15 éves a Rácalmási Felnőtt Néptáncegyüttes
Szerkesztette: dr. Nagy Viktor
– 2012 -
A tanítvány szemével, avagy gondolatok a Rácalmási Felnőtt Néptáncegyüttes 15 éves fennállásának alkalmából A néphagyományok ápolása és annak a következő generációk számára való továbbadása ősidők óta az emberi közösségek életben maradásának egyik záloga. Fokozottan igaz ez jelenlegi világunkban, ahol a létbizonytalanság, az anyagi javakért folyó küzdelem, az életbenmaradás és a gépiesség határozza meg mindennapjainkat, amikor is hajlamosak vagyunk elfeledkezni emberi értékeinkről. Gondoljunk csak Madách Imre Az ember tragédiájában felfestett falanxter jelenetére, amely vizionált társadalmában az emberek elvesztették egyéniségüket és gépiesen élve életüket múlt fel felettük az idő. Sajnos korunk betegsége ez a már már nem is víziónak, hanem realitásnak mondható jelenség. Az elvándorlás, a gyökértelenség, a pillanatnyi élvezetek hajszolása közepette fokozott jelentőséget kell tulajdonítanunk a kisközösségek, kistelepülések létének, ahol az itt élő még megtapasztalhatja mit is jelent a közösséghez tartozás élménye. Az összetartozás tudata, az összefogás, a szeretet teszi teljessé életünket. Számunka, néptáncosok számára ez az élmény hetente adatik meg, s beigazolódva látjuk azt a bibliai idézetet, miszerint „nem csak kenyérrel él az ember”. A hagyományok őrzésének és életben tartásának felelőssége keveredik azzal az örömteli érzéssel, amit az önfeledt tánc élményének felszabadító érzése jelent számunkra. A néptáncban való részvétel számunkra egyenlő a szülőföld, Rácalmás szeretetével, e táj ismeretével, emberének tiszteletével. A helyiek előtti szereplésünk, a táncainkat követő rácalmási tapsvihar mindig emlékeztet minket arra, hogy jó itthon lenni. Egy ember életében 15 év nem kis idő. Nekünk, táncosoknak fiatalságunkat, öntudatra ébredésünket jelenti. A 15 év alatt nagyon sok rácalmási család kötődött ilyen vagy olyan formában táncegyüttesünkhöz, akik reményeink szerint szeretettel emlékeznek vissza ránk. Ez az időszak kitörölhetetlen nyomot hagyott bennünk. Köszönhetjük ezt Mesterünknek, Wünsch Lászlónak, aki áldozatos munkájával és vigyázó szemével alakítgatott bennünket olyanokká, amilyenek most vagyunk, olyan fiatalokká, akik büszkék rácalmási voltukra, büszkék a közösséghez való tartozásukra. Nem csupán tanított, de nevelt is bennünket az eredendő szép és jó keresésére, illemre, erkölcsre, tartásra, a szülőföld szeretetére. Mert rácalmásinak lenni igenis büszkeség kell hogy legyen, különösen számunka, az ifjabb korosztály számára. Át kell hogy hasson bennünket is az a megtartó erő, ami itteni családalapításra, megmaradásra kell, hogy ösztönözzön. A nagyvárosok csábításának ellenállva nem szabad elfelednünk, itt vagyunk itthon. ITTHON. dr. Nagy Viktor civil koordinátor Rácalmási Felnőtt Néptáncegyüttes
Wünsch László A Rácalmási Felnőtt Néptánccsoport művészeti vezetője A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjének kitüntetettje A Fejér Lapnak Megyejáró melléklete került a kezembe 2008 februárjában, benne nagy betűkkel kiszedve, A DUNA GYÖNGYE. Ránézek, a képen az ismerős Jankovich kúriát látom. Azonnal tudtam, hogy ez a jelző csakis Rácalmást illeti. Amikor 1996-ban Schrick István polgármester úr megkért, hogy alapítsak néptánccsoportot Rácalmáson, azt nagyon szívesen és örömmel vállaltam, mert tudtam, hogy családjának is