35
. A szocializmus•. -: Szocializmus alatt egyes néprétegeknek, különösen az alsóbb tegeknek ama közös törekvését értjük, hogy anyagi s szellemi lyzetüket javitsák, a tőke általi kiuzsorázást lehetetlenné teék, az iparvállalatokat szocializálják, s a néprétegek közt fenn6 .válaszfalakat ledöntsék. Ezek feloszlanak evoluciós és revoci6s csoportokra. Evoluciósok azok, amelyek a fejlődéssel akarII. RÉSZ. )1 törvényes korlátok között a célt elérni s a tőke elleni eImükben az agitáció és a sztrájk a fegyverük. A revoluGYAKORLATI NYOMOZÁS~ 'oÍiisták elvetik a fejlődés tanát, az evolució sikerében nem ak, s eszméik diadalát csak a forradalommal hiszik elh tőnek. A magyar büntető törvénykönyv 3 főrészre oszlik: 1. A bolsevizmus nem más, mint a kommunizmus és revoluIam elleni büncselekmények (államfő, alkotmányellenes, lázad • ; szocializmus keveréke. Orosz szó ez "többséget" jelent. pénzhamisitás stb.) 2. Ember élete s testi épsége elleni bün.CSlI'.:n~ete az elsö orosz petrogradi szocialista kongresszusra vezet6 vissza, hol abban a kérdésben, minő magatartást tanusitson lekmények (gyilkosság, mérgezés, szemérem elleni büncsele kÖvessen a szocialista párt a jövőben a kormánnyal szemben, nyek). 3. Vagyon elleni büncselekményekre (lopás, zsarolás . ' evolucionisták, a revolucionisták, kommunisták és anarchisták lutacsempészés, gyujtogatás stb.). Jelen fejezetnél a 2. alatti "Ember élete s testi vazataival szemben kisebbségben maradtak, s a győzők bol. oknak (azaz többségi pártnak, átvitt értelemben legtöbb elleni büncselekményeket" külön nem tárgyalom, mert roknak) nevezték magukat. "Törvényszéki orvostan" cÍJnü fejezetnél részletesen tárgyalva. A nyomozás vagy a helyszínről indul ki, vagy nem. Kommunizmus. helyszinről künduló nyomozás pl. a gyilkosság, szándékos em , ölés, gyujtogatás stb. általában mondhatjuk a közveszélyes c . A kommunista törekvések a tulajdonjog teljes eltörlésével lekmények (távirda, vasut stb. szándékos megrongálása). . teljes egyenjogu ember közös tulajdonává akarják tenni a föl'ipari vállalatokat, még a családot sem ismerik el s a szabad A nyomozó közeg fökelléke, hogy szakmájába vágó b cselekményekhez értsen pl. a tőzsdéhez a tőzsdei csalásnál, erelmet hirdetik. Jó és rossz, lusta és szorgalmas, fukar, vagy villamos kocsi vezetéshez, villamos elgázolásnál (a gondatlan s kozló, szerény, vagy szájhős, önmegtartóztató, vagy parázna a , ból elkövetett emberölésnél). Fontos továbbá a gyors elhaL oolmunizmusban egy kalap alá esnek, egyforma elbánásban zás, hogy mikor, kivel szemben, milyen eszközöket használj~~:laü1n ek. -Egyéni törekvés nem érvényesülhet s igy ezek az A teljes tárgyilagosság kivánatos. Előre alkotott nézetek u ék az emberiséget fejlődésében letörnék, megáIIitanák. A nem haladhat és türelmes legyen a nyomozó. Napok hoss . - 'ttevők, képmutatók, álszenteskedők, szájhősök lennének a kell néha elmélkedni a fölött, hogyan követték el a büncselé meg urai, melyet terrorral baromi igába sülyesztenének alá. ményt? Kivánatos végül alaposság és jogérzék, nemkülömben . A kommunizmus Magyarországon 1919. augusztus elején :tűnt. A népbiztosok rablott pénzükkel Ausztriába szöktek. személy és vagyonjogok tisztelete. A nyomozás célja a büncselekmény körülményeit ann ' fnzük azonban hamar elfogyott s ezt azután csak Moszkvából ph ttak ellenszolgáltatás ok fejében. Akimenekült kommunisfelderíteni, hogy annak alapján az igazságszolgáltatás kezde vehesse. között csakhamar megindult pártoskodás és vetélkedés két rtra oszlott, Landler és Kun Béla csoportjára. Landler Jenő Állam elleni büttcselekménye14 '/ ete szerint vissza kell a kommunistákat Magyarországba külAz állam és alkotmány elleni büncsele~yekhez tarto eni,lrik kis csoportokban egymástól függetlenül müködnének a szocialista, kommunista, anarchista szervezkedés, puccski d ntrálizációs rendszer), Kun Béla pedig egységes szervezkedést letek, forradalmak, tömegmozgalmak, kémkedés és ide sorolj . etétt. Azután összeült a 3-ik internacionálista kongresszus és még az egyesülési, gyülekezési jog, streik és sajtójogot. mbek ÉK-ja (executió kommisiója - végrehajtó bizottsága) a
}/
u
2-
"
"
36 magyar kommunistáknak minden további támogatását megtagad s meghagyta nekik, hogy szervezzék külön magukat. Késöbb Moszkvából és Bécsböl sok kommunista jött h szervezkedési célzattal, de hamar elfogták öket. A Vágó Landler-féle frakció harca megkezdődött, miután Kun Béla vé kép Moszkvába távozott. A magyar kommunizmus ügye n haladt. 1922. tavaszán uj kommunista kongresszus volt, mely a megjelent Vágót Sinovjev orosz népbiztos internáltatta. Sin jev egy 3 tagu végrehajtó bizottságot nevezett ki Magyarorszá . azzal a meghagyással, hogy oda visszatérjen és müködését hal dék nélkül kezdje meg. Ezek Szeidler, Szilágyi és Hirosc voltak. Ezek a kiválasztottak azonban féltek Magyarország utazni, igy ezt tudomására hozták Sinovjevnek, ki erre azt uj utasitást adta, hogy küldjenek megbizható embereket Magy országba, kik a nagy ipari vállalatoknál szervezetekbe lép ellenzéket alkotva, saját embereiket azokból válasszák ki. ny aik mas egyének hosszu ideig jól figyeljenek és uj bizalmi ember sőt képviselők választásánál is saját embereiket válasszák m uj ellenzéket alkotva. Ezen szélső bal egyének Bécsből kap a vörös ujságot és terjesztették titokban megbizható embere körében. 1922. nyarán Iehetett már észlelni az ilyen szélsőség elemek létezését. Ezen ellenzék tagjai igyekeztek uj tago szerezni, de velük csak négyszemközt tárgyaltak. Igy alakult ki a régebbi (L. 3. sz. ábra) sejt rendszer, m . ujabban a hólabda sejtrendszer (L. 4. sz. ábra), melyek azonb nem feleltek meg a hozzájuk fűzött várakozásnak. Az uj hólabda-sejtrendszernél a Bécsböl kiküldött agitát maga nem érintkezett az emberekkel, hanem azt segéd jével v geztette. Ott, ha az egyik tagot véletlenül elfogták, csak e sejttársról tudott és legvégsőbb esetben csak azt az egyet . hatta el. (L. 5. sz. ábrát.) A kommunista agitátorok nagyon óvatos életmódot folyt nak és este már 9 órakor otthon vannak, vasárnap ki sem me nek, nehogy igazoltatásra kerüljene~, ezért 3 tagnál nagyo csoportba sohasem verődnek össze. Allandóan sok álnevet h nálnak és sok titkos jelük van; letartóztatások és elárulások ell igy védekeznek: PL egy alkalommal eltaposott kék krétapor f lezte a szabad utat egy helységbe. A Greiner-féle csoport leleplezése volt az utolsó nagyo szervezkedés, de azóta ujabb nem fordult elő. Jellemző a ko munistákra - természetesen az eddigi nyomozások szerint, az is, hogy csak nyilt helyen egy elöre meghatározott ház el vagy dombtetőn találkoznak. Legutóbb már meghatározott i nélkül és csak kb. tudták a találka idejét, addig a másikn várnia kellett.
37 Az alkotmány erőszakos megváltoztatására irányzott bünelekmények közé tartoznak a puccs ok, tömegmozgalmak, felvonulások s strájkok. A tömeg az anarchizmusnál is veszélyesebb leh . t. mert jó előre lojális keretek között szervezkedhetik. Ilyen It az 1918-i forradalom is, melyet az egyesülési és gyülekezési jog alapján jól megszerveztek. Ezen jog ugyanis törvényileg szabilyozva nincsen. A forradalmi kormány III-ik nép törvénye biztosította a polgárokat a teljes szabadságról ezen a téren, de praktikus kivitelben még jobban megszoritották és terrorizálták e tér D a polgárokat, mert csakis szocialista és kommunista gyüléséket engedélyeztek. Anarchizmus.
