1. szám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

ECONOMICA A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 4/1. szám 2015. Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár Szerkesztőbizottság: prof. Dr. Hima Gabriella, a Tudományos Tanács elnöke Dr. Zéman Zoltán, intézeti igazgató, egyetemi docens, SZIE, külső tag Lengyel Attila, főiskolai tanársegéd, olvasószerkesztő Dr. Csatlós Krisztina főiskolai docens, angol nyelvi lektor Dr. Szabó Attila, főiskolai docens, a szám szakmai szerkesztője

Szerkesztőségi titkár: Nagyné Békési Éva

Felelős kiadó: Dr. Túróczi Imre PhD, főiskolai tanár a Szolnoki Főiskola rektora © Szolnoki Főiskola Szerkesztőség címe: Szolnoki Főiskola, 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. A folyóirat korábbi számai letölthetők: http://tudomany.szolfportal.hu/economica A folyóirat borítója és grafikai arculata Bodolai Mária munkája Nyomdai munkálatok: Alumni Kiadó Kft. Bereczki Csaba ügyvezető ISSN 1585-6216

Projekt azonosító: TÁMOP-4.2.2.B-15/1/Konv-2015-0015 "Tehetséggondozási kutatóműhelyek fejlesztése a Szolnoki Főiskolán"

Tartalom

Tartalom Table Content ELŐSZÓ ......................................................................................................................................... 3 Preface ........................................................................................................................................... 3 Dudás Péter - Nagyné Csák Éva ..................................................................................................... 4 Variablen im hintergrund der touristischen leistungsfähigkeit ...................................................... 4 A turisztikai teljesítményt alakító háttérváltozók .......................................................................... 4 Variables in the Background of Tourism Performance ................................................................... 4 Rita Noémi Tóth – Éva Pólya ....................................................................................................... 10 The Investigation of the Factors Influencing Consumer Behaviour and Attitudes towards Advertisements of the Tween Segment in Jász-Nagykun-Szolnok County .................................. 10 A „tween” szegmens fogyasztási viselkedését befolyásoló tényezők és a reklámokhoz való viszonyulásuk vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében ........................................................ 10 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A XXI. SZÁZADBAN Huff Endre Béla ........................................................................................................................... 17 Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona ........................................................................... 17 Corruption or the Paradox of Transparency ................................................................................. 17 Madaras Lászlóné ....................................................................................................................... 28 A matematikai alapok kutatásának eredményei a számítógép-tudományban ............................ 28 The Results of the Research into Mathematical Foundations in Computer Science ..................... 28 Oláh Béla .................................................................................................................................... 35 A mezőgazdasági gépek tárolásának helyzete napjainkban ........................................................ 35 The State of the Storage of Agricultural Machines Nowadays .................................................... 35 Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva ................................................................................................. 45 Főnévi események automatikus detektálása természetes nyelvű szövegeken ........................... 45 The Automatic Detection of Event Nouns in Natural Texts .......................................................... 45 Szűcs Róbert Sándor .................................................................................................................... 53 A vasárnapi zárva tartás a fogyasztók szemszögéből ................................................................... 53 The Sunday Closing in Retail Trade from the Aspect of Consumers ............................................. 53 ÖKONÓMIA, SZERVEZÉS ÉS MARKETING NAPJAINKBAN Lakatos Vilmos - Polgár Alexandra – Kleszken Roland.................................................................. 59 Controlling, mint pénzügyi információs rendszer a kkv-k gyakorlatában ................................... 59 Controlling as a Financial Information System in the Practice of SMEs ....................................... 59 ECONOMICA 2015. 4/1. szám

1

Tartalom VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS –TURIZMUS Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes ....................................................................................................... 68 Gyógynövényturizmus a Bükkben ................................................................................................ 68 Herbal Tourism in the Bükk Mountains (Hungary) ....................................................................... 68 Danyi-Boll Anikó – Gáspár Andrea ............................................................................................... 80 Mitől függ(het) a gazda elégedettsége a mezőgazdasági gépe iránt? ......................................... 80 Agricultural Machines from the Standpoint of the Importance of Customer Satisfaction ........... 80 Horváth Zsófia - Sánta Fanni........................................................................................................ 90 A fiatalok utazási szokásai és motivációi, két hazai egyetem hallgatóinak megkérdezése alapján ................................................................................................................ 90 The Tourism Motivations of the Young Based on Interviews with Students of Szeged and Debrecen ........................................................................................ 90 Túróczi Imre .............................................................................................................................. 100 Képes-e kezelni a tudomány rurális térségek elnéptelenedésének veszélyét? Avagy a vidékfejlesztés csak komplex módon értelmezhető ..................................................... 100 Is Science able to Manage the Danger of the Depopulation of Rural Areas? Or else Regional Development can only be Interpreted in a Complex Way ............................... 100 MULTISZEKTORIÁLIS Földi Kata .................................................................................................................................. 108 Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi és szekunder kutatása........................................................................................... 108 Literature and Secondary Research into Country-of-Origin Effect Especially into Hungarian Origin Effect ...................................................................................................... 108 Gáspár Andrea - Danyi-Boll Anikó ............................................................................................. 119 A személyi jövedelemadó törvényben 2011. évben bekövetkezett változások hatása ............. 119 The Effect of the Changes in the Personal Income Tax System in Hungary in 2011 ................... 119 Molnár Edina ............................................................................................................................ 124 A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon az 1900-as években ................................................................................................................... 124 The Rising of the Natural Science Trend of Psychology in the 1900s in Hungary ...................... 124 Szakács Attila - Szakács Zsolt - Emrich Edina .............................................................................. 137 Startup megoldások a megújuló energiaforrások alkalmazásában............................................ 137 Startup Solutions for the Purposes of Renewable Energy .......................................................... 137 Szerzőink................................................................................................................................... 145 Our Authors................................................................................................................................ 145

2

ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Előszó

ELŐSZÓ

Preface A Szolnoki Főiskola, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakbizottsága ebben az évben 2015. november 10-én a IX. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok megrendezésével kapcsolódott a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. A Szolnoki Főiskola a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényének ebben az évben „A tudomány a realitás és a szürrealitás határán” konferencia-mottót adta. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat mát hetedik éve jelöl meg kiemelt témát, köré csoportosítva a közfigyelemre érdemes tudományos eredményeket, a társadalmi közgondolkodásba integrálni kívánt üzeneteket. 2015-ben „A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok” összefoglaló mottó keretében a tudományt, mint a hiteles ismeretszerzéshez segítő eszköz kulcsfontosságú szerepét hirdette. Az eseménysorozat programjai arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a tudomány és a társadalom számára megteremtődött egy olyan új „mesterséges világ”, amelyben ugyan egyazon természeti törvények érvényesek, de a célokat és az eszközöket illetően nagy változások következtek be. A digitális korszak küszöbén, amikor érezhetően átalakulnak az ismeretszerzés formái, a jó életminőség biztosításának az eszközei, a tudomány arra hivatott, hogy a megbízható tudás határait kijelölje, valamint a robbanásszerű technológiai fejlődés eredményeit megismertesse és „barátságossá” tegye a különböző generációk számára. Az Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok nemzetközi konferencia célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a táj fenntartására, a táji elemek gazdagítására, a rendszerműködés elősegítésére irányuló tevékenységekre, illetve teret biztosítson a témához kapcsolódó tudományos munkák prezentálása. A nemzetközi konferencia plenáris előadását mely a fenntartható fejlődéséről, a bolygónk előtt álló kihívásokról szólt, 7 szekcióban követték a tudományos előadások. A tudományos folyóirat a konferencián elhangzott előadások hátteréül szolgáló tanulmányokat tartalmazza. Szolnok, 2015. november

Dr. Szabó Attila főiskolai docens


3

Dudás Péter - Nagyné Csák Éva

Dudás Péter - Nagyné Csák Éva

Variablen im hintergrund der touristischen leistungsfähigkeit Dudás, Péter – Nagyné, Csák Éva A turisztikai teljesítményt alakító háttérváltozók Variables in the Background of Tourism Performance

Összefoglalás A matematika és a statisztika önálló tudományok, ugyanakkor sok terület segédtudományai. Alkalmazásuk az igényes oktatásban, kutatásban elengedhetetlen. A turizmusban is ideje túllépni az egyszerű, alapszintű elemzési eszközökön. Ugyanakkor mindig át kell gondolni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján milyen módszer használható. A tanulmány maximumlikelihood módszerrel készült faktoranalízissel mutat be elemzési, értékelési lehetőséget. Kulcsszavak: matematikai modell, többváltozós adatelemzés, elemzési módszer, turizmus

Summary Mathematics and statistics are separate disciplines and related sciences of many areas at the same time. The application of advanced education and research is essential. It is reasonable to exceed the plain, elementary level methods of analysis in tourism too. At the same time it is necessary to consider what kind of method is applicable on the basis of data at our disposal. The study presents analysing and evaluating possibilities based on the knowledge of probability calculus and statistics by the method of maximum-likelihood factor analysis. Keywords: mathematical modelling, multivariate data analysis, method of analysis, tourism

Die Mathematik und die Statistik sind unabhängige Disziplinen und verwandte Wissenschaften von vielen Bereichen. Ihre Anwendung in der anspruchsvollen Ausbildung und Forschung ist unabdingbar. Die Tourismusbranche hat auch die einfachen, grundlegenden analytischen Forschungsmethoden überschritten. Die vorliegende Studie stellt Analyse-und Evaluationsverfahren mit Hilfe der Maximum-Likelihood-Faktorenanalyse (des Prinzips der höchsten Wahrscheinlichkeit) vor.

EINFÜHRUNG Die Mathematik nimmt eine besondere Stelle im System der Wissenschaften ein. Die Methoden der Mathematik und der Statistik können unabhängig von den Anwendungsbereichen kategorisiert werden, 4

indem die Besonderheiten des Einsatzbereichs berücksichtigt werden sollten. Für die modernen Forschungen sind komplexe Analyseverfahren notwendig. Auf dem Gebiet der Wirtschaftswissenschaften stößt man in den meisten der Fälle auf die lineare Algebra ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Variablen im hintergrund der touristischen leistungsfähigkeit bzw. die Wahrscheinlichkeitstheorie. Thesen, Indikatoren und Distributionen in Anlehnung an Bernoulli, Cramer, Fisher, Gauss, Kendall, Kolmogorov, Pearson und Spearman sind bereits in Programme eingebettete AnalyseTools, aber das Rechnen bietet keinen Ersatz für das Denken. Für die Anwendung dieser Tools sind ausreichende Fachkenntnisse notwendig, weil das Output ein bloßes Ergebnis darstellt, die Interpretation ist aber die Aufgabe des Anwenders. Die Mathematik und die Statistik sind nur Werkzeuge, um Ergebnisse zu ermitteln. Der Autor beabsichtigt, diese Werkzeuge auf dem Forschungsfeld Tourismus einzusetzen. Der Tourismus ist ein wichtiger Sektor der Wirtschaft. Die ständige Erhöhung der Zahl der Reisen erfordert den wissenschaftlichen Ansatz der Problemlösungen im touristischen Bereich. Für die erfolgreiche Forschung des Tourismus ist es notwendig, Wissenselemente verschiedener Disziplinen zusammenzutragen und zu kategorisieren. Die vorliegende Studie betrachtet das Phänomen Tourismus aus der Sicht der Wissenschaften Methodologie, Mathematik und Statistik.

DIE METHODE Die Verarbeitung der sekundären Daten erfolgte in Übereinstimmung mit der Ebene der entsprechenden Variablen. Durch die Verbreitung der statistischen Programme kommt die Frage auf, ob die Messskalen die anwendbaren Methoden beeinflussen, und wenn ja, in welchem Umfang. Die Programme beschleunigen zwar die Berechnungen, aber der Forscher muss immer vor Augen halten, mit welchen Daten er arbeitet. In diesem Fall standen die auf der Skala höchster Stufe gemessenen Daten zur Verfügung. Faktorenanalyse Die Faktorenanalyse ist die Sammelbezeichnung für verschiedene Methoden, die zur Datenreduktion und Erforschung der Datenstruktur dienen. Sie


können zur Verringerung der Zahl der in die Analyse einbezogenen Variablen bzw. zur Identifizierung der Zusammenhänge zwischen den Variablen verwendet werden (Kovács 2003). Das Ziel der Faktorenanalyse ist es, die Korrelationsstruktur von zahlreichen Variablen mit Hilfe einer kleinen Anzahl von latenten Variablen, sog. Faktoren zu beschreiben. Die Grundannahme besteht darin, dass diese latenten Variablen nicht direkt beobachtet werden können. Die Faktoren müssen am Ende des Verfahrens ausgelegt werden, zumal sie über eine gewisse Bedeutung verfügen. Eine der effektivsten Methoden der Schätzung der unbekannten Parameter ist die MaximumLikelihood-Methode (das Prinzip der höchsten Wahrscheinlichkeit.)

ERGEBNISSE Die Informationsbasis der Analyse Die Datensammlung und –analyse erfasste das Komitat Jász-Nagykun-Szolnok. Mehrere Forscher sind sich darüber einig, dass die statistischen Planungsregionen und deren Benennung hinsichtlich des Tourismus ungünstig sind. Dabei hilft die Tatsache auch wenig, dass die Region Plattensee und die Region Theiß-See im Tourismus Priorität genießen, wobei hier zumindest der Bezugspunkt ländlicher Charakter wahrnehmbar ist. Das gleiche gilt auch für den touristischen Bereich von Budapest. Die verarbeitete Datenbasis umfasst die regionalen Statistiken des Zentralen Statistischen Amtes in Bezug auf den Tourismus. Die territoriale Dimension der Analyse stellen die 7 statistischen Kleinregionen des Komitats Jász-Nagykun-Szolnok dar, einschließlich die messbare Gästeempfangsfähigkeit und die Tourismusleistung der 37 Siedlungen. Die messbare touristische Leistungsfähigkeit im Komitat Jász-Nagykun-Szolnok

5

Dudás Péter - Nagyné Csák Éva Die Bewertung erfolgte mit dem Indikator Übernachtungen je 1000 Einwohner (somit wurde die Bedeutung der Gemeinde im Verhältnis ihrer Größe aufgezeigt). Die Verteilung der Übernachtungen wurde noch nach einem zweiten

Kriterium, d.h. im Vergleich zum Komitatsdurchschnitt gestaltet. (Das ist eine eher subjektive Kategorisierung, aber es wurden Daten von mehreren Jahren analysiert, deswegen konnten stabile Kategorien erstellt werden).

Aus der Tabelle ist es ersichtlich, dass einige Gemeinden eine überdurchschnittlich hohe touristische Leistung besitzen. Die Zahl der Übernachtungen ist mehr als das Zweifache des Komitatsdurchschnitts (6. Kategorie) in Berekfürdő und Cserkeszőlő. Die touristische Leistungsfähigkeit von Abádszalók und von Jászszentandrás (in der Kleinregion Jászberény) ist auch höher als der Durchschnitt (5. Kategorie). Die oben genannten vier Gemeinden gehören in jeweils andere Kleinregion, somit sind sie fähig, die Ziffern der Kleinregion günstiger zu gestalten.

Die Festlegung der die touristische Leistungsfähigkeit beeinflussenden Faktoren mittels Faktorenanalyse Zur Analyse müssen zuallererst die zu berücksichtigenden – darunter die messbaren – Faktoren zusammengefasst werden. In Bezug auf die 37 Gemeinden sind in die Analyse 9 signifikante Variablen einbezogen, die stark genug sind, die touristische Leistungsfähigkeit gestaltende Gästeempfangsfähigkeit und die Merkmale der Gemeinden zu charakterisieren. Zumal die Daten auch absolute Extremwerte enthalten, wurde die Modellierung mit Intensitätsverhältniszahlen durchgeführt.

Die auf den Fremdenverkehr auswirkenden Faktoren In einer früheren Studie ist ein MultivariantenRegressionsmodell zur Erfassung der die Übernachtungszahlen beeinflussenden Faktoren auf dem Prinzip der kleinsten Quadrate erstellt worden. Die Analyse wurde anhand der Daten des Komitats Jasz-NagykunSzolnok auf der Ebene der Gemeinden durchgeführt.

6

Die Definition von Hintergrundvariablen ist auch von großem Belang, weil die Leistung der jeweiligen Gemeinde auch durch die Konkurrenten-Destinationen beeinflusst wird. Diese kommen als „Ersatzprodukte" unter den Entscheidungsmöglichkeiten der Touristen vor. Die touristische Leistungsfähigkeit der Gemeinden im Komitat Jász-Nagykun-Szolnok wurde mit Faktoren, die durch die MaximumLikelihood-Methode erstellt worden sind, zur Analyse gezogen. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Variablen im hintergrund der touristischen leistungsfähigkeit Faktorengewichte Faktor 1 2

Variablen Anzahl der Betten je 1000 Einwohner in sonstigen Unterkünften (bis 2009 Privatunterkünfte) Anzahl der Betten je 1000 Einwohner in kommerziellen Unterkünften

,990

,006

,983

,079

,968

-,005

Anzahl der gastronomischen Einheiten je 1000 Einwohner

,952

,039

Einkommensteuer je 1000 Einwohner

-,015

,887

Bevölkerungsdichte

-,159

,836

Anzahl der kommerziellen Unternehmen je 1000 Einwohner

,149

,804

Anzahl der Kanäle je 1 km Wassernetz

,159

,730

,014

-,638

Anzahl der Unterkünfte bietenden Unternehmen je 1000 Einwohner

Anzahl der landwirtschaftlichen Unternehmen je 1000 Einwohner Extraktionsmethode: Maximum-Likelihood Quelle: Eigene Berechnung In den 1. Faktor sind diejenigen Variablen gekommen, die unmittelbar mit dem Gästeempfang verbunden sind  Faktor der Empfangskapazität (erklärte Varianz: 43%). Die Bestandteile des 2. Faktors sind mit demographischen, wirtschaftlichen und infrastrukturellen Charakteristika der Gemeinden in Zusammenhang. Das negative Vorzeichen stärkt den ländlichen, das positive Vorzeichen den städtischen Charakter einer

Graphik 1: Übernachtungen in Bezug zum 1. Faktor

Gemeinde Faktor ländlicher-städtischer Charakter (erklärte Varianz: 34%). Die Gestaltung der Zahl der Übernachtungen wurde durch die aus 9 Variablen gebildeten 2 Faktoren bestimmt, die 77% der Gesamtvarianz erklären. Auf den beiden Graphiken wird die Lage der überdurchschnittlich starken und der unter dem Durchschnitt leistenden Gemeinden anschaulich, indem die horizontale Achse in Richtung durchschnittliche Stufe der Gästeübernachtungen verschoben wurde. Graphik 2: Übernachtungen in Bezug zum 2. Faktor

Quelle: erstellt nach eigener Berechnung

Quelle: erstellt nach eigener Berechnung


7

Dudás Péter - Nagyné Csák Éva In diesem Sinne sind ins erste Quartal diejenigen Gemeinden gekommen, die überdurchschnittliche Empfangskapazität besitzen und auch ihre touristische Leistungsfähigkeit überdurchschnittlich hoch ist. Nach der touristischen Leistungsfähigkeit können sie in mehrere Gruppen gegliedert werden: 1. Berekfürdő, Cserkeszőlő (bedeutende Resorts des Komitats), 2. Szolnok (die "Großstadt"), 3. Abádszalók Tiszafüred (die Städte am Theiß-See).

Eine weniger starke Trennlinie bildet der ländliche bzw. der städtische Charakter, sie ist praktisch nur im Komitatssitz, sowie in einem viel geringeren Ausmaß in sonstigen Städten erkennbar. Beachtenswert ist ferner, dass die Anziehungskraft die Gemeinden weiter differenziert, wobei der Städtetourismus, der Dorftourismus bzw. der an Gewässer gebundene Tourismus (Thermalquellen, der Fluss Theiß, der Theiß-See) jeweils andere Funktionen erfüllen.

Gemeinden im Komitat JNSZ mit einer überdurchschnittlichen touristischen Leistung

Aus der Karte ist ersichtlich, dass die Gemeinden mit gleichen Eigenschaften nicht unbedingt in eine Kleinregion gehören. - Die aus der Sicht des Tourismus führenden Gemeinden Berekfürdő und Cserkeszőlő sind Siedlungen verschiedener Kleinregionen. Bedeutende Gemeinden wie Abádszalók und Tiszafüred gehören hingegen zur gleichen Region. (Hinweis: außer der zwei Gemeinden des Komitats am Theiß-See ist der Fremdenverkehr nicht bedeutend. Die schlechte Erreichbarkeit, die untergeordneten Straßen erweisen sich als 8

-

-

Probleme. Die Nordwestküste des TheißSees mit den Städten Kisköre, Poroszló, Sarud bedeutet eine signifikante Konkurrenz). Im Vergleich zur Gemeindegröße verfügen die Siedlungen Jászszentandrás und Martfű, die ebenfalls in verschiedene Kleinregionen gehören, über erwähnenswerte Leistungsfähigkeit. Die Bedeutung des Komitatssitzes Szolnok besteht nicht in der Anziehungskraft, sondern im Niveau der Infrastruktur und der Anzahl der


Variablen im hintergrund der touristischen leistungsfähigkeit touristischen Einheiten. Als ihre Stärke erweist sich das Versorgungsniveau der Durchreisenden und der Ausflügler. Die auf der Karte markierten sonstigen Gemeinden sind die Kleinstädte, die sich durch eine überdurchschnittlich hohe Leistung auszeichnen.

-

Es wurde bewiesen, dass man bei der Analyse des Tourismus auf weit kleinere Regionen konzentrieren sollte, als die drei Komitate umfassende Region, zumal innerhalb der Komitate und gar der Landschaften erhebliche Differenzen vorhanden sind.

Fazit Wir lehnen uns an die These des namhaften Mathematikers Alfréd Rényi „die Mathematik ist in gewisser Hinsicht das Bindeglied zwischen den verschiedenen wissenschaftlichen Disziplinen”. Und in der Tat: Wenn der Gegenstand der Untersuchung messbar und in Zahlen auszudrücken ist, kann man behaupten, dass man davon Kenntnisse hat.

Nach der eingehenden Analyse der mit dem Tourismus zusammenhängenden Daten können die folgenden Tatsachen festgestellt werden: - Die Forschung weist darauf hin, dass die mathematischen und statistischen Methoden geeignet sind, die Struktur der Daten aufzudecken. - Die Maximum-LikelihoodFaktorenanalyse ist eine effektive Methode der Schätzung unbekannter Parameter. Ihre Anwendung auf dem touristischen Bereich ist innovativ. Mit deren Hilfe konnte festgestellt werden, dass die Zahl der Übernachtungen grundsätzlich durch zwei Faktorengruppen beeinflusst werden: die Empfangskapazität der jeweiligen Gemeinde, die selbst eine Anziehungskraft darstellt, sowie die Gemeindeart, die auch Attraktivität darstellen kann - je nach Motivationen der Touristen.

BIBLIOGRAPHIE [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]

Backhaus, K. et.al. [2000]:Multivariate Analysemethoden, Springer, Berlin, 253-298.p. Bartholomew, D.J. [1987]: Latent variable models and Factor Analysis. London: Oxford UP, 39-65. Füstös L. et.al. [2004]: Alakfelismerés. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 11-45.p. Hajdu O. [2004]: Rotáció az egyszerű faktorstruktúráért. Statisztikai Szemle, 82 (10-11) 978990.p. Hartung, J.–Elpelt, B. [1984] Multivariate Verfahren. Hagen, 124p. Kóródi M. [2006]: A vidéki turizmusfejlesztés összefüggései a magyarországi kistérségekben. SZIE, Gödöllő, 65-84.p. Kovács Erzsébet [2003]: Többváltozós adatelemzés. Aula, Budapest, 71-87.p. Maddala, G.S. [2004]: Bevezetés az ökonometriába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 3351.p. Sajtos L.–Mitev A. [2007]: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea, Budapest, 245-281.p. Simon J. [1993]: Piacanalízis II. Többváltozós módszerek a piackutatásban. BKE, 77p.


9

Rita Noémi Tóth – Éva Pólya

Rita Noémi Tóth – Éva Pólya

The Investigation of the Factors Influencing Consumer Behaviour and Attitudes towards Advertisements of the Tween Segment in Jász-Nagykun-Szolnok County Tóth Rita Noémi – Pólya Éva A „tween” szegmens fogyasztási viselkedését befolyásoló tényezők és a reklámokhoz való viszonyulásuk vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében Summary The importance and the topicality of the theme based on consumption psychology and advertising psychology can be approached from several aspects. Due to the activity of the actors of business life young people have become one of the most important target markets. Namely nowadays children and youngsters are the most preferred target markets, they are the future (consumers). Besides all of these we live in a society where goods are characteristically not only the tools of need fulfillment, but also important influencing factors at the same time that forms the ground for the evolution of social status differences. In our paper we examine that in 2015 in the age of the web how members of generation Z approach the subject of advertisements, what type of attitudes they have, and how these formulate their consumer behaviour or what are those motivating factors influencing nowadays’ teens when a customer decision is made. Hence our aim is to examine the consumer and media usage behaviour, influencing factors, motives, brand priority and attitudes towards advertisements of the tweens segment living in JászNagykun-Szolnok County. Keywords: tween segment, consumer behaviour, generation Z

Összefoglaló A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása. Keywords: tween szegmenst, fogyasztói magatartás, Z generáció

10


The investigation of the factors influencing consumer behaviour and attitudes towards…

1. LITERATURE OVERVIEW 1.1 „Young child” – the definition of the segment In order to be more punctual it is crucial to approach the topic from several aspects. In our paper because of the complexity of generation Z we equally use labels like child, teen, young or young adult, because these notions are hard to be separated even for the literature (Töröcsik, 2007) From a biological perspective gradation from childhood to flapperdom is an important life period. During flapperdom children go under a biological maturation (year 12-14), that means puberty, maturation from a physical perspective. This period is a further step in personal development: youngsters start to form their own opinion independently of their parents. Especially in western cultures youngsters tend to express their adultness via their consumption, as owning material goods helps to form their self-concept and prestige; this regularly manifests in formality, (PiacentiniMailer, 2004). Besides all generation Z as a child segment also mean a serious age group segment. Related to age a number of events occur that form the characteristics of the target group. As to the consumer habits of generation Z there are several phases shaping them. (Cole-Cole, 2003) 1.2. The „Tween” age group As to the age group it is a typical marketing speciality to use the word „Tween”. The creation of the latter current approach is the result of foreign marketing professionals. As there is no consensus in marketing literature who belongs to the category of children, adolescent or youngsters, the “Tween” category was created to be able to delineate easier this numerous market. The term was created by the fusion of words ‘between’ and ‘teen’. “Tween” exactly marks those children between 8-14, who are at a tipping point of their young age, they are not children anymore, but not young adults either. . (Crowley et al., ECONOMICA 2015. 4/1. szám

2014 [Online]). They are young children. It is proven that this young generation is very complex; it is quite a long process to understand them. From a corporate and marketing perspective the group of children and adolescents is the “hope of future” hence many professionals try to understand their consumer behaviour.

2. MATERIAL AND METHODS In our research we mainly used quantitative techniques. It is controversial to express child feelings, opinions in data, nevertheless we attempted it. Within the frameworks of a personal survey, after a small sample test, 967 paper based questionnaires were filled in between January and October 2014. We endeavored to be representative but 55 of the questionnaires were not evaluable. In our questionnaires we used open ended and structured questions equally. Among the latter we used selective closed and alternative closed questions, ranking, 4 and 5 grade Likert-scale. The survey included the following question groups: motivation (why?), attitude (how?) and image-research (what?). Hence the question investigates primarily the factors influencing the consumer behaviour of the sample. Based on our desk research the sample was composed of the age group of 10-14. We used multi-stage sampling, first filtering by settlements, then by schools. The proportion of respondents was the following: 51% boy, 49% girl. In merit 912 young took part in the survey. By the micro census data of the Hungarian Statistical Office we examined representativeness with Z-probe. At 5% representativeness level our sample is representative. The investigation concentrates on JászNagykun-Szolnok County, consumption, mediaconsumption habits, motivation, brand preference and attitudes of “tween” age group living here. The territorial demarcation of our research is the result cost-benefit principle on the one hand. On the other hand it is proven that location within the country does not

11

Rita Noémi Tóth – Éva Pólya influence significantly the consumption patterns of young people. (Szűcs, 2011) We used mathematical, statistical methods (average, modus, median, deviation, cross-table investigations, Cramer’s V and Kendall coefficients, K-means cluster, etc.) during data process with the help of SPSS 20.0 and Microsoft Excel 2010.

2.1. Attributes of the sample During Z-probe we realized that the proportion between genders is balanced, similarly to the county average. The distribution by age is also similar: 27% is 11, 23% 12, 22.7% 13 years old, the smallest number of the respondents were of the age of 10. In the age group of 10-11-13 mainly boys, in the age group of 12 and 14 mainly girls took part in the investigation as the following table also shows.

Composition of the sample by gender and age Table 1.

Age group 10 year 11 year 12 year 13 year 14 year Sum

Boy Participants Distribution (capita) (%) 51 5.6 129 14.1 96 10.5 114 12.5 78 8.6 468 51.3

Gender Girl Participants Distribution (capita) (%) 30 3.3 117 12.8 114 12.5 93 10.2 90 9.9 444 48.7

As to the domicile of participants strong deviation is not typical, more than three quarters (79%) of the inquired lives in a county seat and its catchment area (Szandaszőlős, Rákóczifalva, Tószeg, Zagyvarékas, Újszász, Martfű) which assumes similar living standards. Hence in the following the comparison of the domicile is not a subject. The remaining 21% arrives from Törökszentmiklós and Jászberény.

3. RESULTS 3.1. General consumer characteristics of the age group Digitalization brought the rudimental transformation of free-time activities decades before. Because of the explosive development of information techniques and accelerated life rhythm we investigated in the first round the free time spending habits of the 10-14 age group.

12

Sum Participants Distribution (capita) (%) 81 8.9 246 27 210 23 207 22.7 168 18.4 912 100 Source: own research 2014, N=912

The Internet penetration is remarkable, as in controversy with the literature the most common leisure activity is surfing on the internet (82.9%), and watching television is only in second place (79.3%). Much time was used for listening to music (70.7%) and doing sports (65.5%). The latter is quite a surprising data, as many research results show that children do not spend enough time with sports, hence altogether with wrong diets the proportion of overweight chronic patients is high. The respondents also put a great emphasis on personal relationships. More than half of them (52.7%) like to meet with their friends but also pays attention to their families (44.7%). In the age of the web intellectual activities –like reading, creative processes, some games- and shopping take a backseat. As miscellaneous activities with pets, theatre, instrument playing and motor riding were mentioned. Unequivocally going out (25.5%) is not a common activity for primary school pupils.


The investigation of the factors influencing consumer behaviour and attitudes… We also investigated the media usage habits of the age group. Answers were quite various and also contradictory. On weekdays the young surf on the internet 2.52 hours on average and 3.28 hours during weekends. In the case of television they spend 2.7 hours in weekdays, 3.37 hours at the weekend in front of the screen. Independently of gender or age during weekends the hours spend with television watching or internet surfing is higher than during weekdays. The children use the internet for listening to music (75.3%), chatting (69.1%) and playing (58.6%), but more than half of them (58.6%) also use it for writing homework. There is a linear correlation between age groups and their media usage habits. As the age is growing the use of the internet and television watching is also growing. Before we talk about the buying habits of the tween segment, it is crucial to investigate their purchasing power. Almost half of the respondents (46.1%) manages 1000-5000 Forints, which is a part of their parents’ discretional income or comes from other relatives. In several families children got pocket money according to their school performance or their household activities. The average pocket money is the highest among 13-14-yearolds, they have 5000-10000 Forints at their disposal in a month. Only 8.9% of the respondents do not have any pocket money, they do the shopping with their family. The correlation among net pocket money in a month and age is low (Cramer’s V 0.138) More than half of the respondents use their pocket money rationally - they spare it. It is especially true for boys, they are thriftier than girls. The children spent the most (73%) on foods. It is followed by clothes (45.6%), snacks (37.4%), books and magazines (31%) and on outdoor activities. Though Cramer’s V do not show significant correlation, consumption connected to gender is conspicuous. In the case of girls preferences are connected to accessories, cosmetics, and some services; in the case of boys there can be seen a connection with electronical devices, sport accessories and games. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Besides their own individual consumption decisions, regardless of their age and gender, 67.1% of them has an indirect influence on family purchase decisions. 32.6% realized their indirect influence on luxury products purchased by their family. Only 3 persons said that the parents do not take into consideration their opinion. We examined the correlation among gender and age and their role within family purchases, Cramer’s V coefficient (V= 0.140 és V= 0.068) does not show any significant correlations in any of the cases. As we already mentioned generation Z consumes along their preferences connected to lifestyle, favourite brands, music, and media usage. Values greatly determine people’s lifestyle, behaviour hence their consumer behaviour, product and brand choice. Hence we investigated what the most important values are for children. We adapted the idea of Kahle’s List of Values, with the help of which a value list was compiled on the basis of which we were able to study value judgements. These everyday life values are directed to ourselves and our interpersonal relations. we transformed Kahle’s method and we asked the young to order these values according to growing preferences. Table 2 shows the results of the order. The smaller is the importance weighted value the more important is the given statement. The smallest number value is the most important, the highest is the least important. According to these facts the ranking is the following: security, freedom, belonging, self-knowledge, uniqueness, beauty, velocity, fashion and entertainment. As to the summarized results unanimously environmental and interpersonal values as security, freedom and belonging play the central role in our life. Based on their lifestyle it can be stated that they need stability in both fields: spiritual and material as well; nevertheless they aim not to have limits to search for identity. It can also be seen that they endeavor to become independent from their parents, though social connected values are marginal, their peers’ recognition is important for them. Kendall W coefficient makes it possible to investigate the general agreement 13

Rita Noémi Tóth – Éva Pólya level among the given responses. Kendall W value is 0.453, it means that 45.3% of the respondents totally agrees with the ranking. The remaining 54.7% differs because of the complexity of different groups. We also inquired them who are their role models. We investigated what type of personal, moral, competency values are important, what type of values are important. Almost 45% of the respondents have not gave any relevant

answers - because they could not or did not want to do so. Most of them were inspired by (foreign) media players - like actors, singers, celebs, models, writers - but Mark Zuckerberg, Mother Teresa and Dalai Lama were also mentioned. Younger children tended to choose a role model from their family or acquaintances. For them personal values are more important, but for older children formality dominates more.

Value list of the respondents Table 2 value judgements Velocity Freedom Self-knowledge Uniqueness Belonging Fashion, entertainment Security Beauty

1 48 195 81 72 171 51

2 39 171 129 117 162 57

Importance order 1-8* 3 4 5 6 42 108 129 168 114 132 123 93 195 144 108 81 153 156 150 120 126 153 108 78 66 69 69 150

246 51

168 75

150 69

84 63

111 120

72 144

7 126 60 99 85 54 222

8 252 24 75 60 60 225

Sum 5235 3192 3819 3927 3351 5265

Ranking 7 2 4 5 3 8

54 207

27 183

2949 5037

1 6

* 1-most important, 8-less important Source: own research In teenage years the fulfilment of needs has become a form of self-expression, brands are the most obvious tools for that. It is interesting that for 52.6% buying branded products is not that important. Only 8.2% is committed to brands, most of them are at the age of 12 and boys. Buying brands seems to be less important for the 10-11 age groups. It illustrates that their needs and taste change constantly, hence their brand preferences can also be formed. They do not have their own brands, they mainly interiorize the brands they adopted from older children. Hence it is important for companies to create a good relationship among the brand and children at an early age. We investigated the brand loyalty of our respondents. Cramer’s coefficient in connection with age V=0.123, in the case of gender V= 0.150, this does not suppose a significant relation. As to numbers we can distinguish 14

differences between boys and girls and different age groups. Almost 40% of the respondents are loyal to brand, they are mainly girls and 13-14 year old. Boys are not tending that much to stick to a brand. With age their brand-preference and brand-consciousness is increasing hence brand communication (POP, POS tools, advertisements, miscellaneous brand promotions) proved to be successful.

3.2. Factors influencing consumer decision The mere investigation of personal factors is not enough to recognize the target market. It should be connected with the investigation of factors influencing consumer behaviour. Our aim is to analyze external factors that motivated their consumptions and purchases. We tried to realize what the drives for 10-14 year old children are when they do purchase.


The investigation of the factors influencing consumer behaviour and attitudes… As to their personal motives when they buy a product brand quality is the most important. The most important preference criteria are the primary (taste, odor, function, durability, style) and secondary (package, design, brand) product features and the price. The product must be unique, stylish and fashionable. Their purchases mostly depend on product features (physical, esthetical, symbolic). Purchase can happen because of need fulfilment, but impulse purchases also occur among them. Sales promotion tools also have an effect on their purchase behaviour. Advertisements (49.7%) and personal relations (33.6%) are more important than other marketing communications tools, as the power of these two factors can be discovered during their purchases. Smaller surprises (24%), sweepstake promotions (12.8%) or cartoon figures on packages (10.5%) are not so important for them. Concerning consumer behaviour we posed 6 short questions in connection with the influence of an exogen factor. We were able to realize in the previous answers that the influence of peers and advertisements was the most influencing factor in their consumer behaviour. As they get older the importance and influence of peers is growing. 36.2% were mocked just because of their outfit or not having certain objects. It can be even higher indeed, nevertheless a part of respondents may have been ashamed something like that happened to them. This factor is important as it means an extrinsic factor during purchases. Endeavor to achieve ideal self-image and ideal social self-image correlates with the symbolic function of products. Hence symbolic–content, emotional consumption becomes so important: that is the way how the young react to the consumption of trendy, stylish brands to gain the recognition of others. When we investigated the influence of sales promotion tools altogether 306 respondent declared that other people’s opinion have an influence. When we directly inquired them this number decreased to 141. In all we could realize that consumption and product choice of peers ECONOMICA 2015. 4/1. szám

becomes more and more determining as years go by. Hence it has been proved that there is a correlation between symbolic consumption and normative group influence. Due to their sensitiveness willingness to comply influences their consumption decisions. In this case marketing - with the help of the media - has a salient role in influencing social views, values, and scenes. Besides belonging marketers build up strategies on role model imitations. It is a crucial question whether the investigation of opinion leaders is productive. Foreign media actors inspire the respondents most. Most of them (76.6%) stated that they are not influenced when a product is advertised by well-known people. Though famous media actors are their role models and they would like to resemble them, but they do not accept everything from them. Though internet penetration is growing nowadays, television is the widest mass media and still large targets can be reached. Besides television spots new ways of marketing communication tools come to the front like product placement. We inquired our respondents whether they tried a service just because it was advertised on television. 28% answered a clear no, they stated it never happened to them, it occurred with 30.3% that this happened to them, but in the near past. Only 6.6% use services regularly because of the influence of television. On the basis of all these we can state that the influence of advertisements in the case of services is irrelevant. We also investigated the latter problem in the case of products. It happened to 41.4% of them that they bought something just because of the TV advertisement. Girls experiment with products they saw in ads more often, nevertheless Cramer’s V shows a weak correlation (V=0.217) among gender and advertisement generated purchase.

SUMMARY In our paper we gave an introduction to the world of generation Z, via sales promotion tools and brand connection we tried to show an 15

Rita Noémi Tóth – Éva Pólya overall picture by introducing and analyzing extrinsic and intrinsic factors that influence consumer behaviour. Our quantitative research supports that the preferences and attitudes of the net generation change constantly, they form and shape reacting to different influences, impacts. A strong diversification is typical concerning them and their habits, their values and approach is new, exciting.

The market of the young is a quickly changing market, where fragmentation is an everyday phenomenon. Hence for companies who want to keep pace with these quickly changing needs and wants, it is crucial to develop a flexible and differentiated marketing strategy.

BIBLIOGRAPHY [1] [2]

[3] [4] [5] [6] [7]

16

Cole, M. & Cole, S. R. (2003) Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó, pp. 397-407 Crowley, A. & DeJong-Boots, D., Paladines, M. (2014) ’What’s a tween?’ Homepage of Tween programming [Online] Letöltés dátuma: 2014.11.11. http://courseweb.lis.illinois.edu/~crowley8/506tweens/Tween_Programming/Home.html http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800048.TV Letöltés dátuma: 2015.01.23. Piacentini, M, & Mailer, G. (2004) ’Symbolic consumption in teenagers’ clothing choices’ Journal of Consumer Behaviour, 3 (3), pp. 251-262 Szűcs R. S. (2011) ’„Egészségtelen” élelmiszerek attitűdvizsgálata a fiatalok szegmensében’ Marketing & Menedzsment, 45 (2), pp. 60-66 Törőcsik M. (2007) Vásárlói magatartás. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 13-32, 46-82


Fenntartható fejlődés a XXI. században

Huff Endre Béla

Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona Endre Béla Huff Corruption or the Paradox of Transparency

Összefoglalás E tanulmányban arra keressük a választ, mi okozza, hogy – pártállástól függetlenül – a korrupcióellenes intézkedések mellett minden kormányzati és ellenzéki politikus elkötelezett, mégis a meghozott intézkedéseik rendre hatástalanok? Próbáljuk ki, hogy a választ nem a korrupció természetének elemzésével, hanem a gazdasági élet és intézményeinek átvilágítása (ellenőrzése) révén keressük meg. Minden ellenőrző hatóság átlátható (traszparens) viszonyt keres, azonban a korrupció alapjában nehezíti munkájukat, paradox viszonyokat teremtve. Kulcsszavak: Korrupció, paraszolvencia, transzparencia, paradoxon

Abstract In the present study we are looking for the answer to the question – what is the reason for the fact that although all government party and opposition polititians - irrespective of party affiliation - are committed to anti-corruption measures, the measures adopted by them are in turn ineffective. Let us try to find the answer by the screening (supervision) of economic life and its institutions and not by the analysis of the nature of corruption. Each controlling authority is looking for a transparent relationship, but corruption makes their work fundamentally difficult by developing paradoxical relationships. Keywords: corruption, gratuity, transparency, paradox 1

Közpénzügyi ellenőrzés és paradox viszonyok Antikorrupciós programok sémái igencsak hasonlítanak egymásra. Növelni kell az ellenőrzések számát, az ellenőrzést végző szakemberek felkészültségét. Jelentősebb 1

A korrupció különös természetét, formális logikai módszerrel történő azonosítását: „háromszereplős modelljét” már korábban a Büntetőjogi Szemlében (Huff. 2013) elvégeztem. Gazdasági-etikai természetét, egy gazdasági kontrolling-rendszerbe történő beépítésének lehetséges technikáját az Etikai kontroll című könyv (Huff. 2011), valamint az ÁSZ Kutatóintézete számára összeállított szakanyag (Huff. 2006) részletesen bemutatta. Ezzel magyarázható, hogy jelen tanulmány nem rá, hanem a transzparencia problémájára koncentrál.


forrásokkal, anyagi és technikai eszközökkel kell támogatni az ellenőrzéseket végző hatóságokat. Emelni kell a büntetési tételeket, hogy az kellőképpen elrettentő legyen. Ezen programok kezdeményezői a korrupciót pusztán egy súlyos morális vétségnek tartják, amit a törvény eszközeivel hatékonyan lehet szankcionálni. Szerintük a kriminalizálásának fokozásával visszaszorítható. Jellemző magyar példa rá a magát Bölcsek Tanácsának nevező testület által összeállított Szárny és Teher című ajánláscsomag. (Csermely-Fodor-JolyLámfalussy. 2009)

17

Huff Endre Béla: Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona Három pillérből álló tervet dolgozott ki, a fent 2 vázoltak szerint. Pártok politikusai is a kriminalizálás fokozását tekintik megoldásnak. MSZP un. üvegzseb programmal, MDF a Tiszta Kezek Tanácsa felállításával, Fidesz a zéró tolerancia meghirdetésével és törvénybe iktatásával hirdettek harcot ellene. Transzparens – átlátható, tiszta, korrupciómentes – viszonyokat mégsem teremtettek, legfeljebb részleges sikereket. Ennek legfőbb oka a transzparencia paradoxona. Az ellenőrzések hatásfokának növelése természetes, hogy a felderítési mutatók növelését eredményezi. Ez a korrupciós típusú bűnelkövetésekre is érvényes kellene legyen, azonban ezt valami megakadályozza. A korrupció érzékelhető szintje, minden intézkedés ellenére Magyarországon jelentősen 3 nem csökken. Felderítésével foglalkozó intézmények előtt igen összetett feladat áll, mert a „kisstílű”esetektől pl. számlaadási fegyelem megsértésétől, vagy a „kis borítékoktól” a közbeszerzési eljárást korrupt módon megszegő milliárdos értékre elkövetett ügyekig mindent vizsgálniuk kell. A Szárny és Teher program összeállítóinak teljesen igazuk van, amikor az ellenőrzésre feljogosított intézmények összehangolt csapatmunkájára hívják fel a figyelmet. A legmagasabb szintű ellenőrzésre jogosult ÁSZ-tól az ÁPEH-ig, mindannyiuk összehangolt munkájára van

2

Három pillérük egyrészt egy tíz éves időszakról szóló nemzeti programot, másrészt az intézményeket megerősítő tervet, harmadrészt a korrupciót szabályozó törvények megszigorítását tárgyalta. Ehhez egy igen értékes feltáró kutatómunkát kapcsolt, A hazai helyzet címmel. (Csermely – Fodor – Joly – Lámfalussy. 2009 134-171. old.) 3 A Transparency International által kiadott korrupcióérzékelés nemzetközi indexe (CPI) szerint Magyarország a kevésbé korrupt, de a fertőzött országok közé tartozik. (1=mindent áthat a korrupció. 100=nem érzékelhető.) 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

52

53

51

51

47

46

55

54

54

(Táblázat a http://www.transparency.hu/Korrupcio _Erzekelesi_Index alapján készült.)

18

4

szükség. Különleges ellenséggel állunk szemben, amint erre az Állami Számvevőszéknek és jogelőd intézményének korábbi elnöke, Kovács Árpád többször is felhívta a figyelmet. „A korrupció ,közrossznak’ is nevezhető, legalábbis annyiban, hogy együtt él és szemben áll ikerpárjával a (…) ,közjóval’, a közérdekkel.” (Kovács. 2007 291. old.) Homlokegyenest szemben áll a transzparens viszonyok „tiszta” gazdasági mechanizmusaival. Egyetértünk Johannes Graf Lambsdorffal: a 5 korrupció egyfajta „láthatatlan lábként” vet gáncsot a hatékony gazdasági mechanizmusoknak. Következménye ismert: nemzetgazdasági szinten tapasztalható hatékonyságcsökkenés, az államháztartási bevételek elmaradása. Ennek mértéke statisztikai becslések szerint – figyelembe véve a tervezett és a ténylegesen realizált bevételeket –Magyarországon elérheti a GDP 25-30 százalékát. Pénzforgalmi adatokkal 6 számolva is 20 százalék körül van. Közpénzek ellenőrzésének nemcsak a prevenció – szankció – hibajavítás hármas egysége a lényege, hanem a ténymegállapítás és helyreállítás javaslatok mellett a tanulságok levonása is. Különleges ellenségünk vonatkozásában a szakirodalom újabban politikai-szociológiai és szervezet4

Ajánlásuk szerint az ellenőrzések kezdeményezésére minden szinten lehetőséget kell adni, érvényesítve hatásköreiket. VPOP, APEH, ÁSZ és a többi mellett különös szervező feladatot kap a Legfőbb Ügyész alá rendelt hivatal, az Ellenőrzési és Közbeszerzési Iroda. Felelősségi köre a minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok érzékenyítése, a korrupcióellenes nemzeti program szervezése. (Csermely-Fodor-Joly-Lámfalussy. 2009 178-179. old.) 5 Adam Smith láthatatlan keze (Unsichtbaren Hand) fogalmi ellentéteként talált rá a „láthatatlan lábra” (Unsichtbaren Fuß). (http://www.transparency.de/ Graf-Lambsdorff-Johann-The.1324.0.html /Letöltve: 2013-06-25/) 6 Kiszámítását E.L. Feige (1986) nyomán arra a feltételezésre alapítjuk, hogy minél magasabb a készpénzforgalom aránya, annál nagyobb a gazdaság korrupcióérzékenysége. Magyarországon a készpénzforgalom, ill. rejtett gazdaság nagysága, nemzetközi összehasonlításban nagy, de csökkenő tendenciát mutat. 2000-ben 45,9% - 2008-ban 22,8%. (Raciborski – Kürthy. 2011)


Fenntartható fejlődés a XXI. században szociológiai összefüggésekre: a demokrácia 7 8 deficitre, és az un. integritásproblémára hívja fel a figyelmet. Van azonban még valami, amire érdemes odafigyelni, magára a transzparenciára, és paradoxonára. Már Adam Smith bebizonyította, hogy a „tiszta viszonyok” mellett működő gazdaság nyertese a hatékonyan működő nemzetgazdaság. Játékelméleti ismereteinket mozgósítva derül ki, hogy nem ennyire egyértelmű a helyzet. Minden játéknak van nyertese és vesztese. John Forbes Nash által ismerjük, hogy a versengő gazdaság szereplői sem mások, mint játékosok. Transzpares viszonyokban sem érdekelt mindenki. Ezek szerint két megállapítást érdemes megfogalmazni: 1. Transzparens viszonyok azon gazdasági szereplők számára előnyös, akik a tiszta viszonyokat a maguk javára képesek kihasználni. 2. Transzparens viszonyok hátrányosak mindazon gazdasági szereplők számára, akik nem képesek a maguk számára előnyösen kihasználni. Az érintett szereplők a „játék” során mérlegelni kénytelenek érdekeik szerint helyzetüket, a transzparens viszonyokhoz való hozzáállásukat. Játszma során a „tiszta” (transzparens, esetünkben korrupciómentes), vagy a „nem tiszta” (korrupt) viselkedést követik. A transzparenciát magát is értékelni kénytelenek: 1. Transzparens viszonyok előnyei: A játéktér többi szereplőiről, a 7

A Transparency International által mért korrupcióérzékelési szint szoros összefüggés és a demokratikus deficit szoros összefüggést mutat. Tapasztaljuk is, hogy „ott kisebb a korrupció, ahol valóságos a demokrácia, és működik a politikai váltógazdálkodás.” (Báger. 2012. 31. old.) 8 Integritás alatt újabban a közintézményeket fenyegető korrupciós veszélyek kiküszöbölésére tett intézkedéseket értik: „hangsúlyt a keményvonalas küzdelemről a prevenció alapú küzdelemre téve át.” (Báger. 2012. 57. old.) Az integritás magyarországi mércéjét NIS a Transparency International Magyarország határozza meg a kulcsfontosságú intézmények korrupcióérzékenységét, erősségeit, és gyengeségüket felmérve. (http://www.transparency.hu/nis_magyar )


versenytársakról is képet kap. Minden G (game) „játszma” a játék szabályai szerint (a versenyjog betartása mellett) zajlik, és ezeket minden érintett ismeri, feltételezései szerint be is tart. 2. Transzparens viszonyok természetes hátránya, hogy nemcsak „én” ismerem a többiek adottságait, viselkedését, és ez jó! De feltételezem, hasonlóképpen „ők” is kellő mértékben sok ismerettel rendelkeznek „rólam,” ami nem jó! Mindenki a G játszma szabályainak betartására kötelezett. Belátható, hogy a transzparens viszonyok megteremtése iránti igény érdekeltségfüggő. Ezen érdekviszonyokat a játékelmélet segítségével könnyű leírni. A játékosok fejével gondolkodva belátjuk, hogy x előnyösnek tartja, hogy y-nal azonos szabályok szerint versenyez, és y is hasonlóképpen viselkedik. Előnyös számára, ha minél több, minél hasznosabb információhoz jut versenytársáról. Ha viszont róla kapnak a többiek hasznos információt, annak nem örül. Csak a „játék” végén derül ki, hogy ki gazdálkodott ügyesebben a rendelkezésükre álló, tiszta /!/ megszerzett információkkal. Végén a nyertes U nyereséget, profitot, a vesztes deficitet könyvel el. Játékosaink, amennyiben un. „nullaösszegű” játszmát játszottak, melyben amennyit veszít az egyik (x), annyit nyer a másik (y) játékos. Nash ezt nevezte egyensúlyi játszmának, amit nevezzünk Nash-egyensúlynak (NE). G → U alaphelyzet szerint: G = {S; U} G = {S1…Sn; U1…Un } /G = játék; S = a játék során alkalmazott stratégia; U = játék végén a kifizetés./ /S1…Sn = A játékosok által játszott stratégiák./ /U1…Un = A stratégiák eredményeként elért kifizetések/ Tiszta az a játék számít, ahol a résztvevő felek (x; y) között semminemű együttműködés (értsd: összejátszás) sincs, mindvégig ugyanazok a játékszabályokat követik, és megmaradnak a kiinduló feltételek mellett. Gazdasági élet játszmái esetén is ugyanezek az elvárások érvényesülnek. A transzparens viszonyok eredeti „tisztaságát” az együttműködő játékok 19

Huff Endre Béla: Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona megjelenése homályosítja. A klasszikus szabad versenyes kapitalizmus játékszabálya a versengő, haszonmaximalizáló játszmákra épít. Laissez faire elve szerint tisztának tekintette és tekinti az individuális érdekérvényest, elvetve a gazdasági összefonódásokat (pl. monopóliumokat), mert az megakadályozza a „láthatatlan kéz” szabad érvényesülését. Az un. nullaösszegű játszma megszűnik (a kifizetés összege nem nulla), viszont Nash elvárásai szerint továbbra is érvényesül az egyensúly, de más szinten. Minden kooperatív játszma felbontható egyensúlyi részjátszmák összegeként, érvényesítve a Nash-egyensúlyt. (Gibbons. 2005. 83. old.) Az elmondottak alapján könnyen belátható, a játékelmélet ismert egyensúlytörvényei (NE) a gazdasági egyensúlytörvényekben is megjelennek, jelen esetben, mint transzparencia egyensúlytörvény (TE). Viszonyukat logikai ekvivalencia jellemzi. NE TE Egyensúlyi játszmák átrendeződését, és paradoxonok előkerülését hatásosan szemlélteti az ismert börtönparadoxon. Játékba vont szereplők: a börtönnel fenyegetett bűnözők (x, y), akiknek belátható érdeke fűződik, hogy együttműködjenek. Nem szokták hangsúlyozni, de van harmadik szereplő is, a gyanúsítottakat kihallgató, és őket külön cellába zárató ügyész (játékmesteri szerepkörrel)(z). Játszmájuk a következő döntési alternatívákat tartalmazza:  Ha x és y gyanúsítottak egymás ellen vallanak: 4, 4 év börtönt kapnak.  Ha nem vallanak egymás ellen: megússzák 1, 1 év börtönnel.  Amennyiben x y ellen vall, de y nem vall ellene: felmentik, és y 5 év börtönt kap.  Amennyiben y x ellen vall, de x nem vall ellene: felmentik, és x kap 5 év börtönt. Legeredményesebben akkor „játszanak,” ha egyrészt felismerik közös érdekeiket: legjobban az 1, 1 év börtönnel járnak, ha képesek együttműködni, és lemondanak a haszonmaximalizáló játszmáról. Amennyiben a játszma során az első lehetőség mellett döntenek, úgy ketten együtt U(4+4=8 évet);

20

harmadik-negyedik esetben U(5+0=5 évet); míg a második esetben U(1+1=2 év börtönt) kapnak. „Játékosaink” még abban az esetben is, ha mindannyian intelligensek és belátják, közös érdekük, hogy a második alternatíva mellett ne valljanak egymás ellen, paradox módon a legrosszabb döntést hozzák. (Nashparadoxon)(NP) Abban, hogy viselkedésük a paradoxont erősíti, nagy érdeme van a történetben látszólag háttérbe húzódó harmadik félnek (z), az ügyésznek, aki csak egyetlen döntést (játékot)(G1) engedélyez, és elválasztja őket egymástól. Gibbons matematikai modellekkel bizonyítja be, amennyiben több játékot játszhattak volna, úgy annak (G ∞ -1) arányában nő a valószínűsége, hogy kikerülik a paradoxont. U (Együttműködő játékosok esetén) > U (Együtt nem működő játékosok esetén) Börtönparadoxonunk kapcsán könnyen felismerhető, hogy a gazdasági és üzleti életre vonatkozó példázat. Forgó Ferenc, egy Nash-ről szóló tanulmányában az egyensúlytörvényeit (NE) összekapcsolta Pareto törvényeivel és egyensúlyaival (PE). Egyaránt lehat egyensúlyokról, egyensúlytalanságról, javulásról, és romlásról beszélni. (Forgó. 2005) Transzparencia egyensúlytörvényeit (TE) bátran hozzá rendelhetjük, működése hasonlatos hozzájuk. NE Pareto-egyensúly TE  Transzparencia-egyensúly akkor áll fenn, ha egyaránt teljesülnek rá a Paretoegyensúlytörvények (PE), és a játékelméleti szabályok (NE).  Transzparencia-javulás akkor áll fenn, ha az érintett szereplők felismerik együttműködésükben rejlő hasznot (előnyt), és ezt stratégiai szinten kezelik, ezáltal egyaránt érvényesülnek a Nash-, és a Pareto-javulás feltételei.  Egyensúlytörvényekkel egyetlen esetben nem számolhatunk, ha maga a játék 9 lehetősége szűnik meg. 9

Ez a körülmény a bolsevik típusú államszocializmus alatt került reális közelségbe. A piacgazdaság, és szabad verseny leépítésével „játéktere” szűnt meg. Kiiktatva a játékot (G), a kifizetéseket (U), pusztán


Fenntartható fejlődés a XXI. században A gazdasági életben az egyensúlytörvények (TE) érvényesülése hatékony működésére utalnak. Minél nagyobb a „tisztaság” (a transzparencia) a gazdaság annál termelékenyebb, és annál kisebb mértékben fejti ki a „láthatatlan láb” a hatását. Ezt az összefüggést elsőként Johan Gráf Lambsdorff mutatta ki (1992-ben), ennek ismeretében építette fel korrupcióérzékelési (CPI) indexét. Később Báger Gusztáv és Kovács Árpád kimutatták, hogy a nemzeti jövedelem mennyisége és a korrupció érzékelt szintje egymással fordítottan arányosak. A magyarországi korrupció érzékelhető csökkentésével a gazdaság színvonalának emelését lehetne elérni. (Báger – Kovács. 2005 41-42. old.) Börtönparadoxonunk egyaránt jó példa a gazdaság hatékony működésére (Pareto-növekedés), és hatékonyságveszteségre (Pareto-veszteség).  Ha a gazdasági szereplők (x; y) korrupt módon működnek együtt (Gazdasági törvényeket szegnek meg, tehát kriminálisan korrupt módon működnek együtt), nemzetgazdasági szinten (zmindannyiunknak) okoznak veszteséget. Pareto-veszteséget az ellenőrző, bűnfelderítő hatóság, mint transzparencia-veszteségként ér tetten.

egyfajta redisztribuciót tartva, kiiktatva humántartalmát. ~TE→ ~G A játéktér és játék megszüntetésére, a játékosok kiiktatására tett kísérletre Sztálin és köre kezdeményezésére a Szovjetunióban került sor. Korábban még Lenin meghagyott valami kevés játékteret, melyet Új Programnak (NEP), illetve Iparfejlesztési tervnek (GOELRO) nevezett, a végeredmény gazdasági, és mezőgazdasági válság, és éhínség lett. Buharin, Magyarországon Nagy Imre, azzal álltak elő, hogy a válság kezelésének egyetlen reális esélyét a gazdasági játéktér kialakítása és működtetése jelenti. Gazdasági önszabályozó mechanizmusok megteremtésével lehet csak válságot kezelni. Magyarországon további lépéseket 1968-ban szintén a játéktér bővítésében látták. (Hatékonyan működtethető gazdasági mechanizmusok egyik esetben sem jöttek létre, hiányzott hozzá a szabad piac politikai mechanizmusa, a szabad piacgazdaság.) TE→ G




Amennyiben az együttműködő gazdasági szereplők (x; y) törvényesen működnek együtt, nemzetgazdasági szinten (zmindannyiunk számára) is hatékonyan járnak el. A gazdasági ellenőrző hatóság Pareto-növekedést állapít meg, transzparencianövekedés mellett.

