1. számú feladatlap a Tudományos kutatás alapjai tantárgyhoz a ZMNE I. évfolyamos doktori (PhD) hallgatói részére SZEMÉLYES ADATOK: A doktorandusz neve, rendfokozata, munkahelye, beosztása: ¾ ¾ ¾ ¾
név: Várhalmi A. Miklós rendfokozat: -------------munkahely: NICOpro Kft beosztása: infokommunikációs mérnökként ügyvezető igazgató
A tudományos témavezető neve, titulusai: ZMNE, Dr Héjja István egyetemi docens CSc A tanszékvezető neve: ZMNE, Dr Gazdag Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár CSc A TERVEZETT KUTATÁSI TÉMA: A tervezett kutatási (doktori PhD értekezés) téma címe
A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megnövekedett szerepe, jelentősége a Magyar Köztársaság biztonsági rendszerében. (Különös tekintettel az 1990 óta megváltozott szerkezetű és súlyozású, globális és regionális biztonsági kockázatokra valamint az elkövetkezendő évtizedekre)
A tudományos probléma megfogalmazása Az 1990 óta bekövetkezett megváltozott szerkezetű és súlyozású biztonsági kockázatok kihívások, veszélyforrások a Magyar Köztársaság vonatkozásában is sokkal racionálisabb, feladatorientáltabb, gyorsabb reagálású és gazdaságosabb működésű védelmi és érdekérvényesítési rendszert igényelnek, különös tekintettel a magyar nemzetbiztonsági szolgálatokra. A jelenlegi széttagolt szabályozási környezet, védelem szervezés, irányítás már nem biztosítja az ország védelmi és érdekérvényesítési erőforrásainak leghatékonyabb, optimalizált felhasználását, működtetését. Az átfedések, a felesleges párhuzamosságok, a gyors és rugalmas reagálást gátló decentralizált együttműködések a teljes biztonsági-védelmi rendszer felülvizsgálatát és sürgős aktualizálását igénylik, kiemelten a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét, beágyazottságát. Az értekezésemmel erre kívánok rávilágítani, ezt kívánom alátámasztani és ezzel a politikai és szakmai gondolkodást befolyásolni valamint hozzájárulni az ország biztonságának stabilabb jövőképéhez.
1/8
A kutatás célkitűzései ¾ A Magyar Köztársaság megváltozott szerkezetű és súlyozású, nemzetközi és belföldi biztonsági kockázatainak, kihívásainak, veszélyforrásainak elemzése ¾ A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének, működésének, hatékonyságának elemzése az 1990-es évektől, figyelemmel a következő évtizedekre is ¾ A szövetségi együttműködések és a nemzeti önállóság megtartásának optimalizálhatósága a hírszerzés és az elhárítás vonatkozásában ¾ A Magyar Köztársaságnak a következő évtizedekre vonatkozó védelmi és érdekérvényesítési képességeihez szükséges hatékony, rugalmas és gazdaságos biztonsági rendszer koncepciója, különös tekintettel a nemzetbiztonsági szolgálatokra ¾ A Magyar Köztársaságnak, biztonságpolitikai vonatkozásban, a legoptimálisabb védelmet nyújtó és érdekérvényesítést segítő Védelmi Minisztérium létrehozásának a vizsgálata ¾ A nemzetbiztonsági illetve titkosszolgálati tevékenység társadalmi elfogadtathatósága, a civil kapcsolatok és kontroll keretében történő konstruktív együttműködés mellett Kutatási módszerek A téma feldolgozásában az általános és a témára konkretizált rendszerszemléletből kiindulva az általános és a különös kutatási módszerek felhasználását tervezem. Az általános kutatási módszerek közül a történeti és az összehasonlító módszerekkel tárom fel és rendszerezem a biztonsági környezet és a