Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika
Állatföldrajz Kutatásának tárgya az állatok elterjedésének és az elterjedésükre ható különböző tényezőknek a vizsgálata. Vizsgálja azokat az ok és okozati összefüggéseket, amelyek az egyes állatfajok, állatcsoportok mai elterjedése és a Föld felszínének kialakulása, a földrajzi burok fejlődése, valamint az állatvilág fejlődéstörténete között fennállnak. Vizsgálja és számba veszi az egyes földrajzilag jól elhatárolódó területek állatvilágát. Kutatja az állatok kialakulásának története és jelenlegi elterjedése közötti összefüggéseket. Gyakorlatilag arra a kérdésre keres választ, hogy milyen a ma élő (recens) állatfajok elterjedése, illetve, hogy miért fordul elő, vagy hiányzik egy adott faj egy területen. Ennek oka lehet: – történeti – ökológiai
2
Alapfogalmak Área (elterjedési terület): az a földrajzi terület, amelyen egy adott élőlény rendszeresen előfordul, külső utánpótlás nélkül folyamatosan (sikeresen) szaporodni képes. Populáció: térben és időben együtt élő egyedek szaporodásközössége, melyre: – szaporodási kapcsolatok rendszeressége – közös genetikai alap (azonos faj) – egy adott életközösség (biocönózis) funkciórendszerébe való sajátos beilleszkedés (realizált niche) jellemző
3
Alapfogalmak Bennszülött (endemizmus): Egy faj akkor endemikus egy földrajzi területen, ha az adott terület nem csak az elterjedési területének a része, hanem egyben a faj kialakulási helye is. Ha egy élőhely hosszan izolált, akkor ott több endemizmus alakulhat ki. (pl. a Bajkál-tó harmadidőszak óta elszakadt, 652 fajból 583 endemikus).
4
Alapfogalmak
Őshonos: Ha egy faj természetes elterjedési területén él, adott terület jelenlegi növénytakarójának, vagy állatvilágának kialakulása óta a természetes flóra és fauna tagja. Kérdés: milyen messzire menjünk vissza időben? Természetvédelmi jogszabályok szerint: 2000 éve adott helyen él, akkor már nem tájidegen, hanem őshonos.
5
Alapfogalmak
Maradvány (reliktum): Azok a fajok, amelyek eredetileg nagy áreával rendelkeztek, azonban mára elterjedési területük csak kis, periférikus helyzetű élőhelyekre szorult vissza, mert időközben olyan környezeti változások következtek be, amelyekhez nem tudtak megfelelően alkalmazkodni. Olyan helyeken maradhatnak fenn, amelyek korábbi földtörténeti időszakok klimatikus viszonyait őrzik, vagy edafikus hatások miatt speciális mikroklímával rendelkeznek (pl. tőzegmohaláp).
6
Alapfogalmak A reliktum formái: evolúciós reliktum: élő fosszíliák (pl. bojtosúszójú őshal, tőrfarkúak, hidasgyík, páfrányfenyő) biogeográfiai reliktum: visszahúzódó áreájú fajok maradványaiként élnek valamely, a rokonsági körtől eltérő élőhelyen (pl. pontusi tanúrák a tengeri fauna édesvízben megmaradt tagja) földtörténeti reliktum: a mai klimatikus viszonyoktól eltérő klímájú időszakok képviselői. Ezek úgynevezett refúgium (menedék) területeken maradtak fenn. harmadkori klíma melegforrás, déli mészkőszirt jégkori klíma hideg források, barlangi vizek reliktum endemizmus: a refúgium területen fennmaradt faj az elszigeteltség alatt új fajjá fejlődött (pl. lápi póc) másodlagos reliktum: kifejezetten a civilizációs ártalmak miatti áreacsökkenés következtében válik a faj lassan reliktummá, mert annyira leszűkül az elterjedési területe (pl. túzok)
7
