Ajánlások a doktori (PhD) képzés kreditrendszerű szabályozásához
Országos Kredittanács
Budapest, 2004. március
ORSZÁGOS KREDITTANÁCS Ajánlások a doktori (PhD) képzés kreditrendszerű szabályozásához
Előszó Az érvényes kormányrendelet szerint a felsőoktatási intézményeknek 2003. szeptember 1-ig be kellett vezetni a kreditrendszerű képzést a nappali alapképzési szakokon. Rendelkezik továbbá arról, hogy a doktori képzésben a kreditrendszer bevezetésének időpontja 2004. szeptember 1-je. A kormányrendelet rögzíti a kreditrendszer bevezetésének peremfeltételeit, de (természetesen) nem ad receptet a kreditrendszer kialakításának technikai részletkérdéseiben, nem villantja fel azokat a lehetőségeket, amelyek között választhat az intézmény. Az „Ajánlások” további segítséget kíván nyújtani az intézményeknek, mintegy csokorba szedve a kreditrendszer bevezetésével kapcsolatban eddig összegyűlt tapasztalatokat, illetve támaszkodva a doktori iskoláktól bekért és áttanulmányozott szabályzatokból leszűrhető tanulságokra. A könnyebb eligazodás céljából az egyes fogalmakat ábécé sorrendben rendeztük el. Az „Ajánlások”-at az Országos Kredittanács tagjai az OM Felsőoktatási Főosztályával együttműködve állították össze. Célszerű hangsúlyozni, hogy ajánlásokat (és nem rendeletet) szándékoztunk közzé tenni, a leírtaknak nincs kötelező érvénye (bár valóban ajánlatos a kreditrendszert már rövidebb-hosszabb ideje alkalmazó intézmények által tapasztalt “buktatókat” elkerülni, a bevált megoldásokat átvenni), a megfogalmazások nem olyan feszesek, mint egy jogszabály esetén. Tekintve, hogy a doktori képzés kreditrendszerű bevezetésére vonatkozó jogi szabályozás meglehetősen tág teret biztosít az intézményeknek, fontosnak tartottuk, hogy olyan „Ajánlások”-at fogalmazzunk meg, amelyek elsősorban a létező pozitív példák összegzésére hagyatkoznak ahelyett, hogy minden körülmények között betartandó normatív iránymutatást adnánk. Ezt a célt szeretnénk kiteljesíteni azáltal is, hogy honlapunkon közzé szeretnénk tenni a már létező intézményi doktori szabályzatokat, függetlenül attól, hogy jelen állapotukban megfelelnek-e teljes mértékben az „Ajánlások”-ban megfogalmazottaknak (természetesnek fogva fel a jogszabálynak történő megfelelést). Sokszor előfordul, hogy szabatosan megfogalmazott elveket is különböző emberek különbözőképpen értelmeznek, vagy félreértenek. Ha az „Ajánlások”-kal kapcsolatban az intézményeknél kérdések merülnek fel, részletesebb információ látszik szükségesnek, az OKT tagjai szívesen állnak az intézmények rendelkezésére. A kreditrendszer bevezetésénél útmutatást ad a kormányrendelet, és reményeink szerint az „Ajánlások” is haszonnal lesz olvasható, de mindezek nem mentesítik az intézményeket a bevezetéssel kapcsolatos tennivalóktól, fáradságos munkától. Sikeres bevezetésre csak akkor lehet számítani, ha a kreditrendszer bevezetését az intézmények nem tekintik egyszemélyes vagy néhány személy által elvégezhető feladatnak, ha minél több oktatót, hallgatót sikerül az intézményben meggyőzni arról, hogy a kreditrendszerrel járó előnyök túlkompenzálják az esetleges (valódi vagy vélt) hátrányokat. Budapest, 2004. március
Dr. Kiss László Elnök Országos Kredittanács
Dr. Mang Béla Felsőoktatási Helyettes Államtitkár Oktatási Minisztérium
2
ORSZÁGOS KREDITTANÁCS Ajánlások a doktori (PhD) képzés kreditrendszerű szabályozásához
1. A doktori képzés kreditrendszerű szabályzata A doktori képzés egyetem által végzett, doktorandusz hallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is. A kreditrendszerű szabályzat rendelkezik a képzési-, kutatási- és oktatási kreditek megszerzésének módjáról és feltételeiről. A szabályzatnak többek között célszerű rendelkeznie • a hallgató jogállásáról • a tantárgyfelvétel rendjéről és a hallgatói teljesítmények értékelésének rendszeréről, • az áthallgatásról és részképzésről, • a kreditallokációról, • a kritérium feltételekről, • az előzetes teljesítmények beszámításáról A doktori iskolák saját kreditrendszerű szabályzatában megjelenő közös elemek intézményi szintű keretszabályzatba is szintetizálhatók.