titkosszolgálati tevékenység változásait az 1988-1990-től kezdve, a vonatkozó szakirodalom alapján. A szakirodalom feltárása, összegyűjtése és áttekintése alapján kiválasztott irodalomból a különös kutatási módszerek közül az analizálással választom ki a felhasználandó, idézendő, hivatkozandó irodalmi részeket. Az analízis mellett a kutatási célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó irodalomból a dedukciós és az indukciós módszerekkel rendszerezem a szintézishez szükséges anyagrészeket. Végül az analógiák alapján építem fel a hipotéziseket majd ezek bizonyítását. Mindezek eredményeként jutok el a várható tudományos eredményekhez. Az értekezés tervezett felépítése, melyet a kutatás célszerűen módosíthat 1. Tartalomjegyzék 2. Bevezető 3. Fejezetek 3.1. A XXI. századi nemzetbiztonsági rendszerek és a titkosszolgálatok szerepe az ország védelmi rendszereiben A XXI. századi rendszerek sajátossága, hogy funkcióik, feladataik, működésük, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerük jelentősen eltér a korábbi időszakokétól. 3.2. A mai stratégia rendszerben a Nemzetbiztonsági Stratégia helye és szerepe Annak az összefüggés-rendszernek a bemutatása, ahogyan elgondoljuk a struktúrákat, azok kapcsolatait az elemzések és az információáramlás menetét, folyamatát a különböző kritikus időszakokban. 3.3. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok felértékelődése a jelen biztonsági rendszerben Ez a fejezet vezeti le és mutatja be a magyar biztonsági-védelmi rendszernek a dinamikus változásban lévő biztonsági kihívásokhoz való alkalmazkodásának szükségességét és célszerűségét. 3.3.1. A teljes magyar biztonsági-védelmi rendszer jelenlegi felépítése A törvényi szabályozások és napi gyakorlat alapján az alábbi szervezetek, 2/8
intézmények hatáskörének, működésének bemutatása: Nemzetbiztonság, Rendőrség-határőrség, Honvédség, Vám- és pénzügyőrség, APEH, Ügyészség, Bíróság, Katasztrófavédelem, Büntetés végrehajtás. 3.3.2. Jogi szabályozás 3.3.2.1. Honvédelmi törvény 3.3.2.2. Rendőrségi törvény 3.3.2.3. Nemzetbiztonsági törvény 3.3.2.4. Egyéb kapcsolódó jogszabályok 3.3.3. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok jelenlegi kapcsolódása, együttműködése a magyar fegyveres erőkkel és rendvédelmi szervekkel, a komplex biztonság keretében. A rendszerváltás illetve a honvédelmi, rendőrségi, nemzetbiztonsági törvény hatálybalépése óta bekövetkezett pozitív és negatív működési jellemzők bemutatása. 3.3.3.1. Pozitív jellemzők 3.3.3.2. Negatív jellemzők 3.3.3.3. Értékelés 3.3.3.4. Megoldási javaslat 3.3.4. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok kapcsolata a magyar cégekkel és a lakossággal (civil kontroll). A titkosszolgálati elnevezésnek nemzetbiztonságira történt változtatása óta eltelt időszakban milyen a nemzetbiztonsági szolgálatok társadalmi beágyazódása, különböző aspektusokból. 3.3.4.1. A politika és a nemzetbiztonsági szakmapolitika kapcsolata 3.3.4.2. A kormányok és a szolgálatok kapcsolata 3.3.4.3. A társadalom, a közvélemény a szolgálatokról 3.3.4.4. Médianyilvánosság 3.3.4.5. Kommunikáció 3.3.4.6. Együttműködés 3.3.5. A NATO tagságunkból fakadó együttműködés hatása a magyar nemzetbiztonsági tevékenységre A NATO tagságunkból fakadóan a nemzetbiztonsági szolgálataink tevékenységét befolyásoló tényezők, az együttműködés és önállóság szükségszerű-célszerű aránya. 