Ajánlati Dokumentáció_lebonyolító mérnök_M/1 sz. melléklet
III. fejezet KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS
1. A közbeszerzés tárgya Az Állami Autópálya Kezelő Zrt., mint Ajánlatkérő (Kedvezményezett) a Közlekedés Operatív Program keretében „Építési engedélyezési eljárás nélkül megvalósítható közlekedésbiztonsági beruházások az Állami Autópálya Kezelő Zrt. üzemeltetésében lévő gyorsforgalmi úthálózaton” elnevezésű, KÖZOP-1.5.0-09-11-2011-0010 számon támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Támogató képviseletében eljáró KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt-vel, mint Közreműködő Szervezettel (a továbbiakban: KSZ). A fentiekben hivatkozott támogatási szerződés alapján megvalósítandó Projektek lebonyolításának feltétele a külön közremüködő Mérnök szevezet, melynek feladata a lebonyolító mérnöki feladatok ellátása, valamint a kivitelezési eljárásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában való közreműködés, melyet jelen közbeszerzési eljárás nyertesétől kíván Ajánlatkérő megrendelni.
2. A közbeszerzés tárgyának meghatározása 2.1 Lebonyolító mérnöki feladatok ellátása, valamint a kivitelezési eljárás okra vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában való közreműködés Ajánlatkérő üzemeltetésében lévő gyorsforgalmi úthálózaton – a KÖZOP-1.5-0-09-11-2011-0010 számú támogatási szerződés keretében – megvalósítandó (építési engedélyezési eljárás nélküli) közlekedésbiztonsági beruházásokhoz. A Mérnöki feladatok ellátását az alábbi projektekhez kapcsolódóan kell elvégezni: A projektek során olyan építési engedélyhez nem kötött beruházásokat kívánunk megvalósítani, melyek csökkenthetik a gyorsforgalmi utakon bekövetkező balesetek számát, vagy enyhítik azok kimenetelét. A gyorsforgalmi utak egyik tipikus balesettípusa a pályaelhagyásos baleset. A fokozott visszatartó képességű vezetőkorlátokkal, energiaelnyelő berendezésekkel, korszerű üzemi átjárók építésével, ezen balesetek súlyossága csökkenthető (megbocsátó útkörnyezet) Kiemelten kívánunk foglalkozni három nagyforgalmú fővárosi bevezető szakasz – az M3, M7 és M5 autópálya – középső elválasztó sávjában a passzív védelmi rendszer korszerűsítésével. A balesetek számának csökkenését kívánjuk elérni a burkolatra hullott csapadék gyorsabb elvezetését segítő grooving vágásokkal. Az üzemeltetési munkák során alkalmazott mozgó bázisú forgalomterelések előjelző rendszere a nagy tehergépjármű forgalmú útszakaszokon nehezen észlelhető (gépjárműoszlop kitakaró hatása). A konzolos előjelző táblákkal az észlelhetőség jelentősen javulhat, így a forgalomterelések elején bekövetkező balesetek száma csökkenthető. A vadelütéses balesetek megelőzésére korszerűsítjük a védőkerítéseinket, segítjük a pályára tévedt állatok kijutását a közút területéről. A baleset megelőzést, a gyorsabb eljutást, az utazók tájékoztatását javítja a tervezett intelligens forgalomirányító rendszer fejlesztés (változtatható jelzésképű táblák, forgalomfigyelő kamerák, meteorológiai érzékelők, forgalomszámláló hurkok). Térvilágítás építését tervezzük az M0 autóút és az M5 autópálya soroksári csomópontjánál a nagy forgalmú kedvezőtlen adottságú csomópont forgalombiztonságának javítására. A projektek megvalósítása és fenntartása, valamint a pályázó szervezet teljes működése során elvárás, hogy az Európai Unió és Magyarország által kiemelten kezelt közlekedésbiztonsági, környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesüljenek. Mérnök feladata a projektelemek EU-s elszámolhatósági feltételeinek való megfelelés vizsgálata.
A tervezett megvalósítandó feladatok (projektelemek) rövid bemutatása: -
konzolos terelő gépkocsik beszerzése, LED-es változtatható jelzésképpel elválasztó sávban a fizikai elválasztás korszerűsítése meglévő kerítés korszerűsítése, ároknál lezáró rács készítése vadkivezető rámpák és vadkibúvó kapuk létesítése intelligens forgalomirányítás fejlesztése, VJT rendszer telepítése elválasztó sávi és szélső pillérek védelme duplasoros korláttal közvilágítás kiépítése meglévő kerítés korszerűsítése, védőkerítés földbe süllyesztése autópályák egyes szakaszain vízmegállás/vízátfolyás megszüntetése autópályák üzemi átjáróiban lévő korszerűtlen betonterelő elemek cseréje szalagkorlátra bevizsgált ütközési kísérlettel rendelkező energiaelnyelők telepítése H2 visszatartási fokozatú szalagkorlát építése
1.
A Nyertes ajánlattevő (továbbiakban: Mérnök) általános kötelezettségei:
A Mérnök a feladatait oly módon és akkor látja el, ahogy és amikor szükséges vagy célszerű a Projektek határidőben és szerződés szerinti minőségben történő megvalósítása szempontjából. A Mérnök a feladatait a Vállalkozási Szerződés (a Megbízó és a kivitelezési Vállalkozó között a projektelem kivitelezésére vonatkozóan létrejött szerződés, továbbiakban Vállalkozási Szerződés), a Vállalkozási Szerződés részét képező Szerződéses Feltételek és a nyertes ajánlattevővel kötött Megbízási Szerződés rendelkezéseivel összhangban és azokon kívül az alábbi kötelezettségek és feladatok teljesítésével köteles ellátni. Amennyiben a különböző Projekteket más-más Vállalkozó építi, úgy a Mérnök feladata ezen Vállalkozók munkájának összehangolása. A Mérnök, mint a Projekt külső szakmai Team tagja vesz részt a Projekt megvalósításában, az ÁAK Zrt. által meghatározott keretek között. A Projektelem EU támogatás felhasználásával valósul meg. A Mérnök kötelessége, hogy a feladatát az EU és hazai előírások, EU forrásokkal kapcsolatos útmutatók, adatszolgáltatási kötelezettségek, dokumentálási igények (lásd 1315.pont) szerint végezze el (igény szerint magyar - angol nyelven). A Mérnök köteles a 2007. évi LXXVIII. törvénnyel módosított a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 4. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt építtetői kötelezettségek teljesítésében közreműködni, így különösen: a közműszolgáltató által elvégzett vagy elvégeztetett közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése megfelelőségét ellenőrizni az építtető és a közműszolgáltató közötti elszámolást ellenőrizni és igazolni, továbbá a közműkiváltás vagy –fejlesztés megvalósításával kapcsolatos mérnöki feladatokat ellátni. 2.
A Mérnök feladatai a projektek kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során:
A Projektelemekhez tartozó közúti biztonsági auditok elkészítése a létesítmények megépítését követően, a kapcsolódó jogszabályoknak, valamint az e-ÚT 02.01.42 előírásainak megfelelően Mérnök megvizsgálja a Megbízó által készített ajánlati felhívást és a hozzá tartozó ajánlati dokumentációt, igény esetén részt vesz azok elkészítésében, vagy saját maga készíti el. Ellenőrzi hogy a Megbízó által az ajánlattevők részére átadásra szánt anyagok – tervek és iratok – megfelelőek és elegendőek-e ahhoz, hogy az alapján ajánlattevő megfelelő ajánlatot adjon. A Mérnök köteles írásban javaslatot adni, az általa szükségesnek tartott kiegészítésekre, módosításokra. Az ajánlati dokumentáció műszaki munkarészei,
Műszaki Tervek, vagy Ajánlati terv Mennyiség-kimutatás és/vagy kötlségvetés kiírás Műszaki Előírások + szabványjegyzék 2
3.
Műszaki tervek, Ajánlati terv:
Az ajánlati terv azokat a terveket jelenti, amelyek alapján az Ajánlattevő ajánlatod ad a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás során. Az ajánlati terv az előkészítés helyzetétől és szakágtól függően lehet: o o o o o
kiviteli tervszintű, (pl. projektelem útépítés, stb) építési engedéllyel rendelkező engedélyezési terv, (hídépítés, stb.) engedélyezési terv (pl. párhuzamos földutak stb.) engedélyes terv (pl. vízjogi, közmű stb.) tanulmányterv (pl. közművek, stb.)
Az ajánlati tervvel szembeni követelmény – és így a vizsgálat fő szempontja is -, hogy a terv az engedélyezési tervvel összhangban készüljön, és tartalmazza az építési engedélyekben előírtak (amennyiben volt eljárás) és az abban hivatkozott nyilatkozatok előírásait, az egyéb szakhatósági, kezelői nyilatkozatokban előírtakat, és tartalmazza a tervező által előírt minőségi követelményeket is.
Fontos feladat, hogy a Mérnök közreműködjön a műszaki tartalom egységes koncepciójának kialakításában, érvényesítésében ajánlati tervkészítés során, különösen akkor, ha a terveket több tervező készíti, több szakaszban,
o o
A Mérnök feladata annak vizsgálata, hogy a tervek megfeleljenek: Megbízó elvárásainak a tervezési feladatra vonatkozó szerződés(ek) megkötésekor érvényes az ágazati szabályozásoknak, az érvényes Útügyi Műszaki Előírásoknak Építtető által előírt Építőipari Műszaki Engedélyek, Műszaki Szállítási Feltételek előírásainak, a tervezés alatt egyeztetett kezelői, tulajdonosi, és szakhatósági elvárásoknak, a környezetvédelmi engedély előírásainak
o o o
A Mérnök feladata az ajánlati terv készítésénél a tervek átvizsgálása megvalósíthatóság, technológia, minőségi követelmények szempontjából, annak vizsgálata, hogy a tervek megfeleljenek az építési engedélyekben előírtaknak és a kezelői és szakhatósági előírásoknak. Ellenőrzi, hogy a Tervező által megadott, általa szükségesnek ítélt minőségi paraméterek, anyagok az egyéb előírásoknak és követelményeknek megfelelnek-e. Ellenőrzi, hogy az előírt technológia mind megvalósíthatóságból, mind a költség szempontjából a lehető legkedvezőbb, de korszerű legyen, a minőségi követelmények egyértelműek és teljesíthetők legyenek, és a megfelelő minőségi szintet biztosítsák.
Mérnök vizsgálja a szakági tervek összhangját is.
o o
Mérnök a tervező nyilatkozata alapján ellenőrzi, hogy: a tervek megfelelnek-e az útépítési és hídépítési területen kötelező Útügyi Műszaki Előírásoknak felhívja a figyelmet az eltérésekre, amennyiben szükséges, segítséget nyújt felmentés kérelem összeállításában
A Mérnöknek az ellenőrzésre a munka nagyságától, szakterületétől függően kell a szakértőket igénybe venni, kellő időtartamot meghatározni A tervek átvizsgálását felsőfokú építőmérnök végzettségű és Tervellenőri jogosultsággal rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni. Az ajánlat szempontjából kulcsfontosságú, hogy az ajánlati dokumentáció egyéb műszaki munkarésze, úgymint a Műszaki előírás és a Mennyiségszámítás, az alaptervvel összhangban legyen. 4.
Mennyiség-kimutatás, költségvetési kiírás:
A Mennyiség-kimutatás alapdokumentációja („Mennyiség-kimutatás tételeinek leírása”) a Megbízó által megadott minta adatbázis. A Mennyiség-kimutatás véglegesítését, a tételek leírását a Tervező végzi a Mérnök és a Megbízó felügyelete mellett. Amennyiben kiviteli terv nélkűl történik az adott projektelem kivitelezése, abban az esetben a Mérnök feladata a mennyiség-kimutatás, tétel leírás, és a költségvetési kiírás elkészítése a Megbízó iránymutatása alapján!
3
A tételek és tételtartalom meghatározása során fontos szempont, hogy:
a tételek részletezettségének és az ajánlat struktúrájának biztosítani kell az ajánlati ár korrekt meghatározhatóságát, A megvalósítás során biztosítania kell az egyértelmű felmérést, az előrehaladás mérését, (nyomkövetés)
Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kiírás a mennyiség-kimutatás tételei leírásának figyelembe vételével készüljön, ugyanaz a munkafázis ne szerepeljen többször, lényeges, hogy a meghatározott tételek között átfedések ne legyenek. Amennyiben az ajánlati tervre nem lett minden módosítás, feltétel átvezetve, azt az ajánlatkérés során külön ki kell emelni, különösen, ha a mennyiség-kimutatásra is hatással van. A mennyiségi kiírásban mindenképpen a megfelelő mennyiséget kell szerepeltetni.
a kivitelezésre irányuló ajánlati dokumentáció mennyiség-kimutatását a tervező állítja össze a Tételjegyzékből kiválasztva terveknek és az építési folyamatnak megfelelő munkanemek megválasztásával építményenkénti bontásban. A Mérnök feladata a Mennyiség-kimutatás ellenőrzése, hogy az, minden munkanemre kitérjen.
amennyiben a megvalósításhoz olyan munka szükséges, melyet a tételrend nem tartalmaz, vagy a tétel tartalmában eltérés van a mintától (munkanem, egység), akkor a Tervező javaslatot ad az új tétel megnevezésére, elszámolási egységére, tétel tartalmára (a Mérnök észrevételével) a Megbízó jóváhagyásával. Az új tételeknek be kell illeszkedniük a minta tételrendbe.
A Mérnök feladata az ellenőrizhető formában összeállított főbb mennyiségek szúrópróbaszerű ellenőrzése a tervek és az egyes tervek mellékleteként összeállított tervezői mennyiségszámítás alapján.
Az ellenőrzött, javított mennyiség-kimutatás alapján a Mérnök meghatározza a mérnökárat, a beruházás várható bekerülési költségét. A Mérnöknek ennél a fázisnál igen fontos szerepe van a megfelelően előkészített ajánlatkérésben. Amennyiben kiviteli terv nélkűl történik az adott projektelem kivitelezése, abban az esetben a Mérnök feladata a fentiek elkészítése, különös tekintettel. a mennyiség-kimutatás, a tétel leírás, és a költségvetési kiírás, valamint a mérnökár elkészítésére a Megbízó iránymutatása alapján
5.
Műszaki előírások:
A kivitelezés alapjául szolgáló Műszaki Specifikáció alapdokumentációja a Megbízónál korábban elfogadott Műszaki Specifikáció. A Műszaki Specifikációt elsősorban a Tervezőnek kell ellenőriznie, kiegészíteni új előírásokkal, korszerűsíteni a terveknek és az érvényes szabályozásoknak megfelelően. A Műszaki Specifikációkat véglegesítés előtt a Mérnök ellenőrzi a tervező és a Megbízó adatszolgáltatása alapján. A Mérnöknek a terv és a Műszaki Specifikációk felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Közbeszerzési törvény előírásait. A Mérnök ellenőrzi, hogy
a műszaki terv, a Műszaki Specifikáció és a Mennyiség kimutatás összhangban legyen
a hivatkozott szabályozások (ÚME-k, szabványok) érvényesek legyenek, összhangban legyenek az építtetői elvárásokkal és a Szerződéses Feltételekkel
az anyagokra, építési termékekre előírt követelmények egyértelműek legyenek
A Műszaki Specifikációk összeállításánál figyelmet kell fordítani arra, hogy minden fontos technológiai folyamathoz legyen minőségbiztosítási, valamint minősítési fejezet, amely tartalmazza a minősítési paramétereket, mérési módszereket, mérés gyakoriságát, megengedett tűrést, valamint hogy mikor, milyen feltételekkel engedhető meg minőségcsökkenés, különösen azokban az esetekben, ha a Megbízói elvárások szigorúbbak, mint az Útügyi Műszaki Előírások vonatkozó paraméterei
Amennyiben valamely munkanemre nincs elfogadott Műszaki Specifikáció, akkor fel kell hívni a Megbízó figyelmét az előírások kiegészítésére (technológia, minőségbiztosítás, minősítési paramétereket, 4
mérési módszereket, megengedett tűrés), melyet a Mérnök a Tervező javaslata alapján véglegesít és beilleszt a Műszaki Specifikációk rendszerébe. 6.
Mérnökár:
A Mérnök az Ajánlati dokumentáció és a Szerződéses Feltételek ismeretében Mérnökárat képez a Megbízó számára, melyet bizalmasan kezel. 7.
A Mérnök feladatai a Projekt vállalkozásba adása, közbeszerzési eljárás lefolytatása során:
Mérnök közreműködik a Projektet megvalósító egy vagy több Vállalkozó kijelölésére irányuló közbeszerzési eljárásban vagy közbeszerzési eljárásokban, és segíti a Megbízó Bíráló Bizottsága tevékenységét. A Megbízó igényétől függően, erre irányuló felkérése esetén a Bíráló Bizottságba tagot delegál, akire nézve a Közbeszerzési törvény betartása kötelező, ezért felelősséggel tartozik, ha személyével vagy az általa delegált bíráló bizottsági taggal szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. A Mérnök köteles szakértői támogatást nyújtani a Közbeszerzési eljárás során felmerülő műszaki, szakmai kérdések megválaszolásához, megítéléséhez. (műszaki alkalmasság, jogosultságok, organizáció, ütemezés, ár, ajánlattevő változtatási javaslatai, kérdés-válaszok, stb.) 8.
A Mérnök feladatai a projekt megvalósítása, műszaki átadása, üzembehelyezése, használatba adása során
Általánosságban: A Mérnök kötelezettségeit, hatáskörét és feladatait részletesen a Projektelem megvalósítására vonatkozó, a Vállalkozói Ajánlat és Vállalkozási Szerződés tartalmazzák. A Mérnök feladata annak ellenőrzése, hogy a Vállalkozó a kivitelezési munkát a Vállalkozói Szerződéssel összhangban, az abban foglaltaknak megfelelően és a hatályos jogszabályok, a vonatkozó útügyi műszaki előírások, előírt szabványok betartásával végezze. A Mérnök az építéssel összefüggő kérdések, problémák hatékony kezelése érdekében a megvalósításban közreműködők (Vállalkozó, Megbízó, Tervező, esetenként Kontroll Labor, szakértők) részvételével a Megbízó által igényelt rendszerességgel termelési és - amennyiben úgy hatékonyabbnak bizonyul - minőségi kooperációkat tart, amelyekről emlékeztetőt készít a Megbízó által előírt formában és tartalommal. A résztvevők észrevételeinek átvezetése után, (amennyiben ez igény volt) a végleges ellenjegyzett dokumentumot eljuttatja a kapcsolattartók, résztvevők részére. A Megbízó kérésére a kooperációkon túlmenően, külső résztvevők bevonását igénylő kérdések megoldásában egyeztetéseket, tárgyalásokat hív össze, amelyekről szintén írásos dokumentumot készít. Feladata az építés előrehaladásának ellenőrzése, a kapcsolódó pénzfelhasználási előrejelzések nyomon követése annak érdekében, hogy a kivitelezés a Vállalkozási Szerződéssel összhangban meghatározott határidőn és költségkereteken belül, a pénzügyi ütemtervvel összhangban valósuljon meg, amelyről szintén írásos dokumentomot készít a Megbízó igényeinek megfelelően. Vizsgálja a különböző építéshelyek általános szervezetét, ellenőrzi, hogy a Vállalkozó által rendelkezésre bocsátott erőforrások elegendőek-e ahhoz, hogy a Vállalkozó teljesíteni tudja a Vállalkozói Szerződés értelmében a minőséggel, határidővel és költséggel kapcsolatos kötelezettségeit. Ellenőrzi a kivitelező minőségbiztosítási intézkedéseit, különös figyelmet fordítva a nem megfelelőségek kezelésére, dokumentálására, az alvállalkozók, beszállítók felügyeletére és az beépítésre kerülő anyagok megfelelőségének igazolására. Ellenőrzi a Vállalkozó akkreditált laboratóriumát, az akkreditáció körét, érvényességét, személyzetét, eszközeit, vizsgálati módszereit. A vizsgálatok során szúrópróbaszerűen is végeztetet ellenőrzéseket a vizsgálatok helyszínén. Feladata a A 29/2010 KHEM rendelet alapján kontroll-labor megbízása az MMT-kben meghatározott vizsgálatok 5%ának elvégzésére, ennek költsége az ajánlati ár részét kell képezze.. Kapcsolatot tart a szerződött Kontroll Laborral, munkáját koordinálja, kidolgozza a Kontroll laborral a kapcsolattartás rendszerét. Nem megfelelőség esetén ellenőrzi és jóváhagyja a kivitelező által beadott nem megfelelőségi jegyzőkönyvet, illetve ez alapján a javítást figyelemmel kíséri. A nem-megfelelőségek rendezésének helyzetéről nyilvántartást vezet. 5
Amennyiben a Vállalkozó jelzi, hogy a kivitelezés folyamán olyan előre nem látható fizikai akadály merül fel, amely a kivitelezést akadályozza, arról a Mérnök haladéktalanul értesíti a Megbízót és javaslatot ad a lehetséges intézkedésekre. A Mérnöknek jogában áll a Vállalkozó személyzetét vizsgálni, amennyiben alkalmatlannak minősíti a Vállalkozó valamely munkatársát/ alkalmazottját/ alvállalkozóját, joga van eltávolítani. A Mérnök feladata annak ellenőrzése, hogy a Vállalkozó a kivitelezés során a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelemre vonatkozó minden előírást betart-e és minden ésszerű lépést megtesz-e. A Mérnök feladata a szállító utakkal kapcsolatos Vállalkozói tevékenység ellenőrzése. A Mérnök a Vállalkozó felé az utasításait mindig írásban adja ki. Az építéssel, építési helyszínnel kapcsolatos utasításokat minden esetben rögzíteni kell az Építési Naplóban is. Előkészíti, és a Megbízó igényére kezdeményezi a forgalomba helyezési és egyéb használatbavételi és üzembehelyezési eljárásokat, illetve azt megelőző hatósági helyszíni bejárást. Szükség esetén közreműködik a kivitelezési munkákkal kapcsolatos peres ügyekben. Minden hónap 15 napjára elkészít egy Power Point-ban bemutatandó összefoglaló előadást, azt megtartja és Megrendelő kérésére szükség esetén a társ szervezetek részére is bemutatja. A projektek zárását követő 5 éves fenntartási időszakban az éves jelentés összeállításakor, valamint Megrendelő igénye szerint a felmerülő kérdésekben valamint a garanciális feladatok ügyintézésében is rendelkezésre kell állnia. 9.
Kiviteli tervek jóváhagyása:
A kivitelezés a Mérnök által jóváhagyott kiviteli tervek, ütemtervek, MMT-ék, TU-k alapján kezdődhet el. A Szerződéses Feltételekkel összhangba, a Vállalkozó készíti, készítteti el a magvalósításra alkalmas kiviteli tervet amennyiben a kivitelezés a tervezéssel együtt kerül kiírásra, minden kivitelezéshez szükséges részlettervvel, kiegészítéssel, a szükséges hozzájárulások, engedélyek beszerzésével együtt a Szerződés mellékletét képező dokumentációk felhasználásával. Mérnök a munkaterület átadás után megegyezik a Vállalkozói tervszolgáltatás üteméről. Mérnök a kivitelezéshez szükséges tervekről, mérnöki jóváhagyás helyzetéről nyilvántartást vezet és az ütemtervhez képest történt elmaradásra felhívja a Vállalkozó figyelmét. Függetlenül attól, hogy a Kivitelezés alapjául szolgáló tervet az Építtető, Megbízó szolgáltatta, vagy a Vállalkozó készítteti, a Mérnök feladata:
A Vállalkozó által az SzF rendelkezései szerint benyújtott tervek átvizsgálása, ellenőrzése abból a szempontból, hogy a tervek kivitelezésre alkalmasak-e, tartalmaznak-e minden szükséges részlettervet, azok egymással és az általános tervvel összhangban vannak-e – és 7 napon belül. Nyilatkozat kiadása
Annak ellenőrzése, hogy a tervek kitűzési adatokat tartalmaznak-e, és ezek alkalmasak-e a kitűzésre,
Az egyes szakági tervek összhangjának vizsgálata,
Annak ellenőrzése, hogy a tervészrevételeket, a bírálatok, tervegyeztetések észrevételeit (Építtető, Kezelő, vagy a Mérnök megjegyzéseit), a tervekre átvezették-e,
Ha az építési engedély kiadását követően valamely előírás megváltozott, ennek érvényesítési lehetőségének vizsgálata, és a Megbízó tájékoztatása
Amennyiben a kivitelezés során merül fel módosítási igény, a változtatási utasítás kiadása a módosított tervek ellenőrzése és jóváhagyása után,
Annak ellenőrzése, hogy minden terv melléklete, vagy része legyen a Kezelő hozzájárulás (ha többet érint, akkor mindegyik), és a tervezői nyilatkozat,
Annak ellenőrzése, hogy minden terv tartalmazza-e a minden szaktervnél szükséges munkarészeket (minőségbiztosítási, munka- és tűzvédelmi fejezetet, geotechnikai, környezetvédelmi, organizációs fejezetet, kitűzési adatok), tervezői, tervellenőri, aláírásokat, szaktervezőkkel történt egyeztetéseket. 6
Annak ellenőrzése, hogy minden terv része legyen a Tervezői nyilatkozat a jogszabályoknak, építési, létesítési engedélyeknek és a szakági szabályozási dokumentációknak való megfelelőségről, tervezői jogosultságról,
Annak ellenőrzése, hogy a kiviteli terv megvalósításához szükséges építési terület a kisajátítással megegyezik-e, azért hogy többletterületet lehetőség szerint ne kelljen megszerezni, illetve, ha szükséges, jelzi a Megbízó felé a többlet kisajátítással, szolgalmi joggal kapcsolatos feladatokat,
Közreműködés a Megbízó kérésére a megvalósításhoz szükségesek engedélyek megszerzésénél.
