1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet) Helyzetelemzés( város) Demográfia Lakosság képzettsége

„AKCIÓTERÜLETI TERV” SZÁZHALOMBATTA

2009

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet)................................................................................. 4 2. Helyzetelemzés( város) .......................................................................................................... 6 2.1. Demográfia...................................................................................................................... 6 2.2. Lakosság képzettsége ...................................................................................................... 8 2.3. Szociális helyzet ............................................................................................................ 11 2.4. Szegregált terület........................................................................................................... 12 2.5. Egészségügy .................................................................................................................. 12 2.6. Munkanélküliség ........................................................................................................... 13 2.7. Foglalkoztatás szerkezete .............................................................................................. 14 2.8. Gazdaság ....................................................................................................................... 15 2.9. Város növekedési pályája.............................................................................................. 16 2.10. Turizmus...................................................................................................................... 17 2.10. Közlekedés .................................................................................................................. 20 2.11. Városi közművek......................................................................................................... 21 2.12. Lakásállomány ............................................................................................................ 22 2.13. Környezet, környezetvédelem ..................................................................................... 23 2.13. Közszolgáltatás............................................................................................................ 25 2.14. Funkció ellátottság elemzése....................................................................................... 25 2.15. Társadalmi kohézió ..................................................................................................... 31 2.16. Településfejlesztési koncepcióval összhang ............................................................... 31 3. Városrészek kijelölése és elemzése...................................................................................... 34 3.1. I. Városrész (Óváros) .................................................................................................... 34 3.2. II. Városrész (Dunafüred) ............................................................................................. 37 3.3. III. Városrész (Újváros)................................................................................................. 41 3.4. IV. Városrész (ipari területek)....................................................................................... 43 3.5. A fejlesztendő kulcsterület/városrész kijelölése............................................................ 46 II. Városrész (Dunafüred)..................................................................................................... 47 IV. Városrész (ipari területek).............................................................................................. 47 3. SWOT elemzés (város) ........................................................................................................ 48 4. Város jövőképe..................................................................................................................... 49 5. A város fejlesztés stratégiai céljainak és városközponti akcióterület céljainak illeszkedése. .................................................................................................................................................. 51 5.1. Célok hozzájárulása a jövőkép eléréséhez .................................................................... 52 6. Akcióterületek ...................................................................................................................... 54 6.1. Akcióterületek kijelölése............................................................................................... 54 6.2. Akcióterületek (célok, tervezett beavatkozások)........................................................... 54 6.3. Akcióterületek pénzügyi terve ...................................................................................... 58 6.4. Akcióterületek fejlesztési sorrendje .............................................................................. 58 7. Városközponti akcióterület- EATT ...................................................................................... 58 7.1. Városközpont akcióterület cél illeszkedés vizsgálata ................................................... 58 8. A településfejlesztési városközponti akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása............ 60 8.1. Akcióterület kijelölése................................................................................................... 60 8.2. Jogosultság igazolása .................................................................................................... 60 9. Helyzetelemezés (Városközponti akcióterület).................................................................... 62 9.1.Akcióterület szabályozási tervének áttekintése.............................................................. 62 9.2. Város-rehabilitációs tevékenység az akcióterületen...................................................... 63 9.3. Demográfiai helyzet ...................................................................................................... 64 9.4. Gazdasági helyzet.......................................................................................................... 66 2

9.5. Munkaerő piaci helyzet ................................................................................................. 67 9.6. Jövedelmi helyzet .......................................................................................................... 68 9.7. Lakáshelyzet.................................................................................................................. 69 9.8. Közlekedés helyzete ...................................................................................................... 69 9.9. Környezet állapota- természeti és épített- és környezeti problémák............................. 69 9.10. A meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából ................. 70 9.10. Környezeti károk feltárása és bemutatása ................................................................... 70 9.12. Közszféra jelenléte ...................................................................................................... 71 9.13. Közbiztonság............................................................................................................... 72 9.14. Piaci igények, lehetőségek felmérése.......................................................................... 72 10. Városközponti fejlesztési célok és beavatkozások............................................................. 78 10.1. Akcióterület fejlesztésének céljai, részcélja................................................................ 78 10.2. Önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztés jellegű tevékenysége ........................................................................................................................ 80 10.3. Beavatkozási típusok................................................................................................... 81 10.3.1. Beavatkozások az akcióterületen.......................................................................... 81 10.3.2.Beavatkozások hozzájárulása a célok/részcélok eléréséhez.................................. 83 10.3.3. Beavatkozások megvalósítása negyedévenkénti bontásban................................. 85 10.3.4.Városközponti rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ............................... 86 10.3.5. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében ..... 87 10.3.6. Önkormányzati feladatok ..................................................................................... 88 11. Városközponti akcióterület ROP program tartalma ........................................................... 90 12. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán az akcióterületen ........................................................................................................................... 91 13. Kapcsolódó önkormányzati fejlesztések az akcióterületen ................................................ 93 14. Tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport (ok) igényeihez.................................. 93 15. Akcióterületi fejlesztések várható hatásai .......................................................................... 95 16. Stratégia megvalósíthatósága ............................................................................................. 97 16.1. Megvalósítás intézményi kerete ................................................................................ 100 16.1.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ............................................. 100 16.1.2. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása ........................................................................................................................................ 103 16.1.3. Üzemeltetés, működés........................................................................................ 108 17. Kockázatok elemezése ..................................................................................................... 111 18. Monitoring tevékenység ................................................................................................... 112 19. Partnerség ......................................................................................................................... 113 20. Pénzügyi terv.................................................................................................................... 116 21. Előkészítettség állapota összefoglalva ............................................................................. 119 21. Felhasznált irodalom ........................................................................................................ 120 1. sz. melléklet: Akcióterület jelmagyarázattal ellátott látványtérképe.............................. 121 2. sz. melléklet: Adatok igazolása, KSH szegregáció............................................................. 124 3. sz. melléklet: Lakóövezeti városrészek térkép .................................................................. 125 4. sz. melléklet: Munkaköri leírások ..................................................................................... 126 5. sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás rendelete ......................................................... 127 6. sz. melléklet: Részletes műszaki leírás .............................................................................. 133 7. sz. melléklet: Önkormányzati határozat, a településfejlesztési koncepció aktualizálásáról . 139 8.sz. melléklet: Településközi egyeztetés dokumentumai. ......................................................... 140

3

1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet) Jelenlegi helyzet, problémák: A város növekedési pályájának módosítására kényszerül, új jövőkép, stratégiai célok megfogalmazásával, a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. Az ezt kiváltó probléma csoportok: - Gazdaság: az iparűzési adórendszer országos átalakításával a város saját forrásai csökkenek. - Társadalmi kohézió: a város lakosai nem elégedettek az ipari város, nagy üzemekre alapozott intenditás tudattal. - Foglalkoztatás: a nagyvállalati szektorban a foglalkoztatás az elmúlt hét évben csökkent. - Gazdaság/ társadalmi kohézió: a városközpontban a szolgáltató szektor fejletlen, gazdasági, társadalmi központként a városban nem tud funkcionálni. A városnak nincs

vonzáskörzete,

az

elmúlt

években

a

befelé

fordulás

jellemezte

Százhalombattát. (Ezt nem lehet a településszerkezettel magyarázni.) A Budapesti agglomeráció szélén fekvő település helye, szerepe, kapcsolata az agglomerációval még nyitott kérdés. Városrészek kijelölése: I.

Városrész: Óváros

II.

Városrész: Dunafüred

III.

Városrész: Újváros

IV.

Városrész: Ipari területek

Szegregáció: A városban a KSH adatai szerint nincs szegregált terület. Az önkormányzat által működtetett szociális rendszer fejlettebb a hazai átlagnál, bővítése nem indokolt sem a helyi társadalom, sem a helyi önkormányzati szakemberek véleménye alapján. Akcióterületek kijelölése: I. sz. Akcióterület: Városközpont (a város fejlesztés kiemelt kulcsterületeÚjváros) II. sz. Akcióterület: Vasútállomás és környéke ( tömegközlekedés- Újváros) III. sz. Akcióterület: Téglagyárivölgy- Régészeti park ( turisztikai vonzerő- Óváros) IV. sz. Akcióterület: Lakóövezet bővítése Botond utca (Lakófunkciók- Óváros) V. sz. Akcióterület: Városi Szabadidő Központ bővítése (rekreáció- Dunafüred)

4

VI. sz. Akcióterület: Önkormányzati ipari park bővítése (Ipar- Ipari városrész) Város jövőképe: „Jelentős

vonzáskörzettel,

lakosságszámban

fejlett

gyarapodó,

sokszínű

mozgalmas

gazdasággal

belső

társadalmi

rendelkező, életet

élő

környezettudatos kisváros, ahol a városközpont vonzereje, gazdasága lendületesen fejlődik, és a közösségi életminőség fenntartásában nagy szerepet játszik az önkormányzat jövedelemtermelő befektetéseinek a hozadéka. „ ÁTFOGÓ/hosszabb távú cél „Minőségi társadalmi-természeti környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása”

MUTATÓ Munkanélküliség (szintentartás) Lakosságszám (növekedés)

Átfogó cél indikátora BÁZIS ÉRTÉK 2007. ÉVI ADATOK 1,99%

1,99%

100%

+10%

2020

Városfejlesztési szervezet: A városfejlesztési projektmenedzsment munkákat, feladatokat a 100%-ban az önkormányzat tulajdonában lévő Batta Invest Kft. fogja ellátni. Három fővel a következő munkakörökkel:

Városfejlesztési projektvezető, projekt gazdasági-

pénzügyi szakértő, műszaki munkatárs. Monitoring: A városfejlesztési szervezet/csoportban a feladatot a gazdasági szakértő látja el. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben résztvevő partnerektől és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb. Partnerség: A

lakosság

tájékoztatása,

lakossági

vélemények

figyelembevételének

nagy

hagyományai vannak a városban. A településközi koordináció megtörtént, a város kiemelt akcióterületén a magánbefektetőkkel történt egyeztetés sikeres volt, az I. ütemet magánbefektetők valósítják meg az akcióterületen.

5

2. Helyzetelemzés( város) 2.1. Demográfia Népességszám alakulás a városban

Százhalombatta népességszámának alakulása 2000-től (fő) 17600 17400 17200 17000 16800 16600 16400 2000

Százhalombattán

2001-től

2001

2002

is

2003

népességnövekedés

2004

regisztrálható,

ami

a

magyarországi és elsősorban a városi népesedési tendenciával szemben kedvező eredmény, ráadásul annak jelenlegi oka is egyedülálló. Az ugyanis kevéssé a térséget érintő fővárosi szuburbanizációnak köszönhető: vagyis a népességszám alakulásában a bevándorlások számának nem volt döntő jelentősége az elmúlt években, annak ellenére sem, hogy a város az agglomeráció kiváló geopolitikai és közlekedés földrajzi pontjában helyezkedik el. A népesség növekedése jelenleg főképp annak tulajdonítható, hogy az 1960-1970-es évek ugrásszerű lakossági növekedése során a városba betelepültek gyermekei most léptek gyermekvállalási korba.

6

Népesség alakulás trendje: Az élveszületések és halálozások, valamint az el- és odavándorlások számának alakulása Százhalombattán, 1990-2004 (fő) 1400 1200 1000

Élveszületés Halálozás

800

Odavándorlás 600

Elvándorlás Trend

400 200

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Trendként megállapítható, hogy 1990 óta az oda- és elvándorlások, valamint az élveszületések és halálozások száma, illetve egyenlegük is egyaránt csökken, amely a tényleges népességszám stagnálását, majd lassú csökkenését eredményezheti a jövőben. Korösszetétel A népesség korcsoportonkénti megoszlása (KSH-2004, %)

24 21 18 15

(%) 12 9 6 3 0 18 év alattiak

18-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év

Százhalombatta

Pest megye

60 év felettiek

Magyarország

Százhalombattán a népesség korcsoportok szerinti megoszlása jelentősen eltér az országos, a megyei és az ország városai átlagától. A magyarországi és a pest megyei értékekhez viszonyítva a városban hasonló a fiatalkorúak aránya, míg a

7

városi

átlaghoz

képest

valamivel

magasabb.

Nagyobb

arányú

eltérések

tapasztalhatóak a közép- és időskorúakat illetően. Tendenciák összegzése a városfejlesztés szempontjából: Magyarország

fogyatkozó

népessége,

elöregedő

korstruktúrája

mellett

Százhalombatta fiatal és növekvő népességében nincsenek jelentős demográfiai problémák. A demográfiai tendenciákból azonban következnek olyan dolgok, melyeket figyelembe kell venni a város jövőjének tervezésekor: •

Várható a népesség további, enyhe ütemű növekedése vagy stagnálása, melyre a lakáspolitikának, településtervezésnek föl kell készülnie.

•

A fiatal népesség magas létszáma lesz jellemző a jövőben is: ez fölveti – hosszú távon

mindenképpen

–

a

város

népességmegtartó

képességének

problematikáját, és a képzési rendszerek fejlesztését. •

A jelenleg aktív korú népesség jelentős része fog nyugdíjba menni 1-2 évtizeden belül: a folyamat szociálpolitikai problémák forrása lehet és negatívan fogja eltolni a város humánerőforrás potenciálját.

2.2. Lakosság képzettsége

Az 1000 főre jutó általános iskolai tanulók számának változása

1000 lakosra jutó tanulók

120 115 110 105 100 95 90 85 80 1995

1996

1997

1998

Százhalombatta

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Pest megyei városi átlag

8

A népesség iskolai végzettségének alakulása

25-x éves, egyetem,főiskola oklevéllel

12,6

Magyarország

12,9

Százhalombatta, Nő

14,6

Százhalombatta, Férfi

38,2

18-x éves, legalább középiskolai érettségivel

50,7 43,2

88,8

15-x éves, legalább általános iskolai végzettséggel

94,3 97,8 0

20

40

60

80

100

120

A középiskolai tanulók számának alakulása Százhalombattán (fő) 700 600 500 400 300 200 100 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Százhalombattán összesen – a máshonnan bejárókkal együtt – 14228-an tanulnak és dolgoznak (míg a város állandó lakónépességének 34,5%-a nem dolgozik és nem is tanul). Közülük 3364 fő jár be más településről tanulni vagy dolgozni a városba, míg Százhalombattáról 3498 fő jár el más településre tanulni vagy dolgozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a városban lakó tanulók és dolgozók 32%-a eljáró, ingázó, amely a többi agglomerációs település hasonló adataihoz képest mérsékelt (1/2-es, 2/3-os arányok is vannak). Ez arra utal, hogy munkahelyek száma és az oktatási 9

intézmények kapacitása igen kedvező a városban. 2001-ben például a városban lakó tanulók száma 2914 fő volt, amiből 2113-an Százhalombattán is tanultak, míg 835 százhalombattai diák más településen okult. További 327-en más településről jártak tanulni a városba (az összes városban tanuló 87%-a százhalombattai lakos, 13%-a bejáró). Helyi tapasztalatok és vélemények szerint az eljáró tanulók között az általános iskolások aránya nem számottevő, inkább a közép- és felsőfokú intézményekbe járókat érinti a rendszeres utazás (a százhalombattai lakos tanulók 29%-a). Százhalombattán négy általános iskola működik, az 1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók száma alakulásának trendje enyhén emelkedő, és magasabb értékű, mint a megye városainak átlaga. Ez a város viszonylag fiatalos lakosságával magyarázható, ellenben a megyei városi érték évről évre csökken, amely a megyei városi népesség öregedő korszerkezetének és eltérő demográfiai folyamatainak következménye. Város Százhalombatta Nagyvárosok átlaga

Legfeljebb nyolc általános 26,4 29,6

Szakmunkásképző, szakiskola

Érettségi, technikum

Diploma

26,6 21,8

33,9 32,8

13,1 15,8

Tendenciák összegzése a városfejlesztés szempontjából: -1995-től szemben a megyei tendenciákkal a város általános iskolai tanulóinak száma nem csökkent, ez ezer lakosra jutó adat a 105-100 tanuló sávba mozog. A középiskolások száma növekedett az elmúlt tíz évben. Az oktatási infrastruktúra és a képzés,

közlekedés

fejlesztésnél

figyelembe

kell

venni

a

tendenciát.

(pl.

tömegközlekedés 2/3-a hivatásforgalom) - A város képzettségi színvonala magasabb a megyei és országos adatoknál , ez növeli tőkevonzó képességét. - A jól képzett helyi lakosság ismeri a képzés, oktatás jelentőségét, tudatosan kezeli ezt a kérdést, ez növeli a folyamatos képzésfejlesztésnek az igényét.

10

2.3. Szociális helyzet Százhalombatta város meglehetősen széles körű szociálpolitikai kedvezményeket biztosít lakosai számára. A megfelelő utánjárással olyan összegű segély kapható meg, melyből – ha szerény körülmények között is – meg lehet élni. A szociális védőháló egyrészt növeli a lakosság létbiztonságát, másrészt viszont elkényelmesít: tény, hogy sokan vannak a városban, akik a segélyből való megélésre rendezkedtek be, és munkalehetőséget már nem is igazán keresnek. A magas szociális kedvezmények jelentősen megterhelik az önkormányzat költségvetését. Ma még jellemző, hogy a segély sokszor nem oda jut el, ahova szánták. Javításra szorul tehát a segélyezés hatékonysága, arra is van elképzelés, hogy a segélyek egy részét természetben lehetne átadni (pl. étkeztetés biztosítása). Szociális helyzetkép a város életéből: Az elmúlt évek során kedvező intézkedések történtek a hajléktalanság mérséklésére, a hajléktalanság nagyobb tömegben történő kialakulásának megállítására, így jelenleg 8-9 hajléktalan él a városban. Ez a következőképpen történt: 8-10 éve kb. húsz család ellen – akik szociális bérlakásban laktak – bírósági eljárás indult, mivel nem fizették a közüzemi díjakat. A város ekkor bérbevett és felújított egy munkásszállót és odaköltöztette ezeket a családokat, akiknek bérbe adták ezeket a lakásokat. A pozitív dolog az, hogy ezek a családok kaptak egy olyan lakást, amelyekben újra boldogulhattak és folyamatosan meghosszabbították a bérleti szerződéseket is. A negatív hatása ennek az intézkedésnek az volt, hogy itt sem fizettek a beköltözők, a helyzet konfliktusokat eredményezett (veszélyes hely lett a környékből), amelynek következtében őrző-védő szolgálatot is fent kellett tartani, amely terhet jelentett a városnak. A megoldást a Vöröskereszt megjelenése jelentette, amely az önkormányzat által vásárolt további két épület fenntartására működési engedélyt és forrást tudott igényelni. Ennek eredményeképpen létrehozott egy nappali melegedőt, éjjeli melegedőt, átmeneti szállót és családok részére átmeneti szállást. Voltak olyan családok, akik nem örültek ennek az intézkedésnek, így sokan elmentek onnan, vagyis meg tudták oldani a lakásproblémáikat. Ez a nagyobb volumenű beruházás idén kezdődött, sőt tervezik egy hajléktalanok

11

számára létesítendő épület kialakítását is (főleg olyanoknak, akik már nem tudnak dolgozni). Tendenciák összegzése a városfejlesztés szempontjából: A jelentős szociális terhek forrásokat vonnak el más fejlesztendő területektől és gátolhatják a város új növekedési modelljének bevezetését. A szociális problémákat hosszabb távon nem lehet megoldani a „mindent kifizetünk módszerrel”, mivel a város határán kívül ez a modell nem működőképes.

2.4. Szegregált terület

A városban a hivatalos adatok alapján nincs szegregált terület. „A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a

legfeljebb

általános

iskolai

végzettséggel

rendelkezők,

és

rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) „ „Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs

mutató

alapján

megfelelne

a

tényleges

szegregátum

feltételeinek.” /KSH-szegregációs igazolás 2008-2. melléklet./

2.5. Egészségügy Százhalombatta 2 orvosi rendelővel rendelkezik. A városnak elfogadott egészségügyi koncepciója van. A koncepció célul tűzte ki a Városi Egészségügyi Intézmény korszerűsítését, bővítését, fejlesztését. Az 1995-ben elfogadott koncepció elemei mára nagyrészt megvalósultak: a rendelőintézetbe korszerű berendezések kerültek, a kapacitások bővültek, jó szakemberek dolgoznak, megoldott a szakorvosi rendelés (Budapestről ingáznak hetente-kéthetente a szakrendelésekre). A fejlesztések hatására jelenleg a rendelőintézet kapacitásai messze meghaladják a városi igényeket. A nagyarányú fejlesztés tudatosan alakult így: a koncepció céljai között 12

határozta meg az önfenntartó egészségügy megteremtését, ám ez a húszezret sem elérő lakosságszámú Százhalombattán nem valósítható meg. A rendelő regionális igények kielégítésére lett kialakítva. A szomszédos településekkel a körzeti együttműködések most vannak alakulóban, és már kialakult gyakorlatra is van példa (Tárnok laborvizsgálatait például Százhalombattán végzik el). Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: - Az egészségügyi infrastruktúra kihasználtságát növelni kell, a városfejlesztést ez a probléma két területen érinti, egyrészt a város vonzáskörzetét a városfejlesztés aktívan tudja befolyásolni a létrehozott szolgáltatásokkal pl. új közösségi terek a városközpontban, másrészt a településközi koordinációt javítani kell, a város marketinggel együtt.

2.6. Munkanélküliség ÉV MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA RELATÍV MUTATÓ %** 2001 377 2,79 2002 330 2,76 2003 346 2,86 2004 350 2,87 2005 244 1,99 2006 246 1,97 2007 250 1,99 Forrás: AFSZ decemberi adatok. (*Nyilvántartott munkanélküliek száma, **a nyilvántartott munkanélküliek száma a munkavállalás korú lakosság %-ban. ) A városban alacsony a munkanélküliség, az adatok 2001-2007 között csökkentek, 127 fővel kevesebb volt a nyilvántartott munkanélküli 2007 decemberében, mint 2001 hasonló időszakában. A tartós munkanélküliek száma a város munkavállalási korú népességéhez viszonyítva nem magas, 2001-ben 53 fő, 2007-ben 34 fő. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A munkanélküliség szinten tartásához a városnak fejleszteni kell a felnőttképzési rendszerét, és a nagyvállalatokon kívüli foglalkoztatási lehetőségeket. Pl. ipari park.

13

2.7. Foglalkoztatás szerkezete Foglalkoztatási helyzet 2000-ben: A MOL Nyrt.-nél mintegy 3000 fő, az erőműnél mintegy 600 fő volt foglalkoztatva A két nagyvállalathoz szorosan kötődő cégek mintegy további 500 főt foglalkoztatnak. Foglalkoztatási helyzet 2007-ben: FOGLALKOZTATÁSI TERÜLETEK

2007*

Önkormányzat ipari park

550

Nagy vállalatok (Erőmű, MOL és vállalkozási, kapcsolódó cégek) 2500 Egyéb helyi Kkv.

300

Más településre átjáró munkavállalók

2600

Helyi szolgáltatásban dolgozók

2600

*2001-es népszámlálási adat, korrigálva önkormányzati információkkal. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: - A nagyvállalati szféra nem tudta növelni a foglalkoztatottak számát 2000-2007 között. - Az önkormányzat tulajdonában lévő ipari park az elmúlt években sikeresen működött. Növelni tudta a foglalkoztatottak számát. - A városban többen dolgoznak az iparban, mint a szolgáltató szektorban, csak feltételezni lehet, hogy a lakosság több szolgáltatást nem helyben vesz igénybe, a főváros közelsége miatt.

