1
Baja város Önkormányzati Képviselőtestülete által létrehozott, a Kórház ügyeinek megismerésével felhatalmazott Munkabszakértői illetve munkabizottság jelentése 1. A Ttestületi felhatalmazása alapján a Bizottság önálló feladata a tájékozódás és a Kképviselőtestület tájékoztatása annak érdekében, hogy elsősorban a betegellátás színvonalának biztosítása melletta, a gazdálkodás tekintetében stabilabb lehessen a jövőkép. 2. A témában önállóan vizsgálatot folytatnak még: 2.1. Polgármesteri Hivatal (PMH) jogi és pénzügyi-gazdasági szakemberei, megerősítve egy külsős szakértővel 2.2. a Főigazgatóhoz kapcsolódó fegyelmi vizsgálatot végző meghatalmazott 3. A Bizottság is tudatában van a jogszabályi kötöttségeknek(amire sokan előszeretettel hivatkoznak) a Kórház problémáinak kezelésénél, ésde azzal is tisztában vagyunk, hogy az OEP-hez befizetett lakossági hozzájárulások közpénzek és az ezzel való gazdálkodás jellege, módja, tisztasága, igazságossága, felelőssége és ez alapján a befizetők felé való megfelelő betegellátási viszonzása a legmagasabb szintű „jogszabály”! Feltételezzük, hogy egy nyomozati joggal rendelkező szervezet sem járna el jogszerűbben, sőt nagyon határozott lenne! 4. Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a város (kb. 40.000) és a vonzáskörzet (kb. 40.000) lakossága egészségügyi ellátásának megfelelő szakmai szintű biztosítása és ehhez tartozóan a gazdálkodás biztonsága. 5. A Bajai Kórház éves költségvetése közel 5 milliárd forint, a foglalkoztatottiak létszáma kb. 1100 fő, így ezen mutatók alapján a legnagyobb önkormányzati intézményünk. 6. Önkormányzati feladat az intézményrendszerünk megfelelő, teljes fenntartói felelősséget jelentő irányítása, ellenőrzése, így a Kórházé is, különös tekintettel a legfőbb értéket és az emberi közérzetet legérzékenyebben érintő egészségre, a legszélesebb lakossági kapcsolataira, gazdálkodási nagyságrendjére, stb. 7. 2003. évben végén a gazdálkodásban hiányosságok jelentkeztek, melyet a a Polgármesteri Hivatal novemberben érzékeltése szerint, ez kb. 4500 millió forint lejárt szállítói tartozásban testesültek meg. Ez a Kórház éves költségvetésének kb. 10%-a. 8. A hiányt a Kórház kigazdálkodásra vállalta, de ennek forrásai nem egyértelműek., Mmivel az éves költségvetés változatlannémiképp csökken(legfeljebb az inflációval és esetleges plusz feladatokkal módosulhat), és a szigorúbb OEP finanszírozás miatt ez a szolgáltatás színvonalának a kárára is mehet, mivel ha nem akarják előfinanszírozásokból való rendezéssel továbbgörgetni, akkor személyi és/vagy dologi költségcsökkentésekkel lehet csak megoldani a problémát. Mindkettő a betegellátás rovására mehet csak várhatóan, mivel a személyi költségcsökkentés az orvosokat, ápolókat érinti nemkívánatosan, de a dologi költségcsökkentés is a betegellátás kárára megy. 9. Kétségtelen, hogy 2003 előtt a Kórháznál hosszú éveken keresztül nem voltak, illetve nem látszottak gazdálkodási problémák, ami természetesen nem jelentheti azt, hogy társadalmi, gazdasági, gazdálkodási folyamatok nem hozhattak kedvezőtlen változásokat is az intézményre, különös tekintettel a menedzsment vezetőképességéeire, összetételére, gazdálkodási érzékenységének csökkenésére, stb. 10. A Bajai Kórháznak részben konkurens kórházai (6 db) a térségben (kb. 200 km-es körben): Kalocsa, Kiskunhalas, Szekszárd, Pécs, Szeged, Kecskemét, Mohács, ami azt jelenti, hogy vigyáznunk kell rá, nehogy elsorvadjon, vagy megszűnjön a bajai Kórház., de aArra is kell vigyázni kell, hogyha már van, akkor a nem minden szempontból jó szakmai hírneve miatt minél kevesebben menjenek a konkurens intézményekhez (emberi, szakmai, ellátási, orvosetikai, gazdasági, stb tényezők miatt). 11. A bizottságunk által meghallgatott kórházi vezetők, dolgozók véleményei, javaslatai alapján kiderült, hogy a jelenlegi helyzet egy évek óta (az elmúlt néhány év) kialakulóban lévő problémacsokor, amelyben a gazdasági, vezetési, demokratikus irányítási, szervezési, együttműködési, orvos szakmai, stb. szempontok is közrejátszottak.
