16c. Fejlődő kertváros, Pestújhely. Intézményi fejlesztés: A volt Észak-pesti Kórház. 13. épület fejlesztése

Intézményi fejlesztés: A volt Észak-Pesti Kórház 13. épület fejlesztése

Bp. XV. kerületi Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely 2010–2014.

16c

A volt Észak-pesti Kórház területén 2014-ben elkezdődik és reményeink szerint be is fejeződik a mentőállomás után a második fejlesztés: a 13. jelű, Adria utca felől megközelíthető épület felújítása. Az épület földszintjére kerül áthelyezésre a Szentmihályi út 17. sz. alól a Tüdőszűrő- és Tüdőgondozó állomás. Ez visszatérés az száz évvel ezelőtti, alapításkori funkcióhoz, hiszen a kórház évtizedeken át tüdőkórházként funkcionált. Az épület emeleti szintjén kap helyet a Bezsilla Nándor utca 29. sz. alatti háziorvosi rendelő, ahol praxisközösséget alakíthat a 6 felnőtt háziorvos, illetve definitív ellátást is nyújthatnak (pl. infúziós terápiát). Ugyancsak itt nyer elhelyezést a Hősök útja 3. sz. alatt működő fizikoterápia, gyógytorna, gyógymasszázs. Ezzel a közel 400 milliós átépítéssel a volt Északpesti Kórház ingatlanán egy újabb jelentős egészségügyi intézmény kerül kialakításra. A korábban ezen intézményeknek helyet adó ingatlanok - a Bezsilla Nándor u. 27. sz. alatti, a Szentmihályi út 17. sz. alatti és a teljes kiürítése után a Hősök útja 3. sz. alatti - más célra hasznosíthatókká válnak.

Fejlo ˝do ˝ kertváros, Pestújhely



16d

A volt Észak-pesti Kórház területén a 3. sz. épületében kap helyet a tervek szerint az elsők között megvalósítandó időskori gondozóház, benne demens ellátást is biztosító részleggel. Ilyen jellegű intézmény a kerületben az Erdőkerülő úti nyugdíjas Házban lévő 12 ágyas Gondozó Ház, ami a felmerülő igények töredékét sem tudja kielégíteni. Demens ellátás pedig egyáltalán nincsen a kerületben, holott a demográfiai változások, idősödő társadalom miatt erre rendkívüli igény van. A pince és földszint mellett 2 emeletes, kb. 60 fő befogadására alkalmas épületben egy szint a demens ellátásé lesz, a kiegészítő helyiségek pedig közösségi, gyógyászati és szociális funkciókat tartalmaznak majd. A mintegy 600 millió Ft-os beruházás előkészítése folyik, 2014-ben elkészülnek az engedélyezési és a kiviteli tervek annak érdekében, hogy az átépítéshez a külső – EU-s és állami – forrásokra felkészülten lehessen pályázni.


Intézményi fejlesztés: A volt Észak-Pesti Kórház

16e

m

ál ai la po t

sz al int ap en ra ké jz n ok ti

4. épület fejlesztése


A volt Észak-pesti Kórház területén 1933-37 között épült Molnár Farkas és Fischer József tervei alapján az akkor OTI pestújhelyi munkáskórházának személyzeti épülete. Az épület a nemzetközi szakirodalomban is jegyzett Bauhaus jellegű műemlék. Állapota leromlott, tartószerkezeti károsodásai az épületet végveszélybe sodorták. 2014-ben veszélytelenítési és kárelhárítási tervek készülnek rá, a statikai megerősítés terveivel együtt. A későbbi hasznosítás a 3. jelű épület idősellátási intézményhez hasonló lehet: a szintenként eltérő alaprajzú épület időskori gondozóházi és demens ellátási intézménynek adhat helyet a jövőben.