A többi hasonló nagyságú megyei városban többen

dolgoznak a szolgáltató szektorban, mint az iparban. -A város szolgáltató szektorának fejlesztésében vannak még tartalékok, a városfejlesztésnek ezt támogatni kell.

14

2.8. Gazdaság Ezer Ft. ÉV Helyi adó bevétel összes KKV-k által fizetett adó Nagy vállalatok helyi adó Nagy vállalatok helyi adó aránya %

2001 2.297.111

2002 3.030.969

2003 2.924.947

2004 4.076.979

2005 5.055.922

2006 6.217.722

2007 5.858.214

765.704

1.010.323

974.982

1.358.993

1.685.307

2.072.574

1.952.738

1531407

2020646

1949965

2717986

3370615

4145148

3905476

67

67

67

67

67

67

67

Forrás: Önkormányzat A város nagy adózói: - MOL NyRt. - Dunamenti Erőmű Zrt.

2001

4 CÉG – BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÜK NEM VOLT, A HELYI RENDELET SZERINT MENTESÜLTEK 2002 17 cég – befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 2003 19 cég – befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 2004 19 cég – befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 37 fő után fizettek kommunális adót 2005 20 cég iparűzési adó: 7.750.400.vállalkozók kommunális adója: 61 fő után telekadó: 2.015.200.a többi adónem alól mentes 2006 25 cég iparűzési adó: 12.115.300.telekadó: 7.757.900.vállalkozók kommunális adója: 147 fő után építményadó: 3.864.000 2007 27 cég iparűzési adó: 51.686.900.telekadó: 62.312.900.vállalkozók kommunális adója: 259 fő után építményadó: 4.327.200 Forrás: Önkormányzat

15

A városban a helyi gazdaság teljesítőképessége 2001-2007 között növekedett, mint a nagyvállalati szektorban, mind a Kkv. esetében. Az ipari parkba betelepülő vállalkozások számának növekedése jól mutatja, hogy a Kkv. szektor milyen lendületesen tudott bővülni az elmúlt években. Ennek ellenére a helyi adó részarányában a nagyvállalatok meghatározó szerepe nem változott, a közel 2/3-os a részarány. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A városnak folytatni kell a sikeres ipari park projektet a helyi gazdaság teljesítőképességének és sokoldalúságának növelése érdekében.

2.9. Város növekedési pályája Gazdasági feszültségek: A város növekedésének motorja az elmúlt hét évben, a két nagyvállalat és tagvállalataik által befizetett helyi adó volt. (Természetesen még napjainkban is az. ) Ezen a területen található a legnagyobb gazdasági feszültség, és egyben motivációs erő is a városban abban a tekintetben, hogy a jövő időszak helyi adózási rendszere az országban nem biztos, hogy a jelenlegi feltételek között fog működni. Amennyiben ezen a területen változás történik- a helyi adó egy részét központilag újra elosszák- a város szabad felhasználású saját forrásai csökkeni fognak. Foglalkoztatási függőség: A foglalkoztatás elemzésénél láthattuk, hogy csökkent ugyan a két nagyvállalat által foglalkoztatott létszám az elmúlt tíz évben, de még mindig jelentős városi szinten (2600 fő) az alkalmazott létszám. (A beszállítói kisvállalkozásokkal együtt ez az adat nyilván magasabb. ) Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: -A város által elindított pl. ipari park projekt az „egy város, egy vállalat” modell csökkentése érdekében. - Jelentős eredményt ezen a területen csak hosszabb távon lehet elérni. Új területek felé kell nyitni a városnak a helyi gazdaság, a helyi foglalkoztatás erősítése érdekében, a városfejlesztési stratégia egyik központi kérdése kell, hogy legyen a város növekedési pályájának fejlesztése. (Ez nem azt jelenti, hogy a nagy vállalati szektor ne játszana továbbra is meghatározó szerepet a város életében.) 16

- A város felismerte a jelenlegi helyzetben lévő lehetőségeket és a 2007-es gazdaságfejlesztési programjában célként fogalmazta meg a következőket: „Kiemelt koncepcionális feladat, hogy a tervezési időszak végére olyan vállalkozásokban vegyen részt az önkormányzat, melyek piaci alapon állnak, önkormányzat léptékkel mérve is nem elhanyagolható mértékű profitot biztosítanak.” A jelenlegi forrásokat jövedelemtermelő befektetésekké kell konvertálni a jövő érdekében.

2.10. Turizmus Százhalombatta, mint az elmúlt évtizedekben kialakult/kialakított iparváros, jelenleg nem tartozik Magyarország idegenforgalmi szempontból számon tartott városai közé. Különösen igaz ez az emberek tudatában kialakult képre, mely Százhalombattát az ipartelepekkel, az erőművel és a környezetszennyezéssel azonosítja. Ugyanakkor a városnak vannak olyan meglévő és fejleszthető értékei, melyek idegenforgalmi potenciállal bírnak, és építeni lehet rájuk. Ezek a potenciálok következnek a város történelmi (elsősorban ókori történelmi) múltjából és az elmúlt évtizedek fejlesztéseiből, erőfeszítéseiből. Százhalombatta

idegenforgalmi

potenciállal

rendelkező

adottságai

és

lehetőségei:

•

Régészeti park. A város határában található vaskori halomsírmező egy néhány hektáros részén lett kialakítva a valóban egyedülálló park, ahol egy teljesen föltárt halomsír belsejébe sétálhat be a látogató, ott multimédia műsor keretében ismerkedhet meg a sírok történetével, a park egyéb területein pedig bronzkori és vaskori épületek korhű másolatait tekintheti meg. Hétvégenként programok keretében lehet kipróbálni a korabeli munkaeszközöket, megkóstolni a bronzkorra jellemző ételeket. Az európai szintű ritkaságnak számító halomsírokra épített látványosság speciális jellegénél fogva jelentős vonzerőt képvisel a turizmus egy bizonyos szegmense számára.

Azokra

kell

gondolni,

akik

aktív

pihenésre,

az

újjal

való

17

megismerkedésre vágynak, és viszonylag magas kulturális érdeklődési szinttel rendelkeznek. Vállalják azt, hogy az ilyen jellegű érdekességek látogatásáért buszra szállnak, utaznak, szervezett csoportokhoz társulnak. Ez a szegmens elsősorban a jobb módú nyugati nyugdíjasokból, idősebb korosztályúakból tevődik össze. Másik fontos számításba jövő csoport a tanulmányi kiránduláson résztvevő fiatalok, diákok csoportjai, míg a hétvégi szervezett programokra (családi napok) már családok részvétele is jellemző. A Régészeti parkot látogató csoportok esetében fontos kiemelni, hogy önmagában a park maximum 1-2 órás programot képes nyújtani, vagyis a csoportok ideérkeznek, majd a látogatást követően továbbutaznak.

•

Matrica Múzeum. A múzeum névadója az ókori „Matrica” római katonai tábor és település, mely Százhalombatta város területén helyezkedett el. A múzeumban időszaki és állandó kiállítással várják a vendégeket. A létesítmény fontos eleme a város kulturális életének, és jelentős idegenforgalmi programlehetőséget nyújt, de hasonlóan a Régészeti parkhoz, 1-2 órás programot biztosít, speciális, kultúrérdeklődéssel rendelkező csoportok számára.

•

Városi Szabadidő Központ. A Dunafüredi városrészen található a város kiemelkedő kapacitással rendelkező szabadidőközpontja. A területen strand, sportcsarnok, sportpályák, fedett uszoda, illetve csónakázótó található. A központ igen népszerű a százhalombattaiak körében, de a strandra a szélesebb környékről is járnak, mivel másutt nincs hasonló létesítmény. A sportcentrumban nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas pályák lettek kialakítva, és zajlanak is a legkülönbözőbb hazai és nemzetközi versenyek, edzőtáborok, stb. A szabadidőközpont kihasználásában, fejlesztésében igen jelentős potenciálok vannak, melyek a város idegenforgalmának akár robbanásszerű fejlődését is eredményezhetik.

•

Barátság Művelődési Központ. Az intézmény a város egyik jelentős kulturális központja. Keretein belül működik a mozi, a kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak helyet adó galéria és színházterem. Közvetlenül mellette található a Városi Könyvtár, melyben egyben Internet Központ és Kávéház is működik. A 18

művelődési központ idegenforgalmi jelentősége abban rejlik, hogy keretei között működik a Forrás néptáncegyüttes, mely a maga területén világhírű. A városban egyre növekvő hagyományai vannak a népitáncnak, és immár tizenhatodik alkalommal

kerül

megrendezésre

a

Nemzetközi

Néptáncfesztivál

(Summerfest), mely az ezt a művészeti ágat kedvelők körében nemzetközi hírű eseménnyé vált, évről-évre több ezren érkeznek ilyenkor a városba, és sok nemzet mutatja be néptáncművészetét, népi kultúráját. A Summerfest a város kiemelkedő kulturális értéke, mely világszerte elviszi Százhalombatta jó hírét, és valódi idegenforgalmi vonzerőt jelent – elsősorban a fesztivál idejére. Nem jelent megoldást azonban az év más időszakaiban jelentkező pangásra, a turisztikai érdeklődés máskor nem elégséges szintjére. 2009. második felétől a Magyar Fesztiválbalett a Barátság Művelődési Központba helyezte át székhelyét. • Battai Napok. Az évről évre szeptemberben megrendezésre kerülő Battai Napok jelentik a város másik nemzetközi jelentőségű rendezvényét. A nagy érdeklődés mellett zajló eseményen a testvérvárosok (Szováta, Brzesko) bevonásával játékos

sportvetélkedők,

könnyűzenei

koncertek,

vásár,

stb.

kerülnek

megrendezésre. A Battai Napok a Summerfesthez hasonlóan a város pozitív image-ét erősíti, de évente egyszeri eseményként nem kapcsolható be a város permanensen „árusítható” idegenforgalmi potenciáljai közé.

•

Horgászati lehetőségek. A városon átfolyó, télen sem befagyó vizű Benta-patak, a horgásztó és a Duna-part biztosít lehetőségeket a horgászok számára.

•

Lovaglási lehetőségek. A „Tóth tanyán” (Óváros) és a Benta lovasiskolában nyílik lehetőség. A Tóth tanya egyre fokozódó hírnévre tesz szert, évente több rendezvény is zajlik a tanyán, és megjelent a külföldiek, illetve magyar hírességek érdeklődése a lovaglási, lótartási lehetőségek iránt.

• Szálláshely, étkezés. A városban egy szálloda található, a Hotel Training, ahol 128 fő színvonalas elhelyezésére van lehetőség. Vendéglátóipari egység több is található a városban, köztük jó minőségű éttermek. Hiányoznak viszont az olcsóbb szálláslehetőségek – pl. kemping –, mindössze egy kisebb panzió, és Dunafüreden a Csónakház faházai állnak rendelkezésre. Ezekre a város 19

rapszodikus idegenforgalmi helyzetéből adódóan eddig nem is lett volna komoly kereslet (a Summerfest ideje alatt magánházaknál helyezik el a több ezer idelátogatót, sőt, környező településeket is igénybe vesznek – az év más időszakaiban ugyanakkor a meglévő kapacitások is kihasználatlanok). Az idegenforgalmi vonzerő fejlesztése azonban ezen igények növekedését vonja maga után, ezért a városnak pl. a területhasználat szempontjából is figyelembe kell venni e szempontokat, mert adott esetben a meginduló idegenforgalom gátját jelentheti a szálláshelyek hiánya. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A turizmus egyik helyben „megálmodott” lehetséges kitörési pontja a városnak. A probléma megoldására több nagy ívű elképzelés is a felszínre került az elmúlt években. Pl. Téglagyári völgy helyére tervezett beruházások. A gond talán csak az volt

velük,

hogy

túlságosan

nagy

ívűek

voltak,

szemben

a

valósággal

Százhalombatta nem turista célpont, vannak viszont előnyök ( átlagosak), amire lehetne építeni a turizmus fejlesztésekor . A legfontosabb előny a közelben fekvő főváros, ( két millió turista) amely garanciát jelenthet a jól szervezet nyári egy napos turista programok sikeréhez. (Ez megmozdítani a helyi szolgáltató szektor, és lehetne tovább építkezve fejleszteni a turizmust).

2.10. Közlekedés A város elérhetősége tömegközlekedési eszközökkel vasút, autóbusz biztosított. Az egyéni közlekedés feltételei az autópálya kapcsolat kiépítésével kedvező irányba megváltoztak. Vasúti közlekedés: Négy óra és huszonhárom óra között óránként indul vonat Bp.Déli pályaudvarról a városba, a távolság 28km, menetidő 42-48 perc. Buszközlekedés: A buszközlekedés a helyi és helyközi viszonylatok forgalmát bonyolítja le.

20

Problémák: A vasúti közlekedéssel kapcsolatos probléma a zajterhelés, mely elsősorban a vasút mentén jelentkezik. Itt a Déli-lakóteleptől egészen az Urbáriumig igen közel (helyenként 50 m) húzódik a rendkívül nagy forgalmú vasúti pálya a lakóövezethez.

Az

érintett

lakosság

egészségének

védelmében

és

életminőségének javítása céljából szükséges zajvédő fal építése a zajszennyezés mérséklése céljából. Autóbusz pályaudvar utasváró pavilonja nem korszerű, felújításra szorul. A vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala nem felel meg a lakossági igényeknek. A menetidő magas, a személyszállító szerelvények komfortja nem mindig megfelelő. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: Az autóbusz megállók komplett felújítása, kialakítása szükséges (buszöböl, esőbeálló, járda, akadálymentesítés) a Damjanich utcában és a városközpontban. Forgalomtechnikai beruházás – körforgalom- alkalmazásával a Damjanich és Fogoly utcákban csökkenteni lehetne a balesetveszélyt és az utazási időt. A MÁV által tervezett elővárosi gyorsvasút- déli- végállomása Százhalombatta lenne. A gyorsvasúti szolgáltatás bevezetésével a menetidő csökkenne, az utazási komfort növekedne.

2.11. Városi közművek Város közmű ellátottsága KÖZMŰ TÍPUSA

AZ ELLÁTOTTSÁG ARÁNYA A LAKÁSOK SZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA 99,99%

Vezetékes ivóvíz Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások 98% Vezetékes gáz 99% Telefonnal való ellátottság 99% Helyi kábeltelevízió hálózat 80% Burkolt utak aránya 98% Forrás: Önkormányzat

21

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a város közmű infrastruktúrája jól kiépített, jelentősebb hiányosságokkal, amely stratégiai tervezést befolyásolhatja nem rendelkezik.

2.12. Lakásállomány A város lakás állománya a komfortfokozat alapján a hazai átlagtól lényegesebb jobb minőségű. Az összkomfortos lakások aránya például 86%, amely másfélszeresen meghaladja az országos átlagot A lakások 99%-ában van vízvezeték, illetve meleg folyóvíz és vízöblítéses WC, további 95%-uk közcsatornával ellátott épületben van. Hálózati gáz a lakások és lakott üdülők 81%-ába van bevezetve és 89%-uk a központi fűtés hálózatára is rácsatlakozott.

A lakások és lakott üdülők komfortossága (db) 100%

220

90%

525

72 70

124396 483122 207455

80% 70%

1224233

60% 50% 40%

5405

30%

2025447

20% 10% 0% Százhalombatta Összkomfortos lakás

komfortos

Magyarország félkomfortos

komfort nélküli

szüksgé/egyéb

Forrás: KSH-2001

A lakásépítések száma a 2000-es évek elejétől növekedett egyre erőteljesebben, mivel 1990-94 között mindössze 274 és 1995-99 között 252 lakás épült, ezzel szemben 2000-2004 között már 543, vagyis az új lakások több mint fele 2000 után épült, és a dinamika ma sem tört meg. A megszűnt lakások száma Százhalombattán nem jelentős, 1990 és 2004 között 17 lakásmegszűnés került regisztrálásra.

22

Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: Összességében Százhalombattán a lakásépítések kedvező alakulása a laksűrűség jelentős mérséklődésével járt, a tágasabb lakások arányának növekedésével, továbbá a fizikai infrastruktúrák bővülésével (bár ez utóbbiak korábban is, bármely területi egységgel való összehasonlításban kedvezőek voltak). Mindez főképp a kedvező szociálpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Ezért fel kell hívni arra figyelmet, hogy ezeknek az intézkedéseknek esetleges szűkülése e tendenciák romlását hozhatja a közeljövőben, illetve arra, hogy a lakásfenntartás költségeinek megemelkedése növelheti a szociális, illetve lakásfenntartási támogatásokra rászorulók csoportjait. ( A jelenlegi szociális ellátási rendben). A lakásépítkezésekben a családi házas jelleg a meghatározó, ez felveti a még beépíthető területek nagyságának vizsgálatát, új területek kijelölésének a kérdését.

2.13. Környezet, környezetvédelem A városban ipari adottságából adódóan több jelentős környezeti veszélyforrás, környezetet terhelő kibocsátó hely található: 1, A város környezeti állapotára meghatározó befolyással bír a két nagy ipari üzem, a Dunamenti Erőmű Zrt. és a MOL Nyrt. Dunai Finomító működése, amelyek a lakosság közérzetére valamint egészségi állapotára egyaránt jelentős befolyást gyakorolnak. A két nagyvállalatnál az EU-s jogharmonizáció illetve a technológiaváltás eredményeképpen olyan jelentős fejlesztések voltak, amelyek nagyon kedvező hatást gyakoroltak városunk környezeti állapotára. A DE Zrt. tüzelőanyag váltása és a tüzeléstechnika korszerűsítésének eredményeképpen töredékére csökkent és messze a határérték alá került a kén és a nehézfém kibocsátás. A Dunai Finomítónál ki

kell

emelni

az

egészségre

különösen

káros

aromás

szénhidrogének

kibocsátásának folyamatos csökkenését,amelynek nyomán ma az egészségügyi

23

határérték átlag egytizede ezen vegyületeknek a város levegőjében mért koncentrációja. A finomítóban 2005 óta működik az új korszerű szennyvíztisztító, amely lehetővé tette a kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének a radikális csökkentését illetve javítását.

Eredményeképpen gyakorlatilag megszűnt a nyári

időszakban a városlakók életét gyakran megkeserítő nehéz olajszag. Jelentős lépéseket tett a MOL Nyrt. a hulladék gazdálkodás és a hulladékégetés korszerűsítése terén is, elvégezték több tízezer tonna veszélyes hulladék ártalmatlanítását, így már ez sem terheli a város tágabb környezetét. Évtizedes próbálkozások és törekvések voltak egy légszennyezettség mérő monitoring rendszer kiépítésére, amely a vállalatok és a környezetvédelmi hatóság támogatásával 2005-re megvalósult. 2, Az elmúlt évek tapasztalatai és mérési eredményei alapján egyre nő a közlekedési eredetű légszennyezés és zajhatás (környezetszennyezési hatás) szerepe, amelyet az M6-os autópálya megépítése és közelsége csak még hangsúlyosabbá tett. 3, A város önkormányzatának működési és szabályozási körébe eső környezeti tényezők közül ki kell emelnünk a hulladékgazdálkodás és kezelés kérdéskörét, amelyen belül kiemelt jelentőséggel bír a hulladéklerakó telep korszerűsítése, illetve annak 2012-re várható megtelése után a városi kommunális hulladék gazdaságos elhelyezése,

valamint

a

szennyvíztisztítás

technológiájának

korszerűsítése

összhangban a régió szennyvíztisztítási fejlesztési projektjével. Tendenciák, javaslatok összegzése a városfejlesztés szempontjából: A 2007-ben a város képviselőtestülete által elfogadott gazdasági program a következőképpen fogalmaz: „ A környezeti hatástanulmányok véleményezésénél érvényesült az az elv, hogy csak olyan beruházásokat támogattunk, amelyek nem növelték a város környezetének levegőszennyezését, vagy a többlet kibocsátást más intézkedésekkel ellensúlyozták. Ennek alkalmazására a továbbiakban is feltétlenül szükség van. „ A város tehát nem támogatja a környezetet terhelő ipari beruházásokat, abban az esetben, ha nincsenek a többletkibocsátást ellensúlyozó intézkedések. 24

A közlekedési eredetű légszennyezés és zajhatás (környezetszennyezési hatás) csökkentése céljából az önkormányzat által felhasználható eszközök korlátozottak, legfontosabb eszköze az, hogy a városi közúti forgalomban a fenntartható közlekedés fejlesztését tudja támogatni (pl. tömegközlekedés, gyalogos-zónák kijelölése, kerékpárutak)

2.13. Közszolgáltatás A városban a lakosság által elérhető oktatási, egészségügyi szolgáltatások jó színvonalúak, a hazai átlaghoz képest kevesebb hiányossággal rendelkeznek. A közigazgatási szolgáltatás elsősorban a helyi lakosságot célozza meg, folyamatos fejlesztése indokolt, a helyi –helyközi tömegközlekedés a szolgáltatások közül az a terület, ahol a legnagyobb fejlesztési igény jelentkezik, de ezen a területen külső fél (MÁV) beruházási nagymértékben befolyásolják a helyi fejlesztéseket. (lásd. részletes adatok funkció ellátottság elemzése)

2.14. Funkció ellátottság elemzése FUNKCIÓ

SZOLGÁLTATÁS

PROBLÉMA

Egészségügy

Két darab felújított -

MEGJEGYZÉS Kapacitásfölösleg.

korszerű rendelő. (Óváros, Újváros) Mentőállomás épül, Újváros állomásnál Gyógyszertár 5 db, Újváros Társadalom

Frekventált,

Nincs kialakítva.

Társadalmi

városközponti

igény

van rá.

közösségi terület. Városközpontban

Nincs kialakítva, a Társadalmi

szolgáltató,

szolgáltatások

kereskedelmi zóna

koncentrációja

igény

van rá. a

városközpont

25

látogatóinak

száma

alacsony. Szociális

Nyugdíjas klub 9 db, -

rendszer

közösségi ház 1 db

-

(Dunafüred) Szociális bérlakások

-

-

(271 db, szociális és költségelvű) Újvárosban. Átmeneti

szállás+

hajléktalan Óváros Idősek otthona 1 db, Újváros Kultúra

Művelődései ház 2 Újvárosi db, Újváros, Óváros

korszerű.

nem Belső

felújítása javasolt. Oktatás

Gimnázium-1db,

Tornaterem

Szakközépiskola

megfelelő

1db, Újváros

gimnáziumban,

nem a

fejleszteni kell. Általános iskola, 4db (három

a

városközpontban egy ált. iskola és gimnázium

együtt

van, Újváros ) Óvoda 4 db, 4 db Újváros, és 1 db tagóvoda Óvárosban, bölcsőde

1

db

Újváros

26

Felnőtt szakképzés A

helyi

gazdaság Ipari

park

szakközépiskolában, igényeinek

fejlesztéséhez

gépész.

kapcsolódóan.

megfelelően fejleszteni

kell

a

szakképzést. Felsőfokú

képzés

nincs. Nyelvvizsga központ a gimnáziumban, a szakközépiskolában is lesz. Gazdaság

Önkormányzati Ipari A park

park

betelt,

új Az

ipari

park

területek

profiljának

megnyitásával

változtatását,

fejlesztése javasolt.

magas hozzáadott

a

értékű vállalkozások sürgetik

felé a

városban. Piac 1 db, Újváros -

Nincs kihasználva,

lakótelepen.

a

lakosság

nem

igényli. Szolgáltatásház

2

db Újváros, (vegyes tulajdon), Dunafüred 1 db Bevásárló központok

Tesco,

Dunafüred

,Spar

Újváros, Újvárosban épül 1 db jelenleg. Étterem

5

db, A

lakossági

Óváros 1 db, 1db vélemények

és

27

Dunafüred,

3

db turisztikai

Újvárosban

szempontok miatt a fejlesztés indokolt.