3.3.6. Az EU tagságunk alapján, az EU kollektív biztonsági rendszerének hatása a nemzetbiztonsági tevékenységünkre Az EU tagságunkból fakadóan a nemzetbiztonsági szolgálataink tevékenységét befolyásoló tényezők, az együttműködés és önállóság szükségszerű-célszerű aránya. 3.3.7. A biztonság fogalmának és tartalmának jelentős kiterjedése A fogalom történelmileg katonapolitikai eredete széleskörű kiterjedése a politikai, rendőrségi, nemzetbiztonsági, társadalmi, gazdasági-pénzügyi, ökológiai, szociális, egészségügyi, vallási, etnikai, kisebbségi, stb. területekre is. 3.3.8. A Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája A rendszerváltás óta készült parlamenti(1988) és kormányzati (2004) szabályozások, különös tekintettel a közelmúltban elkészült és jóváhagyott Nemzeti Biztonsági Stratégiára. Az ebből fakadó biztonsági és védelmi feladatok teljesíthetőségének feltételei. 3.3.9. A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági ágazati stratégiájának egy lehetséges koncepció vázlata A Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájára épülő ágazati stratégiák egyike a Nemzetbiztonsági Stratégia, mely még teljesen nincs feldolgozva és jóváhagyva. Ehhez a területhez kívánok koncepció jellegű elemeket bemutatni. 3/8
3.3.10.
A megváltozott szerkezetű és súlyozású biztonsági kihívások hatása a magyar védelmi tevékenységre, struktúrára A dinamikusan változó biztonsági kihívásoktól jelentősen lemaradt, merev szerkezetű biztonsági-védelmi rendszerünk megváltoztatásának sürgető módosítási irányai, lehetőségei, célszerűségei. A kihívások részletezése kategorizálva: globális, regionális, lokális, szakmailag: ökológiai, biológiai(pl. géntechnológia), tudományos-műszaki(pl. nanotechnológia), ipari-katonai(pl. ürkutatás, nagyenergiájú mikrohullámú fegyverek), pénzügyigazdasági(monetáris rendszerek befolyásolása), egészségügyi(pl.élelmezési szokásokkal), szociális (egyes rétegek elszakításával), vallási(pl. irányított szervezéssel), a szervezett nemzetközi bűnözéssel(pl. fehérgallérosok, kábítószer, terrorizmus, polgári folyamatokkal fedett manipulálások), infrastruktúrális és informatikai támadások, stb. 3.3.11. Az USA 2001. után létrehozott belbiztonsági minisztériuma Az USA 2001 évi tragédiája nyomán megmozdult amerikai védelmi rendszer dinamikusabbá, szervezettebbé, hatékonyabbá tett szerveződése és az ebből tanulmányozandó illetve átvehető koncepció elemek. 3.3.12. A teljes magyar biztonsági-védelmi tevékenység alakításának megfontolásai, javaslata a megváltozott politikai, szakmai, működési, szervezési és gazdasági vonatkozások alapján A kihívásokhoz dinamikus igazodó, a szövetségi kapcsolatrendszerünkkel konform, a nemzeti önállóságot is fenntartó, hatékony és gazdaságos működtetésű biztonsági-védelmi struktúra, különös tekintettel a nemzetbiztonsági szolgálatok megnövekedett szerepére és a minősített időszakokra. 