100 éves a Baja Városi Sporttelep

Légifelvétel 2008.

100 éves a Baja Városi Sporttelep

Baja 2012

132


ELŐSZÓ 2012. augusztus 15-én lesz, hogy napra pontosan száz éve avatták fel Baján az első MLSZ által hitelesített futballpályát, a Patak utcai (az 1960-as évek óta Vasvári utcára keresztelt) Sporttelepet. A pályaavatót 1300 fizető néző és az ingyenesen beengedett nagytömegű diáksereg előtt tartották. A szépszámú nézőközönség nagy tapsa közben futott ki a pályára a Szabadkai SE és a Mohácsi TE csapata, a két pályaavató együttes. Mivel Bajának nem volt ütőképes, hivatalos bajnokságban szereplő csapata, a pályaavatás jelentőségét a város vezetői két jó csapat mérkőzésével akarták alátámasztani és egyben érzékeltetni azt, hogy Bajának is szüksége van egy ütőképes csapatra. Amely futballcsapat tulajdonképpen már meg is volt, mert az 1908-as alakulás óta folyamatosan fejlődő és erősödő BSE a futballpálya megépítésével 1912 szeptemberétől már bekapcsolódott a Dél-Magyarország labdarúgó bajnokságába. Az azóta eltelt egy évszázad alatt minden körülmények között még a két világháború idején is hóban, fagyban, kánikulában folyamatosan működött a futballélet a pályán és a város labdarúgást szerető közönsége hullámzó lelkesedéssel követte nyomon a csapatok teljesítményét. A kezdetekben a pálya mellett először a lelátó és a pályagondnoki lakás épült meg, a 20-as évek végére az egész sporttelep került betonkerítéssel körülvéve, és három stílszerűen kialakított beléptető kapuval és a pénztárral ellátva. 1933-ban az új betontribün megépítésével, a játéktér teljes felújításával, az atlétikai pálya és a 4 db új, piros salakos, modern teniszpálya létrehozásával fellendült a város versenyszerű atlétikája és a teniszélete, és ezen kívül nagy látványosságot biztosítottak az új betontribün előtt felállított ringben az országos hírű bokszmérkőzések. A negyvenes évek derekán, a világháború után a szabadtéri kosárlabda pálya (amit a játékosok saját kezűleg hoztak létre és éveken át folyamatosan gondoztak) adott nagy lendületet a bajai férfi és női kosárlabda versenysporttá erősödéséhez. Később a minőségi felsőbb osztályba kerüléshez az ötvenes évek elején amikor a teniszpályák egyikéből egy minőségi szabadtéri kosárlabdapálya került kiépítésre, valamint ugyanekkor ha nem is a sporttelepen, hanem a volt zárda kápolnájában kialakított pályával megoldódott a bajai kosarasok teremgondja folyamatos mennyiségi és minőségi munkával araszolt előre a bajai női és férfi kosárlabda az NB I. felé. A hatvanas évekre a teniszezők teljesen átkerültek a Petőfi-szigetre, a megmaradt sporttelepi három teniszpályából egy hitelesített piros salakos kézilabda pálya lett kialakítva, ezzel biztosították városi szinten a minőségi kézilabda működésének lehetőségét. A csúcs a férfiaknál a Kismotor 1969-70-es NB II-es szereplése, a nőknél a Bácska majd BSK 1970-es években való megyei és területi játéka volt. A fentiekben felsorolt létesítmények segítették, lendítették előre az érintett sportágakban a bajai versenysportot, közben a túlterhelés miatt a labdarúgó nagypálya játéktere teljesen tönkrement. A kispályát meg azóta is vita tárgyát képező módon a városi fürdő megépítésével megszüntették, ugyanis hosszas éveken át tartó huza-vona után 1965 augusztus 20-án adták át a Városi fürdőt, a tribün mögötti kispálya területének mintegy felét elfoglalva, ezzel is súlyosbítva a bajai labdarúgók pályagondjait.