Közlekedés

Helyi

Centrumban,

tömegközlekedés,

Damjanich

buszmegállók.

buszöböl,

úton

buszmegálló elhasználódott Buszpályaudvar

Felújításra szorul, de Igény van rá.

állomásnál

a

gyorsvasút

kiépítésekor a MÁV állomással

együtt

lesz átépítve. MÁV

elővárosi

gyorsvasút

lesz

a

városig. Közutak

Damjanich útburkolat cserére

szorul.

Körforgalom kiépítése indokolt a Damjanich és Fogoly utcákban. Parkolók

Városközpontban

Fejlesztése

kevés a parkoló.

indokolt,

ha

a

városközpont látogatóinak számát szeretnénk növelni. Kerékpárutak

17% fejlesztve lesz.

Gyalogos- zónák a Kevés városközpontban. Két

a

Igény van rá.

minőségi Igény van rá.

terület a belvárosban

sétány

Újvárosban.

28

Hajókikötő

(nyáron Turizmushoz

működik)

célszerű

igazítani

fejlesztését Buszmegállók

Fejleszteni

kell,

akadálymentesítés. Turisztikai

Szálloda

1db, A

vonzerők

munkásszálló 3 db.

turizmus

fejlesztéséhez kevés és

nem

eléggé

differenciált szállás a kapacitás. Régészeti

Park, Egy

„Matrica”

napos

Múzeum programhoz sem túl

,sport-

vonzó.

szabadidőközpont. Jelentős

A

két

rendezvény

rendezvények

még akkor is kevés,

száma: 2 db

ha csak a májusnapok, szeptember

Battai Summerfest

főszezont

Nemzetközi

alapul.

vesszük

Néptáncfesztivál. Rekreációs

Sportközpont

lehetőségek

strand Dunafüred. Városi

és Felújításra

szorul. Fejlesztése

(Csarnok).

indokolt, igény van

Szabadidő Termálfürdő nincs, a rá.

Központ

strand és környezete felújítása Termálkút

javasolt. furás

folyamatban. Uszoda

2

db,

felújításuk megtörtént Parkok, zöldövezetek

29

rendezettek. Játszótér

25

Újváros

20

Dunafüred Közigazgatás

3

db, Újvárosban

Fejlesztése

db, szakközépiskola

indokolt, igény van

db, mellé

kell

egy

új rá.

Óváros 2 db

játszótér

Polgármesteri

Polgármesteri hivatal

hivatal

2 db épületben van, össze

kell

kötni,

akadálymentesítés kell

Fontosabb funkcióhiányok, problémák: -

Városközpontban több területen is funkcióhiány tapasztalható: minőségi közösségi

terület

(főtér,

művelődési

ház),

koncentrált

szolgáltatói

(kiskereskedelem, lakossági szolgáltatások, vendéglátóipar, szálláshelyek, turisztikai szolgáltatások)

jelenlét, parkolási lehetőségek, közigazgatási

szolgáltatások. -

Óváros, Dünafüred városrészekben a legjelentősebb hiányok a rekreációs tevékenységhez és a turisztikai vonzerőhöz kapcsolhatóak.

-

Humánterületen a felnőtt szakképzést kell fejleszteni a helyi gazdaság igényeinek megfelelően. A gimnáziumban a tornaterem bővítésre szorul.

-

A város ipari parkja betelt, a befektetői igényeknek nem tud megfelelni a város, ez indokolja az ipari park bővítését.

-

Közlekedés területén a város fenntartható tömegközlekedési eszközzel történő elérhetőségét minőségileg javító elővárosi-gyorsvasúti beruházással összhangban kell a városnak fejleszteni a tömegközlekedés helyhez kötött infrastruktúráját.

Damjanich utca burkolat csere, buszmegállók komplett

felújítása, körforgalom szükséges a Damjanich és Fogoly utcákban.

30

2.15. Társadalmi kohézió „A város lakossága nem tud azonosulni a várossal.” Egy tipikus probléma a helyi társadalomban 2000-ben és 2007-ben is. Azzal a kiegészítéssel, hogy a város lakossága nem tud azonosulni az ipari nagyvállatokra alapozott városképpel. A társadalmi kohézió, identitás tudat, lokálpatriotizmus területeken az elmúlt évtizedben felszínre került problémákat a város önkormányzata feltárta és több programot is indított erősítésük érdekében. A problémák okai a következők: - 1945 után több betelepülő hullámban alakult ki a város lakossága - Ipari város homogén, egyszínű képe a rendszerváltás után nem volt vonzó a lakosság számára - Az ipari környezetszennyezés negatív képét nem ellensúlyozza a sikeres város Image az embere tudatában. A település iránti lakossági elkötelezettséget nem lehet két-három év alatt sikeresen kialakítani. Ez egy hosszabb folyamat, állandó megvívandó csatákkal. Fontosabb problémák: A helyi társadalom formálása, fejlesztése nélkül a beruházási hullámok által elérhető életminőséget a helyi társadalom nem értékeli a megfelelő hangsúllyal.

2.16. Településfejlesztési koncepcióval összhang A

Településfejlesztési

koncepciót

423/2008.

/XI.26./

számú

önkormányzati

határozattal aktualizálta a város. (7.sz. melléklet: Önkormányzati határozat, a településfejlesztési koncepció aktualizálásáról.) Az aktualizált településfejlesztési koncepcióval összhangban van a város időközben elkészült, jóváhagyás előtt álló IVS-vel és a városközponti akcióterületen tervezett fejlesztésekkel. I. Településfejlesztési koncepció és az IVS közötti összhang bemutatása a jövőkép területen.

31

Javasolt jövőkép változat:„Dinamikus fejlődési központ.” Az elmúlt évtizedben a város fejelődése, élete az első jövőkép változathoz állt közelebb, amennyiben a passzív jövőképet vállaszúk nem teszünk egyebet, mint meghosszabbítjuk a jelenlegi helyzetet, amellyel a helyi lakosság nem elégedett. (Forrás: Százhalombatta IVS-2008/2009, EATT-4. Fejezet)

Forrás: Százhalombatta Településfejlesztési koncepció-2008 II. Településfejlesztési koncepció és a városközponti akcióterületi fejlesztések illeszkedésének bemutatása.

32

Forrás: Százhalombatta Településfejlesztési koncepció-2008 Százhalombatta város Településfejlesztési koncepciója (423/2008. /XI.26./ számú önkormányzati határozattal aktualizált), mind az EATT- ben/IVS-ben szereplő városfejlesztési célokkal-jövőképpel, mind a városközpont akcióterületen végrehajtott fejlesztésekkel teljes összhangban van, támogatja azok megvalósítását.

33

3. Városrészek kijelölése és elemzése 3.1. I. Városrész (Óváros) A

városrészeket

Százhalombatta

településszerkezeti

sajátosságai

-

három,

egymástól élesen elkülönült városrészből áll- és a területek eltérő- ipar, lakóövezetfunkcióinak figyelembe vételével végeztük el. Korábban falu volt, legfőbb településszerkezeti jellemzője: hagyományőrző kertvárosi lakóövezet. Ma a városnak a központtól kissé távolabb eső – azzal egy úton kapcsolódó –, kellemes hangulatú, emberléptékű, falusias jellegű része, ahol már megjelentek az új családi házat építők.

Mutató megnevezése

Százhalombatta összesen*

1. Óváros

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

16 602 18,5 70,3 11,2 20,4

1 574 18,4 69,1 12,5 25,2

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

13,7

10,2

6 295 5,8 32,7

466 20,0 34,5

10,0

12,9

64,1

62,8

24,5 16 420

27,8 1 481

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Forrás: KSH-2001-es Népszámlás Önkormányzati források szerint a lakosságszám az elmúlt években növekedett, az összlakosság 9%-a él a városrészben. A városrész korösszetétele a városi átlagtól

34

nem mutat lényeges eltéréseket. (Legnagyobb eltérés a 60 éven felüliek arányában van 0,7%). A városrészek közül itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, ez részben a régi lakásállománnyal magyarázható. A foglalkoztatás a városi átlaghoz képest 1,3%-kal alacsonyabb, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig 3,2%-kal magasabb.

ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Helyi adó városrész Kkv. szolgáltatás, kiskereskedelem

2001 2.297.111

2002 3.030.969

2003 2.924.947

2004 4.076.979

2005 5.055.922

2006 6.217.722

2007 5.858.214

765.704

1.010.323

974.982

1.358.993

1.685.307

2.072.574

1.952.738

1000

1500

2000

2500

2500

3000

3000

Forrás: Önkormányzat A városrészből származó – szolgáltatás, kiskereskedelem területekről- helyi adó bevétel a legalacsonyabb a városrészek között. Beruházások, intézmények, szolgáltatások: -

Új óvoda építésének tervezése folyamatban van.

-

Érd felé kész a kerékpárút.

-

Csapadékvíz, útfelújítás volt a városrészben.

-

Vöröskeresztnek a 2 db családok átmeneti otthona, hajléktalanszállás működik itt.

-

Régészeti park.

-

Botond utca mellett 30-40ha terület alkalmas lakóterület céljára.

-

Külterületi parkerdő fejlesztés alatt.

-

Közúti Érd felé átmentő forgalom fontos probléma a városrészben.

-

Óvároshoz kapcsolódik észak felé a jelenleg kihasználatlan téglagyári völgy ( régi téglagyár területe)

35

Városrész természeti és épített környezetének elemzése A városrész Százhalombatta legrégebbi, számos hagyományt ma is őrző területének minősül. Beépítése jellemzően alacsony szintszámú, családi házas jellegű. A városrész

meghatározó,

történelmi

jellegű

része

a

Duna

mentén,

azzal

párhuzamosan futó főutca mentén épült fel, melyhez nyugati oldalon későbbi, esetenként egészen új beépítések csatlakoznak. A városrész meghatározóan lakóövezeti funkciót tölt be, azonban megtalálhatók a kereskedelem, a szolgáltatás, valamint az egyéb funkciójú középületek példái is. A történeti épületek egy része korábbi, itt élő és kisebbségként még ma is létező népcsoportok jelenlétére is utal. A városrész falusias hangulatú főutcája mentén jelentős átépítésekre került sor, ennek eredményeként, a tudatos utcakép-, illetve hagyományőrzés hiányában a ma látható kép rendkívül heterogén, a régi és az új keveredése nem vezetett harmonikus utcakép kialakulásához. A történelmi városrészhez csatlakozva nyugati oldalon egységesebb karakterű, újabb beépítésű kertvárosi jellegű területek csatlakoznak. A városrész büszkesége és látványossága a „Régészeti park”, mely országosan is egyedülállónak számító halomsírokat, vaskori emlékeket mutat be. Szintén különleges területnek számít a „Téglagyári völgy területe, mely a múlt században szinte

folyamatosan

üzemelő

helyi

téglagyár

nyersanyag

kitermelésének

köszönhetően alakult ki. Területe rendezett, rendkívül festői képet mutat, közvetlenül kapcsolódva a Duna parthoz. A

városrészhez

északi

és

nyugati

oldalon

beépítetlen,

természeti,

vagy

mezőgazdasági hasznosítású területek csatlakoznak, melyek egy része lehetőséget ad további fejlesztési szándékok megvalósítására. A városrész jövője vonatkozásában várhatóan hosszú távon meghatározó a lakóövezeti funkció továbbélése, illetve további erősödése. A jövőben megoldandó legfontosabb feladatok az óvárosi főutca karakterének lehetőség szerint tudatosabb formálása, a hagyományőrzés jegyében az arra 36

érdemes épületek helyi védelem alá helyezése, megőrzése, és a további átépítések előbbi értékmegőrzési szándék alá rendelése, továbbá a városrész arra alkalmas részein új lakóövezetek kialakításának előkészítése és a meglévő illetve új beépítésű területeket kiszolgáló járulékos létesítmények, intézmények megvalósításának előkészítése. Előbbieken túl megoldandó feladat a „Régészeti Park” további fejlesztésének

előkészítése,

konszenzuson

alapuló

valamint

hasznosítására

a

„Téglagyári

vonatkozó

társadalmi

völgy”

koncepció kidolgozása

és

megvalósítása. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: -

Lakóövezeti funkciók (Lakosság)

-

Turisztikai vonzerők (város és térségének lakossága, turisták) (Zárójelben a fejlesztés célcsoportja.)

3.2. II. Városrész (Dunafüred) Dunafüred,

évtizedekkel

ezelőtt

Duna

parti

üdülőterület

volt,

legfőbb

településszerkezeti jellemzője: kertvárosi lakóterület, a városrészben erős a rekreációs létesítmények, szolgáltatások jelenléte.



2. Dunafüred


16 602 18,5 70,3 11,2 20,4

2 393 15,8 69,8 14,5 17,4


13,7

16,4

6 295 5,8 32,7

907 14,1 32,5

37


10,0

8,4

64,1

63,1

24,5 16 420

25,7 2 394

Forrás: KSH-2001-es Népszámlás A város összes lakosságának 14%-a él a városrészben. A városi átlaghoz képest kevesebb a 14 éven aluli lakos és több a 70 éven felüliek aránya a városrészben. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a helyi adatokhoz képest magas. A foglalkoztatás területén az eltérés nem jelentős, 1% illetve 1,2%. ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Helyi adó városrész Kkv. szolgáltatás, kiskereskedelem

2001 2.297.111

2002 3.030.969

2003 2.924.947

2004 4.076.979

2005 5.055.922

2006 6.217.722

2007 5.858.214

765.704

1.010.323

974.982

1.358.993

1.685.307

2.072.574

1.952.738

4000

5000

5500

6000

6500

6500

6500

Forrás: Önkormányzat A városrészben található szolgáltatás, kiskereskedelem területeken működő Kkv-től származó helyi adó bevételek alacsonyak, városi szinten nem jelentősek, a városrészek között a második helyen áll Dunafüred az adattal. Beruházások, intézmények, szolgáltatások -

Sportközpont

-

Hajókikötő (hétvégi hajóforgalom nyáron)

-

Strand, pihenőpark, (termálfürdő fejlesztés alatt, hévíz függvényében)

-

Tesco bevásárlóközpont, szolgáltatóház.

-

Közösségi-ház, nyugdíjas klub, civil szervezeteknek.

-

A lakóövezet bővítése korlátozott, (cca. minimális 30 db telek)

-

Családi-házas övezet.

-

Szennyvíztelep fejlesztve lesz.

-

Csónakház (magánszemélyé) 38

-

Csapadékvíz rendben, úthálózat fejlesztve volt.

Városrész természeti és épített környezetének elemzése A városrész a múlt század első felében, tudatos ingatlanfejlesztési koncepciónak köszönhetően indult fejlődésnek, és kapta meg a mai karakterét meghatározó jellegét, telekstruktúráját. Az eredetileg „Árpád Fürdőváros” néven bevezetett program a közeli Budapest tehetősebb polgárainak szánt üdülési, kikapcsolódási lehetőséget, azonban a II. világháború a terület dinamikus fejlődését megszakította, majd az ezt követő időszakban a város fejlődésének, szerepének, jövőképének megváltozásával a korábbi fejlődési vonal aktualitását és értelmét vesztette. A városrész előbbi gyökereken alapuló eredeti beépítése jellemzően alacsony szintszámú, üdülőházas jellegű. A későbbi átértékelődés eredményeként a területen mindinkább jellemzővé váltak a tartós itt tartózkodás, a lakóövezeti használat épületei, és az ehhez társuló egyéb létesítmények, ugyanakkor a terület eredeti sajátosságainak és adottságainak köszönhetően ideális helyszíne maradt a szabadidős, rekreációs jellegű létesítményeknek is. A városrész területén előbbiek alapján keveredik a lakóövezeti, valamint üdülőövezeti használat, melyekhez jelentős rekreációs, szabadidős létesítmények jelenléte társul. Előbbieken túl, a terület peremrészein megtalálhatók a kereskedelem, a szolgáltatás, valamint az egyéb funkciójú középületek példái is. A városrész sajátosságaként turisztikai érdeklődésre is számot tartó római kori emlékek is fellelhetők. A városrész jellemzően földszintes, magastetős épületeivel, szabályos telek- és utca struktúrájával, rendezett és domináns zöldfelületeivel, a Duna menti árterületen szabadon burjánzó, parkerdő szerűen hasznosuló ligeteivel és egyéb szabadidős létesítményeivel kifejezetten Százhalombatta zöldövezetbe ágyazott kertvárosának minősül. A városrész legjelentősebb középületei a Városi Strandfürdő, valamint a Városi Szabadidő Központ, melyek a Duna csatorna partjához simulva, a városrész északi szélén helyezkednek el, közvetlenül a városliget jellegű tó és kiterjedt parkterület 39

szomszédságában. Említést érdemel továbbá a déli oldalon található korábbi csónakház, valamint az ehhez kapcsolódó kemping területe, továbbá a római kori romok együttese. A városrészt északon a Benta patak és csatorna, keleten a Duna, délen mezőgazdasági, illetve zártkerti területek határolják, nyugaton pedig az Újvároshoz, illetve a városközpont létesítményeihez csatlakozik. A városrész jövője vonatkozásában várhatóan hosszú távon meghatározó a lakóilletve üdülőövezeti, valamint rekreációs funkció továbbélése. A jövőben megoldandó legfontosabb feladatok a Strandfürdő fizikailag leromlott részeinek rekonstrukciója, a szolgáltatások körének bővítése, a Városi Szabadidő Központ fejlesztése, a terület zöldövezeteinek gazdagítása, továbbá a római kori emlékek méltó bemutatásának és megközelítésének megkönnyítésére szolgáló tájékoztató és információs táblák elhelyezése. A városrész arculatának javítását szolgálhatja számos félbe maradt építkezés, romos épület felszámolása, vagy befejezése,

valamint

egyes

kereskedelmi

egységek

külső

megjelenésének

fejlesztése, humanizálása.

Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: -


-

Rekreációs, szabadidős tevékenységek (város és térségének lakossága, turisták) (Zárójelben a fejlesztés célcsoportja.)

40

3.3. III. Városrész (Újváros)

Százhalombatta kisvárosi jellegű településrésze, itt található a település központja. A településrészben a városias jelleg a meghatározó. Városrész tagoltsága: -

Pannónia-lakótelep, Déli-lakótelep. A hatvanas-hetvenes években fölépült teljesen új, többemeletes panelházakból álló lakótelep, mely pontos városépítési tervek alapján (első ütemében készenléti jelleggel) lett kialakítva. A város központja ezen lakótelep szélébe ékelődik bele, a három fő városrész útjainak találkozási pontjában, de szerkezetileg, jellegében mindenképpen az Újvároshoz

-

kötődve. A lakótelepen az infrastrukturális ellátottság teljes körű. Újtelep. Kertes beépítésű övezet a lakóteleptől nyugatra, annak közvetlen szomszédságában. Urbárium. Az Újvárostól a 6-os út felé eső új kertesházas városrész. A családiházas városrészben korábban az önkormányzat támogatásával lehetett telekhez jutni, építkezni.



3. Urbárium, Újtelep Újváros


16 602 18,5 70,3 11,2 20,4


13,7

13,6

6 295 5,8 32,7

4 915 2,8 32,6


12 618 19,0 70,6 10,4 20,3

Külterület 16 25,0 68,8 6,3 45,5 20,0 7 71,4 18,2

10,0

9,9 9,1

64,1

64,4

24,5 16 420

24,0 12 528

75,0 14,3 16

Forrás: KSH-2001-es Népszámlás

41

A város lakosságának 76% él a városrészben.

(A KSH adatai szerint 16 fő

külterületen él, ezt a településrészt a városrészhez tartozónak tekintjük, külön nem vizsgáljuk.) A városi átlaghoz képest több a gyermek és kevesebb 60 éven felüli él a városrészben. A lakások állapota jobb mint a városi átlag, mindössze 2,8% az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A képzettségi és a foglalkoztatási mutatók területén nincs 1%-nál nagyobb eltérés a városrési adat és a városi átlag között. A városrészben található a közintézmények két harmada és a város központja.

ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Helyi adó városrész Kkv. szolgáltatás, kiskereskedelem

2001 2.297.111

2002 3.030.969

2003 2.924.947

2004 4.076.979

2005 5.055.922

2006 6.217.722

2007 5.858.214

765.704

1.010.323

974.982

1.358.993

1.685.307

2.072.574

1.952.738

14000

15000

15500

16000

17500

18500

18500

Forrás: Önkormányzat A városrészek között ebben városrészben a legfejlettebb a szolgáltató szektor és a kiskereskedelem. A mintegy 13 ezer fő lakos kiszolgálásán túl az egész város részére kiépített szolgáltatások vannak a városrészben. A városközpont gazdasági szerepe a városrészen belül nem kiemelkedő, a városközpontba települt gazdaságiszolgáltató funkciók koncentrációja alacsony. Városrész természeti és épített környezetének elemzése A városrész Százhalombatta legújabb, kifejezetten városi arculatot hordozó, a városközpontnak is helyet adó része. Beépítése jellemzően magas szintszámú, lakótelepi jellegű, egyes részeken azonban történetileg alacsonyabb szintszámú, kertvárosias területek is csatlakoznak. Az Újváros főbb részei a Déli és a Pannónia lakótelep, az Újtelep, valamint az Urbárium. A városrész meghatározóan lakóövezeti funkciót tölt be, azonban a városközpont funkciójú részen megtalálhatók a kereskedelmi, a szolgáltatási, az egyházi, a kulturális valamint az egyéb rendeltetésű középületek is. 42

A városrészhez északi, nyugati és déli oldalon ipari jellegű, vagy beépítetlen, természeti, mezőgazdasági hasznosítású területek csatlakoznak, keleten Dunafüred városrész kapcsolódik. A városrész jövője vonatkozásában várhatóan hosszú távon meghatározó a lakóövezeti funkció, melyhez a városközponti részfunkció egyre magasabb színvonalon történő betöltésének kielégítése társul. A jövőben megoldandó legfontosabb feladatok a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja, a lakótelepi épületek hőtechnikai rekonstrukciójával együttesen végrehajtható arculati, fizikai megújítás, a közterületek, az ezeken elhelyezett utcabútorok rendszerének kialakítása, újragondolása. Előbbieken túl figyelmet érdemel

a

város

kapuinak

számító

területek,

létesítmények

arculatának

megformálása, megújítása, valamint a városképet rontó elemek, negatívumok felszámolása. A tervezett konkrét beavatkozások között a központ meghatározó épületeinek (Művelődési Központ, Városháza) belső rekonstrukciója, új Konferencia Központ, lakások, a parkolási helyzetet javító mélygarázs, városi tér rekonstrukció, hotel rekonstrukció szerepel. Napirenden vannak továbbá kereskedelmi célú fejlesztések a Déli lakótelepen, valamint a meglévő SPAR áruház környezetében, a MÁV és az Autóbusz állomás, és ezek környezetének átfogó rekonstrukciója, fejlesztése, valamint a mentőállomás áthelyezése. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: -


-

Kisvárosi funkciók bővítése, különös tekintettel a városközpontra (város és térségének lakossága, turisták)

-

Fenntartható tömegközlekedés fejlesztése (város és térségének lakossága, turisták) (Zárójelben a fejlesztés célcsoportja.)

