10 profi Google Analytics mesterfogás. Horváth Ernö

1 Horváth Ernő © 2011

Bevezető Köszöntelek a Marketing Max 2 csomag vásárlójaként! Biztosíthatlak abban, hogy a „10 PROFI GOOGLE ANALYTICS MESTERFOGÁS” így ebben a formában sehol máshol sem lesz elérhető! Ezért most egy olyan anyagot tartasz a kezedben (akarom mondani, hogy olvasol a monitorodon :) ) amely kizárólag ezen alkalomra készült. A „10 PROFI GOOGLE ANALYTICS MESTERFOGÁS” nem kezdő Google Analytics felhasználóknak szól, hanem, azoknak akik szeretnének sokkal többet kihozni a weboldalukból, egy sokkal pontosabb összképet látni arról, hogy mi történik az oldalukon belül a látogatókkal, csak éppen nem tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak erre. Nem fogom elmondani azt, hogy mi az egyedi látogató, de azt sem, hogy hogyan kell telepíteni a Google Analytics kódot! Ha ezekkel az alapfogalmakkal nem vagy tisztában, akkor a „10 PROFI GOOGLE ANALYTICS MESTERFOGÁS” nem neked szól, és azt javasolom, hogy először tájékozódj egy másik ebookból, és ismerd meg kicsit a Google Analytics rendszert, majd utána térj vissza ehhez a könyvhöz! Mit található tehát ebben az ebookban? Olyan tippeket tartalmaz, amelyet általában mások nem mondanak el, neked viszont nagy értékesek lehetnek! Hogy miért nem mondják el, azt nem tudom. Felszínesek, talán ők sem ismerik annyira a rendszert, vagy egészen egyszerűen azt hiszik, hogy erre a tudásra neked nincsen szükséged! Nem minden weblap készítőnek érdeke, hogy olyan számokat is ki tudj olvasni a Google Analyticsből, amellyel esetleg rájössz arra, hogy ő mit rontott el a weboldaladon! Nem minden Google Adwords kampány menedzselőnek érdeke, hogy meg tudd nézni, hogy ő rosszul optimalizálta a kampányt! A „10 PROFI GOOGLE ANALYTICS MESTERFOGÁS” tehát abban segít, hogy meglásd az összefüggéseket a Google Analyticsban a puszta számok helyett, hogy meglásd a weboldalad, kampányaid sikerességét azon felül, hogy megérte/nem érte meg egy kampány, hogy meglásd azt, hogy mit kell változtatnod a weboldaladon azért, hogy neked még több bevételt generáljon, vagy esetleg hogy a feleslegesen elköltött marketing forintokat ne kelljen minden hónapban újra és újra elkölteni!

2

Bemutatkozás A nevem Horváth Ernő. 2006 októberétől foglalkozom online marketinggel és webáruházak készítésével. Azért szeretem az Internetet, mert ott szinte minden mérhető és a Google Analytics egy olyan kifinomult eszközt nyújt számomra, amellyel szinte forintra pontosan tervezhetővé lehet tenni egy online marketing kampányt. Az a tapasztalatom, hogy szinte mindenki használja a Google Analytics statisztikákat, de a legtöbben sajnos a látogatói számnál, illetve a pár alapvető adatnál nem mennek tovább, így tulajdonképpen pont a komoly összefüggések és következtetések maradnak el. „10 PROFI GOOGLE ANALYTICS MESTERFOGÁS” azt a tudástárat tartalmazza, amelyet én a mindennapi elemzések során használok! Ezzel a rövid összefoglalóval az a célom, hogy számodra is világos legyen, hogy mivel nyújt a Google Analytics jóval többet, mint egy egyszerű statisztikai szoftver és hogyan tudod te saját magadnak a legalapvetőbb olyan elemzéseket elkészíteni, amelyekkel sokkal pontosabb képet látsz a weboldaladról az ott megforduló látogatókról. Az a célom, hogy lerántsam a leplet az idehaza élősködő, a felhasználók tudatlanságát kihasználó „internetes szerencsevadászok”-ról, akik minimális tudásukat fantasztikus mítoszként eladva ködösítéssel és néhány szép számmal alátámasztva megpróbáják saját silány munkájukat értékesíteni számodra. Légy tehát résen, és olvasd el a lehetőségeidet, és ezzel a 10 mesterfogással ellenőrizd céged jelenlétét a weben! Webáruházak számára további hasznos tanácsokat találsz a „Kereskedj JÓL a weben!” blogon! http://e-commerce.blog.hu Horváth Ernő 3 Horváth Ernő © 2011

1. Mesterfogás: Saját forgalom kizárása A probléma: Alapbeállításként a Google Analytics minden forgalmat mér, ami az oldalon történik, mert ez a statisztika célja. Az oldal forgalmának egy részét azonban az oldal karbantartója, fejlesztője, az ügyfélszolgálat, esetleg a tulajdonos adja. Ezen adatokból statisztikát kinyerni az oldal látogatottságát illetően téves adatokat eredményezhet. Minél többet használjuk az oldalt saját magunk, ezek az adatok annál több hibás információt tartalmazhatnak. Benne vannak például az általunk próbaképpen leadott rendelések, vagy pedig az a statisztika is, hogy az ügyfélszolgálatunk egész nap a saját oldalunkat nézegeti. Beállítás: Alapvetően két lehetőségünk van a saját forgalmunkat kizárni egy oldalról. Az IP cím alapján vagy egy cookie (süti) alapján van lehetőségünk arra, hogy letiltsuk a saját forgalmunk mérését. Mivel idehaza a felhasználók többségének dinamikus IP címe van, ezért az első megoldás általában nem fog kielégítő eredményt hozni. Lehetőségünk van ugyanakkor domainekről jövő forgalom kizárásában is, de a hazai gyakorlat az, hogy a domainekről jövő forgalommal sem tudjuk kiszűrni teljesen tisztán a saját használatot. Illetve, mivel legtöbbször most már nem egy helyről, hanem útközben, otthonról, mobil netről érjük el az oldalt a statikus IP cím tiltásának hasznossága elenyésző. Mindenesetre azért vizsgáljuk meg ezt a lehetőséget is. Ha nem tudjuk, hogy mi az aktuális IP címünk, akkor pl. a http://whatismyipaddress.com/ oldalról le tudjuk kérdezni. A választ valahogyan így kapjuk meg: 4

Tehát mi IP címünk jelen esetben 94.21.246.179 Tegyük fel tehát, hogy ezt az IP címet szeretnénk kiszűrni, akkor az Analytics beállításai oldalon kattintsunk a Szűrőkezelő linkre.

Adjunk hozzá új szűrőt az oldalunkhoz.

Itt szerencsére a Google Analytics rögtön azt kínálja fel nekünk, hogy a saját forgalmat zárjuk ki. Itt van lehetőségünk akár IP cím tartományokat is kizárni úgy, hogy beállítjuk, hogy mivel kezdődjön vagy végződjön az IP cím. Majd pedig válasszuk ki, hogy melyik webhelyprofilokra szeretnénk, ha a szűrő működne.


Legvégül pedig mentsük el a beállított szűrőt. Ha ezt minden IP címre alkalmazzuk, akkor jó eséllyel a saját forgalmat kizártuk!

