Állatföldrajz
Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév Regionális állatföldrajz Holarktisz
Állatföldrajzi birodalmak Udvardy Miklós beosztása Holarktikus régió Palearktisz Nearktisz Afrotrópikus régió Neotrópikus régió Ausztráliai régió Indomaláji régió Óceániai régió Antarktikus régió
Állatföldrajzi birodalmak
Holarktisz (Nearktisz + Palearktisz) É-Afrika, Eurázsia, É-Amerika Déli határai: Kalifornián, Mexikón át, Szahara, Szaúd-Arábián és Pakisztánon keresztül a Himalája lábánál D-Kínáig Az eocénig fennállt Laurázsia, majd voltak még földhidak (Bering-szoros, Keleti- és É-tenger szárazzá váló részei a jégkorszakok alatt). A nagy kiterjedéshez képest szegényes fauna oka: - a harmadidőszaki állatvilágot itt érintette legjobban a negyedidőszaki jégkorszakok alatti kihalás, a hegyek vonulata miatt ez különösen igaz Európára. - az interglaciálisok alatt pedig a K Ny irányú áramlás útját állták Szibéria nagy kiterjedésű, víz alá került részei - emberi tevékenység
Holarktisz (Nearktisz + Palearktisz) Ennek ellenére maradtak fenn harmadidőszaki reliktumok a kedvezőbb klímájú folyótorkolatokban, ősi tavakban, intersticiális vizekben pl.: Mississippi és Jangce krokodiljai, óriás szalamandra, ősi tokfélék, barlangi gőte. Endemikus taxonok: szarvasfélék, medvefélék, vakondfélék, cickányok. Mérsékelt és hideg éghajlati övbe tartozik. Lombhullató erdők, füves puszták (sztyep, préri), tajga, tundra.
Palearktisz Nyugati határa a Kanári- és az Azori-szigetek. Keleten a Csendes-óceánig terjed.
Palearktisz Lomberdők, sztyep, tajga, tundra, sivatagok. Északi elemek: rozsomák, coboly, fenyőrigó. Orientális (indomaláji elemek): tigris, párduc, majmok, kobra, repülő békák. Afrikai hatás: sakál, cibetmacskák, oroszlán, szirti borzok, tarajos sül, rózsás flamingó, kaméleonok, nílusi krokodil. Endemikusak: tatárantilopok, kétpúpú teve, őz, zerge, jak, borz, pelék, csíkosegér, ugróegerek, földikutya, hörcsög, barkós cinege, vörösbegy, fogoly, fürj, szürkebegyek, korongnyelvű békák, szögletes fogsorú gőték, foltos szalamandra.
Palearktisz Dudich-féle beosztás alapján faunavidékei: Euro-turáni (pettyes ürge, kétpúpú teve, tatárantilop, pusztai talpastyúk) Közép-dunai (Kárpát-medence ide tartozik) Mediterrán (É-Afrika, D-Európa, DNy-Ázsia: ugróegér, csíkos hiéna, egyiptomi sakál, egypúpú teve, kétpúpú teve, lófélék, antilopok, kecskék, juhok, skorpiók, termeszek, tarajos sül, kaméleonok – afrikai, etiópiai, orientális elemek) Szibériai (tajga, tundra, Bajkál-tó: csonttollú, császármadár, coboly, szibériai fóka, rénszarvas) Belső-ázsiai (puszta, sivatag, magashegységek: kétpúpú teve, onager, golyvás gazella, hosszúfülű ugróegér) Tibeti (fácánfélék, jak, örvösmedve, hópárduc, piszeorrú majom, tibeti makákó) Kelet-Ázsiai (Mandzsúria, É- és Közép-Kína, Korea, Japán: repülő mókus, aranyfácán, kínai papagáj, repülőbéka, tigris, kínai folyami delfin, óriás szalamandra, kínai alligátor, panda, vörös panda, kínai pézsmaszarvas, szikaszarvas, japán makákó)
A Palearktisz emlősei Rovarevők: Cickányok (Sorex és Crocidura család tagjai) Vízicickány Nectogale: Tibet környéke, tapadókorongos láb Pézsmacickányok: úszóhártyás hátsó láb, fülkagyló nincs, dús prém Vakond Sün Denevérek: Kisdenevérek Bulldogdenevér (trópusi szelindek denevérek egy faja): Földközitenger partvidékén
A Palearktisz emlősei Rágcsálók: Repülőmókusok: orosz sutaszárnyú mókus, indiai és japán repülőmókus. Ürge Havasi marmota Bobak Hód Aranyhörcsög, törpehörcsög Pockok Lemmingek Földikutyák Pelék Igazi egerek Patkányok Ugróegerek Tarajos sül, szőrösorrú sül