Írásbeli javaslat a Megbízó számára az üzemeltetési követelményeknek a tervekbe való beépítése tekintetében.
A tervek megfelelősége esetén a Mérnök feladata a tervek jóváhagyása,
Minden jóváhagyást sorszámmal, dátummal és a Mérnök részéről felhatalmazott felelős aláírásával kell minden tervlapra rávezetni, amennyiben szükséges a Mérnök kiegészítő megjegyzésével. 10. Kivitelezési munkák felügyelete: Munkakezdési engedély A szerződés aláírását követően a Mérnök felelős a hatályba lépés feltételeinek ellenőrzéséért (teljesítési bankgarancia megléte, megfelelősége, hatósági engedélyek, hozzájárulások, Havi bontású, részletes kivitelezési ütemtervek – Bázisütemterv - Építési organizációs terv, Számlázási ütemterv, illetékes hatóság által elfogadott Humuszgazdálkodási terv, az organizációs tervben megjelölt szállítási útvonalak, és azok mentén lévő épületek állapotfelvételének meglétét, a közútkezelőkkel (esetleg egyéb kezelőkkel) történt megállapodásokat.) A munkaterület átadást összehívja és lebonyolítja. A munkaterület átadási eljárás során Mérnök a rendelkezésre álló munkaterületet, a kisajátítási határpontokat, a geodéziai alappont hálózatot, az út- és hídépítések főpontjait jegyzőkönyvvel átadja a Vállalkozó részére. Amennyiben a Megbízó igényli, a munkaterület átadás-átvételi eljárásra az érintett Kezelőket, és Területtulajdonosokat is meg kell hívni. Mérnök ellenőrzi a munkakezdési engedélyek kiadásának feltételeit, ezen belül:
A Vállalkozó által összeállított Projekt Minőségbiztosítási Kézikönyv megfelelőségét,
a Vállalkozó által beadott Technológiai Utasítást, Javítási Utasítást, Szerelési Utasítást, munkanemtől függően,
Az elkészült szerkezetek minőségét biztosító vizsgálati gyakoriságot, előírt minősítő értéket és tűréshatárokat tartalmazó Mintavételi és Minősítési Terveket (MMT),
Az építési engedéllyel és a Mérnök jóváhagyásával rendelkező kiviteli tervek meglétét
Ezek megléte, jóváhagyása az építmény kivitelezés megkezdésének feltétele. Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, a Mérnök a Vállalkozó által megnyitott építési naplóban kiadja a munkakezdési engedélyt és elkészíti a munkaterület átadás-átvételéről a jegyzőkönyvet. A munkakezdési engedélyben egyértelműen meg kell határozni, hogy az melyik építményre, szakaszra, munkafolyamatra vonatkozik. Helyszíni munkák ellenőrzése A Mérnök a műszaki ellenőreinek állandó helyszíni jelenlétén keresztül gondoskodik a kivitelező szerződésszerinti munkavégzésének ellenőrzéséről a Projektelem megvalósítása során, utasításait az Építési Naplóban köteles rögzíterni. A Mérnök kötelessége, hogy az előrehaladásnak megfelelően kellő számú és megfelelő szakértelemmel, gyakorlattal, jogosultsággal rendelkező helyszíni műszaki ellenőr jelenléte mellett végezze a kivitelezés Szerződés szerinti ellenőrzését. A Mérnök köteles a szakágankénti műszaki ellenőrök jelenlétéről gondoskodni a munkaterületen mindaddig, amíg a Vállalkozó az általa felügyelt tevékenységét kifejti. 7
A vízépítési munkák műszaki ellenőrzését felsőfokú építőmérnök végzettségű és Vízgazdálkodási szakterületen Műszaki ellenőri (ME-VZ) jogosultsággal rendelkező műszaki ellenőrrel kell elvégeztetni. A szakember rendelkezésre állását az ajánlatban nem kell igazolni, de a teljesítésbe a megfelelő képesítésű szakembert be kell vonni. A Mérnök feladata a kivitelezési munka figyelemmel kísérése, folyamatos ellenőrzése (szemrevételezés, mérések, vizsgálatok), a továbbépítési engedélyek kiadása. A továbbépítési engedély kiadása előtt ellenőrzi a Vállalkozó a minősítő vizsgálatait, az eredményéről függően adja meg a továbbépítési engedélyt. Jóváhagyja Vállalkozó keverőtelepeit és a tartalék keverőtelepeket. Ellenőrzi a próbakeveréseket, a mintavételt, az alapanyagok tárolását, és a gépbeállításokat a keverőtelepeken. Engedélyezi, majd ellenőrzi a jóváhagyott anyagok próba beépítését. A próba beépítés tapasztalatai alapján szükség estén módosításra kerül a Technológiai Utasítás, amelyet jóváhagy. Lehetőség szerint alkalmanként részt vesz a minősítő vizsgálatokon. A kivitelezés folyamatában feladata a felhasználásra kerülő anyagok ÉME engedélyeinek, alkalmassági vizsgálatainak ellenőrzése, fokozott figyelmet fordítva a felhasználásra kerülő anyagok, vegyszerek összeférhetőségére. Előregyártott szerkezetek esetén szúrópróbaszerűen gyártásközi ellenőrzéseket tart, részt vesz a szerkezetek átvételi eljárásán, a minőséget gyártóműi bizonylatok alapján vizsgálja, ellenőrzi, jóváhagyja a beépítésre vonatkozó Technológiai Utasítást. A szakág műszaki ellenőrök szoros kapcsolatot tartanak fenn annak érdekében, hogy a munkák ne ütközzenek egymással, és a kivitelezés során megfelelő időben és módon készüljenek el. Közműveknél közreműködik, előkészíti, összehangolja a kivitelezést, és lebonyolítja az Üzemeltetőknek történő átadást (a szükséges iratok és dokumentációk, vizsgálatok, mérések, költségadatok, teljesítésigazolások stb. összeállítása, vagyonjogi átadások/szolgalmi ill. vezetékjogi alapítások, törlések ellenőrzése stb.) különös figyelemmel arra az esetre, ha a kiváltást a közműszolgáltató külön szerződés keretében végzi el. Teljes körűen lebonyolítja a beruházás részeként megvalósult összes építmény/létesítmény, épület üzembehelyezési és használatbavételi engedélyeinek megszerzését. Előkészíti a szükséges iratokat, dokumentumokat, megállapodás tervezeteket és a kérelmet benyújtja az illetékes hatóságokhoz. Ellenőrzi, a Vállalkozó geodéziával kapcsolatos feladatait, pl.: hogy a geodéziai alappontok rendelkezésre állnak-e, bemértek, és védettek, a nyomvonal függőleges és vízszintes koordináták szerint ki van-e tűzve és le van-e ellenőrizve. A Mérnök köteles ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kitűzést az építés valamennyi szakaszában. A Mérnök szervezetben közreműködő geodéziai csapattal ellenőrizteti a kitűzést a műtárgyak fontosabb pontjainak kitűzését (alapozások, szerkezeti gerendák, csőátereszek, tengelypontok, kitűzési alappontok), és az elkészült szerkezetek tényleges helyzetét. Ellenőrzi a Vállalkozó Környezetvédelmi intézkedéseit, az intézkedési terv betartását. Fokozottan ellenőrzi a környezeti károk megelőzésére, a környezetvédelmi hatóságok által előírtak betartását. Ellenőrzi a vegyi anyagok elhelyezését (ne kerülhessen veszélyes anyag a talajba, a levegőbe, élő vízfolyásba), a megfelelő anyagtárolást és hulladékkezelést, Folyamatosan ellenőrzi az építésközben a megfelelő víztelenítést. Amennyiben a munkaterületen nem megfelelő, alkalmatlan anyagot észlel, elrendeli annak eltávolítását. Ha bármely elvégzett munkarész, elkészített szerkezet a műszaki ellenőr véleménye szerint nem felel meg a szerződésnek, elrendeli annak elbontását. Ellenőrzi az építés alatti forgalomterelési tervek elkészítését és az abban foglaltak betartását. A kivitelezés során a műszaki ellenőr fontos feladata a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése. Ellenőrzi, hogy a dolgozók részére a szükséges munkavédelmi eszközök rendelkezésre állnak-e, azokat használják-e. Az állványzatok, korlátok megfelelőségét, biztonságát ellenőrzi, szükség esetén elrendeli azok javítását/kiegészítését. Fokozott figyelmet kell fordítani a balesetvédelemre a munkaárkok kiemelésénél, előregyártott elemek elhelyezésénél, magasban történő munkavégzés során, közút, vasút, vízfolyás feletti vagy melletti építés során. Minden alkalommal, amikor azt tapasztalja, hogy balesetveszély lehetősége áll fenn, azt az Építési Naplóba be kell jegyeznie, és a balesetveszély elhárítását számon kell kérnie a Vállalkozón. Súlyos esetben a műszaki ellenőr leállíttathatja a munkát. 8
A vállalkozó a beépített mennyiséget helyszíni (geodéziai) mérésekkel megállapítja, és a felmérési naplóban rögzíti. A beépített anyagok, az elvégzett munka mennyiségét a műszaki ellenőr helyszíni méréssel folyamatosan ellenőrzi, azt a felmérési naplóban igazolja. A felmérési napló igazolásakor figyelembe kell venni az elkészült részek minősítésének készültségi fokát (100 %-os készültség csak az adott szerkezethez, tételhez tartozó teljes körű minősítés, minősítési dokumentáció elkészülte esetén igazolható). A műszaki ellenőr által igazolt mennyiség alapján nyújthatja be a Vállalkozó a rész-számlát, amennyiben erre a Vállalkozói szerződés lehetőséget biztosít.. Folyamatosan ellenőrzi a Megvalósulási Tervnek a kivitelezéssel egy időben történő vezetését, a tervtől való eltérések átvezetését, azok megfelelőségét. A munkák befejezése után a Vállalkozó által beadott minősítési dokumentáció alapján ellenőrzi a Vállalkozó minősítését, és nyilatkozik az elfogadásról A Mérnök feladata a műszaki átadás-átvételi, az ideiglenes használatbavételi eljárás és a befejező munkák lebonyolításánál: A Mérnök feladata a Vállalkozó által készre jelentett munkák műszaki átadás-átvételi eljárásának előkészítése, lebonyolítása. A készre jelentés után a Mérnök megvizsgálja, hogy az átadás-átvételi eljárás feltételei adottak-e (pl. projekt állapota, minősítési dokumentáció, megvalósulási tervek, stb.) a szerződések szerint. A Mérnök a minősítési dokumentációt és a megvalósulási terveket átvizsgálja, amennyiben azok hiányosak, a Vállalkozónak kiegészítésre visszaküldi. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele ezen dokumentációk megléte. A Vállalkozóval közösen elkészíti a munkák befejezéséhez még szükséges munkák jegyzékét, a hiba- és hiányjegyzéket. Amennyiben a minősítési dokumentáció és a helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a minőség nem felel meg a szerződésben rögzítetteknek, Mérnök javaslatot tesz a hibák kijavítására vagy a szerződéses ár csökkentésére. Felügyeli a Vállalkozót a hiánypótlási időszakban, és kiadja a Hiánypótlási Igazolást. Ha a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres befejezésének feltételei adottak, a Mérnök szakmai döntése alapján a Megbízó a befejezett munkát átveszi, és az Üzemeltetők részére átadja. A Mérnök elkészíti a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet. A helyszíni műszaki ellenőrök a Vállalkozóval az építési munkák befejezése után az Építési Naplót lezárják, a másolatokat átveszik, az irattárba helyezésről gondoskodnak. 11. A Mérnök feladatai a projekt megvalósítása időbeli és pénzügyi előrehaladásának ellenőrzésével: A Mérnök feladata az építés előrehaladásának ellenőrzése, annak dokumentálása, a kapcsolódó pénzfelhasználási előrejelzések nyomon követése annak érdekében, hogy a kivitelezés a Vállalkozási Szerződéssel összhangban meghatározott határidőn és költségkereteken belül, a pénzügyi ütemtervvel összhangban valósuljon meg. A Mérnöknek a számlák ellenőrzése során készített teljesítési igazolásaiban, projekt költség előrejelzéseiben, pénzügyi adatszolgáltatásaiban el kell különítenie a projekt Támogatási szerződésében meghatározott EU felé elszámolható és nem elszámolható költségeket. Igazolás köteles kiadni a teljesítésről, amennyiben a 191/2009 (IX.15) kormányrendelet 16.§ -ában foglalt feltételeket teljesíti az építési projektelem. Felállítja és üzemelteti a Megbízó igénye szerint a Beruházás műszaki és pénzügyi menedzselésének információs rendszerét. Részt vesz a Megbízó és a Vállalkozó közötti számítógépes monitoring rendszer létrehozásában és naprakész működtetésében. Feladata a Vállalkozó által végzett építési munkák előrehaladásának felügyelete és ellenőrzése abban a vonatkozásban, hogy az mennyiben felel meg az építési programban elfogadott bázisterv és aktualizálásai, a rész- és véghatáridőknek. Feladata az építési munkák határidőn belüli végrehajtásához szükséges kifizetésekről szóló rendszeres előrejelzések közlése a Megbízó felé. Felülvizsgálja és a Megbízó egyetértése esetén jóváhagyja a Vállalkozó által készített részletes előrehaladási és kifizetési ütemtervet majd a megbízó jóváhagyását követően beépíti a saját információs és ellenőrzési rendszerébe. Amennyiben a megvalósítás vagy a számlázás üteme eltér a jóváhagyott ütemtervektől, a Vállalkozó a Mérnök részére elkészíti a felülvizsgált ütemtervet, amelyet a Mérnök átvizsgál és a Megbízó hozzájárulása esetén jóváhagy. 9
A Megbízó haladéktalan tájékoztatása, ha a Beruházás bármely részének költsége, vagy felhasználása meghaladja, vagy ésszerű előrejelzés szerint meghaladhatja az építési költségben foglalt előirányzatot, vagy a Vállalkozó felhasználási előirányzatát. Észrevételek és véleményezés a Vállalkozó pénzfelhasználási előrejelzésével kapcsolatban, továbbá megjegyzések és tanácsadás a Megbízó számára a Vállalkozó aktualizált pénzfelhasználási előrejelzéseire vonatkozóan. Döntés előkészítő írásbeli javaslat a Vállalkozási Szerződésben, a műszaki előírásokban, illetve a fizetési feltételekben bekövetkezett esetleges változások miatt szükséges módosításokkal összefüggésben. Írásbeli javaslat bármely olyan nehézséggel kapcsolatban, amely a Vállalkozási Szerződés teljesítésével összefüggésben felmerülhet. Becslések elkészítése illetve elkészíttetése. Írásbeli javaslat a Megbízó számára minden módosítással kapcsolatban, amelyet a Mérnök szükségesnek vagy célszerűnek talál. Ellenőrzi és igazolja/ellenjegyzi a Vállalkozó által kiállított/benyújtott felméréseket, teljesítési dokumentumokat a Vállalkozási Szerződéssel, teljesítéssel, tényhelyzettel összhangban Észrevételeket, elemzést és írásbeli javaslatokat tesz a Megbízó számára ésszerűen elvárható határidőn belül, általánosan 7 napon belül minden olyan javaslattal és jelentéssel, igénnyel és egyéb kérdéssel kapcsolatban, amelyet a Vállalkozó a Beruházással összefüggésben a Megbízó elé terjeszt. A vállalkozói igényeket nyilvántartja, jelzi a Megbízó felé, és szerepelteti a rendszeres jelentésekben. Mérnökjelentés készítése Vállalkozói szerződésenként. 12. Mérnök feladata a műszaki átadás-átvétel után és a (ideiglenes) forgalombahelyezés, vagyonjogi rendezése folyamán Mérnök előkészíti, a Megbízó kérésére kezdeményezi a forgalomba helyezési és egyéb használatbavételi, üzembe helyezési eljárásokat.
Ellenőrzi a Vállalkozó által elkészített üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket, ezek megléte az üzemeltető részére történő átadás megkezdésének feltétele.
Ellenőrzi a forgalomba helyezési és egyéb használatbavételi, üzembe helyezési eljárások alkalmával a Vállalkozó felé elrendelt munkálatok elvégzését a lezárásig.
Ellenőrzi a forgalomba helyezést nem akadályozó, de a műszaki átadás-átvétel során megadott határidőre befejezendő munkák elvégzését, minőségét, azok jegyzőkönyvi lezárását,
a Vállalkozó kérésére kiadja az alábbi igazolásokat: -
Átadás-átvételi Igazolás Hiánypótlási Igazolás
-
Befejezési Igazolás
Ellenőrzi a felvonulási telepek elbontását, különös figyelmet fordítva az építési törmelékek, a hulladék elszállítására.
Ellenőrzi a környezet helyreállítását, és a Vállalkozó kérésére kiadja az erre vonatkozó igazolást.
Ellenőrzi a növényzet utógondozását, az átadást követően a Vállalkozási Szerződésben meghatározott ideig.
Részt vesz a garanciális bejárásokon, a Kezelők által jelzett hibák kijavítására intézkedik a Vállalkozó felé,
ellenőrzi az elvégzésüket, szükség esetén jóváhagyja a javítási TU-t, MMT-t,
A jótállási időszak lejártával elkészíti a lezáró jegyzőkönyvet és intézkedik a jótállási igazolás kiadására
Amennyiben a Vállalkozó a jótállási kötelezettségét nem teljesíti, javaslatot tesz a rendezésre, a jótállási bankgarancia lehívására, stb.
Amennyiben más vállalkozónak kell végezni a javítás, a Mérnök részt vesz a Vállalkozó kiválasztásában, ellenőrzi annak a munkáját.
13. A Mérnök jelentési kötelezettségei:
10
A Mérnök köteles jelentéseket készíteni, beleértve a Vállalkozótól származó észrevételeket is, a Megbízónak való bemutatás céljából. A jelentés kitér a műszaki, költség-, és határidő-kérdésekre. A Mérnök havonta előrehaladási, illetve negyedévente összefoglaló jelentést készít. A jelentések tartalmi vázlatát az alábbi pontok tartalmazzák (I.-V. pont). A havi jelentést a tárgyhót követő naptári hónap 15. napjáig kell elkészíteni és 3 (három) példány nyomtatott és 1 (egy) példány digitális formában (az aláírt példány scannelt változata) benyújtani a Megbízónak. 14. Projekt státusz jelentés (PSJ) Havonta kell elkészíteni minden lezárt időszakot( minden hónap 27-től következő hónap 26-ig terjedő időszak) követő 15-re. Azonosító adatok a Megbízó által előírt szoftverrel készített ütemtervekhez (fájl név, projektelemek, tevékenységkódok felépítése). A Vállalkozó által készített, a Megbízónak benyújtott (Mérnök által jóváhagyott) teljesítés-igazolás és számlamelléklettervezetek (ill. számlamellékletek) alapján, projektelem szinten a teljesítések és a göngyölített mennyiségek követése táblázatos formában a Vállalkozói szerződésekben meghatározott számlázási ütemeknek megfelelően (havonta, negyedévente, stb.). Bázis és aktualizált ütemtervek adatai Százalékos készültségek vizsgálata: a bázisterv (szerződéses összeg), az előző havi aktualizált terv, és a tényadatok összehasonlítása Projekt szinten, a megtermelt értékek módszere alapján. A Mérnök általános monitoring tevékenységével kapcsolatos lényegi észrevételek, javaslatok, módosítások felsorolása. A monitoring tevékenység folyamatos végrehajtása, adattáblák átadása Megbízó részére. Előrejelzés (ill. pénzügyi előrejelzés) a következő hónapokra a teljesítéseket (számlákat) illetően Projekt szinten, összehasonlítva a bázis tervvel. (Az előrejelzések során a Mérnök az aktualizált Megbízó által alkalmazott rendszer ütemtervek korai és késői értékeit együttesen veszi alapul, felülvizsgálva a Vállalkozó által készített tervet.) Rövid szöveges műszaki értékelés és készültség-vizsgálat a főbb munkanemekről elmaradás, előrehaladás, stb. 14.1.Részletezve: 14.1.1. Bevezetés Projekt tárgya (Főbb események összefoglalása- szerződéskötés, munkaterület-átadás időpontja, Vállalkozó megnevezése) A hónapban történt fontosabb események felsorolása 14.1.2. Mérnök munkájának ismertetése Az ismertetésnek tartalmaznia kell a Mérnöki szervezet tagjainak az adott hónapban a teljesítéssel kapcsolatosan végzett munkáinak kimutatását a helyszín és időtartam megjelölésével. 14.1.3. Tartalmi követelmények A Megbízóval egyeztetett és általa elfogadott formátumban kell a jelentéseket az 1.sz. Mellékletként csatolt PSJ kitöltési útmutató előírásai alapján összeállítani. 14.1.4. Adott hónapban történt előrehaladást reprezentáló fotók 15. NEGYEDÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 15.1. BEVEZETÉS Rövid szöveges áttekintést ad a Beruházás előrehaladásáról, kiemelve az esetleges problémákat, amelyek befolyásolhatják a létesítmények határidőre és a tervezett költségkereten belül történő megvalósítását, illetve változást jelentenek a Vállalkozói Szerződésben rögzített kondíciókhoz viszonyítva.
11
15.2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK a. b. c.
Az eltelt időszak fontosabb eseményeinek felsorolása (kooperációk, egyeztetések, megállapodások, hatóságokkal, környezetvédelemmel stb. kapcsolatos események.) Minőségbiztosítást érintő tevékenységek, események. (A jelentés időszakában a Mérnök által meghozott főbb intézkedések, elvégzett vizsgálatok, stb.) Szükséges intézkedések a következő hónapra.
15.3. PÓTMUNÁK ÉS ELMARADÓ MUNKÁK d.
e. f.
A jelentés időszakában teljesített pótmunkák bemutatása, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény előírásaira. (A Megbízó részéről elrendelt/elfogadott, Mérnök által jóváhagyott, igazolt pótmunkák, továbbá olyan elvégzett munkák, melyek vállalkozói pótmunka követelés alapját képezik ill. fogják képezni.) Egyéb vállalkozói követelések az időszak végéig. A jelentés időszakában a Megbízó/Mérnök részéről elrendelt vagy elfogadott pótmunkák listája, ezzel kapcsolatos megállapodások, jegyzőkönyvek, költségvetések, stb.) Elmaradó munkákkal kapcsolatos információk, megállapodások, jegyzőkönyvek, stb.