133

1965-ben átadott városi fürdő a Sporttelep kispályájának felén

Ugyanakkor ez az intézmény, mármint a fürdő két évtizeden keresztül színvonalas működésével kiszolgálta a város tisztasági fürdő igényeit, valamint több sportág számára öltöző gondokat oldott meg, majd a nyolcvanas kilencvenes években Sport presszóként a BSK majd BFC klub szerepét is betöltötte. Érdekességként meg kell említeni, hogy a fürdő megnyillása után rövidesen szombatonként éjszaki mulató szerepében működött a “FÜRDŐBÁR” a 70-es évek elejéig. (Zene: Csere - Czegi duó, Csere Robi és Czeglédi Jani régi bajai sportolók.) Itt egy pillanatra érdemes megállni, mert mi van akkor, ha a fürdőt nem kispályára építik, hanem bárhová a városban? Feltételes módban a következmények: 1971-ben az új kosárcsarnokot sem a sporttelepen adták volna át, az 1970-es évek óta kialakuló kispályás labdarúgó salaktornák központja sem a Vasvári lett volna stb…. Így viszont mi történt a sporttelep változásainak sorában: 1969 tavaszára a Tóth Kálmán gimnáziumban (a volt Zárda) lévő Kápolnacsarnok életveszélyessé vált. Mindenképpen egy új csarnokot kellett építeni a magyar bajnokság legjobb vidéki férfi kosárcsapata számára. 1969 őszén a Bajai Bácska a hazai bajnoki mérkőzéseket a csarnokhiány miatt Kiskunfélegyházán játszotta. Az új sportcsarnok nagy nehézségek árán a Vasvári Pál utcában a Városi fürdő mellett került megépítésre, az ünnepélyes átadás 1971 őszén volt.

1971-ben adták át a kosaras csarnokot a városi fürdő mellet 134


Az új sportcsarnok nemcsak a kosarasoknak adott otthont, hanem biztosította az egyéb sportok számára a téli alapozás lehetőségét. Sőt a teremsportok edzési versenyzési lehetőségeit is megoldotta, elsősorban itt a judósokra kell gondolni, ezen kívül az iskolai testnevelés teremgondjain is sokat segített. Egyébként is nagyon hasznos volt a terem, pl. 1975-1976-ban a bajnok Ferencváros Dalnoki edző vezetésével Nyilasiékkal itt tartotta téli alapozását. Napjainkban ez a csarnok felújítva a judósok és a birkózók fellegvára. Időben visszakanyarodva a futballpályáról szólva elmondható, hogy a nagypálya a hatvanas évek végére annyira elhasználódott, hogy azon a szövetség NB-s mérkőzések lebonyolítását már nem engedélyezte. A Petőfi-szigeti pályát 1969 nyarán avatták és 1977-ig itt folytak az NB III-as majd a megyei labdarúgó mérkőzések, 1977-re került teljes felújításra a Vasvári játéktere és minden létesítménye, azóta ez a pálya biztosítja folyamatos fenntartás és üzemeltetés mellett a bajai minőségi labdarúgás folytatásának lehetőségét. Az 1977-es sporttelepi felújítás eredményeként jöttek létre a salakos kispályák, amelyek biztosították a városi kispályás bajnoki salaktornák éves szezonjainak lebonyolítását. A rendszerváltást követően a Városi fürdő megszűnése után különböző magánvállalkozások helyszíne volt a privatizált terület. Míg végül 2004-ben épült meg és került átadásra az ún. Márton féle műfüves pálya, modern infrastruktúrával, öltözőkkel, és idekerült a folyamatosan fejlődő kispályás bajnokságrendszer.

2004. a Márton féle műfüves pálya átadása: Márton László monjda a megnyitóbeszédet jobbra tőle a város akkori vezetői, Barna György alpolgármester Széll Péter polgármester

Pálya képe a Sporttelep felől fényképezve


135

2009. novemberében került átadásra a volt kézilabda pálya helyén megépült Bencze Istvánról elnevezett műfüves csarnok és a mellette a volt kispályák helyén kialakított több száz gépkocsi parkolására alkalmas terület. A műfüves csarnok fűtése és klímája a téli mínuszokban mérkőzések lebonyolítására nem teszi alkalmassá a játékteret. Egyébként edzésre, felkészülésre és az év egyéb időszakaiban kispályázásra és a gyermekfutballra nagyon alkalmas a csarnok, így többek között egy lépcsőfokot jelent a fejlődéshez szükséges feltételek megteremtéséhez a város labdarúgásában.