Fedett uszoda, szabadtéri medencék, strandfürdő, fitness, wellness, fizikoterápia, hidroterápia, sportpályák

Mozgásszervi rehabilitáció, gyógyászati egység fejlesztési terület


16f

A volt Észak-pesti Kórház területén a két világháború között vízkutatást végeztek: a több, mint 160 m mélységig hatoló fúrásban langyos vizet találtak. A terület a Széchenyi fürdő és a Paskál strand melegvíz adó körzetében helyezkedik el, így remények nyílnak arra, hogy gyógyászati és wellness hasznosításra fürdő építhető területen. Ez egybeesik a 2005ös célokkal, miszerint a területen rekreációs jellegű intézmények is telepíthetők. A térképen megjelölt területen fedett uszoda és szabadtéri medencék létesíthetők, ami mozgásszervi rehabilitációt nyújtó egészségügyi intézménnyel egészülhet ki. A vázlattervek 2014-ben elkészülnek, a 2015-20-as időszakra tervezetten megvalósíthatóak.

csak illusztráció


településfejlesztés: Rákospalota városközpont városépítészeti ötletpályázat Rákospalota középkori eredetű település, legrégibb településmagja – az Ófalu – a Szilas pataktól délre, a mai Kossuth utca környékén alakult ki. A XIX-XX. század fordulóján jelentős kiterjedésű déli irányú fejlődése hozta létre a vasúttal párhuzamosan Palota-újfalu, később Rákospalota-Újváros településrészt, amit a MÁV-telep, a Benkő telep, a Kovácsi-

telep, Pótlékdűlő városrészek egészítettek ki. A nagyközség a belügyminiszter rendelete alapján 1923. június 30-án rendezett tanácsú várossá vált. Az 1900-ban felszentelt római katolikus Nagytemplom (a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom) kijelölte a később várossá vált település új központját. A városközpont kialakítására készült 1938-ban egy tervpályázat. A pályaterven a templom mögött épült volna fel a városháza, létesült volna a piactér, többszintes lakóépületek keretezésében. Rákospalota városközpontjának kialakítását a II. világháború megakadályozta. Az 1950-es Nagy-Budapesthez csatolás idején identitását erősítő valódi városközponttal nem rendelkezett. A

szocializmus évtizedeiben annak kiépítése helyett futballstadiont építettek, majd a rendszerváltozás utáni időszakban –lakossági tiltakozás ellenére – a Régi Fóti út mentén benzinkutat és élelmiszer áruházat telepítettek. Az előző kerületvezetés kiírt 2008-ban egy tervpályázatot a rákospalotai városközpont kialakítására, amely érdektelenségbe fulladt. A rákospalotai városközpont kiépítésének tudatos kezdeményezése így a 2010. évi választások utáni kerületvezetésre maradt. 2011. októberében „A vasúttól a sportcélú városközpontig” címmel ötletpályázat került kiírásra a kerület jelenlegi központjának területére.


17

A pályázat célja olyan reálisan megvalósítható, hosszútávon fenntartható városépítészeti javaslatok megfogalmazása, amely révén Rákospalota központi szerepkörű térségében sajátos identitást hordozó, összetett funkciójú város- és tájépítészeti együttes jöhet létre. Összesen 25 db pályamű került benyújtásra. A megoldandó feladatokra egyik pályamű sem adott teljes körű megoldást, így a zsűri 1. helyet nem osztott ki, de a pályázat eredményes volt: számos középület, a sportés rendezvényközpont és a Rákospalotai Múzeum helyét is világosan kijelölte, megvalósítható javaslatokat tett a vasút melletti terület fejlesztésére.

Fejlo ˝do ˝ kertváros, Rákospalota

településfejlesztés: A Rákospalota-Újpalota vasútállomás és környezete


18

A Rákospalota - Újpest vasútállomás mai kialakításában – mind elhelyezkedését tekintve, mind gondozatlanságában, mind rákospalotai kapcsolatrendszerében – kedvezőtlen. A közeljövőben várható elővárosi vasútvonali rekonstrukció keretében megújul a megálló, új fedett peronok, valamit külön szintű és akadálymentes gyalogosés kerékpáros kapcsolatok létesülnek. A régi-új vasúti megálló kapcsolatrendszere a rákospalotai központtal kedvezőtlen, a megfelelő színvonalú fejlesztéshez elengedhetetlen egy elérhető gyaloglási távolságra tervezett, kisvárosi léptékéhez igazodó eszközváltó csomópont kialakítása, a vasútállomáshoz kapcsolódó P+R és B+R parkolók elhelyezése. Az utazó közönség kiszolgálása érdekében a volt Novák-piac területén szintén B+R parkoló, illetve szolgáltatás, kiskereskedelem funkcióknak helyt adó, kisvárosi léptékű épületcsoport kerül kiépítésre, mellyel megteremthető a kerületközpont és a vasútállomás közti intermodális kapcsolat.