Ahogyan említettem azonban ez a módszer koránt sem tökéletes, így a legjobb, ha minden gépet egyedileg egy cookie segítségével zárunk ki. Ehhez a következő lépések megtétele szükséges: • Látogassuk meg az egyik olyan oldalunkat ahová be van szúrva a Google Analytics követőkódja, pl. legyen ez a főoldal • A böngésző címsorába másoljuk be a következő kódot (természetesen a „Latogatokizarasa” szöveg bármi mással is helyettesíthető, de lehetőleg mindig ugyanazt a kódot használjuk) javascript:void(function(w) {try{_gaq._getAsyncTracker()._setVar(w)}catch(e) {try{__utmSetVar(w)}catch(e){pageTracker._setVar(w)}}alert(w)} ('Latogatokizarasa'));void(0);

• Üssünk entert ha bemásoltuk a kódot és várjuk meg, ameddig kapunk egy figyelmeztető ablakot.

6

Most már csak a Google Analyticsben kell beállítanunk azt, hogy a „Latogatokizarasa” szöveget eltárolt gépeket a Google Analytics ne számítsa bele az oldal forgalmába. (Itt jegyzek meg egy pontosítást ehhez a módszerhez, mivel a különböző böngészők különböző helyeken tárolják ezen adatokat, így egy gépen belül ezt a módszert minden olyan böngészőre meg kell ismételni amelyikkel az adott lapot használjuk!) • Az előzőleg megismert módon hozzunk létre új szűrőt, de most válasszuk ki az egyéni szűrő paramétert. • Majd pedig a beviteli mezőben adjuk meg magát a paramétert,a fenti példánál maradva: „Latogatokizarasa” szöveget gépejük be a mezőbe. • Majd válasszuk ki, hogy melyik oldalara akarjuk alkalmazni ezt a szűrőt, és a Mentés gombbal mentsük el magát a szűrőt. Innentől a saját forgalmat a Google Analytics nem fogja mérni és csakis a tényleges látogatókat tudjuk megfigyelni vele!


Ez a módszer lehetőséget biztosít arra is, hogy leellenőrizzük, hogy egy gépen éppen be van-e kapcsolva a szűrés vagy sem. A következő kódot másolva a kérdéses oldal címsorába: javascript:alert((/__utmv=.+?\.(.*?)(;|$)/.test(''+document.cookie))? RegExp.$1:'Nincsen azonosito');void(0);

Ha megjelenik az általunk használt változó, akkor be van állítva ez a megoldás, ha pedig a „Nincsen azonosito” jelenik meg, akkor nincs beállítva a szűrés. Konklúzió: A saját forgalom (alkalmazottak, fejlesztők, stb.) kizárásával pontosabb képet azokról a látogatókról, akik valóban külsősként használják az oldalt.

8

2. Mesterfogás: Keresések vizsgálata A probléma: A Google Analytics külön kiemelt helyen mutatja, hogy milyen kulcsszavakkal jutottak el a felhasználók az oldalra. Mutatja azt, hogy a felhasználók az oldalon belül milyen oldalakat látogattak meg, de külön beállítás nélkül azt nem képes mutatni, hogy az oldalon belül milyen szavakkal kerestek a látogatók. Több webáruházban elvégzett felmérésünk szerint a kereső oldalaknak kiemelt fontossága van, magasabb értékben vásárolnak azok a látogatók akik használják az oldalon belüli kereséseket. Célszerű tehát, hogy beállítsuk, hogy a Google Analytics figyelje, azt, hogy hogyan keresnek a látogatók az oldalon. Meglepő eredmények fognak születni és sokkal jobban megismerjük a felhasználók igényeit is ezáltal. Beállítás: A „Tartalom” menüpontban található a „Webhelyről indított keresés” menüpont, ahol lehetőségünk van megnézni azt, hogy a Google Analytics követi-e a webhelyünkön belüli kulcsszavakat. Amennyiben ez még nincs nekünk beállítva, akkor ezt az Analytics beállításai menüpontban tehetjük meg a Google Analytics logó alatt a bal felső sarokban.

Majd pedig kattintsunk az adott oldal melletti szerkesztés gombra. 9 Horváth Ernő © 2011

A profilbeállítások alatt szintén kattintsunk a szerkesztés gombra, de itt akár le is ellenőrizhetjük, hogy tényleg nincs-e bekapcsolva az oldalon a „Site Search”, vagyis az oldalon belüli keresések követése.

Mielőtt itt be tudnánk állítani a megfelelő paramétereket, azelőtt meg kell vizsgálni a saját weboldalunkat, hogy az hogyan jeleníti meg a kereséseket. A keresett kulcsszónak ugyanis meg kell jelennie paraméterként az URL-ben, különben nem lehet követni a kereséseket. Nézzünk néhány példát, hogyan jelenik meg a kulcsszó az URL-ben, és hogyan deríthető ki, mi a paraméter (szükség esetén az oldal készítőjétől beszerezhetőek ezek az információk). A http://www.modellfutar.hu webáruház esetében pl. egy „q” betű ez a paraméter, mert „helikopter” szóra keresve az adott url így néz ki: http://modellfutar.hu/catalogsearch/result/?q=helikopter A http://www.petnet.hu webáruház esetében pl. a „searchstring” szó maga ez a paraméter, mert a „royal canin” szóra rákeresve az adott url így néz ki:

10

http://www.petnet.hu/index.php? m=productlist&mode=search&searchstring=royal+canin A http://www.jateknet.hu webáruház esetében pl. a „keyword” szó ez a paraméter, mert „lego” szóra rákeresve az adott url így néz ki: http://www.jateknet.hu/index.php?main_page=search&keyword=lego Nem minden webáruház jeleníti meg az url-ben a kulcsszót, de át lehet úgy alakítani az áruházat, vagy az oldalt, hogy mégis megjelenítse ezt, azonban ezt a fejlesztést csak az oldal készítője tudja elkészíteni. Amennyiben sikerült a beállítás és Google Analyics méri az oldalon használt kereséseket, akkor általában célszerű egy hosszabb időt, akár 1-2 hónapot is várni ameddig kellő mennyiségű adat összegyűlik, amellyel el lehet kezdeni az analízist. Ha megnyitjuk az oldalt, akkor egy ehhez hasonló grafikont fogunk látni:


Nézzük végig az egyes lehetőségeket, amit a Google Analytics ezen része támogat. Kezdjük rögtön a „Miben különböznek a keresést végző látogatók a többi látogatótól” menüponttal.

Amennyiben megnézzük az alábbi grafikont, akkor az első sorban foglalnak helyet azok a látogatások amelyekben nem volt keresés, a másodikban pedig azok a látogatások ahol a látogató keresést végzett. (Az oldal egyébként egy e-kereskedelmi webhely) Látható, hogy körülbelül a látogatások 10%-nál volt keresés, de azok a látogatók akik kerestek 7,74 helyett 12,29 oldalt látogattak meg átlagosan, 5:49 perc helyett 11:21 percet töltöttek el a webáruházban és esetükben a visszafordulási arány szignifikánsan alacsonyabb volt. Ebből szinte következik az, hogy a vásárlások számában és formájában is valószínűleg lesz különbség (Elektronikus kereskedelem fül tartalma, ennek pontos beállításáról 4. Mesterfogásban esik szó):

Ezen adatokból leolvasható az például, hogy az oldalon kereső és nem kereső emberek átlagos kosár értéke szinte azonos, ugyanakkor az Elektronikus kereskedelmi konverzió több, mint kétszerese azok között akik 12

keresnek is az oldalon, ugyanígy magasabb a Látogatásonkénti érték is. Ez azt jelenti, hogy azok a látogatók, akik ezen az oldalon keresnek sokkal nagyobb arányban vásárolnak, mint a nem kereső látogatók, tehát megéri kiemelt figyelmet fordítani a keresést használó látogatókra és őket esetleg külön vizsgálni. A „Milyen keresési kifejezéseket használtak a látogatók” menüpont átfogó képet nyújt arról, hogy milyen kulcsszavakkal és hányszor kerestek a látogatók az oldalon belül.