2
12. A jelenlegi vezetés (főigazgató és igazgatók) egysége 1-2 éve megbomlott, ez tartósan fennmaradt és ez is kedvezőtlenül erősítette a kialakult helyzetet. 13. A kórház vezetői fórumainak: igazgatói értekezlet, főorvosi értekezlet, szakorvosi tanács, intézményi értekezlet, stb. a szakszervezeti-érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolata nem működött érdemben, szinte soha, vagy nagyon ritkán készült jegyzőkönyv vagy emlékeztető, ritkán hoztak határozatokat fontos gazdasági vagy orvos szakmai kérdésekben, ami egy közel 5 milliárdos „cégnél” felelőtlenség. 14. A kórházi továbbképzések tervezése nem volt megfelelően komplex hatásvizsgálattal alátámasztott( a képzett létszám: kb. 100 fő/év volt) 15. A kórházi beszerzések, fejlesztések között jelentős a nem a szakorvosok által igényelt, és így nem a megfelelőbb betegellátás igényeinek megfelelő, milliós nagyságrendű berendezés, készülék beszerzés, amit több szakorvosi levél is kifogásol. Például az új műtőblokknál ennek nagyságrendje akár tízmilliós is lehet. Ennek alaposabb kivizsgálása feltétlenül szükséges. 16. Egyes orvosi készülékek lízingelése igen gazdaságtalan és előnytelen volt a Kórház számára (például bőrgyógyászat). Ennek alaposabb kivizsgálása feltétlenül szükséges. 17. A pénzügyi-munkaügyi szervezeti egységek tagjai naponta, hetente, havonta figyelmeztették részben szóban és részben írásban a Főigazgatót, az Igazgatókat és az önállóan gazdálkodó egységek más vezetőit a bevételek-kiadások aránytalanságaira. 18. Az OEP finanszírozás alapjául szolgáló pontozásos, illetve kontrolling rendszer, azaz a teljesítmények alapján történtek kifizetések az orvosok, kórházi dolgozók részére. A kifizetések előre, az OEP bevételi fedezetének beérkezése előtt történtek, mivel utólag ezek 2003-ig mindig megtérültek. Az OEP 2003-ban szigorúbban ellenőrizte a teljesítményeket és megállapította, hogy voltak megalapozatlan (fiktív) igények (teljesítménypontok), így az eddigi kvázi automatikus átutalás helyett csökkentett ellenértéket utalt át az igényelt helyett. Mivel az érintett dolgozók előre megkapták az OEP felé lejelentett kórházi teljesítmény alapján a járandóságukat, melyet a Kórház nem kapott meg, így ebből is jelentős hiány keletkezett. 19. A 2002 évről áthozott kb. 160 millió forint szállító tartozás az év során, hónapról hónapra, különböző okok miatt nőve folyamatosan növekedve érte el év végére a hiányt. 20. A Polgármesteri Hivatal 2003 során negyedévente kapott a vonatkozó kormányrendelet alapján jelentéseket és emellett többször ellenőrzött is, de 2003 novemberéig nem észleltek olyan gazdálkodási problémát, amelyet a testület elé hoztak volna, ami szinte érthetetlen és felvetheti a fenntartó felelősségét is. 21. A vonatkozó törvények és önkormányzati rendeleteünk alapján létezett, de csak formálisan működött és működött egy Kórházi Felügyelő Tanács is, melynek 3 tagja és a vezetője önkormányzati képviselő. Ettől a szervezettől sem érkezett de semmilyen jelzés a problémáról szóló jelzés a képviselőtestületet nem érte elfelé. A törvény biztosít a Tanácsnak olyan jogokat és lehetőségeket, melyekkel az összegyűlt problémákat lehetett volna érzékelni. 