10 EUROPOL 13 ENFOPOL 89 JAIEX 33 COWEB 95

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

Brüsszel, 2010. április 7. (14.04) (OR. en) 8159/10

EUROPOL 13 ENFOPOL 89 JAIEX 33 COWEB 95 FELJEGYZÉS AZ „I/A” NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: az Europol Címzett: a COREPER/a Tanács Tárgy: Tervezet – Megállapodás a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti operatív és stratégiai együttműködésről

1.

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló tanácsi határozat1 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban operatív együttműködési megállapodások „csak akkor köthetők, ha a Tanács – miután konzultációt folytatott az igazgatótanáccsal, a személyes adatok cseréjét illetően pedig az igazgatótanácson keresztül megkapta a közös ellenőrző szerv véleményét – jóváhagyta azokat”.

2.

Az Europolnak a partnerekkel fennálló kapcsolataira, többek közt a személyes adatok és minősített adatok cseréjére vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadásáról szóló, 2009. november 30-i tanácsi határozat2 6. cikkének (3) bekezdése így szól:

1 2

HL L 121., 2009.5.15., 37. o. HL L 325., 2009.12.11., 6. o.

8159/10

lg/PS/kf DG H 3A

1

HU

„(3)

A megállapodásra vonatkozó tárgyalások lezárulását követően az igazgató benyújtja a megállapodástervezetet az igazgatótanácsnak. Az operatív megállapodások megkötéséről az igazgatótanács a közös ellenőrző szerv véleményét kéri. Az igazgatótanácsnak a megállapodástervezetet annak a Tanács részére jóváhagyás céljából történő benyújtását megelőzően jóvá kell hagynia. Az operatív megállapodás jóváhagyása esetén a megállapodástervezetet és a közös ellenőrző szerv véleményét benyújtják a Tanácsnak.”

3.

Az Europol igazgatótanácsának elnöke az Europolról szóló tanácsi határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2010. március 26-án kelt levelében jóváhagyás céljából megküldte a Tanács részére a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti operatív és stratégiai együttműködésről szóló, az igazgatótanács 2010. március 23–24-i ülésén jóváhagyott megállapodástervezetet (I. melléklet). A közös ellenőrző hatóság véleményét is benyújtották (II. melléklet).

4.

2010. március 9-én kelt véleményében a közös ellenőrző hatóság arra a következtetésre jutott, hogy adatvédelmi szempontból nincs akadálya annak, hogy a Tanács engedélyezze az Europol számára a megállapodás megkötését.

5.

A COREPER felkérést kap, hogy javasolja a Tanácsnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti operatív és stratégiai együttműködésről szóló megállapodástervezet jóváhagyását annak érdekében, hogy az Europol operatív együttműködési megállapodást köthessen a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal.

8159/10

lg/PS/kf DG H 3A

2

HU

I. MELLÉKLET Hága, 2010. március 23.

EUROPOL

Iratszám: 3710-639r2

Tervezet – A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti operatív és stratégiai együttműködésről

8159/10 I. MELLÉKLET

/kf DG H 3A

3

HU

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (a továbbiakban: a „Szerződő Állam”) és az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: „Europol”) (együttesen: a „Szerződő Felek”)

tudatában a nemzetközi szervezett bűnözésből, különösen a emberkereskedelemből és embercsempészetből, valamint kábítószer-kereskedelemből eredő sürgető problémáknak,

terrorizmusból, a tiltott

figyelemmel arra, hogy az Európai Unió Tanácsa felhatalmazta az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: az „Europol”), hogy 2009. október 23-án tárgyalásokat kezdjen a Szerződő Állammal kötendő együttműködési megállapodásról, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió Tanácsa 2009. október 23-án megállapította, nincs akadálya annak, hogy a személyes adatoknak az Europol és a Szerződő Állam közötti továbbítását felvegyék e megállapodásba, figyelemmel arra, hogy az Europol és a Szerződő Állam 2007. január 16-án stratégiai együttműködési megállapodást írt alá egymással, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió Tanácsa (dátum) -án/én felhatalmazta az Europolt ezen megállapodásnak a Szerződő Állam és az Europol közötti megkötésére, megállapodtak az alábbiakban:


/kf DG H 3A

4

HU

1. cikk Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában: a) „Europol tanácsi határozat”: az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009. április 6-i tanácsi határozat; b) „személyes adat”: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely adat; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító szám vagy a személy fizikai, fiziológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több egyedi tényező és a személy egymáshoz rendelése révén; c) „személyes adatok feldolgozása” (a továbbiakban: „adatfeldolgozás”): a személyes adatokkal automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletsor, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, illetve továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy egyéb módon való hozzáférhetővé tétel révén történő adatátadás, összehangolás vagy összekapcsolás, valamint zárolás, törlés vagy megsemmisítés; d) „információk”: a személyes és nem személyes adatok.

2. cikk A megállapodás célja E megállapodás célja az Europol és a Szerződő Állam közötti együttműködés szabályozása és bővítése abból a célból, hogy támogassa az Európai Unió tagállamait és a Szerződő Államot a nemzetközi bűnözés súlyos formái elleni küzdelemben a megállapodás 3. cikkében megnevezett területeken, különösen az Europol és a Szerződő Állam között minden megfelelő szinten zajló információcsere és rendszeres kapcsolattartás útján. 3. cikk A megállapodás hatálya alá tartozó bűnügyi területek 1.

Az e megállapodás értelmében létrejövő együttműködés a Szerződő Felek együttműködési érdekével összhangban a bűnözés minden olyan területére vonatkozik, amelyekre e megállapodás hatálybalépésének napján az Europol hatásköre kiterjed, ideértve a kapcsolódó bűncselekményeket is.

2.

Kapcsolódó bűncselekménynek minősülnek az (1) bekezdésben említett bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése, illetve az ilyen cselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy végrehajtása érdekében elkövetett bűncselekmények, valamint az ilyen bűncselekményekkel összefüggésben a büntetlenség biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.


/kf DG H 3A

5

HU

3.

Amennyiben az Europol hatásköre bármilyen módon megváltozik, az Europol a hatáskörváltozás hatálybalépésének napjától kezdődően írásban javasolhatja a Szerződő Államnak e megállapodás alkalmazásának az új hatáskörre történő kiterjesztését. Ebben az esetben az Europol tájékoztatja a Szerződő Államot a hatáskör változásával kapcsolatos minden lényeges kérdésről. A megállapodás az új hatáskörre attól a naptól kezdve terjed ki, amikor az Europol írásban megkapja a Szerződő Államtól a javaslatnak a Szerződő Állam nemzeti eljárásainak megfelelő jóváhagyását.

4.

Az ezen megállapodás 2. mellékletében felsorolt bűnözési formákra az említett mellékletben foglalt meghatározásokat kell alkalmazni. Ha a hatáskör 3. bekezdésben írt megváltozása magával vonja egy újabb bűncselekményforma meghatározásának elfogadását, ez a meghatározás akkortól alkalmazandó, amikortól az adott bűncselekményformára a 3. bekezdéssel összhangban ez a megállapodás kiterjed. Az Europol tájékoztatja a Szerződő Államot, ha és amikor a valamely bűncselekményforma meghatározása kibővül, módosul vagy kiegészül. A bűnözés valamely formájának új meghatározása attól a naptól válik ezen megállapodás részévé, amikor az Europol megkapja a Szerződő Államtól a meghatározásra vonatkozó írásbeli jóváhagyást. Ha a meghatározásra vonatkozó okiratot módosítják, az egyben a meghatározás módosításának is minősül. 4. cikk Együttműködési területek

Az együttműködés – az egyes nyomozásokkal kapcsolatos információcserén túl – az Europolnak az Europolról szóló tanácsi határozatban említett egyéb feladataira is vonatkozhat, különösen a szakmai ismeretek cseréjére, általános helyzetjelentésekre, stratégiai elemzések eredményeire, bűnügyi nyomozati eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatásra, bűnmegelőzési módszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra, a képzési tevékenységekben való részvételre, valamint tanácsadásra és támogatásra az egyes bűnügyi nyomozások esetében.

