1. Szervezeti felépítés

AEGON Magyarország Befektetési Jegy Forgalmazó Zrt.

2010. üzleti évi kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala

Társaságunk a 164/2008. (VI.27.) Korm. Rendeletnek megfelelıen az alábbi információkat teszi közzé. A Társaság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ’A tıkemegfelelés belsı értékelési folyamata’ útmutatója alapján a kis intézmény kategóriájába sorolja magát. A besorolás feltételeként meghatározott jellemzıknek megfelel: o tevékenysége nem bonyolult és csak termékek egy jól behatárolható körére irányul, hiszen kizárólag a Társaság 100%-os tulajdonosa az AEGON Alapkezelı Zrt. (továbbiakban Alapkezelı) által kezelt alapok befektetési jegyeit értékesíti bizományosi jogviszony (megbízás végrehajtása az ügyfél javára befektetési szolgáltatási tevékenység) keretein belül; o relatív kis piaci részesedéssel rendelkezik; o nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott módon fejlett módszert a mőködési vagy a piaci kockázat tıkekövetelmény számítására; o kizárólag Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait; o saját véleménye szerint kis intézménynek minısíthetı.

1. Szervezeti felépítés A Társaság szervezeti felépítésében a belsı ellenırzés, a compliance és a kockázatkezelés tevékenysége elkülönül egymástól.

Belsı Ellenırzés Az AEGON Magyarország Befektetési Jegy Forgalmazó Zrt. ellenırzési rendszere magában foglalja: a vezetıi ellenırzést, a munkafolyamatba épített ellenırzést, o a függetlenített belsı ellenırzési szervezet munkafolyamatait.

o o

Az AEGON Magyarország Befektetési Jegy Forgalmazó Zrt. szervezeti keretein belül mőködı Belsı Ellenırzés szervezetének szakmai irányítását - a 2007. évi CXXXVIII törvénnyel (továbbiakban: Bszt.), a 2001. évi CXX. törvénnyel (továbbiakban: Tpt.) valamint a Felügyelet belsı védelmi vonalak kialakításáról és mőködtetésérıl szóló ajánlásával összhangban - a társaság Felügyelı Bizottsága látja el. A Belsı Ellenırzés vezetıje feletti munkáltatói jogokat - az FB egyetértésével – a társaság Vezérigazgatója gyakorolja. A Belsı Ellenırzés feladatát a Felügyelı Bizottság és a Vezérigazgató által jóváhagyott ellenırzési munkaterv alapján végzi, amely törvényi, ill. jogszabályi elıírás alapján hatáskörébe utalt kötelezettségekkel, illetve évközi megbízásokkal egészülhet ki. Az évközi megbízásokat a Vezérigazgató engedélyével kell ellátni.


1/7

A Belsı Ellenırzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és szükség szerint tanácsadó tevékenység, melynek célja a Forgalmazó belsı szabályzatoknak megfelelı mőködésének, valamint a befektetési tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetıség és a célszerőség szempontjából történı vizsgálata. A Belsı Ellenırzés ellenırzi a törvények, rendeletek, különbözı szintő utasítások betartásának rendjét, tevékenységével hozzájárul azok maradéktalan végrehajtásához, a különféle intézkedések érvényre jutásához. Ellenırzési tevékenysége következményeit, szükség szabálytalanságok, hibák, Forgalmazó feladatainak meghozatalában.

során feltárja a hibákat, hiányosságokat, az elıidézı okokat, a hibák szerint a személyi felelısséget rögzíti. Vizsgálati megállapításaival elısegíti a hiányosságok és visszaélések kijavítását, javaslataival segítséget nyújt a magas színvonalú ellátásához, segíti a társaság vezetését a döntések

Compliance A megfelelési vezetı (Compliance szakértı) felelıs a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelésért, a belsı szabályzatok és a jogszabályi rendelkezések összhangjáért. A Compliance szakértı folyamatosan figyelemmel kíséri a megfelelıségi területekhez kacsolódó szabályok, elıírások változását, azokról tájékoztatja az Igazgatóságot. Amennyiben szükséges az Igazgatóságnál kezdeményezi a szükséges módosításokat. Elkészíti és folyamatosan aktualizálja a belsı szabályzatokat. A Compliance szakértı független a Társaság Igazgatóságától.

Kockázatkezelı A Kockázatkezelési szabályzatban meghatározott, a kockázatkezelıre vonatkozó feladatokat a vezérigazgatóhelyettes (üzleti terület ügyvezetıje), az általa erre kijelölt alkalmazott/kirendelt személy, illetve egy kirendelt kockázatkezelı látja el. (Továbbiakban: Kockázatkezelı). A Kockázatkezelési szervezeti egység felelıs a kockázatkezelési rendszer létrehozásáért, mőködtetéséért, fejlesztéséért. Együttmőködik a Compliance szakértıvel, a Belsı Ellenırzéssel, és szükség esetén a Társaság nyilvántartó rendszerének fejlesztıivel. Feladata a mőködési kockázat kezelése, a kockázati stratégia elkészítése, a negyedéves kockázati riportok elkészítése és továbbítása az Igazgatóság és a tulajdonos Igazgatósága felé. Továbbá felelıssége a kockázatkezeléssel kapcsolatos ad-hoc feladatok ellátása.