Elsődlegesen a fenti példán azt látjuk, hogy a 44.593 egyedi keresést végeztek a látogatók az oldalon (ez a szám nem tartalmazza azt, ha egy látogató egy adott látogatáson belül ugyanarra a szóra keres még egyszer). A fenti statisztikából egy-két sor kiemelt figyelmet érdemel! Az egyik ilyen a „Keresésből való kilépések %”-os aránya. Ez az adat azt adja meg nekünk, hogy az adott szóra keresés után a látogatók hány %-a hagyta el az oldalt. Ha megnézzük az egyes kulcsszavakat akkor a látható, hogy a fenti példában az első sorban található kulcsszó esetében a látogatók 55%-a elhagyja az oldalt, míg a második kulcsszó esetében a látogatóknak csak a 11%-a hagyja 13 Horváth Ernő © 2011

el az oldalt. Célszerű ilyenkor megvizsgálni, hogy ez a szám miért ilyen magas az egyik esetben. Fontos paraméter még a keresés után eltöltött idő az oldalon, illetve Keresés mélysége, az utóbbi érték azt mutatja meg, hogy a keresés után a látogató hány lapot nézett még meg. Ha megnézzük az első két szó viszonyát az alábbi két táblázatban, akkor a következő következtetést vonhatjuk le:

Az első kulcsszó esetében (mindegyik egy magyar főnév) igen magas arányban hagyják el az oldalt látogatók, és kevesebb lapot is néznek meg a keresés után, azonban jóval könnyebben döntenek és sokkal nagyobb értékben is vásárolnak az áruházban, mint a második kulcsszó esetében. Vannak olyan kulcsszavak, amelyekre bár sokan keresnek, de senki sem vásárol, értelemszerűen ezeket a kulcsszavakat meg kell jobban vizsgálni, mert ebben az esetben potenciális vásárlók lennének az oldalon, de valamiért az oldal képtelen a látogatókat vásárlókká konvertálni. Az oldalon belüli keresések sokszínűségét nagyon jól szemlélteti az alábbi grafikon, melyet a „Százalék nézet” gomb megnyomásával hozhatunk elő.

14

Nagyon jól látszik, hogy a 10 legtöbbet keresett kulcsszó, csak a keresések 6%-át adja (színes körcikkek), innen is látszik, hogy egy webáruházban a látogatók mennyire sokféle módon tudnak keresni!

Azt is meg tudjuk nézni, hogy a látogatók melyik oldalról indították a keresést. Az alábbi grafikonon látszik, hogy a látogatók majdnem 30%-a a főoldalról indítja a keresést, vagyis feltételezhetjük azt, hogy bejön az oldalra és azonnal keresni kezd; a látogatók 10%-a pedig úgy jut el a kereső oldalra, hogy ez az első oldal amit meglátogat, tehát más oldalakon úgy vannak elhelyezve hivatkozások, hogy azok rögtön a kereső találati lapjára viszik a látogatót.


Konklúzió: Egy viszonylag egyszerű beállítással nagyon sok mindent megtudhatunk a látogatóinkról. Azon kívül, hogy milyen szavakra keresnek az oldalunkon belül az emberek elérhetővé válik az is, hogy az egyes kulcsszavak után konkrétan mit csinálnak az oldalon. Eléggé hosszadalmas munkának tűnik, de mindenképpen javasolt megvizsgálni azt, hogy mely kulcsszavakra keresve hagyják el az oldalt hamar a látogatók, lehet, hogy nincsen olyan termék, vagy nincsen raktáron azon termékek közül egy sem, vagy éppen a látogató rosszul keresi az adott terméket (félreütés, szinonima) és ezért nincsen találat, majd pedig ezért elhagyja az oldalt.

16

3. Mesterfogás: Összekötés Adwordsszel A probléma: Amennyiben Google Adwords kampányokat is futtatunk, akkor az Adwords saját statiszikája nem elegendő ahhoz, hogy precízen be tudjuk állítani a kampányokat. A Google Adwords és a Google Analytics csak összekötve igazán hatékony! Olyan adatokat tudunk így kinyerni majd az Analyticsból amelyekkel akkor is pontosítani tudjuk a kampányokat, kulcsszavakat ha nem történik konverzió az oldalon. Láthatóvá válik, hogy egy kulcsszóra mekkora a visszafordulási irány vagy éppen hány percet töltenek el a látogatók az oldalon kampányonként, hirdetéscsoportonként vagy akár kulcsszavanként. A 4. Mesterfogással együtt használva igazi csodafegyver a webáruházak részére. Beállítás: A Google Adwords alatt a Jelentések és Eszközök menüben van lehetőségünk arra, hogy a Google Adwords fiókot összekapcsoljuk a Google Analytics fiókkal. Ügyeljünk arra, hogy ez automatikusan akkor sem történik meg, ha két fióknak azonos a neve! Amennyiben ezt a menüpontot kiválasztva az alábbi képernyő fogad, akkor a Google Analytics és a Google Adwords fiókok nincsenek összekötve:


Ha össze van kötve a két fiók, akkor lehetőségünk van a Google Adwords-ön belül is megnézni az Analytics Statisztikáit. Ha össze van kötve a két fiók, akkor ez a képernyő fogad minket:

Ha össze van kötve a két fiók, akkor is előfordulhat, hogy esetleg rossz két fiók van összekötve, mondjuk egy előzőleg használt Google Analytics fiók, amelyikben már nincsenek adatok. A két fiók kapcsolatát bármikor meg lehet szakítani, így most nézzük meg először ennek lehetőségét. Kattintsunk a Fiók beállítások szerkesztésére (fenti képen nyillal megjelölve), hogy az alábbi oldalhoz jussunk.

Ezután egy felugró ablak figyelmeztet arra, hogy biztosan el akarjuk-e végezni a műveletet. Ha biztosak vagyunk benne, akkor kattintsuk nyugodtan az „Igen, megszüntetem a kapcsolatot” gombra.

18

Ha tehát már megszakítottuk a régi fiókkal az összekötést vagy még nincsen összekötés, akkor a fenti már megutatott képen meg tudjuk adni a Google Analytics fiók adatait, vagy éppen egy újat is létre tudunk hozni.

Ha több fiók is van, amellyel össze lehetne kapcsolni a Google Adwords fiókot, akkor a rendszer automatikusan felajánlja, hogy melyikkel szeretnénk összekapcsolni.

A Fiókom összekapcsolás gombbal véglegesítjük a döntésünket. Ezek után az előbb már ismertetett Google Analytics menüpontban egy sokkal pontosabb képet kapunk a kampányainkról! (Az alább látható képen 4. Mesterfogásban, később részletes tárgyalt E-commerce modul is be van kapcsolva!)