3.4. IV. Városrész (ipari területek)

43

1, Nagyvállalatok A városközpont szerves része még a Dunamenti Erőmű Zrt., mely hatalmas tömegével központi helyet foglal el a város szerkezetében, egyben meg is határozza a potenciális fejlesztési irányokat és lehetőségeket. A várostól délre terül el a MOL Rt. Dunai Finomító városrésznyi nagyságú tömege. A város jelentős része térben a két nagy iparvállalat közé szorítva helyezkedik el.

Év: Helyi adó bevétel összes KKV-k által fizetett adó

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2297111

3030969

2924947

4076979

5055922

6217722

5858214

765704

1010323

974982

1358993

1685307

2072574

1952738

Nagy vállalatok adó Nagy vállalati arány %

1531407

2020646

1949965

2717986

3370615

4145148

3905476

67

67

67

67

67

67

67

Forrás: Önkormányzat A táblázat jól mutatja, hogy a város helyi adó bevételeinek cca. 2/3 az ipari nagyvállalatoktól származik, az arány az elmúlt években nem változott, bár kétségtelen tény, hogy a Kkv. szektor és az önkormányzati ipari park által befizetett helyia dó növekedett az elmúlt években. 2, Önkormányzati ipari park Az ipari park kihasználtsága jelenleg 100%, bővítése indokolt.

44

2001

4 CÉG – BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÜK NEM VOLT, A HELYI RENDELET SZERINT MENTESÜLTEK 2002 17 cég – befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 2003 19 cég – befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 2004 19 cég – befizetési kötelezettségük nem volt, a helyi rendelet szerint mentesültek 37 fő után fizettek kommunális adót 2005 20 cég iparűzési adó: 7.750.400.vállalkozók kommunális adója: 61 fő után telekadó: 2.015.200.a többi adónem alól mentes 2006 25 cég iparűzési adó: 12.115.300.telekadó: 7.757.900.vállalkozók kommunális adója: 147 fő után építményadó: 3.864.000 2007 27 cég iparűzési adó: 51.686.900.telekadó: 62.312.900.vállalkozók kommunális adója: 259 fő után építményadó: 4.327.200 Forrás: Önkormányzat Az önkormányzat ipari sikerét jól mutatja a növekedő helyi adó bevéltelek, 2007-ben mértéke meghaladta a 100 millió Ft-t. Városrész természeti és épített környezetének elemzése A város meghatározó ipari területeit északon, az Óváros és az Újváros közé ékelődve a Dunamenti Erőmű, délen a MOL Dunai Finomító, nyugaton pedig az önkormányzati tulajdonú Batta Ipari Park képezi. A magántulajdonú, országos léptékű és jelentőségű ipari üzemek vonatkozásában az elért eredmények ellenére továbbra is folyamatosan napirenden kell tartani a környezetterhelés és a környezetvédelem, az ezekkel kapcsolatos további teendők és feladatok problémakörét. A következő évek egyik stratégiai területévé és a város tudatos jövőépítésének és gazdálkodásának terepévé válhat a rövid története során figyelemre méltó sikerekről számot adó Batta Ipari Park. A néhány év leforgása alatt szinte teljes mértékben

45

értékesített, mintegy 70 hektáros terület az elért eredmények birtokában további fejlesztési területté válhat. A közeli időszak egyik aktuális céljaként a sikeresen működő Batta Intech Vállalkozói és Szolgáltató Központ bővítése, továbbá az ipari park területének északi és déli irányú, fizikailag mindkét irányban végrehajtható fejlesztése fogalmazható meg. Az ipari park fejlesztése a város ingatlangazdálkodásában, adóbevételeiben betöltött szerepén túl a munkahelyteremtésben, a kutatásban és fejlesztésben, valamint az oktatásban egyaránt mértékadó szerepet tölthet be a következő években.

Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára: - Önkormányzati ipari park bővítése ( Kkv., nagybefektetők )

3.5. A fejlesztendő kulcsterület/városrész kijelölése

A fejlesztendő kulcsterület/városrész kijelölésének szempontrendszere: Első feltétel: a fejlesztés hatásának az egész városra ki kell terjednie. Második

feltétel:

a

fejlesztésnek

a

helyi

gazdaság

és

életszínvonal

emelkedést/foglalkoztatást a többi fejlesztéshez képest nagyobb mértében kell növelnie. Harmadik feltétel: a fejlesztések multiplikátor hatásai a városban és a térségben. A három feltételrendszernek való megfelelést városrészenként 1-10-ig terjedő pontszámmal pontoztuk, 1. pont nem felel meg a feltételeknek, 10 pont a feltételeknek a helyi viszonyok között a legjobban megfelel.

46

A pontozást az akcióterületi fejlesztések várható hatásainak, eredményeinek elemzésével végeztük, felhasználva az IVS, EATT adatait, megállapításait. A pontok összesítése után az alábbi eredményt kaptuk:

VÁROSRÉSZ

I.

II. III. ÖSSZES PONTSZÁM

I. Városrész 9

6

5

20

6

5

20

(Óváros) II. Városrész (Dunafüred)

9

III. Városrész 10 8

10 28

(Újváros) IV. Városrész (ipari területek)

8

9

8

25

Kiemelendő fejlesztendő városrész a III. sz. városrész Újváros, mert hatása az egész városra kiterjed, mozgósító, a többi városrészre gyakorolt multiplikátor hatása a legnagyobb. Kiemelt rövidtávon fejlesztendő – húzóterület-városrész: III. sz. városrész Újváros (A fejlesztés már beindult.)

47

3. SWOT elemzés (város) ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Főváros közelsége

Környezetett terhelő ipar jelenléte

Fő útvonal, vasúti pálya melletti fekvés

Társadalmi kohézió problémái

Duna melletti fekvés

A várost erősítő vonzáskörzet hiánya

Erős helyi ipar

A

Két jelentős ipari nagyvállalat jelenléte

pályázati

Sikeres önkormányzati ipari park

tapasztalatlan önkormányzat

Magas helyi adóbevételek

A foglalkoztatási mutatók által nem

Alacsony munkanélküliség

indokolt magas szociális juttatások

Fejlett szociális rendszer

Egyoldalú foglalkoztatási szerkezet

Jól kiépített közműrendszer

A városról kialakult image kedvezőtlen

Önkormányzat fejlett intézményhálózata

Alacsony turistaforgalom

Lakásállomány komfortfokozata magas

Kisvárosi funkcióhiányok pl. közösségi-

Jelentős zöldfelület

főtér, közlekedési- parkolók

Agilis önkormányzat

Kihasználatlan turisztikai lehetőségek

Ingatlanpiac élénk

A fővárossal a vasúti tömegközlekedési

helyi

források

bősége

forrás

miatt

a

szerzésben

kapcsolat szolgáltatása Egyoldalú függés a helyi adó elosztási hazai szabályaitól LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Belső és külső források felhasználásával a A helyi adó elosztási rendszer változása város növekedési pályájának módosítása, kedvezőtlenül érinti a város helyi forrás a nagy vállalatokon kívüli gazdasági szféra lehetőségét fejlesztésével

Vonzáskörzet fejlesztése nélkül a helyi

A város gazdasági/társadalmi erejének beruházások kihasználtsága nem fog megfelelő vonzáskörzet kiépítése

javulni.

A társadalmi kohézió és a szolgáltató A

magas

színvonalú

szociális

lakossági

ellenállás

szektor erősítése a város központjának ellátórendszert fejlesztésével Turista

vonzerők,

miatt

szolgáltatások korlátozhatja

számának növelése Szociális

rendszer

nem

lehet a

átalakítani,

rendelkezésre

ez álló

forrásokat. megújítása

a A környezeti kockázatok növekednek a

48

rászorultság elvének átértékelésével Környezetet

nem

terhelő

városban.

iparágak

letelepedésének támogatása A városról kialakult kedvezőtlen image kép megváltoztatása pl. több rendezvény és hatékony városmarketing munkával

4. Város jövőképe A jövőkép 15-20 évre elképzelt állapotot tükröz, a SWOT elemzésben feltárt tényezők kiegyensúlyozásával. A jövőkép optimista kell, hogy legyen amely képes mozgósítni a város társadalmi-gazdasági erőforrásait, a jövőképet egyszerűen és tömören kell megfogalmazni, hogy minél nagyobb legyen a kommunikációs hatékonysága. Jelenlegi probléma: A városlakóinak nem elégedtek az ipari városképre alapozott identitással, mást, - új- színesebb tartalommal rendelkező várost szeretnének, a lehető legkisebb társadalmi konfliktus által. (pl. rendezvények, turisták, vonzáskörzet lakossága ne zavarja a helyi lakosságot) Milyen város legyen Százhalombatta? Két alternatívával lehet számolni: 1, Passzív jövőkép: „Csöndes, alvóváros”. A lakófunkciók és lakossági szolgáltatások fejlesztése áll előtérben. A vonzáskörzet, és a városba érkező nappali látogatók (népesség) számának növelése nem cél, a fejlesztések a helyi lakosság igényeinek

kielégítését

célozzák.

Csöndes

lakóövezetek,

korlátozott

számú

tömegrendezvények, alacsony idegenforgalom, vonzáskörzet nélküli város, jól kezelhető alacsony kockázatú társadalmi konfliktus helyzetek, a szolgáltatói beruházások megtérülése kedvezőtlen, mert döntően a helyi vásárlóerőtől függ, a

49

városközpont infrastruktúrája jól kiépített, de nem funkcionál gazdasági, társadalmi központként. 2, Aktív jövőkép: „ Dinamikus fejlődési központ.” (A fejlődés motorja, nem a kizárólag helyi nagyvállalati szektor.) „Jelentős

vonzáskörzettel,

lakosságszámban

gyarapodó,

fejlett

sokszínű

mozgalmas

belső

gazdasággal társadalmi

rendelkező, életet

élő

környezettudatos kisváros, ahol a városközpont vonzereje, gazdasága lendületesen fejlődik, és a közösségi életminőség fenntartásában nagyszerepet játszik az önkormányzat jövedelemtermelő befektetéseinek a hozadéka. „ A társadalmi konfliktusok erőssége és száma növekszik, a befektetések megtérülése kedvező, a város fejlődésének új motorja a külső- gazdasági, társadalmi- kapcsolat erősítése.

Javasolt változat: „ Dinamikus fejlődési központ.”

50

5. A város fejlesztés stratégiai céljainak és városközponti akcióterület céljainak illeszkedése. ÁTFOGÓ CÉL „Minőségi társadalmi-természeti környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása”

I. Tematikus cél

II. Tematikus cél

III. Tematikus cél

IV. Tematikus cél

V. Tematikus cél

Természeti környezet védelme ,fejlesztése

Társadalmi kohézió erősítése

Térségi szerepkör erősítése

Szolgáltatói szektor fejlesztése

Helyi gazdaság /ipar fejlesztése

1.sz. városrészÓváros

2.sz. városrész Dunafüred

3.sz. városrész Újváros

4.sz. városrész Ipari területek

Cél: Lakóövezeti funkciók és turisztikai vonzerők fejlesztése

Cél. Lakóövezeti funkciók és a rekreációs lehetősége fejlesztése

Cél: Kisvárosi funkciók komplex fejlesztése ( a meglévő szolgáltatási funkciók erősítésével a funkcióhiányok megszüntetésével) /városközponti, lakó, közlekedés/

Cél: Helyi ipar fejlesztése az önkormányzati ipari park bővítésével

Akcióterület=városközpont Átfogó fejlesztési cél: „A helyi szolgáltatások kínálatának (kapacitásának) és minőségének fejlesztése, a város turisztikai vonzerejének növelése. „

51

A fenti ábrával jól mutatja, hogy a város IVS- ben megfogalmazott célrendszerével a városközponti akcióterület fejlesztési célja összhangban van. Az akcióterületre vonatkozó

részletes

fejlesztési

célok

és

indikátorok

a

gazdaságfejlesztési

stratégiában kerültek kidolgozásra. MUTATÓ Munkanélküliség (szintentartás) Lakosságszám (növekedés)

Átfogó, hosszabbtávú cél BÁZIS ÉRTÉK 2007. ÉVI ADATOK 1,99% 100%

2020 1,99% +10%

5.1. Célok hozzájárulása a jövőkép eléréséhez I. Tematikus cél Természeti környezet védelme fejlesztése: Két fő feladat teljesítése fogalmazódott meg a célok kapcsán, egyrészt a város ipari üzemek általi környezeti terhelését nem szabad növelni, vagy nem növekedhet, továbbá törekedni kell a kibocsátások csökkentésére és kontrolljának fenntartására (monitoring), másrészt a város image megváltoztatásában fontos szerepet kell, hogy kapjon a zöldfelületi fejlesztések további növelése, ezzel mint egy ellensúlyozandó a városról kialakult negatív „ipari város, magas környezetszennyeződés” képet. II. Tematikus cél l Társadalmi kohézió erősítése: A város társadalmi életében nagyobb szerepet kell kapnia az összetartozásnak a lokálpatriotizmusnak. A helyzetelemzésben feltárt problémákat, több területen megvalósuló fejlesztésekkel lehet támogatni. Pl. közösségi terek, oktatás, kulturális rendezvények. A cél annak az elérése, hogy a kedvező, gazdasági, szociális feltételeket sikerként tudják a helybeliek megélni. III. Tematikus cél/Térségi szerepkör erősítése: A város nem tölti be azt a szerepet a térségben, amit gazdasági erőforrásai, energiái alapján elérhetne. Az önálló célként való megjelölését indokolja még az a tény, hogy a város beruházásainak kihasználtságát a térség lakosságának vonzásával lehet növelni. A térségi szerepkör erősítése nem csak társadalmi, de gazdasági kérdés is, amely hozzájárul a város jövőképének eléréséhez. A Budapesti Agglomerációban a városnak meg kell találnia az energiáinak megfelelő helyet.

52

IV. Tematikus cél/Szolgáltatói szektor fejlesztése: Százhalombatta ipari város a szolgáltató szektor arányaiban kisebb mértékben van jelen a gazdasági életben, mint a térség városaiban. A helyi gazdaság élénkítésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának egyik fontos feltétele az, hogy a város fejlett helyi szolgáltató szektorral rendelkezzen. Kiemelt helyett foglal el ebben a városközponti beruházás, a város kulcsterületének fejlesztése, vonzásának erősítése. V. Ipari területek Cél: Helyi ipar fejlesztése az önkormányzati ipari park bővítésével Az önkormányzati ipari park projekt sikerei, azt mutatják, hogy a főváros mellett élénk az elsősorban Kkv. érdeklődés az ipari létesítmények, területek iránt. A piaci igényre építve fejleszteni kell az ipari parkot, ezzel is hozzájárulva a város gazdasági életének, foglalkoztatási helyzetének színesítéséhez az egyoldalú foglalkoztatási szerkezet oldásához.

53

6. Akcióterületek 6.1. Akcióterületek kijelölése Az akcióterületek kijelölése indikatív- az IVS kézikönyv alapján- a mindenkori pályázati lehetőségek döntik el, hogy a leírt formában vagy más csoportosításban kívánja a város kijelölni, fejleszteni az akcióterületeket. Az egész várost érintő vagy pontszerű beavatkozások, akcióterületi besorolás rendszerébe nem illeszthetőek:

I. sz. Akcióterület: Városközpont (a város fejlesztés kiemelt kulcsterületeÚjváros) II. sz. Akcióterület: Vasútállomás és környéke ( tömegközlekedés- Újváros) III. sz. Akcióterület: Téglagyári völgy- Régészeti park ( turisztikai vonzerőÓváros) IV. sz. Akcióterület: Lakóövezet bővítése Botond utca (Lakófunkciók- Óváros) V. sz. Akcióterület: Városi Szabadidő Központ bővítése (rekreáció- Dunafüred) VI. sz. Akcióterület: Önkormányzati ipari park bővítése (Ipar- Ipari városrész)

6.2. Akcióterületek (célok, tervezett beavatkozások) Az

alábbiakban

röviden

összefoglaljuk

az

akcióterületeken

tervezett

beavatkozásokat.

I. sz. Akcióterület: Városközpont (a városfejlesztés kiemelt kulcsterületeÚjváros) Részletes leírás a 7. fejezettől. II. sz. Akcióterület: Vasútállomás és környéke (tömegközlekedés - Újváros) Fejlesztés célja: A város tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Tervezett beavatkozások:

54

1. Vasútállomás (aluljárórendszer, épület, peronok rekonstrukciója, vasúti pálya fel és alépítmény felújítása, beruházó a MÁV) 2. Buszpályaudvar felújítása (esőbeállók, akadálymentesített peronok, szociális és utas kiszolgáló infrastruktúra építése, beruházó önkormányzat) 3. Utas-tájékoztatási rendszer felújítása (vasút, buszközlekedés együttesen) 4. Kerékpártárolók kialakítása 5. Ingyenes parkolók P+R kialakítása (a MÁV alakítja ki) 6. Kereskedelmi és szolgáltató létesítmények (üzletközpont, kiskereskedelmi egységek) 7. Gyalogosforgalommal érintett teljes terület akadálymentesítése. 8. Kettő-állásos mentőállomás kialakítása (az állomás épülettel szemben lesz kialakítva, mert a belvárosból kiköltözik) 9. Park (szakközépiskola előtt) komplex felújítás (játszótér, zöldövetek, labdapálya, gyalogos sétány)

Fejlesztés külső feltétele: -

MÁV városi gyorsvasúti és elővárosi forgalom létrejött (információink alapján a megvalósítása 2010-2013 közötti időszakban várható)

III. sz. Akcióterület: Téglagyárivölgy- Régészeti park (turisztikai vonzerő- Óváros) Fejlesztés célja: A városrész turisztikai vonzerejének növelése. A városrész óvodai férőhelyeinek növelése. Tervezett beavatkozások: 1. Régészeti park bővítése II. ütem 2. Téglagyári völgyben zöldövezeti beruházás. (Park, sétány, játszótér) 3. Turisztikai célú magánberuházás (folyamatos tárgyalásokat folytat az önkormányzat az érdeklődőkkel, pl. Yacht- kikötő, vízi-élmény centrum) 4. Új négy csoportos óvoda létesítése (a tervek szerint az óvoda kapacitás más, a város jelenleg működő óvodájában csökkentve lesz)

55

IV. sz. Akcióterület: Lakóövezet bővítése Botond utca 24 ha (LakófunkciókÓváros)

Fejlesztés célja: Ingatlanok közművesítése és parcellázása lakóövezet bővítése céljából. Tervezett beavatkozások: 1. Közművek kiépítése (teljes lakossági közmű infrastruktúra) 2. Telekalakítás. 3. Zöldövezet fejlesztése (utcákban fásítás, 1 db játszótér parkkal) 4. Kiskereskedelmi, szolgáltató egységek építése. (élelmiszerüzlet, kávézó) 5. Közösségi funkciót ellátó beruházás

V. sz. Akcióterület: Rekreációs övezet fejlesztése (rekreáció- Dunafüred) Fejlesztés célja: Rekreációs szolgáltatások fejlesztése Tervezett beavatkozások: 1. Strand fejlesztése (medencebővítés, látvány elemek számának növelése, terület biztosítás a fejlesztésekhez a meglévő homokos rész és a fabódék felszámolásával) 2. A strand kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (szociális létesítmények, kiskereskedelmi egységek fejlesztése) 3. VSZK területén geotermikus energiafelhasználása fűtéshez. (jelenlegi adatok alapján a VSZK területén végzett termálkút forrás során feltárt víz csak geotermikus célokra használható fel) 4. Zöldövezeti beavatkozás (a városrészben fásítás, játszóterek bővítése, parkok rekonstrukciója) 5. Rómaikor emlékhely rekonstrukció (Duna parton)

56

6. Több funkciós sportcsarnok építése (meglévő sportcsarnok és a teniszpályák helyén) Egyéb nem fejlesztés jellegű tevékenység: Dunai hajóforgalom szervezésében az önkormányzat aktívan részt vett. (a városrészben működő hajókikötő van) VI. sz. Akcióterület: Önkormányzati ipari park bővítése (Ipar- Ipari városrész) Fejlesztés célja: Ipari park bővítése Tervezett beavatkozások: 1. Vállalkozói és Szolgáltató Központ bővítése (II. ütem), 2. Északi irányú bővítés (cca. 12 ha) 3. Déli irányú bővítés (cca. 56 ha)

Egyéb akcióterületeken kívüli pontszerű beavatkozás: 1. Arany János Általános Iskola és Gimnázium tornaterem bővítése 2. Pénzügyi, kereskedelmi szolgáltatóház kialakítása (a volt kék ABC helyén) 3. Újvárosi lakótelep rehabilitáció színdinamikai koncepciójának kialakítása 4. Köztéri utcabútorok rendszerének koncepcionális kialakítása 5. Városi fogadókép kialakítása minden bevezető úton 6. Városkép rontó elemek felszámolása

57

6.3. Akcióterületek pénzügyi terve Milliárd Ft tervezői becslés AKCIÓTERÜLET KÖLTSÉG I.sz. akcióterület 3,5 II. sz. akcióterület 1 III. sz. akcióterület 1 IV. sz. akcióterület 0,4 V. sz. akcióterület 2 VI. sz. akcióterület 0,6 Összesen 8,5

6.4. Akcióterületek fejlesztési sorrendje XXXX- K - több milliárdos kiemelt beruházás/ akcióterület XX- egy milliárdos beruházás X- több százmilliós beruházás AKCIÓTERÜLET

ÜTEM II. ÜTEM 2008-2010 2011-2013 I.sz. akcióterület XXX-K X II. sz. akcióterület XX III. sz. akcióterület XX IV. sz. akcióterület X V. sz. akcióterület XX VI. sz. akcióterület X X

III. ÜTEM 2013-TÓL X X X

7. Városközponti akcióterület- EATT 7.1. Városközpont akcióterület cél illeszkedés vizsgálata Új/fejlesztett kisvárosi funkciók száma: 1, Korszerű több funkciós főtér, sétáló utca, 2, Koncentrált vendéglátó ipari jelenlét az új

városközpontban/bevásárló

utca

Kkv.

szolgáltatókkal.

3,

Közigazgatás

szolgáltatásainak fejlesztése. 4. Turizmus/ Konferenciaközpont 6. Közlekedés fejlesztése (parkolók). 7. Városközponti lakások 8. Humánszolgáltatások (művelődési ház)

58

Fejlesztett funkciók: -

gazdasági

-

közösségi

-

közigazgatási

-

közlekedés

-

szolgáltatás

-

Kultúra

-

Lakófunkció

Az akcióterület a 3.sz. városrész és a város központi területe. Akcióterületi terv illeszkedés vizsgálata a város célrendszeréhez:

SZEMPONTOK

EREDMÉNY

Városrész

célokhoz Igen, III. városrész céljaihoz illeszkedik az akcióterületei cél, mert a

illeszkedés

kisvárosi városközpont funkcióinak fejlesztését tűzte ki célul.

Tematikus

célok Igen, mind az öt tematikus cél eléréséhez hozzájárul az akcióterületi

elérése városi szinten

terv, pl. térségi központi szerepkör- városközpont funkcióbővítés, gazdaságfejlesztés- kedvező befektetői környezet megteremtése a belvárosban.