." Az egyes néprétegek szocialis, politikai és társadalmi törekvéseinek a torzszülötte az anarchizmus. Tulajdonképeni célja az . anarchistáknak első pillanatra szépnek tűnik fel, mert hisz ~vallott céljuk az, hogy minden ember egyformán boldog legyen .; földön. De abban a tévhitben vannak, hogy az általános boldogságot csak akkor éri el az emberiség, ha mindent megsemmisít, ami az ember szabadságát bármily csekély mértékben is korlátozza, ha mindent megsemmisít, amin a mostani társadalom • . az államok felépültek. EI akarják törülni a családot, a családi iletet, a hitet, vallást, a hazát, a honszerelmet s az egyes tárdalmi osztályok közt fennálló válaszfalakat is le akarják dönteDi. A haza fogalm át nem ismerik, a szabad szerelmet hirdetik. Céljaik eléréséért a legrettentőbb eszközöktől sem rettenD~k vissza, törvénytelen eszközökkel dolgoznak s hogy a mostani társadalmat s annak vezetőit megfélemlitsék, az államfök s • legkiválóbb férfiak ellen összeesküvéseket szőnek, merényleteket .c forralnak. Az anarchizmus törekvés és nem szervezett mozgalom. Ellensége minden szervezetnek és szervezkedésnek. Hivei "a tett própagandának" hivei és a legveszélyesebbek közülök azok, akik az államfők meggyilkolásával akarják az uralkodó családok kédvét elvenni az uralkodástól. Oroszországból ered (nihilisták). & anarchisták, miután szervezet nélkül állanak, pénzt sehonnan sem kaphatnak, azért ezt rablás és fosztogatás utján szerzik. A ~ években nálunk is voltak nagyobb arányu rablások ily . célzattal, többnyire kasszafurások. ;~. Mivel az anarchizmus az összes államoknak hadat izent, mert azokat alapjaiból akarja kiforgatni, az összes államoknak keUett . kőzös védelemre lépni az anarchisták ellen. 1904. évben Rómában volt az anarchizmus elleni védekezés céljából egy neun tközi kongresszus. Ugyanezen a kongresszuson az anarchisták albumát összeállitották és szétosztották. Kun Béla,
39
38 dr. Alr>ári és Sámuelli a "sárga" ellenforradaimat akarta hozni, ami az anarchizmushoz hasonló irányzat lett volna.
Egyesülési jog
fejlődése.
Egyesület ugy keletkezik, ha több ember meghatároza céllal szervezetté alakul. A szervezetet alapszabályok állapítj· meg, melyet a belügyminiszter jóváhagy. Ha a miniszter 40 na alatt nem hagyja jóvá az alapszabályokat, az egyesület megkez heti ideiglenes müködését. Ha megtagadja a jóváhagyást, egyesület nem jöhet létre. A törvényesen megalakult egyesül jogi személlyé válik, kit elnöke vagy igazgatója képvisel. . A gyülekezési és egyesülési szabadságjogokat leginkáb kormányrendeletek szabályozzák. Az egyesülési szabadság jelen egyrészt az állampolgárok egyletalakitási jogát, másrészt az egy Jeti szervezkedés nélküli gyülekezési jogot. Az 1873. évi 1394/ M. rendelet szerint minden egyesületnek alapszabályának ke lenni. Az 1875. évi 1508. sz. rendelet szerint politikai és munk egyletek tagjai csak magyar honosok lehetnek. Nemzetiségi eg let csak irodalmi és közmüvelődési célra alakitható. Titk egyesület vagy egylet alakitása s az abbani résztvétel bünteté alá esik. Vannak politikai, humanisztikus, közmüvelődési, gazdász a . nyerészkedési, tudományos és más egyesületek. Külföldiek tisztek (katonák általában) nem lehetnek tagjai politikai egyesü leteknek, mert a katona nem politizálhat fegyelmi szempontbó. ugyanigy nem politizálhat a rendőr, csendőr, ügyész, biró sem. Az 1914. évi 1917 számu B. M. rendelet szerint a vasutas nemzet, haza vagy szolgálata ellen irányuló gyüléseken rész nem vehet. . A gyülekezési jog az által van korlátozva, hogy azoknak. kik agyülést egybehivni akarják, e szándékukat a hatóságn (rendőrkapitány, föszolgabiró, főkapitány) be kell jelenteni, hog az agyülésen képviseltesse magát s a rend fentartásáról gondoskodhassék. Ha a gyiliés bejelentését a hatóság nem veszi tudomásul, a gyűlés meg nem tarthdó s ha mégis megtartjáIc.. karhatalommal kell feloszlatni. Az ilyen gyűlésen résztvevőket kihágás miatt megbűntetik. A gyűlésre kirendelt hatósági tisztviselő, mint hatósági biztos rendelkezik a kivezényelt karhatalommal (L. 1881. XXII. t. c.). . Aki egy feloszlatott gyülésen továbbra is rész/vesz, avagy egy jóvá nem hagyott alapszabállyal biró egyesület vagy szervezetben működik, azt 14 napi elzárással és pénzbüntetéssel büntetik. 1914-ben a háborura való tekintettel a fiók egyesületek. felállítását betiltották. Az 1916. évi 1442. számu miniszterelnöki rendelet a hadviselési és hadi jótékonyság érdekeit előmozditó egyesületek szervezését megengedte. Később a forradalom hozta
m.
meg az 1918. évi néptörvényt, amely minden polgár részére teljes egyesülési szabadságot biztosított, de csak papiron volt ez biZtositva. Az 1919. évi 5804. számu rendelettel fenti néptörvény hatályát vesztette, amikor az 1918. október 31-00 állapotokat 6lJjtótták vissza, ugyanakkor az 1916. évi 1442. számu rendeletet meg zigoritotta. (Ébredők alapszabályait jóváhagyta.) . Az egyesüléseknek ellenőrzése a törvényhatóság feladata. 1914. évben fel is hivták a rendőrséget, hogy az egyesületek mUködését fokozatosabban ellenőrizze · és figyelje (Igy a Galillei ött is, melynek feloszlatására már annak idején javaslatot tett • rendőrség). Minden észleletet fontos fölfelé bejelenteni, mert a ~yelő nem tudhatja, hogy fönt mit tudnak már és nem az észlelt eset képezi-e az utolsó láncszemet, amely egy nagy ügyet befejez, illetve kiderit. 1920. évben az összes egyesületek alap~yai ellenőriztettek, felülvizsgáltattak és nagyon sokat közülök beszüntettek. , Széles néprétegekben müködő szervezet feloszlatása veszélye . bb, mint annak tűrése, mert máskülönben titokban müködnmek, igy pedig alapszabályaik alapján könnyen ellenőrizhetök. Igy van ez a szociáldemokrata párttal is. A szociáldemokrata aurvezet a szabadszervezet és a lapszervezetböl áll a fő szervezet mellett és ha a fő szervezetet beszüntetnék, megmaradna a cabad és a lapszervezet, a szabadszervezet beszüntetése után ~g még alapszervezetük.