Itt az ELŐSZÓBAN a városi sporttelep története keretében felsorolt létesítmények kiemelését azért tartom fontosnak, mert ezek megléte biztosította az alapját mindegyik felsorolt bajai sportág fejlődésének. Egyben itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy felhívjam a figyelmet a jövőben is: minőségi sportot, csak minőségi feltételek megteremtése mellett lehet felépíteni. Alapvetően e könyv megjelentetésének fő célja a Baja Városi Sporttelep évszázados történetének megismertetése a T. Olvasóval. A Szerző

136


BEVEZETŐ a Sporttelep történetéhez Az első hivatalos bajai futballpálya felavatását megelőzően tizenöt évvel korábban 1897 nyarán játszották Magyarországon az első hivatalos labdarúgó mérkőzést a Millenárison. A BTC (Budapesti Torna Club) két csapata küzdött meg egymással nagy esőben, kevesebb, mint száz néző előtt. Ennek a nevezetes első mérkőzésnek volt bajai származású résztvevője is, sőt talán azt is mondhatni, hogy egyik fő létrehozója Iszer Károly, aki játékosa és egyben elnöke is volt a BTC-nek. Ő volt, aki a századfordulón egy valódi angol futball-labdát hozott szülővárosába Bajára Koller Ferencnek a gyerekkori pajtásának, a korabeli legjobb bajai sportolónak.

Iszer Károly

A BTC bajai származású elnöke

A BTC csapata: Az első hivatalos magyarországi labdarúgó mérkőzést játszó BTC első csapata, középen áll balról az 5.-ként karbatett kézzel Iszer Károly futballista egyben a Budapesti Torna Club elnöke.

Iszeren kívül még a fővárosban tanulók hozták el Bajára az új és igen közkedveltté váló labdajáték ismeretét, úgyszintén mint a Tanítóképző diákjai, akik a Monarchia minden tájáról jöttek a híres bajai intézetbe tanulni. Először főként az atléták élükön Koller Ferenccel próbálták ki az új játékot, a cél nem a kapu volt, hanem az, hogy ki tudja messzebbre rúgni a labdát. Gyakorló helyük főként a Lőkert melletti mező volt. Néha felmentek Budapestre vagy Szabadkára megtanulni a futball fortélyait. Először egy szabadkai csapatot hívtak meg Bajára, hogy tanuljanak tőlük, de hogy ne legyenek teljesen felkészületlenek feljártak a BTC-hez a fővárosba Iszer Károly révén, és azokkal együtt edzettek. A szabadkai vendégeket a Tanítóképző melletti vásártéren kiképzett ideiglenes pályán fogadták, ahol felállították a kapukat és kijelölték a vonalakat (1904).