15.4. RENDKÍVÜLI JELENTÉS: A Mérnöknek a tervekben, ütemezésben és a költségekben ill. az építéshelyi körülményekben bekövetkezett vagy várható jelentős változásokról azonnali jelentést kell adnia. A Mérnök köteles a Megbízó igénye szerint soron kívüli jelentést összeállítani. 15.5. ZÁRÓJELENTÉS A Projekt összefoglaló értékelésének első változatát a Megbízóval előzetesen egyeztetett formában és szempontok szerint a műszaki átadást (ideiglenes, vagy végleges) követő 30 napon belül kell a Megbízó részére átadni. A Zárójelentés végső változatának elkészítési határideje a projekt befejezésétől számított 90 napon belül, amely magában kell foglalja a szakmai összefoglalót és a helyszíni ellenőrzések alapján végzett intézkedések felsorolását is. 15.6. Társfinanszírozói jelentés (angol és magyar nyelvű) 15.6.1 Előrehaladási jelentés A beruházás EU forrásból történő finanszírozása által a projekt féléves előrehaladási jelentésének készítése a szerződés megkötését követően minden év legkésőbb június 30. és december 31. határidővel Megbízó részére történő megküldéssel. Az előrehaladási jelentéseknek tartalmaznia szükséges a megvalósítandó műszaki tartalom összefoglaló bemutatását, az elmúlt időszakban történt teljesítések ismertetését rövid szöveges formában készültségi vizsgálattal a főbb munkanemekre vonatkozóan. Az eredeti költségvetéshez mért változtatások, elrendelt pótmunkák bemutatása. Az esetleges késedelmek és csúszások ismertetése, azok indokai. Az előrehaladási jelentések pénzügyi teljesítéséről és előrejelzéséről készülő grafikonokon szükséges bemutatni az elmúlt időszak pénzügyi teljesítéseit, valamint a következő időszakok becsült pénzügyi előrejelzéseit összehasonlítva a bázis ütemtervekben szereplő adatokkal. 15.6.2. Projekt zárójelentés A projekt befejezését követő 90 napon belül a teljesült műszaki tartalom ismertetésével, rövid szöveges projekt leírással, az esetleges műszaki tartalom változtatások és azok indokainak bemutatásával, a végső építési bekerülési összeg összehasonlítva az eredetileg tervezettel, valamint a tervezett határidők teljesítése, az esetleges csúszások ismertetésével, szakmai összefoglalóval és a helyszíni ellenőrzések alapján végzett intézkedések felsorolásával. A műszaki átadást követő legkésőbb 15 hónapon belül az előző mondatban ismertetetteken felül az újonnan megépült projekt elemek bemutatása, valamint biztonsági audit készítése, és a közlekedés biztonsági helyzet javulásának bemutatása, a baleseti adatok ellenőrzése.. az alábbiakban felsorolt szempontok figyelembevételével: -
baleset kimenetele 12
-
meghaltak száma súlyos sérültek száma könnyű sérültek száma balest oka baleset jellege forgalomterelés balesetet okozó okozó állampolgársága baleset napja balesetek költségei
13
Tervezett megvalósítandó feladatok rövid bemutatása, Projektelemek részletes bemutatása Az alábbi projektelemeknél szereplő mennyiségek tájékoztató jellegűek, a Támogatási Szerződésben foglaltakon alapulnak. A nyertes ajánlattevő a Projekt teljes tartalma lebonyolító mérnöki feladatainak ellátására köteles az ajánlatában foglalt díjazás ellenében. Felhívjuk az Ajánlattevők figyelmét, hogy az egyes Projektelemek tényleges mennyisége a Megvalósíthatósági Tanulmány, illetve a Támogatási Szerződés esetleges jövőbeni módosítása folytán változhat, ez azonban várhatóan a Projekten belüli átcsoportosítással, és nem a Projekt bővítésével valósul meg. Erre tekintettel a nyertes Ajánlattevő az egyes Projektelemek tartalmának módosulása esetén sem jogosult a szerződésben meghatározott díj módosítására. Ajánlatkérő a Ajánlattevők rendelkezésére bocsátja a jóváhagyott megvalósíthatósági tanulmányt, amely részletesen megadja az érintett helyszíneket és feladatokat. (M/1. sz. melléklet)
16. Az M7 horvát határ előtti torlódások kezelése 16.1 Előzmény Az M7-M70 gyorsforgalmi utak csomópontjának térsége kiemelt jelentőségű pontja az ÁAK hálózatának. Az M70 autóúton az elmúlt időszakban számos pályazárral járó baleset történt, az M7-es autópályán pedig a nyári időszakban rendszeresek a torlódások a horvát-magyar határátkelőhely előtt. A határátkelőhelyen jelentkező torlódások csökkenthetőek, ha az M70 autóúton keresztül elérhető régi határátkelőhelyet is igénybe veszi a kilépő forgalom, illetve az autópálya határig terjedő szakaszának valamilyen havária miatt szükséges lezárása alkalmával is erre lehet kerülni (a teljes forgalom leterelésével). További cél a rendszerrel, hogy azon az M70 autóúton bekövetkező rendkívüli eseményekre, illetve korlátozásokra is figyelmeztetni lehessen a telepítendő változtatható jelzésképű táblák (VJT) segítségével. 16.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások és szabványok valamint az Easyway projekt keretein belül működő Evaluation Expert Group ajánlásai szerint. Az M7-M70 csomópont térségében előzetesen 5 VJT portál és 3 új kamera telepítését tervezi az ÁAK. A telepítési helyszínek a következőek: Ssz.
Út
Km
Oldal
Eszköz
Megjegyzés
1.
M7
230+600
jobb
VJT
kombinált kijelző (1 szintes)
2.
M7
231+100
jobb
VJT
Új kétszintes VJT
3.
M7
231+610
jobb
VJT
Új kétszintes VJT
4.
M7
232+770
jobb
VJT
Új kétszintes VJT
5.
M7
231+030
bal
Térfigyelő kamera
meglévő portálon
6.
M7
234+100
jobb
Térfigyelő kamera
új oszlopon
7.
M70
0+050
jobb
VJT
kombinált kijelző (1 szintes)
8.
M70
0+800
bal
Térfigyelő kamera
meglévő portálon
Az egyes eszközökre és alrendszerekre vonatkozó kritériumok az alábbiak: Változtatható jelzésképű táblák A VJT-k a járművezetők jobb informálását szolgálják, illetve bizonyos körülmények között ajánlások, utasítások adhatóak rajtuk keresztül. A táblákat úgy kell elhelyezni, hogy azokat minimum 250 m távolságból – a helyszíni adottságoktól függetlenül – el lehessen olvasni. A VJT kijelzők elhelyezkedése alapvetően két módon történhet. 1.
A táblák elrendezése kombinált (egysoros) kivitelben: két színes (RGB) kijelző közrefog egy nagy felületű monokróm kijelzőt. Az egysoros kivitelnél a három kijelző egységből álló tábla egy házba kerüljön, és azt a 14
keresztmetszeten belül a külső és a belső optika között kell arányosan középre rendezve elhelyezni. Az RGBTXT-RGB elrendezésű táblák teljes becsült felülete 7400*1600 mm. 2.
A táblák elrendezése 2 szintes kivitelben: az alsó szinten minden egyes forgalmi sáv fölött, hozzávetőlegesen a sáv tengelyében el kell helyezni 1-1 színes RGB kijelzőt valamint 1-1 további RGB kijelzőt a portálszerkezet két szélén a belső optika és a koronaél közelében (ez egy kétsávos pályán 4 RGB kijelző telepítését jelenti). A portálszerkezet második szintjén található a szöveges monokróm kijelző, melyet a forgalmi sávok fölé, középre rendezve kell elhelyezni.
A tábláknak full mátrixos, szabadon vezérelhető, tetszőleges jelzéskép megjelenítésére alkalmasnak kell lenniük, a szöveges megjelenítés estén betűtípusnak változtathatónak kell lennie. A kijelzőkön megjeleníthető KRESZ táblák átmérőjének 1000 mm-nek kell lenni, a kiegészítő tábla feliratának mérete 180 mm. A szöveges résznek 3x15 karakter megjelenítésére kell alkalmasnak lennie, min. 350 mm-s betűmérettel. A szöveges táblán is meg kell tudni jeleníteni tetszőleges (pl. kép) információt. Szöveges információk betűtípusának meghatározása a hatályos Útügyi előírásoknak megfelelően történjen. A táblák teljesítsék az e-UT 04.01.11 és az e-UT 04.02.12-34 Útügyi Műszaki Előírásokban foglaltakat. A táblák alapvetően feleljenek meg az EN-12966 vagy azzal egyenértékű szabványnak, azon belül pedig az e-UT 04.01.11 (Változtatható Jelzéstartamú közúti jelzőtáblák követelményei) gyorsforgalmi utakra előírt jellemző paramétereinek az alábbi táblázat szerint:
A táblák vezérlése az ÁAK Zrt. Forgalomirányító (FIR) vezérlő rendszeréből történik, mely felületen minden az ÁAK üzemeltetésében lévő elektronikai rendszer menedzselhető. A táblák kijelzőivel szembeni elvárások: GRAFIKUS TÁBLÁK: o Full color, full mátrix (ledenként vezérelhető) o Pixel távolság: 25 mm (1600 pixel/m2) o Ledek száma pixelenként: 3 (vörös, zöld, kék) o Szín felbontás: 24 bit (true color) o Felbontás: 40×64 képpont SZÖVEGES (KÖZÉPSŐ) TÁBLA: o Monokróm full mátrix o Pixel távolság: 25 mm (1600 pixel/m2) o Ledek száma pixelenként: 1 (sárga) o Szín felbontás: 8 bit (grayscale) o Felbontás: 208×72, vagy 216×64 képpont o Legalább 3×15 karakteres szöveg kiírására alkalmas A táblákat portálszerkezeten kell elhelyezni, melynek anyaga tüzihorganyzott acél (z MSZ EN ISO 1461:2009 vagy azzal egyenértékű szabvány szerinti vastagság alkalmazásával). Minden egyes tartószerkezetnek járhatónak kell lennie. A tartószerkezet és a felszerelt elemek alatt min. 5,50 m szabad magasság biztosítandó. A tartószerkezet védelme a portálszerkezettől független, és a folyópálya korlátrendszeréhez igazodó típusú legyen. A portálszerkezeteket minimum H2-es visszatartási szintű szalagkorláttal kell bevédeni forgalmi irányból 40m + 15
lefuttatás, a portál után 20 m + lefuttatás hosszon, az elválasztó sávban is, valamint az ellentétes pálya irányából. A H2es szakaszt csatlakoztatni kell a már meglévő egy soros szalagkorláthoz, vagy ha nincsen a helyszínen meglévő szalagkorlát szakasz, akkor a két sort egymáshoz képest eltoltan kell lefuttatni. Más megoldással nem lehet a korlátot végeztetni, még a portál utáni részen sem. Ha a lefuttatástól kevesebb, mint 100 méterre van meglévő szalagkorlát, akkor a H2-es szakasz felső sorának lefuttatása után az egysoros szakaszt össze kell kötni a távolabbi korláttal. Ha a kétsoros H2-es korlát nem csatlakozik más, meglévő korlátszakaszhoz, akkor a felső és az alsó sora lefuttatása között 50 m legyen az eltolás! Video alrendszer (kamerák) A gyorsforgalmi úthálózat mentén működő video alrendszer fő feladata, az autópálya mentén adott helyszíneken a forgalom megfigyelése a helyi – Eszteregnyei – felügyeleti központból (és a FIR-en keresztül az egész ÁAK belső hálózatról), illetve a jelek rögzítése az adatbázis szerverre. Ezen kívül a rögzített képek visszajátszása, keresése, archiválása valamint exportálása. Az integráció érdekében a felügyeleti központban már működő típusú, vagy azzal teljesen egyenértékű kamerák telepítése szükséges. Az új kamerákat a meglévő felügyeleti rendszerhez, illetve a FIR-hez kell illeszteni. Az új kamerák képeinek átviteléhez olyan optimális módot (sávszélesség, tömörítési algoritmust) kell választani, amely egyrészt illeszkedik az adott kamera paramétereihez, - biztosítva a szolgáltatott képek lényegében minőségromlás nélküli megjelenítését a központokban - másrészt csak a cél elérése érdekében, műszakilag indokolt sávszélességet igényel. Preferált képtömörítési eljárás MPEG4. 17 Az Ideiglenes mozgó forgalomterelések biztonságosabbá tétele 17.1 Előzmény Az ÁAK zrt. gyorsforgalmi úthálózatán rendszeresek az olyan munkavégzések melyek mobil forgalomtereléssel járnak. Forgalmi sáv zárás esetén a lezárást járműveken vagy utánfutókon elhelyezett KRESZ táblákkal elő kell jelezni. Az előjelző járművek általában a leálló sávon helyezkednek el a sávzárás helye előtt 250 és 500 m-re. A nagy forgalmú autópálya szakaszokon a tehergépjárművek rendszerint egymást követve hosszú sorokban haladnak, emiatt - illetve a nagy méretük miatt is - a leálló sávon elhelyezett előjelző táblákat eltakarják a belső sávban haladó járművek elől. Ilyenkor a járművezető az előjelzés észlelésének hiányában nem számít sávzárásra, nem lassít és vált sávot időben, ezért a lezárt sávot biztosító járműnek ütközik. Másik balesetveszélyes helyzet fordulhat elő úgy is, hogy a külső sávban a tehergépjárművek mögött haladó jármű nem látja kellő időben az előjelző járműveket és például a leálló sávra műszaki hiba miatt félrehúzódva az előjelző járműveknek ütközik. A balesetveszély csökkentése érdekében a mobil forgalomtereléseket olyan utánfutón elhelyezett változtatható jelzésképű táblákkal kívánjuk előjelezni, melynek felső kijelzője kb. 6-7 m magasságig felemelhető, így az távolról is jól látszik. 17.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a megvalósítás során 10 forgalomtereléshez, terelésenként két előjelzővel számolva, összesen 20 db vontatható pótkocsit szerez be az ÁAK Zrt. Beszerzésre kerülő eszközökre vonatkozó kritériumok az alábbiak: Forgalomtereléshez szükséges fénytechnikával és fényvisszaverő fóliás jelzésekkel ellátott vontatható pótkocsi. Mobil illetve álló forgalomtereléseknél alkalmazható szétnyitható, fényvisszaverő fóliás kiegészítéssel ellátott, állítható jelzésképű fénytechnikai jelzőberendezésekkel, ezek működtetéséhez szükséges beépített áramforrással, vezérlő-, töltő berendezéssel ellátott eszköz. Az eszköz tömegének a vontató járműhöz kell igazodnia, mely, maximum 3.500 kg együttes tömeggel rendelkezik, és 2.000 kg vontatásra alkalmas vonóhoroggal van ellátva. A vontatmány fékrendszerének kialakításánál az irányadó jogszabályokat kell alapul venni, rögzítő fékkel el kell látni. A pótkocsi álló helyzetében, és álló forgalomterelésnél az elmozdulás ellen rögzíthetőnek és, a beépített hidraulikus kitámasztó rendszer segítségével kell a megfelelő helyzetben megtartania, rögzítenie, borulás ellen biztosítania. A jelzésképek megjelenítésére 2 db LED-es panel szükséges. A fekvő elrendezésű (2m x 1m, (szélesség x magasság)) táblát a rendszernek fel kell tudnia emelnie - emberi erő szükséglet nélkül -, mobil kezelőfelületről vezérelve, legalább 6,5 m magasságba a tábla felső szélénél mérve. A tábla felső peremének, két szélén egy-egy darab 350 mm átmérőjű, kadmium sárga, LED-es szúrófényt kell felszerelni, mely a táblák működésekor folyamatosan villogó jelzést adnak. A kitolható tábla, bárhol megállítható legyen és ott a jelzéskép megjelenítésére alkalmasnak kell lennie. 16
Az alsó jelzéskép megjelenítésére alkalmas tábla, álló elrendezésű (1m x 2 m, (szélesség x magasság)), a tábla két oldalán piros-fehér sávos csíkozást kell kialakítani két méteres külső szélességig (csíkozás, tábla, csíkozás). A pótkocsinak alkalmasnak kell lennie 12/24 Voltos feszültséggel működnie, automatikus felismeréssel. Az elektromos berendezések kialakítása időjárástól és illetéktelen hozzáféréstől védetten történjen. A beépített áramforrásnak minimálisan 8 órás üzemidő biztosítását kell garantálnia. Az áramforrások töltéséről egy beépített, külső hálózatról működő töltőberendezésnek kell gondoskodnia. A jelzéskép előállítására alkalmas paneleknek, és a szúrófényeknek automatikusan fel kell ismernie, és alkalmazkodnia kell a nappali és éjszakai fényviszonyokhoz, fényerő szabályozással. Az eszköznek közúti közlekedésre alkalmasnak kell lennie. A jelzésképeknek előre meghatározottnak és utólagosan is programozhatónak kell lennie. A táblák, és a rendszer vezérléséhez szükséges kezelőfelületnek - a vontató jármű kezelőjének -, akár a járműben való tartózkodásakor is működtetnie, vezérlehető kell lennie, valamint a kezelő személyt tájékoztassa, a táblák által megjelenített jelzésképekről, és a függőlegesen kitolható tábla helyzetéről. A paneleknek, minimálisan 2 vagy 4 szín megjelenítésére alkalmasnak kell lenniük. 18. M3 autópálya 10+120-13+450 km beton terelőfal és korlát elválasztó sávban, a fizikai elválasztás korszerűsítése 18.1 Előzmény Az elmúlt évtizedek motorizációjának dinamikus fejlődése a forgalom, az átlag-sebesség, a gépjármű-teljesítmény, a közúton szállított árutömeg növekedését eredményezte. Ezek a tényezők a balesti kockázat növekedését vonták maguk után, mely különösen a két forgalmi irány elválasztását szolgáló (beton és acél) korlátokkal szemben támasztott szigorúbb követelményekhez vezettek. A forgalombiztonság növelése érdekében a magasabb szintű elvárások és követelmények szükségessé tették a legforgalmasabb autópálya szakaszok elválasztó védelmi rendszerének felülvizsgálatát, a vonatkozó előírások szerinti átalakítását. A jelenlegi szabályozás szerint a gyorsforgalmú utakon a forgalmi irányok elválasztására legalább H2 –es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell létesíteni. 18.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az alábbi munkarészeknél. Útépítés Az e-UT 04.04.12:2010.március jelzetű útügyi műszaki előírás alapján az adott autópálya szakaszon a két forgalmi irány elválasztására mindkét oldalon H2-es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell építeni. Az elválasztó rendszer alapanyaga előregyártott beton kivéve azokat a helyszíneket, ahol a későbbiekben részletezett szempontok miatt ez a feltétel nem teljesíthető (pl. műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok stb.). Azokon a helyszíneken, ahol az előregyártott H2-es betonelem nem helyezhető el H2-es acélkorlátot kell létesíteni. A preferált beton-elemhossz 6m. Az üzemi átjárókban egysoros betonelemek kerülnek elhelyezésre. Általános esetben a betonelem nem kerül lerögzítése, kivéve azokat a helyszíneket, ahol az elválasztás esetleges elmozdulása csak kismértékben vagy egyáltalában nem engedhető meg. Azokon a korlátszakaszokon, ahol geometriai értelemben vagy az elválasztás anyagában változtatás szükséges (pl. üzemi átjáróknál, megállási látótávolság biztosításánál, megmaradó korláthoz történő csatlakozásnál stb.) az előírásoknak megfelelő átmeneti szakaszt kell létesíteni. A megmaradó elválasztás kivételével az új előregyártott betonelemek elhelyezését megelőzően a régi acélkorlátok vagy betonelemek elbontásra kerülnek. Ennek forgalomtechnikai szempontjait a „Forgalomtechnika” fejezet tartalmazza. Mind a felhasználásra kerülő betonelemeknek, mind pedig az új acélkorlátoknak ütközési kísérlettel igazolt műszaki tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A betonelemek megfelelő stabilitása, tervszerű helyzetének és hatásmechanizmusának biztosítása érdekében alapozás építése szükséges. A jelenlegi üzemi átjárók megtartásra kerülnek azzal a kiegészítéssel, hogy a 100m hosszúságot el nem érő átjárók legalább 100m-re történő bővítését kell előirányozni. Az üzemi átjárók burkolata a burkolt elválasztósáv és a vízelvezető rendszer kiépítésével egyetemben felújításra kerül. Útvilágítás A tervezési szakaszon az elválasztó sávban jelenleg útvilágítás üzemel, mely a fizikai elválasztás átépítése kapcsán elbontásra kerül. Jelen projekt keretében nem kerül sor új világítás-rendszer létesítésére és a későbbiekben sem kell azzal számolni, hogy a két forgalmi irányt elválasztó sávban útvilágítás létesül. Vízelvezetés
17
A két forgalmi irányt elválasztó betonelem-sor közötti terület burkolásra kerül. A burkolt felület vízelvezetését hosszirányú csatornával, megfelelő sűrűségű víznyelő és tisztítóaknák létesítésével kell megoldani. A hosszirányú csatorna vizét a műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok víztelenítésének, a meglévő vízelvezető rendszer és a várható vízhozam figyelembe vételével keresztirányban ki kell vezetni. Amennyiben a csapadékvíz kivezetésére a meglévő csapadékvíz elvezető rendszer nem használható fel, a keresztirányú kivezetés csak csősajtolással, burkolatbontás nélkül valósítható meg. Műtárgyak (hidak, portálok) A műtárgyak esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)
M3 ap. 10+741/1 tervezendő hídszegély bontás, H2 W1 terelőfal és új hídszegély; lezuhanás elleni védelem biztosítása; terelőfalak lezuhanásának megakadályozása; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 10+744/2 tervezendő hídszegély bontás, H2 W1 terelőfal és új hídszegély; lezuhanás elleni védelem biztosítása; terelőfalak lezuhanásának megakadályozása; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 11+165 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 12+138 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 12+727/1 tervezendő hídszegély bontás, H2 W4 terelőfal és új hídszegély; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 12+727/2 tervezendő hídszegély bontás, H2 W4 terelőfal és új hídszegély; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 12+934 H2-es korlát és hídszegély megmarad! M3 ap. 13+446/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 13+446/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal
Portálok esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1) 2) 3) 4)
M3 jp. 11+690 M3 jp. 12+040 M3 jp. 12+328 M3 bp. 12+088
tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra
Vakítás elleni védelem Jelen projektnek nem tárgya új vakításgátló rendszer létesítése, de a jelenleg meglévő fényvédelemről az új korlátok esetében is gondoskodni kell. Forgalomtechnika A kivitelezésre a legforgalmasabb autópálya-szakaszokon kerül sor, ezért a munkavégzéshez létesítendő forgalomterelés során az irányonkénti két forgalmi sáv biztosítása szükséges. Tekintettel arra, hogy a kivitelezés első fázisában a két forgalmi irányt elválasztó jelenlegi korlát elbontása szükséges, a munkaterületen dolgozók és az úton közlekedők védelme érdekében a munkaterületet ideiglenesen létesített, folyamatos korláttal le kell határolni. Ez célszerűen a végleges betonkorlátot képező betonelemeknek a jobb és bal pálya előző- és haladó sáv közötti terelővonalon történő ideiglenes elhelyezésével oldható meg. A forgalomtereléshez a burkolati jeleknek ragasztott kivitelűeknek kell lennie. Az elválasztó-sávban lévő közúti jelzések a hatályos előírásoknak megfelelő méretű és fényvisszaverő képességű cseréje szükséges. A betonelemeken és a csatlakozó acélkorlát-szakaszokon 50m-ként fényvisszaverő elemeket kell elhelyezni, melyeket a vonatkozó előírásnak megfelelően esetleg be kell sűríteni. A jobb és bal pályán az optika oldószeres burkolati jellel felújításra kerül. A tervezett helyszíneken az alábbiakat kell megvizsgálni: - megmaradó korlátokhoz történő csatlakozás - keresztmetszeti kialakítás, oldalakadály-távolság - vízelvezetési rendszer létesítése - üzemi átjárók kialakítása 18
-
meglévő és megmaradó burkolt felületek felszín alatti, keresztezett nagynyomású közmű-hálózatok végleges forgalomtechnika kialakítása forgalomterelés ütemezése betonelemeken alkalmazandó fényvisszaverő elemek elhelyezési lehetőségei közúti jelzések elhelyezése
19. M5 autópálya 13+000-17+400 km beton terelőfal és korlát elválasztó sávban, a fizikai elválasztás korszerűsítése 19.1 Előzmény Az elmúlt évtizedek motorizációjának dinamikus fejlődése a forgalom, az átlag-sebesség, a gépjármű-teljesítmény, a közúton szállított árutömeg növekedését eredményezte. Ezek a tényezők a balesti kockázat növekedését vonták maguk után, mely különösen a két forgalmi irány elválasztását szolgáló (beton és acél) korlátokkal szemben támasztott szigorúbb követelményekhez vezettek. A forgalombiztonság növelése érdekében a magasabb szintű elvárások és követelmények szükségessé tették a legforgalmasabb autópálya szakaszok elválasztó védelmi rendszerének felülvizsgálatát, a vonatkozó előírások szerinti átalakítását. A jelenlegi szabályozás szerint a gyorsforgalmú utakon a forgalmi irányok elválasztására legalább H2 –es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell létesíteni. 19.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az alábbi munkarészeknél. Útépítés Az e-UT 04.04.12:2010.március jelzetű útügyi műszaki előírás alapján az adott autópálya szakaszon a két forgalmi irány elválasztására mindkét oldalon H2-es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell építeni. Az elválasztó rendszer alapanyaga előregyártott beton kivéve azokat a helyszíneket, ahol a későbbiekben részletezett szempontok miatt ez a feltétel nem teljesíthető (pl. műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok stb.). Azokon a helyszíneken, ahol az előregyártott H2-es betonelem nem helyezhető el H2-es acélkorlátot kell létesíteni. A preferált beton-elemhossz 6m. Az üzemi átjárókban egysoros betonelemek kerülnek elhelyezésre. Általános esetben a betonelem nem kerül lerögzítése, kivéve azokat a helyszíneket, ahol az elválasztás esetleges elmozdulása csak kismértékben vagy egyáltalában nem engedhető meg. Azokon a korlátszakaszokon, ahol geometriai értelemben vagy az elválasztás anyagában változtatás szükséges (pl. üzemi átjáróknál, megállási látótávolság biztosításánál, megmaradó korláthoz történő csatlakozásnál stb.) az előírásoknak megfelelő átmeneti szakaszt kell létesíteni. A megmaradó elválasztás kivételével az új előregyártott betonelemek elhelyezését megelőzően a régi acélkorlátok vagy betonelemek elbontásra kerülnek. Ennek forgalomtechnikai szempontjait a „Forgalomtechnika” fejezet tartalmazza. Mind a felhasználásra kerülő betonelemeknek, mind pedig az új acélkorlátoknak ütközési kísérlettel igazolt műszaki tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A betonelemek megfelelő stabilitása, tervszerű helyzetének és hatásmechanizmusának biztosítása érdekében alapozás építése szükséges. A jelenlegi üzemi átjárók megtartásra kerülnek azzal a kiegészítéssel, hogy a 100m hosszúságot el nem érő átjárók legalább 100m-re történő bővítését kell előirányozni. Az üzemi átjárók burkolata a burkolt elválasztósáv és a vízelvezető rendszer kiépítésével egyetemben felújításra kerül. Útvilágítás A tervezési szakaszon az elválasztó sávban útvilágítás nincs, a későbbiekben sem kell azzal számolni, hogy útvilágítás létesül. Vízelvezetés A két forgalmi irányt elválasztó betonelem-sor közötti terület burkolásra kerül. A burkolt felület vízelvezetését hosszirányú csatornával, megfelelő sűrűségű víznyelő és tisztítóaknák létesítésével kell megoldani. A hosszirányú csatorna vizét a műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok víztelenítésének, a meglévő vízelvezető rendszer és a várható vízhozam figyelembe vételével keresztirányban ki kell vezetni. Amennyiben a csapadékvíz kivezetésére a meglévő csapadékvíz elvezető rendszer nem használható fel, a keresztirányú kivezetés csak csősajtolással, burkolatbontás nélkül valósítható meg. Műtárgyak (hidak, portálok) 19
