1. számú JEGYZİKÖNYV Készült:
Jelen vannak:
Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. július 15-én a Kultúrházban megtartott Falugyőlésérıl Fekete Barnabás polgármester Koloti Béla képviselı Kovács Béla képviselı Kovács-Krutzler Adrienn képviselı Kovács Tamás képviselı Szabó István képviselı Viszt Attila képviselı Szombathyné dr. Kézi Aranka jegyzı Balatonvilágos állandó lakosai, üdülıingatlan tulajdonosai, helyi civil szervezetek képviselıi dr. Bóka István országgyőlési képviselı Kepli Lajos országgyőlési képviselı Szedlák Attila országgyőlési képviselı
Fekete Barnabás: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket a mai Falugyőlésen. Külön tisztelettel köszöntöm Kepli Lajos országgyőlési képviselı urat. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a képviselı-testület határozatképes. Jegyzıkönyv hitelesítınek felkérem Viszt Attila és Szabó István képviselı urakat. Kérem, aki a javaslattal egyetért, kézfenntartással jelezze. Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselı-testülete jegyzıkönyv hitelesítınek Viszt Attila és Szabó István képviselı urakat egyhangúlag megválasztja. Fekete Barnabás: A mai Falugyőlés munkatervben szereplı napirendje –Tájékoztató az elmúlt idıszakban történtekrıl- kiegészül a közigazgatás átszervezésének várható hatása Balatonvilágosra, lehetıségeink ismertetése napirenddel. Kérem, aki a napirend kiegészítésével, illetve a javasolt napirendek tárgyalásával egyetért, kézfenntartással jelezze. Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselı-testülete a napirend kiegészítésével, és a javasolt napirendek tárgyalásával egyhangúlag egyetért. A közigazgatás átszervezésének várható hatása Balatonvilágosra, lehetıségeink ismertetése Fekete Barnabás: Tállai András államtitkár úr által kidolgozott elıkészítı anyag, mely törvénytervezet alapját képezi, a 2000 fı alatti településeken az önálló hivatalok 1
megszüntetését javasolja, a közigazgatási feladatok egy részének a közeli városba, más részének a megalapítandó járás központba telepítésével. A képviselı-testület és polgármester marad a településen. A megmaradó önkormányzati feladatcsoportok: településüzemeltetés, településrendezés, településfejlesztés, helyi adóügyek-helyi gazdaságszervezés, helyi szociális ügyek-közfoglalkoztatás, helyi sport és kulturális ügyek. Kiragadva az adóügyeket, mint a gazdálkodást megalapozó legfontosabb témát, ez gyakorlatilag az én olvasatomban annyit jelent, hogy a képviselı-testület megállapítja a helyi adót, de a településen a hivatal megszüntetésével nincs adóhatóság, így a helyi adó a szomszéd városba, vagy a járási központba mőködı hivatal által kerül beszedésre. Kérdés, mikor és mennyi kerül vissza a községbe? Gyakorlatilag arra sem lesz rálátásunk, hogy mennyi adó folyt be Balatonvilágos részérıl. Amit nevesít az anyag, hogy az iparőzési adót a járási hivatal fogja beszedni, és az ı általa meghatározott célok után kerül a megmaradt rész a településre. Sok tisztázatlan kérdés merül fel. Az önkormányzati törvény értelmében a hivatal a képviselı-testület hivatala, tehát nem állami, hanem önkormányzati hivatal. Kérdés, hogy az Állam milyen formában kíván ebbe belenyúlni. Ki fogja a képviselı-testület mőködése során az államhatalmat, a törvényességet képviselni? Ha nincs hivatal, ki készíti a jegyzıkönyvet. Sorolhatnám még a sok apróságot, ami kérdésessé teszi azt, hogy vajon átgondolták-e ennek a rendszernek a hatásait. Ismereteim szerint -egy anyagban olvastam-, hogy ennek a javaslatnak a társadalmi vitája június 10-én megtörtént, és ugyanúgy megtörtént az önkormányzati szövetségekkel június 16-án az egyeztetés is. Tehát ez a törvény az ısz folyamán át fog menni. Balatonvilágos elég sajátos helyzetben van, mivel három megye határán fekszik. Ez alapján van három választási lehetıségünk is. Az elsı lehetıség, hogy nem teszünk semmit, és a hivatal a nemrég várossá nyilvánított Balatonkeneséhez kerül. Második lehetıség, mint Siófok városkörnyéki településként mőködni tovább, ehhez viszont el kell hagyni Veszprém megyét, és Somogy megyéhez csatlakozni, megtartani azt a népszavazást, véleménynyilvánítást, melytıl megfosztották a községet. Harmadik lehetıség lenne –a település önálló fenntartására-, hogy újra összeházasodni társközségként Balatonfıkajárral, és fenntartani itt egy hivatalt, ott egy hivatalt valamilyen együttmőködés formájában, egymás javára dolgozni. Köszöntöm dr. Bóka István és Szedlák Attila országgyőlési képviselı urakat. Tájékoztatásként mondanám, hogy most azt taglalnánk ki, hogy mi legyen Balatonvilágossal, a település lehetıségeivel a közigazgatás átszervezése kapcsán. Azért is örülök, hogy itt vannak az országgyőlési képviselıink, mert talán ık már tudnak valami konkrétabb dolgokat ez ügyben mondani. Kérem, hogy egy rövid tájékoztatást tartsatok ez ügyben. Az esetleges kérdéseket, és válaszokat követıen mennénk át a következı napirendre. Felkérem dr. Bóka István urat, Balatonfüred polgármesterét, országgyőlési képviselıt e témában a jelenlévık tájékoztatására. dr. Bóka István: Tisztelettel köszöntök mindenki a mai Falugyőlésen. Sok újat nem tudok mondani az önkormányzati rendszer átszervezése tekintetében. Folynak a viták, eszmecserék. Önmagában az önkormányzati rendszert nem szabad nézni, kiragadni. A Belügyminisztérium egy egyeztetést követıen egy koncepciót letett, és ennek a koncepciónak elemeit lehet látni. Ezek nem kıbe vésett szavak. Vannak elemei, amivel több polgármester társammal egyetértünk, vannak elemek, melyekkel nem. A fıvárosi rendszerrel, annak tagozódásával nem foglalkoznék, mivel vélhetıen ez Balatonvilágost nem érinti. 2
Ami vélhetıen biztos, és nagy valószínőséggel meg fog valósulni az önkormányzati rendszer reformja tekintetében: önmagában az önkormányzati rendszer reformjáról nehéz beszélni. Ha csak a szervezeti intézményi rendszert nézem, akkor az elválaszthatatlan azoktól a feladatoktól, amiket az önkormányzat, mint fenntartó biztosít. Elválaszthatatlan a szociális ügyektıl, az egészségügy átalakításától, a közoktatási rendszer átalakításától. Mi azt szeretnénk, hogy elıször történjenek meg az ágazati jogszabályokkal kapcsolatban az átalakítások, és ezt fogja lekövetni az önkormányzati átalakítás, az önkormányzati rendszer reformja. Ez után történhet egy finanszírozási áttekintés. Ha az önkormányzati rendszerben feladatcsökkenés van, a finanszírozás is annak függvényében változik. Ami biztos Balatonvilágos szemszögébıl az önkormányzati rendszer tekintetében, hogy minden településnek megmarad a joga, hogy önkormányzati rendszert tartson fenn. Vita folyik a tekintetben, hogy 1000 fı alatt lehessen, vagy sem fıállású polgármester. Ez Balatonvilágost nem érinti. Vélhetıen a kormányhivatalok felállásával nagy valószínőség szerint megtörténik, hogy a közszolgáltatások, és hatósági ügyek elválnak egymástól. A standardizált hatósági ügyek (építésügy, okmányiroda, gyámügy) már jelen pillanatban is valamilyen módon társulási központok, körzetközpontok hivatalába kerültek elhelyezésre. Vannak egyedi ügyek, pl. az adóigazgatás, egyedi méltánylást érdemlı szociális ügyek, amelyeket vélhetıen helyben kell hagyni. Fı szabály szerint, mivel megalakultak a kormányhivatalok, létre fognak jönni az úgynevezett járási hivatalok, amelyek biztosan járási szintre fognak szervezıdni. Ez nagyjából, teljes mértékben megegyezik a többcélú kistérségi társulásoknak a körzethatáraival, de lehet, hogy ennél jóval több (150-200) járás fog létrejönni. Ami a KeletBalatont érintheti, az 2-3 járás, ami létrejöhet. Vélelmezem, hogy 2 járás fog létrejönni. Ide fognak kerülni a standardizált hatósági ügyek. Nagy valószínőség szerint a járási hivatalon belül lesz egy polgármesterek szövetsége, és oda lesz telepítve olyan önkormányzati feladat csoport, melyet vélhetıen nem egy település szintjén kell ellátni. A járási összefogás rendkívüli fontosságú. Vélhetıen ebben a tanácsban, önkormányzati tagságban egy fı-egy szavazat elv fog nagy valószínőség szerint érvényesülni. A megyék tekintetében két alternatíva van. Az egyik, hogy a megyei önkormányzat, mint önkormányzati egység megmarad, (közigazgatási egységként a megyéknél létrejött a nagyon erıs kormányhivatal, mint hatósági egység), azonban csak területfejlesztési feladatok fognak hozzá tartozni az ehhez kapcsolódó források tekintetében. A megyék nagyobb részben közoktatási, szociális-, és gyermekvédelemmel kapcsolatos intézményeket, és egészségügyi intézményeket tartanak fenn. Meg kell nézni, hogy ezeket az intézményeket hol lehet ellátni. A másik alternatíva, hogy a megye megmarad a jelenlegi formájában, és funkciójában. A területfejlesztést megkapja, és ugyan úgy fenntartja ezeket az intézményeket, amiket eddig fenntartott. A feladatok tekintetében, az egészségügy tekintetében nagy valószínőség szerint az alapellátás helyi önkormányzati feladat lesz. A járó beteg szakellátás tekintetében kettıs alternatíva van, de nagy valószínőséggel a járó beteg szakellátás szintje a járásközpont település, mint járási jogú város feladata lesz. A fekvıbeteg szakellátás vagy megyei szint lesz, ha igen, akkor eldöntendı, hogy megyei önkormányzathoz kerül, mint közszolgáltatás, vagy pedig a kormányhivatalokhoz kerül a fenntartói jogoknak az átvétele. Ekkor viszont már megtörik az az elv, hogy hatósági ügyek és a közszolgáltatás legyenek elválasztva egymástól. A közoktatás tekintetében volt egy elképzelés, hogy az intézmények fenntartója, a dologi költségek finanszírozója a települési önkormányzat, illetve amennyiben intézményfenntartó, akkor a megyei önkormányzat, viszont a teljes fenntartást (bérek, mőködési költségek) a 3
