Támogatónk: COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY
www.kraszna.ro 2010. Március
XIV. Évfolyam 3. szám
Kulturális kiadvány
125 éve született Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom és írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtély ként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy megszülettem, élek és meghalok.” (Ábécé a nyelvről és lélekről - részlet) Kosztolányi a világ teljes átélésére és kifejezésére vágyott, a kifejezés eszközét pedig a nyelvben kereste, a magyar nyelvben, melyet imádott. Tudatosan tűzte ki feladatául irodalmunk gazdagítását. Erősebbé, mo dernebbé, tartalmasabbá akarta átformálni. Rendkívül sokoldalú és tehetséges írónk gazdag munkásságának kimerítő bemutatása helyett a kor társak megemlékezéseire szorítkoznék, remélve azt, hogy sokak kíváncsisága ébred fel ezáltal az író művei iránt. Pályatársa és barátja, Babits Mihály így ír róla megemlékezésében: „Melegen érezte a tények erejét, a múlt hatalmát, az élet ősi, örök folyásának szépségét és változhatatlanságát. Imádta az életet minden kis jelenségében, minden legapróbb borzongásában, eze ken kívül csak a Semmit hitte.” Márai Sándor, aki Kosztolányi mellett képviselője lett a homo aestheticus eszményének, eképpen mél tatja: „Kosztolányi Dezső író volt. Halála órájában ez a megállapítás nem értékelés, hanem figyelmeztetés. Író volt, egy korban, amely nem sokat törődik a szellem mel. Író volt, egy kétségbeesett korban, amely a halál félelem feszültségében él, egy korban, amely a szellem emberét csak eltűri, talán megbocsát neki, de nem fi
gyel többé igazán reá. „Kinek írunk?” – mondta néha, kérdezte hangosan, szóval és írásban. Lelkek tárultak feléje, pályája egyenesen ívelt, olvasták, elismerték. Író volt, magyar író, tehát szerény, szerzetesien sze rény életben; egyszerű életet élt, mint egy kishivatal nok, nem vágyott szerencsésebb és könnyű sikerek szárnyán emelkedő pályatársai diadalaira és eredmé nyeire. Itt akart élni, a családban, amelyhez tartozott; itt akart meghalni. Csak a lelke volt igényes. És igé nyeket akart kelteni a lelkekben, melyekhez művével szólott. Egyik legnagyobb írónk fekszik e pillanatban a ravatalon. Délelőtt, kórágya párnáin elfektetve, meg mutatták a rettenetes kín gyötrelmeitől kisimult, hi deg, nagy homlokú, titokzatos fejét. Sokáig néztem. Szegényedünk, gondoltam. Halott arca fölé hajoltam, s eszembe jutott egyik utolsó üzenete. „Vigyázzatok” – mondta a nyáron, halálos betegen, tördelve a sza vakat és rekedten. – „Vigyázzatok” – mondta – „a ma gyar irodalomra”. – S mosolygott, mint aki tompítani akarja az „üzenet” komor pátoszának zengését. – „Jó” – mondtam, ugyanabban a hangnemben, összeszorult torokkal, s mosolyogva, ahogy nagybetegekkel beszél az ember – „majd ha itt lesz az ideje, megmondom, hogy ezt üzented”. – Most itt van az ideje: megmon dom, hogy ezt üzente.” Kiss Imola
Kellemes Húsvéti Ünnepet kíván a Kraszna újság szerkeztosége minden kedves olvasójának!