Hatás fejlődésére

a

város Az akcióterületen végrehajtott infrastruktúra fejlesztések rövid távú hatása, minőségi befektetői környezet megteremtésével ösztönzi a kínálatot bővítését, a foglalkoztatási színvonal emelését, segíti a társadalmi kohézió erősödését.

59

8. A településfejlesztési városközponti akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása. 8.1. Akcióterület kijelölése Az akcióterület a város központja, frekventált közösségi, szolgáltató területe. Utcanevek lehatárolása: Damjanich utca-Erkel Ferenc Körút-Eötvös Loránd utca-Arany János utca-Erkel Ferenc körút által határolt Városközpont terület. (1.sz.melléklet: Áttekintő térképvázlat)

Akcióterület a városközpontban MEGNEVEZÉS TERÜLET

LAKOSSÁG

M2

FŐ

Akcióterület

84.775 m2

233

Város

28.065.515 m2 16602

8.2. Jogosultság igazolása

Az akcióterület a város központja, frekventált közösségi, szolgáltató területe. Vállalkozások száma az akcióterületen: - Kereskedelem: 9 db - Vendéglátás: 3 - Szolgáltatás:8

60

Közintézmények az akcióterületen: -

Gazdasági Ellátó Intézmény

-

Hamvas Béla Városi Könyvtár

-

Barátság Művelődési Központ

-

Polgármesteri Hivatal

-

Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium

-

Eötvös Loránd Általános Iskola

-

1. Sz. Általános Iskola

Közszolgáltatások az akcióterületen: -

Polgármesteri Hivatal (okmányiroda)

-

OTP

-

ERSTE Bank

-

Posta

-

2 ügyvédi iroda

-

Takarékszövetkezet

61

9. Helyzetelemezés (Városközponti akcióterület)

9.1.Akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterület szabályozási tervét: SZÁZHALOMBATTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2006.(VI.30.) számú rendeletével módosította az akcióterületi fejlesztéseknek megfelelően. A szabályozási terv és az akcióterületi fejlesztés összhangban van. 5.sz. melléklet: A szabályozási terv módosítás rendelete. A Városközpont tekintetében szükséges volt a településszerkezeti terv módosítása is, mivel az effektív központhoz csatlakozó intézményi, egészségügyi, …stb. területek különleges építési övezeti besorolásúak. Az eltérő övezetek problémát okozhatnak olyan elképzelések megvalósításánál, amelyek nem állnak meg az övezethatárok mentén. Ezért a Városközpont területén a vegyes területek kiterjesztése szükséges ezen különleges övezetekre. (Százhalombatta Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, részleges módosítása az Ipari Park déli és északi bővítési területére készített szabályozási tervvel egységes szerkezetben

–

Államigazgatási

egyeztetési

dokumentáció

–

I.

kötet

Alátámasztó munkarészek, Településszerkezeti terv – 2009. január) Projekt elemek: 1. Városi főtér rekonstrukciója 2. Konferencia központ, valamint 3. Mélygarázs létesítése 4. Üzletek és lakások megvalósítása A jelenlegi településrendezési eszközök keretén belül szükséges a szabályozási tervek és a Helyi Építési Szabályzat módosítása is. A parkoló és köztér területére tervezett

Konferencia

Központ,

mélygarázs,

valamint

üzletek

és

lakások

programjának megvalósításához elengedhetetlen új differenciált övezeti előírás létrehozása. Továbbá a központ, „rendeltetésszerű” használatához elengedhetetlen 62

a projekt kapcsán megszűnő parkoló kapacitás pótlási lehetőségének biztosítása, valamint a lakóegységszámok korlátozása. A módosított HÉSZ Vt-4, Vt-5 jelű övezeteiben - amelyek megegyeznek a projektek megvalósítási

helyszíneivel-

megfogalmazott

előírásoknak

a

projekt

elemek

teljességgel eleget tesznek, azokkal nem ellentétes. 5. Művelődési Központ belső rekonstrukciója 6. Városháza belső (büfé és nyomtatványbolt) rekonstrukciója, akadálymentesítése A változtatások léptékéből és konstrukciójából adódóan, ezek érdekében a rendezési terv módosítása nem szükséges. Ezek a jelenlegi és a módosítás alatt álló településrendezési eszközökkel is összhangban van, illetve összhangban lesz.

9.2. Város-rehabilitációs tevékenység az akcióterületen. Az elmúlt években az akcióterületen megvalósított fejlesztések: PROJEKT

KÖLTSÉG MEGVALÓSÍTÁS FORRÁS MILLIÓ

IDEJE

FT Polgármesteri homlokzat,

hivatal

külső

hőszigetelés, 600

2006

nyílászáró csere Művelődési homlokzat,

Sajáterő, önkormányzat

ház

külső 200

hőszigetelés,

2006

Sajáterő, önkormányzat

nyílászáró csere

63

9.3. Demográfiai helyzet



Akcióterület


16 602 18,5 70,3 11,2 20,4

233 19,3 71,7 9,0 31,7


13,7

4,0

6 295 5,8 32,7

91 1,1 31,1

10,0

12,0

64,1

64,3

24,5 16 420

23,3 233


Forrás: KSH-2001

Város demográfiai helyzete: Magyarország

fogyatkozó

népessége,

elöregedő

korstruktúrája

mellett

Százhalombatta fiatal és növekvő népességében nincsenek jelentős demográfiai problémák. A demográfiai tendenciákból azonban következnek olyan dolgok, melyeket figyelembe kell venni a város jövőjének tervezésekor: •

Várható a népesség további, enyhe ütemű növekedése vagy stagnálása, melyre a lakáspolitikának, településtervezésnek föl kell készülnie.

•

A fiatal népesség magas létszáma lesz jellemző a jövőben is: ez fölveti – hosszú távon

mindenképpen

–

a

város

népességmegtartó

képességének

problematikáját, és a képzési rendszerek fejlesztését.

64

•

A jelenleg aktív korú népesség jelentős része fog nyugdíjba menni 1-2 évtizeden belül: a folyamat szociálpolitikai problémák forrása lehet és negatívan fogja eltolni a város humánerőforrás potenciálját.

Akcióterület demográfiai helyzete: Az akcióterület lakossága 233 fő, a város összes lakosságához képest kevesebb, mint 1%. Az akcióterületen több a 14 éven aluli gyermek, mint a városi átlag és kevesebb az időskorúak aránya. Az akcióterület népessége fiatalabb a városi átlagnál, a városközpontban. Probléma: A minőségi közösségi terek és az akadálymentesítés, az alacsony szolgáltatói jelenlét és a minőségi belvárosi lakások hiánya jelent problémát számukra.

65

9.4. Gazdasági helyzet Ezer Ft. ÉV Helyi adó bevétel összesen KKV-k által fizetett adó Akciterület helyi adó

2001 2.297.111

2002 3.030.969

2003 2.924.947

2004 4.076.979

2005 5.055.922

2006 6.217.722

2007 5.858.214

765.704

1.010.323

974.982

1.358.993

1.685.307

2.072.574

1.952.738

2000

2500

2500

3000

4000

5000

5000

Forrás: Önkormányzat Vállalkozások az akcióterületen: - Kereskedelem: 9 db - Vendéglátás: 3 - Szolgáltatás:8 Probléma: Az önkormányzat akcióterületről származó helyi adó bevétele a Kkv-k által városi szinten beszedett ,fizetett összeg 1%-át sem éri el. A befizetések tendenciáját megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az akcióterület gazdasági teljesítőképessége 2003-2007 között fejlődött, de a helyi adóbevételek aránya alacsony. A befizetett adó nagysága

alacsony

gazdasági

tevékenységről

árulkodik,

itt

elsősorban

a

városközpontokra jellemző szolgáltató szektor hiányáról van szó. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: A városközpont gazdaságélénkítő funkciói hiányoznak. pl. minőségi közösségi övezet, sétáló-bevásárló utca, koncentrált lakossági szolgáltatások jelenléte, Jelenlegi állapotában a városközpont nem tudja betölteni a gazdaságélénkítő funkcióját sem az akcióterületen, sem a városban.

66

9.5. Munkaerő piaci helyzet Mutató megnevezése


Akcióterület

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

32,7

31,1

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

10,0

12,0

64,1

64,3

24,5

23,3

Forrás: KSH Az akcióterületi és a városi foglalkoztatási adatok között nincs jelentős eltérés. A városban

a

foglalkoztatási

színvonal

jó,

a

munkanélküliség

alacsony.

A

városközpontban a foglalkoztatottak 70% a közszférában dolgozik, a piaci szolgáltató szektor fejletlen. Probléma: A városközpontok fejlődésének egyik fontos feltétele az, hogy az ott dolgozók biztosítsanak egy keresleti színvonalat pl. vendéglátás területén, melyre a betelepülő kisvállalkozások építeni tudnak. Ez a foglalkoztatási láncszem jelenleg hiányzik a városban. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Az akcióterület fejlesztése kedvező feltételeket teremt a puha iparágak turizmus, (kiskereskedelem, tevékenységek-

vendéglátás) fejlesztéséhez,

– ez

városok

jellemző

gazdasági

munkahelyek

számának

centrumára

hozzájárul

a

növekedéséhez a városközpontban.

67

9.6. Jövedelmi helyzet

Forrás: TEIR adatbázis

Probléma: A városban és az akcióterületen az egy főre eső belföldi jövedelem a minden hazai mért átlagot meghalad. A probléma nem a jövedelem nagyságával van, hanem azzal, hogy ez az összeg – a fogyasztásra eső része- hol jelenik meg piaci keresletként. A településen vagy Budapesten? A város helyzete nem könnyű, hiszen a fővárosban elérhető szolgáltatásokkal a város nem tud versenyezni, de ez nem indokolja (indokolhatja) a helyi kínálat szűkösségét. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Az akcióterület fejlesztése kedvező feltételeket teremt a puha iparágak –turizmus-, kiskereskedelem,

vendéglátás

–

városok

centrumára

jellemző

gazdasági

tevékenységek- fejlesztéséhez, a helyi kínálat bővítéséhez, a helyben maradó lakossági kereslet növekedéséhez.

68

9.7. Lakáshelyzet Mutató megnevezése

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya


Akcióterület

6 295 5,8

91 1,1

Forrás: KSH A városban és az akcióterületen a komfortos lakások aránya megfelelő, az akcióterületen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, mindössze 1,1%. A városközpontban található lakások kínálata az utóbbi években nem bővült. Probléma: A városközpont szerepének felértékelődésével meg fog növekedni a belvárosi lakások iránti piaci igény. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Az akcióterületi fejlesztés épít erre a folyamatra és létrehozza a megfelelő kínálatot.

9.8. Közlekedés helyzete Problémák: A városközpontban a közúthálózat pormentes, probléma a következő területeken jelentkezik:

gyalogos

közlekedés

akadálymentesítése,

buszmegállók

akadálymentesítése, parkolók száma a jelenlegi forgalom mellett is kevés, a városközpont fejlesztésével meg fog nőni a centrumba irányuló személygépkocsi célforgalom. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: A fenntartható közlekedési módok kiemelt támogatását szolgálja a belváros forgalmi rendjének átszervezése, az autómentes övezet kijelölése és a szükséges parkoló építés, akadálymentesítés.

9.9. Környezet állapota- természeti és épített- és környezeti problémák Problémák épített környezet:

69

A problémák két területre oszthatóak, egyrészt nincs megfelelő minőségi közösségi tér, amely alkalmas arra, hogy a város és vonzáskörzet viszonylatában betöltse a közösségi, társadalom szervező funkciókat és hozzá járuljon a koncentrált szolgáltatói jelenlét létrejöttéhez, másrészt a közösségi épületek akadálymentesítése csak részben megoldott. Továbbá a polgármesteri hivatal szolgáltatásainak fejlesztéséhez elkerülhetetlen a belső átalakítás, felújítás.

A Művelődési ház

gépészeti rendszere elavult magas a fajlagos energia felhasználása, belső átalakítással

javítani

lehetne

a

kulturális

szolgáltatások

színvonalán.

A

gimnáziumban a tornaterem bővítésre szorul. Problémák, természeti környezet: Az akcióterületen található zöldfelületek rendezettek, de méretezésük a jelenlegi városközponti forgalomra történt. A látogatók, forgalom növekedésével a jelenlegi zöldfelület terheltsége növekedni fog, nem fogja betölteni rekreációs feladatait. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: Fejleszteni kell a városközpontot és az itt található intézmények infrastruktúráját. Az önkormányzatnak- szabályozási terv módosítással- a városközpontban megvalósuló magánbefektetéseket támogatnia kell, az építészeti városkép és a szolgáltatások fejlesztésének érdekében. A zöldövezetek esetében a minőségi fejlesztésen van a hangsúly, de nagyon fontos a megfelelő zöldövezeti arány bővítése is. Az akcióterületi fejlesztés keretében létre jön a város új közösségi területe, főtere.

9.10. A meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából A közműhálózatok ki vannak építve az akcióterületen, a tervezett projektek megvalósíthatóságát nem befolyásolják.

9.10. Környezeti károk feltárása és bemutatása Az akcióterületen nincs környezeti kár vagy szennyezett terület. 70

9.12. Közszféra jelenléte Közintézmények az akcióterületen: - Gazdasági Ellátó Intézmény - Hamvas Béla Városi Könyvtár - Barátság Művelődési Központ - Polgármesteri Hivatal - Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium - Eötvös Loránd Általános Iskola - 1. Sz. Általános Iskola Közszolgáltatások az akcióterületen: - Polgármesteri Hivatal (okmányiroda) - OTP - ERSTE Bank - Posta - 2 ügyvédi iroda - Takarékszövetkezet Problémák: A város intézményeinek jelentős része az akcióterületen található, fejlesztésükre az elmúlt években a város jelentős forrásokat csoportosított át. A szolgáltatások kihasználtságán javítani kell, és meg kell oldani a nyolc osztályos gimnázium tantermi problémáját, a polgármesteri hivatal akadálymentesítését. Következtetés, kapcsolat a célokhoz: A kisvárosi minőségi környezet, funkciók fejlesztésének szerves részét kell, hogy képezze a központban található közintézmények infrastruktúrája is. Százhalombatta ezáltal tudja kisvárosi integrációs szerepét betölteni a tervezett fejlesztési célok figyelembe veszik ezt a problémát, konkrét projekt elemek feladata a város ezen a területen meglévő hátrányainak felszámolása.

71

9.13. Közbiztonság Az akcióterület 2006-ban nem történt bűncselekmény, de a városban elkövetett bűncselekmények száma is alacsony. A városban kiépített térfigyelő-rendszer működik, magas színvonalú a bűnmegelőzési program.

9.14. Piaci igények, lehetőségek felmérése A piaci elemzést a következő módszerek alkalmazásával végezzük el: - Statisztikai adatok vizsgálata (TEIR és KSH adatbázis) - Regionális összefüggése elemzése (pl. MOL Rt. szerepe a városban) - Mélyinterjúk készítése (IVS készítésénél a város gazdasági és társadalmi vezető személyiségeivel készített interjúk, terjedelme miatt nem csatoltuk az anyaghoz) - Helyi sajtó elemzése (lakossági igények vizsgálata) A gazdaságfejlesztési stratégiában meghatároztuk a városközponti akcióterület fejlesztése során létrehozott „terméket”, röviden elemeztük a vonzáskörzet piaci igényeit. Az alábbiakban a létrehozott „terméket” először felosztjuk résztermékekre, szolgáltatásokra, majd ebben a bontásban végezzük el a piaci igények és lehetőségek elemzését, bemutatását. TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS CSOPORTOK LEHETSÉGES CÉLPIAC TERÜLETI MEGHATÁROZÁSA Rendezvények, programok.

Város, vonzáskörzet- kistérség

Konferenciák, tréningek szervezése. Kiskereskedelmi,

agglomeráció.

vendéglátó-ipari,

lakossági szolgáltatások.

A lehetséges célpiac területei tagozódás alapján végezzük el az elemzést. I, Százhalombatta, város lakossága, vállalkozásai. A, Lakossági fizetőképes kereslet. 72

Százhalombatta ipari város a foglalkoztatási mutatói országos viszonylatban kimagaslóan jónak minősíthetők. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a munkanélküliségi adatok a kistérségi adatokkal együttmozogva alacsonyabb a megyei, a régiós, és az országos átlagnál.

Még kedvezőbb képet kapunk a településről, ha az adófizetők arányát vizsgáljuk meg, Százhalombattán cca. 4-5%-kal magasabb az adófizetők aránya, mint a kistérségben. 2003 és 2007 között kismértékben csökkent ugyan a foglalkoztatottak aránya a városban, de a csökkenés ellenére 2007-ben még mindig kedvezőbb a helyzet a kistérségi átlagnál.

73

74

Forrás: kozpontiregio.hu A fenti táblázat jól mutatja, hogy a korábbi volt Budaörsi kistérség, melynek része volt Százhalombatta az agglomeráció fejlett gazdasággal rendelkező részéhez tartozik, mind a foglalkoztatottak számát, mind az egy főre eső jövedelmet figyelembe véve. A foglalkoztatás területén 2004-es évhez képest Százhalombattán nem történt érdemi változás, a táblázatban leolvasható arányok 2009-ben is érvényesek a városra vonatkozóan. (Ezt jól szemlélteti a 2007-es adatokat bemutató ábra)

Összegezve: A városban/ és az akcióterületen az egy főre eső belföldi jövedelem a minden hazai mért átlagtól magasabb és tendenciájában növekedő. A probléma nem a jövedelem nagyságával van, hanem azzal, hogy ez az összeg – a fogyasztásra eső része- hol jelenik meg piaci keresletként. A településen vagy a Budapesti Agglomeráció más településén? A helyi kínálat szűkössége – a kisvárosok városközpontjában elérhető szolgáltatások területen - miatt a helyi lakosság jövedelmének jelentős részét nem a városban költi el, pl. rekreáció- kikapcsolódás- szórakozás stb.

75

Ezt jól jelzi az alábbi ellentmondás: a város centrumában az üzletek kínálata alacsony, megjelenésük szegényes és az általuk fizettet helyi adó mértéke is gyenge forgalomról árulkodik, miközben a városban az egy főre eső jövedelem a kistérségi és megyei átlag felett van. Piaci lehetőség: A projekt megvalósításával a helyi lakosság igényeit lefedve, lehetőség van arra, hogy a helyben maradó fogyasztás/vásárlóerő növekedjen. B, Vállalkozói igények

Piaci lehetőség: A városban működő nagyvállalatok jelentős létszámot foglalkoztatnak helyben és országosan is.

2008-ban a MOL- csoport 17 339 főnek biztosított munkahelyet.

Százhalombatta a MOL NyRt., legfontosabb szakmai központja, az országban és a régióban, jól megközelíthető, a főváros mellett fekszik, ezek az előnyök adják a lehetőséget, hogy a Mol-csoport Százhalombattán dolgozói és partnerei részére konferenciákat, továbbképzéseket szervezzen, ha rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra. A város ipari parkjában és az azon kívül működő Kkv-k részére hiányzik, egy szolgáltatásaiban, megjelenésében és környezetében is megfelelő minőségű továbbképző és tréning központ. CÉLCSOPORT

TERVEZETT

KONFERENCIA

KÖZPONT

KAPACITÁS MEGOSZLÁSA % MOL csoport

60

Helyi KKV-k

10

Agglomerációban

működő 30

vállalkozások Összes

100

76

II. Vonzáskörzet, kistérség, agglomeráció

Százhalombatta az ország legfejlettebb régiójában a Budapesti Agglomeráció Déli szélén fekszik, egy kétmilliós lakost számláló piac mellett. Az egy főre eső vásárlóerő a Budapesti kistérségben megközelíti a Százhalombatta város adatát. A térségben jelenlévő

vásárlőerő

koncentrációra

jellemző,

hogy

nem

csak

országosan

kiemelkedő, de Közép-Európai léptékbe helyezve is az első helyen áll. Budapesti kistérség

Százhalombatta város mind az egyéni közlekedés, mind a tömegközlekedés eszközeivel jól megközelíthető. Piaci lehetőség A piaci lehetőség az Agglomeráció közelsége/ vásárlóerő nagysága miatt adva van, a külső feltételek – közlekedés- adottak, az Agglomeráció irányában, hogy a város

77

szolgáltatásainak

fejlesztésével

a

vásárlóerőnek/fogyasztásnak

a

jelenleginél

nagyobb forgalmat lebonyolító célpontja legyen.

10. Városközponti fejlesztési célok és beavatkozások 10.1. Akcióterület fejlesztésének céljai, részcélja CÉLOK

MUTATÓ MEGNEVEZÉSE

Általános cél:

Fejlesztéssel érintett

Akcióterület fizikai megújításával, a Terület nagysága

Fejlesztés által érintett Lakosság létszáma

meglévő városi funkciók fejlesztése, új funkciók létrehozása. Részcél: Helyi

Fejlesztés eredményeként Új

szolgáltatások

kínálatának, teremtett

minőségének fejlesztése

városi

funkciók

munkahelyek fejlesztésével

száma.

elérhető

szolgáltatások

száma

az

érintett település részen. Részcél:

Lakossági elégedettség

Társadalmi kohézió erősítése Részcél: Belváros

résztvevők száma Fejlesztéssel

vonzerejének

Helyi társadalmi akciókban

érintett Fejlesztéssel

növelése épületek száma

létrejövő

új

épület, épületrész nagysága

környezet, városépítészet minőségi javításával Részcél:

Forgalom

Fenntartható közlekedés fejlesztése

zónák nagysága

Részcél:

Akadálymentesített

Hátrányos

helyzetű

csillapított -

emberek épülete száma

esélyegyenlőségének, életfeltételeinek javítása

78

MUTATÓ

MÉRTÉK KIINDULÓ CÉL-

IDŐ-

MUTATÓ

MEGNEVEZÉSE

EGYSÉG

ÉRTÉK

ÉRTÉK PONT

FORRÁSA

Fejlesztéssel érintett

ha

0

8,4775

Építési

2010.04.30

Terület nagysága Fejlesztés

napló,

jelentések db

0

6

eredményeként

2008.

12. Városfejlesztési

31.

Társaság

teremtett

statisztikai

munkahelyek száma.

létszámjelentése

Lakossági

%

0

90

2010.06.30

elégedettség

felmérések

Fejlesztéssel

érintett db

0

3

2010.04.30.

épületek száma Akadálymentesített Fejlesztés által érintett

db

1

3

2010.04.30.

napló,

Építési

napló,

jelentések fő

0

18000

2015.04.30.

Lakosság létszáma városi

Építési jelentések

épülete száma

Új

Kérdőívek,

KSH, népszámlálás

funkciók db

0

8

2011. 04. 30 Önkormányzati

fejlesztésével elérhető

jelentések

szolgáltatások száma az érintett település részen. Helyi

társadalmi fő

10000

25000

2015.04.30.

Felmérések

akciókban résztvevők

évenkénti

száma

összesítése

Fejlesztéssel létrejövő m2

0

35394

új épület, épületrész

2010.04.30.