5. cikk Nemzeti kapcsolattartó pont 1.

A Szerződő Állam a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egységet jelöli ki nemzeti kapcsolattartó pontnak az Europol és a Szerződő Állam egyéb illetékes hatóságai között.

2.

Az Europol és a Szerződő Állam illetékes hatóságai rendszeresen tartanak magas szintű találkozókat, ahol ezen megállapodással, valamint általában az együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalnak meg.

3.

A Szerződő Állam által kijelölt kapcsolattartó pont és az Europol szakpolitikai kérdésekben és a közös érdekű ügyekben rendszeresen konzultál egymással célkitűzéseik megvalósítása és tevékenységük koordinálása érdekében.


/kf DG H 3A

6

HU

4.

A Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység képviselőjét meghívhatják az Europol nemzeti egységei vezetőinek, valamint az Europol nemzeti kapcsolattartó pontok vezetőinek üléseire. 6. cikk Illetékes hatóságok

1.

A 3. cikkben említett bűncselekmények megelőzéséért és visszaszorításáért a nemzeti jogszabályok szerint a Szerződő Államban felelős rendvédelmi hatóságok (a továbbiakban: „illetékes hatóságok”) felsorolását ezen megállapodás 3. melléklete tartalmazza. Amennyiben az említett felsorolásban változás történik, a Szerződő Állam a változás hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesíti erről az Europolt.

2.

A Szerződő Állam – az Europol kérésére – a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egységen keresztül, nemzeti jogának és rendelkezéseinek megfelelően minden tájékoztatást megad az Europolnak az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok belső szervezetével, feladataival és a személyes adatok védelmére irányuló intézkedéseivel kapcsolatban.

3.

Szükség esetén a Szerződő Állam ezen megállapodás hatálya alá tartozó bűnügyi területekért felelős illetékes hatóságainak képviselői és az Europol képviselői megfelelő szintű konzultációt tartanak egymással, ahol tevékenységük megszervezésének leghatékonyabb módjáról egyeztetnek.

7. cikk Az információcserével kapcsolatos általános rendelkezések 1.

A Szerződő Felek között információcserére kizárólag e megállapodás céljai érdekében, és e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kerül sor.

2.

A megállapodásban meghatározott információcsere az Europol és a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység között történik, illetve amennyiben az említettek szükségesnek ítélik, az 6. cikk szerinti illetékes hatóságok között közvetlenül is történhet. A Belügyminisztériumon belül működő Europolegységet tájékoztatni kell az ilyen információcseréről. A Szerződő Felek biztosítják, hogy az információcserére a hét minden napján, napi 24 órán keresztül legyen lehetőség. A Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység biztosítja, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságokkal az információcsere haladéktalanul megvalósulhasson.

3.

Az Europol csak olyan információkat szolgáltat a Szerződő Állam részére, amelyek gyűjtése, tárolása és továbbítása az Europolról szóló tanácsi határozat és az azt végrehajtó határozat rendelkezéseinek megfelelően történt. Ezzel összefüggésben különösen az Europolnak a partnerekkel fennálló kapcsolataira, többek közt a személyes és minősített információk cseréjére vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadásáról szóló tanácsi határozat 20. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó kötelezően az Europolra nézve.


/kf DG H 3A

7

HU

4.

A Szerződő Állam csak olyan információkat szolgáltat az Europol részére, amelyek gyűjtése, tárolása és továbbítása saját nemzeti jogszabályainak megfelelően történt.

5.

Magánszemélyek hozzáférési joggal rendelkeznek a rájuk vonatkozó, e megállapodás alapján feldolgozott személyes adatokhoz, továbbá jogosultak ezen személyes adatok ellenőriztetésére, kijavíttatására vagy töröltetésére a Szerződő Fél jogi keretének megfelelően. E jog gyakorlása esetén konzultálni kell az adatokat továbbító azon Szerződő Féllel, aki a szóban forgó személyes adatokat átadta, mielőtt végleges határozatot hoznak a kérésről.

6.

Ha egy magánszemély kérelmet nyújt be az egyik Szerződő Félhez ezen megállapodás alapján továbbított információ felfedése iránt, a lehető leghamarabb konzultálni kell az információt átadó Szerződő Féllel. Az információt szolgáltató Szerződő Fél tiltakozása esetén az érintett információ nem fedhető fel.

8. cikk Személyes adatok szolgáltatása a Szerződő Állam részéről 1.

A Szerződő Állam a személyes adatok átadásának pillanatában, vagy azt megelőzően bejelenti az Europolnak a személyes adatok szolgáltatásának célját, valamint az információ felhasználására, törlésére vagy megsemmisítésére vonatkozó korlátozásokat, beleértve a hozzáférés korlátozásának általános vagy különös feltételeit. Ha a korlátozások szükségessége az információ szolgáltatását követően válik nyilvánvalóvá, a Szerződő Állam a későbbiekben tájékoztatja az Europolt a korlátozásokról.

2.

A személyes adatok kézhezvételét követően az Europol haladéktalanul, de mindenképpen a kézhezvételtől számított hat hónapon belül eldönti, hogy az átadott személyes adatok – azzal a céllal összhangban, amelyre a Szerződő Állam a szóban forgó adatokat szolgáltatta – felvehetők-e az Europol adatfeldolgozó rendszereibe, és ha igen, milyen mértékben. Az Europol a döntést követő lehető legrövidebb időn belül bejelenti a Szerződő Államnak, ha a személyes adatokat nem veszik fel az adatfeldolgozó rendszerekbe. A továbbított személyes adatokat törlik, megsemmisítik vagy visszaküldik, ha az adatok az adott időpontban vagy a továbbiakban nem szükségesek az Europol feladataihoz, vagy ha a kézhezvételüktől számított hat hónapon belül nem született döntés az Europol adatfeldolgozó rendszereibe való felvételükről.

3.

Az Europol felel annak biztosításáért, hogy a (2) bekezdésben említett személyes adatokhoz, amíg azokat az Europol egyik adatfeldolgozó rendszerébe fel nem veszik, kizárólag az Europol megfelelően felhatalmazott tisztviselője férhessen hozzá annak eldöntése céljából, hogy a szóban forgó személyes adatok felvehetők-e az Europol egyik adatfeldolgozó rendszerébe.

4.

Ha az Europol az információk értékelését követően alapos indokkal feltételezi, hogy a szolgáltatott információ nem pontos vagy nem naprakész, tájékoztatja erről a Szerződő Államot. A Szerződő Állam megvizsgálja az információkat, és tájékoztatja az Europolt a vizsgálat eredményéről, ezt követően az Europol a 11. cikkel összhangban megteszi a megfelelő intézkedést.


/kf DG H 3A

8

HU

9. cikk Személyes adatok szolgáltatása az Europol részéről 1.

Ha a személyes adatok továbbítása a Szerződő Állam kérésére történik, a személyes adatokat kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre a kérés irányult. Ha a személyes adatok továbbítása nem kifejezett kérésre történik, az információátadás pillanatában vagy azt megelőzően be kell jelenteni az adattovábbítás célját, valamint az adatok felhasználására, törlésére vagy megsemmisítésére vonatkozó korlátozásokat, beleértve a hozzáférés korlátozásának lehetséges általános vagy különös feltételeit. Ha a korlátozások szükségessége az információ szolgáltatását követően válik nyilvánvalóvá, az Europol a későbbiekben tájékoztatja a Szerződő Államot a korlátozásokról.

