1. OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK

TARTALOMJEGYZÉK

I. INTÉZMÉNYISMERTETÕ

4

II. A FÕISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11

1. OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK Magasépítési Tanszék (EP) Közmû- és Mélyépítési Tanszék (KZ) Településmérnöki és Építészeti Tanszék (TP) Építésszervezés és Menedzsment Tanszék (MR) Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet (TB) Ábrázolás és Számítástechnika Tanszék (AS) Építõanyag és MInõségirányítás Tanszék (EI) Matematika Tanszék (MH) Mechanika és Tartószerkezetek Tanszék (ME) Nyelvi Lektorátus (NL) Testnevelési Csoport (TS)

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6

2. ÖNÁLLÓ, NEM OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK Tanulmányi Osztály (TO) Könyvtár Szolgáltatási Csoport Gazdasági Igazgatóság Kollégium Fõigazgatósági Titkárság

17 19 20 21 22 23

III. HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT IV. KREDITSZABÁLYZAT

25

28

V. TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT VI. A NEPTUN A GYAKORLATBAN VII. AJÁNLOTT JEGYZETEK 2004/08/30

6

67

61

37

YBL MIKLÓS (1814–1891)

2004/08/30

BEVEZETÕ

A Szent István Egyetem Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kara több, mint 100 éve szolgálja Magyarországon az építés ügyét. Az ország egyik legrégibb, legpatinásabb felsõfokú intézményeként minden történelmi és társadalmi megpróbáltatás ellenére képes volt megõrizni egyéni karakterét, a jellegzetes „YBL” tudat legértékesebb hagyományait. A fõiskola nevéhez a pontosság és naprakész szakmai tudás, a felelõsségteljes mérnöki teljesítmény fogalmai kötõdnek. Az építés szerteágazó, egyre bonyolultabb szakmai kihívásainak az iskola folyamatos szervezeti és tartalmi változásokkal kíván megfelelni, nem feledve hagyományos értékeit, de tudatosítva a megújulás mindenkori természetes szükségszerûségét. A fõiskolai karon mûködõ öt szak: az építészmérnök, az építõmérnök, a településmérnök, a tûzvédelmi mérnök és a mûszaki menedzser együtt reprezentálja az épített környezet védelmének és fejlesztésének sokoldalú feladatait. A jövõ városainak és vidéki térségeinek életét, illetve az ott élõ emberek életminõségét alapvetõen befolyásolja a fõiskolai karon mûködõ szakterületek oktató és kutatómunkájának színvonala. Hallgatóink naprakész tudását, az öt szakon különbözõ tudományágak tantárgyait mûvelõ kvalifikált tanáregyéniségek biztosítják. A kreditrendszer bevezetésével a tantárgyaink kínálata jelentõsen növekedhet, az oktatási módszereink fejlesztésével és rugalmasságunk növelésével kívánunk megfelelni a globális világ gyorsan változó kihívásainak. A Szent István Egyetem keretében való mûködésünknek legfontosabb eszmei és stratégiai célja, hogy tudatosítsuk: az új évezredben bármifajta mûszaki fejlesztés, különösen az építés és infrastrukturális fejlesztés elképzelhetetlen ökológiai-társadalmi alapok figyelembe vétele nélkül. A társkarokon mûködõ ökológiai, biológiai, társadalmi és kutatómûhelyekkel együttmûködve vállaljuk, hogy oktató munkánk a jövõben is a fenntartható fejlõdés eszméjét szolgálja. Tanáraink, diákjaink büszkén és méltósággal viselik az „YBL” védjegyhez kötõdõ 100 éves eszmeiséget, és legjobb képességükkel szolgálják az országban, Európában és bárhol a világon az építés nemes ügyét. Budapest, 2003. április

Reischl Gábor DLA a Településmérnöki és Építészeti Tanszék vezetõje

2004/08/30

3

I. INTÉZMÉNYISMERTETÕ

A múlt század utolsó harmadában az ipari fejlõdéssel egy idõben megindult hazánkban az az urbanizációs folyamat, mely soha nem látott építkezési hajlandóságot eredményezett. Jól képzett építõipari szakemberekre volt szükség. Kezdetben idegenekbõl, fõleg németekbõl álló szakgárdák vezették a magyarországi építkezéseket, késõbb azonban Eötvös József és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterek munkássága nyomán megalakult 1879. december 7-én a középipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakcsoporttal. Az építészeti szakosztály építõmestereket, pallérokat és önálló munkára képes szakembereket képzett. Az intézmény rövid idõ alatt beváltotta a hozzá fûzött reményeket, és 1898-ban a Középipartanodából kivált a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsõ(építõ) Ipariskola. 1901-ben költözött a Thököly útra, a mai törzsépületünkbe az intézmény. Jogelõdünk ezt követõen mind a képzés tartalmában, mind pedig a tanulói létszámban – még az elsõ és második világháború éveiben is – dinamikusan fejlõdött. 1884-tól 1949-ig a Felsõ(építõ) Ipariskola keretében végezte munkáját az építõmesterség megvizsgálására államilag létrehozott egyetlen Építõmesteri Vizsgabizottság, amelynek elsõ elnöke Ybl Miklós volt. Az 1950/51-es tanévtõl magasépítõi, mélyépítõ és anyagipari tagozattal technikumként mûködött tovább az iskola. A Felsõfokú Ipari Technikum célja kivitelezõ szakemberek képzése volt. 1971-tõl városgazdasági szak is indult a jogelõd intézményben. 1972-ben a felsõfokú technikumok átszervezésével az Elnöki Tanács létrehozta jogutódként a budapesti Ybl Miklós Felsõfokú Építõipari Technikum és a debreceni Felsõfokú Épületgépészeti Technikum összevonásával az Ybl Miklós Építõipari Mûszaki Fõiskolát. A fõiskola következõ évtizedeit jelentõs tartalmi és szervezeti változások jellemezték. 1980-ban a Belügyminisztériummal közös tûzvédelmi mérnökképzés indult. Az országban egyedül intézményünkben folyik felsõfokú tûzvédelmi képzés. 1987–1998 között Építményfenntartási ágazaton a honvédség számára képeztünk szakembereket. 1992-ben engedélyezték a biztonságtechnikai mérnökképzést és 1994/95-ös tanév óta folyik mûszaki menedzser képzés. Az alapképzésen túl 1980 óta több, szakunkhoz kötõdõ szakirányú továbbképzést is folytatunk. Az 1997-ben lefolytatott eljárás eredményeként a Magyar Akkreditációs Bizottság mûszaki intézményi szakbizottsága a fõiskola valamennyi mérnöki szakát – erõs minõsítéssel – akkreditálta. A tartalmi fejlõdést szervezeti változások is kísérték. Ezek közül külön ki kell emelni, hogy a fõiskola nevét 1991-ben a kormány a tartalomnak jobban megfelelõ Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolára módosította. 1995-ben a debreceni kar a Kossuth Lajos Tudományegyetem Mûszaki Fõiskolai Karaként folytatta tovább munkáját. A legjelentõsebb szervezeti változás 2000. január 1-jével következett be. A fõiskola a felsõoktatási intézményhálózat átalakításának keretében a Szent István Egyetemhez csatlakozott, hogy az új, integrált felsõoktatási intézmény részeként a társkarokkal összehangolt oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységével hatékonyabban szolgálhassa a vidéki térségek, települések infrastruktúrájának fejlõdését. Napjainkban mûködõ szakok: 1. építészmérnök (A – architect) 2. építõmérnök (C – civil engineering) 3. településmérnök (U – urban engineering) 4. tûz- és katasztrófavédelmi mérnök (F – fire safety engineering) 5. mûszaki menedzser (M – manager) Tanszékeink: 1. Magasépítési Tanszék (EP) 2. Településmérnöki és Építészeti Tanszék (TP) 4

2004/08/30

3. Közmû- és Mélyépítési Tanszék (KZ) 4. Építésszervezés és Menedzsment Tanszék (MR) 5. Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet (TB) 6. Matematika Tanszék (MH) 7. Mechanika és Tartószerkezetek Tanszék (ME) 8. Építõanyag és Minõségirányítási Tanszék (EI) 9. Ábrázolás- és Számítástechnikai Tanszék (AS) 10. Nyelvi Lektorátus (NL) 11. Testnevelési Csoport (TS) Fõiskolai karunk és valamennyi elõdintézménye a magyar építõipari szakemberek oktatásában jelentõs hagyományokkal és kiemelkedõ eredményekkel dicsekedhet. A magyar mûszaki szakemberek és ezen belül a „Thököly útiak” számottevõ szerepet töltöttek be a magyar építõipar fejlesztésében, vezetésében és ha sorsuk úgy alakult, sikeresen álltak és állnak helyt külföldön is. Fõiskolai karunk hû kíván maradni tradícióihoz és alapvetõ feladatának tartja, hogy jelenlegi és jövendõ hallgatói is elegendõ felkészültséggel és hivatástudattal fejezzék be tanulmányaikat.

2004/08/30

5

II. A FÕISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.1 Magasépítési Tanszék (EP)

Az építész szak szakfelelõs tanszéke Helye: „A” épület, keleti szárny, tetõtér Telefon/Fax: 252-1288 E-mail: [email protected], [email protected]

A Magasépítési Tanszék az Épített Környezet Tanszék, a korábbi Magasépítési Intézet, illetve Építészeti Tanszék utódja. Az Magasépítési Tanszék fô tevékenysége az építészmérnök képzés építészeti tárgyainak oktatása (kivéve az épülettervezés tantárgyat), de részt vesz a többi szak oktatásában is (épületszerkezetek). A tanszék által oktatott tantárgyak: épületszerkezetek (minden szakon); építészettörténet; ökologikus építészet; építésiparosítás; épületfizika; épületgépészet; akadálymentes építés (2002-tõl). A tanszék feladata az építészmérnöki szakon mindazon ismeretek elméleti és gyakorlati oktatása, amelyek más szakmai tárgyakra épülve (építészeti rajz, ábrázoló geometria, matematika, mechanika, kémia és építôanyagok), illetve azokat elôkészítve (tartószerkezetek, szervezési ismeretek, vállalkozási ismeretek, épülettervezés) tartalmi és terjedelmi szempontból is meghatározóak az építészmérnökök képzésében, különös tekintettel arra, hogy többségük az oklevél megszerzése után az építési gyakorlatban helyezkedik el kivitelezô cégeknél, kisvállalkozásoknál, anyag- és termékgyártóknál. A képzés a nappali tagozaton (6 szemeszter), illetve a levelezô tagozaton (8 szemeszter) azonos tanterv és tantárgyi követelményrendszer alapján folyik, eltérés csupán a kontakt óraszámokban van. A tanszék két laboratóriumot mûködtet. A Multimédia Laboratórium (Labor5) feladata az oktatási anyagok kidolgozása, a különbözô hazai és külföldi pályázatok elôkészítése és lebonyolítása. A laboratórium munkája során 1993 és 2001 között összesen 42 jegyzetet és segédletet dolgozott ki, részben tanszéki szerzõk (27) részben pedig külsõ munkatársak és más tanszékek oktatói (15) közremûködésével. A pályázati munkát fémjelzi, hogy ugyanebben az idõszakban összesen 17 pályázati projekt (köztük két TEMPUSprojekt) elnyerésével és sikeres lebonyolításával jelentõs mértékben hozzájárult az Épített Környezet Tanszék tudományos munkájához és infrastruktúrájának folyamatos fejlesztéséhez. Az Épületfizika Laboratórium (Labor6) részt vesz az Építésügyi Minõségellenõrzõ és Innovációs Rt. munkájában, illetve saját kezdeményezési kutatómunkát is végez. Mindkét laboratóriumban rendszeresen folyik a hallgatók foglalkoztatása. A tanszék irányításával mûködik az „Épített Környezetért Alapítvány”, amelynek elsõdleges célja a laboratóriumokban tevékenykedõ hallgatók ösztöndíjainak elõteremtése, valamint az évente megrendezésre kerülõ „Épített Környezet Konferencia” és a hallgatói pályázatok szervezése és lebonyolítása.

