Toldi Ildikó 2009 11. Értelmezze az érzelmek és az intim kapcsolatok jelentőségét az alábbi eset alapján! Az Idősek Otthonának két lakója, Béla bácsi és Kati néni egy kiránduláson érzelmileg közel kerülnek egymáshoz. Mind a ketten özvegyek és évek óta az Otthonban élnek. Néhány hónap után úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Az Otthon lakói és dolgozói nagyon örülnek a két idős boldogságának. Lelkesen segítenek az esküvő szervezésében. Kati néninek nincs hozzátartozója. Béla bácsi fia 150 km-re él az Idősek Otthonától, de rendszeresen látogatja édesapját. Felháborodik a hír hallatán, és minden áron szeretné lebeszélni Béla bácsit a házasodásról. Információtartalom vázlata – Az emberi szükségletek változása időskorban – A társadalmi elvárások az idős emberek magatartásával kapcsolatban – Az időskori párválasztás sajátosságai – A szülő-gyerek kapcsolat fontossága időskorban – A gyermekek és a szülők érdekeinek ellentétei – A döntések befolyásolásának eszközei – Az önállóság lehetőségei az idősek bentlakásos intézményeiben – Az intimitás biztosításának lehetőségei intézményi keretek között
Típus
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint
B
Lelki jelenségek és folyamatok
B
Az előítéletek kialakulásának és működésének jellemzői
B
Az életút pszichológiai fejlődési szakaszai
C
C
A szociális identitás kialakulásának összefüggései
Szociális ellátások
Az információtartalom vázlata alapján Az emberi szükségletek változása időskorban A társadalmi elvárások az idős emberek magatartásával kapcsolatban Az időskori párválasztás sajátosságai A szülő-gyerek kapcsolat fontossága időskorban A gyermekek és a szülők érdekeinek ellentétei A döntések befolyásolásának eszközei Az önállóság lehetőségei az idősek bentlakásos intézményeiben Az intimitás biztosításának lehetőségei intézményi keretek között
Pontszámok Max.
Elért
10 10 10 10 10 10 10 10
1
Toldi Ildikó 2009 Az emberi szükségletek változása időskorban: Maslow piramis
Az öregkori változások lassan, évek hosszú során alakulnak ki, és közben az egyén igyekszik a változásokhoz idomulni. Fiziológiai változások: Bőr védőrendszere: - subcutan szövet és a rugalmas rostok tömege csökken, ezáltal a bőr vékonyabb és rugalmatlanabb lesz - faggyúmirigyek kisebbek lesznek, a kiválasztásuk csökken, a nedvességképzés lelassul, viszketést okozva: bőrkárosodás kockázata magas - csökkenő mértékű izzadás miatt a test hőmérséklet-szabályozása károsodik: hatástalan hőszabályozás - a hajszálerekben a véráramlás csökken: sebgyógyulás lelassul, fertőzés magas kockázata - vérellátás csökken különös tekintettel az alsó végtagokra: megváltozott szöveti perfúzió magas kockázata - erek törékenyekké válnak - a bőr megváltozott nyomás- és hőérzékenysége: decubitusok és hő okozta sérülések magas kockázata
2
Toldi Ildikó 2009 -
csökken a melanintermelés, amely következménye a szürkésfehér haj haj elvékonyodik, szemérem- és hónaljszőrzet nőknél csökken, de az arcon szőrnövekedés tapasztalható Az önbecsülés lehetséges csökkenése a fizikai megjelenés változása miatt. Váz- és izomrendszer: - az izomzat tömege és rugalmassága csökken, ezáltal csökken az erő- és a tűrőképesség, a reakcióidő hosszabbá válik, és koordinációs zavarok keletkezhetnek - a csontok ásványianyag-tartalma csökken, ez a csontváz instabilitásához és a csigolyaközi porckorong zsugorodásához vezet, a gerinc rugalmassága csökken, és meghajlása is bekövetkezhet - ízületeken degeneratív elváltozások alakulnak ki, amely fájdalom, merevség kialakulásához és mozgássor elveszítéséhez vezet /fizikai mobilitás károsodása, sérülés magas kockázata, trauma magas kockázata/ - fizikai gyakorlatok hiánya miatt kialakult székrekedés - funkcionális incontinencia, oka: beteg nem képes eljutni időben a fürdőszobába Az inakivitásból eredő problémák magas kockázata. Cardiovascularis rendszer: - csökken a szívteljesítmény, és a megterhelés utáni helyreállás ideje hosszabb - a szívnek sokkal több időre van szüksége a fizikai aktivitás utáni normál szívfrekvencia helyreállításához - szívfrekvencia a kor előrehaladtával lassúbbá válik - a szervekbe áramló vér mennyisége csökken /agy és a szívkoszorúerek nagyobb mennyiségű vért kapnak a több szervnél - csökken az artériák rugalmassága, amely csökkent perifériás ellenállást eredményez, ebből következi, a systolés vérnymás megemelkedése, és a diastolés vérnyomás is enyhe emelkedést mutat - vénák kitágulnak, és a feszíni véredények jobban kiemelkednek Légzőrendszer: - légzőrendszerhez tartozó izmok merevebbekké válnak, amelynek következtében a tüdő vitálkapacitása csökken, míg a reziduális kapacitása nő - tüdőhólyagocskák elvékonyodnak, így a gázcsere kevésbé hatékonnyá válik: - fizikai megterhelés hatására szapora légzés alakulhat ki - köhögés mechanizmusa kevésbé hatékony, légúti fertőzés magas kockázata Gastroitestinais rendszer: - fogzománc elvékonyodik - periodontalis megbetegedések fokozódnak, kezelés nélkül a fogak kihullásához vezet - ízlelőbimbók száma, és ezzel az étvágy is csökken - nyáltermelés kevesebb, nehezebbé válik a rágás és a nyelés - a gyomorürítés késleltetett, az étel hosszabb ideig marad a gyomorban, ez csökkenti a gyomor kapacitását, és túl hamar okoz telítettséget: szükségesnél kevesebb táplálék fogyasztása - a garatreflex kevésbé hatékony, az aspirácó magas kockázata - vastagbél perisztaltikus mozgása és idegi érzékelése csökken, ez hozzájárul a székrekedés kialakulásához 3
Toldi Ildikó 2009 -
70 éves kor utána máj mérete csökken máj enzimtermelése csökken, hatással van a gyógyszer metabolizálásra és a detoxicatiós folyamatra epehólyag ürülése kevésbé hatékony, epe vastagabbá válik, koleszterin szint megnő, epekő előfordulásának gyakoribbá válása
Vizeletrendszer: - csökken a nephronok száma, vesecsatorna kiválasztó és újra felszívó képessége is fokozatos gyengülést mutat. - csökken a glomerularis szűrés - a vérkarbamid nitrogén szintje 70 éves korra 20%-kal emelkedik - csökken a szervezet nátrium-visszatartó képessége - csökken a hólyag kapacitása, vizeletürítés gyakorisága nő - lefekvéskor a vesefunkció nő, a vizeletürítés lefekvés után azonnal szükségessé válhat - a hólyagizmai és a gátizmok gyengülésével az idős emberek képtelenek a hólyag teljes kiürítésére, ez pedig ürítés utáni vizeletmaradványt eredményez, húgyúti fertőzése magas kockázata - prostata megnövekedhet - vizeletcsöpögés gyakorisága Idegrendszer: - agyi keringés és az oxigén hasznosítása csökken: több időre lesz szükség a gyorsaságot koordinációt, egyensúlyérzést és finom kézmozdulatokat igénylő motoros és szenzoros feladatok teljesítéséhez, ha nem áll fenn patológiás eset, akkor elmondható, hogy az intelligencia, a tanulási képesség nem romlik - rövid távú emlékezet valamennyire csökkenhet, de a hosszú távú memória változatlan marad - éjszakai alvás csökken az egyre gyakoribb és hosszabb ébrenléti periódusok miatt - alvászavar Érzékelés változásai: Látás: - a lencse kevésbé hajlékony, besárgul, ez zavart okoz a színlátásban, a zöldek és kékek összemosódnak, meleg színek sokkal jobban elkülönülnek, hályog keletkezésének valószínűsége megnő - pupilla összeszűkül, kevesebb fényt engedve át - csarnokvíz konzisztenciája megváltozik, homályos látást okozva - a retina megváltozik, késleltetve érzékeli a fényváltozásokat, gyengébb a fényerősség tűrés - szemcsarnok előkamrájában történt változások hatására növekedhet a csarnokvíz nyomása, amely glaucoma (zöld hályog) kialakulásához vezethet Hallás: - fülkagyló rugalmatlanabb, szőrzet a fülben megvastagodik, sorvadás alakul ki, fülzsír mennyisége megnő - neuronok száma csökken, és a vérellátás gyengébb, csigaszövete leépül, és a hallócsontocskák degenerálódnak - kialakul az időskori halláscsökkenés /presbyacusia , először a magas frekvenciájú hangok érzékelése szűnik meg 4
Toldi Ildikó 2009 A sérülés, trauma magas kockázata. Társadalmi elszigeteltség. Az önbecsülés zavara. Ízlelés: - ízlelőbimbók száma csökken, ízlelő érzékenységük gyengül - szükségesnél kevesebb táplálék fogyasztása Orr: - orrban lévő receptorok megváltozása a szaglóérzék csökkenéséhez vezet Mozgásérzékelés: - csökkent helyzetérzés, egyensúly- és koordinációs problémát okoz, sérülés és trauma kockázata megnő Immunrendszer: - növekedik az autoantitestek száma, megbetegedések előfordulási arányát - fertőzések magas kockázata