szívügye a tánc és a művészet. Kezdetben a tánccsoport az ottani Magán Zeneiskolához tartozott, amely a kulturális életben fontos szerepet töltött be. Az iskola igazgatója, Puskásné Radnó Ágnes táncszerető volt s tenni akarása, tevékenysége találkozott az én elgondolásaimmal. Megalakult a nagy tánccsoport 17 fővel, röviden az utánpótlás is 11 fővel a nagyobbacska gyerekekből, sőt egy kis csoport, a legkisebb iskolásokból és nagyobb óvodásokból 10 fővel. Az akkor még felújítatlan faluházban voltak a táncpróbáink. Már ruhatárunk is volt kijelölve, bár még ülesen állt. Fenntartónk, látva a haladást és ismerve azt a szándékomat, hogy egy év múlva már szerettem volna nyilvánosan bemutatni az új együttesemet, gyönyörű színes kalocsai viseletet készíttetett a táncosok számára. Ezeket a szép ruhákat a későbbiekben Puskásné szállította az autójával, bárhol szerepeltünk is. Következő évben beért az igyekezetünk. 1998. április 24-én az iskola tornatermében megtartott legelső szereplésünk igen nagy tetszést aratott. A falu apraja-nagyja zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, még a bordásfalakra is jutott belőlük. Természetesen a falu vezetői is megtisztelték előadásunkat. Szép változatos volt a műsor. A gyermekekből álló fúvószenekart Puskásné Radnó Ágnes vezényelte, akik nagyon jól játszottak. A tánccsoportnak használt a sok kemény próba. Az első táncszámnál, a Hegyaljai dalcsokornál még izgultak, ám ezt csak én vettem észre a kipirult arcukon. A tornateremben hangos tapssal újrázták őket s a műsor többi számánál már láthatóan feloldódott a feszültségük. A fiaim csapásolásánál nagyon „bejött”, amit próbákon mindig hangsúlyoztam: „Ne légy anyámasszony katonája, nyim-nyám csapásolás az csak simogatásnak számít, az meg nem idevaló”.Most igazi férfi módra rakták a tánclépéseket. Hivatalosan ekkor fogadták el együttesünket. Rácalmás testvérvárosába, a németországi Dransfeldbe volt együttesem első külföldi útja egy csereüdültetés keretén belül 1999. júlus 27 és augusztus 6 között. Természetesen fellépésünk is volt a szép parkjukban, sőt Schedenbe is átutaztunk. Itt megünnepeltük Bauermann Mariann, az ottani tánccsoport összetartójának, irányítójának 50. születésnapját, aki már többször volt Rácalmáson küldöttséggel. Ez az esemény igen barátságos, házi jellegű volt. 2001 áprilisában Húsvétkor a dransfeldi küldöttség jött Rácalmásra. A polgármester úr elhozta a
német vendégeket a táncpróbánkra. Mivel előre értesített engem, így támadt egy ötletem. Húsvét lévén megkérdeztem, kinek van otthon élő kis nyuszija. Bölcs Gábor jelentkezett s felajánlott egyet a vendégnek. Köszöntésük után a csoport ajándékaként átadtuk a nyuszit. Láthatóan örömmel fogadták. 2001 május 10-14 között meghívtak bennünket Dransfeldbe, a Városi Fesztiválra és a nyuszi keresztelőjére. Az utazók névsora: Wünsch László – művészeti vezető, Bölcs Gábor-Müller Ágnes, Kőszegi Balázs – Schrick Judit, Molnár Gergely – Bencze Ágnes, Nagy Viktor – Galkovics Rita, Néder György – Horváth Mária, Szabó Attila – Ősi Edina, Szabó Róbert – Soponyai Anna, Szabó Tamás – Molnár Zsófia, Varga Béla – Pálinkás Petra, Bernáth Melinda. A jól sikerült műsor után vidáman fagylaltoztunk s a tulajdonos ideadta a fagylaltos sapkáját nekem, sőt ajándékba kaptuk tőle azt a lehetőséget, hogy annyi fagylaltot meríthettem táncosaimnak, amennyit akartam, mert olyan szépen táncoltak. Ennek szívesen álltam elébe. Talán még soha ennyi fagylaltot nem kaptak a tölcsérükbe fiataljaink, mint akkor, ott. Nagyon sok emlékkel és élménnyel bár kissé fáradtan indultunk haza. A szereplések sokasodtak. Együttesünk nem csak Rácalmáson, de a környező községekben és egyéb helyeken is sokat táncolt. Csak egy párat említek: Dunaújvárosban többször is, Besnyő, Nagyvenyim, Adony, Kunbaracs, Dabas, Harta, Beloiannisz minden évben és Tatárszentgyörgy. 