Milyen adatokat tudunk ezentúl majd kinyerni az összekötött fiókokból? •

Megnézhetjük például hogy a Google Adwords kampány mekkora forgalmat generált az áruházban

•

Megnézhetjük azt, hogy az egyes kampányok/hirdetéscsoportok/ kulcsszavak hatására a látogatók mennyi időt töltöttek el az oldalon, hány lapot néztek meg és mennyi volt a visszafordulási arány

•

Megnézhetjük, hogy melyik egyezéstípus milyen eredményt produkál az Adwordsben

•

Megnézhetjük, hogy melyik napszakokban hatékonyabb az Adwords kampány, vagyis mikor éri meg inkább hirdetni

•

Megnézhetjük azt, hogy a hirdetéseink egy adott kulcsszóra hányadik pozícióban jelentek meg és az egyes pozíciókhoz milyen tulajdonságok tartoznak

Az egyes hirdetéscsoportokhoz tartozó teljesítményt meg tudjuk vizsgálni többféle szempontból, pl. weboldal használat vagy pedig Elektronikus kereskedelem, de akár teljes kimutatást is lehet készíteni arról, hogy az egyes kamányok mennyire érik meg a beléjük invesztált pénzt.

20

Az alábbi ábrán láthatjuk (Kampányok menüpont), hogy az 1. hirdetéscsoport hozta a legtöbb látogatót és tulajdonképpen az egyik legjobb minőségűeket is. Ezek a látogatók átlagosan 6:04 percet töltöttek el az oldalon. Míg mondjuk az 5. hirdetéscsoport látogatói csak 2:50 percet töltöttek el az oldalon.

Ha ugyanezt a grafikont megvizsgáljuk az elektronikus kereskedelm oldaláról, akkor hirdetéscsoportokra lebontva megtekinthetjük, hogy hány tranzakció, és azok milyen értékben valósultak meg. Ilyen megfontolásban pl. az előbb említett 5. hirdetéscsoport teljesítménye annyira nem is rossz, mert nem vásárolnak annyit az emberek ennek hatására, de a kosárérték nagyobb az átlagosnál.


Van lehetőség arra, hogy vizuálisan tekintsük meg az egyes hirdetéscsoportok teljesítményét (ehhez válasszuk ki a lent nyillal jelölt nézetet), a grafikonon még jobban látszik, hogy az 1. hirdetéscsoport a bevétel mekkora részéért felelős.

Amennyiben a Kattintások fület választjuk, akkor pedig egy teljes elemzést

22

kapunk az egyes hirdetéscsoportok konkrét megtérüléséről. Egészen olyan szintre lebontva, hogy egy kattintás mennyibe kerül és egy kattintásból mekkora összegben vásárolnak a látogatók (RPC oszlop), vagy éppen azt, hogy a kampány hány %-os termék haszonkulcs mellett éri meg (A haszonkulcs mezőt úgy kell értelmezni, hogyha a temék bekerülési ára az eladási árnak ennyi %-a, akkor éri meg a hirdetés a befektett pénzt, tehát az 1. hirdetéscsoport esetében ha a termék bekerülési ára az eladási ár 88,12%nál kisebb, akkor éri meg a kampány, míg a 2. hirdetéscsoport esetében ugyanez a szám 31%, itt jegyzem meg hogy beállítás kérdés, hogy az Analytics milyen számokat így ez az adat cégek számára csak akkor értelmezhető ha a nettó árat adjuk át a rendszernek).


Ugyanezt a grafikon lehívhatjuk kulcsszavakra is, amennyiben valamelyik hirdetéscsoportra kattintunk, akkor az alatta lévő kulcsszavakat is megmutatja a rendszer, hogy még pontosabban tudjuk a Google Adwords kampányokat menedzselni. Látható, hogy az egyes kulcsszavaknál is nagyon nagy különbségek vannak van olyan kulcsszó, ahol egy kattintásért 21 Ft-ot fizetünk és 1058 Ft-ért vásárolnak a látogatók.

Konklúzió: Amennyiben futtatunk Google Adwords kampányokat akkor mindenképpen kössük össze a két fiókot, mert a Google Adwords önmagában nem nyújt elegendő információt arról, hogy a felhasználók hogyan használják a kattintás után az oldalunkat. Nem elektronikus kereskedelmi oldal esetében is nagyon sok plusz információt lehet megtudni az oldal használattal kapcsolatban.

24

4. Mesterfogás: Elektronikus kereskedelem A probléma: Egy webáruház számára nem csak a látogatók és azok viselkedése fontos az oldalon, hanem a ténylegesen vásárlók statisztikái, sőt ezek talán még fontosabbak, mint azok a látogatók akik nem vásárolnak semmit sem. Amennyiben bekapcsoljuk az Elektronikus Kereskedelem modult az Analyticsban, akkor szinte egy új világ nyílik meg előttünk és majdnem minden eddig ismert paramétert meg tudunk vizsgálni a tényleges vásárlások függvényében. Ezen modul segítségével könnyen és gyorsan eldönthető, hogy melyik reklámkampány hozza a tényleges vásárlókat, vagy éppen melyik kulcsszavak azok amelyek nem hoznak vásárlást. Beállítás: Először a Google Analyticsban kell beállítani, hogy fogadja az oldalról érkező elektronikus kereskedelmi adatokat. Az egyes webhelyprofilokhoz külön-külön kell ezt az értéket beállítani a Szerkesztés linkre való kattintással.

Ezután a követező oldalon a Fő-webhely profil információkat kell szerkesztenünk.


Az „E-kereskedelmi webhely” menüpont alatt pedig állítsuk be, hogy ez egy egy e-kereskedelmi webhely, majd a Mentés gombbal mentsük el a változásokat.

Ez még sajnos nem elég ahhoz, hogy a Google Analytics képes legyen az adatok mérésére, mert nem minden webáruház motor képes arra, hogy különbeállítás nélkül tudja küldeni az adatokat. A Magento webáruház motor például képes erre, ezért ebben az esetben nem kell semmilyen külön beállítást elvégezni, elég csak élesíteni a kódot a Google Analytics oldalon. A Google Analytics súgója részletes információkat nyújt az oldal készítőjének a kód beállításához: http://www.google.com.vn/support/googleanalytics/bin/topic.py?topic=11001 Legfőképpen ennek a két oldalnak a tanulmányozása ajánlott: http://www.google.com.vn/support/googleanalytics/bin/answer.py? hl=hu&answer=55528 http://code.google.com/intl/huHU/apis/analytics/docs/tracking/gaTrackingEcommerce.html Sajnos az utóbbi információ egyelőre csak angolul érhető el, ezért némi

26

magyarázattal igyekszem én is szolgálni. A követő kódot általában a vásárlást megkösző oldalra célszerű beszúrni, amikor a leadott rendelés a látogató részéről már biztos. A szükséges kódra egy példa: Rendelés visszaigazoló oldal <script type="text/javascript"> var _gaq = _gaq || []; _gaq.push(['_setAccount', 'UA-XXXXX-X']); // Google Analytics fiók azonosító az Ön //azonosítóját szükséges itt megadni _gaq.push(['_trackPageview']); _gaq.push(['_addTrans', '1234', // megrendelés sorszáma – ez egy szükséges mező 'Acme Clothing', // áruház neve '11.99', // vásárlás teljes összege – ez egy szükséges mező '1.29', // adó tartalom '5', // szállítási költség 'San Jose', // város 'California', // megye 'USA' // ország ]); // minden egyes kosárban szereplő termékhez létre kell hozni egy addItem // sort és mindegyik sort meg kell jeleníteni a kiírt kódban _gaq.push(['_addItem', '1234', // megrendelés sorszáma – ez egy szükséges mező 'DD44', // cikkszám – ez egy szükséges mező 'T-Shirt', // termék neve 'Green Medium', // kategória, vagy egyéb tulajdonság '11.99', // egy termék ára – ez egy szükséges mező '1' // mennyiség – ez egy szükséges mező ]); _gaq.push(['_trackTrans']); //adatok elküldése a Google Analytics felé (function() { var ga = document.createElement('script'); ga.type = 'text/javascript'; ga.async = true; ga.src = ('https:' == document.location.protocol ? 'https://ssl' : 'http://www') + '.google-analytics.com/ga.js'; var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(ga, s); })();

Köszönjük a megrendelésést! Ön egy levelet fog kapni, amely megrendelésének részleteit tartalmazza.