Szólás és sajtószabadság. , . Az 1848. évi XVIII. és XIX. t. c. s az 1914. évi sajtótörvények kimondják, hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti s terjesztheti. A sajtótermékek előzetes vizsgálatát az ugynevezett cenzurát örökre eltörölték. A cenzorok állami hivatalnokok voltak. Mielőtt a sajtó (nyomda) lenyomatott volna nlamit be kellett azt a cenzomak mutatni, ha az abból valamit ldhuzotl, kitörölt, azt semmi áron sem volt szabad kinyomatni. Az első cenzura nélkül megjelent sajtótermék volt a Petőfi "Talpra. magyar" cimü nemzeti dala. Az 1848-iki márciusi ifjulig a Heckenast-féle nyomdában nyomatta ki. E ház emléktábUval van megjelölve a Koronaherceg-uccában. Ugyancsak a sajtótörvény mondja ki azt a fontos alkotmányjogi biztositékot, hogy a sajtó utján elkövetett vétségek miatt nem a rendes biróság, hanem az esküdtszék ítél. o';· Gyűlést!' ,
'>. A gyülés több ember csoportosulását jelenti valamely tárgy megvitatására, megbeszélésére. Az 1846. évtöl-1868-ig kiad ott rendeletek a szándékolt gyülés elött 3 nappal esedékessé tették hely, idö és tárgysorozat bemutatását. Ez hosszu idökön át
41
40 való fels~ólitásokat,
sztrájkra. való nyilvános felhivást stb, Ezen elekményekt1él a hatósági biztosnak kötelessége fellépni. Különö en, ha az államfő, biróság, közhatóságok kigunyolását és nevetségessé tételét észleli, vagy pedig a törvények és konnányrendeletek elleni engedetlenségre való egyenes vagy burkolt f lhivást, bűncselekmények feldicsérését vagy ilyenek elkövetésére 6 ,felbiztatást észlelne. Közbelépése esetén jogai: 1. Figyelmeztetés. (Ez történhetik u .elnök utján, ki a szónokot figyelmezteti, de közvetlenül is figyelmeztetheti.) 2. Szómegvonás. (Az elnök utján vagy közvetlenül, ha a figyelmeztetés nem használt.) 3. A gyülés feloszlatás. (Elnök utján vagy közvetlenü!.) A hatósági biztos az ülést feloszlatoUnak nyilvánithatja s bizonyos időt ad a helyiség kiüritésére. Ha ellenszegülést észJelne, akkor a karhatalmat igénybe veszi. Az 1913. évi 7430. námú rendelet szerint a gyülésen fegyveresen résztvenni nem szabad. Katonai személyek gyüléseken részt nem vehetnek. A gyülés lefolyásáról felettes hatóságának irásban részletes jelenté t tesz. V álasztási gyü1é~;.// .. Ha a hatósági biztos nem erélyes, akkor vele alkudozni próbálkoznak, a gyülés esetleg botrányba fúl. Ezért tehát kiváAz 1?19. évi 5985/919. sz. M. E. rendelet (választói ren natos az erélyesség, mert a gyülés hangulata fejezi ki széles delet) . el~irya, hogy a~ ilyen gyülést a szervezőnek 4 tag által hely, Ido es pontos targysorozat megjelölésével a rendőrkapitány népt'étegek megmozdulásának előjeleit. ságnál b~ kell előre jelenteni. A hatóság a tudomásvételt ne Tömegmozgalom. tagadhatja meg, annak megtartását meg nem tilthatja de jog . A tömegmozgalom egy ország polgárainak az egyesülés és v~n ~ hely, és időben :v:ál~oztatást követelni. (Pl. közegészség é gyülekezési jog szabadsága alatti tömörülését jelenti egy bizonyos k~zbIztonsag szempontjaboI.) Ez előfordulhat, ha két ellentéte céJ elérése érdekében. Ilyenek: a felvonulások, tüntető séták, part ugyanazon időben és közel egymáshoz akarna választ" gyüléseket tartani. Pártünnepélyeket közegészség szempontjábó sztrájk, műhelybojkott, amerikázás, sztrájktanya, sztrájk posztok, politikai sztrájk, mezőgazdasági sztrájk. ~e lehet t~l~a~, A .,h~boru alatt megjelent egy rendelet, mely osszes pol!h~aI gyulesek megtartását betiltotta, de ezen rendelet A felvonulások. az 1919. eVI 5804, sz, rendelettel hatályát veszítette. .. A felvonulás emberi sokadalomnak (csoportnak) zártrendben I Hatósági biztosí teendó1L/ bizön'){os cél érdekében történő, a járó-kelők figyeimét felkeltő . A gyülésekre hatósági biztost rendet6ek ki. A hatósá tüntető menet. Ezen felvonulások államrendészeti szempontból eazélyesebbek, mint a szabadtéri gyülések. 1917-ben BudapesbIZtos ~ r~~d és tÖ:V,ény őre, akinek jogai és kötelességei van ten, a háboru miatt nagy felvonulás volt, mely nagy rombolás sal nak. KiJeloh a helYIseget, ahol agyülést megtartják. Kötelessé a helyisé~et m~gvizsg.álni ,tüzren~észet, szabadközlekedés, vagyon. végződött, IJÚvel a hatóságok nem voltak helyükön és közegeik szemelyblztonsag teklOteteben es azt közegeivel felügyelte lni Deru voltak kioktatva. Az 1913. évi 7434. sz. rendelet szerint a felvonulást a (szabadközlekedés biztosítását a ki és bejáratok ellenőrzéséve rend6rhatóságoknál kell bejelenteni s annak megtartása a hatóho~y a kar~a,ta.I~n: m~ködése biztositva legyen). Felügyel a zárgok engedélyétől függ. A kérelem előterjesztésekor megjelöórara s a vilagItasl előgondoskodások betartására. Feladata figye lemm;l kis~rn,i a tá!,gysorozat,ot, annak pontos betartását; meg~ lendö a felvonulás célja, ideje, pontos menet iránya és · végpontja, ahol ' a menet feloszlik. Az engedélyezés garantiákhoz van kötve. ~kad~lyozm ,allamfo, alko!ma';ly, kormány és hatóságok elle ' Izgatast, vallasfelekezetek es tarsadalmi osztályok elleni felhivá- Az. utiránytól eltérni nem szabad. Felvonulást csakis láttasokat, bűncselekmények felmagasztalását, az ilyenek elkövetésére mozott (jóváhagyott) alapszabállyal rendelkező szervezet tarthat igy maradt kevés megszoritással, mig a gyüléseket az 1913-' 7434/B. .M . rendelet ujra nem szabályozta. V a~D;ak . nyilvános és nem nyilvános gyülések, ' politikai . n~m P,o~hk~~,. szabad ég alatt és zárt helyen tartott és végvalasztasI gyulesek. , , A ,nyilvános ~!~lést ~ vez.ető embernek a rendőr hatóság nál ,,48 o,ra,val . a gyules ~lott a hely, idő és tárgysorozat pont fe!tuntetes~vel be kell_ Jelentenie, illetve agyülés megtartás ke:.e!me~me. A rend?rh~tóság tudomásul veszi a terveze gyulest e.s. h~ elle~~ kífoga~t nem emel, agyülés megtartható. Pollhkal gyulesen mmt rendező, vagy szervező külföl nem s7er~pelh~t, az csakis engedéllyel szólalhat fel. Tiszte (katonaI állom anyu ak) nem szervezkedhetnek részt nem vehet ne~, ,sem fel nem szólalhatnak, sem meg ~em hivathatók il gyulesekre. . Szabad ég alatt: utca, terek; zárt hely alatt: fedetlen b kentett udvar, korcsma vagy más helyiség értendő, A szabad ' alatt tartandó gyülésre a bejelentés mellett engedélyt is kell ké e.
42
43
s ugyancsak annak van megengedve, hogy zászlót vihessen menetben. A vörös zászló s jelvények viselése tilos. 1914. 6 ritkán engedélyezik a · felvonulást .. . A hatósági biztos a felvonulássa! megy. Semmi izga tumle nem szabad. ny esetben a vezetoket és cinkosokat le k fogni s ha a tömeg erre szembehelyezkedne, akkor a helyszín fel kell oszlatni a felvonulást. Előbb azonban latoIni kell esélyeket, vajjon fel tudja-e a hatósági biztos a rendelkezé álló erejével a felvonulást oszlatni, vagy pedig karhatalmat kell kérnie, mert ha utasitásaínak érvényt szerezni nem tud akk a rend felbomlik. '
Tüntetö séta. A tűntetö sétát a szocialisták vezetté k be, miután erre m eset nem volt és engedély nem kellett. Munka befejezése u szakszervezeti utasitásra a munkások mind kimentek sétálni s járdákon kisebb-nagyobb csoportokban aktuális témáról pl. által~os titkos választójogról beszéltek oly hangon, hogy mi denki hallhatta. A munkások tömege erre a járókelőket a ko utra szorította fokozatonkéilt. . nyen tüntető sétával már a csirájában elbántak, mert forgalom megzavarása miatt 400-500 embert nem volt neh letartóztatni s a rendőrségre elővezetni, ahol őket egész éjj igazoltatták és több napon keresztül a munkáról való elvon mellett kihallgatták. Ezenkivül a tetteseket rendzavarás mia meg is bűntették, mire tüntető séták többé nem fordultak el
Sztrájk. A sztrájk a szervezkedés csirája. Aki bérével níncs me elégedve az fellép munkaadójával szemben. Ez a tőke s a mu harca, tehát tísztán gazdasági kérdés megoldása volna, ha mellékcéIt az osztályharcok ki nem tüzték volna. A szakszervezetek tanácsa szerint csakis kellő indok m lett szabad sztrájkolni és ezen szándékot 4 héttel előbb a szak szervezetek tanácsának be kell jelenteni. A munkások ily szervezkedése ellen a munkaadók is kénytelenek voltak sze vezkedni s egymást támogatni, EleÍl'ite részleges, később általános sztrájkokat ' tarto Utóbbinál egy szakmában a rokonmunkások is sztrájkoln csupán azért, hogy társaikat támogassák. (Mühelybojkott.) A mühelybojkottnál a munkások kivonulnak a mühely és a szakszervezet kimondja, hogy abba a műhelybe mt1nk többé be nem léphet. Természetesen ilyen bojkott óriási káro okozhat. Ily magatartás mellett a munkaadók is elhatározták, kölcsönösen szolidaritást vállaItak abban, hogy ilyen munkáso
bbé senki sem fogad fel, s ilyeneket külön névjegyzékben nyilván is tartanak. ': . Vannak olyan sztrájkok, amelyeknél csak az esztergályosok vasöntők szüntetik be a munkát, mire az összes többi csoportok, melyek a nyers anyagot várják, szintén nem dolgoÜlatnak. . Amerikázás. Az ameríkázásnál a munkások alig dolgoznak, n és hanyagul végzik a dolgukat. Sok anyagot pazarolnak, • gépeket szándékosan gondatlanságukkal rongálják. .. Sztrájktanya. Sztrájktanyának nevezzük azt a helyet (lakás, mdéglő, tér stb.), ahol a sztrájkolók összegyűlnek, névsor olva'. a sztrájktöi'őket keresik, továbbá a sztrájksegélyt kiosztják fa annak jogtalan felvevő it megállapitják. Sztrájkposztok. A sztrájk alatt álló gyárak és egyéb helygeket a sztrájkposztok figyelik arra nézve, hogy megy-e be oda munkás dolgozni. '.: A sztrájkjog Magyarországon elismerve nincsen törvényileg, de a gy~korlat mégis elismeri a munkásoknak a sztrájkra való jogát Kihágásnak minősiti s bünteti a sztrájkra való felhivást, azonkivül magánosok elleni erőszaknak minősiti az ezen téren elkövetett erőszakoskodásokat. (Btk. 177. §.) ,Politikai sztrájk. A politikai sztrájk célja az államfő t, vagy kormányt az összmunkásságot érintő intézkedésre kényszeríteni. Dy; sztrájkok mindig általánosak, de tilos a közűzemi sztrájk. (Pt a vizvezetékek, villany és gázművek, vasutasok sztrájkja.) .. A politikai sztrájk kétféle: 1. demonstratív és 2. nem demo trativ jellegü. . .• A demonstratív jellegü politikai sztrájk célja az államfőt nty kormányt figyelmeztetni, hogy ők (a munkások) egyes kérd k érdekében milyen erőket tudnak összpontosítani. Az ilyen uti'ájkok többnyire csak 1-2 óra tartamuak. • A nem demonstratív jellegü politikai sztrájkok már veszélyeáebb jellegűek, mert az államfőt vagy a kormányt a munkásfl érdekében azonnali intézkedésre akarja kényszeriteni. Ez mh .a forradalom csirája, aminek praeventiv intézkedésekkel feJt~tlenfil elejét kell venni. 1918. januárban a brestlitovszki béke:kötésekor volt ilyen sztrájk Budapesten. . Mezőgazdasági sztrájk. A mezőgazdasági sztrájk az országra ~ági szempontból óriási károkat okozhat. Ezt az 1918. évi L c. szigoruan tiltja, kihágás nak minősíti és 60 napig terjedbet6>elzárással sujtja azt, aki a munkásokat magasabb bér kötelésére felhivja. Ily sztrájk esetén a legnagyobb sz~gorral kell e1jhni. llyen kényes sztrájk ügyekben a hatóságnak munkaadónak • csendőrségnek bizalmasok álljanak rendelkezésére, mert ezekt61 '.pontos adatokat tudhatnak meg. Kétféle bizalmi ember van
a
n.