Fejlo ˝do ˝ Rákospalota, Újpalota

településfejlesztés: A Magyarok Nagyasszonya Fo ˝plébánia Templom elo ˝tti terület rendezése


19

A rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébánia templom előtt nemrég még hajdani villamossínek éktelenkedtek, a terület méltatlan volt Rákospalota legjelentősebb szakrális épületéhez. 2012ben kezdődött meg a templom körüli terület fejlesztése. Először új 1956-os emlékmű került elhelyezésre, majd 2013-ban sor került a templom előtt a villamossínek felszedésére, a templom előtt igényes közpark létesült: középen fogadótérrel, padokkal, virágágyásokkal, a két szélen parkolókkal. A köríves szerkesztésű előtér a jövőben teljes körré egészülhet ki, nagy hatású teret alkotva a Nagytemplom előtt. A templom megfelelő díszvilágítást is kapott.


településfejlesztés: Sport- és rendezvényközpont a Bányász Parkban


20

rendezvénytér

klubházak Alapfokú Sportoktatási Létesítmény új lelátók

100 állásos parkoló

A kerületi sportcsarnok létesítésére a XV. kerületi Önkormányzat az elmúlt másfél évtizedben számos kísérletet tett (pl. fővárosi sportcsarnok építési pályázat, kormányzati PPP rendszerű pályázat), de csak az előtervezés szintjéig jutott el. A Városközpont területére kiírt városépítészeti ötletpályázat többek között ezért is tartalmazta megoldandó feladatként egy ilyen jellegű sport- és rendezvényközpont elhelyezését. Ez a „sportcélú városközpont” egyrészt Rákospalota városközponti igényeit elégítheti ki, másrészt az M0-ás néhány percen belüli elérhetősége miatt regionális vonzással is bír. A helyszín kijelölésekor számos szempont lett figyelembe véve: többek között a közoktatási intézmények és az óvodák távolsága, a sportcsarnok jó közúti és tömegközlekedés általi megközelíthetősége, kerületen belüli súlyponti elhelyezkedése. Az összességében a 24002600 fő befogadására alkalmas Sport- és rendezvénycsarnok létesítménye alkalmas lesz a versenysportok mellett tömegsport igényeket kiszolgálására is, illetve egyéb jellegű nagy létszámú rendezvények befogadására is. A cél az, hogy egyidejűleg több iskolai testnevelésóra megtartására, illetve akár szalagavatók, bálok, kulturális események lebonyolítására is alkalmas helyszín legyen, ennek érdekében a csarnok küzdőtere 3 db kosárlabdapálya méretű lesz.



településfejlesztés:

21

Múzeum és helytörténeti gyu ˝jtemény létesítése Rákospalotán kezet, Istvántelek illetve a lóvasút létrehozása. Szintén új elem a Madarász Gyűjtemény állandó helyszíne, amely a XIX. századi historikus festészet más, neves művészeinek is teret adhat. A Múzeum alkalmas lehet a kerületben élő és dolgozó képzőművészek műveinek állandó és időszakos kiállítására, egyéb rendezvények befogadására is.

FUNKCIÓSÉMA

01._KÖZÖNSÉG ZÓNA

02._RENDEZVÉNY ZÓNA

01.01.-01.08.

ELŐCSARNOK TERE 100,00

m2

01.02.

02.02.

30,00 m2

30,00 m2

ELŐADÓTEREM MÚZEUMPED. FOGLALKOZTATÓ

01.05. 01.04.

01.06.

02.01.

02.03.-02.05.

A múzeum a kultúra megőrzésének alapintézménye, a közösség tárgyiasult emlékeinek mindenki számára hozzáférhető tárháza. Valóságosan közösségi intézmény, hiszen a gyűjtemény a kezdetektől társadalmiasult, az első pillanatoktól kezdve a „köz”-é, minden egyes darabját az itt élő, a települést otthonuknak tekintő polgárok ajánlották fel.