2.

A Szerződő Állam betartja az Europol által a Szerződő Államnak továbbított összes személyes adatra vonatkozó alábbi feltételeket: 1) a személyes adatok kézhezvételét követően a Szerződő Állam haladéktalanul, de ha lehetséges, a kézhezvételtől számított három hónapon belül eldönti, hogy az átadott személyes adatok szükségesek-e ahhoz a célhoz, amelynek eléréséhez szolgáltatták őket, és ha igen, milyen mértékben; 2) a Szerződő Állam nem közölheti vagy továbbíthatja az adatokat harmadik államoknak vagy szerveknek, kivéve, ha ahhoz az Europol előzetesen hozzájárult; 3) az eredeti címzett kizárólag a 6. cikkben említett illetékes hatóságoknak továbbíthatja az adatokat, a továbbítás kizárólag ugyanolyan feltételekkel történhet, mint amelyek az eredeti átadásra vonatkoztak; 4) az információk átadása egyes esetekben kötelező a 3. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekmények megelőzése vagy az azok elleni küzdelem céljából; 5) az információk felhasználására vonatkozóan az Europol által meghatározott feltételeket tiszteletben kell tartani; 6) ha az adatokat kérésre szolgáltatják, az adatkérésben meg kell jelölni a kérés célját és indokát. A cél és indok megjelölése hiányában az adatok nem továbbíthatók; 7) az adatok kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre közölték vagy továbbították őket; 8) a Szerződő Állam kijavítja és törli az adatokat, ha felmerül, hogy helytelenek, pontatlanok, nem naprakészek, vagy nem lett volna szabad továbbítani őket; 9) az adatokat törölni kell, amikor már nem szükségesek arra a célra, amelyre továbbították őket.

3.

A Szerződő Állam biztosítja, hogy az Europoltól kapott személyes adatokat technikai és szervezeti intézkedésekkel védi. Az ilyen intézkedések csak akkor szükségesek, ha a velük járó munka arányos a védelemmel elérni kívánt céllal, és a következőkre irányulnak: 1) a jogosulatlan személyek hozzáférésének megtagadása a személyes adatok feldolgozására használt adatfeldolgozó berendezésektől, 2) az adathordozók jogosulatlan elolvasásának, másolásának, módosításának vagy törlésének megakadályozása, 3) személyes adatok jogosulatlan bevitelének, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan megtekintésének, módosításának, illetve törlésének megakadályozása, 4) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek adatközlő berendezéseket használó jogosulatlan személyek által történő használatának megakadályozása,


/kf DG H 3A

9

HU

5)

annak biztosítása, hogy az automatikus adatfeldolgozó rendszer használatára felhatalmazott személyek csak azokhoz a személyes adatokhoz férhessenek hozzá, amelyekre hozzáférési jogosultságuk vonatkozik, 6) annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely szervek részére továbbíthatók a személyes adatok adatközlő berendezések segítségével, 7) annak biztosítása, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely személyes adatokat vitték be automatikus adatkezelő vagy -feldolgozó rendszerekbe, és ki vitte be a személyes adatokat, 8) a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, 9) annak biztosítása, hogy a telepített rendszerek üzemzavar esetén azonnal helyreállíthatók legyenek, 10) annak biztosítása, hogy a rendszer funkciói hibamentesen működjenek, a funkciókban megjelenő hibákat a rendszer azonnal jelezze és a tárolt személyes adatok nem hibásodjanak meg a rendszer működési hibája esetén. 4.

A faji származást, politikai véleményt, vallási vagy más meggyőződést kifejező, illetőleg az Európa Tanácsnak az egyéneknek a személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményében említett, egészségi állapottal és szexuális élettel kapcsolatos személyes adatok csak feltétlenül szükséges esetben, és más információk kiegészítéseképpen szolgáltathatók ki.

5.

Személyes adatok nem szolgáltathatók ki, ha a megfelelő szintű adatvédelem már nincs garantálva.

6.

Ha az Europol megjegyzi, hogy a továbbított személyes adatok pontatlanok, nem naprakészek, vagy azokat nem lett volna szabad továbbítani, az Europol haladéktalanul tájékoztatja erről a Belügyminisztériumon belül működő Europolegységet. Ezenkívül az Europol megkéri a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egységet, hogy az adatok kijavítását vagy törlését az Europol felé haladéktalanul igazolja vissza.

7.

Az Europol nyilvántartást vezet a személyes adatok e cikk alapján történő közléséről és továbbításáról, valamint a közlések vagy továbbítások indokáról.

8.

A 9. cikk (2) bekezdésének 9) albekezdése ellenére az Europoltól továbbított személyes adatok tárolási ideje nem haladhatja meg a három évet. Minden egyes határidő újra kezdődik azon a napon, amikor az adatok tárolását eredményező újabb esemény történik. Ha e bekezdés alkalmazásával az Europoltól továbbított adatok teljes tárolási ideje meghaladja a három évet, a további tárolás szükségességét évente felülvizsgálják, a felülvizsgálat eredményét pedig dokumentálják. 10. cikk A forrás és az információ értékelése

1.

Ha a Szerződő Felek e megállapodás alapján szolgáltatnak információt, az információ forrását – lehetőség szerint az alábbi kritériumok alapján – meg kell jelölni: (A) ha a forrás hitelessége, megbízhatósága és alkalmassága nem kétséges, vagy ha az információ olyan forrástól származik, aki a múltban minden esetben


/kf DG H 3A

10

HU

megbízhatónak bizonyult; (B) a forrás, akitől az információ származik, a legtöbb esetben megbízhatónak bizonyult; (C) a forrás, akitől az információ származik, a legtöbb esetben megbízhatatlannak bizonyult; (X) a forrás megbízhatósága nem értékelhető. 2.

Ha a Szerződő Felek e megállapodás alapján szolgáltatnak információt, az információ megbízhatóságát – lehetőség szerint az alábbi kritériumok alapján – minősíteni kell: (1) (2) (3) (4)

olyan információ, amelynek pontossága nem kétséges; olyan információ, amelyről a forrásnak személyes tudomása van, de az információt továbbító tisztviselőnek nincs személyes tudomása; olyan információ, amelyről a forrásnak nincs személyes tudomása, de amelyet a nyilvántartásban szereplő más információ is alátámaszt; olyan információ, amelyről a forrásnak nincs személyes tudomása, és amely nem erősíthető meg.

3.

Ha bármelyik Szerződő Fél a birtokában lévő információk alapján arra a következtetésre jut, hogy a másik Szerződő Fél által szolgáltatott információ értékelésén javítani kell, értesíti erről a másik Szerződő Felet, és megpróbál egyezségre jutni vele az értékelés módosításáról. Egyetértés hiányában egyik Szerződő Fél sem változtathatja meg az információ értékelését.

4.

Ha valamelyik Szerződő Fél értékelés nélkül kap információkat, amennyire lehetséges, továbbá az átadó féllel egyetértésben, a birtokában lévő információk alapján megkísérli a forrás vagy az információ megbízhatóságának értékelését.

5.

A Szerződő Felek megállapodhatnak egyes meghatározott típusú információk és meghatározott források értékelésének általános feltételeiről, amelyeket a Szerződő Állam és az Europol között létrejövő egyetértési megállapodásban kell rögzíteni. Az ilyen általános megállapodásokat mindkét Szerződő Félnek jóvá kell hagynia saját belső eljárásainak megfelelően. Ha az információt az említett általános megállapodások alapján szolgáltatták, ezt megjegyzésként hozzá kell fűzni az információhoz.