2. Áthallgatás A hallgató a képzési kreditjeinek egy részét más karon, intézményben is felveheti, és a tantárgy követelményeinek teljesítése (érdemjegy megszerzése) után kérheti a program tanácsától a tantárgy kreditjeinek elismerését. Célszerű, ha a hallgató a félév megkezdése (a tantárgy más karon, intézményben való felvétele) előtt kérelmet nyújt be a program tanácsához, és kéri a bizottság véleményét a legalább 75 %-os ismeretanyag egyezést illetően. Az áthallgatást a másik (befogadó) intézménynél is kérelmezni kell. Az intézményi szabályzat rendelkezhet arról, hogy a hallgató a képzési kreditek legfeljebb hány százalékát gyűjtheti össze kreditátvitellel.
3. Egyéni felkészülés A „szervezett képzés” mellett a doktori fokozat megszerzéséhez vezető másik lehetséges út az egyéni felkészülés. Az egyéni felkészülés általában nem jár együtt hallgatói jogviszonnyal. Mivel kreditpont csak hallgatói jogviszony keretében szerezhető, így alapesetben az egyénileg felkészülő jelölt számára kreditpontok megszerzése nem írható elő. Amennyiben az egyéni felkészülés keretében az adott intézmény doktori szabályzata kreditpontok megszerzésének előírását is lehetővé teszi, akkor ugyanitt az előírt kreditszámnak megfelelő időtartamú (szemeszterszámú) hallgatói jogviszony létesítésének módjáról is rendelkezni kell. Egyéni felkészülés keretében oktatási kreditek megszerzése nem írható elő. Ha a doktori program tanácsa felmentést ad valamely tantárgyból, az adott tárgyhoz kapcsolt kredit megszerzését el kell ismerni.
3
ORSZÁGOS KREDITTANÁCS Ajánlások a doktori (PhD) képzés kreditrendszerű szabályozásához
4. Előzetes teljesítmények beszámítása Az előzetes teljesítmények fogalomkörébe tartozik a doktori képzés keretein kívül, de a doktori programba illeszkedő kutatás, oktatás és képzésben történő részvétel. A doktori iskolának lehetősége van a szakmai életút során igazolt ezen teljesítmények kredittel történő beszámítására. Javasoljuk a beszámítással szerzett kreditek számának korlátozását, akár kategóriánként is (pl. a képzési kreditek maximum 30 %-a számítható be előzetes tanulmányi teljesítményként). Ez a megoldás segíthet abban az esetben is, ha az egyéni felkészülés hallgatói jogviszonyban folyik és a hallgatónak meghatározott kreditet kell teljesítenie. Az előzetes teljesítmények beszámíthatóságának szabályait rögzíteni kell. A beszámításra vonatkozó döntéseket a témavezető javaslata alapján a doktori program tanácsa hozza.
5. Érdemjegyek, ill. érdemjegyek konverziója A doktori képzésben kurzusként felvett tárgyak (képzési kredit) esetében minősítés szükséges; ajánlott az ötfokozatú minősítés használata. A hallgató külföldi részképzésben teljesített tárgyaiból elért érdemjegyeit lehetőség szerint ECTS grade-re konvertálva is meg kell kérni, illetve gondoskodni kell az érdemjegyek egyéb skála szerinti megfeleltetéséről. Javasolt átváltás:
ECTS grade A B C D F
Magyar érdemjegy 5 4 3 2 1
A kutatási és oktatási tevékenységet nem célszerű ötfokozatú skálán minősíteni.
6. Félév, szemeszter A kreditrendszerű képzés szóhasználatában célszerű megkülönböztetni a félév és a szemeszter fogalmát. A félév szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból álló (kb. 21-22 hetes) időtartamot jelent, amelynek mértékegysége idő. A szemeszter a hallgató átlagos ütemű előrehaladása esetén a félévenként teljesítendő kreditértéket jelenti, azaz 1 szemeszternyi munkamennyiség 30 kredit összegyűjtéséhez szükséges. A szemeszter dimenziója tehát munka. A hallgató 1 félév alatt egy szemeszternyi munkamennyiségnél kevesebbet, de többet is teljesíthet (30 kreditnél kevesebbet, de többet is akkumulálhat).
4
ORSZÁGOS KREDITTANÁCS Ajánlások a doktori (PhD) képzés kreditrendszerű szabályozásához
7. Hallgatói jogviszony Hallgatói jogviszony a doktori tanács döntése alapján felvett hallgató első beiratkozásával jön létre. Az 51/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 31. és 32. § intézkedik a doktori képzés időtartamáról, amelynek rendelkezéseit indokolt beemelni a szabályzatba. Amennyiben a szabályzat a graduális képzéshez hasonlóan aktív és passzív féléveket definiál, szükséges annak a meghatározása, hogy a passzív félévben milyen hallgatói jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik a hallgatót. .