2002-ben a Székesfehérvári Tv felvételt készített a tánccsoport próbájáról. Helvécia szüreti felvonuláson és műsoron szerepelt az együttes 2003-ban. A 2004-2005-ös években Dél Duna menti, Dél-Alföldi, Kunszentmiklósi, Kalocsa környéki, Decsi és Sárközi koreográfiáimat tanulták meg és ezekkel szerepeltek táncosaim. A község lakosságának összetétele késztetett arra, hogy a következő években a fentieken túl az itt honos kisebbségek táncaival is bővüljön az együttes műsora. Igy szerb, német, sváb és Beloiannisz közelségének és a velük való kapcsolataink hatására a görög táncok tanítását kezdtem el. A siker láttán tovább folytatjuk ezt az irányt.
Szalai Árpád A Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke A Podmaniczky – díj kitüntetettje A Rácalmási Városvédők nevében köszöntöm a Rácalmási Felnőtt Néptáncegyüttest. A Városvédők munkájának és feladatának egyik fontos része éppen az, amit a néptánccsoport csinál. Alapszabályunk II/2 pontjában ez áll: „hagyományőrzés és hagyományteremtés, kulturális örökség védelme.” Rácalmás értékes kulturális hagyományait nagyon mélyről kell felszínre hozni, mivel a rendszerváltás előtti évtizedek nem kedveztek a hagyományápolásnak, különösen Rácalmáson nem. Pedig a mi településünk igen gazdag volt népi mesterségekben és kultúrában, hiszen a lakosság jelentős része – ellentétben más településekkel – sokféle kézi mesterséggel foglalkozott. Nevezetesek voltak az aratóbálok, a búcsúk, az iparos bál, a nőegylet bálja, a lakodalmasok stb. Ezekhez a neves eseményekhez népi játékok, népviselet, hagyományos ételek és a tánc gazdag választéka kapcsolódott. Ebből merítünk valamennyien. Külön köszönet és elismerés illeti azokat a klubbokat, egyesületeket, amelyek kifejezetten a hagyományápolás művelésével foglalkoznak. A Rácalmási Néptáncegyüttes hagyományaink legfontosabb részéhez, a tánchoz fordult. Közismert, hogy a táncban benne van egy nemzet egész lelke, jelleme, fájdalma-öröme. Táncban fejezzük ki érzelmeiket. A táncnak a test a hangszere. Változatos formáival, mozdulataival képes minden gondolat kifejezésére. Természetesen ehhez nagyon sok munka kell. A közös munka fegyelmezetté tesz, uralkodni tudunk akaratunkon és érzelmeinken, kihat egész életünkre. Aki a Néptánccsoport műsorát 15 éves fennállása alatt egyszer is megtekintette, az látja, hogy az együttes képes átadni nekünk azokat az érzéseket, gondolatokat, ami a táncban van. Hagyományokban gyökerező, korrekt táncokat adnak elő. A tánc szeretete, egymás iránt érzett tisztelet formálja, alakítja az együttest. Én a magam részéről, mint a Városvédők elnöke négy évvel ezelőtt léptem kapcsolatba a Néptáncegyüttessel, amikor is a Tökfesztivál kilépett szűk kereteiből, vagyis a Művelődési Ház termeiből és az V. Rácalmási Tökfesztivál új helyen, a Jankovich Kúriában rendeztük meg. A fesztivál kultúrműsorában nagy szerepet szántunk az önművelő csoportoknak. Ettől kezdve rendszeresen hívjuk meg a néptáncosokat, az