Magyar Állam fogja finanszírozni, az intézményt fenntartani. A kinevezési jog is oda fog kerülni. Ez az alternatíva az óvodai ellátás, alapfokú oktatás tekintetében teljesen egyértelmő. Ennél egy puhább javaslat van elıkészítés alatt, aminek én rendkívül örülök, mert az én véleményem szerint a közszolgáltatások tekintetében minél közelebb kell a feladat-ellátási helyet vinni az emberekhez. Az önkormányzati szintnél hatékonyabb feladat-ellátót én nem tudok. Az önkormányzati rendszer azért beteg -ez határozott meggyızıdésem, nem azért mert az önkormányzat rosszul látta el a feladatát, nem azért mert pazarlóan bánt a forrásokkal, hanem azért-, mert az elmúlt 10 évben mintegy 150 mld Ft-ot vontak ki ebbıl a rendszerbıl. Ebben a Magyar Nemzet interjúban az oktatási ágazat államtitkára egyeztetett, hogy a problémás helyzetben lévı önkormányzatok által fenntartott intézmények kerülnek átadásra fenntartás oldalról a Magyar Állam részére. Gyakorlatilag, aki továbbra is fenn kívánja tartani egységes finanszírozási rendszerben a saját önkormányzata iskoláját, óvodáját, azt megteheti. A gimnáziumok, mint középfokú intézmények fenntartása vélhetıen a járási jogú városok fenntartásába fognak kerülni. A szakképzések, ahol egy nagyobb rálátás szükséges –jelen pillanatban a városi önkormányzatok tartják fenn, bizonyos esetekben a megyei önkormányzatok-, vélhetıen megyei szinten kell megoldani vagy a megyei önkormányzatok, vagy a kormányhivatalok mellett. Itt is a hatósági ügyek mellett bekerül a közszolgáltatás rendszere is. Röviden ennyit tudok mondani. Van kérdés, észrevétel? Van, amire még kíváncsiak? Az, hogy milyen szinten lehet önálló hivatalt szervezni, vagy nem szervezni. Megjelent a Belügyminisztérium által készített önkormányzati koncepcióban, hogy 2000 fı állandó lakosságszám kell az állandó hivatalhoz. Alatta össze kell fogni a települések önkormányzatainak a hivatalok szervezésében. Ez a szám még nem eldöntött dolog. A másik oldalról kb. 1500 fırıl beszélnek. A vitában felvetettük, hogy nagyon sok olyan turizmusból élı település van fıleg a Balaton partján, ahol az állandó lakosságszám értelmezhetetlen. Pl. egy 1200 fı lakosú Balatonparti település a nyári szezonban 5-6 ezer fıre felduzzad, ez éves átlagban az 1200 fı duplája. Tehát nem egy kıbevésett szám lesz a vélhetıen 1500 fı lakos, ami a koncepcióban még 2000 lakosként szerepel. A társközségnél valószínő, hogy a hivatalra tetszett gondolni polgármester úr, és nem pedig az önkormányzatra. Fekete Barnabás: Igen. Bóka István: Vélelmezem, hogy Balatonvilágos az önkormányzatát meg akarja tartani, saját polgármestert mindenképpen akar választani. A hivatal tekintetében a legoptimálisabbat kell lépnie. Én azt gondolom, hogy a Balaton parti turisztikai sajátosság alapján lehetısége lesz önálló hivatal szervezésére. Ha nem, akkor kell gondolkodni más megoldásokban, más településsel. Racionális szempontból kell ezt eldönteni. Vélhetıen járási rendszer lesz. Vélelmezem, hogy a Balatonalmádi Kelet-Balatoni Kistérségbıl, melynek elnöke Szedlák Attila képviselı úr, ebbıl kettı járás fog valószínőleg létre jönni, az egyik Balatonalmádi, a másikat nem lehet tudni. Vélelmezem, hogy ehhez a másikhoz fog csatlakozni Balatonvilágos a Veszprém megyei kötıdés miatt. Bizonyos feladatok járási szinten lesznek megszervezve, ahol minden polgármesternek egy szavazati joga lesz. Ennyi az, ami közvetlenül érinti jelen pillanatban az itt lakókat. Minden bizonytalan. A II. félévben kerülnek elfogadásra vélhetıen azok a sarkalatos törvények, amik mind az ágazati jogszabályokat érintik (oktatás, egészségügy, szociális ellátás), és ezeknek függvényében az önkormányzati rendszert is fogják érinteni, ennek megfelelıen kell majd okosan elıre lépni.
4
Fekete Barnabás: Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást. Nekünk elsıdleges szempontunk, hogy az állampolgárok minél kevesebbet utazzanak, a lehetı legtöbb ügyet helyben tudjuk intézni. Amennyiben meglesz a lehetıség a hivatal megmaradásának, az e-közigazgatás minél hamarabbi bevezetésének, akkor sokat tudunk elıre lépni, hogy az emberek komfort érzete jobb legyen. dr. Bóka István: Azt had mondjam el, hogy nagyon szeretném, ha Balatonvilágos ebben a kistérségben maradna. Nagyon szeretném, ha ehhez a megyéhez tartozna a település, de minden ezzel kapcsolatos kérdésben a települést illeti meg a döntés. Az, hogy Önök melyik járáshoz, melyik megyéhez szeretnének tartozni, az az Önök döntése, abban nekem maximum, véleményezési jogom, és lehetıségem lesz. Szombathyné dr. Kézi Aranka: Bocsánat, hogy ez úton fogalmazom meg laikusként kritikámat. Mint 26 éve közigazgatásban dolgozó azt gondolom, hogy nagy pofont kapunk a kormányzó párttól, nem mint jegyzı, hanem mint magyar állampolgárok. Azt gondolom, hogy nagyon rosszul lett hozzányúlva ehhez a dologhoz. Véleményem szerint nem kellene egy kalap alá venni egy 300-400 lelkes települést, egy 1000-1500-2000 lélekszámú településsel. Az egészben az a nagyon csúnya, és arcul ütı, hogy a mai napig nem tudjuk, hogy mit jelent az, úgy fogalmaz a koncepció „2000 fı lélekszámot meg nem haladó településeken -egyéb mutatószámokat is figyelembe véve- az önálló polgármesteri hivatal megszőnne”. Jelenleg nekem, Magyarországon még senki nem tudta megmondani, hogy mi az a mutatószám, amit figyelembe vesznek. Nagyon szerencsés lenne, ha hozzáértı emberek kimondanák, hogy ellátási körzetet, éves költségvetési bevételt, kiadást, vagy mi az, amit figyelembe vesznek. Az is nagyon jó lenne, ha megmondanák, hogy a lélekszámnál melyik évet veszik figyelembe. Annyira mi sem vagyunk ötletszegények, hogyha eldıl, hogy 2012. január 1-tıl, és 1500 fı alatt, akkor haladéktalanul intézkedem, hogy adjunk adókedvezményt, illetve győjtöm az üdülıingatlan tulajdonosokat, akik bejelentkeznének, és pillanatok alatt a 100 fıt összeszedem. Mi nem azt akarjuk elérni, hogy itt legyen önálló hivatal, hanem azt, hogy gondolom, amikor rábízták az önkormányzatokra saját szervezetük kialakítását, és nagyon kevés állami normatíva mellett a kötelezı és önként vállalt feladatok ellátását, akkor az azzal járó felelısséget is rábízták. Amióta én itt vagyok 15 éve, az adott testület mindig ennek tükrében igyekezett gazdálkodni. Én, ha olyan pozícióban lettem volna, megnéztem volna, hogy melyik az az önkormányzat, amelyik önhibáján kívül hátrányos helyzető önkormányzatként felveszi a támogatásokat, melyik az, amelyiknek adósságrendezési eljárása van, vagy elıtte áll, jelentıs hitelállománnyal rendelkezik, ezért likviditási, eladósodási problémái vannak. Nekem az a problémám, mint jegyzınek –amit ön említett, hogy okmányiroda, gyámügy, építésügy, azok már régen nem a helyi önkormányzatnál vannak. Ezen a településen egy héten három nap ügyfélfogadás van, és egy héten öt nap ügyfélszolgálat, és bárki bármilyen problémával jön, ami nem tartozik a feladat, és hatáskörünkbe, akkor is teljes körő tájékoztatást próbálunk adni. Nehezen hiszem el –teljesen mindegy, hogy hogyan fogják hívni az adott kormánytisztviselıt, aki itt ül, vagy adott járási hivatal kirendeltség vezetıjét- nem hiszem el, hogy az emberek érdekei nem sérülnek. A polgármester státusza azt gondolom, a falut nem érinti, mert az a lényeg, hogy a falu érdekeit valaki képviselje elvek és jogszabályi keretek között. Nálunk jelenleg is társadalmi megbízatású a polgármester saját döntése alapján, így spórolva a falunak. Az oktatással kapcsolatban a múlt évben az állami normatíván felül 56 millió Ft-ba került az iskola a falunak. Kérdezem én, hogy ha az állam az önkormányzat miatt adósodott el, akkor mit nyer ezzel a falu, mit nyernek a vidéki gyerekeink, akiknek a színvonalas oktatását próbáljuk úgy ellátni, hogy nem maradjanak le a közeli városoktól, megyéktıl? Mit kapunk 5
mi, ha 56 milliót senki nem tesz le? Kérdezem, hogy mit várhatunk a Kelet-Balatoni Kistérségtıl? Kb. két éve volt, amikor igyekeztek ezt a települést megtartani Veszprém megyének, Szedlák úr szó szerint azt fogalmazta meg „a Kelet-Balatoni Kistérség minden tıle telhetıt megtesz annak érdekében, hogy támogassa a falut”. Én akkor rögtön visszakérdeztem -a gumiszabály áthidalása, kiküszöbölése miatt-, hogy mégis mi lenne az, hogy minden tıle telhetıt? Nem tudta megfogalmazni. Vélhetıen azért volt óvatos, mert a mai napig egy forintot nem kaptunk. A Megyei Közgyőléshez tulajdonképpen virtuálisan eljuttatott kalap is üres a mai napig. Én úgy tudom, hogy 10 milliót ígértek, de választ sem kaptunk. Mi azért aggódunk, hogy 2400 ingatlan gondját, sorsát megoldó önkormányzat mit fog kezdeni ezzel a helyzettel? Ez a települési önkormányzat évente költ arra, hogy a nem itt lévı építésügyi hatáskör ellátásnak helyben, helyszíni fogadónapja legyen. Nem megoldást, csak választ szeretnék arra, hogy mi annak az oka, hogy nem egy ilyen mértéktartó, átgondolt, kellıen megtámogatott rendszert próbálunk ki? dr. Nagy Miklós: Képviselı úr által, és hírekben is megerısített információ szerint, valószínőleg Kenese lesz az, akivel közös közigazgatási sorsunk lesz. Kıszegi László: Ezt csak Ön mondja! Fekete Barnabás: Csendet kérek, dr. Nagy Miklós úrnál van a szó! dr. Nagy Miklós: Nem túl régen ebben a községben, majd a vilagos.hu fórum alatt egy írás jelent meg, amelyik ezt a koncepciót boncolgatta. Ennek tartalmilag voltak kimerítı, és kevésbé kimerítı részei. Egy dologban mindenképpen indokolatlanul bántó volt, hogy Kenesét olyan színben próbálta feltüntetni, amely szerint nem lehet méltó, hogy mi közös életet éljünk vele. Emlékeztetném a hallgatóságot, hogy annak idején, amikor Siófokról két lábbal rúgták ki az oktatási intézményt, és a munkaidın túli orvosi ügyeleti ellátást, akkor a baráti kezet éppen Kenese nyújtotta a falu számára, és oldotta meg azt a problémát. A jegyzı asszony, ami 10 millióról beszélt, annak semmi alapja nem volt, ugyanis az, tisztázódott. Alapja annak volt, hogy Kenese vonatkozásában a Megyei Önkormányzat megkapta a támogatást, akkor, amikor mi odakerültünk. Tehát nem átjátszva Világost. İk megteremtették a feltételt a kistérségben, és Kenesén pedig az oktatási intézményben. Nem túl szerencsés, már jó elıre rosszat mondani egy másik település önkormányzatáról, és magáról a településrıl, ott különösen, ahol tudjuk, hogy az önkormányzat változó, a falu, a nép állandó, és akikkel közös múltunk, hasonló szociális és kulturális adottságaink vannak, és a rokonszenv az különösképpen megmutatkozik. Ráutaló kijelentés, hogy nézzük meg Akarattya utcáit. Vajon, ha a Diós utcáit megnéznénk, akkor melyiket választanánk szívesebben? Dióstól mi még messze vagyunk. A sorsunkat elıre bonyolítani nem észszerő. dr. Bóka István: Szeretném elmondani, hogy egy koncepcióról, egy tárgyalási metódusról, módozatról van szó. Szeretném felhívni a jegyzı asszony figyelmét, hogy gondolom, már sokfelé leírta az észrevételét. Leírta az én részemre, képviselı urak részére. Eljuttatta a Belügyminisztériumba az önkormányzati államtitkárságra, hogy mi a véleménye a javaslattal kapcsolatban. Jelen pillanatban egy belügyminisztériumi koncepcióról beszélünk. Se többrıl, se kevesebbrıl. Annyit bátorkodtam elmondani, ami Balatonvilágost jelenleg érintheti. A koncepció alapján megmarad az önálló önkormányzat lehetısége. Megmarad az önálló polgármester választási lehetısége. Nagy valószínőséggel a tárgyalások alapján figyelembe véve azt a 2400 ingatlant, amirıl beszélt jegyzı asszony, nagy valószínőség szerint megmarad az önálló hivatal állítás joga. A koncepciókról nagyon szívesen vitatkozom Önnel bármilyen 6