Építési

napló,

jelentések

nagysága Forgalomcsillapított zónák nagysága

m2

0

84775

2009.10.30. Építési

napló,

jelentések

79

10.2. Önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztés jellegű tevékenysége 1, Városi marketing stratégia elkészítése Projekt célja: - Fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése - Százhalombatta turisztikai imágának növelése Projekt tevékenysége: 1, lépés: Marketing terv készítése A marketing terv az önkormányzat, az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, lakosság véleményeit, igényeit figyelembe véve, egy működőképes marketing rendszert dolgozz ki, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy Százhalombattán eltöltött turistanapok száma növekedjen valamint a helyi és térségi lakosság növekvő mértékben vegye igénybe a kisváros fejlesztett funkcióit, szolgáltatásait. 2, lépés: Marketing eszközrendszer fejlesztése A marketing tervben feltárt hiányosságok felszámolása érdekében fejleszteni kell a célcsoportok hatékony elérését szolgáló marketing eszközöket. 3. lépés: Marketing készségek oktatása A marketing terv oktatása valamint a turista és vendégforgalom jobb kiszolgálását eredményező ismeretek oktatása vállalkozók, önkormányzati szakemberek a lakosság érintett csoportjai számára. 2, Országos/régiós szintű városmarketing rendezvény létrehozása, piaci bevezetése: A nyári turistaszezonban legalább egy darab országos, (régiós) léptékű rendezvény létrehozása a meglévő rendezvények fejlesztésével vagy új létrehozásával. A rendezvény helyszíne az új városközpont, főtér. A rendezvénnyel szembeni elvárás: több napos program sorozat a turista szezon fő idényében, 3-4 napos, tervezett látogatók száma 15-20.000, fő.

80

10.3. Beavatkozási típusok 10.3.1. Beavatkozások az akcióterületen I. ütem (2008-2009) BEAVATKOZÁSOK

FORRÁS

Konferenciaközpont – vállalkozói kapcsolódó projekt*

Vállalkozói tőke

Kkv. üzlethelyiségek– vállalkozói kapcsolódó projekt*

Vállalkozói tőke

Lakások a városközpontban – vállalkozói kapcsolódó projekt* Vállalkozói tőke *A három projekt egy beruházás keretében valósul meg. II. ütem (2009-2010) 2009. 07. havi módosított projekt költségvetés alapján. BEAVATKOZÁSOK

FORRÁS

1. Művelődési ház új térfal

KMOP, Önkormányzat sajáterő

2. Polgármesteri hivatal új KMOP, Önkormányzat sajáterő térfal 3. Zenepavilon


4. Harangjáték


5. Nyilvános WC


6. Szent

István

tér KMOP, Önkormányzat sajáterő

rendezése 7. Közművesítés

és KMOP, Önkormányzat sajáterő

infrastruktúra fejlesztés 8. Művelődési ház építés, KMOP, Önkormányzat sajáterő felújítás 9. Művelődési ház építés- KMOP, Önkormányzat sajáterő szerelés 10. Művelődési ház eszköz, KMOP, Önkormányzat sajáterő technológia beszerzés 11. Kiskereskedelmi


egységek kialakítása 12. Szent- István tér felszín KMOP pályázati projektnek nem része. Kizárólag saját, alatti parkolók

önkormányzati forrásból valósul meg, a pályázati projekttel egy időben, de műszakilag és pénzügyileg elhatárolva.

81

III. ütem (2012-2013) BEAVATKOZÁSOK

FORRÁS

Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja Sajátforrás (zöldfelület, park) önkormányzat az akcióterületi fejlesztés hatására Azt útmutatóban bemutatott három beavatkozási típusból az akcióterületen mind három fajtát terveztük a rendelkezésre álló információk alapján: - ROP program keretében KMOP - Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztési után/ azzal egy időben. Vállalkozói tőke - Egyéb sajáterőből megvalósuló önkormányzati projektek. Saját forrás A beavatkozások logikája a következő: A városközpont fejlesztésére vonatkozóan a vállalkozói oldal -Korshak Kft- és az önkormányzat megállapodott, amelynek lényege a következő. A vállalkozó megépíti a konferenciaközpont és kapcsolódó létesítményei beruházást, az önkormányzat pedig vállalja, hogy átépíti és fejleszti a városközpont közösségi területeit. A vállalkozói beruházás időben – pár hónappal- hamarabb kezdődik, míg az önkormányzat beruházása a pályázati útmutatóban megjelölt lehetséges kezdési időpontban indul el. Ez indokolja az ütemezést. A két beruházási ütem tehát összefügg. A harmadik ütemben az önkormányzat fejleszti a városközpont Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti területét, ezzel a beavatkozással lesz teljes a centrum átépítése. Az akcióterületi fejlesztések az önkormányzat és a vállalkozói tőke együttműködésével valósulnak meg. „Az I. ütem a beruházó Korshak Kft. megbízásából a Korényi és Társa Építész Kft. által tervezett konferencia központ, üzletek és lakóépület megvalósítása. A II. ütem a Szent István tér táj- és kertépítészeti rehabilitációja, a III. ütem a Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja.”

82

10.3.2.Beavatkozások hozzájárulása a célok/részcélok eléréséhez Gazdaságfejlesztés: 1, Főtér, sétáló övezet: Gazdasági teljesítőképesség növelése- kiskereskedelem, vendéglátás, turizmus, szolgáltatások- minőségi közösségi övezetek kialakításával. 2, Kkv. üzletek: Kiskereskedelem, szolgáltatás fejlesztése korszerű a vásárlók igényeinek megfelelő üzleti környezet kialakításával. A megvalósítandó fejlesztések pl. közösségi terek, turisztikai attrakciók- növelik a vendéglátás, szállásadás, kiskereskedelem területeken működő Kkv. életképességét. 3, Konferenciaközpont: A városban lévő két nagy ipari vállalat és a Kkv. valamint a nem helyi vállalkozások részére kialakított konferencia központ, hozzájárul a városközpont gazdasági teljesítőképességének növeléséhez. 4, Szolgáltató/nyomtatványbolt iroda a polgármesteri hivatalban. Az önkormányzat célja a fejlesztéssel, hogy a lakossági és kisvállalkozói igényeknek megfelelve meggyorsítsa a városközponti ügyintézést. Az iroda szolgáltatásai: nyomtatványok árusítása, fénymásolás, bélyegző készítés, névjegykártya, esküvői meghívó egyéb helyben előállított nyomtatványok stb.. A tervek szerint az üzlet működtetését helyi kisvállalkozás bevonásával végezteti az önkormányzat. Társadalmi kohézió erősítése: 1, Minőségi közösségi terek kialakítása ( főtér): A kialakítandó új főtér alkalmas lesz városi rendezvények lebonyolítására. A rendezvények segítségével növelni lehet a lakosság lokálpatriotizmusát, összetartó erejét. 2, Művelődési ház fejlesztése: A művelődési ház felújításával a város első számú kulturális közösségi intézménye fog megújulni, a társadalmi igény meg van a városban a minőségi kulturális rendezvények iránt, jelenlegi belső állapotában azonban a művelődési ház igénytelen belső építészetével és energia pazarló rendszerével nem vonzó célpont a helyi lakosok számára.

83

Belváros

vonzerejének

növelése

környezet,

városépítészet

minőségi

javításával: 1,Főtér, sétáló utca: Jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöld felületi elemek növekedéséhez, a tisztább közterületekhez, a fenntartható közlekedés fejlesztéséhez, ezzel a közúti gépjármű forgalom csökkentéséhez. 2,Új, felújított épületek (konferenciaközpont , Kkv. üzletek, stb.): Épületek felújítása, új épületek építése hozzájárul a városkép javításához, modern a helyi társadalom elvárásainak megfelelő környezet kialakításhoz. Fenntartható közlekedés fejlesztése: Gyalogos közlekedési zóna a városközpontban: Az összeköttetés, elérhetőség biztosítása javul a fenntartható közlekedés feltételrendszere pl. gyalogos közlekedés, kerékpár közlekedés- ezzel csökken a gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátás. Környezeti fenntarthatóság javítása 1,Új, felújított épületek: Új és felújított épületek építésével csökken a fajlagos energia felhasználás. 2, Gyalogos közlekedési zóna a városközpontban: Az összeköttetés, elérhetőség biztosítása javul a fenntartható közlekedés feltételrendszere pl. gyalogos közlekedés, kerékpár közlekedés- ezzel csökken a gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátás. Hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének, életfeltételeinek javítása 1,Új, felújított épületek: Az épületekben, közlekedési útvonalakon végrehajtják az előirt akadálymentesítést, ezzel javul a fogyatékkal élők esélyegyenlősége.

84

10.3.3. Beavatkozások megvalósítása negyedévenkénti bontásban Akcióterületi fejlesztések Gannt diagramja a projekt megvalósítási időszakra 2008-2010 TEVÉKENYSÉGEK

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

MEGVALÓSÍTÓ SZERVEZET

Hónapok: 2008. 07.01.- től – 2010.06.30.-ig Üzletek, szolgáltató egységek építése Konferencia központ

Korshak Kft Korshak Kft.

Szolgáltató egységek kialakítása a Polg. Hivatalban, BMK-ban büfé felújítása Főtér, MH technológia

ÖnkormányzatKMOP-20075.2.1/ B. pályázat keretein belül.

BMK felújítása, főtér látványelemek, parkolóház Szervezés: akcióterületi menedzsment, egyeztető fórum, promóció

ÖnkormányzatKMOP-20075.2.1/ B. pályázat keretein belül.

Tartalékidő

Batta Invest projektmenedzsment

Önkormányzat sajáterő

Önkormányzat- Batta Invest Kftprojektmenedzsment KMOP2007- 5.2.1/ B. pályázat keretein belül.

Infrastrukturális beruházás Szervezés, promóció Tartalékidő

85

Kft-

10.3.4.Városközponti rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

TEVÉKENYSÉG

1 2 3 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Hónapok: 2008. 07.01.- től – 2010.06.30.-ig

Műszaki

tervezés

Létesítési Engedélyes tervek készítése illetve aktualizálása II. fordulóra. Kiviteli tervek az később a kivitelezői közbeszerzéshez Engedélyek megszerzése Közbeszerzés a beruházáshoz Nyitórendezvény Szerződéskötés a kivitelezővel Műszaki megvalósítás Tartalékidő Záró rendezvény

86

10.3.5. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében (lásd. gazdaságfejlesztési stratégia 3.5. pont alatti leírás) I.KMOP pályázati projekt kapcsán a lezajlott egyeztetés eredménye. FELADATOK ELŐKÉSZÍTÉS Informális

Városközpontban üzlethelyiséggel rendelkezők, érdeklődő vállalkozások, civil

szakasz

szervezetek, kisebbségi önkormányzat, lakosság.

Tervezési

Befektető vállalkozás (konferenciaközpont) kapcsolódó projektként.*

Szakasz Megvalósítási

Befektető vállalkozás (konferenciaközpont) kapcsolódó projektként.*

szakasz

A PH-ban és az MH-ban létesített üzleti egységeket az önkormányzat bérbe adja kisvállalkozások részére.

•

A vállalkozó projektje és az önkormányzat által a KMOP városfejlesztési pályázatára benyújtott projekt kapcsolódó beruházás. A vállalkozói projektet nem lehetet bevonni a pályázati projektbe.

•

Első ütembe bevont partner Korshak Kft. a kapcsolódó beruházásokat is figyelembe véve.

II. Konferencia központ és üzlethelyiségek üzemeltetése (lásd. ATT 16.1.3. pont alatt)

87

10.3.6. Önkormányzati feladatok Tulajdonviszonyok biztosítása: A tervezett akcióterületi önkormányzati projektek esetében az ingatlan tulajdon biztosítva van, 100%-os az önkormányzati tulajdon, ingatlant vásárolni nem kell a beruházásokhoz. Szabályozói terv módosítása: A szükséges szabályozási terv módosítás megtörtént. 5.sz. melléklet. Képviselőtestület támogatása: A képviselőtestület döntött, és támogatja a városközpont átépítését 168/2008. /V.23./ Ök. számú határozattában.

Kivonat Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2008. május 23-i r e n d k í v ü l i ülésének jegyzőkönyvéből

168/2008. /V.23./ számú Önkormányzati határozat A Képviselő-testület: 1./ Megtárgyalta a „Javaslat pályázat benyújtására a Szent István tér burkolt felületű része és közvetlen környezetének, valamint a Barátság Művelődési Központ Színházterem és az ahhoz funkcionálisan kapcsolódó terek rekonstrukciója céljából” című előterjesztést, és úgy dönt, hogy a 2008. évi költségvetésről szóló, 6/2008. (II.27.) Ör. sz. rendelet 10. melléklet Felhalmozási célú céltartalékok 9. során szereplő Szent István tér soron szereplő, a fő téri beruházás megvalósításához szükséges 1.200.000.- eFt-ot felszabadítja, annak érdekében, hogy a beruházás a KMOP-2007-5.2.1./B számú kiírásra benyújtott pályázat 1. fordulóra történő befogadását követően elindítható legyen. Határidő: azonnal Felelős: Jegyző (Közgazdasági Iroda Vezetője)

88

2./ Utasítja a Jegyzőt, hogy az érintettek értesítéséről gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: Jegyző (Közgazdasági Iroda Vezetője)

Lakosság tájékoztatása megtörtént: Lásd. partnerség alatt.

89

11. Városközponti akcióterület ROP program tartalma 1. MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása

Pályázó Partner Célcsoport

ADATOK Főtér, közösségi terület Városkép KMOP és saját erő. A Szent István tér táj és kertépítészeti engedélyezési tervei elkészültek, az engedélyezés jelenleg folyamatban van. A főtér teljes területe átépítésre kerül, különböző látvány elemekkel tarkítva élhető, használható térré változik a beruházás megvalósítása után. A beruház során a díszkút és a Szent István templom között a sétány alatt terepszint alatti parkolók kerülnek kialakításra, melyből a teret lift igénybevételével lehet majd megközelíteni. A tér egyik látvány eleme lesz a zenepavilon, harangjáték, illetve a különböző kialakítású vizek, szökőkutak. Hiánypótló funkcióként megépül egy nyilvános WC, amely mentesíti a Művelődési központot az ilyen célú használat alól. Részletes műszaki leírás a 6. sz. mellékletben. Önkormányzat Nincs Város és vonzáskörzet lakossága, turisták

2. MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása Pályázó Partner Célcsoport

ADATOK Parkolók kialakítása Közlekedés Sajáterő. Nem támogatott projektelem. Szent István templom között a sétány alatt terepszint alatti parkolók kerülnek kialakításra, melyből a teret lift igénybevételével lehet majd megközelíteni Szint alatti gépkocsi tároló 62 db. Részletes műszaki leírás a 6. sz. mellékletben. Önkormányzat Nincs Város és vonzáskörzet lakossága, turisták

3. MEGNEVEZÉS ADATOK Projekt neve Kiskereskedelmi egységek kialakítása Tevékenység típusa Gazdasági Forrás KMOP és saját erő Projekt helyszíne PH és a MH Projekt műszaki leírása Meglévő helyiségek átalakítása. Pályázó Önkormányzat 90

Partner Célcsoport

Nincs Lakosság, Kkv-k.

4 MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása Pályázó Partner Célcsoport

ADATOK Művelődési ház rekonstrukció Kulturális/ közösségi KMOP és saját erő Belső felújítás, épület energiafelhasználásának csökkentése érdekében épületgépészeti felújítás és belső átalakítás. Önkormányzat Nincs Lakosság, Kkv-k. 5

MEGNEVEZÉS Projekt neve Tevékenység típusa Forrás Projekt műszaki leírása Pályázó Partner Célcsoport

ADATOK Közművesítés és infrastruktúrafejlesztés. Kulturális/ közösségi KMOP és saját erő Közművesítés és infrastruktúrafejlesztés a támogatott projekt elemeknél. Önkormányzat Nincs Lakosság, Kkv-k.

12. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán az akcióterületen A városközpont fejlesztésére vonatkozóan a vállalkozói oldal -Korshak Kft- és az önkormányzat megállapodott, amelynek lényege a következő. A vállalkozó megépíti a konferenciaközpont és kapcsolódó létesítményei beruházást, az önkormányzat pedig vállalja, hogy átépíti és fejleszti a városközpont közösségi területeit. A vállalkozói beruházás időben – pár hónappal- hamarabb kezdődik, míg az önkormányzat beruházása a pályázati útmutatóban megjelölt lehetséges kezdési időpontban indul el. Ez indokolja az ütemezést. A két beruházási ütem tehát összefügg.

91

Információ a fejlesztésekről: Az I. ütemhez tartozó tervekre a beruházó jogerős építési engedéllyel rendelkezik melynek alapján az építkezés előkészítő munkálatai megkezdődtek az alábbiak szerint: -

a munkaterület átadása;

-

a munkaterület lezárása zárt kerítéssel

-

a meglévő autóbusz megálló áthelyezése

-

az ideiglenes parkoló kialakítása a Művelődési ház mögötti füves területen;

-

közművek kiváltása;

-

a meglévő térburkolatok és kerékpárút bontása, bontott építőanyagok elszállítása;

-

a Petőfi szobor és a világfa elszállítása a kijelölt helyre;

-

a területen található fák, bokrok kivágása, elszállítása;

A munkaterület 2008. május 26. -i átadását követően a Főtérnek az átlós irányú közlekedése megszűnik, a jelenlegi parkoló az ideiglenes parkoló átadásakor kerül lezárásra.

A gyalogos közlekedés a Református Templom, a Könyvtár és a

Művelődési Ház mellett korlátozottan biztosított. A Liszt F. sétányon gyalogos közlekedés a beruházás I. üteme alatt változatlan. A Főtéren a két sétány közötti gyalogos forgalom a Polgármesteri Hivatal mellett, illetve az Arany János utcán folyamatosan biztosításra kerül. Az I. ütem várható befejezése 2009. ősze. A konferencia központ , üzletek , lakások és kiszolgáló létesítmények paraméterei a következők: Konferencia központ : -

Rendezvény terület: 1778 m2,

-

Kiszolgáló helyiségek területe: 780 m2

Lakások száma: 86 db. Parkolóhelyek: épület alatti gépkocsi-beállók tervezett száma: 66 db. Terepszinten lévő közterületi parkolók száma: 87 db.

92

Üzletek: Minimum 5 diszponibilis üzlet, melyből több üzlet kialakítható utólag az igények szerint.

13. Kapcsolódó önkormányzati fejlesztések az akcióterületen

III. ütem (2012-2013) BEAVATKOZÁSOK

FORRÁS

Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja Sajátforrás (zöldfelület, park) önkormányzat az akcióterületi fejlesztés hatására

14. Tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport (ok) igényeihez

A tervezett projekt eredménye, hatása kedvezően érinti a terület, a város, a vonzáskörzet állandó lakosságát, - mindazokat, akik az új városközpont funkcióit használni fogják-, a városban a szolgáltató szektorban, kereskedelemben működő Kkv-kat, a lehetséges elsősorban helyi, környékbeli magánbefektetőket és az önkormányzatot.

93

CÉLCSOPORT

LEHATÁROLÁS

ELVÁRÁS

INDOKLÁSA/ MOTIVÁLTSÁG Lakosság

(akcióterület,

város,

kistérségi

vonzáskörzet)

Az

akcióterület

Város

fejlődése.(szolgáltatások

vevők.

bővülése,

minőség

Elérhető szolgáltatások nem megfelelőek. Nincs

környezet

minőségi

munkalehetőség)

városközpont

vonzáskörzete,

szolgáltatásait kisvárosi

az

igénybe környezet.

új

(

javítása,

fejlesztése,

a

több

városközpontban) Helyi vállalkozások

Az akcióterületi fejlesztések nagy mértékben

Helyi

(akcióterület, város, mivel

befolyásolják a vonzáskörzet, (kínálat bővítő,

vállalkozások életképességét segítő

a

szolgáltatás fejlesztő hatásuk miatt)

(helyben

helyi

vállalkozó

átcsoportosíthatja akció

helyben

kereslet tartó,

az

megjelenő, maradó piaci keresletét. Ennek a

önkormányzati

területre

folyamatnak az elsőszámú érintett csoportja a

fejlesztések.

növelő,

a

koncentráló) beavatkozások,

működését.)

helyi vállalkozások.

Befektetők (város, megye,

A magánbefektetők megjelenését, a befektet tőke

Befektetések megtérülését lehetővé

régió)

megterülésének

tévő, esélyeit javító önkormányzati

Befektetet tőke nagysága

fejlesztések

az akcióterületen: 2000-

kedvező irányba módosul. Ez indokolja a

3000 millió Ft 2015-ig

lehatárolást.

Önkormányzat

Önkormányzat két területen is érintett. Egyrészt

A város, a helyi közösség fejlődését

az önkormányzati szolgáltatásokat fejlesztéséhez

szolgálják a beavatkozások.

a

kilátásai

hatására

polgármesteri

mértékben

a

befolyásolja. várható

épület

hozzájárul.

A

megtérülés

fejlesztése

Másrészt

a

fejlesztések.

nagy hivatal

munkájának egyik legfontosabb átfogó célja a város

fejlődésének

elősegítése,

a

lakossági

elégedettség növelése. Másodlagos célcsoport

Turisztikai

vonzerő,

szolgáltatások,

Turisták.

környezet nem megfelelő.

épített

Vonzó turisztikai környezet és szolgáltatások,

pezsgő

színes

városközpont.

94

15. Akcióterületi fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások: A társadalmi- gazdasági hatások feltárása a megvalósíthatósági tanulmányokban alkalmazott „nélküle-vele” modellek összehasonlításával történik. Jelenlegi helyzet: „nélküle modell” A város centruma, környezete nem minőségi, a működő szolgáltatások nem felelnek meg

lakossági és a turisták igényeinek. Pl. A városban nincsenek turisztikai

attrakciók, nyári szezonban programok minőségi közösségi tereken, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a város nem tudja a vendégéjszakák, látogatók számát növelni. Jelenlegi helyzet jövőképe: A városközpont nem tölti be közösségi, gazdasági feladatait, Százhalombatta alvóváros lesz, a helyi kis vállalkozások életképessége nem fog növekedni, egyre többen költik el a városon kívül a szabadidős, rekreációs, szórakozási tevékenységre szánt pénzüket illetve vesznek igénybe szolgáltatásokat a városon kívül. Csökkeni fog a város népességmegtartó ereje, a társadalmi kohézió meggyengülésével. Projekt megvalósítása: „vele modell” Rövid távú hatások: „Kínálat fejlesztés lehetőségének megteremtése.” Az akcióterület infrastruktúrájának fejlesztésével a hiányosságok felszámolásával, minőségi kisvárosi környezet megteremtése vonzó lehetőséget teremt a vállalkozók számára, hogy bővítsék szolgáltatásaikat, a befektetők megtérülés esélyei növekedni fognak. A városközpont forgalomvonzó képessége megnövekszik, a vonzáskörzetből többen keresik fel a belvárost, a turisták száma emelkedik a városban, a helyi lakosok jövedelmükből a jelenleginél több pénz költenek a centrumában. Középtávú hatások: „Kínálat bővítés, helyi kereslet élénkülés.” A kisvárosi környezet fejlesztésével a magánerős befektetések növekedésének új lehetőségei nyílnak meg. Az első ütemben megvalósuló több, mint 1 milliárd Ft 95

értékű önkormányzati fejlesztések hatására a jelenlegi információink szerint, több befektető összesen 2 milliárd Ft értékű projektet kíván megvalósítani az akcióterületen. Az önkormányzat által befektetett 1 Ft-ra, 2 Ft-t magánbefektetés jut. Hosszabb távú hatások: „Helyi gazdasági bővülése, új iparágak megerősödése”. Gazdaságfejlesztés- a turizmus, ipari területek, térségi szolgáltatások fejlesztésének hatásaként a városban növekedni fog a helyi foglalkoztatás, az önkormányzatnak fizetett – Kkv-i- helyi adó mértéke, a város népességmegtartó ereje. Mindez hozzájárul, ahhoz , hogy a város új növekedési pályára álljon és a társadalmi kohézió erősödjön az új százhalombattai identitás megteremtésével. Esélyegyenlőségi hatás Kismamák,

öregek, mozgáskorlátozottak mindazok,

akiknek a

közlekedése

valamilyen szempontból korlátozott vagy hátrányos, fenntartható közlekedési lehetőségei- pl. kerékpár, gyalogos közlekedés- javulnak, mert a beruházás megszünteti az útburkolati hibákat, a padkák okozta problémákat stb. A projekt hatására bővülni fog a városban a foglalkoztatás, ez lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalóinak az elhelyezkedésre. Környezeti hatások Pozitív hatások: -

Fajlagos energiafelhasználás csökkenés (művelődési ház)

-

Zöldfelület növekedés (városközpont)

Negatív hatások: -

Építkezések idején környezeti terhelés növekszik a városközpontban.