22. A Kórház orvosai és dolgozói nagy részének megrendült a jelenlegi vezetésben a bizalma és emiatt egy új vezetést kívánnak támogatni. 23. A felső vezetésben várhatóan bekövetkező változások után az alsóbb vezetési szinteken is el kell végezni az alkalmassági minősítéseket, különös tekintettel például a műszaki üzemvitelre is. 24. A gép, anyag, stb. beszerzéseket külső pályáztató céggel vagy szervezettel kellnagyobb fenntartói ellenőrzéssel kell végeztetni a jövőben. 25. Ezen A kórházi problémakör gazdálkodási problémája vonatkozása fontos figyelmeztetés kell legyen a képviselőtestület számára abból a szempontból, hogy, mint intézmény fenntartók felelünk az intézményeink (kb. 18 db) a gazdálkodásáért is. Emiatt az intézményrendszerünket oly módon kell kezelnünk, irányítanunk, szerveznünk és ellenőriznünk, hogy munkájuk szakmai színvonala, gazdálkodása mindenek felett megfeleljen önkormányzati felelősségünknek. Ehhez tartozik szorosan az, hogy az
3
intézményvezető hatáskör és felelősség csak az előbbieknek alárendelten és azoknak a keretében érvényesüljön.
4
26. A fentiek alapján javaslataink a következők a Képviselőtestület kollektív felelőssége alapján és érdekében: 26.1. A jelenlegi kórházi vezetés (elsősorban a főigazgató és az igazgatók) a jelenlegi összetételben nem alkalmas a lakosság komplex betegellátási érdekeinek megfelelő színvonalú biztosítására, emiatt a főigazgatót és az igazgatókat haladéktalanul fel kell menteni, illetve visszahívni vezetői beosztásukból, a jogszabályi lehetőségek szerint. Ezzel egy időben meg kell bízni egy ideiglenes vezetőgárdát, míg a megfelelő pályáztatások lezajlanak. Ezen javaslatnak több oka is van: 26.1.1. Sajátosan objektív (jogi) és szubjektív helyzet az, hogy a fegyelmi vizsgálat alatt lévő Főigazgató végeztet olyan beosztottjaihoz kapcsolódó fegyelmi vizsgálatot, akik részben mellette, részben vele szemben állnak a megromlott (érdek) viszonyok közepette. 26.1.2. Semmi biztosítékunk nincs arra, hogy a jelenlegi vezető gárdavezetőgárda nem követ el olyan dolgokat, amelyek az Önkormányzat számára további jogi, gazdasági, szakmai, betegellátási sérelmekkel járnak. 26.1.3. Az Orvosszövetség 92 tagjának és más dolgozóknak a megrendült bizalma lehetetlenné teszi a lakosság betegellátási érdekeinek megfelelő ellátását és orvos eltávozásokhoz vezethet. 26.1.4. A fegyelmi vizsgálat alatt lévő személyek vezető funkcióban hagyása az alábbi további problémákkal járhat(Kjt. 44.§): 26.1.4.1. jelenléte a tényállás tisztázását gátolhatja 26.1.4.2. a kötelezettségszegés súlya és jellege a beosztással járó jogoktól és lehetőségektől való távoltartását indokolja 26.1.4.3. a fegyelmi eljárás sikerét veszélyezteti 26.1.4.4. a munkafegyelmet és a munkahelyi kollektívák közérzetét sérti 26.1.4.5. a kötelezettségszegés miatti büntető- vagy szabálysértési eljárás esélye, szükségessége még nem tisztázott 26.1.4.6. az ismétel elkövetés zárható ki 26.1.4.7. a további nemkívánatos intézkedések nem zárhatók ki 26.1.4.8. a vezetői funkcióból való felfüggesztés az eljárás bármelyik szakaszában elrendelhető 26.1.4.9. egyebek 26.2. Fel kell hívni a vezetők figyelmét, hogy amíg beosztásban vannak addig kizárólag az önkormányzattal előzetesen egyeztetett személyi, szervezési, szabályozási, gazdasági, stb. intézkedéseket hozhatnak csak a demokratikus fórumok, intézmények megfelelő működtetése mellett. 