Alapfogalmak Vikariáns fajok: Közeli rokon faj vagy alfaj-párok, melyek földrajzilag elkülönült (allopatrikus) elterjedésűek, és élőhelyükön hasonló körülmények között ugyanazt az ökológiai szerepet töltik be. európai bölény – amerikai bölény európai hód – kanadai hód afrikai elefánt – indiai elefánt rénszarvas – karibu gímszarvas – vapiti krokodil – kajmán – alligátor – gaviál mosómedve – nyestkutya földimókusok – valódi ürgék kanadai hiúz – eurázsiai hiúz kanadai farkas – eurázsiai farkas grizzly – barna medve 8
Vikariáns alfajpárok esetén hibridzóna is lehet, pl.: kormos varjú – dolmányos varjú
9
Afrikai elefánt
Indiai elefánt 10
Európai bölény
Amerikai bölény
11
Mosómedve
Nyestkutya
12
Álvikarizmus: Nem rokon fajok helyettesítik egymást földrajzilag elkülönült élőhelyeken. (pl. méhlepényesek – erszényesek) konvergens fejlődés eredményei
13
Elterjedési terület nagysága Teljes elterjedés: Világméretű elterjedés: a tengert, édesvizet, vagy szárazföldet tekintve az egész vagy majdnem az egész Földön megtalálható. Lehet faj is, de gyakoribb, hogy család, rend. kozmopolita (világpolgár): szétterjedő-képessége, vagy pl. emberhez kötöttsége miatt minden földrészen előfordul. pl.: vándorsólyom, házimacska, ágyipoloska ubiquista: széles tűrőképességű (euriök) fajok, melyek bizonyos életformatípuson belül (pl. édesvíz, talaj) bárhol megélnek. pl.: háziegér, vándorpatkány Részleges elterjedés tagoltság szerint: összefüggő (kontinuus) megszakított (diszkontinuus): kiválthatja a fajképződést és a kihalást is széttagolódott (diszjunkt): több nagyobb szétszóródott (diszperz): sok apró (pl. forráslakó) 14
15
Földtörténeti idő
Időszak NEGYEDIDŐSZAK
KAINOZOIKUM HARMADIDŐSZAK
MEZOZOIKUM
PALEOZOIKUM
PREKAMBRIUM
Kor
Millió éve
Holocén (Jelenkor)
0,01
Pleisztocén
2,4
Pliocén
9
Miocén
25
Oligocén
37
Eocén
55
Paleocén
65
KRÉTA
135-65
JURA
195-135
TRIÁSZ
240-195
PERM
285-240
KARBON
375-285
DEVON
425-375
SZILUR
450-420
ORDOVICIUM
520-450
KAMBRIUM
580-520
PROTEROZOIKUM
2600
ARCHAIKUM
4600
Az utolsó 100 Millió évnek a mai élővilág kialakulását érintő főbb földtani eseményei eocén (55 M): Bering földhíd oligocén (38 M): Ausztrália végleg elszakad miocén (25 M): Eurázsia és Afrika egyesül pliocén (5 M): Panama földhíd pleisztocén (2 M): megszakad a kapcsolat É-Amerika és Európa között. (az elejére kialakul Afrikában a H. erectus, majd a jégkorszakok idején az addigra kialakuló H. sapiens Beringián át eljut Amerikába)
17
Lemeztektonika Egyes filozófusok felvetései évszázadokkal ezelőtt. Francis Bacon (1620): Dél-Amerika keleti part és Afrika nyugati partvonal alakja.
18
Lemeztektonika Francois Placet (1668): Amerika kialakulása számos úszó szigetből. Antonio Snider (1858): megrajzolta az őskontinens képét, vízözön + földrengések. Alfred Wegener (1912): ősi szuperkontinens (Pangea), úszó táblák a kontinensek. Érvei: partvidék alakja, kőszéntelepek a sarkok környékén.
19
Lemeztektonika elmélete (1960-as évek): Óceanográfia, geológia, paleomágnesesség
Mélytengeri Fúrási Program
az Atlanti-óceánközépi hátságtól utolsó 80 M évben 2-3 cm/év
20
21
KŐZETLEMEZEK
Eurázsiai Afrikai Észak-Amerikai Dél-Amerikai Indiai-Ausztráliai Antarktiszi Csendes-óceáni
Nasca, Cocos stb.
A kőzetlemezek mozgásai
Távolodó kőzetlemezek
Elcsúszó kőzetlemezek
Közeledő kőzetlemezek
Lemeztektonika
27
Lemeztektonika
28
Lemeztektonika
50 millió év múlva
29