A MAGASÉPÍTÉSI TANSZÉK VEZETÕ OKTATÓ TANTÁRGYFELELÕSEI ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI SZAK

Dr. Makovényi Ferenc PhD fõiskolai tanár, tanszékvezetõ, dr. Szily Imre Balázs fõiskolai docens, tanszék6

2004/08/30

vezetõ-helyettes (építészettörténet), Nagyné Erdei Mária fôiskolai docens (építésiparosítás), D. Müller Mária dr. fôiskolai docens (épületszerkezetek), dr. Pintér Judit fôiskolai docens (ökologikus építészet) ÉPÍTÕMÉRNÖKI SZAK

Dr. Sárdi Gábor fôiskolai docens, szakfelelôs (épületszerkezetek) MÛSZAKI MENEDZSER SZAK

Ágostháziné dr. Eördögh Éva fôiskolai tanár, szakfelelôs (épületszerkezetek (külsô munkatárs)) TÛZVÉDELMI MÉRNÖKI SZAK

Dr. Bajza József fôiskolai docens, szakfelelôs (épületszerkezetek (külsô munkatárs))

A MAGASÉPÍTÉSI TANSZÉK EGYÉB OKTATÓI

Közalkalmazottak: Dr. habil Klein Rudolf egyetemi tanár, Tóth László fôiskolai docens (épületszerkezetek), Nagyné Erdei Mária fôiskolai docens (épületszerkezetek), Benárd Aurél fõiskolai adjunktus, Fáczányi Zsuzsa fôiskolai adjunktus (épületszerkezetek), Pandula András fôiskolai adjunktus (épületszerkezetek, akadálymentes építés), Zsembery Ákos fôiskolai tanársegéd (épületszerkezetek, építészettörténet), Pinczés Éva tanszéki mérnök, Horváth Éva tanszéki titkár Külsô munkatársak: Csott Róbert (épületfizika), Ertsey Attila (ökologikus építészet), Hepke Elemér (épületszerkezetek), Hudecz István (épületszerkezetek), Kiss Balázs fôiskolai docens (épületszerkezetek), Porosz Géza (épületgépészet), Sajtós Gábor fôiskolai tanár (épületszerkezetek), Takács Lajos (épületfizika), Dr. Temesváry Lászlóné fôiskolai docens (épületszerkezetek)

Az építõmérnök szak szakfelelõs tanszéke Helye: „A” épület, nyugati szárny, tetõtér Telefon/Fax.: 252-1289 · E-mail: [email protected] Geodézia labor („A” épület, alagsor, keleti szárny), Térinformatikai labor („A” épület 210.), Fotogrammetriai labor („B” épület 105.), Geotechnikai labor („A” épület, alagsor, Labor 4 [L4]), Hidrológiai és áramlástani labor („A” épület, alagsor, Labor 3 [L3]) Az építõmérnöki szakon 1970-ben kezdõdött meg a képzés. A tanszéken négy szakcsoportban a következõ tantárgyakat oktatjuk a fõiskolai kar minden szakán Geodézia-térinformatika szakcsoport (geodézia, geodéziai mérõgyakorlat, térinformatika) Geotechnikai szakcsoport (alagútépítés, alapozás, építéstörténet, földmûvek, kõzetmechanika, közmûvek geotechnikai kérdései, mérnökgeológia, mûtárgyépítés, útépítés, talajmechanika, vasútépítés) Környezetvédelmi szakcsoport (erõforrás-ismeret és távérzékelés, geotechnikai környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, veszélyes hulladékok és szennyvíziszapok) Közmû szakcsoport (csatornázás, energiaközmûvek (gázellátás, távhõellátás), hidrológia és áramlástan, közmûépítési mérõgyakorlat, közmûvek üzemtana, vízellátás) A geodézia-térinformatika szakcsoport három laboratóriumot üzemeltet: geodézia, térinformatika és fotogrammetria. A geotechnikai szakcsoport kezeli a geotechnikai és vízkémiai labóratóriumot. A közmû szakcsoport kiépíti a hidrológia és áramlástan laboratóriumát. A tanszéki infrastruktúrához tartozik a tanszéki könyvtár. Mûködési terület: A végzett hallgatók az alábbi szakterületeken érvényesülhetnek: – közmû és mélyépítõ, valamint közlekedésépítõ cégeknél építésvezetõként, – vállalkozási mérnökként, technológusként, – vállalati mûszaki ill. önálló vezetõként, – szerkezetgyár tó és szakipari üzemekbe irányító mérnökként, – üzemvezetõként, tervezõirodába tervezõként, – több gyakorlati év után önálló tervezõként, 1.2 Közmû- és Mélyépítési Tanszék (KZ)

2004/08/30

7

– kisvállalkozóként, vállalkozóként, – szakhatóságoknál mérnöki munkakörben, – oktatásban – közmûtársulásokban építõ és üzemeltetõ mérnökként. Dr. Telekes Gábor PhD. tanszékvezetõ, dr. Gombkötõ Péter fõiskolai adjunktus, Gregori Ákos tanszéki mérnök, Papp Erik Tamás tanszéki mérnök, Szûcs László tanszéki mérnök, Bagyinka László tanszéki rendszergazda, Diószegi Imréné mûszaki rajzoló KÖZMÛ SZAKCSOPORT

Dr. Dulovics Dezsõné dr. fõiskolai tanár, szakcsoportvezetõ, Bartók Miklós fõiskolai adjunktus; Dima András fõiskolai docens, dr. Juhász Endre fõiskolai tanár, Kiss Gábor fõiskolai docens, dr. Major János fõiskolai tanár GEODÉZIA-TÉRINFORMATIKA SZAKCSOPORT

Dr. Tokody András fõiskolai docens, szakcsoportvezetõ, Batiz Zoltánné dr. fõiskolai docens, Kovács Zoltán fõiskolai docens GEOTECHNIKAI SZAKCSOPORT

Dr. Mályusz Lívia fõiskolai docens, szakcsoportvezetõ, Firgi Tibor tanszéki mérnök, Kecskés Gábor mérnök tanár, Keszeyné Say Emma fõiskolai adjunktus, dr. Mári László fõiskolai docens, Róna Gyõzõné laboráns, dr. Sámsondi Kiss György fõiskolai tanár, dr. Szandtner Gábor fõiskolai docens, dr. Telekes Gábor fõiskolai tanár KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKCSOPORT

Dr. Gabos György szakcsoportvezetõ, Batiz Zoltánné dr., Dulovics Dezsõné dr., Keszeyné Say Emma, dr. Mályusz Lívia, dr. Telekes Gábor

1.3 Településmérnöki és Építészeti Tanszék (TP)

A településmérnök szak szakfelelõs tanszéke Helye: „A” épület, keleti szárny, tetõtér Telefon/Fax: 252-1297 E-mail: [email protected]

A tanszék 1999-ben alakult meg a jelenlegi névvel és oktatási feladatokkal. Megalakulását indokolta, hogy a Szent István Egyetem Tájépítészeti, -Védelmi és -Fejlesztési Karon akkreditált egyetem szintû településmérnök képzés az országban elõször, az Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Karral együttmûködve valósulhat meg. Az egyetemi szintû képzés meghatározó alapját képezi a fõiskolai szintû településmérnök-képzés, kiegészítve és felvállalva az építésztervezõi képzés kiemelt jelentõségét és szükségszerûségét. Mindezek miatt a tanszék oktatási-kutatási feladatának kettõsségét: a településmérnök képzéshez tartozó szerteágazó tantárgyak, valamint az épülettervezéshez tartozó oktatási feladatok jelenítik meg. A tanszék a fõiskolai szintû településmérnök-képzés szakfelelõs tanszékeként meghatározza a képzés szellemiségét és konkrét tanrendjét, felvállalva a településfejlesztéssel, rendezéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos oktatási-kutatási feladatokat, kiemelten megjelenítve az európai értékek védelmét, a fenntartható fejlõdés eszméjét. Az épülettervezés oktató munkája révén az építész szak meghatározó jelentõségû oktatási egysége, az építész szakfelelõs Épített Környezet Tanszékkel együttmûködve részt vesz fõiskolai szintû építész hallgatók diplomáztatásában. A tanszék a nappali és levelezõ alapképzések mellett gondozza és irányítja a két és fél éves építész tervezõi szakmérnök fõiskolai szintû posztgraduális képzést, aminek elvégzésével a hallgatók építész tervezési jogosultsághoz juthatnak. A tanszék kiemelt kutatási területei: – a települések értékvédelmén alapuló fejlesztési stratégiák kidolgozása

8

2004/08/30

– a fõvárosi agglomerációs területek településfejlesztése – a településgazdálkodás és menedzselés – a tervezés oktatás elmélete és metodikája – a népi építészeti emlékek kutatása, felmérése, dokumentálása, revitalizációja. – többlakásos lakóházak és lakótömbök rehabilitációja. – az európai meghatározó építészeti iskolák megismerése, feltárása, rendszerezése. – a mezõgazdasági termelés és épített környezet összefüggéseinek vizsgálata. Dr. Reischl Gábor DLA tanszékvezetõ, fõiskolai tanár, dr. Csorba Zoltán PhD tanszékvezetõ-helyettes, fõiskolai tanár, Mezriczky Éva tanszéki titkár, Holényi Magdolna fõiskolai docens, dr. Kapy Jenõ DLA fõiskolai tanár, dr. Szabó László fõiskolai docens, Berczeli Emília fõiskolai adjunktus, Kiss Gyula fõiskolai adjunktus, Börcsök László fõiskolai adjunktus, Markó Balázs fõiskolai adjunktus, Wittek Krisztina fõiskolai tanársegéd, Csontos Györgyi tanszéki mérnök, Kámán Elõd tanszéki mérnök, Laczó Zoltán tanszéki mérnök, Lukovich Tamás tanszéki mérnök

1.4 Építésszervezés és Menedzsment Tanszék (MR)

A mûszaki menedzser szak szakfelelõs tanszéke Helye: „A” épület, nyugati szárny, tetõtér Telefon/Fax: 252-1289 E-mail: [email protected]

A tanszék a fõiskolai valamennyi szakán oktat: építéskivitelezési, építésgépesítési, közgazdasági, jogi, vállalkozási és menedzselési területhez tartozó ismereteket. A tárgyakat integráltan oktatja, azok egymásra épülnek, egymást kiegészítik, megalapozzák. A tantárgycsoportokon belül a hallgatók megismerkednek a tervszinten már ismert építmények megvalósításához alkalmazható gépek kiválasztásának szempontjaival, telepítési lehetõségeivel, majd összefüggésben a munkahely berendezésével az építés idõtartamának meghatározási, optimalizálási lehetõségeivel. Megismerik a költségek meghatározásának módjait, számítási eljárásait, és konkrét feladatok megoldása során mind a megrendelõ, mind a vállalkozó érdekkörét szem elõtt tartva az ajánlattétel szintjéig jutnak el. A hallgatók ismereteket szereznek a cégalapítási, mûködtetési, adózási, számviteli elõírásokról is. Tanszékünk szakfelelõsként kezeli a mûszaki menedzser szakon folyó oktatást. Az 5. szemeszterben végzett munkahelyi gyakorlatukkal együtt összesen három és fél esztendõs tanulmányaik befejezése után a hallgatók olyan mûszaki-gazdaságii, tervezési-vezetési, szervezési-irányítási ismeretek birtokosai lesznek, amelyek lehetõvé teszik számukra komplex üzleti, és azon belül építési és ingatlanfejlesztési vállalkozások szakszerû és hatékony irányítását, mûködtetését, illetve beruházások megvalósítását. A tanszék fõállású oktatói és külsõ szakértõk által tanított legfontosabb tantárgyak: üzleti vállalkozási ismeretek, marketing, számvitel, szervezési ismeretek, mûszaki és költségellenõrzés, vállalati menedzsment, projekt menedzsment, ingatlanfejlesztések értékelése és pénzügyei, vagyonértékelés és nyilvántartás, jogi ismeretek és szerzõdéskötés. Dr. Hajdu Miklós PhD fõiskolai tanár, tanszékvezetõ, Wehner Marianne fõiskolai docens, dr. Császár István fõiskolai docens, Boór Ferencné mûszaki szerkesztõ-rajzoló, dr. Muzelák László fõiskolai docens, dr. Paget Gertrud fõiskolai docens, Tóti Magda fõiskolai docens, Jafcsákné Pethes Emõke fõiskolai adjunktus, dr. Jámbor Attila jogász, Jankovics Dániel tanszéki mérnök, Patkó Ákos tanszéki mérnök, Szollár Tamásné tanszéki titkár KÜLSÕ MUNKATÁRSAK

