EU HÍRLEVÉL
2014/15. szám, október 9.
HÍREK Kihirdették az uniós KKV-támogató eszköz első 155 kedvezményezettjét KKV teljesítményértékelő jelentés 2014
East Invest II projekt
szabadkereskedelmi tárgyalások környezetvédelem?
Útjára indult az
Lezárultak az EU-Kanada
Hogyan egyeztethető össze a versenyképesség és a
Euroskills – A szakmák európai bajnoksága 2014
hallgatói csereprogram ösztönzi a foglalkoztathatóságot
Az Erasmus
Megkezdte működését az állami
foglalkoztatási szolgálatok hálózata
ESEMÉNYEK Eurochambres üzleti reggeli a „nem-EU” költségeiről ban
Intelligens szabályozás az EU-
Intelligens energia a növekedésért: KKV lehetőségek és kihívások
hozzá az üzleti szféra az EU bővítési folyamataihoz? Vállalkozók Európai Parlamentje (EPE) 2014 magánszféra együttműködések (PPP) eszközök KKV-k számára projektek és IKT
Hogyan járul
Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub
H2020 Információs Nap – Kutatási köz- és
Szabványok – az innovációs híd
Ile de France Europe Days
Finanszírozási
Connect&Construct – Építőipari
EuropeAid szektorszeminárium – Energia szektor
Kooperatív bankok:
egy modell a valós gazdaság finanszírozására
PÁLYÁZAT Részvételi felhívás Új pályázati kiírás
„EU Business Avenues” program - BELTÉRI DESIGN EU Jövő Internet PPP Program - 80 millió euró támogatás KKV-knak
Aktuális pályázati kiírás
LIFE 2014-2020
klaszterek és üzleti hálózatok támogatására
COSME Klaszter Kiválósági Program - Pályázat Horizon 2020 pályázati kiírások
Erasmus +,
az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja
FÓKUSZBAN ó AZ UNIÓ
Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulása Magyarország 2014. évi helyzetjelentése az Európai Bizottság felmérése alapján
1
HÍREK HÍREK Kihirdették az uniós KKV-támogató eszköz kezdeményezettjeit Az Európai Bizottság közzétette annak a 155 kis- és középvállalkozásnak a listáját, amelyek elsőként fognak részesülni az új, 3 milliárd eurós Horizont 2020 KKV-eszköz támogatásaiból. 21 ország 155 KKV-ja jut egyenként 50 000 eurónyi támogatáshoz a projektjeikhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozására, és emellett egy maximum három napos üzletvezetési tréningen is részt vehetnek. A sikeres projektjeik ezt követően további pályázati támogatásban is részesülhetnek 2,5 millió euró erejéig. A következő értékelési határidő az első szakasz esetében 2014. december 17.
Birgit Arens (projekt manager, Eurochambres):
[email protected] East Invest I.: http://www.eastinvest.eu/
A KKV-támogató eszköz kedvezményezettjeit megjelenítő lista és térkép: http://ec.europa.eu/easme/sm e/beneficiaries_en.htm További információk: http://europa.eu/rapid/pressrelease_IP-14-1015_hu.htm
Útjára indult az East Invest II. projekt A korábbi East Invest projekt folytatásaként útjára indult az East Invest II. projekt. A projektet egy három, vállalkozói érdekeket képviselő uniós szervezetből álló konzorcium koordinálja: az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres), a BusinessEurope és az UEAPME. A projekt három éven keresztül fut majd 2017 szeptemberéig. Az East Invest II. projekt célja továbbra is a keleti térség országaiban (Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) a kis- és középvállalkozásainak támogatása a gazdasági fejlődés ösztönzése céljából. A kamarai hálózat szakértői a program által nyújtott tevékenységek végrehajtásába kapcsolódhatnak be.
