11. Az állandósult szókapcsolatok 11.1. A szokványos kifejezésmódok Beszédünk során különféle szavakat kapcsolunk össze, fűzünk mondattá. A mondatban levő szavak sorrendjét felcserélve megváltoztathatjuk a mondat értelmét, s azzal teljesen más szándékot fejezhetünk ki, mint amit az előzőkben megfogalmaztunk. Például: Holnap én megyek el hozzátok. Én megyek el hozzátok holnap. Hozzátok holnap én megyek el. Holnap elmegyek én hozzátok! Állapítsátok meg, hogy milyen jelentésbeli különbségek fejezhetők ki azzal, ahogyan a fenti példamondatban megcseréltük a szavak sorrendjét! Figyeljetek a mondatokban az első szóra, mivel azon van a hangsúly! Fejtsd ki röviden, hogy mi lesz a lényeg az egyes mondatokban! A fenti mondatban levő szavak sorrendjén tudnál még úgy változtatni, hogy azzal egy további értelmet adsz az eddigieken kívül? Nyelvünkben vannak olyan szókapcsolatok, amelyek állandóak, megváltoztathatatlanok. Ezekben nem cseréljük fel a szavak sorrendjét. Ha mégis változtatnák rajtuk, elvesztenék értelmüket. Ezeket az ún. állandósult szókapcsolatokat készen örököltük (pl.: kutya baja, itatja az egereket, él-hal érte, szöget ütött a fejébe). Fogalmazd meg röviden, mit fejezhetünk ki az utóbbi állandósult szókapcsolatokkal, amelyeket példaként zárójelben látsz feltüntetve! Ezeket a kifejezéseket természetesen nem értelmezhetjük szó szerint, mivel senkinek sem akarunk szöveg ütni a fejébe, egereket sem szokás itatni stb. Ezeknek a kifejezéseknek átvitt értelmük van. Próbáld megfogalmazni egy-két mondatban, hogy mit jelenthet, ha egy mondatnak átvitt értelme van! Az emberek a mindennapi kommunikációs kapcsolataikban különféle alkalomhoz illő nyelvi formákat használnak. Ezeknek leggyakoribb példái az ún. társalgási fordulatok és a közhelyek. A társalgási fordulatok lényeges kísérői a beszélgetéseknek. Ezekkel főleg azt előzzük meg, hogy kínos csend álljon be a társalgás előtt vagy alatt, továbbá el tudjuk indítani a beszélgetést, illetve közös téma hiányában van mit mondani. Például: Hogy vagy? De rég láttalak! Te semmit sem változtál. Hogy szolgál az egészsége? Mi újság? A köszönési formákat is ide sorolhatjuk. Például: Csókolom! Tiszteletem! Adjon Isten, jó napot! Keress további példákat a köszönésre! Válogasd ki a köszönési formákat aszerint, hogy milyen helyzetben, kinek szólnak!
137
A közhelyek elcsépelt, sokszor emlegetett gondolatok, amelyek ennek ellenére általános érvényű igazságokat fejeznek ki. Ám a gyakori használatuk miatt mindenkinek már a „könyökén jönnek ki”. Ezért inkább kerüljük őket! Például: Nem akarom tovább ragozni. Erről ennyit. Ez már hab a tortán. Úszik a boldogságban. Előtted a nagybetűs ÉLET. Szívem egy nyitott könyv számodra. Ezeket és a hozzájuk hasonló kifejezéseket – a helyzettől függően – inkább csak tréfás formában használjuk. Különben magunk válhatunk miattuk komikussá. Hiába fejez ki némelyikük örökérvényű igazságokat, elcsépeltségük miatt „elkoptak”, és az emberek megmosolyogják azt, aki ilyeneket mond vagy leír.