3.4. Irodalomjegyzék 3.5. Mellékletek A várható tudományos eredmények A célkitűzéseknek megfelelően, a tudományos kutatási módszerek felhasználásával, a felállított hipotéziseket a feldolgozott irodalom alapján igazoló, alátámasztó kutatási eredmények determinálják az alábbi következtetéseket, javaslatokat: ¾ Az 1990 óta megváltozott szerkezetű és súlyozású, nemzetközi és belföldi biztonsági kockázatok, kihívások, veszélyforrások valamint az elkövetkezendő évtizedekre való felkészülés valamint a megfelelő nemzeti képességek kialakítása miatt jelentősen célszerű és szükségszerű módosítani a Magyar Köztársaság védelmi és érdekérvényesítési politikáját. ¾ A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének, működésének, hatékonyságának elemzése alapján, figyelemmel a következő évtizedekre is, a szervezésüket, működtetésüket célszerű és szükségszerű módosítani, különös tekintettel a következő, hangsúlyos jellemzőkkel rendelkező biztonsági környezetre (kockázatokra, kihívásokra, veszélyforrásokra): a közvetlen és közvetett érdekviszonyok nem mindig látszanak, nem érzékelhetők elég pontosan és kiszámíthatóan; a diplomáciai kapcsolatos és viszonyok nem elégségesek az ország védelméhez és érdekérvényesítéséhez; többségük nemzetközi kiterjedésű, összefüggésű; hosszú ideig lappangók, a napi élettől és ügymenetektől alig különböztethetőek meg; az elkövetők bármely társadalmi rétegben és pozíciókban lehetnek, a többszörös fedettség a jellemző; igen jól szervezett és alapos konspiráció; titkosszolgálati készségeket, lehetőségeket és módszereket használnak; jelentős szellemi és anyagi bázisokkal rendelkeznek; nem erőszakos és a napi folyamatoktól nem eltérő, nem feltűnő módon dolgoznak; veszélyességük politikailag, gazdaságilag, társadalmilag nagyon jelentős. 4/8
¾ A szövetségi együttműködéseket és a nemzeti önállóság megtartását célszerű és szükségszerű rugalmasan, hosszútávra optimalizálni a hírszerzés valamint az elhárítás vonatkozásában is, tudva azt, hogy a szövetség egyrészt nem jelent feloldódást egymásban, a nemzeti identitás teljes feladását, másrészt a szövetségi viszonyok megváltozhatnak, harmadrészt a magyar hírszerző és elhárító szakemberek készsége, képessége, felkészültsége és felkészíthetősége, tehetsége és nemzetközi elismertsége csak saját, nemzeti készségeinktől függ, amelyek nem rosszabbak egyik országétól sem, sőt. ¾ A Magyar Köztársaságnak a következő évtizedekre vonatkozó védelmi és érdekérvényesítési képességeihez szükséges hatékony, rugalmas és gazdaságos biztonsági rendszer koncepcióját, törvényi szabályozásait, szervezését, az új helyzetnek megfelelő, hatékony és gazdaságos működtetését célszerű, szükségszerű kialakítani. ¾ A Magyar Köztársaságnak biztonságpolitikai vonatkozásban a legoptimálisabb védelmét és érdekérvényesítését egy olyan összevont Védelmi Minisztérium garantálhatná legeredményesebben, legrugalmasabban, leggazdaságosabban hosszútávon is, amely átfogná a jelenlegi fegyveres erőket és a rendvédelmi szerveket. Napi, gyors, rugalmas és operatív együttműködéssel szervezné a katonai, rendőri, nemzetbiztonsági, vám-pénzügyőri szakmaiságot és készségeket. ¾ A nemzetbiztonsági illetve titkosszolgálati tevékenységet a társadalommal célszerű és szükségszerű elfogadtatni, a napi élet nemzetvédelmi természetességeként, a civil kapcsolatok és kontroll keretében történő konstruktív együttműködéssel. Az előző hipotézisek igazolása, bizonyítása, mint tudományos eredmény alapján, az ezekből fakadó szándékok érdemi, nemzetorientált feldolgozása nélkül, a Magyar Köztársaságnak, kiemelten a lakosságnak és a gazdálkodó szervezeteknek a komplex társadalmi, gazdasági, politikai biztonsága jelentősen leromolhat, ami az ország, a nemzeti értékek és érdekek lassú, hosszú távú, de teljes