KKV teljesítményértékelő jelentés 2014 Annak érdekében, hogy az Európai Bizottság nyomon tudja követni a kis- és középvállalkozások európai fejlődését, minden évben elkészíti a KKV-k helyzetét vizsgáló éves jelentését (SME Performance Review), illetve ténylapokon értékeli, hogy az egyes tagállamok hogyan teljesítenek az SBA intézkedéscsomag megvalósításában. Az Európai Bizottság közzétette a legújabb, 2014-re vonatkozó jelentését és a hozzá tartozó tagállami ténylapokat. A KKV-k száma és hozzáadott értéke 2013-ban már a válságot megelőző 2008-as szint fölött állt, ám az általuk foglalkoztatottak száma még kisebb volt: 1,9 millió fővel (2,16%) kevesebb embert alkalmaztak, mint 2008-ban. A magyarországi helyzetjelentésről „Fókuszban az Unió” rovatunkban olvashat részletesebben.
A megállapodás szövege: http://trade.ec.europa.eu/doc lib/docs/2014/september/tra doc_152806.pdf További információk: http://europa.eu/rapid/pressrelease_MEMO-14542_en.htm
További információk: ec.europa.eu/enterp rise/policies/sme/fac ts-figuresanalysis/performanc e-review
Lezárultak az EU-Kanada szabadkereskedelmi tárgyalások 2014. szeptember 26-án Ottawában aláírásra került az EU-Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA). A vámok leépítéséről közel öt éve tárgyalnak. A befektetők védelméről szóló szabályok miatt nem kizárt az újabb módosítás. A megállapodás szövegét az Európai Parlament mellett mind a 28 uniós tagállamnak jóvá kell majd hagynia, ezért leghamarabb két év múlva léphet életbe a szabadkereskedelmi egyezmény. Miközben az Európai Unió és Kanada vezetői a szabadkereskedelmi tárgyalások lezárását ünnepelték, a német gazdasági miniszter a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezte a dokumentumot.
2
HÍREK
További információk: http://www.europarl.europa.eu/ news/hu/newsroom/content/20140923STO68 302/html/Interj%C3%BAhogyan-egyeztethet%C5%91%C3%B6ssze-aversenyk%C3%A9pess%C3% A9g-%C3%A9s-ak%C3%B6rnyezetv%C3%A9de lem
Hogyan egyeztethető össze a versenyképesség és a környezetvédelem? Néhány iparág az EU-ban a szén-dioxid kibocsátási kvóták nagy részét ingyen megkapja, máskülönben fennállna annak a veszélye, hogy tevékenységüket a világ olyan részére helyeznék át, ahol az uniósnál kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások. Az Európai Bizottság készített egy listát azon iparágakról, amelyek a 30 eurós kvótaárnál megfontolnák az áttelepülést. Ugyanakkor a kvóták piaci ára jelenleg csak 5 euró, és vannak olyan vélemények, amelyek szerint a kedvezményezett iparágak könnyen ki tudnák fizetni ezt anélkül, hogy veszélybe kerülnének a munkahelyek.
Euroskills – A szakmák európai bajnoksága 2014 Húsz érmet nyert Magyarország a szakmák Európa-bajnokságán. A franciaországi Lilleben 2014. október 2. és 5. között rendezett EuroSkills megmérettetésen 90 000 látogató fordult meg, és összesen 25 európai ország 450 fiatal szakmunkása mérte össze tudását 41 szakmában. A 22 tagú magyar csapat 16 szakmában versenyzett. Magyarország a szakmák olimpiájának is nevezett WorldSkills versenyeken 2007., a EuroSkills-en 2008. óta vesz részt. A WorldSkills és a EuroSkills versenyekkel kapcsolatos hazai feladatokért 2011-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a felelős.
