Gulyás Éva egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem
Az IAS 17 és a vezetői számvitel
A hazai pénzügyi intézmények között az elmúlt években jelentős szerepet foglaltak el a lízingszolgáltatást – pénzügyi vagy operatív lízinget – nyújtó vállalkozások. E vállalati kör jellemző tulajdonsága az, hogy tevékenységét általában nem önállóan, hanem valamely hazánkban működő bankcsoport tagjaként végzi, s mint ilyenek jellemzően – ha önállóan nem is, de – az IFRS szerinti konszolidált beszámoló elkészítéséhez az IAS 17 alapján szolgáltatnak adatokat, információkat. 1. táblázat: A gazdasági-, az ügyfél- és az IFRS szerinti kalkuláció összefüggései A legfontosabb lízingtársaságok a Külföldi anyavállalati tőkekintlévőség alapján beszámoló szabályrendszere CIB Lízing Csoport IFRS Erste Leasing Cégcsoport IFRS UniCredit Leasing csoport IFRS Merkantil csoport IFRS Lombard Lízing Csoport IFRS Budapest Autófinanszírozási Zrt., US GAAP Budapest Lízing Zrt. MKB Euroleasing Csoport IFRS K&H Lízingcsoport IFRS Forrás: Lízingszövetség publikált adatai, 2012., valamint a cégcsoportok honlapja
Ennek következtében a lízingtársaságok általában olyan módon vezetik nyilvántartásaikat, hogy abból mind a hazai szabályok, mind pedig a nemzetközi előírások alapján előállítható legyen a jelentésben szerepeltetendő adat. A nemzetközi jelentés adatai azonban jellemzően nem önálló könyvvezetés alapján készül, hanem a magyar számviteli szabályok szerint könyvelt gazdasági események, tételek más szemléletű besorolása, korrekciója segítségével. Ilyen fontosabb eltérést jelentenek az ügyindítás kezdeti költségei, melyeket a magyar szabályoknak megfelelően elhatárolnak a társaságok, majd a futamidő alatt, jellemzően a realizált kamatbevétel arányában oldanak fel. Ilyen ügyindítási költséget jelentenek a futamidő elején felmerült – és a válság előtti években szinte kizárólagosan alkalmazott – szerzési jutalékok. Az eltérés másik körét a futamidő során felmerült, a lízingtársaság által megfinanszírozott – rendszeres tőkeemelésként kezelt – díjak jelentik, melyek fedezetét szintén a futamidő alatt realizált kamatbevételek képezik. A hazai elszámolás – és az ezen alapuló IFRS jelentés - a fentiek alapján tehát – még ha limitált hatókörrel is, de – képes arra, hogy mind a hazai, mind pedig az IFRS eredményt
elemeire bontsa, és az egyes tényezők eredményhez való hozzájárulását – ami a vezetés számára fontos információt jelent – számszerűsítse. Az IAS 17 előírásainak tényleges alkalmazása esetén azonban ez az információ elvész, így külön eszközökkel, technikákkal kell biztosítani ezen információk iránti igény kielégítését. Tanulmányomban ezen információk előállításának lehetséges módját mutatom be, s egyben felhívom a figyelmet a módszer előnyeire a magyar eredmény korrekciója útján levezetett eredménytényezők számszerűsítéséhez képest, s bemutatom a módszer hátrányait, alkalmazásának buktatóit is.