44
45
rgalomba hozatalára. Igy keletkeztek a büntető rendelkezések és pedig: 1. aki tudja azt, hogy ő a hatóság bizalmasa 2. n~m t~dja,. hogy bizalmi egyén. Az ilyenek a fecsegő ~gyénrégi csempészésről és a valuta üzérkedésről is. Miként sok
k~el . JÓ VIszonyban kell lenni. Veszélyesek lehetnek a tudat
elyszmi eljárással egybekötött nyomozásnál, úgy ezen helyszíni bizalmi emberek, mert ezek fontos szerepük tudatában soksz yo.mozást igénylő ' büncselekménynél is szakértőre van sz ük, kétszinű magatartást tanusithatnak és az ellenfélnek is a szolgá güilk. Belföldi ércpénznél verdehivatal, papirpénznél a jegy. latában állanak, avagy pedig szélhámosok. Ily eset sok volt et'IVAUAo ,külföldi papirpénznél valamennyi bankjaink szolgálhatnak J t _ a cse~dőr~é~ .előbb hosszú időn át próbálja ki bizalmasain kértői véleménnyel A nyomozáshoz nagy gyakorlat, bel- és II~e&h.ízhatosagat. ,~ldi hamisitóink ismerete szükséges. A nyomozás hosszú -------- Az áll 'gy lésen indul meg. A cél a sok forgalomba hozón keresztül a am vagyona elleni bűncselekmények. amisitó leleplezése. Fő elv, hogy ne bántsuk a forgalomba Az emberek nagy része a korona romlása által ak z6t; hanem figyeljük, miközben elérünk a hamisitó gyárig. vagyonra szert tenni. Az ilyen bűncselekmények nyomozását A pénzhamisitásnak hazai története is van, valamikor az egy, két 1922. évi 6700 számu rendelet írja elő s ezt az 1922. évi XXV öt koronás ezüst pénzeket, 1904-ben a 10 koronás aranyat. c. támogatja és pedig ugy, hogy mind külföldi pénzt min i, gyártották. Ma az ércpénz nincs forgalomban, papirpénzünbelföldi érmet csakis a devizaközpontnak szabad eladni.' Vásá eLpedig annak csekély értéke miatt nem hamisitják Legutóbb rolni szintén csak onnan lehet. A devizaközpont alatt azok tag azonban igen tökéletlen hamis 50.000 koronást hoztak be. jait és megbizottait is kell érteni. \ Internationális pénzhamisitó gyárak is vannak, melyeknél a • Csekket, ért~kp~'pirt, takarékpénztári utalványt, külföl forgalomba hozók egy-egy ' társ.álIammal dolgoznak. Egy ilyen penzt csak a devlzakozpont engedélye alapján, szabad ela gyár :van Varsóban, ahol a szovjet kormány céljaira hamisitják el.~s~ré~ni, •elzá!ogosi!ani s ..külföldre vinni. Magyar korona vag • legujabb valutákat, dollárt és fontot. kulfoldl penz atutalasa kulföldre, vagy befizetése külföldi cé számlájára, avagy pénznek, értékpapirnak és szelvényekne Papírpénz hamisitása. letétbehelyezése, külföldi cégnél tilos. Tilos ugyszintén külföl "A papírpénz hamisitása 3 féle uton történik. cég javára hitelt nyujtani a devizaközpont engedélye nélkül. , ' Először: fényképészeti uton, másodszor: szabadkézi rajz ..Az ~l? ily b?!lü~yi nyomozásnál segitséget nyujt, az utján, végül harmadszor: a két módszer egyesítve. pénzugymmlszter utJan Jutalomban részesül. '. Az első módot használják az egyszinü bankjegyeknél, he. . ~ kivinn~ szándékolt árukra a kereskedő csakis úgy ka Iye. 'ebben a kétszinü bankjegyeknél. Igya dollár egyik oldalán kiVItelt engedelyt, ha az áru ellenértékét valutában a deviza ~öld, másik oldalán fekete. Az angol font fehér alapon fekete k?z~ont. rende!ke~.ésére bocsájtja. Aki ily engedély nélkül csem betűkkel és számszöveggel. p~SZ! ki ~z aruJ~t és a kapott. valutát be nem szolgáltatj ' " A ,papíranyag megválasztása az elsö feladat. Ha nincs vizvetseget kovet el es magas buntetesben részesül. nyomás, kiválaszt megfelelő anyagot, mert a dollárt kivéve, ~. ré~írekkel rontja. a. k?ron.át, illetve annak értéké~ minden egyéb b pénz papír anyaga kereskedelemben kapható. vagy csokkenti a korona tranti bizalmat szintén bünteté "" Viznyomásokról ,külön rajzot csinálnak. A rajzról klisét, alá esik. ' fe ték helyett aklisén stearinnal vagy olajjal a zsirfoltot csinálAz 1922. évi XXVI. t. c. bünteti azt, aki a korona rontá- ják.. Hátránya ennek az, hogy a nedves helyen szétfolyik a sára üzérkedik, koronát kiajánl, kiviteli engedély nélkül visz ld uiradék. ~t és ~z ellenszolgáltatást fondorlattal kijátsza. Ha magyar "~o Selyemszálas papírbankjegynél, mint amilyen . a miénk, allampolgar,. ak~or a tett helyéről kitoloncolandó, idegen' vagy a papirra ragadt selyemszálakat, vagy pirostintával pihéket országból klutastfandó. raktak. ' ,Dollárnál papírt nem szerezhet be. Módszerei a következő~ : 1. Két f1uszpapír közé egy vékonyabb pergamentszerü papirt Pénzhamisitás. tettek, rárajzoltak szines tintával és összeragasztották. . Pénzhamisitás esetei. , 2. Papirok közé selyemszálakat, pihéket tettek és Igy raHáboru után a rossz valutáris viszonyaink tették szükséd ották össze. Ez volt a legtökéletesebb formája. gessé a papírpénz felülbélyegzését s ennek folyamányaképen , .." Fényképészeti uton az eredeti bankjegyet 4-6 szoros kiadott büntető sanctiókat a feIüI nem bélyegzett papirpénznek nagyitásban lefényképezík, erről eredeti nagyságban positív lemezt
I
46
47
készíte~ek. ~zt rámara,tják f~m vagy kőlemezre s igy kapják m
a negativ klisét, ez adja aztan a pozitiv hamisítást. . Számozás kérdése, ha fonna s vastagság gyanus a számo nal, akkor laikusok készítették. Fénykép után azonban ha számozás jó, akkor véslet is szerepelhet. Erről ha az illető n is t~dott a ha~isi~~ról, fontos megtudni, hoiy kinek készite az lllet~, ezt. ~~snok ,vallom~~á?ól tudjuk meg, • T obbszmu bankjegy eloalhtásánál a szabadkézi rajzot va a fellyképezéssel a szabadkézi rajzot együtt használják' m pedig ~ következőképen: 4-6 Szoros nagyságban lefényképe a ~ankJe~yet mind~ét oldaláról, annyi fényképet készítenek ró ahany szmt a bankjegy tartalmaz. Minden szint tussal átrajz nak. A többi szint eltüntetik. Ez igen komplikált eljárás ügy nyomdász kell hozzá és precíz munka mert máskülönb~n n fedik a szinek egymást. ' Tiszt~~, ~zabadkézi , rajz~al több munka van. Nagyító azonnal kitunik, hogy fenykepezéssel vagy szabadkézi rajz történt-e a ha!flÍsitás: T. i. a von,alak a szabadkézi rajznál eIt' nek az eredetI bankjegy vonalrajzától, a fényképnél a vonalra' tökéletes, Ha a hamisítás t megtekint jük, tudjuk azonnal, hol keress" a tette~t. Ezek lehetnek: 1. fényképész, 2. rajzoló, 3. nyomd és .. 4. ,cmkografus. Ez a több szin ü bankjegy hamisitásnál mindi szukseges,
I;-
Vagyon elleni büncselekmények. A lopás. vagyon elle~i büncselekmények közőtt a legveszedelm
sebb es a leggyakonbb a lopás. A lopás különféle alfaj ai közö közveszélyesség szempontjából első helyen áll a bemászás b törés, a hamis és lopott kulcs által elkövetni szokott l~pás, mondhatj.uk röv.i~en .. a b~tör~ses ,lopás: ~ lopás többi alfaj el,len, mmt ,a hazl, ..u~letif blZ~1ml lopas es zsebtolvajlásra vao vedelem, mig a betoreses lopas ellen általában véve védelem ninc~. ~,betöréses lopás elleni védekezésre voltak és vannak ma IS kiserletek, de ..e:ek saj!l0s ~a, is m~g eredménytelenek. mert a furfango~ betoro tolva) felton a biztonsági zárt vagy mellette az ablakbetéteket kifürészeli, vagy esetleg ablakon át vagy világító udvaron hatol be. , Igen sok esetben, különösen a mai gyakori falbontáso lopasok eseteiben és kasszafúrásos lopásoknál kapuzárás előtt rejtőzik el ,a betörő tolvaj a házban és reggel' kapunyitás után a lopott targyakkal nyugodtan eltávozik anélkül hogy bárki csak meg is szólitaná. ' A rendőrhatóságok részéről razziák alakjában történnek a