szinten, bármilyen helyen, bármilyen fórum elıtt. Ezt kívántam elmondani. Továbbá azt, hogy bizonyos feladatok tekintetében -azt az egységet, ahol hatékonyan lehet ellátni a feladatot- a polgármesterek szövetségének, kell fenntartani azt a járási hivatali egységet. Rengeteg feladat van, amit ezen a szinten kell megszervezni, mert így hatékony. Ennyit szerettem volna elmondani. Azt gondolom, hogy ezek megnyugtató dolgok Balatonvilágos tekintetében. Mindenkit arra szeretnék biztatni, hogy ezt a koncepciót olvassa el, és ha bármilyen gondja, problémája van ezen koncepció tekintetében, azt tegye meg. Iskola tekintetében Balatonvilágos megteheti, hogy átadja az oktatási intézményét az Államnak, és akkor a probléma a Magyar Államé lesz. Ezt majd a testületnek, és Önöknek el kell dönteni. Az Állam tudomásul veszi, hogy kisebb településeken nem tudják fenntartani a jelenlegi finanszírozási környezet mellett az iskolájukat. Önöknek kell eldönteni, hogy mit csinálnak az intézménnyel. Megtartják, vagy átadják, de akkor minden fenntartói jogot átadnak. Én ennyit mondtam, amit a jegyzı asszony a tájékoztatásom hibájának rótt fel. Tisztelettel kérem, hogy a koncepció tekintetében, tessék leírni a véleményét Kepli képviselı úrnak, nekem, és fıleg a Belügyminisztériumnak. A térségváltás, járásváltás, megyeváltás tekintetében kultúrált, parlamentáris módszerekkel a véleményemet kívánom majd elmondani. A döntés az Önöké. A döntést én tiszteletben fogom tartani, és a barátság a polgármester úr, a képviselık, és az Önök irányába ugyanúgy meg fog maradni. A Balatoni Fejlesztési Tanács Elnökeként, amennyiben forrással rendelkezünk 2012-ben ugyanúgy fontos lesz Balatonvilágos fejlesztése akár ilyen megyeként, akár olyan megyeként fog menni, és mőködni. Én szerettem volna megnyugtatni Balatonvilágost, hogy ugyanúgy intézheti önállóan ügyeit. Oktatási intézménynél eldöntheti, hogy megtartja, vagy továbbadja. Ugyanúgy eldöntheti, hogy hova kíván tartozni, és hova kíván csatlakozni. Szedlák Attila: Jegyzı asszony felvetésére szeretnék egy-kettıre reagálni. Ha visszamegyünk x évvel ezelıttre, a megyeváltással kapcsolatban -ha jól emlékszem- abból indult ki, hogy Siófok Kistérsége, Siófok Városa kiadta azt a petíciót, ha nem mennek át, akkor minden szakad, visszaadják az iskolát, stb., és nem kell nekik Balatonvilágos. Mikor ez megtörtént, akkor tájékoztattam a polgármester urat, és egyeztettünk megyei szinten is, hogy nem látunk semmi olyan jogszabályváltozást, ami miatt, ha nem abba a kistérségbe van adott település, attól még az intézmény-fenntartási lehetıség kistérségen átnyúló lehetnek. Nem volt semmilyen jogszabályi hivatkozás, ami miatt Siófoknak vissza kellett adni Balatonvilágost. Tehát nem én vagyok a „fekete bárány”. A másik észrevételem –sajnálom, ha a jegyzı asszony elfelejtette-, de én azt mondtam, hogy minden, ami szükséges, abban a kistérség segíteni fog. A kistérség pénzügyi vezetıje, munkaszervezet vezetıje, Balatonkenese pénzügyese, polgármesternıje, és a polgármester úr azon dolgozott, hogy kiszámoljuk, hogy melyik az a település, amelyhez iskola szinten be tud csatlakozni, amennyiben ez bekövetkezik. Én azt hiszem, hogy segítettünk. Azt hiszem, hogy elıkészítettük, és Balatonkenese nyújtotta a jobb kezét. Hiszen önállóan, még rosszabb helyzetben kellett volna fenntartani az intézményt, ha nincs Balatonkenese. Úgy gondolom, hogy ha ismerné a kistérség költségvetését, nagyon jól tudná, hogy kb. amit a kistérség összead tagdíjat az 5 millió Ft. Ebbıl csak Balatonvilágost 100%-ban nem tudtuk volna segíteni. Úgy gondolom, hogy vannak más közös feladataink, amit közösen finanszírozunk. Az, ami szakmai segítség kellett, illetve segítség kellett ahhoz, hogy a kistérségünkben megmaradt Balatonvilágost segítsük az intézmény-fenntartásában, azt mi megtettük. 7
Sajnálom, ha elfelejtette a jegyzı asszony ezeket a segítségeket. Fekete Barnabás: A kistérségi együttmőködési rendszert gyakorlatilag kiemelten támogatják a normatív támogatások, finanszírozásokon keresztül. Minél magasabb szinten van, annál magasabb támogatáshoz jut az adott oktatási intézmény. Siófokon kialakult egy integrált oktatási központ, ı kiemelten több támogatást kapott adott esetben, mint a Kelet-Balatoni Kistérség. Mi is azért hoztuk össze ezt a mikro-társulást, hogy valamivel több támogatást kapjunk, hiszen a létszámadataink nem a legjobbak. Remélhetıleg ebben egy kisebb változás van, mivel a község lakosságszáma január 1-én átlépte az 1400 fıt. A 10 fı elballagó 8. osztályos diákkal szemben 17 fı a beiratkozott elsıs. Ha ez a tendencia marad, akkor idıvel nem lenne problémánk az oktatási számokkal. Mindenki arra helyezi a hangsúlyt, hogy együtt dolgozás, együtt gondolkodás. Ennek csírái kialakultak a kistérségben. Ha ez járási szinten továbbfejleszthetı, akkor az vonzerı mindenki számára. Kérem a jelenlévıket, tegyék fel kérdéseiket a napirenddel kapcsolatban. Baloghné Bódog Kriszta: Az lenne a kérdésem, hogy a továbbiakban hova kell fordulni Balatonvilágosnak, ha a befolyt adóból fejleszteni kíván? Ki fogja felújítani az utakat, ki fogja az utakról a havat eltakarítani? Hova forduljunk, ha nincs patikánk, nincs orvosi rendelınk? Nincs parkoló, amire pedig nagy szükség volna a hétvégi, nyári idıszakban megemelkedett létszám miatt? Ki fog nekünk parkolót kialakítani? A sok apró dologgal, ami minket, helyi lakosokat nap, mint nap érint, azzal ki fog foglalkozni? Fekete Barnabás: Ezért lenne szerencsés, ha megmaradna az önálló hivatalunk, mert akkor lenne adóbeszedési jogunk, és a beszedett adót itt tudnánk elosztani, nem szorulnánk rá esetleg másra. Ezeket a gondokat gyakorlatilag helyben megoldjuk. Ha olyan szerencsétlen helyzet alakul ki, hogy nem lesz hivatal, akkor valami képviselet, a kormányhivataltól egy területi referens foglalkozik a település ügyével, bajával. Mi azon dolgozunk, hogy megmaradjon a hivatal, és gondolom, hogy ebben támogatást kapunk a képviselı urak részérıl is, hiszen hasonlóan érintettek benne. Nálunk valóban egy községi támogatással, kisvárosi gondokkal bíró település vagyunk, amit meg kell oldanunk. Gondolok itt közvilágításra, köztisztaságra, utak hosszára. Több mint 40 km-es belterületi úthálózattal rendelkezünk. A településen 2450 db ingatlan van, amihez elég sok minden tartozik. Az 1400 lakoshoz elegendı lenne 300-400 ingatlan. Bízom benne, hogy ezt a 2450 ingatlanszámot figyelembe veszik, és úgy fog alakulni a sorsunk, hogy jól érezze itt magát mindenki. Szedlák Attila: A hölgy kérdésére szívesen válaszolok. Jelenleg Balatonvilágoson önálló hivatal mőködik, ami várhatóan meg is marad. De, mi történik, ha nem? Például, Litér körjegyzıségben van, önálló hivatala nincs a településnek. Az adókivetés adott településé. A beszedett adó az adott településé. Azokról a dogokról, amiket Ön felvetett, az adott település képviselı-testülete dönt. A helyi önkormányzat intézkedik a hó eltakarításáról, egyebekrıl. Kicsi a valószínősége, hogy Balatonvilágoson nem lehetne önálló hivatal. Baloghné Bódog Kriszta: Balatonvilágos nagyon speciális helyzetben van. Régen Balatonaligán nem közlekedhettünk át. Ha valakinek van behajtó kártyája, lakcím kártyája, áthajt Balatonaligán, de ha nincs ilyen kártyája, akkor nem mehet át. Elveszik tılünk azt a kis jogot is. Szedlák Attila: Ilyen jogot, nem vesz el semmit. Saját önkormányzata lesz, saját polgármestere, saját testülete. 8
Szombathyné dr. Kézi Aranka: Önök rendelkeznek azokkal az információkkal, melyek a vitára bocsátott anyagban nem szerepelnek, amit még mindig nem tud senki. Én abban kérném a segítségüket, ha Önök ezeknek az információknak a birtokában vannak, hogy mikori lélekszám számítana, és mit jelent az egyéb mutatószámok, közöljék, mert ez több, mint jogbizonytalanság. Mi nem várjuk el, hogy helyettünk megoldják a falu problémáját, hanem mi szeretnénk megoldani. Mindenki támogatott minket, nincs is ezzel baj, hanem az a baj, hogy Kenese is hasonló problémákkal küzd, mint mi. Míg Siófok árnyékában olyan átlagmutatók voltak, hogy nem kellett x Ft-ot mellé tenni, ezt most nem mondhatjuk el. Ez, nem Kenese hibája, vagy más hibája, ez a települések népességének a hibája. dr. Bóka István: Amit a hölgy mondott, azok tipikus önkormányzati feladatok, változatlanul az önkormányzatnak kell megoldani a helyi közutak fejlesztését, fenntartását. Erre szolgálnak az önkormányzati adóbevételek, hogy ebbıl tudja finanszírozni a fenntartást, és a jövıben is ezt a célt fogja szolgálni. Balatonvilágosnak speciális problémái vannak, melyet maximálisan támogatom minden lehetséges eszközzel. Az ügy elég bonyolult, nem egyszerő a képlet, ami kialakult itt pár év tekintetében. Még egyszer elmondom, hogy nincs elfogadott jogszabály, és még pár hónapig nem lesz! Egy koncepció van, ami körvonalakat határoz meg. Mindenkinek kérem a javaslatát, elképzelését, hogy mi lenne a jó mutatószám, mi lenne a jó norma szöveg, amit be lehetne majd építeni a késıbbi önkormányzati törvénybe, vagy annak végrehajtási rendeletébe. Tisztelettel várom a javaslatokat. Frankó József: Kérem a jelenlévıket, hogy tiszteljük meg egymást azzal, hogy ha valaki felszólal, hagyjuk elmondani a véleményét, és ne „huhogjon” bele senki. Köszönöm Bóka úr tájékoztatóját. Szeretnénk megismerni ezt a koncepciót, hogy nagyobb rálátásunk legyen a dolgokra. Bízunk benne, hogy polgármester úr megmarad, a hivatal megmarad, és ahogy jegyzı asszony mondta, 200-300 embert be kell jelenteni, és akkor elérjük azt a létszámot, hogy megmaradhassunk. Szerintem a képviselı-testület idáig is a maga módján, a munkáját jól elvégezte. Bízom benne, hogy a további feladatot, mint eddig is a képviselı-testület fogja elvégezni. Nógrádi Zoltánné: Nem lehet összehasonlítani a Balaton parti településeket egy Somogyi, vagy Veszprémi kis falunak a lakosságával, ahol van 200-300 állandó lakos. Itt van állandó lakos, és üdülı lakos. Nem lehetetne Önöket megkérni, mivel még nincs kidolgozva a törvény, hogy átlagolnák az állandó lakosság, és az üdülı lakosság számát? Balatonvilágos lakosságszáma biztos nem 1400 fı lenne. Ez az egész Balaton környéki településekre érvényes lenne. Össze kellene fogni ezeknek a településeknek a polgármestereivel. Bukovszky András: Igazgatásszervezı vagyok. Engedjék meg, hogy egyet értsek Bóka úrral abban, hogy a normaszövegbe azt kellene belevenni, hogy üdülı települések átlagos kvóta. Nem csak a helyi állandó lakosokat, hanem az üdülı lakosságot is figyelembe véve, más megítélés alá kell, hogy essenek ezek a települések. dr. Bóka István: Van egy jó mutató, csak nem tudom, hogy ez egy önkormányzati törvénybe bekerülhet-e? Az önkormányzati törvény állandó lakosokról beszél. Nekem nagyon sok mindent elmond a szennyvízcsatorna egyenérték. A fogyasztott szennyvíz-ivóvíz alapján nézi meg azt, hogy egy településnek mennyi a lakossága, és az alapján jön ki az a pragmatikus szám, hogy 1:2 differencia. Az 1:2 arány úgy jön ki, hogy a valóságos tartózkodást nézi. Elvi 9