www.kraszna.ro
Március
Ha kedd…
Március 15.-Együtt
Az elmúlt két évtized hullámzó érzései és tör ténései ellenére valami mindig állandó maradt bennünk, a közös ünneplés örömérzésének me gélése. A nemzeti ünnep, Március 15 nem csupán egy ünnepnap, sokkal több annál, hisz egy nagy csa lád, az összmagyarság ünnepe. Ez a tudat újra meg újra megerősít abban a hitben, hogy csupán együtt igazi a megemlékezés, azokról, akik egykor síkraszálltak a világszabadság eszméjéért. Az ünnepi megemlékezés vasárnap d.u. 18 órakor vette kezdetét a Petőfi Sándor nevét viselő Művelődési házban. Az ünneplő közönséget Kádár György református lelkész köszöntötte egy igével, majd néhány gondolatban kitért a je len ifjúságának szabadság keresésére. A mai fia talok többsége a számítógép, az internet ,,szabad” világában keresi a szabadságot, tapogatózik a bezártságból, rabságból kivezető út felé, mint, akik rossz oldalon keresik a kiutat jelző ajtó kilincsét. Minden nemzedék meg kell találja az adott helyzetből az igazi kiutat, a szabadság felé vezető úton, ugyanúgy mint tették a márciusi if jak. Pop Imre polgármester Emil Boc Románia és Bajnai Gordon Magyarország miniszterelnöké nek ünnepi üzenetét tolmácsolta, majd az ünnep jelentőségéről szólt a nagyszámú közönséghez:
Egyik szemünk sír… 2009. februárjában utolsó útjára kísértük:
Balla Gáspár, Kraszna 976 hsz., meg halt 2010. Február 20-án, élt 65 évet Pihenésük legyen csendes! Ezúton nyilvánítjuk őszinte részvétünket a gyászoló családoknak. …a másik nevet
2009. februárjában születtek:
Balla Géza István és Zsófia Csilla lánya, Nóra, január 27-én Pap Lajos és Enikő lánya, Lea- Abigél, február 9-én, Valki Árpád és Zsuzsanna-Katalin fia, Adorján-Árpád, február 11-én Dimény Barna és Piroska fia, ÁdámBarna, február 23-án Boldog, hosszú életet kívánunk az újszülötteknek, szüleiknek pedig erőt, egészséget a neveléséhez.
,,Ma is olyan történelmi kihívások előtt állunk, melyeknek csak egy összetartó szolidáris nemzet tud megfelelni. Egy olyan nemzet, mely megbecsüli közös értékeit és szimbólumait”. Az RMDSZ krasznai szervezet elnökeként alulírott tolmácsol tam a szövetség elnöke, Markó Béla ünnepi köszöntőjét. Az idei ün nep is a határokon és földrészeken átivelő közös ünneplésről, a sza badság, egyenlőség és testvériség eszméének ébrentartását jelenti számunkra. Március 15 nem csak közös ünnep, de a nemzeti össze fogás és együttérzés napja is. Az elmúlt 20 év ugyanúgy, mint a korábbi évtizedek nehéz történelmi pillanatai azt bizonyítják, hogy közösségi létünk legalapvetőbb igazsága, megtartó ereje az egység. Mindent, amit elértünk csak összefogással érhettük el. Néhány gondolatban az elmúlt 20 év márciusi ünnepeink hangu latára emlékeztem, különös érzéssel a legelső szabad ünnepünkre, mely új, felemelő és reménykeltő volt, de volt benne valami nyug talanító, elbátortalanító is. A marosvásárhelyi szomorú események hatására fogantak meg sok honfitársunk fejében Reményik Sándor ,,Eredj, ha tudsz”versének gondolatai, bennünk viszont az itthon maradás gondolata és érzése volt az erősebb. A bizonytalanság súlya ellenére reményt adott az erős közösség összetartása, ami még most is jellemző e közösségre. Az ünnepi köszöntőket követően a Bokréta tánccsoportjai, valamint a helyi iskola színjátszó csoport jai szórakoztatták az ünneplő közönséget. Játékukkal nem csak