Innentől kezdve a legtöbb táblázat felett meg lesz jelenítve, illetve egy külön Elektronikus kereskedelem menüpont is elérhető lesz a következő menüpontokkal. Például megnézhetjük azt, hogy a webáruházban a közvetlen forgalom milyen bevételt, milyen átlagos tranzakciós értéket, illetve hány tranzakciót hozott az adott időszakban.

28

Az elektronikus kereskedelmet véleményem szerint legjobban a keresőkből jövő látogatók mérésére tudjuk felhasználni. Az alábbi táblázatból látható, hogy az egyes kulcsszavak között például elég markáns különbségek vannak. (Az első két sor az áruház neve, ez véleményem szerint segít a táblázat megértésében.)

A példából rögtön látható például, hogy a Keresőoptimalizálás önmagában nem elégséges ahhoz, hogy az oldal sikeres legyen. Jelen webáruház esetében például a 3. legtöbb forgalmat hozó kulcsszóra jövő látogatók semmit sem vásároltak az áruházban, de hasonló a helyzet a 4. és 5. legnagyobb forgalmat hozó kulcsszó esetében is!


Szinte mindegyik grafikont megnézhetjük az Elektronikus kereskedelem vonatjkozásában, pl. a manapság nagyon divatos mobileszközökről is vásároltak már az áruházban, ez derül ki az alábbi táblázatból, illetve az is, hogy egyelőre ez az arány még nagyon kicsi, igaz az áruháznak nincsen mobil eszköz specifikus felülete így pedig iPhone-ról például nehézkes vásárolni, ennek ellenére 406.360 Ft értékben volt 7db vásárlás.

Konklúzió: Webáruházak számára szinte kötelező beintegrálni ezt a lehetőségét, mert nagyon kiszélesíti a Google Analytics lehetőségeit. Gyakorlatilag pontosan meghatározható az, hogy mely kulcsszavakra vásároltak a látogatók és mely kulcsszavakra nem, illetve szinten minden eddigi mérőszám kiegészül egy a tényleges forgalomhoz igazodó értékkel.

30

5. Mesterfogás: Egyedi kampányok A probléma: Még a legkifinomultabb hírlevélküldő is csak addig tudja követni az olvasóit, ameddig azok rákattintanak a hírlevélben lévő linkre, de hogy mi történik utána az már a Google Analytics feladat lenne! Csakhogy egy hírlevélkampánynál nincsen oldal, vagy bármi egyéb, ami alapján azonosíthatóak lennének a látogatók. Lehetőségünk van ezért az Adwordsben egyedi kampányokat definiálni és ezentúl majd nem úgy jelennek meg a hírlevélről érkezők, hogy (freemail.hu, gmail.com, stb.) hanem egy adott hírlevélből érkező látogatók egy egységként kezelhetőek. A 3. és 4. Mesterfogással együtt használva pl. könnyen kinyomozható az, hogy egy hírlevélkampány hatására hányan és milyen értékben vásároltak az oldalon. Az egyedi kampányok egyéb dologra is használhatóak, pl. ha egy oldalon több hirdetésünk van, akkor sehogy máshogy nem lehet elkülöníteni, hogy a látogató melyik hirdetésre kattintott az oldalon, mert a hivatkozó oldal mindkét esetben azonos lesz! Beállítás: A Google Analytics képes követni egyedi kampányokat is, nem csak a hivatkozó oldalakat és a Google és egyéb keresők oldalát lehet így ezáltal megkülönböztetni egymástól. Mire jó a saját kampány beállítási lehetőség? •

Ha azonos oldalon többféle hirdetésünk fut, akkor hagyományos esetben nem tudjuk, hogy melyik hozta az ügyfelet.

•

Ha csinálunk egy hírlevélkampányt, akkor a látogatókat különböző helyekről látjuk, csak sejtjük, hogy ki jött a hírlevél hatására.

•

Lehetőségünk lesz egyéb kulcsszóra célzott hirdetéseket is követni, pl. Etarget vagy más rendszerek. 31 Horváth Ernő © 2011

Egyetlen hátránya talán ennek a rendszernek, hogy minden kampányhoz külön meg kell írni a linkeket ami elég időigényes és oda kell figyelni arra is, hogy ne rontsuk el, különben hibás adatokat kapunk. A Google Analytics elég nagy szabadságot nyújt nekünk abban, hogy pontosan beállítsuk, hogy milyen kampányokat követünk, nem kell minden esetben beállítani az összes változót, de három változó van, amit mindenképpen meg kell adni. Így néz ki például egy Karácsony előtt kiküldött hírlevélből jövő látogatói forgalom.

A grafikonon jól látszik, hogy a hírlevélre még kiküldése után 2-3 héttel is rákattintanak és esetleg vásárolhatnak még ennek hatására a látogatók. Ha nem mértük volna külön a hírlevelet, akkor csak az látszott volna, hogy a hírlevél kiküldés megemelte az oldal forgalmát, de hogy pontosan mennyivel és meddig, az nehezen lett volna megállapítható.

32

Nézzük meg részletesen, hogy milyen beállítási lehetőségeink vannak tehát amelyet a Google Analytics támogat: Kampányforrás (utm_source) Kötelező megadni. Az utm_source segítségével lehet beállítani a kampány forrását ez lehet egy keresőmotor, hírlevél, facebook kampány vagy egyéb forrás. Példa: utm_source=hirlevel

Kampánymédium (utm_medium) Kötelező megadni. Az utm_medium segítségével lehet beállítani a médiumot, például e-mail vagy kattintásonkénti költségen alapuló hirdetés. Példa: utm_medium=cpc Kampánykulcsszó (utm_term) Nem kötelező megadni. Egyéb fizetett hirdetések esetében használható mező. Az utm_term segítségével lehet beállítani a hirdetés kulcsszavait, „modell webáruház” esetében az alábbi módon. Példa: utm_term=modell+webáruház Kampánytartalom (utm_content) Nem kötelező megadni. A/B teszteléshez és tartalmi célzású hirdetésekhez használható mező. Az utm_content segítségével különböztethetők meg az ugyanarra az URL-re mutató képes hirdetések és linkek, vagy az oldalon


belül különböző helyen elhelyezkező bannerek. Példák: utm_content=kep vagy utm_content=szoveg Kampánynév (utm_campaign) Nem kötelező megadni. Kulcsszóelemzésre használható mező. Az utm_campaign segítségével lehet azonosítani egy meghatározott termékpromóciót vagy stratégiai kampányt. Példa: utm_campaign=karacsonyi_akcio Ezen paramétereket a cél url és egy „?” mögött & karakterrel elválasztva egymás után kell megadni (ahogyan ez egyébként is szokásos más átadott paraméterek esetében). Használati példák: •