Az elemzés alapja: egy pénzügyi lízingügylet kalkulációja Egy lízingügyletnek elméletben háromféle kalkulációja létezhetne. Az első egy gazdasági kalkuláció, amely a számviteli szabályoktól teljesen függetlenül megbecsüli az adott ügylet valamennyi jövőbeni pénzáramát, s ez alapján határozza meg a belső kamatlábat, amely az ügylet elfogadásának jövedelmezőségi feltételének ellenőrzésére szolgál. A számviteli környezetet, az ügylet számviteli minősítését e kalkulációban ugyan nem kell figyelembe venni, ám az ügylet adóvonzatát bizonyos esetekben mégis vizsgálni kell, ez ugyanis – az alkalmazott üzleti modelltől függően – befolyásolhatja a jövőbeni pénzáramlásokat. Zártvégű pénzügyi lízingként való kezelés esetén a lízingtárgy beszerzését terhelő áfa levonható, ám az értékesítését áfa-fizetési kötelezettség terheli, nyíltvégű lízing esetén az állítás első része továbbra is igaz, ám a tőkerész áfája a tőketörlesztő részletek esedékességekor fizetendő, míg bérlet esetén a teljes lízingdíjra áfát kell fizetni. Amennyiben az üzleti modell az áfát elkülönítetten kezeli, akkor ezen tételek nem befolyásolják a kalkulációt és a belső kamatot, ám ha a lízingbeadó ezen tételeket az ügylet szerves részeként kezeli, akkor a számviteli besorolás – annak adóügyi következményei miatt – befolyásolja az effektív kamatot is. Egy másik adónem – amit szintén befolyásol az ügylet minősítése – az iparűzési adó. Pénzügyi lízing esetén ugyanis ezen adó alapja a kamatkülönbözet, míg operatív lízing esetén a teljes árbevétel – amely adott esetben nemcsak kamatot, hanem a tőketörlesztést is magában foglalja. Ez az adó nem a lízingbeadó hanem a lízingbevevő által fizetendő, annak explicit áthárítására nincs mód, így ezt a lízingbeadó csak a kamatban tudja megtéríttetni. A lízingügyletből származó árbevétel azonban alig csökkenthető más költség-elemekkel, ezért az éves lízingdíjra számított, éves gyakorisággal fizetendő iparűzési adó részét képezi a lízingdíjak kalkulációjának.
Láthatjuk tehát, hogy a gazdasági kalkuláció szerepe a menedzsment tisztánlátásának biztosítása: csak azon pénzáramok vehetők itt figyelembe, amelyek az üzleti modell alapján gazdasági értelemben a lízingügylet közvetlen költségének minősülnek, függetlenül számviteli besorolásuktól, azokat azonban mindenképp figyelembe kell itt venni. Ezen tételek megtérülése ugyanis nem elkülönített díjtételek, hanem a lízingbevevő által megfizetett kamatok alapján történik. 2. táblázat: A gazdasági kalkuláció alapján meghatározott eredmény 10,02% 260 000 -
50 000
Szerzési Időpont Gépérték jutalék 2001.01.01 - 1 000 000 - 50 000 2001.07.01 2002.01.01 322 484 2002.02.20 2002.07.01 2003.01.01 317 749 2003.02.20 2003.07.01 2004.01.01 312 640 2004.02.20 2004.07.01 2005.01.01 307 128 2005.02.20
-
40 000
-
6,38% 170 000
Fenntartási Tőkerész jutalék ÁFÁ-ja CF - összesen - 1 050 000 - 10 000 - 10 000 60 023 382 507 - 60 023 - 60 023 - 10 000 - 10 000 64 757 382 506 - 64 757 - 64 757 - 10 000 - 10 000 69 865 382 505 - 69 865 - 69 865 - 10 000 - 10 000 75 354 382 482 - 75 354 - 75 354
6,38%
CF - 1 050 000 10 000 382 507 60 023 10 000 382 506 64 757 10 000 382 505 69 865 10 000 382 482 75 354
Gazdasági kalkuláció 170 000 1 050 000
Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 1 050 000 32 680 1 092 680 42 680 34 581 347 926 744 755 6 332 811 110 66 356 18 194 839 304 28 194 26 562 355 944 483 361 4 110 552 228 68 867 12 387 574 615 22 387 18 186 210 295 364 320 1 788 281 949 71 653 6 373 298 322 16 373 9 441 74 719 373 041 -635 0 74 719
Forrás: saját számítás
A fenti táblában szereplő nyílt végű pénzügyi lízing ügyletben egy 1 millió forintos nettó értékű eszközt adott lízingbe a lízingbeadó, aki minden évben, fél évvel a törlesztés esedékessége előtt kifizet 10 ezer forintnyi fenntartási jutalékot, valamint üzleti modellje szerint az ügyfél által megfizetett áfa összeget is az ügyfél törlesztéseként ismeri el. Az ügyletet 5% szerzési jutalék is terheli. A gazdasági kalkuláció minden egyes cash flow-elemet tartalmaz, melynek következtében a lízingbeadó belső megtérülési rátája 6,38%, mely elfogadható számára, így megköti az ügyletet. A másik kalkuláció az ügyfelekkel való kommunikáció, a számukra kiállított bizonylatok generálásának alapját képezi. Ebben a kalkulációban csak azok a pénzáramok szerepelnek, amelyek az ügyfél számára is ismertek – így elsősorban a lízingtárgy beszerzési ára, a lízingbevevő által fizetendő önerő, a rendszeres lízingdíjak összege, valamint a maradványérték összege. Nyilvánvaló, hogy a cash flow elemek redukált köre miatt ezen kalkuláció ügyleti kamatlába magasabb lesz, mint a gazdasági kalkulációnál számított kamatláb. A gyakorlatban ez a kalkuláció képezi a magyar számviteli szabályok szerinti elszámolás alapját.