A Palearktisz emlősei Nyúlalakúak: Mezei nyúl Üregi nyúl Havasi nyúl Pocoknyulak Majmok: Makákók: rhesusmajom – Kína Japán makákó Berber makákó (magót) – Atlasz-hg, Gibraltár Medvemakákó - Himalája
A Palearktisz emlősei Patások: lovak: vadló, félszamarak (onager, kulán, kiang), vadszamár disznók: vaddisznó tevék szarvasfélék: pézsmaállat, víziőz, őz, jávor, rénszarvas, gím, dám, szikaszarvas bölény jak golyvás gazella szajga = tatár-antilop zerge bezoár-, kőszáli, pödröttszarvú kecske vadjuh, muflon
Ázsiai vadszamár Tatárantilop
Taki
A Palearktisz emlősei Úszólábúak: gyűrűsfóka alfajai Szirének: dugong Ragadozók: kutyafélék: aranysakál, sivatagi róka (fennek), nyestkutya menyétfélék: rozsomák medvefélék: barna medve, örvös medve cibetmacskák: manguszta, északi petymeg, pálmasodrók (muszángok) hiénák: csíkos hiéna (Európából a pleisztocénban halt ki)
A Palearktisz emlősei Ragadozók: macskafélék: hiúz vadmacska párduc (leopárd): Afrika, Ázsia hópárduc: É-Ázsia tigris: Ázsia oroszlán: Afrika, Ázsia szervál: É-Afrika
A világ medvéi A legnagyobb testű szárazföldi ragadozók. Megjelenésük hasonló: – – – – – – – – – –
nagy fej kicsi és kerek fülek hosszú orr erős testfelépítés rövid farok öt ujjú végtagok, fejlett karmok, talpon járók tömött bunda mozgékony ajkak jól másznak, gyorsan futnak látásuk és hallásuk viszonylag gyenge, de szaglásuk igen kifinomult – tipikus mindenevők (leginkább húsevő a jegesmedve, és a legkevésbé húsevő az óriáspanda) – sok közülük téli álmot alszik
A barnamedve
Európában már nagyon kevés az életterük, de még megtalálhatóak: Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Szlovákia, Románia egyes területein. Egyes példányok a közel 1000 kg-ot is elérhetik (legnagyobbak a Kodiak medvék), de a legtöbb európai egyed maximum 250 kg.
A barnamedve Grizzly: szőrszálainak a vége fehéres, innen kapta a nevét
Grizzly
Jegesmedve 2,5 m hosszú, akár 800 kg Északi sarkvidék Főleg fókákat zsákmányolnak 1 km-ről kiszagolja a fókák levegőző lékeit
Jegesmedve
Fekete medve (baribál) lehet világos is a bundája kitűnően mászik fára 55-300 kg
Fekete medve (baribál)
Ajakos medve India, Srí Lanka erdei főleg hangyákat és termeszeket fogyaszt 55-190 kg karmai különösen hosszúak, és begörbültek
Örvös medve erdőlakó (főleg hegyvidékek) gyakran a fák lombkoronájában készít magának alvófészket 100-200 kg
Maláji medve szinte csak éjjel aktív erdőlakó (síkvidéki esőerdők) jól mászik fára, alvófészket épít zömök testű, rövid szőrű nyelve akár 25 cm-es is lehet ezzel rovarlárvákat, mézet szed ki 50-65 kg
Pápaszemes medve az egyetlen Dél-amerikai medve, a tengerparti részeken és az Andok hegyvidékén él jól mászik fára, a fa tetején raktározza táplálékát 140-175 kg
Óriás panda Közép-Kína sűrű bambuszerdei Napi 100-120 kg bambuszhajtást fogyaszt kevesebb mint ezer példány él vadon élőhely csökkenés, orvvadászat + természetes erdőpusztulás
Óriás panda
A Palearktisz madarai Tyúkalakúak: fácán, fogoly, fürj, siketfajd, hófajd Lúdalakúak: récék, ludak, hattyúk Harkályalakúak: harkályok, hőcsik, küllők, nyaktekercs Bankaalakúak: búbos banka Szalakótaalakúak: szalakóta, jégmadár, gyurgyalag Kakukkalakúak: óvilági kakukkok Sarlósfecske-alakúak: sarlósfecske
A Palearktisz madarai Bagolyalakúak: szakállas-, uráli-, hóbagoly, fülesbaglyok, kuvikok, gyöngybaglyok, lappantyúk Galambalakúak: galambok, gerlék Darualakúak: túzok, reznek, daru, mandzsudaru, pártás daru, haris Lilealakúak: pusztai talpastyúk, szalonkák, cankók, gulipánok, lilék, székicsérek, sirályfélék: sirályok, alkák, csérek Sólyomlakúak: vágómadarak: ölyvek, sasok, óvilági keselyűk; sólyomfélék Gólyalakúak: vöcskök, szulák, kárókatonák, gémek, flamingók, íbiszek, gödények, gólyák, búvárok