énekkart és más helyi együtteseket is. Majd belépett rendezvényeink sorába az Almavirág Fesztivál és ott is a népi kultúra a fő mondanivalónk. A helyi öntevékeny csoportokat kiegészítjük megyei, régiós, sőt távolabbi együttesekkel is, ami lehetőséget ad a népkultúra széleskörű megismerésére. A Rácalmási Néptáncegyüttes fegyelmezett, precíz tánca nem csak a rácalmásiaknak tetszik, vagyis az együttes nem csak a rácalmásiak előtt állja meg a helyét, hanem a sok-sok vidékinek is, akik ott ülnek a nézőtéren. Elviszik hírüket, egyre több felkérést kapnak más településektől is. 15 év egy szervezet fennmaradásában nagyon hosszú idő, különösen, ha fiatalokról van szó, akiket karrierjük gyakran máshová szólít. Ezért nagy szerepe van a vezetőknek, akik összefogják a csapatot, átsegítik
az esetleges válságokon. De nem csak a tánccal kapcsolatos kérdésekben, hanem az élet más területein is segítenek, együtt vannak. Nem látok bele az együttes életébe – személy szerint nem ismerem a táncosokat – de nyilván többen vannak olyan integráló személyek, akik összefogják az együttest. Egy főt ismerek – dr. Nagy Viktort – aki mindent megtesz az együttes munkájáért és jó híréért. Az együttes és a város is sokat köszönhet Viktornak. De még nem szóltam a mesterek mesteréről, Wünsch Lászlóról. A mester tanítása mindenkit megfog, módszerei kiválóak. Képes arra, hogy állandóan megújuljon. Tanítványai szeretik. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy egy olyan – hazai tánckörökben jól ismert – művészeti vezető neve fémjelzi a Néptáncegyüttes munkáját, mint Wünsch László. Kívánom, hogy a Néptáncegyüttesnek és a Városvédőknek a jövőben még szorosabbra füzzük a kapcsolatát, találjunk minél több együttműködési pontot. Újabb sikeres 15 évet kívánok az együttesnek.
Nógrádi Sándor A Rácalmási Kézilabda csapat edzője A Remény Klub vezetője A városunkban működő civil szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek a település hagyományainak megőrzésében. Ezen a területen fontos szerepe van a helyi néptáncegyüttesnek. A különböző rendezvényeken bemutatott színvonalas műsoraikkal jogosan vívták ki az elmúlt tizenöt évben a nézők elismerését. Ahhoz, hogy ezek a fellépések sikeresek legyenek, nagyon sok gyakorlásra és jól felkészített táncosokra van szükség. Az együttes vezetői fontos feladatuknak tartották és tartják napjainkban is, hogy a táncosok nemcsak a színpadon, hanem az élet más területein is megállják a helyüket. Jól érvényesítik a zene és a tánc közösségformáló szerepét. Ez főleg az utánpótlás területén érzékelhető. A néptánccsoportban felnövekvő fiatalok kapcsolatteremtő és kommunikációs képessége fontos szerepet játszott abban, hogy egyre több lehetőséget kapjanak a város rendezvényein. A városunkban érkező vendégek részéről egyre több felkérést kapnak az elmúlt hónapokban ahol sikeres szereplésükkel öregbítették településünk kulturális élet területén szerzett jó hírnevét. A tánccsoport hagyományőrző tevékenysége egyfajta híd a jelen és a múlt között. Fellépéseik során mindent megtesznek a helyi hagyományok megőrzése érdekében. A Rácalmáson működő egyesületek és civil szervezetek nevében elmondhatom, hogy az együttes a hagyományőrző tevékenysége mellett fontos feladatának tartja a civil szervezetekkel való kapcsolattartást, így segítve egymás munkáját. Rendszeresen fellépnek a többi egyesület által szervezett programokon.