-

A városközpont fejlesztésének egyik célja a városközpont forgalmának- (fő)növelése. A folyamat hatására növekedni fog a városközpont felé irányuló személygépkocsi forgalom.

96

Intézkedések a negatív hatások csökkentésére: - Környezetvédelmi felelős munkakör létrehozása az városfejlesztési szervezeten belül. - Építési vállalkozó kiválasztásánál fontos szempont lesz a környezetvédelem, a negatív hatások csökkentésére programmal kell rendelkeznie a kivitelezőnek. - A város el fogja készítetni a közlekedési koncepcióját, amelynek egyik feladata lesz a megnövekedett gépjármű forgalom kezelése.

16. Stratégia megvalósíthatósága Az akcióterületi fejlesztés megvalósíthatóságát a következő szempontok szerint vizsgáljuk, részben összegezzük ezzel, a ATT-ben és a Gazdaságfejlesztési Stratégiában kifejtett tényeket. 1, Pénzügyi fedezet a sajáterő rendelkezésre állása. Százhalombatta Város Önkormányzata a hazai önkormányzatok között a pénzügyi stabilitást, és a nem állami támogatásból származó bevételek nagyságának arányát tekintve (iparűzési adó 90%) benne van az ország tíz legstabilabb költségvetésű önkormányzatainak a táborában. A fejlesztésekhez szükséges sajáterő az önkormányzat rendelkezésére áll. ( lásd. pályázat melletti nyilatkozat.) 2, Fejlesztések műszaki feltételrendszerének megléte. A fejlesztések műszaki feltételrendszere gyűjtőkategória a következő elemeket tartalmazza: -

Tulajdonviszonyok

rendezettek,

részletesen

kifejtve

a

gazdaságfejlesztési

stratégiában, illetve a pályázati anyagban. - Építési engedélyek rendelkezésre állnak. ( lásd. pályázati dokumentáció) - A fejlesztés összhangban van a helyi építési szabályzattal. (ATT-ben kifejtve)

97

3, Kivitelezést irányító projektmenedzsment megfelelő minőségben való rendelkezésre állása. A pályázati dokumentációban közölt projektmenedzsment megfelel az előirt elvárásoknak. 4, Fejlesztések megvalósításának társadalmi támogatása, aktív részvétel a fejlesztésekben. A fejlesztésekről az elvárható fórumokon tájékoztatta az önkormányzat a helyi társadalmat és a szomszédos településeket. Lakossági egyeztetés előkészítés szakaszában: A városközpont átalakításával kapcsolatban ötletpályázatot írt ki az önkormányzat, még az előző ciklusban. A beérkezett látványterveket a Polgármesteri Hivatalban kiállították, ahol a városlakók elmondhatták, leírhatták véleményüket a látottakról. A témával a városi televízió (Halom TV) is foglalkozott, bemutatta azt. A konkrét tervek tartalmaznak elemeket az ötletpályázaton látottakból. Szomszédos településekkel való egyeztetés ( lásd. ATT településközi koordináció) A szomszédos településekkel az egyeztetés megtörtént, az érintett települések támogatják a fejlesztéseket. Állandó

egyeztetési

fórum

beindítása,

a

különböző

társadalmi

csoportok

együttműködésének és támogatásának megszerzése érdekében. Az önkormányzat útjára indította a „Szent István Főtér Bizottság projektet”, egy állandó egyeztető fórumot a különböző érdekeltségű, helyzetű társadalmi, gazdasági élet szereplői és a civil szervezetek között. (lásd. Gazdaságfejlesztési Stratégia)

98

5, Komplett gazdaságfejlesztési stratégia megléte a létrehozott kapacitások kihasználtságának és a város gazdasági, társadalmi fejlődésének biztosítása érdekében. A városközponti akcióterület gazdaságfejlesztési stratégiája elkészült, a szükséges intézkedések,

eszközök

és

a

várható

hatások

bemutatásával.

(lásd.

gazdaságfejlesztési stratégia)

6, Fenntarthatóság A fenntarthatóság két kiemelt kritikus tényezője a hazai gyakorlat alapján: működtető szervezet gazdasági helyzete és a piaci igények várható nagysága. Százhalombatta város mind a két területen jó adottságokkal rendelkezik. Gazdasági helyzete a helyi ipar miatt erős, a Budapesti Agglomeráció közelsége miatt pedig a piaci lehetőségei jóval meghaladják az országos átlagot. (Erről részletesebben a gazdaságfejlesztési stratégiában található elemző fejezet)

Összegezve

megállapítható,

Százhalombatta

Városközponti

akcióterületi

stratégiájának megvalósíthatósági tényezői minden esetben támogatják a stratégiai megvalósítását, rendelkezésre állnak.

99

16.1. Megvalósítás intézményi kerete

16.1.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása DÖNTÉSI

DÖNTÉSHOZÓK

KOORDINÁTOR/VEZETŐ

Stratégiai szint

Képviselőtestület, polgármester

Polgármester

Szakmai szint

Alpolgármester,

SZINTEK

jegyző, Alpolgármester

irodavezetők Operatív szint

Városfejlesztési szervezet

Szervezetvezető/projektmenedzsment

Társadalmi

Polgármester-alpolgármester

Alpolgármester

kapcsolatok

100

Városfejlesztési projekteket irányító szervezet. (Önálló csoport az önkormányzat tulajdonában lévő Batta Invest Kft-én belül működik.)

Városfejlesztési projektvezető (Batta Invest Kft. ügyvezető igazgatója)

Projekt menedzselési, műszaki, jogi, szolgáltatások

Pénzügyi Szakértő/ projekt adminisztráció (külső szakértő)

Marketing, kommunikáció s, turisztikai külső szolgáltatás

Műszaki, építésügyi, ingatlangazdálkodási szakértő

A városfejlesztési csoport 3 főből áll, a Batta Invest Kft-én belül önálló gazdasági egységként működik, ebből kettő fő a társaság alkalmazottja egy fő mérlegképes könyvelő pedig külső szakértő. A projekt irányító csapat munkáját javasolt a következő külső szakértőkel erősíteni:

-

Pályázati

forrásból

megvalósított

városfejlesztési

projektmenedzselési

tapasztalattal rendelkező külső szakértő -

Marketing, kommunikációs, turisztikai külső szakértő

101

Önkormányzat/ pályázó/városfejlesztési szervezet feladatai: - Kapcsolattartás az irányító hatósággal - Támogatási szerződés előírásainak betartása - Projektek koordinálása, felügyelete - A felmerülő problémák összegyűjtése amennyiben külső szakértő kell a megoldáshoz, a szolgáltatás megrendelése. - Információ ellátás menete: a megvalósítás folyamán havi tájékoztatás, írásban és szóban, a projekt állásáról- műszaki, pénzügyi, környezetvédelmi, esélyegyenlőségi stb. információk átadása, képviselőtestület részére. - Fenntartás időszakában

a monitoring jelentéseket leadását megelőző hónap

végén, a támogatási szerződésnek megfelelő hasznosításról évégi jelentések készítése. - A támogatás lehívásához szükséges dokumentumok összeállítása. - Képviselő testület részére negyedéves beszámolók, szükség esetén döntés előkészítési anyagok készítése. - Lakossági és civil szervezetek, lehetséges befektetők, Kkv.-k tájékoztatásánaknyilvánosság- szervezése. (pl. lakossági fórum, internet, városi újság, városi marketing terv készítése)

Szervezet felépítése Városfejlesztési projektvezető Műszaki munkatárs Pénzügyi munkatárs /Munkaköri leírások: 4.sz. melléklet/

102

Városfejlesztési társaság megfelelése a „Városfejlesztési Társaság létrehozása és működtetésére vonatkozó iránymutatásnak”.

I. Általános elvárás: - Alapszerződés szabályozza a társaság kijelölését a közfeladat-ellátás jogi alapját, az akcióterületi integrált fejlesztés megvalósíthatóságát, valamint az ágazati célok akcióterületi fejlesztésekkel való összhangba hozását; -A társaságon belül önálló költséghelyként működik, külön főkönyvi számon, külön bankszámlán elkülönítve történik a bevételek és kiadások kezelése. -A

városfejlesztési

társaság

megfelelő

szakmai

képzettséggel

rendelkező

szakembereket alkalmaz. (lásd önéletrajzok) - A Társaság vezetője és alkalmazottai a városfejlesztési szemléletet képviselik, mert a Batta Invest Kft. bár ellát üzemeltetési feladatokat, de nem ez a meghatározó stratégiai tevékenysége, hanem a fejlesztés. A társaság az elmúlt öt évben és napjainkban is aktív fejlesztési tevékenységet végzett és végez az ipari parkban Pl. ipari park közművesítése, Vállalkozói és Szolgáltató központ I. ütem építése, Vállalkozói

és

Szolgáltató

központ

II.

ütem,

újabb

zöldmezős

területek

közművesítése, befektetői beruházások szakmai támogatása stb. A Batta Invest Kft tevékenységének meghatározó eleme a fejlesztés, amely a társaság erőforrásainak 70%-t leköti. Ez a tény jól bizonyítja, hogy a Batta Invest Kft. elsősorban egy fejlesztés centrikus szervezett és csak másodlagosan nevezhető fenntartó, üzemeltető szakmai központnak. A fejlesztési tevékenység jellege ingatlanfejlesztés. (Jelenleg is zajlik az ipari park bővítése és az elmúlt években minden évben történt ingatlan beruházás vagy fejlesztés az ipari parkban.) Ez a szakmai tapasztalat garantálja azt, hogy a városfejlesztési társaságban is biztosítva lesz fejlesztési szemlélet megfelelő arányú jelenléte.

103

II. A Városfejlesztési Társaság kompetenciái: „Megbízott

a

városfejlesztési

tevékenység

ellátása

során

a

külön

szerződésekben részletezett feltételekkel az alábbi kompetenciákkal rendelkezik: - Az Önkormányzat nevében, annak javára hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az Önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője; - Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztését, az akcióterületi fejlesztések előkészítését és végrehajtását a Megbízott végzi; - Az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a

Megbízott

a

vagyonkezelési

foglaltak

szerződés(ek)ben

szerint

visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat nem vonja el; - A Megbízott kompetenciájába tartozik a befektetőkkel, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, egyéb helyi szereplőkkel való tárgyalás, egyeztetés, adott esetben,

külön

szerződésben

foglaltak

szerint

szerződéskötés

az

akcióterületi rehabilitáció érdekében.” /Forrás: Együttműködési megállapodás/ Az együttműködési megállapodásban megadott kompetenciák összhangban vannak a szakmai elvárásokkal. III. A Társaság által ellátandó feladatok: a)

Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületekre ATT. készítése és felülvizsgálata;

b)

Gazdaságfejlesztési elemek integrációja;

c)

Gazdasági

partnerek

koordinációja,

civil

és

közigazgatási,

államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, ezen belül beruházások, projektek körében PR, kommunikáció, városfejlesztés körében

megvalósuló

projektek

körében

konferencia,

bemutató

szervezése;

104

d)

Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel);

e)

Fenntartás koordinációja;

f)

További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a városfejlesztési célok érdekében;

g)

A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése);

h)

A terület-előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében);

i)

A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési

munkák

pályáztatása,

megrendelése,

a

munkálatok

folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), ezen belül épületépítési projekt szervezése, úgymint a beruházások műszaki,pénzügyi,- üzletpolitikai előkészítése, lebonyolítása, közbeszerzési,tervpályázati pályázati

eljárások

források

lebonyolítása,

igénylésében,

pályázatok

lebonyolításában

benyújtásában, való

szakmai

közreműködés, egyes kivitelezési feladatok elvégzése, kivitelezőkkel,hatóságokkal,- pályázatok kiírására jogosult szervezetekkel, - illetőleg egyéb szervezetekkel való kapcsolattartás, a kivitelezés műszaki ellenőrzésének biztosítása, jelentések készítése, monitoring; j)

Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele);

k)

Beruházások, épületépítési projektek körében szakmai anyagok, jelentések, tájékoztatók készítése, döntés-előkészítésben való szakmai közreműködés;

l)

A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése);

m)

Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele); 105

n)

Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal szakirodáival, a lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal);

o)

Külön vagyonkezelési szerződések keretein belül vagyonkezelés;

p)

A fentiekben fel nem sorolt minden városfejlesztés körébe sorolható tevékenység, feladat elvégzése, amelynek ellátására a Megbízott a Megbízótól külön szerződés keretei között megbízást, illetőleg megrendelést kap.

/Forrás: Együttműködési megállapodás/ Az együttműködési megállapodásban meghatározott feladatok összhangban vannak a szakmai elvárásokkal. VI. A Támogatási Szerződés megkötéséhez szükséges feltételek

-A Társaság és a képviselőtestület kapcsolatának, a döntéshozatalban való részvétel minőségének bemutatása; A Batta Invest Kft ügyvezető igazgatója egyben a Városfejlesztési Társaság vezetője is, mivel a Batta Invest Kft. 100%-ban önkormányzati tulajdonban van vezetője jogosult és köteles a helyi képviselőtestület városfejlesztést érintő témákban hozott döntési folyamatában részt venni. -A városfejlesztési akciók során keletkező bevételekről a képviselőtestület dönt, ez garantálja hogy a bevételek a városfejlesztést szolgálják. - Az üzemeltető és a vagyonkezelő társaságokkal az egyeztetés az önkormányzati szervezetek működési rendjében előírtaknak megfelelően megy végbe. Amennyiben az egyeztetés projektekhez kapcsolódik, akkor közös munkacsoport alakul, más esetekben negyedévente történik egyeztetés a feleket közösen érintő kérdésekben. - A társaság állandó jelleggel a városfejlesztéshez szükséges pénzügyi gazdasági szolgáltatásokat szerzi be külső féltől.

106

16.1.2. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A nyomon követéshez szükséges technikai feltételeket a monitoring fejezetben tárgyaljuk. I. Projekt az akcióterületi terv megvalósításának társadalmi nyomon követése. Százhalombatta Város Önkormányzata a városközpont fejlesztési projekt sikere érdekében útjára indította a „Szent István Főtér bizottság projektet „. Projekt jellege: kommunikációs és érdekegyeztető fórum. A projekt leírása: A városközpont fejlesztési projektben valamilyen formában érintett szervezetek, vállalkozósok, vállalkozók, érdekképviseletek ,civilszervezetek és a helyi lakosság részvételével megalakul egy állandó interaktív fórum , amelynek célja a fejlesztésekről és azok hatásairól a teljes körű tájékoztatás, illetve az információk visszacsatolása és feldolgozása a fejlesztést irányító menedzsment részére. Szemben a hagyományos megoldásokkal pl. lakossági fórum, itt nem zárul be az információs kapu, a tájékoztatás állandó oda és vissza. A projekt széleskörű egyeztető fórumot nyit annak érdekében, hogy a fejlesztéseket minden helyi lakos megismerje és a vállalkozások lehetőségei tudatában hozhassák meg vállalkozásfejlesztési döntéseiket. A Szent István Főtér bizottság projekt nem zárul le a beruházás befejezésével, mivel a működtetés jelentős nagyságú feladatot ró majd az önkormányzatra és a sikerhez mindenképpen szükséges a helyi gazdasági, kulturális és lakossági erőforrások mozgósítása. II. Civil szervezetek bevonása a főtéren megvalósuló rendezvények szervezésébe. A rendezvények szervezésében jelenleg is részt vesznek civil szervezetek- pl. Magyarok Öröksége Alapítvány- a projekt fenntarthatósági szakaszában a rendezvények számát csak úgy lehet sikeresen növelni, ha egy területen ismertségnek örvendő civil szervezettel együttműködve valósítja, szervezi meg a rendezvényt az önkormányzat rendezvényszervező szervezete. A civil szervezetekre tehát a Főtér projekt jövőjének alakításában fontos feladat vár.

107

16.1.3. Üzemeltetés, működés I. Az akcióterületen EU- s források felhasználásával megvalósuló fejlesztések működtetése, fenntartása. Az alábbiakban a kötelező fenntartási időszakban a fejlesztett létesítmény, infrastruktúra várható költség, bevétel egyenlegét is megbecsüljük, mivel az esetek többségében nem áll rendelkezésre bázis adat vagy a fejlesztés utáni költség struktúra

jelentősen

megváltozik,

ezért

a

számokkal

a

várható

egyenleg

nagyságrendjét kívántuk bemutatni, a szükséges fedezeti források megjelölésével. Az értékek folyóáron értendőek.

1, Főtér Fenntartó az önkormányzat, a fenntartási tevékenységet (takarítás, karbantartás, zöldfelületek rendben tartása) a jelenlegi szabályozás szerint- költséghatékonysági okokból- nem önkormányzati szervezet végzi, hanem megbízás alapján egy vállalkozó. Költség ebben az esetben a vállalkozónak fizetett díj, illetve a főtérre eső energiafelhasználás költsége (világítás, szökőkút stb.) A Főtérre vetítjük még az itt szervezett rendezvények teljes költségét és a rendezvényekből várható bevételeket (pl. vásár jellegű rendezvényeknél bérbe adott helyek árusok részére, reklám felületek értékesítése) Egyenleg= teljes költség- teljes bevétel= -80 millió Ft/év Működtetés egyenlege a kötelező fenntartási időszakban negatív. A hiányt az önkormányzat a helyi iparűzési adóbevételeiből pótolja. Működtető szervezet: jelenleg az önkormányzattal jogviszonyban álló többek között a Főtér takarítását is végző magánvállalkozás, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság.

108

2, Polgármesteri Hivatalban lévő üzlethelyiségek.(büfé, nyomtatvány bolt) Az önkormányzat bérbe adja az üzleteket magánvállalkozók részére működtetés céljából. A bérleti díj az önkormányzat összes felmerülő költségét fedezi a fenntartási időszakban.(üzemeltetés, karbantartás, amortizáció) Működtető szervezet: üzemeltető kiválasztása nyílt pályázat útján fog történi.

Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla.

3, Művelődési ház. A művelődési házat a Barátság Művelődési Ház szervezete működteti. 2008-as gazdálkodásának pénzügyi egyenlege -275 millió Ft. A szervezett rendezvények számának növekedése miatt, a rendezvényszervezés költsége

növekedni

fog,

bevételi

oldalon

a

belépőjegyek,

reklámbevételek

növekedése várható. Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban, - 330 millió Ft/év. A hiányt az önkormányzat a helyi iparűzési adóbevételeiből pótolja.

4, Művelődési házban lévő büfé. Az önkormányzat bérbe adja az üzleteket magánvállalkozók részére működtetés céljából. A bérleti díj az önkormányzat összes felmerülő költségét fedezi a fenntartási időszakban.(üzemeltetés, karbantartás, amortizáció) Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla.

109

Működtető szervezet: üzemeltető kiválasztása nyílt pályázat útján fog történi

Pályázati forrásból megvalósított fejlesztések, éves fedezeti hiánya összesen a kötelező fenntartási időszakban. FEJLESZTETT TERÜLET Főtér Művelődési ház Üzlethelyiségek, művelődési házban és a hivatalban Összesen Hiánynövekedés a bázishoz 2008-hoz képest

EGYENLEG FT/ÉV polg.

MILLIÓ -80 -345 0 -425 +150

A fejlesztések hatására a kötelező fenntartási időszakban átlagosan évente a város költségvetését 150 millió Ft többlet üzemeltetetési költséggel növekszik. Az önkormányzat a évi 6,5 milliárd Ft helyi adóbevételből fedezi a többlet kiadást.

II. Nem pályázati források felhasználásával megvalósított beruházás. (tájékoztató jelleggel)

5, Konferencia központ A konferenciaközpontot a Batta Invest Kft.(az önkormányzat tulajdonába lévő vállalkozás) fogja üzemeltetni, bérleti jogviszony alapján. Az üzemeltetés költségei: bérleti díj, épület üzemeltetés költsége, konferenciák szervezésének költsége, szervezést végző csoport költségei.

Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla.

110

6, Üzlethelyiségek Üzlethelyiségeket bérbe adják illetve, eladják magánvállalkozók részére.

Működtetés tervezett egyenlege a kötelező fenntartási időszakban nulla. 7, Felszín alatti parkolók a Szent István téren Kizárólag önkormányzati forrásból valósul meg. Önkormányzat lesz a fenntartó, a parkoló fenntartását, a Főtér fenntartását végző magánvállalkozás, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság fogja végezni.

17. Kockázatok elemezése Alacsony kockázat indoklása: A projekt kockázati szintje minden területen alacsony. A műszaki megvalósítás nem követel egyedi, jelentős szakmai kvalitást igénylő teljesítményt, több helyszínen egyszerre is tud dolgozni a majdani kivitelező. Műszaki és társadalmi területen az időjárás és a gépjármű –gyalogos forgalom jelent kockázatot. A rossz időjárás nehezíti vagy lehetetlenné teheti a munkavégzést. A gyalogos és/vagy közúti forgalmat zavaró munkát – forgalom lassító hatása miatt- nehezebben tolerálja a lakosság. A beruházás alatt előfordulhat rendkívüli időjárás- pl. felhőszakadás- jogi, pénzügyi, intézményi területeken a jelenlegi viszonyok között nincs jelentős kockázati tényező. A tulajdonviszonyok területén, a tulajdon feleleti rendelkezési jogot biztosító jogi szerződéseket, tulajdoni lapokat ellenőrizte. Műszaki területen, mint építésügyi hatóság ellenőrizte a tervek végrehajthatóságát.

111

KOCKÁZAT

MAGAS KÖZEPES ALACSONY

Műszaki

+

Jogi

+

Társadalmi

+

Pénzügyi-gazdasági

+

Intézményi

+

Kockázat kezelése: Időjárás: A projekt kivitelezési szakaszába tartalék időt építünk be. A beruházás alatt előfordulhat rendkívüli időjárás, erre az esetre válságtervet készítünk, a lehetséges belvíz károk csökkentése érdekében. Csúcsforgalom/ társadalmi ellenállás: Azokon a helyeken ahol a munkavégzés gátolja a forgalmat, a csúcsforgalomban történő munkavégzést csak kivételes esetben és rövid ideig engedélyezzük. A gyalogos közlekedés a Református Templom, a Könyvtár és a Művelődési Ház mellett korlátozottan biztosított. A Liszt Ferenc sétányon gyalogos közlekedés a beruházás I. üteme alatt változatlan. A Főtéren a két sétány közötti gyalogos forgalom a Polgármesteri Hivatal mellett, illetve az Arany János utcán folyamatosan biztosításra kerül. Rongálás, vagyonvédelem, környezetszennyeződés: A hangsúly a megelőzésen van. A lakosság körében erősítjük- kommunikáció segítségével- a felelős magatartást

a

környezet

megóvása

érdekében.