Erasmus hatásvizsgálat: http://ec.europa.eu/educ ation/library/study/2014/e rasmus-impact_en.pdf További információk: http://europa.eu/rapid/pre ss-release_IP-141025_hu.htm
További információk: http://www.euroskills.org/ http://skillshungary.hu/nyitooldal/ http://www.mkik.hu/hu/magyarkereskedelmi-esiparkamara/cikkek/euroskillshusz-ermet-nyert-a-magyarcsapat-76318
Az Erasmus hallgatói csereprogram ösztönzi a foglalkoztathatóságot Az Erasmus hallgatói uniós csereprogramot vizsgáló legújabb hatásvizsgálatból kiderül, hogy a külföldi tapasztalatokkal rendelkezők tanulmányaik befejezése után jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. A független szakértők által készített tanulmány 80 000 hallgató és vállalkozás válaszait dolgozta fel, és ezzel a legszélesebb körű ilyen jellegű vizsgálatnak számít. A jelentés arra is rávilágít, hogy háromból több mint egy esetben ajánlottak állást Erasmus-gyakornoknak annál a vállalatnál, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. Az Erasmus-gyakornokok vállalkozói készség tekintetében is előrébb járnak, mint otthon maradt társaik: tízből egy gyakornoknak már saját vállalkozása van, négyből több mint három tervezi, vagy nem tartja elképzelhetetlennek önálló vállalkozás indítását.
Megkezdte működését az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózata A hálózat egy 2014 májusában elfogadott tanácsi és európai parlamenti határozaton alapul, amelynek célja, hogy szorosabb együttműködés révén és a 2012-es foglalkoztatáspolitikai csomaggal összhangban a lehető leghatékonyabbá tegye az állami foglalkoztatási szolgálatok tevékenységét. Az új struktúra lehetőséget biztosít az állami foglalkoztatási szolgálatok teljesítményének a megfelelő referenciaértékekkel való jobb összehasonlítására, a bevált gyakorlatok azonosítására, valamint az együttműködés javítására, beleértve a kölcsönös tanulást és az egymás segítését ösztönző programokat.
Állami foglalkoztatási szolgálatok: http://ec.europa.eu/social/m ain.jsp?catId=105&langId= en További információk: http://europa.eu/rapid/press -release_IP-141031_hu.htm
3
ESEMÉNYEK
További információk hamarosan OKTÓBER
2014. október 10. 8:30-9:30 Brüsszel Eurochambres üzleti reggeli a „nem-EU” költségeiről Helyszín: Eurochambres, 19 A/D avenue des Arts
2014. október 14. 10:00-13:00 Brüsszel Intelligens szabályozás az EU-ban Szervező: Európai Bizottság Helyszín: 170 rue de la Loi
2014. október 15. 8:00-9:00 Brüsszel Intelligens energia a növekedésért: KKV lehetőségek és kihívások Szervező: SME Intergroup Helyszín: Európai Parlament, 60 rue Wiertz
Regisztráció: https://scic.ec.europa.eu/fmi/SMARTREG20 14/start.php További információk:
[email protected]
További információk:
[email protected]
Regisztráció:
2014. október 15. 15:00-18:00 Brüsszel Hogyan járul hozzá az üzleti szféra az EU bővítési folyamataihoz? Szervező: Eurochambres Helyszín: Steigenberger Grand Hotel
2014. október 15. Brüsszel Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub Szervezők: Brüsszeli Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete
2014. október 16. Brüsszel Vállalkozók Európai Parlamentje (EPE) 2014 Helyszín: Európai Parlament plenáris ülésterme, 60 rue Wiertz
lhttps://docs.google.com/forms/d/1cJpDrtb_sbffyu6i MgMSPLBxF1_DlEjV8abVnp5oODs/viewform
Program: http://www.eurochambres.eu/Content/Default.asp? PageID=1&DocID=6547
További információk:
[email protected]
További információk: http://www.parliament-ofenterprises.eu/ Magyar kapcsolattartó:
[email protected]
4
ESEMÉNYEK
2014. október 21. Brüsszel H2020 Információs Nap – Kutatási közés magánszféra együttműködések Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne épület, 170 rue de la Loi
