástulajdonok cseréje esetén fizetendĘ visszterhes vagyonátruházási illeték elĘírások alakulása Teljes tulajdon (1/1 hányad) szerzése Lakástulajdonok cseréje [Itv. 21. § (1)-(2) bekezdés, 22. §] [Itv. 21. § (3)-(4), (8) bekezdés] Illetékalap (Ft) Illetékalap Kiszabott Ingatlanok Illetékalap Kiszabott Ügyletek (Ft) illeték (Ft) száma (db) (Ft) illeték (Ft) száma (db) 0-1 000 000 1 000 001-2 000 000 2 000 001-3 000 000 3 000 001-4 000 000 4 000 001-5 000 000 5 000 001-6 000 000 6 000 001-7 000 000 7 000 001-8 000 000 8 000 001-9 000 000 9 000 001-10 000 000 10 000 001-11 000 000 11 000 001-12 000 000 12 000 001-13 000 000 13 000 001-14 000 000 14 000 001-15 000 000 15 000 001-16 000 000 16 000 001-17 000 000 17 000 001-18 000 000 18 000 001-19 000 000 19 000 001-20 000 000 20 000 001-21 000 000 21 000 001-22 000 000 22 000 001-23 000 000 23 000 001-24 000 000 24 000 001-25 000 000 25 000 001-26 000 000 26 000 001-27 000 000 27 000 001-28 000 000 28 000 001-29 000 000 29 000 001-30 000 000 30 000 000 felett Összesen

Kelt: ............................................................... P. H. ......................................... aláírás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10591

.......................................... illetékhivatal megnevezése

3. Ingatlanforgalmazási célú, ingatlanalap általi, valamint hitelintézeti ingatlanszerzések Ingatlanalap ingatlanszerzése (Itv. 23/A. §) Forgalmi érték sáv (Ft)

Lakás

TermĘföld

Egyéb

Ingatlanforgalmazási célú ingatlanszerzés (Itv. 23/A. §) Lakás

TermĘföld

Egyéb

Hitelintézeti ingatlanszerzés (legfeljebb három éves idĘtartamra) (Itv. 23/B. §) Lakás TermĘföld Egyéb

KiKiKiKiKiKiKiKiIngatKi- IngatIngatIngatIngatIngatIngatIngatIngatIlIlszaIlszaIlszaIlszaIlszaIlszaIlszaIlszalanok lanok sza- lanok lanok lanok lanok lanok lanok lanok letékleték- bott leték- bott leték- bott leték- bott leték- bott leték- bott leték- bott leték- bott szászábott il- szászászászászászászáalap alap ilalap ilalap ilalap ilalap ililalap ilalap ilalap ma ma leték ma ma ma ma ma ma ma (Ft) (Ft) leték (Ft) leték (Ft) leték (R) leték (Ft) leték (Ft) leték (Ft) leték (Ft) leték (db) (db) (Ft) (db) (db) (db) (db) (db) (db) (db) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft)

0-1 000 000 1 000 001-2 000 000 2 000 001-3 000 000 3 000 001-4 000 000 4 000 001-5 000 000 5 000 001-6 000 000 6 000 001-7 000 000 7 000 001-8 000 000 8 000 001-9 000 000 9 000 001-10 000 000 10 000 001-11 000 000 11 000 001-12 000 000 12 000 001-13 000 000 13 000 001-14 000 000 14 000 001-15 000 000 15 000 001-16 000 000 16 000 001-17 000 000 17 000 001-18 000 000 18 000 001-19 000 000 19 000 001-20 000 000 20 000 001-21 000 000 21 000 001-22 000 000 22 000 001-23 000 000 23 000 001-24 000 000 24 000 001-25 000 000 25 000 001-26 000 000 26 000 001-27 000 000 27 000 001-28 000 000 28 000 001-29 000 000 29 000 001-30 000 000 30 000 000 felett Összesen

Kelt: ............................................................... P. H. .............................................. aláírás

10592

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

................................................ illetékhivatal megnevezése

4. Ingatlan és ingó öröklése Örökös által szerzett tulajdonjog Lakás Illetékalap sáv (Ft)

Illetékalap (Ft)

Kiszabott illeték (Ft)

TermĘföld

Egyéb ingatlan

Értékpapír

Egyéb ingó





ÖröIlkösök letékszáalap ma (Ft) (db)




Egy örökös által szerzett vagyon

ÖröÖröIlkösök kösök letékszászáalap ma ma (Ft) (db) (db)

0-100 000 100 001-200 000 200 001-300 000 300 001-400 000 400 001-500 000 500 001-600 000 600 001-700 000 700 001-800 000 800 001-900 000 900 001-1 000 000 1 000 001-1 100 000 1 100 001-1 200 000 1 200 001-1 300 000 1 300 001-1 400 000 1 400 001-1 500 000 1 500 001-1 600 000 1 600 001-1 700 000 1 700 001-1 800 000 1 800 001-1 900 000 1 900 001-2 000 000 1 000 001-2 000 000 2 000 001-3 000 000 3 000 001-4 000 000 4 000 001-5 000 000 5 000 001-6 000 000 6 000 001-7 000 000 7 000 001-8 000 000 8 000 001-9 000 000 9 000 001-10 000 000 10 000 001-11 000 000 11 000 001-12 000 000 12 000 001-13 000 000 13 000 001-14 000 000 14 000 001-15 000 000 15 000 001-16 000 000 16 000 001-17 000 000 17 000 001-18 000 000 18 000 001-19 000 000 19 000 001-20 000 000 20 000 001-21 000 000 21 000 001-22 000 000 22 000 001-23 000 000 23 000 001-24 000 000 24 000 001-25 000 000 25 000 001-26 000 000 26 000 001-27 000 000 27 000 001-28 000 000 28 000 001-29 000 000 29 000 001-30 000 000 30 000 000 felett Összesen

Kelt: ............................................................... P. H. ......................................... aláírás

2005/166. szám


...................................................... illetékhivatal megnevezése TárgyidĘszak végén nyilvántartott kintlévĘség megoszlása ......... év ................................................ hó ......... nap