26.3. Újjá kell szervezni a kórházi Felügyelő Tanácsot és tevékenységét érdemivé tenni, önkormányzati igényeinket feléjük is megfogalmazni. 26.4. A Kórház gazdálkodására olyan PMH(önkormányzati) szabályozásokat javasolni, amely minden szempontból biztosítja a megfelelő ellenőrzési lehetőséget. Például kifizetéseket csak biztos bevételi fedezet mellett lehet. 26.5. Minél előbb olyan gazdasági jelentési kötelezettséget kell előírni, amely alapján a Polgármesteri Hivatal szakemberei megfelelő időben és módon követhessék a kórház gazdálkodását. A kórházat is be kell vonni az önkormányzat integrált költségvetési rendszerébe(komplex elektronikus könyvelési-gazdálkodáskövetési rendszer) és ezt valamennyi intézményre ki kell terjeszteni a hasonló események megelőzésére, az önkormányzat fenntartói felelősségégnek biztosítására. Javasolt kidolgozásra az, hogy az Önkormányzat valamennyi, ebbe ésszerűen bevonható intézményének a könyvelését egy külön erre a célra létrehozott és a PMH által felügyelt könyvelő szervezetben végezzék. 26.6. A kórház szabályzatait(SZMSZ, Kollektív Szerződés, stb.), belső utasításait, munkaköri elhatárolásait felül kell vizsgálni és a jogok-kötelezettségek, jogszabályi előírások, stb. szempontjából harmonizálni, szervezetten és demokratikusan.
5
26.7. Bevételi és kiadási tervet kell készíteni 2004-re (havi bontásban is), melynek teljesülését megfelelően konfigurált, integrált (folyószámla, főkönyv, bér, anyag, eszközök, szervezeti egységek szerint, költséghelyek és költség nemek szerint is, stb.) könyvelési rendszerrel naprakészen követni oly módon, hogy nemkívánatos adatok esetén azonnal lehessen beavatkozni. 26.8. A kontrolling rendszer célját és lehetőségeit a Kórház és dolgozóinak érdekében kell hasznosítani. 26.9. A szabályozásokban és a gyakorlatban lehetséges demokratikus vezetési módszereket és fórumokat helyre kell állítani, illetve a hiányzókat bevezetni és érdemben működtetni. 26.10. Minden hivatalos fórumon hangfelvétellel támogatott jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. 26.11. A Kórház orvosainak és dolgozóinak a megrendült bizalmát a jelenlegi vezetőgárdában oly módon kell ellensúlyozni, hogy minél kevesebb orvos hagyja el emiatt a Kórházat. 26.12. Az új vezetőket próbaidőre vagy határozott időre célszerű megbízni, hogy alkalmasságuk bebizonyosodhasson (6-12 hónap). 26.13. Az új vezetők megbízása előtt az érintett szakszervezetekkel, dolgozói közösségekkel titkos szimpátia szavazástszimpátiaszavazást kell tartani és a döntésnél ezt figyelembe venni, különös tekintettel a többes vezetői jelölésekre. 26.14. A lakosság reális megnyugtatása és tájékoztatása minden fórumon, a vizsgálatokban résztvevők bevonásával. 26.15. Bizottságunknak célszerű tovább folytatni a vizsgálatot, elemezve a pénzügyi helyzet kialakulását, a probléma megoldási lehetőségeit. Meg kell vizsgálni, milyen szerepet játszott a fenntartó és az előző évek finanszírozási módszere a helyzet kialakulásában. Baja, 2004.02.15.2004. február 24.