2014. október 30. 8:30 – 17:15 Brüsszel Szabványok – az innovációs híd Szervező: Európai Bizottság, CENELEC, EFTA Helyszín: Square-Brussels Meeting Centre, Mont des Art
További információk: http://ec.europa.eu/research/industrial_tec hnologies/information-day-for-ppp2014_en.html
OKTÓBER
Program: ftp://ftp.cencenelec.eu/EN/News/Events/Bridgit/Dr aftProgramme.pdf További információk: http://www.cencenelec.eu/News/Events/Pages/E V-2014-02.aspx
További információk hamarosan 2014. november 3. Brüsszel Finanszírozási eszközök KKV-k számára Szervező: Eurochambres Helyszín: Európai Parlament
NOVEMBER
Program és további információk: 2014. november 4-6. Brüsszel Ile de France Europe Days
2014. november 20. Brüsszel Connect&Construct – Építőipari projektek és IKT Szervező: Európai Bizottság
http://www.iledefranceeurope.eu/evenements/detail-actualitesevenements/article/save-the-date.html
Regisztráció: http://candc-conference2014.eu/
Regisztráció:
2014. november 27. 8:30 - 17:30 Brüsszel Europeaid szektorszeminárium – Energia szektor Helyszín: Hotel Bloom Brussels, Részvételi díj: 175 EUR
2014. december 1. 9:30-16:30 Brüsszel Kooperatív bankok: egy modell a valós gazdaság finanszírozására Szervező: EGSZB, UEAPME Helyszín: EGSZB
http://www.sectorseminars.eu/registration.php
Program: http://www.sectorseminars.eu/files/18092014Draft ProgramEnergy.pdf
Regisztráció: http://selectsurveygen.eesc.europa.eu/TakeSurvey.aspx?Pa geNumber=1&SurveyID=7l33987&Preview =true
5
PÁLYÁZAT Részvételi felhívás „EU Business Avenues” program - BELTÉRI DESIGN Üzleti delegáció a délkelet-ázsiai piacok feltérképezésére Az Európai Unió egy új program, az „EU Business Avenues” keretében támogatja az uniós kis- és középvállalkozások délkelet-ázsiai terjeszkedését (Szingapúr, Vietnám és Malajzia). A program két szektorra fókuszál: tiszta technológiák (megújuló energia, energiahatékonyság) és beltéri design (beltéri világítás, kisbútorok, tapéta, szőnyeg, függöny, dekorációs elemek, fürdőszobai kiegészítők). A beltéri design területén 2015. március 11. és 17. között indul egy hetes misszió Szingapúrba és Vietnámba. A résztvevő cégek részletes ismeretekre tehetnek szert a szektort érintő ázsiai piacokról, lehetőséget kapnak a hálózatépítésre, valamint részvételre egy kétnapos üzleti kiállításon az International Furniture Fair Singapore (IFFS) keretében. Az uniós cégek eldönthetik, hogy a misszió ideje alatt részt kívánnak-e venni egy három napos üzleti látogatásban Malajziába (2015. március 15-17.). Jelentkezési határidő: 2014. október 31. Cégekre vonatkozó részvételi feltételek: 5 éves cégfennállás, valamint a pénzügyi mutatók ismertetése az elmúlt három évre visszamenően Teljességében vagy többségében EU tulajdon EU székhely Aktív és operatív a beltéri design területén, legyen szó gyártásról, alvállalkozásról, kutatásfejlesztésről vagy design cégről Nemzetközi profil, részvétel nemzetközi együttműködésekben Már kidolgozott üzleti stratégia a délkelet-ázsiai piac meghódítására Reális árbevétel és alkalmazotti létszám a piacra való belépéshez Érdeklődni az MKIK Brüsszeli EU Képviseletén lehet a következő elérhetőségen:
[email protected] További információk a misszióról: https://www.businessavenues.eu/sites/default/files/public/imce/contentmanagers/flyer_interior_design_2015.pdf EU Business Avenues program: https://www.businessavenues.eu/