szórakoztattak, de ráébresztettek mindnyájunkat az együttlét, a közösség igazi ünnepére, a jövőre. Velük és értük érdemes dolgozni, küzdeni és megélni értékteremtő hétköznapjainkat. Az I-IV osz tály tanulóiból összeállt Szivárvány csoport Móra Ferenc ,,Furu lya” című művét, az V-VIII osztályos Amarilla csoport pedig Kozma Imre ,,Petőfi szülei” című játékát mutatták be. A Tinikomédiások ,,Ápold a múltat, hogy jövőt építhess!” jelszóval mutattak be egy zenés-verses játékot, a tőlük megszokott színvonalon. A Szivárvány csapat felkészítése László Andrea és Szabó Ibolya, az Amarilla Kiss Imola Renáta, a Tinikomédiásoké pedig Hajas Zsolt Márton és Ozsvát Ilona kollegák áldozatos munkáját dícsérik. A Bokréta tánccsoport felkészítése Lelik Berta táncoktató nevéhez fűződik. Az ünnephez illő műsor után az ifjúság és a közönség együtt vett részt a fáklyás felvonuláson, valamint a református templomkert ben és a Petőfi szobornál szervezett koszorúzáson. A templomkert ben felállított emlékoszlopot és a művelődési ház előtti Petőfi szo brot a polgármesteri hivatal, az RMDSZ, a református, katólikus és babtista egyházak, a Krasznáért alapítvány, a Cserey Farkas társaság, a Petőfi társaság és a Cserey-Goga középiskola képvise lete koszorúzta meg. A koszrúzások ideje alatt a babtista egyház fúvószenekara szolgáltatta az alkalomhoz illő zenét, zárószóként pedig Kiss Zoltán babtista lelkész mondott ünnepi beszédet, párhuzamot vonva a fizikai és szellemi, illetve a lelki szabad ság között. Szavaiban hangsúlyozta, hogy utóbbit csupán Isten felé fordúlva, vele együtt érhetjük el. Ezúton is köszönet minden közreműködőnek, szervezőnek, a fúvószenekar tagjainak, és végül, de nem utolsó sorban Bódizs Dávidnak a zongora kíséretért és Kiss Istvánnak a koszorúzás levezetésért. Oláh Miklós
www.kraszna.ro
Március
Borverseny
„Heten, mint a go noszok” indultunk el 2010. február 26-án a magyarországi testvé rtelepülésre, Akasztó ra az ott megrendezett borversenyre. Délben érkeztünk meg, lead tuk a bormintákat, melyeket a zsűri el is kezdett kiértékelni. Este 6-kor pedig egy rövid előadás előzte meg a kiértékelést és a díjkiosztást, a szőlő kártevőiről és beteg ségeiről és a használ ható növényvédősze rekről. Jó év volt a 2009-es év, legalábbis a szőlő nek jó volt, ezt bizonyítja a sok díj, amit a krasznaiak elhoztak Akasztóról, így: Torma Sándor -Királyleányka borára különdíjat, - Merlot-ra aranyérmet kapott. Torma András- Rose borára ezüstérmet, Pap Miklós - Fehér vegyes borára bronzérmet,
Lelik István Fehér vegyes borára aranyérmet, Merlot -ra bronzérmet, Pap SándorKirályleányka borára pedig bronzérmet ka pott. Gratulálunk nekik, még biztos sok jó bor van Krasznán, de nem jutott el erre a verse nyre. Örülök, hogy nem csak az a fontos, hogy a bor szédítsen, hanem sokan igye keznek minőségi boro kat készíteni. A csoport két pincé szetet látogatott meg, és a Boden Vin Kftnél borkóstolóval fejeződött be a látogatás. Nemes fi nom borokat kóstoltunk. Köszönjük a lehetőséget, hogy próbára tehettük ott is a borainkat, mert a verseny arra készteti az embert, hogy jobbra törekedjen. Lelik Berta