KintlévĘség

2001. december 31-ig jogerĘssé vált Ft tétel

2002. január 1. és december 31. között jogerĘssé vált Ft tétel





Nem jogerĘs

Ft

tétel

Összesen

Ft

tétel

MAGYAR KÖZLÖNY

1. Illeték jellege szerint Öröklési illeték (gépjármĦ nélkül) Ajándékozási illeték (gépjármĦ nélkül) GépjármĦ öröklési és ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték (gépjármĦ nélkül) Visszterhes gépjármĦ-átruházási illeték Bírósági eljárási illeték Államigazgatási eljárási illeték Összesen 2. KépzĘdés helye szerint Megye/fĘváros területén képzĘdött (megyei jogú városok nélkül) Megyeszékhely megyei jogú város területén képzĘdött Nem megyeszékhely megyei jogú város területén képzĘdött Összesen

Kelt: ............................................................... P. H. ......................................... aláírás

10593

10594

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

A pénzügyminiszter 44/2005. (XII. 22.) PM rendelete

zetett illeték összegét, a megfizetés idõpontját és azt a tényt, hogy az adott készpénz-átutalási megbízás azonosító számára és gyártókódjára érkezett-e korábban más szervtõl megkeresés.”

az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról

3. §

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 100. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendeletet] „d) az elektronikus úton kezdeményezett eljárások” [esetén kell alkalmazni.]

Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elektronikus úton kezdeményezett eljárásért járó illeték megfizetésének ellenõrzésére az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet 39. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az illeték elõzetes megfizetése esetén az eljáró szerv elektronikus úton megkeresi a Kincstárt a pénzügyi elszámolás tényleges megtörténtének visszaigazolása érdekében. A Kincstár a megkeresésre 10 munkanapon belül válaszol. Az utólagosan megfizetett illeték esetében pedig a Kincstár az illeték megfizetésére vonatkozó információkat a beérkezést követõen azonnal továbbítja az eljáró szervnek.”

2. §

4. §

Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az okmányiroda a mellékletben meghatározott adatállományt naponta megküldi a Központi Hivatalnak, amely a kérelemazonosítóból ügyszámot képez és még aznap elektronikus úton megkeresi a Kincstárt, hogy igazolja a pénzügyi elszámolás megtörténtét. A (2) bekezdésben foglalt esetben az okmányiroda megkeresésében az eljárási illeték összegét egy kérelemazonosító alatt összevontan kell feltüntetni. Az ügyazonosító a Kincstár által rendelkezésre bocsátott intézményazonosítóból és az ügyszámból áll. A Kincstár a megkereséstõl számított 10 munkanapon belül a Központi Hivatal által közölt ügyazonosítóra és a bizonylat gyártójának kódjára (a továbbiakban: gyártókódra) hivatkozással közli a Központi Hivatallal a megfi-

(1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2006. január 1-jén lép hatályba.

1. §

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 5. §-ának (1) bekezdésében szereplõ „5. munkanapon” szövegrész „10. munkanapon” szövegrészre, az R. 7. §-ának (2) bekezdésének utolsó mondatában lévõ „5 munkanapon” szövegrész „10 munkanapon” szövegrészre módosul. (3) E rendelet 2. §-a 2006. február 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

Melléklet a 44/2005. (XII. 22.) PM rendelethez [Melléklet a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelethez] készpénzátutalási megbízás azonosító száma

készpénzátutalási megbízás gyártókódja

készpénzátutalási megbízás felhasználásának idõpontja

befizetett illeték összege

kérelemazonosító

illetékfizetési kötelezettség mértéke

túlfizetés

illetékhiány

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1127/2005. (XII. 22.) Korm. határozata az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról 1. A Kormány elfogadja az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány Alapító Okiratának módosítását, és felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a módosítás ügyében a Kormány mint az alapító nevében és képviseletében az illetékes bíróságnál eljárjon. Felelõs: nemzeti kulturális örökség minisztere Határidõ: azonnal 2. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere Határidõ: a bírósági nyilvántartásba vétel jogerõre emelkedését követõen azonnal Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1129/2005. (XII. 22.) Korm. határozata a Magyarországi Református Egyház számára 2005. évben rendezésre javasolt ingatlanokról, és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról

A Kormány 1. az 1991. évi XXXII. törvény értelmében alakított egyeztetõ bizottság által rendezésre javasolt ingatlanok jegyzékét jóváhagyja, és elrendeli, hogy a határozat 1. számú mellékletét képezõ jegyzékben felsorolt ingatlanok tulajdonba adásáról és a kártalanítás kifizetésérõl a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának címzetes államtitkára gondoskodjék a 2. számú melléklet szerinti pénzellátási terv alapján; Felelõs:

a Magyar Katolikus Egyház Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának ingatlanáról A Kormány jóváhagyja, hogy a Magyar Katolikus Egyház Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának a Budapest VIII., Horánszky u, 18–20., 22. szám alatti ingatlana ügyében a Színház és Filmmûvészeti Egyetem részére 2006. január 31-ig 20 millió Ft kártalanítás kifizetésre kerüljön. Felelõs: nemzeti kulturális örökség minisztere pénzügyminiszter Határidõ: a határozat közzétételét követõ 30 napon belül Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

nemzeti kulturális örökség minisztere pénzügyminiszter

Határidõ: a határozat közzétételét követõ 30 napon belül

2. hozzájárul ahhoz, hogy az 1071/2004. (VII. 13.) Korm. határozat 1. számú mellékletében a 6. sorszámon jelzett ingatlan adatai az alábbiak szerint kerüljenek kijavításra: Barabás, Árpád u. 15., hrsz.: 2/4, terület: 2239 m2; Felelõs:

A Kormány 1128/2005. (XII. 22.) Korm. határozata

10595

nemzeti kulturális örökség minisztere

Határidõ: a határozat közzétételét követõ 30 napon belül

3. egyetért azzal, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére biztosított 2006. évi költségvetési elõirányzat terhére 10 millió Ft az egyeztetõ bizottságok folyamatos mûködéséhez, szakértõi és megbízási díjak, illetve az egyházi ingatlanrendezéssel kapcsolatos beszerzések céljára kerüljön felhasználásra. Felelõs:

nemzeti kulturális örökség minisztere pénzügyminiszter

Határidõ: 2006. január 31.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

10596

1. számú melléklet az 1129/2005. (XII. 22.) Korm. határozathoz JEGYZÉK a Magyarországi Református Egyház számára 2005. évben rendezésre javasolt ingatlanokról és az e célra elkülönített költségvetési keret elosztásáról Magyarországi Református Egyház

Az ingatlan címe

Az ingatlan használatának célja

Sorszám

1. 1.