A műtárgyak esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
M5 ap. 13+248 M5 ap. 13+260 M5 ap. 13+607 M5 ap. 14+453 M5 ap. 15+406 M5 ap. 15+995 M5 ap. 16+476 M5 ap. 16+976
tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő hídszegély bontás és H2 W1 terelőfal építés tervezendő hídszegély bontás és H2 W1 terelőfal építés tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra
Portálok esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
M5 jp. 15+440 M5 jp. 15+640 M5 jp. 15+820 M5 jp. 16+200 M5 bp.15+200 M5 bp.15+688 M5 bp.16+190 M5 bp.17+240
tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra
M5 15+406 km sz. lévő kiemelt szegélyt el kell bontani, helyette a terelőfal átvezetésre alkalmas szegélyt kell tervezni, megépíteni. Az M5 15+406 km sz. és M5 15+995 km sz. lévő híd esetében a meglévő leesés elleni védelmet a terelőfal megépítésével egyidejűleg újra biztosítani kell. Vakítás elleni védelem Jelen projektnek nem tárgya új vakításgátló rendszer létesítése, de a jelenleg meglévő fényvédelemről az új korlátok esetében is gondoskodni kell. Forgalomtechnika A kivitelezésre a legforgalmasabb autópálya-szakaszokon kerül sor, ezért a munkavégzéshez létesítendő forgalomterelés során az irányonkénti két forgalmi sáv biztosítása szükséges. Tekintettel arra, hogy a kivitelezés első fázisában a két forgalmi irányt elválasztó jelenlegi korlát elbontása szükséges, a munkaterületen dolgozók és az úton közlekedők védelme érdekében a munkaterületet ideiglenesen létesített, folyamatos korláttal le kell határolni. Ez célszerűen a végleges betonkorlátot képező betonelemeknek a jobb és bal pálya előző- és haladó sáv közötti terelővonalon történő ideiglenes elhelyezésével oldható meg. A forgalomtereléshez a burkolati jeleknek ragasztott kivitelűeknek kell lennie. Az elválasztó-sávban lévő közúti jelzések a hatályos előírásoknak megfelelő méretű és fényvisszaverő képességű cseréje szükséges. A betonelemeken és a csatlakozó acélkorlát-szakaszokon 50m-ként fényvisszaverő elemeket kell elhelyezni, melyeket a vonatkozó előírásnak megfelelően esetleg be kell sűríteni. A jobb és bal pályán az optika oldószeres burkolati jellel felújításra kerül. A tervezett helyszíneken az alábbiakat kell megvizsgálni: - megmaradó korlátokhoz történő csatlakozás - keresztmetszeti kialakítás, oldalakadály-távolság - vízelvezetési rendszer létesítése - üzemi átjárók kialakítása - meglévő és megmaradó burkolt felületek - felszín alatti, keresztezett nagynyomású közmű-hálózatok - végleges forgalomtechnika kialakítása - forgalomterelés ütemezése 20
-
betonelemeken alkalmazandó fényvisszaverő elemek elhelyezési lehetőségei közúti jelzések elhelyezése
20. M3 autópálya 13+450-27+500 km beton terelőfal és korlát elválasztó sávban, a fizikai elválasztás korszerűsítése 20.1 Előzmény Az elmúlt évtizedek motorizációjának dinamikus fejlődése a forgalom, az átlag-sebesség, a gépjármű-teljesítmény, a közúton szállított árutömeg növekedését eredményezte. Ezek a tényezők a balesti kockázat növekedését vonták maguk után, mely különösen a két forgalmi irány elválasztását szolgáló (beton és acél) korlátokkal szemben támasztott szigorúbb követelményekhez vezettek. A forgalombiztonság növelése érdekében a magasabb szintű elvárások és követelmények szükségessé tették a legforgalmasabb autópálya szakaszok elválasztó védelmi rendszerének felülvizsgálatát, a vonatkozó előírások szerinti átalakítását. A jelenlegi szabályozás szerint a gyorsforgalmú utakon a forgalmi irányok elválasztására legalább H2 –es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell létesíteni. 20.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az alábbi munkarészeknél. Útépítés Az e-UT 04.04.12:2010.március jelzetű útügyi műszaki előírás alapján az adott autópálya szakaszon a két forgalmi irány elválasztására mindkét oldalon H2-es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell építeni. Az elválasztó rendszer alapanyaga előregyártott beton kivéve azokat a helyszíneket, ahol a későbbiekben részletezett szempontok miatt ez a feltétel nem teljesíthető (pl. műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok stb.). Azokon a helyszíneken, ahol az előregyártott H2-es betonelem nem helyezhető el H2-es acélkorlátot kell létesíteni. A preferált beton-elemhossz 6m. Az üzemi átjárókban egysoros betonelemek kerülnek elhelyezésre. Általános esetben a betonelem nem kerül lerögzítése, kivéve azokat a helyszíneket, ahol az elválasztás esetleges elmozdulása csak kismértékben vagy egyáltalában nem engedhető meg. Azokon a korlátszakaszokon, ahol geometriai értelemben vagy az elválasztás anyagában változtatás szükséges (pl. üzemi átjáróknál, megállási látótávolság biztosításánál, megmaradó korláthoz történő csatlakozásnál stb.) az előírásoknak megfelelő átmeneti szakaszt kell létesíteni. A megmaradó elválasztás kivételével az új előregyártott betonelemek elhelyezését megelőzően a régi acélkorlátok vagy betonelemek elbontásra kerülnek. Ennek forgalomtechnikai szempontjait a „Forgalomtechnika” fejezet tartalmazza. Mind a felhasználásra kerülő betonelemeknek, mind pedig az új acélkorlátoknak ütközési kísérlettel igazolt műszaki tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A betonelemek megfelelő stabilitása, tervszerű helyzetének és hatásmechanizmusának biztosítása érdekében alapozás építése szükséges. A jelenlegi üzemi átjárók megtartásra kerülnek azzal a kiegészítéssel, hogy a 100m hosszúságot el nem érő átjárók legalább 100m-re történő bővítését kell előirányozni. Az üzemi átjárók burkolata a burkolt elválasztósáv és a vízelvezető rendszer kiépítésével egyetemben felújításra kerül. A kb. 26+350-26+500 km közötti szakaszon korábban létesített H2-es betonfal megmarad. Útvilágítás A tervezési szakaszon az elválasztó sávban útvilágítás nincs, a későbbiekben sem kell azzal számolni, hogy útvilágítás létesül. Vízelvezetés A két forgalmi irányt elválasztó betonelem-sor közötti terület burkolásra kerül. A burkolt felület vízelvezetését hosszirányú csatornával, megfelelő sűrűségű víznyelő és tisztítóaknák létesítésével kell megoldani. A hosszirányú csatorna vizét a műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok víztelenítésének, a meglévő vízelvezető rendszer és a várható vízhozam figyelembe vételével keresztirányban ki kell vezetni. Amennyiben a csapadékvíz kivezetésére a meglévő csapadékvíz elvezető rendszer nem használható fel, a keresztirányú kivezetés csak csősajtolással, burkolatbontás nélkül valósítható meg. Műtárgyak (hidak, portálok) A műtárgyak esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 21
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
M3 ap. 13+645/1 tervezendő hídszegély bontás, H2 W1 terelőfal és új hídszegély; lezuhanás elleni védelem biztosítása; terelőfalak lezuhanásának megakadályozása; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 13+645/2 tervezendő hídszegély bontás, H2 W1 terelőfal és új hídszegély; lezuhanás elleni védelem biztosítása; terelőfalak lezuhanásának megakadályozása; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 13+906 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 15+859 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 18+570 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 19+361/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 19+361/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 19+901/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 19+901/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 20+415 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 21+122/1 tervezendő hídszegély bontás, H2 W1 terelőfal és új hídszegély; lezuhanás elleni védelem biztosítása; terelőfalak lezuhanásának megakadályozása; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 21+122/2 tervezendő hídszegély bontás, H2 W1 terelőfal és új hídszegély; lezuhanás elleni védelem biztosítása; terelőfalak lezuhanásának megakadályozása; és ezek járulékos feladatai is M3 ap. 22+445 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 24+680/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 24+689/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 24+760/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 24+765/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 26+380 meglévő terelőfal megmarad! M3 ap. 26+374 meglévő terelőfal megmarad! M3 ap. 27+052 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal
Portálok esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
M3 jp. 20+600 M3 jp. 23+650 M3 jp. 24+500 M3 jp. 24+870 M3 jp. 25+370 M3 bp.13+724 M3 bp.14+180 M3 bp.14+680 M3 bp.14+875 M3 bp.23+915
tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra meglévő H2 korlát megmarad! meglévő H2 korlát megmarad! meglévő H2korlát megmarad! meglévő H2korlát megmarad! tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra
Vakítás elleni védelem Jelen projektnek nem tárgya új vakításgátló rendszer létesítése, de a jelenleg meglévő fényvédelemről az új korlátok esetében is gondoskodni kell. Forgalomtechnika A kivitelezésre a legforgalmasabb autópálya-szakaszokon kerül sor, ezért a munkavégzéshez létesítendő forgalomterelés során az irányonkénti két forgalmi sáv biztosítása szükséges. Tekintettel arra, hogy a kivitelezés első fázisában a két forgalmi irányt elválasztó jelenlegi korlát elbontása szükséges, a munkaterületen dolgozók és az úton közlekedők védelme érdekében a munkaterületet ideiglenesen létesített, folyamatos korláttal le kell határolni. Ez célszerűen a végleges betonkorlátot képező betonelemeknek a jobb és bal pálya előző- és haladó sáv közötti terelővonalon történő ideiglenes elhelyezésével oldható meg. A forgalomtereléshez a burkolati jeleknek ragasztott kivitelűeknek kell lennie. Az elválasztó-sávban lévő közúti jelzések a hatályos előírásoknak megfelelő méretű és fényvisszaverő képességű cseréje szükséges. A betonelemeken és a csatlakozó acélkorlát-szakaszokon 50m-ként fényvisszaverő elemeket kell elhelyezni, melyeket a vonatkozó előírásnak megfelelően esetleg be kell sűríteni. A jobb és bal pályán az optika oldószeres burkolati jellel felújításra kerül. A tervezett helyszíneken az alábbiakat kell megvizsgálni: 22
-
megmaradó korlátokhoz történő csatlakozás keresztmetszeti kialakítás, oldalakadály-távolság vízelvezetési rendszer létesítése üzemi átjárók kialakítása meglévő és megmaradó burkolt felületek felszín alatti, keresztezett nagynyomású közmű-hálózatok végleges forgalomtechnika kialakítása forgalomterelés ütemezése betonelemeken alkalmazandó fényvisszaverő elemek elhelyezési lehetőségei közúti jelzések elhelyezése
21. M3 autópálya 27+500-35+200 km beton terelőfal és korlát elválasztó sávban, a fizikai elválasztás korszerűsítése 21.1 Előzmény Az elmúlt évtizedek motorizációjának dinamikus fejlődése a forgalom, az átlag-sebesség, a gépjármű-teljesítmény, a közúton szállított árutömeg növekedését eredményezte. Ezek a tényezők a balesti kockázat növekedését vonták maguk után, mely különösen a két forgalmi irány elválasztását szolgáló (beton és acél) korlátokkal szemben támasztott szigorúbb követelményekhez vezettek. A forgalombiztonság növelése érdekében a magasabb szintű elvárások és követelmények szükségessé tették a legforgalmasabb autópálya szakaszok elválasztó védelmi rendszerének felülvizsgálatát, a vonatkozó előírások szerinti átalakítását. A jelenlegi szabályozás szerint a gyorsforgalmú utakon a forgalmi irányok elválasztására legalább H2 –es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell létesíteni. 21.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az alábbi munkarészeknél. Útépítés Az e-UT 04.04.12:2010.március jelzetű útügyi műszaki előírás alapján az adott autópálya szakaszon a két forgalmi irány elválasztására mindkét oldalon H2-es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell építeni. Az elválasztó rendszer alapanyaga előregyártott beton kivéve azokat a helyszíneket, ahol a későbbiekben részletezett szempontok miatt ez a feltétel nem teljesíthető (pl. műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok stb.). Azokon a helyszíneken, ahol az előregyártott H2-es betonelem nem helyezhető el H2-es acélkorlátot kell létesíteni. A preferált beton-elemhossz 6m. Az üzemi átjárókban egysoros betonelemek kerülnek elhelyezésre. Általános esetben a betonelem nem kerül lerögzítése, kivéve azokat a helyszíneket, ahol az elválasztás esetleges elmozdulása csak kismértékben vagy egyáltalában nem engedhető meg. Azokon a korlátszakaszokon, ahol geometriai értelemben vagy az elválasztás anyagában változtatás szükséges (pl. üzemi átjáróknál, megállási látótávolság biztosításánál, megmaradó korláthoz történő csatlakozásnál stb.) az előírásoknak megfelelő átmeneti szakaszt kell létesíteni. A megmaradó elválasztás kivételével az új előregyártott betonelemek elhelyezését megelőzően a régi acélkorlátok vagy betonelemek elbontásra kerülnek. Ennek forgalomtechnikai szempontjait a „Forgalomtechnika” fejezet tartalmazza. Mind a felhasználásra kerülő betonelemeknek, mind pedig az új acélkorlátoknak ütközési kísérlettel igazolt műszaki tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A betonelemek megfelelő stabilitása, tervszerű helyzetének és hatásmechanizmusának biztosítása érdekében alapozás építése szükséges. A jelenlegi üzemi átjárók megtartásra kerülnek azzal a kiegészítéssel, hogy a 100m hosszúságot el nem érő átjárók legalább 100m-re történő bővítését kell előirányozni. Az üzemi átjárók burkolata a burkolt elválasztósáv és a vízelvezető rendszer kiépítésével egyetemben felújításra kerül. Útvilágítás A tervezési szakaszon az elválasztó sávban útvilágítás nincs, a későbbiekben sem kell azzal számolni, hogy útvilágítás létesül. Vízelvezetés A két forgalmi irányt elválasztó betonelem-sor közötti terület burkolásra kerül. A burkolt felület vízelvezetését hosszirányú csatornával, megfelelő sűrűségű víznyelő és tisztítóaknák létesítésével kell megoldani. A hosszirányú csatorna vizét a műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok víztelenítésének, a meglévő vízelvezető rendszer és a várható 23
vízhozam figyelembe vételével keresztirányban ki kell vezetni. Amennyiben a csapadékvíz kivezetésére a meglévő csapadékvíz elvezető rendszer nem használható fel, a keresztirányú kivezetés csak csősajtolással, burkolatbontás nélkül valósítható meg. Műtárgyak (hidak, portálok) A műtárgyak esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
M3 ap. 27+609/1 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát M3 ap. 27+609/2 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát M3 ap. 27+648/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 27+648/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 28+140/1 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát M3 ap. 28+143/2 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát M3 ap. 28+560/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 28+565/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 28+736/2 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát M3 ap. 28+746/1 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát M3 ap. 29+213/1 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 30+426/1 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M3 ap. 32+614/2 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 32+625/1 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M3 ap. 34+152/1 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát M3 ap. 34+171/2 tervezendő megmaradó hídszegély és H2-es acélkorlát
A megmaradó hídszegélyek esetén a megvalósulási tervek alapján közelítő statikai számítással ellenőrizni kell a szegélybekötések, szegély megfelelőségét is. Portálok esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. 2. 3. 4.
M3 bp. 27+500 M3 bp. 27+955 M3 bp. 28+435 M3 bp. 28+650
meglévő H2 korlát megmarad! meglévő H2 korlát megmarad! meglévő H2 korlát megmarad! meglévő H2 korlát megmarad!
Vakítás elleni védelem Jelen projektnek nem tárgya új vakításgátló rendszer létesítése, de a jelenleg meglévő fényvédelemről az új korlátok esetében is gondoskodni kell. Forgalomtechnika A kivitelezésre a legforgalmasabb autópálya-szakaszokon kerül sor, ezért a munkavégzéshez létesítendő forgalomterelés során az irányonkénti két forgalmi sáv biztosítása szükséges. Tekintettel arra, hogy a kivitelezés első fázisában a két forgalmi irányt elválasztó jelenlegi korlát elbontása szükséges, a munkaterületen dolgozók és az úton közlekedők védelme érdekében a munkaterületet ideiglenesen létesített, folyamatos korláttal le kell határolni. Ez célszerűen a végleges betonkorlátot képező betonelemeknek a jobb és bal pálya előző- és haladó sáv közötti terelővonalon történő ideiglenes elhelyezésével oldható meg. A forgalomtereléshez a burkolati jeleknek ragasztott kivitelűeknek kell lennie. Az elválasztó-sávban lévő közúti jelzések a hatályos előírásoknak megfelelő méretű és fényvisszaverő képességű cseréje szükséges. A betonelemeken és a csatlakozó acélkorlát-szakaszokon 50m-ként fényvisszaverő elemeket kell elhelyezni, melyeket a vonatkozó előírásnak megfelelően esetleg be kell sűríteni. A jobb és bal pályán az optika oldószeres burkolati jellel felújításra kerül. A tervezett helyszíneken az alábbiakat kell megvizsgálni: - megmaradó korlátokhoz történő csatlakozás - keresztmetszeti kialakítás, oldalakadály-távolság 24
-
vízelvezetési rendszer létesítése üzemi átjárók kialakítása meglévő és megmaradó burkolt felületek felszín alatti, keresztezett nagynyomású közmű-hálózatok végleges forgalomtechnika kialakítása forgalomterelés ütemezése betonelemeken alkalmazandó fényvisszaverő elemek elhelyezési lehetőségei közúti jelzések elhelyezése
22. M7 autópálya 11+700-17+700 km beton terelőfal és korlát elválasztó sávban, a fizikai elválasztás korszerűsítése 22.1 Előzmény Az elmúlt évtizedek motorizációjának dinamikus fejlődése a forgalom, az átlag-sebesség, a gépjármű-teljesítmény, a közúton szállított árutömeg növekedését eredményezte. Ezek a tényezők a balesti kockázat növekedését vonták maguk után, mely különösen a két forgalmi irány elválasztását szolgáló (beton és acél) korlátokkal szemben támasztott szigorúbb követelményekhez vezettek. A forgalombiztonság növelése érdekében a magasabb szintű elvárások és követelmények szükségessé tették a legforgalmasabb autópálya szakaszok elválasztó védelmi rendszerének felülvizsgálatát, a vonatkozó előírások szerinti átalakítását. A jelenlegi szabályozás szerint a gyorsforgalmú utakon a forgalmi irányok elválasztására legalább H2 –es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell létesíteni. 22.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az alábbi munkarészeknél. Útépítés Az e-UT 04.04.12:2010.március jelzetű útügyi műszaki előírás alapján az adott autópálya szakaszon a két forgalmi irány elválasztására mindkét oldalon H2-es feltartóztatási fokozatú elválasztó-rendszert kell építeni. Az elválasztó rendszer alapanyaga előregyártott beton kivéve azokat a helyszíneket, ahol a későbbiekben részletezett szempontok miatt ez a feltétel nem teljesíthető (pl. műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok stb.). Azokon a helyszíneken, ahol az előregyártott H2-es betonelem nem helyezhető el H2-es acélkorlátot kell létesíteni. A preferált beton-elemhossz 6m. A szakaszon széles elválasztósáv van, ezért az üzemi átjárókban két sorban kerülnek elhelyezésre a betonelemek. Általános esetben a betonelem nem kerül lerögzítése, kivéve azokat a helyszíneket, ahol az elválasztás esetleges elmozdulása csak kismértékben vagy egyáltalában nem engedhető meg. Azokon a korlátszakaszokon, ahol geometriai értelemben vagy az elválasztás anyagában változtatás szükséges (pl. üzemi átjáróknál, megállási látótávolság biztosításánál, megmaradó korláthoz történő csatlakozásnál stb.) az előírásoknak megfelelő átmeneti szakaszt kell létesíteni. A megmaradó elválasztás kivételével az új előregyártott betonelemek elhelyezését megelőzően a régi acélkorlátok vagy betonelemek elbontásra kerülnek. Ennek forgalomtechnikai szempontjait a „Forgalomtechnika” fejezet tartalmazza. Mind a felhasználásra kerülő betonelemeknek, mind pedig az új acélkorlátoknak ütközési kísérlettel igazolt műszaki tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A betonelemek megfelelő stabilitása, tervszerű helyzetének és hatásmechanizmusának biztosítása érdekében alapozás építése szükséges. A jelenlegi üzemi átjárók megtartásra kerülnek azzal a kiegészítéssel, hogy a 100m hosszúságot el nem érő átjárók legalább 100m-re történő bővítését kell előirányozni. Az üzemi átjárók burkolata a burkolt elválasztósáv és a vízelvezető rendszer kiépítésével egyetemben felújításra kerül. Útvilágítás A tervezési szakaszon az elválasztó sávban útvilágítás nincs, a későbbiekben sem kell azzal számolni, hogy útvilágítás létesül. Vízelvezetés A két forgalmi irányt elválasztó betonelem-sor közötti terület burkolásra kerül. A burkolt felület vízelvezetését hosszirányú csatornával, megfelelő sűrűségű víznyelő és tisztítóaknák létesítésével kell megoldani. A hosszirányú csatorna vizét a műtárgyak, megtartandó korlátszakaszok víztelenítésének, a meglévő vízelvezető rendszer és a várható vízhozam figyelembe vételével keresztirányban ki kell vezetni. Amennyiben a csapadékvíz kivezetésére a meglévő csapadékvíz elvezető rendszer nem használható fel, a keresztirányú kivezetés csak csősajtolással, burkolatbontás nélkül valósítható meg. Az elválasztósáv vízelvezetése a 15+000 km szelvényig 2004-ban megépült. 25
Műtárgyak (hidak, portálok) A műtárgyak esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
M7 ap. 12+910 tervezendő hídszegély és H4b-es acélkorlát (vasúti híddal azonos kialakítással, TUBOSIDER) M7 ap. 13+000 meglévő H4b betonfal megmarad! M7 ap. 13+300 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M7 ap. 13+538 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M7 ap. 14+030 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M7 ap. 14+340 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M7 ap. 14+775 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M7 ap. 14+913 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M7 ap. 15+310 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M7 ap. 15+400 meglévő H2 korlát megmarad! M7 ap. 15+500 hídszegélyen lévő kettős korlát csere H2-es acélkorlátra M7 ap. 15+530 hídszegélyen lévő kettős korlát csere H2-es acélkorlátra M7 ap. 15+806 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M7 ap. 16+298 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M7 ap. 16+594 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra M7 ap. 16+944 tervezendő folyópályával megegyező H2-es betonfal M7 ap. 17+606 tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra
Portálok esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
M7 jp. 12+065 M7 jp. 13+980 M7 jp. 14+470 M7 jp. 16+377 M7 bp.12+020 M7 bp.16+335 M7 bp.16+760 M7 bp.16+990 M7 bp.17+285
tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra meglévő H2 acélkorlát megmarad! meglévő H2 acélkorlát megmarad! tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra tervezendő H2 W1 terelőfal vasaltbeton alapra meglévő H2 acélkorlát megmarad!