11.2. Szólások A szólásokban a szavak nem szó szerint, hanem átvitt értelemben értendők. Eredeti jelentésüket sok esetben már nem is ismerjük. A szólások jelentését gyakran egy szóval is ki tudjuk fejezni, ám mégis használjuk őket, mert színesebbé, elképzelhetőbbé teszik szövegünket. Például: lóvá tesz = becsap, egy füst alatt = egyszerre, se füle, se farka = értelmetlen Magyarázd meg, mit jelenthetnek a következő szólások: elveti a sulykot, egérutat nyer, eltörött a mécses, kordában tart, egyszer hopp, máskor kopp! Keress néhány szólást, amilyeneket hallottál, esetleg magad is használtál! A pár szavas szólásokon kívül léteznek teljes mondatértékű szóláshasonlatok is, amelyek két részből állnak: egy fogalomból és egy hozzá hasonlított képből: fehér, mint a fal; ravasz, mint a róka; megy, mint a karikacsapás. A szólásokban és a szóláshasonlatokban levő szavakat nem szabad más szavakkal felcserélni, mert akkor elveszítik jelentésüket! Ha ezt valaki tudatlanságból mégis megteszi, nevetségessé válik vagy a mondandója, vagy ő maga. Ez alól csak akkor van kivétel, amikor akarattal forgatjuk ki a szólásokat, szóláshasonlatokat. Ezek az ún. elferdített szóláshasonlatok. Például: Kevés vagy, mint dobos tortában a ritmusérzék. Ritka, mint a fehér kóla. Orrba váglak, mint vasorrú bábát a mágnestábla. Lefejellek, mint vakond a kerti csapot. Olyan büdös vagy, hogy a pap vízipisztollyal keresztelt. A fentiekhez hasonló elferdített szóláshasonlatokat bizonyára te is ismersz. Gyűjts össze néhányat! A szólások több száz éves hagyományok, népszokások emlékét őrzik. Némelyikből még ki lehet hámozni a régi emberek szokásait, gondolkodásmódját. Ilyen például a: kiteszik a szűrét, amelynek értelme: elbocsátják, kitessékelik valahonnan.
138
Olvassátok el az osztályban a fenti szólás történetét, s házi feladatként keressetek hasonló történeteket O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvében, amely bizonyára megtalálható iskolátok könyvtárában! Amikor a régi időkben a legény udvarolni járt a lányosházhoz, akkor még nem illett csak úgy beállítani, hogy „este kimennénk egy kicsit szórakozni, majd éjfélkor jövünk”. Az udvarlónak először a lány apjával kellett elfogadtatnia magát. A lány szülei döntötték el, hogy az illető legény megfelelő-e számukra, engedik-e, hogy a lányuknak udvaroljon, s majd megkérje a kezét. A legénynek nem maradt más hátra, mint néha – amikor az idő, és az illem megengedte – ellátogasson a lány szüleinek házába. Ott az asztal mellett beszélgettek a férfiak, a nők (főleg a lány) csak néha mehettek be, amikor innivalót esetleg ennivalót vittek be számukra. A beszélgetés sokszor felszínes volt, az időjárásról, a háziállatokról szólt. A fiú egy idő után felállt, illendően elbúcsúzott a háziaktól, ám a szűrét a szék karfáján hagyta. (szűr: bő, köpenyszerű, posztó férfi felsőruha, amit vállra vetve viseltek) Hajnalban visszalopózott a házhoz, hogy megnézze, ki van-e akasztva a szűre. Ha nem lógott a szűr a ház ajtaja előtt, akkor azt jelentette, hogy szívesen látott vendég, máskor is jöhet, s most már elfogadott udvarló, a lány jövendőbelije. Ha viszont kitették a szűrét, vagyis kint lógott a szűr a ház ajtaja vagy kapuja előtt, akkor a legény csendben leakasztotta onnan, és haza kullogott. Így mindenki elkerülte a szégyent és a magyarázkodást.