3.

2. Abaújszántó, Béke u. 3. 1812, 1812/A/1–4

területe m2

1948. I. 1. elĘtt

3.

4. református ifjúsági 2140 tábor

jelenleg

5. társasházi lakások

Alap, Béke u. 12–14. 467 4456/7201 tulajdoni hányad

1 tantermes református iskola, szolgálati lakás

általános iskola

Alsószuha, Táncsics u. 3. 24/1

református iskola

óvoda

5410

tervezett

államosításkor

6. Sárospataki Református Kollégium bĘvítése

7. Sárospataki Református Kollégium Alapítványa

gyülekezeti ház létesítése

Református Egyház

gyüleke- Reforzeti terem mátus bĘvítése Egyház

jelenleg

8. társasházi tulajdon (Város Önkormányzat, magánszemélyek) Községi Önkormányzat

Községi Önkormányzat

Az állami tulajdonbavétel jogcíme

9. 159/1953. sz. hat.

4352/1950. sz. hat.

1948. évi XXXIII. tv.

Önkormányzati, illetve egyéb szerv kártalanítása év

M Ft

10.

11.

Egyházi kártalanítás év

12. 2006. 01. 31. 2006. 09. 20.

2006. 01. 31. 2006. 02. 20.

2006. 01. 31. 2006. 09. 20.

M Ft

13.

Birtokbaadás tervezett ideje

Megjegyzések

14.

15.

2,4 1,8 Sárospataki Református Kollégium részére 8,5 2,1

A Dunamelléki Református Egyházkerület megelĘlegezte az egyházközségnek a kártalanítás öszszegét, ezért a kifizetés az egyházkerület részére történik.

MAGYAR KÖZLÖNY

2.

helyrajzi száma

Az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelĘje

6,6 1,6

2005/166. szám


szám

1. 4.

6.

7.

2. Apagy, Kossuth u. 132. 10

Bodrogolaszi, Szent Benedek u. 15. 172

területe m2

3.

I. 1. elĘtt

4.

jelenleg

tervezett

államosításkor

5.

6.

7.

jelenleg

8.

9.

Önkormányzati, illetve egyéb szerv kártalanítása M Ft

év

M Ft

10.

11.

12.

13.

beépítetlen terület

parókia létesítése

Református Egyház


448/1952. sz. hat.

református iskola

ebédlĘ, konyha

gyülekezeti ház

Református Egyház


2097/1950. 2006. sz. hat. 01. 31. 2006. 02. 20. 2007. 02. 20.

1051

alapítványi lakások (vendégszobák)

református iskola, 2492 szolgálati lakás

bérlakások

beépítetlen terület

Sárospataki Református Kollégium bĘvítése

Sárospataki Református Kollégium Alapítványa


Református Egyház

társasházi 1952. évi tulajdon 4. tvr. (magánszemélyek) (Bp. FĘváros V. ker. Önkormányzata) Községi 1948. évi ÖnkorXXXIII. tv. mányzat

Egyházi kártalanítás

év

szolgálati lakás 3118*

Budapest V., Múzeum krt. 39. 24118/0/A/5 fszt. 1. 24118/0/A/6 fszt. 2. 24118/0/A/14 II. em. 5/A. össz. 70

Csengersima, FĘ u. 10. 1225

1948.


2006. 01. 31.


Megjegyzések

14.

15.

4,0

1,0

* Az ingatlan korábbi helyrajzi száma 9/3 volt, területe 1391 m2 (ez képezi az igény alapját). 2006. 09. 1.

10,0 5,0 funkciókiváltás címén 2006. 01. 31. 2006. 09. 20.

2006. 01. 31. 2006. 11. 20.

3,0 4,9 Sárospataki Református Kollégium részére 10,0

MAGYAR KÖZLÖNY

5.

helyrajzi száma


2005/166. szám

Az ingatlan címe Sor-

4,0

10597


szám

1.

8.

10.

2.

területe m2

3.

1948. I. 1. elĘtt

4.

jelenleg

tervezett

államosításkor

5.

6.

7.

jelenleg

8.


9.


M Ft

év

M Ft

10.

11.

12.

13.

Csengersima, FĘ u. 20. 174


öregek napközi otthona

ifjúsági és Református gyülekezeti ház Egyház

Református Egyházközség

1948. évi 2006. XXXIII. tv. 01. 31. 2006. 11. 20.

Csobaj, Rákóczi u. 1. 294/2

1 tantermes refor3043 mátus iskola, szolgálati lakás református iskola, 2229 szolgálati lakás

irodaépület, emlékpark

imaterem bĘvítése, parókia létesítése

Református Egyház



ifjúsági ház, gyülekezeti terem

gyüleke- Reforzeti terem mátus bĘvítése Egyház

Dabasi Református Egyházközség

1948. évi 2006. XXXIII. tv. 02. 20.

Dabas, Kossuth L. u. 2. 2154/1



Megjegyzések

14.

15.

2007. 01. 01.

8,0 7,0 önkormányzat részére funkciókiváltás címén 2006. 01. 31. 2006. 09. 20.

2,1 2006. az 01. 31. önkormányzat részére értéknövelĘ beruházás megtérítése címén

6,1 1,8

3,5 megaz egyház- történt község részére részleges kártalanítás lebontott épületért

MAGYAR KÖZLÖNY

9.

helyrajzi száma


10598


2005/166. szám


szám

1. 11.

12.

13.

helyrajzi száma

területe m2

1948. I. 1. elĘtt

jelenleg

3.

4. református iskola

5. kultúrház

Dunapataj, PetĘfi S. u. 3. 83

református iskola, 3691 szolgálati lakások 1 tantermes refor1091 mátus iskola, szolgálati lakás

ének-zene tagozatos általános iskola technika terem, könyvtár

FoktĘ, FĘ u. 77. 479/2

353

6. ijfúsági ház, gyülekezeti terem szeretetotthon

gyülekezeti ház bĘvítése

államosításkor

jelenleg


7. Református Egyház

8. Községi Önkormányzat

9. 4354/1950. sz. hat.

Református Egyház

Nagyközségi Önkormányzat Községi Önkormányzat

5562/1950. sz. hat.

Református Egyház


M Ft

10.

11.

5563/1950. 2006. sz. hat. 01. 31. 2006. 09. 20. 2007. 02. 20.


12. 2006. 01. 31.

