Állatföldrajz
Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév Regionális állatföldrajz Indomaláji és Ausztráliai faunabirodalom
Indomaláji faunabirodalom Az indiai szubkontinens, Hátsó-India, Maláj szigetvilág, Indonézia, Fülöp-szigetek. Szubrégiói: elő-indiai, hátsó-indiai, ceyloni, szunda-szigeti, celebesz-szigeti, fülöp-szigeti Trópusi, szubtrópusi éghajlat. Monszun. Sztyepék, szavannák, bozótosok, örökzöld erdők, mangrove mocsarak, trópusi esőerdők, magas hegyvidékek. Kelet és nyugat állatvilágának találkozópontja. Palearktikus és afrotropikus elemek, bár Afrikától is elválasztották később a Közel-kelet sivatagjai. Himalája: barrier + endemikus magashegyi fauna.
Indomaláji faunabirodalom Eurázsiai elemek: szarvasok, medvék, kecskék, juhok. Keleti endemizmusok: bőrszárnyúak, mókuscickányok, gibbonok, négykarmos félmajmok, pandák. Afrikában is megtalálható elemek: orrszarvúak, elefántok, hiénák, emberszabású majmok. Ausztráliai hatás: Szunda-szigeteken pl. a kuszkuszok.
Indomaláji faunabirodalom emlősei Rovarevők: mókuscickányok (félmajmok felé vezető fejlődési ág) szőrös sünök (patkánysünök) Bőrszárnyúak: endemikus repülőmakik (levelek, gyümölcsök) Denevérek: Szunda-szigetek: kalong (nagy repülőkutya) India: repülőróka tátottszájú denevérek: rovar, emlős, madár zsákmány
Indomaláji faunabirodalom emlősei Főemlősök: pápaszemes koboldmaki: Szumátra, Celebesz, Fülöpszigetek karcsú lóri: Ceylon, India lajhármaki: Bengáliától Jáva, Borneóig karcsúmajmok: hulmán (India, Ceylon), nagyorrú majom (Borneó) langurok: prém, epekő rhesus makákó (bunder): DK-Ázsia emberszabású majmok: gibbonok (7 faj), orángután (Szumátra, Borneó)
Indomaláji faunabirodalom emlősei Pikkelyesek: 7 tobzoska faj bengáli tobzoska: teljesen fog nélküli Rágcsálók: sok mókusféle indiai repülőmókus (India, Ceylon) sok egér házipatkány sülök, bojtosfarkú sülök
Indomaláji faunabirodalom emlősei Ragadozók: farkas: Elő-India vörös farkas: Elő- és Hátsó-India, Nagy-Szunda-szigetek vörös róka, aranysakál maláji medve: Hátsó-India, Szumátra, Celebesz ajakos medve: Elő-India, Ceylon örvös medve: DK-Ázsia vörös macskamedve vidra, törpevidra, bűzborzok cibetmacskák: indiai mungó, muszáng (Maláji pálmasodró) törpe cibetmacska (Szunda-szigetek): cibet-illatszer alapanyag tigrispetymeg csíkos hiéna alfaja indiai oroszlán (Kathiwar-félsziget) leopárd, tigris, ködfoltos párduc
Indomaláji faunabirodalom emlősei Ormányosok: indiai elefánt: Ceylon, Szumátra, Borneó Szirének: dugong Páratlanujjú patások: indiai tapír (4, 3 ujj) jávai orrszarvú: Hátsó-India, Maláj-fsz, Szunda, Jáva indiai orrszarvú: Elő-India északi tájai szumátrai orrszarvú
Indomaláji faunabirodalom emlősei Párosujjú patások: babirussza törpe vaddisznó: alig nyúl nagyságú kancsil (autokatalepszia) pézsmaállat, víziőz, muntyákszarvas
szambárszarvas, szikaszarvas, dám négyszarvú antilop, nilgau antilop vízibivaly, tulkok, bivalyok, vad szarvasmarhafélék
indiai tapír
indiai kancsil
babirussza
mókuscickány
Orrszarvúak
Indomaláji faunabirodalom madarai Sok kapcsolat a szomszédos régiókkal. A régió egyetlen endemikus madárcsaládja a levélmadárfélék (14 faj). bankiva-tyúk csillogó fényfácán: csőrével ássa ki táplálékát páva gyümölcsevő galambok szarvascsőrű madarak homrai (kétszarvú madár) ricsókák (szélesszájú madarak)
Indomaláji faunabirodalom madarai pitták bülbülfélék drongók (fő kakukkgazdák) sámarigó beo szalangák (sarlósfecskefélék) majomevő sas marabu
Árgus fácán indiai varrómadár Himalájai fényfácán
orrszarvúmadár
Indomaláji faunabirodalom hüllői krokodilok: bordás, mocsári, kínai, gangeszi gaviál sok teknősfaj: ajakos teknősök áreaközpontja, nagyfejű teknős agámák áreaközpontja repülő sárkánygyíkok 40 faja szkinkek gekkók indiai varánusz, komodói varánusz pajzsos farkú kígyófélék: talajlakók csavarodó siklófélék: rizsföldek vakkígyók kockás piton, tigrispiton ostorkígyók pápaszemes kobra, királykobra ázsiai lándzsakígyók (csörgőkígyók ázsiai képviselői)
Indomaláji faunabirodalom kétéltűi lábatlan kétéltűek evezőbékák közel száz faja: főleg tapadókorongos lábú, fán lakók, leveleken habfészek jávai repülőbéka szűkszájú békák elterjedési központja: gyakori faj az ökörbéka
Indomaláji faunabirodalom halai pontyfélék és harcsafélék túlsúlya fonalhalak: meghosszabbodott hasúszójuk ízlelő- és tapintószerv mászóhalfélék lövőhalak
Indomaláji faunabirodalom gerinctelenjei pálmatolvaj rák: 32 cm
Ausztráliai faunabirodalom Ausztrália Tasmánia Új-Guinea (de az Arnhem-föld és a York-fsz már tartozik) Új-Zéland Óceániai szigetcsoportok (Fidzsi-szigetek, Új-Hebridák, Salamon-szigetek) Az Indonéz szigetvilág néhány szigete, szigetcsoportja. Sivatagok, félsivatagok, száraz szubtrópusi fennsíkok, esőerdők, szubtrópusi ligeterdők, mérsékeltövi erdők.
