TÁJÉKOZTATÓ I. évf. állatorvostan-hallgatók részére
KÉMIA 2013/14 tanév, 1. félév
A KÉMIAI TANSZÉK OKTATÓI DR. NEMES PÉTER DR. SCHEIBER PÁL DR. VARGA TAMÁS DR. VINCZE ZOLTÁN DR. PILIPECZ MIHÁLY
tanszékvezető, egyetemi tanár professor emeritus egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus
A KÉMIA tantárgy az első félévben 45 óra tantermi előadásból és 45 óra laboratóriumi gyakorlatból illetve szemináriumból áll. Az előadásokon és a gyakorlatokon a részvétel kötelező. A kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat értelmében az a hallgató, aki 3-nál több előadásról igazolatlanul hiányzik, nem kaphat aláírást, így a félévet meg kell ismételnie. Az előadásokon való részvételt a félév során rendszeresen ellenőrizzük. A gyakorlatokon a jelenlétet minden alkalommal ellenőrizzük. Annak a hallgatónak, aki 5-nél több alkalommal hiányzik a gyakorlatokról, meg kell ismételnie a félévet, függetlenül attól, hogy igazolta-e a hiányzását. A felkészüléshez ajánlott jegyzetek, könyvek, tananyagok: Dr. Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó 2008 (ISBN 978 963 05 86177) Dr. Náray-Szabó Gábor: Kémia, Akadémiai Kiadó 2006 (9789630582407) A laboratóriumi gyakorlatok írásos anyaga: Kémiai Gyakorlatok I. (2011, SZIE-ÁOTK Budapest). A jegyzet egyben a gyakorlati jegyzőkönyv vezetésére is szolgál, ezért mindenki számára kötelező beszerezni. A jegyzet a Kémia Tanszéken vásárolható meg az első, plenáris gyakorlat alkalmával, 1500 Ft-os áron. Az előadások ábraanyaga letölthető a Kar honlapjáról (http://www.univet.hu/sc1/tantargy.php?id=153&action=download&lang=hu) pdf formátumban
RÉSZVÉTEL A GYAKORLATOKON A gyakorlatok időtartama 3 × 45 perc, amelyet a munka jellege miatt, szünet nélkül tartunk meg: Kedd
13.15 - 15.30 óra
3-4. csoport
Szerda
8.15 - 10.30 óra
7-8. csoport
Szerda
11.15 - 13.30 óra
1-2. csoport
Csütörtök 12.15 - 14.30 óra
5-6. csoport
A gyakorlat helye a kémiai tanszék hallgatói laboratóriuma. A laboratóriumban az elhelyezkedés tetszőleges, de a félév elején elfoglalt helyet meg kell tartani. A laboratóriumban köpeny és védőszemüveg állandó viselése kötelező! Köpeny és a gyakorlati jegyzőkönyv nélkül a gyakorlatokon nem lehet részt venni! Aki valamilyen elháríthatatlan okból nem tud részt venni egy gyakorlaton, a szorgalmi időszak utolsó hetében szóbeli felelettel köteles bepótolni azt. Betegség esetén kérjük az orvosi igazolást a gyakorlatvezetőnek bemutatni.
FELKÉSZÜLÉS A GYAKORLATOKRA A laboratóriumi gyakorlatok célja az alapvető laboratóriumi technikák elsajátítása, valamint az elméleti tananyag mélyebb megértése. Az eredményes gyakorlati munka elengedhetetlen előfeltétele a jó felkészülés. A Hallgatóságtól elvárt felkészülés magában foglalja a gyakorlati jegyzetben található tudnivalók és az ehhez tartozó elméleti ismeretek elsajátítását. A gyakorlatvezetők a gyakorlat alatt a hallgatók felkészültségét, labormunkáját ellenőrzik. Elégtelen felkészültség esetén az adott gyakorlat érvénytelennek számít, amit lehetőség szerint az adott héten, vagy a félév végén pótolni kell. Az elméleti ismereteket az előadásokon, valamint az ajánlott könyvből vagy más hasonló kézikönyvből lehet elsajátítani.
A JEGYZŐKÖNYV VEZETÉSE A gyakorlatokon a hallgatók önállóan dolgoznak, kivéve, ha a gyakorlatvezető vagy a gyakorlati jegyzet erre más utasítást ad. A kísérletek eredményeit és a megfigyeléseket a helyszínen, közvetlenül a kísérlet elvégzése után kell feljegyezni. A laboratóriumi munka hatékonysága jelentősen növelhető, ha a reakcióegyenleteket, előzetes számításokat már a gyakorlat megkezdése előtt a gyakorlati jegyzetben az erre a célra üresen hagyott helyekre beírják. A jegyzőkönyv vezetését a gyakorlatvezetők folyamatosan ellenőrzik. A gyakorlat a munkahelyek rendbetételével (eszközök tisztítása, helyükre visszapakolása, takarítás) fejeződik be.