2/7

2. Kockázatkezelés Kockázati típusok: o o

o o

o

o o o o o o o

Külsı tényezık kockázata, profitabilitás: Gazdasági környezet változása, a piaci körülmények romlása, piaci körülmények változásához való alkalmazkodás hiánya vagy késedelmes megvalósulása. Elszámolási kockázat: annak kockázata, hogy a létrejött szerzıdés nem kerül teljesítésre a szerzıdési feltételekben meghatározott idıpontban vagy idıpontban. Például egy késıbbi elszámolási napú vételi ügylet esetében a partner (eladó) nem teljesíti az értékpapír-szállítási kötelezettségét. Kamatkockázat: a kamatszintek változásából eredı veszteség kockázata. Likviditási kockázat: bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevıt/eladót találni. Ennek következménye az eszközök egy része, például a hosszabb lejáratú kötvények, vagy akár a részvények nagy tételben való kereskedelme alkalomszerő, eladásuk esetleg csak veszteséggel lehetséges. A hiányzó likviditás fizetési nehézségeket okozhat. Mőködési kockázat: az AEGON-t fenyegetı potenciális veszélyeknek széles skáláját foglalják magukba. Ide tartoznak a jóhiszemő vagy tudatos emberi mulasztás okozta károk, a számítógépes rendszerek mőködési hibái, a szoftverhibák, a csalás és más kriminális tevékenység következményei, és egyáltalán bármi olyan kockázat, ami egy érzékeny és komplikált tevékenységet folytató Társaság mőködése folytán felléphet. Partnerkockázat: az ügyféllel vagy harmadik féllel létrejött szerzıdés nem-teljesítésébıl vagy késedelmes teljesítésébıl adódó kockázat. Partnerkockázatnak minısül például az Elszámolási kockázat is. Piaci kockázat: a Pénzügyi eszközök árának, hozamának változásából eredı veszteség kockázata. Piaci kockázatnak minısül a Kamatkockázat is. Koncentrációs kockázat: nagykockázat vállalás, nagy ügylet. A Társaság tevékenységébıl adódóan a Társaság esetében nem értelmezhetı. Hitelezési kockázat: a Társaság nem foglalkozik hitelezéssel, így ilyen kitettsége és kockázata sincs. Ellenırzési/vezetési kockázat: Nem megfelelıen szabályozott döntési jogkörök és hatáskörök kockázata. Stratégiai kockázat: nem megfelelı stratégiai döntésekbıl adódó kockázat. Reputációs kockázat: nem kellı színvonalú szolgáltatásnyújtás.

Kockázatok mérése A kockázatok összegének meghatározása magyar forintban történik. Az értékelés során a befektetési jegyek tekintetében az Alapkezelı által a Társaság rendelkezésére bocsátott nettó eszközértéket, a devizák esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott fixinget kell figyelembe venni. Bár a Társaság portfóliójában nincs értékpapír, a Kockázatkezelési szabályzat szerint a saját portfólióban szereplı Magyar Állampapírok kockázati kitettségének mérése a portfólió Módosított hátralévı futamideje alapján történne. A kötvény hátralévı futamideje (Duration) a kötvény kifizetéseinek idıbeli súlypontja, a cash flow idıpontok súlyozott átlaga (meghatározása évben). A Módosított hátralévı futamidıt megszorozva a kamatszint változással megkapjuk, hogy a kötvény árfolyama hány százalékot fog változni. Több kötvénybıl álló portfólió várható kamatláb-érzékenységét ugyancsak meghatározhatjuk. Nem kell mást tennünk, mint az egyes eszközök Módosított hátralévı futamidejének súlyozott átlagát venni, ahol a súlyok az eszközök portfólióban elfoglalt súlyának felelnek meg. A Mőködési kockázatokat a Társaság a mőködési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet 3. §-ában meghatározott Alapmutató módszer szerint végzi. Az Alapmutató módszer a Társaság a Mőködési kockázatok mérésének olyan egyszerősített módja, amely a Társaság eredménykimutatása alapján számszerősíti a kockázat mértékét. Az ügyfelekkel szemben fennálló Partnerkockázat kontrollált. Naponta kimutatásra kerülnek a nem teljesített pénz- és értékpapírszállítási kötelezettségek ügyfelenként, illetve ügyfélcsoportonként.