Mohainé Csupity Zsófia Rácalmás Város Szerb Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke A helyi néptáncosokkal először magánszemélyként találkoztam a különböző rácalmási rendezvényeken: Majális, Falunap, Tökfesztivál. Szívesen néztem műsorukat, mert bennem a folklór szeretete szerb nemzetiségi mivoltomnál fogva mély nyomot hagyott. Néztem a lelkes csapatot ahogy egyre jobban táncolnak, egyre szebb népviseletet öltenek, nagyon tetszett, amit csinálnak. A tánccsoport egyik mozgatórugója Nagy Viktor, akiben a tenni akarás a hagyományok tisztelete és továbbvitele tűzként ég. Ehhez párosul a csoport koreográfusa, Wünsch László, aki hosszú évtizedes munkát áldozott arra, hogy az egyes tájegységek népi táncai megmaradjanak, továbbéljenek. Ezt adta tovább Rácalmási Felnőtt Néptánccsoportjának is, immár 15 éven keresztül. 2002-ben megalakult a Szerb Kisebbségi Önkormányzat, amelynek elnöke lettem. Nem titkolt szándék vezérelt, hogy a néptánccsoporttal felvegyük a kapcsolatot és egy – két szerb néptánc betanításában segítséget nyújtsunk. Úgy éreztük, hogy a település múltjához kötődne a szerb folklór szélesebb körben való megismertetése. A Szerb Kisebbségi Önkormányzat részéről 2003-ban együttműködést ajánlottunk, ami többé-kevésbé sikerült is. 2004-ben a Dunaújvárosi Horvátok és Szerbek Egyesülete által kaptunk meghívást egy szerbiai folklór fesztiválon való fellépésre, Sremska Mitrovicára, Dunaújváros testvérvárosába. Az Egyesület engem bízott meg a szervezéssel és a csoport kíséretével. Úgy döntöttünk, hogy a dunaújvárosi tánccsoport helyett meghívjuk a Rácalmási Felnőtt Néptáncegyüttest és őket utaztatjuk a fesztiválra. Többszöri megbeszélés után kialakult a végleges létszám, 10 fő, 5 pár. Kb 20 fős kísérőcsapattal, kényelmesen egy nagy busszal, összesen 30-an utaztunk el 2004 augusztus 11-én. Megérkezésünkkor a fesztiválszervezők már vártak minket, fogadó családokkal együtt. A tánccsoportot a kollégiumban helyezték el, a kísérőket családoknál. Megismerkedtünk a várossal, Sremska Mitrovicával, a római kori emlékekkel. Még aznap el is kezdődött a fesztiváli hangulat, a különböző népek tánccsoportjai, gyönyörű viseletekben a főutcán táncolva felvonultak. Ez így zajlott a fesztivál mindhárom napján. A rendezvény Sremska Mitrovica (Sirmium) ókori feltárt színházának szabadtéri színpadán zajlott, ahol a pár ezres lelkes közönség szűnni nem akaró lelkes tapssal jutalmazta a táncosokat. A rácalmási néptánccsoport nagy sikert aratott. Csoportunkat fogadták a helyi önkormányzat
vezetői, valamint a Sirmium Hagyományőrző Egyesület képviselői is. A helyi tévében riportot készítettek velünk, bemutatták a rácalmási táncosok népviseletét. A Sirmium Hagyományőrző Egyesület tagjai kirándulást is szerveztek részünkre, Novi Sadot (Újvidék) ismerhettük meg. Zenés, közös ebédeken láttak minket vendégül, ahol ebéd után lelkesen folyt a kóló táncok elsajátítása. A fesztivál hangulatát szinte nem lehet leírni, a kollégiumi szálláshelyen is folytatódott a különböző nemzetiségű táncok bemutatása, barátságok kötése. A fesztivál záróeseményei után a rácalmási néptánccsoport örök élményekkel tért vissza Rácalmásra. Ezt bizonyítja az a pár fotó is, amit mellékelek. Úgy érzem, hogy a Rácalmási Felnőtt Néptánccsoportnak küldetése van. A jövő nemzedéknek is át kell adnia a hagyományok megismerését, őrzését és továbbvitelét. Ehhez sok sikert kívánok.