6.

Ha megbízható értékelésre nincs mód, vagy általános megállapodás nem jött létre a felek között, az információt az (1) bekezdés (X) pontjában és a (2) bekezdés (4) pontjában foglaltak szerint kell értékelni. 11. cikk A Szerződő Állam által szolgáltatott információk kijavítása és törlése

1.

A Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység tájékoztatja az Europolt, amikor az Europolhoz továbbított információ javítására vagy törlésére kerül sor. A Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység akkor is tájékoztatja az Europolt, amikor joggal feltételezi, hogy a szolgáltatott információ nem pontos vagy nem naprakész.


/kf DG H 3A

11

HU

2.

Amikor a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység arról tájékoztatja az Europolt, hogy az Europolhoz továbbított információt kijavította vagy törölte, az Europol ennek megfelelően kijavítja vagy törli az információt. Az Europol dönthet úgy, hogy nem törli az információt, ha saját nyilvántartásában szereplő, a Szerződő Állam rendelkezésére álló információknál bővebb információk alapján arra a következtetetésre jut, hogy a szóban forgó információt ismételten fel kell dolgozni. Az Europol tájékoztatja a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egységet az említett információ további tárolásáról.

3.

Ha az Europol indokoltan feltételezi, hogy a szolgáltatott információ nem pontos vagy nem naprakész, tájékoztatja erről a Belügyminisztériumon belül működő Europolegységet. A Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység ellenőrzi az információt, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az Europolt. Ha az Europol javítja vagy törli az információt, tájékoztatja erről a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egységet. 12. cikk Csatlakozás az elemző csoportokhoz

Az Europol felkérheti a Szerződő Államot, hogy csatlakozzon az Europolról szóló tanácsi határozat 14. cikkének (8) bekezdése alapján létrehozott elemző csoportok tevékenységéhez. 13. cikk Az információk bizalmas kezelése 1.

A kifejezetten nyilvános információként megjelölt vagy egyértelműen ilyennek minősülő adatok kivételével az Europol által vagy az Europolon keresztül feldolgozott összes információ – az Europol szervezetén belül és az Európai Unió tagállamaiban egyaránt – védelmi alapszintben részesül. Az olyan információt, amely csak védelmi alapszintben részesül, nem szükséges külön Europol minősítési szinttel ellátni, hanem „Europol információ” megjelölést kap.

2.

A Szerződő Felek ezen megállapodás értelmében kicserélt valamennyi információ tekintetében – a nyilvános információk kivételével – minden szükséges intézkedéssel biztosítják az (1) bekezdésben meghatározott védelmi alapszintet, ideértve a diszkréciós és titoktartási kötelezettséget, az információhoz való hozzáférésnek az erre jogosult alkalmazottak körére történő korlátozását, a személyes adatok védelmét, valamint általános technikai és eljárási intézkedéseket az információ biztonságának védelme érdekében.

3.

A további biztonsági intézkedést követelő információkat a Szerződő Állam vagy az Europol biztonsági minősítési szintje szerint minősítik, amelyet egyedi jelzéssel jelölnek. A minősített információk Szerződő Felek közötti cseréje az I. mellékletben foglaltaknak megfelelően történik. A kicserélendő minősített információk szintjét az I. melléklet 7. cikkének (3) bekezdésében foglalt megfelelőségi táblázat szerinti minősítési szintekkel határozzák meg.


/kf DG H 3A

12

HU

14. cikk A Szerződő Államot képviselő összekötő tisztviselők az Europolnál 1.

A Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Szerződő Állam képviseletében egy vagy több összekötő tisztviselő Europolnál történő állomásoztatásával megerősítik az e megállapodás tárgyát képező együttműködést. Az összekötő tisztviselők feladatait, jogait és az Europollal szemben fennálló kötelezettségeit, valamint állomásozásuk részletes feltételeit és az ezzel járó költségeket a 4. melléklet tartalmazza.

2.

Az Europol gondoskodik arról, hogy a szükséges felszereléseket – mint például irodahelyiség és távközlési eszközök – az Europol költségén biztosítsák az összekötő tisztviselőknek az Europol irodáiban.

3.

Az összekötő tisztviselő irattára az Europol tisztviselői számára nem hozzáférhető. Az irattár tartalmazza az összekötő tisztviselő tulajdonát képező vagy birtokában lévő összes nyilvántartást, levelezést, dokumentumot, kéziratot, számítógépes bejegyzést, fényképet, filmet és feljegyzést.

4.

A Szerződő Állam biztosítja, hogy összekötő tisztviselői gyors és – ha technikailag megvalósítható – közvetlen hozzáféréssel rendelkezzenek a feladatuk elvégzéséhez szükséges nemzeti adatbázisokhoz, amíg az Europolnál állomásoznak. 15. cikk Az Europol összekötő tisztviselői a Szerződő Államban

1.

Amennyiben az ezen megállapodásban meghatározott együttműködés további megerősítéséhez szükséges, a Szerződő Felek megállapodnak, hogy egy vagy több Europol összekötő tisztviselő állomásozhat a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egységnél. Az Europol összekötő tisztviselők feladatait, jogait és kötelezettségeit, valamint állomásozásuk részletes feltételeit és az ezzel járó költségeket külön megállapodásban kell rögzíteni.

2.

A Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység gondoskodik arról, hogy a szükséges felszereléseket – mint például irodahelyiség és távközlési eszközök – saját költségén biztosítsa az összekötő tisztviselőknek a Belügyminisztériumon belül működő Europol-egység irodáiban.

3.

A Szerződő Állam területén az Europol összekötő tisztviselőjét ugyanazok az előjogok és mentességek illetik meg, mint amelyeket a Szerződő Állam a saját területén létesített diplomáciai testületek azonos rangú tagjainak biztosít. 16. cikk Felelősség

1.

A Szerződő Állam a nemzeti jogszabályai szerint minden olyan kárért felelős, amelyet az Europollal cserélt információk jogi vagy ténybeli hibája magánszemélynek okozott. A nemzeti jog alapján fennálló felelősségének elkerülése érdekében a Szerződő Állam nem hivatkozhat arra a sértett féllel szemben, hogy az Europol téves információt továbbított.


/kf DG H 3A

13

HU

2.

Ha ezek a jogi vagy ténybeli hibák tévesen közölt információk, illetve az Europol, az Európai Unió valamelyik tagállama vagy harmadik fél részéről elkövetett kötelességszegés miatt következtek be, az Europol kérésre köteles a fenti (1) bekezdés alapján kártérítésként kifizetett összegeket visszafizetni, kivéve, ha az információkat e megállapodás megszegésével használták fel.

3.

Abban az esetben, ha az Europol a sértett félnek járó kártérítésként megítélt összeget köteles visszafizetni az Európai Unió valamely tagállamának vagy más harmadik félnek, és a kár annak következménye, hogy a Szerződő Állam nem tett eleget az e megállapodás alapján fennálló kötelezettségeinek, a Szerződő Állam köteles kérésre visszafizetni az Europol által a tagállamnak vagy más harmadik félnek kifizetett összegeket, kárpótolva az Europolt az így kifizetett összegekért.

4.

A Szerződő Felek nem kötelezhetik egymást kártérítés fizetésére a fenti (2) és (3) bekezdés alapján, amennyiben a kártérítést büntető, emelt összegű vagy egyéb nem kompenzációs kártérítésként érvényesítették. 17. cikk Költségek

A Szerződő Felek az ezen megállapodás végrehajtása során felmerülő kiadásaikat maguk fedezik kivéve, ha eseti alapon ettől eltérően állapodnak meg. 18. cikk A jogviták rendezése 1.