Koncz Gabriella c. fõiskolai docens, dr. Solti György fõiskolai docens, meghívott elõadó, dr. Albert Albert meghívott elõadó, dr. Strábel József óraadó, dr. Juhász Dezsõ meghívott elõadó, dr. Olcsvári Csaba meghívott elõadó, Jóföldy Tibor óraadó, dr. Medgyessy Katalin óraadó, Lábadiné Bacsinszky Emõke óraadó, Szabó Csaba óraadó, Gyárfás Miklós óraadó, dr. Kakuk Erzsébet óraadó

2004/08/30

9

1.5 Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet (TB)

A tûzvédelmi mérnöki szak szakfelelõs tanszéke Helye: „C” épület, I. emelet Telefon/Fax: 251-1060 E-mail: [email protected]

A tûzvédelem mint mûszaki tudományterület az utóbbi néhány évben kezdett önállóvá válni az élet- és a vagyonbiztonság egy igen sajátos, de mondhatni õsi területén. Hatóköre kívül esik más alkalmazott tudományok érdeklõdésének határán. A tûzvédelemhez egyaránt tartozik elméleti (elsõsorban fizikai-kémiai) és mûszaki-technikai problémák megoldása. Ilyenek pl. a tûz kialakulásának és terjedésének elméletéhez kapcsolódó kutatások; az égés következtében keletkezett hõ és füstterjedési törvényszerûségeinek és az élõlényekre, anyagi javakra gyakorolt hatásainak vizsgálata; az oltóanyagok fizikai-kémiai viselkedésével és a tûzoltás elméletével összefüggõ kutatások; a tûz megelõzésével és oltásával kapcsolatos mûszaki megoldások keresése; a tûzoltás taktikájának fejlesztése. Ezek mellett a tûzvédelemnek van jogi-eljárási, valamint emberi viselkedési-pszichológiai oldala is. A Tûzvédelmi Tanszék – funkcióját tekintve az országban egyedüli felsõoktatási egység – 1980-ban, a Tûzoltóság Országos Parancsnokság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre abból a célból, hogy az akkor indított tûzvédelmi üzemmérnök képzésben a szaktárgyakat oktassa, a képzés tantervét karbantartsa és a témakörben alkalmazott kutatásokat végezzen. A tûzvédelmi szak alapításával Közép-Európában egyedülálló intézmény jött létre, amelynek keretében elsõsorban a tûzoltóság részére, de amellett az egész magyar tûzvédelem számára képez a fõiskola felsõfokú mûszaki végzettségû szakembereket. A szak kezdettõl fogva kettõs irányítás alatt mûködött, szakmai felügyeletét mindenkor a BM TOP látta el. 1984-ben indult a 4 éves levelezõ képzés. Ezzel együtt a szak helyzete is megváltozott a fõiskolán belül, a tanszék közvetlenül a fõigazgató irányítása alá került, Tûzvédelmi Önálló Tanszék néven. Az intézetben elsõsorban alkalmazott kutatás folyik, külsõ megbízás alapján. Figyelembe véve azt, hogy a tûzvédelmi szak megalapítását követõ elsõ néhány évben a megfelelõ oktatási módszerek kialakítása és az oktatott anyag stabilizálása volt a cél. A TÜBI a képzésben elsõsorban az állami tûzoltóságra, mint háttérintézményre támaszkodik, de szorosan együttmûködik a tûzvédelmi szakmában jelentõs továbbképzõ és kiképzõ szervezettel, a BM OKF Katasztrófavédelmi Kiképzõ Központtal is. A képzés fejlesztésének lehetõségei az 1990-es politikai változások után jelentõsen kiszélesedtek. Létrejöttek a kapcsolatok a tûzvédelmi mérnöki szakmát meghatározó olyan elismert külföldi felsõoktatási intézményekkel és szervezetekkel. A nemzetközi kapcsolatok és a korszerû mérõeszközökkel való ellátottság fejlesztéséhez jelentõsen hozzájárultak a különbözõ sikeres felsõoktatási pályázatok (TEMPUS, FEFA). Ilyen pályázatok segítségével vásárolta meg az intézet a Cone-kaloriméterét, amely egyedülálló az országban. Az intézet laboratóriumát a belügyminiszter 1997-ben tûzvédelmi tanúsítvány kiadására jogosult laboratóriummá jelölte ki. A labor jelenleg akkreditálás elõtt áll, és egyaránt szolgál kutatási és oktatási célokat. Felszereltsége alkalmas szabványos és nem szabványos mérések elvégzésére a tûzvédelem területén. Az intézet társadalmi elismertségének jelentõségét fokozza, hogy az egység, illetve az oktatók valamilyen tisztséget töltenek be különbözõ szervezetekben. A hallgatókkal való jó kapcsolat a szak fennállása óta alapvetõ jelentõségû. A hagyományos vidám ballagás mindig tömegeket vonz, és kellemes színfoltja a fõiskola életének. A hallgatói tanulmányi kirándulások szervezése ugyancsak fontos feladat. Az anyagi lehetõségek függvényében az I. és II. éves hallgatók általában belföldi, a III. évesek külföldi kiránduláson vesznek részt. Mivel a szak költségvetésében erre a célra nem áll rendelkezésre fedezet, a költségeket általában más forrásból kell biztosítani. Ilyen források pl. a SZIE YMMFK Hallgatói Önkormányzatának jelentõs pénzügyi támogatása, szállítóeszközök kedvezményes igénybevétele a BM OKF Katasztrófavédelmi Kiképzõ Központ és a Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokságtól, valamint a szponzoroktól kapott pénzügyi támogatás.

Dr. Beda László intézetigazgató, fõiskolai docens, Hernádi Éva tanszéki adminisztrátor, Erdõs Zoltánné tanulmányi elõadó, dr. Szakál Béla fõiskolai tanár, dr. Kerekes Zsuzsanna laborvezetõ, fõiskolai docens, Kovács István fõiskolai docens, Dombi József fõiskolai adjunktus, Nagy Béla fõiskolai adjunktus

10

2004/08/30

1.6 Ábrázolás és Számítástechnika Tanszék (AS)

Helye: „B” épület 105. Telefonszám: 252-1285 E-mail: [email protected] Felépítése Rajz-és Ábrázoló (RÁBR) szakcsoport („A” épület 114/c.) Számítástechnikai-és Informatikai (SZTINF) szakcsoport („B” épület 105.)

ELÕZMÉNYEK

Az ÁSZ tanszék elõdje egyfelõl a Mélyépítési és Szervezéstechnikai Intézet – 1983 óta önálló – laboratóriuma, a Számítástechnika Laboratórium volt, amely az akkori SZMSZ szerint tanszéknek minõsült, másfelõl a Matematika Tanszék Rajz és Ábrázoló Szakcsoportja volt. A RÁBR szakcsoport és a SZTINF laboratórium 2000.január 1.-én egyesült, és megalakult az ÁSZ tanszék. RAJZ ÉS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA SZAKCSOPORT

A szakcsoport jelenleg két tárgy, a szabadkézi rajz és az ábrázoló geometria tárgyak oktatását végzi. A következõ tanévtõl – a kreditrendszer bevezetésével – számítógépes tárgyakkal is bõvül a kínálat. Tantárgyaink: Ábrázoló geometria Ábrázoló geometria alaptárgyat minden szak I. évfolyamán oktatunk.. A klasszikus anyag fõbb fejezeteit tárgyaljuk, szakonként más-más hangsúllyal, mélységben, de az építészeti gyakorlat szempontjait elõtérbe helyezve. A hallgatók az elõadásokon és gyakorlatokon többnyire elõkészített feladatlapokon dolgoznak. A térszemlélet kialakításának, fejlesztésének a támogatására írásvetítõs fázisábrákat, maketteket, modelleket és új fejlesztésként számítógépes animációkat használunk. Terveink között szerepel digitális jegyzet készítése is. Szabadkézi rajz Szabadkézi rajz tárgyat minden szak I. évfolyamán oktatunk. A látott kép megjelenítését (távlat), és az építõ-, építészgondolkodást legjobban megalapozó „kockológia” kapja a fõ hangsúlyt, melyet az építészeknél a nem szabályos formák, képzetek, valamint az ezeket szolgáló technikák elsajátítása egészít ki. Elsõsorban a szemléletre, annak képi értelmezésére összpontosítunk, rekonstruáló gondolkodást, megjelenítési biztonságot, változatos technikai ismereteket, kreatív gondolkodást fejlesztünk. A jövõben a gondolati képmegjelenítés irányában is ki kell hogy terjedjenek igényeink: vázolókészség! SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMATIKAI SZAKCSOPORT

Oktatás A SZTINF szakcsoport fokozatosan áttért egy komplex tematika oktatására a Számítástechnika és informatika két féléves tárgy keretében, amelyben a számítógéppel segített tervezés (Computer Aided Design, CAD) kiemelt szerepet kap. Ezt minden nappali és levelezõ tagozatos hallgató két féléven keresztül tanulja. Emellett tanszékünk részt vesz a posztgraduális oktatásban is. A tanszéken rendszeres tudományos diákköri munka folyik, diákjaink az elmúlt évek során több országos TDK díjat szereztek. Tantárgyaink: Számítástechnika és informatika A nappali tagozaton a Számítástechnika és informatika tárgyat a 3. és a 4. félévben oktatjuk. A 3. félévben az elõadásokon és a gyakorlatokon egyaránt az építészeti CAD-oktatására helyezzük a hangsúlyt, melynek tematikáját az egyes szakok követelményeihez igazítjuk. A 4. félévben a gyakorlatokon a szemeszter elsõ felében az információ technológia (IT) oktatását emeljük ki, a szemeszter második felében haladó szinten oktatjuk a számítógépes tervezés (CAD) építészeti alkalmazásait. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

Az évek folyamán állandóan korszerûsíteni kell a számítógépparkot, jelenleg a SZTINF szakcsoport 3 db (CAD, IT, Multimédia) laboratóriumában kb. 40 db, különbözõ kiépítettségû, fejlettségû számítógéppel rendelkezik, amelyek az oktatásának szerves feltételét képezik. A fõiskolán fokozatosan kialakítottunk egy lokális hálózatot. Kezdetben egyetlen Novell típusú lokális hálózat mûködött, majd késõbb bekapcsolódtunk az Internet nemzetközi számítógépes hálózat használatába. Több sikeres pályázatunk eredményeképp az „A” és „B” épület 256 kbps-os vonalat kapott, valamint saját erõbõl új router és forgalomelosztó egységeket tudtunk elhelyezni. Korábban a SZTINF szakcsoport feladatát képezték az YMMF Kar kb. 150 db számítógépének, a kari külsõ és belsõ hálózatainak, valamint a kari honlap karbantartása és fejlesztése is, amelyet jelenleg a szakcsoporttól és az ÁSZ tanszékrõl leválasztott Informatikai Csoport kapott feladatául. Így a szakcsoport a saját laboratóriumára és a hálózati hozzáférések fejlesztésére koncentrálhatja erõit. 2004/08/30