3/7

Kockázatok kezelése A Mőködési kockázatok kezelése érdekében a Társaság o az Alapvetı módszer szerint számszerősíti a Mőködési kockázat mértékét, o a tevékenység során azonosítja azokat a tevékenységeket, külsı körülményeket, amelyek bekövetkezése pénzügyi vagy reputációs veszteséget okoznak a társaságnak, o a mőködési kockázatból fakadó veszteségeket rögzíti és azokat elemzi, o olyan tevékenységi szabályokat határoz meg, amely a Mőködési kockázatokból fakadó károkat kizárják, illetve csökkentik, illetve o elkészíti a Vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervet (DRP, BCP). A Likviditási kockázat kezelése érdekében a Kockázatkezelı: o az ügyfelek és az AEGON nem teljesített pénz- és értékpapír-szállítási kötelezettségeit folyamatosan figyelemmel kíséri, o limittúllépés esetén jelentést tesz, o a Vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervet úgy alakítja ki, hogy az magában foglalja a likviditási zavar esetén szükséges teendıket, illetve o likviditási zavar esetén haladéktalanul jelentést tesz az Igazgatóságnak. A Külsı tényezık és profitabilitás kockázatának kezelése érdekében: a Társaság alapítása elıtt a tulajdonos alapító felmérte a tevékenység üzleti kockázatát, a tevékenységi engedély kérelemhez csatolt üzleti tervében számításokat végzett a Társaság profitabilitásával kapcsolatban. A Társaság alapításával az Igazgatóság az Alapkezelı által kezelt alapok vagyonának növekedését várta. Az Alapkezelı által rendelkezésre bocsátott alaptıke és a tevékenység során elért bevétel által a Társaság mőködési költségei biztosítottak. A mőködési környezet változásából adódó kockázatok kezelése érdekében a Társaság igazgatósága éves rendszerességgel, a Társaság vezérigazgatója és tulajdonosának Igazgatósága havi rendszerességgel felülvizsgálja az üzleti tervben foglaltak teljesülését és annak végrehajtását. Az Elszámolási kockázat minimálisra csökken azáltal, hogy a megbízások tárgya csak az Alapkezelı által kezelt alapok befektetési jegyei lehetnek. A Partnerkockázat és Elszámolási kockázat kezelésének érdekében a Társaság az intézményi ügyfelek kivételével csak olyan megbízást fogadott el, amelyeknél vételi megbízás esetén az értékpapír teljes ellenértéke és a megbízási díj, eladási megbízás esetén az értékesíteni kívánt befektetési jegy ellenértéke és a megbízási díj az Ügyfél Társaságunk által vezetett ügyfélszámláján a rendelkezésre állt. Az intézményi ügyfelek esetében olyan megbízást is végrehajthat a Társaság, melynek ellenértéke (befektetési jegy visszaváltás esetén a befektetési jegy) a megbízás pillanatában még nincsenek a Társaságunk áltat vezetett számlán. Ezekben az esetekben ha az Ügyfél a megadott határidıre nem teljesíti kötelezettségét, a Forgalmazó számlavezetıje által felszámolt késedelmi kamatot a Forgalmazó továbbszámlázza az Ügyfél felé. Így a Társaság kockázata minimális. Az Ellenırzési és Vezetési kockázatot minimalizálja a Társaság Szervezeti és Mőködési Szabályzata, mely egyértelmő feladat- és felelısségi köröket határoz meg. A Reputációs kockázat mérséklését biztosítják a szabályozott ügyfélkapcsolattal összefüggı folyamatok, valamint az, hogy a Belsı Ellenırzés éves munkatervének kialakítása során kiemelt figyelmet kap az ügyfél érdekek kielégítésének vizsgálata.

Kockázati jelentések A Kockázatkezelı negyedévente jelentést készít a Vezérigazgató és a tulajdonos Alapkezelı Igazgatósága számára: 1. az ügyfelek pénz- és értékpapír-szállítási kötelezettségérıl és annak teljesítéséhez rendelkezésére álló ügyfél eszközökrıl, 2. a Társaság likviditási helyzetérıl, AEGON Magyarország Befektetési Jegy Forgalmazó Zrt.

4/7

3. 4.

a Saját portfólió Duration limit és a Partnerkockázati limit kihasználtságáról, illetve a Mőködési kockázat körében keletkezett veszteségekrıl (amennyiben volt ilyen).