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával, vagy a Szerződő Felek közötti viszonyt érintő bármely kérdéssel kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerülő, peren kívül nem rendezett jogvitákat – bármelyik Szerződő Fél kérésére – három választottbíróból álló döntőbíróság elé kell vinni jogerős döntés céljából. A Szerződő Felek egy-egy választottbírót jelölnek. A harmadik választottbírót, aki a döntőbíróság elnöke lesz, a két első választottbíró jelöli ki.

2.

Ha valamelyik Szerződő Fél a másik Szerződő Féltől a jelölésre érkező kéréstől számított két hónapon belül nem jelöl választottbírót, a másik Szerződő Fél kérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét, vagy az elnök távollétében alelnökét, hogy jelölje ki a választottbírót.

3.

Ha az első két választottbíró a kijelölésüktől számított két hónapon belül nem jelöli ki a harmadik választottbírót, bármelyik Szerződő Fél kérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét, vagy az elnök távollétében az alelnököt, hogy jelölje ki a harmadik választottbírót.

4.

A Szerződő Felek eltérő megállapodásának hiányában a döntőbíróság maga határozza meg ügyrendjét.


/kf DG H 3A

14

HU

5.

A bíróság határozatát szavazattöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határozat végleges és kötelező érvényű a jogvitában részt vevő Szerződő Felekre nézve.

6.

Mindkét Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy felfüggessze az ezen megállapodás alapján fennálló kötelezettségeit, ha az ebben a cikkben rögzített eljárás alkalmazására kerül sor, vagy ez az eljárás alkalmazható, az (1) bekezdésnek megfelelően, illetve minden más olyan esetben, amikor az egyik Szerződő Fél megítélése szerint az e megállapodás alapján a másik Felet terhelő kötelezettségeket megszegték. 19. cikk Védzáradék

1.

Az ezen megállapodás alapján történő információcsere nem vonatkozik a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre. Ezért ezen megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti vagy érinti, illetve befolyásolja egyéb módon a Szerződő Állam és az Európai Unió bármely tagállama között érvényben lévő kölcsönös jogsegélyszerződések, a működő bűnüldözési munkakapcsolatok, illetőleg információcserére vonatkozó megállapodások vagy egyezmények által előirányzott információcserére vonatkozó általános jogot vagy kötelezettséget. 1

2.

A Szerződő Felek azonban az e megállapodás alapján cserélt adatok tekintetében betartják az adatfeldolgozásra vonatkozó, a megállapodásban említett rendelkezéseket. 20. cikk Módosítások és kiegészítések

1.

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek kölcsönös megegyezéssel bármikor módosíthatják. Minden módosítást és kiegészítést írásba kell foglalni. Az Europol csak olyan módosítási javaslatokhoz adhatja hozzájárulását, amelyeket az Európai Unió Tanácsa előzőleg már jóváhagyott.

2.

Az ezen megállapodás 1. melléklete 7. cikkének (3) bekezdésében foglalt megfelelőségi táblázat, valamint a 2., 3. és 4. melléklet a Szerződő Felek közötti jegyzékváltás útján is módosítható.

3.

A Szerződő Felek bármelyikük kérésére egyeztetést tartanak ezen megállapodás vagy mellékletei módosításáról. 21. cikk Hatálybalépés és érvényesség

Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Állam diplomáciai úton írásban értesíti az Europolt a megállapodás ratifikálásáról. 1

A cikk módosításának célja annak pontosítása, hogy a büntetőügyekben megvalósuló kölcsönös jogi segítségnyújtást ezen megállapodásminta nem érinti.


/kf DG H 3A

15

HU

22. cikk A stratégiai együttműködési megállapodás megszűnése A Szerződő Állam és az Europol között 2007. január 16-án létrejött stratégiai együttműködési megállapodás e megállapodás hatálybalépését követően azonnal megszűnik. A stratégiai együttműködési megállapodás joghatása továbbra is hatályban marad. 23. cikk A megállapodás megszűnése 1.

Ezt a megállapodást három hónapos felmondási idővel bármelyik Szerződő Fél írásban felmondhatja.

2.

A megállapodás megszűnése esetén a Szerződő Felek megállapodnak az általuk közölt és továbbított adatok további használatáról, tárolásáról és védelméről. Megállapodás hiányában a Szerződő Felek bármelyike kérheti az általa közölt és továbbított adatok megsemmisítését, vagy a továbbító Félhez történő visszaküldését.

Készült

a mai napon,

-án/én.

A Szerződő Állam részéről:


Az Europol részéről:

/kf DG H 3A

16

HU

1. MELLÉKLET

A SZERZŐDŐ ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI RENDŐRSÉGI HIVATAL KÖZÖTTI OPERATÍV ÉS STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSHOZ Minősített információk cseréje 1. cikk Fogalommeghatározások E melléklet alkalmazásában: a) „információ”: bármilyen formában közölhető ismeret, amely személyes és/vagy nem személyes adatokat is tartalmazhat; b)

„minősített információ”: az a minősítő jelöléssel ellátott információ vagy anyag, amelyet védelemben kell részesíteni a jogosulatlan közzététellel szemben;

c)

„titkosság”: az információhoz tartozó védelmi szint, amelyet a biztonsági intézkedések biztosítanak;

d)

„minősítési szint”: egy dokumentumhoz rendelt biztonsági megjelölés, amely az adott információ esetében alkalmazandó biztonsági intézkedéseket jelzi;

e)

„biztonsági csomag”: egy adott minősítési szinthez tartozó információ esetében alkalmazandó biztonsági intézkedések meghatározott kombinációja;

f)

a „szükséges ismeret” (need to know) elve: egy információ kizárólag olyan személyeknek adható át vagy olyan személyek számára tehető hozzáférhetővé, akiknek feladataik ellátásához ismerniük kell az adott információt;

g)

„biztonságos kommunikációs kapcsolatok”: olyan kommunikációs kapcsolatok, amelyek esetében – az átadás titkossága, teljessége és elérhetősége céljából – különleges intézkedéseket alkalmaznak az információk és adatok kinyomozásának és elfogásának megakadályozása érdekében (pl. kriptográfiai módszerekkel);

h)

„Europol Restreint UE / EU Restricted”: ez a minősítés azokra az információkra és anyagokra alkalmazandó, amelyek engedély nélküli közlése hátrányosan érintené az Europol, illetve egy vagy több tagállam érdekeit;

i)

„Europol Confidentiel UE / EU Confidential”: ez a minősítés azokra az információkra és anyagokra alkalmazandó, amelyek engedély nélküli közlése sértené az Europol, illetve egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;

j)

„Europol Secret UE / EU Secret”: ez a minősítés azokra az információkra és anyagokra alkalmazandó, amelyek engedély nélküli közlése súlyosan sértené az Europol, illetve egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;

k)

„Europol Très Secret UE/ EU Top Secret”: ez a minősítés azokra az információkra és anyagokra alkalmazandó, amelyek engedély nélküli közlése rendkívül súlyosan sértené az Europol, illetve egy vagy több tagállam alapvető érdekeit.


/kf DG H 3A

17

HU

2. cikk Cél Mindkét Szerződő Fél köteles: 1) védeni és biztosítani az ezen megállapodás hatálya alá eső minősített információt; 2)

biztosítani, hogy az ezen megállapodás hatálya alá eső minősített információnak az átadó Fél által meghatározott biztonsági minősítése megmaradjon. Az átvevő Szerződő Fél azon biztonsági csomagokban meghatározott rendelkezések szerint védi és biztosítja a minősített információt, amelyek a Felek által megállapított minősítési szintekre vonatkoznak;

3)

a kibocsátó írásbeli hozzájárulása nélkül tartózkodni az ezen megállapodás hatálya alá eső információnak a kibocsátó által vagy nevében meghatározottól eltérő célra, vagy az általa vagy nevében megállapított korlátokon kívül történő felhasználásától, illetve tartózkodni az ilyen felhasználás engedélyezésétől;

4)

tartózkodni az ezen megállapodás hatálya alá eső fenti információ harmadik felek számára való, a kibocsátó írásbeli hozzájárulása nélküli közlésétől, vagy a közlés engedélyezésétől.