11

Máthéné dr. Bognár Katalin tanszékvezetõ, fõiskolai tanár RAJZ ÉS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA SZAKCSOPORT

Máthéné dr. Bognár Katalin PhD rajz és ábrázoló geometria tanszéki csoportvezetõ, fõiskolai tanár, Babály Bernadett (rajz), Németh Brigitta (ábrázoló geometria), Hidvégi Imre fõiskolai adjunktus (ábrázoló geometria), Kovácsné Torkos Ildikó fõiskolai adjunktus (ábrázoló geometria), Nagy István fõiskolai adjunktus (rajz), Somorjai László fõiskolai adjunktus (rajz), Hidvéginé Miklós Katalin fõiskolai adjunktus (ábrázoló geometria), Szabó Endre óraadó (ábrázoló geometria), F. Farkas Tamás fõiskolai adjunktus, Kovács András fõiskolai tanársegéd SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMATIKAI SZAKCSOPORT

Dr. Nagy Gyula számítástechnika és informatika tanszéki csoportvezetõ, fõiskolai tanár, dr. Endrõdy Tamás fõiskolai docens, Mészáros Gergely fõiskolai tanársegéd, Nagy Dezsõné ny. fõiskolai docens, dr. Péter Erika fõiskolai docens, Katona János fõiskolai adjunktus, Guthy Marian számítástechnikai munkatárs, Zsohár Roland számítástechnikai munkatárs

1.7 Építõanyag és Minõségirányítás Tanszék (EI)

A tanszékvezetõ helye: „B” épület 406. Telefonszám: 252-1295/185 E-mail: [email protected] A labor helye: „A” épület alagsor, nyugati szárny Telefonszám: 252-1270/136

Az építõanyagok oktatására 1972-ben alakult csoport a Mechanika és Tartószerkezetek tanszék. Ez a csoport kezdetben a BME építõanyagok oktatási szellemét és hagyományait követte, majd késõbb önálló tananyag-fejlesztéssel, a minõségügyi rendszerrel rendelkezõ laboratórium megteremtésével és mûködtetésével, és az oktatást segítõ laboratórium kialakításával, az önálló hallgatói munka bevezetésével alkotta meg saját, a fõiskola gyakorlatiasabb képzésének jobban megfelelõ arculatát. Ennek következtében az építõanyag laboratórium oktatási és szakmai színvonalát tekintve elismert egységgé vált, tovább fejlõdött és a minõségirányítást is oktató tanszékké alakult. Az építõiparban bekövetkezõ változások új szemléletû építõanyag oktatást tettek szükségessé amelynek célja az építõanyagok általános tulajdonságainak – különös tekintettel a tartóssági, idõállósági követelményekre – a korszerû anyagok felhasználási területeinek, alkalmazási lehetõségeinek, kiválasztási módszereknek megismertetése, valamint az építõanyagok területén várható fejlõdési tendenciák bemutatása. Építõanyag-oktatásunkat a vizsgálatcentrikus, leíró oktatás helyett az építõanyagok tulajdonságainak minél tökéletesebb megismerésén alapuló, felhasználócentrikus építõanyag-oktatássá alakítottuk. Szoros kapcsolatot tartunk fenn az építõanyag-gyártó cégekkel, aminek köszönhetõen a legújabb termékeket, valamint azok felhasználási lehetõségeit tudjuk bemutatni, a cégektõl kapott mintaanyagok segítségével évente megrendezzük építõanyag konferenciánkat és bemutatónkat, ahol az elõállítók és forgalmazók bemutatkozhatnak, valamint elõadásokon ismertethetik termékeiket és legújabb fejlesztéseiket. A bemutatott mintaanyagaik a gyakorlati oktatásban bemutató anyagként szolgálnak. Fontosnak tartjuk a többi szaktanszékkel kialakított jó kapcsolatot, tájékozódunk elvárásaikról az alapozó tárgyként oktatott építõanyagok és termékek tananyaggal kapcsolatban, hiszen nekik az általunk tanított ismeretekre kell építeniük. A tantárgy gyakorlati oktatását, valamint a kutatási és szakértési munkákat korszerû eszközparkkal, valamint számítógépes vezérlésû gépekkel és számítógépes adatfeldolgozással rendelkezõ, az ISO 45001 szabvány szerint akkreditált laboratórium segíti. A laboratórium felszerelését és eszközeinek beszerzését az elmúlt években nyert mintegy 10 pályázat, valamint a munkákból befolyt pénzek segítségével valósítottuk meg és mûködtetjük. Az általános minõségügyi ismeretek oktatását 1994-ben kezdtük meg, a felsõoktatásban egyedülálló módon minden hallgató szamara, minden szakon 6–8 órás tantárgyblokk formájában. Ennek az oktatásnak a célja a minõségelmélet kialakítása, a minõség kérdéseire fogékony emberek képzése. A menedzser szakos hallgatók számára 1996 óta 1 félévben, heti 4 órában tanítjuk a minõségirányítás címû tárgyat. 12

2004/08/30

A tananyag 60 %-a a minõségirányítás általános, 40 %-a pedig az építõipar minõségirányításának kérdéseivel foglalkozik. A kredittantervek keretében minden szakon 1 féléves kollokviummal záródó tantárgy keretében tanítjuk majd a minõségirányítási ismereteket, kötelezõ tantárgyként minden hallgató számára. Az oktatást 3 fõállású és 2 félállású, valamint 2-3 óraadó tanár, 1 mérnök tanár és 1 laboratóriumi dolgozó látja el. Az oktatók egyetemi oklevéllel, a mérnök tanár pedig 2 fõiskolai diplomával rendelkezik. 2 PhD, 1 mûszaki doktorátus, 2 felsõ és 3 középfokú nyelvvizsga, valamint 2 minõségügyi vezetõ auditori és egyéb minõségügyi képzettség szerepel a képzettségi listánkon. Mind az építõanyagok, mind pedig a minõségirányítás tantárgy oktatásához saját tankönyveinket használjuk, amelyeket a szakma szakkönyvként is használ. Évente 4-5 szakdolgozatot konzultálunk a menedzser szakos hallgatóink és más intézmények szakmérnök hallgatói számára a minõségirányítás témában. Minden oktatónk jelentõs szakmai gyakorlattal rendelkezik, és rendszeres szakmai tevékenységet folytat, kutatás, szakértés, tervezés és vállalati minõségirányítási rendszerek bevezetése, auditálása területeken. A munkákból doktori disszertációk, publikációk, elõadások készülnek. Szakmai területeink: az építõanyagok tulajdonságai általában; beton-, és habarcstechnológia; gipszbeton szerkezetek tervezési módszereinek továbbfejlesztése; könnyûbetonok tulajdonságai, habbetonok gyártási technológiájának kifejlesztése; betonadalékszerek betontechnológiai hatásvizsgálata; szálerõsítéses betonok és mikrobetonok tulajdonságai, valamint ipari bevezetésük; a betonok idõállósági kérdései; munkahelyi minõségellenõrzés; ipari technológiai problémák megoldása, valamint vállalati minõségügyi rendszerek bevezetése, auditálása és az oktatás minõségügyi kérdései. Dr. Bálint Julianna tanszékvezetõ, fõiskolai docens, dr. Kászonyi Gábor CSc fõiskolai tanár, Barna Krisztina fõiskolai adjunktus, Boros Sándor fõiskolai adjunktus, Nemoda Ferenc mûszaki tanár, Borzák Balarám Béla óraadó, Takács Sándor óraadó, Filyó Györgyné tanszéki titkár

1.8 Matematika Tanszék (MH)

Helye: B épület, földszint 115. Telefonszám: 252-1285 E-mail: [email protected] (tanszék), [email protected] (tanszékvezetõ)

A Matematika Tanszék oktatóinak létszáma 6 fõ. A Matematika Tanszéken az oktatók fõ feladata, munkája az órarendi órák magas szintû ellátása, de emellett egyéb tudományos tevékenységet is folytatnak. A tanszék a nappali tagozaton egy szak kivételével (biztonságtechnika) minden szakon oktat fõleg a képzési idõszak elsõ féléveiben. A kreditrendszer elõtti, többszöri korszerûsítésen átment nagymultú tárgyak: Matematika (lineáris algebra, számsorozatok, differenciálszámítás, integrálszámítás és alkalmazásai, közönséges differenciálegyenletek, kétváltozós függvények) Mérnökmatematika (valószínûségszámítás, lineáris programozás, numerikus módszerek) Operációkutatás (lineáris programozás, szállítási feladat, hozzárendelési feladat, hálózati folyamok, minimális út, diszkrét programozás) Statisztika (valószinûségszámítás, általános statisztika, korreláció- és regressziószámitás, indexszámítás, idõsorok elemzése, elõrejelzés), Településstatisztika (valószínûségszámítás, általános statisztika, demográfiai mutatók) A kreditrendszer bevezetésével induló új fakultatív tárgyak: Matematika feladatmegoldó gyakorlat (kapcsolódik a Matematika tárgy tematikájához) Matematika az építészetben (mozaikok, szimmetriák, szabályos testek, függvényegyenletek, gráfok és alkalmazásaik, szemléletes differenciálgeometria, görbék, felületek) Minden oktató megfelelõ felsõfokú, egyetemi diplomával rendelkezik. Közülük négyen Ph.D. fokozatot is szereztek, egy további pedig egyetemi doktori fokozattal rendelkezik. Oktatóink döntõ többsége állami nyelvvizsgával rendelkezik, néhányan kettõ nyelvbõl is. A kreditrendszer kidolgozása során tantervi bizottságokban a tanszék majd mindegyik oktatója részt vett. A szaktanszékektõl begyûjtöttük a tantárgyakra vonatkozó igényeket, egyeztettük az egyes szakokon oktatandó tematikát, hogy 2004/08/30