amely
növeli
Endokrin rendszer: - pancreas béta-sejtei késleltetik az inzulintermelést, megemelkedését okozza - a pajzsmirigy változásai csökkentik az alapanyagcsere-értékét
az
autoimmun
vércukorszint
Pszichoszociális változások: - a szeretet lény elvesztése halál, áthelyezés, válás, elidegenedés következtében - kapcsolatok elveszítése a veszteségek miatt - veszteség miatti szerepvesztés - érzékelés károsodása miatt kialakuló szocializációs nehézségek - egészségi állapot, a kapcsolatok és az anyagi helyzet változásaihoz való alkalmazkodás szükséglete: társadalmi elszigeteltség, megváltozott szerepvállalás, megváltozott családi folyamatok, megváltozott szexuális szokások, bánkódás Ezen változások következtében a geriátriai igényszint, hierarchia, a Maslow által használt piramis formában ábrázolva megváltozik:
Testi szükségletek Szeretet Elismerés Biztonság Önmegvalósítás
5
Toldi Ildikó 2009
A társadalmi elvárások az idős emberek magatartásával kapcsolatban: Nagycsaládok felbomlása: Iparosodás előtti társadalmakban a termelés túlnyomó részben családi keretekben (pl.: jobbágygazdaságokban, kisipari műhelyekben) történt. Ipari forradalom után a termelés már nagyvállalatokban, termelő- és szolgáltatóegységek keretében folyik sok család a faluból beköltözött a városokba. Modern családokban a termelés hátérbe szorul, ma a fogyasztás a jellemző. Miután öregedőben van a társadalom, egyre nagyobb mértékben növekszik az egyedül élő, különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő idősek száma. Különös gondot jelent az egyedül élő idős emberek helyzete, akik kevésbé számíthatnak környezetük segítségére. Az 1989-1990-es években bekövetkezett társadalmi változások szintén nehezítették a családok helyzetét, így több esetben a család felbomlásához vezetett a nagyarányú munkanélküliség megjelenése, a megszűnt munkaszállókról kikerültek bizonytalan lakáshelyzete. A családok egy jelentős része megélhetési gondokkal küzd, és ilyen körülmények között sok esetben komoly nehézséget jelent az idős, beteg szülő ápolása, több ok miatt is: Fizikailag távol vannak a szülőktől, Anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy megfizessenek egy ápolót az idős mellé. A családok a nagyvárosokban- a jelenlegi lakásviszonyok mellett- nem képesek felvállalni egy estenként súlyos beteg ember ellátását. Azokban a családokban, ahol több generáció él együtt, megoszlanak a feladatok, számítanak az idős ember segítségére. Ezek a feladatok a következők lehetnek: Háztartásvezetés, Gyermekfelügyelet, Gyermekek közlekedésének segítése, Hagyományok átörökítése. Ugyanakkor a családban élők segítséget nyújthatnak az időseknek egy-egy nagyobb méretű munka elvégésében (pl.: festés, vásárlás, lakáskarbantartás, különféle befizetések teljesítése), vagy az idősek gondozásában. A családszociológia figyelme újabban fordult a felnőttek és az idős szüleik közötti kapcsolatokra. A család fent leírt nuklearizálódási elméletéből azt a következtetést lehet kiolvasni, hogy a felnőtt gyermekek és a külön háztartásban, tehát külön nukleáris családban élő szüleik közötti kapcsolatok meggyengülnek. Külön érdemes megnevezni a magány kérdését, mivel igen magas az egyedül, család vagy közeli barátok nélkül élő, magányos öregek száma. Az idős emberek társas kapcsolatai meggyengülnek, munkatársak, barátok, hozzátartozók elvesztésével elszigetelődnek, világuk beszűkül. Fizikai, szellemi képességeik fogyatkozásával csökken önértékelésük, önbecsülésük. Növekedett az időskori depresszió. A családok értékrendjében változások történtek, az anyagias világkép került a középpontba, ami az idősebb embereket frusztrálttá tette, és teszi. Az idős emberek érzelmi és anyagi biztonságérzetének hiánya, a depressziós tünetek indikálhatják pszichés és ebből kialakuló testi betegségek láncát.