3. cikk Védintézkedések Annak biztosítása érdekében, hogy az ezen megállapodás hatálya alá tartozó minősített információk legalább azonos szintű védelemben részesüljenek, mindkét Szerződő Fél létrehoz egy olyan biztonsági szervezetet, illetve olyan biztonsági programokat, amelyek a Szerződő Felek rendszereiben végrehajtandó biztonsági alapelvekre és minimumszabályokra épülnek. A biztonsági alapelveket és minimumszabályokat e melléklet 4–15. cikke tartalmazza. 4. cikk A “szükséges ismeret” (need to know) alapelve Az Europol szervezetén és a Szerződő Állam illetékes hatóságain belül az információhoz való hozzáférés és az információ birtoklása azokra a személyekre korlátozódik, akiknek – feladataik vagy kötelezettségeik miatt – ismerniük vagy kezelniük kell az adott információt.


/kf DG H 3A

18

HU

5. cikk Biztonsági ellenőrzés és a hozzáférés engedélyezése 1.

A „szükséges ismeret” elvén kívül a Szerződő Felek biztosítják, hogy minden olyan személyt, akinek hivatalos feladatai szükségessé teszik a hozzáférést, illetve akinek feladatai és hatáskörei lehetővé tehetik az ezen megállapodás hatálya alá eső minősített információhoz való hozzáférést, az ilyen információhoz való hozzáférés engedélyezését megelőzően megfelelő biztonsági ellenőrzésnek és engedélyezési eljárásnak vessenek alá.

2.

A biztonsági ellenőrzési eljárásokat úgy kell kidolgozni, hogy azok alapján – figyelemmel az ellenőrzött személy lojalitására, szavahihetőségére és megbízhatóságára – megállapítható legyen, hogy e személy számára engedélyezhető-e a minősített információhoz való hozzáférés.

3.

A minősített információhoz való hozzáférés engedélyezése előtt minden olyan magánszemélyt, aki számára a minősített információhoz való hozzáférés szükséges, tájékoztatni kell a minősített információ kezelésére vonatkozó egyedi biztonsági eljárásokról. A minősített információhoz hozzáférő magánszemélyeket tájékoztatni kell arról, hogy a biztonsági előírások megszegése esetén – az adott biztonsági előírásoknak vagy rendelkezéseknek megfelelően – fegyelmi eljárás és/vagy esetleges további jogi eljárás kezdeményezésére kerül sor.

4.

A Szerződő Állam biztosítja, hogy minden olyan illetékes hatóság, amelyhez ezen megállapodás alapján információt továbbítanak, tartsa be a minősített információhoz való hozzáférés engedélyezésére és védelmére vonatkozó előírásokat.

5.

Az alkalmazottak biztonsági ellenőrzésének elvégzése csupán az alkalmazottakra vonatkozó biztonsági ellenőrzési folyamat első lépése: a magánszemély minősített információkhoz való hozzáférésének jogosságát folyamatosan ellenőrizni kell. 6. cikk A minősítési szint meghatározása

1.

Mindegyik Szerződő Fél maga felel a másik Szerződő Félnek átadott információ minősítési szintjének megfelelő meghatározásáért, figyelembe véve a rugalmasság követelményét, valamint azt, hogy a bűnügyi adatok minősítése ebben a vonatkozásban kivételt jelent, és ha az információt minősíteni kell, azt a lehető legalacsonyabb minősítési szinthez kell sorolni.

2.

Mindegyik Szerződő Fél saját biztonsági besorolása, valamint a megfelelőségi táblázatban említett azzal egyenértékű minősítési szint szerint jelöli meg az információt.

3.

Ha bármelyik Szerződő Fél a birtokában lévő információk alapján úgy véli, hogy a minősítési szintet módosítani kell, tájékoztatja erről a másik Szerződő Felet, és megpróbál megállapodni vele a megfelelő minősítési szintről. A másik Szerződő Fél írásbeli hozzájárulása nélkül egyik Szerződő Fél sem határozza vagy változtatja meg a másik Szerződő Fél által átadott információ minősítési szintjét.

4.

Mindkét Szerződő Fél bármikor kérheti az általa átadott információhoz kapcsolódó minősítési szint módosítását, ideértve a minősítési szint törlését is. A másik Szerződő Fél a kérelemnek megfelelően módosítja a minősítési szintet. Ha a körülmények lehetővé teszik, mindegyik Szerződő Fél a lehető legrövidebb időn belül köteles kérni az alacsonyabb minősítési szinthez sorolást vagy a minősítés törlését.


/kf DG H 3A

19

HU

5.

Mindkét Szerződő Fél meghatározhatja azt az időtartamot, amelyre a minősítési szint meghatározása vonatkozik, továbbá ezen időtartam eltelte után a minősítési szint esetleges módosítását.

6.

Amennyiben az információt, amelynek minősítési szintjét e cikk rendelkezésének megfelelően módosították, már átadták az Európai Unió egy vagy több tagállamának vagy harmadik feleknek, minden címzettet tájékoztatni kell a minősítési szint módosításáról.

7.

A védőjelöléssel ellátott dokumentumok fordítására az eredeti dokumentummal azonos védelem vonatkozik.

7. cikk Megfelelőségi táblázat 1.

A Szerződő Felek által alkalmazott minősítési szinteket és azok elnevezését az alábbi megfelelőségi táblázat tartalmazza.

2.

A minősítési szintek – a 9–16. cikk rendelkezései szerint – egyedi biztonsági csomagokhoz kapcsolódnak, amelyek a diszkréciós és titoktartási kötelezettségen, az információhoz való hozzáférésnek az erre jogosult alkalmazottak körére történő korlátozásán, valamint az információ biztonságát védő általános technikai és eljárási intézkedéseken túl különböző szintű védelmet nyújtanak. A védelem szintje az információ tartalmától függ, és figyelembe veszi, hogy a jogosulatlan hozzáférés, az információ jogosulatlan terjesztése vagy felhasználása milyen mértékben sértheti a Szerződő Felek érdekeit.

3.

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződő Állam nemzeti jogszabályai szerinti, valamint az Europolon belül használt alábbi minősítési szintek egyenértékűek, és egyenlő mértékű védelemben részesítik az ilyen minősítési szinttel ellátott információt:

A Szerződő Állam részéről: ИНТЕРНО ДОВЕРЛИВО СТРОГО ДОВЕРЛИВО

Az Europol részéről: EUROPOL RESTREINT UE/ EU RESTRICTED EUROPOL CONFIDENTIEL UE/ EU CONFIDENTIAL EUROPOL SECRET UE/ EU SECRET

8. cikk Nyilvántartásba vétel 1.

Mindkét Szerződő Félnél egy hivatal tartja nyilván az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” és az annál magasabb minősítésű információkat; az egyedi nyilvántartás rovatai: az átvétel napja, a dokumentum adatai (a dokumentum kelte, hivatkozási száma és a másolatok száma), minősítése, címe, a címzett neve, az átvételről szóló elismervény visszaküldésének napja, és az a nap, amikor a dokumentumot visszaküldték a kibocsátónak vagy megsemmisítették.


/kf DG H 3A

20

HU

2.

Ezeken a dokumentumokon feltüntetik az ügyiratszámot. Az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” és az ennél magasabb minősítésű dokumentumok, illetve a Szerződő Államban létező megfelelőik esetében a példányszámot is feltüntetik.