2006. 01. 31. 2006. 02. 20. 4,9 2006. 02. 20. 5,0 7,0 funkciókiváltás címén

M Ft

13.


Megjegyzések

14.

15.

3,0

3,9 5,7 1,7 megrészleges történt kártalanítás lebontott épületért

A Dunamelléki Református Egyházkerület megelĘlegezte az egyházközségnek a kártalanítás öszszegét, ezért a kifizetés az egyházkerület részére történik.

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Drávapalkonya, Sallai u. 73. 104/1

tervezett


2005/166. szám


10599


szám

1. 14.

16.

2. Hajdúböszörmény, TemetĘ 3270

Hajdúhadház, TemetĘ 13917/2

Ibrány, Iskola u. 2. 921

területe m2

3.

1948. I. 1. elĘtt

4. református temetĘ

jelenleg

5. temetĘ

tervezett

6. temetĘ

205554


jelenleg

8. Magyar Állam kezelĘ: KVI


9. 10. 125/1965. 2006. sz. hat. 01. 31. 2006. 11. 20. 2007. 02. 20.

református temetĘ

temetĘ

temetĘ

Református Egyház

Városi Önkormányzat

9739/1951. 2006. sz. hat. 01. 31.

szolgálati lakások



Református Egyház


5911/1950. 2006. sz. hat. 01. 31. 2006. 11. 20.

1646

994

államosításkor


M Ft

11. 10,0


M Ft

12.

13.


14. 2008. 01. 01.

Megjegyzések

15.

20,0 23,4 önkormányzat részére értéknövelĘ beruházás címén 6,6 önkormányzat részére értéknövelĘ beruházás címén 4,0

megtörtént

MAGYAR KÖZLÖNY

15.

helyrajzi száma


10600


10,0 önkormányzat részére funkciókiváltás címén

2005/166. szám


szám

1. 17.

helyrajzi száma

2. Ibrány, Ady E. u. 45. 1629

Ibrány, Árpád u. 1., HĘsök tere 1–3. 1314/1*

19.

Kaba, Kossuth u. 2. 141

3.

17890*

1948. I. 1. elĘtt

4. református iskola, szolgálati lakás

református iskola, szolgálati 3155 lakás

17100*

református iskola, szolgálati lakás

államosításkor

jelenleg



M Ft

10.

11.



jelenleg

tervezett

5. általános iskola

6. gyülekezeti ház létesítése


8. Városi Önkormányzat

9. 5911/1950. sz. hat.

polgármesteri hivatal


Református Egyház


5911/1950. sz. hat

2006. 01. 31.

10,0

általános iskola

ifjúsági célú épület létesítése

Református Egyház


3680/1950. sz. hat.

2006. 01. 31.

6,0

év

12. 2006. 11. 20.

M Ft

13.

14. 7,5

Megjegyzések

15. * Az ingatlan területébĘl 8994 m2 volt egyházi tulajdon. * Az ingatlan korábban az 1313/1, 1313/2 és 1313/3 helyrajzi számokon helyezkedett el. * Az ingatlan korábbi helyrajzi száma 1461/1 volt, területe 12831 m2 (ez képezi az igény alapját).

MAGYAR KÖZLÖNY

18.

területe m2


2005/166. szám


10601


szám

1. 20.

21.

helyrajzi száma

2. Kázsmárk, Kossuth u. 5. 68

22.

Kocsord, Hunyadi u. 33. 602/2

23.

Komlósd, FĘ u. 23. 54

1948.

jelenleg

tervezett

4. 1 tantermes refor1860 mátus iskola, szolgálati lakás

5. általános iskola osztályterme, szolgálati lakás

6. gyülekezeti ház


általános iskola, szolgálati lakás

gyülekezeti ház, szolgálati lakás

I. 1. elĘtt

3.

református iskolához 1764 tartozó terület református iskola, 8528 szolgálati lakás

államosításkor


Református Egyház

jelenleg


Református Egyházközség



9. 10. 1948. évi 2006. XXXIII. tv. 01. 31. 2006. 02. 20. 2007. 02. 20.

4398/1950. 2006. sz. hat. 01. 31. 2006. 11. 20. 2007. 02. 20.

M Ft

11. 4,5


M Ft

12.

13.


14. 2006. 08. 31.

Megjegyzések

15.

8,0 3,5 funkciókiváltás címén 8,0

megtörtént

12,0 10,0 az önkormányzat részére funkciókiváltás címén

óvoda

templom építése

Református Egyház


4398/1950. sz. hat.

2006. 01. 31.

1,5

öregek napközi otthona

gyüleke- Reforzeti terem mátus létesítése Egyház



2006. 01. 31.

5,5

MAGYAR KÖZLÖNY

Kocsord, Hunyadi u. 33. 602/1

területe m2


10602


2005/166. szám


szám

1. 24.

25.

26.

28.

2. MezĘberény, Belentai u. 1. 898 MezĘsas, Nagy S. u. 38. 296 MezĘsas, Nagy S. u. 55. 431

Monostorpályi, Damjanich u. 1. 1 Nagyigmánd, PetĘfi u. 4. 594, 595, 50, 561 597, 598 1392, 1000 599, 600 302, 1237

területe m2

1948. I. 1. elĘtt

3.

jelenleg

4. református iskola, 1512 szolgálati lakások református iskola 3600 szolgálati lakás 809

5. lakóház

református iskola

lakóház

általános iskola szolgálati lakás

2640 általános iskola, szolgálati lakások

általános iskola, lakóház

tervezett

államosításkor

jelenleg

6. szolgálati lakás létesítése


8. magánszemély

gyülekezeti ház létesítése gyülekezeti ház létesítése

Református Egyház Református Egyház

Községi Önkormányzat Községi Önkormányzat


Református Egyház


közösségi ház, múzeum, szolgálati lakás

Református Egyház

Nagyközségi Önkormányzat


9. 1948. évi XXXIII. tv.


M Ft

10.

11.

12321/ 1950. sz. hat. 12321/ 1950. sz. hat.

1913/1950. 2006. sz. hat. 01. 31. 2006. 02. 20. 2007. 02. 20.

35,0 3,0 7,0 az önkormányzat részére funkciókiváltás címén


12. 2006. 01. 31. 2006. 09. 20. 2006. 01. 31.

M Ft

13.


Megjegyzések

14.

15.

4,0 2,0 11,0

2006. 11. 20.