elvesztésével, szétesésével is járhat. A kutatás eredményeinek hasznosíthatósága A kutatás eredményeit a politikusok, a szakmapolitikusok (védelempolitika, biztonságpolitika, stb), a katonai, a rendőri, a nemzetbiztonsági és más rendvédelmi szervezetek vezetői, tagjai, ezen a szakterületeken oktatók és hallgatók valamint a magyar médiumok és az érdeklődő lakosság tudja majd hasznosítani. A hasznosításnak egyik módja az, hogy egészében vagy részeiben egyetértenek, elfogadják, érvényesítik, hasznosítják, pozitív példaként kezelik illetve továbbfejlesztik. A másik hasznosítási mód az, hogy egészében vagy részeiben elutasítják, nem érvényesítik, nem hasznosítják és negatív példaként kezelik. A negatív tanulság is eredmény, mert beigazolódhat, hogy mit nem lehet, mit és hogyan nem célszerű, ami erősíti a pozitív példákat, megoldásokat. A minimális eredmény az lehet, hogy várhatóan, magyarországi viszonylatban egyéni módon adok átfogó koncepcióvázlatot arra, hogy az egyre átláthatatlanabb, egyre kiszámíthatatlanabb, dinamikusan változó, váratlan fordulatokkal is jellemezhető biztonságpolitikai kockázatok mellett, a következő évtizedekre a magyar védelem és érdekérvényesítés hogyan oldható meg eredményesebben, szervezettebben, gazdaságosabban, az ország és az itt élők javára. A hipotézisek igazolása, bizonyítása, mint tudományos eredmény alapján, az ezekből fakadó szándékok érdemi, nemzetorientált feldolgozása nélkül, a Magyar Köztársaságnak, kiemelten a lakosságnak és a gazdálkodó szervezeteknek a komplex társadalmi, gazdasági, politikai biztonsága jelentősen leromolhat, ami az ország, a nemzeti értékek és érdekek lassú, hosszú távú, de teljes elvesztésével és szétesésével is
5/8
járhat. A téma kutatása során felhasználandó irodalom 1/A és 1/B számú mellékleteken csatolva A doktorandusz eddigi publikációs jegyzéke 1. Könyv, jegyzet, tankönyv (1 db) (hazai megjelenésű tudományos könyv): 1.1. Könyv (560 oldal, két kiadásban-2002, 2x2000 példányban, nyilvános terjesztéssel): A magyar nemzetbiztonsági szolgálatokról másként és mindenkinek (1990-2002 és a jövő). A nemzetbiztonsági szolgálatok megváltozott szerepe, értékei Magyarország biztonságvédelmében. 1.2. Dr Pataky Iván folyóirat cikke a könyvről: Könyv a nemzetbiztonsági szolgálatokról (Hadtudomány, 2003) 2. Lektorált, tudományos, mértékadó folyóirat (1 db) 2.1. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok kommunikációjáról (KFH-Felderítő Szemle, 12 oldal, 2007.szeptember) 3. Nem lektorált, rövidebb folyóirat – újság - internetes cikkek (13 db) 3.1. Magasabb szinten megújuló nemzetbiztonsági szolgálatokkal a jövőnk biztonságáért, a biztonságunk jövőjéért (3 oldal, 1998) 3.2. A hazai titkosszolgálatokról (MAGYAR NEMZET, 1 oldal, 1998) 3.3. Javaslatok Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormányzati programjához (1 oldal, 2004) 3.4. Kiegészítési javaslat Dr Hiller Istvánnak „Az Új Magyar Szociáldemokrácia” című vitaanyaghoz (1 oldal, 2004) 3.5. Hazánk biztonsága nem tekinthető adottságnak (NÉPSZAVA, 2 oldal, 2004) 3.6. A titok nyitja, Hosszú távú nemzetbiztonsági koncepcióra van szükség (BIZTONSÁG, 2 oldal, 2004) 3.7. Javaslat a magyar védelmi-biztonsági tevékenység ésszerűsítésére (BIZTONSÁG, 2 oldal, 2006.03.). 3.8. Nem Szilvásyt akarták megpuccsolni az MSZP-s nemzetbiztonságiak (www.hirszerzo.hu, 1-2 oldal, 2007.01.02.). A Nemzetbiztonsági reformallergia című cikkre írt Várhalmi Miklós válasznak a kivonata (6 oldal). 