Vakítás elleni védelem Jelen projektnek nem tárgya új vakításgátló rendszer létesítése, de a jelenleg meglévő fényvédelemről az új korlátok esetében is gondoskodni kell. Forgalomtechnika A kivitelezésre a legforgalmasabb autópálya-szakaszokon kerül sor, ezért a munkavégzéshez létesítendő forgalomterelés során az irányonkénti két forgalmi sáv biztosítása szükséges. Tekintettel arra, hogy a kivitelezés első fázisában a két forgalmi irányt elválasztó jelenlegi korlát elbontása szükséges, a munkaterületen dolgozók és az úton közlekedők védelme érdekében a munkaterületet ideiglenesen létesített, folyamatos korláttal le kell határolni. Ez célszerűen a végleges betonkorlátot képező betonelemeknek a jobb és bal pálya előző- és haladó sáv közötti terelővonalon történő ideiglenes elhelyezésével oldható meg. A forgalomtereléshez a burkolati jeleknek ragasztott kivitelűeknek kell lennie. Az elválasztó-sávban lévő közúti jelzések a hatályos előírásoknak megfelelő méretű és fényvisszaverő képességű cseréje szükséges. A betonelemeken és a csatlakozó acélkorlát-szakaszokon 50m-ként fényvisszaverő elemeket kell elhelyezni, melyeket a vonatkozó előírásnak megfelelően esetleg be kell sűríteni. A jobb és bal pályán az optika oldószeres burkolati jellel felújításra kerül. A tervezett helyszíneken az alábbiakat kell megvizsgálni: - megmaradó korlátokhoz történő csatlakozás 26
-
keresztmetszeti kialakítás, oldalakadály-távolság vízelvezetési rendszer létesítése üzemi átjárók kialakítása meglévő és megmaradó burkolt felületek felszín alatti, keresztezett nagynyomású közmű-hálózatok végleges forgalomtechnika kialakítása forgalomterelés ütemezése betonelemeken alkalmazandó fényvisszaverő elemek elhelyezési lehetőségei közúti jelzések elhelyezése
23. M3, M35 autópálya Meglévő védőkerítések korszerűsítése, árkoknál lezárórács készítése, kerítés erősítés 23.1. Előzmény Az M3, M35 autópályák területén rendszeresek a vadbejutások a pályára, sok a vadelütés. Az ÁAK Zrt. KÖZOP keretében megvalósítandó kiemelt projektként fontosnak tartja az autópályák területére bejutó vadállatok számának csökkentését, ezért szükséges az M3, M35 autópályán a védőkerítés több szakaszának korszerűsítése, a kerítés megerősítése, az árok-átereszeken lezáró rácsok elkészítése, javítva ezzel a természetes élővilág védelmét, a közlekedésbiztonság szintjét. 23.2. Feladat Az M3, M35 autópályán kiviteli terv készítése a védőkerítés több szakaszának korszerűsítése, a kerítés megerősítése, lezárórácsok elkészítése, a nem megfelelő magasságú kerítés magasítására a megjelölt helyszíneken az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások szerint. 1.
építmény (1. rész)
-
Az M3 autópálya Gödöllői és Káli Autópálya Mérnökség szakaszán 130 helyszínen, az árokátvezetéseket trapéz alakú árokráccsal, le kell zárni
2.
építmény (2. rész)
-
Az M35 autópályán a Hajdúböszörményi Autópálya Mérnökség területén a bal pálya 10+770-12+062 km sz. között a meglévő kerítést el kell bontani, a nyomvonalon új magasabb védőkerítést kell építeni
23.2.1. Meglévő védőkerítések árok-átvezetéseinek lezárása A meglévő védőkerítések árok-átvezetéseit merev acélráccsal le kell zárni a vadbejutás megakadályozása érdekében az M3 autópálya Gödöllői és Káli Autópálya Mérnökség szakaszán az alábbi táblázatban ismertetett 130 helyszínen. Árok típusa Sorsz. Mérnökség
Szelvény
Pálya
Burkolt Földárok
Megjegyzés
Szükséges beavatkozás Burkolt árok Árokburkolat Rács tisztítás, készítése készítése javítás
1
Gödöllő
15+518
jobb
1
1
1
2
Gödöllő
19+372
jobb
1
1
1
3
Gödöllő
19+900
jobb
1
1
1
4
Gödöllő
21+310
jobb
1
1
1
5
Gödöllő
28+160
jobb
1
1
1
6
Gödöllő
28+570
jobb
1
1
1
7
Gödöllő
29+770
jobb
1
1
1
8
Gödöllő
30+060
jobb
1
1
1
9
Gödöllő
32+625
jobb
1
1
1
10
Gödöllő
32+650
jobb
1
1
1 27
11
Gödöllő
33+500
jobb
1
1
1
12
Gödöllő
33+770
jobb
1
1
1
13
Gödöllő
33+950
jobb
1
1
1
14
Gödöllő
37+625
jobb
1
1
1
15
Gödöllő
38+730
jobb
1
1
1
16
Gödöllő
39+645
jobb
1
1
1
17
Gödöllő
40+110
jobb
1
1
1
18
Gödöllő
41+040
jobb
1
1
1
19
Gödöllő
41+460
jobb
1
1
1
20
Gödöllő
42+580
jobb
1
1
1
21
Gödöllő
42+720
jobb
1
1
1
22
Gödöllő
43+906
jobb
1
1
1
23
Gödöllő
45+760
jobb
1
1
1
24
Gödöllő
46+335
jobb
1
1
1
25
Gödöllő
49+425
jobb
1
1
1
26
Gödöllő
49+440
jobb
1
1
1
27
Gödöllő
50+740
jobb
1
1
1
28
Gödöllő
52+562
jobb
1
1
1
29
Gödöllő
53+425
jobb
1
1
1
30
Gödöllő
53+455
jobb
1
1
1
31
Gödöllő
54+130
jobb
1
1
1
32
Gödöllő
54+155
jobb
1
1
1
33
Gödöllő
54+940
jobb
34
Gödöllő
55+150
jobb
1
1
1
35
Gödöllő
55+200
jobb
1
1
1
36
Gödöllő
55+500
jobb
1
1
1
37
Gödöllő
55+660
jobb
1
1
1
38
Gödöllő
55+700
jobb
1
1
1
39
Gödöllő
56+650
jobb
40
Gödöllő
60+776
jobb
1
1
1
41
Gödöllő
63+895
jobb
1
1
1
42
Gödöllő
63+933
jobb
1
1
1
43
Gödöllő
64+410
jobb
1
1
1
44
Gödöllő
65+260
jobb
1
1
1
45
Gödöllő
67+406
jobb
1
1
1
46
Gödöllő
69+202
jobb
1
1
1
47
Gödöllő
69+370
jobb
1
1
1
48
Gödöllő
49
Kál
68+000 72+700
jobb jobb
Kál
88+430
jobb
1
1
1
Kál
90+600
jobb
1
1
1
Kál
95+114
jobb
1
1
1
Kál
95+574
jobb
1
1
1
116+040
jobb
1
1
1
50 51 52 53 54
Kál
1
1
1
1
1
1 1
Híd Ny-i oldal
1
1
1
1
1
28
55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65
Híd Ny-i oldal Híd K-i oldal
116+600
jobb
1
118+462
jobb
1
13+455
bal
1
1
1
13+464
bal
1
1
1
13+646
bal
1
1
1
13+658
bal
1
1
1
18+946
bal
1
1
1
27+567
bal
1
1
1
28+118
bal
1
1
1
28+160
bal
30+830
bal
Kál Kál Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő
1
1
1
1
1 1
1 1
1 1
66
Gödöllő
31+220
bal
67
Gödöllő
31+316
bal
1
1
1
31+343
bal
1
1
1
31+729
bal
32+044
bal
1
1
1
32+830
bal
1
1
1
33+856
bal
1
1
1
34+277
bal
34+475
bal
1
1
1
34+654
bal
1
1
1
34+940
bal
1
1
1
34+950
bal
35+455
bal
1
1
1
36+000
bal
1
1
1
36+980
bal
1
1
1
37+220
bal
1
1
1
37+490
bal
1
1
1
37+539
bal
1
1
1
37+621
bal
1
1
1
42+105
bal
1
1
1
42+268
bal
1
1
1
45+675
bal
1
1
1
45+709
bal
1
1
1
49+420
bal
1
1
1
49+435
bal
1
1
1
50+715
bal
1
1
1
52+152
bal
1
1
1
52+976
bal
53+000
bal
53+424
bal
1
1
1
53+456
bal
1
1
1
53+856
bal
1
1
1
54+470
bal
1
1
1
68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98
Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 1
1
1
1
1
1 1
1
29
99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130
55+167
bal
1
1
1
55+500
bal
1
1
1
55+664
bal
1
1
1
56+230
bal
1
1
1
56+663
bal
1
1
1
57+446
bal
1
1
1
59+570
bal
1
1
1
59+610
bal
1
1
1
61+136
bal
1
1
1
61+142
bal
1
1
1
63+585
bal
1
1
1
63+592
bal
1
1
1
63+920
bal
1
1
1
63+965
bal
1
1
1
65+930
bal
1
1
1
67+396
bal
1
67+406 77+408
bal
1
bal
1
82+925
bal
1
Kál
83+280
bal
Kál
88+430
bal
Kál
90+570
bal
Kál
93+985
bal
Kál
95+040
bal
Kál
95+570
bal
1
Kál
96+120
bal
1
Kál
96+240
bal
1
1
1
Kál
96+620
bal
1
1
1
Kál
96+720
bal
1
1
1
Kál
97+130
bal
1
1
1
Kál
105+140
bal
Kál
123+070
bal
Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Kál Kál
1
1
1
1
Híd Ny-i oldal Híd Ny-i oldal
1
1
1
1
1
1 1
1 1
1
1 1
Híd K-i oldal
1
1 1
1
1
Híd K-i oldal
Híd K-i oldal
1
1
1
1
1
1 60
1 1
1 Összesen:
1
1 1
70
130
Az M3 autópálya mentén a védőkerítés nyomvonala több helyen keresztezi a vízelvezető árkokat, patakmedreket. Az üzemeltetési tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezeken a helyeken az átvezetések jelenleg nincsenek megfelelően megoldva. A vadbejutás megakadályozása érdekében az árokátvezetéseket horganyzott acélráccsal kell lezárni, az e-UT 03.07.52 Útügyi Műszaki Előírás irányelveinek megfelelően. Részletes helyszínrajzon ábrázolni kell az egyes lezárások pontos helyét. Részletrajzokon ábrázolni kell az egyes lezárások paramétereit (szélesség, magasság, stb.). A kiviteli tervnek tartalmaznia kell a mennyiség kimutatást és a költségbecslést. A keret pontos méretét és alakját az árok tényleges keresztmetszeti méretei és alakja határozza meg, ezért minden egyes árokkeresztezést meg kell mérni a helyszínen, a rácsot annak megfelelően egyedileg kell legyártani. Az árokkeresztezés minden eleme rozsdamentes, vagy vastag horganybevonattal ellátott kivitelben készüljön. 30
A keretes háló felerősítése előtt a meglévő védőhálót az adott oszlopközben - amennyiben szükséges, ennél hosszabb szakaszon - meg kell feszíteni, rögzíteni, szükség esetén javítani, illetve cserélni kell. A meglévő kerítésfonat alsó része és az ároklezárás felső része egymással legalább 20 cm átfedésben legyenek. Védelmi szempontból az árok profilját követő trapéz alakú árokrácsot kell tervezni. Az árokrács egy fémvázból, a befelé nyílást megakadályozó fémpálcákból, valamint a védőháló anyagával megegyező tulajdonságú alul sűrű huzalkiosztású hálóból készüljön, Mérete szorosan igazodjon, a keresztező árok profiljához. Burkolt árok esetén a feliszapolódást, uszadékot szennyeződéseket el kell távolítani. A burkolt árok hibáit, (süllyedés, fugahiány) ki kell javítani. Földárok esetén az árkot a kerítés átvezetésénél burkolattal kel ellátni, legalább 2-2 mederlap szélességben a kerítés mindkét oldalán. 23.2.2. Meglévő védőkerítés megerősítése, magasítása Az M35 autópályán a Hajdúböszörményi Autópálya Mérnökség területén a bal pálya 10+770-12+062 km sz. között a védőkerítés a pálya melletti árok külső oldali feltöltése és a védőkerítésen túl épített mezőgazdasági út feltöltése között kialakult széles árok jellegű területen épült. A külső út töltése kb. 1,0 m-re megközelíti a védőkerítést, így ahhoz viszonyítva a kerítés magassága 1,8 m helyett csak 0,9 – 1,3 m. Védőkerítés átépítése: A meglévő kerítést el kell bontani, és a nyomvonalon új magasabb kerítést kell építeni. Részletes helyszínrajzon ábrázolni kell a védőkerítés nyomvonalát. Részletrajzokon (ábrázolni kell a szükséges létesítmények (személy-, teher kapu, földbe süllyesztés, megtámasztás, árok keresztezés, stb.) paramétereit (szélesség, magasság, stb.). A tervezést az e-UT 03.07.52 Útügyi Műszaki Előírás irányelveinek megfelelően kell elvégezni. A kiviteli tervnek tartalmaznia kell a mennyiség kimutatást és a költségbecslést. 24. M3 autópálya Meglévő védőkerítésén vadkivezető rámpák és vadkibúvó kapuk létesítése 24.1. Előzmény Az M3 autópálya területén rendszeresek a vadbejutások a pályára, sok a vadelütés. Az ÁAK Zrt. KÖZOP keretében megvalósítandó kiemelt projektként fontosnak tartja az autópályák területére bejutó vadállatok számának csökkentését, ezért szükséges az M3 autópályán a védőkerítés több szakaszának korszerűsítése, a védőkerítésen olyan létesítmények kivitelezése, melyek az esetlegesen bejutott vadállatok kijutását megkönnyítik, lehetővé teszik, de az autópálya területére a bejutást nem teszik lehetővé, javítva ezzel a természetes élővilág védelmét, a közlekedésbiztonság szintjét. 24.2. Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások szerint, az M3 autópályán a védőkerítés több szakaszának korszerűsítése, a meglévő védőkerítésen olyan vadkivezető rámpák és vadkibúvó kapuk létesítésre, melyek az esetlegesen bejutott vadállatok kijutását megkönnyítik, de a vadállatoknak az autópálya területére a bejutást nem teszik lehetővé. Vadkivezető rámpák és vadkibúvó kapuk létesítése M3 autópálya teljes szakaszán mind a jobb mind a bal pályán összesen 80 db vadkibúvó kaput és 40 db vadkivezető rámpát kell létesíteni az alábbi táblázatban szereplő helyszineken.
Sorsz. 1
Ap. M3
Mérnökség Gödöllő
Oldal jobb
Helyszín 11+000
Kapu [db] 1
Rámpa [db]
Megjegyzés
31
2
M3
Gödöllő
jobb
15+500
1
3
M3
Gödöllő
jobb
19+500
1
4
M3
Gödöllő
jobb
21+200
1
5
M3
Gödöllő
jobb
23+000
1
6
M3
Gödöllő
jobb
24+900
1
7
M3
Gödöllő
jobb
25+800
1
M3
Gödöllő
jobb
27+000
1
9
M3
Gödöllő
jobb
29+600
1
10
M3
Gödöllő
jobb
29+850
11
M3
Gödöllő
jobb
30+100
1
12
M3
Gödöllő
jobb
33+000
1
13
M3
Gödöllő
jobb
37+600
1
14
M3
Gödöllő
jobb
45+600
1
15
M3
Gödöllő
jobb
45+820
16
M3
Gödöllő
jobb
54+800
17
M3
Gödöllő
jobb
55+000
18
M3
Gödöllő
jobb
63+300
19
M3
Gödöllő
jobb
63+575
20
M3
Gödöllő
jobb
69+000
1
21
M3
Gödöllő
bal
68+500
1
22
M3
Gödöllő
bal
68+270
23
M3
Gödöllő
bal
63+800
24
M3
Gödöllő
bal
63+575
25
M3
Gödöllő
bal
63+300
1
26
M3
Gödöllő
bal
56+500
1
27
M3
Gödöllő
bal
56+220
28
M3
Gödöllő
bal
56+000
1
29
M3
Gödöllő
bal
55+200
1
30
M3
Gödöllő
bal
54+700
1
31
M3
Gödöllő
bal
54+400
1
32
M3
Gödöllő
bal
53+900
1
33
M3
Gödöllő
bal
46+000
1
M3
Gödöllő
bal
45+720
35
M3
Gödöllő
bal
42+900
1
36
M3
Gödöllő
bal
42+400
1
37
M3
Gödöllő
bal
40+900
1
38
M3
Gödöllő
bal
40+690
39
M3
Gödöllő
bal
40+450
1
40
M3
Gödöllő
bal
39+650
1
41
M3
Gödöllő
bal
39+700
1
42
M3
Gödöllő
bal
35+400
1
43
M3
Gödöllő
bal
35+150
44
M3
Gödöllő
bal
34+900
1
45
M3
Gödöllő
bal
33+500
1
46
M3
Gödöllő
bal
33+000
1
8
34
csp. jobb kihajtó körforgalom 1
1 1 1 1 1
1 1 1
1
1
rámpa hosszanti elhelyezéssel
1
1
32
47
M3
Gödöllő
bal
32+100
48
M3
Gödöllő
bal
30+650
49
M3
Gödöllő
bal
30+400
1
50
M3
Gödöllő
bal
23+200
1
51
M3
Gödöllő
bal
22+960
52
M3
Gödöllő
bal
22+700
1
53
M3
Gödöllő
bal
15+400
1
54
M3
Gödöllő
bal
15+150
55
M3
Gödöllő
bal
14+900
56
M3
Kál
Bal
71+000-71+200
1
57
M3
Kál
Bal
77+200
1
58
M3
Kál
Jobb
77+200
1
59
M3
Kál
Bal
78+800
1
60
M3
Kál
Jobb
78+800
1
61
M3
Kál
bal
82+900
1
62
M3
Kál
jobb
82+900
1
63
M3
Kál
bal
83+200
64
M3
Kál
jobb
83+200
65
M3
Kál
bal
89+200
66
M3
Kál
jobb
98+000
67
M3
Kál
Bal
104+800-105+000
1
68
M3
Kál
bal
111+100
1
69
M3
Kál
bal
116+000
1
70
M3
Kál
jobb
116+000
1
71
M3
Kál
bal
127+600
1
72
Kál Emőd
jobb bal
127+300 137+800
1
73
M3 M3
74
M3
Emőd
bal
137+350
2
Áteresz mindkét oldalán
75
M3
Emőd
bal
136+000
2
Híd mindkét oldalán
76
Emőd
bal
134+800
2
Áteresz mindkét oldalán
Emőd
bal
0+600
78
M3 M3/M30 Dág M3
Emőd
bal
149+200
79
M3
Emőd
bal
148+450
80
M3
Emőd
bal
148+250
1
Erdősáv
81
M3
Emőd
bal
147+800
1
Erdősáv
82
M3
Emőd
bal
147+400
83
M3
Emőd
bal
146+150
84
M3
Emőd
bal
145+600
2
Híd mindkét oldalán
85
M3
Emőd
bal
155+200
1
Erdőtelepítés
Emőd M3 87 Emőd M3/M30 C 88 ág Emőd M3 89 Emőd M3 90 Emőd
bal
152+300
1
bal
151+400
1
Erdősáv
bal
0+800
1
Erdősáv a csp-ban
jobb
134+800
2
Áteresz mindkét oldalán
jobb
136+000
2
Híd mindkét oldalán
jobb
137+200
1
77
86
91
M3
M3
Emőd
1 1
1
1 1
1 1 1
1
1 1
Belső erdőtelepítés
Magaspont Nyílás Áteresz mindkét oldalán
2
Áteresz mindkét oldalán
2 1
Erdősáv
Áteresz mindkét oldalán
1
Híd mindkét oldalán 33
92
M3
Emőd
jobb
139+100
93
M3
Emőd
jobb
145+600
1
94
M3
Emőd
jobb
147+400
2
Áteresz mindkét oldalán
95
M3
Emőd
jobb
148+450
2
Áteresz mindkét oldalán
96
M3
Emőd
jobb
150+600
1
97
M3
Emőd
jobb
152+800
2
98
M3
Emőd
jobb
153+250
2
99
M3
Emőd
jobb
154+900
100
M3
Emőd
jobb
155+400
101
M3
184+590
1
102
M3
Hajdúböszörmény Jobb Hajdúböszörmény bal
184+590
1
103
M3
Hajdúnánás
Jobb
206+650
1
104
M3
Hajdúnánás
jobb
216+600
1
105
M3
Hajdúnánás
jobb
224+500
1
106
M3
Hajdúnánás
bal
187+800
1
Mindösszesen:
1
Nyílt szakasz
1
Híd két oldalán
1
Híd mindkét oldalán Áteresz mindkét oldalán 1
Nyílás Erdőtelepítés
1
80
Áteresz két oldalán
40
Megtervezendő a létesítmények helyszíni elhelyezése. Az egyes helyszíneken a létesítményeket úgy kell megépíteni, hogy a vadállatok számára megfelelő kijutási lehetőséget biztosítson, de az autópálya területére a bejutást megakadályozza. Részletes helyszínrajzon ábrázolni kell az egyes létesítmények pontos helyét. Részletrajzokon ábrázolni kell az egyes létesítmények paramétereit (szélesség, magasság, rézsű emelkedési szöge, stb.) az e-UT 03.07.52 Útügyi Műszaki Előírás irányelveinek megfelelően. A kiviteli tervnek tartalmaznia kell, hogy az egyes létesítmények mely vadállatok kijutását teszi lehetővé a kerítés védett oldaláról. 24.2.1 Vadkivezető rámpa építése: A védőkerítés autópálya felőli oldalán a terep szintjét mesterségesen meg kell emelni, hogy az állatok arra feljutva képesek legyenek kiugrani a védett területről, az e-UT 03.07.52 Útügyi Műszaki Előírás irányelveinek megfelelően. A rámpák megépítéséhez idegen területet nem lehet igénybe venni. A rámpák méreteinek illeszkednie kell az adott szakaszon a kerítés magasságához. Kiemelten fontos a rámpa megfelelő magasságú kialakítása, mivel a túl magas rámpára az állatok nem mennek fel, ill. nem ugranak le róla, egy alacsony rámpa esetében azonban az állatok visszajuthatnak, visszamászhatnak az autópálya területére. A rámpa magasságát, a rámpát feltehetőleg használó állatfajoknak, valamint a rámpa környezetének (pl. lejt, vagy emelkedik a térszint) megfelelően kell kialakítani. A rámpákat és a rámpa melletti területeket (ahova az állatok kiugranak) úgy kell kialakítani, hogy az állatok sérülést ne szenvedjenek. Amennyiben a rámpa hatékonysága kiegészítő terelőkkel növelhető azokat is meg kell tervezni. A rámpákat úgy kell elhelyezni, hogy balesetvédelmi szempontból megfelelő távolságra legyenek az úttesttől. A rámpák kialakításánál a vízelvezetést is figyelembe kell venni, a rámpákat úgy kell kialakítani, hogy meglévő vízelvezető árkokat ne zárjanak el, és ne képezzenek olyan területet, ahol vízmegállások alakulhatnak ki. Részletes helyszínrajzon ábrázolni kell az egyes létesítmények pontos helyét, a kerítés nyomvonalában szükséges esetleges változtatásokat. A kerítés nyomvonalát csak a meglévő terület igénybevételével lehet megváltoztatni. Részletrajzokon ábrázolni kell az egyes létesítmények paramétereit (szélesség, magasság, rézsű emelkedési szöge, stb.). 24.2.2 Vadkibúvó kapu létesítése: Olyan új kapu konstrukció, melyet a meglévő kerítésbe kell beépíteni. A kapunak a vadak kijutását kell biztosítania a védett területről, úgy hogy az autópálya területére a bejutást nem teszi lehetővé. A vadkibúvó kapuk megépítéséhez idegen területet nem lehet igénybe venni.
34
A kapuk méreteinek illeszkednie kell az adott szakaszon a kerítés magasságához. A kapuk nagyságát és kialakítását, a kaput feltehetőleg használó állatfajoknak megfelelően kell kialakítani. Amennyiben a kapu hatékonysága kiegészítő terelőkkel növelhető azokat is meg kell tervezni. Részletes helyszínrajzon ábrázolni kell az egyes létesítmények pontos helyét, a kerítés nyomvonalában szükséges esetleges változtatásokat, amennyiben a kapuk hatékonyabb működésének biztosításához ez szükséges, a kerítés nyomvonalát csak a meglévő terület igénybevételével lehet megváltoztatni. Részletrajzokon ábrázolni kell az egyes létesítmények paramétereit (szélesség, magasság, stb.). 25. Nagy forgalmú szakaszokon intelligens forgalomirányítás fejlesztése 25.1 Előzmény Az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásával több területen is komoly hasznok érhetőek el: a nemzetközi tapasztalatok alapján az intelligens forgalombefolyásoló rendszerek alkalmazásával csökken a torlódásokból adódó többlet üzemanyag felhasználás (kerülőutak keresése miatt sincs többletfogyasztás). Csökkenthető továbbá a Környezetszennyezés (főleg CO, CO2, NOX kibocsátás), illetve várható az Utazási idők és a Balesetek (elsősorban a torlódások végén előforduló un. „másodlagos” ráfutásos jellegű balesetek) számának csökkenése is. Az ÁAK – autópálya üzemeltetőként – a forgalombiztonság növelését, valamint a forgalomlefolyás javítását kívánja elsődlegesen az intelligens rendszerek használatával elérni. A forgalombiztonságra gyakorolt hatás elsődlegesen abból adódik, hogy ezen rendszerek alkalmazásával csökkenthető a reakcióidő egy-egy baleset vagy komolyabb torlódás kezdete, és annak észlelése – azaz a beavatkozás – között. Az ÁAK a KözOP projekt keretein belül, a fenti célok elérése érdekében szeretné fejleszteni a megfigyelő ún. monitoring rendszereit és növelni kívánja a beavatkozást és informálást lehetővé tévő változtatható jelzésképű táblák (VJT) számát a hálózaton. 25.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások és szabványok valamint az Easyway projekt keretein belül működő Evaluation Expert Group ajánlásai szerint. Előzetesen 24 VJT, 30 kamera, 2 meteorológiai állomás, 7 forgalomszámláló állomás helyszín került meghatározásra. I. rész: VJT telepítés (M0 keleti szektor; M3; M43) I/1.