6
Toldi Ildikó 2009 Az időskori párválasztás sajátosságai: Az idős ember számára a magány a társtalanság, a beszűkülés első lépcsőfoka. Párválasztáskor az érzelmeknek döntő szerepe van. Idős korban az emberek többsége azért választ párt magának, hogy a hátralévő életét ne magányosan, társtalanul keljen töltenie. A másik megismerése, elfogadása, szeretete, gondoskodása, figyelmessége táplálja a kapcsolatot. Emlékeik felidézésében, örömükben kölcsönösen osztoznak. Az emberek sokszor csak idősebb korukban ébrednek rá az igazán fontos dolgokra az életben. Egy korosodó embert már nem hajt karriervágy, vagy a pénzszerzés kényszere, ennél sokkal fontosabb és emberibb dolgokat helyez előtérbe, mint például a barátságot, az összetartozást és igen, a szerelmet, a szexet. Támogatni kell az érzelmi- akár élettársi- kapcsolatok kialakítását, fenntartását is. A szülő-gyerek kapcsolat fontossága időskorban: Régen a többgenerációs családokban, amíg az idős szülő tudott, segített. S amikor úgy hozta a sors a család gondozta-ápolta az idős személyt. A modernizáció következtében a nők tömegesen munkába állásával megszűntek a többgenerációs családok. A nagycsaládok felbomlása, nukleális családok kialakulásából következik, hogy a felnőtt gyermekek és a külön háztartásban, tehát külön nukleáris családban élő szüleik közötti kapcsolatok meggyengülnek. Hasonlóképpen elhalványulnak a testvérekkel s távolabbi rokonokkal fenntartott kapcsolatok is. A nagyvárosi környezetben is fennmaradt rokonsági kapcsolatok fontossága, különösen az anyák és a házas-családos léányai közötti rendszeres, kölcsönös segítésnek van igen nagy jelentősége a mindennapi élet problémáinak megoldásában. A szülők meglehetősen sokáig nyújtanak anyai támogatást gyermekeiknek, a felnőtt gyermekek viszont az idős emberek számára a legfontosabb emberi kapcsolatot jelentik, és a szülők sok esetben tudnak gyermekeik gondozására is támaszkodni, amikor erre rászorulnak. Megnehezíti ezt, ha a népesség vándorlási igen gyakoriak és nagy távolságra kiterjedtnek. A gyerekek messze otthonuktól munkát vállalva már nem tudták az idős beteg ember ellátását megoldani. A magukat ellátni képtelen emberek intézményekbe kényszerültek. A családi kötelék igen fontos az idős emberek életében. A szerepek megváltoznak, hiszen életük hosszú szakaszát töltötték a vezető: családfő szerepében, majd bekerülnek egy másik szerepbe, ahol családtagok lesznek, akiket (a gyerekek) ők irányítottak éveken át, most azok a személyek veszik át a vezető szerepét. Az élet körforgásának köszönhetően, megszületéskor a szülők a családok vezetői, majd az idő múlásával, a valamikori gyermek veszi át az irányítást, de nem szabad abba a hibába esni, hogy azt higgyük az idős szülő, valamikori gyerek-szerepünket veszi át, vagy valamikori saját gyerek-szerepébe esik vissza. A szülő számára azért is nehéz elfogadni ezt az állapotot, mert a gyermeke akármennyi idős: számára mindig is a gyermeke marad! Nagyon fontos a szülő- gyerek kapcsolatban a rendszeresség, a megbecsülés, a tisztelet, az odafigyelés, a törődés. Ebben a korban az idős ember több szeretetre vágyik, meghallgatásra, simogatásra. Minden apró gesztus számukra óriási dolog. A gyermekek és a szülők érdekeinek ellentétei: Sokszor megfigyelhetjük, hogy az érdekellentétek a gyermekek és a szülők között fenn állnak. A gyermek elvárja az idős szülőtől, hogy a társadalom által diktált normákat kövesse, így ha megözvegyült, egyedül töltse hátra lévő éveit. Sokszor presztízsvesztés, vagy várható anyagi-hátrány (öröklődés kérdése) okozza az ellentéteket. 7