EU Jövő Internet PPP Program - 80 millió euró támogatás KKV-knak Az Európai Bizottság 2014. szeptember 17-én indította útjára a FIWARE Accelerator Programot, amely internetes alkalmazásokat fejlesztő európai vállalkozások megerősítését célozza. A cél, legalább 1000 alkalmazás-fejlesztő vállalkozás támogatása. Az EU a Future Internet Public Private Partnership (FI PPP) programjának 3. pályázati fordulójában 16 projektet választott ki támogatásra. Ezek az ún. Accelerator projektek 80 millió Euró támogatást osztanak szét nyílt pályázatokon (Open Call) keresztül KKV-knak, start-up és web-es vállalkozásoknak, hogy „okos” internetes alkalmazásokat és szolgáltatásokat fejlesszenek ki az FI PPP programban létrehozott nyílt fejlesztési platformra, a FIWARE technológiára alapozva. A 16 Accelerator projekt, melyekben három magyar nyertes vállalkozás is van, pályázatokat hirdet meg vállalkozások részére, hogy „smart” alkalmazásokat fejlesszenek ki többek között olyan területeken, mint az energia, közlekedés, mezőgazdaság és élelmiszeripar, egészségügy, kreatív iparágak, logisztika, gyártástechnológia és okos városok. A pályázatokon nyertes vállalkozások 50-150 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak innovatív alkalmazások kifejlesztésére. További információk: http://www.fi-ware.org/ http://www.h2020.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/aktualitasok/eu-jovo-internetppp?objectParentFolderId=9315
6
PÁLYÁZAT
LIFE 2014-2020 Az Európai Bizottság közzétette az első pályázati felhívást a környezetvédelmi projektek támogatására irányuló LIFE finanszírozási program keretében. A LIFE program „Környezetvédelem” elnevezésű alprogramja 2014-ben 238,86 millió eurót biztosít arra a célra, hogy a szakemberek Európa-szerte innovatív megoldásokat dolgozzanak ki és léptessenek életbe a környezetvédelemmel kapcsolatos kihívások kezelésére, különös hangsúlyt fektetve a természet és a biológiai sokféleség megőrzésére, az erőforrás-hatékonyságra, valamint a környezetvédelmi irányításra és tájékoztatásra. Költségvetés: 2,6 milliárd euró Társfinanszírozás: max. 90% Határidő: 2014. október 16.
További információk: http://ec.europa.eu/environment/life/fun ding/life2014/index.htm
COSME Klaszter Kiválósági Program Pályázat klaszterek és üzleti hálózatok támogatására A KKV-ügyi Végrehajtó Ügynökség (Executive Agency for Small and Medium-sized Enterprises/EASME) pályázatot írt ki klaszterek részére a Klaszter Kiválósági Programban (Cluster Excellence Programme) való részvétel céljából. A pályázati kiírás célja a klaszter szervezetek és üzleti hálózatok által nyújtott szolgáltatások minőségének javítása.
Költségvetés: 1,25 millió euró Társfinanszírozás: max. 95 % Határidő: 2014. október 29.
További információk: http://ec.europa.eu/easme/clusterexcellence-programme_en.htm
Horizon 2020: Megjelentek a 2014/2015-ös pályázati kiírások Az Európai Bizottság 2013. december 11-én közzétette a Horizon 2020 program első pályázati felhívásait a 2014-2015-ös évre. Összesen 151 pályázati felhívás részletes információi érhetőek el a program ügyfélkapuján, a „Participant Portal”-on keresztül. A legtöbb 2014-es költségvetésű pályázati felhívásra már lehet jelentkezni, és az év folyamán még több kiírás várható. Pályázat összköltségvetése 2014-ben: 7,8 milliárd euró
További információk: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/d esktop/en/opportunities/h2020/index.html
Erasmus + Az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja Az Európai Bizottság közzétette az Erasmus+ pályázati útmutatóját. Az Erasmus+ program magába olvasztja az összes jelenlegi uniós oktatás-, szakképzés- és ifjúság-támogatási rendszert, köztük az „Egész életen át tartó tanulás” programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a „Fiatalok lendületben” programot, és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködési program). Ez az első alkalom, hogy a program keretében a sport támogatására is lehetőség nyílik. Pályázat összköltségvetése 2014-ben: 1 507,3 millió EUR
További információk: http://ec.europa.eu/programmes/erasmusplus/index_en.htm