Egy hírlevélkampányt szeretnénk a következő oldalra http://www.weboldalam.hu/kampanyoldal.html akkor a hírlevélben kiküldött link pl. a következő lehet: http://www.weboldalam.hu/kampanyoldal.html? utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_campaign=karacsonyi_akcio

•

Egy Facebook fizetett hirdetés kampányt szeretnénk követni. Ebben az esetben a cél url mondjuk a követező legyen http://www.weboldalam.com/? utm_source=facebook&utm_medium=cpc&utm_campaign=2010_marcius&utm_k eyword=valamilyen_kulcsszo

Facebook kampányok esetében a Google Analytics nem biztos, hogy pontosan mér, ezért a kódot a fogadó oldalon egy kicsit módosítani szükséges (zöld – eredeti Google Analytics kód, piros – újonnan beillesztendő szöveg). <script type="text/javascript"> var _gaq = _gaq || [];

34

_gaq.push(['_setAccount', 'UA-XXXXXXXX-1']); _gaq.push(['_setCampSourceKey', 'utm_source']); _gaq.push(['_setCampMediumKey', 'utm_medium']); _gaq.push(['_setCampContentKey', 'utm_keyword']); _gaq.push(['_setCampTermKey', 'utm_keyword']); _gaq.push(['_setCampNameKey', 'utm_campaign']); _gaq.push(['_trackPageview']); (function() { var ga = document.createElement('script'); ga.type = 'text/javascript'; ga.async = true; ga.src = ('https:' == document.location.protocol ? 'https://ssl' : 'http://www') + '.google-analytics.com/ga.js'; var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(ga, s); })();

A fenti csak két példa volt arra, ahogyan fel lehet használni a fenti paramétereket a kampányok jobb követésére. A Google Analytics egy online url összeállító eszközt nyújt mindenki számára, amivel talán kezdetben könnyebb cél url-eket összerakni. Ez az eszköt itt érhető el: http://www.google.com/support/analytics/bin/answer.py?answer=55578 Konklúzió: A Google Analytics lehetőséget nyújt arra is, hogy logikailag több csatorna forrását egy helyen lássuk, így az egyes akciók, aktivitások sikeressége sokkal jobban mérhetővé válik. Nagyon sokszor találkoztam azzal, hogy a cégek nem tudják, hogy egy közösségi média kampánynak milyen közvetlen és következett hozadéka van. A közvetett hozadékát ezzel a módszerrel például sokkal egyszerűbb mérni. Mondjuk, ha együtt indítunk el egy Facebook és Twitter kampányt, akkor be tudjuk őket csatornázni egy közös kampány alá.


6. Mesterfogás: Célok A probléma: A 4. Mesterfogáson kívül az oldalon belül lehetnek olyan fontos elemek, amelyet ha egy felhasználó elér, akkor az számunkra értéket képvisel. Ilyen lehet a hírlevélre való feliratkozás, vagy a regisztráció, esetleg mondjuk egy ingyenes kiadvány letöltés, de cél lehet az is, hogy a felhasználó töltsön el mondjuk legalább 6 percet az oldalon, vagy esetleg nézzen végig egy termékbemutató videót, mert akár ezt a fajta aktivitást is van lehetőségünk követni a Google célok segítségével. Beállítás: Amennyiben a Célok menüpontot megnyitva a Google Analyticsben a következő képernyőt látjuk, akor még nincsen beállítva cél az adott Google Analytics webhely profil esetében.

A Google Analytics segít abban, hogy mihez és hogyan állítsunk be célokat. Az egyszerűség kedvéért a célok beállításához válasszuk ki erről az oldalról a Célok és csatornák beállítása linket. Mielőtt elkezdenénk a célokkal komolyabban foglalkozni célszerű átgondolni, hogy mi lehet cél! Egy webhelyen 20 darab célt lehet csak definiálni, ezért jól gondoljuk meg, hogy mire szeretnénk felhasználni ezeket a célokat. Ha elkezdjük összeírni a lehetséges elemeket akkor persze ki fog 36

derülni, hogy a 20 darab cél elég sok és többre nem is biztos, hogy szükségünk van. Egy átlagos weboldal esetében körülbelül 2-4 cél megadása elegendő, már ez is lényegesen több információt hordoz számunkra, mintha cél beállítások nélkül használnánk az oldalt. Nézzük végig mi lehet tehát cél: •

hírlevélre feliratkozás

•

kapcsolati form kitöltése

•

kapcsolat oldal megtekintése

•

bizonyos számú lap megtekintése

•

bizonyos idő eltöltése az oldalon Látható, hogy nem minden esetben kell a látogatónak közvetlen

interakciót végezni az oldalon, pl. egy blog vagy hír oldal esetében már az is lehet konverzió, ha a látogató eltöltött ott legalább 10 percet, ezzel feltételezhetjük, hogy tetszik neki az oldal és érdekes információkat talált rajta.


Például ha a regisztrációt szeretnénk célként megfogalmazni, akkor azt a következőképpen tehetjük meg:

Fontos megjegyzés, hogy többféle egyezést tudunk megadni a cél url-re vonatkozóan, általában a pontos egyezést szoktuk használni, amelyet http://www.domain.hu/koszonjuk.html oldal esetén /koszonjuk.html tartalommal kell megfelelően beállítani. Amennyiben az url változó, és mindig csak az eleje változik, akkor törzs egyezést célszerű használni, pl. http://www.domain.hu/?sikeres_vasarlas=1232 oldal esetén /?sikeres_vasarlas= a megfelelő beállítás, mert a megrendelés utáni szám mindig változik. Van lehetőség reguláris kifejezéssel történő egyezés beállítására is, de ez elég bonyolult és a fenti módszerek általában megoldják a Célok követését. A célt a cél mentése gombbal lehet elmenteni.

38

Amennyiben vannak beállított célok a Google Analytics fiókban, akkor szinte mindegyik adatot a célok tekintetében is lehet kérdezni.

Láthatóvá válik például, hogy mely kulcsszavakkal jutottak el a látogatók a regisztrációs formig, vagy esetleg a vásárlás végéig. Sajnos azonban lehetnek olyan regisztrációs folyamatok/vásárlások, ahol a sikeres regisztráció nem visz külön oldalra, hanem egy az előző formmal azonos url-en megjelenítjük, hogy köszönjük a regisztrációt, ezzel az a probléma, hogy ilyenkor nem tudjuk mérni a konverziót, mert a mindkét oldal url-je azonos. Pl. www.domain.hu/regisztracio.html Van azonban egy lehetőség amivel a Google Analytics szemszögéből felül lehet írni egy adott oldal url-jét, így hiába azonos maga az url a Google Analytics az oldalt mégis más néven fogja látni. Ehhez regisztráció utáni oldalra a következő kódot kell beszúrni (a normál Analytics követőkód után): <script type="text/javascript"> pageTracker._trackPageview('/regisztracio_vege.html');

Ekkor a célnak értelemszerűen a /regisztracio_vege.html -t beállítva a Google 39 Horváth Ernő © 2011