5,5

2006. 01. 31. 2006. 09. 20.

5,0 1,0 2006. 08. 31.

MAGYAR KÖZLÖNY

27.

helyrajzi száma


2005/166. szám


10603


szám

helyrajzi száma

1. 29.

2. Nemesbikk, Alkotmány u. 20. 2

30.

Ordas, Kossuth u. 6. 105

területe m2

3.

1948. I. 1. elĘtt

tervezett

államosításkor

jelenleg



M Ft

10.

11.

5. óvoda

6. 7. gyüleke- Reforzeti terem mátus Egyház


9. 1948. évi XXXIII. tv.

általános iskola, szolgálati lakás

gyülekezeti ház építése


4538/1950. 2006. sz. hat. 02. 20.

Református Egyház


12. 2006. 01. 31.

2,3 2006. funkció- 01. 31. kiváltás címén

M Ft

13.


Megjegyzések

14.

15.

2,5

4,6 megtörtént

A Dunamelléki Református Egyházkerület megelĘlegezte az egyházközségnek a kártalanítás öszszegét, ezért a kifizetés az egyházkerület részére történik. A társasházasítás folyamatban van.

MAGYAR KÖZLÖNY

4. 1 tantermes refor2126 mátus iskola, szolgálati lakás 2 tantermes refor1815 mátus iskola, szolgálati lakás

jelenleg


10604


2005/166. szám


szám

1. 31.

33.

34.

2. Paks, Templom tér 5. 1011

Pápa, Jókai u. 20. 141/1

Szeged, Kálvin tér 2. 2985

Szeged, Kárász u. 15. 3902

területe m2

3.

1948. I. 1. elĘtt

4. szolgálati lakás

712


tervezett

5. általános iskola étkezĘje

6. ifjúsági ház létesítése


8. Református Egyházközség

9. 10. 1247/1951. 2006. sz. hat. 01. 31. 2006. 02. 20.

bérlakások


Református Egyház

Magyar Állam kezelĘ: KVI

1952. évi 2006. 4. tvr. 01. 31. 2006. 02. 20.

Református Egyház

Megyei Jogú Város Önkormányzata

1952. évi 4. tvr.

Református Egyház

Magyar Állam kezelĘ: KVI (2/5 rész) Honvéd téri Református Egyház (3/5 rész)

1952. évi 2006. 4. tvr. 01. 31.

830*


bérlakások

egyházi hivatal, lakások, diákotthon

egyházi hivatal, bérlakások

oktatási cél

egyházi hivatal, szolgálati lakások

jelenleg

Önkormányzati, illetve egyéb szerv kártalanítása

jelenleg

882

2599*

államosításkor


év

M Ft

11. 7,0


M Ft

12.

13.


14. 2006. 09. 01.

4,0 értéknövelĘ beruházás megtérítése címén 10,3

Megjegyzések

15.

megtörtént

2,7

2006. 01. 31. 2006. 02. 20.

20,0

12,0 2,5

megtörtént

* A kártalanítás alapját három bérlakás (235 m2) képezi. * A kártalanítás alapját az ingatlan 2/5-öd része képezi.

MAGYAR KÖZLÖNY

32.

helyrajzi száma


2005/166. szám


10605


szám

1. 35.

helyrajzi száma

2. Szentes, Farkas M. u. 13. 921

területe m2

3.

1948. I. 1. elĘtt

4. református misszió

jelenleg

5. lakóház

2758*

tervezett

Az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelĘje államosításkor

jelenleg

6. ifjúsági ház és szolgálati lakás létesítése


8. magánszemély


9. 528/1952. sz. hat.


M Ft

10.

11.

Vasad, Kossuth u. 37. 11

református iskola, 1784 kántorlakás

lakóház

gyülekezeti ház bĘvítése

Református Egyház

magánszemély

1948. évi 2006. XXXIII. tv. 01. 31. 2006. 09. 20.

37.

Vásárosnamény Kiss E. u. 5. 1833


szolgálati lakás

parókia létesítése

Református Egyház


2325/1950. sz. hat.

év

12. 2006. 01. 31. 2006. 02. 20.

7,0 2006. 02. 20. 11,8 funkciókiváltás címén 2006. 01. 31.

2. számú melléklet az 1129/2005. (XII. 22.) Korm. határozathoz


M Ft

13. 16,0

14.

5,0

2,9 megrészle- történt ges kártalanítás lebontott épületért 13,0

Megjegyzések

15. * Az ingatlan területébĘl 2057 m2 volt egyházi tulajdon.

MAGYAR KÖZLÖNY

36.


10606


Pénzellátási terv

Átutalás idõpontja: 268,4 millió Ft

2006. február 20.

52,0 millió Ft

2006. szeptember 20.

29,9 millió Ft

2006. november 20.

66,0 millió Ft

2007. február 20.

55,9 millió Ft

A korábbi kormányhatározatokban elfogadott és megállapított kártalanítási összegek kifizetése változatlan marad.

2005/166. szám

2006. január 31.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az adatvédelmi biztos közleménye Felhívás a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmek és a közérdekû adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmek bejelentésére Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 13. §-ának (3) és 20. §-ának (9) bekezdésében foglalt kötelezettségük teljesítésére felhívja a személyes adatok és a közérdekû adatok kezelõit. A 2005. évre vonatkozó összesítést a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmekrõl és a közérdekû adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmekrõl az elutasítás indokának megjelölésével az adatvédelmi biztosnak 2006. február 1-jéig kell megküldeni a következõ címre: Adatvédelmi Biztos Irodája 1051 Budapest, Nádor u. 22. (vagy postacím: 1387 Budapest, Pf. 40.) A válaszadási kötelezettség szempontjából személyes adat iránti kérelem minden, az érintett által benyújtott, saját adataira vonatkozó betekintési, törlési, helyesbítési kérelem. Közérdekû adat iránti kérelem az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamint tevékenységére vonatkozó adatok megismerésére irányuló kérelem. Az értesítési kötelezettség közérdekû adatok tekintetében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervekre vagy személyekre, személyes adatok tekintetében az állami szervek és a magánszféra adatkezelõire vonatkozik. Kérem az adatkezelõket, adjanak tájékoztatást a teljesített kérelmekrõl is. Dr. Péterfalvi Attila s. k., adatvédelmi biztos