Transzparencia-paradocon vizsgálatára elsősorban a korrupcióérzékenysége miatt szükséges. Közpénzügyi ellenőrzések, során tapasztalható, melyet közvélemény kutatások is megerősítenek, hogy a gazdasági és közélet szinte minden szereplője kártékonynak és rossznak tartja a korrupt magatartást. Szigorú fellépést sürgetnek ellene. Korruptnak mégsem önmagukat, hanem partnereiket, vagy más külső körülményt neveznek meg. (Vásárhelyi. 1998. 176-187. old) Önmaguk korrupt játszmáit nem tekintik annyira súlyosnak. Körülmények áldozatának tekintik magukat.  Ellenőrző, bűnfelderítő hatóságokat gyakorlatilag lehetetlen feladat elé állítja. Paradox módon minél nagyobb erőket mozgósítanak ellene, a korrupció nem csökken, inkább nő.  Paradox módon az egyébként korrupcióra hajlamos egyének, társadalmi csoportok is képesek feladni korrupt viselkedésüket, amennyiben korrupcióra késztető körülményeik megváltoznak. Magyar egészségügyi rendszer transzparenciaparadoxona. Közvélekedés szerint a magyar egészségügyi rendszert és intézményeit átszövi a korrupció. Ez inkább vélekedés, mint valóság, de van alapja, melyet a hiány és a kiszolgáltatottság érzete teremt. Orvosok, egészségügyi dolgozók alulfinanszírozása, a betegek igénye a magas minőségű szolgáltatásra szembe találja magát a költségvetési források szűkösségével. Eredmény: a korrupcióérzékeny szereplők egymásra találása. Senki sem szeret róla beszélni, sem a korrumpáló beteg, sem a korrupciót vállaló személyzet, sem a korrupcióból nem részesülő egészségügyi alkalmazott, sem az extra fizetésre képtelen

21

Huff Endre Béla: Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona betegek. Létezését tagadni nem érdemes. Transzparencia egyensúly Pareto-csökkenés mellett valósul meg. Paradox sajátossága, hogy nemzetgazdasági szinten nem egyszerűen „láthatatlan lábként,” hanem nagyon is jól látható /!/ „lábként” vet gáncsot. Az államszocializmus időszakában bele olvadt az emberek tudatába az egészségügyi ellátásról szóló idea: Általános – Ingyenes – Magas színvonalú. Sem szervezetileg, sem finanszírozását tekintve nem megvalósítható. A háromból egyidejűleg csak kettő valósítható 10 meg. A közpénzügyi rendszer politikus irányítói viszont rendszeresen megfeledkeznek sajátosságáról, melyre egy ÁSZ jelentés hívta fel a figyelmet: „Az egészségügyi ellátás nem tekinthető a szokásos értelemben árunak. Mégis annak tekintik, miközben a „kínálat nem illeszkedik a fizetőképes kereslethez, s az árat nem elsősorban a kereslet és kínálat viszonya 11 formálja.” (Báger – Hegedűs – Kiss – Lévai. 2003. 21-22. old) Gazdasági egyensúlyok sajátosan más játéktéren alakulnak ki. A „NE Paretoegyensúly TE” képlet tisztasága a magyar egészségügy reális viszonyai, „látható lába” mellett, Transzparencia-paradoxonok sokaságát termelik. Poszt szocialista országokra, Magyarországra és másokra – hol a közkiadások leépítésével egyengetik a költségvetési hiányt – kevésbé 10

Ennek igazságát annak idején – jellemző módon – egy Rádiókabaré jelenetben mondták csak ki. Amennyiben általános és ingyenes: nem magas színvonalú. (Ld. Közgyógyellátás.) Amennyiben magas színvonalú és ingyenes: nem általános. (Ld. állami és pártvezetők egészségügyi ellátása.) Ha meg általános és magas színvonalú: nem ingyenes. (Ld. Hálapénz.) 11 Sajátos piacként jellemzője, „hogy míg az egyik ember sokat betegeskedik, a másik alig-alig lesz beteg, az idősek –természetesen– jóval gyakrabban betegek, mint a fiatalok. E sajátos piacon körülírhatók az ellátási igények, szükségletek, ezek kielégítéséhez szakmai kvalitások, tárgyi eszközök, megfelelő intézményrendszer, kinálati struktúra, valamint térítések, díjak, árak, támogatások stb. kötődnek, ám az egészségügyi ellátás mással nem felváltható szolgáltatást jelent..” (Báger – Hegedűs – Kiss – Lévai. 2003. 22. old)

22

igaz, de az Európai Unióban más paradoxon is jellemi az egészségfinanszírozást. Az Európai Bizottság megállapította, hogy „miközben a lakosság korábban soha nem volt olyan egészséges, mint most, mégis a tagállamokban az egészségügyi rendszer és ellátás javítására és ezzel az egészségügyi kiadások növelésére vonatkozó igény folyamatosan nő.” (Báger– Hegedűs–Kiss–Lévai. 2003. 17. old) 2006-ban Molnár Lajos egészségügyi miniszter bevezette a volumenkorlátos egészségügyi intézményfinanszírozás rendszerét. Nyilvánvalóvá tette pusztán gazdaságossági szempontokat mérlegelve rendelhetők források egy egészségügyi beavatkozás elvégzésekor. Kivételt pusztán a sürgősségi ellátás képez Csípő, ill. térdprotézis műtét esetén interneten mindenki számára elérhetővé tette az adott évben és intézményben rendelkezésre álló volumen nagyságát. Ezáltal – egyébként ügyesen – a „láthatatlan lábak” helyébe „látható lábakat” telepített. Amit nem is titkolt, mivel a világhálón közzé is tette. Paretonövekedés helyett csökkenést eredményezve. Közpénzügyi rendszere ellenőrzését végző szakemberek kénytelenek a rendszer átláthatóságát dicsérni. Megvalósul az elvárható „NE Pareto-egyensúly TE” egyensúly, de nem a korrupciót leépítve, inkább azt más formában újjáteremtve, – a Transzparencia-paradoxont érvényesítve. A korrupció alapját jelentő, a gazdasági struktúrából következő hiányt nem megszüntette, hanem láthatóvá, nyilvánvalóvá 12 tette. 12

Csípőprotézis, vagy térdprotézis beültetésre több évet is kell várni. 2014-es adatok szerint (országrészenként eltérő mértékben) csípőműtétre 636, nyitott szívműtétre 284, térdprotézis műtétre akár 1139 /!/ napot. Összehasonlítva korábbi adatokkal, jelentős változás nincs.(https://varolista.oep.hu Letöltve: 2012-08-22, illetve 2014-04-16.) Az igazsághoz tartozik, hogy akut életveszély esetén a műtétet a korházak soron kívül elvégezhetik a beavatkozást, melyet a biztosító finanszíroz. Ezzel szemben diagnosztikus célú szűrővizsgálatot mindenesetben a volumenkorlátozás fenntartása mellett támogatja. CT, PET, vagy MRI diagnosztikus vizsgálatra – hacsak nincs rá akut


Fenntartható fejlődés a XXI. században A korrupciót formálisan, mint titkos szövetséget érdemes keresni. alakul ki korrupt (K) szereplők (K/x;y/) között, a börtönparadoxonban megismert közös előnyeik mentén, harmadik fél, a nem korrupt szereplő/k/ (~K/z/)rovására. Ezzel kirajzolódik a korrupció háromszereplős modellje (Huff. 2013):  Korrumpáló (K/x/), aki kezdeményez.  Korrumpált (K/y/), aki enged a csábításnak, elfogadja a felkínált előnyt, hagyja magát megvesztegetni, lekötelezetté válik.  Kirekesztett szereplő (K/z/), akit kihagynak, akit megkerülnek, vesztessé válik. Kirekesztett lehet egy egyén, kisebb-nagyobb közösség, de vesztes fél lehet maga a nemzetgazdaság is. (Kkorrumpáló /x/ & Kkorrumpált /x/) v ~Kkirekesztett (z) Börtönparadoxonunk két szereplője (x; y) jelen esetben tudnak együttműködni korrupt játszmáikban. „Játékuk” célja nem más, mint a kifizetés maximalizálása. (G/x;y/ →U/x;y/) Volumenkorlátos rendszerrel szemben kialakuló játék során, vajon kit a harmadik (~K/z/) szereplőnk?  Amennyiben sikerül a műtéti várólistán valakit előre tornázni – jegyezzük meg, az internet nyilvánossága mellett, erre kevés az esély – úgy a sorban elöl lévők (~K/z/) szenvednek kárt.  Amennyiben az adott egészségügyi intézménynek sikerül adatait manipulálni, pl. rövidebb sorállást feltételező műtétként számolva el a beavatkozást, melynek kárát az egészségfinanszírozó pénzügyi intézmény (~K/z/) szenvedi el.  Amennyiben elmaradna a korrupciós játszma, úgy az egészségügyi intézmény és a kezelésre rászoruló beteg szenved (szó szerint szenved/!/) veszteséget. Sorállást csak azok tudják korrupciómentesen elkerülni, akik megengedhetik maguknak, hogy indikáció – orvosi beutalásra is 2-6 hónapos a várakoztatás. (www.daganatok.hu Letöltve: 2012-0822) Ezen csak 2015-ben lazított az egészségügyi kormányzat.


magánklinikára vonuljanak és kifizessenek protézisműtétért térdenként (2014-es adat szerint) 8 millió /!/ forintot. A Transzparencia-paradoxont tekintve a Brit egészségügy szolgál különleges példával. Volumenkorlátos rendszert hozzánk képest jóval korábban, még Margaret Thatcher kormányzása idején vezették be. A hiány hozzánk képest jóval hosszabb várólistákat generált, ennek ellenére a hálapénz ott mégsem jellemző, gyakorlatilag nem ismert. Mint tudjuk, a hiány korrupciót generál! Hol van a magyarázat?  Esetünkben is érvényesül a „NE Paretoegyensúly TE” egyensúlytörvény. A paradoxon abban áll, az érintett betegek úgy látszik, vagy nem ismerik fel személyes érdekeiket, az egészséges és fájdalommentes élethez fűződő alapvető emberi jogukat Esetleg annyira természetesnek tekintik a volumenkorlátos rendszert, hogy eszükben sincs tenni ellene.  A szigetországban működő közpénzügyi ellenőrzés, és korrupcióellenőrzés nagy hagyományokkal és tekintéllyel rendelkezik. Hatékonysága kellő visszatartó erővel rendelkezik.  Egészségügyi rendszerük sajátossága, hogy – miközben az állam jelentős összegeket vont onnan el, kikényszerítve a várólisták drasztikus megnövelését – az egészségügyi alkalmazottak és orvosok kiemelkedően magas fizetést kapnak. Nem éri meg számukra, hogy betegeikkel korrupt kapcsolatba kerüljenek. Hiába lenne a betegek oldaláról óriási korrupciós hajlandóság (Kkorrumpáló/x/), ha nem találkozik az egészségügyi dolgozók (~Kkorrumpálandó/y/) hajlandóságával.: Kkorrumpáló/x/ & ~Kkorrumpálandó/y/ A korrupció háromszereplős játszma. Nem elég hozzá korrumpálni, egy korrupciós játszmához korrupt partner is szükséges. Minden jel szerint a Britt egészségügyi rendszer működtetői ennek ismeretében hozták meg intézkedéseiket.

23

Huff Endre Béla: Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona Egyúttal ez ad választ arra a kérdésre, a transzparencia-paradoxon ott miért nem alakul ki. Mi a feltétele annak, hogy a világon bárhol is „tiszta” viszonyok alakuljanak ki? Színvonalas közpénzügyi kontroll szükséges, de nem elégséges hozzá. Minden érintett, de különösen a közpénzügyek politikusok felelősségét kell kiemelni. Átlátható – alacsony korrupciós mutatókkal megítélt – gazdasági viszonyok nem alakulnak ki hiánygazdaság körülmények között. Kornai János kiválóan bizonyította ennek igazságát: a hiány sorban állást generál, a kialakuló sorok hosszával arányosan 13 megnövekszik a korrupciós hajlandóság. Az egészségügy speciális terepén sincs ez másként. A Britt egészségügy „tisztasága” nem igazán jó ellenpélda. Már Kenneth Joseph Arrow felismerte, hogy az egészségfinanszírozás működőképes rendszerének előfeltétele az összes érintett szereplő őszintesége. (Arrow. 1963) Megfigyelte, hogy minden érintett szereplő egymás elől visszatart információ, jelentős veszélyforrást teremtve a biztonságos betegellátás számára. Áttekinthetetlenné teszik a finanszírozást, veszélyeztetve a gyógyító munka minőségét is. Ideális az lenne, ha egyfajta „szimmetrikus viszonyok” jellemeznék a rendszert. Se az orvos, se maga az egészségügyi intézmény ne tartson vissza információt a betege elől, és fordítva. Ugyanígy a beteg és biztosítója között is bizalmas viszony legyen, hatékony információáramlással. Az orvos, az egészségügyi intézmény, és az egészségbiztosító viszonyát is ez jellemezze. Ezt szemlélteti az un. Arrow – Debreu háromszög. Veszélyes (szó szerint veszélyes!) játszma valósul meg, ha – a börtönparadoxonunk 13

Ha a hiány rendszeressé válik, strukturális hiányról kell beszélni. Van egyfajta figyelmeztető ereje, rá neveli szereplőit, hogy hol a helyük! Egy idő után mindezt természetesnek tartják. Ne csak konkrét sorra, de „képzetes” sorokra is gondoljunk. (Kornai. 1989 89. old) Belátható, hogy a strukturális hiány a korrupció strukturális természetére is rávilágít (Huff. 2011. 258-259. old), viszont ezt a megállapítást Kornai – ki tudja miért – nem tette meg.

24

analógiáját előhívva – mindhárom szereplő „versenyző” pozíciót vesz fel, a maximális kifizetés reményében visszatart információt.

A beteg letagad rizikófaktorokat. Orvos megmásítja a korlapot. A biztosító, ideértve a közfinanszírozást, minden partnerét potenciális csalónak kezeli. Rövid időn belül információs aszimmetriák válnak rendszerjellemzővé  Ahol sikerül megvalósítani az ArrowDebreu rendszert, ott áttekinthetővé válik a betegellátás, javul a betegek életminősége, hatékonyabbá a gyógyító munka, a rendszer mintegy önmagát finanszírozza. Ilyen körülmények között nem éri meg releváns információkat visszatartani.  Fontos feltétel: az egész folyamatot mind pénzügyi, mind egészség-szakmai kontroll alatt kell tartani. Arrow nyomán ezt már Joseph E. Stiglitz ismerte fel. A források előteremtésétől, elosztásukon át, felhasználásukig (tegyük hozzá: ellenőrzésükig). A modell mindhárom szereplőjének viselkedését gazdasági érdekeik alapján kell vizsgálni: a beteget a rendszer „fogyasztójaként,” az egészségügyi intézményt (benne az orvos és a szakszemélyzet tevékenységét) „szolgáltatóként,” míg a biztosító (akár állami, akár magánbiztosító) közvetítő szereplőként. Stiglitz, mint a pénzmozgások szervezőjét, „harmadik félnek” nevezi. Őt keresi meg igényeivel a gyógyító intézmény, azzal az igénnyel, ami az Orvos–Beteg kapcsolatból születik. A kifizetés fedezete rendelkezésére áll, mert az egészségbiztosítással rendelkező beteg azt korábban hozzá eljuttatta. (Stiglitz. 2000. 311. old.) ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Fenntartható fejlődés a XXI. században A normálisan működő Arrow – Debreu rendszerrel szemben a forráshiányos mechanizmus velejárója, hogy a háromszögmodell korrupciós struktúrát is magára vesz. Korrupt „egymásra kacsintások,” titkos szövetségkötések alakulnak ki. A felek közötti kommunikációban az információs aszimmetriák egyre természetesebbé válnak. A korház „el nem végzett beavatkozást” számláz a TB, és/vagy magánbiztosító felé. Elvégezte a beavatkozást, de más azonosító szám alatt könyveli el. Sürgősségi beavatkozásként számláz el un. „tervezett” beavatkozást. Ha egy revízió leleplezi, érthető érvet hoz fel védelmére: máskülönben nem tudta volna a beavatkozást elvégezni. Természetes, hogy ebben a beteg partner. Ő ui. meg akar gyógyulni, mégpedig minél hamarabb. Korrupt viszonyban állnak egymással, ha van közöttük pénzmozgás („kis boríték”), ha nincs. Ha formalizáljuk, kiderül, hogy céljuk a Biztosító forrásainak megcsapolása. (Kkorrumpáló/Ellátó intézmény/ & Kkorrumpálandó/Beteg/) v ~Kmegkárosított/TB/ A Britt rendszerből hiányzik a hálapénz. Az Arrow–Debreu modell alapján értjük meg, hogy miért. Kvázi korrupt kapcsolat alakul ki a Biztosító és az Orvos (ide értve az egészségügyi szakszemélyzetet is) és a rendszert finanszírozó 14 Biztosító között. Azért kvázi korrupt, mert harmadik fél kizárására szolgál, de törvényesen 14

Tartalmilag – jogi tartalmát tekintve – akkor beszélhetünk csak korrupcióról, ha a harmadik felet kijátszó gazdasági magatartást az adott állam jogrendszere korrupciónak minősíti, és szankcionálja. Ennek ellenére formálisan mégis korrupciónak kell tekinteni, hiszen megvan a hozzá szükséges három szereplőnk: (Korrumpáló & Korrumpált) v Korrupt együttműködés vesztese. Nem nevezhetjük hagyományos értelemben korrupciónak, kvázi korruptnak viszont igen. Amennyiben tovább boncoljuk a kérdést akár formális-logikai, akár kriminológia szempontból elkülöníthetjük egymástól a kriminális korrupciót, és annak büntetőjogi típusait, valamint a kvázi korrupciót, és annak nem kriminálisan korrupt aleseteit. (Huff. 2013)


teszi. Biztosító az Orvost olyan kiemelt bérezésben részesíti, hogy ő ezáltal képes legyen ellenállni a Betegek korrupciós kezdeményezéseinek. Szövetségük nem titkos, de céljában kirekesztő. (Kvázi Kkorrumpáló/Biztosító/ & Kvázi Kkorrumpált/Orvos/) v ~Kkorrumpálni képtelen/Beteg/ A volumenkorlátos egészségügy-finanszírozás óriási sorban állást, és vele korrupciós késztettséget generál. A Biztosító és Orvos között kialakult kvázi korrupció elejét veszi az Orvos és Beteg közötti kriminális korrupciónak. Beteg csak akkor lenne képes hatékonyan korrumpálni orvosát, ha kellően vastag „borítékkal” tenné. Ez nem éri meg neki, hisz ha megengedhetné magának, úgy legálisan venné igénybe a magán egészségügyet. Orvosnak sem éri meg a rendszer ellen tenni, mert a legkeményebb jogi szankcióra számíthat. Összefoglalás helyett néhány gondolat Az államháztartást és a közpénzügyek vitelét ellenőrző szervezetek elvitathatatlan feladata, hogy kiálljanak a „közjó” mellett, hogy küzdelmet folytassanak a „közrossz” ellen, mert számára csak a maradéktalanul áttekinthető gazdasági közélet az elfogadható. Szakmai protokollokat a „tisztaság” iránti abszolút igényhez alakították ki. Természetes, hogy ha „láthatatlan lábak” hatását érzékeli, a korrupcióellenes fellépéseit úgy szervezi, mintha bármi más kriminális vétséget küszöbölne ki. Szembe találja magát paradoxonával, amivel nem tud mit kezdeni.  Közpénzügyek tervezésébe, folyamatok vitelébe és ellenőrzése protokolljába egyaránt érdemes beépíteni a Transzparencia-paradoxona ismérveit.  Korrupció elleni küzdelemnek természetesen része a felderítés hatékonyságának fokozása, egy átgondolt jogszabályi hierarchia megteremtése, összhangba hozva a Transzparenciaparadoxona sajátosságaival.  Hatékony lépéseket nem a korrupció felfokozott kriminalizációjával lehet

25

Huff Endre Béla: Korrupció, avagy a transzparencia paradoxona



elérni, hanem a korrupcióra késztetető körülmények kiiktatásával, de legalább csökkentésével. A hiány korrupcióra késztető körülmény. A korrupcióra késztetés élményét akkor is korrupt gyakorlat követi, ha az érintettek tisztában vannak vele, cselekedetük morális elvetendő, jogilag szankcionálandó. Az ÁSZ felmérte, és folyamatosan kontrolálja Magyarország korrupciós fertőzöttségének mértékét. Régiókra, mikro-régiókra, egészen intézmények szintjéig bontotta le. (http://integritas.asz.hu) Arra is képes, hogy antikorrupciós programjaikat értékelje és felvigye térinformatikai rendszerébe. (http://www.transparency.org/cpi2012/r esults) Érdemes lenne ezt kiegészítve a

rendszerbe felvinni a korrupcióra késztető körülményeket, területileg lokalizálni, és térképen ábrázolni. „Nincs az a pénz, amiért … De, van az a pénz!” Így szól a korrupciós morál példázata, azt sejtetve, hogy a küzdelem ellene reménytelen. Legfeljebb kriminalizációja fokozása hoz némi eredményt. Ld: Szárny és Teher program. A valóság kínos: a transzparencia-paradoxon érvényesül. Érdemes odafigyelni a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók „paradox” magatartására. A közvélemény elkönyvelte őket „hálapénzre éhes” korrupt csoportnak. Vélt vagy valós előnyök fejében elfogadják a „kis borítékot.” Ugyanezek az etikai szempontból alulértékelt emberek, ha Angliába, Németországba, Norvégiába kerülnek, megszűnik korrupciós késztetettségük, „tisztává” válnak.

IRODALOMJEGYZÉK [1] [2] [3]

[4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12]

26

Arrow, Kenneth Joseph (1963): Uncertainty and the Welfare Economics of Medical Care. American Economic Review (53) 941-972 p. Báger Gusztáv (2012): Korrupció. Akadémia Kiadó. 344 p. Báger Gusztáv – Hegedűs Ágnes – Kiss Daisy – Lévai János (2003): A fekvőbeteg-ellátás 10 éve – egy lehetséges terápia elemei. Módszertani Füzetek. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet. 178 p. Báger Gusztáv – Kovács Árpád (2005): Korrupció és számvevőszéki ellenőrzés lehetőségei. Fejlesztés és Finanszírozás (3) Csermely Péter – Fodor István – Joly, Eva – Lámfalussy Sándor (2009): Szárny és Teher. Bölcsek Tanácsa Alapítvány. 220 p. Forgó Ferenc (2005): John Forbes Nash. In Bekker Zsuzsa (szerk): Közgazdasági Nóbeldíjasok 1969-2004. KJK-Kerszöv 605-614 p. Gibbons, Robert (2005): Bevezetés a játékelméletbe. Nemzeti Tankönyvkiadó. Huff Endre Béla (2006): A korrupció gazdasági-etikai természete. Állami Számvevőszék FEMI (Kézirat.) 127. p. Huff Endre Béla (2011): Etikai kontroll az államháztartás és közpénzügyek tervezésében, vitelében, ellenőrzésében. Nemzeti Tankönyvkiadó 376 p. Huff Endre Béla (2013): A korrupció háromszereplős modellje. Büntetőjogi Szemle. (1-2) 30-41. p. (http://issuu.com/hvg-orac/docs/bjsz_2013_1-2szam ) Kornai János (1989): A hiány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 610 p. Kovács Árpád (2007): Pénzügyi ellenőrzés változó erőtérben. Perfekt Könyvkiadó. 407 p.


Fenntartható fejlődés a XXI. században [13]

[14] [15]

Raciborski Eszter – Kürthy Gábor (2011): Rejtett gazdaság – készpénzigény. In: Bánfi Tamás – Balogh László (szerk.)(2011): Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban. Béta Book KKT. Budapest. Stiglitz, Joseph E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-Kerszöv. 478 p. Vásárhelyi Mária (1998): Rejtőzködés, önigazolás, hárítás és egymásra mutogatás. In: Gombár Csaba – Hankiss Elemér – Lengyel László – Volosin Hédi (szerk): Írások a korrupcióról Helikon Kiadó – Korridor Politikai Kutatások Központja. 136-208 p.


27

Madaras Lászlóné: A matematikai alapok kutatásának eredményei a számítógép-tudományban

Madaras Lászlóné

A matematikai alapok kutatásának eredményei a számítógép-tudományban Lászlóné Madaras The Results of the Research into Mathematical Foundations in Computer Science Összefoglalás A 19. század végén elkerülhetetlen feladattá vált a matematika ellentmondás-mentességének bizonyítása. A probléma megoldására született meg a 19-20. század fordulóján a matematika egy új ága, a modern, vagy más néven matematikai logika, amely eredményeivel rányomta a bélyegét a 20 századi matematika egész arculatára. A 20. század második felére a modern logika a tudomány egyre több területén hasznos „gyakorlati” segédeszközzé vált. Témánk szempontjából, ebből a körből a számítógép-tudományt emeljük ki, amely az informatika fejlődése kapcsán egyre intenzívebben igényelte az újabb és újabb kutatási eredményeket. Így válhattak a 110 évvel ezelőtt született Péter Rózsa rekurzív függvényekkel kapcsolatos elméleti kutatási eredményei a gyakorlati alkalmazások fontos részévé. Kutatási eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt század utolsó évtizedeire a matematikai logika a számítógépek világában alkalmazott, gyakorlati tudománnyá váljon. Kulcsszavak: matematikai logika, rekurzív függvények, „Játék a végtelennel”, számítógép-tudomány

Summary At the end of the 19th century it became an inevitable task to prove the consistency of mathematics. To solve this problem a new branch of mathematics, modern, or also known as mathematical logic was born at the turn of the 19th-20th centuries, the results of which left their mark on the whole image of 20th century mathematics. By the second half of the 20th century the modern logic has become a more and more useful tool in the field of "practical" science. In terms of our subject we highlight computer science that required newer and newer research findings due to the more and more intense development of information technology. So in this way the theoretical research findings of Rózsa Péter (she was born 110 years ago) related to recursive functions could have become an important part of practical applications. Her research findings have contributed to the establishment of mathematical logic as a practical science used in the world of computers in the final decades of the last century. Keywords: mathematical logic, recursive functions, “Playing with Infinity”, computer science

28



1. A MATEMATIKA ALAPJAINAK VIZSGÁLATA. BEVEZETÉS. A 19. század végén elkerülhetetlen feladattá vált a matematika ellentmondásmentességének igazolása. Ennek elsődleges oka volt, hogy a Bolyai János által felfedezett nemeuklidészi geometriák létrejöttével megkérdőjeleződött az Eukleidész óta alkalmazott geometria alapú szemlélet és bizonyításrendszer létjogosultsága. A probléma megoldására született meg a 19-20. század fordulóján a matematika egy új ága, a modern, vagy más néven matematikai logika, amely eredményeivel rányomta a bélyegét a 20 századi matematika egész arculatára. Gottlob Frege (1845-1918), mint a filozófia iránt is érdeklődő matematikus a matematika alapjait keresve arra a „meggyőződésre jutott, hogy az aritmetika tiszta logikai tudomány, és 1 célul tűzte ki ennek szabatos bebizonyítását.” Ezen munka közben tapasztalta, hogy a hagyományos logika eszközrendszere helyett szükség van olyan logikai eszközök kidolgozására, amelyek alkalmazásával a matematikai bizonyítások egzaktul értelmezhetők. A felvetődő szükséglet eredményeként született meg a Fogalomírás gondolata. De egyben az a gondolat is megfogalmazódott benne, hogy logikája nemcsak a matematikára, de általában a szabatos gondolkodásra is alkalmazható, és hogy a tudományos módszer továbbfejlesztése elősegítheti általában a tudomány fejlődését is. A matematika logikai megalapozására törekedett Bertrand Russell is, aki egy olyan logika kidolgozására törekedett, „amely tartalmazza a halmazelméletet és ugyanúgy kiszolgálja a filozófiát, ahogyan a matematika 2 kiszolgálja a fizikát.” Elképzelését Ludwig Wittgenstein (1889-1951) a tudás elméletének a világ elméletére való 3 alkalmazására alakította át.

1

Ruzsa 1980: 8. Wang 1988: 3. Így született meg a rövid és rendkívül elegáns Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logicophilosophicus 1921) 2 3


Elmondhatjuk tehát, hogy a század elején fokozatosan ugyan, de egyre jobban felismerték a matematikai logika fontosságát és továbbfejlesztésének szükségességét. Ezzel együtt a matematika önmagában elvesztette a természet tanulmányozására szolgáló egyedüli absztrakt eszköz szerepét, és megjelent a logika, mint a tudomány struktúrájának analízisére szolgáló újfajta eszköz. Amikor az egyetemi tanulmányait befejező Péter Rózsa tudományos munkássága elkezdődött, a matematikai logika még egy születőben lévő tudományágnak számított. A magyar matematikai élet kiemelkedő kutatói közül is csak igen kevesen voltak képesek felismerni a logikai témájú kutatások fontosságát és jelentőségét. Közéjük tartozott Kalmár László, Péter Rózsa egyetemi évfolyamtársa, aki Magyarországon elsőként kezdeményezte a szimbolikus logika, mint matematikai diszciplína művelését. Az ő hatására és ösztönzésére kezdett kutatásokat a matematika alapjainak vizsgálata témájában Péter Rózsa, aki a rekurzív függvények fogalmával hozzájárult az új diszciplína kialakulásához, s a rekurzív függvények elmélete területén sikerült kiemelkedő eredményeket elérnie.

2. PÉTER RÓZSA, A MATEMATIKAI LOGIKA NEMZETKÖZILEG ELISMERT MŰVELŐJE. A 110 évvel ezelőtt született Péter Rózsa (Budapest, 1905.02.17 – 1977.02.16.), a 20. századi magyar matematika egyik kiemelkedő kutatója. Édesapja kívánságára az egyetemet vegyész szakon kezdte el, de érdeklődését már ekkortájt is a matematikai gondolkodás kötötte le. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol leginkább Fejér Lipóttól és Kürschák Józseftől kapott ösztönzést a tudományos munkához. 1927-ben szerzett okleveles matematika-fizika szakos tanári diplomát, tanári kinevezéshez azonban  már neves kutatóként  oklevelének megszerzése után mintegy 18 évvel juthatott csak. 1935-ben kapott doktori címet, melynek témája a rekurzív függvények vizsgálata volt. A harmincas évektől polgári iskolai tanár, 29

Madaras Lászlóné: A matematikai alapok kutatásának eredményei a számítógép-tudományban 1945-48-ban középiskolai tanár, 1947-55-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanár volt. 1955-től a főiskola megszűnése után  az 1975-ben történt nyugdíjazásáig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzorasszonyaként dolgozott. Neki köszönhetően kezdődött el a halmazelmélet és a logika tanítása az ELTE-n. Péter Rózsa a magyar matematika első olyan nőalakja, aki akadémiai doktori címet szerzett.1952-ben lett akadémiai doktor, majd1973-ban az MTA levelező tagjává választották. Nemzetközi szinten is elismert kutatási eredményeivel Péter Rózsa alapozta meg a rekurzív függvénytan elméletét és alkalmazási lehetőségeit. Amellett, hogy kiváló kutató volt, igen jelentősnek mondható a matematikát „szinte hittérítőként” népszerűsítő, ismeretterjesztő munkássága is. 1943-ban készült el a később világhírnévre is szert tevő Játék a végtelennel – Matematika kívülállóknak c. könyve, amely napjainkig a matematika népszerűsítésének egyik legsikeresebb munkája. Magyarországon a matematikusok közül utoljára talán Péter Rózsának sikerült áthidalnia a matematika és a bölcsészet közötti távolságot ezzel a munkájával. A könyv 14 nyelven 21 kiadást ért meg elősegítve azt, hogy szerzőjének neve nemzetközi és hazai viszonylatban is ismertté váljon a szélesebb olvasórétegek előtt. Elhivatott munkát végzett az alsó fokú és a középiskolai matematikaoktatás korszerűsítése, valamint a matematika szakos tanárképzés színvonalának emelése érdekében. Új szellemű középiskolai tankönyveket írt és reformokat szervezett. Nemzedékeket tanított, nevelt a matematikai gondolkodás szépségére, a matematikai ismeretek színvonalas elsajátítására. Lax Péter, a Norvég Tudományos Akadémia Abel-díjjal kitüntetett professzora szerint első tanára, 4 „Péter Rózsa csodálatosan tanított.” Művelt tudományának szeretetétől elhivatottan oktatta tanítványait, értette meg velük, hogy a matematikusokat nem a számolni tudás, hanem 4

Hargittai 2007: 1467.

30

a logikus gondolkodás képessége, a lényegtelen dolgoktól való eltekinteni tudás képessége különböztetheti meg társaiktól. Óráin többnyire a vizsgált problémák elemzése kapcsán bontakoztak ki a megtanulandó témák. T. Soós Vera akadémikus szerint „nem arra volt kíváncsi, hogy a gimnáziumi anyagon felül mit 5 tudunk, hanem arra, miként gondolkodunk.” Szerkesztőbizottsági tagja volt több nemzetközi folyóiratnak, köztük 1937-től az akkoriban még világviszonylatban is egyetlen matematikai logikai témájú Princetonban kiadott Journal of Symbolic Logic c. folyóiratnak, majd a Zeitschrift für mathematische Logik und Grundlagen der Mathematik c. folyóiratnak. Jó néhány kitüntetése szakmai elismertségét bizonyítja. 1953-ban megkapta a Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó díját. 1951ben Kossuth-díjat kapott 1967-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát nyerte el, 1970-ben és 1973-ban Állami Díjjal tüntették ki.

3. TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA Péter Rózsa első önálló tudományos eredménye a tökéletes számokról egyetemi éveihez kapcsolódott. Tökéletesnek nevezzük az olyan pozitív egész számokat, amelyek osztóit összeadva éppen az adott számot kapjuk. Pl. 6=1+2+3, vagy 28=1+2+4+7+14. Péter Rózsa azt a kérdést vetette fel, hogy végtelen sok tökéletes szám létezik-e, és előfordul-e közöttük páratlan szám? Sikerült bebizonyítania, hogy annak ellenére, hogy nem tudjuk, hogy van-e tökéletes páratlan szám, bizonyos tekintetben mégis többet tudunk a páratlan tökéletes számokról, mint a párosakról. A tétel bizonyítása után kiderült, hogy Robert Carmichael és Leonard Eugene Dickson  bár a bizonyítás bonyolultabb volt  már 14 évvel korábban bizonyították ezt a tételt A matematika alapjaihoz tartozó izgalmas kutatásokra az egyetem elvégzése után Kalmár László hívta fel a figyelmét. David Hilbert ugyanis egy 1900-as nemzetközi matematikai kongresszuson tartott beszédében felsorolta azt a 23 problémát, amelyek megítélése szerint a 5

Staar Gyula 2000.


Fenntartható fejlődés a XXI. században 20. századi matematikai kutatások irányát meghatározzák majd, s közöttük az aritmetika megalapozása az igen előkelő második helyen szerepelt. Hilbert célul tűzte ki a matematika axiomatizált formalizálását és az axiomatizálás 6 ellentmondás-mentességének bizonyítását. . A témában Péter Rózsának és Kalmár Lászlónak közös, elvi jelentőségű eredményt sikerült elérnie az ún. „eldönthetetlen” problémákkal kapcsolatban. Kurt Gödel 1931-ben megjelent korszakalkotó 7 cikkében két tételt bizonyított. Az első ún. nemteljességi tétel szerint: minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus rendszerben megfogalmazható olyan, a rendszer nyelvén felírható állítás, amely a rendszerben nem bizonyítható és nem is cáfolható. Az ilyen állítást eldönthetetlen állításnak nevezzük. A második nemteljességi tétel szerint: amennyiben egy rendszer konzisztens – azaz nincs olyan, a rendszer nyelvén felírható állítás, amely a rendszerben egyaránt bizonyítható és cáfolható –, úgy a rendszer konzisztenciája magában a rendszerben nem bizonyítható. Tehát minden „használható” axiómarendszerben megfogalmazható olyan probléma, amely nem dönthető 6

Ezekben az években kerültek előtérbe a matematika alapjaival kapcsolatos kutatások a David Hilbert által kezdeményezett bizonyításelmélet keretében. A Hilbert-féle bizonyításelmélet célkitűzése volt, hogy bizonyítsuk be az aritmetikáról, hogy nem vezethet abszurd logikai ellentmondásra. A probléma halmazelméletben fellépő ellentmondások, ún. antinómiák miatt merült fel.. Hilbert rámutatott arra, hogy nem elég, hogy empirikus tényként konstatáljuk azt, hogy a halmazelméleti axiomatikus felépítése esetén – a tapasztalat szerint – nem lépnek fel antinómiák, hanem meg kell vizsgálnunk a matematika minden fejezetét, és matematikai szabatossággal kell bebizonyítanunk, hogy nem vezetnek formális logikai (tehát abszurd) ellentmondásra. 7 Kurt Gödel nemteljességi tétele – a tétel bizonyításával egyetemben – egy osztrák tudományos szaklapban jelent meg 1931-ben. A német nyelvű cikk címe magyarra fordítva: A Principia Mathematica és hasonló rendszerek formálisan eldönthetetlen állításairól.


el az axiómarendszeren belül. Ez a „relatív” eldönthetetlenségi eredmény. A programozható gépekkel kapcsolatban a 30as években felmerült az a kérdés, hogy létezik-e olyan programozási feladat, amely nem oldható meg? Alonzo Church amerikai matematikus 1936-ban bebizonyította, hogy nincs olyan algoritmus, amellyel véges számú lépésben bármely adott logikai formuláról el lehetne dönteni, hogy azonosan igaz-e. Közérthetőbben megfogalmazva Church tétele szerint létezik „abszolút eldönthetetlen” probléma, azaz olyan problémasereg, amelynek megoldására nem adható meg általános eljárás. Míg Gödel tétele az axiomatikus módszer korlátaira figyelmeztetett, addig Church tétele – sokak szerint – a világ megismerhetetlenségét bizonyítja. Péter Rózsa és Kalmár László megmutatták, hogy Church tétele levezethető a Gödel tételből, sőt annak speciális esete. Egy tétel speciális esete pedig semmiképpen sem mondhat többet, mint maga a tétel, tehát belőle sem vonhatók le nagyobb horderejű világnézeti következtetések. A tételeket (Gödel, Church) szabatosan úgy kellene megfogalmazni, hogy a kérdéses problémasereg általános rekurzív eljárással nem oldható meg, de nem 8 szabad abszolút megoldhatatlanságról beszélni A fenti problémák hatására előtérbe került a számelméleti függvények kiszámíthatóságának kérdése. Ezek a kutatások vezettek a rekurzív és primitív rekurzív függvények kutatásához. A kutatások fontosságára Kalmár László hívta fel Péter Rózsa figyelmét. Ő ösztönözte korábbi, általa igen tehetségesnek tartott egyetemi évfolyamtársát arra, hogy kísérelje meg bebizonyítani a használatos számelméleti függvények rekurzivitását. A rekurzív függvények olyan nem negatív egészeken értelmezett nem negatív egész értékeket felvevő függvények, amelyek értékei kiszámíthatóak, azaz bármely konkrét számra véges sok lépésben ki tudjuk számítani a függvény értékét. Egy függvény rekurzív megadási módja az, ha megadjuk az értékét a 8

Kalmár 1986.

31

Madaras Lászlóné: A matematikai alapok kutatásának eredményei a számítógép-tudományban zérus helyen, majd megadunk egy olyan eljárást, amely alapján az előző helyeken felvett értékek ismeretében bármely pozitív egész szám helyén kiszámítható az értéke. A kiszámítási eljárás körülhatárolásából adódnak a különböző rekurzív osztályok. A rekurzív és primitív rekurzív függvények fogalmának különbségét nevezetes függvényekkel, mint pl. az Ackermann függvény sikerült igazolni. Ackermann bizonyította, hogy a rekurzív függvény értékeit egy végtelen memóriával rendelkező számítógép ki tudja számolni, de a primitív rekurzív függvények esetén a gép csak egyszerű iteratív műveleteket végez, és véges lépésben leáll. Péter Rózsának sikerült egyszerűsítenie ezt a függvényt, melyet azóta Ackermann-Péter függvénynek neveznek. A tudományban Péter Rózsa nevét a leginkább ezen nemnegatív egész m-re és n-re értelmezett AckermannPéter függvény fémjelzi és őrzi az utókornak. Megadása:

Ez a függvény nagyon gyorsan növekszik, már kis helyeken is hatalmas értékeket vesz fel. 19.728 A(4,2)2·10 , A(4,3) pedig a 10-es számrendszerben történő felírásához több számjegy kell, mint az univerzum részecskéinek számához. A matematika alapjainak kutatásához fontos számelméleti segédeszköz a rekurzív 9 függvények vizsgálata. Péter Rózsa első eredményei közé tartozik annak a kimutatása, hogy bizonyos bonyolult rekurziók (mint pl. az ún. beskatulyázott rekurziók, vagy az értékkészlet rekurziók) kifejezhetők primitív 10 rekurziók segítségével.

A számelméleti függvények rekurzivitásának bizonyításánál Péter Rózsának sikerült a Gödelétől eltérő bizonyítási módot alkalmazni és a Zürichben 1932-ben rendezett nemzetközi matematikai kongresszuson az eredményeket bemutatni. Ő javasolta először, hogy a rekurzív függvények témáját célszerű lenne külön ágként is kutatni. Az előadás részletes kidolgozását Paul Bernays elkérte a Mathematische Annalen c. folyóirat számára. Péter Rózsa a rekurzív függvények témájában elért kutatási eredményeit a következő években újabb eredmények sorozata követte. Az 1936-os oszlói kongresszuson a magasabb 11 fokozatú rekurziókról tartott előadást. A számítógépek megjelenése után a rekurzív függvények elmélete a gyakorlati alkalmazások szempontjából is fontossá vált. 1937-ben A. M. Turing bebizonyította, hogy azok és csak azok az algoritmusok programozhatók, melyekhez úgynevezett rekurzív függvények tartoznak. A matematikának azt a területét, amely az említett kérdések egzakt tárgyalását tűzte ki céljául, kiszámíthatóság elméletnek, algoritmus elméletnek, illetve Turing előbbi tétele szerint a rekurzív függvények elméletének nevezzük. Ezen kutatási területek leegyszerűsítve a következő kérdésekkel foglalkoznak: Melyek azok a számítások, amiket a számítógép el tud végezni, ha minden gyakorlati jellegű korláttól eltekintünk (mint például a rendelkezésre álló idő és tárkapacitás)? Péter Rózsa írta meg 1951-ben a témában megjelent első monográfiát Rekursive Funktionen címmel, amely a számítógépek elméletében igen hasznosnak bizonyult. Az 1960-as években a rekurzív függvények újabb általánosítása révén széles körű alkalmazásokra lelt, melyek a programozási nyelvek elméletén keresztül a számítástechnika, a matematikai nyelvészet, a formalizált nyelvek közötti kapcsolat és a logikai optimalizálás területeire vezettek.

9

A rekurzió legegyszerűbb típusában, az ún. primitív rekurzióban az n+1 helyen felvett függvényérték megadásában az n helyen felvett függvényértékre hivatkozunk. 10 Primitív rekurzív függvényeknek mondjuk azokat a függvényeket, amelyek a 0 konstansból és az n=n+1

32

függvényből kiindulva, véges számú helyettesítésekkel és primitív rekurziókkal nyerhetők. 11 A magasabb fokozatú rekurziók úgy jönnek létre, hogy függvényváltozóktól is függő függvények definiálását is megengedjük.


Fenntartható fejlődés a XXI. században Élete utolsó szakaszában azt kutatta, hogy hogyan lehetne a gyakorlatban a legjobban hasznosítani a számítógép nyújtotta lehetőségeket. Az 1976-ban Rekursive Funktionen in der Komputer Theorie címmel megjelent  nagyrészt saját eredményeit összefoglaló  második monográfiájában a rekurzív függvények programozás-elméleti alkalmazásaival foglalkozott. 5. Az alapok kutatási eredményeinek hozzájárulás a számítógép-tudományhoz. Péter Rózsának világhírű ismeretterjesztő könyve Függelékében talán a legtömörebben foglalta össze munkásságának lényegét. „Verssel kezdtem, matematikával folytattam, a számológépek gyakorlatával végeztem.” A 20. század második felére ugyanis a modern logikának sikerült a tudomány egyre több területén hasznos „gyakorlati” segédeszközként szolgálnia. Témánk szempontjából, ebből a körből a Péter Rózsa által kutatott számítógép-

tudományt emeltük ki, amely a számítógépek léte, felhasználásának növekvő tendenciái, az informatika fejlődése kapcsán egyre intenzívebben igényelte az újabb és újabb kutatási eredményeket. Így váltak, válhattak Péter Rózsa rekurzív függvényekkel kapcsolatos elméleti kutatási eredményei a gyakorlati alkalmazások fontos részévé. Eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt század utolsó évtizedeire az addig főként a matematika belső problémáival foglalkozó matematikai logika a számítógépek világában alkalmazott, gyakorlati tudománnyá váljon. Az AckermannPéter függvény érdekessége a számítógéptudományban és a kombinatorikában történő hasznosíthatósága miatt továbbra is növekszik. Péter Rózsa szerint az ő munkássága fényes bizonyítéka annak, hogy „a gyakorlati hasznosság ellen vét, aki háttérbe akarja szorítani az ún. tiszta-matematikai kutatásokat.”

IRODALOMJEGYZÉK [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]

Andrásfalvi Béla (1985): Péter Rózsa. Magyar Tudomány 1985. 7-8. 601-606. Akadémiai Kiadó, Budapest. Davis, Philip J. and Hersh, Reuben 1984: A matematika élménye. Műszaki Könyvkiadó, 459. Budapest. Filep László (1977): A matematika nagy nőalakjai. Természet Világa, A Természettudományi Közlöny 108. évfolyama, 1977, 2. sz. február, 77-80. Budapest. Hajnal András (1977): Megemlékezés. Péter Rózsa 1905  1977. Magyar Tudomány, 1977. 6. szám, 477-478. Akadémiai Kiadó, Budapest. Hargittai István (2007): Interjú. Az utolsó hajó Lisszabonból: Beszélgetés Lax Péterrel. Magyar Tudomány, 2007/11. Akadémiai Kiadó, Budapest. Hilbert, David (1925): On the infinite (Über das Unendliche), Mathematische Annalen, 95: 161-90. Lecture given Münster 1925 Kalmár László (1986): Integrállevél. Gondolat Kiadó, Budapest. William Kneale és Martha Kneale 1987: A logika fejlődése. Gondolat Kiadó, 755. Budapest. Máté András (2000): Hogyan írjunk ismeretterjesztő remekművet. Magyar Tudomány, 2000/8. szám. Könyvszemle. Péter Rózsa 1951: Rekursive Funktionen. Akadémiai Kiadó, 206. Budapest.


33

Madaras Lászlóné: A matematikai alapok kutatásának eredményei a számítógép-tudományban [11]

[12] [13] [14] [15] [16] [17] [18]

34

Péter Rózsa (1973): Önéletrajz. „A gyakorlati hasznosság ellen is vét, aki háttérbe akarja szorítani a ’tiszta matematikai’ kutatásokat” Magyar Tudomány, A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, LXXX. kötet  Új folyam. XVIII. kötet 9. szám, 1973. szeptember, 592595. Budapest. Péter Rózsa 1976: Rekursive Funktionen in der Computer-Theorie. Akadémiai Kiadó, 190. Budapest. Péter Rózsa 1978: Játék a végtelennel. Matematika kívülállóknak. Tankönyvkiadó, 266. Budapest. Ruzsa Imre 1980: Gottlob Frege, Bevezető. In: Gottlob Frege: Logika, szemantika. matematika. Válogatott tanulmányok. 1980. 1-16. Gondolat Kiadó, Budapest. Staar Gyula (2000): A matematika professzor asszonya. Beszélgetés T. Sós Vera akadémikussal. Természet Világa, 2000. szeptember, 131. évf. 9. sz. Tillmann J. A. 1994: A tudáskígyó és a rossz végtelen. Tillmann J. A. Vál. és Szerk.  A késő újkor józansága. 1994. Göncöl Kiadó, 213. Budapest. Hao WANG: Beyond Analytic Philosophy, Doing Justice to What We Know, A Bradford Book, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, London, England, 1988. Ludwig Wittgenstein 1989: Logikai-filozófiai értekezés, (L. Wittgenstein: Tractatus logicophilosophicus. Routledge and Kegan Paul, London, 1956 kiadása alapján), Ford.: Márkus György, Akadémiai Kiadó, 110. Budapest.



Oláh Béla

A mezőgazdasági gépek tárolásának helyzete napjainkban Béla Oláh The State of the Storage of Agricultural Machines Nowadays Összefoglalás A mezőgazdasági gépek tárolása a gépfenntartás rendszerének fontos összetett műveletsora, amely a rongáló hatások (kiemelten a korrózió) következményeinek enyhítésére, a funkcióképesség megőrzésére irányul. Az anyag – egy térségi felmérés eredményeire támaszkodva – bemutatja a tárolás és a korrózió elleni átmeneti védelem helyzetét a kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozásokban. Tárgyalja a műveletsor fontosabb elemeit, a géptárolás célját, feladatát és folyamatát. Foglalkozik a tárolás és a korrózió elleni védelem gazdasági megközelítésével is. Kulcsszavak: géptárolás, korrózióvédelem, mezőgazdaság, felmérés Summary The storage of agricultural machines is an important, complex operation in the machine maintenance system, which is aimed at mitigating the consequences of damaging effects (esp. corrosion) and preserving operability. The paper describes the state of storing and temporary protection against corrosion in small and medium-sized agricultural companies on the basis of the results of a regional survey. It discusses the main elements of the operation, the aim, the task and the process of machine storage. It also deals with an economic approach of storage and corrosion prevention. Keywords: machine storage, corrosion prevention, agriculture, survey

Anyag és módszer A célkitűzés megvalósítása érdekében • a tanulmány témájához szorosan kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésével feldolgoztam a tárolás és a korrózió elleni átmeneti védelem céljait, feladatait és technológiai folyamatát, valamint megoldást kerestem a műveletsor alkalmazásának gazdaságossági megítélésére; • kiértékeltem a fenntartás helyzetének megítélésére készített kérdőíves felmérés [8] géptárolást és korrózióvédelmet ECONOMICA 2015. 4/1. szám

érintő részeit (tárolóterület jellege, jellemzői, felülete, a gépek tisztításának körülményei, tárolás előtt végzett feladatok, korrózióvédelem), szembe/párhuzamba állítottam a családi gazdaságokra vonatkozó adatokat, arányokat a társas vállalkozásokéval és megállapításaimat összevetettem az FVM 43532. sz. K+F téma keretében végzett korábbi kutatás [10] eredményeivel is.

35

Oláh Béla: A mezőgazdasági gépek tárolásának helyzete napjainkban

BEVEZETÉS A géptárolás célja, feladata A géptárolás a rövidebb-hosszabb időszakra leállított gépek, berendezések funkcióképes állapotban tartását célzó karbantartási intézkedés [13], amelynek célja a funkcióképesség megőrzése, az elhasználódási tartalék (EHT) leépülésének lassítása (1. ábra). Gyakorlati szempontból a géptárolás feladata, hogy az üzemen kívül levő mezőgazdasági gépet, berendezést és tartozékait a konstrukció által megkívánt mikroklímájú területen a követelményeknek megfelelő állagmegóvásban

részesítse a tárolás várható időtartamára [12]. A mezőgazdasági munka- és erőgépek többsége a termelés sajátosságai miatt idényjelleggel üzemel (kivételt képeznek ez alól az állattartó telepeken alkalmazott berendezések [1]). Ezen gépek tárolási igénye jól tervezhető. A gépek tárolóhelyével szembeni igények meghatározásánál a klímatényezők hatását kell mérlegelni [13]. Az egyes klímatényezők hatásának erősségéről a jellemző tárolótereken – szabad tér (nyitott), fedett tér (félig zárt), zárt tér – elhelyezett gépekre a 2. ábra ad eligazítást. A géptárolásra kialakított terület jellege lehet egykapus (zárt) rendszerű és kétkapus (áthajtó/nyitott) rendszerű [5].

1. ábra: A megfelelő tárolás hatása az EHT-ra

Forrás: Vas F., Vermes P.: Tárolják, vagy félreállítják? Gondolatok a mezőgazdasági gépek tárolásáról. MTA-AMB XXX. K+F Tanácskozás, Gödöllő, 2006. 175. old.

ΔtH egy tx időpontban végrehajtott tárolási műveletsorral elért használati idő (tH) növekmény.

2. ábra: Klímatényezők hatása a tárolóterület gépeire

Forrás: Mélykúti Cs.: Mezőgazdasági gépek tárolása és korrózió elleni átmeneti védelme. In: Mezőgazdasági gépek komplex üzemfenntartása Szeminárium előadásai. GTE Békés megyei szervezet, Kétegyháza, 1977. pp. 162-165.

36



A tárolási időszak eltérő időtartamú lehet, és egy éven belül is többször megismétlődhet [13]. A gépek szokásos tárolási időszakait az év 12 hónapjában a 3. ábra szemlélteti.

3. ábra: A mezőgazdasági gépek szokásos tárolási időtartama

Forrás: Mélykúti Cs.: Mezőgazdasági gépek tárolása és korrózió elleni átmeneti védelme. MÉM Műszaki Intézet, Gödöllő, 1978. p. 51

A géptárolás céljai [2] a 4. ábrán vannak megjelenítve, a tárolással összefüggő feladatok – nem teljes körű – feltüntetésével.


37

Oláh Béla: A mezőgazdasági gépek tárolásának helyzete napjainkban 4. ábra: A géptárolás fontosabb céljai és feladatai

Forrás: Vermes P., Vas F., Szabadi L.: Mezőgazdasági gépek tárolása. Gépfenntartási segédlet. Mezőtúr, 2005. (FVM 43532. sz. K+F téma keretében) Kézirat, 16. old.

A korrózió elleni átmeneti védelem azért is kiemelhető, mert egyes vélemények szerint a korróziós károk a mezőgazdaságban a gépállomány bruttó értékének 2-4 %-át teszik ki évenként [4], így ennek nagyságrendje évi több 10 milliárd forint. A géptárolás folyamata A géptárolási technológia összeállításánál a

tárolási idővel leginkább arányos korrózió károsító hatása elleni védelem módszerei nem hagyhatók figyelmen kívül. Mivel a néhány hónapos tervezett tárolási időtartamhoz a korrózió elleni átmeneti védelem megoldása illeszkedik, ezért a géptárolás és a korrózió elleni átmeneti védelem technológiájáról beszélhetünk [10]. A tárolás teljes folyamatát [7] az 5. ábra mutatja.

5. ábra: Géptárolás és korrózió elleni átmeneti védelem technológiai sorrendje

Forrás: Herbály L., Vas F., Vermes P.: Üzemfenntartás oktatási segédlet, (szerk.: Vermes P.) GATE MGFK Mezőtúr, 1995. 22. old.

38


Fenntartható fejlődés a XXI. században Látható, hogy a szűken értelmezett tároláson kívül tisztítási, kenési, korrózióvédelmi feladatokat is el kell végezni a folyamat teljes végrehajtásához nagyobb megbízhatóságot, kisebb állásidőt, [12]. kevesebb veszteséget eredményezhet [13]. A tárolás és a korrózió elleni átmeneti védelem gazdaságossága A tárolás gazdasági megítélése nem könnyű feladat. Ugyanakkor bizonyos egyszerűsítésekkel, feltételezésekkel élve egyszerű módon meghatározható a megfelelő tárolási technológia alkalmazásából származó megtakarítás [11]:  a különféle szintű tárolási technológiák költségei eltérőek és egy adott időszakra nézve tételesen kalkulálhatók;  a tárolás technológiai műveleteinek magasabb színvonalú elvégzése esetén használati idő- (élettartam-) növekményre számíthatunk, és ez a növekmény tapasztalati úton megállapítható. A korszerű tárolással elérhető megtakarítás [3]:

ahol A - a gép bruttó értéke [Ft]; To- a gép élettartama minimális tárolási ráfordítással [év]; Tt- a gép élettartama magasabb szintű tárolási technológia megvalósításával [év]; Kt- a korszerűbb tárolással összefüggő időszaki technológiai többletráfordítás [Ft/év]. A megfelelő tárolási technológia alkalmazásának gazdasági feltétele [10], hogy

A módszer persze jó néhány tényezőt figyelmen kívül hagyott, például, hogy a korszerű tárolás


EREDMÉNYEK A tárolás és a korrózió elleni átmeneti védelem helyzete egy felmérés alapján A 2014/2015-ös tanévben mezőgazdasági működési területű egyéni és társas vállalkozások körében személyes interjú során elvégzett kérdőíves felmérés (melynek egy részletét mutatja a 6. ábra) feldolgozásával [8] a tárolás helyzetéről is információkat kaptam. Jelen kiértékelésbe 30 mezőgazdasági vállalkozás szerepelt. A gazdaságok 27 %-a őstermelő (8 db), 3 %-a tangazdaság (1 db), 30 %-a családi (9 db), 40 %-a pedig (12 db) társas vállalkozás – 5 Zrt., 5 Kft. és 2 szövetkezet – volt. 14 gazdaság (47 %) tisztán növénytermesztéssel, 12 (40 %) állattenyésztéssel is foglalkozik. Bevonásra került még 1 művelt terület nélküli szolgáltató és 3 több tízezer hektáron termeltető termelő üzem is ebbe a vizsgálatba. A művelt földterület (810.000 ha) átlagosan 1.160 ha (az egyéni gazdálkodóknál ez az érték 101 ha, míg a társas vállalkozások esetén 3.544 ha), a foglalkoztatottak száma 17 esetben (57 %) 10 fő alatti, 17 %-ban (5 db) 10 és 49 fő közötti. A fontosabb gépek, berendezések életkora igen változatos képet mutat, a családi gazdaságokban a traktorok csak alig 25 %-a 10 év alatti, a társas vállalkozásoknál ez az érték meghaladta a 45 %-ot. Kicsivel jobb csak a helyzet a kombájnok esetében, a 10 évnél fiatalabb életkorú aratócséplőgépek aránya összességében 37 % körüli [9].

39

Oláh Béla: A mezőgazdasági gépek tárolásának helyzete napjainkban 6. ábra: Kérdőív részlet

Forrás: Saját szerkesztés

A géptárolásra és korrózióvédelemre vonatkozó adatok, arányok:  Géptárolásra kijelölt terület: 22 gazdaságban (73 %) elkülönített, 24 gazdaságban (80 %) bekerített gépudvar van, jellemzően egykapus megoldással (7. ábra). Az arányok mindkét esetben növekedtek (15 és 8 %-ponttal) a 10 évvel korábbi eredményekhez képest

[10]. Örvendetes, hogy az akkori 8 (12 %) válasszal ellentétben most nem fordult elő, hogy nincs géptárolásra kijelölt terület. Látható, hogy a társaságoknál nagyobb arányban található elkülönített, bekerített és kétkapus rendszerű gépudvar, mint a családi gazdálkodók esetében.