A Palearktisz madarai Énekesmadár-alakúak: gébicsek, varjúk, csonttollúak, vízirigók légykapók, rigók, fakuszok, cinegék, fecskék óvilági poszáták, pacsirták, verebek szürkebegyek, pintyek, sármányok
alka
hófajd
halászsas
vörösvércse
japán daru
szakállas saskeselyű
kígyászölyv
vízirigó
A Palearktisz hüllői Teknősök: vízi teknősök, szárazföldi teknősök, ajakos teknősök (lágyhéjú teknősök) Gyíkok: agámák, kaméleonok, gekkók: déliek Ázsia: repülő sárkánygyík, tüskésfarkú gyíkok szkinkek: É-Afrika és Arábia sivatagjainak „homoki hala” nyakörvös gyíkok vakondgyíkok pusztai varánusz: É-Afrika, Kö-Ázsia Siklók, viperák, gödörkésarcú viperák (csörgőkígyók): ázsiai lándzsakígyók, haliszkígyó
A Palearktisz kétéltűi Kimondottan szegényes kétéltű állatvilág. Szalamandrafélék Szögletesfogsorú gőték: Uráltól keletre Mocsári ördög: óriásszalamandra – É-Amerika, Japán, Kína, 1,5 m Vakgőték dajkabéka: Ny- és DNy-Európa
A Palearktisz halai Édesvízi halakban gazdag. Pontyfélék Lazacfélék Csukafélék Harcsák, törpeharcsák Tokfélék
Nearktisz É-Amerika, Grönland Kanadai, átmeneti és szonorai vidékre tagoljuk. A felső-krétától az eocénig összefüggött Ázsiával. Beringiai földhíd, Panamai földhíd. Pleisztocén: jég alatt É-Amerika nagy része, de migrációs útvonalat jelentett a Sziklás-hegység. Endemikusak: villászergefélék, pulykafélék, sziréngőték, harántfogú gőték. Pánamerikai fajok: oposszumfélék, öves állatok, kúszósülök, aligátorteknős.
A Nearktisz emlősei Pánamerikai emlősök: oposszumok, övesállatok, mosómedvék, kúszósülök. Nincsenek: igazi egerek, hörcsögök, pelék, vakondok, sün, disznók, őzek. Rovarevők: rövidfarkú cickány: nyála rovarbénító anyagot tartalmaz csillagorrú vakond
A Nearktisz emlősei Nyúlalakúak: amerikai üregi nyúl, szamárnyúl, sarki nyúl, pocoknyulak Rágcsálók: hosszúfarkú marmota prérikutya amerikai csíkosmókus kanadai hód pézsmapocok örvös lemming urzon: fán lakó
A Nearktisz emlősei Ragadozók: farkas vörös róka, virginiai (szürke) róka prérifarkas (coyote) grizzly, jegesmedve, feketemedve (baribál) rozsomák szkunk tengeri vidra hiúz, vörös hiúz Patások: vapiti, karibu, amerikai jávorszarvas amerikai szarvasok alcsaládja (13 faj, 87 alfaj) villásszarvú antilop (endemikus): üreges szarvát évente leveti havasi kecske, kanadai vadjuh, pézsmatulok, amerikai bölény
alaszkai juh
fehérfarkú szarvas
amerikai bölény
pézsmatulok
A Nearktisz madarai Nincsenek: fácánfélék, túzokok, bankák, légykapók, seregélyek, poszáták. A madárvilág szoros kapcsolatot mutat a dél-amerikai madárvilággalDélről felhúzódó fajok: kolibrik, újvilági keselyűk, karolinai papagáj Pánamerikaiak: gezerigó-félék, amerikai poszátafélék, lombgébicsek Vadpulyka: Kö-Amerikától Kanada déli részéig Fehérfejű rétisas Lármás daru Kanadai lúd Ürömfajd Gyalogkakukk Gilaküllő: oszlopkaktuszokban fészkel
gyűjtőküllő
fehérfejű rétisas
kontyos feketeharkály
sarki lúd
pulykakeselyű
vadpulyka
szakállas bagoly
tüzestorkú kolibri
A Nearktisz hüllői Teknősök: ékszerteknősök, aligátorteknős, keselyűteknős 3 szárazföldi teknős faj Krokodilok: csukaorrú aligátor Gyíkok: dél-amerikai szkinkek leguánok, lábatlan gyíkok gila, mexikói viperagyík Csörgőkígyók
A Nearktisz kétéltűi A farkos kétéltűek fajgazdagok, békák fajszegények. Szalamandrák: mocsári ördög Harántfogú gőték: neoténiás axolotl Sziréngőték Dél-amerikai füttyentőbékák, és szűkszájú békák. Nincsenek lábatlan kétéltűek.
A Nearktisz halai A pontyfélék családja itt a legfajgazdagabb (kb. 2000 faj). Északon a lazacfélék fontosak. Csukák. Tokfélék. Fogaspontyok. Kajmánhalak: Nagy-Tavak vidéke Iszaphalak: lapos száj, kiálló fogak, mocsaras vizek