3. táblázat: Az ügyfélkalkuláció és a magyar kamateredmény alakulása 10,02% 260 000 -
50 000
Szerzési Időpont Gépérték jutalék 2001.01.01 - 1 000 000 - 50 000 2001.07.01 2002.01.01 322 484 2002.02.20 2002.07.01 2003.01.01 317 749 2003.02.20 2003.07.01 2004.01.01 312 640 2004.02.20 2004.07.01 2005.01.01 307 128 2005.02.20
-
40 000
-
6,38% 170 000
Fenntartási Tőkerész jutalék ÁFÁ-ja CF - összesen - 1 050 000 - 10 000 - 10 000 60 023 382 507 - 60 023 - 60 023 - 10 000 - 10 000 64 757 382 506 - 64 757 - 64 757 - 10 000 - 10 000 69 865 382 505 - 69 865 - 69 865 - 10 000 - 10 000 75 354 382 482 - 75 354 - 75 354
Magyar kalkuláció 260 000 1 000 000
10,0176% 260 000
CF - 1 000 000 322 484
Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 1 000 000 0 1 000 000 100 176 777 692 222 308 0
317 749
777 692 537 850
77 906
312 640
537 850 279 089
53 880
307 128
279 089 0
28 038
0
0
50 000 Szerzési jutalék
40 000
170 000
Fenntartási jutalék 10 000
-
10 000
-
10 000
-
10 000
-
19 265
239 843
14 982
258 760
10 361
279 089
5 392
Eredmény 10 000 80 911 10 000 62 924 10 000 43 518 10 000 22 646
Forrás: saját számítás
Az ügyféllel kötött szerződésben sem az áfa, sem a szerzési, sem a fenntartási jutalék nem jelenik meg tőkeelemként, azokra a befizetett törlesztőrészlet nyújt fedezetet. Az évente érkező 382.500 Ft-ból az annuitás miatt időszakonként eltérő a tőke és a kamat összege, s mivel az áfa alapja a tőke, ezért annak összege is változó. Az ügyfélkalkulációban figyelembe vehető cash flow elemek csak az ügyfél által ismert tételeket (vételár és fizetendő lízingdíjak) tartalmazzák, így a 260 ezer forint cash flow többlet jelenti a kamatot, amit a kalkuláció is visszaigazol. Ez a kamat nyújt fedezetet a futamidő elején felmerülő 50 ezer forintos szerzési jutalékra, és a futamidő során összesen kifizetendő 40 ezer forintnyi fenntartási jutalékra. E két költségtétel levonása után az ügyfélszerződés alapján kimutatott eredmény megegyezik a gazdasági kalkuláció alapján számított cash flow többlettel.
Végezetül szükség van, illetve szükség lehet egy harmadik kalkulációra, amely lehetőséget ad a lízingbeadó számára, hogy beszámolóját az IFRS előírásai szerint is elkészítse, valamint ezen pénzügyi kimutatás adatait egyeztethesse a magyar szabályok szerint készített beszámoló adataival. 4. táblázat: Az IFRS szerinti kalkuláció bemutatása
10,02% 260 000 -
50 000
Szerzési Időpont Gépérték jutalék 2001.01.01 - 1 000 000 - 50 000 2001.07.01 2002.01.01 322 484 2002.02.20 2002.07.01 2003.01.01 317 749 2003.02.20 2003.07.01 2004.01.01 312 640 2004.02.20 2004.07.01 2005.01.01 307 128 2005.02.20
-
40 000
-
6,38% 170 000
Fenntartási Tőkerész jutalék ÁFÁ-ja CF - összesen - 1 050 000 - 10 000 - 10 000 60 023 382 507 - 60 023 - 60 023 - 10 000 - 10 000 64 757 382 506 - 64 757 - 64 757 - 10 000 - 10 000 69 865 382 505 - 69 865 - 69 865 - 10 000 - 10 000 75 354 382 482 - 75 354 - 75 354
IFRS kalkuláció 170 000
6,29% 170 000
CF - 1 050 000 10 000 322 484 -
10 000 317 749
-
10 000 312 640
-
10 000 307 128 -
1 050 000
Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 1 050 000 32 269 1 092 269 42 269 34 134 288 350 803 919 803 919 24 707 838 626 34 707 26 207 291 541 547 084 547 084 16 813 573 898 26 813 17 934 279 192 294 705 279 192 8 629 297 821 18 629 9 307 297 821 0 0 -
Forrás: saját számítás
Az IFRS szabályainak megfelelő kalkuláció az előző két módszer között helyezkedik el – az áfát nem, a szerzési jutalékot és a fenntartási jutalékot azonban tartalmazza. Az ügyfélkamat (10,02%) és az IFRS (6,38%) kalkuláció közötti nagy eltérés oka az utóbbiban tőkeelemként kezelt üzletszerzési jutalék és a biztosítási díj, míg az IFRS kalkuláció alapján meghatározott effektív kamat éppen az áfa figyelmen kívül hagyása miatt alacsonyabb a gazdasági kalkulációban (6,29%) számítottnál.