9. cikk Jelölés 1.

A minősített információkat minden oldal alsó és felső szélén középen jelöléssel kell ellátni, és minden oldalt meg kell számozni.

2.

Az „Europol Restreint UE/ EU Restricted” minősítési szintre besorolt, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő minősítésű információit az „Europol Restreint UE/ EU Restricted” vagy a Szerződő Állam ennek megfelelő minősítésével kell ellátni mechanikus vagy elektronikus úton.

3.

Az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” és az ennél magasabb minősítési szintre besorolt, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő minősítésű információit ennek megfelelő minősítéssel kell ellátni mechanikus módszerrel, vagy előnyomott papírra történő nyomtatással.

10. cikk Tárolás 1.

A minősített információt tartalmazó vagy a Szerződő Államban ennek megfelelő dokumentumok szövegét az illetékes akkreditációs hatóság készítheti el a megfelelő szintre akkreditált munkaállomáson.

2.

A papíron vagy valamely hordozható tárolóeszközön tárolt minősített Europol információk, illetve a Szerződő Állam ezeknek megfelelő információi kizárólag engedélyezett biztonsági zónákban tárolhatók.

3.

A papíron vagy valamely hordozható tárolóeszközön tárolt minősített információkat biztonságosan, a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni.

11. cikk Sokszorosítás 1.

A minősített információk másolatainak számát az alapvető követelményeknek való megfeleléshez feltétlenül szükséges számra kell korlátozni. A másolatokra is az eredeti dokumentumra vonatkozó biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni.

2.

A minősített információkról az illetékes akkreditációs hatóság által a megfelelő szintre akkreditált hálózatba kötött fénymásoló gépen készíthető másolat, illetve ezeket az információkat ilyen nyomtatón lehet kinyomtatni.

3.

Az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” vagy magasabb minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információit tartalmazó dokumentumok másolását vagy nyomtatását kizárólag a hivatal végezheti.


/kf DG H 3A

21

HU

12. cikk Továbbítás 1.

Az „Europol Restreint UE/ EU Restricted” minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információit a szervezeten belül belső postán, egy darab zárt borítékban, a szervezeten kívül pedig rendes postai úton, kettős, zárt borítékban kell elküldeni; ebben az esetben csak a belső borítékon kell feltüntetni a megfelelő minősítési szintet.

2.

A hivatal az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” és magasabb minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információit a szervezeten belül kettős, zárt borítékban adja fel. Csak a belső borítékon kell feltüntetni a megfelelő minősítési szintet. Az elküldés tényét rögzíteni kell az erre a célra vezetett nyilvántartásban.

3.

A hivatal az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” és magasabb minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információit a szervezeten kívül kizárólag diplomáciai futárcsomagban, vagy a megfelelő biztonsági hatóság által engedélyezett futárral, kettős, zárt borítékban adhatja fel. Csak a belső borítékon kell feltüntetni a megfelelő minősítési szintet. A külső borítékon csomagszámot is fel kell tüntetni az átvételhez. Az elküldés tényét rögzíteni kell az erre a célra vezetett nyilvántartásban.

4.

A minősített információ kézhezvételét – attól függetlenül, hogy a szervezeten belülre vagy kívülre küldték – vissza kell igazolni.

5.

A minősített Europol információ feldolgozásához használt külső és belső kommunikációs kapcsolatokat (mint például fax, elektronikus levél, telefon, adatok és videó) a megfelelő biztonsági hatóságnak minden esetben jóvá kell hagynia.

6.

A „szükséges ismeret” elve és a kötelező biztonsági ellenőrzés ellenére az „Europol Restreint UE/ EU Restricted” minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információi – a megfelelő biztonsági hatóság jóváhagyásával – elektronikus úton is küldhetők a belső elektronikus levelezőrendszeren keresztül.

7.

Az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információi önállóan nem küldhetők a belső elektronikus levelezőrendszeren keresztül a felhasználó munkaállomásáról, kivéve, ha azt a megfelelő akkreditációs hatóság megfelelően akkreditálta.

8.

Az „Europol Secret UE/ EU Secret” minősítésű információ elektronikus úton nem továbbítható, kivéve, ha a rendszer megfelelően akkreditált.

9.

Az „Europol Restreint UE/ EU Restricted” és „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” minősítésű, illetve a Szerződő Állam ezeknek megfelelő információi kívülre kizárólag biztonságos, megfelelően akkreditált kommunikációs kapcsolat használatával továbbíthatók.

10.

Az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” és az „Europol Secret UE/ EU Secret” minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információi elektronikus úton kívülre történő továbbítását a hivatal végzi.


/kf DG H 3A

22

HU

13. cikk Megsemmisítés 1.

Azokat a minősített információkat, amelyekre már nincs szükség, valamint a minősített információ többletpéldányait a megfelelő biztonsági hatóság engedélyének beszerzését követően meg kell semmisíteni; a megsemmisítést olyan módon kell végrehajtani, hogy a minősített információt ne lehessen felismerni vagy helyreállítani.

2.

A minősített információ előkészítéséből származó minősített hulladékot (például rontott példányok, tervezetek, gépelt jegyzetek és másolópapírok) égetéssel, bezúzással, összetépéssel vagy más módon kell megsemmisíteni úgy, hogy az ne legyen felismerhető vagy helyreállítható.

3.

Az „Europol Confidentiel UE/ EU Confidential” vagy magasabb minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információi esetében a megsemmisítés tényét rögzíteni kell a nyilvántartásban. Az „Europol Secret UE/ EU Secret” minősítésű, illetve a Szerződő Állam ennek megfelelő információit tartalmazó dokumentumok esetében a megsemmisítést tanúsító két személy aláírásával ellátott megsemmisítési igazolást kell kiadni. Az igazolást fel kell venni a megsemmisítési leltárba. 14. cikk Látogatások

Mindkét Szerződő Fél lehetővé teszi, hogy a megfelelő biztonsági hatóság vagy bármely más kijelölt biztonsági hatóság írásbeli kérést és az írásos engedély kézhezvételét követően felkeresse területét vagy irodáját, hogy a másik Szerződő Féltől kapott minősített információ védelmét szolgáló eljárásokat és berendezéseket értékelje. A látogatás lebonyolításáról a Szerződő Felek kétoldalúan állapodnak meg. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti, hogy a másik Szerződő Fél meggyőződhessen arról, hogy a másik Szerződő Fél által átadott minősített információt megfelelő védelemben részesítik. 15. cikk A minősített információ veszélyeztetése 1.

Az információ veszélyeztetése akkor áll fenn, ha az információ teljes egészében vagy részben jogosulatlan személy kezébe került.

2.

A minősített információ védelmére vonatkozó rendelkezések megszegését ki kell nyomozni, és a kérdésben joghatósággal rendelkező Szerződő Fél megfelelő hatóságainak és bíróságainak – e Szerződő Fél joga és/vagy rendelkezései szerint – meg kell tenniük a megfelelő jogi lépéseket.

3.

Minősített információ jogosulatlan felfedése esetén az egyik Szerződő Fél biztonsági hatósága köteles haladéktalanul értesíteni a másik Szerződő Fél biztonsági hatóságát, köteles továbbá tájékoztatni őt a (2) bekezdésben említett jogi lépések eredményéről. Információ jogosulatlan felfedése esetén a nyomozásban a Szerződő Felek megfelelően együttműködnek egymással.