M0
35+300
bal
Új kétszintes VJT
I/2.
M0
36+860
jobb
Új kétszintes VJT
I/3.
M0
50+630
bal
Új kétszintes VJT
I/4.
M0
54+700
jobb
Új kétszintes VJT GYEP* mellett
I/5.
M0
62+100
jobb
Új kétszintes VJT
I/6.
M0
62+150
bal
Új kétszintes VJT
I/7.
M3
57+150
jobb
Kombinált kijelző új portálon
I/8.
M3
66+850
jobb
Kombinált kijelző új portálon
I/9.
M3
72+000
bal
Kombinált kijelző új portálon
I/10.
M3
185+090 jobb
Kombinált kijelző új portálon
I/11.
M3
229+000
Kombinált kijelző új portálon
bal
I/12. M43 6+000 jobb *GYEP = Gyűjtő-elosztó pálya
Kombinált kijelző új portálon
II. rész: VJT telepítés (M0 déli szektor, M1, M6, M7, M70) II/1.
M0
10+650
bal
Új kétszintes VJT (meglévő egyszintes helyett)
II/2.
M1
77+100
jobb
Kombinált kijelző új portálon
II/3.
M1
91+650
bal
Kombinált kijelző új portálon
II/4.
M1
125+200
jobb
Kombinált kijelző új portálon
II/5.
M6
14+950
jobb
Kombinált kijelző új portálon
II/6.
M7
16+760
bal
Új kétszintes VJT (meglévő egyszintes helyett) 35
II/7.
M7
57+800
jobb
Kombinált kijelző új portálon
II/8.
M7
64+950
bal
Kombinált kijelző új portálon
II/9.
M7
146+150
jobb
Kombinált kijelző új portálon
II/10.
M7
146+200
bal
Kombinált kijelző új portálon
II/11.
M7
168+120
jobb
Kombinált kijelző új portálon
II/12. M70
20+000
bal
Kombinált kijelző új portálon
III. rész: Forgalomszámláló- és meteorológiai állomások telepítése, térfigyelő kamera rendszerek bővítése A kamerák telepítési helyszínei: meglévő útirányjelző konzolon
Szigetszentmiklós APM
33+200 jobb
Új oszlopon
Bicske APM
M1
40+100
bal
Új oszlopon
Bicske APM
K-4.
M1
49+300 jobb
Új oszlopon
Bicske APM
K-5.
M1
60+744 jobb
Meglévő meteorológiai oszlopon
Bicske APM
K-6.
M1
77+100 jobb
Új VJT portálon*
Komárom APM
K-7.
M1
111+230
bal
Új oszlopon
Komárom APM
K-8.
M3
43+600
bal
Új oszlopon
Gödöllő APM
K-9.
M3
60+600
bal
Új oszlopon
Gödöllő APM
K-10.
M3
66+300
bal
Új oszlopon
Gödöllő APM
K-11.
M3
106+050
bal
Új oszlopon
Kál APM
K-12.
M3
116+000
bal
Új oszlopon
Kál APM
K-13.
M3
124+385
bal
Meglévő meteorológiai oszlopon
Kál APM
K-14.
M3
128+000
bal
Új oszlopon
Kál APM
K-15.
M3
150+500
bal
Új oszlopon
Emőd APM
K-16.
M3
167+100
bal
Új oszlopon
Emőd APM
K-17.
M3
186+500 jobb
Új oszlopon
Hajdúnánás APM
K-1.
M0
K-2.
M1
K-3.
0-120
jobb
K-18. M31
0+120
bal
meglévő VJT-n
Gödöllő APM
K-19. M31
1+300
jobb
Meglévő meteorológiai oszlopon
Gödöllő APM
K-20. M31
7+955
jobb
meglévő VJT-n
Gödöllő APM
K-21. M31
9+455
bal
meglévő VJT-n
Gödöllő APM
K-22. M31
11+080 jobb
meglévő VJT-n
Gödöllő APM
K-23.
354
3+100
bal
Hajdúböszörmény APM
K-24.
M7
13+150
bal
K-25.
M7
132+110
bal
meglévő kandeláberen Új oszlopon, energiaellátás forgalomszámlálóról Új oszlopon
K-26.
M7
150+990
bal
Új oszlopon
Fonyód APM
Martonvásár APM Fonyód APM
K-27.
M7
184+995 jobb
Új oszlopon
Eszteregnye APM
K-28.
M7
203+880 jobb
meglévő VJT-n
Eszteregnye APM
Meglévő meteorológiai oszlopon
Eszteregnye APM
K-29. M70
7+449
jobb
K-30. M70 20+000 bal Új VJT portálon * Párhuzamosan futó projektben elkészülő VJT portálon
Eszteregnye APM
Az új forgalomszámlálók telepítési helyszínei: F-1.
M1
17+660
jobb
F-2.
M1
78+420
bal
biatorbágyi felhajtót is számolja, energiaellátás VJT-ről energiaellátás 78+407 erősáramú szekrényből 36
F-3.
M1
156+030 jobb
energiaellátás VJT-ről
F-4.
M1
163+850 jobb
energiaellátás VJT-ről
F-5.
M15
0+810
bal
F-6.
M19
6+700
bal
F-7.
M3
10+900
bal
GPRS, energia a meglévő forgalomszámláló mérőjétől a keresztmetszet átépítése után, energiaellátás a 10+590 kmsz-ből
Meterológiai állomások helyszínei: M-1.
M3
227+020
M-2.
4
30+160
M3-4 csomópont, fix energiaellátás kiépítése szükséges jobb napelemes/GPRS
M-3.
403
14+000
jobb
bal
GPRS
Az egyes eszközökre és alrendszerekre vonatkozó kritériumok az alábbiak: Változtatható jelzésképű táblák A VJT-k a járművezetők jobb informálását szolgálják, illetve bizonyos körülmények között ajánlások, utasítások adhatóak rajtuk keresztül. A táblákat úgy kell elhelyezni, hogy azokat minimum 250 m távolságból – a helyszíni adottságoktól függetlenül – el lehessen olvasni. A VJT kijelzők elhelyezkedése alapvetően két módon történhet. 1.) A táblák elrendezése kombinált (egysoros) kivitelben: két színes (RGB) kijelző közrefog egy nagy felületű monokróm kijelzőt. Az egysoros kivitelnél a három kijelző egységből álló tábla egy házba kerüljön, és azt a keresztmetszeten belül a külső és a belső optika között kell arányosan középre rendezve elhelyezni. Az RGBTXT-RGB elrendezésű táblák teljes becsült felülete 7400*1600 mm. 2.) A táblák elrendezése 2 szintes kivitelben: az alsó szinten minden egyes forgalmi sáv fölött, hozzávetőlegesen a sáv tengelyében el kell helyezni 1-1 színes RGB kijelzőt valamint 1-1 további RGB kijelzőt a portálszerkezet két szélén a belső optika és a koronaél közelében (ez egy kétsávos pályán 4 RGB kijelző telepítését jelenti). A portálszerkezet második szintjén található a szöveges monokróm kijelző, melyet a forgalmi sávok fölé, középre rendezve kell elhelyezni. A tábláknak full mátrixos, szabadon vezérelhető, tetszőleges jelzéskép megjelenítésére alkalmasnak kell lenniük, a szöveges megjelenítés estén betűtípusnak változtathatónak kell lennie. A kijelzőkön megjeleníthető KRESZ táblák átmérőjének 1000 mm-nek kell lenni, a kiegészítő tábla feliratának mérete 180 mm. A szöveges résznek 3x15 karakter megjelenítésére kell alkalmasnak lennie, min. 350 mm-s betűmérettel. A szöveges táblán is meg kell tudni jeleníteni tetszőleges (pl. kép) információt. Szöveges információk betűtípusának meghatározása a hatályos Útügyi előírásoknak megfelelően történjen. A táblák teljesítsék az e-UT 04.01.11 és az e-UT 04.02.12-34 Útügyi Műszaki Előírásokban foglaltakat. A táblák alapvetően feleljenek meg az EN-12966 vagy azzal egyenértékű szabványnak, azon belül pedig az e-UT 04.01.11 (Változtatható Jelzéstartamú közúti jelzőtáblák követelményei) gyorsforgalmi utakra előírt jellemző paramétereinek az alábbi táblázat szerint:
37
A táblák vezérlése az ÁAK Zrt. Forgalomirányító (FIR) vezérlő rendszeréből történik, mely felületen minden az ÁAK üzemeltetésében lévő elektronikai rendszer menedzselhető. A táblák kijelzőivel szembeni elvárások: GRAFIKUS TÁBLÁK: o Full color, full mátrix (ledenként vezérelhető) o Pixel távolság: 25 mm (1600 pixel/m2) o Ledek száma pixelenként: 3 (vörös, zöld, kék) o Szín felbontás: 24 bit (true color) o Felbontás: 40×64 képpont SZÖVEGES (KÖZÉPSŐ) TÁBLA: o Monokróm full mátrix o Pixel távolság: 25 mm (1600 pixel/m2) o Ledek száma pixelenként: 1 (sárga) o Szín felbontás: 8 bit (grayscale) o Felbontás: 208×72, vagy 216×64 képpont o Legalább 3×15 karakteres szöveg kiírására alkalmas A táblákat portálszerkezeten kell elhelyezni, melynek anyaga tüzihorganyzott acél (z MSZ EN ISO 1461:2009 vagy azzal egyenértékű szabvány szerinti vastagság alkalmazásával). Minden egyes tartószerkezetnek járhatónak kell lennie. A tartószerkezet és a felszerelt elemek alatt min. 5,50 m szabad magasság biztosítandó. A tartószerkezet védelme a portálszerkezettől független, és a folyópálya korlátrendszeréhez igazodó típusú legyen. A portálszerkezeteket minimum H2-es visszatartási szintű szalagkorláttal kell bevédeni forgalmi irányból 40m + lefuttatás, a portál után 20 m + lefuttatás hosszon, az elválasztó sávban is, valamint az ellentétes pálya irányából. A H2es szakaszt csatlakoztatni kell a már meglévő egy soros szalagkorláthoz, vagy ha nincsen a helyszínen meglévő szalagkorlát szakasz, akkor a két sort egymáshoz képest eltoltan kell lefuttatni. Más megoldással nem lehet a korlátot végeztetni, még a portál utáni részen sem. Ha a lefuttatástól kevesebb, mint 100 méterre van meglévő szalagkorlát, akkor a H2-es szakasz felső sorának lefuttatása után az egysoros szakaszt össze kell kötni a távolabbi korláttal. Ha a kétsoros H2-es korlát nem csatlakozik más, meglévő korlátszakaszhoz, akkor a felső és az alsó sora lefuttatása között 50 m legyen az eltolás! A feladat szerint két helyszínen (M7 bal 16+760 kmsz. illetve M0 bal 10+650 kmsz.) a meglévő kombinált kijelzőt kétszintes VJT-re kell cserélni. Itt a régi szerkezet és a VJT táblák elbontandóak, melyeket azok felújítása után a megadott új helyszínek bármelyikén újra fel kell állítani (minden egyes lehetséges elem újrahasznosításával). Video alrendszer (kamerák) A gyorsforgalmi úthálózat mentén működő video alrendszer fő feladata, az autópálya mentén adott helyszíneken a forgalom megfigyelése a helyi felügyeleti központból (és a FIR-en keresztül az egész ÁAK belső hálózatról), illetve a jelek rögzítése az adatbázis szerverre. Ezen kívül a rögzített képek visszajátszása, keresése, archiválása valamint exportálása. Az integráció érdekében a felügyeleti központban már működő típusú, vagy azzal teljesen egyenértékű kamerák telepítése szükséges. Az új kamerákat a meglévő felügyeleti rendszerhez, illetve a FIR-hez kell illeszteni.
38
Az új kamerák képeinek átviteléhez olyan optimális módot (sávszélesség, tömörítési algoritmust) kell választani, amely egyrészt illeszkedik az adott kamera paramétereihez, - biztosítva a szolgáltatott képek lényegében minőségromlás nélküli megjelenítését a központokban - másrészt csak a cél elérése érdekében, műszakilag indokolt sávszélességet igényel. Preferált képtömörítési eljárás MPEG4. Forgalomszámláló alrendszer A forgalomszámláló alrendszer bővítése és korszerűsítése keretein belül a megadott helyszíneken új, az e-UT 02.01.21. Útügyi Műszaki Előírás szerinti járműkategorizálást végző forgalomszámláló állomások leszállítása, telepítése, üzembe helyezése és integrációja történik meg. Az újonnan telepített mérőhelyek jellemző infrastruktúrája: Korszerű forgalomszámláló állomás és útburkolati érzékelők; Megfelelő jogosultsággal rendelkező kezelő által beállított referencia alapján képes legyen értékelni a helyes és szembe irányú haladást (pálya kétirányúsítás, illetve szabálytalanul szembehajtó esete), Önteszt, hibás működés jelzése. Energiaellátás a mérőpont működtetésére; A tápellátás kimaradás esetére rendelkezzen minimum 2 héten keresztül autonóm működést biztosító, zárt rendszerű akkumulátorral. Kommunikáció az optikai gerincen keresztül; A kommunikációs csatorna hibája esetén a mérési eredményeket legalább 5 napon keresztül képes legyen helyben tárolni (a legsűrűbb /1 perc/ mintavételezési beállításokkal), és a kapcsolat helyreállása után automatikusan a központ felé továbbítani. Az autópálya mellett telepített állomásokat az érvényes előírások szerinti szalagkorlát védelemmel kell ellátni. Ami vonatkozik a meglévő helyszínekre is. A kültéri szekrényeknek vandálbiztos, UV álló kivitellel kell rendelkezniük, 3 ponton zárodó ajtóval, melynek helyzetét riasztó rendszer figyelje (rittal, cmc). Az útburkolati érzékelők mérő kábelét lehetőleg oly módon kell elhelyezni, hogy azok egy esetleges pálya felújítás esetében minél kevésbé sérülhessenek, illetve egy esetleges sérülésnél ne legyen mindenforgalmi sáv érintett (egyazon pálya oldalon). A kültéri állomásokat minimálisan az alábbi funkciókat mérő eszközökkel kell rendelkezniük:
Funkció forgalmi sávonként
Kapcsolat a központtal
Gépjárművek sebessége
Állandó
Gépjárművek kategóriája
Állandó
Gépjárművek száma
Állandó
Úthasználati szint
Állandó
Gépjárművek sebesség mérése o Minimális méréshatár 180 km/h (130 km/h + 33% = 172,9 km/h) o Pontossága teljes mérési tartományban ± 3% o Felbontás: 1 km/h Gépjárművek száma o Pontossága ± 1 % 100 db áthaladó járműre vonatkoztatva o Mértékegység: egységjármű Gépjárművek kategóriája o e-UT 02.01.21. Útügyi Műszaki Előíráshoz paraméterezhetően o Pontossága teljes mérési tartományban ± 5 % kategóriánként 100 db áthaladó járműre vonatkoztatva o Mértékegység: egységjármű/kategória Úthasználati szint o Számított érték (az elméleti kapacitáshoz viszonyított) o Mértékegység: % o A fenti előírások ellenőrzésekor csak a forgalmi sávban szabályosan közlekedő járműveket kell
Meteorológiai alrendszer
39
Az M3 autópálya és a 4-es számú autóút további szakaszain jelenleg Lufft típusú meteorológiai állomások működnek és ezek a következő érzékelőkkel vannak felszerelve: Útállapot (road Surface Sensor IRS21), kód 8410.02) Léghőmérséklet és légnedvesség, kód 8160.TFF10 Jelenidő (Radar Rain Sensor UMB R2S), kód 8367.U01 Szélirány, szélsebesség (UMB Analog Transmitter ANACON), kód 8352.US6M A mért paraméterek a következőek: Hőmérséklet Relatív páratartalom Szélsebesség, szélirány Csapadék típus Csapadék intenzitás Vízréteg vastagság Sókoncentráció Fagypont Harmatpont Útállapot Útfelszín hőmérséklet Mélységi hőmérséklet (-5 cm, -30 cm) A meteorológiai alrendszer újonnan telepítet elemei ugyanezen paramétereket kell mérjék. 26. Hídpillérek védelme az M1 autópályán a forgalombiztonság növelése érdekében 26.1 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az alábbi munkarészeknél. Pillérvédelemre vonatkozó előírások Az e-ÚT 07.01.11 3.1. pontja szerint az elválasztósávban elhelyezett alátámasztás mellett mindkét oldalon, továbbá közvetlenül a koronaél vonalán kívül elhelyezett alátámasztó elemek mellett az útpálya felőli oldalon autópályákon legalább 0,4 m szélességű, 0,25 m magas kiemelt szegélybe helyezett hagyományos vezetőkorlátot, vagy az e-ÚT 04.04.12 előírás szerinti ütközési kísérlettel igazolt biztonsági hídkorlátot a hozzá tartozó magasságú és kialakítású szegélybe állítva kell alkalmazni. A szegély hossza minden esetben a védendő alátámasztás külső széle előtt és után 8-8 m legyen. A korlátot ez e-ÚT 04.04.12 előírásai szerint kell kialakítani és elhelyezni. Osztottpályás utak esetén az e-ÚT 04.04.12 7.1 táblázata szerint az akadály előtt 40 m, az akadály után 20 m lefuttatás nélküli túlnyújtást kell biztosítani. Hidak bemutatása A Tatabánya-Győr közötti autópálya szakaszon a hidak építése 1970-be kezdődött. A 28,0 m végleges koronaszélességű autópályának az I. ütemben csak a fél-autópálya, a bal pályát tartalmazó 15,50 m koronaszélességű része épült meg. A szakaszon megépült pálya feletti hidak mind négynyílású szerkezetek, melyek az I. ütemben teljesen megépültek. A hidak oldalnézetei az 1. számú mellékletben láthatóak. Pillérvédő szegélyeket a következő pálya feletti hidaknál kell létesíteni: Pálya
Híd szelvénye
Híd törzsszáma
M1
71+794
M1
77+400
M1
79+469
711 M1 feletti dülőúti híd
M1
82+880
712 M1 feletti dülőúti híd
M1
84+967
Híd neve
710 M1 feletti Miklóstanyai dülőúti híd 5591 M1 feeltti 8142 j. úti híd
1606 M1 Komáromi csp. M1 feletti 13 sz. főúti csomóponti híd
PillérPillérvédelem védelem száma helye külső és 4 db belső külső és 4 db belső külső és 4 db belső külső és 4 db belső külső és 4 db belső 40
713 M1 feletti dülőúti híd
M1
86+820
M1
89+548
5599 M1 feletti 8147 j. úti híd
4 db
M1
93+954
5604 M1 feletti 8151 j. úti híd
4 db
M1
97+924
M1
100+518
M1
102+411
716 M1 feletti Hodálypusztai dülőúti híd
4 db
M1
105+595
727 M1 feletti Ottómajori dülőúti híd
4 db
715 M1 feletti jegespusztai dülőúti híd 5605 M1 Gönyűi csp. M1 feltti 8152 j. úti csomóponti híd
4 db
4 db 4 db
külső és belső külső és belső külső és belső külső és belső külső és belső külső és belső külső és belső
Pillérvédő szegély és korlát építése A pillérvédő szegélynek a pillér előtt és után 8 m-rel kell túlnyúlnia, így ezen a szakaszon 18,00 m és 21,30 m hosszú pillérvédő szegélyeket kell tervezni/építeni 40 cm szélességben, 25 cm-es magassággal. A pillérvédő szegélyek forgalom felőli sarkait r=20 cm-es lekerekítéssel, a felső síkjait 4 százalékos pálya felé mutató kereszteséssel kell kialakítani. A pillérvédőszegélyek felső és forgalom felőli síkjain BV1 jelű, a hátsó síkjain BV3 jelű korrózióvédelmi bevonatot kell készíteni; a bevonatokat 30 cm mélyre le kell vezetni a térszín alá. A pillérvédő szegély egyéb, földdel érintkező részeit bitumenmázas kenéssel kell ellátni. A pillérvédő szegélyeken az érvényben lévő UME szerinti ütközési kísérlettel igazolt korlátot kell létesíteni. A korlátok síkjai a jelenlegi korlátok vonalában kell megtervezni/megépíteni. A pillérvédő szegélyek és az autópálya hengereltaszfalt burkolatai között öntöttaszfalt burkolatot kell tervezni/építeni 1:25-ös kifuttatással úgy, hogy az öntöttaszfalt sáv szélessége nem lehet kisebb mint 25 cm. Az öntöttaszfalt burkolatok mindkét szélén a hengerelt aszfalttal, illetve a pillérvédő szegéllyel történő találkozásnál is rugalmas, bitumenes hézagkiöntést kell készíteni. A külső pillérvédő szegélyek melletti öntöttaszfalt burkolatokat elleneséssel kell megtervezni/megépíteni. A pillérvédő szegélyek valamint az öntöttaszfalt burkolatok tervezésekor, építésekor gondoskodni kell arról, hogy az autópályán ne alakuljanak ki vízmegállások. A pillérvédő szegélyek végeinél meg kell tervezni a vízelvezetést a befogadóig. Az elválasztósávban a pillérvédő szegélyek között murvafeltöltést kell készíteni a pillérvédő szegélyek felső síkjának szintje alatt 5 cm-rel. A pillérvédelemhez szükséges főbb munkarészek tervezett mennyiségeit a 2-6. számú mellékletek tartalmazzák. Közművezetékek A pillérvédő szegélyek építése nem érint közművezetéket. A pillérvédő szegélyek tervezése előtt a közelben haladó közművezetékek kezelőitől be kell szerezni egy nyilatkozatot arról, hogy a beavatkozás nem érinti a vezetéket. Kivitelezéshez szükséges forgalomterelés A 12 híd esetében a pillérvédő szegélyek és korlátok építése megvalósítható úgy, hogy az üzemelő pályák kapacitása nem csökken, átterelések nélkül is biztosítható a kivitelezés alatt mindkét irányban 2-2 sávon a forgalom. A leállósávok melletti pillérvédő szegély és korlát építésekor a műszaki sávot kell lezárni. Az elválasztósávi pillérvédelmek kivitelezésekor sávelhúzásos terelés kiépítésével biztosítható két sávon a forgalom. A pillérvédő szegélyek tervezésekor a forgalomtechnikai tervek készítésekor meg kell határozni, hogy a kivitelezés ideje alatt a meglévő korlátok elbontása miatt az építés idejére szükséges-e Vario-Guard terelőfalak elhelyezése. 27. M0-M5 csomópont közvilágítás kiépítése
41
27.1 Előzmény Az M0-M5 csomópont hatalmas teherforgalmú végcsomópont, baleseti gócpont, ahol rendszeresek a balesetek. Az ÁAK Zrt. KÖZOP keretében megvalósítandó kiemelt projektként fontosnak tartja az M0-M5 csomópont szabványos megvilágításának kiépíttetését, javítva ezzel a közlekedésbiztonság szintjét. 27.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az alábbi munkarészeknél. Az M0-M5 csomópont megvilágításának tervezése. A tervezési terület a csomópontban: - M0 főpálya mindkét oldal - M5 főpálya mindkét oldal - Fel- és lehajtó ágak Az M0-M5 csomópont jelenlegi energiaellátása meglévő áramszolgáltatói transzformátorállomásból, ÁAK Zrt. külön mérőszekrényéből történik, ez felhasználható, de meg kell vizsgálni a teljesítmény viszonyokat, hogy szükséges-e új hálózatot kiépíteni, ennek a tervezése, egyeztetése, engedélyeztetése (vezetékjog) szintén feladat. A tervezésnél figyelembe kell venni az M0 autóút – M5 autópálya csomópont M5 jobb pálya felöli felhajtó ág új nyomvonalra történő áthelyezése c. projektet! A közvilágítási oszlopokat szalagkorláttal védett módon kell tervezni! Műszaki jellemzők Megvilágítás: -
A tervezendő pályavilágításnak meg kell felelnie az érvényben lévő MSZ EN 13201/2, 3, 4 szabvány követelményeinek. A megvilágítandó gyorsforgalmi úton, csomópontban az MSZ EN 13201-2:2004 „Útvilágítás” c. szabvány előírásai alapján a kategóriájának és a világítási osztálynak megfelelő egyenletes világítást kell kiépíteni. Fénypontmagasság: 13,0 m
Lámpatestek: A tervezett lámpatestek a gyártó egyazon lámpatest családjából legyenek, melyek 100W, 150W, 250W nagynyomású nátrium fényforrással szereltek, valamint 230V, 50 Hz feszültségről üzemelnek. -
-
-
A lámpatestnek meg kell felelnie az MSZ EN 60598 szabvány minden előírásának. A lámpatestnek rendelkeznie kell ENEC minősítéssel. A ház és a fedél is nagynyomású alumíniumból készüljön, melynek élettartama gyakorlatilag korlátlan. A bura olyan üvegből készüljön, amelynek törése esetén nem hullanak alá a veszélyesnél nagyobb darabok ( ún. edzett biztonsági üveg). Ezt mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell. Az optikai tér védettsége IP66-os legyen, ún. Sealsafe rendszerű. Ennek az előnye a hagyományos tömítésekkel szemben, hogy a tömítési út rövid, kb. 20 cm, és nincsenek rajta éles hajlások. Ezzel szemben a ház teljes hosszában záródó tömítések 1,5 – 2,0 m hosszúak, a sarkokon élesen hajlanak és az üzemidő korai szakaszában jellemzően az első fényforráscsere során elvesztik védettségüket. Az optikai tér védettsége független legyen a szerelvénytér védettségétől, így elkerülhető, hogy a szerelvénytér tömítetlensége (amely a tömítés sérülése vagy karbantartás során előfordulhat) az optika elkoszolódjon. Mind a szerelvénytár nyitása, mind a fényforrás csere szerszám nélkül történjen. Ez gyorsítja a karbantartást, ezáltal csökkenti a karbantartási időt és költséget. A fényforrás csere során a szerelő kezének szabadon kell maradnia, a fedélnek nyitott állapotban is biztonságosan rögzítettnek kell lennie a házhoz zsanérral és kitámasztó karral. Ez a megoldás még szeles időben is biztonságos. Csak a foglalattartó tubust kelljen a kézben tartani (kb.: 30dkg), amely szintén rögzítve legyen a házhoz. Mind a szerelvénytár nyitása, mind a fényforráscsere felülről történjen, így minden művelet úgy végezhető, mint egy szerelőasztalon, így elkerülhető a kényelmetlen, balesetveszélyes felfelé nézés. A szerelvénylap galvanizált acélból készüljön, mely hosszútávon is jól ellenáll a nagy teljesítményű előtétek és fényforrások hőhatásának. A gyújtó hárompontos, időzítő taggal leálló rendszerű legyen. Esetleges fényforrás hiba esetén is leállítja a gyújtó impulzust, ezzel is védve a villamos elemeket és csökkentve a hálózatba visszatáplált szennyezést. 42
-
Az előtét hőbiztosítóval legyen ellátva, ezáltal elkerülhető, hogy a fényforrás élettartama végén jelentkező egyenirányító hatás nem teszi tönkre az előtétet, és nem okozhat tüzet. A fényeloszlás a fényforrás foglalat állításával változtatható legyen, hogy azonos lámpatest és optika használásával is minden elrendezésben biztosítható legyen az optimális fényeloszlás. A rögzítő elemek kizárólag rozsdamentes acélból készülhetnek. A táplálás oldalon csatlakoztatható vezeték keresztmetszete legfeljebb 4,0 mm² lehet. A lámpatestnek alkalmasnak kell lennie max. 60 mm átmérőjű kar és max. 76 mm átmérőjű oszlopcsúcs fogadására. A lámpatestet min. két csavarral kell rögzíteni. Érintésvédelmi osztály: I. A gyártónak rendelkeznie kell ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel. A lámpatest legyen ellátva típusazonosítóval és egyedi sorszámmal. Minden egyes lámpatest főbb villamos paramétereit (lámpaáram, gyújtó impulzus, cosφ, átütési szilárdság, villamos szilárdság) a gyártás során ellenőrizni kell, és az ellenőrzés során mért villamos paraméterek visszakereshetőek legyenek (villamos alkatrészek batch szintű visszakereshetősége is biztosítva legyen).