7. ábra: Géptárolás területe 25 családi 20 15

társas

13

11

12

10 5

11

7

11

1

0 elkülönített terület

nem elkülönített terület

2 5

7

5

egykapus rendszerű

kétkapus (áthajtó) rendszerű

1 bekerített terület

nem bekerített terület

Forrás: Saját kutatás

40


Fenntartható fejlődés a XXI. században 

gépudvarban (73 %) pedig van éjszakai világítás (8. ábra). A társas vállalkozások döntő részénél (92 %-uknál) biztosítottak az említett jellemzők (1 kivételével, ahol nincs csapadékvíz elvezetés).

A tárolóterületet 21 gazdaságban (70 %) őrzik, 25 adatszolgáltatónál (83 %) megoldott a csapadékvíz elvezetés (mindkét érték magasabb 20 és 17 százalékponttal, mint tíz éve [10]), 22

8. ábra: A géptárolásra kijelölt területe jellemzői


 Fedett tároló 22 gazdaságban (73 %) van (ami 20 százalékponttal több, mit egy 2 évtizede) 364 m átlagos alapterülettel 2 (110 m -rel, 43 %-kal haladja meg az évezred első éveiben kapott értéket [10]), 2 2 amiből 269 m (108 m -rel, 67 %-kal nagyobb, mint 10 éve) falakkal zárt (74 %, ami 10 %-pontos növekedés). A fedett géptároló felülete a családi gazdaságok 2 2 esetében átlagosan 172 m , ebből 107 m falazott, míg a társas vállalkozásoknál több mint négy-, ötszöröse ezen 2 2 értékeknek (717 m és 567 m ). Több üzemnél említették, hogy – főleg télen, amikor van benne hely – a fedett (pl. terménytároló) színekben szintén tárolnak gépeket (kombájnok, vetőgépek, bálázók, traktorok). A pótkocsik, talajelőkészítő eszközök (eke, tárcsa, kombinátor) azonban olyankor is a szabadban vannak.

társas és 13 családi) vállalkozás által bevallott értékek alapján kijelenthető, hogy a nyitott géptároló területek 21 %-a beton, 8 %-a részben betonozott, 27 %-a zúzott köves felület, 44 %-a pedig burkolatlan (9. ábra). A korábbi felméréshez [10] képest a lebetonozott és az elegyengetett, döngölt talaj jelentős (18 és 19 százalékpontos) csökkenése következtében (17, 3 és 17 %-ponttal) nőtt a kőzúzalékkal fedett, a részben lebetonozott és az egyéb (füves) felületek aránya. A szabadterű tárolók átlagos 2 területe 1.780 m, az egyéni 2 gazdálkodóknál ez az érték 830 m , míg az üzemek esetén ennek közel négyszerese, 2 3.154 m . 9. ábra: Nyitott géptároló felület 12 10 7

8

 10 gazdaságban van betonozott, 7-ben részben lebetonozott, szintén 10-ben kőzúzalékkal fedett, 7-ben gyomirtózott, míg 2-ben füves talaj (10/a. ábra). 22 (9


10

10 7

6 4 2

2 0 betonozott

részben kőzúzalékkal gyomirtózott lebetonozott fedett talaj

egyéb

41

Oláh Béla: A mezőgazdasági gépek tárolásának helyzete napjainkban egyéb 26%

betonozott 21% részben lebetonozott 8%

gyomirtózott talaj 18%

kőzúzalékkal fedett 27%


A fedett és nyitott tároló területek méreteinek arányából megállapítható, hogy a mezőgazdasági gépek több mint négyötödét (83 %-át) napjainkban is a szabadban tárolják.

Sajnos ez az érték semmit sem változott a 90-es évekhez [12] képest. 

A gépek tisztítására vonatkozó információk a 10. ábrán láthatók, melyekből kijelenthető, hogy tíz év alatt [10] nem sokat változtak a gépek tisztításának körülményei. Megállapítható, hogy a társas vállalkozásoknál nagyobb arányban található mosóállás, nagynyomású mosóberendezés és a szennyvízkezelés is jobban megoldott, mint a családi gazdaságoknál. Van őstermelő, aki például máshol tisztíttat.

10. ábra: Gépek tisztítása

Forrás: Saját kutatás 

A géptárolás feladatait (hasonlóan az évezred első éveihez) döntően (87 %-ban) a gépkezelők végzik maguk vagy az udvarossal, karbantartókkal közösen (11.

ábra). Csak gépudvarost a 10 évvel ezelőtti felméréssel [10] ellentétben egyik gazdaság sem alkalmaz. Két kistermelő (7 %) saját maga végzi a tárolás feladatait.

11. ábra: Géptárolás feladatait végző személy karbantartók és gépkezelők 7

karbantartók 2 egyéb 2 gépkezelők és gépudvaros 1

gépkezelők 18


42


Fenntartható fejlődés a XXI. században 

Megállapítható, hogy a tárolást megelőző műveleteket a különböző gazdálkodási formájú adatszolgáltatók többé-kevésbé hasonló arányban (kivétel csak az átmeneti korrózióvédelemnél van, meglepő módon az egyéni vállalkozások javára) végzik el, és az adatok a korábbi felmérésétől [10] sem térnek el igazán (talán csak a belső mosás aránya (7 százalékponttal) javult, míg az alábakolásé (12 %-ponttal) romlott).

A tárolás előtt végzett feladatok jellemzői (12. ábra) közül kiemelendő, hogy míg külső mosás csaknem mindenhol van (93 %), addig átmeneti korrózióvédelem csak 17 gazdaságban (57 %), míg tartós korrózióvédelem mindössze 8 helyen (27 %). A korrózióvédelem 23 üzemeltetőnél saját eszközzel és dolgozóval történik, míg egyetlen mezőgazdasági cégnél vallották csak, hogy külső szolgáltatót is alkalmaznak erre a feladatra.

12. ábra: Tárolás előtt végzett feladatok


KÖVETKEZTETÉSEK A kutatás eddigi eredményeinek értékeléséhez a következő kijelentések tehetők:  a felmérés megerősíti, hogy az egy évtizeddel ezelőtti megállapításhoz [10] hasonlóan a tárolás és a korrózió elleni átmeneti védelemre még mindig kevés a figyelem, az eszköz, a szakember és a forrás, különösen igaz ez a kisméretű



családi gazdaságokra, annak ellenére is, hogy a tevékenység szükségessége gazdaságilag bizonyított; elengedhetetlen tehát a tárolás és a korrózió elleni átmeneti védelem előnyeinek, megoldásainak, eszközeinek széles körű ismertetésére az üzemeltetők körében.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2]

Antal T.: Mezőgazdasági munkagépek téli tárolása és állagmegóvása. ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja, 2013/6. (December-Január) PRIMOM Alapítvány, Nyíregyháza. Eichler, Ch.: A karbantartás tervezése. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1982. p. 216-218.


43

Oláh Béla: A mezőgazdasági gépek tárolásának helyzete napjainkban

[3]

[4] [5] [6]

[7] [8]

[9] [10] [11] [12] [13] [14]

44

Erdős E.: A mezőgazdasági gépek korrózió elleni átmeneti védelmétől várható gazdasági eredmény. In: Mezőgazdasági gépek komplex üzemfenntartása Szeminárium előadásai. Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Békés megyei szervezet, Kétegyháza, 1977. pp. 166-172. Herbály L., Vas F., Vermes P.: Üzemfenntartás oktatási segédlet, (szerk.: Vermes P.) GATE MGFK Mezőtúr, 1995. p. 22-26. 5. A mezőgazdasági gépek tárolása (Vas F.) Mélykúti Cs.: Munkagépek tárolása és korrózió elleni védelme. Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Gödöllő, 1971. p. 27 Mélykúti Cs.: Mezőgazdasági gépek tárolása és korrózió elleni átmeneti védelme. In: Mezőgazdasági gépek komplex üzemfenntartása Szeminárium előadásai. Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Békés megyei szervezet, Kétegyháza, 1977. pp. 162-165. Mélykúti Cs.: Mezőgazdasági gépek tárolása és korrózió elleni átmeneti védelme. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézet, Gödöllő, 1978. p. 51 Oláh B.: A gépfenntartás jelenlegi helyzetének felmérése a mezőgazdaságban. XXI. Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia, In: ECONOMICA, A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei VIII. új évfolyam 3. szám. Szolnok, 2015. pp. 258-265. Oláh B.: A mezőgazdasági gépek tárolása.ppt 3. dia, Gépüzemfenntartás előadás, Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2015. Vas F., Vermes P.: Tárolják, vagy félreállítják? Gondolatok a mezőgazdasági gépek tárolásáról. MTA-AMB XXX. K+F Tanácskozás, Gödöllő, 2006. pp. 175-180. Vermes P.: Karbantartás szervezése és ökonómiája. 2. Modul: A karbantartás gazdaságossága. Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2013. p. 46-47. Vermes P., Herbály L., Vas F.: Üzemfenntartás. (szerk.: Vermes P.) GATE MFK Mezőtúr, főiskolai jegyzet. 1996. p. 34-42. 4. A mezőgazdasági gépek tárolása (Vas F.) Vermes P., Vas F., Szabadi L.: Mezőgazdasági gépek tárolása. Gépfenntartási segédlet. Mezőtúr, 2005. p. 108 (FVM 43532. sz. K+F téma keretében) Kézirat Vas F.: A mezőgazdasági gépek tárolása.ppt 55 dia, Gépüzemfenntartás előadás, SZF MMF, Mezőtúr, 2007.



Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva

Főnévi események automatikus detektálása természetes nyelvű szövegeken Zoltán Subecz - Éva Nagyné Csák The Automatic Detection of Event Nouns in Natural Texts Összefoglaló A természetes szövegekből történő információkinyerés egyik fontos részterülete a névelemek azonosítása mellett az események detektálása. Az események detektálásának feladata az esemény-előfordulások azonosítása a szövegekben. Esemény előfordulásnak tekintünk minden olyan kifejezést, ami olyan eseményt vagy állapotot jelöl, amit egy adott időponthoz, vagy intervallumhoz tudunk kapcsolni. A szövegekben a legtöbb esemény igékhez kapcsolódik, és az igék általában eseményeket jelölnek. De az igéken kívül lehetnek események más szófajú szavak is pl. főnevek, igenevek stb. A feladat a szövegekben megtalálható főnévi események detektálása volt. A feladatra Java nyelven írtunk programot. A cikkben bemutatjuk a program készítési elveit, lépéseit és eredményeit. Kulcsszavak: Eseménydetektálás, Információkinyerés, Adatbányászat, Szövegbányászat, Programozás

Abstract Event detection is an important subsection of the Information extraction from natural language texts besides the named entity recognition. The task of event detection is to identify mentions of events in texts. For the purposes of this task, an event mention is any expression denoting an event or state that can be assigned to a particular point, or interval, in time. In texts most event mentions correspond to verbs, and most verbs introduce events. Events can be introduced by noun phrases too. The task is the detection of event nouns in texts. We wrote a Java program for this task. We introduce the principles and results of this application in this article. Keywords: Event detection, Information extraction, Data Mining, Text mining, Programming

BEVEZETÉS A természetes szövegekből történő információkinyerés alatt (Information extraction) a szövegbányászati feladatok egy speciális esetét értjük, ahol a cél az adott feladat szempontjából fontos szövegrészek (információk, tények) kigyűjtése a dokumentumokból, azaz strukturálatlan szövegekből strukturált információ előállítása. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Az Információkinyerés egyik fontos feladata a névelemek felismerése mellett az események detektálása. A szövegekben lévő események felismerése, analizálása, és hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz időben, fontos a szöveg tartalmának megismerésében. A szövegekben a legtöbb esemény igékhez kapcsolódik, és az igék általában eseményeket jelölnek. De az igéken kívül lehetnek 45

Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva: Főnévi események automatikus detektálása… események más szófajú szavak is pl. főnevek, igenevek stb. A feladat a szövegekben megtalálható főnévi események detektálása volt. A feladat nehézségét az adja, hogy vannak olyan szavak (pl. írás), amelyek egyes mondatokban események, másokban pedig nem. Ezért nem csak a szót, hanem annak szövegkörnyezetét is elemezni kell, mint általában az információkinyeréses feladatoknál. A feladatra Java nyelven írtunk programot, amiben adatbányászati és mesterséges intelligencia algoritmusokat használtunk fel. Programunk a szövegekből kiválogatja a főnévi eseményeket. Modellünk jelöltjei a mondatok főnevei voltak. A tanított osztályozónak ezekből kellett kiválogatnia az eseményeket. A feladatot bináris osztályozásra vezettük vissza: az osztályozónak az adott főnévről el kell döntenie, hogy esemény, vagy sem.

1. ESEMÉNYEK, FŐNÉVI ESEMÉNYEK. Egy esemény-előfordulás olyan kifejezés, ami egy cselekvésre, vagy történésre utal. Eseményeket több fajta szófajhoz tartozó szó hordozhat. Ezek közül a leggyakoribbak az igék és a főnévi igenevek. Például fut, olvas, úszik. A legtöbb ige esemény, de nem mindegyik az. Néhány példa nem esemény igékre: marad, van, tud, ismer, a segédigék, stb. Az igék mellett más szófajok is kifejezhetnek eseményeket. Például a főnevek, melléknévi igenevek és határozói igenevek. Példák ezekre a csoportokra: főnévi események: írás, olvasás, kertészkedés, szállító, segítő; melléknévi igenévi események: lángoló, épülő; határozói igenévi események: futva, idézve, hazaérkezve. Cikkünkben a főnévi eseményekkel foglalkoztunk. Vannak olyan szavak, amelyek egyes mondatokban események, másokban pedig nem. Például az írás főnév a következő mondatban esemény: Az írás 5 órakor kezdődött. Viszont a következő mondatban nem esemény, hanem eredmény: Elolvastuk az írást. A kiállítás szónak is van hasonlóan eseményi és nem eseményi jelentése is:

A tárgyak kiállítása öt órakor ért véget. (esemény) Az osztály megnézte a kiállítást. (nem esemény, eredmény) A többértelműség miatt ezért nem csak a szót, hanem annak szövegkörnyezetét is elemezni kell. A program feladata itt a főnevekre a szövegkörnyezet alapján eldönteni, hogy esemény, vagy nem. Ehhez a programot a bemeneti szövegek egy részén tanítottuk, egy másik részén pedig kiértékeltük a program működését. A program a bemeneti mintákat és szabályokat felismeri, megtanulja, és a kiértékelésnél azokat alkalmazza az ismeretlen szövegeken.

2.1 Felhasznált Korpusz Az alkalmazásunk teszteléséhez a Szeged Korpusz [Csendes 2005:409-412] szépirodalmi szövegeiből, fogalmazásaiból és gazdasági szövegeiből 3404 mondatot használtunk fel. A szövegekben két független nyelvész annotátor bejelölte a főnévi eseményeket. Ezeket az annotált szövegeket használtuk fel a tanításhoz és a kiértékeléshez. A tanításhoz és kiértékeléshez 10-szeres keresztvalidációt használtunk fel. Ennek keretében tíz lépésben a szövegek 10%-át kiválasztottuk kiértékelésre, a maradék 90%-on tanítottunk. A tíz lépés eredményét végül összegeztük.

2.2 Statisztikai adatok Mondatok száma összesen: 3404 db Mondatok száma a tanító korpuszon: 3064 db Mondatok száma a kiértékelő korpuszon: 340 db Jelöltek száma (főnevek) a teljes korpuszon: 16980 db Esemény-főnevek száma a teljes korpuszon: 1031db (6,5%)

2.3 Felhasznált programcsomagok

1

46

1

Az osztályozáshoz a Weka programcsomagnak (Data Mining Software in Java) a J48-as döntési http://www.cs.waikato.ac.nz/ml/weka/


Fenntartható fejlődés a XXI. században fa elemzőjét használtuk fel. A Weka adatbányászati feladatokhoz készített gépi tanuló algoritmusok gyűjteménye. A szövegek magyar nyelvi elemzésére a Magyarlanc 2.0 programcsomagot használtuk fel. [Zsibrita,2013:368–374] A csomag magyar szövegek mondatra és szavakra bontására, a szavak morfológiai elemzésére, majd szófaji egyértelműsítésére, és mondatok függőségi nyelvtan szerinti szintaktikai elemzésére alkalmazható.

2.4 A mondatok szintaktikai elemzése A modellünk elkészítéséhez felhasználtuk a mondatok morfológiai és szintaktikai elemzését. Ezért példán keresztül bemutatjuk a szintaktikai elemzést és az elemzőfát. A Magyarlanc programcsomag a bemenetéreérkező mondatoknak elkészíti morfológiai és színtaktikai elemzését. A mondat minden szavához külön sorba elkészíti az elemzést (1. és 4. ábra).

Minden szóról megadja a következő információkat: sorszám, szó, lemma, szófaj, morfológiai kódok. A sor végén megadja, hogy az adott szó melyik szóval van szintaktikai kapcsolatban, és hogy milyen a kapcsolat típusa. A szintaktikai kapcsolatok alapján a mondatok egy függőségi fát alkotnak. Az elemzések után megjelenítettük vizuális elemzővel a szintaktikai kapcsolatok alapján a mondat függőségi fáját a program online 2 elemzőjével (2. és 5. ábra). Az elemzés és a vizuális ábrázolás egymásnak megfelelően megadja a szavak közötti szintaktikai kapcsolatokat. Az ábrán a nyilak címkéje jelzi a kapcsolatokat.

2.4.1 Példamondatok elemzése. A svéd Electrolux eladja motorgyártó részlegét az olasz Appliance Components Companies részvénytársaságnak tájékoztatott az Electrolux.

1. ábra: A mondat szöveges elemzése

Forrás: saját elemzés

2. ábra: Az első mondat vizuális elemzése


2

http://www.inf.u-szeged.hu/rgai/magyarlancservice/


47

Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva: Főnévi események automatikus detektálása…

3. ábra: A vizuális elemzés első fele kiemelve


2. A Deutsche Börse AG pénteken bejelentette, hogy teljesen megveszi a luxemburgi Clearstream elszámolóházat. 4. ábra: A második mondat szöveges elemzése


5. ábra: A második mondat vizuális elemzése


Az elemzésekből látszik, hogy a függőségi elemző egy szabályos elemző fát készít kimenetként. (A vizuális elemző a fát 90º-al elforgatva ábrázolja a szavak egymás utáni sorrendjének megfelelően.) A fa legfelső eleme a Root. A fa csomópontjaiban vannak a mondat szavai, az ágak a szavak közötti szintaktikai kapcsolatokat reprezentálják. A fában kiemelt szerepe van az igéknek. A főige (a példákban az eladja és bejelentette) általában a Root alatt helyezkedik el, a szintaktikai kapcsolatokon keresztül ehhez kapcsolódnak a többi elemek. Ha a jelölt alá a fában több szó is tartozik, akkor ezek a szavak egy részfát alkotnak a mondat 48

fáján belül. A részfa a kiemelt szaván (fejszó, headword) keresztül kapcsolódik a fa többi részéhez. Egy mondat annyi csomópontot tartalmaz, ahány szóból áll (plusz a Root).

3. AZ OSZTÁLYOZÁS BEMUTATÁSA Az osztályozáshoz bináris osztályozót használtunk. Az osztályozóknál a jelöltek a mondatokban a főnevek voltak. Ezek az elemzőfában egy-egy csomópontot jelentenek. Az osztályozásnál a jelöltek közül az események az igaz (true) esetek. A többi főnév pedig a hamis (false) eset.


Fenntartható fejlődés a XXI. században A tanító és a kiértékelő halmazon a jelöltekhez jellemzőket vettünk fel. A tanítóhalmazon a jelöltek jellemzői és a jelölt true vagy false tulajdonsága alapján az osztályozó szabályokat készít (osztályozó tanítása), amiket majd a kiértékelő halmaz jelöltjeire alkalmaz (a tanított osztályozó alkalmazása a döntésekben). Az osztályozó a megtanult összefüggéseket a kiértékelő halmaz ismeretlen mondataira alkalmazza.



3.1 A Jellemzőtér kiválasztása A tanító és a kiértékelő halmazon a jelöltekhez jellemzőket vettünk fel. Olyan jellemzőket kerestünk, amelyek utalhatnak a jelölt eseményjellegére: segíthetnek felismerni, hogy a jelölt esemény vagy nem. A jellemzőknél felhasználtuk a függőségi elemzőfát is, a jelölt és az azt körülvevő szintaktikai kapcsolati utakat. 





Felszíni jellemzők: Bigramok, trigramok: A vizsgált szavak végén lévő 2-es, 3-as betűcsoportok. Pozíció: a jelölt hányadik szó a mondatban. Morfológiai jellemzők: Mivel a magyar nyelv igen gazdag morfológiával rendelkezik, ezért számos morfológia alapú jellemzőt definiáltunk. Jellemzőként definiáltuk az eseményjelöltek MSD-kódját felhasználva a következő morfológiai jegyeket: típus(SubPos), mód(Mood), eset(Cas), idő(Tense), személy(PerP), szám(Num), határozottság(Def). Szófaj, Lemma: a jelölt és a célszó szófaja és lemmája. Elemzőfa jellemzők-1: JeloltFelettLemmaFaban: Az elemzőfában a jelölt feletti szó lemmája. LegkozelebbiIgeFeletteFabanLemma: Az elemzőfában a jelölt feletti első ige lemmája. JeloltEdgeType: A jelölt kapcsolata az elemzőfában felette levő szóval. LegkozelebbiIgeFeletteTavolsagFaban: A jelölt és az elemzőfában felette levő legközelebbi ige távolsága a fában. A közöttük lévő csomópontok száma.




JeloltReszfaTokenekSzama: A jelölt csomópontja alá tartozó csomópontok száma az elemzőfában. KozvetlenSzintaktikaiKapcsolat: Ha a jelölt felett van ige közvetlenül az elemzőfában, akkor a közöttük lévő szintaktikai kapcsolat. Elemzőfa jellemzők-2-utak: LegkozelebbiIgeFelettePosKodTreePath: Az elemző fában a jelölt és a felette levő legközelebbi ige közötti szavak szófajainak útvonala. Végigmenve az útvonalon egymás után írtuk a jelölt és a felette levő ige közötti csomópontok szófaját, feljegyezve azt is, hogy az elemzőfában felfelé, vagy lefelé haladtunk az adott kapcsolatnál. Például: C↑S↑V↑C↑V↑V↓V↓N↓N↓A. LegkozelebbiIgeFelette-LemmaTreePath: Mint az előző, de itt a jelölt és az elemzőfában a felette álló legközelebbi ige közötti szavak lemmáját jegyeztük fel az iránnyal együtt. Például: Budapesti↑Értéktőzsde↑honlap↑közöl ↓megvásárol. LegkozelebbiIgeFeletteEdgeTypeTreePath: Az előzőkhöz hasonlóan itt azt vettük fel, hogy a jelölt és a felette lévő ige között az elemzőfában milyen szintaktikai kapcsolatokon keresztül tudunk eljutni. Például: ↑COORD*SUBJ↓ATT↓INF↓OBJ↓ATT. Szózsák jellemzők-1: Ezek a jellemzők szintén az elemzőfa alapján lettek elkészítve. JeloltReszfaLemmakSzozsakAtlag: A jelölt csomópont alá gyakran tartoztak csomópontok az elemzőfában. Így ez egy al-fát (subtree) képez az elemzőfán belül. Ezek a szavak is utalhatnak a jelölt eseményjellegére. Ezen szavak lemmáit szózsák modellel dolgoztuk fel. A következő módszert alkalmaztuk. Először a tanító halmaz minden szavára kiszámoltuk, hogy az adott szó milyen valószínűséggel tartozik egy esemény főnév al-fájához. Majd minden jelölt esetén kiszámítottuk az alatta levő

49

Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva: Főnévi események automatikus detektálása…





50

lemmákhoz tartozó ezen valószínűségek átlagát. Ez az átlag utalhat a jelölt eseményjellegére. JeloltReszfaLemmakSzozsakLegnagyobb: Az előző jellemzőhöz hasonlóan: itt is meghatároztuk a valószínűségeket, de a második lépésben nem a valószínűségek átlagát számoltuk ki, hanem az al-fában lévő lemmákhoz tartozó valószínűségek közül a legnagyobbat adtuk meg. Ez a jellemző segít a jelölt al-fájában az eseményjelleghez a legjellemzőbb szó megtalálását, a pozitív jelölteknek gyakran van az al-fájában egy kiemelt szó, ami utal a jelölt eseményjellegére. LemmaParseTreePathIgeig-SzozsakAtlag: és LemmaParseTreePathIgeigSzozsakLegnag yobb: Hasonlóan az előző két jellemzőhöz, itt is szózsák módszerrel dolgoztuk fel a jelöl és az elemzőfában a felette levő legközelebbi ige közötti szavak lemmájának halmazát. Szózsák jellemzők-2: Az előző jellemzőcsoporthoz hasonlóan itt is szózsák módszert alkalmaztunk. Ezeknél a jellemzőknél a jelölt adott N sugarú szókörnyezetét vizsgáltuk a mondaton belül. Az N=3 esetben a jelölt előtti és utáni 3+3=6 szót vizsgáltuk a már bemutatott szózsák módszerrel. Így kaptuk a MondatbanKornyezet3LemmakSzozsakAtlag és a MondatbanKornyezet3LemmakSzozsakLe gnagyobb jellemzőket. Az N=5 esetben a jelölt előtti és utáni 5+5=10 szót vizsgáltuk szózsák módszerrel. Így kaptuk a MondatbanKornyezet5LemmakSzozsakAtlag és a MondatbanKornyezet5LemmakSzozsakLegnagyobb jellemzőket. WordNet jellemzok: Ehhez a magyar WordNet-et használtuk fel [Miháltz: 2008:311-320]. A WordNet olyan elektronikus lexikális szemantikai adatbázis, melyben a nyelvi fogalmak hálózatba szerveződnek. A fogalmakat szinonimahalmazok (synsetek), a közöttük lévő kapcsolatokat szemantikai relációk

(hipernima, meronima, antonima stb.) reprezentálják. A főnévi fogalmak között a legfontosabb reláció a hipernima (ill. inverze: hiponima), mely hierarchikus alá/fölérendeltséget, specifikus/generikus, faj/nem, IS-A öröklődési viszonyt fejez ki (pl. {toll}-{írószer}, {bokor}-{növény}). Speciális altípusa hipernimia reláció, mely tulajdonnevekhez kapcsolódó, individuumoknak megfelelő és általánosabb, osztályoknak megfelelő fogalmak között állhat fent (pl. {Magyarország}-{európai ország}). A magyar WordNet 42288 magyar synsetet tartalmaz. Ezen belül a főnévi synsetek száma 33530, az igei synsetek száma 3607, az egyéb synsetek száma pedig 5151. A WordNet hipernim hierarchiájának a szemantikus relációit használtuk fel. Első lépésként a jelölthöz megkerestük a hozzá tartozó synsetet a Wordnet-ben. Többjelentésű szó esetén egy szóalak több synsethez is tartozik. Ezért először jelentésegyértelműsítést (word sense disambiguation) kellett végezni. ezt a Lesk-algoritmussal [Jurafsky:2009] oldottuk meg. Majd a kiválasztott synsethez kigyűjtöttük a felette levő synseteket a WordNet hipernim hierarchiájában. Így minden jelölthöz synsetek csoportja tartozik. A jelöltekhez tartozó synsetek csoportját szózsák módszerrel dolgoztuk fel a Szózsák jellemzőknél bemutatott módon. Így kaptuk a JeloltWordNetSzozsakAtlag és JeloltWordNetSzozsakLegnagyobb jellemzőket.

3.2 Statisztikai arány (valószínűség) felhasználása az osztályozásnál A jelöltekhez a jellemzőket két fő módszerrel választottuk ki. Az első módszernél az előző részben bemutatott alapjellemzőket használtuk fel. A második módszernél, az alapjellemzők helyett, az alapjellemzőkből számolt valószínűségeket használtuk fel jellemzőnek. Minden jellemző-esethez kiszámoltuk azt, hogy ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Fenntartható fejlődés a XXI. században az adott jellemző-eset milyen valószínűséggel tartozott pozitív jelölthöz a tanító halmazon. Például ha a Lemma jellemzőnél a Lemma=Corp. eset 11-szer fordult elő és ebből 7-szer volt igaz eset, (4-szer pedig hamis), akkor hozzá a 0,64-es előfordulási arány (valószínűség) tartozott. Az osztályozónak ezeket az arányokat adtuk meg. Az előző példánál Lemma-arány=0,64. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkentettük az osztályozó vektorterének méretét és így a futási időt is. Ezért ez különösen hasznos volt a programtervezés időszakában. Harmadik esetben az előző két módszer jellemzőit használtuk együtt. A három módszert összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy legtöbb esetben a második (a valószínűségeket használó) módszer önállóan adta a legjobb eredményeket.

4. EREDMÉNYEK

Elhagyott jellemzők

Rendszerünket a tanító adatokon tanítottuk, majd a teszt adatokon kiértékeltük. A kiértékelésnél a megszokott mértékeket határoztuk meg: TP – True Positive, TN – True Negative, FP – False Positive, FN – False Negative

Ezekből az ismert metrikákat számítottuk ki: Pontosság (Precision): P=TP/(TP+FP); Fedés (Recall): R=TP/(TP+FN); Az F-mértéket a pontosság és a fedés harmonikus közepe adja, így egy mérőszámmal jól jellemezhető a rendszer hatékonysága: F-mérték: F=2*P*R/(P+R) Ha minden jellemzőt alkalmaztunk, akkor a következő eredményeket kaptuk: Pontosság: 52,30 Fedés: 29,01 F-mérték: 37,25 Ezek után megvizsgáltuk, hogy az egyes jellemzőcsoportok hogyan befolyásolják a gépi tanulórendszer eredményeit. Ehhez porlasztásos mérést végeztünk, amelynek az eredményei az 1. táblázatban találhatóak. Ekkor a teljes jellemzőkészletből elhagytuk az egyes jellemzőcsoportokat, majd a maradék jellemzőkre támaszkodva tanítottunk. A táblázat Eltérés oszlopában láthatjuk , hogy az F-mérték hogyan változott, ha elhagytuk az adott jellemzőcsoportot. A negatív szám az jelzi, hogy a jellemzőcsoportnak pozitív hatása van a főneveknél az eseményjelleg megállapításában.

1. Táblázat: Az egyes jellemzőcsoportok hatása – porlasztásos mérés Jellemző Pontosság Fedés F-mérték Felszíni jellemzők: 51,81 29,27 37,09 Morfológiai jellemzők 52,80 28,89 37,06 Elemzőfa jellemzők 54,12 31,54 39,52 Szózsák jellemzők 45,03 30,19 35,87 WordNet jellemzők 49,90 29,60 36,68

Eltérés -0,16 -0,19 2,27 -1,38 -0,57


Az eredményeken látható, hogy a az elemzőfa jellemzők kivételével a többi jellemzőcsoportnak pozitív hatása volt. Legjobban a Szózsák és a WordNet jellemző csoportok teljesítettek, leggyengébben az elemzőfa jellemzők csoport.

Összegzés Munkánkban főnévi események detektálásával foglalkoztunk. A természetes szövegekből történő információkinyerés egyik fontos ECONOMICA 2015. 4/1. szám

részterülete a névelemek azonosítása mellett az események detektálása. Az események detektálásának feladata az eseményelőfordulások azonosítása a szövegekben. Esemény előfordulásnak tekintünk minden olyan kifejezést, ami olyan eseményt vagy állapotot jelöl, amit egy adott időponthoz, vagy intervallumhoz tudunk kapcsolni. A feladatra Java nyelven írtunk programot. A cikkben bemutattuk a program készítési elveit, lépéseit és eredményeit. 51

Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva: Főnévi események automatikus detektálása… Ezen publikáció az adott kutatási terület első lépésének eredményeit tartalmazza. A későbbiekben ezt szeretnék továbbfejleszteni, aminek keretében tervezzük újabb elvek

kipróbálását, újabb jellemzők felvételét a jellemzőtérbe, valamint a tanításhoz és kiértéshez újabb mondatokat felhasználni.

IRODALOMJEGYZÉK [1] [2] [3]

[4]

[5]

[6] [7]

[8]

[9] [10]

[11]

52

Bethard S [2002]: Finding Event, Temporal and Causal Structure in Text: A Machine Learning Approach PhD thesis, University of Colorado Bittar A [2009]: Annotation of Events and Temporal Expressions in French Texts, ACLIJCNLP '09 Proceedings of the Third Linguistic Annotation Workshop, Pages 48-51 Csendes D., Alexin Z., Csirik J., Kocsor A. [2005]: A Szeged Korpusz és Treebank verzióinak története. In: Alexin Zoltán, Csendes Dóra (szerk.): III. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY 2005). Szeged, Szegedi Tudományegyetem, pp. 409-412. p. Jurafsky M., Martin J.(2009): Speech and Language Processing: An introduction to natural language processing, computational linguistics, and speech recognition. Stanford, CA : Pearson Prentice Hall Llorens H, Saquete E., Navarro-Colorado B. [2010]: TimeML Events Recognition and Classification: Learning CRF Models with Semantic Roles, COLING '10 Proceedings of the 23rd International Conference on Computational Linguistics, 725-733 Marsic M. [2011]: Temporal processing of news: annotation of temporal expressions, verbal events and temporal relations. PhD thesis, University of Wolverhampton, Miháltz, M., Hatvani, Cs., Kuti, J., Szarvas, Gy., Csirik, J., Prószéky, G., Váradi, T. [2008]: Methods and Results of the Hungarian WordNet Project. In Tanács, A., Csendes, D., Vincze, V., Fellbaum, C., Vossen, P., eds.: Proceedings of the Fourth Global WordNet Conference (GWC 2008), Szeged, University of Szeged 311-320 Subecz Zoltán, Nagyné Csák Éva: Események detektálása természetes nyelvű szövegekben. Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXVII. országos konferenciája, Miskolc, 2013, p. 201-208 Subecz Z, Nagyné Cs.É.[2014]: Igei események detektálása és osztályozása magyar nyelvű szövegekben. X. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, 237-247 p. Subecz Z.[2014]: Detection and Classification of Events in Hungarian Natural Language Texts. Proceedings of the 17th International Conference, TSD 2014, Brno, Czech Republic (2014) Springer Lecture Notes in Computer Science Volume 8655, pp 68-75 Zsibrita, J., Vincze, V., Farkas,R. [2013]: Magyarlanc 2.0: szintaktikai elemzés és felgyorsított szófaji egyértelműsítés. In: Tanács A. és Vincze V. (szerk.), IX. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Szeged 368–374 p.



Szűcs Róbert Sándor

A vasárnapi zárva tartás a fogyasztók szemszögéből Róbert Sándor, Szűcs The Sunday Closing in Retail Trade from the Aspect of Consumers

Összefoglalás A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról 2015. március 15-től nem engedélyezi néhány kivételtől eltekintve a 200 négyzetmétertől nagyobb üzletek nyitva tartását. A törvény szemben áll napjaink fogyasztói trendjével. Kutatásom szerint a magyar fogyasztók nem támogatják a korlátozást. A megkérdezettek 91,5%a egyetértene a törvény visszavonásával. Kulcsszavak: vasárnapi zárva tartás, fogyasztó, fogyasztói szokás, korlátozás, kiskereskedelem

Summary Act CII of 2014 on the prohibition of work in the retail sector in Hungary on Sundays requires that from March 15 all shops that are larger than 200 square meters (with some limited exceptions) will no longer be allowed to open on Sundays. The act stands up to consumer trends. According to my research Hungarian consumers do not support the restriction. 91.5% of respondents agree with the withdrawal of the new law. Keywords: Sunday closing, consumer, consumer habit, restriction, retail trade

BEVEZETÉS Vasárnap; a szó 20-30 évvel ezelőtt a legtöbb ember számára tulajdonképpen szinonimája volt a pihenésnek és kikapcsolódásnak. A világ azonban megváltozott, a fogyasztói és vásárlási szokások megváltoztak, a kereskedelmi szektor átalakult. Ma már kevesen töltik tényleges pihenéssel ezt a napot. A szülőknek a hosszú munkahét után ilyenkor van a legtöbb ideje a gyerekekkel játszani, a héten meg nem oldott problémákra megoldást találni és bizony elintézni a nagybevásárlást a következő hétre. Valószínűleg mindannyian ismerjük a képet a vasárnaponként boltokat járó családokról. Anya a listát böngészi, újabb és újabb akciókat fedez fel a polcok között, apa engedelmesen tolja a bevásárlókocsit, miközben a gyerekek fel-alá szaladgálva, egymás szavába vágva próbálják


meggyőzni anyut vagy aput arról, hogy a kiszemelt babára vagy kisautóra mindenképpen égető szüksége van a családnak. A fiatalabb generáció számára már ez jelenti a vasárnapot. A fenti szakaszban használt jelen igeidő mára már helytelenné vált, a helyes a múlt igeidő használata. Mára csak a szomszédban lakó idős néni emlékszik vissza arra a képre, amikor vasárnaponként összegyűlt a család egy közös ebédre és ez jelentette a teljes napi programot (Pál et al., 2015).

VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK – A VÁLTOZÁSOK ELŐTT Mintegy 50 évvel ezelőtt a szupermarketeknek csupán a 16%-a tartott nyitva az Egyesült Államokban vasárnaponként (Senser, 2003). A világ, a szokások, és a fogyasztók is

53

Szűcs Róbert Sándor: A vasárnapi zárva tartás a fogyasztók szemszögéből megváltoztak; a 30-50 évvel ezelőtti szokások bármennyire is szeretnénk - nem térnek vissza, nem lehet visszaforgatni az idő és fejlődés kerekét. Mára az Egyesült Államokban a vasárnap számít a második legjelentősebb bevásárlási napnak, csupán a péntek vagy a szombat képes megelőzni azt. Korábban a katolikus egyház Chicagóban megpróbálta híveit egy plakát segítségével lebeszélni a vasárnapi bevásárlásról („Stop! Don’t shop on Sunday!”), mely kísérlet sikertelennek bizonyult (Senser, 2003). A fogyasztói szokások olyannyira megváltoztak, hogy Connor (2015) már egyenesen azokról az élményekről mesél írásában, melyeket a nagymamájával együtt szereztek a vasárnapi bevásárlások során. Nem csak a vásárlásról van szó, hanem a vasárnap szerzett vásárlási élményekről, a vásárlás közbeni beszélgetésekről. A magyarországi viszonyok – természetesen – igazodtak a nemzetközi trendekhez. A Medián felmérése szerint 2007-ben a magyarok 37 százaléka ellenezte az üzletek, bevásárlóközpontok vasárnapi nyitva tartását, miközben 58 százalék nem értett egyet azzal, ha az üzletek, bevásárlóközpontok számára megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak. Ez a vélemény elsősorban az akkori bevásárlási szokásokkal függött össze. 2007-ben az emberek 83 százaléka vásárolt legalábbis alkalmanként vasárnap is, sőt egyhatoduk általában ekkorra időzítette a nagyobb vásárlásokat. Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintette volna a nyitva tartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértett volna a korlátozással. Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék volt ez az arány, igaz, csaknem minden tizedik (8 százalék) válaszadó még azok közül is támogatta volna a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor bonyolították le a nagybevásárlást (Medián, 2007). A Medián kutatásának alapjául egy 1200 fős minta szolgált. Az M.S. Concord 2011-es hasonló témakörben lefolytatott kutatása szerint a fogyasztóknak már már csak 54%-a ellenezte volna az üzletek vasárnapi zárva tartását. A Medián kutatásához képest mintegy 54

2%-ponttal emelkedett a vasárnapra ütemezett vásárlások aránya; a lakosság 18,5%-a vasárnapra ütemezte a nagybevásárlásokat 2011-ben. A tudatosan vasárnapra időzített vásárlások aránya a teljes sokaságon belül 37,8%-ot képviselt. A vasárnapi vásárlás gyakorlatilag nem kötődött össze más kikapcsolódási, szórakozási programmal (75%uk kizárólag vásárolni ment ekkor). Jellegzetesen a vasárnapi bevásárlást a teljes család bonyolította le (38%), de a kizárólag apára és anyára háruló feladat is erőteljesen megjelent a válaszok között (31%). A vasárnapi vásárlások 69%-a valamely multinacionális üzletben bonyolódott le. Az eredmények alapjául egy 800 fős reprezentatív minta szolgált. Látható, hogy a leírt kutatási eredmények csupán 4 éves eltéréssel készültek (2007 és 2011), de a vasárnapi vásárlás lehetőségének megítélése még ezen időszakban is mérhetően pozitív változáson esett keresztül. Az Ipsos Zrt. 2015. március elején országos reprezentatív kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében azzal kapcsolatban, hogy a 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról várhatóan milyen hatással lesz hétvégi tevékenységekre, beleértve a tervezett és nem tervezett bevásárlásokat. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás a törvény életbe lépése előtt készült. Az Ipsos (2015) felmérése szerint a magyar lakosság a vasárnapokat jellemzően otthon tölti, de közel negyedük a hét utolsó napjára ütemezte a törvény hatálybalépéséig az élelmiszer- és háztartási cikkek beszerzését. A felnőtt lakosság több mint kétharmada nem értett egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással. A megkérdezettek közel negyede, 22 százaléka vásárolt vasárnap élelmiszert vagy egyéb háztartási cikkeket, 12 százalékuk pedig ekkor nézelődött vagy vásárolt ruházati, lakberendezési vagy műszaki boltokban. Az aktív keresők körében több vasárnapi vevőt találtunk: közöttük 28 százalék volt a vasárnaponként élelmiszerboltokban vásárlók aránya, míg tartós fogyasztási cikkeket ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Fenntartható fejlődés a XXI. században árusító üzleteket 15 százalékuk látogatta ilyenkor. Eltérést láthattunk ugyanakkor a lakóhely típusától függően is: a fővárosban élők mind élelmiszer, mind tartós cikk jellegű termékeket magasabb arányban szereztek be vasárnaponként, míg a községekben élők az átlagosnál kevésbé vásároltak ezekből. Fenti 3 kutatás jól illusztrálja és alátámasztja azon fogyasztói szokás változását leíró jelenséget, hogy a fogyasztók számára a vasárnapi vásárlás nemhogy lassan, hanem sokkal inkább gyorsan megszokott jelenséggé vált, egyfajta elvárásként megfogalmazódva. A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról előírásait figyelembe véve, néhány kivételtől eltekintve anyu, apu és a gyerekek már nem járják együtt a boltokat vasárnaponként. A kereskedelmi egységek ajtóin a ,,Zárva” felirat hirdeti számukra, hogy az üzletek nyitva tartását korlátozó törvény hatályba lépett, ezen a napon már nem kerülnek elő a bevásárló listák, ma nincs semmiféle akció, sem hűségpont beváltási lehetőség. A törvény rendelkezéseiből következően vasárnaponként kötelezően zárva 2 tartanak a 200 m -nél nagyobb üzletek, illetve azok a kisebb boltok, ahol nem a tulajdonos vagy családtagja dolgozik. Kivételt képeznek a gyógyszertárak, a vasúti és autóbuszpályaudvarok, repülőterek területén üzemelő boltok, a piacok, a benzinkutak, a vendéglátóhelyek (szálláshelyek, kávézók, éttermek), az idegenforgalmilag frekventált területen található üzletek, a fürdők, múzeumok színházak területén működő üzletek, valamint a pékségek és a virágboltok.

Anyag és módszertan Fenti okfejtésből kiderül, hogy a vasárnapi bevásárlás lehetősége a fogyasztók számára igen komoly jelentőséggel bír, illetve bírt. De mit gondoltak előzetesen a fogyasztók, milyen hatással lesz életükre, vásárlási szokásaikra a vasárnapi zárva tartást elrendelő törvény; mi történik velük 2015. március 15-e után?


A kérdés megválaszolása érdekében egy előzetes online kérdőíves kutatásra került sor 2015. március 6-a és március 14-e között, 1562 fő bevonásával. A felmérés célja volt megvizsgálni, hogy a törvény hatályba lépése előtt milyenek a fogyasztói attitűdök, hogyan vélekednek a fogyasztók arról, hogyan változtatja meg vásárlási szokásaikat, életüket az üzletek hétvégi zárva tartása. Az online kutatás módszertanából következően a kutatás nem reprezentatív, a kérdőívet bárki kitölthette, előzetes szelekciót nem alkalmaztam. A kitöltők 73%-a nő volt, 27%-a férfi, mely arány igazodik a kérdőív témájához. A kitöltők jellemzően a 15-29 éves (67%) és a 30-49 korosztályból (26%) kerültek ki. A mintába kerülők átlagos életkora 29,02 év volt. A kitöltőink között a fővárosi (36%), a megyeszékhelyen (16%) és a városi lakók (36%) is megtalálhatók voltak. A megkérdezettek mindegyikétől kértem, hogy adja meg e-mail címét. A kutatás azonban nem zárult le csupán egyetlen darab online kérdőíves felméréssel. Azt feltéteztem, hogy nem kizárt az, hogy az előzetesen támogatók véleménye a tapasztalatok függvényében negatív irányt fog venni, ahogyan az sem kizárt, hogy az előzetesen elutasítók kis átszervezéssel, tapasztalattal és némi idő elteltével már nem fogják negatívan értékelni a törvény következményeit. Egy munkanap utáni rövid kitérővel elintézve a bevásárlást, máris szabaddá tették az egész hétvégét, vagyis a negatív várakozás alaptalannak bizonyulhatott. A vélemények változhatnak, a tapasztalatok formálhatják a prekoncepciókat, attitűdöket. Ennek érdekében a kutatást a törvény hatályba lépését követően megismételtem azon 801 fő megkérdezett körében, akik e-mail címüket megadták véleményváltozásuk nyomon követhetősége érdekében. A kutatás ezen második körében 330 fő vett részt. A kérdőív második körös kitöltésére 2015. május 4. és 2015. május 28. között volt lehetőség. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a kérdőív változatlan volt (tendenciavizsgálat).

55

Szűcs Róbert Sándor: A vasárnapi zárva tartás a fogyasztók szemszögéből

PREKONCEPCIÓK A TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE ELŐTT – ELSŐ FELMÉRÉS Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek 72%-a ellenezte, hogy vasárnaponként az üzletek zárva tartsanak, 21%-a semleges a kérdést illetően és csupán a

megkérdezettek 7%-a örült a változásnak. A törvény visszavonásával a megkérdezettek 84%a értett volna egyet. Ennek oka vélhetően abban keresendő, hogy napjainkra a vásárlási szokások megváltoztak.

1. ábra: A vasárnapi zárva tartással kapcsolatos ellenérvek (Ellenzem a vasárnapi zárvatartást, mert…)

*az összes említések száma főben kifejezve Forrás: Saját kutatás, 2015.

A vásárlók 32%-a nyilatkozott úgy, hogy jellemzően a nagybevásárlásokat részesíti előnyben, melyet hétvégente, leginkább vasárnap bonyolít le. Ebből következően a rendelkezés életbe lépése a vásárlóknak mintegy harmadát érintené érzékenyen, élesen beleavatkozva vásárlási szokásaikba. A jellemzően szombaton vásárlók aránya elérte a 14%-ot. A vasárnapról átterelődő forgalom

bizonyosan az ő vásárlási szokásaikra is hatással lett. A kérdőívben kértem a vásárlókat, hogy a törvény szükségességét próbálják megindokolni. Az előre definiált alternatívák közül a legnépszerűbb válaszlehetőség az volt melyet a fogyasztók 30%-a jelölt meg - hogy tulajdonképpen egyetlen érvet sem tud bevetni a törvény szükségességének alátámasztása érdekében felvonultatni (1. ábra).

2. ábra: A vasárnapi zárva tartással kapcsolatos ellenérvek (Nehézséget okoz az Ön életvitelében ezen változás bevezetése?)

Forrás: Saját kutatás, 2015.

56


Fenntartható fejlődés a XXI. században Előzetesen a fogyasztók mintegy 80%-a nyilatkozott úgy, hogy a törvény hatályba lépése kisebb- nagyobb (23% - 56%) változásokat fog előidézni az életében (2. ábra). A megkérdezett fogyasztók markáns véleményeket fogalmaztak meg az alábbi kérdésekben:  63% nyilatkozott úgy, hogy a vasárnapi zárva tartás kényelmetlenséget fog okozni az életében. 72% vélte úgy, hogy a korlátozás, miszerint a hétvégi bevásárlás csak a szombati napra fog korlátozódni, kisebb-nagyobb gondokat fog okozni az életében,  64% gondolta úgy, hogy a vasárnapi zárva tartás következtében az üzletek hétköznapi terheltsége nőni fog, ami számára hosszabb sorban állást fog jelenteni. Tényszerű veszélynek látja a megkérdezettek 42%-a a bolti alkalmazottak elbocsátását. Ezen veszélyt az egyértelműen elutasítók aránya csupán 24%.  a megkérdezetteknek 16%-a vélte úgy, hogy a vasárnapi zárva tartás következményeként a hét utolsó napját otthon töltheti. A megkérdezettek 40%-a gondolta úgy, hogy a vasárnapi zárva tartás a családdal eltöltött idő alakulását a legkisebb mértékben sem befolyásolja majd. 29% esetlegesen kis mértékű pozitív hatásról számolt be előzetesen.  a megkérdezettek 80%-a utasította el azon feltételezésünket, miszerint a vasárnapi zárva tartás következményeként a hónap végére a családi kasszában több pénz fog majd maradni. A kutatómunka során mélyebb elemzéseket is végeztem (klaszteranalízis, diszkriminanciaanalízis) a vasárnapi zárva tartással, mint komplex jelenséggel kapcsolatos fogyasztói attitűdök mérése kapcsán. Ezek eredményeként 2 olyan szegmentum látszott körvonalazódni, amely kisebb- (7,8%) vagy nagyobb (18,0%) mértékben szimpatizál a vasárnapi zárva ECONOMICA 2015. 4/1. szám

tartással, mint jelenséggel. Azonban a csoportok véleménye koránt sem olyan homogén, mint az elvárható lenne. Bizonyos részkérdésekkel egyetértenek, bizonyos állításokkal szimpatizálnak a szegmens tagjai, de az attitűd foka és intenzitása nem tanúskodik egyöntetűségről; a válaszok meglehetősen szórnak. További 2 szegmentum alkotja az ellenzők táborát, akiknek véleménye nagyon hasonló és meglehetősen homogén. A mélyebb statisztikai elemzések és a szegmentáció is alátámasztotta, hogy az elutasítók tábora (kb. 75%) jelentős többségben volt a támogatók ellenében. A kutatás eredményeit figyelembe véve megállapítható, hogy a fogyasztókat igenis érzékenyen érinti a vasárnapi vásárlási lehetőség megvonása. A fogyasztók egy része könnyen, más része nehezebben, de kénytelen lesz/lett áttervezni a heti bevásárlásait. Akár ellenzik, akár támogatják a jogszabályi intézkedést, be kell állniuk a kasszasorba hétköznap és/vagy szombaton. A vásárlók főleg eleinte türelmetlenebbek lesznek/voltak és gyakran fogják okolni a bolti alkalmazottakat a hosszabban kígyózó sorok miatt a kasszáknál, annak ellenére, hogy a fő problémát sokkal inkább a vasárnapi zárva tartás okozhatja majd.

ATTITŰDÖK A TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE UTÁN – MÁSODIK FELMÉRÉS A feltételezés, miszerint az attitűdök változni fognak a vasárnapi zárva tartás megítélése kapcsán, helyesnek bizonyult. Az attitűdök változásának iránya a törvény következményeinek megtapasztalásával nem pozitív, hanem negatívan módosult. A kutatás második körében a fogyasztóknak már 80,2%-a nyilatkozott úgy, hogy a vasárnapi zárva tartást ellenzi, az egyszerűen felháborítja. A támogatók köre mindösszesen 3%-ra zsugorodott. A vasárnapi zárva tartás ellenzők táborában a leggyakrabban említett kifogások a következők voltak: „hétköznap elfoglalt vagyok – 52,8%, „megszoktam a hétvégi nyitva tartást” – 63,5%, „nem is értem, miért kell ezt korlátozni” – 57

Szűcs Róbert Sándor: A vasárnapi zárva tartás a fogyasztók szemszögéből 57,4%, „megváltozott a világ, legyen nyitva hétvégén egy üzlet” – 53,9%. A tapasztalatok következtében a megkérdezettek 91,5%-a támogatná a törvény visszavonását. A legfőbb okok között említették a megkérdezettek a szombaton feltorlódott sorokat, a vasárnapi beszerzések korlátozott mivoltát, a sorban állási idő növekedését. Egyértelműen és markánsan elutasították a megkérdezettek azon feltételezéseket, miszerint a vasárnapi zárva tartás következményeként hó végén több pénze maradna a családnak, illetve azt is, hogy ennek következtében növekedne a családdal töltött időtartam. A válaszok alapján a családdal töltött idő változatlan, mint ahogyan a hó végén rendelkezésre álló jövedelem is. A vasárnapi zárva tartás nem befolyásolja ezen tényezőket a megkérdezettek szerint. A törvény szükségességének indoklása kapcsán továbbra is a leggyakoribb válasz az volt, hogy a megkérdezett nem tudná megmagyarázni, hogy miért van szükség a törvényre (39,5%). A tapasztalatokból következően a megkérdezetteknek már csak a 34,9%-a látta tényszerű veszélynek a bolti alkalmazottak elbocsátását. Ezen veszélyt az egyértelműen elutasítók aránya 21%-ra csökkent.

A második felmérés eredményeiből összességében megállapíthatjuk, hogy az attitűdökben pozitív irányú változás nem történt, a fogyasztók továbbra is negatívan értékelik a vásárlási szokásokat adminisztratív úton korlátozó hatósági előírást.

ÖSSZEFOGLALÁS A vasárnapi zárva tartást szabályozó törvény folyamatosan napirenden lévő téma, mint ahogyan az is, hogy az a vásárlási szokásokat hogyan és milyen módon befolyásolja. Nem elhanyagolható a kereskedők vélt vagy valós jövedelem kiesése, különösen az üdülő övezetekben. Szintén számottevő és jelentős a fogyasztók ellenállása az ellen a jelenség ellen, hogy a vasárnapi bevásárlásról lemondani kénytelenek. A változások folyamatosak a törvényben, valószínűsíthetően a jogszabály enyhítésére lesz szükség. A fogyasztói elvárás a fenti kutatási eredményekből tisztán és jól kivehető. Kijelenthető, hogy a kereskedelemben dolgozók szabadidejének védelme, a pihenési lehetőségeik szem előtt tartása és a fogyasztók vasárnapi nyitva tartás iránti vágyának kielégítése egyidejűleg nem valósítható meg. Egy dolog bizonyos, fogyasztói elvárások ide vagy oda, a vasárnapi családi bevásárlás jelenleg – a kivételektől eltekintve – a múlté.

FELHASZNÁLT IRODALOM: [1] [2] [3]

[4]

[5]

[6]

58

2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról Connor, Carol (2015): Sunday shopping, School Library Journal. May2015, Vol. 61 Issue 5, ISSN:0362-8930, p. 83. Ipsos (2015): A lakosság kétharmada ellenzi a vasárnapi zárva tartást, 2015. március 13., http://hvg.hu/vallalat_vezeto/20150313_Ipsos_A_lakossag_ketharmada_ellenzi_a_vas, Letöltve: 2015. október 2. Medián (2007): A többség vásárol vasárnap, Felmérés a vasárnapi nyitva tartásról, 2007. szeptember 11., http://www.median.hu/object.782e19ac-7bbe-4915-acf4c1f524231921.ivy, Letöltve: 2015. október 2. Pál Nóra Laura, Rékási Regina, Szűcs Róbert Sándor (2015): Szomorú vasárnap – “Az üzlet márpediglen legyen nyitva vasárnap – fogyasztói megkérdezés”, BrandTrend, Márka Hírek, 2015.03.21., http://brandtrend.hu/kutatas/2015/03/21/szomoru-vasarnap Senser, Robert A. (2003): The delight of Sunday, America Press, 1/6/2003, Vol. 188 Issue 1, ISSN:0002-7049, p. 21-23.


Ökonómia, szervezés és marketing napjainkban

Lakatos Vilmos - Polgár Alexandra – Kleszken Roland

Controlling, mint pénzügyi információs rendszer a kkv-k gyakorlatában Vilmos Lakatos - Alexandra Polgár– Roland Kleszken Controlling as a Financial Information System in the Practice of SMEs Összefoglalás A tanulmány egy több éve folyó kutatási téma 2014-2015 éves adatgyűjtésre alapozott folytatása. Kérdőíves feldolgozás keretében összesen 74 mikró-, kis- és középvállalkozás tervezési-vállalkozásvezetési sajátosságait mértük fel. Legyen bármilyen kedvező a vállalkozások folytatásának gazdasági feltételrendszere, mindig is kiemelt szerepet kapnak azok a területek, amelyek erősíteni tudják a reális tervezhetőséget és ennek segítségével csökkenthető a tevékenység kockázata. E terület egyik legfontosabb elemeként a még mindig sok cégvezetőnek idegenként ható „kontrolling”szemléletet és módszereket lehet kiemelni, amelyek bevezetése és alkalmazása viszonylag rövid időtávon belül kézzel fogható eredményekkel szolgál a vállalkozások döntéshozói számára. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a vizsgálatba vont kkv jellemzői, a vállalkozások tervezési sajátosságai, a beszállítók és vevők értékelési gyakorlata, a termelés, illetve szolgáltatás önköltségszámítása. Kulcsszavak: kkv, pénzügyi információs rendszerek, kontrolling, önköltségszámítás

Summary The present study is the continuation of a research topic that has been going on for several years based on data gathered in 2014-2015. We have surveyed the planning and business management characteristics of a total of 74 micro-, small and medium-sized enterprises with the help of a questionnaire-based survey. However favourable the economic conditionalities of the continuation of enterprises may be, the fields that can strengthen realistic plannability are always given a prominent role and with the help of which the risk of activities can be reduced. We can highlight the „controlling” way of looking at things and methods as one of the most important elements of this field that may seem strange to most company managers, but the introduction and application of which can produce concrete results for the decision-makers of enterprises within a short time. In the study the characteristics of the examined SMEs, the planning characteristics of enterprises, the sales practice of suppliers and customers, the calculation of the prime costs of production and service are presented. Keywords: SMEs, financial information system, controlling, planning, cost calculation


59

Lakatos Vilmos - Polgár Alexandra – Kleszken Roland: Controlling, mint pénzügyi információs … Miért fontos hogy foglalkozzunk a mikró- kis- és középvállalkozásokkal? Avagy a kkv-król általánosságban. Magyarországon a 2014. december 31-i adatok szerint 1 845 436 gazdasági szervezet működött, amelyből a vállalkozások száma 1 703 726, ebből önálló vállalkozóként 1 115 463 fő és társas vállalkozásként 588 263 cég tevékenykedett. Az önálló vállalkozói kategórián belül a főfoglalkozású, tehát életvitelszerű vállalkozók aránya 33,4% A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest változatlan. A vállalkozások 99,7%-a kisvállalkozás (ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,9%). A középvállalkozások aránya 0,3%, a nagyvállalkozásoké pedig mindössze 0,1%. (Statisztikai tükör, 2015/22.) Érdekes képet mutat az egyes vállalkozási típusok főtevékenységi megoszlása (1. ábra). Míg a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók zöme kereskedelmi-szállítási tevékenységgel foglalkozik, addig az egyéb önálló vállalkozók jelentős hányada mezőgazdasági tevékenységgel, ami nem csoda, hiszen ebbe a kategóriába tartoznak az őstermelők.

