150 éves a fővárosi vasúti közlekedés Dr. Németh Zoltán Ádám Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, Közlekedésfejlesztés Magyarországon (10 év az Európai Unióban) konferencia Balatonföldvár, 2016. május 11. 10:30-10:55
A fővárosi vasúti közlekedés megindulása • 1866 augusztus 1-jén indult meg a lóvasút a mai Kálvin tér és Újpest között Sokféle vasúti műfaj megjelent a fővárosban: lóvasút, gőzvasút, fogaskerekű, sikló, földalatti, villamos, HÉV, metró, országos vasúthálózat
Vasúttársaságok a hőskorból A vasútüzemeltetők magántársaságok voltak. PKVT
BpKVT
BKVT
BKVT
BKVT érdekkör
BKVT
BHÉV
Kőbányai iparvasút
Szemétvasút Pusztaszt.mihályi lóvasút
BHÉV
BBVV* Újpest – Rp. lóvasút
BVKV BÚRV
FJFVV BVV
Fogaskerekű
BVVV Köztemetői vasút
Sikló Margitszigeti lóvasút
BEVV
Szentlőrinci vasút
BLVV* * - kezdetben „Tröszt” érdekkör
BVVV érdekkör
1915-ben kb. 300 km összhosszúságú személyszállító villamosított vasút üzemelt
Az első lépés a köztulajdon felé • A Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) 1911-től fővárosi többségi részvénytulajdonba került. 1905-től megindult a BHÉV villamosítása. Mivel a BHÉV a BKVT érdekkörébe tartozott, az átmenő járatokat nem engedte meg a főváros. Ezzel vált szét a villamos és a HÉV üzem.
Köztulajdonba vétel • Az őszirózsás forradalommal (1918.) a vállalatokat államosították, majd 1923-ban a főváros megváltotta addigi magánvasutakat Sikló Fogaskerekű
BVVV
BEVV
BSzKrt.
FVV BHÉV
Nova Rt.
(MÁV-BEV)
SZAÜ
FAÜ
Kőbányai iparvasút
Metró
Szemétvasút
BKK BKV
BKV Rt.
A villamos, HÉV, trolibusz és FAV hálózata 1962-ben
A II. világháború alatti és utáni utasszámnövekedés
Háború után
Háború előtt
Budapest villamoshálózat a 2016-ban
A BKV öröksége • Önjáró állami vállalat volt, így hiányzott a közlekedésszervezés intézményes háttere -> BKK létrejötte • Fenntartása nem lehetséges vállalati gazdálkodással, fejlesztés csak külső forrásból, externális hasznokkal -> ? (adósságcsapda) • Magyarországon hiányzik a regionális közlekedésszervezés szintje (HÉV csapdája) -> HÉV és a kifutó autóbuszok „államosítása” • A főváros szerepe kiüresedőben van, költségvetési forrásai szűkösek -> ? „BKSz”
Üzemek a vállalaton belül Hagyományosan egy vasúti vállalat három egymástól eltérő üzemre osztható
FORGALOM
MŰSZAK
INFRASTRUKTÚRA
Az infrastruktúra fejlődése • Egységesítés és üzembiztonság növelése – Alsóvezeték megszüntetése – Középnyomkarimás rendszerről átállás oldalnyomkarimára – Felsővezeték rendszer robusztusabbá tétele – Áramátalakítók fejlesztése (higanygőzös majd félvezetős rendszerek) – Jelző és biztosító berendezések telepítése
• Élőmunka igény csökkentése – – – –
Sínhegesztések bevezetése Nagyobb pályaterhelés, merevebb pályarendszerek Áramátalakítók távvezérlése Gépesített pályaépítés
• Olcsóbb üzem – Ikersínes rendszer megszüntetése – Karbantartásszegény pályaépítés
Fenntarthatóság? • Villamos: pálya • HÉV, Fogaskerekű: pálya + biztosító berendezés • Metró: pálya + alagút + állomások + biztosító berendezés – MEGHALADJA A VASÚTÜZEMELTETŐ KERETÉT!
A műszaki háttér fejlődése • Egységesítés és üzembiztonság növelése – A korai járműtípusok átépítése (beálló tengelyesre, pótkocsira átalakítások) – Korszerűsítő felújítások (légfékesítés, motorátalakítások, sínfék felszerelése, hegyipályásítás, zártperonosítás, távvezérlésű ajtók beépítése) – Autóvillamossági elemek felszerelése: tükör, index, fényszóró, kéredzkedő és irányjelző.
• Élőmunka igény csökkentése – Jármű átalakítások: ikresítés, távvezérlés kialakítás, irányított utasáramlás, ülőkalauz és csuklós villamos építés
• Olcsóbb üzem – Jármű felújítások: acélvázasítás, elektronikus járművezérlések kialakítása
• Korszerű ipari megoldások – Forgóvázas járművek – Csuklós járművek – Számítógépes vezérlés és korszerű teljesítményelektronikai rendszerek – Alacsonypadlós járművek
Fenntarthatóság?
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