7
FÓKUSZBAN AZ UNIÓ Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulása Magyarország 2013-2014. évi helyzetjelentése az Európai Bizottság felmérése alapján Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tíz elv mentén segíti a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó koncepció megvalósulását az Európai Unióban, illetve a tagállamokban. Annak érdekében, hogy az Európai Bizottság nyomon tudja követni a kis- és középvállalkozások európai fejlődését, minden évben elkészíti a KKV-k helyzetét vizsgáló éves jelentését (SME Performance Review), illetve ténylapokon értékeli, hogy az egyes tagállamok hogyan teljesítenek az SBA intézkedéseinek megvalósítása terén. Az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága 2014. október 3-án tette közzé legújabb, 2013-ra és 2014 első felére vonatkozó jelentését és a hozzá tartozó tagállami ténylapokat. A ténylapok első fejezete a KKV-k szerkezetét mutatja be, a második fejezet pedig a tagállamok helyzetét elemzi az uniós átlaghoz viszonyítva minden egyes SBA elven keresztül (az SBA tíz alapelvét lásd keretes írásunkban). Az alábbiakban a magyar teljesítményt értékelő ténylapot foglaljuk össze röviden, bemutatva azt, hogy hol áll Magyarország az SBA politika nemzeti szintű megvalósításában. Kis- és középvállalkozások Magyarországon A KKV-k szerkezetét illetően a ténylap három fontos szempontot vizsgál, és hasonlít össze az EU 28 tagállamának átlagával:
KKV-k számát, KKV-k foglalkoztatáshoz való hozzájárulását, KKV-k gazdasági hozzájárulását.
Vállalkozások szerkezete Magyarországon Magyarország
EU-28
Szám
Részesedés
Részesedés
Mikrovállalkozás
497947
94,5%
92,4%
Kisvállalkozás
23906
4,5%
6,4%
Magyarországon összesen 526 746 kis- és Középvállalkozás 4 064 0,8% 1,0% középvállalkozás található, amely az összes KKV-k 525 917 99,8% 99,8% vállalkozás 99,9%-át teszi ki. Az 2008 óta eltelt időszakban valamennyi főbb mutató Nagyvállalkozás 829 0,2% 0,2% értéke, azaz a KKV-k száma, a foglalkoztatottság és a hozzáadott érték a 526 746 100% 100% Összesen 2008-as szint 90%-a körül ingadozik. Az összes vállalkozások belül a KKV-k száma 4%-kal csökkent 2009 és 2013 között, és megközelítőleg 22 000 KKV szűnt meg. A cégek számának csökkenése munkahelyek megszűnését is eredményezte. A KKV-k körülbelül nettó 32 500 munkahelyet építettek le 2009 és 2013 között, amely 2%-os csökkenésnek felel meg, míg a bruttó hozzáadott érték 6%-ot zuhant ugyanezen időszak alatt. A válság sokkal súlyosabb hatást gyakorolt a KKV-kra, mint a nagyobb vállalatokra. A foglalkoztatottság tekintetében a magyarországi KKV-k nagyobb jelentőséggel bírnak, mint általában az EU-ban. A KKV-knál helyezkedik el az összes munkavállaló 71%-a, amely valamivel több, mint az uniós átlag (67%). Ezzel szemben a KKV-k szektorok közötti megoszlása a szakmai szolgáltatások vonatkozásában nagyon hasonló az uniós értékekhez. Hasonlóképpen, a legtöbb KKV a kis- és nagykereskedelmi szektorban végez tevékenységet (26%), amelyben az összes KKV-alkalmazott 26%-át foglalkoztatják és az összes KKV hozzáadott értékének 22%-át termelik. Az uniós átlaghoz viszonyított másik érdekes különbség a gyártáshoz kapcsolódik. Míg az EU gyártási ágazatából származó hozzáadott érték 46%-át KKV-k termelik meg, addig ez az arány Magyarországon egyharmadnál is kevesebb. Magyarország SBA végrehajtásának fejleményei Az SBA ténylapok statisztikákból és különböző felmérésekből (Flash Eurobarometer 192, Világbank Doing Business jelentés, Európai KKV figyelő, ECVA, Vállalati pénzügyi index, EUROSTAT stb.) gyűjtött 65 mutató alapján az EU átlaghoz viszonyítva értékelik a vállalkozói gondolkodást és aktivitást az SBA tíz elve mentén.