A fentiek számadatok jól tükrözik a mikró- kisés középvállalkozások számbeli jelentős arányát, amely a kibocsátás és értékteremtés terén összességében hasonló jelentőséggel bírnak a nagyvállalatokhoz képest, a képződött bevételük által a lakosság jelentős részének megélhetését is biztosítják. A 2004. évi XXXIV. törvény szerint – az Európai Bizottság ajánlásával összhangban – Magyarországon az a vállalkozás számít kis- és középvállalkozásnak, amely legfeljebb 249 főt foglalkoztat, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót vagy a mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, valamint az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot. A statisztikai lehatárolás viszont kizárólag a létszám-kategória alapján történik: a legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások kisvállalkozásnak, az 50–249 fővel működő vállalatok középvállalkozásnak minősülnek. A 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező cég mikrovállalkozásnak számít (2. ábra). 2. ábra A működő kkv-k száma létszámkategóriánként

1. ábra A vállalkozások főtevékenységi megoszlása, 2014

Forrás: Statisztikai tükör 2013/108


60

Az előzőekben említésre került a kkv-k gazdasági teljesítményben betöltött szerepe, amely – főként számbeliségükből következően – jelentősnek minősíthető. A 2012. évi előzetes adatok szerint a vállalkozások által realizált – acégek teljesítményét jól tükröző – árbevétel 58,3%-a köthető a kisés középvállalkozásokhoz. 2001 és 2009 között – két év kivételével – legalább 60%-os volt a kkvszektor részesedése, 2010 óta viszont csekély ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Ökonómia, szervezés és marketing napjainkban mértékben mérséklődött az arány (58–59% közötti). A kkv-szektor által elért árbevétel több mint 60%-a – a szolgáltató ágazatokban működő cégek túlsúlya következtében – a tercier szektorban, ezen belül közel 40%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás területén realizálódott. A kereskedelem, gépjárműjavítás után azonban a második legmagasabb részesedéssel (17%) a feldolgozóipar rendelkezik, annak ellenére, hogy a feldolgozóipari termelés nagyrészt a nagyvállalatoknál koncentrálódik. A szervezetméret növekedésével az előbbi aránya csökken, az utóbbié növekszik. A középvállalkozások esetében az elmúlt öt évben az árbevétel legalább héttizede mindössze három nemzetgazdaságban (kereskedelem, gépjárműjavítás; feldolgozóipar és energiaipar) keletkezett. Az ágazati arányokat tekintve 2008 óta jelentős változás nem következett be. Az előzetes adatok szerint a középvállalkozások több mint 90%-a legalább 100 millió forintos árbevételt ért el 2012-ben (Statisztikai tükör, 2013/108). Az árbevétellel ellentétben a bruttó hozzáadott érték esetében a kkv szektor részesedése nem csökkent a válság óta eltelt időszakban. Az arány 2007 óta 55% körül alakul, és 2012-ben is 55,2% volt. Az ágazati megoszlás alapján a hozzáadott érték közel kétharmada – az árbevételhez hasonlóan – a szolgáltató szektorban keletkezett. 3. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása a vállalkozások létszámkategóriája szerint



Figyelemre méltó, hogy a középvállalkozások esetében az ipar aránya mind az árbevétel, mind a hozzáadott érték esetében emelkedést mutatott 2008-hoz képest (3. ábra). A működő kkv-k megoszlását tekintve a mezőgazdaság, az ipar, valamint az építőipar – Közép-Magyarország kivételével és ÉszakAlföldön az ipart leszámítva – mindenütt az átlagosnál hangsúlyosabb szerepet tölt be (4. ábra). Ellenben az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a művészet, szórakoztatás, szabadidő súlya egyedül KözépMagyarországon volt nagyobb az országosnál. Ipari, valamint építőipari tevékenységet legnagyobb arányban Közép- és NyugatDunántúlon, kereskedelmit pedig a két alföldi térségben, illetve Észak-Magyarországon folytat tak a vállalkozások. Észak- és Dél-Alföldön – a helyi adottságok miatt – a legmagasabb a mezőgazdasági szervezetek részesedése, mindkét régióban a szervezetek ötöde tevékenykedett ezen ágazatban. (KSH, 2014) A vállalkozások méretkategóriájának növekedésével a mezőgazdaság, valamint az ipar és az építőipar együttes súlya folyamatosan nő. A mikrovállalkozások majd ötöde, a 10–49 fősek 38%-a, a középvállalkozások már több mint fele (52%) tartozott ide. Területi összehasonlításban Közép-Magyarország rendelkezik az átlagosnál kisebb értékekkel, ugyanis a szolgáltató szektor súlya e térségben mindhárom létszám-kategóriában jóval nagyobb az átlagosnál. (KSH, 2014) A kis- és középvállalkozások a növekedésüket, új beruházásaikat sokféleképpen finanszírozhatják. A legismertebb formája ennek a hitelintézetektől történő hitelfelvétel. Hazánkban – számos fejlett országgal ellentétben – a kockázati tőke, az „üzleti angyalok” bevonása kevésbé elterjedt a vállalat fejlesztése érdekében. A tőkepiacról történő forrásbevonás is a ritkán alkalmazott lehetőségek egyike, szemben a fejlett tőkepiaccal rendelkező országokkal. Azt, hogy mikor melyik lehetőséget célszerű alkalmaznia

61

Lakatos Vilmos - Polgár Alexandra – Kleszken Roland: Controlling, mint pénzügyi információs … egy cégnek a forrásszerzéshez, jelentős mértékben befolyásolja, hogy az adott kkv a vállalati életciklus melyik szakaszában tart.

Jelentős szerepet töltött be az elmúlt években a növekedési hitelprogram, amely a kkv-k beruházási kedvét növelte meg kifejezetten (Statisztikai tükör, 2013/108).

4. ábra A kis- és középvállalkozások számának megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 2012

Forrás: KSH, 2014

Miért fontos, hogy foglalkozzunk a vállalkozások pénzügyi információs rendszereivel? Avagy milyen a kkv-k tervezési és gazdálkodáselemzési gyakorlata általában? A vállalkozók kivétel nélkül vallják, hogy igen, szükség van stratégiai és abból származtatott operatív tervekre a vállalkozás fejlesztéséhez, igénylik azokat az információkat, amelyek részletesen feltárják a tevékenységük során megjelenő költségeket-ráfordításokat, bevételeket, amelyek hatást gyakorolnak a vagyonra, s segíti a vállalkozók döntéselőkészítését (beszerzés, termelés-optimalizálás, árképzés, termékrangsor, stb.) Sok vállalkozónak az álláspontja, kezdjen el valamit forgalmazni, vagy szolgáltatni, csináljon neki némi hírverést, aztán majd valahogy lesz. Ez a valahogy majd lesz abban az esetben, ha volt pár százezer, netán 1-2 millió forint az indulásra, jelenthet akár 8-10 hónap működést is. Ha ennél több pénz volt az elején, akkor a cég talán 2-3 évig húzza, és akkor dobja be a törülközőt, ha csak nem sikerül menet közben még némi pénzt szerezni a lyukak tömködésére. 62

Egy vállalkozás komplex rendszer, rengeteg területet kell figyelni, egyensúlyban tartani, miközben nem csökkenhet a kreativitás és a lelkesedés sem, ha sikeres akar lenni. Hiába működik azonban jól számos részterület, ha működésükről nem állnak rendelkezésünkre számok, és nem derül ki, hogy az egész rendszer esetleg veszteséget termel. (Vuray, 2014.) Egy induló vállalkozás pénzügyi tervezésekor célszerű először összegyűjteni, és megbecsülni a várható kiadásokat. Ezek ismeretében láthatóvá válik, hogy minimálisan mekkora bevételre van szüksége ahhoz, hogy a vállalkozás ne veszteséget termeljen. Azt eldönteni, hogy ez a bevétel elérhető-e, a piaci realitások ismeretében, piackutatás, felmérés alapján dönthető el. Tudvalevő, hogy a kkv-k önmagukban gyengék elvégezni-elvégeztetni egy átfogó piackutatást, de a nagy piackutatások „farvízén” megjelenő információk is felhasználhatók az ezirányú tervezési folyamatokban. Mindezek ellenére köztudott, hogy hiába a tanácsadói háttér, a pályázatok sokasága, az ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Ökonómia, szervezés és marketing napjainkban ingyenes továbbképzések, a kkv-k vezetői nem mennek el ezekre a képzésekre, a napi problémák közt őrlődnek és így persze nem is tudnak belőlük kitörni. Emiatt is fontos, hogy gyorsan megérthető és egyszerűen alkalmazható segítő eszközöket lehessen a kezükbe adni, amelyek részben felhívják a figyelműket a saját vállalkozásukban zajló folyamatok jellemzőire, másrészt rádöbbentik a vállalkozókat a számszerű tényekre, amelyek figyelembevételével olyan döntések készíthetők elő, amelyek akár jelentős hatékonyság- és jövedelmezőségnövekedesét eredményezhetnek (Szóka, 2011.) Működő vállalkozás esetén egy jó pénzügyi terv segít megmutatni, a tervezetthez képest például költhet-e valamivel többet az eredetileg elhatározottnál reklámra, ha szükséges. Kiadásait áttekintve az is láthatóvá válik, mely területeken tud megtakarítani a működési költségeken. Sajnos a cégek jelentős része egyáltalán semmilyen méréssel, statisztikával nem támasztja alá a meghozandó döntéseket, vagyis gyakorlatilag vakrepülésben él! (Vuray, 2014.) Van hova fejlődnie a hazai kkv-knak a tudatos tervezést illetően! A CIB Stafétabot Kutatásából többek között kiderül: a magyar kkv-k 80 százaléka rendelkezik üzleti tervvel, de több mint felük az adott évre, vagy maximum csak egy-két évre tervez előre, 18 százalékuk egyáltalán nem szokott stratégiai tervet készíteni és mindössze 3 százalékuk tervez öt évnél hosszabb időre. Akinek van üzleti terve, azok közül is mindössze 37% módosítja azt évente, ez pedig súlyos hiba. Az üzleti tervkészítések sokszor valódi ösztönzője a kényszer – a finanszírozási források megszerzése érdekében előállítandó dokumentáció – amely legtöbbször a hitelkérelem melléklete. Mindaddig, amíg a vállalkozók csak ilyen „motiváció” alapján terveznek, nem biztosított a saját vállalkozások rendszerszemléletű vezetése, az eltérésekre való reagálásban való kockázatelkerülés, hanem maradnak az ad hoc döntéshozatalok, sokszor minden alap nélkül. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

A CIB kutatás azt is megmutatta, hogy a vállalatvezetők többsége számára egy sikeres cég legfontosabb alapismérve az elégedett, visszajáró vevőkör, a megbízhatóság és a stabilitás, csak ezután következnek a siker alapvető ismérvei között a jó stratégia, a jó kommunikáció, valamint a folyamatosan növekvő árbevétel és nyereség. Vagyis nem a bevétel minden áron való maximalizálására koncentrálnak a cégek, hanem a forrásra, ahonnan az származik – a bevétel helyett maga a vevő került a középpontba. A cégvezetők szerint versenyelőnyt a minőségi termékek, a szolgáltatások, a jó kapcsolatok és a kiváló munkatársak biztosítják számukra. A kkv-k vezetői a cégvezetés során a legfontosabb prioritásnak a vállalat működésének stabilitását tekintik, emellett szintén fontos a piaci pozíció megtartása és javítása is. A vállalat növekedését a válaszadók 70 százaléka tartja fontosnak! Akik nem, vagy csak alig foglalkoznak üzleti tervezéssel, azok jellemzően két motiváció alapján irányítják így az üzletet. Az egyik eset, amikor a cég nehéz helyzetben van, és szinte egyik napról a másikra él, ilyenkor valóban nem nagyon lehet évekre előre döntéseket előkészíteni. A másik sokkal veszélyesebb csoport tagjai viszont magabiztosságukban döntenek úgy, hogy nem készítenek a/b/ és c változatokat az üzleti tervben. Pedig a válság tapasztalata egyértelműen megmutatta, hogy a legbiztosabbnak tűnő bevételi forrás is elapadhat akár egyik napról a másikra, fontos tehát tudni, mihez nyúljon a cég ilyen esetben. Még a legjobb üzleti tervet is felül kell vizsgálni évente, hiszen a külső körülmények miatt szükség lehet változtatásokra. A túlzott elbizakodottság egy felívelő időszakban sok problémát okozhat, ha nincsen alternatív túlélőterv. A megszokott ív mentén – a CIB Bank kkv üzletág igazgatója szerint – a megrendelések növekedése kapacitásbővítést kíván, ami növekvő finanszírozási igényt jelent a vállalkozások részéről. Ez viszont a kamatterhek növekedésével jár együtt, ezért fontos tervet készíteni arra az esetre, ha az „első láncszemben” valamilyen változás következik 63

Lakatos Vilmos - Polgár Alexandra – Kleszken Roland: Controlling, mint pénzügyi információs … be, vagyis csökken a megrendelések száma. Érdekes jelenség az üzletágvezető szerint, hogy míg korábban a faktoring szinte szitokszónak számított a kkv-k körében, hiszen az ügyfelek számára azt jelezte, hogy valami probléma van a cégben, amit át kell hidalni, mára ez jelentősen megváltozott. A hosszú fizetési határidők miatt, amelyekre a kis cégek nem tudnak hatással lenni, a faktoringot egyre több cég használja. Ugyanakkor egyre többen „csábulnak el” a rövidtávú hitelek kínálta lehetőségeknek is, amelyek szabad felhasználású tartalékot képezhetnek. Érdemes azonban figyelni, hívta fel a figyelmet Szabados, nehogy a két finanszírozási forma együtt már túlságosan nagy adósságszolgálatot jelentsen egy cégnek. A CIB szakember összességében úgy látja, hogy a finanszírozók szerepe felértékelődött a biztonságos működés megteremtésében, edukálniuk kell a vállalkozásokat (Tímár, 2013). Összességében megállapítható, hogy a kkv-k többségének körében alulértékelt mindenfajta saját információelőállítás, amely a vállalkozás tervezését, irányítását hosszabb távon szolgálni tudná. Az előzőekben ismertetett tényeket a 74 vállalkozásból nyert sajátvizsgálatokkal kíséreltük meg tovább elemezni. A kérdőíves felmérés érintette a vállalkozás méretét, a tevékenységhez a menedzsmenthez való hozzáértés meglétét, a vagyoni struktúra jellemzőit, a beszállítói és vevői kapcsolatok minőségét, a likviditás helyzet értékelését, egy kérdéscsoport foglalkozott a vállalkozások controlling jellemzőivel: tervezési-elemzési, irányítási és információs folyamataival, majd a költségkalkulációkkal, mely utóbbit nem lehetett megfelelő módon kiértékelni, ezért csak a legfontosabb jellemezőire térünk ki. A vállalkozások jogi forma szerinti megoszlásában három kategória került megkülönböztetésre a kkv-kre vonatkozóan: az egyéni vállalkozások mellett a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság jelenik meg. Az egyéni vállalkozások esetén nem várt módon 64

több esetben viszonylag nagy tőkeerő és ezzel összefüggő komolyabb tevékenységtervezés is jellemző volt, amely több társaságnál sem volt ilyen mértékű (5. ábra). 5. ábra A vizsgált vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása, %

Forrás: saját számítás

A vállalkozási tevékenységhez természetesen szükség van szakmai hozzáértésre, tapasztalatra és elvárt a megfelelő szakmai végzettség is. A vállalkozások 85 %-nál ez adott volt, a vezetők vagy már a vállalkozás indításakor eleve rendelkeztek szakirányú végzettséggel, vagy a kezdeti működés során szereztek végzettséget tanúsító bizonyítványt. A szakmai hozzáértést mutatja az a tény is, hogy a menedzserek 64% a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kérdőív rákérdezett a vállalkozás irányításához kapcsolódó szakmai ismeretek meglétére, amely a gazdasági folyamatok tervezési, szervezési, pénzügyi területére vonatkozott, tehát a vállalatirányítási tevékenységre. A helyzet e tekintetben hasonló képet mutat, mint a szakmai hozzáértésnél volt tapasztalható. A menedzserek mindössze 45%-a szerzett korábban dokumentáltan gazdálkodással összefüggő ismereteket, 40%-uk vélekedett úgy, hogy a vállalkozáson-családon belül hozzáférhető ez a fajta szaktudás, s 15%-uk jelezte, hogy nincs és nem is hiányzik nekik az ilyen típusú ismeret (6. ábra). 2011-2014-es időszakban hasonló szempontra elvégzett vizsgálataimhoz képest ezek a menedzsmenti jellemzők javultak, különösen a menedzserekre vonatkozó értékek tekintetében. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Ökonómia, szervezés és marketing napjainkban 6. ábra A vállalkozók gazdálkodási szakismerettel való rendelkezése, %

tanulmányban rávilágítottak, faktoring alkalmazására.

különösen

a

Következő vizsgálati terület a vállalkozások tervezési gyakorlatához kapcsolódott. Az átfogó vállalkozási tervekkel való ellátottság tekintetében a 7. ábra nyújt információkat a megkérdezettekre vonatkozóan.


A likviditás megítélése mondhatni egyhangú volt a vállalkozások esetén, majd mindegyikük (94%) nyilatkozott korábbi likviditási zavarokról, amelyek egyértelmű oka – véleményük szerint – a vevők késedelmes teljesítése volt. A likviditás fedezetiről érdeklődve viszont kiderült, hogy nem alkalmazták azokat a lehetőségeket, amelyekre a CIB-es

Egyértelműen kitűnik a 7. ábráról, hogy a stratégiai, de még a középhosszú távú üzleti tervek készítését is hiába valónak értékelik a vállalkozások, s ez az előző évi felméréshez képest kedvezőtlenebb helyzetet jelent, bár a felmérésbe bevontak nem ugyanazok voltak. A projekttervek és a rövidebb időtávra készített működési folyamatokra vonatkozó tervekkel való ellátottság megfelelőnek értékelhető, bár érdekes módon a vállalkozótól kifejezetten függő költségtervezésben van hiányosság, de a hajlam annak készítésére rendelkezésre áll!

7. ábra A vállalkozások tervekkel való ellátottsága, %


Következő vizsgálati terület a kifejezetten a vállalkozások üzleti tervéből származtatható illetve a mindennapi tevékenységhez kapcsolódó részlettervekhez kapcsolódott. A vállalkozásoknak 27%-a rendelkezett a tevékenység indításakor üzleti tervvel, azok többsége is kifejezetten a pénzintézetek által ECONOMICA 2015. 4/1. szám

nyújtott kezdeti hitelek felvételéhez kötődött. A működés során már többségük (72-88%-uk) részleges tervekkel, amelyek többnyire operatív szintűek voltak. Az operatív- és projekttervek készítésének időbeli rendszerességét mutatja a 8. ábra.

65

Lakatos Vilmos - Polgár Alexandra – Kleszken Roland: Controlling, mint pénzügyi információs …

8. ábra A vállalkozások tervkészítési jellemzői, %


Jól látható, hogy a vállalkozások kifejezetten a valóban jól, kis kockázattal tervezhető tervek készítését végzik, talán kivétel ez alól az éretékesítési terv, valamint a költségterv „alúlkészítése”. A kkv-k többsége nem érzi fontosnak a beszerzések, beruházások, a már említett költségek, a likviditás és a cash flow tervezését. Ezen tervarányok is jól érzékeltetik a vállalkozások értékítéletét az egyes vállalati funkciók terén, valamint a gazdálkodási folyamatok kiszámítható – ésszerű tervezhetőségét illetően.

mikrovállalkozásoknál – nem szükségesnek a vállalkozók – sajnos.

A kérdőíves felmérés az információk fontosságára-hasznosíthatóságára is rákérdezett. A válaszadók egyhangúan fontosnak tartják ezen információk lehetőségek szerinti gyűjtését, de javában a külső információkat tekintették fontosabbnak, s nem a vállalaton belül keletkező belső információk rendszerezését. Ez továbbra is mutatja a vállalkozók „szuperképességét”a cégen belül keletkező információk megjegyzésében és szürkeállományukban való feldolgozási képességében….! Az ironikus megjegyzés természetesen utal arra, hogy elengedhetetlen lenne az IT-re alapozott információszolgáltatás, de ezt – különösen az egyéni és

Egy tanulmányban az elemzések alapján levonható következtetések mellett célszerű a fejlődés lehetőségeire is rávilágítani. A vállalkozások számára egy fejlődési út kezdetét jelenti, ha az alábbi jelek kezdenek rendszeressé válni a vállalkozási tevékenység, a menedzsment gyakorlatában: 1. A kockázatvállaláshoz való hozzászokás 2. Egyre többen kívánnak kapcsolatot létesíteni a vállalkozással 3. Szakértői felkérésekkel fordulnak a vállalkozás menedzsmentje irányában, az ott alkalmazott szakemberek felé

66

tekintik

Éppen ezek azok az információk, amelyek viszont nagy szerepet játszanak az optimális döntések előkészítésében, meghozatalában és segítenék a vállalkozás sikeres működtetését. Ennek feltétele az adatok, információk folyamatos gyűjtése, dokumentálása, rendszerezése, feldolgozása, összesítése, gazdasági számítások végzése, az eredmények értékelése.


Ökonómia, szervezés és marketing napjainkban 4. Az éjjel-nappal végzett munka lassan felcserélődik a tervezhető napi szintű munkavégzéssel 5. Mentori felkérést kap a vállalkozó, ezáltal segítve más - de a vállalkozó számára érdekeket hordozó – vállalkozás tevékenységét (Toren, 2013.)

Ezek kialakításban továbbra is nagy szerepe volt –van és lesz az információs rendszereknek, s ezen belül a pénzügyi információkat szolgáltató vállalkozáson belüli IT rendszereknek.

FELHASZNÁLT IRODALOM: [1] Statisztikai tükör 2015/22 KSH 2015.03.26. 2.p.; [2] Statisztikai tükör 2013/108 KSH 2013.12.14. 1-4 p.; [3] 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról; [4] Vuray Gy. Számoljunk, vagy ne? http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/szamoljunkvagy-ne/ 2014. január 20. Letöltés: 2015. szeptember 28.; [5] Toren A.: 5 Signs That Showed Me I Was ont he Path to succes http://www.entrepreneur.com/article/251158 Letöltés: 2015. szeptember 28.; [6] Kis- és középvállalkozások jellemzői KSH 2014. november 7.p.; [7] Tímár G.: A tudatos tervezés nem luxus http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/atudatos-tervezes-nem-luxus/ 2013. október 03. Letöltés: 2015. szeptember 28. [8] (8.) Szóka K.: Folyamatmenedzsment és controlling lehetőségek a kis- és középvállalkozásoknál. VI. KHEOPS Tudományos konferencia, 2011. május 18. 45-55p. [9] CIB Stafétabot kutatás http://cib.hu/system/fileserver?file=/Sajtoszoba/cib_sajtokozlemeny_stafetabot_kutatas _131003.pdf&type=related&session_id=aLWs2DA6XukKPsDCekcwtbfx 2013. Letöltés: 2015. szeptember 28.


67

Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes: Gyógynövényturizmus a Bükkben

Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes

Gyógynövényturizmus a Bükkben Róbert Bagdi - Ágnes Sárközi Herbal Tourism in the Bükk Mountains (Hungary)

Összefoglalás A gyógynövényturizmus jelentőségének vizsgálata állt kutatásunk középpontjában, amelynek legfontosabb hazai desztinácójának a Miskolc közelében található Bükkszentkereszt számít. A szerzők két különböző helyi rendezvényt is meglátogattak 2014-ben és 2015-ben, és a helyszínen kérdőívek segítségével tudakolták meg a résztvevők motivációját, utazási szokásait, átlagos ismereteiket a gyógynövényekről és a gyógynövénytúrákról. A kutatás legfontosabb eredménye az volt, hogy a gyógynövényturizmus egyre népszerűbb, és a résztvevők nagyobb távolságot is hajlandóak megtenni ezért, hiszen a bükkszentkereszti rendezvényeken a látogatók többsége más megyéből érkezett. A véletlenszerű megkérdezés során, a Dunától keletre minden megyéből sikerült válaszadót találni. A résztvevők átlagos életkorát tekintve többségben vannak a 40 év felettiek, iskolai végzettséget tekintve pedig a felsőfokú végzettségűek. A helyiek által szervezett rövid, egynapos gyógynövénytúrákon, a részvevők többsége Budapestről érkezett. Kulcsszavak: gyógynövények, gyógynövényturizmus, Gyógynövény Napok, Bükk, Bükkszentkereszt Summary Our study is focused on Bükkszentkereszt (a village next to Miskolc), which is the most famous herbal tourism destination area in Hungary. This paper describes the potentials in herbal tourism, reveals its connections to other forms of tourism and shows how natural resources can be exploited. The authors visited two different events in Bükkszentkereszt connected with herbal tours, the first one in 2014, the second one in 2015, and the participants (the target population of herbal tourism) were asked personally via questionnaire about their travelling habits, general awareness of herbal tourism, herbs and herbal tours. As for the results, there are significant growing potentials in herbal tourism. Fee-paying guided herbal tours were visited by participants arriving from regional centres or from the capital city of Hungary, Budapest. In July 2015, the two-day-event of Herbal Days was visited by citizens who live east of the river Danube, and mostly they are well-educated and/or above at the age of 40. Keywords: herbs, herbal tourism, Herbal Days, Bükk Mountains, Bükkszentkereszt

BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedekben az egészség egyre fontosabbá vált az európai népesség számára, ami azt is jelenti, hogy egyre nagyobb százalékuk próbál meg valamit tenni a saját egészsége érdekében. Az alternatív és egyéb, korábban alig ismert gyógymódok és egészség 68

megőrzési módszerek Magyarországon is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Egyesek már utazni is hajlandóak új megoldások és gyógymódok kipróbálása érdekében. Magyarországon a termálvíz az egyik legfontosabb turisztikai erőforrás, de azon belül témánkhoz kötődően a gyógyvizek jelentőségét ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus kell kihangsúlyozni, amelynek fontossága az elmúlt évtizedekben egyre inkább felértékelődött. Hévíz például évek óta, az ott elöltött vendégéjszakák alapján, a magyarországi vidéki desztinációk között, a legnépszerűbb településnek számított. 2013ban például összesen 204 853 turista érkezett a városba, közülük a külföldiek 714 291, míg a magyar állampolgárok 334 391 vendégéjszakát töltöttek el Hévízen. Egy év múlva, összesen 187 530 turista érkezett a városba (külföldiek 660 508, míg a magyarok 326 859 vendégéjszakát töltöttek el). (www.ksh.hu) Magyarország kormánya új turisztikai stratégiai irányról döntött 2010-ben, azzal, hogy megszüntette a tematikus éveket, így a Fesztiválok Éve volt az utolsó a sorban (2010). Az Új Széchenyi Terv 2010 októberében került meghirdetésre, hét főfejezetet tartalmazott, amelyek közül egy az egészségiparral foglalkozott. Az egészségturizmus számára, úgy tűnik, hosszú távon nagyobb fejlesztési lehetőségek nyílnak meg. Például azzal, hogy a „spa and wellness” desztinációk infrastruktúráját tovább fejlesztik, de a kedvezményezettek közé került a K+F szektor is, amely akár további kapcsolódó lehetőséget jelenthet. A gyógynövényturizmus az egészségturizmushoz képest a turizmus egy még újabb formájának tekinthető, amely nem szerepelt a hivatalos dokumentumokban. A Gyógynövénytermelés, -feldolgozás, és értékesítés viszont említésre került a célkitűzések között, hogy az ágazat jelentőségét növelni kell, hiszen „gyógynövény nagyhatalom vagyunk”. A konkrét teendők részletezéseként, a 3. pontban a „Növényházi kertészet” cím alatt került megemlítésre a gyógynövények termesztésének szükségessége. A gyakorlatban azonban egyre többen hisznek a gyógynövények kedvező hatásaiban, így a jövőben várható, hogy az ismertsége és jelentősége növekedni fog.

Anyag és módszer Vizsgálatunk középpontjában a gyógynövényturizmus áll, amely csak az elmúlt években


került be a köztudatba. Fő célkitűzésünk így az volt, hogy a gyógynövényturizmusban részvevők motivációjáról, általános ismereteiről (egészségturizmus, gyógynövények), és egyéb, a gyógynövényturizmushoz szorosan kapcsolódó jellemzőkről kérdőívek segítségével gyűjtsünk adatokat. Összesen három alkalommal végeztünk kérdőíves felmérést, ebből az első azonban csupán on-line formában, a kutatásban önkéntes alapon részvevők körében. E felmérés eredményeiből csak néhány eredményt fogunk kiragadni, jó példaként arra, hogy teljesen különböző eredményeket tudunk így válaszonként felmutatni, a helyszíni kérdőívezéssel összehasonlítva. A második és harmadik alkalommal így Bükkszentkereszten, a gyógynövényturizmus keretében megszervezett rövid, egynapos gyógynövénytúrán (2014 májusa), illetve a kétnapos rendezvényként megszervezett IX. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok (2015. július 11-12.) keretében történt meg a kérdőívezés. Sor került továbbá egy interjúra, amely során a Gyógynövény Napok egyik főszervezőjét sikerült megkérdezni az általa tapasztaltakról.

A gyógynövények és gyógynövényturizmus története, elméleti háttere és jellemzői Történelmünk során az utóbbi évtizedeket kivéve, az emberek - bármilyen betegségről legyen is szó - gyógynövényeket használtak a gyógyításra, így már a történeti korokat megelőzően is. Bizonyítja ezt Ötzi, aki kb. 5000 évvel ezelőtt vesztette életét, majd fagyott meg az Ötz-völgyi Alpokban (a mai osztrák-olasz határtól 92 méterre) és 1991-ben találták meg. (www.news.discovery.com) A testét azóta tanulmányozó kutatók, például többek között bőrszíjjal összefűzött, dió nagyságú gumókra bukkantak nála. Ezek nagy valószínűséggel fehér nyírfán élő likacsos gombák (nyírfatapló), azaz a mai fogalmaink szerint vérzéscsillapító, görcsoldó hatású szernek számítottak, melyek egy fertőzés gátló vegyületet, poliporénsavat tartalmaznak. (www.naturportal.hu) Ez a felfedezés akkor vált különösen érdekessé, 69

Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes: Gyógynövényturizmus a Bükkben amikor a tudósok Ötzi gerincén egy bizonyos ostorgiliszta petéire bukkantak, ez a féregfertőzés poliporénsavval gyógyítható. (www.naturportal.hu) Azok a személyek, akik jól ismerték a gyógynövényeket, történelmünk során mindig is a társadalom, valamint a közösség tiszteletbeli tagjai voltak. A történeti áttekintésben azonban csak a legfontosabb mérföldköveket említjük meg: a svájci származású Paracelsus (eredeti nevén: Theophrastus Bombastus von Hohenheim; élt 1493 és 1541 között) a XVI. században fektetette le többek között a gyógynövénygyógyászat alapjait, Herbarius című könyvével. Számos mondatát szokták még ma is szó szerint idézni, de mi csak egy gondolatát emeljük ki: ő mondta ki, hogy minden dolog lehet méreg is, mindez csupán a mennyiségtől függ. (www.paracelsus-center.ch) Hazánkban ugyancsak a XVI. század jelent meg az első gyógynövényekkel foglalkozó mű, Méliusz Juhász Péter által, Herbárium címmel. (Fazekas, 1982) A XVIII. század végén és a XIX. század elején pedig megkezdődtek a növények hatóanyagainak kivonása. A természet orvosságait továbbfejleszteni kívánó tudósok kísérletezni kezdtek a gyógynövényekkel. Hazánk egykor gyógynövény nagyhatalomnak számított, a gyógynövények gyűjtése, termesztése, minőség vizsgálata és kereskedelme világszerte példaértékű volt Magyarországon, évenkénti gyógynövényexportunk pedig több ezer tonnát tett ki. A Kárpát-medence ugyanis rendkívül gazdag magas drogtartalmú növényekben. Drognak nevezzük a gyógynövénynek, esetleg állatnak azt a részét, amelyet gyógy- és egyéb hatóanyag- tartalma miatt gyógyászati vagy más célokra használnak fel. (Rápóti-Romvári, 1969) Ezzel függ össze az a régi mondás, miszerint: „fűben-fában az orvosság”. Nem minden növény rendelkezik gyógyításra alkalmas hatóanyaggal. A gyógyhatású anyagok a növény általános anyagcseréjének folyamán keletkeznek, és kimutatásukhoz kémiai vizsgálat szükséges. Azokat a növényeket nevezzük gyógynövényeknek, amelyeknek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágát, termését 70

vagy más részét a bennük rejlő hatóanyag miatt a gyógyászatban alkalmazzák. (Augustin et al., 1948) A Lakatos Márk (2012), illetve a vele készített interjú alapján, más megfogalmazások is említésre kerültek, így a gyógynövény fogalmát tágabb értelem úgy is tekinthetjük, hogy azok a növények, melyeket a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználtak, vagy felhasználnak. Szűkebb, racionális értelmezés szerint viszont csak azokat a növényfajokat tekinthetjük gyógynövényeknek, melyek felhasználását valamilyen hivatalos szerv engedélyezi. (Lakatos, 2012) Vannak olyan gyógynövények, amelyek termeszthetők, de a legtöbbet, erdőkön, mezőkön lehet begyűjteni. Magyarországon a XVIII. század végén hangzottak el ezzel kapcsolatosan olyan javaslatok, miszerint a gyógynövényeket gyűjteni kellene. A gyógynövényeket két nagy csoportra választhatjuk szét: a hivatalos forrásokban rögzített gyógynövényekre és az ezekben ugyan nem szereplő, de a népi gyógyászatban előforduló gyógynövényekre. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is megjelölt 81/2003. (XII.23.) ESZCSM rendelet melléklete, mely a lakossági fogyasztásra szánt hagyományos gyógynövény-drogokról és az ezek kiskereskedelemben szokásos kiszerelési egységeiről szól. A népi gyógyászatban előforduló gyógynövényekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy hazánkban 1987 óta létezett egy, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény elnevezésű kategória. Ez alatt olyan terméket értettek, mely természetes eredetű anyagot tartalmazott, kedvező volt a biológiai hatása, orvosi előírás nélkül is alkalmazható volt és előírásszerű alkalmazása esetén egészségi ártalmat nem okozott. Az Európai Uniós jogrendben ismeretlen kategóriát azonban át kellett neveztetni, továbbá a készítményeket átminősíttetni, amelynek végső határideje 2011. március 31. volt. A gyógyszerek fogalmát az úgynevezett Gyógyszertörvény (2005. évi XCV. tv) is tartalmazza, míg az átminősítésről a 32§ (7) bekezdése rendelkezett. A gyógyszernek nem minősülő gyógyászati anyagok és ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus készítmények forgalmazhatósági határideje azonban további két évvel kitolódott, ügyelve a szavatossági lejárati időikre. A két új kategória a hagyományos gyógyszer, illetve az orvosi rendelvény nélkül is kiadható egyéb gyógyszer lett. Mára az átminősítés nélkül történő forgalmazás csak élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként lehetséges, és gyógyhatásra való utalás nem tehető. Évről évre Magyarországon és a világ fejlett országaiban is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a tradicionális gyógyászattal kapcsolatban. A természetes gyógymódokat előnybe részesítők aránya a FAO (Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) 2004. évi adatai szerint Németországban és Franciaországban 40-50%-ot, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 42%-ot is elér. (Bernáth, 2000) Tehát ahhoz kétség sem fér, hogy a fitoterápia hagyományaira építhető a gyógynövényturizmus is. Lakatos Márk, a Károly Róbert Főiskola Agrár- és Környezettudományi Intézet korábban mérnöktanára, ma már mestertanára volt az, aki néhány évvel ezelőtt elsőként megfogalmazta a gyógynövényturizmus fogalmát, szerinte a gyógynövények gyűjtésével, termesztésével, feldolgozásával és felhasználásával, kapcsolatos motivációkkal történő utazást gyógynövényturizmusnak nevezzük. Tőle függetlenül, de időben őutána, 2012-ben Szerbiában egy a gyógynövényekről szóló könyv jelent meg a piacon, amely szintén definiálta a gyógynövényturizmus fogalmát. Magyarországon több olyan helyszínt is meg lehet nevezni, amely kötődik a gyógynövényekhez. Először is a léteznek történelmileg kialakult gyógynövény-termelési körzetek, például Nagyalföld, Északiközéphegység, Balaton és környéke, Délmagyarországi termőtáj, BakonyBalatonfelvidék és a Nyugati termőtáj. Az országos turisztikai dokumentumokban az Alföld déli részét emelték ki, mint a gyógynövénytermesztés egyik lehetséges jelentős központját. A gyógynövényturizmus legfontosabb helyszíneinek, azonban csupán néhány település tekinthető, a teljesség igénye nélkül: Bükkszentkereszt, Budakalász, ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Pannonhalma, Szeged, Bakonybél, Halimba, Tihany és Pécs. Mindegyik rendelkezik egyfajta egyediséggel, a történeti kialakult hagyományok, előzmények alapján, mert másmás területre koncentrálnak. A Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert 1984-ben létesült, így a világ legrégebbi gyógynövénykertje, melynek gyűjteménye a növényi hatóanyagok alapján van rendszerezve (Gyógynövénykutató Intézet), itt végső soron a génmegőrzés a cél. (www.gynki.hu) A Pannonhalmi Apátság Gyógynövénykertje és Gyógynövényháza középkori minta alapján megtervezett, 7 hektáros területű, egyházi tulajdonú gyógynövénykert. Az Apátság építészeti környezetét évente több mint 150 ezer látogató csodálja meg, viszont csak töredékük, 10-12 ezer turista megy le az apátságból és nézi meg a gyógynövénykertet. A látogatók között ritka kivételnek számítanak a botanikusok vagy kertészek, többségük laikusnak tekinthető. Pannonhalmán termesztik például az illóolajos fajokat: a kakukkfüvet, a levendulát, a zsályát, a citromfüvet, amelyeket fel is dolgoznak. A júniusban megtartott Pannonhalmi Levendulahét, valamint az augusztus 15-én zajló Nagyboldogasszony napi Gyógynövényhét programjai közt a régi hagyomány újra életre kel, miszerint e napon a mise végén gyógynövényeket áldanak meg. (www.bences.hu) Szegeden az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont egyik igen kedvelt látványossága a gyógyfüves kert, ahol a gyógynövények mellett hétféle szegedi paprika fajtával is megismerkedhetnek az ide látogatók. (www.latogatobarat.hu) A Szent Mauríciusz Bencés Monostor és Gyógynövénykert Bakonybélben található. A monostort körülvevő arborétumban, 0,5 hektár területen, gyógynövénykert bújik meg. Különlegessége a helyben készített levendulás keksz, a medvehagyma püré, a helyi gyógynövények felhasználásával készített csokoládé és a 17-féle növényből készült gyógynövénylikőr. (VántusPapp, 2010) Halimbán, a Dr. Szalai Miklós esperesről elnevezett Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény, Falumúzeum és Oktatókertben 80-féle termesztett és vadon élő növényt megismertető gyógynövénykert 201071

Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes: Gyógynövényturizmus a Bükkben óta szervez gyógynövénytúrákat. (www.halimba.hu) Tihanyban pedig a levendula számít az elsőszámú növénynek, a Balatonfelvidéki NP itt felépített látogatóközpontját Levendulaháznak nevezték, valamint július hónapban Levendula Fesztivált szerveznek. A 2008-ban alapított, szabadon

látogatható Melius Gyógynövénykertben a Mecsek jellegzetes gyógynövényei találhatóak meg. (www.gytsz.hu) A tanulmányunk azonban Bükkszentkeresztre koncentrál, ahol a „bükki füves ember”, Szabó György él és segít ezreknek tanácsaival és termékeivel.

1. táblázat A legfontosabb hazai gyógynövénydesztinációk összehasonlítása

Forrás: Saját szerkesztés

A gyógynövényturizmusnak számos turisztikai termékkel van kapcsolódási pontja, elsősorban jellegéből adódóan az egészségturizmussal, de

72

megemlíthető még a vallási turizmus, a hobbiturizmus, a falusi turizmus, az ökoturizmus is.


Vidékfejlesztés és –turizmus 1. ábra: A gyógynövényturizmus kapcsolata a hazai turisztikai termékekkel

Forrás: Lakatos Márk (2012)

BÜKKSZENTKERESZT ÉS A GYÓGYNÖVÉNYEK Bükkszentkereszt a Bükk-hegységben, 600 méteres átlagmagasságban, a Somos-bérc, a Kis-Dél, a Felső-Bagoly-hegy, a Galuzsnya-tető és a Nagy-Ivács hegyek által körülzárt völgykatlanban fekszik. Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése, Miskolctól néhány kilométerre található. A községet 1755ben alapították, a diósgyőri koronauradalom területén. Eredeti nevén Újhuta, telepítő tényezője az üveggyártás volt, elsőként cseh, szlovák, lengyel, rután és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be a településre. Az etnikailag kevert népségű településen így kezdetben keverék szláv nyelvet beszéltek. A kis völgyben megbújó falu vízben szegény, termőföld nélküli vidéken terül el. Lakosai szén-és mészégetésből, fakitermelésből, erdei gyümölcsök és gyógynövények értékesítéséből éltek az elmúlt évszázadokban. (www.bukkszentkereszt.hu) A 2011. évi népszámlálás adatai szerint 1245 fő élt a településen. Napjainkban ez a turisztikailag egyre népszerűbb üdülőfalu, nyáron a bükki kirándulások kiinduló állomása, télen viszont közkedvelt sportközpont. Az itt található látnivalók közt említést érdemel a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma és a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, valamint számos kilátó pont, mészégető kemencék, és a Boldogasszony köve, vagy más néven a gyógyító kövek. A tiszta környezet és a gyógyhatású ECONOMICA 2015. 4/1. szám

levegő mellett jelentős turisztikai vonzerőt képez a gyógynövények gyűjtésének hagyománya, mely a falu lakosságának fontos jövedelemforrása is egyben. Bükszentkereszt, mint Magyarország legfontosabb gyógynövény desztinációja, ismertségét Szabó Györgynek köszönheti, akit a „bükki füves embernek” is hívnak. A gyógynövények ismerete családi örökség számára, mert a nagymamájától még a gyermekkorában kezdte elsajátítani a tudást. Kis unokaként kezdetben csak a növények gyűjtésében segített nagyanyjának, de később már azt is tudta, hogy melyik növény mire használható, mikor és hogyan kell szedni őket. Gyuri bácsi mára már több mint 150-féle gyógynövényt ismer és alkalmaz munkája során. A jelenkor legismertebb népi gyógyítója, Szabó György számos díjjal, elismeréssel kitüntetett, például 2013-ban megkapta Magyarország Vidékfejlesztési Miniszterének, Fleischmann Rudolf Díját. Lakatos Márk (2012) közlése alapján egyéb díjat, kitüntetést is kapott, például a Magyar Örökség Díjat, továbbá a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének Magyar Természetgyógyászatért Díját, vagy 2007-ben a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Közgyűlés Alkotói díját adták át részére. 2004 augusztusától kezdve pedig Bükkszentkereszten a Bükki Füvészmester és Népgyógyászati Egyesületet működteti a népi gyógyászat hagyományőrzésének nemes céljával. Mára az egyesületnek több ezer tagja van, mind olyan emberek, akik érdeklődnek a természetes gyógymódok iránt, legfontosabb 73

Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes: Gyógynövényturizmus a Bükkben tevékenysége pedig az oktatás. Ide tartozik például, az ismeretterjesztő tevékenység, amikor a „füves ember” maga járja az országot és előadásokat tart, ingyenes tanácsadásokat ad. A szlovák népgyógyászati hagyományok őrzését ugyancsak meg lehet említeni, mivel Bükkszentkereszten mái napig élnek jelentős számban a szlovák kisebbséghez tartozó emberek. A gyógynövényturizmus szempontjából a gyógynövénygyűjtő túrák szervezése tűnik az egyik legfontosabb feladatnak. Az első gyógynövénygyűjtő túrák tíz évvel ezelőtt indultak el a Bükkben, a növekvő igényeket figyelembe véve napjainkra már kétfajta gyógynövénygyűjtő túrán is részt lehet venni, ezek az egynapos gyógynövényismeret kertlátogatással és a háromnapos gyógynövénygyűjtő túrák. Az egynapos túra – gyógynövényismeret kertlátogatással – kiindulópontja a Bükkszentkereszti Gyógynövényház. Az érdeklődők a gyógynövényház udvarán gyülekeznek, majd Szabó György népi gyógyító köszönti a résztvevőket. A túravezetők szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek (fitoterapeuta, természetgyógyász, kertészmérnök). A túra első részében a gyógynövénykertet mutatják be, ami több mint 60-féle gyógynövényből áll. Ismertetik a legnépszerűbb gyógynövényeket, például: a citromfüvet, az orvosi zsályát, a levendulát, a borsmentát, a kerti kakukkfüvet vagy például az orbáncfüvet. Itt inkább a gyógynövények felhasználásáról esik szó, míg az ezt követő terepi túra a természetes növényflóra gyógynövényeinek megismeréséről és gyűjtéséről szól. Mindemellett ismertetik a település történetét, természetföldrajzi adottságait és bemutatják egyéb látványosságait, mint például a mészégető hutákat. A terepi túra fő témakörei a gyógynövénygyűjtés, a termesztés, valamint a feldolgozás. A gyógynövénygyűjtés, gyógynövényes ismeretek átadása mellett a természet tiszteletére, védelmére és az egészségmegőrzés fontosságára is felhívják a résztvevők figyelmét. A látogatók megtapasztalhatják, hogy a gyógynövények gyűjtése kellő hozzáértést és körültekintést igényel. 74

Mint minden szakmának, ennek is megvannak a különös szabályai, például az, hogy a gyógynövényállományt kímélni kell minden esetben, nem szabad feleslegesen irtani azt és igyekezni kell tovább szaporodásukat minden alkalmas módon elősegíteni. Azt, hogy a fák, cserjék vastagabb ágait nem tördelhetjük le, miközben arról csak a virágzatot vagy leveleket szedjük le, vagy, azt, hogy nem szükséges gyökerestől kihúzni azt a növényt, melynek csak szárára van szükség. A mérgező hatású gyógynövények szedésére külön óvatossági rendszabályok vonatkoznak, valamint az sem elhanyagolható, hogy a frissen gyűjtött növényi részekkel kíméletesen kell bánni, nem törhetnek, nem zúzódhatnak. Ez után gondosan vászonzsákokba helyezzük őket, hogy értékükből ne veszítsenek, ügyelve a gyűjtött anyag tisztaságára. A gyógynövénygyűjtés során a gyakorlatban számos dologra ügyelni kell, a teljesség igénye nélkül néhány szabályt említünk meg. A virágokat általában kinyílottan gyűjtjük, a bodza virágzatát kocsányostól, míg az akác virágait a fürtökről lefosztva gyűjtjük, a kamillát viszont minél rövidebb kocsányrésszel gyűjthetjük. A leveleket akkor kell begyűjteni, amikor kellően érettek, de még nem vénhedtek, épek és egészségesek. A gyökerek és gyöktörzsek általában ősztől tavaszig gyűjthetőek, talajszennyeződéstől, száraktól és levelektől, valamint elkorhadt részektől meg kell tisztítani. A terméseket mindig kocsányrészek nélkül gyűjthetjük be, általában érett állapotban. Kivételt képez ez alól például a csipkebogyó, melynek gyűjtését félérett állapotban már meg kell kezdeni. A túra végeztével lehetőség van vásárolni és igény esetén szaktanácsadást kérni a Gyógynövényház szaküzletében, illetve a helyi Borostyán étterem ételkülönlegességeit megkóstolni, melyek között számos fogás bükki gyógynövények felhasználásával készül. A háromnapos rendezvény ezzel szemben egy sokkal összetettebb túra, ahol a köszöntőt követően a vezető a gyógynövénygyűjtés alapjait ismerteti. Ezt követi a kertlátogatás, ahol a népi gyógyászat és a fitoterápia gyógynövényeinek több mint 60 ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus gyógynövényfajával ismerkedhetünk meg. Másnap egy 4 és fél kilométeres terepi túra következik, ahol a túrázó maga is részt vesz a gyógynövények gyűjtésében. Délután a gyógynövény feldolgozó üzem látogatására kerül sor, ahol a frissen begyűjtött gyógynövényeknek elsődleges feldolgozását tekinthetjük meg, ami elsősorban az aprítást és szárítást jelenti. Ezen kívül a háromnapos túrákban vannak egyéb programok például előadások, teakóstolás, a „füves ember” szemináriumai, amelyen két részletben, betegségcsoportokra lebontva, tárgyalják a gyógynövényeket. A Bükk-hegység, kutatók szerint, valamivel több, mint 300 millió éves képződmény. A Mezozoikum első szakasza, a triász számít az egyik legjelentősebb korszaknak a hegység életében, mert ekkor rakódott le a hegységet fölépítő üledékeinek nagy része. E mellett ezt a szakaszt jellemzi az erős tenger alatti tűzhányók működése is, melynek során andezit és bazalt lávák települtek a hegység üledék rétegei közé. A lilás andezit legnagyobb mennyiségben Lillafüred és Bükkszentkereszt környékén lelhető fel. A Bükk csaknem egésze a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, azonban Bükkszentkereszt kivétel ez alól, mert nem része a védett területeknek. A nemzeti park területe 41.834,2 hektár, melynek 97,7%-a állami tulajdonban van és közel 15%-a fokozottan védett zónának számít. 65%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, míg 35%-a Heves megyéhez tartozik. A Park területének 94,27%-a erdő, 3,35%-a rét és legelő, 1,95%-a művelés alól kivont terület, 0,42%-a szántó és 0,01%-át gyümölcsös teszi ki. Természetes növényzetként az uralkodó fafajokat tekintve a legmagasabbra kiemelkedő, hűvös és nedves tetőkön montán és szubmontán bükkösök díszlenek, a kissé alacsonyabb térszíneken a gyertyános-tölgyesek, majd a cseres- és a melegkedvelő molyhos tölgyesek következnek. (Martonné, 2000) Bükkszentkereszt és környékén összesen 37 gyógynövényt nevez meg a gyorgytea.hu internet portál, mint hasznos hatóanyaggal rendelkező, vadon termő növényeket.


Megtalálható közöttük a hétköznapi ember számára ismeretlen növény is, de olyan is amelyet mondhatni mindenki ismer. A megnevezett gyógynövények: apróbojtorján, aranyvessző, borsmenta, cickafark, citromfű, csalán, cseresznye, csipkebogyó, diófa, erdei málna, erdei szeder, fehér akác, fehér fagyöngy, fekete bodza, fekete nadálytő, fodormenta, fürtös menta, galagonya, gyújtoványfű, kamilla, kis ezerjófű, kisvirágú füzike, közönséges galaj, lándzsás útifű, levendula, megy, mezei kakukkfű, mezei katáng, mezei zsurló, nyírfa, orbáncfű, orvosi veronika, orvosi zsálya, pásztortáska, szurokfű, tejoltó galaj és a tyúkhúr. Gyógynövényt ott lehet gyűjteni, ahol nem tilos. Nem lehet például természetvédelmi területen, vagy magánterületen, továbbá azt a növényt lehet gyűjteni, ami nem védett. Ha magánszemély kíván gyűjteni gyógynövényt, az saját használatra napi két kilogramm mennyiségben teheti mindezt meg. Ha valaki ennél nagyobb mennyiségben kíván gyűjteni, annak minden év elején engedélyeztetnie kell az illetékes hatósággal, megadva, hogy mit, mikor, hol, milyen mennyiségben kíván gyűjteni. Ha az engedélyt megkapja, akkor, ki kell váltania az őstermelői igazolványt, így az év folyamán keletkezett jövedelme után a vonatkozó szabályok szerint adót is fizet.

GYÓGYNÖVÉNYTURIZMUS A KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN A vizsgálatunk kutatómunkáját három kérdőívezés jelentette. Az első egy on-line kérdőív volt, de eredményeit csak összefoglalva adjuk meg, mert ennek a felmérésnek a célcsoportja nem kötődik szorosan a gyógynövényekhez, így a válaszadók 80%-ának ismeretlen volt maga a fogalom is. Ezt a tényt erősíti meg, hogy a 95 kiöltő közül csupán ketten vettek részt gyógynövénygyűjtő túrán. A gyógynövények ismerete számukra mondhatni egyet jelent a kamilla ismeretével (68%), de számos egyéb növényfaj is említésre került (összesen 33 különböző növényfajt tudta megemlíteni), de a kamillához képest sokkal alacsonyabb mértékben. Közöttük, aki fogyaszt

75

Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes: Gyógynövényturizmus a Bükkben valamilyen gyógynövényből készült terméket (86,31%), az leggyakrabban teát fogyaszt (92,86%). Bizakodásra adhat okot, hogy bár a többség még nem került intenzív kapcsolatba a gyógynövényekkel, de 63%-uk szívesen egy gyógynövénytúrán. A második kérdőívezésre 2014. május 30-án került sor egy bükkszentkereszti gyógynövénygyűjtő túrán. A helyszíni tapasztalat sokat segített abban, hogy jobban megértsük és megismerjük a bükki népgyógyászati tudást, illetve a gyógynövények gyűjtésének hagyományát. Ez a túra egynapos, intenzív programmal jár együtt és alacsony számú résztvevőt fogadnak, a rendezvény jellegéből adódóan, ráadásul részvételi díjhoz kötött. Ennek eredményeképpen minimális lehetőség van a kérőívezésre, végeredményben 14 kérdőívet sikerült kitöltetni. Bár e kérdőívezés esetében alacsony számú minta alapján kell következtetéseimet levonni, mégis meg lehet határozni, hogy kik tekinthetők a gyógynövényturizmusban résztvevőknek, illetve milyen általános jellemzőkkel bírnak. A véletlenszerűen megkérdezettek csoportjának demográfiai jellemzői megmutatják kik tekinthetők a potenciális „bázisnak”: a nők voltak többségben 71,43%-kal. 50%-uk rendelkezik felsőfokú diplomával, de a többieknek is minimum gimnáziumi érettségije van, illetve valamilyen kiegészítő képzettsége, például technikusi (összesen 21,42%). Életkort tekintve a 36-45 éves korosztály volt a legnagyobb létszámú a részvevők között 35,71%-kal, majd a még idősebb korosztályok következtek, például a 46-55 év közöttiek és a 66 év felettiek 21,42-21,42%-kal. A lakóhelyet tekintve a megyékre kérdeztünk rá elsősorban, majd másodsorban a településtípusra. A végeredmény számunkra is kisebb meglepetést jelentett, mert csak Pest megye (57,14%), Budapest (14,28%), és Hajdú-Bihar megye került megemlítésre (14,28%), ellenben további megyék nem. Szlovákia szintén szerepelt a lehetséges válaszok között 14,28%-kal. Az adatokat összevetve a településtípussal kijelenthető, hogy az egynapos Gyógynövénygyűjtő túrára a részvevők távolabbról érkeztek. Nyugati irányból 76

kibocsátó területnek tekinthető a főváros és közvetlen agglomerációja, az alvótelepülések. Keleti irányból Debrecen, északi irányból pedig a felvidéki magyar településterület. A részvevők tehát minimum 100 kilométert utaztak (de a Budapest agglomerációjában élők közel 200 kilométert), hogy részt vehessenek, regisztrációs díj ellenében egy túrán. A megkérdezettek általános utazási szokásait illetőleg kijelenthető, hogy 85,71%-uk mind belföldre, mind külföldre szívesen utazik, az utazási célpont kiválasztásában legfőképp az anyagi szempontok dominálnak (85,71%). A válaszadók többsége, 64,28%-a, évente többször utazik el hosszabb időre. Ha a munkája, tevékenysége mellett marad szabadideje, akkor szívesen kirándul, utazik (85,71%), utazásai során 57,14% esetében a helyi kultúra, gasztronómia iránt is érdeklődést mutat. Utazásai során a többség a családdal utazik (71,43%), 78,57%-uk az internetről tájékozódik, és mindenki a saját személygépkocsijával k9özelíti meg a választott desztinációt. 71,43%-uk vett már igénybe egészségturisztikai szolgáltatást. Az első helyszíni adatgyűjtés során megkérdezettek összesen 21 különböző gyógynövényt tudtak név szerint megemlíteni. Összehasonlítva az internetes kutatásunk során választ adókkal, akkor a 95 kitöltőből csupán 72 válaszadó tudott megnevezni összesen 33 különböző gyógynövényt, míg a helyszíni kitöltők közül a 14 főből, 13 tudott megnevezni 21 gyógynövényt. A gyógynövényturizmusban résztvevők tehát nagyobb gyakorisággal tudtak megnevezni gyógynövényeket. A kamilla ugyancsak a legismertebb növénynek bizonyult, de 46,15%-os arányú vezető helye, összehasonlítva az interneten folytatott vizsgálattal, kissé több mit 20%-ponttal elmaradt az interneten kitöltőikétől. Második helyezett a cikkfark lett (38,46%), míg az interneten kitöltők esetében 16,66%-os volt az ismertsége, és csak az ötödik leggyakrabban megemlített gyógynövény lett. A gyógynövénytúra részvevői közül mindenki fogyaszt gyógynövényből készült terméket, legtöbbször tea formájában (92,85%), de csepp, a kapszula, a gél, és az illóolajok felhasználása is ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus elérte az 50%-ot. (A válaszadók több módot is megjelölhettek.) 69,23%-uknak a gyógynövényekből készült termékek használatában motivációja a belső késztetés, tehát a felismerés, hogy tenni akar valamit a saját egészsége érdekében. A gyógynövénytúrák ismertégét is vizsgáltuk, eszerint mindenki tudta mit takar egy szervezett gyógynövénytúra, de a válaszadók felének ez volt az első alkalom az életében, míg másik felük már többször is részt vett egy ilyen túrán. Ha viszont rákérdeztünk konkrét, gyógynövénygyűjtésre alkalmas területre, akkor Bükkszentkereszt mellett csak a Jászságot és a Mátrát tudták megemlíteni (csak heten válaszoltak). Második helyszíni kérdőívezésünkre 2015. július 11-12-én (szombat és vasárnap) került sor, a IX. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok kétnapos rendezvényre látogattunk ki, amelyre a becslések szerint, kb. 5000-en látogatnak el. Ezen a rendezvényen ingyenesen lehet részt venni, számos előadásra került sor, de részt lehet venni a gyógynövénykert meglátogatását és egy, két és fél óra hosszúságú gyógynövénytúrán is. Saját tapasztalatunk szerint ezek a program lehetőségek igen népszerűek, például a szombati napra szervezettek szinte azonnal beteltek, így szombat dél körül már csak az utolsó vasárnapi indulásra volt néhány szabad hely. A rendezvényen 84 értékelhető kérdőívet sikerült kitöltetnünk, közülük 60,71% volt a nő és 39,28% a férfi. Életkorukat tekintve a 46-55 és az 56-65 év közötti korosztályok megosztott első helyen végeztek 21,42-21,42%-os eredménnyel. A többi korosztály közül a 25-35, a 36-45, és a 66 év felettiek kerekítve 15-15%os arányban voltak a válaszadók között. A legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a gimnáziumi érettségivel rendelkezők voltak a legtöbben (40,47%), míg a diplomával rendelkezők voltak a második legnépesebb csoport 34,52%-kal. Lakóhelyüket tekintve a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkeztek a rendezvényre, ők adták a résztvevők közel negyedét (27,38%), a Dunától keletre eső valamennyi megyéből érkezett vendég Bükkszentkeresztre (2. legfontosabb küldő ECONOMICA 2015. 4/1. szám

terület: Hajdú-Bihar 14,28%, míg a 3. Csongrád megye volt 9,52%-kal). A dunántúli megyékből csak Győr-Moson-Sopron és KomáromEsztergom küldött résztvevőket. Budapestről csupán egy fő érkezett a rendezvényre. Hárman viszont határon túliak voltak a válaszadók között, egy fő Szlovákiából, a Kassai kerületből, még két fő Erdélyből, Maros megyéből érkezett. A résztvevők kevéssel több mint fele (52,38%) megyeszékhelyen vagy egyéb nagyvárosban él, a kisvárosból érkezők 27,38%os arányt jelentettek. Az utazásra vonatkozó általános kérdések alapján a többség az internetről tájékozódik (79,76%). A leggyakrabban igénybevett közlekedési mód a személygépkocsi, viszont a 2014-es felmérés eredményeivel ellentétben, csupán 61,9% nevezte meg az autót, mint preferált módot. A többség (72,61%) a családjával együtt indul útnak. A Gyógynövénytúrákra és –napokra vonatkozó kérdések esetében csupán 76,19% említette meg, hogy hallott már ilyen programokról. Konkrét magyarországi gyógynövénytúrákról szóló kérdés esetében nem mindenki tudott megadni helyszíneket, összesen 56-an jeleltek meg konkrét területet. Mivel több helyszínre kérdeztünk rá, így 55-en automatikusan megnevezték Bükkszentkeresztet is, a további sorrend: Erdélyt említették meg három esetben, 2-2 esetben a Balaton-felvidéket, Budai-hegységet és Egert, míg 1-1 fő írta be a Bakonyt, a Hajdúságot, a Mátrát, Pannonhalmát, a Pilist, Szanticskát, Szegedet és Tihanyt. A válaszadók közül 61,84% nyilatkozott úgy, hogy még nem volt, de szívesen elmenne egy gyógynövény-gyűjtő túrára. Helyszíni tapasztalatként megjegyezzük, hogy ez utóbbi csoportnak kb. a fele még nem volt, de épp arra várt, hogy mikor indul a délutáni rövid túra, ha már nem a délelőttiben nem volt számára hely. Rákérdeztünk a motivációra is, sajnos nem mindenki adott értékelhető választ (54-en válaszoltak e kérdésre), de a kitöltők 50% azért vett részt a rendezvényen, mert sokat halott már róla, és kíváncsi a gyógynövényekre. 16,66% vallott úgy, hogy tudatos választás eredménye a részvétel, mert a gyógynövények fontosak számára, mondhatni ezt a hobbija. 77

Bagdi Róbert - Sárközi Ágnes: Gyógynövényturizmus a Bükkben 20,37% ismerte el, hogy voltaképp csak kirándul, épp „útba esett” a helyszín. Arra a kérdésre, hogy „Honnan származott információjuk arról, hogy Bükkszentkereszten Gyógynövénynapokat tartanak?”, 47,61% a „szájreklámot” nevezte meg. 32,14% az internetet nevezte meg forrásként. Harmadik leggyakoribb válasznak a visszajáró vendégek bizonyultak, ők azok, akik már saját tapasztalattal rendelkeznek (22,61%) a rendezvényről. Tanulságos voltak a válaszok abban a tekintetben, hogy hány kilométert utaznának e rendezvényért. Az eredmények bizonyítják, hogy a résztvevők nagyra értékelik a részvételi lehetőséget, a gyakorlatban a kérdést úgy értelmezhették, hogy az adott napon hány kilométert utaztak a részvétel érdekében. Négy kategóriát adtunk meg, 50 km alatt (28,57%), 50-150 km között (28,57%), 150200 km között (22,61%), és a 200 km fölött (20,63%), vagyis közel azonos arányban érkeztek válaszok. A távolság növekedésével alig csökkent a válaszok száma. A gyógynövényismeretre és a –készítményekre, vonatkozó kérdéscsoportra kevés kivételtől tekintve, mindig válaszoltak. 82-en tudtak megnevezni konkrétan gyógynövényeket, e válasznál több növényt is meg lehetett nevezni. Összesen 41 különböző gyógynövényt neveztek meg a válaszadók, a leggyakrabban említettek, sorrendben az alábbiak volta: csalán (45,12%), kamilla (31,7%), citromfű (21,95%) és a diólevél (20,73%) voltak. A kamilla a megkérdezettek között csak a második leggyakrabban említett volt, ez mindenképpen nem várt eredmény volt. A felsorolt gyógynövények közül 17-et csupán egy-egy alkalommal említettek meg. A válaszadók többsége (94,04%) fogyaszt fogyasztott már gyógynövényből készített terméket. A „Milyen formában?” kérdésre azonban már csupán 78-an válaszoltak, közülük, 75-en gyógyteát fogyasztanak. A kipróbáláshoz a fő motiváció/hatás e válaszadók között (több válasz is lehetséges volt) is a belső késztetés volt (51,89%), de az ismerősök, rokonok által (39,24%), természetgyógyász javasolta (15,18%), az orvos javasolta (7,59%) volt, de 3 fő a média hatását jelölte meg. 78

KÖVETKEZTETÉSEK A három különböző kérdőíves felmérés során meg lehet fogalmazni általános jellemzőket a gyógynövényturizmus törzsközönségét illetőleg. A többségre jellemző, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, de minimum érettségivel. Az életkort tekintve inkább a 40 éven felüliek dominálnak, úgy tűnik, ők vannak annyira „bölcsek”, hogy foglalkozzanak a saját egészségükkel, és megpróbáljanak tenni is érte valamit. E felismeréshez, valószínű, hogy szükséges egyfajta tapasztalat, szükséges hozzá valamilyen magasabb végezettség, amelynek eredménye valószínűleg valamilyen magasabb presztízsű állás, megélhetési forrás. Mindez minimum kissé magasabb anyagi forrásokat jelent, talán nem véletlen, hogy a regisztrációs díj ellenében látogatható Gyógynövénytúrára mindannyian személygépkocsival érkeztek. A gyógynövényekkel kapcsolatos általános ismeretek esetében, úgy véljük, hogy bár a résztvevők számos konkrét növényfajt meg tudtak nevezni, de mi úgy véljük, hogy valószínűleg a válaszadók nem ismerik eléggé ezeket a növényeket. Az interneten válaszolók között a kamilla volt az egyetlen gyógynövény, amelyről ki lehet jelenteni, hogy általánosan ismert. A kamilla ugyancsak ismert volt a helyszíni megkérdezettek között is, de kb. 20%kal kisebb arányban. Sőt, a 2015 júliusában megkérdezettek között csupán a második helyre szorult a csalán mögött. A gyógynövényturizmusban részvevők fő motivációja így az lehet, hogy bővítsék ismereteiket ezen a téren, ezért is látogatnak el a különböző rendezvényekre. Információ „éhségük” oka, pedig végső soron a saját egészségük érdekében való tenni akarás lehet.