3.9. Várhalmi Miklós válaszcikk tervezete a Nemzetbiztonsági reformallergia című cikkre (6 oldal, 2007.01.01.) 3.10. Várhalmi Miklós nyílt levele Dr Deák Péter úrhoz, a haditudományok doktorához, katonapolitikai szakértőhöz, reagálásként Egy dilettáns vita- és a valóság című cikkére (3 oldal, 2007.01.15.). 3.11. Várhalmi Miklós, Deák Péterhez írt nyílt levelének kivonata (1-2 oldal, Népszabadság, 2007.01.22.). 3.12. Várhalmi Miklós levele, szakmai ajánlásai Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a rendőri visszaélések kapcsán (3 oldal, 2007.05.18.) 3.13. Várhalmi Miklós figyelemfelhívó, gondolatébresztő véleménye a Magyar Gárda megalakulása és az állambiztonsági iratok átadása – kontra állampolgári biztonság apropójából, melyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is megküldött ajánlásként (5 oldal, 2007.08.05.). 4. Szakújságírók újságcikkeiben közreműködő biztonságpolitikai szakértő illetve interjú alany Várhalmi Miklós (4 alkalom) 4.1. Lehetnek-e provokátorai a titkosszolgálatoknak? (HVG, 2006.11.02.). Várhalmi Miklós egyik interjúalany volt cikkben.
6/8
4.2. 4.3. 4.4.
Titkok és szolgálatok (Népszabadság, 2006.12.27.). Várhalmi Miklós a cikkben szereplő Nemzetbiztonsági Munkacsoport tagjaként részt vett a szolgálatok összevonásával kapcsolatos nemzetbiztonsági munkacsoporti ajánlásban. Nemzetbiztonsági átszervezés (HVG, 2007.01.04.). Várhalmi Miklós egyik interjúalany volt cikkben. Könnyen a rendőrség sorsára juthat az NBH (HVG, 2007.05.29.). Várhalmi Miklós egyik interjú alany volt a cikkben.
5. Hazai tudományos konferencián való részvétel (3 alkalom) (magyar nyelvű előadás, kiadványban való közlés mellett) 5.1. Előadás (12 oldal szöveges anyag) és prezentáció(60 dia) valamint a megszervezésében közreműködés A Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájának szükségessége című országos konferencián(2001.11.10.), A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája címmel. Megjelent az 1. pontbeli könyvben és az interneten is megtalálható. A magyar kormánynak a 2004-ben elfogadott, a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája című kormányrendelete jelentős mértékben hasznosított Várhalmi Miklós anyagából. 5.2. Előadás (valamint a megszervezésében közreműködés) A nemzetbiztonsági szolgálatok reformjának szükségessége című országos konferencián(7 oldal, 2000.12.02.). Megjelent az 1. pontbeli könyvben és az interneten is megtalálható. 5.3. Előadás ( 5 oldal szöveges anyag) és prezentáció (18 dia) A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok kommunikációjáról című, a Magyar Hadtudományi Társaság Hírszerző és Nemzetbiztonsági Szakosztályainak szervezésében (2007.06.06.). Az anyag a KFH Felderítő Szemléjében is megjelent (2007.10.) és az interneten is megtalálható. 