10607

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2005. október 21-i ülésérõl Napirend elõtt a munkavállalói oldal tiltakozott az ellen, hogy a Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot a Kormány a minimálbér tárgyalások megkezdése elõtt terjesztette az Országgyûlés elé és a törvényhozókat úgy tájékoztatta, hogy azzal a szociális partnerek egyetértettek – a minimálbér megállapításának szabályozására tett módosító javaslat tekintetében is. Válaszában a Kormány képviselõje jelezte, tájékoztatja az illetékes parlamenti bizottságot a tárgyalások állásáról, és amint létrejön a kötelezõ legkisebb keresethez kapcsolódó egyezség, azt módosító indítványként benyújtják a parlamentnek. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a minimálbér szabályozására vonatkozó törvényjavaslat tervezetét a Kormány szeptember 27-én – a törvényjavaslat benyújtása elõtt – az OÉT elé terjesztette, de a szociális partnerek elzárkóztak a megtárgyalása elõl. Ugyancsak napirend elõtt a munkavállalói oldal kifogásolta, hogy az Országgyûléshez benyújtott kereskedelemrõl szóló törvény nincs szinkronban a Munka Törvénykönyvével, mivel a munkaszüneti napokon történõ munkavégzést illetõen felül kívánja azt írni. A munkavállalói oldal álláspontja szerint semmiképpen sem bõvíthetõ az a kör, amely munkaszüneti napon is dolgozhat. 1. Az Igazságügyi Minisztérium elõterjesztésében az OÉT konzultációt folytatott a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvények módosításáról. A munkavállalói oldal pozitívumként értékelte, hogy a kormányoldal a törvénytervezetek OÉT bizottsági elõkészítése során a szakszervezetek több javaslatát is elfogadta. A szakszervezeti konföderációk az OÉT vitában igényelték, hogy már a járandóságok kifizetésének elsõ körében kerüljön sor a megállapodások szerinti teljes munkavállalói járandóság kiadására. Az oldal szükségesnek tartotta azt is, hogy a levont szakszervezeti tagdíj ne kerüljön beszámításra a csõdvagyonba, és ezt a törvény nevesítse. Az oldal kiemelte továbbá, hogy lehetõleg a csõdtörvény módosítási eljárásának parlamenti szakasza során, azzal összhangban kerüljön sor a bérgarancia rendszer oldal által javasolt átfogó felülvizsgálatára és módosításaira is, amelyhez vannak az oldalnak javaslatai és ebben a munkában aktívan részt kívánnak venni. A munkáltatói oldal átláthatónak, alkalmazhatónak nevezte az elõterjesztést, mely alapvetõen megfelel a gazdasági szféra igényeinek. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a most el nem fogadott javaslatait, mint például az egyéni vállalkozók helyzetének rendezését, az átfogó módosításnál a Kormány vegye figyelembe.

10608

MAGYAR KÖZLÖNY

A kormányoldal az ülésen megerõsítette a bizottsági egyeztetések eredményeit. A munkavállalói oldal javaslatai közül elfogadta, hogy a felszámolási eljárás költségeiben nevesítve jelenjenek meg a kollektív szerzõdésben biztosított juttatások, amennyiben ezek a felszámolási eljárás elõtt legalább egy évvel a kollektív szerzõdésben szerepeltek. Ugyancsak elfogadta azt a javaslatot, váljon egyértelmûvé a törvény módosítási javaslatában, hogy a szakszervezeti tagdíj a csõdvagyonnak nem része. Támogatta a bérgarancia rendszer átfogó felülvizsgálatára irányuló kezdeményezést. Egyetértett azon munkáltatói felvetéssel, hogy a csõdtörvény átfogó felülvizsgálata során az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozást rendezni szükséges, különös tekintettel a fizetésképtelenség esetén követendõ eljárásokra. 2. Az Igazságügyi Minisztérium elõterjesztésében az OÉT megvitatta gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény tervezetét. A munkavállalói oldal szükségesnek tartotta, hogy a törvényjavaslat 38. §-ából kerüljön elhagyásra az a megengedõ szabályozás, mely szerint az üzemi tanács a törvény elõírásaitól eltérõ megállapodást is köthet a munkavállalói felügyelõ-bizottsági képviseletet illetõen. Kezdeményezte, hogy azon cégeknél, ahol nem mûködik üzemi tanács, a helyi szakszervezet tegyen javaslatot a munkavállalók képviselõjére a felügyelõ-bizottságban. Javasolta, hogy amennyiben szakszervezet sem mûködik, a munkavállalók legalább 50%-ának részvételével kerüljön sor a munkavállalói képviselõk jelölésére. Az oldal igényelte továbbá a részvétel feltételeinek megteremtését az elismert vállalatcsoportoknál is, és szükségesnek tartotta, hogy a tájékoztatási jogosultság információs és konzultációs joggal is egészüljön ki. A munkáltatói oldal pozitívumként értékelte, hogy a javaslatainak nagy része beépült a tervezetbe. Kifogásolta azonban a bírság mértékének ötszörösére történõ emelését, és továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy a társasági alapító okiratban csak a fõtevékenység szerepeljen kötelezõen. Álláspontja szerint a közhasznú társaság szabályozását nem ebben a törvényben kell megoldani. A kormányoldal a munkavállalói oldal javaslatai közül támogatta a gazdasági társaságokról szóló törvénytervezet 38. § (2) bekezdéséhez javasolt szövegszerû módosítást. Ugyancsak elfogadta, hogy a munkavállalói képviselet tájékoztatási jogosultsága kiegészülhessen a konzultációs joggal. Az egyéb kérdésekben úgy ítélte meg, hogy azok további egyeztetést igényelnek, illetve külön törvényben szabályozhatók. A munkáltatói oldal javaslataival kapcsolatban a kormányoldal – elfogadva a munkáltatói oldal érvelését – egyetértett azzal, hogy a bírság felsõ mértéke a jelenlegi 10 millió forint maradjon. A fõtevékenységi kör kötelezõ