Újra összegyűlt a kis csapat, nem is volt az olyan kicsi, hála Istennek. 2010. február 6-án tartottuk meg a Farsangi Táncházat a krasznai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Meghívtuk a krasznaiakat, ter mészetesen, és hívogattunk a környező településeken is. Ennek volt is foganatja, így szép számban eljöttek Zilahról, Sámsonból, Varsolcról, Perecsenből. Sajnos, ezt most is meg kell jegyeznem, hogy sokkal több volt a vendég, mint a házigazda, Magyarországról eljönnek fáradsággal nem törődve, mert már híre ment a krasz nai táncháznak, és sajnos, a helybeliek nem vevők erre, tisztelet a kivételnek. Annyira el vannak fásulva az emberek és magukba fordulnak, pedig a tánc feledteti a gondokat, feloldja a gátlásokat, a félelmet, szemé lyiségformáló ereje van, amely óriási előny egy olyan világban, melyben az emberek nagy része a tömeg kultúra fogyasztójává vált, elveszítette identitását, és tömegemberként magányosan él. A táncházat szokás szerint Antal Roland és Antal Dóra nyíregyházi táncpedagógusok vezették, és ott volt két gyönyörű kislányuk, természetesen krasznai népviseletben, Luca és a 6 hónapos Pannika. Az est színvonalát növelte a nyíregyházi Kisfigurás
Táncegyüttes, melynek vezetői és koreográfusai Antal Roland és Antal Dóra. A fellépés az Antal házaspár által Szilágyságban gyűjtott táncok és szokások egy csokrát elevenítette fel. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a Szilágyság táncok és hagyományok terén még egy kimeríthetetlen forrás, ugyanis egy rangos buda pesti fesztiválon első díjat nyert az együttes ezzel az előadással. 43 táncos vállalta azt, hogy fellép, végig táncolja az estet, és utána autóbuszba ülve hazauta zik - minden ellenszolgáltatás nélkül-, mert nem volt lehetőség az elszállásolásukra. A talpalávalót szintén nyíregyháziak szolgáltatták, a Burkos zenekar. Remek volt a hangulat, és aki eljött, remélem, jól érezte magát. Ne tagadjuk meg a múltunkat, ápoljuk a hagyo mányainkat, és hogy a Pákai tanár úr szavaival éljek, „ Hogy a tüzek ki ne aludjanak”, jöjjenek el minél töb ben a következő táncházba, amelyet, ha Isten megsegít, Pünköstkor fogjuk megtartani. Végül, de nam utolsó sorban, szeretném megköszön ni azoknak, akik támogatták eseményünket. Lelik Berta
Farsangi táncház
www.kraszna.ro
Húsvéti Üdvözletek
Boldog békés Húsvéti Ünnepeket kíván a
Áldásban gazdag Húsvétot kíván a
Vincze Kft.
Lory-Dok Kft.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván a
Majorerszolt Kft. Anna Virágüzlet
Istentol megáldott békés boldog Húsvétot kíván a
Libaduo Kft.
Békés ádott Húsvétot kíván a
Ballasol Kft.
Boldogságban megélt kellemes Húsvétot kíván a
Darmob Kft.
Örömteljes Húsvéti ünnpelést kíván a
Multiprod Kft.
Balesetmentes Húsvéti Ünnepet kíván a
Zolex Autoservice
Egészségben megélt Húsvéti ünnepet kíván a
Remedium Farm Kft.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván a
Flavand Kft.
Húsvéti Üdvözletek
Istentol megáldott békés boldog Húsvétot kíván a
Király Kft.
Boldog békés Húsvéti Ünnepeket kíván a
Walex Impex Kft.
Békés ádott Húsvétot kíván a
Solo Impex Kft.
Boldogságban megélt kellemes Húsvétot kíván a
Janely Com Kft.
Áldásban gazdag Húsvétot kíván a
Sabsan Kft.
Balesetmentes Húsvéti Ünnepet kíván az
Automeister Dimény Kft.
Örömteljes Húsvéti ünnpelést kíván az
AndyZoly Kft.
Balesetmentes Húsvéti Ünnepet kíván a
Vincze Service Kft.
Reményteljes Húsvéti Ünnepet kíván a
Bence Roland és Pan Emy Kft.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván a
Saniblex Kft.
Március
Tisztelt Közgyűlés!
Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégeink!