/kf DG H 3A

23

HU

2. MELLÉKLET

A SZERZŐDŐ ÁLLAM ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTTI OPERATÍV ÉS STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSHOZ Bűncselekményformák A Szerződő Állam és az Europol közötti együttműködési megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésében említett bűncselekményformák tekintetében, ezen megállapodás alkalmazásában: 1) „tiltott kábítószer-kereskedelem": a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme ellen az Egyesült Nemzetek 1988. december 20-án elfogadott egyezménye 3. cikkének (1) bekezdésében, valamint az ezen egyezményt módosító vagy annak helyébe lépő rendelkezésekben felsorolt bűncselekmények; 2) „nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények": a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, 1980. március 3-án, Bécsben és New Yorkban aláírt egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése szerinti bűncselekmények, amelyek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 197. cikkében és az 1980. július 15-i 80/836 Euratom-irányelvben meghatározott nukleáris és/vagy radioaktív anyagokkal kapcsolatosak; 3) „embercsempészet": olyan szándékos és vagyoni haszonszerzés céljával végzett tevékenység, amelynek célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazandó szabályok és feltételek megszegésével megkönnyítse a beutazást, tartózkodást vagy munkavállalást a tagállamok területén, illetőleg a Szerződő Állam nemzeti jogának megsértésével a Szerződő Állam területén; 4) „emberkereskedelem”: emberek toborzása, szállítása, elhurcolása, rejtegetése vagy átvétele fenyegetéssel, erőszakkal vagy egyéb kényszer alkalmazásával, vagy elrablással, csalással, félrevezetéssel, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel, fizetség vagy juttatás nyújtásával vagy elfogadásával más személy feletti felügyeletet gyakorló személy beleegyezésének megszerzése érdekében, kizsákmányolás céljából. A kizsákmányolás körébe legalább az alábbiak tartoznak: mások prostitúciós kizsákmányolása vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formái, a gyermekpornográfiai anyagok előállítása, értékesítése és terjesztése, a kényszermunka vagy kényszerszolgáltatás, rabszolgaság vagy ahhoz hasonló gyakorlat, a szolgaság vagy a szervek kivétele; 5) „gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények": gépjárművek, tehergépkocsik vagy nyerges vontatók, illetve tehergépkocsik vagy nyerges vontatók rakományának, autóbuszok, motorkerékpárok, lakókocsik, mezőgazdasági gépjárművek, munkagépek, valamint ezek alkatrészeinek ellopása vagy jogosulatlan eltulajdonítása, birtoklása és rejtegetése; 6) „pénz- és más fizetőeszközök hamisítása”: a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló, Genfben, 1929. április 20-án elfogadott egyezmény 3. cikkében meghatározott, és a készpénzhamisítást, valamint más fizetőeszközök hamisítását egyaránt célzó cselekmények; 7) „pénzmosási tevékenységek”: az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 1990. november 8-án Strasbourgban aláírt egyezménye 6. cikkének (1)–(3) bekezdésében felsorolt bűncselekmények.


/kf DG H 3A

24

HU

3. MELLÉKLET

A SZERZŐDŐ ÁLLAM ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTTI OPERATÍV ÉS STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSHOZ Illetékes hatóságok

A Szerződő Állam nemzeti joga szerint a Szerződő Államban működő azon illetékes hatóságok, amelyek a Szerződő Állam és az Europol közötti operatív és stratégiai megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésében említett bűncselekmények megelőzéséért és az e bűncselekmények elleni küzdelemért felelősek: · · · ·

Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium – Vámhatóság Pénzügyminisztérium – Pénzügyőrség Pénzügyminisztérium – Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Megelőzésének Hatósága


/kf DG H 3A

25

HU

4. MELLÉKLET

A SZERZŐDŐ ÁLLAM ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTTI OPERATÍV ÉS STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSHOZ Összekötő tisztviselők 1. cikk A Szerződő Állam összekötő tisztviselőjének feladatai A Szerződő Állam összekötő tisztviselője (a továbbiakban: az „összekötő tisztviselő”) feladata a Szerződő Állam és az Europol közötti együttműködés támogatása és összehangolása. Az összekötő tisztviselő különösen az Europol és a Szerződő Állam közötti kapcsolatok támogatásáért, valamint az információcsere előmozdításáért felelős. 2. cikk Az összekötő tisztviselő jogállása 1.

Az összekötő tisztviselő az Europol tekintetében a Szerződő Állam hivatalos képviselőjének minősül. Az Europol lehetősége szerint segíti az összekötő tisztviselő hollandiai tartózkodását; az Europol különösképpen együttműködik a megfelelő holland hatóságokkal a kiváltságok és mentességek vonatkozásában, amennyiben szükséges.

2.

Az összekötő tisztviselő a Szerződő Államban működő azon hatóságok képviselője, amelyek a Szerződő Állam és az Europol közötti operatív és stratégiai együttműködési megállapodásban (a továbbiakban: a „megállapodás”) említett bűncselekmények megelőzéséért és az e bűncselekmények elleni küzdelemért felelősek. 3. cikk Munkamódszerek

1.

Az Europol és az összekötő tisztviselő közötti bármilyen információcsere csak a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően történhet.

2.

Az információcsere során az összekötő tisztviselő általában közvetlenül fordul az Europolhoz – az erre a célra az Europol által kijelölt képviselőkön keresztül. Az összekötő tisztviselő nem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel az Europol adatfeldolgozó rendszereihez. 4. cikk Titoktartás

1.

A Szerződő Állam biztosítja az összekötő tisztviselőnek a megfelelő nemzeti szinten történő biztonsági átvilágítását és ellenőrzését, amelynek révén az összekötő tisztviselő az Europol által vagy az Europolon keresztül szolgáltatott olyan információkat is kezelhet, amelyekre a megállapodás 1. mellékletében foglaltak szerint különleges titoktartási előírás vonatkozik.


/kf DG H 3A

26

HU

2.

Az Europol segíti az összekötő tisztviselőt a megfelelő erőforrások biztosításában, amelyek az Europollal cserélt információk titkosságának megőrzésével kapcsolatos követelmények teljesítéséhez szükségesek. 5. cikk Adminisztratív kérdések

1.

Az összekötő tisztviselő – saját nemzeti jogának sérelme nélkül – betartja az Europol belső szabályzatát. Feladatainak teljesítése során saját nemzeti adatvédelmi jogszabályának megfelelően jár el.

2.

Az összekötő tisztviselő folyamatosan tájékoztatja az Europolt munkaidejéről, valamint vészhelyzetben történő elérhetőségéről. Az összekötő tisztviselő tájékoztatja továbbá az Europolt az Europol székhelyétől való hosszabb távollétének idejéről. 6. cikk Felelősség és konfliktus

1.

A Szerződő Állam felel az összekötő tisztviselő által az Europol vagyonában okozott valamennyi kárért. A károkat a Szerződő Állam – az Europol kellően megalapozott kérése alapján – azonnal megtéríti. Amennyiben a károk megtérítésével kapcsolatban nézeteltérés merül fel a Felek között, a megállapodás 18. cikkét kell alkalmazni.

2.

A Szerződő Állam és az Europol, vagy az összekötő tisztviselő és az Europol közötti konfliktus esetén az Europol igazgatója jogosult az összekötő tisztviselőtől megvonni a belépési jogot az Europol épületébe, illetve csak meghatározott feltételekkel vagy korlátozásokkal biztosítani számára az említett belépési jogot.

3.

Ha az Europol és az összekötő tisztviselő között súlyos konfliktus merül fel, az Europol igazgatója kérést nyújthat be a Szerződő Államhoz az összekötő tisztviselő leváltására.


/kf DG H 3A

27

HU

II. MELLÉKLET

8159/10 II. MELLÉKLET

/kf DG H 3A

28

HU

8159/10 II. MELLÉKLET

/kf DG H 3A

29

HU

10 EUROPOL 13 ENFOPOL 89 JAIEX 33 COWEB 95

Recommend Documents