Toldi Ildikó 2009 Esetünkben Béla bácsi fia valószínűleg néhai édesanyja helyét félti, és nem kívánatos számára, hogy édesapja deviáns viselkedést követ a társadalmi normákat illetően. Ezen eset kapcsán a konfliktus forrása a Béla bácsi házassága. Talán a fia nem tudja elképzelni, hogy ilyen idős korban is szövődhetnek érzelmek? A döntések befolyásolásának eszközei: 1. A döntések befolyásolásának eszközei: Lehet valakit motiválni vagy manipulálni. Sok esetben az érzelmi zsarolás jelenik meg eszközként. Béla bácsit fia le szeretné beszélni a döntéséről. Rábeszélni arra, hogy ne tegye. Érdekeik ellentétben állnak . 2. A döntés lefolyása és eredménye függ: a döntéshozó beállítódottságától a döntés tárgyára vonatkozó ismereteitől azoktól a személyektől, akik közvetlenül, vagy közvetve befolyásolják a döntését és a döntéshozó lelkiállapotától a döntés pillanatában Éppen ezért a meggyőzési stratégia célja a döntéshozó kritikai képességét korlátozni, figyelmét pedig az ajánlott döntés előnyeire irányítani. Dönteni minden helyzetben szükséges, és ha nem magunk döntünk, megteszik helyettünk mások. Legtöbbünk pillanatnyi szempontok szerint dönt. 3. Döntés elemei: személyes vágyak, kívánságok környezethez való alkalmazkodás igénye. A legtöbb döntésünk ezek közötti kompromisszum, így minél bizonytalanabbak vagyunk, annál inkább befolyásolnak a külső hatások, és éppen ezért a határozottak felé vonzóbb csomagolásban kell felkínálni az üzenetet. A manipuláltnak nem szabad lehetőséget adni az alternatív választásra. 1. A döntés befolyásolásának menete: 1. fázis: Érdeklődés felélesztése a másikban az iránt, amire rá akarjuk őt venni. Tájékozódás a másik aktuális szándékait illetően – majd azokat kihangsúlyozva összekötni a mi érdekeinkkel. 2. fázis: A saját előny olyan becsomagolása, amiben az ellenfél a saját előnyét látja 3. fázis: Ha a másik még nincs túl az „utolsó esély pillanatán”, akkor valami – az ő személyére szabott, érzelmi vagy értelmi – érvvel kell előállnunk és végleg meggyőznünk. Mindenképpen ajánlanám a fiú és leendő feleség egymásnak való bemutatását , az őszinte beszélgetést, ismerkedést. Esetleg az idős párral jó viszonyban lévő gondozó is beszélhetne a fiával, apja kapcsolatáról. Az önállóság lehetőségei az idősek bentlakásos intézményeiben: A gondozás célja az ellátást igénylő ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás. A segítségnyújtás mértékét, terjedelmét, gyakoriságát és formáját minden esetben a segítséget igénylő ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. Az önállóság alatt azt értjük , hogy a kliens másoktól függetlenül (bizonyos dolgokat) el tudja végezni dolgait. Fontos ,hogy se túl se alul ne gondozzuk a klienst. 8
Toldi Ildikó 2009 Ha saját magát és közvetlen környezetét el tudja látni az számára a hasznosság érzését növeli. A foglalkoztatás által nyújtott lehetőségek kihasználása: - pl.: fizikai: kertészkedés, sport - -szellemi- kulturális foglalkoztatás - szórakoztató foglalkoztatás Az intézmény lakóit köti a házirend szabályzata, ám nincs olyan rendezvény vagy foglalkozás, ami kötelező lenne számukra. Az intézményesülés nem vonja maga után az önállóság elvesztését, hiszen a cél itt is a lakó minél további jó erőben tartása, önállóságának megőrzése. Az intimitás biztosításának lehetőségei intézményi keretek között: Az intimitás tiszteletben tartása az egyik legfontosabb és legkényesebb kérdés. Intézményi keretek között is elkövetnek mindent a gondozók, hogy a lakók intim szférája ne sérüljön, hisz nehéz feladat az ellátott számára, hogy leküzdje szégyenérzetét, mikor szükségszerűen beengedi az ápolót szoros intim szférájába. Fontos tudni valók, hogy az ellátott mennyire szemérmes. Főbb szabályok: Ha látogató van a szobában, mikor tisztázásra kerül a sor, megkérjük, fáradjon ki pár percre Ágyban mosdatáskor nem takarjuk ki az ellátottat, csak szakaszosan, mindig az aktuális testrészt (előbb felül, majd ott betakarjuk lepedővel, aztán alul mosdatjuk) Használható paraván a szobákban Esetünkben inkább lelki-téren beszélhetünk intim szféráról, hiszen saját érzelmi világukba, döntésükbe szól bele a fia, ami nagyon helytelen. Idős ember szükségletei megváltoznak, változik a személyiségük, érdeklődésük, a kapcsolatrendszerük és a társ iránti igényük. képességük, figyelmük csökken, elfelejtenek dolgokat, mozgásképességük lassul, nehézkes. Látásuk, hallásuk csökken. Önértékelésük megváltozik, elbizonytalanodnak, feleslegesnek érzik magukat, az új helyzetet nehezen fogadják el. Ezért fontos hogy megtalálják társukat, így könnyebben fogadják el a változást. A modern társadalomban probléma az idősek helyzete. Az életkor meghosszabbodott, megváltoztak az életkörülmények. A primitív társadalmakban az öregnek volt a legnagyobb tekintélye a fiatalabb generáció ellátta, ápolta, gondozta öregjeit. Ma a tapasztalati többlet megvan az időseknél, de háttérbe szorulnak az információk felgyorsulása a technikai fejlődés miatt. Nem tudják átadni a tapasztalataikat, mert nem az övék a legnagyobb tudás. Az urbanizáció miatt térben is eltávolodnak a fiatalabb generációtól. Ezért élnek a szülők messze a gyerekektől és sokszor megoldás erre, ha nem tudják magukat ellátni Idősek Otthonában élni napjaikat. Ez hozza magával azt a tényt, hogy fontossá válik a „társ” hogy legyen, akivel megosszák napjaikat. Közös kirándulások és programok alkalmával az idős embereknek lehetőségük van jobban megismerni egymást. Ilyenkor több idő van arra, hogy egymással tudjanak foglalkozni. Idős korban más jelentősége van az együttlétnek egy simogatásnak. Párválasztáskor az érzelmeknek nagy szerepe van. Ha a gyerekek felnőnek, az idős ember egyedül marad, olyankor sokat számit ki van mellette, kinek tudja elmondani a gondját, baját, és ki tud a lelkéhez közel kerülni. Szükségük van arra, hogy legyen kiről gondoskodni, így fontosnak tartják magukat, nem érzik így magukat feleslegesnek. Ha nincs gyerek vagy messze él, az Idősek Otthonától ritkán látogatják 9
Toldi Ildikó 2009 az idős embert, így a kapcsolatuk sem lesz olyan közeli, mint amikor egymás közelében éltek. Ebben az esetben a szülő és a gyerek érdekei ellentétesek lehetnek. A gyerek úgy gondolja a szülőnek megvan mindene, gondoskodnak róla. De a szülőnek fontos, hogy a gondoskodáson felül ott legyen mellette a társa, hiszen élete nagy részét úgy élte le, mindig ott volt mellette valaki, akivel megoszthatta örömét bánatát. Döntésüket ez nagy részben befolyásolja. Nem tudnak egyedül élni, kell, hogy legyen mellettük mindig valaki. A bentlakásos intézetben lehetőség van arra, hogy kapjanak, olyan szobát ahol ketten lehetnek. Egymást segítve látják el magukat. Ha megtalálják, társukat, kevesebbet, foglalkoznak az öregséggel, a betegséggel, sokkal szebbé és aktívabbá teheti az öregkort.
10