Analytics akkor is képes mérni a form kitöltését amennyiben az url nem változik. Az is problémát jelent, ha egy olyan eseményhez szeretnénk célt beállítani amelyet amúgy a Google Analytics nem képes követni, pl. egy PDF letöltése. A Google Analytics segítségével egyszerűen nyomon követhetők a webhely fájlletöltésekre mutató linkjeire irányuló kattintások. Mivel ezek a linkek nem a webhely valamelyik követőkódot tartalmazó oldalára mutatnak, ezért a letöltések nyomon követése érdekében magukat a linkeket kell megcímkézni, ezt pedig a _trackPageview() JavaScript használatával lehet megoldani. A JavaScript oldalmegtekintést rendel hozzá a linkre történő kattintások mindegyikéhez, és az oldalmegtekintés a megadott fájlnévhez kapcsolódik. Amennyiben pl. valaki le szeretné tölteni a www.domain.hu/letoltes/ebook.pdf fájlt, akkor ehhez egy ilyen virtuális linket van lehetőségünk csatolni: /letoltes/ebook az ehhez szükséges kódot pedig a hivatkozásra tudjuk elhelyezni ( html tag ):

A cél url-nek pedig értelemszerűen a /letoltes/ebook oldalt kell megadnunk. Konklúzió: A Google Analytics kifinomult lehetőséget nyújt arra is, hogy fontos tartalmak elérését/letöltését az oldalon kijelöljük, és a látogatókat aszerint csoportosíthassuk. Használjuk a célokat arra, hogy Google Adwords kampányainkat, vagy egyéb netes megjelenésünket azokhoz a felhasználókhoz igazítsuk, akik letöltik a megfelelő tartalmat, vagy regisztrálnak az oldalon.

40

7. Mesterfogás: Játék a szavakkal A probléma: Egy weboldalra - amennyiben foglalkoznak vele - a legtöbb látogató egy keresőből valamilyen kulcsszón keresztül talál el. Célszerű lenne ezért megvizsgálni jobban a kulcsszavakat, kideríteni róluk mindent, amit csak lehet. Mely kulcsszavak a hatékonyak, melyek nem, melyik szó összetétel hogyan befolyásolja azt, hogy a látogató mit csinál egy oldalon. Miért kell ennyit foglalkozni a kulcsszavakkal? Ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor abból azonnal nyilvánvaló lesz! Az alábbi grafikon egy webáruház teljes forgalmát (kék vonal) mutatja meg az összes keresőkből jövő nem fizetett forgalommal (narancssárga vonal) összehasonlítva.

Ha jobban megnézzük, csak a kulcsszavakat, akkor látjuk, hogy egészen elképesztő számú kulscszóval találtak el az oldalra.

A fenti adatokból az látszik, hogy körülbelül minden harmadik látogató más kulcsszóval talált el az oldalra. 37.862 különböző kulcsszavunk van, egyesével végignézni ezeket szinte lehetetlenség, ezért célszerű a Google 41 Horváth Ernő © 2011

Analytics adta lehetőségeket alkalmazni a vizsgálat során. Ahogyan általában lenni szokott, a kulcsszavak között nagyon sok az áruház nevét tartalmazza, így tulajdonképpen azt nagyon nehezen tudjuk megállapítani, hogy azok, akik még nem ismerték az áruházat hogyan találtak rá és milyen értékben vásároltak. A kulcsszavak listája alatt van lehetőségünk szűrő paramétereket megadni.

A speciális szűrő segítségével több kizáró kulcsszavat is megadhatunk, amelyeket időlegesen nem szeretnénk látni a listában. A példában használt áruház nevét három különbözőféleképpen írják, így három kizáró mezőre van szükségünk.

Az új feltétel hozzáadásával tudunk esetleg még több kizáró kulcsszavat hozzáadni a szűréshez.

Látható, hogy a 110.376 látogatásból 69.348-ban nem szerepelt az áruház neve, és így is volt 35.962 kulcsszó amivel eltaláltak az oldalra.

42

Miért ennyire fontos szűrni a keresők irányából a kulcszavakat? Amennyiben az áruház neve nem szerepel a kulcsszóban, akkor a bevétel a következőképpen alakul.

Amennyiben az áruház neve is szerepel a kulcsszóban, akkor a statisztika a következőképpen alakul:

Mind a konverzió, mind pedig az átlagos érték jóval alacsonyabb akkor, ha csak azokat a szavakat vizsgáljuk amelyekben nincsen benne az áruház neve, de ezek a valós és igazán értékelhető adatok. Ha valaki konkrétan az áruház nevére keres, akkor őt sokkal könnyebb meggyőzni. Igazából jól azokkal az adatokkal lehet dolgozni, amelyek kizárják az áruház nevét a kulcsszavak közül.


A szűrők segítségével legyűjthetjük például azokat a kulcsszavakat is amelyek minimum egy vásárlást hoztak a weboldalra, pl az alábbi szűrő alkalmazásával.

Tranzakció szűrő beállítása:

44

Az alábbi szűrésből kiderül, hogy 402 olyan kulcsszó van amely legalább egy tranzakciót hozott az oldalra és nincsen benne a webáruház neve.

Nyilván egyetlen paramétert nem elégséges megvizsgálni, de tagadhatatlan azon kulcsszavak kiemelt szerepe, amelyeket mondjuk ezzel a szűréssel készítettünk el, mert ezen szavak képesek voltak tényleges vásárlókat irányítani a weboldalra. Konklúzió: A kulcsszavak nagyon fontosak minden oldal számára, könnyen belátható azonban, hogy ilyen mennyiségű kulcsszó szűrők nélküli átvizsgálása szinte lehetetlenség. Használjuk tehát a szűrőket arra, hogy igazán értékes kulcsszavakhoz jussunk el, és a keresőoptimalizálás, keresőmarketing kampányok esetében favorizáljuk ezen kulcsszavakat.


8. Mesterfogás: Robotpilóta A probléma: Nem lehet napi szinten a Google Analytics adatait bújni, pedig vannak olyan esetek amikor jó lenne azonnal reagálni bizonyos történésekre. Például jó ha tudunk arról, hogy kikerül valamilyen frekventált helyre egy hivatkozás az oldalunkra, vagy éppen egyszer csak elkezd drasztikusan esni a Google Adwords kampány hatékonysága, pl. beállítottunk véletlenül egy rossz kulcsszót, amely pillanatok alatt lemeríti a keretünket mindenféle figyelmeztetés nélkül. Ha ez pár napig így van, komoly kiesést okozhat nekünk, mikorra észrevesszük. Milyen jó lenne, ha a Google Analytics szólna nekünk amikor baj van, vagy éppen akkor amikor valamilyen pozitív dolog történik az oldalunkkal! Utópiának tűnik? Pedig mindez csak beállítás kérdése! Beállítás: A „Robot pilóta” lehetőségét a Google Analytics Forgalomfigyelő menüpontja tartalmazza – egyelőre még béta de elég jól használható – itt lehet beállítani napi/heti/havi figyelmeztetéseket. Van néhány előre beépített figyelmeztetés, de lehetőség van arra is, hogy saját magunknak állítsunk be figyelmeztetéseket.

46

A Forgalomfigyelő menüpontban kattintsunk az Egyéni figyelmeztetés létrehozása linkre.

Ha például azt szeretnénk, hogy a Goolgle Analytics akkor figyelmeztessen, ha a Facebook.com-ról az előző napinál 30%-kal több látogatás jön, akkor a Forgalomfigyelőt a lentihez hasonlóan kell beállítani, majd a figyelmeztetés létrehozása gombra kattintani.