137

Az ősbemutatóra kisbíróval történt kidoboltatással hívták meg a közönséget. A gondos felkészülés kevésnek bizonyult, mivel bajaiak 7:1-re csúfos vereséget szenvedtek, ennek ellenére nem csüggedtek. A Bajai Független Újság 1907. évi május 20.-i számában sürgető jellegű cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy most már illene lépni Baja városában is futballügyileg. Szó szerint:„A Mohács-ban olvastuk: „ A Mohácsi TE futballmérkőzésre hívta meg Kaposvárt, amelyik már a fővárosi csapatokkal szemben is helytállt” ….Hallod Baja ?!” A cikk és az egyre türelmetlenebb közvélemény, mind hangosabban követelte, hogy legyen futballcsapat Baján. Végül azután a Bajai Független Újság 1908. június 4.-i számában jelent meg az a cikk, amely hírül adta, hogy: „Baján a mai napon olyan sportegyesület létesült, amelyik a sport minden ágát felöleli.” Nem létesült új egyesület, hanem a Bajai Kerékpár Egylet újra alakuló közgyűlést hívott össze azzal a céllal, hogy olyan sportegyletté váljon, amely általános jelleggel folytatja működését, sportágai közé felvette a labdarúgást is. A közgyűlést a városháza 20-as termében tartották. Az egyesület színe kék-sárga, jelvényét a város címere díszítette. Az alapszabályokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezzel 1908 nyarán Baján is hivatalos sportággá vált a labdarúgás, bár nem volt még csapat. A klubtársakhoz szóló felhívással kezdődött meg a futball szakosztály szervezése és a szabályok szerint (az angol minta alapján) játszani tudó csapat tagjainak toborzása. A Bajai Független Újság 1908. október 16.-i száma közölte, hogy a Bajai SE egyesületi alapszabályát a belügyminiszter jóváhagyta. Ennek ellenére futballszakosztályi életről 1912-ig nem lehetett beszélni, mert az összeszerveződött futballcsapatok tagjai jobbára atléták, tornászok általában alkalmi futballisták voltak. Ezek legjobbjaiból alakultak ki főleg szakmánként pl. kereskedők, vasasok, tisztviselők… stb. az egyes csapatok, amelyek vasárnaponként egymás ellen játszottak. Ezekből alakult a BSE alkalmi csapata is, amely főleg vidéki csapatokkal vívott barátságos mérkőzéseket, így jutottak el Pozsonyba, Szabadkára, Szegedre, Temesvárra, de leggyakrabban fővárosi együttesekkel játszottak. A város fiataljait tömegszinten mozgatta meg ezekben az években az új sportág. A Tanítóképző melletti vásártéren és cigány utcai haranglábnál játszottak a fölvégiek, a Lőkert melletti mezőn az alvégiek, a vasúton túli állatvásártéren a kiscsávolyiak, a Kanális partján a szentistvániak (ami nem is Bajához tartott 1930-ig) rúgták a rongylabdát. A belvárosiaknak is volt csapatuk, ők a kórházzal szemben a gesztenyefák között vívták csatáikat. Ezek a városrészi válogatottak vasárnaponként kihívásos meccseket játszottak egymás ellen, ezeket a derbiket a Tanítóképző melletti ideiglenes pályán játszották le. Nagy szükség volt egy hitelesített az MLSZ által is elfogadható, bajnoki mérkőzések lejátszására alkalmas pályára. 1912 nyarára megoldódott a sportpálya is. A BSE egyesületi elnöke a tagság kérésére a város Törvényhatósági Bizottságától területet igényelt a városi sporttelep céljára. A Bajai Független Újság május 1.-i cikke: „Sporttelep létesítése Baján. A Városi Törvényhatóság a Patak utcában lévő képezdei zöldség és faiskolát a sportegyesület részére

138


játéktérül átengedése kérdésével foglalkozott és semmi akadályt nem gördít az átengedés elé.” Az 1912. május 5.-i számból: „A BSE rendkívüli közgyűlésén felhívást intézett a város nyilvánosságához, melyben Baja Város minden rangú és rendű polgárát és a fiatalságot arra kéri, hogy segítsenek a sportpálya rendezésében. Részjegyek jegyzésével a sportpálya építését anyagilag is támogassák.” A Patak utcai sportpálya 1912. augusztusára készült el, az ünnepélyes pályaavatót augusztus 15.-én tartották, így ez a dátum a Baja városi sporttelep születésnapja, valamint tulajdonképpen 100 éve szerepelnek hivatalosan bajai labdarúgók az MLSZ bajnokságaiban, mivel a pályaavató után szeptembertől pontosan 1912. szeptember 6-án lépett először bajnoki mérkőzésen pályára bajai futballcsapat. Azóta minden évben kivéve a világháborúk legsötétebb időszakait, valamint azt a két szezont (1922-24) amikor kizárták a bajai csapatokat a hivatalos bajnokságból (tagdíj be nem fizetés miatt) küzdöttek a mindenkori aktuális bajai csapatok a különböző szintű bajnokságokban.

Bajnoki mérkőzés 1912-ben

A pálya 2012-ben

a 100 éves pályán 2012-ben Baja - Újpest Magyar Kupa mérkőzésena kezdőrúgást Dunai II. olimpiai bajnok és Viszmeg István bajai öregfiú végezte el.


139

100 éves a Baja Városi Sporttelep

Recommend Documents