szinten mind a hölggyel, mind az úrral egyetértek, hogy valamilyen módon ezt a mutatószámot ki kell dolgozni. Kovács Béla önkormányzati képviselı: Szeretném megköszönni Bóka úrnak az információkat. Nem hiszem, hogy ne tudnák a Balaton parti polgármesterek, hogy milyen különbség van azon településeknél, ahol van idegenforgalom, idegenforgalmi bevétel, saját bevétel, ahhoz képest, ahol meg semmi sincs. Nem lehet egy kalap alá venni a településeket. A hegyközségrıl szóló törvény módosításakor –korábban akármilyen kicsi terület lehetett helyközség- meghatározták, hogy 500 ha alatt nem lehet hegyközség, de ugyanakkor kimondta a törvény, hogy 300 ha felett bizonyos feltételekkel lehet hegyközséget alapítani. Ennél is valami ilyesmit lehetne alkalmazni. Amit mondtál 1500 fıt, amihez hozzá lehetne tenni akár költségvetési bevételt, akár más mutatót, amivel különbséget lehet tenni. Utána meg majd eldönti a település, ha olyan lesz a normatív támogatás, és képtelen lesz magát fenntartani, akkor úgy is saját magát fogja megszüntetni. A lehetıséget meg kellene adni, hogy ha pillanatnyilag a település úgy látja, hogy meg tud felelni annak, akkor próbálja meg. Kıszegi László: A 2002-es viszonylatokat, és a mostani költségvetési viszonylatokat figyelembe kell venni. Ha ezt a két tényezıt összehasonlítják, teljesen más lesz a mutató. A levélben az volt, hogy megpróbálunk kapcsolatot teremteni Kajárral, vagy Siófokkal. Két évvel ezelıtt, amikor egy ugyanilyen fórumon összejöttünk, Önök megígérték, hogy megcsinálják Füredre, Almádiba a járatot. Ne kelljen a nyugdíjasoknak, illetve azoknak az embereknek, akiknek nincs kocsijuk, napokat eltölteni azzal, hogy be kell menni Füredre, vagy Almádiba kórházba, vagy ügyet intézni. Nem csinálták meg, semmi nem lett belıle. Doktor úr azt mondta, akkor sokan voltak képviselık, ı vezette a képviselıket, és megtagadta a falu lakosságától azt a véleménynyilvánítást, hogy a képviselı-testület oszlassa fel magát. Nem voltak hajlandóak. Azóta is a doktor úr a falu ellen dolgozik. Arra kérem a képviselı urakat, nem magam miatt, mert nekem van kocsim, oda mehetek, ahova akarok- azok a nyugdíjasok, akik Siófokra be tudnak menni, és 1-2 órában el tudják intézni a dolgokat. Ez a probléma, amit akkor sem oldottak meg, most sem oldanak meg. Fekete Barnabás: A közvetlen buszjáratról Almádiba –ennek hiánya a Munkaügyi központba, orvoshoz járókat elég hátrányosan érinti- több fordulóban tárgyaltunk a Volánnal. Gazdasági okokra hivatkozással nem fogadták el azt a javaslatot, hogy legalább két járat Almádi felé menjen, és ne Veszprém felé. A Megyei Közgyőlés Alelnöke is ott volt ezeken az egyeztetéseken, de sajnos eredményt nem tudtunk elérni. Remélhetıleg a járásközpont úgy fog kialakulni –Kenesénél, vagy inkább Főzfınél várható-, hogy annak megközelítése átszállás nélkül megoldható lesz. Tudott dolog, hogy Almádi megközelítése átszállással lehetséges, és van amikor 50 percet kell Főzfın várakozni a csatlakozásra, és ezt az idıt nem korszerő várótermi körülmények között kell megtenni. dr. Nagy Miklós: Kıszegi úrnak válaszolnám, hogy én tiszteletben tartom az ı véleményét, hogy amit teszek, azt a falu ellen teszem. Versenyre hívom. Mérjük össze, hogy ki tett többet ezért a faluért, és ítélje ezt meg a helyi nyilvánosság. Gratulálni fogok Önnek, ha ebben a versenyben Ön kerül ki gyıztesen. Fekete Barnabás: De nem most lesz a verseny!
10
Kepli Lajos: Azért, hogy én is hozzászóljak képviselı társaim hozzászólásaihoz, mivel ellenzéki képviselı vagyok, némileg borúlátóbban látom a dolgot. Egy dolog számomra a 44 oldalas koncepcióból, ami kiderült, az az, és ami tagadhatatlan, hogy nincs pénz az önkormányzatok finanszírozására. Bármilyen átszervezés is lesz, attól még pénz nem lesz, és az én pártomnak a véleménye szerint félı, hogy inkább egy újabb forráskivonás készül az önkormányzati rendszerbıl az elızı 20 év gyakorlatának megfelelıen. Most beszélgetünk egy koncepcióról, amiben benne van sok minden, de sajnos az elmúlt bı egy év parlamenti gyakorlata azt mondatja velem, hogy erre azért ne vegyünk mérget. Bármi is lehet leírva ebben a koncepcióban, és elmondhatjuk mi hozzá a véleményünket, nagyon bízom benne, hogy akár Bóka úr és Szedlák úr közbenjárásával a Kormány ezt a véleményt meg is fogja hallgatni, és be is fogja építeni a javaslatába, csak sajnos nem ez a tapasztalat. Számtalan példa volt rá az elmúlt egy évben, hogy a szépen kidolgozott, és egyeztetett javaslat helyett valahonnan a kalapból elıhúztak egy homlokegyenest eltérı javaslatot, és akár a zárószavazás elıtti módosítóként gyorsan keresztül vitték a Parlamentben bármilyen társadalmi egyeztetés nélkül. Nagyon szeretném, és ebben partner vagyok a képviselıtársaimnál is, hogy a helyieknek, az itt élı Balatoni embereknek a lehetı legjobb verzió jöjjön ki végül. Továbbra is fenntartom, hogy ami a helyi és a magyar embereknek az érdeke, azt támogatni fogom. Óvatosan bánjunk a koncepcióval. A koncepciót a Belügyminisztérium tette közzé. A törvények, amik elfogadásra kerülnek, azok viszont egyéni képviselıi indítványként kerülnek benyújtásra. Valószínő, hogy ez is azért van, hogy a társadalmi egyeztetéseket el lehessen kerülni. Elhangzott a polgármester úr, vagy Bóka képviselı úr részérıl, hogy ennek a koncepciónak a társadalmi vitája június 10-én lezárult. Kíváncsi lennék rá, hogy a 3170 polgármester közül hány látta ezt a koncepciót, és hányan szólhattak hozzá? Kivel zajlott le ez a társadalmi vita, ha errıl lenne információ, szívesen venném. Fekete Barnabás: Én mondtam –sajtóértesülésre hivatkozva-, hogy június 10-ig megtörtént a koncepció társadalmi egyeztetése. dr. Bóka István: Az önkormányzati törvény koncepciója, ami megjelent, most is azt mondom, az én oldalamról nem ez a lényeges dolog, hogy abból a koncepcióból mi, milyen módon valósul meg. Nagyon lényeges, nagyon fontos, de ennél százszor fontosabb szerintem, hogy mi lesz a közoktatással, annak milyen lesz az átszervezése, mi lesz a szociális ügyekkel, és mi lesz az egészségüggyel? Ezek az ágazati jogszabályok, amik átépítésre kerülnek. Ha ezek a szakmai döntések megvannak, utána jön az önkormányzati törvény, amibe ezt a keretet be kell ágyazni. Ez a koncepció, egy koncepció. Azt gondolom, hogy ezt minden polgármester ismeri és olvasta. A képviselık, és mindenki ezt elolvashatja. Tisztelettel kérem, hogy mindenki mondja el ezzel kapcsolatban a véleményét. Én nagyon sok dologgal nem értek egyet, ami ebben a koncepcióban benne van. Nagyon sok dologban finomodott szerintem a Kormányzat álláspontja, erre próbáltam utalni. Még szeretnénk eredményeket elérni, hogy még inkább az önkormányzati ellátás felé mozduljon el az ágazati törvények tekintetében a feladatok fenntartása. Azt gondolom, hogy ezt önkormányzati szinten hatékonyabban tudjuk csinálni, többet hozzá tudunk tenni, többet hozzá tudunk adni. De ebben, még komoly viták lesznek. A jelentısebb önkormányzati érdekszövetségekkel, valamennyivel tárgyalt a Kormány. Itt vannak nálam az önkormányzati érdekszövetségek véleményei. Ha nem tárgyaltak volna, nem lennének vélemények. Ez egy több hónapja tartó folyamat, egyeztetés. Mivel falu fórumról van szó, és ha jól érzékelem, a település azt szeretné tudni, hogy milyen önkormányzati, és igazgatási rendszerben fog dolgozni vélhetıen az elkövetkezı években? Kiolvastam azt is, hogy valamilyen módon megint napirenden van, hogy melyik járáshoz, melyik megyéhez kéne tartozni? Hozzanak bölcs döntést, ez az Önök döntése, nem Kepli úré, 11
nem Szedlák úré, nem az enyém. Önöknek kell eldönteni ezt a kérdést a lényeges szempontok –közlekedés, ellátás, szolgáltatások színvonala, finanszírozás, egyéb- figyelembe vételével. Vélhetıen érdeklıdéssel figyelnék, hogy mi lesz 2014. után, hiszen egy új uniós tervezési ciklus fog kezdıdni. Milyen régióhoz, milyen kistérséghez érdemes csatlakozni. Mik lesznek ott a mutatószámok. A hölgy felvetette, hogy neki gondja van az utak minıségével. A kéréseivel a helyi önkormányzathoz kell fordulni ezután is, azt a helyi önkormányzatnak kell megoldani. A helyi önkormányzat nyilvánvalóan akkor tud lépni, ha vannak olyan fejlesztési források, ami alapján tud erre pályázni, ha lesznek hazai források, és uniós források e tekintetben. Nyílvánvaló, hogy amelyik régióban több az egy fıre vetített forrás, vélhetıen akkor oda szeretnénk tartozni. Ez csak egy eleme a rendszernek. Van a rendszernek 15-20 eleme, amit a mérlegbe fel lehet tenni, hogy ez a pozitívum, ez a negatívum, és bölcsen el lehet dönteni. Én érzelmileg mondom, hogy borzasztóan sajnálnám, ha Balatonvilágos Somogy megyéhez, és a Siófoki Kistérséghez tartozna, de a döntésüket tiszteletben fogom tartani. Azt kérem, hogy racionális döntést hozzanak. Fekete Barnabás: Az elsı napirendi pontot lezárnám.