új elemekkel bővül, amelyekre az identitás erősítése érdekében van szükség. Ilyen elem a gróf Károlyi Sándor emlékszoba, ahol Rákospalota fejlődésében jelentős szerepet vállaló Károlyi családnak, benne kiemelten a XIX. század második felében élt rendkívüli személyiségnek állítunk emléket. Károlyi Sándor nevéhez fűződik többek között a Hangya szövet-

RAKTÁR, TECH. 10,00m2

A Rákospalotai Múzeum alapítása 55 éve, 1958-ban merült fel, amikor egy munkacsoport vállalta Rákospalota helytörténeti vonatkozású dokumentumainak tervszerű gyűjtését. A főváros harmadik ilyen jellegű gyűjteménye 1960ban Rákospalotai Múzeum néven kapott működési engedélyt, s azóta is az egyik legnagyobb helytörténeti gyűjtemény. Az első működési helyszíne Rákospalotán a Kossuth utcában található, a barokk kistemplom közvetlen szomszédságában. A Múzeum Kossuth utcai épületét életveszélyre hivatkozva kiürítették, a Múzeumot a Pestújhelyi út 81-83. sz. alá, egy hajdani óvoda épületébe költöztették.

01.07. 01.01. 01.03.

03.01.

ÉLETMÓD GYŰJTEMÉNY

03.02.

300,00 m2

50,00 m2

TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

A leendő múzeum közösségi tér is, amely a konkrét szakmai szolgáltatásain kívül a település közösség-igényét számtalan egyéb módon is szolgálja. A Rákospalotai Múzeum tervezési programja egyrészt a meglévő gyűjteményi elemekre épül, másrészt olyan

03._KIÁLLÍTÓ ZÓNA

03.06.

03.03.

03.04.

IDŐSZAKOS KIÁLLÍTÓTÉR

KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY

MADARÁSZ GYŰJTEMÉNY

100,00 m2

100,00 m2

100,00 m2

04._ÜZEMI ZÓNA

03.05.

GRÓF KÁROLYI SZ.

30,00 m2

05._IGAZGATÁSI ÉS ADATKEZELŐI ZÓNA

ELŐK. DOKUINST. RAKT. MENTUMTÁR

04.01.

04.02.

KIADVÁNY

04.03.

KARBANTARTÁS

04.04. 04.05.

ÉPÜLETGÉPÉSZET ÉP.ELEKT.

04.06.

04.07.

VEZETŐI ASSZIS. IRODA IRODA

20,00 m2

10,00 m2

5,06 m2

15,00 m2 5,06 m2

30,00 m2

15,00 m2 15,00 m2 5,06 m2 15,00 m2

5,06 m2

05.01. 05.02. 05.04. 05.03.

5,06 m2 KUTATÓSZ. KÖNYVTÁR

05.05.

50

Budapest XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Főépítészi, Városfejlesztési és Üzemeltetési Főosztály Főépítészi Iroda


10 M

RÁKOSPALOTAI TERÜLETI MÚZEUM FUNKCIÓSÉMÁJA 1:250 2013.08.

5. számú melléklet

településfejlesztés: Istvántelek vasútállomás és környezete

Az Istvántelek vasútállomásnak már a jelen állapotában is Rákospalota déli része szempontjából nagy jelentősége volna, hiszen a Nyugati pályaudvar innen negyedóránként 8-10 perc alatt elérhető. Ezt a kiváló tömegközlekedési adottságot azonban a környezetének leromlott, veszélyeztetett állapota miatt nem tudják az itt élők kihasználni. Az Önkormányzat e kiváló adottság jobb kihasználása érdekében egy ún. eszközváltó csomópont kiépítését kezdeményezi: a vasútállomás mellet 22 állásos


22

parkoló, 20 állásos kerékpártároló, kisebb szolgáltató épület kerül elhelyezésre, rendezett tiszta átlátható közterület kialakításával. A közbiztonságot korszerű világítás, tárfigyelő kamera szolgálja majd. Az együttes a Dugonics utcai megállóhoz vezető út és járda rekonstrukciójával egészül ki. A vasúti megálló két bejárata közötti terület közösségi intézményfejlesztéssel – többrendeltetésű csarnok, vendéglátás, ifjúsági közösségi tér – szolgálná a terület közcélú használatát.