ÖSSZEGZÉS Összességében úgy gondoljuk, hogy a gyógynövényturizmusban a jövőre tekintve még nagy potenciál van, egy felfelé ívelő pályán lehet leírni ismertségének, jelentőségének alakulását. Bükkszentkeresztre ugyanis a Dunától keletre minden megyéből érkeztek látogatók, akik hajlandóak kár több mint 200 kilométert is utazni a rendezvény ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus meglátogatása érdekében. A Dunántúl déli és délnyugati, és középső részéből senki nem érkezett, ez talán nem véletlen, ugyanis Zalaszentlászlón ugyanebben a témában, és időben, egy hasonló rendezvény került megrendezésre. Ráadásul, a határon túli magyarság soriból is sikerült válaszadókat találnunk a véletlenszerű megkérdezés folyamán, (a Kassai kerületből és a Maros megyéből érkezőket már említettünk, de a helyszíni terepmunka folyamán láttunk szabadkai rendszámú személyautót is). A gyógynövényturizmusban azért is lehet nagy potenciál, mert általánosságban olyan

korosztályt vonz, akinek elegendő tapasztalata lehet az életkorából következően (kb. minimum két évtized munkával eltöltve), arra hogy fel tudja mérni, vagy tudja, hogy mi a fontos számára, és arra áldozzon is anyagilag. A jövőben vártható, hogy az egészség valószínűleg egyre fontosabb lesz az átlagembernek, ráadásul trendnek tekinthető, hogy mind többen, minél kevesebb mesterséges színezéket, kémiai anyagot, tartósítószert stb… kívánnak fogyasztani, ők előbb vagy utóbb mind felfedezhetik maguknak a gyógynövényeket.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4]

[5] [6] [7]

Augustin Béla, Dr.- Jávorka Sándor, Dr.- Giovannini Rudolf- Rom Pál, Dr.: Magyar gyógynövények. 1. kötet, Budapest, Földművelési Minisztérium, 1948., 494. p. Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2000., 667. p. Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról. In: Comm. Hist. Artis Med., 1982., 97-99. szám, pp. 43-64. Lakatos Márk: Gyógynövényturizmus megjelenése a magyarországi turisztikai termékek piacán. In: XIII. Nemzetközi Tudományos Napok: Zöld gazdaság vagy versenyképesség (2012) [Elektronikus dok.] PDF-file ISBN: 978-963-9941-53-3, pp. 1138-1146. Martonné Erdős Katalin: Magyarország tájföldrajza. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2000., 244. p. Rápóti Jenő- Romvári Vilmos: Gyógyító gyógynövények. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1969., 396. p. Vántus Viola-Papp Nóra: A bakonybéli monostor kertészettörténete és gyógynövénykertje napjainkban. In: Bot. Közl., 2010., 97. évfolyam, 1-2. szám, pp. 39-48.

FELHASZNÁLT INTERNET PORTÁLOK [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11]

(www.ksh.hu) (http://news.discovery.com/history/archaeology/iceman-discovery-110919.htm) (http://naturportal.hu/erdekessegek/otzi_termeszetgyogyaszat1) (http://www.paracelsus-center.ch/en/zitate.html) (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400044.ESC) (http://gynki.hu/ocPortal/gynki_public/index.php?page=botanikuskert) (http://bences.hu/cikk/arboretum_es_gyogynovenykert.html) (http://www.latogatobarat.hu/) (http://www.halimba.hu/index.php?ldr=1&txtkat=23) (http://gytsz.pte.hu/hu/egyseg/almenu/1640/214) (http://gyorgytea.hu) (http://www.bukkszentkereszt.hu)


79

Danyi-Boll Anikó – Gáspár Andrea: Mitől függ(het) a gazda elégedettsége …

Danyi-Boll Anikó – Gáspár Andrea

Mitől függ(het) a gazda elégedettsége a mezőgazdasági gépe iránt? Anikó Danyi-Boll– Andrea Gáspár Agricultural Machines from the Standpoint of the Importance of Customer Satisfaction Összefoglaló A mezőgazdasági gépgyártás és gépforgalmazási piac az elmúlt két évtizedben markánsan átalakult. A legerőteljesebb változás épp napjaink aktuális témája Magyarországon, a kereskedők és disztribútorok váltása a nyugati mezőgazdasági gépek forgalmazásánál. A gyártó és az importőr is a saját érdekét képviseli, mégis a vevő dönt. Ugyanakkor a forgalomba hozott erőgépek területén az európai viszonylatban enyhe növekedés jellemző. A tanulmány célja a vevői elégedettség vizsgálata, az azt befolyásoló tényezők feltárása egy Magyarországon több évtizede jelenlévő mezőgazdasági gépforgalmazó példáján, mint speciális piacon. A téma fontosságát jelzi, hogy a legtöbb cég által elvégzett vevőelégedettségi kutatások, függetlenül a terméktől nem publikusak. Egy zárt kérdésekből álló kérdőív alapján készült a kutatás első része, ahol közel 500 vevő által adott válaszok kerültek feldolgozásra. A vevők azok közül kerültek kiválasztásra, akik 2006-ban vásároltak az öt fajta mezőgazdasági géptípusból. 2013 és 2015-ben további 60-30 mezőgazdasági vállalkozót kérdeztem meg személyesen és telefonon, ugyanazon kérdőív alapján. Kutatási eredményeim kimutatták, hogy az általam vizsgált adatbázisban szereplő mezőgazdasági gépeket vásárolt vállalkozók számára nagyobb jelentőséggel bírt a gépekhez kapcsolódó szolgáltatás, mint a gépek gyártására irányuló kérdések. Az adatokat további vizsgálat alá vontam, s azt is megállapítottam, hogy a vevő lojalitása nagy jelentőséggel bír, mégsem hat olyan erővel a kereskedő iránt tanúsított elégedettségre, mint azt az általam összehasonlításra kiválasztott autóipari felmérések mutatták. Kulcsszavak: mezőgazdasági gépgyártás, forgalmazás, vevői elégedettség

Summary The machine engineering and machine distribution market has changed markedly over the past two decades. The most powerful change is exactly the topical theme in Hungary nowadays, the change of traders and distributors in the distribution of western agricultural machines. The manufacturer and importer represent their own interests, but on the other hand, the consumer decides. However, in the field of power machines there is a slight increase on a European scale. The aim of the study is to examine customer satisfaction, exploring the influencing factors through an example of an agricultural machinery manufacturer as a special market, which has been present in Hungary for decades.

80


Vidékfejlesztés és –turizmus The first part of the research is based on a questionnaire, which includes closed questions. Answers given by nearly 500 customers have been processed. The customers were selected from among those, who bought five types of agricultural machinery in 2016. I interviewed 60-63 other farmers in person and over the phone in 2013 and 2015, based on the same questionnaire. My research results are shown in the database I have found that for the entrepreneurs purchasing the agricultural machines a greater significance was put on the service of the related machine than on the question related to the manufacture of the machine. I further continued to study the data and I have found that though customer loyalty is of great importance it does not have such a significant effect on customer satisfaction with the tradesman as found in the comparison I have chosen for automotive surveys. Keywords: production of agricultural machinery, distribution, customer satisfaction

BEVEZETÉS Magyarország napfényes óráinak a száma majdnem dupla annyi, mint pl. Norvégiának. A mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből – főként szarvasmarhából, búzából és borból- a középkortól jelentős mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain. Bár a rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye már nem a régi, mégis fontos ága maradt az országnak. Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és tennének ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok. A vevőelégedettségi kutatások túlnyomó többségét cégen belül, nem publikusan végzik az erős versenymező miatt. Magyarországon közel egy millió mezőgazdasági tevékenységet folytató termőföld-tulajdonost tartanak nyilván. A vevőelégedettségi elemzések arra szolgálnak, hogy a vevő által vásárolt terméket és szolgáltatást értékelje, amit a vállalatok gyakran eszközként alkalmaznak annak érdekében, hogy a vevőt jobban megértsék és a problémákat időben felismerjék és orvosolják. A magyar mezőgazdaságról nagy számban találhatók adatokat, elemzéseket. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Az élelmiszerfogyasztói magatartásról számos publikáció, kutatási eredmény jelent meg. A mezőgazdasági beruházási eszközök értékesítése azonban más kihívások elé állítja a gyártót. A mezőgazdasági gépgyártók rendelkezésére álló információk száma csekély, ami a mezőgazdaságban dolgozók vásárlási viselkedéséről adnak tájékoztatást. Továbbá nehezíti a gépgyártók feladatát, hogy a mezőgazdasági termelők nem tartoznak az általános vevők köréhez. Csak az elégedett vevőből lesz törzsvásárló, aki aktív vagy passzív módon, a vállalat számára költségkímélő módon továbbajánlja a termék gyártóját, illetve forgalmazóját. A vevőelégedettség a hosszú távon jól működő üzleti kapcsolatok kulcsa. A szakirodalom feldolgozása után arra a következtetésre jutottam, hogy a vevőelégedettséget alaposan körbejárva több területet is megvizsgáltak a kutatók. A mezőgazdasági gépgyártásban nem, de más ipari ágazaton belül, mely a legközelebb áll témámhoz a legtöbb vizsgálat a vevő elégedettséggel kapcsolatosan a lojalitásra irányult. Több kutatási eredmény utal arra, hogy a termékhez kapcsolódó szolgáltatás nagyobb kihatással van az elégedettségre. Vizsgálták a termék minőségével való elégedettség és a termékhez kapcsolódó szolgáltatás, a kereskedővel való elégedettség közötti összefüggéseket. Az új vevők toborzása fontos egy vállalat életében, de a törzsvásárló megtartása költségkímélőbb módszer. Ehhez azonban elengedhetetlen tényező, hogy a vevő 81

Danyi-Boll Anikó – Gáspár Andrea: Mitől függ(het) a gazda elégedettsége … maximálisan elégedett legyen. Ez a törekvés többek között költségekkel is jár. A szolgáltatás szerepének a kiemelésével nem csökken egyenes arányban a termék minősége iránti igény. A szakirodalomban is többször kutatott terület, a szolgáltatás vagy a termék iránti elégedettség összehasonlítása. Az értekezés primer adatait adó mezőgépgyártó cég egy nagyon jól pozícionált, kiváló minőségű termékeket gyárt, de nem rendelkezik magyarországi székhellyel. Termékének a terjesztéséhez magyarországi képviseletre van szüksége. Így a magyar gazdák körében lefolytatott felmérés – mennyire elégedett az általa vásárolt termékkel és a kereskedővel – teljes mértékben indokolt. Vizsgálataim kiterjednek arra is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják az elégedettséget és azt mekkora mértékben.

A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉSEK KAPCSOLATA A vevőelégedettség kutatási területe interdiszciplináris, a szakirodalomban található kutatásokat feldogozva azt állapítottam meg, hogy a következő területeken találhatók: gazdaság, pszichológia és társadalom. A gazdasági területen található kutatások elsősorban az árra fókuszálnak és a pszichológiai kutatások a vevők motivációira (Müller-Hagedorn, 1986, 41.o.). Mindezek mellett nagy a jelentősége a vevő szociológiai helyzetének is. Ezeknek ismeretében lehet a vevő viselkedését előre jelezni. Mindezek az információk a megfelelő marketing eszközök alkalmazását segíthetik. A piacon háromféle szereplő tart kapcsolatot egymással: a vevő, mint végső felhasználó, a vállalat, mint gyártó, valamint a hivatalos szervek. Ezek a szereplők vagy eladók, vagy vevők. Az ebből adódó kapcsolatrendszereket mutatja be a következő ábra. A szervezeti vásárló saját szervezete céljaira, megbízásból és nem saját szükséglete kielégítésére vásárol. A gazdánál ez a két terület gyakran ugyanaz. Az értekezés adatbázisát tekintve, egyre inkább azt mondható, hogy a hagyományos TSZ-es, szövetkezeti forma reprezentativitását illetően 82

kevésbé játszik ma már nagy szerepet a mezőgazdasági ágban, ezt váltották fel az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági termelők, gazdák. A termelőnek nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy mi szerez pillanatnyi örömet a fogyasztónak, hanem azt is, hogy mi szolgálja az egyéni fogyasztó és a társadalom érdekeit együttesen és hosszú távon. Az újrafogalmazott marketingkoncepcióban a vevőcentrikusságot az integrált marketing fejezi ki, ami a fogyasztó elégedettségét és jólétét szolgáló rendszerben biztosítja a hosszú távú nyereséget. A jövő egyetlen járható útja: a vevői és a termelői érdek összhangja. A fogyasztót, magatartását, viselkedését vizsgálók hajlamosak a történelmi és környezeti különbségek miatt a fogyasztót országonként, területenként másnak ítélni, holott ezek mellett a különbségek mellett alapvetően minden fogyasztó egyforma. Az elégedett vevőnél a következő magatartás tapasztalható (Seiwert, 2001): - Egy nagyon elégedett vevőnél a további rendelés valószínűsége jóval nagyobb, mint egy „csak“ elégedettnél, valamint egy elégedetlen vevő azonnal vált gyártót vagy szolgáltatót, ha csak teheti. - Ezzel ellentétben az elégedett vevők igen erős kötődést mutatnak a céghez, és kevésbé árérzékenyek. - Elégedett vevők jó alkatok a reklámra, szájpropaganda, ami a reklámköltségek kímélésével jár . A kérdőíves felmérés adatbázisának felállításakor a megkérdezett mezőgazdasági vállalkozókat úgy választottam ki, hogy a reprezentativitás biztosított legyen. Egy későbbi időpontban további felméréseket is végeztem, a kérdőíves módszert kibővítettem telefonos és személyes interjúval. A mezőgazdasági vállalkozók között voltak a különböző jogi formák képviselői, mint például egyéni vállalkozó, Kft, Bt, Szövetkezet, Rt, stb. A mezőgazdasági termelők körében végzett felmérés célja annak megismerése, hogy milyen mértékben elégedettek az általuk vásárolt gépek vásárlásakor történt kiszolgálással, ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus tájékoztatásával, a gép megfelelő használatához a betanítással, a gép minőségével. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet vizsgálja a mezőgazdasági gépforgalmazást. A 2012. év és a 2015. félév közötti gépértékesítés haladása alapján 2012-ben a mezőgazdasági termelőeszközök kereskedelme 15 százalékkal nőtt. Az újonnan vásárolt gépek vásárlására fordított összeg, mintegy 20 százalékkal nőtt és az alkatrészvásárlás 8 százalékkal. 97 milliárd forintot költöttek el új gép beruházására. Az erőgépekre való beruházások 62 százaléka traktorra történt, amely most 2002 darab traktort jelent, és a beruházás megmaradt 28 százaléka kombájnra. A munkagépeknél a szálastakarmány betakarító gépeken és a bálázókon kívül mindenre megélénkült a kereslet. Hengeres körbálázóból mindössze 238 darabot értékesítettek, amelyből 168 darab állandó kamrás bálázó és 70 darab változó kamrás bálázó. 2013- ban az új mezőgazdasági gépek vásárlására fordított összeg összesen 104 milliárd forint, amely 12 százalékkal haladta meg a 2012-es év beruházásának értékét. Összesen 1967 darab traktort értékesítettek, amelyből a nagyobb teljesítményű traktorok iránt nőtt meg inkább a kereslet, ebből összesen 93 darabot adtak el. Hazai kereskedőknek 272 darab gabonakombájnt adtak el.

Jelentősen megnövekedett a szálastakarmány betakarító és bálázó gépek, amely 57 százalékos emelkedést jelent. Hengeres bálázóból összesen 273 darabot értékesítettek, amelyből 159 darab állandó kamrás bálázó és 114 darab pedig változó kamrás bálázó. 2014-ben a magyar géppiac több mint a másfélszeresére bővült. Új mezőgazdasági gép vásárlására összesen 164 milliárd forintot költöttek. A gazdálkodók 3737 darab traktort vásároltak, amelynek oka, hogy javult a vállalkozások pénzügyi helyzete és erősödött a beruházási hajlandóság. Gabonakombájnból mindösszesen csak 264 darabot értékesítettek. Hengeres bálázóból megközelítőleg kétszeresére nőtt a kereslet, ami 592 darab bálázót jelent, ebből 373 darab állandó kamrás és 219 darab változó kamrás bálázó. 2015. I. félévében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó támogatások összessége meghaladta a 200 milliárd forint értéket. A gazdálkodók 54 milliárd forintból vásároltak mezőgazdasági gépet, amely 27 százalékos lemaradást jelent a 2014-es évtől. A gabonakombájnok piaca 38 százalékos bővülést mutat, amely darabszámban 1043 darabot mutat. A szálastakarmány betakarító gépek értékesítése 62 százalékkal és a bálázóké 47 százalékkal csökkent. Hengeres bálázóból 2015 első felében 147 darab értékesítettek, amelyből állandó kamrás 97 darab és változó kamrásból 1 50 darab bálázót értékesítettek.

1. ábra: Hengeres bálázók számszerűsített adatai 2012 és 2015. I. féléve között

Forrás: Agrárgazdasági Kutatási Intézet Statisztikai jelentése alapján saját összeállítás 1


Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztálya

83

Danyi-Boll Anikó – Gáspár Andrea: Mitől függ(het) a gazda elégedettsége … A piacon háromféle szereplő tart kapcsolatot egymással: a vevő, mint végső felhasználó, a vállalat, mint gyártó, valamint a hivatalos szervek. Ezek a szereplők vagy eladók, vagy vevők. Az ebből adódó kapcsolatrendszereket mutatja be a 2. ábra. A piackutatás leggyakrabban alkalmazott területe a B2C és a B2B kapcsolatok, vagyis a fogyasztói viselkedés egyéni vagy kiscsoportos

szinten, valamint a vállalatok közötti kapcsolatok. A szervezeti vásárló saját szervezete céljaira, megbízásból és nem saját szükséglete kielégítésére vásárol. (A gazdánál ez a két terület gyakran ugyanaz). A szervezeti vásárlók három területet fednek le: - ipari vevők - viszonteladók - kormányzati (hivatali) beszerzés.

2. ábra: Kereslet-kínálati kapcsolatok

Forrás: saját szerkesztés

A vevő megtartásának az egyik kulcseleme a vevőelégedettség, ezt mérni lehet, és kell is. Léteznek időszakos mérések, közvetlenül. Ezt az értéket megkaphatjuk a vevőelvesztési rátából vagy a versenytárselemzés kapcsán. Magyarországon a FEX, Fogyasztói Elégedettségi Index-et használják az összelégedettség mérésére. A Fogyasztói Hűség Index (FHX) százfokozatú skála segítségével állapítja meg a vevő lojalitás mértékét. A CSI (Customer Satisfaction Index) egy bonyolult, de logikus, informatív elemzési módszer. A vevőelégedettségi index képzéséhez a vevőket kérdezik meg, kitérve a legrészletesebb kritériumokra. Ellentétben a régebbi felmérésekkel, a fontosság már nem szerepel a kérdések között, ezt kiszámolják

84

korrelációs és regressziós módszerekkel. (Kotler, 2006)

számítási

ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatás során több éves, évente ismétlődő folyamatos felmérés néhány évének az eredményeit vizsgálta, fókuszálva a vevőelégedettséget befolyásoló tényezőkre. Az elégedettséget befolyásoló tényezők megállapítása mellett céljául tűzte ki, hogy a több mint hetven különböző területet érintő kérdések válaszaiból, melyek azok, amelyek a legrelevánsabbak. A kutatás alapját primer adatbázis képezte. Három különböző felmérés készült. Kronológiai sorrendet tekintve az első egy magyarországi képviselettel rendelkező német gépgyártó céggel készült közösen.


Vidékfejlesztés és –turizmus A kérdőíves felmérés zárt kérdéseket tartalmazott. A feldolgozott kérdőívek olyan vevőktől származó válaszokat tartalmaznak, akik 2006-ban, 2013-ban és 2015-ben vásároltak mezőgazdasági gépeket és ebben a kutatási eredmény kimutatásban a körbálázókat dolgozza fel. A 2006-ban kitöltött kérdőívek visszaküldési aránya összesen 47%-os volt, mely ténylegesen 497 kiértékelhető kérdőívet jelentett. 2013-ban a trendnek megfelelően a kitöltési módszer változott telefonos és személyes interjúk bővítésével. Valamint 2015-ben már csak online felületen történt a közösségi világháló segítségével. A kérdőívek összeállításánál fontos szerepet töltött be, hogy a kiértékelésnél két csoport teljesítménye mérhető legyen: a gépgyártóé és a forgalmazóé. Ezeket a nézőpontokat figyelembe véve a kérdőívek speciális, célcsoportra szabott, részben eltérő kérdéseket tartalmaztak. A kérdéssorozat mintegy 85%-a azonos volt. A vevőelégedettség szempontjából fontosnak ítélt területekkel kapcsolatos kérdésekre túlnyomó többségében Likert-skálát alkalmaztam. Az egy-egy kijelentéssel való egyetértés vagy egyet nem értés mértékét 5 fokozatú skála tette lehetővé, a „nagyon elégedett" választól a „legkevésbé elégedett" válaszig. A kutatási módszerekből a megkérdezési alternatíva került alkalmazásra. A megkérdezéses módszerek során a strukturált közvetlen megkérdezéssel zárt kérdésekre kellett a mezőgazdasági termelőknek választ adniuk. A válaszok előre megadott alternatívákra korlátozódtak. A kérdőíves felmérés alapján a hazai mezőgazdasági vállalkozók, általuk egy meghatározott kereskedőtől vásárolt mezőgazdasági gépek vétele és használatakor kialakult elégedettségi véleményére irányult. A felmérés az egész ország területét célozta meg. A mezőgazdasági vállalkozók között voltak a különböző jogi formák képviselői, mint például egyéni vállalkozó, Kft, Bt, Szövetkezet, Rt stb. A mezőgazdasági termelők körében végzett felmérés célja annak megismerése, hogy milyen mértékben elégedettek az általuk vásárolt ECONOMICA 2015. 4/1. szám

gépek vásárlásakor történt kiszolgálással, tájékoztatásával, a gép megfelelő használatához a betanítással, a gép minőségével, stb. Malhotra (2004) szerint 10 millió fős csoportnál, ha 1000 fő véleményét vizsgáljuk, reprezentatívnak tekinthető. A KSH 2005-ös adatai szerint közel 56 000, majd az adószámregisztrációs kötelezettséggel a 2011-es adatai szerint 433 000 különböző jogi formájú mezőgazdasági vállalat volt regisztrálva. Esetemben 497 kérdőívet dolgoztam fel. 2013 őszén további lekérdezéses módszert alkalmaztam. A személyes interjúkat mindkét esetben 18 személynél vezettem le, valamint hagyományos telefonon való lekérdezést végeztem el további 42 személynél. Ez a felmérés az előzőekben alkalmazott kérdőív alapján történt, kiegészítve a fontossági ponttal. Az adatok hasonló az előző felmérés felépítését követve kerültek összeállításra, de itt már nem csak egy mezőgazdasági gépgyártó termékeit vizsgáltam, hanem más gépgyártó terméke is bekerült a feldolgozásba. A homogenitást biztosítva azonban csak német származású mezőgazdasági gépeket vizsgáltam. A kérdőívek feldolgozásánál az SPSS - Statistical Package for the Social Sciences (statisztikai programcsomag társadalomtudományok részére) (SPSS 17.0) – programcsomag állt a rendelkezésemre. Az adatok feldolgozásában, a leíró statisztikák kiszámításában, az ábrák elkészítésében nagy segítségemre volt az MS Office programcsomag Excel program alkalmazása. A tények közötti kapcsolatok erősségének megállapításához korrelációs, majd regressziós vizsgálatot végeztem. A korrelációszámítás a változók közötti lineáris kapcsolat szorosságának és irányának leírására szolgál. (Sajtos, Mitev, 2007)

EREDMÉNYEK Az elmúlt évekhez képest azt tapasztaltam, hogy a kitöltési kedv a közösségi hálón eredményes volt. A sikert főleg az hozza, hogy az elégedettségi felmérések eddig egy adatbázishoz voltak kötve, mely felett csak a vállalatok rendelkeznek, és nem szívesen adnak 85

Danyi-Boll Anikó – Gáspár Andrea: Mitől függ(het) a gazda elégedettsége … ki. Így a kutatási eredmények nem publikusak, amiből senki, sem a gyártó, sem a szolgáltató, de a tudomány és oktatás sem profitál. A válaszadók 36,4 százaléka kereskedésben értesült a bálázóról. 27, 6 százaléka az

interneten találta, agrárújságban 18,2 százalék és a többiek a televízióból vagy egy ismerősétől értesültek, mindössze 9,1 százalékot tett ki. (3. ábra)

3. ábra: A válaszadók információ szerzése a bálázóról

Forrás: saját készítés

4. ábra: A válaszadók gazdálkodási típusai

Forrás: saját készítés

A válaszadók gazdálkodási típus szerint 4 főcsoportba osztható. A válaszadók többsége családi gazdaságban vagy egyéni gazdaságban dolgozik. (4. ábra) A kérdéssorozat egyik része a termékhez kapcsolódó szolgáltatással kapcsolatos vevőelégedettséget méri fel, míg a másik kérdéscsoport a termék, pontosabban a minőséggel való elégedettségre kérdez rá. A termék minősége kapcsán feltett vevőelégedettségi kérdéseknél csak gyenge, néhol közepes kapcsolatot találtam. A termékhez kapcsolódóan feltett kérdések, amelyek a szolgáltatás iránt tanúsított

86

vevőelégedettséget kérdezték korrelációs kapcsolatot találtam.

több

erős

A leginkább magas értéket a forgalmazó elérhetőségével, a gép állapotával való elégedettséggel a szállításkor adták a vevők. A szolgáltatási területeket vizsgálva, logikailag találtam csoportokat. A telefonos elérhetőség, a forgalmazó elkötelezettsége vagy kedvessége, az alkatrészes munkatárs tájékozottsága egy a kereskedőt közvetlen, az ő személyiségét minősítő elégedettséget takar. Míg az átlag alatti szolgáltatási területek nagy részére jellemző, hogy a szolgáltatással kapcsolatos körülményeket értékelték átlagon alul, mint


Vidékfejlesztés és –turizmus például a nyitvatartási idő, a szervizkínálat vagy a téli akciós kínálat. A legkevésbé a képviseleti tanácsadással és a gépjárművezetők részére megtartott tanfolyammal voltak elégedettek a vevők. Itt szintén az előbb említett szolgáltatás körülményei, mint például a gépvezetők részére megtartott tanfolyam vagy a hitel költségeivel

való elégedetlenség alacsony értékei adnak további vizsgálatra okot. Korreláció számítás kapcsán megvizsgálva a szolgáltatásra rákérdező kérdések közötti kapcsolatokat, az 1. táblázat az erős kapcsolattal rendelkezőket mutatja. Az erősségi kapcsolatok eredményei alapján rangsoroltam őket, ezzel is egy lehetséges segítséget nyújtva a különböző területek fejlesztéséhez.

1. táblázat: Különböző kérdések közötti kapcsolat Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Kérdés - szolgáltatások.

Kérdés - szolgáltatások.

A kiinduló kérdés: Mennyire elégedett Ön … (-val, -vel)? szakmai képzettséggel a munka minőségével A termék bemutatásával A prospektussal Munkatárs kompetenciájával Elérhetőséggel a munkatársak a munkatárs szakmai elkötelezettségével képzettségével A kapott információkkal A kereskedő összteljesítményével az alkatrészek gyors az alkatrészek beszerzésével rendelkezésre állásával A munkatársa szakmai a kérdésekre kapott képzettségével válasszal A kérdésekre kapott válasszal a gép beüzemeltetésével a munkatársak kedvességével a munkatárs szakmai képzettségével A kereskedővel a gép a gép beüzemeltetésével átadásakor

korrelációs együttható és szignifikancia szintje **

0,876 ** 0,842 ** 0,773 ** 0,759 0,711

**

0,749

**

0,743

**

**

0,741 ** 0,736 0,736

**


A legerősebb kapcsolattal rendelkező kérdések eredményeit, ahol a termék bemutatásával való elégedettség erős kapcsolatot mutat a prospektussal való elégedettséggel. A vevők elégedettsége a munka minőségénél is erős kapcsolatot mutatott a szakmai képzettséggel való elégedettséggel. (3. táblázat) A nagyszámú kérdések tömörítése érdekében adatredukciós módszert is alkalmaztam, főkomponens elemzéssel. Mivel nem minden változó szett alkalmas faktoranalízisre, ezért segítségül hívtam az SPSS program által lehetőséget biztosító Kaiser-Meyer-Olkin ECONOMICA 2015. 4/1. szám

mutatót (KMO). A KMO teszteli, hogy a parciális korrelációk egy elfogadható mértéken belül maradnak-e. Minden olyan változószett alkalmas, amelynél ez a KMO-érték legalább 0,5. Esetemben minden alkalommal ez az érték 0,7-nél nagyobb volt. A termékhez kapcsolódó szolgáltatásra kérdező vevőelégedettségi kérdéseket így 5 faktorba tudtam rendszerezni. Ezután megvizsgáltam az összelégedettségre való hatásukat, vagyis a kapcsolatok erősségét. Mint az a 2. táblázatból látható, a legerősebb kapcsolatot a vevőszolgálat és a szerviz 87

Danyi-Boll Anikó – Gáspár Andrea: Mitől függ(het) a gazda elégedettsége … teljesítménye mutatja, megfelelő szignifikancia szint mellett. A gazdának már nem csak az a fontos egy termék megvásárlásánál, hogy az eladási folyamattal elégedett legyen, hanem a vásárlást követ szakaszban is megfelelő törődést, igényeit kielégítő szolgáltatást kapjon. Ezt mutatja a vásárlást követő vevői kapcsolattartás is. A bálázókat vásárolt mezőgazdasági termelők kérdéseit adatredukciós módszerrel 5 faktorba tudtam sorolni (2. táblázat). Megnéztem ezek kapcsolatát a vevőelégedettséggel és azt tapasztaltam, hogy minden faktor legalább közepesen erős kapcsolatot mutat. A szignifikanciaszint is megfelelő volt. A kapott eredmény szignifikanciaszintje <0,05 itt is megfelel az elemzés során támasztott követelményemnek. A legerősebb korrelációs kapcsolatot a

vevőszolgálat/szervizteljesítménye mutatta ki 0,742-es korrelációval, megfelelő szignifikanciaszint mellett. A vevőszolgálat és a szerviz munkatársai által nyújtott teljesítmény kapcsolata a vevői elégedettséggel is erős korrelációs kapcsolatot mutatott 0,712-es korrelációval. A bálázók esetében a tervezés, tanácsadás, a szállítás és a vásárlást követő kapcsolattartás kérdés csoportok által képzett faktorok kapcsolata a vevői elégedettséggel közepesen erős korrelációt mutatott ki. A kombájnnal vizsgált eredményekkel ellentétben, itt minden faktor nagy jelentőséggel bír. Véleményem szerint itt a termék és a szolgáltatás közötti további kapcsolatok vizsgálatai adhatnak konkrétabban erre választ. A vizsgált bálázók minősége a piaci viszonyokat tekintve jó referenciákkal és imázzsal rendelkezik.

2. táblázat: Faktorelemzés, a faktorok kapcsolata a vevői elégedettséggel. Szolgáltatási területek megnevezése 1.Faktor tervezés, tanácsadás 2.Faktor szállítás 3.Faktor a vásárlást követő kapcsolattartás 4.Faktor ajánlatadás/vásárlás fázisa 5.Faktor vevőszolgálat/szervizteljesítménye

B 0,296 0,290 0,424 0,395 0,425

Std. Error 0,075 0,066 0,143 0,055 0,055

Beta 0,510 0,521 0,509 0,712 0,742

F szig. 0,000 0,000 0,007 0,000 0,000


A kereskedővel szembeni elégedettség és a kereskedői lojalitás között 0,591-es, közepesen erős korrelációs kapcsolatot találtam, megfelelő szignifikanciaszint mellett. A kereskedői lojalitás és a vevő elégedettsége között azonban nagyon gyenge -0,050-es korrelációt kaptam, és ez sem használható, mert a szignifikanciaszint nem volt megfelelő. A vevőelégedettségi mérés fontos. A vevőelégedettség a mai napig nem vesztett aktualitásából. A versenyhelyzet egyre erősödik, a vevőkért harc folyik. A vállalatok nagy része kénytelen a költségeket csökkenteni, de a vevőkre annál nagyobb szükségük van. Elengedhetetlen a vevők megtartása és ugyanolyan nagy jelentőséggel bír az új vevők megszerzése. Mindezt a vevőelégedettség 88

mérése nélkül lehetetlenség egy vállalat stratégiájába beépíteni. A vevőelégedettségi felmérés ma minden vállalat működésénél elengedhetetlen. A vevő elégedettsége a lojalitáson át nem játszik nagy szerepet a kereskedő iránt tanúsított elégedettségben. Bár a lojalitás szerepe nagy jelentőséggel bír, mégsem hat olyan erővel a kereskedő iránt tanúsított elégedettségre Magyarországon, mint azt az angol és német nyelvterületen tapasztalt kutatási eredmények mutatták. A kereskedő iránti lojalitás pozitív befolyással van a márka iránti lojalitásra. A vevő egy kérdőívben kitöltött kérdéseinek megválaszolásával alkotott összelégedettsége döntő többségben a kereskedő iránt tanúsított elégedettségen múlik. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kutatás aktualitását amellett, hogy a vevőelégedettség napjaink egyik legtöbbet emlegetett és alkalmazott témája az is indokolja, hogy a magyar mezőgazdaság fellendítéséhez is szorosan kapcsolódik. Egyrészt a nemrég véget ért gazdasági válság még érezteti hatását, ebből adódóan a vállalatok minden területen gazdasági megszorításokra kényszerülnek. A takarékosságnál legelőször, legszívesebben alkalmazott ágazat, a marketing területén bevezetett költségcsökkentés mennyire hat ki a vevőkre és elégedettségükre? A vevőelégedettség napjaink egyik legaktuálisabb témája. A versenyhelyzet növekedésével, a többletköltségekkel együtt, a vevőmegtartás és a vevőszerzés lett a vállalatok egyik fő feladata. A kutatás további aktualitását indokolja, hogy a legtöbb cég által elvégzett vevőelégedettségi kutatások, függetlenül a terméktől nem publikusak. A magyar mezőgazdasági termelők elégedettségéről megjelent kutatási eredmények száma is viszonylag szerény. Az agrárnyersanyag-kereslet hosszútávon csak egy irányt ismer, a világnépesség növekedésével együtt nő az élelmiszerigény, mely folyamatosan növekvő nyersanyagárakat hoz magával. Magyarországon a legutóbbi

Agro-Mashexpo (2012) sajtókonferenciáján arról számoltak be, hogy hazánkban mintegy 160 vállalat foglalkozik mezőgazdasági gépgyártással. Bár ezeknek csak 47%-a van magyar tulajdonban, a mezőgazdasági gépgyártás jelentőségét jelen van. A szoros versenypiaci tendenciák pedig a vevőelégedettséget hozzák előtérbe. A kereskedői szolgáltatásoknál erős korrelációs kapcsolatot mutatott, megfelelő szignifikanciaszint mellett a szakmai képzettség és a munka minősége, a termék bemutatása és a terméket kísérő prospektusokkal való elégedettség, az alkatrészek gyors beszerzésével való elégedettség és az alkatrészek rendelkezésére állásával való elégedettség, hogy csak egy párat említsek a sok közül. A különböző gépcsoportoknál külön-külön is megvizsgáltam az általam felállított hipotéziseket, amelyeket a végén összegeztem. Ezek alapján a következőket állapítottam meg: A magyar mezőgazdasági termelő elégedettsége az általa vásárolt mezőgazdasági gépek iránt a lojalitáson át nem játszik olyan nagy szerepet a kereskedő iránt tanúsított elégedettségben, mint azt a szakirodalom feldolgozásban megjelent nemzetközi felmérések eredményei mutatják.

HIVATKOZOTT FORRÁSOK: [1] [2] [3] [4]

Müller-Hagendorn, L.: Konsumentenverhalten – Grundlagen für die Marktforschung, Wiesbaden 1986. S. 41. és S. 66. Seiwert, Lothar J.: 30 Minuten für optimale Kundenorientierung. Offenbach, 2. Aufl. 2001. S.45-65. Malhotra, N.K. (2002): Marketingkutatás, KJK-KERSZÖV, Budapest Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kéziköny. Alinea Kiadó, Budapest pp. 203-328.


89

Horváth Zsófia - Sánta Fanni: A fiatalok utazási szokásai és motivációi…

Horváth Zsófia - Sánta Fanni

A fiatalok utazási szokásai és motivációi, két hazai egyetem hallgatóinak megkérdezése alapján Zsófia Horváth - Fanni Sánta The Tourism Motivations of the Young Based on Interviews with Students of Szeged and Debrecen Összefoglaló Az utazási trendek követik az emberek életkörülményeiből és beállítottságukból következő változását. A legváltozékonyabb szegmentum e tekintetben az ifjúsági turizmusban résztvevők csoportja, ugyanakkor az ifjúsági turizmus egyik speciális jellemzője, hogy a fiatalok a jövedelmükhöz képest a legtöbbet költő turistacsoport. A tanulmányban két egyetemi város (Szeged, Debrecen) felsőoktatásban tanuló hallgatói körében végzett felmérés elemzésének eredményei összehasonlítva kerülnek bemutatásra egy előző kutatás adataival, az azonosságokat és különbözőségeket kiemelve. A feltárt fogyasztói szokások eltérősége a kínálat kialakításának gyakorlatában a továbbiakban hasznosítható. Kulcsszavak: ifjúsági turizmus,motiváció, utazási döntés, fogyasztói szokások, megkérdezés

Summary Travelling trends follow the changes originating from people's living conditions and attitude. The most changable segment in this regard is the young. However, one of the special features of youth tourism is that young people are the highest-spending tourist group compared with their income. The results of surveys conducted among students of higher educational institutes of the two cities in Hungary (Debrecen – University of Debrecen, Szeged – University of Szeged) are presented in comparison with the findings of a previous survey highlighting similarities and differences. The variations identified in consumer habits are useful for the development of supply. Key words: youth tourism, motivation, travel decision, consumer habits, interview

BEVEZETÉS Manapság az ifjúság az a turisztikai csoport, amely saját jövedelméhez képest a legtöbbet költ utazásai során.(Kóródi M. 2012) Nagy hiba lenne ezt az új piacot figyelmen kívül hagyni, és nem fektetni hangsúlyt igényeinek megfelelő fejlesztésére. Szembetűnő, hogy a fiatalok többet és szabadabban utazhatnak, mint régen. Számos lehetőség nyílt meg számukra, amelyről korábban szüleik még álmodni sem igen

90

mertek. Ennek legfőbb mozgatórugója az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely következtében jelentős mértékben megkönnyebbült a tagállamok határai közötti átlépés, ez nagyban befolyásolta az emberek utazási szokásait. Az egyetemisták számára is lényegesen több lehetőség áll rendelkezésre. Ezek közül az egyik legelterjedtebb az ERAMUS program, melynek segítségével a diákok 3-6 hónapot tölthetnek az


Vidékfejlesztés és –turizmus intézményükkel partner viszonyban lévő külföldi intézménynél. A 2007/2008-as tanévtől már szakmai gyakorlat teljesítésére is van lehetőség az Erasmus program keretein belül. Szakmai gyakorlatra pályázatot nyújthat be minden, felsőoktatási alapképzésben résztvevő hallgató, bármely külföldi székhelyű vállalkozásnál töltendő 3-12 hónapos időtartamra. (Erasmus 2015) Az Európán belüli közlekedést megkönnyíti a schengeni egyezmény is, melynek értelmében az Európai Unió polgáraiszabadon utazhatnak, tehát vízum és útlevél kiváltása nélkül. Lényegesen megváltoztak a közlekedés körülményei is. Ma már számos légitársaság rendelkezik fapados járatokkal, amelyekre olcsóbban lehet jegyeket vásárolni, így elérhetővé válik a légiközlekedés az alacsonyabb jövedelmű szegmensek, így a fiatalok számára is. De a piacon felfedezhetünk egyre több olyan busztársaságot is, amely országhatárokon átnyúló utakat szervez rendkívül kedvezményes áron. Ilyen utak lebonyolításával foglakozik a VOLÁNBUSZ Zrt. / EUROLINES HUNGARY, amely 1994 óta tagja a brüsszeli székhelyű, 29 európai társaságot magában foglaló EUROLINES Szervezetnek. Az EUROLINES az európai nemzetközi autóbusz-közlekedést végző társaságok szervezete, amely maga elé célként – egyeztetett menetrendek, egységes utazási feltételek, kölcsönösen elfogadott menetjegyek alkalmazásával – egy "páneurópai" autóbusz hálózat kiépítését tűzte ki, mely hálózaton az utasok garantáltan magas színvonalú, egységes normatívákkal mért szolgáltatásban részesülnek. A fővárosi székhelyéből adódóan Budapestről induló országos és nemzetközi autóbuszjáratokat is közlekedtet. 15 ország (Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Montenegro, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovénia) nagyvárosaiba, illetve nyaralóhelyeire indulnak nemzetközi VOLÁNBUSZ járatok, és partnereik segítségével további 5 ország (Csehország, Görögország, Svájc, Szlovákia, Ukrajna) elérése biztosított.


Egyik jelenlegi akciójukkal is legfőképpen a fiatalokat (alacsony jövedelműeket) célozzák meg, mely keretein belül 999 jegyet értékesítenek 999 Ft-ért. Az úti célok között számos Európai ország közül válogathatnak az érdeklődők. (Eurolines 2015) Az ifjúsági turizmus jellemzőformái: a családi, valamint kifejezetten a gyermekek részére szervezett üdülések és utazások, az iskolai tanulmányi és osztálykirándulások, táborozások és a természetjárás, valamint a fiatal felnőttek önállóan lebonyolított utazásai Magyarországon és külföldön. A kutató munkánkbanaz utóbbi csoport utazási szokásait, motivációit próbáltuk felmérni két hazai egyetem vonatkozásában. A tanulmány célja az utazási döntések élményelvárásainak, mint a turisztikai piacon a fogyasztói elégedettség meghatározó tényezőjének feltárása, összefüggések keresése a motivációt adó élményképzet és a megvalósulás között.

A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Az ifjúsági turizmusról készített legszélesebb körű összeállítás a Magyar Turizmus Zrt. által készített Turizmus Bulletin XII. évfolyamában közzétett cikksorozat, amely egyrészt a hazai és nemzetközi keresletet, másrészt a hazai kínálatot elemezte. A szekunder információk összegyűjtése a fogyasztói szokásokról, fogyasztói magatartásról azonline-kérdőív összeállításánál került hasznosításra. A kutatás elméleti hátterének alapját a fent jelzett 20062007. évi kutatások adják, melyekben komplexen szekunder adatokból levont következtetések is találhatók. (Kóródi M. 2012) A turizmus két megjelenési formája, alapkategóriája a szabadidőés a hivatásturizmus. A szabadidős (vakációs) turizmus jellemző formái között említhetjük például az üdülő-, a körutazó és városlátogató turizmust, a gyógy- és falusi turizmust, a vallási, a bevásárló és gasztronómiai turizmust, a természetjáró és kulturális turizmust, valamint a korosztályos turizmust, s utóbbin belül kifejezetten az ifjúsági turizmust is (Hutiray J. 2000). Az ifjúsági turizmust a turizmus rendszerében s a keresleti oldal tükrében

91

Horváth Zsófia - Sánta Fanni: A fiatalok utazási szokásai és motivációi… vizsgálva elmondhatjuk, hogy az e korosztályhoz tartozó „turista” elsősorban az oktatási intézmények tanulóiból kerül ki, s egyik meghatározó jellemzője, hogy önálló jövedelemmel még nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkezik, ugyanakkor például a felnőttekhez képest relatíve több a rendelkezésre álló szabadideje. A turizmus rendszerének kínálati oldalát tekintve is azt emelhetjük ki, hogy az idegenforgalom egy külön területét jelentik a gyermekek és fiatalok számára szervezett és részvételükkel zajló speciálisabb programok. Jellemzőjük egyrészt, hogy az azokon résztvevők komforttal és kényelemmel kapcsolatos elvárásai általában alacsonyabbak, ugyanakkor lényegesen nagyobb aktivitást és színesebb programot – például hazai és nemzetközi vízi- és kerékpáros túrák, ökoturisztikai programok vagy éppen iskolai osztálykirándulások stb. – kívánnak, amelyek általában nemcsak egyszerűen a kikapcsolódást szolgálják, hanem ismeret- és tapasztalatszerző, - bővítő funkciójuk is van (Bodnár L., 2000). A WYSE (World Youth Student & Educational Travel Confederation) véleménye szerinti az ifjúsági turizmus definíciója a következő: „Az ifjúsági turizmus magába foglalja a 16-29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészében más kultúrák megismerésének vágya, élettapasztalat szerzése, és/vagy az utazó szokásos környezetén kívül elérhető formális vagy informális tanulási lehetőségekből származó haszonszerzés motivál.”A fiatalok turizmusban való részvételét elsősorban sajátos igényeik, érdeklődésük, a relatíve nagyobb mértékben rendelkezésre álló szabadidejük, valamint a korlátozott mértékű anyagi lehetőségeik határozzák meg. A világ országaiban az ifjúsági turizmusnak, mint a turizmus egyik sajátos területének a megítélése és elismertsége napjainkban nem egyértelmű és egységes. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) egy 2005-ben, 121 országban elvégzett felmérése szerint a Föld országainak csak alig valamivel több, mint harmada (34%) gondolja külön kategóriának az ifjúsági turizmust, s többségük annak az 92

általános turisztikai piactól való megkülönböztetését nem tartja relevánsnak (Mester T. 2008). Magyarországon mind a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I. (2004-2006) és NFT II. (2007-2013)), mind pedig annak szakmai rendszerét magába foglaló egyik ágazati stratégia, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) hangsúlyosan foglalkozik a fiatalokkal, illetve az ifjúsági turizmussal. Az NFT II. például a társadalmi fenntarthatóság kiemelkedően fontos elemének tekinti a fiatal generáció testilelki egészségének fejlődését és boldogságát. Az NTS pedig – amely az ifjúsági turizmust a korosztály igényei által meghatározott jellegzetessége és összetettsége miatt nem termékként, hanem több termékhez kapcsolódóan értelmezi, – az ifjúsági turizmus jelentőségét, fejlesztése és színvonala emelésének összehangolt tevékenységét tartja fontosnak.(Komáromi ,2009) Az ifjúság életében különösen fontos szerepet tölt be a szabadidő, mert a személyiségfejlődésükre a szabadidőben végzett tevékenységek jelentős hatással bírnak (Juhász 2001). A szabadidő eltöltésének módja a fiatalok értékrendszerével és céljaival is összefüggésben áll, illetve befolyással van az életmód más elemeire is (Pikó 2005: 89). Az iskolán kívüli szabadidő és a fogyasztás az ifjúsági korszakváltással nagyobb jelentőséghez jutott a serdülőkorú fiatalok életében, amely különösen fontos az élethosszig tartó tanulás folyamatában, mert az összefüggésben áll az egyén felnőttkori tanulásával (Forray és Juhász 2008) is. A főutazás úti céljának kiválasztásában, legtöbb esetben a korábbi tapasztalatok és a tervezett tevékenységek szempontjából kedvező természeti adottságok játszották a legfőbb szerepet.(Simándi, Boehm , 2014) Az idézett szakirodalom (Turizmus Bulletin) igen kiterjedt volt mind a szekunder források, mind a primer kvantitatív és kvalitatív felmérések tekintetében. Az ifjúsági turizmus jelenlegi helyzetéről az elismertsége tekintetében igen alacsony szintet határoz meg, a globális turizmus mindössze 20%-át tartja köthetőnek az ifjúsági turizmushoz. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Vidékfejlesztés és –turizmus Az egyik speciális jellemzője az ifjúsági turizmusban résztvevőknek, hogy a jövedelmükhöz viszonyítva a legtöbbet költő turistacsoport, s ez a költés évről-évre növekszik. (Kóródi M. 2012) A kutatás kitért az utazási célokra és jellemzőkre is. Az európai fiatalok főként (93%) szabadidős céllal utaznak ki, az összes utazás 13%-át az 1-3 éjszakás üdülések teszik ki, a 4-5 éjszakások aránya 58%. A szabadidős célban szerepel a klasszikus vakáció 54%-ban, a rokonok, barátok látogatása 17%. Magas volt még a nyelvtanulási célból kiutazás, (8%). A motivációk alapján képzett rangsorban a tengerparti üdülés foglal el vezető helyet, majd a városlátogatások, a körutazások, a síelés, a vidéki és helyvidéki üdülések következnek. Az idősebb korosztály motivációi között megjelent a munkakeresési célú utazás, illetve a már dolgozók vásárokon, kiállításokon, konferenciákon, kongresszusokon vehetnek részt. Ez több mint 10%-ot tesz ki, míg a hagyományos üzleti utak, ügyféllátogatások, üzleti találkozók 3,6%-nyi részarányt képviselnek. (Kóródi M. 2012) A szálláshelyek igénybevétele szintén sajátosan alakul: 71% szállt meg kereskedelmi szálláshelyen, gyakori a szívességi szállásadás, a vadkempingezés, autóban alvás is. A kimondottan erre a célcsoportra létrehívott Youth Hostelekben csupán az éjszakázók 6%-a aludt. (Kóródi M. 2012)A fiatal utazók kevesebb, mint fele foglal szállodában szobát, bár ez az arány minden évben körülbelül egy százalékkal emelkedik 2007 óta, az ingyenes szállások foglalása pedig összességében hasonló mértékű csökkenést mutat. Enyhe növekedés figyelhető meg az új típusú szállások foglalásának területén, ilyen a couchsurfing (kanapészörf) vagy privát lakások online foglalása, mint például az Airbnb. (Turizmus online 2015) A leggyakoribb a fiatalok körében a négy–hét napos tartózkodás volt (38%). Az ifjúsági turizmus ezek alapján nem a rövid városlátogatási motivációkkal bír többségében, hanem a hosszabb, üdülési célú utazások fordulnak elő jellemzőbben. (Kóródi M. 2012)


Az iskolai végzettségnek szignifikáns hatása van az ifjúsági turizmusban való részvételre. Alapvetően jellemző, hogy az iskolai végzettség emelkedésével mind a kirándulásokon, mind az utazásokon részt vevő személyek aránya nő. (Komáromi, 2009) Szemléletmódunk egyik kardinális pontja, hogy az ifjúsági turizmust elsősorban nem egy támogatásra szoruló, hanem egy értékteremtő területnek tekintjük. Az értékteremtés egyrészt a turizmusban résztvevő fiatalok személyiségének fejlődésében és ennek pozitív következményeiben mutatkozik meg, másrészt az ifjúságturisztikai fogyasztás megfelelő kiaknázásával realizálható gazdasági haszonban - olvasható az anyagban.

ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatás rövid távú célja, hogy felmérjük a hazai fiatalok utazási motivációit két vidéki felsőoktatási intézmény diákjai körében és az eredményeket összehasonlítva átfogó képet kapjunk a magyar ifjúságról. (Kiegészítve a szolnoki főiskolások eredményeivel, Kóródi Márta kutatására építve.) A kutatás hosszú távú célja, hogy a már fentebb említett felmérést (Kóródi M.) kiegészítve 3 hazai és 3 külföldi eredmény összehasonlításával széleskörű képet kapjunk a fiatalok utazási szokásairól, motivációjukról. Ennek érdekében jelenleg is zajlik egy onlinefelmérés lengyel diákokkal, a már fentebb említett Erasmus programon keresztül. A megkérdezések 2015. szeptemberében és 2015. októberében zajlottak. 62 szegedi és 58 debreceni értékelhető kérdőív került feldolgozásra. Az összehasonlító elemzésekkel alkalom nyílt az azonosságok és különbségek feltárására. Az online kérdőívek anonim módon kerültek kitöltésre. Az értékelhetőség elősegítéséért a program csak azokat a kitöltéseket fogadta el, amelyek minden kérdésre válaszoltak, és egy IP címről csak egy kitöltés érkezhetett. (Ez a szűkítés negatív hatással volt a kitöltések számára, hiszen a megnyitók kevesebb, mint fele került a "válaszainak elküldése" lépéshez. Ennek ellenére is úgy gondoljuk, hogy ezt a

93

Horváth Zsófia - Sánta Fanni: A fiatalok utazási szokásai és motivációi… beállítás szükséges volt megtenniannak érdekében, hogy valós eredmények kerüljenek csak feldolgozásra.) A kérdőívet két részre lehetett osztani, az első részben a válaszadók személyes hátteréről érdeklődtünk, majd a második részben az utazási motivációkkal kapcsolatban olvashattak komplexebbnek tűnő kérdéseket. Felmérésünk nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen ennek megvalósítása meghaladta volna a kutatás kereteit. Kutatásunk során azt a feltevésünket szerettük volna igazolni, hogy e kettő felsőoktatási intézmény hallgatóinál a legmeghatározóbb motivációs tényező, mely miatt hajlandóak pénzt költeni és elutazni, az a szórakozás lesz. Ez összhangban lenne a magyarországi átlaggalis, mivel az ifjúsági turizmusban résztvevő összes korosztály motivációit tekintve a legfontosabb ok, amiért a magyar fiatalok útra kelnek, a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása (57%). „Jelentős szerepet töltenek be ezen kívül a szórakozás, pihenés és sportolás céljából. A fiatalok jellemzően szerény érdeklődést mutatnak az egészségmegőrzés, a wellness-turizmus, a kulturális rendezvények, a sportesemények, a vásárok vagy akár a konferenciák, kongresszusok iránt, és igen alacsony (1%) a városnézés céljából megvalósuló utak aránya is.” (Bulletin, 2013)

általánosságban több érdeklődőt vonzanak az erősebbik nem tagjai közül. Ezzel szemben Szegeden sikerült 7 különböző karon tanulókhoz eljuttatni a kérdőívet. 1. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása – Szeged

Forrás: saját szerkesztés a kitöltött kérdőívek alapján 2015

2. ábra: Életkor megoszlása – Debrecen

A KUTATÁS EREDMÉNYEI Feltételeztük, hogy itt is, csak úgy, mint a magyar társadalomban és a felsőoktatásban is megfigyelhető (Fényes, 2011) a válaszadók között a nők többségben lesznek. Ez demográfiai okokra és a válaszadási hajlandóságra is visszavezethető. Ezzel szemben ellentétes eredményeket kaptunk (nők: 70,97% - Szeged, 48,28% - Debrecen). Figyelemfelkeltő az, hogy a debreceni kitöltők csupán 48,28% -a volt nő, tehát ebben az intézményben a férfiak aktívabban vettek részt a kérdőív kitöltésében. Ez az összetétel a Debreceni Egyetem hallgatói között véleményünk szerint annak köszönhető, hogy a kitöltők jelentős része a Természettudományi és Technológia karról illetve a Debreceni Egyetem Földrajz és Matematika Intézetéből került ki, melyek

94


A szekunder információk alapján azt valószínűsítettük, hogy mindkét intézményben tanulóknál a legmeghatározóbb utazást motiváló tényező a természeti szépségek. Azonban megfigyelhetjük, hogy a debreceni hallgatók nagyobb arányban választották azt első helyre, mint a szegediek. A kettő intézmény hallgatói utazási motivációjának rangsora csupán a második és harmadik helyben tér el egymástól, a további sorrend megegyezik.


Vidékfejlesztés és –turizmus 1. táblázat: A motivációk rangsorolása

Természeti szépségek Szórakozás Nyugodt pihenés Kulturális értékek megismerése Társaságban lenni Szokások, hagyományok megismerése Különleges, extrém élmények Saját képességek kipróbálása Hobbi Sportolás, fizikai, kihívások

Átlagos hely (Szeged) 3,23 (1) 3,29 (2) 3,47 (3) 4,87 (4) 5,31 (5) 6,40 (6) 6,48 (7) 6,77 (8) 7,27 (9) 7,9 (10.)

Átlagos hely (Debrecen) 2,74(1) 4,48(3) 3,45(2) 4,95(4) 5,59(5) 6,47(6) 6,67(7) 6,67(8) 6,98(9) 7(10)


De ha részletesebben elemezzük az adatokat, észlelhetjük, hogy az egyes motivációk más-más átlagban találhatók meg. Az utolsó helyen a sportolás áll, melyet majdnem egy egész helyezéssel értékeltek a szegediek kevésbé fontosnak, mint a debreceniek. Egy érdekes összefüggés bontakozik ki a szemünk előtt: Debrecenben a

mozgással kapcsolatos motivációk erősebbek, meghatározóbbak, mint a szegediek körében. A főutazás során végzett tevékenységek nagy része ún. „passzív pihenés” volt (68,6%), ez különösen jellemző a belföldi utakra. A megkérdezettek 56,5%-a jelölte meg a strandolást és fürdőzést, 38,1% a szórakozást, „bulizást”, egynegyedük pedig a természetjárást és a városlátogatást.

3. ábra: A motivációk értékelése Szegeden és Debrecenben


Mint már fentebb említettük a rangsorban, csak a második és a harmadik helyen tapasztalható eltérés: A tiszapartiak a második helyre sorolták, mint utazást ösztönző tényezőt a ECONOMICA 2015. 4/1. szám

szórakozást és harmadiknak a nyugodt pihenést, ezzel szemben Debrecenben pont fordítva alakult a sorrend: az egyetemisták előnyben részesítik a nyugodt pihenést a 95

Horváth Zsófia - Sánta Fanni: A fiatalok utazási szokásai és motivációi… szórakozással szemben. Azonban a motivációk további rangsora megegyezik a 2 intézménynél. Úgy hisszük, ez a különbség adódhat a városok sajátosságaiból is. Szeged egyetemi várossá nőtte ki magát, és nemcsak belföldön, hanem a világ számos részén elismert intézmény a Szegedi Tudományegyetem. Nem véletlenül került fel a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé a Webometrics (Ranking Web of World Universities) legfrissebb, 2015-ös rangsorában, ahol a 485. helyet foglalja el. (Webometrics (2015)) Az egyetemre nemcsak Erasmusos külföldi hallgatók jönnek szívesen, hogy tudásukat a magyar oktatás keretei között szélesítsék. Ezek a diákok magukkal hozzák kultúrájukat, szokásaikat. Hiába próbáljuk szépíteni a valóságot, a szociális és kulturális különbségekre, a másik fiatal elfogadására, a szórakozás kapcsán nyílik a legegyszerűbb lehetőség. Ennek köszönhetően úgy gondoljuk, hogy a kutatás eredményét torzította az a tényező, hogy a Debreceni Egyetemen, főként természettudományi szakon tanuló hallgatók töltötték ki a kérdőívet, mely döntésüket nagyban befolyásolta. Így elmondhatjuk, hogy a kettő egyetem

preferenciái kis mértékben, de eltérnek a magyarországi átlagtól, melyben a rokonok, barátok meglátogatása a legfőbb motivációként szerepelt. Általánosságban nagy hangsúlyt fektetnek a városnézésekre és a természetjárásra is. Májustól erősödnek, a nyári hónapokban pedig igen erőteljesen jelentkeznek az „üdülésjellegű” motivációk. A másik fő kérdéscsoport arra vonatkozott, hogy mely tényezők játszanak szerepet az utazási döntés során. A négyfokozatú skálán (egyáltalán nem fontos, nem fontos, fontos, nagyon fontos) adott válaszokat rendre 1-4 pontszámokkal értékelve 12 tényező rangsorát lehetett kialakítani. A két intézmény hallgatóinak válaszait a 4. ábra szemlélteti. Ismerve a korábbi kutatások meglévő statisztikai adatait, jelen vizsgálat végzésénél szándékosan nem 1-5-ig terjedő skálát alkalmaztunk, hanem egy négyfokozatú skálán lehetett értékelni a lehetőségeket. Így kívántuk elkerülni azt a legtöbbször óhatatlanul jelentkező lélektani hatást, hogy a válaszadók ne tudják automatikusan a középértéket, azaz a 3-mast megjelölni.

4. ábra: Utazási döntéseket befolyásoló tényezők értékelése


96


Vidékfejlesztés és –turizmus Az utazások tervezése során számos tényező szerepet játszik az úti cél kiválasztásában. A magyar fiatalok utazási szokásait vizsgáló tanulmány szerint a legfontosabb szempontok közé tartoznak a desztináció kedvező éghajlati adottságai, természeti értékei, valamint a rokonok, barátok korábbi tapasztalatai, ajánlásai. A kedvező árfekvés és a korábbi tapasztalatok szintén erősen befolyásolják a fiatal turistákat úti céljuk megválasztásában. A kutatás szerint a prospektusok, újsághirdetések, egyéb kiadványok, valamint az utazási irodák ajánlásai nem mérvadóak az utazások kiválasztásában, a fiatalok mindössze néhány százaléka mérlegeli az említett kommunikációs csatornák által ajánlott lehetőségeket. A fiatalok szerint a legfontosabb befolyásoló tényezők a jövedelem,a meglátogatni kívánt terület látnivalói, az utazás költségei és végül a szerezhető élmények, mint ahogy az a diagramról is leolvasható. A legkevésbé ható tényezők közé választották a közlekedés típusát továbbá a szálláshely fajtáját. Tehát elgondolásunk szerint fontos lenne erre a döntésre hangsúlyt fektetni. A fiatalok akkor lennének képesek utazásra ösztönözni, ha a látnivalókat, nevezetességek karbantartására és programok sokszínűségére összpontosítanának, mert ez a korosztály igénye. Ezek mellett a magyar társadalomra jellemző ár érzékenyég itt is megfigyelhető, mivel mindkettő városban a legelső helyen az utazás költségei szerepelnek. Tehát az elsődleges szempont, ami alapján döntenek az, hogy hol és mi az olcsóbb, hol és miért kell kevesebbet fizetniük vagy ugyanazért az összegért hol kapnak többet. Ezt a megállapítást és az előzőt összegezve olyan fejlesztéseket kellene véghez vinni, melynek során nemcsak, hogy fejlesztik az adott környék nevezetességeit, programját színesítik, de ezek ár-érték aránya is megfelelő legyen a fiatal felnőttek számára, akik ugyan a többi turisztikai csoporthoz képest meglehetősen sokat költenek, azonban csak kis hányaduk rendelkezik saját bevétellel, amely okok jelentősen korlátozzák lehetőségeiket, úti cél választása esetén. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

ÖSSZEGZÉS A demográfiai változások (alacsonyabb születési ráta, társadalmi változások) egyértelműen hatással vannak az európai utazási ágazatra. Az IPK (International Tourism Consulting Group) International ez évben megjelent értekezése szerint, ami 2007 óta tanulmányozza a fiatalok külföldre irányuló utazásait, elemzéseik kezdetéhez képest az európai fiatalok külföldi utazásainak száma 10%-kal csökkent, bár azt fontos megemlíteni, hogy az egész európai utazási piacon csupán néhány olyan szegmens van, ami negatív tendenciát mutat, melyből ez az egyik. A születési ráta folyamatos zuhanása következtében erősen csökken a fiatal fogyasztók száma is, az idősebb utazók száma viszont növekszik. (Turizmus online, 2015) A primer kutatások alapján igazolódott, hogy érdemes a turisztikai vállalkozások számára a célcsoportjukat kor szerint szegmentálni, mivel ha most beágyazódik tudatukba, életük szerves és nélkülözhetetlen részévé válik az utazás, abból nem csak a jelenben profitálhatnak. Ebben az esetben, akkor is késztetést fognak érezni az utazásra, kirándulásokra, mikor családot alapítanak. Továbbá az értékesítési és kommunikációs csatornák megválasztásában is figyelembe kell venni a fiatalok elérésének sajátosságait. Manapság a legkifizetődőbb és a legcélravezetőbb csatorna az online közeg kihasználása. Ezzel nem csak az újságokban lévő hirdetések költségeit lehet megtakarítani, hanem egyszerre több emberhez is el lehet juttatni a kívánt információkat. Összegezve talán elmondhatjuk, hogy a mai magyar felsőoktatásban résztvevőket nagyban befolyásolják úti céljuk választása estén a felmerülő költségek. Ez adódhat nemzeti sajátosságból, illetve abból, hogy a fiatalok többsége nem rendelkezik állandó jövedelemmel. Ezzel ellentétesen megfigyelhető az a tendencia, hogy ez a csoport költ a legtöbbet utazásai során. Döntésüket szignifikánsan befolyásolja a szerezhető élmények minősége és mennyisége, ezért fontosnak tartjuk az események, rendezvények, programok sokszínűségének fejlesztését, amellyel több és több fiatalt ösztönözhetnek

97

Horváth Zsófia - Sánta Fanni: A fiatalok utazási szokásai és motivációi… utazásra. Azonban a nem reprezentatív mintánk alapján elvethetjük azt a feltevésünket, amely szerint a fiatalok legfőbb motivációs tényezője az utazások során a szórakozás. Ezzel szemben a természetben járást preferálják, ami ellentmond a köztudatban élő sztreotípiáknak,

mely szerint a mai fiatalokat nem érdekli semmi és csak a közösségi oldalak függői. De felmerülhet a kérdés: Vajon a kérdőív kitöltői a vágyaikat jelölték be a kérdőívben vagy eza valóság? Ezt már csak a jövőbeni kutatások fogják meghatározni.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4] [5]

[6]

[7] [8] [9]

[10]

[11] [12]

[13] [14]

98

Bodnár László (2000): A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. 200. Bulletin (2013): Dr. Horváth Attila (1999): Turizmus a kultúrában - Kultúra a turizmusban. Magyar Művelődési Intézet. 67-68. Erasmus (2015): http://nemzetkozi.szolfportal.hu/erasmus-altalanos-tudnivalok (letöltve: 2015.10.20.) Eurolines (2015): http://www.eurolines.hu/hu/rolunk/cegismerteto-eurolines-hungary (letöltve: 2015.10.20.) Fábri István(2010) : A hazai felsőoktatási jelentkezések fontosabb összefüggései . (Felvi.hu oldalon közzétett információ ): https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/fuzet_01/oldal9_28_fabri.pdf (letöltve: 2015.10.15.) Fényes Hajnalka(2011): A felsőoktatásban tanuló férfiak és nők tényleges mobilitása, státuszinkonzisztencia a nők oktatásbeli és munka-erőpiaci helyzete között(A Felvi.hu oldalon közzétett információ): http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2011_03/FEM_2011_3_79-96.pdf (letöltve: 2015.10.20.) Forray R. Katalin – Juhász Erika (2008): Az autonóm tanulás és az oktatás rendszere. In: Új Pedagógiai Szemle, 58. évf. 3. szám, 62-68. p. Hutiray Judit (2000) Turisztikai alapismeretek. KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 84 p. Juhász Erika (2001): Az ifjúkor főbb jellemzői. In: Rubovszky, Kálmán (szerk.): Felnőttoktatás Ifjúság Művelődés. Debrecen, Acta Andragogie et Culturae, 19. szám, 8296. p. Komáromi Péter : Az ifjúsági turizmus korosztályos motivációkutatásának eredményei és fejlesztési lehetőségei a Kárpátok Interrégióban (doktori disszertáció) Pécsi Tudományegyetem , Pécs 2009. (2015): http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio_komaromi_nv.pdf(L etöltve: 2015.10.15.) Kóródi Márta (2012). A másodlagos utazási motivációk megjelenése a vízparti turizmusban In: Economica V. új évfolyam. II. különszám pp.94-103. Kóródi Márta (2014). Az ifjúsági turizmus motivációi francia és angol egyetemisták megkérdezése alapján In: Economica, VII. új évfolyam II. különszám pp. 240-245. Mester Tünde (2008) Ifjúsági turizmus Magyarországon – I. rész. Turizmus Bulletin XII. évfolyam 2. szám pp.2-13. Mester Tünde (2009) Ifjúsági turizmus Magyarországon – II. rész. Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 1. szám pp.3-13 Pikó Bettina (2005): Középiskolás fiatalok szabadidő struktúrája, értékattitűdjei és egészségmagatartása. In: Szociológiai Szemle, 2. szám, 88–99. p.


Vidékfejlesztés és –turizmus [15]

[16]

[17]

Dr. Simándi, Szilvia – Dr. Boehm, Jan: Kulturális turizmus mint informális tanulási színtér (2014) http://kultszemle.nmi.hu/1-szam/hazai-tudomanyos-muhely/dr-simandi-szilvia-drboehm-jan-kulturalis-turizmus-mint-informalis-tanulasi-szinter (letöltve:2015.10.19) Turizmus online (2015): http://www.turizmusonline.hu/kulfold/cikk/kevesebbet_utaznak_az_europai_fiatalok?ut m_source=newsletter&utm_medium=napi_turizmus_hirlevel&utm_campaign=15033 (letöltve: 2015.10.10.) Webometrics (2015): http://www.webometrics.info/en/world?page=4 (letöltve: 2015. 10.20.)


99

Túróczi Imre: Képes-e kezelni a tudomány rurális térségek elnéptelenedésének veszélyét?

Túróczi Imre

Képes-e kezelni a tudomány rurális térségek elnéptelenedésének veszélyét? Avagy a vidékfejlesztés csak komplex módon értelmezhető Imre Túróczi Is Science able to Manage the Danger of the Depopulation of Rural Areas? Or else Regional Development can only be Interpreted in a Complex Way Összefoglalás Magyarországon egy sajátos lakossági területi átrendeződés, belső migráció zajlik. Tény, hogy az elmúlt 10 évben a közép-magyarországi régióban növekedett az egy négyzetkilométerre eső lakosság száma, a többi hat régióban csökkent a lakosság és így a népsűrűség. Az „elnéptelenedés” irányába haladó régiókban nem csak a lakosság száma fogy, hanem annak összetételében is negatív folyamatok zajlanak. Az elvándorlást fokozza, hogy az egy főre eső GDP az uniós átlag 40-45%-át éri el. Súlyos kérdés, hogy hosszú, - de akár már középtávon is akadályozza-e az elvándorlás és főleg az értelmiség elvándorlása a gazdasági fejlődést. A válasz sajnos egyértelmű igen, ezekben a régiókban veszélybe kerül az oktatás, a felsőoktatás, csökken a szolgáltatások fizetőképes kereslete stb. Rövid írásomban a Szolnoki Főiskola ezen a területen végzett tevékenységét mutatom be, igazolva, hogy a tudomány a fejlődés szolgálatába állítható. Kulcsszavak: rurális térség, elvándorlás, gazdasági fejlődés, népesség megtartó képesség, innováció

Summary A particular territorial reorganisation of the population, an internal migration is going on in Hungary now. The fact is that in the last 10 years the number of inhabitants per square kilometre has increased in the Central Hungarian Region; in the other six regions the number of inhabitants, and hereby the density of the population has also decreased. In the regions proceeding towards ‘depopulation’ not only the number of inhabitants is decreasing, but there are also negative processes taking place in the composition of the population. The migration from these areas is further intensified by the fact that the GDP per capita is 40-45% of that of the European Union average. It is a burning question if in the long term – or even in the medium term – the economic development is hindered by migration, mainly by the migration of the intelligentsia. Unfortunately the answer to this question is a definite yes. In these regions education and higher education are in danger, the effective demand for services is falling etc. In my short writing I present the activity of the College of Szolnok undertaken in this field to justify that science can serve development. Keywords: rural area, migration from an area, economic development, ability to retain population, innovation

100



KUTATÁS CÉLJA, FORRÁSAI ÉS MÓDSZERE A témakör feldolgozása során helyzetelemzésből indulok ki, igyekszem feltárni azt, hogy milyen lehetőségek vannak egy gazdaságilag elmaradott megyében – JászNagykun-Szolnok megyében – a felzárkózásra és ahhoz hogyan tud hozzájárulni a Szolnoki Főiskola. A feldolgozás során megvizsgálom a statisztikai adatokat, elemzem azokat. Részletesen vizsgálom az intelligens szakosodás stratégiáját, mivel a közvélemény ebben látja a kitörés lehetőségét. Igazolni szeretném, hogy az S3 kiegészítő kormányzati intézkedések nélkül nem képes a probléma kezelésére, sőt annak elmélyülése következhet be. A témakörben korábban elvégzett kutatási eredményeket összegzem, majd javaslatot teszek azokra a K+F+I területekre és tevékenységekre, amelyek fejlesztése elősegíthetik a térség felzárkózását. A kutatási munkák előkészítése a "Tudásközponti funkciók bővítése, hálózatépítés a kutatások és a tudástranszferszolgáltatások területén" elnevezésű, TÁMOP4.2.1/D-15/1/KONV számú pályázat anyagi támogatásával történt.

MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP Magyarország területét statisztikai régiókra bontották, amely egy adatgyűjtési és elemzési megosztást is eredményez. Az erőforrások, népesség stb. területi elhelyezkedése jelentősen befolyásolja az adott térség gazdasági teljesítményét, az ott élők életszínvonalát. A statisztikai régiók egyben meghatározzák az egyes települések gazdasági fejlettségére vonatkozó számításokat és befolyásolják az adott térség megítélését. Példaként említhetjük a Közép- Magyarország és Budapest esetét. A területi egység legintenzívebben fejlődő, legmagasabb teljesítményt produkáló városa Budapest. Természetes, hogy a nagy területen elfekvő régiónak vannak olyan részei, aminek a fejlettsége alacsonyabb szintű, így azokban a városokban található vállalkozások is kirekesztésre kerülnek a kiemelt támogatási körből, ahol az a lokális fejlettségi szint miatt


indokolt lett volna. Nem véletlen, hogy a Pest megye szeretne kiválni a régióból, hiszen az átlag torzító hatása rá nézve előnytelen következményeket eredményez. A lenti térképen megfigyelhetőek a területnagyságban megnyilvánuló eltérések, amelyek szintén fejlesztési lehetőségekben megnyilvánuló eltéréseket eredményezek. (Gondoljunk a közlekedésre, a mezőgazdaságra stb.) Ezen a ponton meg kell említeni a népsűrűség hatását is, ahol alacsonyabb a lakosság száma, ott az egy főre eső GDP sem tükrözheti a területek fejlettségbeli különbségeit. A különbségek okán kijelenthetjük, hogy tökéletes mérőszám nincs, ezért fogom vizsgálni a népsűrűség alakulását is, amelynek változása okozat, de a későbbi fejlesztési irányok vonatkozásában meghatározó tényező is lesz. A magyar gazdaság helyzete folyamatos javulást mutatott az elmúlt években, amit jól igazol a gazdasági növekedés, az egy főre eső GDP alakulása az elmúlt években. A bruttó hazai termék a gazdaság teljesítőképességét jelzi, érdemes annak fogalmát is áttekinteni igazolva az előbbi állítást. A Gross Domestic Product, bruttó hazai termék. Valamely országban általában egy év alatt előállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól, hogy azokat mely ország illetőségébe tartozó társaságok hozták létre. Gyakorlatilag az, amit megtermeltünk, és amelynek a fogyasztása hosszú távon biztosított. Könnyen belátható, hogy a GDP nagysága meghatározza a fogyasztás, lehetőséget teremet a fejlesztésre, forrást biztosít a közösségi fogyasztás – iskola, egészségügy stb. – számára. Azokban a térségekben, ahol ez alacsony az életszínvonal hosszú távon kedvezőtlenül fog alakulni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a területi eltérések jelentősek országon belül és az EU átlaghoz történő viszonyítás is – nyilvánvalóan – eltérő és kedvezőtlen képet mutat. Egy 2011-es adatokat feldolgozó tanulmány adatai szerint a területi különbségek a következően alakulnak.

101

Túróczi Imre: Képes-e kezelni a tudomány rurális térségek elnéptelenedésének veszélyét? 1. sz. táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) megoszlása és egy lakosra eső értéke 2011. Megnevezés

GDP milliárd Ft

Részesedés %

Egy lakosra eső GDP ezer Ft

Egy lakosra eső GDP az országos átlag %-ban

Közép-Magyarország

13.492,7

48,8

4.531

163,5

Közép - Dunántúl

2.660,8

9,6

2.436

87,9

Nyugat - Dunántúl

2.802,4

10,1

2.819

101,7

Dél - Dunántúl

1.729,6

6,3

1.845

66,6

Észak - Magyarország

1.958,6

7,1

1.648

59,5

Észak - Alföld

2.606,8

9,4

1.764

63,7

Dél- Alföld

2.384,6

8,6

1.829

66,0

Forrás: A gazdasági folyamatok regionális különbségei KSH 2013. Budapest

A fenti táblázatból kitűnnek az eltérések az összteljesítmény és az egy lakosra eső GDP-ben egyaránt. A KSH adatai egyértelműen igazolják Közép - Magyarország hatalmas előnyét, a területileg legkisebb régió termeli meg a bruttóhazai termék közel 49%-át és az egy főre eső érték az országos átlag 163,5%-a. Érdemes megjegyezni, hogy egyedül ez a területi egység mondhatja el magáról, hogy az egy lakosra eső GDP az EU átlagának 106%. Magyarországon a közepesen fejlett régiók az EU átlag 66%-át, az elmaradottabb területek 39-43%át teljesítik. Sajnálatos tény, hogy négy magyarországi régió – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, DélDunántúl, Dél-Alföld – benne van az EU 20 legszegényebb területi egységében. [1] A munkalehetőségek és jövedelmi viszonyok alakulása meghatározza a lakossági országon belüli migrációját. Az alacsonyabb jövedelmet biztosító területekről a „gazdagabbak” irányába vándorolnak el az emberek. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező területek népsűrűség növekszik, míg az elmaradottabbaké csökken. Az elmúlt három évben Közép – Magyarország népessége emelkedett, Nyugat – Dunántúl gyakorlatilag stagnált, a többi térség népessége pedig csökkenet. Egyértelmű az összefüggés – bár tudományosan itt nem igazolom – a gazdasági fejlettség és a népesség elvándorlása 102

között. Sajnos megfigyelhető az a jelenség, hogy falvak néptelenednek el és a lakosság életkor szerinti összetétele is kedvezőtlenül alakul. Az életkor szerinti összetétel mellett megfigyelhető e térségek esetében az iskolai végzettség szerinti összetétel kedvezőtlen változása. A Debreceni Egyetem tanulmánya szerint az Észak Alföld régi esetében ez markánsan kimutatható. [6] A fenti gondolatmenetet követően érdemes megtekinteni a belső migrációról szóló statisztikai vizsgálat eredményét. Az adatokat a 2 sz. táblázat részletezi. 2. sz. táblázat: Népsűrűség alakulása (fő/négyzetkilométer) Megnevezés

2005.

2010.

2015.

Közép Magyarország

412

428

431

Közép - Dunántúl

100

99

96

Nyugat Dunántúl

88

88

87

Dél - Dunántúl

69

66

64

Észak Magyarország

94

90

87

Észak - Alföld

87

84

83

Dél - Alföld

75

72

69

Forrás: Világgazdaság, 2015. szeptember 21.


Vidékfejlesztés és –turizmus Az adatok szinkronban vannak az egyes számú táblázattal, vagyis az az alapján prognosztizálható elvándorlás bekövetkezett az elmúl években. Szomorú tény, de a hátrányosabb térségekben felfedezhetőek a falvak elnéptelenedésének jelei. Sajnos a statisztikai adatok – a már hivatkozott tanulmány szerint – a külföldi tőke beáramlásának hasonló eloszlását mutatják, vagyis a legnagyobb intenzitás Közép – Magyarországra, Nyugat Dunántúlra koncentrálódik. Meg kell jegyezni, hogy – a tendencia fennmaradása mellett – valamelyest javultak a mutatók a többi országrészben is. Hasonló helyzetet igazolnak a számok a beruházások vonatkozásában. Érdemes egy összehasonlító adatsort ebben az esetben is megtekintenünk. 3. sz. táblázat: Beruházási intenzitás alakulása régiónként

Megnevezés

Egy lakosra eső beruházás az országos átlag %-ban

Közép Magyarország Közép - Dunántúl Nyugat - Dunántúl Dél - Dunántúl Észak Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld

111,8 96,6 176,9 68,5 62,4 83,5 81,0

Forrás: A gazdasági folyamatok regionális különbségei 2012,Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2013.

A beruházási intenzitás a gazdaság jövedelemtermelő képességével hasonlóan alakult, Feltételezhető, hogy a népesség elvándorlása, az alacsony beruházási ráta hosszú távra meghatározza a régiók fejlettségének eltérő állapotát. Ebben a kérdéskörben még érdemes megfigyelni a kutatás – fejlesztés intenzitását, a K+F költségek alakulását. Az adatot a 4. számú táblázat tartalmazza. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

4. sz. táblázat: A kutatás-fejlesztés költségeinek alakulása Magyarországon 2012. Megnevezés Közép - Magyarország Közép - Dunántúl Nyugat - Dunántúl Dél - Dunántúl Észak - Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld Összesen

Milliárd Ft 225,4 27,4 17,3 16,9 12,6 31,6 27,1 363,7

Forrás: A gazdasági folyamatok regionális különbségei 2012, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2013.

Az adatok vizsgálatánál figyelemmel kell lennünk arra, hogy mely régiókban találhatók nagyobb egyetemek, amelyek tevékenységük által megemelik a régió kutatási költségeit. A forrásként megjelölt írásból az is megfigyelhető, hogy ahol nagyobb összegben van jelen az államilag finanszírozott kutatás, ott a magán szféra intenzitása is jelentősebb. A spin – off vállalkozások jellemzően területileg is a kutató egyetemek köré csoportosultnak. A sajátos kölcsönhatás eredményét az oktatási intézmény mellett a környezet gazdasága is élvezi. Az adatokból érzékelhető a Közép – Magyarország hatalmas előnye, az összes ráfordításnak mintegy 62%-a ebben a régióban realizálódik. Egy okkal ismét több, hogy a tőke, a munkaerő ebbe a térségbe vándoroljon. Feltehetjük a kérdést: „Mi volt előbb a tojás, vagy a tyúk?” Természetesen ebben az esetben sem könnyű a válasz, hiszen a gazdasági fejletlenség, okozhatja az alacsony beruházási rátát, az alacsony K+F+I ráfordítást és a képzett munkaerő elvándorlását. Ez igaz, de mi okozta az alacsony gazdasági teljesítményt? Az előző három tétel egészen biztos. Kár ezen tovább meditálni, inkább le kell vonnunk egy következtetést. Az elmaradott gazdasági térségek a tiszta verseny körülményei között nem fognak tudni felzárkózni, hiszen 103

Túróczi Imre: Képes-e kezelni a tudomány rurális térségek elnéptelenedésének veszélyét? elmaradásuk szervesnek mondható és a jelenlegi helyzetük inkább gátolja a fejlődést, mint elősegítené a felzárkóztatást.

KÉPES-E AZ S3 FOLYAMATA ELŐSEGÍTENI A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK MÉRSÉKLŐDÉSÉT, VAGY INKÁBB NÖVELNI FOGJA AZT? A kérdés egészen biztos provokatív, de tekintsük azt most egy segélykiáltásnak. Megítélésem szerint az intelligens szakosodás azáltal, hogy a meglévő hagyományokra épít dinamikusabb fejlődést biztosít azoknak a régióknak, amelyek jelenleg is magasabb szinten állnak. Ezzel az állításommal nem vitatom az S3 jelentőségét és pozitív hatásait, de fontosnak ítélem, hogy az állam más eszközökkel segítsen felzárkózni az alulfejlett földrajzi területeknek. Ezek után nézzük meg az S3 jelenlegi helyzetét, annak területi besorolásait. A rendszer alapvetően a meglévő előnyökre épít és azok fejlesztésére törekszik. A besorolás elkészítése során három szempont érvényesülési lehetőségre koncentráltak. a) Fenntartható növekedés, amelynek a feltétele a városi lakosság minél nagyobb aránya. b) Intelligens növekedés, amelynek feltétele a kutatóhelyek ráfordításának nagysága. c) Befogadó növekedés, amelynek feltétele a bevándorlási különbözet. Abban az esetben, ha megvizsgáljuk a fenti feltételeket, akkor nyilvánvalóan annak pozitív jellege a kedvező. A jobb feltételek esetén került a megye a „magasabb” besorolásba. A megyéket ennek kategóriába sorolták:

megfelelően

-

Tudás régiók

-

Ipari termelési zónák

-

Alacsony tudás- és technológiaintenzitású régiók.

három

A típusrégiók megyéket az alábbi besorolás szerint tartalmazzák:

104

Tudás régiók: -

Budapest és Pest megye

-

Baranya megye

-

Csongrád megye

-

Hajdú-Bihar megye

-

Veszprém megye

Ipari Termelési zónák: -

Bács-Kiskun megye

-

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

-

Fejér megye

-

Győr-Moson-Sopron megye

-

Jász-Nagykun-Szolnok megye

-

Komárom-Esztergom megye

-

Vas megye

Alacsony tudás- és technológiai intenzitású régiók: -

Békés megye

-

Heves megye

-

Nógrád megye

-

Somogy megye

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

-

Tolna megye

-

Zala megye

Természetesnek tekinthetjük, hogy a tudásrégiók számíthatnak leginkább az innovációt támogató pályázatok kedvező elbírálására. Ebben az esetben ide kerülnek a források és a felgyorsuló fejlődés növekvő különbséget fog eredményezni a térségek között. Joggal merül fel a kérdés, miszerint akkor rossz elképzelés az S3? A válasz természetesen nem, ez a stratégia a fennálló pozitív tényezőket igyekszik erősíteni és ezáltal jobban hasznosítani a forrásokat. Ez mindenképpen pozitív. Gondoljuk azonban végig, mi történik kiegészítő állami beavatkozás nélkül? Kezdjük a gondolatokat azzal, hogy milyen feladatokat szán a stratégia az egyes kategóriákba sorolt megyéknek. [5]


Vidékfejlesztés és –turizmus a. „Hazánk tudásrégiói: A szakosodási irányokban kijelölt területeken a makro térség és Európa meghatározó szereplőivé válnak, a tudáscentrumok megerősítésével és a vállalkozói szféra bevonásával olyan versenyelőnyökre tesznek szert, amelyek a nemzetközi élmezőnybe emelik a választott szakosodási irányokban előállított tudást és termékeket. Az intelligens növekedés hazai szinten továbbgyűrűző hatása a többi régió felemelkedését is magával hozza. b. Az ipari termelési zónákban: A szakosodási irányokban kijelölt területen működő K+F+I tevékenység következtében a régiók be tudnak kapcsolódni az innovációs láncba, nagy hozzáadott értékű termékek fejlesztése révén sikeres beszállítókká válnak, elsősorban a KKV szektor megerősödésével. A fenntartható növekedési pályára állással a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját tudásközpontokat hozhassanak létre a szakosodási irányaik mentén, ezáltal tudásrégióvá váljanak. c. Az alacsony tudás- és technológiaintenzitású régiókban: A szakosodási irányokban megjelölt területeken innovatív megoldásokkal (ún. követő innovációval) és korszerű fejlesztésekkel a tradicionális ágazatok megújulnak, élénkebb K+F+I tevékenységet hoznak létre. A régiókban a befogadó növekedés következményeként a régió élhetőbbé válik, munkahelyek jönnek létre és megszűnik az elvándorlás.” A tagolást természetesnek tartom, és a konkrét célra rendelkezésre állóforrások leghatékonyabb felhasználási lehetőségét biztosítják. A veszélyt abban látom, hogy a K+F+I források felhasználásának legnagyobb része továbbra is a fejlett régiókban kerül felhasználásra. (4. sz. táblázat) Ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy a központi fejlesztési, kutatási célú forrásokat jelentős mértékben kiegészíti a vállalkozások szerepvállalása. Ez természetesen a fejlettebb régiókban fokozottan megnyilvánul.


Úgy érzem, hogy a fenti célkitűzésekben szereplő „előrelépés” lehetősége nem adott kiegészítő források nélkül az ipari termelési zónákban, az alacsony tudás – és technológia – intenzitású régiókban pedig végképpen kizárt. Az alcímben szereplő kérdésre nem tudjuk megadni a választ, arról pusztán megalapozottnak mondható véleményünk lehet. Ezen gondolatsor után nézzük meg, hogy mit tehet egy összeolvadás előtt álló vidéki főiskola a térség fejlesztéséért? Konkrétan a Szolnoki Főiskoláról beszélünk, amely rövidesen összeolvad a Kecskeméti Főiskolával és együttesen „Alkalmazott Tudományok Egyetemeként” folytatja tevékenységét.

A HELYBEN MŰKÖDŐ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZEREPE A gondolatsor kezdjük azzal, hogy mi a szerepe a vidéki városokban működő felsőoktatási intézményeknek. Ez kicsit összetettebb és más, mint a nagy egyetemvárosokban található egyetemeknek. A feladatot a következőkben foglalhatjuk össze: -

Oktatási feladatok ellátása a helyben élő fiatalok számára. Ez tulajdonképpen nem különbözik a nagy egyetemek teendőitől, de ki kell emelni, hogy sok fiatalnak a közelben található főiskola/egyetem az egyetlen esély a továbbtanulásra. Ha ez a lehetőség megszűnik, akkor a fiatalok elvándorlása felgyorsul és a már sokat emlegetett kedvezőtlen országon belüli migrációs folyamatok is állandósulnak.

-

A helyi értelmiség megtartása és annak bevonása a térség tudományos, gazdasági és társadalmi folyamataiba. Minden nagyobb közösségnek kell, hogy legyen egy szellemi magja, egy higgadt tanácsadó csoportja. Ebben a körbe kell szervesen beilleszkednie a felsőoktatás tudományos erejének.

-

A helyi kulturális, tudományos élet szervezése és más hasonló területen működő szervezetek szakmai és – sok esetben –infrastrukturális támogatása.

105

Túróczi Imre: Képes-e kezelni a tudomány rurális térségek elnéptelenedésének veszélyét? -

Végére hagytam a területi fejlesztést biztosító tudástranszfert biztosítását. A tudományos eredmények továbbítását, az oktatási anyag állandó korszerűsítését, az új technikák, technológiák bevezetésének kezdeményezését.

A Szolnoki Főiskola esetében az alábbi konkrét feladatok, eredmények említése igazolhatja, hogy van szerepe és lehetősége az intézménynek. Az elmúlt időszak tendenciáiról elmondhatjuk, hogy az intézmény a képzésfejlesztés mellett nagy hangsúlyt fektetett a modern technológiák alkalmazására és azok terjesztésére. Kiemelhető ezek közül a megújuló energiák hasznosítására irányuló törekvés, amely geotermikus fűtés kiépítését, napkollektorok és napelemek nagyarányú hasznosítását jelenti. Ebben az évben üzembe helyezett kapacitások segítségével az intézmény elérte azt, hogy energiaszükségletének több, mint negyedét megújuló energiaforrások biztosítják. A technológia nem csak a költségek szempontjából fontos, hanem egy mintát ad a fiataloknak remélve, hogy az életszemléletté alakul. A folyamatban lévő projektek esetében szintén célszerű néhányról említést tenni: -

Előkészítés alatt áll egy nagyváros tömegközlekedésének korszerűsítését biztosító projekt műszaki és gazdasági megvalósíthatóságán vizsgálata. A remények szerint sikerül elektromos buszok beszerzésének előkészítésében szakmai munkával részt venni.

-

Előkészítés alatt áll egy mintaüzem létesítése, amely növényi hulladékokból állít elő biomasszát és abból hasznosítható hő- és villamos energiát.

-

Előkészületben van egy központi szerver kialakítása, amely lehetőséget jelent nagy mennyiségű adatok tárolására és ezáltal több intézmény kiszolgálására. (Kórház, önkormányzat, oktatási intézmények stb.) A szolgáltatás bevezetésével jelentősen

106

növelhető az adat biztonság, jelentős mennyiségű gépbeszerzés, energia és egyéb költség takarítható meg. -

Folyamatban egy halászati gazdaság korszerűsítését, valamint a Tisza hal állományának stabilizálását célzó kutatási program előkészítése.

-

Szakmai támogatást nyújt az intézmény egy kísérleti agrárgazdaság kiépítéséhez.

A felsorolt programok megvalósítása már az összevonást követően várható a két főiskola (Kecskeméti Főiskola és Szolnoki Főiskola) együttes szakmai erejével.

ÖSSZEFOGLALÁS A magyar gazdaságnak egy időben több problémával kell szembenéznie. Ezek a hatékonyság növelésének igénye, a fejlesztések szükségessége, az országon belüli migráció miatt lakossági átrendeződés. Az uniós források 2014-2020 között jelentős összeget biztosítanak az innováció növelésére, a belső forrásteremtő erő kialakítására. A gazdasági kormányzat egyik válasza az „Intelligens szakosodási stratégia”, amely a már meglévő erőforrások, tapasztalatok felhasználásával a hagyományok továbbfejlesztésére épít. A beérkező pályázati juttatások felhasználásának valószínűleg ez a leghatékonyabb módja, de félő, hogy a meglévő területi különbségek, fejlettségbeli szakadékok elmélyüléséhez, növekedéséhez vezet. Meggyőződésem, hogy kiegészítő állami beavatkozás nélkül a régiók fejlettségbeli elszakadásának felgyorsulása elkerülhetetlen. Természetesen vannak ilyen beépített mechanizmusok a pályázati rendszerben, de figyelni kell azok érvényre jutására. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésében, felzárkózásában a felsőoktatásnak, a területen működő főiskoláknak, egyetemeknek jelentős, - talán nem túlzás kijelenteni – meghatározó szerepük van. Ez feladat, lehetőség és egyben felelősség az intézményeknek és az őket körülvevő környezetnek egyaránt. ECONOMICA 2015. 4/1. szám


FELHASZNÁLT IRODALOM: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

A gazdasági folyamatok regionális különbségei 2012, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2013. Dr Kaiser Tamás (szerk.): Jó állam jelentés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest 2015 Hornyák József: A gazdagabb országrészek felé vándorolnak az emberek. Világgazdaság 2015. szeptember 15. Udvardi Attila (szerk.): MGYOSZ Vállalkozói évkönyv, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Budapest, 2015. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 2014. október 23. Havas Éva: Az Észak Alföld régió és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében. Debreceni Egyetem, Budapest 2010. Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan, Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest, 1990.


107

Földi Kata: Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi…

Földi Kata

Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi és szekunder kutatása Földi Kata Literature and Secondary Research into Country-of-Origin Effect Especially into Hungarian Origin Effect Összefoglalás Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik a termékek származási országának fogyasztói illetve vásárlói magatartására gyakorolt hatásának vizsgálata. Különösen igaz ez az élelmiszer árucsoportra és Magyarországon a magyar származásra. Ezért választottam szakirodalmi és szekunder kutatásom témájául a származási ország és a magyar származás fogyasztói illetve vásárlói magatartásra gyakorolt hatásának elemzését. Kulcsszavak: származási ország, magyar származás, fogyasztói etnocentrizmus, vásárlói magatartás, szakirodalmi kutatás Summary Nowadays there is more and more focus on researches of the country-of-origin effect of products on consumer and customer behaviour. It is especially true about food products and about the Hungarian country of origin effect in Hungary. That is why I have chosen for a research theme the analysis of country-of-origin and Hungarian country-of-origin effects on consumer and costumer behaviour. Keywords: country-of-origin effect, Hungarian origin effect, consumer ethnocentrism, customer behaviour, literature research

BEVEZETÉS Emberöltők, évszázadok tapasztalatai bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek egy részénél a minőséget alapvetően meghatározzák a termőhely természeti és emberi tényezői. A fejlett országok túlkínálati piacain a fogyasztót az élelmiszer-biztonság után foglalkoztató következő kérdés a termék minősége, az abban nyújtott előnyök, különlegességek ígérete. Ilyen

108

különlegesség a híres származási hely, az eredet jelzése. (Lehota, 2001. 213. p.)

1. SZÁRMAZÁSI ORSZÁG SZAKIRODALMI KUTATÁSA A fogyasztói magatartást befolyásoló pszichológiai tényezők közül az egyik a percepció (Hofmeister-Tóth, 2003.), amelyet Kotler-Keller (2012, 192. p.) észlelésként (perception) interpretál. Kotler-Keller (2012, 192. p.) szerint a marketingben az észlelés a


Multiszektoriális valóságnál is fontosabb, mert ez befolyásolja a fogyasztók tényleges magatartását. A percepciós folyamat marketingszempontból fontos területeinek egyike a származási ország hatása (Hofmeister-Tóth, 2003.) A származási ország hatása a fogyasztó egyoldalú elfogult észlelése a terméket, illetve a szolgáltatást illetően, vagyis a fogyasztó ítélete attól függően, hogy a terméket/szolgáltatást hol készítették. Azok az országok, amelyeknek nem túl pozitív az imázsuk, szenvednek ettől az elfogultságtól, azok amelyeknek viszont jó, néha indokolatlan előnyre is szert tehetnek. (Hofmeister-Tóth, 2003. 174. p.) A származási ország imázsa az országhoz kötődő asszociációkból és hiedelmekből áll. A vállalatok a származási ország pozitív imázsát kihasználva szeretnék termékeiket és szolgáltatásaikat értékesíteni. Az egyes országokhoz kapcsolódó attitűdök idővel változhatnak. Aktuális események is alakíthatják egy ország arculatát. A vevők eltérő módon vélekednek, és más-más hiedelmekkel rendelkeznek a különféle országokból származó márkákkal vagy termékekkel kapcsolatosan. Ezek a vélemények egyfajta attribútumként működnek a döntéshozatalban vagy pedig más attribútumokat befolyásolnak. (Kotler-Keller, 2012. 710-711. p.) A hazai piacon a származási országgal kapcsolatos vélemények hazafias érzéseket vagy nosztalgiákat ébreszthetnek a fogyasztókban. Világszerte marketingstratégiák építenek a hazafias érzésekre, ám ha hiányzik belőlük az egyediség, akár elcsépeltté is válhatnak, különösen gazdasági és politikai válságok idején. Sok kisvállalkozás a közösség büszkeségét kiaknázva igyekszik helyi gyökereit kihangsúlyozni. Ahhoz, hogy sikeresek lehessenek, valóban helyinek kell lenniük, és vonzó terméket és szolgáltatást kell kínálniuk. (Kotler-Keller, 2012. 711. p.) Kipnis et al (2012) szerint a fogyasztási cikkek származási országa jelentősen befolyásolja a fogyasztók márka attitűdjét és magatartását (Balabanis - Diamantopoulos, 2008; Erickson, Johansson, - Chao, 1984; Nebenzahl - Jaffe, 1996; Papadopoulos - Heslop, 2002; ThakorKohli, 1996; Verlegh-Steenkamp, 1999).


Lehota (2001, 227. p.) szerint hazánk országimázsa az élelmiszerek vonatkozásában pozitív, de ennek a megtartása vagy fejlesztése átgondolt és jelentős mértékű marketingmunkát és a márkázott termékek számának a növelését igényli. 1.1. Etnocentrizmus Solomon (2006. 328. p.) szerint az etnocentrizmus tendencia, amely alapján előnyben részesítik termékeket vagy saját kultúrájukat más országokéval szemben. Az etnocentrikus fogyasztók valószínűleg rosszul érzik magukat, ha más ország termékét vásárolják, különösen a hazai gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt. Hámori –Horváth (2009) szerint a megnövekedett kockázatérzékenység, valamint a nemzeti identitás kifejezésének igénye erősítik a fogyasztók etnocentrikus érzelmeit. Sumner (1906) a következőképp definiálta az etnocentrizmus fogalmát: az emberek azon hajlama, hogy a saját csoportjukat a „világ közepének” tekintik és más csoportokat a saját szemszögükből ítélnek meg. (Balabanis et. al. 2004) A fogyasztói etnocentrizmus fogalmát ország eredet imázs problémakörével foglalkozó kutatók definiálták a következőképp: a fogyasztók azon meggyőződései, melyek a külföldi termékek vásárlásának helyességére, erkölcsösségére vonatkoznak (Shimp-Sharma, 1987; in Javalgi et. al. 2005) Lehota (2001) szerint a kulturális zártság formája az etnocentrizmus, amely a fogyasztó azon hiedelme, hogy az importtermék vásárlása nem helyénvaló, mivel kárt okoz a hazai gazdaságnak. Az etnocentrizmus következményeként tehát a fogyasztók előnyben részesítik a saját országuk termékeit a más nemzetek termékeivel szemben. Malota (2003) kutatásai alapján az etnocentrikus érzelmeknek három dimenziója különíthető el: • Pozitív etnocentrizmus (patriotizmus): mind a nemzeti, mind a külföldi termékek megítélését pozitívan befolyásolja. • Negatív etnocenrizmus (nacionalizmus): a hazai termékek megítélésére pozitívan 109

Földi Kata: Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi… hat, a külföldi termékek megítélését negatívan befolyásolja. • Kozmopolitizmus: a tágabb értelemben vett nacionalizmus harmadik dimenziója, mely a más nemzetek iránti attitűdöket foglalja magába. Malota kutatásai szerint a magyar emberek leginkább patrióta érzelmekkel jellemezhetők, valamint mérsékelten területi nacionalizmussal, valamint a felsőbbrendűség érzésével. A területi nacionalizmust hirdetők szerint minden magyarnak hazánkban kellene élnie, a felsőbbrendűség pedig főként arról szól, hogy a magyarok a legnagyszerűbbek, Magyarország pedig a legjobb ország a világon. A kozmopoliták aránya nem jelentős. (Malota E., 2003) Korábbi kutatások szerint az etnocentrizmust befolyásolják egyrészt az egyének demográfiai jellemzői, másrészt pedig a saját ország felé irányuló attitűdök. Skuras - Dimara (2004) szerint a megnövekedett igény az egészséges, nyomonkövethető és biztonságos forrásból származó élelmiszerek iránt a legfőbb motiváló tényezők, melyek a nemzeti, vagy regionális, illetve hagyományos élelmiszerek preferálásához vezetnek. Papadopoulos et al. (1990) kutatásai alapján a magyarokra nem, vagy csak részben jellemző az etnocentrizmus jelensége. Ennek hátterében az áll, hogy a fejletlenebb országok sokszor ideologizálják a fejlettebb országok termékeit, illetve a jellemző életszínvonalat és ahhoz képest a saját országuk teljesítményét leértékelik. A rendszerváltás időszakában hazánkban ez a jelenség volt jellemző a magyar termékek viszonyára az ún. nyugati országokéval összehasonlítva. 1.1.1. Fogyasztói etnocentrizmus Shimp -Sharma (1987) szerzőpáros fogalmazta meg fogyasztói etnocentrizmus definícióját a szociológiai és a gazdasági környezetet is figyelembe véve. Az etnocentrikus fogyasztók a külföldről származó termékek vásárlását helytelennek tartják, mert az negatív hatással van a hazai gazdaságra és növeli a munkanélküliséget. A nem etnocentrikus fogyasztók a külföldi és a hazai termékeket 110

minőségük és teljesítményük alapján ítélik meg és ezeket összevetve választják ki a számukra megfelelőt. Harrison - Walker (1995) szerzők kutatásai alapján a fogyasztók a hazai termékeket előnyben részesítik minden különösebb indoklás nélkül. A hazai terméket preferálják a fogyasztók abban az esetben, ha a minőség közel egyenlő vagy jobb, mint a külföldi terméké. Ha a hazai termék minősége rosszabb, a fogyasztók a külföldi terméket választják (Elliot-Cameron, 1992) A fogyasztói etnocentrizmust intenzíven kutató másik szerzőcsoport Shimp –Sharma (1987), Sharma et al (1995). Ők alkották meg a mai napig egyetlen mérőeszközt, a fogyasztói etnocentrizmus skálát (CETSCALE-t Consumer Ethnocentrism Scale). A skálafejlesztés során a végső 17 állítás 180 eredeti állítás többszörös tesztelése során alakult ki, majd e 17 skálaváltozót négy mintán empirikusan tesztelték. Azóta több más kutatás is bizonyította a skála megbízhatóságát és érvényességét. (Malota, 2003. 112-120. p.)