A nettó eredmény alakulására ható tényezők vizsgálata A kapott eredmény tehát mindhárom kalkuláció szerint megegyezik a futamidő során tervezett pénzáramlások egyenlegével, s mivel a lízingbeadó összességében 1.090 ezer forintot fizet ki eszközbeszerzésre és költségekre, a lízinbevevőtől érkező befizetések összege azonban 1.260 ezer forint, az egyenleg – 170 ezer forint – jelenik meg eredményként. Az általános forgalmi adó összege – mivel annak ügyfélre terhelt összegét a lízingbeadó adóként be is fizeti – a kimutatott eredményt nem befolyásolja. Az eredmény időbeli realizálása azonban a futamidő alatt eltér a különböző elszámolások szerint.
60.000 50.000 40.000
Gazdasági kamatbevétel
30.000
IFRS kamat-bevétel
20.000 Magyar kamat-bevétel 10.000 Magyar eredmény 0 -10.000
1. ábra: A különféle eredménykategóriák alakulása Forrás: saját számítás
A gazdasági kalkuláció és az IFRS kalkuláció kamateredménye szinte teljesen együtt változik, a két ábra (kék és piros) alig különíthető el egymástól, ami tükrözi is a kétféle belső kamatláb igen közeli értékét. Az ábra jól tükrözi, hogy a magyar szabályok szerinti kamatbevétel összege a futamidő alatt végig meghaladja az összes többi eredménykategóriát, ám ez az összefüggés a magyar eredményre – amely a kamatbevételt csökkenti a jutalék-ráfordítás összegével – már nem áll fenn. A magyar eredmény a futamidő első felében meghaladja mind a gazdasági, mind pedig az IFRS kamateredményt, míg a második felében alatta marad.
Az IFRS háromféle kalkuláció közötti kapcsolatot a cash flow-elemek eltérései jelentik, melyet az alábbi ábrában mutatok be:
120.000 100.000 80.000 Fenntartási jutalék 60.000
Szerzési jutalék Magyar eredmény
40.000 20.000 0 1
2
3
4
2. ábra: A különféle eredménykategóriák alakulása Forrás: saját számítás
Az ábra egyes oszlopai az adott időszak magyar szabályok szerinti kamatbevételét mutatják, míg az oszlopok kék része a realizált eredményt tükrözik. A fenntartási és a szerzési jutalék részek az eredményre csökkentően hatottak.
A vezetők információ-igényének egyik kulcspontja az elért eredmény tényezőinek számszerűsítése, annak eldöntése, hogy a különböző üzleti konstrukciók, eltérő megoldások hogyan hatnak az eredményre. Kérdés tehát, hogy ezt az igényt vajon a nemzetközi standardok szerinti beszámolók, vagy a hazai előírások alapján készített beszámolók elégítik-e ki jobban. Válaszom némileg meglepő, hiszen a vonatkozó irodalomban mindenütt az IFRSek magasabb színvonalát, nagyobb megbízhatóságát, az általa kimutatott eredmény kisebb volatilitását bizonyítja, a vezetői információ-igényeket tekintve azonban meg kell állapítanom, hogy az ügyfélszerződés alapján összeállított – a magyar gyakorlatnak megfelelő – beszámoló transzparensebb, elemezhetőbb adatokat nyújt a menedzsment számára. Ennek oka éppen a részletek elkülönítése, a különféle tőkeelemek külön történő kezelése. Míg az IFRS-ben nem mutathatók ki az egyes tőkeelemek, azok a tőke változásaként jelennek meg, és a kamat is nettó módon, a tényezők hatásait összevonva kerül megjelenítésre, addig a hazai gyakorlat alapján készült beszámolóból az eredmény összetevői (kamat, szerzési és fenntartási jutalék) egyszerűen kimutathatók. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a magyar kamateredményt csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet az ügyfél az implicit finanszírozott összeg (fenntartási és szerzési jutalék) fedezetére fizetett meg.