6. Tanulmányok (8 db) 6.1. Tanulmány a magyarországi titkosszolgálatok újszerű szervezésének, irányításának egy lehetséges elméleti modelljéhez (211 oldal, 1994) 6.2. Tanulmány: Elemzések és javaslatok a nemzetbiztonsági törvény módosításához kapcsolódóan, különös tekintettel a nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonyabb működtetésére (36 oldal, 2003) 6.3. Tanulmány: A magyarországi titkosszolgálatok hasznosítandó értékei (lehetőségei) a biztosabb jövőnkért illetve a jövőnk biztonságáért (9 oldal, 1994) 6.4. Tanulmány: A nemzetbiztonsági szolgálatok (ágazati) stratégiájának vázlata, fontosabb alábontásokkal (9 oldal, 2001) 6.5. Tanulmány: Magyarország biztonságának jövője az amerikai és spanyol tragédiák árnyékában (6 oldal, 2004) 6.6. Tanulmány: A teljes magyar államigazgatás és közigazgatás egységes adat-, információvédelmi megoldása, különös tekintettel a kormányszervekre (6 oldal, 2003) 6.7. Tanulmány és javaslat a teljes magyar védelmi-biztonsági tevékenység átfogó ésszerűsítésére (7 oldal, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részére továbbítva 2006.) 6.8. Tanulmány: A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok kommunikációja (9 oldal, 2007.08.) 7. Saját szerkesztésű és kezelésű internetes honlapok (3 db), ahol valamennyi, az előzőekben felsorolt dokumentum 2004-től folyamatosan megtalálható: 7.1. www.varhalmi.hu: saját név szerinti honlap minden publikációimmal (16.500 feletti egyedi látogató, összes találat: 284.000, 2005-től) 7.2. www.nemzetbiztonság.com: nemzetbiztonsági szakmai anyagaim (5.500 feletti látogatottság, 2004-től) 7.3. www.nemzetbiztonság.lap.hu: több száz internetes honlapból álló magyar és nemzetközi nemzetbiztonsági illetve titkosszolgálati honlap gyűjtemény tematikus rendezésben (egyedi látogató: 50.000 felett, 2004-től. Több, mint 50 országból látogatott honlap)
7/8
A doktorandusz szakmai-tudományos életrajza 2. számú mellékleten csatolva Összefoglaló A doktori értekezés feldolgozza a Magyar Köztársaság kockázatait, kihívásait, veszélyforrásait a védelem és az érdekérvényesítés vonatkozásokban, különös tekintettel a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek illetékességi területein,1988-1990-től és az elkövetkezendő évtizedek prognózisai alapján. A komplex magyar védelmi, biztonsági tevékenységből, mint társadalmi és kormányzati szolgáltatás együttesből kiemelten foglalkozik a magyar nemzetbiztonsági illetve titkosszolgálati tevékenység szerepének, jelentőségének felértékelődésével, jövőbeni, még kiemeltebb szerepével. Az anyag elemzi a szövetségi együttműködések és a nemzeti önállóság megtartásának optimalizálhatóságát a hírszerzés és az elhárítás vonatkozásában. A szerző fontosnak tartja, hogy a nemzetbiztonsági illetve titkosszolgálati tevékenységet a társadalommal el kell fogadtatni, a napi élet nemzetvédelmi természetességeként, a civil kapcsolatok és kontroll keretében történő konstruktív együttműködéssel. Koncepcióvázlatot ad a Magyar Köztársaság jövőbeni védelmi és érdekérvényesítési tevékenységének továbbfejlesztéséhez a fegyveres erők és a rendvédelem területén, az eredményesség fenntarthatósága, a gyors és rugalmas reagálási képesség biztosítása, a gazdaságosabb működés érdekében. A szerző kihangsúlyozza, hogy amennyiben az anyagban feldolgozott tudományos eredményeket, megfontolásokat, javaslatokat a politikusok, szakmapolitikusok, szakemberek az országgyűlés, a kormányzat nem kezeli rangján és nem dolgozza fel érdemben, akkor a Magyar Köztársaságnak, kiemelten a lakosságnak és az országban működő cégeknek a komplex társadalmi, gazdasági, politikai biztonsága jelentősen leromolhat, ami az ország, a nemzeti értékek és érdekek, relatív önállóságunk, szuverenitásunk lassú, hosszabb távú, de teljes elvesztésével, szétesésével is járhat.
8/8