2. napirend: Tájékoztató az elmúlt idıszakban történtekrıl Fekete Barnabás: Annyiban mennék a dolgok elébe, hogy megkérném a tisztelt képviselı urakat, hogy jó lenne, ha a 2000. évi úgynevezett Balaton törvénynek a végrehajtási dolgai jogszabályi szinten megjelennének, és az úgynevezett szabadparti sáv kérdést, le lehetne tisztázni végre. Nekünk nagyok sok problémát okozott, hogy a Magyar Állam jogait képviselı MNV Zrt. úgy adott használatba ilyen ingatlant, hogy ezt a bizonyos partszakaszt nem vette le róla. Ha akár bérbe adja, akár cserébe adja, lehetne kötelezni arra, hogy a TNM rendeletben meghatározott partszakaszt vegye teljesen külön, és ez mindenképpen maradjon állami, vagy önkormányzati tulajdon, vagy legyen csak állami tulajdon, és az önkormányzat a kezelıje. Nekünk jelenleg ez két esetben is problémát okoz. Ebben kérem a segítséget, támogatást. dr. Bóka István: A parti sáv szabályozási tervével kapcsolatban eljuttatta a Somogy Megyei Fıépítész -aki egyúttal a Balatoni Fıépítész is- hozzám a levelét, melyben felsorolta, hogy miért szabályellenes az, amire az önkormányzat készül. Felajánlom segítségemet polgármester úr a közvetítés tekintetében. Azt mondta a Club Aliga szabályozásával kapcsolatban, hogy azt a megoldást kell megtalálni, ami jó a szakmának, jó az itt élıknek, és jó az önkormányzatnak, aki az itt élıket képviseli. Nyilvánvaló, hogy valamilyen módon a befektetı érdekeit is figyelembe kell venni. Ezt a közvetítést én tisztelettel felajánlom. Ott van a több oldalas levele a Somogy Megyei Fıépítésznek, amiben az aggályait fejezi ki. A másik tekintetben én maximálisan egyet értek azzal, amit polgármester úr elmondott. Igen, az Államnak kellett volna jó példával elıl járni, és azt a részt, amit kezelésbe adott, vagy állami kezelésben kellett volna tartania, vagy önkormányzati kezelésbe, vagy bármilyen hasznosításra átadnia. Van egy polgárjogi szerzıdés, ezt a szerzıdést kell kivesézni, felülvizsgálni, vagy egyéb tárgyalások tekintetében kell arra lehetıséget biztosítani, hogy ez a szakasz milyen módon tud önkormányzati kezelésbe jutni. Ezzel a hölgy által felvetett probléma is megoldódna. Ebben is felajánlom segítségemet, de itt már van egy polgárjogi szerzıdés.
12
Fekete Barnabás: Nagyon szépen köszönöm a felajánlott segítséget, élni fogunk vele. Áttérnék a tájékoztatóra az elmúlt idıszakban történtekrıl. Az önkormányzati választás eredményeként megújult, és kicserélıdött a képviselı-testület. A ránk váró feladatok minél eredményesebb megoldása érdekében a képviselık felkészítı csapattréningen vettek részt, elıadásokat hallgattak. Kiemelt fontossággal kezelték, kezelik a község, és ezen belül, mint meghatározó eleme a Club Aliga tervezett fejlesztését. A fejlesztés megindításának elıfeltétele egy jogerıs településrendezési eszközök megalkotása, mely egy hosszú folyamat eredményeként jön létre. Most ott tartunk, hogy az úgynevezett közbensı vélemények bekérésére küldtük ki az elkészített anyagot annak ellenére, hogy ezt a tervzsőri nem javasolta. A képviselı-testület azt szőrte le a tervtanács álláspontjából, hogy ı ezen nem nagyon fog változtatni, és kérdezzük meg a szakhatóságokat, hogy mi a véleményük ezekkel a tervekkel kapcsolatban. Ezeket a véleményeket megkaptuk. Három szerv van –a Kormányhivatal Közlekedési Felügyelete, az Állami Fıépítész, Környezetvédelmi Felügyelıség- aki nem támogatja, nem fogadja el ezt a szabályozási tervet. A Környezetvédelmi Felügyelıség kifogása arra irányult, hogy a Siófoki szennyvíztelep kapacitása jelentıs mértékben ki van használva. Mi gyakorlatilag két szennyvíztelephez, körzethez tartozunk –Balatonfıkajár, Siófok-, és ezzel a bıvítéssel a Siófoki szennyvíztelep nem fog plusz terhet kapni, hanem a Balatonfıkajári telep, ahol 30-40%-os a kapacitás kihasználás még a nyári idıszakban is. Az észrevételeket továbbítottuk a tervezı felé, várjuk a válaszát, és próbálunk a fıépítész úr, illetve a tervtanáccsal egyeztetni. Továbbra is elsıdleges nekünk, hogy a Balaton part minél szélesebb körben, és minél szabadabban látogatható legyen. Gyakorlatilag a terv koncepciója azt jelzi, hogy az Aliga II. területe is nyitottá válna. Ott egy 20 m széles sáv alakulna ki, melynek funkcióját közhasználat elıl el nem zárt magánút funkcióban határozza meg a terv. Ezt a késıbbiek során szeretnénk átkonvertálni önkormányzati tulajdonba. Könnyebb a helyzet az Aliga I. területén, mivel ott ki van jelölve a szabadparti sáv, csak amikor az MNV Zrt. 50 évre odaadta a Pro-Motnak vagyonkezelıi szerzıdés keretében, ezeket a részeket nem választotta le. Ezért kértem a képviselı urak segítségét, hogy kapjunk egy olyan országgyőlési képviselıi segítséget, hogy ez a dolog úgy rendezıdjön, hogy az MNV Zrt. csak olyan szerzıdéseket köthessen ilyen esetekben, aminél ezeket a korábban született jogszabályokat figyelembe veszik. Ugyanez vonatkozik az úgynevezett volt BM üdülı területére, mely csere folytán került magántulajdonba. Ez a csereügylet volt az egyetlen jogszerő cselekedet, amit akkor megtehetett. Hiába fordultunk az ügyészséghez, az ügyészség kimondta, hogy a csere jogszerő volt. Ezért késıbb Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost kértük, hogy vizsgálja felül ezeket az iratokat, mert szerintünk itt egy értékaránytalan csere történt. Budai úr visszaírt, hogy valóban vannak nyomok, melyek visszaélésre utalnak, azonban ı ezt nem kívánja tovább vizsgálni. Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy pereskedni óhajt, akkor pereskedjen, és semmisségi per iránti keresetet nyújtson be a Megyei Bírósághoz. Ezt megtettük. Mindenki tudja, hogy ezeken a területeken egy szolgalmi joggal terhelt terület ki van jelölve, melynek eredményeként kialakításra került egy parti sétány. Ezt a szolgalmi jogot a tulajdonosok megtámadták, és ezt követıen nyújtottuk be a másik keresetet. Egyenlıre a szolgalmi jogos per fel van függesztve bírósági döntés alapján addig, amíg a semmisségi per le nem zajlik. Vannak gondjaink, de szerintünk ezek abból fakadnak, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró szervezet nem kellı gondossággal járt el ezekben az ügyekben. Mindenképpen az lenne a célunk –a Világosi oldal gondját megoldaná-, ha a semmisséget megállapítaná a bíróság, és a terület vissza kerülne állami tulajdonba, és nagyobb reményünk lenne arra, hogy a község hozzájusson ahhoz az 1,5 ha nagyságú területhez, mely nagyban elısegítené a világosi résznek a vízparthoz jutási, strandolási lehetıségét.