13

ezekre a szaktantárgyak tanítását építeni lehessen. A munka során a tantárgyi programokat megújultak és kidolgoztuk a tantervbe került új tantárgyak programjait is. Segédletként a mûszaki fõiskolák számára írt könyveket, valamint saját jegyzeteinket adjuk hallgatóink kezébe. Nagy súlyt fektetünk a hallgatókkal való kapcsolat kiépítésére és fenntartására. Az elsõ évre felvett hallgatók számára felzárkóztató intenzív tanfolyamot tartunk a félév indulása elõtt. A különbözõ tudásszintû hallgatók szintre hozása, valamint a hallgatók tudásának elmélyítésének céljából minden oktató heti 1-2 órás konzultációt tart a kötelezõ órákon túl. Évente elõkészítõ tanfolyamot tartunk a leendõ felvételizõ diákoknak. Rendszeresen részt veszünk az évente megrendezésre kerülõ „Mûszaki Fõiskolák Hajós György Matematika Verseny”-én. Ezt 1995. évben tanszékünk szervezte, melyen 14 fõiskola csapata vett részt. A verseny alkalmából a kísérõ tanárok részére neves elõadók tartottak elõadásokat. A versenyre a Fõiskolai Kar csapatát dr. Molnár-Sáska Katalin készíteti fel szinte minden évben, és õ vezeti évek óta a matematika feladatmegoldó szemináriumot. A szakkör munkájában nemcsak I. éves hallgatók, hanem felsõbbévesek is részt vesznek. A 2000. évi versenyen Dunaújvárosban egyéni 3. és csapat 3. helyezést értünk el. Ekkor dr. Szilágyi Péter készítette fel és vezette a csapatot. Az oktatók a tanítás mellett tudományos kutató tevékenységet is folytatnak (alkalmazott matematika, operációkutatás, geometria Több évtizedes kapcsolatokkal rendelkezünk rokonintézményekkel, fõiskolákkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, akikkel szakmai konzultációkat tartunk közös szemináriumokon veszünk részt (BME, ELTE TTK, MTA SZTAKI). A tanszék több oktatója saját szakterületén, kutatási témájában nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, eredményeiket hazai és nemzetközi konferenciákon, meghívásokon, ösztöndíjas kutatásokon és publikációk útján mutatják be (Matematika, Fizika és Számítástechnika oktatók éves konferenciája, Rácz László Vándorülés, Operációkutatási Konferencia stb; Békésy Posztdoktori Ösztöndíj). A kutatást és az oktatást támogatják a tanszéki számítógépekre telepített szoftverek is (MS Office, Mathematica for Windows, Maple, SPSS stb). A tanszék oktatási és kutatási tevékenysége betagozódik a Szent István Egyetem Alkalmazott Matematika és Számítástechnika Mûhely munkájába. Konferenciák és konzultációk során együttmûködés van a karok hasonló orientációjú tanszékei között. Wagnerné dr. Strazicky Beáta PhD tanszékvezetõ, fõiskolai tanár, Plankné Bognár Klára tanszéki titkár, dr. Soós Zsolt PhD fõiskolai tanár, Molnár-Sáska Gáborné dr. fõiskolai docens, dr. Szilágyi Péter PhD. fõiskolai docens, Fleiner Balázs fõiskolai adjunktus, Várdainé Kollár Judit fõiskolai adjunktus, Kovács Judit fõiskolai tanársegéd, Vaik Zsuzsanna demonstrátor

1.9 Mechanika és Tartószerkezetek Tanszék (ME)

Helye: „B” épület IV. emelet Telefonszám: 252-1284 E-mail: [email protected]

A Mechanika és Tartószerkezetek Tanszék a fõiskolai kar minden szakán oktatja a mechanika és a tartószerkezetek tantárgycsoportba tartozó tantárgyakat. A tanszék által oktatott tárgyak: mechanika I. (statika), mechanika II. (szilárdságtan), mechanika III. (statikailag határozatlan tartók), vasbeton szerkezetek, acél- és faszerkezetek, tartószerkezetek/mérnöki szerkezetek, tartószerkezetek tervezése, hidak és mûtárgyak (2002-tõl), tartók statikája (2002-tõl), komplex projektek (2002-tõl), statika mûhely, szilárdságtan stúdió szigorlat-elõkészítõ (fakultatív tárgyak). A tanszék feladata a fõiskolai kar minden szakán a mechanika és az épületek, építmények, mûtárgyak tartószerkezeteinek témakörébe tartozó ismeretek elméleti és gyakorlati oktatása. A tanszék gondozásában lévõ tantárgyak az épületek, mûtárgyak tartószerkezeti tervezésének, építésének, fenntartásának és üzemeltetésének a mérnöki gyakorlat szempontjából nélkülözhetelen tudásanyagát öleli fel. Oktatási tevékenységünket a nappali és levelezõ tagozatos képzésben végezzük. A tanszék minden tantárgyhoz nyomtatott jegyzetet és példatárat dolgozott ki, a gyakorlatok megoldásához a szabványok kivonatait és a legfontosabb anyag- és szerkezetjellemzõket tartalmazó segédletet bocsát a hallgatók rendelkezésére. A tanszék egy évtizede minden évben megrendezi a mérnöki modellezés témakörében a a fõiskolai kar hallgatói részére kiírt népszerû spagettimodell-versenyt. A modellverseny gyõztesei helyezési díjakban részesülnek és az angliai Building Research Establishment kutatóintézet és az Institution of Structural Engineers brit mérnökegyesület által

14

2004/08/30

ajándékozott vándorserleget egy évig õrzik, majd továbbadják a következõ év gyõzteseinek. A vándorserlegre évente felvésik a gyõztesek nevét.

A MECHANIKA ÉS TARTÓSZERKEZETEK TANSZÉK VEZETÕ OKTATÓ TÁRGYFELELÕSEI

Dr. Zalka Károly DSc egyetemi tanár, tanszékvezetõ (mechanika, tartók statikája – építõmérnöki szak) Dr. univ. Fischer János fõiskolai docens (mechanika – építésznérnöki szak) (szigorlat-elõkészítõ – fakultatív tárgy) Dr. techn. Ijjas György fõiskolai docens (mechanika, tartószerkezetek – településmérnöki szak) (acél- és faszerkezetek – építõmérnöki szak) (szilárdságtan stúdió – fakultatív tárgy) Jaksits Ilona fõiskolai docens (statika mûhely – fakultatív tárgy) Dr. Farkasné Ligeti Ágnes fõiskolai docens (vasbeton szerkezetek – építészmérnöki szak) Dr. Szabó Lászlóné fõiskolai docens (acél- és faszerkezetek – építészmérnöki szak) Szilvásiné Barabás Judit fõiskolai docens (vasbeton szerkezetek – építõmérnöki szak) Wehner Péter fõiskolai docens (mechanika, mérnöki szerkezetek – mûszaki menedzser szak)

A MECHANIKA ÉS TARTÓSZERKEZETEK EGYÉB OKTATÓI

Gálhidy László fõiskolai adjunktus (mechanika és tartószerkezetek), Mészáros János fõiskolai adjunktus (mechanika, tartószerkezetek – tûzvédelmi mérnöki szak) (komplex projekt – építõmérnöki szak), Tóth Andrásné fõiskolai adjunktus (mechanika és tartószerkezetek), Verok Krisztián fõiskolai adjunktus, Vértes Katalin fõiskolai adjunktus, Freund Péter tanszéki mérnök, Imre Mária tanszéki titkár

1.10 Nyelvi Lektorátus (NL)

Helye: „B” épület IV. emelet Telefonszám: 252-1270/137 mellék E-mail: [email protected]

FÕISKOLAI NYELVOKTATÁS

Minden elsõéves hallgató tanévkezdéskor (elsõ hét) nyelvi szintfelmérõ dolgozatot ír, és a felmérés eredményeként tájékoztatást kap, hogy milyen felkészültségre van szüksége ahhoz, hogy a 2. félévtõl eredményesen tudjon részt venni a kötelezõ nyelvoktatásban. A csoportbeosztás a szintfelmérõ eredménye alapján történik. A mintatanterv szerint az „Idegen nyelvi szakmai kommunikáció” oktatása az I. évfolyam 2. félévétõl választható mint kötelezõ tantárgy. A szakmai jellegû nyelvoktatás keretében a hallgatók angol vagy német nyelvet választhatnak. (Egyéb idegen nyelven a foiskola szaknyelvi oktatást nem biztosít, számukra a nyelvi követelmények teljesítése egyéni elbírálás alapján történik). A négy féléves, heti 2 órás (két féléves, heti 2×2 órás) nyelvoktatás során rendszeres számonkérés van szóban és írásban, a félév végén minden hallgató zárthelyi dolgozatot ír. Kreditpont hiányában minden félév aláírással zárul. Az órákon való aktív részvétel (rendszeres felkészülés+szóbeli teljesítmény) és a sikeres zárthelyi dolgozat az aláírás feltétele. Szeretnénk felhívni hallgatóink figyelmét arra, hogy a fõiskolai nyelvoktatás a korábban elsajátított nyelvismeretre támaszkodik, és a tantervben biztosított óraszám (120) mellett rendszeres tanulmányi munka, a nyelvtudás folyamatos fejlesztése teszi csak lehetõvé a szaknyelvi követelmények (négy aláírással igazolt szaknyelvi félév) teljesítését, illetve az akkreditált nyelvvizsga letételét. Az egyéni nyelvtanuláshoz a hallgatók igénybe vehetik a fõiskolai számítógépes nyelvi labort (bõvebb információ a lektorátuson). Igény szerint a Nyelvi Lektorátus költségtérítéses felzárkóztató tanfolyamokat szervez azok számára, akiknek erre feltétlenül szükségük van. Megfelelõ számú jelentkezõ esetén egyéb költségtérítéses nyelvtanfolyamokat is indítunk (pl. üzleti nyelv, társalgás, stb.).

2004/08/30

15

LEVELEZÕS HALLGATÓK

A „Diploma megszerzésének (záróvizsgára bocsátásnak) nyelvi követelményeirõl” címû részben leírt nyelvismereti követelmények vonatkoznak a levelezõ tagozatos és a másoddiplomás hallgatókra is. Annak érdekében, hogy a nyelvi követelményeknek megfeleljenek, a fõiskola az alábbi segítséget nyújtja részükre: – jelentkezés alapján a hallgatót szintfelmérõ dolgozat megírására hívja be; – kellõ számú jelentkezõ esetén költésgtérítéses tanfolyamot szervezünk az akkreditált nyelvvizsgára történõ felkészüléshez.

A DIPLOMA MEGSZERZÉSÉNEK (ZÁRÓVIZSGÁRA BOCSÁTÁSNAK) NYELVI KÖVETELMÉNYEIRÕL

A kormány 77/2002. (IV.13) rendelete (a felsõoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéséhez illeszkedõ kiegészítésérõl) 1.§. (3) bekezdése, valamint a 8. számú melléklet (mûszaki szakcsoport sajátos képesítési követelményei) 9. pontja értelmében a 2002/2003. tanévben az elsõ évfolyamra felvételt nyert és beiratkozott hallgatók számára a mûszaki fõiskolákon a fõiskolai szintû végzettség megszerzéséhez a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább egy idegen nyelvbõl akkreditált „C” típusú alapfokú – vagy azzal egyenértékû – nyelvvizsga vagy középfokú „A” típusú, vagy középfokú „B” típusú nyelvvizsga letétele. (Ez azt jelenti, hogy legkésõbb a képzési idõ utolsó félévének végéig a hallgatónak rendelkeznie kell egy megfelelõ szintû, államilag elismert – a fõiskolán kívül letett – nyelvvizsgával.) Hajdók Ibolya lektorátusvezetõ, Szabó Gyula adminisztrátor, Kabar Judit angol nyelvtanár, dr. Lengyel András német nyelvtanár, Bill Collinge angol lektor, Dylan Jones angol lektor, Rudolf Radenhausen német lektor

1.11 Testnevelési Csoport (TS)

Helye: „B” épület 109. Telefonszám: 252-1270/164 mellék E-mail: [email protected]

A testnevelési órák keretében választható sportolási lehetõségek: röplabda, kosárlabda, labdarúgás, úszás (KSI uszoda), atlétika Hallgatói bajnokságok labdarúgás, kosárlabda. Minden év decemberében sportnapot rendezünk, ahol diák, tanár, illetve tanár-diák bajnokságok zajlanak. Tömegsport (délutánonként a tornateremben) kosárlabda, labdarúgás, röplabda, aerobic (a kollégiumban), ingyenes úszási lehetõség az ELTE uszodájában a hallgatók és a kar valamennyi tanára, alkalmazottja számára. Szakosztályunk vízilabda (OB I/B. osztályú bajnokságban szerepel). Edzõ: Lévay Balázs Egyéb tevékenységek a SZIE kupán kispályás labdarúgásban és vegyes röplabdában vettünk részt; kispályás labdarúgóink a Liget Bajnokságban szerepelnek; az Universitas Kupa versenyein veszünk részt úszásban, atlétikában, kosárlabdában és labdarúgásban. Idõszaki lehetõségek: sítábor. Perlaky István csoportvezetõ, testnevelõ tanár, Fejes Edit testnevelõ tanár, Kangyerka Barbara testnevelõ tanár