hatékonyabb productiók a betöréses lopásokkal szemben, a sok zavarást a betörő tolvajok megunják és odább állaFontos praeventiv szolgálatot tesz a csendőr legénység éber .elme a gyanus emberek és tárgyak iránt, különösen éjjeli }gálat közben, továbbá a tolvajok és csavargók tanyáinak ori ellenőrzése által. ' Betörő tolvaj a társadalom minden rétegéből felburjánzik. gtöbb a kézművesek köréből kerül ki, de tartóztattak már le &a!JI5UUUX ' ásos lopás miatt doktor jurist is. Eddigi gyakorlat~an az olt észlelhető, hogy a legközveszélyesebb pe törő tolvajok aem · feltétlen lakatosok voltak. Mezei Endre Arpád az eddig iImérl· legeszesebb, legvakmerőbb és legveszedelmesebb betörő tolvaj, . aki éjjel fegyenc~hában Nagyeny~dről ,?ilinc~~~ vert kézzel'megszökik, aznap éJJel egy lakatos uzletbol betoressel szerzett szerszámokkal ékszerüzletet foszt ki, átöltözködik és másnap Budapestet veszélyezteti. Egyszerü borbélysegéd és ~gynö~ v?lt. :: A betöréses lopás tárgya bármely dolog, ammek erteke ftD. és elkövetik ezt a lopást a templomtól a temetöig és a paJotát61 a kunyhóig mindenütt, ahol csak elvihető érdemes dolgot sejtenek. Az igen tipikus betöréses lopási esetekben ismeretlen tet. el állunk szemben. Ezek a tolvajok a közveszélyes a hivatásos betörő tolvajok, akiket nem a szükség hajt a bünre, hanem akár lelki, akár fizikai determináltság fokán, de lopn~~, aMint csak arra alkalmuk van és meggondolás nélkül tékozolják .... a . lopott pénzt. . A betörő tolvajok ritkán dolgoznak egyedul, hanem tobbnyire betörö társaság működik, melynek egy tagja rendesen falh" smirel" őrködik, mig a többi a lopást végrehajtja. " ; .. A 'betöréses lopás leggyakoribb alakja a lakás és üzletbetörés. Előfordul azonban minden helyiségben, i~y hajón, vas~tont mah lyben, raktárban, irodában, kórhá~ban, trahkb~n, tem~,tob~n! templomban, kriptában stb., sőt az Illemhelyen IS. ~lkovete,~l m6dbk szerint van bemászás, hamis és lopott kulcs altal elkoetett lopás,kirakat, pince, padlás betörés, délin~itás, Fühlu~g betét, kivágás, riglihuzás, alsó és felső retesz fel, lllet~e . leh~z~s is ajt6 betaszitás, falb~ntá~ stb. és végü! ~ ka~szabetores, fúr~s ngy acélmetszés, vágas altaI. '!a? a hazl IOP:'lsoknak ~,gy faJt6.ja, melyeknél magába a helYIsegbe a tolvaj nem eroszakos azközökkel hatol be, hanem nyitott helyiségben talált szek,r~nyt! kosarat asztalt ládát vagy bőröndöt töri fel, vagy nyitja kl eszkö~ökkel. Ezeket az eseteket feltörési eseteknek nevezzük, melyesetek nem tipi~us b~töréses ,~o~ások., Ott ,a tettes meg van nevezve és nem kozveszelyes bet?~o tolvaj, t~hat a nyomozás könyebb. A betöréses és vasuti lopasI csol??rtn~l .:a budapesti államrendőrség 1923. évben közel 30.000 aktaja kozu!
aIkalma:s
'1 ~ !
49
48
la esett a hivatásos esetekre, 1/ R esett a feltörési és a harma nn'"megtörténik, hogyakasszafúró tolvajok után a helyszinen emberi , ürülék marad vissza, esetleg más betöréses lopás szinlis-ada avasuti lopásokra. helyén is. Ennek a magyarázatát némelyek abban találják, hogy A betöréses lopások időszakát tekintve, a lopások e betörő tolvaj azt babonából teszi, vagy az ideges félelem dívik az év minden szakában, nyáron az elhagyott városi la ~~kat, télen a lakatlan nyári lakásokat, nyaralókat törik i nJtja azt ki belőle; vannak azonban betörő tolvajok, akik ezt Uzletbetörések főidőszaka a téli hónapokra (nov.-március-' $ztán juxból .teszik. , A betöréses lopás nyomozása a helyszinböl indul ki. Betöesik, de nem azért, mintha talán télen nagyobb lenne a nyom hanem egyszerüen s tisztán csak azért, mert a sötétség ko ri eS lopások helyezinén a nyomozóközegek első kötelessége az . ott talált állapotot változatlanul fenntartani, bünjeleket biztositani beálltával több a lopási alkalom. a. helyszinén levő egyének kikérdezése, a tettesek, részesek Mint fentebb említettem a betöréses lopás elkövetési tip sának legkimagaslóbb alakja a kasszabetörés. Akasszabetör az orgazdák után. A helyszinen minden, még a legcsekélyebbnek látszó nyom, hez különös szerszám, szakértelem és fizikai erő kellenek, az gy adat is gondosan mérlegelendő, ne kerülj~ el a fígyel~~ntán legalább 2 ember kell, akik felváltva dolgoznak. A kass et semmi. Megvizsgálandó előszőr a behatolas helye s modja; felnyításhoz 1/2 órától 5--6 órai idő szükséges a szerszám külömböző jósága szerint. Akasszabetörés legegyszerübb al ' lltáÍma minden tárgyat vegyünk alaposan szemügyre, amihez csak tolv,aj hozzáért és végre annak a megállapitásáv~l, h?gy a tola cigányok által vidéken elkövetni szokott az a lopás, melyn j mit vitt el, nézzük meg a helyet, ahol a tolvaj eltav~zott. A a kasszát elviszik a helyiségből és a szántóföldeken ugyszólv agyonverik csákányokkal és fejszékkel. A páncélszekrényt ha behatolásnál meglátszik, hogy kezdő, vagy mester munkaja áll-e kulccsal nem tudja a tettes felnyitni, tekintettel a komp' , elöUünk a szerint, amint az erőszak kifejtése gyorsaságot, szakalottságot, vagy tétova kezdőtolvaj munkáját adja-e? H~ a ,beszerkezetű zárakra, azért kell a betörő tolvajnak a kassza fal feltörnie, hogy a tresor tartalmához hozzájusson. Jellemző, ho hatolás nem egy pontra irányitott határozott támadás utan slkea kasszabetöréseket ma is olyan eszközökkel hajtják végre, mi rült, hanem több helyen történt kisérletezé s után jutott csak a 25 évvel ezelőtt, az u. n. fúrógéppel és a hozzá alkalmaz tolvaj 'a helyiségbe, kezdő tolvajjal van dolgunk. A hivatásos befúrószerekkel készített lyukak közötti részt feszítővassal, hide t6rö' tolvaj biztosit ja a távozás utját is, ha hosszabb munkába vágóval szaggatják ki a zár körül, esetleg az oldalon. Hábo ke.td. Az esetleg visszamaradt jó szerszám, ügyes betörő tolvajt alatt egy dunántuli városban katonák kézigránáttal robbantott ·elent. A hivatásos belörő tol,vaj ne~ z~rj.a be ma.ga t~tán a ~,e. get. Vannak betörő tolvajok, akik klzar6lag keszpenzt, ezusfel egy vas páncélszekrényt, de ezen egyesettől eltekintve, a bünügyi szempontból számitásba nem jöhet, Magyarországo tat, vagy ékszert visznek el és ha ilyent nem találnak, sokszor, fúrógépen és acélmetszőn, felnyitó vason kivül más módon, m inkább eltávoznak anélkül, hogy bármit is elvinnének, annyira félnek feltűnést keltő tárgyak által okozható gyanútól. Ha a helyszinen dem eszközökkel - villany vagyautógén olvasztás által ez ide' upán az ágyiepedő alatt elrejtett készp~n~ hiá~yzik és máshoz vaspénzszekrényt nem törtek fel. A kasszabetörők, mint ezekből is látszik, különféle rend tolvaj hozzá sem nyult, kétségtelen,hogy haZI tolva)Jal van d.olgun~, szerrel dolgoznak. Vannak, akik a kassza oldalfalát, hátuljá Ugyanaz a feltevésünk, ha a .. ~.