településfejlesztés: A Sztárai tér kialakítása


23 A Sztárai tér egyike a Pestújhelyi utat arányosan tagoló négy térnek. Korábban piactér volt, ez a funkciója mára eltűnt, a korábbi pavilonok közül az utolsót csak 2013-ban sikerült lebontani. A tér mai állapotában barátságtalan, elhanyagolt. Ezen kívánt az Önkormányzat változtatni azzal, hogy először a tér egészére egy átfogó térrendezési elképzelést mutatott be a képviselőtestület és a pestújhelyiek számára.

Közmegegyezés hiányában minimális program valósult meg eddig a református templom előtti terület rendezésével. A templom tengelyében egy széles és igényesen burkolt dísztér jött létre, kétoldalt fasorral, virágtartókkal, padokkal, parkolók létesültek az útpályaszerkezet teljes felújításával együtt. Következő lépésként tervezik a tér további részeinek a rendezését a buszmegálló áthelyezésével, valamint egy új Bábel étterem létesítésével az Apolló utca felőli oldalon. Így a templom tengelyében elkezdett igényes köztér kialakítása folytatódhat majd a Pestújhelyi út irányába. A tér teljes megújulása a magántulajdonú ingatlanokon a lakó-, kereskedelmi-, vendéglátó épületek felújításával valósulhat meg.


Településfejlesztés: Miénk a tér! A Tarpai tér fejlesztése A Miénk a tér! önkormányzati forrásai Rákospalotán Benyújtás éve

Pályázó

Kozák tér

Kozák téri Közösségi Ház + a környék lakói

2011

Elnyert összeg (bruttó Ft)

1 millió

Kiegészítés más forrásból 2012-ben (bruttó Ft)

370 ezer

A pályázat keretében megvalósult munka (2012)

mezítlábas tanösvény kialakítása, interaktív táblák

2013-as továbbfejlesztés


24a

focipálya kialakítása (5,8 millió Ft)

és madárodúk kihelyezése

Palotás tér

Tarpai tér

Ükös Tamás + a környék lakói

Tegyünk Együtt RákospalotaKertvárosért

2011

2011

1 millió

1 millió

2,4 millió

2,6 millió

Közhasznú Egyesület

Vácrátót tér

tér teljes átalakítása

(sétányok, növényültetés, parkoló)

csigavár kialakítása, kézilabda -kapuk,

padok kihelyezése, hinták felújítása

Tegyünk Együtt RákospalotaKertvárosért

2012

1,1 millió

-

Alagi tér

2012

500 ezer

6,3 millió

-

kopjafa és környezetének megújítása, csapadékvíz-elvezetés megoldása

A Tarpai tér Rákospalota Kertváros legészakibb tere, három évvel ezelőtt egy kietlen, használhatatlan tér volt. Az első Miénk a … tér! pályázat során az itt élők közösségi tervezésben egy hatásos jövőképet vázoltak fel. Családok fogtak össze, az Önkormányzat támogatásával immár három ütemben egy mintaszerű kedves tér alakult ki játszóhelyekkel, sportolási lehetőségekkel,

további eszközök kihelyezése

(4 db fitnesz–eszköz, homokozótorony, drótkötélpálya)

(2,9 millió Ft)

központi játszóelem kihelyezése (7 millió Ft)

Közhasznú Egyesület

dr. Tamás Csaba és a környék lakói

központi játszóelem kihelyezése (8,1 millió Ft)

füvesítés, burkolat felújítása (4 millió Ft)

pihenőszigetekkel. Közösen évente több nagyszabású közösségi rendezvényt szerveznek több száz résztvevővel, változatos programokkal. A helyi közösség önszerveződése létrehozta a Tegyünk Együtt RákospalotaKertvárosért Egyesületet (TERKE), amely számtalan, a lokalitáson túlmutató kezdeményezéssel él.