2005/166. szám

szerepeltetésével kapcsolatban jelezte, hogy a munkáltató javaslatot a döntéshozók részére továbbítani fogja. 3. Az OÉT megvitatta a közbeszerzésrõl szóló törvény módosításáról készült elõterjesztést. A munkavállalói oldal a tervezett módosításokat támogatta. A munkáltatói oldal az elõterjesztést példaszerûnek értékelve, az egyszerû közbeszerzés értékhatárának 10 millió, az építési beruházások értékhatárának pedig 45 millió forintra történõ felemelését javasolta. A kormányoldal válaszában jelezte, hogy az értékhatárok kérdésében a parlamenti módosító javaslatok beérkezése után kíván állást foglalni. 4. Az OÉT megtárgyalta az oktatást érintõ egyes törvények módosításáról szóló elõterjesztést. A munkavállalói oldal garanciákat vár arra, hogy a képzés a jövõben a munkaerõ-piaci igényeket követi, a korszerû technológiákra készít fel, és segíti a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításához szükséges szakképzettség megalapozását. Az oldal az elõterjesztés pozitívumai között emelte ki a modularizált képzésre történõ áttérést, a részképesítés megszerezhetõségét, a fogyatékkal élõk képzésének hangsúlyosságát, a hiányszakmák vállalásának ösztönzését. Ugyanakkor felvetette: a szakszervezetek úgy látják, hogy a pedagógusok nincsenek felkészülve még az új rendszerre, és a normatíva csökkenése gátja lehet felkészítésüknek. Az oldal álláspontja szerint pótlólagos forrásra lenne szükség az átképzések támogatására. Igényelte, hogy a kormányzat biztosítsa a szükséges pénzeszközöket, amelyek meghatározásának és folyósításának rendszerét a törvény rögzítse. A meghatározott pályakövetési módszerrel kapcsolatban az oldal megfogalmazta fenntartásait, és javasolta „szakképzési referensi státusz” kialakítását iskolánként. Üdvözölte a nívódíj bevezetését, de fontosnak tartotta, hogy az ne csökkentse tovább a decentralizált forrásokat. A hiányszakmáknál magasabb támogatást tartott szükségesnek. Javasolta, hogy felzárkóztató képzés ne minden iskolában történjen, e képzésben megfelelõ kritériumok érvényesüljenek, továbbá állítsák vissza a 9–10. osztályokban a gyakorlati képzést, a manuális készségek fejlesztését. A munkavállalói oldal az elõterjesztést egészében támogatva, felvetette továbbá, hogy a Munkaerõ-piaci Alap képzési alaprészének felhasználásáról az Oktatási Minisztérium évente adjon tájékoztatást az OÉT-nek. A munkáltatói oldal a normatívák differenciálását tartja szükségesnek. Kérte, hogy az egyértelmû jelöléshez a képzõintézmények által létrehozandó testületek munkáltatói és munkavállalói tagjai felkérése a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság javaslatai alapján az OÉT tagok szervezeteibõl történjen.

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10609

Nehezményezte, hogy 16 éves korhatár alatt nem kezdhetõ meg a fiatalok szakmai alapkészségeinek a fejlesztése. Kifogásolta, hogy a kis- és mikrovállalkozók számára a képzés támogatási rendszere nem megfelelõ. Hátrányos helyzetbe különösen a gyakorlati képzést is vállalók kerülnek. Indokoltnak tartja, hogy a gazdasági szereplõk által is ellátható szakképzési feladatok végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében a kamarákon kívül a széles tagsággal rendelkezõ érdekképviseleti szervezetek is önállóan, azonos feltételekkel, bevonásra kerüljenek. Kevésnek tartja a tanulói juttatáson kívüli költségek, valamint az átalány díjas elszámolás költséghatárainak a javasolt mértékét. A kormányoldal válaszában kiemelte, hogy a szociális partnerek összességében támogatják a szakképzésrõl, a szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvények módosítási javaslatait. A konzultáció során megfogalmazott észrevételekhez, véleményekhez kapcsolódóan az elõterjesztõ részletesen ismertette a szaktárca álláspontját, ehhez kapcsolódó törekvéseit és feladatait. Igényelte a szociális partnerek további támogatását és együttmûködését.

1. Az OÉT megvitatta az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-a helyébe lépõ normaszöveg javaslatot. A munkavállalói oldal egyetértett az államháztartási törvény módosítására vonatkozó kormányzati javaslattal. Fontosnak tartotta, hogy a tervezet tartalmazza: a rendezett munkaügyi kapcsolatok vizsgálata feltétel arra az önrészre vonatkozóan, amelyet az uniós támogatás megszerzéséhez a Magyar Állam biztosít. Az egyeztetés alapján az OÉT elfogadta, hogy – a munkáltatói oldal észrevételét figyelembe véve – a tervezetben kerüljön meghatározásra a jóhiszemûen hibázó munkáltatók részvételi lehetõsége a támogatási pályázatokon, a munkaügyi ellenõrzés által feltárt jogsértéssel érintett munkavállalók pályázaton még elfogadható konkrét létszámkorlátja, valamint az ismételt jogsértés esetén a szankció mértéke. Az OÉT úgy foglalt állást, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelettervezet szövege ismételten kerüljön egyeztetésre a plenáris ülés fórumán.

Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága

2. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács folytatta a megkezdett 2006. évi bértárgyalásokat. A napirend keretében nem alakult ki egyetértés arról, hogy a minimálbér kérdésében elõször a mértékekrõl vagy a javasolt szabályozási konstrukcióról tárgyaljon az OÉT. (A munkavállalói oldal a mértékekrõl, a munkáltatói oldal a konstrukciós kérdésekrõl kívánt tárgyalni. A kormányoldal ebben a vitában nem kívánt részt venni, hangsúlyozva, hogy az érdemi tárgyalásban érdekelt.) A munkáltatói oldal fenntartotta álláspontját, hogy elõször a minimálbér szabályozási konstrukciójáról kell megegyezni, tekintettel arra, hogy a munkáltatói oldal nem tudja támogatni a létminimum és a minimálbér összekapcsolásának jogi szabályozására benyújtott törvényjavaslatot. Úgy ítélik meg, hogy az OÉT jogosítványának szûkítését jelentené. Elvileg kifogásolják a létminimumhoz direkt módon kapcsolt, háromelemû minimálbér-rendszer bevezetését, és fenntartják azt a véleményüket, hogy a reálkeresetek és a minimális bér növekedése nem lehet nagyobb ütemû a GDP növekedési üteménél. A kormányoldal hangsúlyozta, hogy nincs olyan javaslat, ami az OÉT hatáskörét kívánja szûkíteni. A munkavállalói oldal – a tárgyalásokat segítendõ – kétoldalú egyeztetést kezdeményezett a munkáltatói oldallal. Mivel a munkavállalói és a munkáltatói oldal kétoldalú tárgyalásai nem vezettek eredményre, az OÉT úgy döntött, hogy a tárgyalásokat november 4-én folytatják.