A fenti módszer tehát – bár igaz -, nem visz minket közelebb a valódi kérdéshez: a kapott nettó eredmény (példánkban a 170 ezer forint) mekkora része köszönhető az egyes időszakokban az eszköz, a szerzési és a fenntartási jutalék finanszírozásának?
Az IFRS szerinti kalkuláció és az ez alapján kimutatott eredmény tehát nem elégíti ki a vezetői információ-igényeket, szükség van az üzleti logika alapján várt eredmény és a számviteli eredmény egyeztetésére, eltéréseinek levezetésére is, melynek alapját jelentheti az ügyfélszerződés alapján végzett könyvelés. Mint azt a fentiekből láthattuk, az egyes időszakokra azonban ez a levezetés – az ügyfélkamat különféle költségtételekkel való korrekciója – nem feltétlenül adja ki a pontos IFRS szerinti időszaki eredményt, így az eltérések levezetésére teljes biztonsággal csak a futamidő végén van lehetőség1. Ahhoz, hogy az időszakonkénti IFRS szerinti eredmény pontos legyen, elengedhetetlen tehát az IFRS szerinti kalkuláció elkészítése, míg a vezetők információ iránti igényének kielégítésére ennek megbontása is a különféle tőkeelemekre. Ennek egy lehetséges megoldási módját mutatom be a következő táblában.
1
Megoldást jelenthet a fordulónapra vonatkozóan bemutatott IFRS és HAS beszámolóadatok kiegészítése a kalkulációk alapján a jövőben várható események hatásaival, melyek következtében az egyezőségnek fenn kell állnia.
5. táblázat: A vezetői információs igények kielégítésének lehetséges módszere az IFRS szerinti beszámoló adatai alapján #1 Gépérték finanszírozása 162 200 1 000 000
6,2943% 162 200
Időpont CF 2001.01.01 - 1 000 000 2002.01.01 290 550 2003.01.01 290 550 2004.01.01 290 550 2005.01.01 290 550
Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 1 000 000 62 943 772 393 227 607 48 617 530 460 241 933 33 389 273 299 257 161 17 251 0 273 299
Szerzési jutalék finanszírozása 8 110 50 000
6,2943% 8 110
CF 50 000 14 528 14 528 14 528 14 528
-
Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 50 000 3 147 38 620 11 380 2 431 26 523 12 097 1 669 13 665 12 858 863 0 13 665
Forrás: saját számítás
A számítás lényege, hogy annyi kalkulációt kell készíteni, ahány eltérő tőkeelem kerül figyelembe vételre, jelen esetben a gépérték, a szerzési jutalék és a fenntartási jutalék miatt 3 számításra van szükség. Az első számítás csak a gépértéket, a második a szerzési jutalékot, a harmadik pedig a szerzési jutalékot tartalmazza. A számítások során – mivel az elsődleges célunk
az
egyes
tőkeelemek
(finanszírozott
összegek)
IFRS
szerint
kimutatott
kamateredményhez való hozzájárulásának kimutatása – az IFRS szerinti effektív kamatláb használatára van szükség. Mivel az ügyfél által megfizetett áfa nélküli törlesztőösszeg mindhárom tőkeelemre fedezetet nyújt, így a kalkulációban annak megbontására2 is szükség van a tőkeelemek szerint. Az egyes számítások közötti kamatkülönbözet mutatja az újonnan bevont tőketípus eredményre gyakorolt hatását3. 6,2943% 170 310
Időpont 2001.01.01 2002.01.01 2003.01.01 2004.01.01 2005.01.01
CF 1 050 000 305 078 305 078 305 078 305 078
Gépérték és szerzési jutalék finanszírozása 170 310 1 050 000
Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 1 050 000 66 090 811 013 238 987 51 048 556 983 254 030 35 058 286 964 270 019 18 113 0 286 964
-
6,2943% 310
Fenntartási jutalék finanszírozása 310 0 Kamatbevét Tőketörleszt el és
CF
Tőketartozás -
7 406 2 671 - 2 438 - 7 950
-7 094
313
7 094
-9 899
-134
2 805
-7 772
-311
-2 127
0
-178
-7 772
6. táblázat: A vezetői információs igények kielégítésének lehetséges módszere az IFRS szerinti beszámoló adatai alapján #2 Forrás: saját számítás
2
Ennek kalkulációjára a finanszírozott összeg, a törlesztési ütemezés és az IFRS szerinti effektív kamatláb segítségével került sor. 3 Vegyük észre, hogy a tényezők bevonásának sorrendje befolyásolja az egyes tényezők számszerű hatását, ezért az elemzés során célszerű egy rögzített sorrend felállítása és követése. Bonyolultabb módszer is elképzelhető, csakúgy, mint a költség- és eredményeltérések tényezőkre való felbontásánál, ám a kalkuláció módszertana jelen esetben önmagában annyira számítás-igényes, hogy a parciális módszer alkalmazása gyakorlati szinten kizárt.