A Forgalomfigyelőt fel tudjuk használni arra is, hogy ha az oldalra nem kívánatos hivatkozások kerülnek ki valahova, vagy olyan forgalom jön amelyik gyanús lehet. Pl. ha egy fórumban valaki ír egy nem kívánatos


bejegyzést egy hivatkozással együtt, az onnan jövő látogatói szám az egyik napról a másikra értelemszerűen növekedni fog, így megfelelő beállításokkal hamar elejét lehet venni az ottani további aktivitásnak és nem 1-2 héttel az esemény után értesülünk a dolgokról. Ilyenkor persze egy jó krízis kommunikáció is jól jön. Azért ezt a példát említettük, mert azt látjuk, hogy az nagyon sok céget foglalkoztat, hogy hol és milyen információ jelenik meg róla a neten – természetesen az Analytics az információt nem képes követni, csak ha van hivatkozás, amelyre az adott oldalon rákattintanak. Pl. a következő beállítás jól szűri a blog.hu irányából jövő látogatás szám változást.

Beállíthatunk ahhoz is változást, ha mondjuk a tranzakciós érték lecsökken, vagy az oldalon eltöltött idő vagy a visszafordulási aránnyal történik ugyanez. Elképzelhető, hogy valami elromlott az oldalon és ezért nincsen vásárlás, vagy ezért hagyják el az oldalt hamar a látogatók. Itt kell megjegyezni, hogy egy rossz kampány is okozhat hirtelen esést az oldal főbb paramétereiben. Konklúzió: Az automatikus figyelmeztetések megkönnyítik az életünket és bizonyos dolgokra azonnal cselekedni tudunk, mert a rendszer értesít minket időben. Történjen akár negatív vagy pozitív dolog az oldal életében, a legalapvetőbb paraméterek drasztikus változása esetén kérjünk értesítést. 48

9. Mesterfogás: Vizuális típusoknak A probléma: Táblázatos formában megtekinteni azt, hogy a felhasználók merre mennek az oldalunkon, nem elég beszédes, egy ügyes Google Analytics eszközzel azonban meg tudjuk nézni az oldal felületén azt, hogy a felhasználók merre mennek tovább egy oldalról. Használat: Semmi extra beállítást nem kell megejteni a Google Analytics fiókban, csupán a Tartalom menüpontan az Oldalon belüli elemzés részt kell kiválasztani és máris megtekinthetjük saját oldalunkat a Google Analytics adatokkal együtt.


Az alábbi ábrán grafikusan látszik, hogy a látogatók merre megy az oldalon. Jól látszik, hogy a http://www.webseo.hu oldalon a látogatók többsége a Referenciák és a Webáruház készítés menüpont irányába indul el (amennyiben egy adott oldalra több link is mutat a vizsgált oldalon belül, akkor a Google Analytics nem tudja megkülönböztetni, hogy a felhasználó melyik linkre kattintott, így minden ilyen linknél azonos szám jelenik meg).

Az oldalon belüli elemzés területe felett található szűrő hozzáadása linkkel lehetőségünk van ugyanúgy finomítani a megjelenítést, mint ahogyan a kulcsszavakat finomítottuk előzőleg. Megnézhetjük például, hogy a Google Adwords kampányból jövő látogatók hogyan viselkednek az oldalon, vagy éppen aki „webáruház készítés” kulcsszóra talált el az oldalra, az merre ment tovább, ezt mutatja az alábbi kép is.

50

Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy akik erre a kulcsszóra találtak el az oldalra, azok 50%-a Szolgáltatások alatti webáruház készítés menüpont irányába megy tovább a főoldalról. Ezzel a módszerrel meg tudjuk vizsgálni magunknak is a főbb kulcsszavakra, hogy a látogatók hogyan viselkednek, miután bejöttek az oldalra. Konklúzió: Vizuálisan megjelenítve az oldalt gyorsan nyerhetünk ki információkat arra vonatkozóan, hogy egy oldalról a látogatók, vagy a látogatók egy csoportja milyen irányba megy tovább. A konkrét kattintások követésére ez a módszer azonban nem alkalmas, csak akkor mutat valós képet, ha egy oldalra csak egy link van az adott oldalon. Két link esetén a Google Analytics már nem tudja megkülönböztetni, hogy melyik linkre kattintott a látogató.


10. Mesterfogás: Konverziós tölcsér A probléma: Amennyiben a felhasználónak egy többlépéses folyamaton kell végigmenni ahhoz, hogy vásároljon, vagy megadja a e-mail címét vagy éppen letölthessen egy dokumentumot, akkor hagyományos módszerekkel csak azt látjuk, hogy X db látogató elindult az úton, de csak Y érte el a végcélt. Ennek beállítási lehetőségeiről részletesen írtam már a 6. Mesterfogásban. Azt azonban, hogy mi történt a kettő között nem tudjuk ha csak a végcélt figyeljük. Lehet, hogy a látogatók fele az utolsó lépés előtt eltűnt, vagy éppen az is lehet, hogy el sem indultak az úton. Ha csak a folyamat elejét és végét nézzük akkor nem látjuk, hogy pontosan mi a probléma, maximum annyit tudunk megállapítani, hogy valamilyen probléma van. A konverizós tölcsér segítségével lehetőségünk van arra, hogy felderítsük pontosan melyik lépés okozza a felhasználók számára a nehézséget! Beállítás: A konverziós tölcsér tulajdonképpen a Google Analytics célok kitejesztése. Hasonlóképpen kell beállítani, mint a Google Analytics célokat, csak éppen a közbenső lépéseket is definiálni kell. Sokszor előfordul, hogy a közbenső lépések szintén nem járnak új url vagy lapletöltéssel, de ezt is lehet a Google Analyticsből menedzselni.

52

Egy webáruház regisztrációjához a következő csatornaábrázolás tartozik:

Látható, hogy 719 látogató nézte nyitotta meg kosarát, de csak 212 lépett tovább az üzletszabályzat elfogadására illetve a cím megadására. Az első lépésben nagyon sok elhagyták az oldalt, de aki eldöntötte, hogy vásárol, az már utána végigment a vásárláson.


Valamivel reálisabbnak tűnik a következő vásárlási folyamat:

Látható, hogy azon felhasználóknak csak 7%-a ment tovább a vásárlás fellé, akik megnézték a kosarat, 241-en bejelentkeztek, majd 146 adta fel végül a megrendelést, és csak 119 esetben teljesült a megrendelés. A Google Analyticsszel tehát ilyen szinten le lehet bontani az egyes folyamatokat az oldalon.

54

A csatorna ábrázolást és a csatorna egyes lépéseit a céloknál lehetséges megváltoztatni, megadni.

Az egyes lépéseket egymás alatt kell felsorolni

Amennyiben a csatorna beállítás sikeres volt, akkor az adatokat a Célok menüpont csatornaábrázolás alpontjában lehet megtekinteni.


A 10 Google Analytics Mesterfogás tananyag véget ért

Bízom benne, hogy sikeresen tudja használni saját online üzletének építésében!

Kérdéseit, észrevételeit az alábbi címre várom: Horváth Ernő +36 30 589 20 25 [email protected] http://e-commerce.blog.hu

56

10 profi Google Analytics mesterfogás. Horváth Ernö

Recommend Documents