A jelenlegi közgyűlés négy év munkájának és történé seinek mérlegét hivatott megbeszélni felállítani, értékelni, ugyanakkor jó alkalom a következő időszak felvázolására is. A 2006. februárjában történt tisztújítás óta eltelt négy évben sokminden történt, mind közösségi, mind orszá gos viszonylatban. Mindkettő nagyban meghatározta életünket, hétköz- és ünnepnapi érzéseinket. Közösségi és szervezeti szinten két népszavazás, két europarla mentáris választás, egy-egy helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás áll mögöttünk, az alkalmakhoz járuló tá mogató aláírások gyűjtésével együtt. Az eredményekről és vegyes érzelmekről lehet beszélni, vitatkozni, véleményt mondani akkor is, ha elégedettek vagyunk, akkor is, ha néha kétkedve, borúlátóan éltünk meg eseményeket. Az eredményeket mindenki más-más szemszögből ítélheti meg, a munkát, ami mögöttünk van, azt csak azok tudják tárgyilagosan megítélni, akik a fen tebb említett események szervezésében tevékenyen részt vettek, időt és fáradságot nem sajnálva próbálták lelke síteni körzetük lakóit, meggyőzni a többséget, hogy cél jaink eléréséhez, ha göröngyös is, de ez a legjobb út. Az elmúlt négy év eredményeiben az RMDSZ tisztség viselői, közvetlen munkatársai és a polgármesteri hivatal vezetőinek munkája mellett ott van a választók, az önök hozzáállása és szavazata is. Együtt alkotunk egy egészet, nemcsak személy szerinti, de közös felelősség is terhel mindnyájunkat. Egyetlen közös közben táncolunk, sza vazók, szervezeti tisztségviselők, vezetők, a helyi tanác sosok, polgármesterek, megyei és országos szervezeti tisztviselők, határozói és végrehajtói testületek tagjai egyaránt. Szavazatok nélkül nincsenek tisztviselők, nem kérhetünk, nem lehet esély kéréseink meghallgatására, ami visszaüt a közösségre. A szavazatok száma viszont feljogosít, hogy igényeink visszhangra találjanak mind helyi, megyei, mind országos szinten. Személyesen úgy értékelem, hogy e kör az elmúlt időszakban, ha feszültsé gekkel is, de működött. A feszültség forrása legtöbbször az egyéni érdekek felülkerekedése, a megosztók „lelkes” tevékenysége, ami az egyre nehezedő gazdasági helyzet ben jó táptalajra talál. Nehéz eligazodni a történéseken, f é l r e v e z e t é s e k művészi labirintusában, nemcsak az egyszerü emberek, de a szakemberek szintjén is. A külső és belső aknamunka közül az utóbbi ellen a legnehezebb védekezni. Ebből is volt részünk, többnyire országos szinten, ami viszot helyi szinten is éreztette hatását. Az utóbbi időben legtöbb gondot a két népszavazás eredménye és az álláspontok átrendezése okozta. Az egyszerű szavazó tanácstalanul áll az események előtt, hisz nem erre várt. A meggyőződés, a jó választás megí télése mindig az eredményekben tükröződik. Ezért hang súlyosabb most a felelősség, mint a sikeres helyhatósági
és parlamentáris választások után. Bizonyítanunk kell, mind szervezeti, mind végrehajtói szinten, hogy érdemes volt elöljáróink döntését támogatni, ami a megvalósulásokban mérhető igazán, és nem egyéni sikerekben. A mi szerepünk hidat építeni a válsztók és a választottak között, kétirányú forgalommmal, oda és vissza, hogy teljes legyen a körforgás. Hídról lévén szó, ezelőtt négy évvel a tisztújító gyűlés fő kérdése a Ludvánhíd volt, és most is napirenden van. Reméljük, hogy ez alkalommal jobb úton járunk a megvalósítás felé, hisz többszöri pályázás, sikertelen árverés után végleges döntés született a Varsolc-Csucsa útvonal teljes felújítására, ami a szerződés szerint már cius 15-én kezdődhet. Ez lehetővé teszi Kraszna területén lévő két híd felújítását, valamint terelőút építését, ami a munkálatok befejezésével reánk marad, mint a Malom ut cai kishíd. A önök szavazatainak és az illetékesek közben járásának köszönhetően kaptunk új iskolaépülethez, korszerüsített központhoz pénzt, és reménykedünk egy óvoda építésében, valamint egy épület átalakításában ok tatási célra. Lássuk be, ez önerőből nem lehetséges, hisz a helyi közösségek amúgy is