Tartószerkezetek: A preferált oszloptípus a talpcsavaros, tüzihorganyzott, kör vagy nyolcszögletű, korrózióvédő gyűrűvel ellátott acéloszlop. -
Az alapvasalathoz zárt anyákkal legyenek felszerelve. A forgalmazónak rendelkeznie kell az MSZ EN ISO 9001:2000 tanúsítvánnyal A tervezett lámpakarok 2,0 m kinyúlásúak legyenek és 5°-os szöget zárjanak be a vízszintes síkkal. A lámpakarok külső átmérője max. 76 mm. Az acéloszlopnak az alábbiakkal kell rendelkeznie: ÉMI Építőipari műszaki engedély, ÉMI Közútépítési alkalmassági tanúsítvány, ÁKMI Alkalmazási hozzájárulás. Az oszlopoknak alapvasalatot és alapozást (Alapozási terv alapján) kell készíteni. A vasbetonalapot úgy kell elkészíteni, hogy a felső síkja az útpadka szél felett 50 mm magasságban legyen. A vasbetonalapba betonozás előtt a kábelnyomvonal irányában két oldalról egy-egy Ø75 gégecsövet kell elhelyezni a kábelek oszlop szerelvényterébe való vezetéshez. Ha szalagkorlát épül (forgalomtechnikai terv), akkor az oszlopok útpálya felé eső alkotója és a szalagkorlát közötti távolság minimum 0,5 m legyen. Az oszlopokat úgy kell telepíteni, hogy a szerelvényajtók a forgalmi irány ellentétes oldalára kerüljenek. Az oszlopok, kábelek, védőcsövek koordinátáit EOV rendszerben külön-külön táblázatban kell megadni.
Kábelezés, szerelvényezés: - A pályavilágítási berendezések energiaellátása kábeles kialakítású legyen. - Az áramköri kábeleket 5% feszültségesésre kell tervezni. - A kábeleket földárokba kell fektetni. - A kábelek fölé kábeljelző szalagot kell elhelyezni. - Az oszlopok csatlakoztatása GURO típusú biztosítós szerelvénydobozzal szerelve felfűzős módon történjen. Működtetés: A világítási berendezések vezérlése hangfrekvenciás vevőegységgel történjen, így biztosítható, hogy az M0-M5 csomópont a főváros közvilágításával összhangban működjön. - A pályavilágítási kapcsolószekrények min. 6 db kétfázisú egész éjjeles leágazás biztosítására alkalmasak legyenek. - A kapcsolószekrénynek tartalmaznia kell: Főbiztosítót, mágneses és kézi kapcsolót, áramköri biztosítókat és a mágneskapcsoló működtetésére alkalmas hangfrekvenciás körvezérlő egységet. - A szekrényeket „ELZETT” zárral kell ellátni, úgy, hogy ún. „mesterkulccsal” nyithatóak legyenek. Elvégzendő vizsgálatok, megvalósulási terv: Elvégzendő vizsgálatok kábeleken: Az MSZ 13207:2000 sz. szabvány 7. pontja alapján kell az elvégzendő vizsgálatokat elkészíteni. Az elkészült vizsgálatokról mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. - Kábelvonalak szigetelési ellenállásának vizsgálata - feszültségpróbát kell végezni - A kábelvonalat feszültség igénybevétellel is meg kell vizsgálni - Kábel PVC burkolatának vizsgálata - hurokimpedancia mérés 43
-
földelési ellenállásmérés (földelt oszlopok esetén)
Elvégzendő vizsgálatok a világítási berendezéseken: Az MSZ EN 13201-4:2004 sz. szabvány szerint kell a világítási jellemzők mérését elvégezni. A mérést a világítási berendezés állandósult állapotában kell elvégezni, az elvégzett vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. -
ellenőrizendő a hálózati feszültség fénysűrűség mérése megvilágítás mérése (horizontális- és vertikális megvilágítás) MSZ EN 13201-2:2004 sz. szabvány előírásainak meg kell felelni. Avulási tényezőt és ennek megfelelő karbantartást számolni kell. Megvalósulási terv: A megépített pályavilágítási hálózatról – a lefektetett világítási kábelek takarása előtt – pontos fektetési rajzot, geodéziai bemérést és leltárt kell készíteni. - A fektetési rajz tartalmazza a kábelek, oszlopok helyzetét a telekhatártól vagy valamilyen maradandó föld feletti létesítményhez mérve, a kábelek fektetési mélységi elhelyezkedését a terepszinttől, a keresztező közművek helyzetét, az egyes oszlopok között lefektetett kábel pontos hosszát (a hullámosságot és az esetleges mélységi elhelyezkedésből adódó hosszeltéréseket is figyelembe véve), az elhelyezett védőcsövek adatait (mélység, hossz). - A megvalósulási tervnek tartalmaznia kell a beépített anyagok műbizonylatait és a mérési jegyzőkönyveket. 28. M3 autópálya Meglévő védőkerítés talajba süllyesztése, illetve kiegészítése sűrű szövésű hálóval 28.1 Előzmény Az M3, autópálya területén rendszeresek a vadbejutások a pályára, sok a vadelütés. Az ÁAK Zrt. KÖZOP keretében megvalósítandó kiemelt projektként fontosnak tartja az autópályák területére bejutó vadállatok számának csökkentését, ezért szükséges az M3 autópályán a védőkerítés több szakaszának korszerűsítése, a védőkerítés azon szakaszainak földbe süllyesztése, mely nem így lett kialakítva, javítva ezzel a természetes élővilág védelmét, a közlekedésbiztonság szintjét. 28.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során. Az M3 autópályán a védőkerítés több szakaszának korszerűsítésére, a meglévő védőkerítés egyes szakaszait sűrű szövésű kerítéshálóval kell kiegészíteni, amelyet a meglévő kerítéshez kell erősíteni és le kell ásni a talajba, az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások szerint. Védőkerítés talajba süllyesztése, illetve kiegészítése sűrű szövésű hálóval M3 autópálya Gödöllői, Káli, Emődi, Hajdúböszörményi Autópálya Mérnökség üzemeltetési területén mind a jobb mind a bal pályán összesen 140 km hosszúságban a vadbejutás csökkentése érdekében szükség van a meglévő védőkerítés megerősítésére az alábbi táblázatban felsorolt helyszineken.
Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Mérnökség Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Kál Kál Kál Kál Kál
Pálya jobb jobb bal bal jobb jobb jobb jobb jobb
Kezdő Szelvény 10+120 47+020 25+200 69+400 70+000 94+600 101+400 115+170 120+720
Vég Szelvény 22+700 69+400 10+100 47+030 82+200 98+700 107+150 120+720 124+430
Hossz [km] 12,58 22,38 15,10 22,37 12,20 4,10 5,75 5,55 3,71 44
10 Kál 11 Kál 12 Kál 13 Kál 14 Kál 15 Kál 16 Kál 17 Kál 18 Kál 19 Emőd 20 Emőd 21 Emőd 22 Emőd 23 Hajdúböszörmény 24 Hajdúböszörmény Gödöllő Kál Emőd Hajdúböszörmény Mindösszesen
jobb jobb bal bal bal bal bal bal bal jobb jobb bal bal jobb bal
124+430 128+180 82+200 98+700 107+150 120+720 124+430 128+180 130+000 138+000 155+000 155+000 180+000 180+000 186+150
128+180 130+000 70+000 94+600 101+400 115+170 120+720 124+430 128+180 155+000 180+000 138+000 155+000 186+150 180+000
3,75 1,82 12,20 4,10 5,75 5,55 3,71 3,75 1,82 17,00 25,00 17,00 25,00 6,15 6,15 72,43 73,76 84,00 12,30 242,49
Ezeken a szakaszokon a kerítésháló nincs a talajba ásva, ezért az állatok a kerítés mellett túrva, kaparva megemelik, leszakítják azt és alatta átbújva bejutnak az autópálya területére, illetve a nem elég sűrű huzalkiosztás miatt az alsó tartományban az apróvadak bejutnak az autópályára. E kedvezőtlen állapot megszűntetése érdekében Társaságunk a fenti szakaszon a védőkerítés megerősítését határozta el. A kerítés megerősítése: A szakaszon a meglévő kerítést kell ellenállóbbá tenni olyan módon, hogy a kerítés külső oldalán a faoszlopokra és a régi hálóra új sűrű szövésű, erős vadvédelmi hálót kell erősíteni, melyet 30 cm mélyen függőlegesen a talajba kell beásni. Az autópályát keresztező utak, földutak rézsűjén is a földbe kell ásni a kerítésfonatot. Kerítésháló: A kerítésháló nagy szilárdságú (min. 1000 N/mm2 ) vízszintes és (min. 600 N/mm2) függőleges elrendezésű acélhuzalokból álló speciális csomózási eljárással előállított előregyártott hálófonat legyen, melynek huzaljai vastag horganybevonattal (min. 200 g/m2) vannak ellátva. A huzalok min. 2,0 és 2,5 mm átmérőjűek legyenek a hálóban elfoglalt helyük szerint. A háló földbe ásott alsó 30 cm-es sávja fölött 1 m-es, de legalább 80 cm-es részt kell biztosítani, amelynek vízszintes huzalkiosztása 5 cm-nél nagyobb nem lehet. A függőleges szálkiosztás egységesen legfeljebb 15 cm, az e-UT 03.07.52 Útügyi Műszaki Előírás irányelveinek megfelelően. Védőkerítés építéséhez csak alkalmazási engedéllyel rendelkező kerítésfonatot lehet használni. A megerősítésre használt háló sűrű hálókiosztású, nagy szilárdságú huzalokból álló horganyzott vadvédelmi acélháló legyen, melynek alsó, felső és terepszinten levő vízszintes huzalja legalább 2,5 mm átmérőjű acélból készüljön. A háló szükséges magassága 130 cm, ebből 30 cm a terepszint alá kerüljön. A vízszintes huzalszálak kiosztása a talajba süllyesztett részen max. 5 cm, felette 80 cm-es sávban legfeljebb 5 cm, de e fölött sem lehet nagyobb 10 cm-nél. A függőleges huzalok távolsága egységesen legfeljebb 15 cm. Építés előkészítő munkák: A sűrű szövésű kiegészítő háló felszerelését megelőzően el kell végezni az alábbi előkészítő munkákat: 45
A munkák megkezdése előtt a földben lévő közmű nyomvonalakat fel kell tárni, ill. ki kell tűzni. A megépített, föld alatti közművek közelében csak kézi földmunka végezhető. A meglévő kerítéshálót a merevítő oszlopok között – ahol szükséges - meg kell feszíteni és feszített állapotban újra rögzíteni az oszlopokon. A megrongált, kiszakított kerítéshálót szakszerűen javítani kell, és újra meg kell feszíteni. A meglévő kerítésháló felett kihúzott elszakadt, vagy meglazult (belógó) acél-, vagy sárga vadriasztó huzalt javítani kell. A megdőlt, ferde vagy meglazult (mozgó) kerítésoszlopokat helyre kell állítani, a merevítő oszlopok támasztékait meg kell erősíteni. A kerítés alatt kinőtt, vagy a kerítésbe benőtt növényeket, ágakat el kell távolítani, a kerítés mindkét oldalán legalább 11 m távolságban. A háló építése, toldása: A háló 30 cm-es alsó részét függőlegesen a talajba kell leásni, majd az oszlopokhoz és a meglévő hálóhoz való rögzítés, ill. a földvisszatöltés után a talajt egyenletesen Tr=85%-ra tömöríteni kell. A földvisszatöltést követően a kiszorult humuszt, ill. termőföldet a helyszínen egyenletesen el kell teríteni, a köveket, törmeléket, el kell szállítani. A háló rögzítésére rozsdamentes U-szegeket kell használni. A háló az oszlopok autópályától kifelé eső oldalára erősítendő. A ráhelyezett, megfeszített háló fekvő huzaljainál az U-szegeket az oszlopba kell ütni. Ezt a műveletet a terepszint alatt is el kell végezni. A vízszintes szálakat 30 cm-ként U-szeggel szorosan a faoszlophoz kell préselni, de a terepszinten levő, a két legalsó (terepszint alatti), és a legfelső huzalt mindenképpen az oszlophoz kell szegelni. Az új háló felső vízszintes szálát a régi háló vele egy magasságba eső huzaljához, a meglévő kerítésfonat alsó (terepszinten húzódó) szálát az új fonat azzal azonos magasságban elhelyezkedő huzaljához horganyzott dróttal, csomózással, vagy kapcsokkal kell hozzáerősíteni 50 cm-ként. A kiegészítő hálót lehetőleg úgy kell felerősíteni a meglévőre, hogy azok függőleges szálai ne essenek egy vonalba, hanem egymástól 7-8 cm –es távolságba kerüljenek, ezáltal megfelezve a háló lyukbőségét. Amennyiben szükséges, a meglévő kerítést a kiegészítő háló felhelyezése előtt meg kell feszíteni, illetve javítani, cserélni kell. A hálókat kizárólag feszített állapotban szabad használatba venni. A megfelelő feszítőerő a huzal szakítóerejének 20-25 %-a huzalonként. A teljes háló feszítőerejét a huzalonkénti feszítőerő és a huzalok számának szorzata adja. A védőkerítés nyomvonalát keresztező árkok felett a kiegészítő hálót meg kell szakítani (ki kell hagyni) az árok két oldalán levő oszlopok közötti szakaszon. A huzalok toldása olyan legyen, hogy huzalonként minimum 1000 N-nal legyen terhelhető. A kerítésen meglévő személy- és teherkapuknál is szükséges elvégezni a háló terepszint alá helyezését. A háló 30 cm-es alsó részét függőlegesen a talajba kell leásni, majd a kapu mellett található oszlopokhoz kell rögzíteni, a felesleges részt a talajszinten le kell vágni, és a sűrű szövésű hálót fel kell erősíteni a személy- és teherkapukra is. Személykapuk esetén a kapuk alá a terepszinten, fa konzerváló szerrel kezelt faküszöböt kell beépíteni (min. 10×5 cm keresztmetszetű) és a hálót ahhoz is rögzíteni kell. A háló toldására alkalmazható megoldások: Oldhatatlan hüvelyes préselt kötés Racsnis huzalfeszítő elem Fontos szempont, hogy a toldások hosszú élettartamú, korróziómentes megoldások legyenek, korrózióállóságuk és húzószilárdságuk legalább a huzallal egyező legyen. A toldás minősítését hivatalos vizsgálattal kell bizonyítani a munkák elkezdése előtt. A sűrű szövésű hálófonat felszerelése a kerítés külső oldaláról az autópályával szomszédos területek igénybe vételével történik. Az idegen területen okozott károkért – beleértve a zöldkárt is – a Vállalkozó felelős. 29. Vízátfolyásos, vízmegállásos balesetveszélyes helyek megszűntetése un. grooving-vágással 29.1 Előzmény Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kezelői hatáskörébe eső úthálózaton, 17 db helyszínen a burkolaton vízátfolyás illetve vízmegállás tapasztalható. Általános esetben ezek a pályának a túlemelés-átforgatásos szakaszain, intenzív eső hatására alakulnak ki. A burkolaton lévő csapadékvíz forgalombiztonsági szempontból rendkívüli kockázatot jelent a nagysebességű járművek számára. A vizencsúszás (aquaplaning) veszélyének kiküszöbölése érdekében - a korábban 46
már sikeresen alkalmazott- grooving-vágás (rovátkolás) szükséges, mely lehetővé teszi a nagysebességű járművek kerekei alól a csapadékvíz eltávozását, megakadályozva összefüggő vízfilm kialakulását. Helyszínek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
M3 jobb pálya 168+300 km M3 bal pálya 167+400 km M30 jobb pálya 28+500 km M30 bal pálya 28+200 km M6 jobb pálya 14+500 km M6 jobb pálya 16+900 km M6 jobb pálya 22+100 km M6 bal pálya 16+900 km M6 bal pálya 17+450 km M6 bal pálya 21+000 km M7 jobb pálya 111+000 km M7 jobb pálya 142+300 km M7 bal pálya 170 csp. lehajtó ág (70805) M7 bal pálya 170+150 km M7 bal pálya 177+950 km M30 jobb pálya 27+000 km M70 bal pálya 9+800 km
29.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a megvalósítás során. A vízmegállás, vízátfolyás megszűntetése grooving-vágással (rovátkolással) a pálya tengelyével 60o-os szöget bezáró, egymással párhuzamos, 3 cm-ként 8 mm széles és 8 mm mély hornyok bevágásával történik. A hornyok irányát az oldal- és hossz-esés eredője határozza meg. A burkolaton a hornyok bevágására az előző- és haladósávon teljes szélességben, a leálló-, gyorsító- lassítósávon pedig a folyásirány, az oldalesés, a helyszíni adottságok és a befogadó függvényében kerül sor. Minden esetben a vágás irányát, a kezdő és végpontot úgy kell meghatározni, hogy a burkolatról elvezetésre kerülő víz a befogadóhoz eljusson, a barázdák megszakítás nélkül végigfussanak. A felületen lévő burkolati jelek - a vízelvezetés érdekében- átvágásra kerülnek. A grooving-vágás készítése során csak a kopórétegben kell vágni. A munka elszámolása a grooving-vágással ellátott felület m2-ben összesített mennyisége alapján történik. A tervezett helyszíneken az alábbiakat kell megvizsgálni: -
burkolatba telepített mérő-eszközök elhelyezkedése (burkolathőmérő, forgalomszámláló detektor) híd-dilatációk anyaga és állapota a környezetben lévő víznyelők, vízelvezető szegélyek, surrantók állapota eltérő típusú burkolatok csatlakozásának anyaga és állapota esetleg előforduló burkolt padka anyaga és állapota burkolat anyaga és állapota (pl. repedezettség, kátyúsodás kockázata, nyomvályú) a munkavégzéshez szükséges forgalomterelés kialakítása
29.3 A megvalósítással kapcsolatos előírások A pontos szelvényhatárokat az adott szakasz hossz- és keresztszelvény adatai, valamint csapadékos időszakban megfigyelés alapján lehet meghatározni. A kivitelezési munkálatokat csak akkor szabad végezni, ha a burkolat hőmérséklete egész nap 0o C fölött marad, mert a vágó-tárcsák hűtésére használt víz fagypont alatt a burkolatra fagyva balesetveszélyt jelent. A munkavégzés során a forgalom alatt lévő sávok burkolatára sár, törmelék nem kerülhet. A napi műszak végén a burkolatot teljesen le kell takarítani, a forgalomterelést elbontani. A munkavégzés csak az előírt forgalomkorlátozás mellett végezhető. A forgalomterelést a közútkezelővel egyeztetett módon a 3/2001. (I.31.) KÖVIM rendelet alapján, az ÚT 2-1.119:2010 Útügyi Műszaki előírás („A közutakon folyó munkák elkorlátozásának és ideiglenes forgalomszabályozásának kézikönyve”) alapján kell végezni. Munkavégzés az érvényben lévő munkavédelmi előírások betartása mellett az előírt védőöltözetben végezhető.
47
A munkát az Útügyi ágazatban kötelezően alkalmazandó Útügyi Műszaki előírásoknak és az alkalmazásra javasolt Magyar Szabványoknak megfelelően és a mindenkor érvényes jogszabályok, műszaki előírások és szabványok kielégítésével kell végezni. A munkák során keletkező bontott anyagokat, hulladékot teljes mennyiségben össze kell gyűjteni, legális, kijelölt lerakóhelyre el kell szállítani. Az építési munkák az autópálya környezetét nem szennyezhetik. A megvalósíthatósági tanulmány az érvényben lévő e-ÚT útügyi műszaki előírások, valamint és törvényi szabályozásoknak megfelelően kell, hogy elkészüljön. 30. M1 autópálya üzemi átjáróiban (16 helyszínen) lévő korszerűtlen beton terelőelemek cseréje szalagkorlátra, fénytörő lamellasor felszerelésével 30.1 Előzmény Az M1 autópálya üzemi átjáróiban (16 helyszínen) lévő korszerűtlen beton terelőelemek (UNI-ROAD) cseréje szalagkorlátra, fénytörő lamellasor felszerelésével. Az ÁAK Zrt. KÖZOP keretében megvalósítandó kiemelt projektként fontosnak tartja az autópályák biztonságos fizikai elválasztását, ezért szükséges a meglévő korszerűtlen betonelemek szalagkorlátra történő cseréje, valamint fénytörő lamellasor elhelyezése, javítva ezzel a közlekedésbiztonság szintjét. 30.2 Feladat Az M1 autópálya alábbi táblázatban felsorolt műszaki átjáróiban a fizikai elválasztást korszerűsíteni kell, el kell bontani a meglévő, betonelemekből álló fizikai elválasztást (UNI-ROAD), és közös lábakra szerelt, H2 visszatartási fokozatú korláttal azonos kialakítású, egy lemezsoros, kétoldali ütközési síkkal rendelkező szalagkorlátot kell építeni, melynek meg kell felelnie a hatályos Útügyi Műszaki Előírásokban megadottaknak. A korszerűsítés az alábbi táblázat szerinti km szelvényekben lévő műszaki átjárókat érinti az M1 autópálya 51-128 km szelvények közötti szakaszán:
Sorszám
Műszaki átjáró helye (km szelvény)
Műszaki átjáró hossza (m)
Elbontandó beton elválasztás hossza (m)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16.