16

2004/08/30

2. ÖNÁLLÓ, NEM OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK

2.1 Tanulmányi Osztály (TO)

Helye: „A” épület földszint, nyugati szárny Telefonszám: 252-1278 E-mail: [email protected] A KARON A TANULMÁNYI OSZTÁLY TEVÉKENYSÉGE KÉT FÕ RÉSZRE BONTHATÓ:

1. Beiskolázási feladatok 2. Tanulmányi hallgatói ügyintézés A BEISKOLÁZÁSI FELADATOK

A beiskolázási folyamat folyamatábrája mutatja mindazt a feladatot, amelyet az osztály dolgozói a felvételi ügymenet lefolytatása során, az oktatási fõigazgató-helyettes felügyelete mellett, az osztályvezetõ irányításával végeznek. Igényfelmérés

Marketingtevékenység

Szórólapok, tájékoztatók kiküldése a középiskolákba

Nyílt nap

Jelentkezések gyûjtése, folyamatos tájékoztatás

A jelentkezések feldolgozása az OFI által biztosított szoftver segítségével Az OFI által szabályozott felvételi eljárás lebonyolítása a döntéshozatalig

Vizsgák, többletpontok, pótlólág beadott anyagok rögzítése

Döntéshozatal, reklamációk, pótfelvételik A feldolgozott adatállomány ellenõzése

Folyamatos kommunikáció az OFI-val, szükség szerint a jelentkezõkkel A ponthúzó értekezleten az OFI vezetésével döntés születik a ponthatárokról

ERÕFORRÁS-SZÜKSÉGLET humán erõforrás,

A pályázók értesítése a döntés eredményérõl

Az esetleges reklamációk gyûjtése

AZ ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE a beiratkozott elsõéves hallgatóknak kiadott kérdõívek segítségével, a partnerek visszajelzései alapján, a partnerintézmények képviselõinek megkérdezésévél

2004/08/30

A Felülvizsgáló Bizottság döntésérõl az érintettek értesítése

Pótfelvételi meghirdetése, lebonyolítása,

17

A felvételi eljárás folyamata szigorúan szabályozott, több jogszabály szól arról, amely megszabja az eljárás kereteit, valamint a jelentkezõk és a felsõoktatási intézmények lehetõségeit és kötelezettségeit. A Tanulmányi Osztály dolgozói a felvételi rend alapján, határidõk betartásával kell hogy felvételi feladataikat végezzék, különös tekintettel a TO partnereinek igényeire és elvárásaira. A beiskolázási folyamat dokumentumai: – Felsõoktatási Felvételi Tájékoztató – A felvételi eljárás rendje, – Kari felvételi szabályzat.

TANULMÁNYI HALLGATÓI ÜGYINTÉZÉS

A Tanulmányi Osztály másik fontos feladata a hallgatók tanulmányi és szociális ügyeinek intézése, nyilvántartása, a tanügyigazolási, adminisztratív feladatok ellátása, adatbázis-archiválása. A hallgatók ügyeivel szakokra és évfolyamokra kinevezett elõadók foglalkoznak az oktatási fõigazgató-helyettes szakmai felügyelete és az osztály vezetõjének irányítása mellett. A feladatok megoszlásáról az ismertetõ az alábbi folyamatábrán látható: TANULMÁNYI OSZTÁLYVEZETÕ az osztály teljes mûködéséért felel Bemenet az elõadók, munkatársak bemeneti feladatai, a mûködéshez szükséges erõforrás.marketing tevékenység, partnerkör Folyamat a munkatársak által végzett feladatok, erõforrás-gazdálkodás, folyamatos fejlesztés, partnerkapcsolatok Kimenet a csoportmunka eredményei, minõségi munkavégzés

TANULMÁNYI ELÕADÓ

SZOCIÁLIS ELÕADÓ

Bemenet felvettek iratkozott hallgatók

Bemenet az ösztöndíjra jogosul hallgatók köre adatok, statisztikai elemzések, mutatók meghatározásához

Folyamat aktív létszám regisztrációja inaktív státusz meghatározása adatbázisok kezelése, archíválása hallgatói ügyintézés: kérvény, felmentés stb. folyamatos kommunikáció a partnerekkel marketing tevékenység

Folyamat a hallgatói ösztöndíjak számfejtése, kiutalása tandíj és adóigazolások elkészítése, kiosztása pénzügyi és OM-statisztikák, elemzések, kimutatása folyamatos partnerkapcsolat

Kimenet, eredmény az oktatáshoz szükséges információk megadása pontosan szétválasztott, meghatározott adatbázisok az ösztöndíjra jogosult hallgatók körének meghatározása diákigazolványra jogosult hallgatók körének meghatározása elégedett partnerkör

Kimenet elégedett hallgató pontos kimutatások a GI és különbözõ igazgatási szervek felé elégedett partnerkör

ADMINISZTRÁTOR Bemenet a napi posta szortírozása, iktatása témakörök szerint a diákigazolványra jogosult hallgatók köre partnerforgalom igények gyûjtése tanfolyamra jelentkezõk regisztrációja

18

Folyamat a partnerek ügyeinek intézése diákigazolvány rendelése, kiosztása, nyilvántartása az összegyûjtött igények kielégítése tanfolyamok szervezése

Kimenet elégedett partnerek korrekt ügyintézés visszakereshetõ archiválás

2004/08/30

A hallgatói nyilvántartás számítógépes program segítségével valósul meg. Karunkon 2002 szeptemberétõl a Neptun számítógépes rendszerben kell a hallgatói ügyintézés feladatait ellátni. A kreditrendszerû képzés 2002. szeptemberétõl kerül bevezetésre karunkon az I. évfolyamos hallgatók esetében felmenõ rendszerben. A Neptun rendszer lehetõséget ad a kifutó, hagyományos tanrendben tanuló felsõbb évfolyamos és a kreditrendszerben kezdõ I. évfolyamos hallgatók tanulmányainak és szociális ügyeinek intézésére. A következõ feladatok végzése személyes kapcsolattartást igényel: – hallgatók fogadása, tájékoztatása, ügyeinek intézése, – a Tanulmányi Bizottság számára benyújtott kérvények döntés-elõkészítése, – kapcsolattar tás a társintézményekkel, a különbözõ közigazgatási szervekkel, – kapcsolattar tás partnereinkkel. SPECIÁLIS TEVÉKENYSÉGEK

– felvételir e felkészítõ, elõkészítõ tanfolyamok szervezése, – a jegyzetellátás adminisztrációja, jegyzetutalványozás, – a tanulmányi bizottság, a diákjóléti bizottság, a hallgatói fegyelmi bizottság, a kreditátviteli bizottság munkájában való részvétel, – az irattár kezelése, az archív törzskönyvi adatok gépre vitele, – szakmérnökképzés, felnõttképzés, továbbképzés. A TANULMÁNYI OSZTÁLY MÛKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK

– a felsõoktatási törvény, – minisztériumi rendeletek és szabályzatok, – szervezeti és mûködési szabályzat, – tanulmányi és vizsgaszabályzat, – tanulmányi ügyrend, – a hallgatói támogatások és térítések szabályzata, – munkaköri leírások. Suppán Józsefné tanulmányi osztályvezetõ, Leczovics Péterné adminisztátor, Fehér Béláné tanulmányi elõadó, Erdõs Zoltánné tanulmányi elõadó, Reinprechtné Persai Hedvig tanulmányi elõadó, Fukkerné Vastag Gabriella tanulmányi elõadó, Zobor Márta tanulmányi elõadó, Huszár Lajosné elõadó, Kõszegi Károlyné szociális elõadó, dr. Bujtás Lászlóné fõelõadó, Csomborné Ocskó Mária felnõttképzési referens

2.2 Könyvtár

Helye: 1146 Budapest, Thököly út 74., „B” épület, V. emelet Telefon: 252-1270/147 · Fax: 252-1278 E-mail: [email protected] Könyvtárvezetõ: Tóthné Rajnai Mária Kölcsönzõ munkatárs: Farkas Zita Nyitvatartási idõ: hétfõtõl péntekig 9 – 19

Nyáron a könyvtár nyitva tartása az ügyeleti rendnek megfelelõen változik. A könyvtár tagkönyvtára a Szent István Egyetem (SZIE) Könyvtárának. A könyvtár feladata: A fõiskolai karon folyó oktató-kutató és tanulmányi munka információval történõ ellátása, továbbá a fõiskolai hallgatók általános mûvelõdési igényeinek kielégítése a könyvtár dokumentumállományának rendelkezésére bocsátásával. A könyvtár gyûjtõköre: A könyvtár gyûjti, feltárja, közvetíti a hazai és nemzetközi hagyományos és elektronikus hordozón megjelenõ dokumentumokat a karon oktatott tudományok területén. A könyvtár gyûjteményét az építés, épített környezettudomány, településtervezés, közmû- és mélyépítés, tûz- és kör nyezetvédelem mellett az alapozó tárgyak, így a matematika, mechanika, tartószerkezetek, építõanyag, számítástechnika, nyelv és minõségbiztosítás témakörei határozzák meg. A gyûjtött dokumentumtípusok elsõsorban könyv, folyóirat, fõiskolai jegyzetek, szabványok és CD-k. 2004/08/30

19

A könyvtár állománya: A könyvtár dokumentum és információszolgáltató tevékenységének alapja a 28 000 kötetet tartalmazó állománya, amely teljes egészében szabadpolcon nyert elhelyezést. 2001-ben 50 féle magyar és 7 külföldi szakfolyóiratra fizetett elõ a könyvtár. A könyvtár használata: A könyvtár alapszolgáltatásait minden érdeklõdõ ingyenesen veheti igénybe (könyvtárlátogatás, a könyvtár gyûjteményének és nyilvántartásának – katalógusok – használata, tájékoztatás a könyvtár szolgáltatásairól). Az egyetem dolgozói és hallgatói számára a beiratkozás és a könyvtár teljes körû használata térítésmentes. Más felsõoktatási intézmény hallgatói és magánszemélyek tagsági díj ellenében veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait.

A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAIRÓL

A könyvtár szolgáltatásait mindazok igénybe vehetik, akik érvényes olvasójeggyel rendelkeznek és a könyvtár kölcsönzési szabályait elfogadják. A könyvtár látogatásához olvasójegy szükséges, amelyet beiratkozáskor térítés nélkül állít ki a könyvtár. – helyben olvasás: a könyvtár 30 fõ részére tudja egyidejûleg biztosítani a helyben olvasás lehetõségét. – kölcsönzés: (csak személyesen) a beiratkozáskor kapott olvasójeggyel történik. Egyidejûleg 6 könyv lehet kint az olvasónál. A kölcsönzési határidõ általában 1 hónap. – könyvtárközi kölcsönzés: csak hazai könyvtáraktól lehetséges. – fénymásolat készítése a nem kölcsönözhetõ dokumentumokról. A tájékoztatást hagyományos katalógusok segítik (cím, betûrendes, szak).