2. SZÁRMAZÁSI ORSZÁG SZEKUNDER KUTATÁSA Kotler-Keller (2012.711. p.) szerint több tanulmány rámutatott már az alábbiakra: - Az emberek gyakran etnocentrikusak és elfogultak saját országuk termékei irányában, kivéve kevésbé fejlett országokat. - Minél kedvezőbb egy ország imázsa, annál feltűnőbb „Made in …..” jelzéssel érdemes az onnan származó termékeket ellátni. - A származási ország hatás függ a termék típusától. - Bizonyos országok meghatározott termékekről váltak híressé. - Néha a származási ország megítélése az ország valamennyi termékére is kiterjed. Kotler-Keller (2012.712. p.) szerint egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a fejlődő országokban a fogyasztók 70%-a úgy érezte, hogy a nemzetközi márkák jobbak a helyi termékeknél. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális 2.1. Magyar származás A magyar származást egyrészt jogszabályi előírás szempontjából másrészt szekunder kutatással közelítem meg az alábbiak szerint. Néha a fogyasztók nem tudják, hogy egy-egy márka honnan származik. Kotler-Keller (2012. 711. p.) szerzőpáros felveti, hogy mitől lesz egy termék adott származási országú. Az alkatrészek arányát és a termékelőállítás által teremtett munkahelyek számát veti fel ismertetőjegyként, amely kritériumok alapján eltérő következtetésre lehet jutni származási országnál. 2.1.1. Magyar származás jogszabályi előírásai A magyar származás szempontjából teremtett egyértelmű helyzetet az Egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet. A megnevezések használata nem kötelező, az élelmiszer-vállalkozó egyéni döntése, hogy alkalmazza-e. Viszont amennyiben alkalmazza, akkor a terméknek meg kell felelnie a rendeletben meghatározott, alábbi követelményeknek: A magyar termék olyan: - növényi élelmiszer, ahol a termesztés és az ezt követő valamennyi lépés, illetve állati élelmiszer, ahol a születés, keltetés és valamennyi ezt követő lépés Magyarországon történik. - feldolgozatlan termék, ahol a felhasznált alaptermék magyar termék, illetve feldolgozott élelmiszer, ahol valamennyi, a termék előállításához felhasznált alapanyag magyar származású. A hazai termék olyan feldolgozott élelmiszer, ahol a felhasznált feldolgozatlan összetevő több mint 50%-a magyar termék és az előállítás valamennyi lépése Magyarországon történt. A hazai feldolgozású termék megjelölés használható, ha a feldolgozott élelmiszer előállításához felhasznált összetevők kevesebb, mint 50%-a hazai eredetű, de az előállítás minden lépése Magyarországon történt. Hazai termék és hazai feldolgozású termék jelölés kizárólag a feldolgozott élelmiszerek esetében értelmezhető. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Alaptermékek és feldolgozatlan élelmiszerek csomagolásán ezek a megjelölések nem használhatók. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. szakmai rendezvényén (2014) kijelentette, hogy az agrárkormányzat, a fogyasztók és a gyártók közös érdeke, hogy a magyar termékeket jelző védjegy használatának aránya növekedjen. A termékrendelet 2012-es megalkotásánál kiemelt cél volt, hogy minél több magyar termék jelenjen meg a piacon, az élelmiszerek nyomon követhetők, jó minőségűek és megbízhatók legyenek. A három kategóriát magyar termék, hazai termék és hazai feldolgozású termék - megkülönböztető rendelet egyértelműen segíti a vásárlók tájékozódását, és iránymutató szerepet tölt be. Jelentős eredménynek nevezte, hogy a vásárlók 75 százaléka kifejezetten magyar terméket keres az üzletekben, míg 5-6 évvel ezelőtt ez az arány mindössze 50 százalék körül alakult. Ismertetése szerint a vásárlók 80 százalékát érdekli a termék származása és az élelmiszerbiztonság, és a magyar lakosság 50 százaléka akkor is a magyar terméket vásárolja meg, ha az drágább, mint a külföldi. Ezt a kialakult tudatos fogyasztói réteget kell tovább erősíteni. Az önkéntességen alapuló élelmiszermegjelölés rendszere nem csak a vásárlókat orientálja, hanem lehetőséget ad arra is a hatóságoknak, hogy a szabályok megsértőivel szemben eljárjanak, a jogosulatlan termékmegjelölést használókkal szemben a jövőben is szigorúan fellépnek. A vidékfejlesztési miniszter kijelentette: a termékrendszer eredményesen működik, a tárca elkötelezett a folytatás mellett. 2014. tavaszán 120 vállalkozás 2600 terméke jogosult a magyar termék védjegy használatára. A megkezdett munka eredményességét az is igazolja, hogy a kereskedelmi láncok becslése szerint a megvásárolt élelmiszerek 75-80 százaléka belföldről származik. (Fazekas, 2014.) Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a 120 szerződött vállalkozás mellett 25 pályázat van elbírálás alatt. 111

Földi Kata: Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi… Új partnereik közül kiemelte a Metro Kereskedelmi Kft.-t, és az Auchan Magyarország Kft.-t. 2.1.2. Magyar származás hatásának szekunder kutatása Egy, az 1990-es évek elején készült felmérés szerint (Heslop & Papadopoulos, 1993, in Malota, 2003) nyolc ország fogyasztói közül egyedül a magyarok voltak azok, akik nem a saját termékeiket vásárolták a leggyakrabban, illetve a legkevésbé voltak elégedettek velük. Ugyanakkor 2000-ben sem változott a helyzet (IKON kutatócsoport, 2000, in: Malota, 2003): 15 ország közül – az indonézekkel együtt – a magyarok preferálták legkevésbé a hazai termékeket. (Szakály, 2009) A magyar, a német, a kanadai és a cseh termékek megítéléséről Malota (2003) által készített kutatás eredménye szerint a fogyasztók a hazai termékeket ismerik leginkább, ezekhez jutnak hozzá legkönnyebben, viszont a német márkanevet felismerhetőbbnek tartják. A hazai termékek a németek után másodikként szerepelnek a minőség-ár relációban, közepesen drágának tartják őket, de jobban megérik az árukat, mint a cseh és a kanadai áruk. Malota (2003) budapestiek körében végzett reprezentatív felmérése alapján a fogyasztók nem tartják túl jónak a magyar termékeket, mégis a hazai termékek vásárlási hajlandósága a legmagasabb, és büszkék is ezek birtoklására. Demográfiai eloszlásokat tekintve a nők, az alacsony iskolai végzettségűek, az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozók, az alacsonyabb jövedelműek és az idősebbek fogyasztói etnocentrizmusa nagyobb. Malota – Berács (2007. 37. p.) szerint a korábbi szakirodalmi eredményekhez hasonlóan (pl. Han, 1988; Balabanis et al., 2001) sikerült kimutatniuk, hogy az idősebbek etnocentrikusabbak. A szakirodalomban elterjedt nézet (pl. Shimp, 1984; Wall–Heslop, 1986) az is, hogy minél magasabb végzettségű a fogyasztó, annál magasabbra értékeli a külföldi termékeket, ezt eredményeik szintén igazolták, főként a külföldi termékkel való azonosulásra vonatkozóan. A jövedelemmel kapcsolatosan – 112

más kutatók (pl. Shimp, 1984; Wall–Heslop, 1986; Balabanis et al., 2001) eredményeivel ellentétben – nem sikerült szignifikáns hatást kimutatniuk a regressziós modellek módszerével. Malota – Berács (2007) kutatásaik alapján a férfiak kedvezőbben vélekednek a külföldi és a hazai termékekről is, ez némileg ellentmond azon kutatási eredményeknek, melyek szerint a nők etnocentrikusabbak (pl. Wall–Heslop, 1986; Han, 1988; Balabanis et al., 2001). Balló 2008-ban folytatott kvalitatív kutatási eredményei szerint a jövedelemtől, a háztartás méretétől, az életkortól függetlenül a megkérdezettek harmada elsősorban olyan terméket választ, ami magyar. Ezt a csomagoláson levő nemzeti színű zászlócska, a magyar gyártási hely, vagy a márka tulajdonosa alapján vélik felismerni. A magyar származási helyet azért tartják fontosnak, mert úgy gondolják, hogy ha már sok pénzt költenek el egy üzletben, annak egy része az országban maradjon. (Balló,2013. 91. p.) Market & Fact Piackutató és Marketing Tanácsadó Intézet az etnocentrikus fogyasztói magatartást vizsgálta Magyarországon. 2009. évi első kvalitatív kutatásuk eredménye szerint Kaposvár és Debrecen városokban a fókuszcsoportos interjú résztvevők magyarnak azokat a termékeket tartják, amelyeket Magyarországon magyar munkaerő állít elő. Fontos elvárás volt továbbá az alapanyag, amely a kaposváriak szerint 100%-ban magyar eredetű kell, hogy legyen. A debreceniek nem voltak ennyire szigorúak, 80-90%-ot már elfogadhatónak tartanak, de lényegesebb szempont az, hogy a termék feleljen meg a termékhez köthető, régi ízeknek. A példák alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy alapvetően a tulajdonos nemzeti hovatartozása dönti el a termékek eredetét, annak jelenlegi viszonyai azonban nem vagy csak részben ismertek számukra. A magyar termékek legfőbb előnyének a kedvező ízt és zamatot jelölték meg, valamint megbízhatóságát az importtal szemben. A konkrét példákból kiderült, hogy a zöldség-gyümölcsféleségek, valamint a baromfihús-készítmények rendelkeznek ezekkel az előnyökkel, más termékkategóriákban ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális viszont kevésbé érzékelnek különbséget. Megfigyelhető volt, hogy az élelmiszerbotrányok jelentős hatást gyakoroltak szokásaikra, az azt követő kampányok erősítették bizalmukat a magyar termékek iránt. Racionális érvként hangzott el továbbá mindkét csoportban, hogy a magyar termékek vásárlásával magyar munkahelyeket lehet megőrizni. Hasonlóan fontosnak vélték a két város résztvevői a magyar imázs fejlesztésének szükségszerűségét, amelynek módjaként a fogyasztók – főképp a gyerekek és a fiatalok – érdekmentes tájékoztatását, tudatos nevelését javasolták. 2009. nyarán az FVM AMC megbízásából a Kaposvári Egyetem Marketing és Kereskedelem Tanszéke átfogó piackutatást végzett a magyar élelmiszerekhez kapcsolódó fogyasztói magatartásról egy 1000 fős országos reprezentatív felmérésben. A kutatás célja az volt, hogy részletesen megismerjék a hazai lakosság magyar élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdjeit, az etnocentrikus gondolkodásmód, azon belül a fogyasztói patriotizmus jelenlétét a magyar társadalomban. A kutatás egyértelmű eredménye, hogy a hazai lakosság túlnyomó többsége érzelmi szinten igen erőteljesen azonosul hazájával és az onnan származó termékekkel. Kedvező kép él a magyar élelmiszerek minőségéről, megbízhatónak, könnyen beszerezhetőnek tartják azokat. Ez a kedvező attitűd azonban az üzletek pultjaihoz érve eltűnik, abban az esetben, ha magasabb árral találkozik a magyar termékeken, korábbi morális megfontolásait félreteszi, és mindössze tízből 2-3 vásárló emeli le a hazait a polcról. Úgy tűnik tehát, jelenleg „Janus-arcú” fogyasztóról beszélhetünk, aki moralizál, erkölcsi értékek szintjén helyesnek, sőt kívánatosnak tartja a magyar élelmiszer vásárlását, mivel úgy véli, hogy ezzel támogatja a hazai ipart, és jól megszokott, biztonságos élelmiszert vásárolhat. Másrészt viszont cselekvésében ez a kedvező érzelmi státusz nem nyilvánul meg. (SzakályPolereczki, 2010.) Market & Fact Piackutató és Marketing Tanácsadó Intézet az etnocentrikus fogyasztói magatartást vizsgálta Magyarországon. Kvantitatív kutatást követően 2009-ben ECONOMICA 2015. 4/1. szám

kvalitatív kutatás keretében Kaposváron fókuszcsoportos interjút folytattak. Elsőként a „magyar élelmiszer” fogalom tisztázására került sor. Ennek érdekében elsőként ismertették a „magyar élelmiszer” fogalmát. E meghatározás szerint a magyar élelmiszerek körébe olyan élelmiszerek sorolhatók, amelyeket magyar munkaerővel és magyar alapanyagból Magyarországon állítanak elő. Ugyanakkor nem befolyásolja a magyar származást, hogy hazai vagy külföldi gyártó állítja elő hazánkban az élelmiszert. Ezután a következő kérdést tették fel az interjúalanyoknak: El tudjátok-e fogadni ezt a rövid definíciót, vagy módosítanátok rajta, ill. kiegészítenétek-e valamivel? A témakör kapcsán arra törekedtek, hogy a résztvevők határozzák meg a pontos fogalmat, és csak akkor folytassák a beszélgetést, ha minden kétséget kizáróan sikerült tisztázni a számukra is elfogadható definíciót. A vizsgálat vonatkozó eredményeit a következőkben foglalták össze: A résztvevők nem értettek teljesen egyet a fogalom meghatározásával, annak szűkítését javasolták. Többek szerint csak akkor beszélhetünk magyar élelmiszerről, ha annak tulajdonosa is hazai, de legalább a termékértékesítésből származó bevétel az itthoni gazdaságban hasznosul. Ellenvéleményként került megfogalmazásra az élelmiszeripar jelenlegi – a résztvevő szerint kedvezőtlen – tulajdoni struktúrája. Volt olyan csoporttag, aki a tulajdonosi kör áttekinthetőségét, és a nyereség felhasználásának korlátozását erősen kifogásolta, hiszen az – véleménye szerint – a piaci verseny korlátozását jelenti. További elvárásként került megfogalmazásra, hogy az élelmiszer magyar receptúra alapján készüljön. Konszenzusos megoldásként a résztvevők egy szűkített fogalom bevezetésére tettek javaslatot, amely a következőképpen hangzik: Magyar élelmiszerről szűkebb értelemben akkor beszélhetünk, ha az élelmiszert magyar munkaerővel, magyar alapanyagból Magyarországon állítják elő, és a gyártó is (egyértelműen beazonosítható módon) magyar. A magyar származású élelmiszerek kedveltsége 95%-os, míg vásárlásuk 35%-os. Két tulajdonságaiban megegyező élelmiszer közül 113

Földi Kata: Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi… hajlandó lenne-e a magyar terméket megvásárolni a külföldivel szemben a válaszadók 76,8%-a , ha azonos az ár, ha a magyar termék többe kerül, akkor csak 25,3%uk. Ezen kutatási eredmények alapján Szakály (2009) szerint jelenleg 10-ből 3 fogyasztó tekinthető elkötelezettnek a magyar élelmiszerek vásárlása szempontjából. Hámori-Horváth (2009) kutatásában az etnocentrikus érzelmek megjelenését vizsgálták élelmiszervásárlás esetén a Cora hipermarket és a CBA szupermarket vásárlói körében, valamint arra is szerettek volna választ kapni, hogy üzletválasztás során megfigyelhető-e az etnocentrikus magatartás. Kutatási eredményeik szerint a magyar termékeket preferáló vásárlók számára fontos, hogy egy hazai üzletlánc főleg magyar élelmiszereket tartson kínálatban, illetve a hazai gazdaságra vonatkozó pozitív hatás tekintetében is tudatosság figyelhető meg ezen válaszadók körében, mikor a magyar üzletet választják. Ugyanakkor e vásárlói csoport értékelése alapján inkább mondható, hogy azért vásárolnak a CBA-ban, mert szeretnek ott vásárolni, mint, azért, mert magyar üzletláncról van szó. Összességében elmondható, hogy az etnocentrikus érzelmek a termékválasztásra inkább befolyással vannak, mint az üzletválasztásra, így a széles magyar termékválaszték a hazai, és a külföldi üzletek számára is fontos versenytényező lehet. A két üzlet vásárlóinak véleménykülönbsége valószínűleg az eltérő célcsoportokra vezethető vissza, mely további elemzést igényel (HámoriHorváth, 2009. 418. p.). A magyar lakosság ötvenkét százaléka vásárláskor előnyben részesíti a hazai termékeket - közölte felmérése alapján az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. Az élelmiszerfeldolgozók szerint azonban a vásárlási tapasztalatok mást mutatnak. (Ipsos, 2009) Az Ipsos 2009-es felmérése szerint a lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, amelyek közül a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében keresik kiemelten a magyar termékeket. Magyar 114

terméknek a válaszadók azt tartják, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve hogy az egy régi, hagyományos terméknek számít-e. Az Ipsos felmérése szerint egy élelmiszer-termék megvásárlásakor az ár a legfontosabb szempont a fogyasztók számára, ezt követi a minőség, az akciók és a kedvelt íz, míg a termék származása az ötödik helyen áll. A közvélemény-kutató felmérése azt mutatta, hogy a válaszadók kétharmada csak nehezen tudja megkülönböztetni a magyar és a külföldi termékeket egymástól. A termék származási helyének meghatározására leginkább a csomagolása alkalmas, a válaszadók nyolcvanöt százaléka is ezt tartja a megfelelő információforrásnak. A márkanév harmincegy százalékban, a név maga pedig huszonegy százalékban járul hozzá ahhoz, hogy a fogyasztók eldöntsék, honnan származik az adott termék. A megkérdezettek negyven százaléka terméktől függően dönti el, hogy a magyar, vagy inkább a külföldi terméket preferálja, míg nyolc százalékuk általában nem részesíti előnyben a magyar termékeket. A válság következtében a válaszadók húsz százaléka vásárol gyakrabban magyar terméket, hatvankilenc százalék ugyanolyan mértékben, míg tizenegy százalék vásárlásai során ritkábban választja a magyar termékeket. (Ipsos, 2009) A Nielsen piackutató vállalat 2011. évi kutatása szerint tízből hat fogyasztó tartja fontosnak, hogy amikor élelmiszert vásárol, akkor magyar terméket válasszon. Közülük egyharmad a jó minőséget, egyötöd a hazai áru egészséges voltát jelölte döntése fő okának. Utána sorrendben a megbízható alapanyagot, a megszokott ízt és a márka kedveltségét nevezték meg, 10-17 százalék közötti arányban. Általában "fontos is, meg nem is” az élelmiszer magyar eredete, mondta a megkérdezettek 23 százaléka. További 16 százalék számára nem lényeges tényező, hogy a beszerezni szándékozott élelmiszer magyar legyen. "Hajlandó vagyok többet fizetni egy magyar termékért a külföldivel szemben” - mondta a ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális válaszadók 26 százaléka. Többségük plusz 5-10 százalékot kész kiadni hazai áruért. Kisebb részük viszont 10 százaléknál nagyobb árkülönbséget is elfogad. Általában magasabb árat magyar élelmiszerért a nők, legnagyobb jövedelműek, és felsőfokú végzettségűek hajlandók fizetni. A megkérdezettek többsége, 74 százaléka ugyanannyit kész fizetni egy magyar termékért, mint egy külföldiért. (Nielsen, 2011) A Nielsen kutatói (2011) a láncok akciós újságainak vizsgálata alapján megállapították, hogy a húskészítmények átlag 68 százalékát magyar termék logóval együtt hirdették 2011. júliusban. A zöldség- és gyümölcsfélék átlagosan 58 százalékát akciózták a magyar eredet megjelölésével. Ezzel kapcsolatban Villányi Ágnes (Nielsen kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője) felhívja a figyelmet egy ígéretes lehetőségre: Érdemes lenne a magyar termék megjelölést kiterjeszteni olyan kategóriákra, amelyeknél szintén fontos a fogyasztók számára, hogy hazai eredetű az élelmiszer. Felmérésük szerint ugyanis, ha az üzletek egy árucikket magyar termék logóval kínálnak, akkor jelentősen megnövekszik, olykor duplájára emelkedik az eladása. A felmérés kiterjedt arra is, hogy mit jelent a fogyasztók számára, ha egy élelmiszer csomagolásán magyar származásra utaló feliratot, információt találnak. Legtöbben azt válaszolták (49 százalék), hogy "kizárólag magyar alapanyagból és Magyarországon állítják elő”. Utána: "Jelentős részben magyar alapanyagból és Magyarországon állítják elő” (31), "Magyarországon csomagolták” (10), "Márkájuk magyar” (8). Törőcsik 2011-ben végzett országosan reprezentatív kutatása szerint a 11 termékekkel kapcsolatos kifejezést illetve kifejezéspárt kellet értékelni szimpátia alapon 6 fokozatú Likert skálán. A 4. legszimpatikusabb a hazai/magyar kifejezéspár lett az egészséges, célszerű/praktikus és természetes alapanyagú terméktulajdonságok után, 4,9-es átlaggal és a harmadik legkisebb szórással (1,17), amely a válaszadó egyöntetű véleményére utal. Kutatási eredményei szerint komoly mozgósító erőt mutat az, ha egy termék származási helye ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Magyarország. A középgeneráció az idős generációval azonos mértékben reagáltak pozitívan a „hazai/magyar” jelzőkre. A 2011-ben Szolnokon készített strukturált vásárlói interjú alanyok számottevő része szerint a vásárlók előnyben részesítik a magyar tulajdonú kiskereskedelmi üzleteket vagy fontos a vásárlóknak. Viszont ez a válaszadók többségénél nem jár együtt vásárlás gyakorlatával. Elenyésző részük szerint szeretik vagy értékelik a vásárlók, és befolyásolja őket a tulajdonosok nemzeti hovatartozása. „A vevők előnyben részesítik a magyar tulajdonú üzleteket, mert egyre tudatosabb a fogyasztói vásárlás. A rengeteg élelmiszerbotrány, ami az elmúlt 5 évben volt Magyarországon, amik külföldre nyúltak, a fogyasztókat nagyon megijesztették.” Cs. L. Az interjú alanyok közel fele szerint az élelmiszer üzletek tulajdonosi hovatartozása mellett/helyett a termékek magyar származása fontos a vásárlóknak. A válaszadók többsége előnyben részesíti a magyar származású termékeket, még azok is, akiknél az üzlet magyar tulajdona nem jelent előnyt. (Földi, 2012. 133-143. p.) Totth (2012) szerint minden eddigi kutatás azt mutatja, hogy a magyarok etnocentrikusak, azaz előnyben részesítik a hazai termékeket az import árukkal szemben. Ez igaz is, egészen a pultig, amikor választani kell a kicsit magasabb árú hazai, vagy az adott esetben alacsonyabb árú import termékek között. Pólya-Szűcs (2013) szerint néhány évvel ezelőtt szinte bármilyen élelmiszer jellegű terméket hajlandóak voltak megvásárolni, feltéve, ha az nem magyar származású volt. A vásárlók keresték az élelmiszerek piacán az egzotikumokat, az olasz pizza, a kínai étterem, a svájci csoki az egekig magasztalt termékek voltak. Természetesen a termékek körét hosszasan lehetne bővíteni, egy valami biztos azonban fontos kritérium volt a választásnál, hogy az ne magyar legyen. Nem is maga termék, a termék minősége volt a siker titka, hanem a származása adta el a terméket. Nem márkaneveket keresett a fogyasztó, hanem sokkal inkább származási helyeket. 115

Földi Kata: Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi… A külföldi termékek bűvöletében éltünk, mely trend nem mellékesen a hazai élelmiszeripart is érzékenyen érintette. Ez a jelenség azonban úgy tűnik, kezd lecsengeni, hiszen a döntések nem a minőségen, sokkal inkább a vágyott érzés elérésén alapultak. Az utóbbi években a magyar termékek soha nem látott népszerűségnek örvendenek a fogyasztók körében. A fogyasztói etnocentrizmus, a „magyarságunk” az, ami megmaradt nekünk a gazdasági válság ellenére is. Természetesen erre a jelenségre a piac is intenzíven reagál: a magyar és hazai kifejezések varázsszóként működnek, a fogyasztók számára pedig egyúttal garanciaként is szolgálnak. (Pólya-Szűcs, 2013) A magyarok 79 százaléka véli úgy, hogy ha magyar terméket vásárol, akkor munkahelyeket lehet megőrizni. Ez nagyon jó arány. Viszont majdnem ugyanennyien vannak azok is, akik túl drágának tartják a hazai élelmiszereket. Ráadásul a magyar védjegyekben is csak minden negyedik vásárló bízik. Hazai fogyasztóknál viszont még mindig a nemzeti érzelem dönti el, hogy leveszi-e a polcokról a magyar árut, ezért tovább kell növelni a vásárlók érzelmi kötődését a magyar élelmiszerek és a védjegyek iránt. (Szakály, 2014.)

ÖSSZEFOGLALÁS A származási ország hatása az élelmiszerek fogyasztói és vásárlói magatartására téma aktualitása miatt hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati szakemberek, azaz akadémikusok, vállalati szakemberek és piackutató intézetek folyamatosan kutatják saját országukban. Napjainkban Magyarországon növekvő vásárlói igények jelentkeznek a magyar származású termékek iránt. Ennek a vásárlói magatartásra gyakorolt hatása miatt az élelmiszerüzletek kínálatában növelni kell azok részarányát. Ha kereskedelmi vállalkozások a versenytársak előtt reagálnak erre az igényre az egyre inkább élesedő versenyhelyzetben növekvő forgalomra és nyereségre számíthatnak. A szakirodalmi és szekunder kutatás eredményei alapján javaslom az FMCG piac multinacionális és magyar kiskereskedelmi üzletláncainak is, hogy az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet szerinti 3 termék jelölés (magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék) közül azt tüntettessék fel a gyártókkal a kereskedelmi márkás termékeik csomagolásán, amelyik VM rendelet szerinti előírásnak a termék megfelel.

IRODALOMJEGYZÉK [1.]

[2.]

[3.] [4.]

[5.]

[6.]

116

Balabanis, G. – Diamantopoulos, A. – Melewar, T. C. – Mueller, R.: The Impact of Nationalism, Patriotism and Internationalism on Consumer Ethnocentric Tendencies, Journal of International Business Studies, 32 (1), 157–175. p. 2001. Balabanis G.- Diamantopoulos A. (2004): Domestic Country Bias, Country-of-Origin Effects, and Consumer Ethnocentrism: A multidimensional Unfolding Approach, Journal of the Academy of Marketing Science 32, 80 2004, Balabanis, G., & Diamantopoulos, A.: Brand origin identification by consumers: A classification perspective. Journal of International Marketing, 16 (1), 39–71. p. 2008. Balló Zs.: A hazai kereskedelmi márkák vásárlói magatartását befolyásoló tényezőinek vizsgálata a napi fogyasztási cikkek piacán. Ph.D Disszertáció Gödöllő: Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola 2013. Egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152728.226128 letöltési dátum: 2014. 03. 24. Elliot G.R. –Cameron R.C.: Consumer Perception of Product Quality and the Country of Origin Effect, Journal of International Marketing 2/2, 49-62. p., 1992


Multiszektoriális [7.]

[8.] [9.]

[10.]

[11.]

[12.] [13.]

[14.] [15.]

[16.]

[17.]

[18.] [19.] [20.]

[21.] [22.]

[23.] [24.] [25.] [26.]

Erickson, G.M., Johansson, J.K., & Chao, P.: Image variables in multi-attribute product evaluations: Country-of-origin effects. Journal of Consumer Research, 11(2), 694–699. p. 1984. Fazekas S.: közös érdek a védjegyhasználat bővítése http://www.elelmiszer.hu/friss_hirek/cikk/fazekas__kozos_erdek_a_vedjegyhasznalat_bo vitese?utm_source=newsletter&utm_medium=elelmiszer_online_napi_hirlevel&utm_ca mpaign=12003 letöltési dátum: 2014. 05. 20. Földi K.: A fogyasztói üzletválasztási döntések az élelmiszerorientált kiskereskedelemben Ph.D Disszertáció Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola 2012. Hámori J. - Horváth Á.: A származási hely szerepe élelmiszervásárlási döntések esetén. „Új marketing kihívások a XXI. században – Fenntartható fogyasztás” Kaposvár 2014. augusztus 25-26. Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubjának 15. Jubileumi Országos Konferencia Poszter szekció 411-419. p. Han, C. M. (1988): The Role of Consumer Patriotism in the Choice of Domestic Versus Foreign Products, Journal of Advertising Research, June-July pp. 25–32. Harrison-Walker L.J.: The relative Effects of National Stereotype and Advertising Information on the Selection of a Service Provider: An empirical Study, Journal of Services Marketing 9/1, 28-32.p. 1995. Hofmeister-Tóth Á.: Fogyasztói magatartás. Budapest: Aula kiadó 2003. Javalgi, G.R.- Khare, P. V.- Gross, C. A.- Scherer F. R.: An application of consumer etnocentrism model to French consumers International Business Review 14 325-344. p. 2005 Jó a magyar, ha nem kerül sokba – Élelmiszer klub konferencia 2012. 2012. április 3. http://www.kreativ.hu/marketing/cikk/jo_a_magyar__ha_nem_kerul_sokba letöltési dátum: 2013. április 10. Kipnis E. – Kubacki, K. - Broderick, A. J. – Siemieniako, D. – Pisarenko, N. L.: They don’t want us to become them’: Brand Local Integration and consumer ethnocentrism Journal of Marketing Management Vol. 28, Nos. 7–8, July 2012, 836–864. p. Kotler, P. – Keller, K. L.: Marketingmenedzsment. Budapest: Akadémiai kiadó 2012. Lehota, J. (szerk.): Élelmiszer-gazdasági marketing. Budapest: Műszaki Könyvkiadó 2001. Malota E.: Fogyasztói Etnocentrizmus – A sztereotípiák, az etnocentrizmus és az országeredet imázs hatása a hazai és a külföldi termékek megítélésére, Ph.D értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2003. Malota E. – Berács J.: A fogyasztói etnocentrizmus új koncepcionális modelljének kialakítása és verifikálása. Vezetéstudomány XXXVIII. Évf. 2007. 3. szám 28-39. p. Nebenzahl, I.D., & Jaffe, E.D. (1996). Measuring the joint effect of brand and country image in consumer evaluation of global products. International Marketing Review, 13(4), 5–22. Papadopoulos N.- Heslop L.A.- Berács J.: National sterotypes and product evaluations in a socialist country, International Marketing Review, 7/I. p.32-46. 1990. Papadopoulos, N., & Heslop, L.: Country equity and country branding: Problems and prospects. Journal of Brand Management, 9(4/5), 294. 2002. Papíron a hazait választjuk http://www.fogyasztok.hu/cikk/20091120/ipsos-felmeres-ahazai-termekek-vasarlasarol letöltési dátum: 2014. 06. 28 Pólya É. – Szűcs R. S.: Divat lett a magyar termék Egy „kis plusz” mindenre képes lehet 2013. május 19. Élelmiszer szakfolyóirat weboldala http://www.elelmiszer.hu/friss_hirek/cikk/divat_lett_a_magyar_termek letöltési dátum: 2013. 12. 09.


117

Földi Kata: Származási ország különös tekintettel magyar származás hatásának szakirodalmi… [27.] [28.] [29.] [30.] [31.] [32.]

[33.] [34.] [35.] [36.]

[37.] [38.] [39.]

118

Shimp, T. A. (1984): Consumer Ethnocentrism: The Concept and Preliminary Empirical Test, Advances in Consumer Research, Volume 11, pp. 285–290. Shimp T.A. – Sharma S.: Consumer Ethnocentrism: Construction and validation of the CETSCALE, Journal of Marketing Research, 1987, XXIV. 280-289. p. Solomon, M. R.: Consumer behavior. Buying, Having and Being. New Jersey: Pearson Prentice Hall. Seventh Edition 2006. Skuras, D- Dimara, E (2004): Regional image and the consumption of regionally denominated products; Urban Studies, Vol. 41, No. 4, 801-815, April 2004. Szakály Z.: Az etnocentrikus fogyasztói magatartás Magyarországon. Etnocentrizmus Országos Konferencia FVM Színházterem, Budapest, 2009. november 6. Szakály Z. – Polereczki Zs.: „Janus-arcú” fogyasztók. 2010. március 25. http://www.elelmiszer.hu/fmcg_szakmai_hirek/cikk/_janus_arcu__fogyasztok_2 letöltési dátum: 2014. 03. 26. Szakály Z. - Pallóné Kisérdi I. - Nábrádi A. (szerk.): Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2010. Szakály, Z.: Szeretik mégsem kelendő. 2014. http://www.amagyartermek.hu/hirek/144/ letöltési dátum: 2014. 07. 14. Thakor, M.V., & Kohli, C.S.: Brand origin: Conceptualization and review. Journal of Consumer Marketing, 13(3), 27–42. p. 1996. Tízből hat fogyasztó tartja fontosnak, hogy amikor élelmiszert vásárol, akkor magyar terméket válasszon http://hu.nielsen.com/site/20111109.shtml letöltési dátum: 2014. 06. 10. Törőcsik Mária: Vásárlók Magyarországon 2011. www.trendinspiracio.hu letöltési dátum: 2011. 10. 11. Verlegh, P.W.J., - Steenkamp, J.-B.E.M. (1999). A review and meta-analysis of countryoforigin research. Journal of Economic Psychology, 20(5), 521–546. p. 1999. Wall, M. – Heslop, L. A. (1986): Consumer Attitudes Toward Canadian-Made Versus Imported Products, Journal of the Academy of Marketing Science, Summer, Vol. 14. No. 2. pp. 27–36.


Multiszektoriális

Gáspár Andrea - Danyi-Boll Anikó

A személyi jövedelemadó törvényben 2011. évben bekövetkezett változások hatása Andrea Gáspár - Anikó Danyi-Boll The Effect of the Changes in the Personal Income Tax System in Hungary in 2011 Összefoglalás A magyar adórendszer mindenkit érintő része - a személyi jövedelemadó - folyamatos átalakításon esett át a bevezetése óta. Elemzésünkben a direkt adó csoportjába sorolt adónemben bekövetkezett főbb változásokat vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a minden évben bekövetkező személyi jövedelemadó változtatás, főképp az adókedvezmények és kivételek mérséklése, valamint az adókulcsok csökkentése, milyen hatással bírt a magánszemélyek adóterhére. Kulcsszavak: Szja, adókedvezmények, adókulcsok, adó

Summary Since its introduction, the Hungarian income tax system has been going through a continuous restructuring process. In my analysis I examine the main changes which have occurred in the Hungarian personal income tax system. I have examined how the annual changes in the personal income tax system will affect the tax burden of private entities. Keywords: PIT, tax breaks, tax rates, tax

BEVEZETÉS Az emberiség történetével majdnem egyidős az adózás története. Az adó olyan eltakart szolgáltatás, melyet az állam vagy valamely más adóztatási joggal bíró közjogi személyiség szükségleteinek fedezése végett egyenlő és általános mérvszabály szerint követel tagjaitól. Az adófizetés mai alakja történeti fejlődés eredménye. A kiegyezést követően, 1868-ban látott napvilágot az első „magyar” adórendszer: a földadóról, a házadóról és a jövedelemadóról rendelkező törvény. A magyar adórendszer az utóbbi közel 150 év alatt sokszor, sőt alapjaiban négyszer változott.


A mai magyar adórendszer kialakulása az 1988ban történt adóreformmal kezdődött. (Kállai, 2000) 1988 óta az adórendszer szabályozása Magyarországon a fejlett országok gyakorlatát követi, hiszen az adóztatás súlypontja áthelyeződött a termelést terhelő adókról a fogyasztást terhelő adókra, a jövedelemadókon belül a munkajövedelmekre. (Deák, 1997) Az 1988. évi adóreform során bevezették a magánszemélyek jövedelemadóját és ezzel a lakosság nagy része adóalannyá vált, a lakossági jövedelmek egységes adóztatása Magyarországon ekkortól valósult meg, hiszen ezt megelőzően a magánszemélyt jövedelme

119

Gáspár Andrea - Danyi-Boll Anikó: A személyi jövedelemadó törvényben 2011. évben… után csak bizonyos esetekben adófizetés. (Kállai, 2000)

terhelte

A 2000. évektől folyamatos változtatások léptek életbe a szja törvényben, melyeket a vizsgálatom Eredmények részénél külön kiemelek. Lényeges változás a kedvezmények számának lecsökkentése, az adókulcsok számának mérséklése, egy kulcsossá tétele, a családi adózás bevezetése, mely véleményem szerint csak nevében családi adózás. Az egyszerűség, a hatékony ellenőrzés, valamint az alacsony adminisztráció miatt az „egykulcsos” adórendszerek elterjedtté váltak a közép-kelet-európai országokban. Az ilyen reformok jelentősen csökkentik a személyi jövedelemadó szintjét, és gyakran növelik a jövedelemegyenlőtlenségeket. (Bakos et al., 2008) Az egykulcsos adórendszerektől három területen lehet jelentős hatást várni: 1. az alacsonyabb határadókulcsok növelhetik a munkakínálatot, ami az adóalap megnövekedését is eredményezheti, 2. az alacsonyabb határadókulcs kisebb ösztönzést jelent az adóelkerülésre, így javulhat az adóbevallás és befizetés, ezáltal a költségvetés több bevételhez jut, 3. az adórendszer egyszerűsítése, ami az adóadminisztrációs költségek és az adóelkerülés csökkenését egyaránt segíti. Az egykulcsos adórendszer bevezetése a legtöbb esetben nem azért vált előnyőssé, mert egységes adókulcsot biztosított, hanem mert a

korábbi kedvezmények, kivételek megszüntetése következtében lehetőséget nyitott az adóadminisztráció egyszerűsítésére, és az adóalap szélesítésére. További, közvetett hatás, ha az egykulcsos adó bevezetése okán nőhet az ország tőkevonzó képessége. Az egykulcsos adórendszer legfőbb hátrányaként szokták említeni, hogy növeli a jövedelmi egyenlőtlenséget. (Bakos et al., 2008)

ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatásunkat az adóhatósághoz hibátlanul benyújtott összevont adót tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások adatai (2008-2013), valamint a hatályos adójogszabályok (20082014) felhasználásával végeztük el. Az adatok összevontak, egyedileg be nem azonosíthatóak, így adótitkot nem sértenek. A rendelkezésre álló adatok felhasználásával matematikai és statisztikai mutatószámok segítségével vontuk le a következtetéseinket a 2011. évi markáns magyar személyi jövedelemadó rendszer változtatást illetően. Vizsgálatunk során csak az összevont adóalap elemzésével foglalkoztunk. Nem tértünk ki az egyéni vállalkozók adóterhének, valamint a költségszerkezet és a bevétel elemzésére. Az adófizetési hajlandóság és az adókulcsok mértéke közötti kapcsolatot szintén elemeztük.

EREDMÉNYEK A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adó és adójellegű befizetések a vizsgált időszakon belül két évet kivéve minden évben emelkedtek (1. táblázat).

1. táblázat: Adó és adójellegű befizetések 2008-2013 között Magyarországon Megnevezés Adóbevételek (M Ft) Adóbevételek változása (%)

2008 2009 2010 2011 2012 2013 9 289 799 8 829 159 8 694 553 9 323 846 10 217 952 10 722 639 7,35 -4,96 -1,52 7,24 9,59 4,94 Forrás: NAV évkönyv alapján saját szerkesztés

A magyar adórendszer egyik legtöbb teljesítmény-visszatartó vonással rendelkező eleme az szja. Ez az egyik legfontosabb, a lakosság széles körét érintő direkt adónem, melynek az összes NAV által kezelt

120

adóbevételeken belüli megoszlása 2008. évben volt a legmagasabb 22%, a legalacsonyabb pedig 2013. évben volt, akkor 14%-ot tett ki (2. táblázat) az összes adón belül ez az adónem.


Multiszektoriális 2. táblázat: Személyi jövedelemadó megoszlása az összes beszedett adóbevételből 2008-2013 között Magyarországon Megnevezés

2008

2009

Szja bevétel megoszlása (%)

21,52

21,23

2010

2011

2012

2013

20,33

14,83

14,66

14,03

Forrás: NAV Évkönyvek alapján saját szerkesztés

3. táblázat: Személyi jövedelemadó bevétel alakulása az előző év adatához képest Megnevezés

2008

2009

Szja bevétel változása (%)

11,05

-6,23

2010

2011

2012

2013

-5,68

-21,78

8,36

0,41


Ezen direkt adónem előző év adatához képest bekövetkezett változása jól mutatja a 2011. évi markáns törvényváltoztatás eredményét. 2011. évre az előző évhez képest közel 22%-kal kevesebb személyi jövedelemadó befizetés érkezett a NAV felé. (3. táblázat) A személyi jövedelemadó bevallást benyújtók száma a vizsgált időszakon belül erőteljes hullámzást mutat. (4. táblázat) A legalacsonyabb 2012-ben volt 4.464 ezer fő, a legtöbben 2008. évben vallottak szja-t közel 4.647 ezren. Megvizsgálva az önbevallók

arányát, egy kedvező tendencia fedezhető fel. Azoknak az aránya, kik saját maguk készítik el 53-as bevallásukat elég magas, közelít a 85% felé. Ez nagy mértékben a nyomtatványkitöltő program bevezetése, és némely adózói körben a használatának megkövetelése okozta. Véleményünk szerint ez az arány a következő években tovább emelkedik majd, hiszen mindenkinek már lehetősége van a már elküldött bevallás önellenőrzését az adóbevallás benyújtási határideje előtt is elvégezni. Ez a vizsgált időszakban még csak a határidő lejárta után volt lehetséges.

4. táblázat: Személyi jövedelemadó bevallást benyújtók száma és önbevallók aránya (2008-2013) Megnevezés

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Szja-t vallók száma (fő)

4 646 778

4 492 073

4 567 958

4 495 237

4 463 820

4 494 661

Ebből önbevallók (fő)

3 826 573

3 773 755

3 856 700

3 821 418

3 760 118

3 764 801

82,35%

84,01%

84,43%

85,01%

84,24%

83,76%

Önbevallók aránya (%)


Az adókedvezmények száma 2008-ra huszonháromra emelkedett, majd 2009-re tizenkilencre csökkent, majd a kedvezmények nagy része kivezetésre került 2011. évtől (pl: lakáscélú hiteltörlesztés, személyi kedvezmények), de egy nagyon fontos kedvezmény került bevezetésre, mégpedig a

családi kedvezmény. Az igénybevett adókedvezmények összegének aránya az adóhoz képest folyamatosan, évről évre változott (5. táblázat). Ez az arány 2010-ben közel 32% volt (a vizsgált években ez volt a legmagasabb), s 2013-ban az 1%-ot sem érte el.

5. Táblázat: Adókedvezmények alakulása 2008-2013 között Megnevezés Adót csökkentő kedvezmények (M Ft) Adókedvezmények aránya (%)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

502 257

485 965

645 727

370 492

10 123

10 999

23,56

24,51

31,86

25,51

0,8

0,9



121

Gáspár Andrea - Danyi-Boll Anikó: A személyi jövedelemadó törvényben 2011. évben… Összevont adóalap csökkentő tétel a családi adókedvezmény, mely kedvezményezett eltartottanként 1 és 2 gyermek esetén 62.500./fő, 3 vagy több gyermek esetén 206.250.- Ft/fő csökkentést tesz lehetővé az adóalapból. Ennek igénybe vétele bárki számára adott a személyi jövedelemadó terhére, mely megosztható házastársak között, és egyes járulékokat is lehet vele mérsékelni, feltételek megléte esetén. A másik ilyen adóalap csökkentő tétel, mely a házasságkötések számának emelkedését

válthatja ki, az az első házasok 31.250.- Ft-os kedvezménye. Jelenleg még kevés olyan összetételű adat áll rendelkezésre, mely bizonyítani tudná azt a törvényalkotói szándékot, mely a törvénymódosítást indokolta. 2011-2013 vonatkozásában az igénybe vett családi adókedvezmény közel 3%-kal emelkedett, mely mögött a gyermekek számának növekedése áll, hiszen törvénymódosítás ebben a vonatkozásban nem történt 2011-2013 között. (6. táblázat)

6. táblázat: Összevont adóalap és a családi adókedvezmény igénybevételének alakulása 20082013 között Megnevezés Összevont adóalap (M Ft) Családi adókedvezmény (M Ft) Összevont adóalap adója (M Ft)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

8 669 761 8 301 247 8 470 562 8 034 437 8 427 361 8 760 908 nincs

nincs

nincs 1 126 193 1 151 071 1 158 205

2 131 941 1 982 421 2 026 864 1 452 380 1 265 061 1 216 424 Forrás: NAV Évkönyvek alapján saját szerkesztés

7. táblázat: Népesség, házasságkötések és az élveszületés számának alakulása Magyarországon (2008-2013) Megnevezés

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Népesség száma (e fő) Házasságkötések száma (db)

10 045

10 030

10 014

9 985

9 931

9 908

40 105

36 730

35 520

35 812

36 161

36 986

Élveszületések száma (db)

99 149

96 442

90 335

88 049

90 269

88 689

Forrás: KSH Évkönyvekből, saját szerkesztés

A népesség száma folyamatosan csökken Magyarországon, de kedvező tendencia, hogy a házasságkötések száma, valamint a születések száma tendenciáját tekintve már nem olyan mértékű csökkenést mutat, mint a vizsgált időszak elején. (7. táblázat) Személyi jövedelemadót fizetők száma 2011. évig csökkent, majd erőteljes növekedésnek indult. Ennek oka a törvényi változás, mely többek között a feketegazdaság kifehérítésére irányul. Ezzel párhuzamosan az egy adófizetőre

122

jutó fizetendő adó összege 150 e Ft/fő értékkel csökkent 2008 és 2013 viszonylatában. Adóteher a befizetett adó és az adó alapjának hányadosaként definiálható. Megmutatja, hogy az adóalap hány százalékát vonja el a költségvetés adó formájában. A személyi jövedelemadó adóterhe 2008-ban 21% volt, mely 2013. évben 14% lett. A legmarkánsabb csökkenés a 2011. évben volt, amikor a bevezetett egykulcsos családi adórendszer következtében 15% alá csökkent a mutató értéke. (8. táblázat)


Multiszektoriális 8. táblázat: Adófizetők számának, az adóterhelésnek és az egy adózóra jutó szja befizetésnek alakulása 2008-2013 között Megnevezés Adót fizetők száma (fő)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

3 787 694

3 593 446

3 525 536

3 343 260

4 000 162

4 009 937

20,65

19,80

16,34

13,78

14,90

13,76

472,68

457,32

421,64

360,27

339,20

328,77

Adóterhelés (%) 1 adófizetőre jutó adó (e Ft/fő)


ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS A magyar adórendszer megérett egy átfogó változtatásra. A kedvezmények, kivételek sokasága, valamint a sorozatos változtatás az átláthatóságot és az előre tervezhetőséget akadályozta. Jelenleg már egy változtatás sorozaton áthaladva, égy család barátabb szja rendszer kezd kialakulni. De a magyar adórendszer fő problematikája még mindig a szerteágazóság, és a bonyolultság. Ezen jellemzők megszüntetésével, melyre már történtek kedvező lépések, a jogkövető magatartást elősegítheti, és stabil fiskális környezetben pozitív hatással lenne a magyar gazdaságra. Nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy az egyszerűsítés eredményre vezethet.

Az egykulcsos adó kedvező hatása lehet, hogy javítja a versenyképességet, növeli a fogyasztást és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Hátránya viszont, hogy a magasabb keresetűek a korábbihoz képest kevesebb adót fizetnek, így az szja-ból származó adóbevételek csökkenhetnek. Ezt a hatást ellensúlyozhatja az adófizetési morál javulása. Egy pár év múlva további kutatás alapja lehet annak megvizsgálása, hogy tényleg a családok összetartását, a családalapítást, gyermekvállalást mennyiben szorgalmazza a magyarországi egykulcsos családi adórendszer. Illetve az, hogy ez milyen jellemzőkkel bíró társadalmi réteget érint a legjobban. Jelenleg még nem áll kellő adat és információ ezen kutatás elvégzéséhez.

FELHASZNÁLT IRODALMAK [1.] [2.] [3.] [4.]

Bakos Péter – Bíró Anikó – Elek Péter – Scharle Ágota (2008): A magyar adórendszer hatékonysága. Közpénzügy Füzetek 21. Budapest 2008. április, pp 1-32 Deák Dániel (1997): Igazságos-e a magyar adórendszer? (Egy törvényhozási csapdahelyzet elemzése). Polvax: társadalomtudományi folyóirat, 1. évf. 2. sz. pp 1-11 Kállai Lajos - Sztanó Imréné (2000): Adók, illetékek, járulékok és vámok. Budapest. Saldo. pp. 38-58 NAV Évkönyvek; www.nav.gov.hu


123

Molnár Edina: A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon…

Molnár Edina

A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon az 1900-as években Edina Molnár The Rising of the Natural Science Trend of Psychology in the 1900s in Hungary Összefoglalás A pszichológia tudományában a szakmai közgondolkodás nyomon követhető változásokon ment keresztül az első magyar nyelvű lélektani témájú dolgozatok megjelenésétől a II. világháború kezdetéig. A szakmai közgondolkodás meghatározza a pszichológusok által alkalmazott pszichológiai elveket mind a kutatásban, mind a gyakorlati alkalmazásban, illetve meghatározza az alkalmazott módszereket is, tehát az eredmények determináltak, amennyiben nem lépnek túl az alkalmazott paradigmán. A vizsgált időintervallum három részre osztható, tudománytörténeti, illetve történelmi események alapján. Az első időszak meghatározó szemlélete az inger-válasz séma alkalmazása, tekintettel a mentális folyamatokra, ugyanakkor nem felhasználva azokat az értelmezésben. A második időszakban az értelmezés eltolódik a mentális folyamatok felé, egyre inkább hangsúlyozva az egyén belső élményvilágát és az ehhez feltárási módszerként használható introspekciót. A harmadik időszak az előbbi módszer és szemlélet elvetését hozza magával, előtérbe kerül a természettudományos megközelítés, az inkonzisztencia elve és a logikai modellalkotás. Kulcsszavak: pszichológiatörténet, természettudomány, kísérletezés, lélektani elvek, Magyar Pszichológiai Társaság

Summary The professional public opinion in the science of psychology changed from the appearance of the first Hungarian-language papers on psychology to the beginning of World War II. The professional public opinion defines the psychological principles applied by psychologists both in research as well as practical applications and determines the methods used, so the results are determined on the condition that they do not go beyond the paradigm used. The test interval can be divided into three sections based on science-historical and historical events. The dominant view of the first period is the application of the stimulus-response scheme in view of the mental processes, but does not use them in interpretation. In the second period, the interpretation shifts towards mental processes, increasingly emphasizing the individual's inner world and the method of introspection used as an exploration method. The third period brought the rejection of the former method and approach, it focuses on the scientific approach, the principle of inconsistencies and logical modelling. Keywords: history of psychology, natural science, experimentation, psychological principles, Hungarian Psychological Association

124


Multiszektoriális

BEVEZETÉS Jelen tanulmány a kísérleti-természettudományos pszichológia magyarországi kialakulásának gyökereivel foglalkozik. A vizsgálandó időszakot – a történelmi-politikai és a tudományfejlődési eseményeket ötvözve – három szakaszra bontottam. Az első szakasz az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után kb. a századfordulótól tart az első világháború kezdetéig. A vizsgált időszakasz Kb. a századfordulótól az I. világháborúig (1900-1914)

Az I. világháborútól a Magyar Pszichológiai Társaság megalakulásáig (1914-1928) A társaság megalakulásától a II. világháborúig (1928-1938)

1. A PSZICHOLÓGIA INTÉZMÉNYESÜLÉSÉNEK TUDOMÁNYTÖRTÉNETI HÁTTERE A kísérleti pszichológia létrejötte Magyarországon az intézményes kutatás megszületését jelentette. Az 1902-ben Ranschburg Pál által alapított „Gyógypedagógiai Intézetekhez kapcsolt Psychológiai Laboratórium” (Pataki, 1977) adott helyet a pszichológiai kísérleteknek, azzal a céllal, hogy a pszichológia gyógypedagógiai alkalmazása megteremtődjön. Ranschburg Pál a laboratórium megalapítása előtt különböző orvosi intézményekben dolgozott, mint kísérleti pszichológus, a kezdetekben hipnotikus reflexkutatásokat végzett. (Bárkán, 1985) A pszichológiai laboratórium megalapítása után a természettudományos kutatás felé fordult, saját emlékezetmérő eljárást dolgozott ki, a nyelvfejlődés és az értelmi fejlődés vizsgálatával foglalkozott. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

A második szakasz az első világháborús évek, és az azt követő normalizálódási periódus, 1928-ig. Ez a dátum egy tudományfejlődési állomás, ekkor alakult meg a Magyar Psychologiai Társaság. Végül a harmadik szakasz 1928-tól tart a második világháború kezdetéig. A három szakasz lélektani publikációinak vizsgálatával az emberhez kapcsolódó jelenségek pszichológiai interpretációjában bekövetkező változásokat igyekszem bemutatni.

       

A vizsgált lélektani publikációk Ranschburg Pál írásai A Ranschburg-iskola kiadványának III. kötete Ballai Károly publikációi Révész Géza írásai Ranschburg Pál publikációi A Ranschburg-iskola kiadványának III-V. kötete Révész Géza írásai A Magyar Pszichológiai Szemle I-XI. kötete

Megfigyelt egy jelenséget, amelyet homogén gátlásnak nevezett el, ma Ranschburgjelenségként fémjelzik. (Pléh, 1998) 1905-ben gróf Apponyi Albert államosította a Mosonyi utcában működő laboratóriumot, létrejött a Gyógypedagógiai Psychológiai Magyar Királyi Laboratórium. (Bárkán, 1985) Ranschburg Pál fontosnak tartotta az irányításával dolgozó pszichológusok munkáinak, kutatásainak közlését. A Ranschburg iskola összegyűjtött munkái 1903tól 1928-ig követik nyomon a gyógypedagógia és a pszichológia határán mozgó, a gyakorlatban is alkalmazott kutatási eredményeket. 1913. május 19-én Ferenczi Sándor elnökletével megalakult a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület. (Linczényi, 1982) 1933-ig a pszichoanalízisnek Európában négy nagy központja volt, Bécsben, Berlinben, Budapesten és Londonban, 1933. után a bécsi és a 125

Molnár Edina: A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon… budapesti tovább működött, majd 1939-re egész Európában felszámolták az egyesüléseket, lezárult a pszichoanalízis klasszikus korszaka. (Buda, 1971) Az analitikusok emigrációi után Amerika lett a pszichoanalízis központja. 1928. február 24-én megalakult a Magyar Psychológiai Társaság. A társaság elnöke Ranschburg Pál, társelnökei többek között Kornis Gyula, Oláh Gusztáv, Pauler Ákos, az ügyvezető titkár Boda István, a titkár Juhász Andor. „A társaság célja: 1. (A tudomány szempontjából:) A tiszta és alkalmazott lélektani kutatás összes irányainak és ágazatainak, valamint egyéb tudományokkal érintkező határterületeinek művelése. 2. (A magyar tudomány szempontjából:) a) A lélektan magyar művelőinek tudományos munkájukban minden rendelkezésre álló eszközzel való támogatása; b) a lélektani kutatások sokoldalúságának és egyben tervszerűségének biztosítása; c) az egységes magyar lélektani terminológia kialakításának előmozdítása. 3. (A gyakorlati élet és az általános kultúra szempontjából:) a) A lélektan tudományosan igazolt gyakorlati jelentőségű tételeinek a nemzeti kulturális élet minden körében való minél teljesebb érvényesítése; b) a magyar és a külföldi tudományos élet kapcsolatainak mélyítése és szélesítése.” (Boda, 1928) A társaság megalakulásával párhuzamosan megindult a társaság folyóirata, a Magyar Psychológiai Szemle. A folyóiratot Kornis Gyula és Ranschburg Pál közreműködésével Boda István szerkesztette, a másodszerkesztő Juhász Andor. 1932-ben megszerveződött a budapesti egyetem pszichológiai intézete, vezetője Harkai Schiller Pál. A képzésben a kísérleti pszichológia és a lewini cselekvéslélektan volt az irányadó. A 30-as években az intézet mellett a Gyermeklélektani Intézet, Szondi Lipót laboratóriuma és a Pszichoanalitikai Társaságba tömörült orvosok és pszichológusok voltak a 126

tudomány képviselői. Mellettük a pedagógusképzés is fejlődött, új típusú iskolák jelentek meg. Ugyanekkor erősödött a háború közeledtével a nacionalista hangulat. A kormány a nemzetnevelést helyezte előtérbe, amit a pszichológia gyakorlati alkalmazásában is elvártak. Ennek következtében jelentek meg a humanisztikus antifasiszta szellemtörténeti írások, majd az 1930-as évek második felében a marxista irány lett mérvadó a pszichológiában is. (Pataki, 1977)

2. A PSZICHOLÓGIA ÍRÁSOS MEGJELENÉSE 2. 1. A XX. század fordulójától az I. világháborúig 2. 1. 1. Pszichológiai témájú publikációk Éltes Mátyás, a Mosonyi utcai kisegítő iskola igazgatója az értelmi fogyatékos gyerekek beszédfejlődésével foglalkozott. Négy típusú értelmi fogyatékos gyereket különböztetett meg a fogyatékosság súlyossága alapján. Az ilyen típusú kategorizáció gyakorlati haszna az intézetbe való utalás és a fejlesztés területén volt nélkülözhetetlen. (Bárkán, 1985) Az 1903-ban kiadott „Adatok a gyengetehetségű gyermekek képzet- és szókincsének megismeréséhez” c. munkájában a gyermekek „elmebeli fejlettségét” a képzetek és a szókincs gazdagságának mértékével határozza meg. Előfordul, hogy „…a gyermek lelkében sok olyan képzet van, a melynek szóbeli kifejezését még nem ismeri. Ha a hálóra például azt mondja: >Dunába halat kapni vele<, ez mindenesetre annak a jele, hogy a gyermek lelkében meg van a háló képe, csakhogy annak szóbeli kifejezése még nincs kellőleg megrögzitve.” A gyengeelméjű gyerekek vizsgálatai során Éltes „beszélési energiáról” beszél, amelynek mértéke különböző lehet. „…sokszor előfordul pl. hogy a gyermek ismeri az egyes tárgyakat, helyesen is fogta fel azoknak egymás közti ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális viszonyát, de hiányzik nála a lelki erő, a melynek segitségével azt kifejezésre juttatni tudná. Egyik feladata már most a pedagogusnak, hogy a gyermek lelkében szunnyadó eme kincseket felszinre hozni segitse s a gyermeket helyes beszédre ösztönözze, sarkalja.” Éltes hangsúlyozza, hogy a beszédtanulásban a megfigyelés és a spontán megnyilatkozások jobb eredményre vezetnek, mint az ismétlés, amely kizárja az öntudatot. Ezen túlmenően a pedagógusnak figyelmet kell szentelnie az egyéni különbségekre, például a gyerekek különböző vérmérsékletére, amely befolyásolhatja a tanítás módszerét. Éltes Mátyás később a Binet-Simon intelligencia-teszt hazai adaptációját dolgozta ki és alkalmazta széleskörűen. Összehasonlította a magyar és francia eredményeket, illetve longitudinális vizsgálatban újra és újra felvette a tesztet ugyanazokkal a gyerekekkel. (Bárkán, 1985) A teszt első változata 1905-ben készült el, a végleges 1911-ben. Az 1914-ben kiadott „A gyermekkori intelligencia vizsgálata” c. könyvében összefoglalja a magyar gyerekek vizsgálatában elért eredményeit. A pszichológiai laboratóriumban számos orvos is dolgozott, közöttük Dr. Vértes O. József, aki 1909-es „Iskolásgyermekek emlékezete” c. könyvében összefoglalta a Ranschburg Pál által bevezetett emlékezetmérő módszerrel végzett kutatásokat. A kutatások hipotézise: „az emlékezés kánonját az egyes korcsoportokon és intelligencia fokozatokon (iskolai előmenetel) belül a Ranschburg-féle módszerrel mind a terjedelemre, mind az időtartamra meg lehet állapítani.” A Ranschburg-módszerrel végzett emlékezetvizsgálatban értelmi kapcsolatban álló szópárokat mondanak a gyerekeknek, két hatos és három kilences csoportban, majd 6 másodperc múlva visszakérdezik a szópárokat oly módon, hogy az első tagot elmondja a kísérletvezető, amire a második taggal kell ECONOMICA 2015. 4/1. szám

felelnie a gyereknek. A válasz lehet helyes, téves vagy javított. A kutatások eredményei szerint a közvetlen emlékezet tartalmi terjedelme, amely a korral egyenes arányban nő, párhuzamban áll az iskolai előmenetellel. Ha azonban különböző korú gyerekek kerülnek egy osztályba, akkor a közös tempó, például a „karban való tanulás” eredményeképpen a gyerekek közvetlen emlékezete asszimilálódást mutat, kizárva az életkori fejlődés adta lehetőségeket. Az emlékezetkutatások mellett a gyerekek erkölcsi fejlődését is vizsgálták a pszichológiai laboratóriumban. Dósainé Révész Margit Dr. 1909-es „Kisérleti adatok az erkölcsileg züllött gyermekek psychologiájához” c. tanulmányában a normális, illetve „gyengetehetségű” gyerekeket hasonlította össze „erkölcsileg züllött” tanulókkal a számolási képességek, az emlékezet és a „felfogás-bemondási képesség” tekintetében. Ez utóbbi képesség mérésére a következő módszert alkalmazta a kísérletvezető. A gyermek egy élénk színű képet kap, amelyet egy percig nézhet. Ezután el kell mondania, hogy mit látott a képen. Ha a spontán elmondásban kihagyott valamit, a kísérletvezető rákérdez egy állandó kérdéskínálatból összeállított sorozatból. A kérdések között szerepelnek olyanok is, amelyek nem látott dolgokra vonatkoznak, illetve színekkel kapcsolatosak. A kutatás eredményei a következők. „Az erkölcsileg züllöttek szellemi képességei a normálisokéi mögött maradnak. Egyszerűbb műveleteknél a normális korlátoltak képességeivel mutatnak analógiát; komplikáltabb szellemi folyamatoknál gyengébb képességük jobban előtérbe lép s e tekintetben már a kórosan gyengetehetségűek értékeihez közelednek. Szellemi fejlődésük rythmusa lassúbb, az egyes phasisok későbben jelennek meg, mint normálisoknál, de hamarabb mint gyengetehetségűeknél [Stern alapján]. Szellemi képességeiknek megfelelő s ahhoz alkalmazott munka- és társaskörben az esetek egy részében javulás állhat be állapotukban.” 127

Molnár Edina: A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon… Dósai-Révész Margit Dr. a fenti kísérleti eredményeket 1913-as „Az erkölcsi elmezavar lélektani és gyógypedagogiai szempontból” c. tanulmányában a társadalmi hatásokat tekintetbe véve is elemzi. „A fiatalkori szellemi abnormitások között nevezetes szerepe jut az erkölcsi gyöngeségnek. Tágabb jelentősége abban áll ugyanis, hogy mint pathologikus elváltozás nemcsak az egyénre hat ki, nemcsak azt kárositja meg, hanem épen az a legfőbb pathognomistikus vonás bennük, hogy környezetüknek, majd a társadalomnak is aktiv kárára vannak. Ezért is van külön helyük az elmegyengeség egyéb fajtái között. Míg a többiek csak extrasocialisak, amennyiben az egyéni munkásságuk a közre nézve elmarad, vagy csak csökkent fokban van meg, az erkölcsi elmegyengét antisociálisnak kell tekintenünk, amennyiben cselekedetei a közre nézve veszedelmesek vagy pusztitók.” A szókincs, az emlékezet és az erkölcsi fejlődés kutatása mellett a Ranschburg iskola érdekes eredménye a mesemódszer hatásainak vizsgálata, amely integrálja az előbb említett kutatási módszereket. Dévai Flóra 1913-as „A mesemódszer alkalmazása a normális és abnormális gyermek tanulmányozásában” c. írásában részletesen leírja az alkalmazott vizsgálati módszert. „A vizsgálat előtt a gyermeknek néhány barátságos szót mondok, azután figyelmeztetem, hogy most vigyázzon, egy mesét mondok neki, amelyet azután ő is elfog nekem mondani. A mesét rendes hangsulyozással elolvasom, ezután a tanulóval mondatom el, s elmondását szószerint feljegyzem. Ha folytatni nem tudja, kérdésekkel segítem, a kérdést szintén feljegyzem, mivel az értékeléskor számításba jön. Ha a gyermek a bemondást elvégezte, az eredmény számszerinti becslése következik, s itt mutatkoznak a különben egyszerű módszer nehézségei. Ugyanis vannak gyermekek, kik a szavakat jól megjegyzik, azonban a mese összefüggő értelmét nem fogják fel, mások viszont az értelmet helyesen adják vissza, de nem a szószerinti szöveggel, hanem saját szavaikkal. 128

Mindezt figyelembe kell vennünk az értékelésnél s ha ez helyesen történik, a nyert adatokkal igen rövid idő alatt betekintést nyerünk a vizsgált gyermek felfogó, megtartó, visszaadó, összefoglaló képességébe, tévedésekre való hajlandóságába, gondolkodása gyorsaságába, szóbőségébe, felfogási tipusába stb.” 1911-ben Ballai Károly „A gyermektanulmányozás módszerei. Különös figyelemmel a kisdedkorra” c. könyvében a gyerekekkel végzett kutatásokat önálló tudományként definiálja: „A gyermektanulmánynak, mint tudománynak, feladata: a rendes és rendellenes fejlődésű gyermekek mindenoldalú vizsgálata s a fejlődés menetének megállapítása.” A gyermeklélektan foglalkozik a testi fejlődés vizsgálatával, amelyhez kísérleti módszert alkalmaz a szókincs és az emlékezet mérésére, illetve megfigyeléses módszert a gyermek érdeklődésének és egyéniségének megismerésére. A kor kiemelkedő egyénisége Révész Géza, aki neveléslélektani és pszichofiziológiai kutatásokat végzett, a hallás vizsgálatában vált tekintéllyé, majd a különleges és korai tehetség, a zenei tehetség és az érzékeléstan vizsgálatával foglalkozott, illetve összehasonlító pszichológiával. (Pataki, 1977) Az érzékelés műszeres vizsgálatát végezte, amellyel az objektivitást igyekezett bevezetni a pszichológiába. (Csillagné, 1985) Elsőként tanulmányozta a haptikus észlelést, amely a mozgási és a tapintási érzékelés kombinációja. Révész már 1910-ben foglalkozott a tehetséges gyerekekkel, főleg a zenei tehetség kérdésével. Egy vizsgálata nyomán kijelentette, hogy a muzikalitás nem olyan alapvető tulajdonság, mint az emlékezet, az intelligencia vagy a tanulékonyság. (Csillagné, 1985) Ezzel a kijelentésével ellenérzéseket váltott ki a kortárs, ugyancsak a zenei képességekkel foglalkozó pszichológusokból.