13
A Club Aliga fejlesztıivel folyamatban van egy településfejlesztési megállapodás, ahol szeretnénk írásba foglalni, és mindkét fél által elfogadtatni azokat a dolgokat, melyeket úgy ítélünk meg, hogy számunkra fontosak. Ide beletartozik Aliga I.- Aliga II. teljes partszakaszának nyitottsága, a területnek a nyitottsága, a közoktatási intézmények –óvoda, iskola- fejlesztése. Aliga I. területén kijelölt 10 m parti sávon felül még 20 m sáv érvényesítése, melyre korábban lehetıség volt (30 m-es parti sáv elıvásárlásra), de ezt a 2008ban módosított Balaton törvény már nem tartalmazza. Bízunk benne, hogy meg tudunk állapodni a Magyar Állam képviseletében eljáró MNV Zrt-vel, és a Pro-Mot Hungária Kft-vel, hogy ezeket a területeket önkormányzati tulajdonba juttassák. Az elmúlt idıszakban felújítottunk, pormentesítettünk négy utcát. Ezek a Hétvezér, Körte, Barackos és Zalán utca. Jelenleg újabb lehetıség nyílt a csúszásveszélyes partfal stabilizációjára, annak költségére pályázati támogatás elnyerésére. A pályázati lehetıséget kihasználjuk. Az orvosi rendelı felújítását részben elvégeztük. Felújítottuk a rendelı víz-, és főtésrendszerét, burkolatát. Várhatóan a következı évben meg tudjuk oldani a nyílászárók cseréjét, és ezzel a kor szellemének megfelelı rendelıt tudunk biztosítani a község lakosai számára. Ennyit tudok a közel egy éves munkáról mondani. Amennyiben van a képviselı társaimnak mondandója, kiegészítése, kérem, tegyék meg. Utána pedig várom a lakosság részérıl a kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat. Frankó József: Szeretném megkérdezni a polgármester urat, hogy 12 éve be van adva egy buszmegállóra lakossági igény, amivel a képviselı-testület mindezidáig nem foglalkozott. A hivatal, a képviselı-testület nem veszi figyelembe ezt az igényt? Idıs emberek, kisgyermekes családok, új utcák lettek kialakítva, több ember állandó lakosként tartózkodik itt, és mégsem veszik figyelembe a kérelmünket. A buszmegálló helyét már korábban kitőzték, mégsem lett kialakítva. Szeretném, ha kimutatná a hivatal, hogy hány hibás döntés miatt, hány millió Ft lett kifizetve. Most olvasható a Világosi Hírmondóban, hogy 4 millió Ft ilyen címen lett kifizetve. Sokan azt mondják, hogy 10 millió Ft egy buszmegálló kialakítása. Mondja meg nekem valaki, hogy a „Kullancsosnál” hol van buszmegálló kialakítva? Az egyik oldalon igen, de a másik oldalon nem. A Tőzépnél az árokba szállnak le az emberek. Világoson a Dobó István utcánál is az árokba szállnak le az emberek. Anno a Diófasor utcánál volt buszmegálló, ami meg lett szüntetve. Most megint aláírás lett győjtve, de nem tudom, hogy fog-e vele foglalkozni a képviselı-testület? Követeljük, hogy legyen egy buszmegálló a területen. Nem csak a választások idején kell ígérgetni, hogy az emberek rájuk szavazzanak, hanem utána is képviselni kell az érdekeiket. Fekete Barnabás: Jogos a felvetés. Amint lesz rá lehetıség, megoldjuk. Frankó József: 12 éve ezt mondják, hogy amint lesz rá lehetıség, megoldják. Fekete Barnabás: Ha nem lesz rá pályázati lehetıség, saját erıbıl meg kell oldanunk. Veres Lászlóné: Az Aligai Fürdıegyesület Elnöke vagyok. Örülök, hogy dr. Bóka István képviselı úr itt van, mert a téma a Club Aliga, amiben kb. 15 éve segítette munkánkat. Szeretném felhívni a képviselık, és a lakosság figyelmét arra, hogy az egész lakosság életét befolyásoló tény, mint a Club Aliga szabályozási terve közeledik a vége felé. Reméljük, hogy egy 20 éves problémára pont kerül, mindenki megelégedésére. Amikor elıször láttam 2 éve a fejlesztési tervet, akkor azt mondtam, hogy teljes mellszélességgel mellé tudok állni, mert a 14
legszebb álmainkat is felülmúlja, mert olyan nyitott, teljes szabad partszakasszal rendelkezett, óriási szabad stranddal, ami akkor fövenyes partnak volt elképzelve. Azóta eltelt az idı, a jogi történések mennek a maguk útján, és ott tartunk, hogy lassan a szabályozási tervet el kell fogadni. El kell mondjam, hogy annak ellenére ma is támogatni tudom, de bizonyos feltételekkel csak, de vannak aggályaim. A közutak valóban közútként fognak mőködni. Átjárható, szó nem lesz arról, hogy zárt legyen. Szabadparti sétány fog mőködni, nagy közterületet fogunk kapni, de problémát látok a strandhasználatban. Ez az egy nagy problémám. Szabadstrandnak lett tervezve. Késıbb a fejlesztı azt mondta, hogy ı nem szeretné, ha ez nem lenne kellı színvonalú, és fizetıstrand formájában tudja megvalósítani, de ne aggodalmaskodjunk, mert a helyi lakosok és üdülıingatlan tulajdonosok megkapják az ingyenes bejárás lehetıségét, és ennek a körnek örök idıre ingyenes strand használatot fog biztosítani. A gond az, hogy a szabályozási tervben jogi formák vannak, jelek, pöttyök, ernyık, meghatározások. Ebben egy laikus nem igazán igazodik ki, ezért szakmai segítséget kértünk, hogy megértsük. Áttanulmányoztuk a tervet, eléggé tisztán látunk, és az egyesületünk benyújtotta erre vonatkozóan hivatalosan a tegnapi nap a polgármesteri hivatalba a véleményét, ahol leírtuk, hogy mi az, amire figyeljünk, és mi az, amit kérünk, hogy megvalósuljon. A strandnál nem látunk lehetıséget, mert azt nem a szabályozási terv, hanem az a bizonyos megállapodás fogja rendezni, amit a tulajdonos és az önkormányzat fog kötni. Nem tudom, talán polgármester úr, jegyzı asszony, Bóka úr tud erre valami biztatót mondani, hogy mi biztosítja az itt élıket, hogy örök idıkre, arra a strandra, ami nem az önkormányzat tulajdona, hanem egy fejlesztı társaságé, amit el is adhat, többször is, hogy oda valóban beengedi az itt élıket ingyen? Elegendı erre a településfejlesztési megállapodás? Mi azt kértük, hogy kérjen erre az önkormányzat örökös szolgalmi jogot. Kérem a polgármester urat, képviselı-testületet, hogy biztosítsa a lehetıséget arra, hogy mielıtt véglegesíti, mielıtt elfogadja, és kifüggeszti, hívjon össze ebben az ügyben egy lakossági fórumot, még akkor is, ha ezt a jog nem kéri, csak a kifüggesztést kéri. 20 év után ne engedjük ezt a dolgot ilyen lazán el. Az emberek jöjjenek el, nézzék meg, értsék meg, és akkor Önök is nyugodtan alszanak, hogy mindent megtettek a közösség érdekében. Itt jegyzem meg, hogy egy kicsit szélesebb körben meg kell hirdetni, mert a mai falugyőlésen is nem azért vagyunk ennyien, mert az emberek érdektelenek, hanem azért, mert nincs megfelelıen meghirdetve. Oravecz Ottóné: Az idén kaptunk egy olyan tájékoztatást, hogy az üdülıingatlan tulajdonosok csak abban az esetben mehetnek be a Club Aliga területére a strandra, ha aláírnak egy nyilatkozatot, hogy támogatják a beruházót. Nem tudom, hogy ez a nyilatkozat szabályos-e, és egyáltalán lehet-e ilyen különbséget tenni az üdülıtulajdonosok, és az itt élı állandó lakosok között? Az ki volt hangsúlyozva, hogy az állandó lakosok továbbra is mehetnek, az üdülıingatlan tulajdonosok, csak ennek a nyilatkozatnak a megtétele esetén. Amit mi aláírtunk nyilatkozatot –aláírtuk, mert van öt családtag, és nem tudjuk megfizetni személyenként a 600 Ft belépıt, és nem azért vettem a Balatonnál ingatlant, hogy ilyen összegért érhessem el a partot- abban benne van, hogy a beruházó bármikor visszavonhatja az engedélyt. Kérdezem, a hölgy azt mondta, hogy örökös jog, akkor ebben a nyilatkozatban miért van benne, hogy bármikor visszavonhatja? Szombathyné dr. Kézi Aranka: Próbálnék mindkét kérdésre a lakosság érdekeit figyelembe véve válaszolni. Örülök, hogy Marica úgy ítéli meg, hogy a vége felé ér ez a tervezési fázis, de én úgy ítélem meg, hogy két éve egy helyben toporgunk. Azt tudom mondani, hogy Bóka úr segítsége nélkül ebbıl fejlesztés nem lesz 10 év múlva sem. Azt gondolom, hogy nagyon nagy a felelıssége a testületnek is, és a beruházónak is. Tény, hogy a tervtanácsi véleménnyel szembe menve lett elküldve elızetes szakhatósági véleményezésre a munkaanyag, de azt 15
gondolom, hogy a településen élık, és nyaralóingatlan tulajdonosok érdekében tette a testület azt. Nem tudtuk elérni, hogy legyen egy olyan tervtanácsi ülés, és döntés, ahol leírják, hogy miért nem támogatják ebben a formában a fejlesztést. Magánemberként mondom, hogy úgy tőnt, mintha el szeretnék Kaposváron dönteni, hogy mi jó Balatonvilágosnak. Azt próbálták megértetni a képviselıkkel, hogy figyelembe kell venni a kistérségre, Balatonfüredre gyakorolt hatást. Balatonfüred egy álom, szabadon lehet a parton sétálni, és mindenki álma, hogy kicsiben, de itt is megvalósuljon. Jogászként sem tudok mit kezdeni olyan tervtanácsi, fıépítészi véleménnyel, ami azt mondja, hogy az Alkotmány 44.§-ba ütközik, mert a jegyzı hatásköre. Kérdezem én, hogy ebbıl, ki az, aki tudja, hogy az a munkaanyag mely szakaszában, hogyan ütközik a jegyzı hatáskörével? Bocsásson meg Marica, de én állandó lakosként sem sérelmezném, ha napi 500 Ft-ért mennék be naponta a strandra, vagy ha minél nagyobb rész közterület, és önkormányzati tulajdon, vagy Magyar Állam tulajdona, önkormányzati vagyonkezelésben, és azt látnám, hogy szép és fejlıdik. Azt látom, hogy Budapesten sem nagyon vannak szabadstrandok. Nálunk van a településen, meg is lehet nézni. Úgy tőnt van egy téves értelmezés abban, amit Ön mondott. Nincs eldöntve, hogy az Aliga I. területe a Pro-Mot tulajdonába kerül. Ott van egy 49 évre kötött vagyonkezelıi szerzıdés, ami különbözı jogosítványokat ad az önkormányzatnak, a Pro-Motnak, a Magyar Államnak. Azt tudom mondani, hogy az a feladata ennek az önkormányzatnak megítélésem szerint, a képviselı-testület jóváhagyásával elmondom, hogy mi tervezzük az Aliga I. ısfás részének –a beruházó érdekeit nem sértve, sıt szem elıtt tartva, mivel ı úgy nyilatkozott, hogy 30 méteren belül nem kíván építkezni- helyi védelem alá helyezését. Nekünk az a feladatunk, hogy ilyen garanciákat építsünk be. Nekünk az kell, hogy a közutak valóban közútként funkcionáljanak, a kapuk eltőnjenek, minél nagyobb terület legyen Aliga I-en közterület. Aliga II. területén más a helyzet, mert ha a Magyar Állam az adásvételnél tulajdonba adta, onnantól kezdve, ha a mostani tulajdonos azt mondja, hogy kialakítja a TNM rendelet által ki nem jelölt részen a parti sávot, akkor azt nekünk köszönettel el kell fogadni. Az már részletkérdés, hogy két lejáró vezet oda, vagy egy. Azt gondolom, hogy jóval nagyobb dolgokat kell kérni, mint azt, hogy örökös ingyenes használati