Függelék A Rácalmási Felnőtt Néptáncegyüttes műsoron tartott koreográfiái:
1) Hegyaljai dalcsokor 2) Kiskun legényes 3) Sarkantyús forgatós 4) Öregcsertői táncok 5) Délalföldi táncok 6) Decsi verbunk 7) Dél-dunamenti táncok 8) Gyertyás verbunk 9) Kerekecske 10) Drágszéli férc 11) Pusztafalusi táncok 12) Adonyi polka
A koreográfiákat valamint a kísérőzenét összeállította: Wünsch László koreográfus, balettmester. A Rácalmási Felnőtt Néptáncegyüttes örökös tagnévsora 1997-2012 1. Benedek Szilveszter 2. Bölcs Gábor 3. Bernáth Melinda 4. Juhász Brigitta 5. Udvari Emese 6. Molnár József 7. Szabó Róbert 8. Kovács Antal 9. Végh Sándor 10. Müller Ágnes 11. Kőszegi Balázs 12. Varga Béla 13. dr. Nagy Viktor 14. Néder György 15. Néder Karolina 16. Néder József 17. Soponyai Anna 18. Schrick Judit 19. Schrick Mariann 20. Pálinkás Petra
21. Horváth Mária 22. Arany Réka 23. Arany Marietta 24. Arany Pálma 25. ifj. Fazekas Imre 26. Galkovics Rita 27. Szabó Attila 28. Szabó Tamás 29. Bencze Ágnes 30. Czinege Diána 31. Csiki Gergely 32. Fejős Ildikó 33. Gál Péter 34. Németh István 35. Tóth Ildikó 36. Tóth Éva 37. Halupka Edit 38. Oroszi Szabina 39. Rinkó Krisztina 40. Ősi Edina 41. Molnár Gergely 42. Molnár Zsófia 43. Polyák Ferenc 44. Kovács Mónika 45. Illyefalvi Emese 46. Kiss Xénia 47. Kókai Mihály
Zu der 15. Jubilaum der Volkstanzgruppe von Rácalmás Die Volkstanzgruppe von Rácalmás wurde von der Selbstverwaltung von Rácalmás im 1997 gegründet mit der Zweck, die ungarische und die in Ungarn staatselementliche nationalminderheitische Folklor und Tanzkultur pflegen und weiterentwickeln zu können. Der Leiter der Kulturgruppe ist Wünsch Laszló, der landsberühmte Choreographer, der – unter anderem – schon mit der …............. ausgezeichnet wurde. Die Gruppe hat schon mehrmals sowohl ins Inland, als auch ins Ausland (1999,2002 in Deutschland, 2007 in Serbien) vorgestellt. Von Ihren stimmungsvollen, traditionellen Tanzen sind Sie auch schon im Komitat Fejer überall bekannt und popular. Die Tanzer legen ein grosses Wert darauf, dass Sie mit den anderen Vereinen auch ein gutes Kontakt aufbauen. Deswegen spielt die Volkstanzgruppe auch in Racalmas eine grosse Rolle.
To the 15 anniversary of the folklor group of Rácalmás The group was established by the self government from Racalmas in the year of 1997. The leader of the dancers is Laszlo Wünsch, choreographer. As one of the most successfull folklor group in the region, it had and has a lot of opportunity for the introduction.In the history of the team, there are several introductions abroad, for example in the year of 1999 and 2002 in Germany and in 2007 in Serbia too. The group managed to build a good contact with the other civil organisations of Racalmas. For this reason the team play a roll with high level in the life of the city.