Várhalmi Miklós, képviselő a bizottság elnöke bizottságibizottsági tagok: Búcsú Lajos a Gazdaságfejlesztési és Költségvetési Bizottság tagja Nagy Attila, képviselő az Ügyrendi és Jogi Bizottság tagja Kernyáné Patarcsity Barbara, képviselő a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság elnöke Dr Sziegl Zsuzsa, képviselő az Egészségügyi Bizottság elnöke
6
A Bizottság 5 tagja nem minden pont megfogalmazásával értett egyet, emiatt a kisebbségi véleményeket az alábbiakban adjuk közre, az anyagban szereplő pontokkal azonosan számozva, vastagított betűvel kiemelve az eltéréseket: 3. A Bizottság is tudatában van a jogszabályi kötöttségeknek(amire sokan előszeretettel hivatkoznak) a Kórház problémáinak kezelésénél, ésde azzal is tisztában vagyunk, hogy az OEP-hez befizetett lakossági hozzájárulások közpénzek és az ezzel való gazdálkodás jellege, módja, tisztasága, igazságossága, felelőssége és ez alapján a befizetők felé való megfelelő betegellátási viszonzása a legmagasabb szintű „jogszabály”! Feltételezzük, hogy egy nyomozati joggal rendelkező szervezet sem járna el jogszerűbben, sőt nagyon is határozott lenne! 10. A Bajai Kórháznak részben konkurens kórházai(6 db) a térségben(kb. 200 km-es körben): Kalocsa, Kiskunhalas, Szekszárd, Pécs, Szeged, Kecskemét, Mohács, ami azt jelenti, hogy vigyáznunk kell rá, nehogy elsorvadjon vagy megszűnjön a bajai Kórház, de arra is kell vigyázni, hogyha már van, akkor a nem minden szempontból jó szakmai hírneve miatt minél kevesebben menjenek a konkurens intézményekhez(emberi, szakmai, ellátási, orvosetikai, gazdasági, stb tényezők miatt).Feltételezzük, hogy egy nyomozati joggal rendelkező szervezet sem járna el jogszerűbben, sőt nagyon határozott lenne! 14. A kórházi továbbképzések tervezése nem volt megfelelően komplex hatásvizsgálattal alátámasztott (éves képzési létszám: kb. 100 fő/év): valamennyi költségvonzat hatása, a távollévők helyettesítése, a képzés utáni bérnövekmények, stb), mely így szintén hozzájárult a költségnövekményhez. 25. A gép, anyag, stb beszerzéseket külső pályáztató céggel vagy szervezettel kell végeztetni a jövőben, ezzel is megelőzve a beszerzési forrásoknak a nemkívánatos befolyásolását a kórházi dolgozókra. A jelenleg folyó beszerzéseket is le kell azonnal állítani, mert egyre több a szakmailag alkalmatlan eszköz. Új pontként: A kórházat is be kell vonni az önkormányzat létesítendő integrált költségvetési rendszerébe(komplex elektronikus könyvelési-gazdálkodáskövetési rendszer) és ezt valamennyi intézményre ki kell terjeszteni a hasonló események megelőzésére, az önkormányzat fenntartói felelősségégnek biztosítására. Javasolt kidolgozásra az, hogy az Önkormányzat valamennyi, ebbe ésszerűen bevonható intézményének a könyvelését egy külön erre a célra létrehozott és a PMH által felügyelt könyvelő szervezetben végezzék.
Várhalmi Miklós