jog legyen. Azt hiszem, hogy még meg sincs az az ember, akitıl kérni kell ezt. Köszönöm, hogy megosztotta ezt a nyilatkozatos dolgot velem, mert nem tudtam a mai napig errıl a nyilatkozatról. Nekem, mint jegyzınek átküldtek adatkezelésrıl egy olyan nyilatkozatot, amiben azt kérték, hogy a hivatal a tulajdonosi igazolás kiadása kapcsán, olyan iraton nyilatkozzon, amin rajta van, hogy az ingatlantulajdonos nyilatkozik, hogy a személyi adatai kezeléséhez hozzájárul. Ezen nem szerepelt ilyen fejlesztés, meg támogatás, egyéb kérdés. Én visszautasítottam bármilyen nyilatkozat hivatali iraton történı szerepeltetését, és írásban felhívtam az üzemeltetı figyelmét, hogy a polgármester úr, és én az önkormányzat jegyzıje elhatárolódunk ettıl, mi az önkormányzat szempontjából lényeges dolgokról nyilatkozunk. Egyéb dolgokat a Pro-Mot Hungária Kft., és a Multibaal Kft. rendezze. Mi ebben, nem veszünk részt többféle okból. Én magam fogok hétfın levelet írni, hogy nincs joguk ezt kérni, és semmilyen belépést, egyebet nincs joguk ettıl függıvé tenni. El kell mondani, hogy a korábbi képviselı-testület igen agilisan fellépett a helyi lakosok és az ingatlantulajdonosok érdekében. Az MNV Zrt-tıl megkérte a vagyonkezelési szerzıdést. Mindent megkapott, betekintést kapott. Leírta az MNV Zrt. egy szerzıdés értelmezés kapcsán, hogy mindenki ingyen mehet be. Jogászként mondom, hogy a térítésmentes használatnak a szerzıdésbıl ki kell tőnnie szó szerint. Amikor a Magyar Állam képviseletében eladták, vagyonkezelésbe adták ezt az ingatlant, elfelejtették bele írni. Amit a szerzıdés értelmezés kapcsán leírtak, ez abból a levélbıl tőnik ki. Mindamellett nem szabad belenyugodni, mert nekünk még mindig az a hivatalos iratunk van az MNV Zrt-tıl a múlt évrıl, amiben az van leírva, hogy ingyen mehet be mindenki. Mindaddig, amíg a Pro-Mot Hungária Kft. és az 16
MNV Zrt. a szerzıdéses jogviszonyuk keretében ebben másként meg nem állapodnak, és mást nem írnak le nekünk, addig ezt akként kell kezelni. Oravecz Ottóné: Azt mondták, ha nem írjuk alá a nyilatkozatot, nem mehetünk be a területre. Szombathyné dr. Kézi Aranka: Máskor, ne tessék ilyen nyilatkozatot aláírni. Kérem, hogy szóljanak, és próbálunk segíteni. Urbán László: Üdülıingatlan tulajdonosokat képviselem a feleségemmel együtt. Ebben a nyilatkozatban, amit a jegyzı asszony még nem is látott, az önkormányzatra és a Fürdıegyesületre is hivatkoznak. Úgy állítják be, hogy a Pro-Mot, az önkormányzat, és a Fürdıegyesület jóvoltából van lehetıség a térítésmentes használatra a fejlesztés támogatására tekintettel. Kétszintő zsarolásról van szó. Az egyik a támogató nyilatkozat, a másik, hogy tudomásul kell venni, hogy ezt a kedvezményt a Pro-Mot bármikor visszavonhatja. Azt kérném, ha ezzel az üggyel hétfın foglalkozik, akkor a cél az lenne, hogy a már aláírt nyilatkozatokat is vonják vissza. Ez a nyilatkozat jogilag törvénytelen. Urbán Lászlóné: Milyen alapon akarja ı 2014. december 31-ig kezelni a személyes adatainkat, ha az ingyenes belépési kedvezményt bármikor egyoldalúan visszavonhatja? dr. Nagy Miklós: Én ezt a nyilatkozatot felpanaszoltam egy testületi ülésen, a jegyzıkönyvben olvasható. A testület döntést hozott, hogy kérjék el a Pro-Mottól a levelezését. Ezért megkövülten hallom, hogy nem is hallott róla a jegyzı asszony. İ hitelesítette azt a jegyzıkönyvet, amiben én felpanaszolom a nyilatkozatot az ülésen. Itt már azt kellett volna elmondani, hogy mit mondott az MNV Zrt., és nem azt állítani, hogy „most hallom elıször”! Ez az igazmondást is érinti! Szombathyné dr. Kézi Aranka: Vigyázzunk a mondatainkra! Idézek majdnem szó szerint: „dr. Nagy Miklós helyi lakosnak a testület vita nélkül, egyhangúlag megadta a szót. Dr. Nagy Miklós elmondta, hogy a Pro-Mot durvább nyilatkozatot bocsátott ki, mint tavaly. Tovább ment.” Ettıl én még a nyilatkozat tartalmáról most hallottam elıször. Ez nem hangzott el. A hölgytıl most hallottam elıször, hogy fejlesztés-támogatást, és egyéb nyilatkozatot kértek. Meg tudom mutatni neked, mint hiteles személynek, hogy milyen nyilatkozatot küldtek át nekem. Milyen nyilatkozattal ellátott iraton kérték a tulajdonosi igazolást. Azt én visszaküldtem. Ilyen nincs a birtokomban. Amirıl szó volt, hogy kérje meg a testület, az a Kovács Béla képviselı úr által a június 20-ai ülésen felvetett, az MNV Zrt-nek a Pro-Mottal folytatott levelezésrıl, és nem errıl. Kérem, hogy ne bántsuk egymást! Veres Lászlóné: Az aligai fejlesztéssel kapcsolatban mindaz, amit a jegyzı asszony pozitívumnak mondott, azért 20 éve harcolunk. Közút, közterület úgy néz ki, hogy meglesz. A strandról bocsásson meg, de vitatkozom Önnel. 20 éve képviselem az ügyet, és az utolsó leheletemig ütni fogom a vasat azért, hogy a vízparton ne csak sétálhassunk –a Balaton arra van-, hanem fürödhessünk is. A közösségnek szüksége van egy normális mérető strandra. Amennyiben az nem lesz a mi számunkra ingyenes, vagy nagyon kedvezményes, nem tudjuk elfogadni. Bóka úr el tudja mondani, mert korábban tájékozódtam, hogy az ottani üdülıtulajdonosok, és helyi lakosok milyen nagy kedvezménnyel mehetnek be Balatonfüreden a strandra. Jegyzı asszony nem értem, hogy miért van ellenünk?
17
Szombathyné dr. Kézi Aranka: Nem az az elsıdleges cél, hogy ingyen strandoljunk, hanem az, hogy minél nagyobb terület legyen közterület, minél rendezettebb legyen a terület. Veres Lászlóné: Majd eldönti a falu, a képviselı-testület a közösség képviseletében. Ne rombolja le, amiért 20 éve harcolunk. Szombathyné dr. Kézi Aranka: Én azt mondom, hogy az egyéni érdeket meg kell elızze a köz érdeke. Megkérem Balatonfüred polgármesterét, hogy a kedvezményes díjról mondjon pár szót. dr. Bóka István: Balatonfüreden nincs szabadstrand, a két település nem hasonlítható össze. A vízparton a sétálás és fürdés szétválasztása borzasztóan nehéz, és bonyolult történet. Balatonfüreden van egy 800 m hosszú Tagore sétány közvetlen vízparti kapcsolattal, van egy móló, ami szabadon bejárható, illetve van olyan önkormányzati terület, mint pl. az új Silver udvar, ahol fenntartottuk a jogot, hogy a Balaton partra mindenki bemehet. Balatonfüreden az állandó lakosoknak van kedvezményes belépı a strandra, másnak nincs kedvezményes belépı. Az állandó lakosnak van egy 1000 Ft-os éves bérlet, amivel jogosulttá válik a Kisfaludy strandra, a belépésre. Amennyiben napi belépıt vált, akkor ugyanúgy meg kell fizetni azt a strandbelépıt, amit más is megfizet. Ez a rendszer mőködik már több éve, de 2002-óta biztosan. Ezt a rendszert a képviselı-testület találta ki. Az önkormányzati finanszírozással kapcsolatban had mondjam el, hogy egy önkormányzatnak az a jó, ha minél több állandó lakosa van, mert a büdzsé finanszírozása sokkal inkább az állandó lakosok tekintetében markáns, és meghatározó. Ha megnézzük, hogy az állandó lakosra az Állam normatív és egyéb támogatást, mennyit utal az önkormányzatnak, és mennyi pénz jön be az üdülıingatlan tulajdonosoktól, nagyságrendnyi különbség, differencia van. Balatonfüreden biztos, Balatonvilágoson nem számoltam. Ez a döntés nagyjából egész évre kezelt, mert a sétálási lehetıség mindenkinek biztosított. Van egy turisztikai kártya rendszerünk, ami alapján a kedvezmények biztosítottak. Tehát összegezve, csak az állandó lakosoknak van kedvezmény Balatonfüreden, de nem hasonlítható össze a két település. Kérem, hogy ne hivatkozzanak Balatonfüredre, mert nekem kellemetlenné válik, ha olyan hivatkozás van, ami nem teljesen valós. Az a valós helyzet, amit elmondtam. Helyi politikai döntés, hogy az üdülıingatlan-tulajdonosoknak kíván kedvezményt adni a testület, vagy sem. Amit a jegyzı asszony mondott, hogy az én kezemben van a Club Aliga szabályozási terve: tisztelettel mondom, hogy minden segítséget megadok, és minden közvetítést. Az a levél tucatnyi jogszabályt sorol fel. Ezért mondtam a legelején, hogy kvázi nekem hatósági, szakhatósági dolgokban nagyon óvatosan kell eljárni. Nem léphetem túl azt a hatáskört, amivel rendelkezem, mert akkor hivatali hatalommal való visszaélés fog megvalósulni. Mindent elkövetek a jogszabályok értelmezése tekintetében. Mérlegelési véleményt mondott a fıépítész úr kb. 70%-ban, de nyilván vannak jogszabályi elıírások, melyeket nekem értelmezni kell. Nekem csak erre van lehetıségem. Nekem nincs döntési kompetenciám ebben az ügyben. Szintén történt Balatonfüredre utalás, melyet kérném idézni szó szerint a jegyzıkönyvbe. Nem vagyunk jogilag egy kistérségben. İszinte szívvel mondom, hogy nem zavar, ha más település fejlıdik. Lehet, hogy meg van róla a véleményem, hogy ez jó a településnek, vagy nem jó, de országgyőlési képviselıként, és demokrataként elfogadom azt, amit a helyi közösség a tekintetben meghatározott, eldöntött a szabályozási terv tekintetében. Balatonfürednek nem konkurencia, ez látható a földrajzi távolságból is. Önök Siófokhoz vannak közel. Ha 18