51+650 54+550 60+240 60+530 65+600 73+350 81+390 90+140 108+300 110+500 113+500 115+800 117+670 120+000 122+000 128+000
64 62 62 36 68 70 66 74 72 72 68 72 72 68 68 64
64 62 62 36 68 70 66 74 72 72 68 72 72 68 68 64
Építendő kétoldalú, kiszerelhető szalagkorlát hossza (csatlakoztatással együtt) (m) 104 102 102 36 108 110 106 114 112 112 108 112 112 108 108 104
Új lefuttató dupla betonelem (db)
2 2 2 0 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
30.2.1 Egyes műszaki átjárókban a betonelemekből álló fizikai elválasztás átépítése szalagkorlátra 48
Az érintett helyszíneken, a meglévő betonelemeket épségben el kell bontani, és a területileg illetékes autópálya mérnökség telephelyére be kell szállítani, ott átvetetni. A betonelemek eltávolítását követően a burkolatot le kell takarítani, a szilárd szennyeződéseket el kell távolítani. Az építendő vezetőkorlát elemeinek mérete egyezzen meg az érintett szakaszon meglévő korlát méreteivel, legyen azzal csereszabatos, melynek meg kell felelnie a hatályos Útügyi Műszaki Előírásokban megadottaknak. A betonelemek elbontását követően a műszaki átjáró két végén a meglévő szalagkorlát végeket közös előregyártott lefuttató beton elem elhelyezésével a talajba le kell futtatni (kivétel 60+530 km szelvényben lévő műszaki átjáró, ahol az új szalagkorlátot a meglévő korlátvégekhez kell csatlakoztatni). A földbe futtatást az e-ÚT 04.04.12 Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés közutakon c. Útügyi Műszaki Előírásban foglaltak szerint kell elvégezni. A lefuttató elem előre gyártott vasbeton kivitelű, a korlátlemez méreteihez, alakjához illeszkedő legyen. A korlátlemez végét a lefuttató elemhez, a korláttengelyre merőlegesen, erre a célra kialakított furatokba illesztett rögzítő elemmel rögzíteni kell. A rögzítő elem a gyártó által ajánlott csavarkapcsolat, annak hiányában kadmiumozott, vagy anyagában rozsdamentes, 14 mm átmérőjű menetes acélszár legyen a hozzá tartozó 2-2 db alátéttel és csavaranyával. A műszaki átjárókban kihúzható, közös oszlopokon álló, kétoldali ütközési síkkal rendelkező (mindkét oldalon korlátlemez) egy lemezsoros szalagkorlátot kell építeni, amelynek kialakítása legyen azonos a H2 visszatartási fokozatú szalagkorlát kialakításával. A 60+530 km szelvényben lévő műszaki átjáró megszűnik. Ott fúrt hüvelyekbe állított, közös oszlopsorra szerelt, kétoldali ütközési síkkal rendelkező, egy lemezsoros, keresztgerendás szalagkorlátot kell építeni, amelyet a meglévő szalagkorlát-végekhez kell - szintben – csatlakoztatni. A szalagkorlát kialakítása legyen azonos a H2 visszatartási fokozatú szalagkorlát kialakításával. Az építendő szalagkorlát oszlopai számára a műszaki átjáró középvonalában a pályaszerkezetbe fém tartóhüvelyeket kell beépíteni (előre kifúrt lyukakba betonnal rögzíteni) a szalagkorlát-lábak kiosztásának megfelelő osztásközökkel. A nem kívánt deformáció elkerülése érdekében a korlátláb hüvelyeket a betonozás előtt szemcsés anyaggal fel kell tölteni, amelyet a beton kötését követően el kell távolítani. A korlátlábak hüvelybe elhelyezése után a korlátláb-hüvelyek felső részét bitumennel ki kell önteni, a vízbejutás megakadályozása érdekében. A szalagkorlátláb-hüvelyek egy részéhez horganyzott lezáró kupakot kell biztosítania (amennyiben szükséges, legyárttatnia) a vállalkozónak. A Bicskei Autópálya Mérnökségre 40 db, a Komáromi Autópálya Mérnökségre 60 db lezáró kupakot kell beszállítani és átvételi elismervénnyel átvetetni. A kétoldalú szalagkorlátot a műszaki átjárók végeinél úgy kell kialakítani, hogy a lefuttatások fölött az utolsó közös korlátoszlop után a két sor korlát szétváljon, és az azonos oldali meglévő szalagkorlát lemezek hátoldalához csatlakozzon (kivétel a 60+530 km szelvényben lévő műszaki átjáró, ahol a fentebb leírtak szerint kell eljárni. A szalagkorlát lemezeken főpályán 50m-ként fényvisszaverő prizmát kell elhelyezni, az útpálya másik oldalán meglévő prizmával, vagy szélességjelző oszloppal azonos keresztszelvényben. A prizmák kialakítása, méretei, megjelenése legyen az adott autópálya mérnökség szakaszán alkalmazottal megegyező. A szalagkorlátok minden eleme tüzihorganyzott legyen, a kötőelemek kadmiumozottak legyenek. A szalagkorlátok elhelyezését az e-ÚT 04.04.12 Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés közutakon c. Útügyi Műszaki Előírás figyelembe vételével kell elvégezni. 30.2.2 Fénytörő lamella elhelyezése műszaki átjáróban szalagkorlátra Az autópályák elválasztó sávjában, a fenti táblázatban felsorolt műszaki átjárókban a vakítás megakadályozására fénytörő lamellát kell építeni a meglévő szalagkorlátra. A műszaki átjárókban lamellás rendszerű fénytörő elemeket kell kihelyezni. A rendszer vázát képező horganyzott acél elemeket a műszaki átjáróban lévő fizikai elválasztás (szalagkorlát) felső részéhez csavarkötéssel kell erősíteni, majd a műanyag lamellákat a foglalatukba helyezni. A műanyag lamellák anyaga UV sugárzásálló, színe zöld legyen. Az alkalmazott rendszer könnyen szerelhető, a fizikai elválasztás elemeivel együtt, egyszerűen eltávolítható legyen. 31. Bevizsgált ütközési kísérlettel rendelkező energiaelnyelők telepítése 31.1 Előzmény Autópálya kihajtóknál rendszeresek a balesetek. A nagyobb árkok, rézsűk, illetve szilárd akadályok bevédése fontos ezeken a helyeken. Az ÁAK Zrt. KÖZOP keretében megvalósítandó kiemelt projektként fontosnak tartja az autópályák biztonságos kihajtási megoldásait, ezért szükséges a meglévő nagyobb árkok, rézsűk, illetve szilárd akadályok bevédése, energiaelnyelők telepítésével, javítva ezzel a közlekedésbiztonság szintjét. 31.2 Feladat Kivitelezés az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások és szabványok szerint, az egyes helyszíneken bevizsgált ütközési kísérlettel rendelkező energiaelnyelő berendezések telepítése, mellyel a jelenlegi baleseti statisztikák várhatóan jelentősen javulnak majd. Az autópályákon és autóutakon az alább felsorolt lehajtó csomóponti ágaknál és pihenő 49
kijáratoknál (összesen 11 helyszínen) energiaelnyelő berendezést kell kiépíteni, és a meglévő szalagkorláthoz csatlakoztatni. Energiaelnyelő berendezést az alábbi helyszíneken kell telepíteni: M7 autópálya: jobb pálya 9-es csomópont, 10-es csomópont, 16-os csomópont, bal pálya 16-os csomópont, M1 autópálya: jobb pálya 56-os csomópont, 61-es csomópont, bal pálya 56-os csomópont, 115-ös csomópont, 129-es csomópont, M0 autóút: jobb pálya 52-es csomópont, bal pálya 52-es csomópont Energiaelnyelő berendezés kiépítése kijáratoknál Az autópályákon és autóutakon egyes lehajtó csomóponti ágaknál és pihenő kijáratoknál energiaelnyelő berendezést kell kiépíteni és a meglévő szalagkorláthoz csatlakoztatni. Az ütközési energiaelnyelő, ütközéscsillapító rendszer a közúti jármű mozgásenergiáját ütközéskor elnyelő berendezés, amelyet – az ütközés súlyosságának csökkentése érdekében – a védendő, vagy veszélyt jelentő merev közúti létesítmény előtt kell felszerelni. Az ütközéscsillapító rendszer rendeltetése, hogy a védőberendezésnek ütköző jármű kinetikai energiáját a védett objektum előtt elhelyezett energiaelnyelő szerkezet alakváltozása a lehető legeredményesebben feleméssze. Az autópálya csomóponti ágaiban a szükséges helyeken ún. visszatérítő ütközéscsillapító rendszert kell telepíteni, amelynek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: -
-
Az energiaelnyelő berendezés orr-részének való frontális ütközés esetén a járművet biztonságosan le kell lassítania a teljes megállásig. Oldalütközés esetén a berendezésnek a járművet a megállásig biztonságosan kell vezetnie; ez a követelmény a vonali védőberendezésekhez (szalagkorlátokhoz) való csatlakozást feltételezi és kívánja meg. Az ütköző járműnek szabályozottan meg kell állnia, vagy ellenőrzött módon vezetettnek kell maradnia, a jármű nem kerülhet az ütközéscsillapító alá és nem hajthat át rajta. Az MSZ-EN 1317-3 szabványnak megfelelő energiaelnyelő szükséges, teljesítményosztálya feleljen meg az MSZ-EN 1317-3 szabvány 5.6. szakasz 2. táblázatban foglalt teljesítményszintnek. Az energiaelnyelő csak visszatérítő ütközéscsillapító lehet. Főpálya kijáratnál csak a legmagasabb 110-es szintű energiaelnyelő telepíthető. Gyűjtő-elosztó pályán a lenti táblázatban megadott teljesítményszintnek megfelelő energiaelnyelő berendezést kell telepíteni. Az ütközéscsillapító berendezés tömegének és szerkezetének, valamint alapjának lehetőleg egyszerűnek kell lennie, tartóssága, ütközés utáni javíthatósága, vandalizmus elleni védelme az acél vezetőkorláttal legyen egyenértékű, ára legyen ésszerű, vagyis funkciójával és hatékonyságával arányban álló. Víz- illetve homoktöltésű betétekkel ellátott energiaelnyelő berendezés nem telepíthető.
Fontos követelmény, hogy a szigetcsúcson alkalmazott visszairányító energiaelnyelő berendezésnek a folyópálya visszatérítő rendszeréhez (szalagkorlátjához) csatlakoznia kell. Ennek érdekében a megadott helyszíneken a meglévő szalagkorlát lefuttatásokat a szükséges mértékben vissza kell bontani. Az energiaelnyelő berendezések elhelyezésére és kialakítására vonatkozóan az alábbi táblázatban foglaltakat kell figyelembe venni: Sorszám
Gyorsforgalmi út
Pályaoldal
Csomópont száma
Elhelyezkedés csomópontban
Km szelvény
1. 2. 3.
M7 M7 M7
jobb jobb jobb
9 10 16
főpálya kijárat főpálya kijárat Gyűjtő-elosztó pálya kijárat
9+000 9+410 15+240
4.
M7
bal
16
15+930
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
M1 M1 M1 M1 M1 M0 M0
jobb jobb bal bal bal jobb bal
56 61 56 115 129 52 52
Gyűjtő-elosztó pálya kijárat főpálya kijárat főpálya kijárat főpálya kijárat főpálya kijárat főpálya kijárat főpálya kijárat főpálya kijárat
MSZ EN 13173:2002 szerinti sebességfokozat 110 110 100 (Ha nem fér el, akkor 80) 110
55+570 60+325 56+150 115+305 128+970 51+255 51+860
110 110 110 110 110 110 110
50
Az egyes helyszíneken előzetesen pontosan fel kell mérni többek között a csomóponti kijáratoknál meglévő szalagkorlát végszakaszainak egymással bezárt szögét, a rendelkezésre álló terület szélességét és hosszúságát. Mindenhol az adott helyszín adottságaihoz legjobban illeszkedő energiaelnyelő berendezést kell telepíteni. 32 H2 visszatartási fokozatú szalagkorlát építése 32.1 Előzmény Az M1 autópálya 148-152 km szelvényei melletti árokrendszer fokozottan veszélyes a benne álló magas talajvízszint miatt. Az ÁAK Zrt. KÖZOP keretében megvalósítandó kiemelt projektként fontosnak tartja ennek a kiemelt kockázatú baleseti helyszínek megszüntetését, melyre megoldást nyújt H2 visszatartási fokozatú szalagkorlát építése, javítva ezzel a közlekedésbiztonság szintjét. 32.2 Feladat Mérnöki tevékenység ellátása a közbeszerzés, valmint a tervezés/megvalósítás során az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások és szabványok szerint, az egyes helyszíneken H2 visszatartási fokozatú szalagkorlát telepítése, mellyel a jelenlegi beleseti statisztikák jelentősen javulnak majd. Előzetesen 1,8 km került meghatározásra az alábbiak szerint, az építési szakaszokat a tervezés során kell pontosítani. Szakasz Száma:
Szelvényszám
Szükséges hossz
Meglévő, elbontandó korlát
Bal oldal 1. 2.
150+140-149+890
250 m
149+600-148+300
1300 m
segélykérő telefonnál: 150+050-149+980 km sz. között 148+970-148+860 km sz. között 148+600-148+510 km sz. között
Jobb oldal 3.
150+932-151+150
218 m
nincs
1.építési szakasz: M1 bal pálya 150+140-149+890 km sz. Az új H2 visszatartási fokozatú szalagkorlátot a pihenőhely ki- és bejárata között kell megépíteni, a főpálya mellett. A korlátszakasz elejét és végét egyaránt a talajba le kell futtatni. A pihenőhelyi út ki- és bejárati szakaszán 54-54 m hosszon N2 visszatartási fokozatú szalagkorlátot kell építeni, az új H2 korlát végpontjaihoz illeszkedő elhelyezéssel. Az N2 visszatartási fokozatú szalagkorlát 2x54 m-es hossza tartalmazza a talajba lefuttatásokat (4 db). Az építendő szalagkorlát szakaszon a segélykérő telefonnál elhúzásos átlapolást kell kialakítani az e-ÚT 04.04.12. Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés közutakon c.Útügyi műszaki előírásban foglaltaknak megfelelően. Az építési szakaszon a fenti táblázatban feltűntetett meglévő szalagkorlátot és a lefuttatásokat el kell bontani. 2.építési szakasz: M1 bal pálya 149+600-148+300 km sz. Az építési szakasz menetirány szerinti elején a meglévő egysoros szalagkorlátot 80 m hosszon el kell bontani a lefuttató elemmel együtt. A meglévő szalagkorláthoz a 149+600 km szelvényben kell csatlakoztatni az új H2 visszatartási fokozatú korlátot. Az építési szakasz végén a meglévő szalagkorlát végpontjához kell csatlakozni, oly módon, hogy a meglévő talajba lefuttatást el kell bontani. Az építési szakaszon két rövidebb meglévő korlátszakasz található (fenti táblázat szerint), amelyeket a hozzájuk tartozó 2-2 lefuttatással együtt el kell bontani. 3.építési szakasz: M1 jobb pálya 150+932-151+150 km sz. Az építési szakasz menetirány szerinti elején a meglévő egysoros szalagkorlát végpontjához kell csatlakoztatni az új korlátot. A lefuttatást vissza kell bontani. A szakasz végén új talajba futtatást kell kialakítani. A helyszíneket a tervezés során a Lébényi Autópálya Mérnökséggel egyeztetni kell. Új acél közúti H2 vezetőkorlát (szalagkorlát) építése az M1 autópályán a tervezés során pontosított, fenti táblázat szerinti szakaszokon a jóváhagyott kiviteli tervek alapján.
51
Az újonnan építendő szalagkorlátok kialakítása feleljen meg az H2 visszatartási fokozat követelményeinek, egy-, illetve kétsoros kialakítással. (e-UT 04.04.12. Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés közutakon) A korlát magasságát úgy kell beállítani, hogy állandó távolsággal kövesse az optikai vezetősáv magassági vonalvezetését. Ahol a korlátmagasság a padka süllyedése, vagy kimosódása miatt meghaladja a gyártói specifikációban megadott magasságértéket, ott a padkát helyre kell állítani. Azokon a szakaszokon, ahol a burkolat szélén vízelvezető szegély fut (a padka szintje 6 cm-rel magasabb), ott a szalagkorlát magasságát a szegély melletti burkolat magasságától kell értelmezni. A korlátot szabványos oldalakadály távolságra kell elhelyezni. A távolságot (ütközési síkban értendő!) belső oldalon a burkolatra festett optikai vezető sáv belső szélétől, külső oldalon a burkolat szélétől kell mérni. A közúti acél vezetőkorlát oldalakadály távolsága 1,5 m (elválasztó sávban, ahol az elválasztó sáv szélessége 3,60 m, vagy kisebb, az oldalakadály távolsága 1,00 m). A vezetőkorlát általában legyen párhuzamos az úttengellyel. A burkolat esetleges egyenetlenségei, süllyedései miatti szintbeli ugrásokat nem szabad „átvinni” a vezetőkorlátra. Kis sugarú ívekben (fel- és lehajtó ágakban gyakori) az íves korlátot gyártáskor kell meghajlíttatni, majd ezt követően kerüljön sor a horganyzásra. Az íves korlát görbülete egyezzen meg az adott helyen az útpadka ívsugarával. A szalagkorlátok elhelyezését az e-UT 04.04.12. Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés közutakon c. Útügyi Műszaki Előírás figyelembe vételével kell elvégezni. Az építendő szalagkorlát típusa egyezzen meg az adott szakaszon (autópálya mérnökség által kezelt útszakasz) korábban létesített szalagkorlát típusával, legyen azzal elemeiben csereszabatos. A szalagkorlát lemezeken főpályán 50m-ként fényvisszaverő prizmát kell elhelyezni, az útpálya másik oldalán meglévő prizmával, vagy szélességjelző oszloppal azonos keresztszelvényben. A prizmák kialakítása, méretei, megjelenése legyen az adott autópálya mérnökség szakaszán alkalmazottal megegyező. Azokon a szakaszokon, ahol az építendő szalagkorlát meglévő korlátszakasz(ok)hoz csatlakozik, a meglévő vezetőkorlát talajba futtatását 4 m hosszon (8 m-es korlátlemezek esetén 8 m hosszon) el kell bontani és a megmaradó, szintre emelt véghez kell illeszteni az új korlátot az alábbiak szerint: A korlátlemezeket és deformációs elemeket úgy kell leszerelni a korlátlábakról, hogy azok lehetőleg ne sérüljenek meg és a horganybevonat se károsodjon. Az eltávolított darabokat a területileg illetékes Lébényi Autópálya Mérnökség telephelyére kell beszállítani és átvetetni. A mérnökségi telephelyre történő beszállítás előtt a korlátelemeket meg kell tisztítani a betontömböktől, sártól, és egyéb szennyeződéstől. A meglévő, megmaradó oszlopokat a megfelelő mértékben ki kell húzni, eközben az oszloptöveket gépi erővel tömöríteni kell. Amennyiben a meglévő lefuttatás iránya eltér a megmaradó hosszabb korlátszakasz irányától, akkor a lefuttatást el kell bontani, majd az építendő és meglévő szakaszok irányához igazodva újra meg kell építeni. Az építési szakaszon a feleslegessé váló szélességjelző oszlopokat, azok épségét megőrizve ki kell bontani, az ép darabokat tisztítás után újrahasznosítás céljából a területileg illetékes Lébényi Autópálya Mérnökség területére kell szállítani. Az elbontott szélességjelző oszlopok és lefuttató betontömbök helyén keletkezett lyukakat, gödröket földdel fel kell tölteni, és tömöríteni kell, a padkát szakszerűen helyre kell állítani. Az elbontott lefuttató elemek helyén és környezetében a humuszterítést és füvesítést a szükséges mértékben el kell végezni. A kötőelemek, korlátlábak, korlátlemezek és deformációs elemek, valamint az elbontott előre gyártott beton lefuttató elemek mérnökségi telephelyre szállítása a Vállalkozó feladata. A helyszínen elbontott, illetve egyéb bontásból származó elemek és alkatrészek az új szalagkorlát építésénél nem használhatók fel. Annak érdekében, hogy a lábkiosztások távolsága a meglévő és az új szakaszok csatlakozásnál ne változzon, és a korlátlemezek is biztosan találkozzanak – azaz ne kelljen levágni a korlátlemezből, vagy egy rövidebb darabot betoldani – a korlátoszlopokat az utolsó meglévő korlátoszloptól kiindulva kell építeni, függetlenül attól, hogy az új szakasz menetirány szerint megelőzi, vagy követi a meglévő szalagkorlátot, amelyhez csatlakozni kell. A deformációs elemek és a korlátlemezek felszerelése már történhet az adott pálya menetiránya szerint. Az új szalagkorlátot úgy kell elhelyezni, hogy ütközési síkja és a forgalmi sáv széle közötti távolság (oldalakadály távolság) a vonatkozó előírásoknak megfelelő legyen. A forgalmi sáv széle alatt az úttest szélét jelző vonal (külső, ill. belső optika) forgalmi sáv felőli belső szélét kell érteni. Amennyiben a meglévő korlát távolsága a forgalmi sáv szélétől mérve ettől eltérő, akkor 1:20 hajlású fokozatos vízszintes átmenetet kell kialakítani. Ha a meglévő szalagkorlát magassága a csatlakozási pontban eltér az építendő korlát szabványos magasságától, akkor 1:400 hajlású magassági átmenetet kell képezni az új szakaszon. Rövidebb építendő szakaszokon az egységes megjelenés érdekében az új korlát vonalvezetését (forgalmi sávtól való távolságát) és magasságát a meglévő korláthoz kell igazítani. Azokon a pontokon, ahol az új korlát nem csatlakozik meglévő szalagkorláthoz, a korlátvéget 12 m hosszon 4 m-es korlátlemezek beépítésével a földbe kell futtatni, a lefuttatás végén szabványos előre gyártott betonelemet kell beépíteni. Végelem lefuttatásnál, az 1,0 m széles padkáknál előfordul, hogy a betonelem a koronaélbe kerül. Ebben az esetben az érintett rövid szakaszon töltésszélesítést kell végezni. (tömörítéssel, humuszolással, füvesítéssel). A földbe futtatást az e-UT 04.04.12. Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés közutakon c. 52
Útügyi Műszaki Előírásban foglaltak szerint kell elvégezni. A lefuttató elem előre gyártott vasbeton kivitelű, a korlátlemez méreteihez, alakjához illeszkedő legyen. A korlátlemez végét a lefuttató elemhez, a korláttengelyre merőlegesen, erre a célra kialakított furatokba illesztett rögzítő elemmel rögzíteni kell. A rögzítő elem a gyártó által ajánlott csavarkapcsolat, annak hiányában kadmiumozott, vagy anyagában rozsdamentes, 14 mm átmérőjű menetes acélszár legyen a hozzá tartozó 2-2 db alátéttel és csavaranyával. Pihenőhelyi ki- és bejáratoknál, ahol két szalagkorlátvég találkozik, egyesített kettős lefuttató betonelemet kell alkalmazni, amely megfelel a fentebb leírtaknak. Amennyiben a korlátvégek találkozási szöge nem teszi lehetővé előre gyártott egyesített lefuttató elem beépítését, abban az esetben két db egyes lefuttató elemet kell beépíteni egymás mellé a megfelelő szögben. Ebben az esetben a talajba süllyesztett lefuttató elemek végeinek össze kell érniük, távolság közöttük nem lehet. A kétsoros szalagkorlát a) mindkét lemezsorát külön-külön le kell futtatni a fentiek szerint, vagy b) a felső lemezsort az alsó lemezsorba kell vezetni, külön erre a célra kialakított, alkalmazási engedéllyel rendelkező egyesítő elem beépítésével. A szalagkorlátnak mindkét esetben meg kell felelnie a szakaszon elvárt H2 visszatartási fokozat követelményeinek. Dupla talajba futtatás a) esetén korlátvégenként két db előre gyártott lefuttató elemet kell beépíteni. A felső lemezsort a továbbfutó alsó lemezsor mögött levezetve kell a földbe futtatni. Az alsó lemezsort a felső sor lefuttatásán tovább kell vezetni, majd azt is a talajba futtatni a fentiek szerint. A két lemezsor lefuttatása menetirányban egymástól 12 m távolságban legyen. A beépített lefuttató elem környezetében a padkát tömöríteni, humuszolni és füvesíteni kell. Korlátlemez-egyesítő elem beépítése esetén csak az alsó lemezsort kell a talajba lefuttatni a fentebb leírtak szerint. A H2 kialakítású kétsoros szalagkorlát rendelkezzen TB51 és TB11 elfogadási vizsgálattal az MSZ EN 1317-2 szerint. Az anyagminőség S235JRG2 az MSZ EN 10025 szerint. Varratminőség: D az MSZ EN 25817 szerint. Műtárgyon a szalagkorlát talplemezek elhelyezését követően a hídszegély, illetve pillérvédő szegély korrózióvédő bevonatát helyre kell állítani. A szalagkorlátok minden eleme tüzihorganyzott legyen, a kötőelemek kadmiumozottak legyenek.
53