11.3. Közmondások A közmondások életbölcsességeket, megfogadásra érdemes tapasztalatokat fogalmaznak meg. Ezekben sem szabad felcserélni a szavakat, mert akkor értelmüket veszítik. A közmondásoknak is van történetük, hiszen ezek a bölcs gondolatok is egy hétköznapi esemény megfigyeléséből, illetve az abból levezetett tanulságból alakultak ki. Például: Ajándék lónak ne nézd a fogát! A ló régen nagy kincsnek számított. Ha lovat vásároltak, nagyon körültekintően kellett azt megvizsgálni, mert a vásár után nem lehetett reklamálni. A vevő végigtapogatta a ló hátát, lábát, de az állat egészségét a fogain mérte fel. Ha azok épek voltak, egészséges volt a ló. Ezt a vizsgálódást nem illett végigcsinálni, ha a lovat ajándékba adták, mert azzal megsértették volna az ajándékozót. Mintha azt feltételezték volna, hogy egy beteg lótól akarnak megszabadulni az ajándékozással, vagy annyira becsülik a megajándékozottat, hogy egy semmire se való lovat adnak neki. A rövid magyarázat után fogalmazd meg néhány mondatban, hogy ma miként értelmezhetjük ezt a régi bölcs közmondást! Természetesen a közmondások többségét is átvett értelemben kell értelmezni, mivel ma már ritkán kap valaki lovat ajándékba. Az alábbi közmondások szintén átvitt jelentéssel bírnak. Madarat tolláról, embert barátjáról. Aki mer, az nyer! Egy bolond százat csinál. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Ha Katalinkor kopog, karácsonykor locsog.
139
Egy fecske nem csinál nyarat. Egyszer hopp, máskor kopp. A gazdagot pénze, a szegényt esze viszi előre. Tetszés szerint válassz a fenti közmondások közül párat, amelyeknek meg tudod magyarázni a mai jelentését! A közmondások többsége tanító jellegű. Igen gyakori közöttük az időjárásra vonatkozó megfigyelés, amely szintén okító szándékkal jött létre: Télen élelmedet, nyáron kabátodat el ne hagyd! Mire figyelmeztethetett az utóbbi közmondás? A társadalom fejlődése, változása során számtalan közmondás elavul, de szerencsére állandón keletkeznek újak is. Véleményed szerint miért avulhatnak el egyes közmondások, szólások? Mi lehet az oka annak, hogy néhány örök igazságot, tanulságot tartalmazó közmondást, szólást már nem használnak az emberek? A szólásoknak, szóláshasonlatoknak és a közmondásoknak főleg a stilisztikai szerepük fontos, mivel sok író, költő használja őket. Ezzel megőrzik az utókor számára a különféle nyelvjárási területről származó kifejezéseket, amelyek anyanyelvünket gazdagítják. Ha tehetitek, fűszerezzétek írásotokat, akár beszédeteket oda illő szólásokkal, közmondásokkal!
11.4. Szállóigék A szállóigék olyan szó szerinti idézetek, amelyek nagyobb körben tartósan használatosak, és irodalmi eredetük vagy történelmi szerzőjük van. A szállóige megnevezés azért nagyon találó, mert egy történelmi hírességtől származó bölcs mondás, amit évtizedeken, évszázadokon keresztül emlegettek a megfelelő helyzetekben. A bölcs gondolatok így szálltak nemzedékeken át örökérvényű igazságokra figyelmeztetve az utódokat. Ember, küzdj, és bízva bízzál! (Madách Imre) A kocka el van vetve. (Julius Ceasear) Ábrándozás az élet megrontója (Vörösmarty Mihály) Aki én velem nincsen, ellenem van. (Szent Máté) A kisebbik rosszat választani. (Cicero) A munka nem szégyen. (Hesiodos) Magyarország nem volt, hanem lesz. (Gr. Széchenyi István) Csak egyszer él az ember.(Goethe) A szállóigék közé soroljuk azokat a gondolatokat is, amelyek egy történelmi esemény kapcsán keletkeztek, vagy egy népszokásból származnak. Több is veszett Mohácsnál! Kolumbusz tojása. Damoklész kardja.