észpén~nek cs~k, ~gy hanyadat tetejét törik fel, tekintettel arra, hogy ezeken a részeken gyen lopták el, mert az idegen bet?ro tol~aJt ?em fUZl, erdek ,ahhoz, gébb a fal. A kassza elülső oldala a legerősebben készült, d ho 'I a lopás fel ne fedeztessek, tehat I~llnden penzt eIVl~.z. ~a nimi bűnjel nem marad vissza a helyszmen, maga az elkovete,s jó esszközökkel viszont a legbiztosabb eredményt is adja, me ha a zárak körül intézett betörés sikerül, az egész kassza nyit módja legalább egyet megmond nekünk, hogy a betörő t.olva)t áll s nincs kitéve a betörő tolvaj annak, hogy az oldalfalo a b lYi viszonyokkal ismerős~k. kis társaságában, ,~agy a hlvatavéghez vitt betörés dacára sem mindig juthat a tresorhoz. A leg Uso betörő tolvajok nagy koreben kell-e keresnunk. Ha a helyszinből azt a meggyőződést meritjük, hogy a l~ biztosabb eredményt a zárak körül végezett bontás adja, amir t ' házi tolvaj követte el, előállitjuk az összes alkalmazottat es a zárak száma szerint 1-2-3-as zárbontás lehet. . A kassza betörések színhelyén olajfoltokat találunk al olt ,alkalmazottat és a tettes azok között van. . A hivatásos betörő tolvaj-rovottmultú egyén, akire tetteneszközök szükséges olajozása folytán. Sokszor akadunk eltörl kapis esetén több évi fegyházbüntetés ,:ár, fél .a ,felfedezéstől, fúródarabokra is, néha a fúrógép is visszamarad ha a tolvajn hirtelenül menekülnie kell, találunk esetleg a helyszínen egy azért jó. szerszámokkal és gyorsan dolgOZik, csak erlekes dolgokat • t el. A lopást mindig a legegyszerübb módon igyekezik véghez erős acélu feszítővasat, villanylámpát és hamis kulcsokat. Gyakl
l
50
51
vinni (ha komplikált eset áll elöttünk, az nem azért történt ho kónyvileg azonnal megállapítandó, ki zárta be utoljára s nyia tolvaj a lopást leplezze) Tettenérés esetén menekiil m~rt totta ki elsönek a helyiséget és a hiányzó dolgokat mikor, hol a fegyház elöl. ' ;.kinél mennyiért vásárolta. Azután kihallgatandók - lehetőMiután a betörő tolvaj a lopásokat a leggyorsabban, te egyszerre - az összes alkalmazottak tanuképen, de úgy, hogy a ~álkozó legegyszerübb módon szereti elkövetni, mi sem go omásaikat egymással ne közölhessék. Szakértők alkalmazandolJunk soha arra, hogya hivatásos betörő tolvaj valamit le kt. akik az üzleti forgalomhoz képest szakvéleményt mondanak lezni akart volna. kárösszeg tekintetében. Utoljára marad a terhelt kihallgatása. óztatására ritkán kerül a sor, miután csak kisérIetről van Fontos elv, hogyatolvajjal foglalkozni kell. Csak tolvajo tól tudhatok a tolvajokról. Régi igaz mondás, hogy minden t , ha csak terhelt előélete nem teszi azt indokolttá. vaj mond igazat is, csak el kell találni mikor? Sokszor jutu ha nem sajnáljuk az időt a tolvajjal való foglalkozás által ért Előismeretek. kes adatokhoz,-más ügyekhez is. Egy másik elv, hogy lehetől Fontos a nyomozás érdekében, hogya várost, őrskörletet, ne tartóztassunk le lopás miatt senkit tárgyi bizonyiték nélkül zséget, melyben szolgálunk, töviről-hegyire ismerjük mert ezzel Itt meg kell emlékeznem, hogyam. kir. államrendőrségn pcsolatban az alább felsorolt egyének egyik-másikától értékes nyomozás szempontjából milyen segéd-könyveket használnak. Tu világositást kaphatunk, amelyen a nyomozás megindulhat. nunk kell, hogy az államrendőrségnél az előadó irányit ja a nyom ; E szempontból fontos a következő nyilvántartások kereszzást. E tekintetben 2 fontos segédkönyv van, amelyek az elöad tol vitele: nak nagy segítségére vannak. Az egyik az eseménykönyv, amel ,1. A körözött egyének, 2. Az összes előállitott egyének, 3. feltételes szabadságra bocsájtottak, 4. Kéjnők, kéjnötelepek, ben minden egyes betöréses 'lopás be van dátum szerint jegyez az ellop ott tárgyak egyenként és egyedileg felsorolva, küIOll-I-..AJAahelyek, 5. bérkocsisok és soffőrök, 6, Szokásos bűnösök, rovat alatt jelzi az elkövetés specialis voltát, külön rovat "rök, hamis kártyások, pénzhamisitók, zsebtolvajok, orgazdák tárgyak ismertető jeleit és végül a tettesek nevét. A másik b~" 7. Rendőri felügyelet alatt állók, 8. Kitiltottak, 9. Zsibárusok rabkönyv, amelyben Szintén sorozatonként jegyezve van az eIk b.;: nyilvántartása. vetés módja, a tettes neve és az előállitó detektív. Az esemén Az esemény könyv eredményes eseteknél pótlandó a tetkönyvből megállapítják, hogy az előállitott tettesnél feltalált t k és csavargók személyi adataival. gyak mely betörésböl származnak. A rabkönyv pedig egy . GYUJ'tnrlatás és tüzes etek. bünügyi nyilvántartás. ~.s . A tüz keletkezésének okai lehetnek: 1. villámcsapás, 2. Önbetörés. u gár, 3. öngyulladás, 4. fütés, 5. világitás, 6. gondatlanság, A betöréses lopással kapcsolatban essék néhány szó az 1. gépüzem, 8. véletlenség, 9. szándékos gyujtogatás. n. önbetörésről is. Az önbetörés a csalásnak egy neme és akké .1. Villámcsapás. Gyakori eset, hogy a gyujtogató tettének áll elő, ha valaki lakását vagy üzletét betörés ellen biztosi Jezé e végett zivataros idöt használ. Ezért a villámcsapás ott betöréses lopás elkövetését szinleli azon célból, hogya b' oZta tűznek ismerete szükséges. A tűz az épület legmagasabb tositó társaság részéről jogtalanul pénzt szerezzen. A csal gyakran több helyen tör ki, mert a villám szétágazik, e1öfeltétele ebben az esetben, hogyakárösszeg a biztositó tár tyobb fémalkatrészeken tipikus olvadási helyek láthatók. Kiságnál bejelentessék. bb fémalkatrészek elpárologhatnak és fényes fémtükröt mutatA nyomozást megnehezíti az a körülmény, hogy a te ':ahova lecsapódnak. Faalkatrészt szilánkokká szaggat a viljó elöre készül a csalásra, mindent gondosan elrendeztet, hogy 16m. A ledöntött fal részei napok mulva is magnetikus érzékenybetöréses lopás szinlelése s i k e r ü l j ö n . m u t a t n a k . VilIámsujtotta köfal falai, kövei megüvegesedHa gyanús betöréses lopást jelentenek be, nézzük meg A kéménybe beütött villám az ott lerakodott kormot belegalaposabban a lopás szinhelyét, esetleg fényképeztessük az6ria a helyiségbe. A villám eltávozási helyé~ legtöbb es~tb.en le, és vigyünk magunkkal daktyloskopust is. Ott a helyszin gJélhetjük pl. falazatnál egy lyuk alakjában. Altalában a vlllam azonnal állapítsuk meg mi hiányzik, mely tárgy, a helyiség m ~tal meggyujtott tárgy azonnal égni kezd s pár perc alatt elég. fiókjából, vagy tartályából tűnt eL Az álsértett nyomban jegy 2. Napsugár. A napsugár heve a könnyen bomló anyagokat könyvileg hallgatandó ki mindezen körülményeknek azono ar meggyuj that ja, igy a foszfór levegőn magától meggyullad, megerősitése végett ugy azonban, hogy gyanut ne fogjon. Jeg azért viz alatt tartandó. Okai lehetnek a tüznek a lencse, vagy >
én
52
53