Ausztráliai faunabirodalom A fauna alakításában szerepet játszó tényezők: A Gondwanaról korán leszakadt, a kontinensvándorlás során jelentős klimatikus változások, a negyedidőszakban kiterjedt szárazodás, izoláció. Ausztrália végleges összeköttetése Dél-Amerikával az oligocénben szűnt meg, addig az Antarktisz hidat képezett. A méhlepényes emlősök közül csak a denevérek, egerek, és a patkányok jutottak el természetes úton Ausztráliába, az összes többi méhlepényes emlős jelenléte az emberi betelepítések eredménye
Ausztráliai faunabirodalom emlősei Hiányoznak a méhlepényes rovarevők, tobzoskák, csövesfogúak, vendégízületesek és a főemlősök. Endemikusak a kloákások, az erszényesek. Kacsacsőrű emlős, hangyászsünök. A kevésfogú erszényesek igazán endemikusak: koala, repülő erszényes, vombat, kenguruk. Sokfogú erszényesek: erszényes hangyász, erszényes nyestfélék: erszényes vakond, erszényes nyúl, erszényes ördög, erszényes egér. Dingó Erdei dingó – Új-Guinea.
rövidcsőrű hangyászsün hosszúcsőrű hangyászsün
kacsacsőrű emlős
csupaszorrú vombat
erszényes farkas
erszényes ördög
foltos erszényesnyest
kettősfésűjű erszényes egér erszényes mézrabló
Leadbeater erszényes mókus
koala
törpe erszényes mókus
ormányos erszényes nyúl
vörös óriáskenguru
szürke óriás kenguru
Ausztráliai faunabirodalom madarai Fajgazdag (>1200 faj). Sok lúd és réce, pelikánok, hattyúk, sólymok, sasok, galambok, jégmadarak. Hiányoznak a fácánok, keselyűk, harkályok, seregélyek, pintyek. Ásótyúk kb. 50 papagájfaj – Terra psittacorum A harkályféléket a kakaduk helyettesítik. Mézevő madarak: 1-2 afrikai faj kivételével csak itt élnek. Endemikusak a paradicsommadarak, a lugasépítő madarak, lantfarkú madarak, bozótjárófélék. Kazuárok (sisakos – Ausztrália, Maluku szigete, bennet – Új-Guinea) Kivi (3 faj): déli csíkos kivi - szimatoló madár, csőre 80 cm Emu
arakakadu
aranyfarkú tüskecsőrű
ásótyúk
emu
fekete paradicsombanka
kakapó kea
kivi kokabura
kokakó
koronás paradicsommadár
közönséges kertészmadár
lantfarkú madár
lantfarkú paradicsommadár
lazúr tündérmadár
nyergesmadár
nemes papagáj
óceáni cinegelégykapó
weka
sárgarojtos paradicsommadár
sisakos kazuár
szarkavarjú
talegalla-tyúk takahe
Ausztráliai faunabirodalom hüllői Ausztrália: 380 faj, Új-Guinea: 240 faj, Új-Zéland: 20 faj Legtöbb a gyíkfaj, sok a kígyó, 10 teknős és krokodilfaj + 1 tengeri krokodil, 20 tengeri kígyó és 4 tengeri teknős faj Új-Zélandi hidasgyík (élő-kövület) – tuarata (tüskehordozó): 9-14 oC, hím vartyogó hang, tojás 1 évig fejlődik, ivarérett 15-20 évesen lesz. Agámák: galléros gyík, moloch (ausztráliai tüskés gyík). fakó zöld leguán, komodói varánusz sok vakkígyóféle óceáni boa ausztráliai krokodil kígyónyakú teknős (D-Amerikában is előfordul) pápua-teknős (Új-Guinea)
Ausztráliai faunabirodalom kétéltűi Sok kétéltű faj, de csak békák. Füttyentőbéka-félék: számos közülük a hasüregben, nyirokzsákjaiban, húgyhólyagjában sok vizet raktároz, így a száraz biotópokat is meghódították. Új-Zélandon 3 ősbékaféle: petéből szinte kész béka kel ki. Új-Guinea: sok szűkszájúbéka-féle.
Ausztráliai faunabirodalom halai A kiszáradó vizek miatt kevés édesvízi faj. Ausztráliai tüdőshal Csontosnyelvű hal A partvidék tengeri halfaunája viszont igen gazdag.
Ausztráliai faunabirodalom gerinctelenjei Endemikus rovarok nincsenek. A botsáskák sok faja: vándorló levelek, valódi botsáskák. Termeszek: iránytűtermeszek, Darwin-termesz (ősi élő kövület). Indiai szövőhangya Lámpásszúnyogok Dél-Amerikához hasonló Diptera fauna.