terheltek anyagilag, de mind enkinek fontos, hisz mindenki érintett az ügyben. Az anyagi jellegű teendőink mellett nem szabad meg feledkeznünk szellemi és kulturális hagyatékaink meg becsüléséről, fiataljaink szabadidejének hasznos kitöl téséről, tánc- és színjátszó csoportok, valamint sportoló csoportok támogatásáról. Ők is a mieink, és nem mind egy, milyen nemzedéket hagyunk magunk után. Hiába próbálunk lekicsinylő véleményt alkotni a mai ifjúságról, „az ifjúság olyan lesz, amilyennek mi, felnőttek alakítjuk, neveljük”. Ezért is mindnyájan felelősök vagyunk ugyan úgy családi, mint közösségi, iskolai és egyházi szinten. Lehet, hogy különböző a véleményünk, más-más a hitünk, a jövő építésének elképzelése, de a célunk „Egy”, hagyni valami értéket, legjobb tudásunk szerint tenni cé ljainkért, odafigyelni egymásra, elfogadni egymás érveit, értékeit, egymásért, Krasznáért, mindnyájunkért. Lekösözn egy csapat a maga eredményeivel és hibáival, eredményeivel és részben megvalósult elképzeléseivel, melyek nem csupán saját munkájának, de a körülmények egybejátszásának köszönhető. Egy nagyon nehéz időszak, kemény munkája, néha szélmalomharca áll mögötte, de mindenek ellenére együtt maradtunk, amiért köszönet mindazoknak, akik részt vettek a szervezésben, a kapcsolatok építésében, a sza vazóknak és helyi, valamint országos választottainknak a hozzáállásért és helytállásért. Nehéz személyeket kiemel ni, hisz mindenki fontos, ha megtalálja helyét a körtánc ban. Külön köszönet azoknak, akik építő jellegű észrevé teleikkel segítették munkánkat.
www.kraszna.ro
Március
Tanácsi beszámoló
A 2010. év első tanácsgyűlésének összehívására február 26 – án, 10 órai kezdettel került sor. A tanácsosokon kívül, részt vettek a gyűlés munkálatain a helyi közintézmények vezetői is: Dan Ardelean iskolaigazgató, Nagy Erika kórházi igazgatónő, Pop Ibolya öregotthoni igazgatónő, Bóné Andrea és Bartha Edit óvodaigazgatónők. A napirend első pontján Veres Lajos helyi tanácsosi mandátumának igazolása szerepelt. Az igazolási bizottság beszámolója után jóváhagyásra került a tanácsosi mandá tum, aztán következett Veres Lajos eskütétele. Lázár Veturia titkárnő ismertette a 215/2001 törvény előírásait, aztán az eskü szövegét: „Én, Veres Lajos, esküszöm, hogy tiszteletben tartom az Alkotmányt és az ország törvényeit, és Kraszna község lakosai javára erőm és hozzáértésem szerint, jóhiszeműen mindent megteszek. Isten engem úgy segéljen!” - amelyre esküt tett Veres Lajos. Pop Imre polgármester bemutatta a tanácsnak beszá molóját községünk gazdasági és társadalmi fejlődéséről a 2009 – es év végén. A beszámolót kiegészítette a polgármester úr a folyamatban lévő befektetések és munkálatok ismerteté sével: márciusban elkezdődik a Csucsai út feljavítása, a hidak felújítása, a nehézforgalom Vînători fele lesz átirányítva, a könnyűforgalom pedig a Vetye felé, és ezalkalommal kiszéle sítik a Vetyén lévő kanyart is; aztán a piactéren az úszóbazin létrehozása, ANL – s tömbházak építése, amelyek leosztása törvényes keretek között, a helyi tanács által jóváhagyott kritériumok szerint fog történni; a krasznai Kultúrotthon korszerűsítése, a Rátoni Kultúrotthon létrehozása, Rátonban és Hosszúaszón víz- és csatornarendszer létrehozása. Megem lítette, hogy előző héten részt vett Bukarestben a községek szövetségének közgyűlésén, ahol megvitatásra kerültek köz ségünket is érintő problémák. Ugyanakkor megtörtént a gáz bevezetéséhez szükséges földterületek ideiglenes kivétele a mezőgazdasági forgalomból, és remélhetőleg a következő télig megvalósul a gáz bevezetése a lakásokba. Továbbá megbeszélésre került a határozattervezet a helyi tanács 2010-es költségvetésének jóváhagyásáról. Chirila Vale ria ismertette beszámolóját, aztán rátértek a megbeszélésekre. Pop Imre polgármester úr közölte, hogy a bukaresti találkozón is vita volt a tanárok ingázásának visszafizetéséről, erre a cé lra az államkasszából kéne leutalni a szükséges összegeket és nem a helyi tanács