szemüveg lencséje, hibás hólyagos ablaküveg vagy folyadé golvad és tüzet okozhat. Áram nélkül nincs rövidzárlat, tehát telt üv~ggömb. á helyiségben villamos lámpák nem égtek, akkor rövidzárlat 3. Ongyulás. Kis kalloriáju barnaszénnek nagy viztartal .okozhatott tüzet. van é~ ha. azt a napon raktározzák el, a viz elpárolog belö6. Gondatlanság. Vigyázatlanság tüzzel! Mig az u. n. svéd szétesik kis darabokra s összetömörül ugy, hogy a levegő n a veszélytelen, addig a sárga kénes gyufa igen veszélyes. köwm!éges gyufafeje 450-nál magától meggyullad. Kályha vagy hatol be az egyes darabok közé. Ennek folytán a szén állandó me!egszik, gázt fejleszt, vagy a szénhalomból kitör és levegő pa " közelében a sugárzó melege szintén meggyújthatja. De érintkezve meggyullad. Ezért két méternél magasabb barna szé yúlhat attól is, ha földre esve valaki rálép. Egerek vagy csomó napon nem raktározható eL ányok, mivel a foszfor ize édes, megrágják és tüzet okoznak. Fa is meggyullad magától, ha nagy melegnek van kité , A hamu, ha nincs lehütve, faládába helyezve könnyen Ilyen a kéménybe beépített gerenda, mely állandóan szikrát oz tüzet. . Petróleum, spiritusz, égő olajok, benzin, ha nyilt láng me 1a kéményből, állandóan szenesedik, végül levegővel érintke meggY.Ullad· öntjük valahová könnyen meggyulhatnak és szellőzetlen Allati, nö.vényi zsiradékkal, yagy olajokkal átitatott rongy . blban robbanás állhat elő. Benzin kamrába nyitott lánggal naf'0n rnaguktol meggyulladnak. Asványi zsiradékkal vagy olajj enni nem szabad. te~lte~t rongy nem gyullad meg. Korom növényi olajjal keve Nyilt tüzekre állandóan ügyelni kell, mert pl. a budapesti szmten meggyul. arnok a miatt égett le, hogyabádogosok olvasztó Oltatlan mész ha vizzel érintkezik meggyúlhat. yhája tető tüzet okozott. Széna és mesterséges takarmány nedvesen kazalba rak k fermentációs égésnek van kitéve. Ennél jellemző tünetek, ho .7; Gépüzem. Lokomotiv vagy lokomobil kéményére szi a kazal tartalma erősen meleg, a tüz a kazal nak csak kis rész og6tkell alkalmazni. Barnaszénnel való tüzelésnél a veszély tör ki, lassan terjed és napokig tart. Az önmagától megg ' gyobb. Könnyen tüzet okozhat a gép alkatrészein~k surlódá~a tak' h I r h Eppen ezért azokat megfelelően meg kell ke nm, mert mar armany so asem ég e te Jesen amuvá, csak a tüz gócpo ' k >tna:1omtüzet okozott a gépalkatrész súrlódása következtében. ján, a többi rész megbarnulva visszamarad. . Fürészpor, növényrostok vagy rongyok gyöngén nedv ' 8~ . Véletlenség. Legkülönbözőbb emberi, ípari, háztartási allapotban halomba rakva szintén fermentációs égésnek vann ykedések okozhatnak tüzet. Igy zsirolvasztás, bekapcsolt és kitéve, ha belölük a keletkezett meleg nem távozhat el yban . hagyott villamos termofor, szerves anyagok porával halomból. Utett levegő stb. 9. Szándékos gyujtogatás. Ez a tüzesetek BO% -át szokta 4. Fütés. A kályhák is okozhatnak tüzet, részben az ab kieső izzó parázs által, vagy ha a kályha izzása a közelében lé:.:eI)4~ni. Ennél figyelembe veendő s gyanús kürülmény, ha a tüz könnyen gyúló anyagot meggyújtja. Ha a kályha elszigetelése szerre több helyen tör ki, hacsak a tüzet nem villámcsapás ozta. Gyanús, ha a tüz közelében szétszórt ruhát, papirt, csopadlótól helytelen vagy a hamucsésze kicsi vagy meg van sérül ' go16 szalmát vagy gyaluforgácsot találunk, amelyek a tüz a padló is könnyen meggyúlhat. 'edését. elősegitették. Ha kisérlet történik hamis tüz igazoláKémény akkor okozhat tüzet, ha benne gerenda van épi ' . mondjuk ha a tettes tulságosan befüti a kályhát vagy ha vagy ~epedésén szikra jöhet ki, Ezt onnan tudjuk meg, hogy . repedesben lerakott korom szürke hamuvá ég el. Ha repedésb leum lámpát a földön találjuk. Gyanús az, ha olyan körülrné korom még található, akkor nem repedt kémény okozta a tüz k ,forognak fenn , melyek az oltást megnehezítik. Gyanús ha Központi gőzrutésnél, ha a gőz vezetőcső közelében faalkatr" gytíjtogatáshoz alkalmas anyagok és eszközök, petroleum, szárad ki a hőségtől, ez is meggyúlhat alkalmas körülrn', ,·túsz vagy különböző könnyen gyúló folyadékok és olajok .' a helyszínen széjjel szórva. között. 5. Világítás. A világító lámpák hője indirede is gyújth ". A gyújtogatások okai különbözők lehetnek. Igy lehet önérIgya magasban felfüggesztett petróleum lámpa amenyezet gere ek, ámikor a gyújtogató biztosítási csalást követ-el, vagy ha a '., menő üzlet, hibásan épitett vagy nem jól müködő gyár dáját meggyújthatja. Ha világitógáz a levegővel összekevere . azon esetben ha 4-16-os arányban keveredett levegő menn ' &san van biztositva és kigyúllad. Lehet a gyujtogatás oka séggel, meggyulhat. unka alkalom vagy, kereseti lehetőség előállitása (ácsok. kömüVillamos világítás megsérült szigetelő vezetékénél a vezet , gyujtogatása) Erdem vagy jutalom szerzés, lopás leplezése
54
55
vagy hogya gyujtogatás által keletkezett zürzavarban volt állitva ; az állomáson áthaladt és tőle két kilóméter sanak (cigányok), végül bosszú. vo1ságban beleszaladt a szembejövő személyvonatba. Ha a A biztositó társaságok statisztikája azt mutatja hogy zdonyvezető elfeledte vagy nem látta biztosan a szemafort, háború kitörése óta a tüzesetek száma 50%-al csÖkkent. telés volt mellette megállani és megnézni, hogy milyen állabizonyitja, hogy a gyújtogatás nagyrésze biztosítási csalásból e tban van. mert ma már a biztositott vagyon felgyujtása haszonnal nem j Igy nem volt érdemes árucikket vagy terményeket felgyújt Az intellektuális bűncselekmények. mert nagyobb árat kaptak érte igy, mintha felgyujtották. . Ezen bűncselekményeknél külön szaktudás is kell és a Közveszélyes cselekmények. omozás rendszerint nem a helyszínen kezdődik. ·Az intellektuális bűncselekményeknél ritka eset, hogy a A btk. sanctiók az emberi tevékenység minden vonatko ismeretlen volna. Igy például a sikkasztásnál a sikkasztósát felölelik. Ismernünk kell tehát főbb vonásában minden hi .és a károsultnak előbb volt dolguk együtt, tehát a tettes tást vagy foglalkozást. Igy ismernünk kell a vasuti forg szolgálatot is. ~ő . Kideritendő, hogy 1. ki a tettes, 2. kinek állt érdekében ban cselekményt elkövetni, 3. kinek volt ebből haszna, 4. kinek Forgalmi szempontból 3 féle közlekedési eszköz van. 1. It az elkövetésre módja s alkalma. Ezen bűncselekmények lomásközi, 2. blokrendszerű és 3. harangjelzés nélküli közle oniozásánál normákról, sémákról beszélni nem lehet, mert dés. Az állomásközi közlekedés azt jelenti, hogy a vonatok c ugy közlekedhetnek, ha a szomszédos állomás a vonat pont . dig máskép követik el, de ha egy eset elöfordult, akkor belöle tanulni. indulást előre tudja. Ha a jelzés előre lehetetlen, vagy a je készülékek elromlanak, a vonat indulás előtt egy mozdony in Kihallgatás. el, mely minden állomáso n a vonat beérkeztét jelenti. Tolatás. Lehet 1. géppel, 2. emberi erővel, 3. állati erőv . A kihallgatás a bűnügyi nyomozás legfontosabb része. Rakodni csak az állószerelvényben szabad és csakis old or és milyen hangon, milyen módon hallgassuk ki a gyanúról. Tolatás csak mellékvágányokon szabad és 5 perccel vo • ottat. A kihallgatást mindíg a bizonyitékok beszerzése után érkezés előtt beszüntetendő. Baj lehet abból, ha nem álló szer . özöljük, mert akkor