Multiszektoriális 2. 1. 2. A publikációkban megragadható lélektani elvek A pszichológia intézményesülésének kezdetekor a lélektani témájú publikációk tartalmára rányomja a bélyegét az a tény, hogy a pszichológia tudományát a kutatók az alkalmazásában látták kiteljesedni. A pszichológiai elméleteket olyan konkrét célok szolgálatába állították, mint pl. a fogyatékos gyerekek iskoláztatása vagy a kevésbé szociábilis gyerekek bevezetése az iskolai közösségekbe. Ezen célok meghatározták egyben az alkalmazandó módszereket, illetve az egyes kutatások céljait is. Általánosságban a kutatók a kategorizációra törekedtek, a normális és a fogyatékos, illetve a normális és az antiszociális gyerekek megkülönböztetésének a kritériumait vizsgálták. A vizsgálatok a kutató és a gyerek közötti személyes kommunikációs helyzetben zajlottak. Az emlékezet mérésére szópárok tanulását alkalmazták, amely módszer egyébként kevéssé mondható validnak az életszerűség tekintetében. A „felfogási-bemondási képesség” vizsgálatára vizuális ingert, egy képet alkalmaztak, amelyről szóbeli beszámolót kellett készítenie a gyereknek. A mesemódszer egy akusztikus ingerre adott szóbeli reakció mérése volt. Érdekes módon mindhárom módszer az inger-válasz sematikus elképzelésén alapul, ugyanakkor az eredmények értékelésékor a pszichológusok megjegyezték, hogy az „öntudatot” kihagyó ismételgetés (amely szintén az inger-válasz pszichológia egy alapvető módszere a tanulásra) kevésbé hatásos, mint az aktivitást igénylő módszerek, pl. a spontán megnyilatkozások a beszédtanulásban, vagy az összefüggések visszaadása egy történet elmondásakor. Bár fontos megállapításokat tettek a kutatók, mégsem tudtak kilépni az általuk alkalmazott pszichológiai elképzelésen, amely azt eredményezte, hogy a személyközi kommunikációs jelenségeket nem a mentális – bár általuk is megjelölt – folyamatokra


koncentrálva vizsgálták, hanem egyszerű ingerválasz séma alapján értelmezték. 2. 2. Az I. világháborútól a Magyar Pszichológiai Társaság megalakulásáig 2. 2. 1. Pszichológiai témájú publikációk Ranschburg Pál 1923-ban „Az emberi elme. Az értelem”, illetve „Érzelem, ösztön, akarat, egyéniség” c. kétkötetes tankönyvében összefoglalja a kísérleti pszichológia eredményeit, a kor elfogadott nézeteinek megfelelően. Az első kötet az idegrendszer anatómiai leírását, az érzetek és a képzetek kísérleti eredményeit, többek között a homogén gátlás fogalmát tartalmazza, a második kötet a lélek másik két megnyilvánulási formájával, az érzelemmel és az akarattal foglalkozik. Éltes Mátyás tovább folytatta a normális és gyengetehetségű gyerekek vizsgálatát, 1916-os „A gyermeki intelligencia vizsgálatának részletes eredményei” c. tanulmányában az intelligencia fogalmát használja. A kísérleti pszichológia gyógypedagógiai céljai között továbbra is „…a legfontosabbak egyike az iskolás gyermekek intelligenciabeli átlagának vagy normális tipusának a megállapítása, másszóval [a kísérleti pedagógia] a zseniális és az elmaradt gyermekek problémáját akarja megoldani.” Révész Margit Dr. 1916-os „A kriminalpedagogia lélektani alapjai” c. tanulmányában összefoglalja a gyerekekkel végzett különböző típusú vizsgálatokat, köztük a Binet-Simon intelligencia tesztet. A vizsgálati módszerek az értelem-érzelem-akarat hármas nyomán intellektuális, asszociációs és kézügyességi feladatokat tartalmaznak. Az 1918-ban közölt „Az erkölcsileg züllött gyermek javító és gyógyító nevelésének psychologiai irányelvei” c. tanulmányban leszögezi, hogy a gyermekkori bűnözés kiváltásában a nehéz szociális, környezeti tényezők éppúgy szerepet játszanak, mint a „hátrányos öröklődési viszonyok”.

129

Molnár Edina: A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon… Az „erkölcsileg züllött gyermekek” esetében a „…tipusok meglátása és sajátosságaik szerint való csoportosítása annál is inkább fontosnak és alapvetőnek tűnik föl, mert csoportonként való jellegzetességüket az egész szervezet – úgy testi, mint szellemi sajátosságok tekintetében – magán viseli.” A tipizálás, illetve az öröklés fontosságát hangsúlyozza Szondi Lipót: A fogyatékos értelem (1925) c. könyvében is: „Egy bár alapköveiben régi, de erejében és sikereiben megujhodott tudományos életés emberszemlélet szava szól tehát e munkából az olvasóhoz: az alkati látás, a konstitucionális szemlélet szava. Ezért fogtam szűkebbre az agyi hibásságok kóroktani és kórtani jelentőségének ismertetését és foglalkoztam talán a kelleténél többet a vérmirigyrendszernek és az átöröklésnek az értelmi fogyatékosságok keletkezésében betöltött szerepével.” Révész Géza Tanácsköztársaság utáni emigrációja nem csak a hazai kísérleti pszichológiában hozott változást, hanem Révész gondolkodásában is. „Már nem elégszünk meg általános törvények felállításával, a személyiséget egyéni hajlamaival és fejlődésében követjük nyomon.” (id. Csillagné, 1985) Révész pszichológiai érdeklődése és meggyőződése több ponton átalakult. Szakított az érzékelés műszeres vizsgálatával, ezzel tulajdonképpen feladta az objektív nézőpontot. Kritizálta az asszociációs lélektant, oly módon, hogy megkülönböztette az asszociatív és a logikai műveleteket. Az előbbiről azt állította, hogy nincs logikai struktúrája, ugyanakkor az indukció útján elfogadott igazságok nem asszociatívak. (Csillagné, 1985) Révész nézetrendszere szerint a pszichológia empirikus tudomány, amelyben a tapasztalatot kizárólag az átélő szubjektum önmegfigyeléssel, introspekcióval tudatosított élményei képviselik. Az élmények vitathatatlanok, így igaznak tekinthetők a belső világ jelenségei, illetve az élményekről szóló közlések és 130

leírások, anélkül, hogy a valóság objektív tényeivel való egybevetés egyáltalán szükséges lenne. A pszichológia feladatának a feltárást tekinti, elutasítja a leírás és a magyarázat megkülönböztetését. 1925-ös „A majmok absztrakciójának kísérleti vizsgálata” c. tanulmányában kritizálja az alaklélektan túláltalánosító álláspontját az egészlegességről: „…a majom a fenomenológiai és a Gestalt-elmélet lelkes követőjének tűnt: reakcióját a geometriai rokonság nem befolyásolta, hanem csakis a tárgyról való benyomás határozta meg. [Ugyanakkor] a majom igenis képes geometriailag azonos ábrák és geometriailag hasonló ábrák hasonlóságának felismerésére, de az ábrákat nem fő tulajdonságaik, hanem csak szenzoros viszonylatuk révén ragadja meg.” 2. 2. 2. A publikációkban megragadható lélektani elvek Az I. világháborút követő években a pszichológia az értelem-érzelem-akarat hármas lelki viszonyban képzelte az egyén működését. Az értelem az intelligencia mérésével, az érzelmek az asszociációkban, az akarat pl. a kézügyességben ragadható meg. Ez a hármas megkülönböztetés vezet el az asszociációs lélektan kritikájához, amennyiben az asszociáció jellemzője, hogy nincs logikai struktúrája, az indukció pedig nem asszociatív művelet. Tehát az értelem és az érzelem egymástól jól elkülöníthető folyamatok, amelyek feltárása a pszichológia feladata. Ez magában foglalja a belső élményvilág elsődlegességének elfogadását az objektív világgal szemben, amely élményvilág kifejezésére az egyén közlései és leírásai hivatottak. Ezeket a közléseket önmagukban relevánsnak kell tekinteni, ezért a pszichológia módszere csak az introspekció lehet. Tehát az előző időszak mentális folyamatainak előtérbe állítása történt meg a pszichológiában, amely a kognitív pszichológia erősödését jelenti, ugyanakkor egy olyan módszer alkalmazását, amely az egyéni élményvilág ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális megértését és az általánosításoktól mentességet tűzi ki célul. 2. 3. A Magyar Pszichológiai megalakulásától a II. világháborúig

való

Társaság

2. 3. 1. Pszichológiai témájú publikációk Ranschburg Pál „Psychologia és természettudomány” c. tanulmányában (MPSz 1928/1-2.) a pszichológia nézőpontjában bekövetkezett változásról ír. A monizmus – „a lelki jelenségek azonosítása az idegrendszer működésével” –, a materializmus – a szellemi jelenségek anyaginak tekintése – és a mechanista világfelfogás, amely szerint a „psychés változások […] gépies és megszabott történések”, uralkodó nézetnek bizonyul, amelyet azonban kiegészít egy újabb, „mechanista-ellenes” fejlemény a pszichológiában, nevezetesen a „totalitaspsychológia”, azaz az alaklélektan. Az új nézet szerint a lélek, az élmény, az egyén vizsgálatakor az egészből indulva más, minőségileg jobb eredményre jutunk, mint a részek különálló vizsgálatával. Ranschburg leszögezi, hogy ettől még az alaklélektan nem szellemi tudomány, hanem természettudomány, hiszen a módszerei is ennek felelnek meg. Állásfoglalás helyett Ranschburg a pszichológia tudományának létjogosultságát támasztja alá: „…a psychés természet jelenségei legalább is fenomenológiailag valóságosak. Mert igenis úgy van, hogy akár a monizmus, akár a dualizmus a helyes, […] a psychés világ realitás.” A tanulmány további részei a pszichológia és más tudományterületek határán mozgó kutatási területeket és eredményeket mutatnak be, úgy mint agyfiziológia és pszichológia (Pavlov), agymechanika és pszichológia (Pikler), biológia és pszichológia (Freud). Várkonyi Hildebrand „Az alkatlélektan kifejlődése és jelentősége” c. tanulmánya (MPSz 1928/1-2.) részletesebben mutatja be a Ranschburg által totalitás-pszichológiának


nevezett alkat-, illetve alaklélektant. A korábbi pszichológiai nézőpont két tételével áll szemben az új pszichológiai iskola, a mozaiktétellel és az asszociációs tétellel. Az előbbi szerint a magasabb rendű lelki jelenségek az egyszerűbbekből tevődnek össze, az utóbbi szerint két lelki tartalom téri vagy idői együttátélése kapcsolatot épít ki a két lelki tartalom között. Ehelyett az alaklélektan a Wertheimeraxiómát javasolja, amely szerint minden dolog – fizikai vagy lelki – önmagában bizonyos alkattal (alakkal) bír. Az alaknak (egésznek) jelentése van; a részek rendezett sora. A lélek, mielőtt tapasztalna, már kész alakokkal lép a benyomásokból áradó elemek elé. Boda István „Az eszmélések organizálódása” c. tanulmányában (MPSz 1929/1-2.) az asszociációs lélektanra építve írja le az emlékek szerveződésének alaklélektanos megközelítését: „Régi élmények emlékével való hangulati rokonság, hasonló motorikus tevékenységgel vagy hasonló érzékeléshez társult motorikus tevékenységgel egykor együttjárt érzés, hangulat, törekvés, gondolat, stb. felújulása, és í. t., a legnagyobb változatosságban határozhatja meg az eszmélés-organizáció mineműségét. Kétségtelennek látszik azonban, hogy a legjelentősebb organizációs fok a jelentéses élmény foka.” Míg Magyarországon az asszociációs iskolát felváltó alaklélektan hódít, Amerikában két újabb irányzat jelenik meg, amely Daniel A. Prescott „Ujabb lélektani irányok Amerikában” c. tanulmányában (MPSz 1929/1-2.) volt hozzáférhető magyar nyelven. Az első Mac Dougall nevéhez fűződik, aki szerint a születés határozza meg az egyén viselkedésmódját. Az ösztön egy olyan pszicho-fizikai diszpozíció, amely az egyént ara készteti, hogy bizonyos tárgyakat észrevegyen, figyelmét rájuk irányítsa, reagáljon rájuk, érzelmi reakciókat tanúsítson. A másik irányzat Watsoné, amely szerint a természetes adottságok nem határozzák meg előre, de még irányítani sem tudják az egyén specifikus viselkedését.

131

Molnár Edina: A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon… Bittenbinder Miklós „Jellemelmélet, ifjúságlélektan és neveléstudomány” c. tanulmányában (MPSz 1929/3-4.) az alaklélektan, a pszichoanalízis és a szellemtudomány integrációján keresztül szemléli a személyiséget. „…nem elég az egész szemlélet, amíg a személyiséget teljes izoláltságában vizsgáljuk. Ha ugyanis keressük a lelki élmény eredetét, akkor közvetlenül szembetűnik, hogy a forma és tárgy részben függ az ösztönrétegtől, mélyen lenyúlik az öntudatlan létbe, melynek jelenségeiben és lefolyásaiban bizonyos természeti törvényeket sejthetünk. Másrészt azonban köti az objektív szellemtörténés, amely belenyúlik a személyi életbe, magával hozva értéktörvényeinek érvényességét is.” Boda István „Temperamentum, karakter, értelmiség, személyiség” c. tanulmánya (MPSz 1929/3-4.) a személyiség vizsgálatában a strukturális szempontot hangsúlyozza. A lélektan fő céljának az ember lelkének legmélyebb megértését tartja, amely csak a személyiség struktúra-viszonyainak megértésén keresztül valósulhat meg. E megértés érdekében elveti a tipizálás elvét a személyiséglélektanban, mert az minél kevesebb csoportba igyekszik sorolni úgy, hogy közben elhanyagolja a nem lényegeset. Ehelyett javasolja az osztályozást, amely differenciálás helyett osztályokba helyez és teljességre törekszik. Székely Lajos „A pszichológiai megismerés útjai” c. tanulmányában (MPSz 1930/3-4.) határozott különbséget tesz a szellemtudományi és a természettudományi lélektan között. A szellemtudományi megközelítéshez sorolja az általa klasszikusnak nevezett lélektant, amely mikroszkopikus méretű idealizált elemeket konstruált, amelyek felépítik a valóságot. Ugyanígy szellemtudományi megközelítés a strukturalizmus is, amely makroszkopikus méretű struktúrákban gondolkodik. „Mindkét lélektan… mögött egy nem kimondott posztulátum rejlik… a lelki jelenségek és a lelki valóság lényege közt bizonyos >strukturális hasonlóság< van.” 132

Ezzel szemben „A modern lélektan a tárgyát képező valóság lehetőleg egységes, egyértelmű és ellentmondásmentes magyarázásának a kedvéért… bevezet bizonyosfajta, a valóságot kvalitatíve mássá gondoló logikai konstrukciókat, s… kénytelen a valóságot ezekkel a konstrukciókkal, és nem idealizált esetekkel helyettesíteni…” Harkai Schiller Pál, akinek érdemei közé tartozik, hogy sikerült a kísérleti pszichológiát bevinnie a bölcsészkarra, illetve a pályaválasztási tanácsadói hálózat kialakításában is részt vett (Pléh, 1998), az alaklélektani megközelítés híve, a cselekvéselmélet hazai megalapozója. Érdekes alkalmazásáról ír a pszichológiának „A sajtóhibák keletkezésének pszichológiai oknyomozása” c. tanulmányában (MPSz 1930/3-4. és 1931/1-2.). A leírt jelenséget hibapszichológiának nevezte el. Benedek László „A pszichológia jelentőségéről” c. tanulmányában (MPSz 1931/3-4.) a pszichológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről ír. Amerikában és Németországban a pályaválasztás, illetve a „kereskedői talentum” vizsgálatát is megkezdték a lélektani laboratóriumok. 1932-es elnöki megnyitó beszédében (MPSz 1932/1-4.) az ipar gyakorlati igényéről és az ennek megfelelően specializált tudományos kutatásról beszél, amelyhez „…a teremtő géniusz revelációinak a jövedelmezőség és versenyképesség szempontjából való realisztikus >tisztára tenyésztése<, a kereskedelmi üzemrész fürgesége, a reklámnak, mint egy új tudományágnak szakszerű kiművelése…” szükséges. A fogyasztás jelentőségének növekedése a pszichológia tudományában is tetten érhető. Megszaporodnak a gyakorlati alkalmazásról, az ipari és a kereskedelmi élet területéről szóló írások. Urbányi János „A reklám lélektana” c. tanulmánya (MPSz 1932/1-4.) részletesen bemutatja azokat a pszichológiai módszereket, amelyek felhasználhatók az általa ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális „toborzástannak” nevezett új területen. E tudomány célja azt bemutatni, hogy „…hogyan kell a termelőknek és a kereskedőknek a vevők lelkivilágát tekintetbevevő, lélektanilag megalapozott reklámmal vevőket szerezniök.” Gergő Endre „A lélektani struktúravizsgálatok módszeréhez” c. tanulmánya (MPSz 1933/1-2.) ismét visszatér a tudományos megközelítések különbözőségéhez. Bírálja azokat a kutatókat, akik eltérnek és figyelmen kívül hagyják az asszociációs lélektan eredményeit. Gergő szerint ezekre az eredményekre építve kellene folytatni a pszichológiai kutatásokat. Kritikusan ír az alaklélektanról és a szellemtudományi megközelítésről, javasolja a fiziológiai álláspont figyelembevételét. „Kiütközik a mai kultúrának…általános vonása abban az ugrásos szeszélyességben is, mellyel a pszichológia korszakos divatjai empíria és spekuláció, materializmus és idealizmus, analízis és szintézis között válogatnak.” Gergő álláspontjához kritikusan viszonyul többek között Ranschburg Pál, Várkonyi Hildebrand, Boda István. A továbbiakban Gergő Endre „Az érzékletek fázisrendszere” c. tanulmányában (MPSz 1934/1-2.) kifejti az érzékletek fiziológiai jellegzetességeit. Jablonszky Albin „Az ifjúság jellemének fejlődését irányító lelki momentumokról” (MPSz, 1935/1-2.) c. tanulmányában az öröklés és a környezet személyiségformáló kölcsönhatásairól ír és az etikai felfogásban, illetve az értékekben való megnyilvánulásairól. Várkonyi Hildebrand „A cselekvések elemzése” c. tanulmányában (MPSz 1935/3-4.) összefoglalja a viselkedés korábbi kutatási eredményeit, és kísérletet tesz arra, hogy a szituáció, a „lelki konstelláció”, a „pszichikai mező” fogalmait kapcsolatba hozza a cselekvéssel. A cselekvések „megindulásának értelmezéséhez” fontos a szükségletek megismerése, a cselekvés lefolyásának és szerkezetének megértéséhez a „pszichés


energia” vagy a „feszültségi rendszer” fogalma szükséges. A Szemle két évi szünetelése után 1938. februárjában jelenik meg az 1936-os évfolyam, amelyben Gergő Endre „Az akarat fiziológiai elemzése” c. tanulmányában (MPSz 1936/1-4.) ismét a természettudomány és a szellemtudomány szembenállásáról ír a pszichológiában: „Az úgynevezett autonóm, vagy >tiszta< pszichológia, – mely a fiziológiai elvű lélekvizsgálatot csak alsóbbrendű segédforrásként tűri maga mellett, – egyelőre önálló pályán mozog és igénybe veszi a metafizikai szellemű kutatásnak mindama szabadságát és szabadosságát, melyet a természettudományoktól való látszólagos függetlenség nyújt számára.” Boda István „A személyiség szerkezete és kísérleti vizsgálata” c. tanulmánya (MPSz 1937/1-4.) a korábbi alaklélektanos, illetve strukturális megközelítés mellett a személyiségvizsgálat módszerei kapcsán számba veszi az objektív, természettudományos alapokon nyugvó kísérleteket is. Az 1938-as Szemlében túlsúlyban szerepelnek a különböző tesztmódszerek leírásai és kiértékelésükről szóló tanulmányok, intelligenciatesztek, figyelemvizsgálatok, emlékezet-vizsgálati módszerek. 2. 3. 2. A publikációkban megragadható lélektani elvek A Pszichológiai Társaság megalakulásától a szakmai közgondolkodás nagyobb tere vált lehetővé, hiszen a Társaság folyóirata, a Magyar Pszichológiai Szemle lehetőséget adott a rendszeres publikálásra és a kritikai reflexiókra. Talán ez az oka annak, hogy ezen a vizsgált időszakon belül is tetten érhető egy jelentős változás a pszichológiai gondolkodásban. Az alaklélektan megjelenésével, amelyet eleinte természettudományos módszereket alkalmazó irányvonalnak tekintettek, a mechanista felfogás eltűnik, amely szerint a pszichés történések előre determináltak. Két korábbi

133

Molnár Edina: A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon… elgondolás helyett (az egyik szerint a bonyolult lelki történések egyszerűbbekből tevődnek össze, a másik szerint két lelki tartalom között téri vagy idői kapcsolat alakulhat ki) az alak, mint önálló jelentéssel rendelkező egész határozza meg a pszichológiai látásmódot. Ugyanekkor a természettudományos megközelítésből eredő elvi és módszertani jellemzők kezdenek elszaporodni, az ellentmondásmentes magyarázatok és logikai modellek alkotásának az igénye, illetve a fiziológia fontossága a lélektanban.

3. AZ EMBERI JELENSÉGEK PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSÉNEK VÁLTOZÁSAI A XX. század fordulójától megjelenő pszichológiai témájú publikációk három hagyományt követnek, ezek egyike a természettudományos, illetve a kísérletezésen alapuló lélektani irányvonal. A másik kettő mellett – bár mindkettő, a pszichoanalitikus és a társadalomtudományos megközelítés a maga közegében meghatározó volt –, mégis a természettudományos irány mondható a legjelentősebbnek, hiszen ez a pszichológia intézményesüléséhez járult hozzá. A vizsgált időintervallum első szakaszában a pszichológia tudományának fő feladata a fogyatékos gyerekekkel végzett kutatások eredményeinek felhasználása a beiskolázás gyakorlati területén. Ezen vizsgálatok leginkább a beszédfejlődést és az emlékezést célozták meg. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok mindig

kétszemélyes helyzetben történtek, tehát tulajdonképpen egy olyan kommunikációról beszélhetünk, amelyben az egyik fél tudományos hozzáállása meghatározza az általa alkalmazott módszereket, míg a másik fél teljesítménye, amely a kutatás tárgya, valójában egy kommunikációs helyzet eredménye. Tehát a pszichológus által használt elméleti keret vizsgálata magában foglalja a pszichológia implicit feltevéseit az egyén folyamatairól és jelenségeiről. Az első időszakban jellemzően a vizuális vagy auditív ingerre adott szóbeli beszámoló módszerét alkalmazták, amelynek elemzése a szóbeli beszámoló közben lejátszódó mentális folyamatok azonosítását is tartalmazza, anélkül azonban, hogy e leírásokat felhasználnák a kommunikációs jelenségek magyarázatára. A második időszak publikációiban jelentkezik az az igény, hogy a szóbeli beszámolót az egyén belső élményvilágáról szóló közlésnek tekintsék. Ez a szubjektív élményleírás az introspekció pszichológiai módszerével ragadható meg. A harmadik időszakban az alaklélektani elvek betörésével párhuzamosan a természettudományos inkonzisztenciára való törekvés válik jelentőssé és irányítja a kutatásokat. Ebből következően az introspekció, mint módszer nem tudományossá válik, helyette a fiziológia, a lelki történések redukciója kerül előtérbe.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Ballai Károly (1911) A gyermektanulmányozás módszerei. Különös figyelemmel a kisdedkorra. Budapest, Athehaeum [2] Bárkán György (1985) A pszichológia szerepe a századelő magyar társadalomtudományi megújulásában. Magyar Pszichológiai Szemle, 42. 471-494. o. [3] Benedek László (1931) A pszichológia jelentőségéről. Magyar Pszichológiai Szemle, IV/3-4. [4] Benedek László (1932) Elnöki megnyitó. Magyar Pszichológiai Szemle, V/1-2-3-4. [5] Bittenbinder Miklós (1929) Jellemelmélet, ifjúságlélektan és neveléstudomány. Magyar Pszichológiai Szemle, II/3-4. [6] Boda István (1928) Bevezető. Magyar Pszichológiai Szemle, I/1-2. [7] Boda István (1929) Az eszmélések organizálódása. Magyar Pszichológiai Szemle, II/1-2. 134


Multiszektoriális [8] [9] [10] [11] [12] [13]

[14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31]

Boda István (1929) Temperamentum, karakter, értelmiség, személyiség. Magyar Pszichológiai Szemle, II/3-4. Boda István (1937) A személyiség szerkezete és kísérleti vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, X/1-4. Buda Béla (1971) A pszichoanalízis és modern irányzatai. Gondolat, Budapest Csillagné Gál Judit (szerk.) (1985) Révész Géza tanulmányok. Budapest, Gondolat. Bevezetés Daniel A. Prescott (1929) Ujabb lélektani irányok Amerikában. Magyar Pszichológiai Szemle, II/1-2. Dévai Flóra (1913) A mesemódszer alkalmazása a normális és abnormális gyermek tanulmányozásában. Budapest, Gyógypedagógiai Laboratorium Psychologiai Laboratoriuma Dósainé Révész Margit dr. (1909) Kisérleti adatok az erkölcsileg züllött gyermekek psychologiájához. Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei, 1909/2-3. Dósai-Révész Margit Dr. (1913) Az erkölcsi elmezavar lélektani és gyógypedagogiai szempontból. Klinikai Füzetek, 1913/augusztus Éltes Mátyás (1903) Adatok a gyengetehetségű gyermekek képzet- és szókincsének megismeréséhez. Budapest, Gyógypedagógiai Intézet Psychologiai Laboratoriuma Éltes Mátyás (1914) A gyermekkori intelligencia vizsgálata. Budapest, Athenaeum Éltes Mátyás (1916) A gyermeki intelligencia vizsgálatának részletes eredményei. Magyar Pedagógia, 1916/6-7. Gergő Endre (1933) A lélektani struktúravizsgálatok módszeréhez. Magyar Pszichológiai Szemle, VI/1-2. Gergő Endre (1934) Az érzékletek fázisrendszere. Magyar Pszichológiai Szemle, VII/1-2. Gergő Endre (1936) Az akarat fiziológiai elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, IX/1-4. Harkai Schiller Pál (1930) A sajtóhibák keletkezésének pszichológiai oknyomozása. Magyar Pszichológiai Szemle, III/3-4. Jablonszky Albin (1935) Az ifjúság jellemének fejlődését irányító lelki momentumokról. Magyar Pszichológiai Szemle, VIII/1-2. Linczényi Adorján Dr. (szerk.) (1982) Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében. Válogatás Ferenczi Sándor tanulmányaiból. Magvető, Budapest. Bevezetés Pataki Ferenc (1977) A magyar pszichológia történeti útjának néhány időszerű tanulsága. Magyar Pszichológiai Szemle, 34. 563-586. o. Pléh Csaba (1998) Hagyomány és újítás a pszichológia történetében. Budapest, Balassi Ranschburg Pál (1923) Az emberi elme. Az értelem. Budapest, Pantheon Ranschburg Pál (1923) Érzelem, ösztön, akarat, egyéniség. Budapest, Pantheon Ranschburg Pál (1928) Psychologia és természettudomány. Magyar Pszichológiai Szemle, I/1-2. Révész Géza (1925) A majmok absztrakciójának kísérleti vizsgálata. In: Csillagné (szerk.) Révész Géza tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1985. Révész Margit Dr. (1916) A kriminalpedagogia lélektani alapjai. Erzsébetfalvai Kriminalpedagogiai Intézet Közleményei 2. szám


135

Molnár Edina: A pszichológia természettudományos vonalának kibontakozása Magyarországon… [32]

[33] [34] [35] [36] [37] [38]

136

Révész Margit Dr. (1918) Az erkölcsileg züllött gyermek javító és gyógyító nevelésének psychologiai irányelvei. Különlenyomat a II. Országos Gyermektanulmányi Tanácskozás alapján készült „A gyermeknevelés utjai” cimű könyvből. Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai R.-T. Székely Lajos (1930) A pszichológiai megismerés útjai. Magyar Pszichológiai Szemle, III/34. Szondi Lipót (1925) A fogyatékos értelem. Budapest, Magyar Gyógypedagógiai Társaság Kiadása, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Urbányi János (1932) A reklám lélektana. Magyar Pszichológiai Szemle, V/1-2-3-4. Várkonyi Hildebrand (1928) Az alkatlélektan kifejlődése és jelentősége. Magyar Pszichológiai Szemle, I/1-2. sz. Várkonyi Hildebrand (1935) A cselekvések elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, VIII/34. Vértes O. József, Dr. (1909) Iskolásgyermekek emlékezete. Budapest, Lampel R. Kk. R.-T. Könyvkiadóvállalata


Multiszektoriális

Szakács Attila - Szakács Zsolt - Emrich Edina

Startup megoldások a megújuló energiaforrások alkalmazásában Attila Szakács - Zsolt Szakács - Edina Emrich Startup Solutions for the Purposes of Renewable Energy Összefoglalás Manapság az embereket sokféle környezeti hatás éri, és sok káros anyaggal kerülnek kapcsolatba akár az élelmiszerekkel akár a kozmetikumukon keresztül. Szerencsére manapság már találhatók olyan termékek, amelyek természetesek és még emberi fogyasztásra is alkalmasak alap, vagy segédanyagokat tartalmaznak többek között ilyen „bőrtápláló” összetevők, úgy mint az aloe vera, olívabogyó, (kecske)tej, szőlő magolaj, levendula, körömvirág, csipkebogyó és a többi. Ezek a termékek természetesek, sok ökológia termesztésből származik és nem csupán testileg, de szellemileg is jó hatást gyakorolnak. Ezek a termékek általában kézzel készülnek és környezetbarát (papír, fa) csomagolásban kerülnek a fogyasztók otthonaiba. Kulcsszavak: környezetszennyezés, csomagolóanyagok, kozmetikai ipar

Summary Nowadays people have been exposed to a wide range of environmental effects and come into contact with a lot of harmful material through food or cosmetic products. Fortunately these days such products can also be found that are natural and contain raw materials or auxiliary materials suitable even for human consumption; these material include, inter alia, such ‘skin food’ ingredients, such as aloe vera, olive, (goat) milk, grape seed oil, lavender, marigold, rose hips and others. These products are natural, many of them come from ecology cultivation, they exert a beneficial effect not only physically, but also mentally good. These products are usually made by hand and get to the homes of consumers in eco-friendly (paper, wood) packaging. Keywords: pollution, packaging materials, cosmetic industry

1. NAPJAINK LEGFONTOSABB PROBLÉMÁJA: A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Veszélyben a Föld! Szembesülnünk kell azzal a riasztó lehetőséggel, hogy az egyre nagyobb létszámú emberiség egyre gyorsabban növekvő anyagi fogyasztása kibillenti bolygónkat a korábban szinte befolyásolhatatlannak hitt, robosztus egyensúlyából. Egyre több energiát fogyasztunk, aminek megteremtése egyre több ECONOMICA 2015. 4/1. szám

szén-dioxid kibocsátásához vezet, nagy valószínűséggel hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Nő a környezet kisebb, de inkább nagyobb mértékben szennyező hulladék mennyisége, egyidejűleg kimerülnek a nyersanyagforrások, ide értve a jó levegőt, a tiszta vizet, az erdőket és a talajt is. Bár úgy tűnik, hogy az élelmiszer-termelés növekedése lépést tud tartani a népességrobbanással, az egyenlőtlen elosztás miatt mégis sok száz-millió ember éhezik (Náray-Szabó: 2006. 102.o) 137

Szakács Attila - Szakács Zsolt - Emrich Edina: Startup megoldások a megújuló energiaforrások… „Minden általunk fogyasztott terméknek van egy rejtett története, összetevőinek, erőforrásainak és hatásainak íratlan leltára. A termékhez hozzátartozik a használata és eldobása folytán keletkező szemét is.” [Paul Hawken, környezetvédelmi szakértő] Az utóbbi években drasztikusan megnőtt a termelt hulladék mennyisége. A fejlett országokban élő emberek átlagosan 1 kg szemetet dobnak el naponta. Ez az átlag nem jelenti azt, hogy a szeméttermelés és lerakás egyenlően oszlik el a Földön. Az európaiak például évente kb. 2 000 millió tonna szemetet termelnek, ráadásul ebből több mint 40 millió tonna veszélyes hulladéknak számít. Az utóbbi években termelt szemét mennyisége évente átlagosan 10 %-kal nőtt. (Dr. Radics : Az ökológiai gazdálkodás 25. o.) Egyértelmű, hogy meg kell állítanunk, sőt vissza kell fordítanunk ezt a tendenciát, ha nem akarunk pár év múlva szemétben fürdeni. Hosszú távú megoldásokat kell találnunk a szemét termelődésének megakadályozására három alapvető és nyomós okból kifolyólag: 

 

minél több mindent állítunk elő, annál több nyersanyagot, energiát, természeti erőforrást használunk fel, és ez aztán mind megy a szemétbe ha több a szemét, nagyobb a környezetszennyezés esélye a hulladék jelentős része nem szemét, s ezeknek az újrahasznosításával sok pénzt lehetne megtakarítani.

2. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ÉS A CSOMAGOLÓANYAGOK KAPCSOLATA Bár sokan tisztában vannak vele, hogy a Földön található óceánokban hatalmas mennyiségű szemét szigetek találhatók, mégsem tudják, hogy mit tehetnének ellene. Az utóbbi 40 évben drasztikusan növekedett az óceánokban lebegő műanyag hulladék mennyisége, amely komoly változásokat idéz, és idézhet elő a tengeri élővilágban. Az adatok szerint az 1970-es évektől napjainkra, 138

százszorosára nőtt a hulladék mennyisége. Óceánkutatói becslések alapján 100 millió tonna műanyag szemét lebeg a tengerek vizében. A szemétmennyiség nagy része a víz alatt úszik. A korábban elvégzett vizsgálatokból kiindulva tudni lehet, hogy a közvetlen szennyezés kifejtette hatásait már az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán élővilágára is. A Tara kutatóhajó közelmúltban befejezett útja során azonban arra is fény derült, hogy a tisztának hitt Déli-óceán is viseli az emberi tevékenység következményeit. A több hónapos út során arra az eredményre jutottak, hogy bolygónknak már egyetlen olyan területe sincsen, ami mentes lenne a közvetlen szennyezés hatásaitól. (http://tudatosvasarlo.hu) Ennek 80%-a a szárazföldről (szennyvízcsatornákból és folyókból is) 20%-a hajókról és fúrótornyokról került a vízbe. Legnagyobb mennyiségben tubusok, flakonok, vizes palackok, csomagoló anyagok és műszálas ruhák maradványai úsznak a tengerek vizében, tíz-, illetve százmilliós nagyságrendben. Szintén jelentős mennyiségben kerülhet hulladék, veszélyes anyag a vízbe különféle természeti katasztrófák idején, például cunami során, vagy éppen a japán atomkatasztrófa idején is. Nem is beszélve a tankerhajó-balesetekről, bár ez szerencsére igen ritka, viszont akkor nagy hatást fejt ki az élővilágra. Az ENSZ becslése alapján az óceánokban, tengerekben átlagosan 13 ezer db műanyag tárgy lebeg négyzetkilométerenként. Az Atlanti-óceán északi része és az Északi-tenger a legszennyezettebb. Ezt követi a Csendes-óceán, míg az Antarktisz a legtisztább. Utóbbinak oka az emberi populációtól való sokkal nagyobb távolság. A Csendes-óceáni szemétfoltokat állítólag Charles Moore óceánkutató fedezte fel (vagy legalábbis ekkor kapott először rivaldafényt a jelenség), mégpedig úgy, hogy pár évvel ezelőtt egy hajóversenyről hazafelé tartva azt tapasztalta, hogy több ezer mérföldnyire a szárazföldtől több napon keresztül sűrű szemétben kellett hajóznia útja során. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális A “szemétdombot” a víz alatti áramlatok tartják egyben, és nagyobb a kiterjedése, mint Magyarország és a velünk határos országok területe összesen (1,2-1,3 millió négyzetkilométer). Mélysége pedig elérheti a 100 métert. Már évek óta próbálják számszerűsíteni a környezetszennyezés és a nem megújuló energiaforrások fogyásának mértékét. Ezt a folyamatot úgy nevezetett ökológiai lábnyom néven ismerjük. Az ökolábnyom azt fejezi ki, hogy életvitelünk mennyire terheli meg a természeti környezetet. Kifejezi, mekkora területre lenne szükségünk ahhoz, hogy hosszú távon, a környezet károsítása nélkül legyen megtermelhető az élelem, előállítható az energia, az üzemanyag, az építőanyag, a kényelmünket szolgáló gépek, ruhák, használati tárgyak stb., és azt, hogy mekkora területen lenne eltüntethető a mindezzel járó hulladék. Nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint a Föld biológiai eltartó képessége (biokapacitása), azaz olyan ütemben használjuk az erőforrásokat, amivel a természet regenerálódó képessége már nem képes lépést tartani. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,5 Földre lenne szükségünk. (http://debrecenbar.com)

TÚLFOGYASZTÁS NAPJA A Globális Ökolábnyom Hálózat a bankszámlakivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a

kiadásokat követi nyomon évről évre, és ez alapján számítja ki az ökológiai túlfogyasztás napját. Ez minden évben az a nap, amikortól deficitessé válik az emberiség gazdálkodása a természeti erőforrásokkal. Ami ez után a nap után elfogy, azt a természet már nem képes a saját megújuló képessége alapján újból előállítani. Ettől a naptól kezdve a hiány pótlásához már a következő évi erőforrásait fogyasztja az emberiség – ezt már unokáink hitelezik, minden bizonnyal akaratuk ellenére. Az ökológiai túlfogyasztást három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. Az 1960-as évek elején a Föld erőforrásainak évente még csak kétharmadát használta föl az emberiség. Mivel a népesség folyamatosan nő és mert mindenki ugyanúgy szeretne élni, mint a jómódú fejlett társadalmak, ezért az emberiség évről évre több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ennek fenntarthatatlanságára figyelmeztet a globális túlfogyasztás napja: 1992-ben már október 21ére esett ez a nap, 2002-ben október 3-ára, 2012-ben pedig már augusztus 22-ére, azaz ettől a naptól kezdve a következő évi erőforrásait fogyasztotta az emberiség. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,5 Földre lenne szükségünk. Föld pedig csak egy van.

2. kép: Ökolábnyom mértéke

1

1

Forrás: http://www.fna.hu/mittehetsz/okolabnyom


139

Szakács Attila - Szakács Zsolt - Emrich Edina: Startup megoldások a megújuló energiaforrások… Mekkora lábon élünk? Általában minél gazdagabb egy ország vagy régió, annál nagyobb a lábnyoma. A Perzsaöbölbeli Katar vezet 12,6 globális hektárral, az USA lábnyoma 7,99 globális hektár, Ausztria egy főre jutó ökológiai lábnyoma 5,44 globális hektár, Magyarországé 4,4 (azaz közel 60 százalékkal több a biokapacitásánál). A fenntarthatónál 1,65, a világátlagnál 0,75 hektárral nagyobb lábon élünk! (http://www.fna.hu)

3. A kozmetikai ipar csomagolóanyagai és káros összetevői Az óceánokban található szemét-mennyiségért nem pusztán az élelmiszeripar és az abból származó nem lebomló, műanyag csomagolóanyagok a felelősek. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a kozmetikai ipar által felhasznált, nem szerves anyagból készült kozmetikai termékekben található természetre és emberre egyaránt káros összetevők, csak úgy, mint a csomagolóanyaguk is. Ez a probléma sajnálatos módon globális. Példakánt említhetjük a kozmetikumokban található műanyag szemcséket. A mikroszemcsék mellett az emberekre és a környezetre egyaránt veszélyt jelentő összetevőket, káros olykor mérgező anyagokat is meg kell említenünk. Világszerte próbálják kiszűrni és redukálni vagy megszüntetni ezen anyagok használatát és rendszeres ellenőrzésekkel próbálnak rá bukkanni a piacon előforduló valamennyi káros összetevőt tartalmazó kozmetikumra. Gyakran előfordul azonban, hogy a gyártók a törvények ellenére továbbra is felhasználják ezeket a káros anyagokat a profit érdekében. Sajnos a mostani korlátozás is még csak másfél év múlva lép életben és sajnos további szintén kockázatos parabének forgalomban maradnak. A hormonkárosító anyagok igen kis koncentrációban is kockázatot jelenthetnek, így nem állíthatjuk, hogy a 0.14%-os határ tényleges biztonságot jelent. A metil-klórizotiazolinon és a metil-izotiazolinon pedig

140

továbbra is benne maradhat minden lemosható termékben, például samponokban, így továbbra is problémákat okozhat. Egyre több szabályozást vezetnek be, aminek köszönhetően csökken ezen anyagok felhasználása, bár az arány még így is jelentős. Szerencsére egyre nagyobb a natúr/bio termékek iránti kereslet. Ez nem csak azért fontos, mert megóv minket az egészségükre veszélyes anyagoktól, de a gyártók a megfelelő környezetbarát csomagolásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezek a termékek általában egyszerű újrahasznosított papírcsomagolásban kerülnek a polcokra, például a natúr szappanok. Komplett iparágat alakított ki számos natúr kozmetikai termékeket forgalmazó cég, köztük jó pár magyar márkával az élen. De mi is a különbség a natúr és bio kozmetikumok között? Attól, hogy zöld a csomagolása, vagy, hogy a nevében szerepel a bio szócska, nem biztos, hogy valódi biokozmetikumról van szó. Ha valaki tényleg ilyen termékeket keres, jobban teszi, ha a megbízható minősítő szervezetek logóját keresi. Bár a védjegyek odaítélésének szempontjai különbözőek lehetnek, abban általában hasonlítanak egymásra, hogy ellenőrzött minőséget takarnak. A biokozmetikumokat minősítő védjegyek Rolls Royce-a a Demeter jelölés. A Demeter International e.v. a biodinamikus termelést és az ezzel előállított – vagy ilyen alapanyagokat tartalmazó – illatszereket tanúsítja. A növényeket kizárólag növényi (gyógynövény) és állati alapanyagokkal kezelik, és igyekeznek megőrizni a talaj tápanyagtartalmát. Egy termék akkor használhatja a Demeter védjegyet, ha mezőgazdasági összetevőinek legalább 90%-a biodinamikus gazdálkodásból, a fennmaradó rész pedig biogazdálkodásból származik. (http://tudatosvasarlo.hu). Az utóbbi évtizedekben, de különösen az elmúlt néhány évben egyre többet lehet hallani biovagy ökoélelmiszerekről, az organikus, a biovagy ökológiai gazdálkodásról.


Multiszektoriális Természetszerűen adódik a kérdés, hogy mit is jelentenek valójában ezek a fogalmak, hogyan ágyazódnak napjaink átlagemberének a gazdálkodásról és a vidéki életről kialakított kép? A tobzódó kérdésre egy lehetséges választ Dr. Radics László a magyar ökogazdálkodási mozgalom kiemelkedő egyénisége fogalmaz meg. (Makkai. 2008. 9.o) „A természet zárt ciklusú, a lehető legkevesebb inputtal és outputtal dolgozik. Nem használ szintetikus növényvédő szereket, műtrágyát; ügyel arra, hogy terményeit helyben értékesítse, és ha kell, helyben vásároljon. Az állattenyésztésben nem alkalmaz hormonokat, antibiotikumokat, élet- és járványvédelem esetén használhat csak szintetikus gyógyszereket.” [Dr. Radics László: Az ökológiai gazdálkodás c. könyve] Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősíti a bio-kozmetikumokat. A Biokontroll minősítésének feltétele, hogy az összetevők minimum 95%-a biogazdálkodásból származzon, a maradék 5% lehet csupán hagyományos növényi termék. Ezt a minősítését azok a kozmetikumok kaphatják meg, amelyek nem tartalmaznak szintetikus illat- és színezőanyagokat, hidrogénezett állati vagy növényi anyagokat, gén-módosítással nyert összetevőket, alumínium-származékokat, továbbá a termék vagy összetevői nem készülhetnek nano-technológiával, de nem alkalmazhatnak szintetikus kémiai fényvédőket sem. Jelenleg az itthon is kapható piperék közül a Biola márkanéven futó termékek rendelkeznek a Biokontroll minősítésével. Natúrkozmetikumok A natúr termékek olyan arc- és testápolási készítmények, melyek előállításához kizárólag természetes eredetű alapanyagokat (gyógynövény-, zöldség-, gyümölcskivonatok, növényi olajok, fűszernövények, illóolajok, növényi glicerin stb.) használnak, és szintetikus kémiai anyagoktól mentesek. A természetes összetevőket azonban nem biztos, hogy ECONOMICA 2015. 4/1. szám

bioelőírások szerint termesztették. Így egy natúrkozmetikumban például előfordulhat növényvédőszer-maradék vagy állati eredetű összetevőknél gyógyszermaradvány. A legtöbbször a német BDIH (Bundesverband deutscher Industrieund Handelsunternehmen) jelzéssel találkozhatunk a hazai piacon. A jelenleg BDIH- logóval ellátott kozmetikumokról biztosan tudhatjuk, hogy növényi alapanyagaik a lehető legnagyobb mértékben – de nem kötelezően – ellenőrzött bio termesztésből származnak, vagy vadon gyűjtötték őket, nincsenek bennük szintetikus színezékek és illatanyagok, kőolajszármazékok, és csakis természetes vagy természetazonos anyagoknak köszönhetik tartósságukat. A termékek előállítása során tilos a génmódosított anyagok felhasználása és az állatkísérlet, valamint tilos a radioaktív sugárzással végzett tartósítás. A BDIH minősítésű termékek viszont hamarosan eltűnnek a polcokról, mivel helyüket a több minősítő szervezetet tömörítő COSMOS logóval ellátott szépészeti cikkek veszik át. A Nature jelölésnek három fokozata van, egyaránt minősítenek natúrés bio kozmetikumokat, sőt egy harmadik kategóriát is létrehoztak: natúr termék bio összetevővel. A bio kategóriánál a természetes összetevők 95%a bio termesztésből vagy vad gyűjtésből származik, míg az átmeneti csoportnál ez 70%. A natúr termékek összetevői természetes, természetes eredetű vagy természetazonos anyagok, de nem feltétlenül biók. A Natrue sem engedélyezi a szintetikus illatés színezőanyagokat, a kőolajszármazékokat, a szilikont, a génmódosított összetevőket, a sugárkezelést és az állatkísérletet. Összegezve mindezt, kozmetikumok vásárlásánál figyeljünk oda, hogy káros anyagoktól mentes termékeket válasszunk, lehetőleg újrahasznosítható csomagolással. 4. LEHETSÉGES KÖRNYEZETBARÁT MEGOLDÁSOK Fontos átgondolnunk, hogy hogyan tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy mi is segítsünk lelassítani a Föld ilyen mértékű terhelését, szennyezését. 141

Szakács Attila - Szakács Zsolt - Emrich Edina: Startup megoldások a megújuló energiaforrások… Néhány javaslat, melyet érdemes betartani: Vásárlás A pénzünkkel szavazunk, a termék megvásárlásával arról is döntünk, mi kerül majd a polcokra, mire van kereslet, mit érdemes termelni, forgalmazni, és mit nem. Kerüljük a felesleges fogyasztást, a túlcsomagolt árut, ne dobjunk ki még használható, vagy megjavíttatható holmikat, hasznosítsunk újra, és már a vásárláskor figyeljünk arra, hogy ne adjunk ki pénz feleslegesen a szemétre (a felesleges, sokszor dupla csomagolásra, a hús, sajt stb. nehezen lebomló vastag műanyag fóliájára, az italos dobozokra, palackokra...). Vásároljunk friss zöldséget, gyümölcsöt a piacon kosárba - nincs csomagolási hulladék, a növényi maradék komposztálható. Húsféléket, sajtot, túrót a pultnál kérjünk kimérve, csak annyit, amennyire épp szükségünk van. Vásároljunk a környezetre és egészségünkre káros, színes műanyagba csomagolt vegyszerek helyett szelíd szereket (a kiürült mosószeres, tisztítószeres, testápolós, festékes flakonok veszélyes hulladékok, nem dobhatók a kukába). Szemétkérédés Ne hidd, hogy sokat tettél a környezetért, ha hulladékod egy részét rendszeresen a megfelelő szelektív gyűjtőbe dobod. A semminél persze mindeképpen több, de a legtöbb az lenne, ha a lehető legkevesebbre csökkentenéd a kidobandó hulladékot. Ha pedig a lakóközösség el tudja érni a szolgáltatónál, az önkormányzatnál, hogy a szemétdíjat mennyiség szerint szabják ki, akkor a kevesebb hulladékért egyrészt jóval kevesebbet fizetsz, másrészt jóval kevésbé terheled a Földet a hulladék (pl. a felesleges, sokszor nem lebomló műanyag csomagolás) anyagával, előállításával, elszállításával, lerakásával, elégetésével. Ivóvíz Nem véletlenül került az ivóvíz a hulladék után italfogyasztásunk egyre több szeméttel jár. Ráadásul feleslegesen fizetünk sokat az agyonreklámozott, többnyire édes beltartalomért és a szemétbe kerülő csomagolásért - a csapvíz hazánk legnagyobb 142

részén sokkal egészségesebb és sokkal olcsóbb, mint az előre csomagolt italok és ásványvizek. Ráadásul el sem kell menni érte (pláne autóval), házhoz jön, csomagolásmentesen. Változatosan ízesíthető nyáron gyógy- és fűszernövényekkel (menta, bodza, citrom stb.), télen sokféle ízű tea készíthető belőle. Néhány jó tipp Az általunk termelt szemét mennyiségét egyszerű módszerekkel csökkenthetjük: - Utasítsd vissza a felesleges csomagolást, és bátorítsd arra a gyártókat (írj levelet nekik), hogy hagyják abba termékeik túlcsomagolását. Vásárlásaidra készülj fel: legyen nálad vászon szatyor (nem csak környezetbarát, de jobban is áll mint a műanyag tasakok) - Amikor csak tudod, váltsd vissza az üvegeket és az újratölthető edényeket; vásárolj mindenből visszaválthatót. Ha nem kapható, tedd szóvá, jelezd, hogy szeretnél ilyet vásárolni. Az alumíniumba csomagolt italokat egyszerűen felejtsd el. - Használj és tölts újra, amennyit csak tudsz. Az olyanok, mint boríték, palack, műanyag zacskó, mind újrahasználhatók. A már nem használt ruhákat, könyveket, játékokat add jótékonysági szervezeteknek – így másokat hasznos és számukra értékes dolgokhoz juttathatsz. - Az elromlott dolgokat javítsd meg ahelyett, hogy kidobnád. - Járulj hozzá a papír, a fémdobozok, az üvegek és a műanyagok újrafeldolgozásához: vidd őket a helyi szelektív hulladékgyűjtőkbe. Komposztáld a szerves háztartási hulladékot. Mindennapi vásárlási szokásaidnak tedd természetes részévé az újra feldolgozott termékek felkutatását. Újra feldolgozott papírból például termékek sora készül, többek között ruhák, bútorok, írószerek és játékok is. Annak érdekében, hogy még több információhoz juthassunk a (bio) kozmetikai termékek vásárlása termén készítettünk egy kvantitatív standard kérdőívet, melyet 100 fővel töltettünk ki papír, és elektronikus formátumban. ECONOMICA 2015. 4/1. szám

Multiszektoriális 1. tábla: Kozmetikai termékek vásárlásánál szempontok (saját szerkesztés). Egyáltalán nem fontos környezetbarát csomagolóanyag

Néha fontos, néha nem kézműves termékek magyar termékek

5. A fiatal generáció környezettudatos nevelésének fontossága A környezettudatosság olyan gondolkodásmódot jelent, amelyben felelősséget vállalunk környezetünkért, és mindennapi életünkben próbáljuk minimálisra csökkenteni a természetre káros anyagok használatát, kibocsátását. Fontos, hogy a gyerekek kiskoruktól kezdve ebben a szemléletmódban nőjenek fel, így később természetesnek veszik a környezettudatos életmódot. Idősebb korban már sokkal nehezebb életformát váltaniuk, eltérni a megszokott cselekedeteiktől.

Fontos

Kiemelkedően fontos

ár ár-érték arány márka natúr/bio alapanyagok

minőség

használunk, amin a kapcsolót elég lenyomniuk. Persze, a gyerekek környezettudatosságra való neveléséhez szükség van a szülők együttműködésére is. Ha otthon azt látják, hogy a szülők fürdés helyett zuhanyoznak, az égőket energiatakarékosra cserélik, és a szemetet szelektíven gyűjtik, később nagy valószínűséggel követni fogják példájukat. Érdemes beszerezni otthonra egy vízszűrőt is. Hosszú távon gazdaságosabb és a környezetet sem károsítja, mint a pet palackos ásványvizek vásárlása. Vigyük magunkkal a gyerekeket bevásárolni néhányszor, és mutassuk meg nekik, hogy az egészségtelen, vegyszerekkel teli élelmiszerek helyett próbáljanak biotermékeket választani. A vásárlás végén pedig ne nejlonszatyrokba, hanem otthonról hozott bevásárlótáskákba pakoljunk.

Számos módja van annak, hogyan lehet a gyerekek életébe már az óvodától kezdve beépíteni a környezettudatosságot. Például ha reggel, fogmosás közben el kell zárniuk a vizet. Így egy alkalommal akár 8-10 liter vizet is spórolhatunk. Megtaníthatjuk nekik, hogy a villanyt le kell oltani, ha egy szobából kimennek, A kérdőíves kutatás során a kozmetikai a TV-t, számítógépet ki kell kapcsolni és termékek esetében az élelmiszerként is áramtalanítani kell, ha már nem használják. Ezt elfogyasztható természetes összetevők közül az legegyszerűbben úgy tehetik meg, ha elosztót alábbiakat ismerik és használják a válaszadók: 2. tábla: Kozmetikumok összetevőinek ismertsége (saját szerkesztés). Ismeri szőlő magolaj shea vaj levendula olíva olaj gránátalma vadgesztenye A válaszadók többsége ismeri azokat a természetes összetevőket, amelyeket alap vagy segédanyagként használják egy-egy termék


Ismeri és használja is aloe vera kamilla körömvirág kecsketej

elkészítésénél. A leginkább kedvelt és kozmetikai formában használt növény, zöldség:

143

Szakács Attila - Szakács Zsolt - Emrich Edina: Startup megoldások a megújuló energiaforrások… 

az aloe vera (gyulladáscsökkentő, igazi „vitaminbomba”)  kamilla (nyugtató)  körömvirág (tisztító, antibakteriális hatás)  kecsketej (gyulladáscsökkentő, kevésbé allergizáló, sok ásványi anyagot tartalmaz) Alapanyag a termék legnagyobb hányadot alkotó anyag, amely jellemzően határozza meg az élelmiszer tulajdonságait és minőségét (összetétel, érzékszervi jellemzők, eltarthatóság, stb.), értéket és árat. Segédanyag minden olyan anyag, amelyet jellemzően nem fogyasztanak, nem teszik a termék alapanyagába, vagy a késztermékbe, de egy adott technológiai cél elérése érdekében nélkülözhetetlen.

Az óvodaválasztás is fontos lehet gyermekünk környezettudatosságra nevelése közben. Léteznek ugyanis úgynevezett „zöld óvodák”, amelyek a környezeti nevelést helyezik központba. Ezekben az óvodákban szelektív hulladékgyűjtés folyik, a berendezések energiatakarékosak és praktikusak, a fűtési rendszer környezetbarát, és a játékvásárláskor is ügyelnek a környezetre káros anyagok kerülésére. Emellett a fentebb említett módokon is oktatják a gyerekeket a környezettudatos magatartásra. Ekképpen a gyerekek otthonról kikerülve is a követendő példát láthatják maguk előtt. A zöld óvodák listája publikus, így bárki megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebb esőt.

A hetente kozmetikai terméket vásárlók többsége 2001-4000 Ft közötti összeget költ egy-egy vásárlás alkalmával. A havonta vásárlók is főként 2001-4000 Ft közötti összegben költ ilyen szépségápolási termékekre. Aki negyedévente az főként 40016000 Ft összeget költ, mivel vélhetőleg egyszerre szerzi be a következő negyedév, félé során alkalmazott kozmetikai termékeket.

Láthatjuk tehát, hogy a kisgyerekeket sokféleképpen lehet környezettudatosságra nevelni, ám a legfontosabb, hogy a szülők is ezt a szemléletmódot kövessék. Ha az egész család hozzá van szokva a környezetbarát életmódhoz, semmilyen különleges nevelési módszerre nincs szükség, a mindennapos tevékenységeinket a gyerekek is eltanulják majd.

BIBLIOGRÁFIA [1] [2] [3]

[4] [5] [6] [7] [8] [9]

144

Náray-Szabó Gábor: Fenntartható fejlődés. Akadémiai Kiadó Zrt. Budapest 2006. 102.o ISBN: 9789630584036 Dr. Radics László: Az ökológiai gazdálkodás, DINASZTIA-HÁZ Rt., 2001, ISBN: 978963573294 Makkai Gergely: Ökológiai gazdálkodás. Mentor kiadó. Marosvásárhely. 2008. 9.o ISBN: 9789735993351

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/csokkentsd-szemetet http://debrecenbar.com/2013/03/08/szemetszigetek-az-oceanban/ http://www.fna.hu/mittehetsz/okolabnyom https://fuggetlen.wordpress.com/2015/08/30/polietilen-mikroszemcsek-millioi-akozmetikumokban-neha-csak-azert-hogy-tobbnek-latsszek/ http://vegyi.blog.hu/ http://tudatosvasarlo.hu/cikk/hogyan-ismerheto-fel-natur-es-biokozmetikum


Szerzőink

Szerzőink Our Authors Dr. Bagdi Róbert főiskolai docens Szolnoki Főiskola Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected]

Dr. Gáspár Andrea főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14.

Dr. Danyi-Boll Anikó főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola Műszaki, Agrár és Gazdaságelemzési Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected]

Horváth Zsófia tanszéki demonstrátor hallgató Turizmus-, Térség- és Társadalomfejlesztés tanszék Szolnoki Főiskola H- 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected]

Dr. Dudás Péter főiskolai docens Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected]

Dr. Huff Endre Béla főiskolai docens Szolnoki Főiskola Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14 e-mail: [email protected]

Emrich Edina Hallgató (duális szakképzés) Szolnoki Főiskola Pénzügy - Számvitel szak I. évfolyam, H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14

Kleszken Roland 3. éves Pénzügy és számvitel alapszakos hallgató Szolnoki Főiskola H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14

Dr. Földi Kata főiskolai docens Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected]

Dr. Lakatos Vilmos főiskolai tanár Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14 e-mail: [email protected]


145

Szerzőink Madaras Lászlóné Dr. főiskolai tanár Szolnoki Főiskola Műszaki, Agrár és Gazdaságelemzési Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. E-mail: [email protected] Dr. Molnár Edina főiskolai docens Szolnoki Főiskola Turizmus-, Térség és Társadalomfejlesztési Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected] Nagyné Dr. Csák Éva főiskolai docens Szolnoki Főiskola Idegen Nyelvi Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected] Oláh Béla főiskolai tanársegéd Szolnoki Főiskola Műszaki, Agrár és Gazdaságelemzési Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected]

146

Polgár Alexandra 3. éves Pénzügy és számvitel alapszakos hallgató Szolnoki Főiskola H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14 Dr. Pólya Éva főiskolai docens Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected] Sánta Fanni tanszéki demonstrátor hallgató Turizmus-, Térség- és Társadalomfejlesztés tanszék Szolnoki Főiskola H- 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected] Sárközi Ágnes 4.éves Turizmus-vendéglátás szakos hallgató Szolnoki Főiskola H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. e-mail: [email protected]


1. szám Felelős szerkesztő: Dr. Kóródi Márta PhD főiskolai tanár

Recommend Documents