Az egyes időszakokban az IFRS kamatbevétel tőkeelemek szerinti megoszlásának alakulása a következő képet mutatja: 70.000 60.000 50.000 Fenntartási jutalék kamatbevétele
40.000 30.000
Szerzési jutalék kamatbevétele
20.000
Gépérték kamatbevétele
10.000 2001
2002
2003
2004
-10.000
3. ábra: A különféle eredménykategóriák alakulása Forrás: saját számítás
A gyakorlatban a fenti megoldás nem tűnik egyszerűen kivitelezhetőnek, a lízingügyletekben szereplő tőkeelemek sokfélesége, az ügyletek hosszú futamideje, és a módszer számításigényessége miatt. Ezen kívül e módszer azt feltételezné, hogy az effektív kamatláb alapján készül az IFRS alapú beszámoló, ami a bankok IFRS szerinti beszámolókészítési gyakorlatát ismerve – nem állja meg a helyét, a járt út a magyar könyvelt adatok kiegészítése a szükséges módosításokkal. Mint a példából is látszik, a gyakorlatban alkalmazott a megoldás némileg az információ torzulását okozza az egyes időszakok végén, ám a futamidő egésze során az eltérések kiegyenlítődnek.
Vezetői oldalról további kérdés a terv-tény összehasonlítása, illetve az eltérések okainak számszerűsítése és értelmezése. A tervet a gazdasági kalkuláció jelenti, s a menedzsment érdeklődése elsősorban arra irányul, hogy a döntés alapjául szolgáló kamatlábhoz képest a ténylegesen elért kamatláb hogyan alakul, s ezt melyik könyvből (beszámolóból) lehet jobban kimutatni. Amennyiben az adott vállalat a gazdasági kalkuláció során az elsődleges számviteli szabályrendszer alapján jár el, ez a probléma nem merül fel. Szembe kell azonban nézni azzal a ténnyel, hogy a tervekben szereplő cash flow-elemek nem
akkor, vagy nem abban az összegben merülnek fel, amikor azt a kalkulációban eredetileg megjelenítették. E téma feldolgozása azonban túlmutat dolgozatom keretein, ám egy fontos kérdést felvet a magyar és az IFRS szerinti beszámoló elkészítésének módjával kapcsolatban, melyet a következő fejezetben tárgyalok részletesen.
Összegzés Tanulmányomban
áttekintettem
a
hazai
lízingügyletek
kalkulációjával
és
eredményszámításával kapcsolatos problémákat, főbb lehetőségeket, majd bemutattam a különféle kalkulációk között tapasztalható összefüggéseket. Ez után kísérletet tettem egy olyan elemzési módszertan bemutatására, amely lehetővé teszi az IFRS rendszere által számított kamatbevétel mögött álló finanszírozott tényezők kamatbevételre gyakorolt hatásának elemzését. A módszer gyakorlati alkalmazhatósága a vezetés információk iránti igényének és a rendelkezésre álló információtechnológiai háttér függvényében változhat.
Felhasznált irodalmak 1. 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2. 250./2000. kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 3. 2000. évi C. törvény A számvitelről 4. Lízingpiaci adatok, 2012. teljes év http://lizingszovetseg.hu/content/_common/attachments/leasingyearbook2013.pdf 5. Boros J., Rakó, Á. 2012.a. A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében. KPMG.hu 6. Boros, J., Rakó, Á. 2008. Az IFRS-ek és a tőkeelőírások kölcsönhatásai, Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 50 (7-8):308-314. 7. Boros, J., Rakó, Á. 2010. KPMG-felmérés a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében. SZAKma, 52 (6):274-279. 8. Botka, E. 2012c. „Nyílt végű” pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök számviteli elszámolásáról. Számvitel Adó Könyvvizsgálat, (11):476-477.