költségvetéséből. Remélhetőleg, az új tanü gyi törvény megoldást fog hozni erre a problémára, és helyi szinten lesz megoldva a tanárok alkalmazása és kihelyezése. A kórház felújítására sikerült 100 ezer lejt kieszközölni a me gyei tanács részéről. Megjegyezte, hogy mindent megteszünk a kórház fennmaradása érdekében, de sajnos országos sz inten leépítésre lehet számítani ezen a téren is. Hamarosan egy bizottság látogatására lehet számítani, amely felméri a kórházakban lévő körülményeket. Szőnyi Lajos megjegyezte, hogy a gazdasági bizottság keretében megtárgyalták a költségvetést, és arra a következ tetésre jutottak, hogy az említett számok valósak. Választ adva azoknak, akik elégedetlenek a helyi adók és illetékek megemelésével, elmondta, hogy a költségvetés céljai eléré séhez szükséges az adók és illetékek emelése. Ami a járművek adóját illeti, az nem volt helyi szinten megemelve, mivel ez a kategória nem tartozik a helyi tanács hatáskörébe. Bár azt
mondják, hogy nehéz gazdasági időszakon megyünk keresz tül, a helyi költségvetésünk szerint mi jó irányba haladunk, mivel nem csökkentek a bevételek és a kiadások az előző éve khez viszonyítva. Továbbá jóváhagyásra került a határozattervezet a köztisztviselői állások számáról a 2010 – es évre. Aztán a megyei tanács kérésére meghosszabították az öregotthon épületének használatát egy évre, az után az öregotthonban lévő, saját jövedelemmel rendelkező gondozottak vagy azok hozzátartozóinak hozzájárulása havi 730 lej értékben lett meghatározva. Következett a vendéglátó egységek kereskedelmi engedé lye kibocsátási/vízálási díjának megszabása a 2010 – es évre, a polgármester úr javaslatára a vendéglők esetében 1000 lej, a bárok esetében 500 lej értékben szabta meg egyhangúlag a tanács. Ez után következett a Megyei Munkaügyi Hivatal által alkalmazott munkások számának és a munkálatoknak jóváh agyása, aztán pedig egy terület áthelyezése a közbirtokból területi magánbirtokba. Végül a S. C. Compania de Apă Someş S.A. Cluj részére ruházta át a helyi tanács a víz- és csatornarendszer kezelését, egyhangú szavazattal. A különfélék napirendi pontjára térve a polgármester úr ismertette a tanácshoz részére leadott kérvényeket: Cristea Anamaria, zilahi lakos, a piacon található vízforrást és terül etet szeretné hosszútávra bérelni vagy megvenni, strand és panzió létrehozása céljából. A fent említett célra nincs elegendő terület, mivel a vízfor rás és a hozzátartozó szükséges terület már jóvá lett hagyva úszómedence létrehozására, a többi terület pedig szükséges az ANL – s tömbházak építéséhez, valamint a piac működéséhez. Esetleg magántulajdonban lévő terület vásárlásával megvaló síthatja a kérelmező említett céljait. Hecsko Stefan és más tömbházlakók szeretnék koncesszi onálni a fásszínek alatt levő területet. A szükséges dokumen tációk elkészítése után a tanács elé lesz terjesztve a határo zat- tervezet. A Református Egyház kérvényében 25000 lejtámogatást kér a templom részére. A polgármester ismertette, hogy a szükséges dokumentációk elkészítésére már 9500 lej támoga tásban részesült az egyház, aztán Seres Dénes képviselő úr segítségével másfél milliárd támogatást kapott, és havonta fizetjük a bért a felső iskola tantermeiért, és így összegezve meg is haladja a kért támogatás összegét. Jelenleg, sajnos, nincs lehetőség több támogatásra. Minden egyház részére bi ztosítani fognak díszcserjéket, virágokat, csemetéket. Végül a tömbháztulajdonosok kérvénye került megbeszé lésre, amelyben támogatást kérnek a tömbházak felújítására és hőszigetelésére a kormányprogramon keresztül. Az em lített támogatás jóváhagyására az összegek ismerete után kerülhet. A következő tanácsgyűlés napirendi pontjára javasolták a következőket: a tanügyi gondok megbeszélését, legeltetési illeték jóváhagyását, valamint intézkedéseket a lakosság, intézmények és gazdasági tényezők hozzájárulásáról közsé günk jó gazdálkodása, karbantartása, tisztasága és szépítése Lázár Veturia titkárnő érdekében.