140
Te is, fiam, Brutus? Sok van a rovásán. Egy füst alatt. Kilóg a lóláb. Se pénz, se posztó. Egy gyékényen árul. A malmára hajtja a vizet. A rövidebbet húzza. Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel! Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Az utóbbi szólások történetét elolvashatjátok Gyapay Gábor, Megyer Szabolcs, Ritoók Zsigmond Ki mondta? Miért mondta? című könyvében, amelyben 37 szólás keletkezésének történetét olvashatjátok el. A fenti szólások közül néhánynak lehet következtetni a jelentésére, származására. Ám az utolsó esetében (Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől) sokan félreértelmezték a szólás eredetét. Erre az adott okot, hogy Magyarországon létezik egy Makó nevű város, amely valóban messze van Jeruzsálemtől. A szólás eredete azonban nem ehhez a településhez kötődik, hanem egy Makó nevű vitézhez, aki II. András király szentföldi hadjáratának volt egyik katonája. 1217 nyarán Spalatóban szálltak fel a katonák a gályákra. Útközben egy bizonyos Makó nevű vitéz úgy felöntött a garatra, hogy amikor Spalatóba érkeztek, azt hitte, már Jeruzsálemben vannak, s rohamra akart indulni. Társai fogták őt vissza azzal, hogy „messze van még Jeruzsálem”. Ez csupán a történet magja, de az említett könyvben részletes leírást olvashattok a kor fontos eseményéről. Keressétek meg az iskolai (községi, városi) könyvtárban az említett könyvet, és olvassatok el belőle tetszésetek szerint néhány történetet! Fogalmazd meg röviden, mi a különbség a szólások, a közmondások és a szállóigék között! Szövegünk élvezetesebb, színesebb lesz, ha szállóigékkel tarkítjuk. Arra azonban ügyelni kell, hogy túl sok ne kerüljön bele, mert akkor elveszik közöttük a saját mondandónk. Ha egy szónok előadásában, vagy egy írásban hemzsegnek a szállóigék, akkor az illető épp az ellenkezőjét éri el velük. Ő ugyanis megerősíteni kívánta volna állításait a bölcs gondolatok idézeteivel, de azok gyakorisága pont azt eredményezi, hogy bizonygatásnak tűnik minden szava, amivel elveszítheti a szöveg hitelességét. Erre az esetre mondhatjuk, hogy a „kevés néha többet ér”. Hogyan értelmezted az utóbbi mondatban levő idézetet, amely szerint „a kevés néha többet ér”? Fejtsd ki saját szavaiddal, mit érthetünk e mondás alatt! Képzelj el olyan helyzetetek, amelyekre az előbbi mondás („a kevés néha többet ér”) érvényes lehet!
141
11.5. Szótárak, lexikonok, enciklopédiák és azok elektronikus formái Szövegünk (főleg írásbeli formájának) elkészítésében óriási segítségünkre lehetnek a különféle szótárak, lexikonok, enciklopédiák. Némelyikről a tankönyv egyes fejezeteiben már szó esett. A második fejezetben olvashattatok az Interneten elérhető elektronikus könyvtárról (www.mek.oszk.hu), amely az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus változata, és a Magyar Virtuális Enciklopédiáról (www.enc.hu), amely az egyik leghatalmasabb ismeretanyagot foglalja magába. Az Internet adta lehetőségek és az elektronikus adathordozók hatalmas befogadóképessége ellenére megmaradtak a hagyományos, nyomtatott szótárak is. Egyes vélemények szerint nyugodtan megférnek egymás mellett mind a nyomtatott, mind az elektronikus adattárolók, hiszen az egyik nem zárja ki a másikat, sőt, egymást egészítik ki munkánk során. A leggyakrabban lapozott szótárak közül első helyen áll A magyar nyelv értelmező szótára, amely 1959 és 1969 között hét kötetben jelent meg. Néhány éve elkészült ennek bővítése, amely további 5 000 szóval gyarapította a szótár anyagát. A bővítésre szükség volt, hiszen a magyar nyelv szókészlete állandóan nő. A határon túli magyarság szóhasználatát is ideje volt beemelni az egységes magyar nyelvbe. A szótár szerkesztői a határon túli magyar nyelvészek segítségét kérték ehhez a munkához, amit ők maradéktalanul el is végeztek. Sajnos, olyan szavak is bekerültek az értelmező szótárba, amelyek