8
FÓKUSZBAN AZ UNIÓ Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag tíz alapelve és Magyarország teljesítménye
1. Vállalkozói szellem támogatása
Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.
2. Második esély
Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetős éget az újrakezdéshez.
3. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.
4. Hatékony közigazgatás
A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a KKV-k szükségleteinek.
5. Közbeszerzés és állami támogatás
Meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.
6. Finanszírozás
Meg kell könnyíteni a KKV-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi es üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.
7. Egységes Piac
Segíteni kell a KKV-kat, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.
8. Készségek és innováció
Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.
9. Környezet
Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakíthassák.
10. Nemzetköziesedés
Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.
Magyarország SBA-profilja keveset változott az előző évhez képest. A problematikus területek a vállalkozói szellem, a második esély, a készségek és innováció, a környezet és a nemzetköziesedés. E területeken Magyarország még mindig elmarad az uniós átlag mögött. Az egységes piac, a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás és a hatékony közigazgatás esetében Magyarország átlagos értéket ér el, míg az állami támogatás és közbeszerzés területén viszont az átlagnál jobban teljesít. A ténylap 2014. évi minősítése szerint Magyarország kizárólag a „közbeszerzés és állami támogatás” követelményeit illetően mutat egyértelműen jobb teljesítményt, mint az EU 28 tagállamának átlaga. A „közbeszerzés és állami támogatás” sikeres teljesítményének fő okai többek között a magyar KKV-k közbeszerzési pályázatokon való magas arányú részvétele. A KKV-k részaránya a közbeszerzési szerződések összértékén belül sokkal magasabb volt Magyarországon, mint az EU-ban (51% szemben az uniós 29%-kal). Továbbá több vállalkozás vesz részt a közbeszerzési pályázatokon (47% szemben az uniós 37%-kal), és a sikeres vállalkozások általában gyorsabb kifizetésekre számíthatnak, mint az EU-ban. Az „egységes piac”, a „hatékony közigazgatás” és a „finanszírozás” területén Magyarország az uniós átlagnak megfelelően teljesít. Az egységes piac területén az utóbbi évek során Magyarország megfelelt az uniós átlagnak. Az egységes piacon való kereskedelmet támogató környezet kialakítása tekintetében Magyarország nagyon jól teljesít és a az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetéséhez fűződő szempontokat mérő mutatók esetében Magyarország pontszámai az uniós átlagnál jobbak. Ugyanakkor a magyarországi KKV-k a közbeszerzési szerződések összértékéhez viszonyítva kisebb arányban kötöttek külföldön közbeszerzési szerződéseket. Ami a hatékony közigazgatást illeti Az EU-hoz viszonyítva a magyar KKV-k nagyobb arányban panaszkodnak a túl gyakori jogszabályi és szakpolitikai változásokra (82% az uniós 70%-kal szemben), illetve a vállalkozásokat terhelő, túlzottan bonyolult adminisztratív eljárásokra (63% az uniós 60%-kal szemben).