3. Szavatoló tıke számítás SZAVATOLÓ TİKE SZÁMÍTÁSA Nagyságrend: ezer forint Megnevezés LEVONÁSOK ELİTTI SZAVATOLÓ TİKE ALAPVETİ TİKE Alapvetı tıke pozitív összetevıi Cégbíróságon bejegyzett tıke Tıketartalék Általános tartalék Eredménytartalék, ha pozitív Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha pozitív Alapvetı tıke negatív összetevıi Immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével Eredménytartalék, ha negatív Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív Évközi negatív eredmény JÁRULÉKOS TİKE KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ SZAVATOLÓ TİKE Fennmaradó alapvetı tıke ORSZÁGKOCKÁZAT TİKEKÖVETELMÉNYE Fennmaradó alapvetı tıke FIZETİKÉPESSÉGI MUTATÓ TİKEKÖVETELMÉNYE Levont alapvetı tıke Fennmaradó alapvetı tıke KIEGÉSZÍTİ TİKE DEVIZAÁRFOLYAM-, ÁRU- ÉS KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATOK TİKEKÖVETELMÉNYE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TİKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZAVATOLÓ TİKE SZAVATOLÓ TİKE TÖBBLET vagy HIÁNY


Összeg 335 976 335 976 382 607 350 000 0 0 0 32 607 46 632 13 225 33 407 0 0 0 335 976 335 976 0 335 976 0 335 976 0 0 335 976 0 335 976

5/7

4. Tıkeszükséglet számítás ezer forintban

Tıkeszükséglet (ICAAP) Hitel kockázat Mőködési kockázat Piaci kockázat I. pillér kockázatai Koncentrációs kockázat Vezetési kockázat Likviditási kockázat Stratégiai kockázat Reputációs kockázat II. pillér kockázatai Tıkeszükséglet Rendelkezésre álló tıke

8 342 9 905 1 056 19 303 0 0 0 0 0 0 19 303 335 976

A számításánál a Társaságnak két tıkeszükségletet kell meghatároznia, mely közül a nagyobbat kell irányadónak tekintenie: 1. A törvény által elıírt minimális tıkeszükségletet: 32.420.000 HUF A 2007. évi CXXXVIII. Törvény ’a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól’ (Bszt.) 13.§ (2) a) bekezdése alapján elıírt minimális tıkeszükséglet 125.000 EUR, mely az alapítást megelızı hónap utolsó napi árfolyamán forintosítva 32.420.000 HUF tıkeszükségletet ad.

2. Az ICAAP belsı tıkeszükséglet: 19.302.651 HUF A Bszt 106.§ alapján a Társaságnak rendelkeznie kell megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással mely biztosítja, hogy a mőködése során vállalt, illetıleg felmerülı kockázatai fedezetéhez szükséges tıke mértéke és összege meghatározásra kerüljön és azt a Társaság folyamatosan fenn tudja tartani. Ehhez használja a fenti táblában szerepelı – Felügyelet által ajánlott – I. és II. pillért bemutató táblázatot. Az I. pillérben szereplı kockázatok rövid leírása: A hitelkockázat az egyes mérlegtételekhez rendelt kockázati súlyok (0% a készpénz és immateriális javak után, 20% bankbetét, KELER számla és követelések után és 100% tárgyi eszközök és elhatárolások után) összege. A mőködési kockázat számszerősítésére a 200/2007 Korm. Rendelet (A mőködési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl) alapján az Alapmutató módszert használja a Forgalmazó. A módszer elıírja, hogy a Társaság fıbb bevételeibıl és kiadásaiból irányadó mutatót számítson, melynek 15%-a mőködési kockázat tıkekövetelménye. A mutató számításához az utolsó három év auditált beszámolója adja az alapot. A piaci kockázat a deviza kockázatot mutatja, melynek tıkekövetelménye a devizakitettség 8%-a. A PSZÁF által kiadott ICAAP útmutató szerint: "A belsı tıkeszükséglet-számítás módszerére nem csak egyetlen megközelítési lehetıség létezik. A kis intézmények például választhatnak olyan módszert, amely az 1. pillérben meghatározott tıkekövetelménybıl indul ki, és azt méri, hogy szükség van-e az 1. pillérben nem szereplı kockázati típus miatt többlet tıkekövetelményre." A Forgalmazó elegendınek tartja az I. pillérben AEGON Magyarország Befektetési Jegy Forgalmazó Zrt.

6/7

meghatározott tıkekövetelményt, tekintette a Társaság méretére és mőködésének egyszerőségére, adminisztratív jellegére. A fentiek alapján a Társaság által meghatározott belsı tıkeszükségletet 19.302.651 HUF. A 1. és 2. pontban szereplı tıkeszükséglet közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni. Tehát 2010 IV. negyedévének végén 32,42 millió forintot. A Társaság tıkeszükségletét (32,4 millió forint) többszörösen meghaladja a rendelkezésre álló tıke (336 millió forint).

5. Egyéb Jelen nyilvánosságra hozatal során nyilatkozunk arról, kötelezettségünknek a fentiekkel teljeskörően eleget tettünk.

hogy információ

nyilvánosságrahozatali

A közzététel védett vagy bizalmas információt nem tartalmaz.

Budapest, 2011. május 5.



7/7

1. Szervezeti felépítés

Recommend Documents