www.kraszna.ro
Március
HÚSVÉTI ÜDVÖZLET A tavasz a megujulás, a rügyezés és az ujjászül etés ideje. Mennyi szeretet és napsütés özönlik tavasszal, mikor a tél merevsége lazul, ébrednek a természet titokzatos erői, és mindenhol új élet fakad. Az élet Isten ajándéka. Nem csak a bennünket körülvevő természetben megnyílvánuló élet, hanem ugyanúgy a bennünket éltető élet. Egy ennél is nagyobb és drágább ajándék az örök élet. Azért drágább mert ezt Krisztus drága áron szerezte meg számunkra, a saját élete árán. A Bib liai időkben ünnepelt első húsvét erről szólt. Aki az Egyiptomból való kivonulás éjszakáján életben akart maradni, annak azt csak a „Megöletett Bárány” vére biztosította, semmi más. Isten elküldte a halál ang yalát és szerte járta azon éjszakán Egyiptomot és ha lált hozott azon házakban ahol nem volt a szemöldök fa bekenve a bárány vérével. Vajon a mi házaink szemöldökfáin megtalál ja Isten angyala a bárány vérének jelét, eltörölte bűneinket, hogy örök életet nyerhessünk Isten vé gtelen szeretete által amelyet egyetlen fiának ál dozatában mutatott be? „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Ő benne el ne vesszen, hanem örök élete legy en „ (Jan.3:16). Amikor az Úr Jézus keresztelkedni ment, Keresztelő János így azonosította Őt „Ime az Isten nek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit” (Ján. 1:29) „ Azért ha valaki Krisztusban van új teremtés az: a régiek elmúltak, ime újjá lett minden” (IIKor. 5:17).
Tegye az Isten kegyelme mindnyájunk életében, hogy Krisztussal eggyütt, a tavasszal eggyütt, mi is egy új életre keljünk a Krisztusban, hogy a feltá madás és az örök élet ne csak a Krisztusé, hanem a miénk is legyen.
Kívánom, hogy mindnyájan legyünk hivatalosak a Bárány menyegzőjére, abban a dicső országban amit megígért az Őt szeretők számára, ahol betegség, fájdalom, bánat és könnyhullatás nem lesz többé csak örök öröm, ahol énekelhetjük és dicsőithetjük Istent a Mózes és a Bárány énekével.
Istentől megáldott bensőséges Húsvéti Ünnepet kíván mély tisztelettel Kraszna polgármesteri hivatala nevében: Pop Imre polgármester Kiadja a Cserey Farkas Társaság, Crasna nr. 13.
Főszerkesztő: Oláh Miklós. A lapszámot összeállította: Oláh Miklós, Bréda Sándor, Gecse Ibolya (Buci), Lukács - Sólyom Erzsébet, Seres Edit. Korrektúra: Bréda Sándor Csaba Szerkesztőség: KRASZNA, loc. CRASNA nr. 552 jud. SĂLAJ cod. 457085. E-mail:
[email protected] Internet: www.kraszna.ro Szerkesztőségi telefonszám: (004)-0747-642412 ISSN 1584-2940 A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzőik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztőség véleményét is.