8. Kreditallokáció A rendeletek alapján a doktori képzésben három különböző tevékenységi forma: tanulás (képzés), kutatás és oktatás révén szerezhető kredit. •
Képzési (tanulmányi) kredit o A doktorandusz – mint hallgató – tanulással és beszámolással szerezheti meg a teljes doktori képzés kreditjeinek 10-30%-át. o Egy félévben egy kontaktóra lehallgatásával és vizsgával általában 1-2, esetleg 3 kredit szerezhető. o Célszerű a képzési kreditek megszerzését a képzés első két évére koncentrálni. o A kreditek teljesítését a felvett tantárgy és az előírt teljesítés (vizsga, dolgozat, beszámoló, stb.) alapján a tárgy indexben szereplő előadója igazolja. Ezeknek a krediteknek osztályzatuk vagy minősítésük is van. o Az idegen nyelv tanulása általában a kreditallokáción kívül rendezendő kérdéskör.
•
Kutatási (kutatói) kredit o A doktorandusz mint „kutató” kutatással szerezheti meg. o A kreditek teljesítését a kutatási terv figyelembevételével az indexben a témavezető igazolja. Az adott félévben a kutatási kreditek indokolt (lehetséges) számát a két másik kreditszerzés alapján (30-ra történő kiegészítéssel) érdemes számolni. Ebből következően a három éves képzési időre is a két másik kredittípus függvényében számolható az előírt kutatási kreditek száma. o Ha a doktorandusz csak kutat (pl. a harmadik képzési évben), úgy számára 1 naptári év két 22 munkahetes félévre és 8 hét szabadságra osztható. 22 hét x 40 óra/hét = 880 óra/félév ≈ 30 kredit/félév. Amikor egyéb tevékenységgel is szerez krediteket, értelemszerűen kevesebb kutatói kreditet szerez. o A kutatói krediteket célszerű kétfokozatú skálán (megfelelt - nem felelt meg) minősíteni.
•
Oktatási (oktatói) kredit o A doktorandusz mint „oktató” oktató munkájával szerezheti meg. A doktorandusz számára anyagilag is fontos, hogy az első két évben – a tandíjmentesség érdekében – ilyen krediteket szerezzen, de a józan mértékű oktatási feladat szakmai fejlődése szempontjából is hasznos. Javasoljuk: előadást a doktorandusz ne tartson. Vezessen önállóan vagy tapasztalt oktatóval együtt labor gyakorlatot, szemináriumot. 5
ORSZÁGOS KREDITTANÁCS Ajánlások a doktori (PhD) képzés kreditrendszerű szabályozásához o 1 kontaktóra/hét a feladat jellegétől függően 2-3 kreditnek felel meg. o
Az oktatási krediteket szerepeltetni kell az indexben. Minősítésük nem indokolt. A teljesítés igazolója az indexben a tanszékvezető vagy a doktori program vagy a doktori iskola vezetője.
o A jogszabály (51/2001. (IV.3.) sz. Korm. rendelet) a megszerezhető összkredit egy negyedében (45 kredit) maximálja az oktatási munkával megszerezhető kreditek számát. Célszerű ennek a szabálynak az alkalmazásánál a doktorandusz által megtartható heti órák számát is korlátozni (lehetőség szerint ne haladja meg a heti 6 órát).
9. Kritérium feltételek A kreditrendszerű képzésbe többféle, a minőséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó (de a képzés rugalmasságát nem korlátozó) kritérium feltétel beiktatható. o Elő lehet írni egy adott időszak alatt minimálisan teljesítendő kreditek számát (pl. az első két év alatt megszerzendő kreditek száma érje el a 100-at). o Kredit minimumot lehet megfogalmazni az egyes félévekre is (különös tekintettel az ösztöndíj folyósításának folyamatosságára). o Ha az államilag finanszírozott hallgatót az említett feltételek nem teljesítése miatt az intézmény nem engedi tovább haladni, elképzelhető, hogy költségtérítéses képzésben lehetőséget ad a javításra, korrigálásra. o Célszerű mindenképpen meghatározni, hogy legfeljebb hány félév alatt kell megszereznie a hallgatónak a 180 kreditet.
10. Részképzés Célszerű a doktorandusznak a saját doktori iskoláján kívül zajló tanulmányait részképzésként, a doktori képzés részeként kezelni, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó - a témavezető által jóváhagyott - olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori program vagy a doktori iskola tanácsa, ennek hiányában a doktori tanács dönthet. A részképzés során a doktorandusz tanulmányi-, kutatói- és oktatói krediteket egyaránt szerezhet. A tanulmányi kreditekre vonatkozóan az „Áthallgatás”-ra, valamint az „Érdemjegyek”-re vonatkozó ajánlások az irányadók. A kutatói krediteket a hallgató visszaérkezése után a témavezető ismeri el. Az oktatói krediteket a részképzést biztosító intézmény igazolása alapján a tanszékvezető számítja be.
6