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2005. október 28-i ülésérõl Napirend elõtt a kormányoldal tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Közlönyben megjelent az Alkotmánybíróság 40/2005. (X. 19.) AB határozata, amely felhívja az Országgyûlés figyelmét: 2006. március 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének az országos foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés szervezetének létrehozására és mûködésére vonatkozóan. A kormányoldal ezért kezdeményezte, hogy a szociális párbeszédrõl szóló törvényjavaslatról az OÉT-ben mielõbb kezdõdjenek meg az egyeztetések. A kormányoldal – tekintettel arra, hogy az államháztartási törvény módosítására beterjesztett javaslat általános vitája november 4-én az Országgyûlésben lezárul – kérte, hogy az Országos Érdekegyeztetõ Tanács jelen ülésén tûzze napirendre a rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontrendszerének kialakításához szükséges javaslatát, különös tekintettel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítására. A javaslatot a szociális partnerek elfogadták.

Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága

10610

MAGYAR KÖZLÖNY

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 762913D 044149F 153431A 785581F 466115B 368529C 298557D 057925E 557327F 550728A 506935C 052558C 149447E 028798F 970883C 697470A 600517A 716912A 780877C 889208E 287346D 501286C 098821C 000883B 898051E 406408C 021675D 291150D 735074B 261576D 982637B 447204C 373786A 560485A 543370A 191907B 427375A 707180C 887021B 212498B 407261A 812985E 456275E 190157D 074915B 609056C 348812B 271347F 034051C

2005/166. szám 557834A 745457E 839781C 539348F 872622A 487312A 119018F 428345C 113718C 375991C 378180D 808999D 633080E 293457D 601855D 841195D 029214B 395182F 142891F 327804D 327608B 920865D 539504D 772053E 766137A 389541C 587594B 978362A 737093B 901353B 781833C 652736B 044141E 373711B 853035B 033825E 051585A 816952D 346926C 665295B 738009C 482858B 190268D 053194B 465002A 378477C 015592F 933068C 246343C 624265F 890923E 150742F 839404E 961109D 847826D 441075D

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 981215A 386240C 961796E 215918A 958413B 551566D 220079F 266309B 735023E 853885D 734963B 785628A 162751F 564702A 493239B 287346D 048253D 054095C 089852E 934430D 192608D 587580C 180748A 537556E 656657B 392595D 209061A 351954B 021963B 194749D 120832A 163537A 112082A 415157C 027566F 781490E 587934B 096716C 340071E 588028E 314564D 562947E 096657C 824188D 011034B 845228A 009320F 848082D 225647A 976919B 633195C 540744D 654887E 942563D 044498B 218057D

10611 902224C 984808A 422728B 179561E 056239A 834647C 608917D 912304D 581227E 624949E 187555E 812513B 710818B 703749E 045147D 812441B 443628B 117567E 584364A 966390A 056542C 592392C 650506B 165960C 132216D 051294A 758658B 649192B 012457F 891005A 615917E 881644D 650548B 577239A 840980C 542618A 791028D 354245C 968952A 132354B 277459F 953452C 670402E 282662D 813501A 519563E 708682B 883153A 166603A 783743B 237812B 801662D 247360E 599284E 821947E 252292B

10612

MAGYAR KÖZLÖNY 891109C 103329D 727234A 950770D 734423C 023716E 169444D 681692E 184648C 666584B 043698E 755014E 291900E 251059E 564996B 033239E 241855B 249653A 393214C 533230D 852501B 859579E 878740D 832732A 159955B 538094B 768423D 266817C 556950C 712526A 750956D 266155A 318293E 410259F 572459A 001843B 737633B 178738B 021433E 837622D 442167A 297193C 284484E 005836D 928097D 490349B 506030C 252605E 324327C 515893D 998780B 107003F 395692B 926090D 295670E 746757A

2005/166. szám 301880A 313629B 587562F 888028C 621076C 559877B 769957D 211247A 801845B 536560A 501095B 274846A 295166A 121021D 479770C 735856C 104348E 274356D 622009C 380295C 887456D 014350A 320082E 994329A 097080F 210706C 552362E 736147F 285773D 159934A 129641C 329500A 411633F 684716D 469769B 208298B 449289C 190675D 179959F 154844C 037506E 504879E 662870D 964448D 997084E 662794D 118126C

Közlekedési Nyilvántartó Osztály

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10613

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre

6678 Ft áfával

egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

10614

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 20 664 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2006. évi elõfizetési díj egy évre: 20 664 Ft áfával. fél évre: 10 332 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetés díja: 5040 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2520 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

10615

10616

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetési díj: 19 152 Ft áfával, féléves elõfizetés: 9576 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

2005/166. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ

A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 95 760 Ft, fél évre: 50 400 Ft, negyedévre: 26 460 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj

egy évre fél évre negyedévre

95 760 Ft 50 400 Ft 26 460 Ft

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszerû aláírás

10617

10618

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/166. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2006. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.), vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2006. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Sportértesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Jogtanácsadó Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ

98 808 Ft/év 14 628 Ft/év 22 632 Ft/év 5 520 Ft/év 18 768 Ft/év 4 692 Ft/év 25 116 Ft/év 20 976 Ft/év 26 220 Ft/év 3 312 Ft/év 18 216 Ft/év 23 184 Ft/év 6 348 Ft/év 4 968 Ft/év 15 732 Ft/év 21 804 Ft/év 6 348 Ft/év 14 904 Ft/év

Közbeszerzési Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Pénzügyi Szemle Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

104 880 Ft/év 24 288 Ft/év 18 768 Ft/év 19 872 Ft/év 15 180 Ft/év 21 804 Ft/év 30 360 Ft/év 12 972 Ft/év 15 456 Ft/év 11 592 Ft/év 6 348 Ft/év 9 384 Ft/év 4 858 Ft/év 20 000 Ft/év 11 040 Ft/év 2 760 Ft/év 4 416 Ft/év 6 072 Ft/év 7 176 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvült, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2006. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 123 000 Ft, fél évre 61 500 Ft.

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2006. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

200 000 Ft 280 000 Ft 500 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 8000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2006. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

70 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

187 500 Ft 300 000 Ft 450 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 7000 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.3500 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

Recommend Documents