valakinek ez konkurencia lehet, az Siófok. Nekünk nem. Ezért nem is értem. Ezért kérem annak a szószerinti idézetét, amit a fıépítész úr ezzel kapcsolatban elmondott, mert ha ezt tette, nem jól tette, és annak következménye lesz. Fekete Barnabás: Egy tervtanácsi konzultáción elıírták egy olyan tanulmány elkészítését, amely kitekint a Keleti medencén, Tihanytól, Szántódtól kezdve. dr. Bóka István: Balatonfüred hangzott el! Fekete Barnabás: Elnézést kérek. A Keleti medencérıl volt szó konkrétan, és erre készült a hatástanulmány. Ez a tanulmány megállapította, hogy Balatonvilágosnak lehetısége ebben a térségben 7%. Ki van belıle használva 2%. Tehát van fejlesztési lehetıség. Az Aligai belépéssel kapcsolatban tennék egy történelmi visszatekintést. Az 1994-1996-ban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Önkormányzat között létrejött vagyonkezelıi szerzıdésben az van leírva, hogy minden késıbbi tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy Balatonvilágos állandó lakosságának 50%-os kedvezményt nyújt a mindenkori belépıdíjakból. Ehhez képest a korábbi üzemeltetıknél –az önkormányzat biztosított bizonyos összegő támogatást is- sikerült elérni, hogy az állandó lakos ingyen mehetett be, az üdülıingatlan tulajdonos fél árért. Amikor a Pro-Mot tulajdonába került, akkor én ezt a rendszert tartottam követhetınek, hogy az állandó lakos ingyen juthasson a területre, az üdülıingatlan tulajdonos fél áron. A tulajdonos tárgyalt az üdülıegyesületek képviselıivel, és ı ajánlotta fel, hogy térítésmentesen beengedi a Balatonvilágoson ingatlannal rendelkezıket, és azok hozzátartozóit. Ez az ı gesztusa. Volt egy tervezet, amit nekünk alá kellett volna írni, én azt kértem tılük, hogy hagyják a tavalyi rendszert, nem kellene plusz költségen új belépıket gyártani. Annyit sikerült elérni, hogy az állandó lakosoknál megmaradt a tavalyi kártya, az üdülıtulajdonosoknál viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy a nyilatkozattételt felvállalja az, aki oda be kíván ingyen lépni. Jelenleg itt tartunk. Én sem örülök neki, hogy egy ilyen nyilatkozatot aláírat. Szerintem teljesen felesleges hangulatkeltés, és teljesen felesleges igazolás kiadás, miután tavaly már nyugvópontra került a dolog azzal, hogy minden ingatlantulajdonos be tudott menni minden korlátozás nélkül. Valamilyen oknál fogva a nem magyar vezetı ragaszkodott ehhez a nyilatkozattételhez. Az autóval áthaladóknak van 30 perces áthaladási kártya, amit a kilépéskor le kell adni. Ez valami okból a kerékpárosoknál nem mőködik. Vannak még vitáink a mőködtetıvel, üzemeltetıvel. Komoly eredménynek tartom azt, hogy az, akinek van itt ingatlana, tudja ezt a területet használni, és alapja lehet egy jogteremtésnek, vízhasználati jog alapításnak. Ez a kedvezmény olyan kedvezmény az ingatlantulajdonosok számára, ami még Balatonfüreden sincs. Ezt meg kell becsülni. A nyilatkozat jogi oldalát meg lehet támadni, vissza lehet vonatni, mert szerintem se jó. Ezzel egyikınk sem tud azonosulni. Tárgyalásokat folytatunk ebben az ügyben is a Pro-Mottal. Koloti Béla önkormányzati képviselı: Gondolatébresztı hozzászólást szeretnék tenni az üdülıegyesület részére. Örülök, hogy itt van dr. Bóka István úr, nem csak országgyőlési képviselıként, hanem polgármesteri minıségben is. Balatonfüredet mindenki dicséri és szem elıtt tartja. Elsı kézbıl kaptuk az információt, ami még számomra is új volt, hogy olyan kedvezményben részesülnek a Balatonvilágoson nyaralóingatlannal rendelkezık, amire még Balatonfüreden sincs példa. A képviselı-testület munkavégzését szeretném elıtérbe helyezni. A tegnapi dátummal került benyújtásra a Fürdıegyesület beadványa, melyet a mai napon megkaptunk, tehát munka folyik a képviselı-testületben. A megjegyzésekkel kapcsolatban szeretném kérni, hogy ne tegyünk olyan kijelentést, hogy ez 4000 ember strandhasználatát érinti. Ez nem 4000 ember! Abban a 19
pillanatban, ha megnyitjuk mindenki számára a Club Aligát, szabadstrand lesz, és mindenki ott fürdik, ahol akar, akkor nem 4000 ember fogja látogatni. Nagyon közel vagyunk Budapesthez, jó a vasúti közlekedés. Onnantól kezdve, hogy szabályozatlan keretek között infrastruktúra kell egy strand fenntartásához- mőködik, nagyon sok ember fog ide jönni. Kultúrált körülmények között fenntartani egy strandot nagyon sok pénzbe kerül. Kérem Önöket, hogy ebbe is gondoljanak bele. Ez egy gondolatébresztı volt részemrıl, nem szeretnék senkivel sem vitatkozni. Nekem is az az érdekem, hogy az itt lévı nyaralótulajdonosok jelentıs kedvezménnyel használhassák a strandot. Az, hogy miképp, meg hogyan, az egyeztetések tárgyát képezi. Ne higgyük azt, hogy ha lesz egy strand, azt csak az itt élık fogják használni. Szeretném Önöket megnyugtatni, hogy a képviselı-testület minden javaslatot figyelembe fog venni, és fog róla tárgyalni. Visszatérve a tervtanácsra, a képviselı-testület 4:2 arányban döntött úgy, hogy a tervtanács véleményét figyelmen kívül hagyva elküldi szakhatósági véleményezésre az anyagot. Jómagam tőzvédelmi szakhatósági területen dolgozom. Tudom azt, amikor a szakhatóságnak egy dokumentáció el van küldve véleményezésre, akkor, konkrét tények elé van állítva. Nem tudom, hogy egy fıépítész az Alkotmányra miért hivatkozik, ı egy fıépítész. Egy szakhatóságnak megvannak a törvény adta jogosultságai, jogszabályi keretei. Ott van egy határozatban megfogalmazott kikötés, amit meg kell indokolni jogszabályi hivatkozással. A fıépítésznek hivatkozás nélkül megállapítása lehet, ami ezt a beruházást hátráltatja. A munkánkkal szerettük volna elérni, hogy valamilyen lendületet kapjon ez a beruházás. Remélem, hogy lendületet is kap, a jogszabályi kereteket figyelembe véve. Örülök annak, amikor a szakhatóságtól visszajön a vélemény, hogy nem értenek vele egyet, mert akkor azt jogszabályon alapulóan meg tudják indokolni. A buszmegállóval kapcsolatban örülök, hogy csak egy éve vagyok képviselı, és nem állok szégyenkezve Önök elıtt, hogy 12 éve miért nem történt meg. Gondolom, hogy az elızı testületnél is volt már kutakodás pályázati lehetıségekrıl. Véleményem szerint meg fogjuk oldani. Kovács Béla települési képviselı: A tervtanácsi döntésre szeretnék visszatérni. A Pro-Mot saját magának köszönheti ezt az öngólt. Május közepén ı kezdte szolgalmazni, hogy nem kellene megvárni –ismereteim szerint- május végére tervezett soron kívüli tervtanácsi ülést, mert két hetet nyerünk vele. Ketten voltunk, akik kifejeztük véleményünket, valamint a települési fıépítész, hogy nem szerencsés megkerülni a tervtanácsot. Ehhez képest nem nyertünk két hetet, hanem veszítettünk két hónapot. Barátságtalan lépés volt, felelünk érte. Urbán László: Kérem az önkormányzatot, hogy továbbra is tegyen meg mindent azért, hogy az üdülıtulajdonosok is valamilyen kedvezményekben részesüljenek. Nem feltétlen az ingyenes használathoz ragaszkodnék. Ezt a kérést két dologra alapozom. Ennek a településnek a szerkezete úgy alakult, hogy a 2450 ingatlanból legalább 1400 üdülıingatlan. Ez figyelembe lehet venni. Továbbá az állandó lakosok az általam fizetett ingatlan adónak a felét fizetik. Bukovszky András: Nem mindenkinek ingyenes használati jogot kértünk ebben az anyagban, hanem úgy gondoljuk, hogy a Rákosi rendszerben a falutól elvették ezt a terület részt az üdülıingatlant tulajdonosoktól, helyi lakosoktól kártalanítás nélkül. Az elmúlt idıszakban a Gyurcsány Kormány átjátszotta a telket. Mi tiltakoztunk ez ellen a Miniszterelnöki hivatalnál, és kértem, hogy a partszakaszt ne értékesítsék. Szabályozzák ki, és a lejáratokat –Aliga II-nél sem- sem lehet eladni. Elıbb-utóbb mindenki fel fogja jelenteni, és semmisségét fogja kérni ennek az adásvételi szerzıdésnek. Az egyesületünk követelése az, hogy mind a helyi lakosok, mind az üdülıtulajdonosok erre a partszakaszra –Aliga I, Aliga II.- bemehessenek. Kérjük, 20
hogy önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Ha az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak, vagy kezelınek a strand mőködtetésébe, vízfelület fenntartásba be kell segítenünk, arra itt vagyunk mi üdülık, és a helyi lakosság. Mi alapjában követeljük az ingyenes használati jogot, mert attól félünk, hogy egy érdekorientált profi befektetı megjelenik a Pro-Mot után, és kihajtja a települést errıl a területrıl. Koloti Béla: Ha rajtam múlna, minden állandó lakos, és üdülıingatlan tulajdonos ingyen menne a strandra. Frankó József: Kérésem lenne, hogy szüntessék meg a lomtalanítást. Jelöljenek ki egy helyet, ahova mindenki vigye oda a szemetét. Áldatlan állapotok, sorozatos betörések vannak a lomtalanításkor. Fekete Barnabás: Törvény általi kötelezettsége az önkormányzatnak a lomtalanítás megszervezése. Minden évben meg kellene tartani, mi ennek ellenére kétévenként szervezzük meg. Egy alkalommal volt olyan megoldás, hogy egy vállalkozó hívásra házhoz ment, és elvitte a lomot, de ez környezetvédelmi, és egyéb engedélyek hiánya miatt nem mőködött tovább. A lomtalanítást a Zöldfok Zrt-n keresztül tudjuk megoldani. Sajnos minden településnél lomtalanításkor fennáll a probléma. A rendırség fokozottabb ellenırzést tart ezeken a napokon. Kiss Tóth Róbert: Kérdezni szeretném, hogy van-e arra lehetıség, hogy a lakosság megismerje a szakhatósági véleményeket? A honlapon az önkormányzat közzé tudja-e tenni, hogy mi is megismerjük ezeket a dolgokat? Fekete Barnabás: A szakhatósági véleményeket megküldjük a tervezınek, akinek az a dolga, hogy ezeket rendszerezi, táblázatban összefoglalja, megválaszolja, hogy kinek van igaza. Azt az összefoglalót fel tudjuk a honlapra tenni. Kb. a jövı hét közepén, megérkezik. Kiss Tóth Róbert: Teljes terjedelemben nem lehet megismerni a szakhatósági véleményeket? Fekete Barnabás: Az kb. 80 oldalas anyag. De ha kíváncsi rá, betetszik jönni, és megmutatom. Szombathyné dr. Kézi Aranka: Azt javasolnám, hogy ne haragítsuk még jobban magunkra a fıépítész urat. Amíg jogerısen nem lezárt ez az ügy, addig ne tegyük közzé. Azt gondolom, ha befárad –szívesen vesszük az Ön jogászi segítségét- egyeztetett idıpontban, biztosítjuk a betekintést. Azt gondolom, hogy minden véleményt felül kell vizsgálnunk. A valós törvénysértést meg kell szüntetni. Kompromisszumot kell kötni. Az állandó lakosok, és a nyaralótulajdonosok érdekében kell eljárni. A Pro-Motnak, és az önkormányzatnak is kell engedményeket adni, hogy itt megvalósuljon a beruházás, amit mindenki akar. Urbán Lászlóné: Jegyzı asszonytól kérdezem, hogy honnan fogjuk megtudni a nyilatkozattal kapcsolatban, hogy mi lesz a levélváltás eredménye? Szombathyné dr. Kézi Aranka: Én másként gondolom, mint polgármester úr. İ azt mondja, hogy megkérjük, hogy ne alkalmazza. Én is ezt fogom tenni határidı szabása mellett. Kötelességem felhívni a figyelmüket, hogy törvénysértést követnek el. A személyes adatok védelmérıl, a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján ez nem megfelelı adatkezelés. Fel fogom hívni a figyelmüket. Kérni fogom, hogy mellızzék ennek az 21
úgynevezett 2. számú nyilatkozatnak a kitöltetését. Meg fogom tudni, hogy mi az 1-es számú nyilatkozat, és mit, mire használnak. Jogszabályi hatáskörömnél fogva adatvédelmi biztoshoz fogok fordulni amennyiben, a felkérésemnek nem tesznek eleget. Az elérhetıségüket fel fogom írni, és tájékoztatni fogom Önöket, mivel Önöktıl kaptam ezt a nyilatkozatnyomtatványt. Veres Lászlóné: Annyit elmondanék, hogy az Aligai Fürdıegyesületre való hivatkozás nem jogszerő. Fekete Barnabás: Amennyiben egyéb kérdés nincs, megköszönöm mindenkinek a részvételt, és a Falugyőlést bezárom.
Fekete Barnabás polgármester
Szombathyné dr. Kézi Aranka jegyzı
Jegyzıkönyv hitelesítık:
Viszt Attila képviselı
Szabó István képviselı
22