Településfejlesztés: Miénk a tér! A Kozák tér fejlesztése


24b

Faültetések az Életfa-programban

A Kozák téri Közösségi Ház közössége és a környéken lakók is részt vettek a Miénk a … tér! pályázaton. Három év alatt számos fejlesztés zajlott a téren. Elsőként egy tanösvényt hoztunk létre, majd egy igényes játszótér készült. Harmadik elemként megépült a tér közepén a sportpálya is. A Kozák téri közösségi Ház évente kétszer nagyszabású, egész napos rendezvényt szervez a téren, ami a tér fejlesztésével egyre színvonalasabbá válik.

éves ráfordítás (MFt)

év

ültetések (db)

2011

1000 db fa

2012

600 db fa és 1730 db cserje 500 db faiskola

2013


2014


70

össz.:

3130 db fa, 2930 db cserje, 3500 db faiskola

223.5

50

40

63,5

ÉLETFA PROGRAM 2010 előtt évi 100 db fát ültettek közterületen, ezt megtízszereztük, a 2014ig terjedő ciklusban csaknem 5000 db fát ültettünk utcáinkon, tereinken. Faiskolákat hoztunk létre iskolakertekben, ahol a pedagógusok vezetésével a gyermekek gondozzák a fákat. A Palota-15 Kft. nagyszabású programot indított egyrészt a saját telephelyén és közterületen létrehozott faiskola létesítésével. Ezek gondozásába a saját dolgozókon kívül közmunkásokat is bevonnak. Célunk, hogy a következő években már a közterületekre kiültetett fák saját nevelésűek legyenek. A faültetést összekapcsoltuk a XV. kerületben abban az évben született gyermekek sorsával. Az Életfa programban az újszülöttek szüleit egy bensőséges ünnepség keretében babakelengyével ajándékozzuk meg.

Fejlo ˝do ˝ kertváros, Pestújhely, Rákospalota

Településfejlesztés: Miénk a tér! Vácrátót tér, Alagi tér, Szántóföld út, Nyírpalota út fejlesztései

vácrátót tér


24c

nyírpalota út alagi tér

szántóföld út

A kerületben 28 db kis teret, térszituációt vettünk számba, amelyek alkalmasak lehetnek a közösségi tervezésre, fejlesztésre. Ebből immár 12 tér fejlesztése indult meg. A program évenkénti meghirdetése nyomán helyi közösségek születtek, az itt élők részt vesznek a tervezésben, a kivitelezésben, a programok szervezésében. Hangulatos játszóterek létesülnek, a térburkolásban, a növénytelepítésben, a parkok, terek gondozásában részt vesznek az itt élők. A programok szervezésében oroszlánrészt vállalnak az itt élő családok.

Fejlo ˝do ˝ kertváros, Pestújhely, Rákospalota

Településfejlesztés: Miénk a tér! Palotás tér fejlesztése A Palotás tér Rákospalota déli részének egyik leghangulatosabb köztere: a háromszög alakú teret földszintes, szép tagolású homlokzattal bíró házak veszik körül. A térre az itt élők, közöttük építészmérnökök is, igényes tervet készítettek. Ennek megvalósításában az


24d

Önkormányzat támogatásával a helyi családok vettek, vesznek részt. Az általuk megálmodott játszóeszköz is kikerült a térre. A teret körülvevő házak lakói immár nagyszabású rendezvény szervezésére is vállalkoznak: az I. Palotás téri Levendulaünnepen több százan vettek részt.


Településfejlesztés: Miénk a tér! Obsitos tér fejlesztése


24e

Az Obsitos tér a Pótlékdűlő egyetlen köztere. 2010-ig a téren alig volt fejlesztés. Ekkor faültetéssel, majd egy játszótér építésével kezdődött a tér fejlesztése. A játszóteret a szomszédos Tóth István utcai iskola és óvoda gyermekei is használják a környéken élőkön kívül. Minden újonnan – 2010 után - épült játszótér bekerített, védett, túlnyomó többségében a helyi közösség gondjaira bízott.


16c. Fejlődő kertváros, Pestújhely. Intézményi fejlesztés: A volt Észak-pesti Kórház. 13. épület fejlesztése

Recommend Documents