2.3 Szolgáltatási Csoport (SZCS)

A kar Szolgáltatási Csoportja 3 részleget foglal magába: – oktatástechnika, – nyomda, – informatikai csoport. Vezetõje Bakó Gábor Neptun-rendszergazda (dr. Szakál Béla PhD. tudományos és továbbképzési fõigazgató-helyettes szakmai irányítása mellett)

Oktatástechnika Domokos Gábor oktatástechnikus Helye: „A” épület 319. · Telefonszám: 252-1270/188 Az oktatástechnikai egység keretében történik az elõadások és gyakorlatok prezentációs eszközeinek (videó, írásvetítõ, epidiaszkóp, diavetítõ stb.) biztosítása az elõzetesen leadott megrendeléseknek megfelelõen. Nyomda Zsadányi Zoltán nyomdász, Ludmann Gabriella kari jegyzetfelelõs Helye: „A” épület alagsor 20. · Telefonszám: 252-1270/159 A kari nyomda biztosítja a nagy mennyiségû oktatási segédanyagok elõállítását, sokszorosítását. Az elkövetkezõ idõszakban ez az egység nagyobb szerepet fog kapni azáltal, hogy egyre növekvõ számban tervezzük saját jegyzetek elõállítását a kari nyomdában. Bakó Gábor Neptun-rendszergazda, Janák Endre kari rendszergazda, Huszár Zoltán számíInformatikai Csoport tástechnikai munkatárs, Helye: „A” épület alagsor 20. Telefonszám: 252-1270/159 Az újonnan felállított Informatikai Csoport sokrétû feladatai közé tartozik a kari hálózat karbantartása, fejlesztése, a kari szerverek üzemeltetése, a kar honlapjának karbantartása, frissítése, továbbá az egyes egységeknél fellépõ hardver- vagy szoftverhibák elhárítása, javítása. Az Informatikai Csoport feladatai jelentõsen növekedni fognak az egységes egyetemi gazdasági nyilvántartás és hallgatói nyilvántartás, valamint a kreditrendszer bevezetése miatt. 20

2004/08/30

2.4 Gazdasági Igazgatóság (GI)

Helye: „C” épület II. emelet Telefon/Fax: 251-0152 · Pénzügyi Osztály: 251-0662 · Munkaügyi Osztály: 220-6229

A kari Gazdasági Igazgatóság az egységes egyetemi gazdasági szervezet részeként, mint a kar központi gazdálkodási kerettel és keretgazdálkodási jogkörrel rendelkezõ központi gazdasági szervezete a kari fõigazgatónak alárendelve, de az egyetem gazdasági fõigazgatójának felügyeletével és a kari gazdasági igazgató irányításával ellátja a kar gazdálkodási, pénzügyi igazgatási, valamint mûszaki ellátási feladatait. A Gazdasági Igazgatóság az elsõ bekezdésben meghatározott feladatkörének ellátása során végzi – a költségvetés tervezésével, az elõirányzatok nyilvántartásával, a pénzforgalommal, a pénzügyekkel, a pénzgazdálkodással, a kötelezettségek teljesítésével, a követelések behajtásával, a költségvetési gazdálkodással összefüggõ feladatokat; – a munkaerõ-gazdálkodással, a bér- és egyéb juttatásokkal, a szabadságmegállapítással, a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal, az SZJA-val, a nyugdíj-elõkészítéssel összefüggõ teendõket; – a pénzügyi keretek nyilvántartásával, a pénzgazdálkodással, a beruházások pénzügyi bonyolításával kapcsolatos munkákat, a fõkönyvi és analitikus nyilvántartás feladatait; – a vagyon nyilvántartását és létrehozását; – a beszámolók összeállítását; – a különféle statisztikák és egyéb, költségvetési intézményekre elõírt adatszolgáltatások teljesítését; – a gazdasági folyamatban beépített belsõ ellenõrzéssel kapcsolatos feladatokat; – az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítását, így: – a felújítások, a rekonstrukciók tervezését, mûszaki bonyolítását; – az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátását, a karbantartások, a javítások elvégzését, a mûszaki ügyelet biztosítását; – a szükséges anyagok, eszközök beszerzését, raktározását, bevételezését, a felesleges készletek selejtezését, hasznosítását; – a beszerzési, az üzemeltetési, a fenntartási pénzügyi keretek nyilvántartását, kezelését; – a jegyzetgazdálkodás és jegyzetértékesítés feladatait. A második bekezdésben felsorolt kötelezettségek közül a pénzügyi és számvitelieket a Gazdasági Igazgatóság Pénzügyi és Számviteli Osztálya, a bér- és munkaügyieket a Munkaügyi Csoport, a mûszaki és ellátási feladatokat pedig a Mûszaki és Ellátási Osztály végzi. A kari Gazdasági Igazgatóság és a kari gazdasági igazgató hatáskörét, kapcsolatát a Gazdasági Fõigazgatói Hivatallal és a kari fõigazgatóval az egyetem Gazdasági Szervezetének Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg. A kari Gazdasági Igazgatóság szervezetét és mûködését, valamint feladatait – a negyedik bekezdésben foglaltakon túlmenõen – a Kari Tanács által elfogadott Kari Gazdasági Ügyrend határozza meg. Az ügyrend részletesen rögzíti az osztályok, csoportok és más szervezeti egységek munkakapcsolatait, továbbá az alkalmazottak és a vezetõk jogkörét. A gazdasági szervezetnek három részlege van: – pénzügy és számvitel – bér - és munkaügy – mûszaki és üzemeltetés (fõiskola, kollégium, Nagymaros).

NAGYMAROSI MÉRÕTELEP

2626 Nagymaros, Váci út 141. A geodéziai, a hidrológiai, valamint geotechnikai mérõgyakorlatok színtere. Gondnok: Nádasdi Gyuláné Telefon: (23) 355-081

2004/08/30

21

2.5 Kollégium

Helye és címe: 1085 Budapest, Mária u. 7. Telefon: 338-2199

1981. szeptemberétõl a fõiskolai hallgatók a Mária u. 7. szám alatti háromszintes mûemlékjellegû épületben nyertek elhelyezést. A hallgatói keretlétszám: 135 fõ, 86 fiú és 49 lány. A kollégiumban igénybe vehetõ helyiségek, szolgáltatások: 1–4 ágyas szobák, elõadóterem, számítógépterem, könyvtár, társalgó, klubhelyiség, sportterem, erkélyek, udvar, fõzõkonyha, teakonyha, mosó- és szárítóhelyiség. A kollégiumban különbözõ tantárgyi konzultációk, mûhelymunkák, klubfoglalkozások, zenés programok biztosítják a hatékony idõtöltést, az ismeretek bõvítését, elmélyítését. A szakmai önképzõ körök közül kiemelkedik a Mária Utcai Mûhely, ahol a tanszékeken oktató kollégák, neves szakemberek igényes szakmai beszélgetést folytatnak a kollégiumban lakókkal, a fõiskolai hallgatókkal, és amelynek rendszeres nagylétszámú látogatói a Mûszaki Egyetem, az Iparmûvészeti Egyetem hallgatói, valamint a mesteriskolások és a vándoriskolások tagjai. A kollégium a fõiskola oktatási-nevelési önálló szervezeti egysége, amelyben az irányítás az önkormányzatiság elvére épül. A kollégiumot a kollégiumigazgató felügyeli. A kollégium célja: – lehetõvé teszi a rászoruló hallgatók számára a fõiskolai tanulmányok folytatását; – hozzájárul a hallgatók értelmiségi pályára való felkészítéséhez. A kollégium feladata: – otthont teremt a kollégiumban lakó hallgatóknak; – biztosítja a tanulás, a mûvelõdés, a testedzés, a pihenés, a szórakozás lehetõségeit; – a fõiskola képzési programjához kapcsolódva segíti a szakmai munkára, a hivatásra való felkészülést; – ápolja és fejleszti a kollégiumi hagyományokat; – kapcsolatot tart más intézményekkel. Feladatát a fõiskola oktatási, igazgatási, tanulmányi, gazdasági szervezeti egységeivel és a hallgatói közösségekkel (HÖK, DJB, TDK stb.) együttmûködve látja el. A hallgatók kollégiumi felvétele és elhelyezése: Az elsõ félévben a kollégiumi felvételt a pályázók szociális helyzete, a további félévekben a szociális rászorultság mellett a hallgatók tanulmányi munkája, a kollégium követelményrendszerének teljesítése határozza meg. Az elhelyezés egy tanulmányi félévre szól, de továbbra is kollégista marad a hallgató, ha az elõírt feltételeknek eleget tesz. A kollégisták az elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kedvezmények adhatók. A kollégiumi önkormányzat: A kollégiumi önkormányzat legfõbb döntõhozó szerve a közgyûlés. A kollégiumi önkormányzat irányító és végrehajtó szerve a Kollégiumi Bizottság (KOB). A KOB elnöke a kollégiumigazgató, tagjai a közgyûlés által megválasztott hallgatók és a HÖK képviselõje. A kollégisták jogait és kötelezettségeit: A fõiskolai, a kollégiumi SZMSZ, a házirend, a közgyûlés, a KOB döntései alapján létrejött belsõ szabályzatok, közegészségügyi, a tûzrendészeti, a munka- és balesetvédelmi hatósági elõírások szabják meg. A kollégium dolgozói: A kollégium igazgatója, a gondnok, portások, takarítók, fûtõk, a karbantartó. A kollégium igazgatója: Rózsavölgyi Ferencné. A fõiskola céljaival, szabályzataival, programjával összhangban koordinálja a kollégiumi munkát, ellátja a mûködéssel, gazdálkodással összefüggõ feladatokat. A gondnok: Szabó László. Irányítja és ellenõrzi a technikai és kisegítõ dolgozók munkáját. A portások, takarítók, fûtõk, a karbantartó: A zavartalan, biztonságos mûködés érdekében végzik munkájukat a gondnok irányítása alapján.

22

2004/08/30

2.6 Fõigazgatói Titkárság

Helye: „A” épület földszint, keleti szárny Telefon: 252-1287 · Fax: 252-1278 E-mail: [email protected] A Fõigazgatói Hivatal a kari titkár vezetésével ellátja a kar irányításával kapcsolatos igazgatási, ügyintézési, ügyviteli, nyilvántartási feladatokat és ezeknek a feladatoknak a kari szintû összehangolását és szervezését.

A Fõigazgatói Hivatal – ellátja a fõigazgató, fõigazgató-helyettesek és a kari titkár irányító munkájával összefüggõ elõkészítõ, ügyintézõ, nyilvántartási és kézbesítési feladatokat; – végzi az Egyetemi Tanács, a Kari Tanács és a Tanszékvezetõi Tanács (T&T) hatáskörébe tartozó ügyek, elõterjesztések, döntések és határozatok elõkészítésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos igazgatási, szervezési, ügyviteli nyilvántartási és ellenõrzési feladatokat; – közr emûködik a kar tevékenységére vonatkozó jogszabályok bevezetésében és az érintettekkel történõ megismertetésében, az egyetemi és kari szabályzatok, belsõ utasítások kidolgozásában, elfogadásuk után végrehajtásukban és az érintettekkel való megismertetésében; – végzi a képzéssel, tudományos kutatással, a szolgáltatási és vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos központi szervezési, ügyintézési és ügyviteli feladatokat; – közr emûködik a kar nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, összeghangolásában, ellátja a külföldi szakemberek és hivatalos kari szintû delegációk fogadásával, programjaik elõkészítésével és szervezésével, továbbá a kari oktatók, kutatók és hallgatók hivatalos külföldi utazásaival kapcsolatos kari ügyintézési és ügyviteli feladatokat; – a jogszabályok és az egyetemi, valamint a kari szabályzatok szerint végzi a humánpolitikai nyilvántartási tevékenységet; – a szervezeti egységvezetõk javaslatait figyelembe véve segíti a fõigazgatót, helyetteseit, a kari titkárt és a gazdasági igazgatót a humánpolitikai tervezésben, elõkészítésben, a személyi felterjesztések, kitüntetési javaslatok öszszeállításában; – igazgatási és szakmai segítséget nyújt a tanszékvezetõk és más szervezeti egységvezetõk humánpolitikai munkájához; – elõkészíti az oktatók, kutatók és vezetõk kinevezésével kapcsolatos pályázatok kiírását, ellátja a testületi elbírálásukkal, a testületi elõkészítésükkel kapcsolatos koordinációs, ügyintézõi és ügyviteli tevékenységet; – kezeli az oktató, a kutatók, a vezetõk és a nyilvántartásra kötelezett más alkalmazottak személyi anyagait; – irányítja, ellenõrzi a dokumentálási, archiválási és irattározási feladatokat, kezeli a kari központi irattárat, vezeti a kar bélyegzõ-nyilvántartását, és évente ellenõrzi a szervezeti egységek bélyegzõit; – koor dinálja az oklevélhonosítással összefüggõ tevékenységet; – ellátja a kari szintû ünnepségek, rendezvények szervezését és rendezését; – ellát továbbá minden olyan igazgatási, ügyviteli és nyilvántartási feladatot, amelyet egyetemi, illetve kari szabályzat, a Kari Tanács vagy a fõigazgató hatáskörébe utal. A Fõigazgatói Hivatal tevékenységében együttmûködik a kar szervezeti egységeivel, a Fõtitkári Hivatallal és a SZIEnek és más felsõoktatási intézményeknek azokkal a karaival, illetve igazgatási egységeivel, amelyekkel a kar a képzésben, a kutatásban, a szaktanácsadásban, az igazgatásban és a gazdálkodásban munkakapcsolatban áll. A Fõigazgatói Hivatal a szervezetében dolgozó, de a fõigazgatónak közvetlenül alárendelt belsõ ellenõr, jogtanácsos, polgári védelmi törzsparancsnok, valamint rendészeti vezetõ, tûzvédelmi vezetõ és energetikus útján ellátja a kar szervezeti egységeinek ellenõrzését és jogi képviseletét, illetve az utóbbiak segítségével a rendészeti, a tûzvédelmi és az energetikusi tevékenységet.