(Új

főtér,

sétáló

övezet)

Tulajdonviszonyok: A tulajdonviszonyok rendezettek a projektgazda tulajdonában van a beruházási terület.

18. Monitoring tevékenység A városfejlesztési szervezet/csoportban a feladatra külön szakember lesz alkalmazva. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben résztvevő partnerektől és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb.

112

Monitoring munka menete/feladatok: 1, Adatfeldolgozás, a városfejlesztésben adatok felhasználása a döntések során. (folyamatos) 2, Beszámoló a képviselő testületben. (beruházás alatt negyedévente, üzemeltetés során évente) - beszámoló elfogadva és/vagy - beszámoló alapján beavatkozás szükséges 3, Monitoring adatszolgáltatás a pályázati szerződés alapján a hatóság felé. (évente) 4, Lakosság, célcsoportok részére információk szolgáltatása. (évente, beruházások átadásakor) Az információ szolgáltatás tervezése a város marketing szervezet feladata. Feldolgozandó adatok: - EATT célrendszere, indikátor adatainak vezetése. - ROP támogatási szerződés indikátorainak feldolgozása. - Beruházások output/eredmény adatai. - Város dinamikai mutatói. - Lakossági elégedettség adatai. - Beruházások hatás mutatói - Pénzügyi mutatók

19. Partnerség I. Lakossági egyeztetés: 1, A városközpont átalakításával kapcsolatban ötletpályázatot írt ki az önkormányzat, még az előző ciklusban. A beérkezett látványterveket a Polgármesteri Hivatalban kiállították, ahol a városlakók elmondhatták, leírhatták véleményüket a látottakról. A témával a városi televízió (Halom TV) is foglalkozott, bemutatta azt. A konkrét tervek tartalmaznak elemeket az ötletpályázaton látottakból.

113

2, A város vezető személyiségeivel mélyinterjú készült. A kutatás során a mélyinterjú célja az volt, hogy megismerjük a városban, vezető beosztásban tevékenykedők véleményét, a döntésekkel, fejlesztésekkel kapcsolatos elégedettségi szintet, a város jövőképét. . A vizsgálat típusa: leíró, kvalitatív Az adatgyűjtés módszere: félig strukturált mélyinterjú Az adatok felvételi helyei: polgármesteri hivatal, munkahelyek Az adatgyűjtés időpontja: 2008. március Mélyinterjú alany: 22 (Terjedelme miatt nem csatoltuk az ATT-hez PH műszaki osztály elérhető) 3, Kérdőíves lakossági felmérés A felmérés során Százhalombatta 2006-os KSH adatok szerinti 17.485-fős lakosságából 312 fős minta válaszai kerültek feldolgozásra. ( A felmérés részletes elemzése az PH műszaki osztály elérhető, terjedelme miatt nem csatoltuk az ATThez). 4, Szent-István Főtér bizottság működése

(Gazdaságfejlesztési stratégiában

kifejtve)

II. Településközi koordináció: Érintett települések:Ercsi, Tárnok Megbeszélések témája: Százhalombatta városközponti akcióterületi fejlesztések A településközi koordináció két szinten valósult meg. Stratégiai szinten a polgármesterek részvételével, szakmai szinten önkormányzati osztályvezetők, szakértők részvételével. Az egyeztetések eredményesek voltak, a résztvevő települések támogatták a fejlesztéseket. (8. sz. melléklet: Településközi egyeztetés dokumentumai)

114

A hazai önkormányzati rendszerben a településközi koordináció állandó létrehozott fóruma a kistérségi társulás, költség hatékonysági okok miatt egyéb állandó fórum létrehozása a jelenlegi gazdasági helyzetben nem indokolt az önkormányzati szférában, a kistérségi rendszer jól működik hazánkban ki kell használni a benne rejlő

lehetőséget.

Az

egyeztetését

ténye,

tartalma

a

kistérségi

ülések

jegyzőkönyvében elérhető. III. Helyi kisvállalkozók, civil szervezetekkel való partnerség állandó fóruma a Szent-István Főtér bizottság. Szakmai fórum a Százhalombattai turisztikai klaszter.

IV. Százhalombattai befektetői fórum Százhalombatta Város Önkormányzatának Műszaki Osztályán naprakész (műszaki, építésügyi, településfejlesztési, pénzügyi) információkkal rendelkeznek a városban potenciálisan ajánlott befektetési területekről. Pl. téglagyári völgy

115

20. Pénzügyi terv 1, Akcióterületi beruházások költségei/ tevékenységek ráfordításai. I. ütem (2008-2010) BEAVATKOZÁSOK

KÖLTSÉG

Konferenciaközpont – vállalkozói kapcsolódó projekt*

600000000

Kkv. üzlethelyiségek– vállalkozói kapcsolódó projekt*

200000000

Lakások a városközpontban – vállalkozói kapcsolódó projekt*

400000000

Összesen

1200000000

*A három projekt egy beruházás keretében valósul meg. II. ütem (2009-2010) 2009.07. havi állapot szerint Beruházó: Százhalombatta város Önkormányzata Ft-ban BEAVATKOZÁS MH új térfal PM új térfal Zenepavilon Harangjáték Nyilvános wc Sz. I. tér rendezése Mélyparkoló kialakítása MH építési költség MH építési-szerelési költség 10. MH eszköz, technológia beszerzése I. színpadtechnika 11. MH eszköz, technológia beszerzése II.- felvonó, audióvizuális eszközök, tűzjelző) 12. Kisker. Egységek kialakítása 13. PR tevékenység 14. Projektmenedzsment 15. Közművesítés és infrastruktúra fejlesztés Összesen 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Mindösszesen P+S

PÁLYÁZATI KÖLTSÉG-P 53 027 797 16 832 689 16 616 218 12 600 000 32 511 930 565273903 307 540 407 358 376 654

TÁMOGATÁSI ARÁNY 85% 85% 85% 85% 85% 29% 0% 40%

TÁMOGATÁS

400 156 253

40%

160062501

107 709 840

45,70%

49223397

45073627 14307786 14123785 10710000 27635141 166447492 0 143350662

SAJÁTERŐS BERUHÁZÁS-S 7954170 2524903 2492433 1890000 4876789 398826411 307540407 215025992 240093752 58486443 109781115

202175164

45,70%

92394049

9 260 000

30,00%

2778000

2 440 000 44 000 000

85,00% 66,25% 30 %

2074000 29150000 42669560

366000 14850000 99562307

-

800000000

1.470.752.722

142231867 2.270.752.722

6482000

2 270 752 722

116

III. ütem (2012-2013) Ft-ban BEAVATKOZÁSOK

KÖLTSÉG

Szent István templom és az Erkel F. krt. közötti terület rehabilitációja (zöldfelület, park) önkormányzat az akcióterületi fejlesztés hatására Összesen

150000000 150000000

2, Menedzsment díj Projektmenedzsment szerződés rendelkezése: „Megbízott a jelen szerződés III. fejezetében megállapított összes feladata ellátásának fejében legfeljebb összesen 44.000.000. - Ft., azaz Negyvennégymillió Forint költségelszámolásra jogosult az alábbi ütemezés szerint: A Megbízott a feladatainak ellátásával kapcsolatos költségeivel – az adott időszakra vonatkozóan - részenként, 3 havonta utólag, a 3. tárgyhót követő 10. munkanapig jogosult és egyben köteles elszámolni a megfelelően dokumentált teljesítésigazolások, kiadásokat igazoló bizonylatok, számlák Megbízóhoz történő benyújtásával.” 2009-2010 fejlesztési időszak Projekt menedzsment díjazás terve: fix díjazás a megvalósítás négy negyed évből áll, menedzsment díj 11.000.000, Ft/ három hónap. 2011-2015 fejlesztési időszak Projekt menedzsment tervezett díja: 6.000.000, Ft/év, 500.000, Ft/hó Millió Ft-ban ÉV

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Bevétel 22

22

6

6

6

6

6

3, Bevételi terv Az ATT kézikönyv előírásai alapján az ingatlanhoz és a fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolható várható bevételek nagyságát kell meghatározni. Ingatlan értékesítés az akcióterületen nincs tervezve a következő években, hitelt nem vesz fel az önkormányzat, a várható bevételeknél a kiskereskedelmi egységek (polgármesteri

117

hivatalban, művelődési házban büfék, nyomtatványbolt bérleti díja, Főtéren vásárok rendezése kapcsán beszedett helypénzek szedése stb.) által fizetett bérleti díjak vehetők figyelembe.

Az egyes intézményeknél jelentkező bevételváltozást nem

vettük figyelembe, mivel ezek a hiányok vagy többletforrások nem a városfejlesztést szolgálják, mértéküket az adott intézmény működése befolyásolja. Ezért a figyelembe vett bevételek nem lehetnek azonosak a pénzügyi elemezésben feltárt bevételnövekménnyel. A figyelembeveendő bevételeket értelemszerűen csak a fenntartási időszakra lehet számolni. Millió Ft-ban ÉV

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Bevétel 0

0

6

7

8

9

10

4, Pénzügyi bevételek műveletei Az akcióterületi fejlesztéshez az önkormányzat nem vesz igénybe banki hitelt. A beszedett bevétek által elérhető pénzügyi bevételt, kamatot nem vesszük figyelembe mert nagysága nem haladja meg a becslési hibahatárt. 5, Egyszerűsített eredményterv Kerekítve Millió Ft-ban ÉV

2009

2010

2011 2012 2013 2014 2015

1000

1140

-

75

75

-

-

22

22

6

6

6

6

6

0

0

6

7

8

9

10

Egyszerűsített eredmény -1022 -1162

0

-74

-73

+3

+4

Tevékenységek ráfordításai Menedzsment díj Bevételek

Az akcióterületi szűken vett működési költségek menedzsment díj és a várható bevételek egyensúlyban vannak. A 2009-2010-es években megvalósuló fejlesztések forrása pályázati forrás és sajáterő, a 2012-2013-ban tervezett fejlesztés sajáterőből fog megvalósulni.

118

21. Előkészítettség állapota összefoglalva TEVÉKENYSÉGEK

VÁROSKÉP

KÖZLEKEDÉS

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Tulajdonviszony

Pályázó tulajdona.

100%

100% pályázó tulajdona

pályázó

tulajdona Saját tőke

Rendelkezésre áll.

Rendelkezésre

Rendelkezésre áll.

áll. Műszaki előkészítés

Műszaki

Költségbecslés

megvalósíthatósági

Műszaki megvalósíthatósági tanulmány, elő tervek.

tanulmány, elő tervek. Engedélyes tervek

Tervek

készen

vannak. Célcsoporttal

Igen

társadalmi egyeztetés

vállalkozók,

Megvalósítás,

Tervek

készen

Terveztetés előkészítés alatt.

vannak. (lakosság, civil

Igen(lakosság,

Igen (lakosság, vállalkozók,

vállalkozók,

civil szervezetek)

szervezetek)

szervezetek)

Igen

Igen

civil

Igen

fenntartás erőforrásai rendelkezésre állnak

119

21. Felhasznált irodalom SZÁZHALOMBATTA VÁROS SZOCIÁLIS TÉRKÉPE SZÁZHALOMBATTA ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET

Városfejlesztési koncepció és program SZÁZHALOMBATTA ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: TERRA STÚDIÓ KFT.

SZÁZHALOMBATTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAk GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 KSH adatbázis

120

1. sz. melléklet: Akcióterület jelmagyarázattal ellátott látványtérképe

121

Eötvös L. utca

Erkel F. körút

Ref. Templom

Pénzügyi szolgáltatóház

Akcióterület jelmagyarázattal ellátott látványképe Befektetői területek az akcióterület határán

Művelődési ház és 1 db büfé

Akcióterületi határ

Polgármesteri Hivatalban 2 db üzlethelyiség.

Felszíni parkolók

Főtér látvány elemekkel, alatta ingyenes parkolók

Akadálymentesített gyalogos közlekedési zóna

300 fős konferencia Központ. Üzletek: ajándékbolt, könyvesbolt, ékszerbolt, jegyiroda, újság trafik árus, vegyes kisbolt, ruházat,

Korábbi években épült Katolikus Templom

étterem, büfé, kávézó, fagylaltozó, masszás, posta, bank, ügyvédi iroda, lakások, az

Bejárat a Főtér alatti parkolókhoz

épület alatt parkolók. Tréning Hotel Akcióterületi fejlesztés Befektetői terület

Szolgáltató ház

CBA áruház

Főtér közúti megközelíthetőségét biztosítja a Damjanich utca

122

Damjanich utca

Akcióterület helyszínrajza utcahatárokkal

Erkel Fe körút

Erkel Ferenc körút

Arany János utca

Sétánygyalogos zóna

Eötvös l. utca

123

2. sz. melléklet: Adatok igazolása, KSH szegregáció

Tisztelt Partnerünk!

Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az antiszegregációs tervét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Munkájuk megkönnyítésére megküldünk Önöknek egy kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre kerül az anti-szegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen. Üdvözlettel Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály

124

4. sz. melléklet: Munkaköri leírások Munkaköri leírás „Pénzügyi, gazdasági szakértő” Feladatok: -

Pénzügyi projekt terv aktualizálása

-

Szerződések előkészítése

-

Eszközbeszerzések pénzügyi részének előkészítése

-

Közreműködés a közbeszerzés kiírásában

-

Számlák, bizonylatok feldolgozása

-

Állapot felmérő pénzügyi jelentések készítése

-

Pénzügyi terv betartásának ellenőrzése

-

Projekt controlling, monitoring

Felelős: projekt teljes pénzügyi területéért.

Munkaköri leírás „Projekt menedzser”

Feladatok: -

Projekt-vezető, irányítja a projekt munkatársakat

-

Döntéseket hoz, és készít elő, ha a témában nincs döntési jogköre

-

Tárgyal a szolgáltatókkal, kivitelezőkkel, műszaki ellenőrrel

-

Ellenőrzi a projekt terv végrehajtásának ütemét, pénzügyi teljesítését, határidőket

-

Vezeti a projekt megbeszéléseket

-

Átveszi a fejlesztet eszközöket

-

Szükség szerint informálja a sajtót az eredményekről

Felelős: projekt tervszerű végrehajtásáért.

126

Munkaköri leírás „Műszaki munkatárs” Feladatok: -

Projekt műszaki tevékenységének nyomon-követése, felügyelete

-

Kapcsolattartás a kivitelezőkkel

-

Beruházások helyszíni bejárása alapján helyzetelemzés készítése

-

A tervtől való eltérés esetében jelentés készítése a projekt menedzser felé

-

Teljesítés műszaki részének ellenőrzése

-

Szabványoknak való megfelelés ellenőrzése

-

Részvétel engedélyezési eljárásban

Felelős: a projekt műszaki részének tervszerű végrehajtásáért

5. sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás rendelete

SZÁZHALOMBATTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2006.(VI.30.) számú rendelete

Százhalombatta Városközpont Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról1 egységes szerkezetben a módosításáról szóló 7/2008. (III.28.) Ör.sz. rendelettel Százhalombatta Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§ (1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az 1

A címet módosította a 7/2008. (III.28.) Ör.sz. rendelet 1.§-a.

127

alábbi rendeletet alkotja a Szabályozási Tervének (továbbiakban SZT) jóváhagyásáról. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. §.2 (1) Jelen rendelet hatálya a Százhalombatta Damjanich utca – Erkel Ferenc körút – Eötvös Lóránd utca – Arany János utca – Erkel Ferenc körút által határolt Városközpont területére terjed ki. (2) Jelen rendelet csak a mellékletét képező SZT-1 jelű Módosított szabályozási tervvel együtt érvényes.

Az előírások alkalmazása 2. §. (1) Az 1.§. (1) bekezdésben határolt területen területet felhasználni, építési telket kialakítani, építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények, Százhalombatta közigazgatási területének Helyi Építési Szabályzata, illetve az általános érvényű egyéb rendelkezések és hatósági előírások megtartása mellett –csak a szabályozási tervben és a jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. (2) A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben (továbbiakban SZT) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - az övezeti határvonalakat és övezeti jellemzőket, - a szabályozási terven jelölt építési helyet és építési vonalat, - a maximális beépítési %-ot, - a maximális szintterületi mutatószámot, - a maximális építménymagasságra vonatkozó előírást, - a zöldfelület nagyságára vonatkozó előírást. (3) A kötelező érvényű elemek módosítása az SZT módosítását igényli. (4) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint a (2) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért azok az SZT módosítása nélkül is megváltoztathatók.

2

Ezt a szakaszt módosította a 7/2008. (III.28.) Ör.sz. rendelet 2.§-a.

128

(5) Az építési helyen kívül eső, illetve túlnyúló épület vagy épületrész nem bővíthető, azon értéknövelő beavatkozás nem végezhető. A terv területének felhasználása 3. §. (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően beépítésre szánt területekre, és beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2)3 Beépítésre szánt területek: Nagyvárosias lakóterület (Ln), és Városközponti – Településközpont vegyes (a Településszerkezeti terven egységesen VK – a Szabályozási terven Vt-3 – Vt-7) besorolásúak. (3) Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési terület (KÖ) besorolásúak. (4) Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, művelni, azokon építési tevékenységet folytatni. A telekalakítás általános szabályai 4. §. (1) A területen építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyság és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet. (2) A terven feltüntetett új telekhatárok irányadó jellegűek. (3) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közműkapcsolatokkal. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK Vt-3 - Településközpont, Vegyes terület előírásai 5. §. (1) Az övezetre vonatkozó legfontosabb előírások és paraméterek: 3

Ezt a bekezdést módosította a 7/2008. (III.28.) Ör.sz. rendelet 3.§-a.

129

- a beépítés módja: szabadonálló - a legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2 - a telek legnagyobb beépítési mértéke: 40 % - maximális szintterületi mutató: 1,5 m2/m2 - minimális zöldfelület: 40 % - legnagyobb építménymagasság: 16 m - terepszint alatti beépítés: 60 % Vt-4 - Településközpont, Vegyes terület előírásai 6. §. (1) Az övezetre vonatkozó legfontosabb előírások és paraméterek: - a beépítés módja: szabadonálló - a legkisebb kialakítható telekméret: 2000 m2 - a telek legnagyobb beépítési mértéke: 10 % - maximális szintterületi mutató: 0,2 m2/m2 - minimális zöldfelület: 50 % - legnagyobb építménymagasság: 20 m - terepszint alatti beépítés: 50 % Vt-5 - Településközpont, Vegyes terület előírásai 7. §. (1) Az övezetre vonatkozó legfontosabb előírások és paraméterek: - a beépítés módja: szabadonálló - a legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2 - a telek legnagyobb beépítési mértéke: 100 % - maximális szintterületi mutató: 4,0 m2/m2 - minimális zöldfelület: 0 % - legnagyobb építménymagasság: 30m - terepszint alatti beépítés: 100 % Vt-6 - Településközpont, Vegyes terület előírásai 8. §. (1) Az övezetre vonatkozó legfontosabb előírások és paraméterek:

130

- a beépítés módja: szabadonálló - a legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2 - a telek legnagyobb beépítési mértéke: 40 % - maximális szintterületi mutató: 1,0 m2/m2 - minimális zöldfelület: 40 % - legnagyobb építménymagasság: 25 m - terepszint alatti beépítés: 90 % Vt-7 – Településközpont, Vegyes terület előírásai4 8/A §.

(1) Az övezetre vonatkozó legfontosabb előírások és paraméterek: - a beépítési módja: szabadonálló - a legkisebb kialakítható telekméret: 2000 m2 - a telek legnagyobb beépítési mértéke: 50 % - maximális szintterületi mutató: 2,4 m2/m2 - minimális zöldfelület: 20 % - legnagyobb építménymagasság: 20 m - terepszint alatti beépítés: 50 % Ln - Nagyvárosias Lakóterület előírásai 9. §. (1) Az övezetre vonatkozó legfontosabb előírások és paraméterek: - a beépítés módja: szabadonálló - a legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2 - a telek legnagyobb beépítési mértéke: 25 % - maximális szintterületi mutató: 1,2 m2/m2 - minimális zöldfelület: 40 % - legnagyobb építménymagasság: 13 m - terepszint alatti beépítés: 90 % Zöldfelületek előírásai 10. §. (1) Új beépítésű telkeken a telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-re után legalább 1 db környezettűrő, nagy lombkoronájú fát kell elültetni.

4

Ezt a szakaszt beépítette a 7/2008. (III.28.) Ör.sz. rendelet 4.§-a.

131

(2) Az Damjanich utca mentén a fasor kiegészítése szükséges, egységes előnevelt várostűrő egyedekkel. (3) Fakivágás esetén a kivágott fákat a területen belül pótolni kell. A pótlás mértéke: a pótlás miatt telepítendő fák összes törzsátmérője a kivágott fák 1 méter magasságban mért összes törzsátmérőjének a másfélszerese. A fapótlás számításánál a 8 cm-es törzsátmérő feletti fákat kell figyelembe venni. (4)5 A rendelet hatálya alá tartozó területen épületen kívüli gépkocsi-tárolás céljára kizárólag gyeprácsos parkolók alakíthatók ki.

Környezetvédelmi előírások 11. §. (1) A közúti forgalomból származó megengedett egyenértékű A hangnyomásszint határértékeit, az építési kivitelezési tevékenységből származó zajra vonatkozó szabályokat, az üzemi létesítmények körét és a működésből származó zaj terhelési határértékeket a hatályos rendeletek alapján kell betartani. (2) A 4/2002 (X.7) KvVM rendelet 2 sz. melléklete alapján a tervezési terület az 1-es zónába tartozik, a légszennyező anyagokra vonatkozó légszennyezettségi, egészségügyi és ökológiai határértékeket a 14/2001 (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján kell tartani. (3) A tervezett beépítések megvalósítása és üzemelése során a felszíni- és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható továbbra sem. A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE 12.§. Jelen rendelet a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba. Százhalombatta, 2006. június 27.

5

Ezt a bekezdést beépítette a 7/2008. (III.28.) Ör.sz. rendelet 5.§-a.

132

Dr. Turbucz Sándor László jegyző

Dr. Benedek polgármester

Kihirdetési záradék: E rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2006. június 30-án. Százhalombatta, 2006. június 27. Dr. Turbucz Sándor jegyző

6. sz. melléklet: Részletes műszaki leírás

133

134

135

136

137

138

7. sz.

melléklet:

Önkormányzati

határozat,

a

településfejlesztési

koncepció

aktualizálásáról

Kivonat Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2008. november 26-ai ülésének jegyzőkönyvéből 423/2008. /XI.26./ számú Önkormányzati határozat A Képviselő-testület: 1./ Úgy dönt, hogy Százhalombatta Város aktualizált településfejlesztési koncepcióját kiegészítés nélkül előzetesen jóváhagyja. 2./ Utasítja a Jegyzőt, hogy a döntésről az érintetteket értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Jegyző (Műszaki Iroda Vezetője)

K.m.f.

Dr. Turbucz Sándor s.k. jegyző

Vezér Mihály s.k. polgármester

Kivonat hiteléül: dr. Kaveczki Andrea csoportvezető 139

8.sz. melléklet: Településközi egyeztetés dokumentumai.

140

1. Vezetői összefoglaló (stratégiai fejezet) Helyzetelemzés( város) Demográfia Lakosság képzettsége

Recommend Documents