nem tapogatódzunk sötétségben. Főelv vényt elől-hátul tólnak, vagy kapcsolás közben két közel terheltet beszélni hagyni, fontos mozzanatokat megísmételtetni. szerelvény közé beugrik valaki. yanúsitott belelovalja magát és egy részletes mesét talál ki. Váltók. Lehetnek 1. blokrendszerűek, 2. kulcsos és 3. k A kihallgatás során azután a kötött mozzanatokra nézve alk~r váltók. A blokrendszeruek (automatikus) Ezt az állomás iro CI eket adunk fel, mire azokat igazolni tudja vagy nem tudJa, ban szolgálat vezető tiszviselő személyesen tartozik irányít enbizonyitékokat érdekében felhozni nem tud, mire megtörik ép úgy, mint a szemafort. A kulcsos váltó t a váltóőr maga mindent beismer. lítja és a kézí váltó kézzel átcsapható. ; Milyen hangon hallgassuk ki a gyanúsítoUat? Gyanú~ítottal Vonatok inditása közben 10 percnyi időköznek kell le fól .'kell bánni, érdekében részvétet, megértést kell mutatm, mert Elv az, hogy az állomáson kivül vonatot váratni legritkább es .yanúsitott fél és tagad. Ha észreveszi, hogy szánalmat mut~t.unk ben szabad. Indítás elött 5 perccel a jelzést a szomszédos lrinyában s bűnét nem tartjuk oly súlyosnak, akkor gyanusltott lomásnak le kell adni és akkor indulhat, ha fogadja. felmelegszik, azt hiszi, hogy a kihallgató neki segíteni fog és Balesetek származhatnak ha a forgalmi tiszt rosszul álli ' err'e őszintén vall. a váltó t, elalszik és nem hallja a jelzőharangot, vagy egysze . Milyen módon eszközöljük a kihallgatást? A kikérdezendők több vonatot jelentenek és zavarba jön. fejől . vázlatot kell előre készíteni, mert ha a gyanúsitott előre A mozdony előtt és az utolsó kocsin éjjel lámpa v . ... veszi, hogy őt rendszertelenül össze-vissza kérdezik, abból Ezenfelül nappal az utolsó kocsin tárcsa van, s ezt éjjel lám meggyöződik, hogy a kikérdező még semmít sem tud, akkor jelzi, hogy a vonat nincs ketté szakitva. utóbbi tekintélyét elveszti, a gyanúsitott fölénybe kerül és tárgyi Mozdonyvezető köteles nemcsak az állomás szemaforj . bizOnyitékok hiányában vagy amellett nem lesz beismerésre hanem a blokrendszer jelzéseit is éber figyelemmel kisérni. I birbató. De a beismerés bizonyíték nélkül semmit sem ér. Sőt II herceghalmi szerencsétlenséget az okozta, hogy a mozdonyv mor előfordult, hogy gyanúsított azonnal beismerő vallomást zető a herceghalmi állomás szemaforját nem figyelte, bár tesz és kéri az ügyészséghez való átkisérését. Ha ilyet tárgyi
es
et
56
bizonyiték nélkül átadunk, az ügyészség helyezi bizonyíték hiányában. Üldözés. Az üldözés célja a szökő bűntettest szolgáltatás kezére juttatni. Az üldözésre . Az üldözés 4 féle formában ' fordulhat elő és pedig: ":"ó; I. Helyben, II. Az ország terűletén. III. Európában. III. RÉSZ. Tengeren tul. _ 1. Nyomozás helyben. 1. Helyben a tettes pontos szem ' TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTAN. leirását, adatait, utolsó fényképét közölni az örs járöreivel, szemekkel, 2. szökés irányát, helyét, idejét, volt-e utlevele és A csendőrség együttmüködése az orvossal. hová szólott, 3. mily ruhában szökött, mily podgyászt A ' csendörség müködése gyakran kapcs?latb~~ van az o~magával, 4. volt-e társa, 5. szállodákban, nyilvános helyek val., Helyszíni szemlén, holttesten ,Ie,vo bizonyItekok, s~emehozzátartozóinál, illetőségi helyén és elöbbi lakhelyén kere _ továbbá eJllberi test- s élet ellen lranyzott buncselekmenyek körözni, 6. lovás járőröket utána küldeni (ha van kerékpároso t yif6 adatai sokszor csakis az orvos kikért véleménye által és előbbiekről az őrsnek összes járöreit, a szomszédos őrs ö nm etök be. A csendörnek e cél eléré,se. ,~~gett az orvo,st és járöreít és a nyomozó körlet területén levő őrsjárőrö ogatnia kell s ~smernie", ~z e.mber anatomla)at, a terhesseg örszemeket értesíteni, 7. személyleirását apályaudvarokon 1 nlétét, a halál Ismerteto Jelelt stb. .. .. rendör kirendeltségekkel pontosan közölni, 8. a hajóállomáso Az .orvosi tudományra szükségünk van b';1n~etendo ~sel:klevő detektiveket a körözött fényképével ellátni, 9. házkuta y gyanujának esetén, különösen az emben elet ellent bun10. gyors elfogató parancs kiadásának kieszközlése a vizsg ' lekményeknél a megállapításokra. Tudnunk kell, ~ogy. foro~-e b i r ó n á l . b ü n t é n y , szándék vagy gond.atlansá&, II. Nyomozás az ország területén belül. 60 kilóméter k . riikség van arra, hogy a vet~est kIpuhatolJu.k es az 19azzeten belül az összes rendőrkapitányságokat, kirendeltségeket nolgáltatás kezére juttassuk. .. A~~atIa? ~ya~lUsIt~tt :mberek csendörörsöket telefonon (szükség esetén távíró utján) a va taJ felszabadulnak, míg a bűnonsok bunossege kideruI. gócpontok rendörségét, csendőrségét, az ország határán l '. Halott gyermeknél megállapítandó, hogy nem az ~ny~ fos:::folyókon a vámőrségi őrsöket és révkapítányokat és a hat ~ .meg az élettől. Ha egy férj hírtelen me~ha.~, kldentendo, szolgabirói hivatalokat táviratilag értesíteni, körözés fénykép y .nem az asszony mérgezte-e meg. Ha szakerto nem rende~és bűnügyí körözések lapjában. A körözéseknél fel kell Soro ik. kellö tárgyilagosággal, akkor egy. olyan e,se~ben.' ,melynel azokat a hatóságokat, amelyek a körözésre külön megkerestett terhes asszonynak gyemeke, _ kl t.erhesse~et ~ltk?lva III. Nyomozás külföldön (Europában). Két körözés van va születik, az asszony bűnösségét fogja megalla~ltant .. Vagy öngyilko~ keze füstös volt és kezébe? ~row~1Og , pIsztoly pedig : 1. diplomátiai és 2. a rendőrséggel közvetlen. Eze ámely nem füstöli be a kezet a lövésnel, Itt tevedes volna nemzetközi szabályok állanak fenn. Ha adat van arra, hogY gYmcosságot megállapítani. , ., , ., körözött az országból kiszökött, akkor az országgal ha t ' országok fővárosaiban levő rendörfőnökségeket, de a szoms A körülménybeli egyéni s tárgyI blzonyltekok a?)ak meg határ vasuti gócpontok és kikötők rendőrhatóságait is a körö beles magyarázatot. Egy malomban felaka~z~va .talalt ember érdekében merlkeressük. A !llegkeresés rendesen a megkere......___ y h t tt .. g l'lkos amikor a malom helylseg lIsztes s ben6 le e lábnyomok, e on y , , .. . tIszta, . .k' A ország anyanyelv én, szükség esetén francia nyelven, de Ausz ' sAro mig a felakasztott ClpOl . rlI?Cs,eI. ban és Németországban német nyelven történjék. en.yszéki orvostani intézetben egy leány holttestet vlZs.&~ltak IV. Nyomozás a tengerentúli és innéni kikötőkhöz, A t j yilkosság gyanújában, Az egyik orvos a leán~ hu~!a)anak geren inneni és tengeren túli kikötők rendőrhatóságainak ká ~eolásánál oly jeleket vett észre. melyeket 8 ev, :elott egy távirat utján teendő megkeresése az esetben, ha biztos adat v n.Jó körülmények között meghalt leány testén talalt. A;z . ornyomatékos gyanú van arra nézve, hogya körözött egyén haj . azonnal megállapította, hog~. ezt a leányt is és a II?é~rfat akar szállani, avagy már hajóra szállt. ugyanazon gyanusított ember olte meg, Ez alapon e 10 u va "
bales~t, on,g YIlko~sag,
egy
• tettes kézrekerült.