egyáltalán nem mondhatóak magyarnak (pl.: szanitka, szesztricska, horcsica, lanovka, tyepláki stb.) Indoklásuk szerint azért kerültek bele ilyen szavak, mert a szlovákiai magyarság tucatjával vett át szlovák kifejezéseket, és magyar toldalékokkal ellátva sajátjaként használja azokat: szanitkával, horcsicát, tyeplákiba stb.. Mivel mi, szlovákiai magyarok, nem használjuk mindannyian az ezekhez hasonló szavakat, továbbá ezek egyáltalán nem felelnek meg a magyar nyelvhasználat szabályainak, ezért az ilyen kifejezéseket teljes mértékben elutasítjuk, mint „szlovákiai magyar” szavakat! Ennek alapján szlovákiai magyar szónak kiálthatnánk ki akár a shop, pub, tuning stb. szavakat is. Mindig törekedjetek arra, hogy tisztán használjatok egy nyelvet, főleg az anyanyelveteket! Minden nemzet nyelve megérdemli, hogy azt tisztán, annak szabályai szerint – és nem elferdítve – használják azok, akik azt ismerik, beszélik. A hétkötetes értelmező szótárnak létezik ún. rövidebb változata is, amely a Magyar értelmező kéziszótár címet viseli. Ez kétkötetes, s itt látható ennek szintén első kötete: A – K betűig. Ebben az egyes szócikkek megértését rajzos ábrák is segítik. Az értelmező szótárak segítségével ismerheted meg a szavak jelentését, és azt, hogy milyen helyzetekben használják azokat. A nyomtatott értelmező szótárnak létezik elektronikus formája is, amelyik egyik változata a már említett Anyanyelvi könyvespolc című CD-lemezen található. Használata igen egyszerű. A felsőbb osztályokban részletesebben is foglalkozni fogunk vele. Az Idegen szavak szótára szintén több kiadást megért könyv. Iskolában az Idegen szavak és kifejezések szótárát használják gyakrabban. Ebben a könyvben kereshetjük ki azoknak a szavaknak a jelentését, amelyeket más nyelvekből vettünk át, megismerhetjük azok helyesírását és pontos kiejtését. Ennek a szótárnak is megtalálható a teljes anyaga az említett Anyanyelvi könyvespolc című CD-lemezen. Persze az Interneten is felfedezhettek ilyen segítséget, ahol a címszó beírása után azonnal megkapjátok a választ: http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar.php.
142
Fogalmazás közben leginkább a Magyar szinonimaszótár lehet a segítségetekre. Ennek 1978-ban megjelent kiadásához 1998-ban elkészítették a Magyar szókincstár gyűjteményt. Ebben tömérdek kifejezés rokon értelmű és ellentétes jelentésű megfelelőit lehet kikeresni. Néhány éve ezeknek is elkészült az elektromos változatuk, amelyeknek használata csak azért nehézkes egy kissé, mert az Anyanyelvi könyvespolchoz hasonlóan szintén csak lemezről indulnak, tehát a meghajtóban kell tárolni a lemezeket, amikor használni akarjuk. Valójában teljesen mindegy, hogy ezeknek a szótáraknak a nyomtatott vagy az elektronikus változatát használjátok, hiszen tartalmuk tökéletesen megegyezik. Az elektronikus formának csupán abban van előnye, hogy ha valaki gyorsan tud írni számítógépen, akkor valóban 5-6 másodperc alatt ki tudja keresni a kívánt szót, kifejezést, szókapcsolatot. Persze, ha a program a gépére van telepítve. Itt szükséges megjegyezni, hogy ezek a programok már igazán elérhető áron megvásárolhatók, ezért nem érdemes azokat „lemásolni”. Ha az ember az eredeti verzió birtokosa, akkor az Interneten keresztül további támogatást is kaphat a megvásárolt adathordozójához. Ezért érdemes ún. jogtiszta programokat használni! Meg tudnád fogalmazni, mit értünk az ún. jogtiszta programok alatt? Vannak ismereteid arról, milyen következményei lehetnek annak, ha számítógépeden az egyes programoknak a kalózverziói vannak telepítve? Állítsd szembe egymással a nyomtatott és az elektronikus adattárolók előnyeit s hátrányait! Indokold meg az egyik és a másik használatának előnyeit! Ha rendelkezel valamilyen elektronikus adattárolóval, szótárral, enciklopédiával, mutasd be a következő tanítási órán az osztálytársaidnak!
143