HALLGATÓK KÜLFÖLDI RÉSZKÉPZÉSE

Intézményünk jogelõdje belga és francia mintára kezdte meg mûködését több mint 120 éve, ez a tény önmagában gyümölcsözõ, élõ nemzetközi kapcsolatokra utal. Késõbb nem volt ugyan hivatalos, papíron követhetõ nyoma az együttmûködésnek, azonban kiváló, nemzetközileg is ismert és elismert oktatói révén iskolánk követni tudta a szakma fejlõdését. 2004/08/30

23

1990-ig fõként a kelet-európai kapcsolatok virágoztak, de oktatóink számos nemzetközi szakmai-tudományos szervezet munkájában is részt vettek, és részt vesznek ma is. Az 1990-es évektõl óriási lehetõség nyílt kapcsolataink újjáélesztésére és kiterjesztésére, ennek révén oktatásunk színvonalának emelésére nyugat-európai támogatással. Sikeres pályázataink révén bekapcsolódtunk a PHARE, FEFA, TEMPUS, SOCRATES/ERASMUS, CEEPUS programokba, részesültünk svájci állami támogatásból és a brit külügyminisztérium „Know How” alapjából. Ezen támogatások révén építhettünk ki korszerû technikai hátteret az oktatáshoz, fejleszthettük eszközállományunkat és tantervünket, és lehetõvé vált a rendszeres oktatói és hallgatói csere Európa hasonló oktatási intézményei és iskolánk között. Ezek a nemzetközi programok biztosítják a pénzügyi hátteret ahhoz, hogy évente 10–14 hallgatónk folytathasson 3–10 hónapos tanulmányokat ma már 9 nyugat-európai partnerintézményben. Évente 5–7 hallgatónkat 1–2 hónapos tanulmányi idõre látják vendégül 5 szomszédos ország partnerintézményeiben és mi is hasonló számú külföldi hallgatót fogadunk. Több kisebb hallgatói csoport vehet részt egy-két hetes intenzív programban külföldön vagy külföldi résztvevõkkel közösen itthon. Évente 3–4 oktatónk tart elõadást és folytat tapasztalatcserét külföldi partnereinknél, hasonló számban érkeznek hozzánk vendégoktatók. Partnereink az elmúlt években: Technical University Graz (AT), Ceské Vysoké Ucení Technické v Proze Praha (CZ), University of Architecture, Civil Engineering and Geodesy Sofia (BG), Glasgow College of Building and Printing (DB), Fachhochschule Oldenburg/Ostfreisland/Wilhelmshaven (DE), Fachhochschule für Technik Stuttgart (DE), Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur Leipzig (DE), Byggeteknisk Hojskole Horsens (DK), Escuela Universitaria de Arquitectura Tecnica, Granada (ES), Universidad Politécnica de Catalunya (ES), Universidad Politécnica de Valencia (ES), Tampereen Ammattikorkeakoulu (FI), Edinburgh College of Art (GB), Napier University Edinburgh (GB), The Universtiy of Central Lancashire (GB), The University of Manchester (GB), Aristoteles University of Thessalonik (GR), Technological Educational Institution of Athens (GR), University of Athens (GR) University of Zagreb (HR), University College Dublin (IE), Hanzehogeschool, Hogeschool van Groningen (NL), Högskolan Dalarna, Falun (SE), University of Ljubljana (SI), Slovak Technical University Bratislava (SK), Dr. Telekes Gábor fõigazgató, dr. Szakál Béla tudományos és továbbképzési fõigazgató-helyettes, Kovács Zoltán oktatási fõigazgató-helyettes, Lajkó Istvánné kari titkár, Bodor Eszter elõadó, Dobi Mariann elõadó, Juhászné Mester Mariann adminisztrátor, Sándor Zsuzsa külkapcsolati titkár, Putnoki Zsuzsanna elõadó, Szabó László energetikus, Dombi József rendész, Kovács István polgári védelmi felelõs, Szalai Józsefné kézbesítõ, Mucza Tamás gépkocsivezetõ

24

2004/08/30

III. HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT

A fõiskola Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: HÖK) a fõiskola önkormányzatának részeként mûködik, és az egyetem más szervezeteivel együttmûködve látja el az egyetem, fõiskolai és doktorandus hallgatók alanyi jogú képviseletét. A HÖK tagja a fõiskola minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgatók a HÖK részére biztosított jogaikat képviselet útján a HÖK Szervezeti és Mûködési Szabályzatában (továbbiakban: HÖKSZMSZ) rögzített módon gyakorolják. A HÖK az egyetem, a kar, valamint az évfolyam szintjén mûködnek vezetõségei, illetve vezetõ testületei. Az önkormányzati vezetõségek és testületek tagjait, tisztségviselõit a HÖKSZMSZ szerint a hallgatók választják meg. Ez a választás akkor érvényes, ha azon az érintett hallgatóknak legalább egynegyede részt vett. A HÖK szervezeti mûködéséhez és a saját szabályzatában meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket a kar vezetõsége biztosítja.

HÖK elnök

Tanulmányi alelnök

Gazdasági alelnök

HÖK tag

HÖK tag

HÖK tag

HÖK tag

HÖK tag

HÖK tag

Évfolyamfelelõs

Évfolyamfelelõs

Évfolyamfelelõs

Évfolyamfelelõs

Évfolyamfelelõs

Évfolyamfelelõs

Hallgatók

Hallgatók

Hallgatók

Hallgatók

Hallgatók

Hallgatók

Diákjóléti Bizottság

Kollégiumi Bizottság

A HÖK ELNÖK FELADATA

a) A HÖK képviselete minden fõiskolai és fõiskolán kívüli fórumon b) A fõiskola minden hozzá forduló hallgatójának képviselete, vagy az érdekképviseletrõl való gondoskodás c) Törvényességi felügyelet gyakorlása a bizottság munkája felett d) Felügyeli a HÖK pénzeszközeinek felhasználását

A HÖK TANULMÁNYI ALELNÖK FELADATA

a) Minden fórumon a hallgatók érdekeinek képviselete az õket érintõ tanulmányi és vizsgaügyekben, valamint oktatásszervezési kérdésekben 2004/08/30

25

b) A hallgatók jegyzetellátással kapcsolatos ügyeinek intézése c) Az oktatók hallgatói véleményezési rendszerének mûködtetése d) A tudományos diákköri munka koordinálása e) A hallgatók hazai és külföldi kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése a külügyi megbízottal közösen

A HÖK GAZDASÁGI ALELNÖK FELADATA

a) A HÖK gazdasági ügyeinek intézése b) A Hallgatói normatíva szabályszerû elosztásának felügyelete c) A HÖK költségvetésének elkészítése d) Felelõs az elfogadott költségvetés végrehajtásáért e) Meghatározza a jutalmazási keret felhasználásának mértékét f) Felügyeli a költségvetésben létrehozott keretek szabályszerû felhasználását g) Felügyeli a HÖK egyéb pénzeszközeinek alakulását h) Felügyeli a HÖK leltárba vett tárgyakat és felelõs a leltározásért i) Felelõs a hallgatói iroda megfelelõ mûködéséért A HÖK gazdasági éve január 1.-tõl december 31.-ig tart. A gazdasági évre vonatkozó HÖK költségvetési tervezetét a gazdasági alelnök készíti el.

A HÖK TAG FELADATA

a) Felelõs a szak hallgatóinak képviseletéért minden fõiskolai és fõiskolán kívüli fórumon b) A szak minden hozzá forduló hallgatójának képviselete vagy arról való gondoskodása c) A hallgatói részvétel megszervezése a szak felvételi vizsgáin és zh ügyeinek intézésében d) A HÖK tag rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik a vezetõknek

A HÖK HATÁSKÖRE

a) A HÖK SZMSZ-ben meghatározott szavazási eljárással a szabályzat és kari szabályzat rendelkezései szerint képviselõket küldenek az Egyetemi Tanácsba és kari tanácsokba, valamint más vezetõ testületekbe b) Közremûködnek a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében c) A szükséges feltételek megléte esetén kulturális, szociális szervezeteket hoznak létre, mûködtetnek, illetve szüntetnek meg d) Szervezik a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatait e) Döntenek a HÖK SZMSZ elfogadásáról, a rendelkezésükre bocsátott anyagi és tárgyi eszközök felhasználásáról f) Egyetértési jogot gyakorolnak – a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, ill. módosításakor – az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott egyetemi szabályzat elfogadásakor, ill. módosításakor – a hallgatók által a képesítési követelményekben, ill. a tantervben foglalt kötelezettségének teljesítéséhez nem kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendõ díjak megállapításában – a hallgatói jóléti, kulturális és sportcélú egyetemi ingatlanok és intézmények szervezeti egységek rendeltetésszerû használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban – különeljárási díjak felhasználásában – ösztöndíj és kollégiumi szabályzatok megalkotásánál, módosításánál g) A vonatozó egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint részt vesznek: – a felvételi eljárásokban – a hallgató tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében 26

2004/08/30

– a kollégiumok vezetésében h) Véleményt nyilvánítnak – külsõ elõadók megbízásáról – szabadon választható tantárgyak bevezetésérõl – a szabályzat és a kari szabályzatok hallgatókra vonatkozó rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításairól – a felvételi és áriratkozási, a tandíj, valamint a fegyelmi és kártérítési szabályzatok megalkotásánál, ill. módosításánál – az egyetem költségvetésének meghatározásánál és elfogadásánál, – az oktatói-kutatói követelményrendszer elfogadásakor – a tandíj, a kollégiumi térítési díjak felhasználásában – a kollégiumi vezetõk és tanárok megbízásában – minden, a hallgatók nagyobb csoportjainak (legalább egy tanulócsoport) tanulmányi munkáját, szociális helyzetét, kulturális, sport- és szabadidõs tevékenységét érintõ egyetemi vagy kari intézkedés ügyében – javaslatot tehetnek a doktori programokkal összefüggésben

A HÖK EGYÉB TEVÉKENYSÉGEI

a) pályázatok támogatása b) HÖOK tevékenységek c) Kulturális és sporthozzájárulások: – szakestek rendezése – diplomaosztó rendezése (a Fõigazgatói Titkárság hatásköre) – bálok rendezése – a ballagás megrendezése – gólyatábor megrendezése – egyéb programok rendezése

2004/08/30

27