hogy
9
FÓKUSZBAN AZ UNIÓ
A banki hitelekhez való hozzáférés fokozatosan javult, ugyanakkor drágult is. Míg a kisebb, 1 millió euró alatti - főként KKV-knak szánt - és a magasabb összegű hitelek kamatláb-különbözete alacsonyabb Magyarországon, mint az EU más országaiban, ez a felár a 2007. évi 12%-ról majdnem 19%-ra emelkedett 2013-ban. Továbbá az alacsonyabb kamatfelár csak a hitelhez jutó KKV-k esetében jelent előnyt. Az elutasított hitelkérelmek aránya azonban még mindig magasabb Magyarországon, mint más uniós országokban, annak ellenére, hogy 2013-ban a 2012. évi 26%-ról 17%-ra csökkent. A Széchenyi Kártya Program és a KKV-k finanszírozását támogató kockázati tőke rendelkezésre állása is élénkítő hatást gyakorolt. A fennmaradó további hat területen Magyarország elmarad az EU 28 tagállamának átlagától! A vállalkozói szellem támogatása tekintetében Magyarország összesített pontszáma az uniós átlag alá esett vissza. Ugyanakkor szinte az összes egyéni mutató javult ezen a területen. Ezek nagy részénél az uniós átlag javulása egyszerűen jelentősebb volt a magyarországi javulás szintjénél, ami megmagyarázza a viszonylagos romlást az EU egészéhez képest. A lakosság körében jelentős mértékben nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy a sikeres vállalkozók magas státuszt élveznek a társadalomban. Ez az arány a 2007. évi 67%-ról 76%-ra nőtt 2013-ban. A készségek és innováció továbbra is az egyik legtöbb gondot jelentő SBA-terület. Egyetlen innovációs mutató esetében sem éri el Magyarország az uniós átlagot. Hasonló a helyzet a képzés területén. A magyar KKV-k sokkal kisebb hányada biztosít képzést munkavállalói számára (49% szemben az uniós 66%-kal). Úgy tűnhet, hogy uniós összehasonlításban az online értékesítést és beszerzést végző KKV-k aránya viszonylag alacsony. Azonban mindkét mutató jelentős mértékben javult 2007 óta. Az online értékesítők aránya 4%-ról 10%-ra ugrott, míg az online importőrök aránya 7%-ról 15%-ra nőtt. A felmérés szerint a nemzetköziesedés területén a rossz teljesítmény egyik fő oka az importra fordított hosszú idő (Magyarországon 19 nap, míg az EU átlag 10 nap), illetve a KKV-k rendkívül alacsony export részesedése a teljes forgalomból. Javulás történt bizonyos területeken, különös tekintettel a kereskedelem (import és export) költségeit illetően, de a kereskedelemmel kapcsolatos adminisztratív eljárások költségeit, időtartamát, illetve bonyolultságát sem sikerült az utóbbi években tovább csökkenteni. Magyarország összesített teljesítménye a második esély területén is elmarad az uniós átlagtól. A kudarctól való félelem a magyar lakosság körében 2013-ban jelentősen, a 2007. évi 17%-ról 45%-ra emelkedett. Abban a hitben, hogy nagyobb számban mentek csődbe olyan jól vezetett cégek, amelyek kevésbé nehéz időkben talán talpon maradhattak volna, a magyar társadalom nagyobb együttérzést mutatott a kudarcot vallott vállalkozókkal szemben és hajlandóbb volt esélyt adni nekik az újrakezdéshez (a 2007. évi 61%-hoz képest 68% 2012-ben). A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvvel kapcsolatos negatív teljesítmény elsősorban annak köszönhető, hogy a kormányzati szabályozás rendkívül megterhelő a magyar vállalkozások számára, Magyarország az EU-28 tagország közül utolsó helyen áll e tekintetben. Szintén az uniós átlagnál jelentősen alacsonyabb teljesítményt nyújt Magyarország a környezet területén. Egy a KKV-kat és a környezetet vizsgáló, uniós szintű felmérés új kiadása alapján Magyarország a zöld termékeket, illetve szolgáltatásokat kínáló KKV-k aránya tekintetében (10%) továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban (EU-átlag: 26%). Azonban az ilyen termékeket forgalmazó KKV-k közül az EU-hoz képest most már Magyarországon valamivel magasabb azoknak az aránya, amelyek árbevételük legalább 50%-át e tevékenységből szerzik (26%, EU-átlag: 22%). Összefoglalva, míg Magyarországon a zöld KKV-k aránya összességében kisebb, az ilyen termékeket forgalmazó vállalkozások viszonylag jobban szakosodnak. Források és további információk: Magyarország 2014-re vonatkozó SBA ténylapja http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/files/countriessheets/2014/hungary_en.pdf
10