KÖVETELMÉNYRENDSZER A hallgatók teljesítményét a félév végi gyakorlati jeggyel értékeljük. A jegy számítása a félév során a következőképpen megszerzett pontok alapján történik: 1) A félév folyamán a hallgatók 2 alkalommal kötelező részvétellel zárthelyi dolgozatot (ZH) írnak a következő témakörökből: 1. ZH: okt. 30. 1700 – 1830
Szervetlen kémia: elemek és vegyületeik kémiai és fizikai tulajdonságai, reakcióegyenletek felírása és rendezése (35 pont) 2
2. ZH: nov. 20. 1700 – 1830
Reakcióegyenletek felírása és rendezése, sztöchiometriai számítások. Oldatok pH-jával kapcsolatos számítások (35 pont)
A ZH-k eredményét egy hét múlva tesszük közzé. Meg nem engedett eszközök használata esetén a dolgozatot 0 ponttal értékeljük. Mobiltelefonok és más elektronikus eszközök használata a dolgozatírás alatt tilos, ezeket előzőleg ki kell kapcsolni. Nem szabad továbbá dolgozatírás közben szöveges információ tárolására alkalmas számológépet használni. 2) A IX., X., XI. gyakorlatokon elvégzett három titrálás eredményét 0-től 5-ig terjedő skálán értékeljük (összesen 15 pont). 3) A gyakorlatvezetők kérdésekkel ellenőrzik az utolsó látogatott gyakorlat ismeretanyagának megfelelő elsajátítását. A beszámolóval 0-10 pont szerezhető. 4) A gyakorlatvezetők a gyakorlatok végén a félév során egy vagy több alkalommal beszedik a jegyzőkönyveket és 0-5 pontos skálán értékelik az aznapi gyakorlat jegyzőkönyvének kitöltését. A gyakorlati jegy megállapítása egy 100-as (35+35+15+5+10) pontskálán történik az alábbiak szerint: 0-45
elégtelen (1)
46-55
elégséges (2)
56-70
közepes (3)
71-85
jó (4)
86-100
jeles (5)
Az igazolt betegség miatt valamelyik ZH-ról hiányzó hallgatóknak egy pótlási lehetőséget biztosítunk az utolsó oktatási héten, dec. 9-én 1700-kor, azonos feltételekkel. Azok a hallgatók, akik a félév során nem tudták összegyűjteni az elégséges érdemjegyhez szükséges 46 pontot, a fenti időpontban egy összevont pót ZH-t írhatnak. 40 %-os eredményt elérve elégséges gyakorlati jegyet kapnak. Elégségesnél jobb jegy a pót ZH írásával nem érhető el! További pótlásra, illetve a ZH-k javítására lehetőség nincs! Az a hallgató, aki elégtelen gyakorlati jegyet kap, köteles a tantárgyat a következő tanév első félévében újra felvenni, és a fenti követelményrendszert, a gyakorlatokon való részvétellel együtt, újra teljesíteni. A követelményrendszer sikeres teljesítése érdekében a felmerülő hallgatói igények szerint a tanszék KONZULTÁCIÓT tart, amelynek időpontját vagy időpontjait a hallgatóság képviselőivel közösen később határozzuk meg. A konzultáció nem az előadások megismétlését jelenti, hanem a felkészülés során felmerült problémák tisztázásában, továbbá a számítási feladatok megoldásában nyújt segítséget. Felhívjuk a Hallgatóság figyelmét, hogy év végi, írásbeli vizsgán (2014. május-június) a második féléves szerves kémia mellett az első félév ismeretanyagának általános kémiai részét is számon kérjük.
3
AZ 1. FÉLÉV ELŐADÁSAINAK ÉS GYAKORLATAINAK TEMATIKÁJA ÉS IDŐBEOSZTÁSA Előadás
Gyakorlat Plenáris gyakorlat. Bevezető a laboratóriumi munkába, tűz- és balesetvédelem (90 perc) (Kémiai előadóterem, IX. 4. 1315)
IX. 2 - IX. 6.
Bevezetés. Szervetlen kémia: A periódusos rendszer. Az atomok felépítése. Hidrogén, halogének. A kovalens kötés.
IX. 9 - IX. 13.
Halogénvegyületek. A poláris kovalens kötés, elektronegativitás. Intermolekuláris kölcsönhatások. Oxigén, oxidok
I. gyakorlat Laboratóriumi alapműveletek I.
IX. - 16 - IX. 20.
Oxosavak, Az ionos kötés, Kén és vegyületei. Nitrogén és vegyületei.
II. gyakorlat Laboratóriumi alapműveletek II.
IX. 23 - IX. 27.
Foszfor és vegyületei. A szén és a szilícium. vegyületeik Bór, alumínium, arzén
III. gyakorlat Szervetlen kémiai gyakorlatok I.
Alkáli- és alkáli-földfémek
IV. gyakorlat Szervetlen kémiai gyakorlatok II.
IX. 30 - X. 4.
A d-mező fémei
X. 7 - X. 11.
Komplex vegyületek. Reakciókinetika,
V. gyakorlat Szervetlen kémiai gyakorlatok III.
X. 14 - X. 18.
Kémiai egyensúlyok. Sav-bázis egyensúlyok
VI. gyakorlat A kémiai reakciók sebessége, kémiai egyensúlyok.
X. 21 - X. 25.
Pufferoldatok, sók hidrolízise
Szeminárium I.
X. 28 - X. 31.
Elektrokémia. Az atomok elektronszerkezete. A hullámmechanikai atommodell
VII. gyakorlat Sav-bázis egyensúlyok, potenciometrikus titrálás
XI. 4 - XI. 8.
Atomorbitálok. A kémiai kötés modern értelmezése, molekulapályák.
Szeminárium II.
XI. 11 - XI. 15.
Molekulák geometriája. Oktettelvtől eltérő molekulák. Gázok.
IX gyakorlat Acidi-alkalimetria
XI. 18 - XI. 22.
Folyadékok, oldatok tulajdonságai
X. gyakorlat Redoximetria
XI. 25 - XI. 29.
Szilárd anyagok folyadékkristályok. Diszperz rendszerek, kolloidok Határfelületi jelenségek
XI. gyakorlat Csapadékos analízis
XII. 2 - XII. 6.
A kromatográfia módszerei.A termodinamika I. főtétele, entalpia
VIII. gyakorlat Kolloid oldatok előállítása és tulajdonságai
XII. 9 - XII. 13.
Spontán folyamatok, entrópia Szabadentalpia és affinitás. Szabadentalpia és egyensúlyok
Pótlások
4
5
