1. prognózis) március

El rejelzés – 2008. március

GKI Gazdaságkutató Zrt.

El rejelzés 2008-ra (2008/1. prognózis)

2008. március


GKI Gazdaságkutató Zrt. Székhely: Postacím: Internet hálózati cím:

1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu

Telefon: Fax: E-mail:

318-1284; 266-2088 318-4023; 266-2118 [email protected]

Készítették:

Adler Judit Akar László Balassa Ákos Bank Dénes Barta Judit Bíró Péter Borsi Balázs Heged<s Miklós Karsai Gábor Kis Gergely Kopik Tamás Losoncz Miklós Malatinszky Jen Molnár László Munkácsy Anna Némethné Pál Katalin Papanek Gábor Petz Raymund Skultéty László Tompa Tamás Udvardi Attila Vanicsek Mária Vértes András Viszt Erzsébet

ISSN 1219-3755 © GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhet+k.


Tartalomjegyzék

1. Összefoglaló

1.1. Helyzetértékelés 1.2. Világgazdasági feltételek, hazai várakozások 1.3. Várható folyamatok 2008-ban

1

1 5 7

2. Keresleti prognózisok

13

3. Reálfolyamatok

23

4. Egyensúly

39

Statisztikai függelék

49

2.1. Világgazdaság 2.2. Lakosság jövedelme, megtakarítása és fogyasztása 2.3. Beruházás

3.1. Ipar 3.2. Épít-ipar 3.3. Agrárgazdaság 3.4. Szolgáltatások 3.5. Szállítás, távközlés 3.6. Kiskereskedelem 3.7. Idegenforgalom 3.8. Ingatlanszektor 3.9. Pénzügyi szektor 3.10. Munkaer-piac 3.11. Külkereskedelem

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Államháztartás Infláció Pénz- és t-kepiac Küls- egyensúly Pénzügyi konvergencia

13 17 21

23 26 27 29 30 31 33 34 35 36 38

39 42 44 46 48



1. Összefoglaló 1.1. Helyzetértékelés A magyar gazdaság bels- és küls- egyensúlya 2007-ben javult, viszont a növekedés lefékez-dött, az infláció megemelkedett. :szt-l a világgazdasági körülmények – inflációs sokk; jelzálogpiaci, majd hitelpiaci, kés-bb likviditási-pénzpiaci-t-zsdei, pénzügyi rendszerbeli krízis; recesszió – egyre súlyosabban rontják a magyar fejl-dés feltételeit, nehezítik a stabilizációt. A túlf=tött belpolitikai küzdelem gyakorlatilag lehetetlenné teszi a reformok folytatását. 1. ábra

A GDP változása Magyarországon, Németországban és az EU-ban, 1996-2008 (el-z- év = 100) 6 5 4 3 2 1

Németország

Forrás: Eurostat, GKI

2008

2006

2007

2004

2005

2002

Magyarország

2003

2000

2001

1998

1999

1996

0 -1

1997

Tavaly a konvergencia-program legfontosabb célját, az államháztartási hiány számottev csökkentését sikerült elérni, a GDP-arányos deficit a 2006. évi 9,2% és az el-irányzott 6,8%-nál jóval kisebb, 5,7% volt. A 2006hoz viszonyított egyenlegjavulás mintegy fele a növekvbevételek, egy-egy negyede pedig a kisebb beruházási, illetve közszolgáltatási kiadások eredménye. A kiadási oldal kontrollja alapvet-en sikeres volt, hosszú évek óta tavaly sikerült el-ször a tervezett keretek között tartani az Egészségügyi Alap gazdálkodását, s-t itt végül többlet keletkezett. A tervezettnél kisebb tavalyi hiány els-sorban a magasabb bérkiáramlás és infláció, a fehéredés, valamint a kedvez-bb kamategyenleg következménye. A valóságos egyensúlyi helyzet még kedvez-bb: az egyszeri, 2008-ban jórészt nem ismétl-d- kiadások – t-keemelés és külön támogatás a MÁV-nál, költségvetési szervek maradvány-állományának jelent-s csökkenése, a Gripen vadászgép-beszerzés utolsó üteme – mintegy 1,5 százalékpontot jelentettek, azaz a „maghiány” tavaly a GDP 4,5%-a körül lehetett.

EU

2. ábra

Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2008 (1999 = 100) 170 160 150 140 130 120

Az év nagy részét jellemz- kedvez- európai konjunktúrában a küls egyensúly is jelent sen javult. Az export volumene 15%-kal, az importnál lényegesen gyorsabban b-vült, az áruforgalmi deficit a 2006. évi 2,4 milliárd euróról 0,3 milliárdra csökkent. (A IV. negyedévt-l kezdve azonban a romló európai konjunktúra miatt az olló enyhe záródása figyelhet- meg.) Az év egészében a GKI becslése szerint az áruk- és szolgáltatások külkereskedelmében jelent-s, 2 milliárd euró feletti aktívum keletkezett. A jövedelemáramlások passzívuma viszont n-tt, nagyobb részt a külföldi t-keállományon keletkez- profit, kisebb részben a kamatkiadások következtében. Így a folyó fizetési mérleg hiánya a 2006. évi 5,8 milliárd euró után 5 milliárd euró körül volt. Mivel a t-kemérlegben a nettó EU-támogatások alig haladták meg az 1 milliárd eurót, a GKI becslése szerint a magyar gazdaság küls finanszírozási igénye 2007-ben 3,9 milliárd euróra, a GDP 3,9%-ára csökkent.

1

110 100 90 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Szlovénia


3. ábra

Áruforgalom, 2004-2007 (el-z- év azonos negyedév = 100) 125 120 115 110 105 100 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. né né né né né né né né né né né né né né né né 2004

2005

Behozatal

Forrás: KSH

2006

Kivitel

2007


4. ábra

GDP, reálkereset és vásárolt fogyasztás, 2001-2008 (el-z- év azonos negyedéve = 100) 120 115 110 105 100 95 90 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Háztartások fogyasztási kiadása GDP volumenindex Reálkereset

Forrás: KSH, GKI

5. ábra

Épít ipari termelés volumene, 2000-2008 (1999 = 100) 200 180 160 140 120 100 80

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Épületek építése

Egyéb építmények építése

Forrás: KSH, GKI

6. ábra

Ágazatok beruházása, 2000-2008 (1999 = 100) 210 190 170 150 130 110 90

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Feldolgozóipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyek, gazdasági tevékenységet segít- szolgáltatás Kereskedelem, javítás

Forrás: KSH, GKI

A gazdasági növekedés viszont negyedévr l negyedévre, a II. félévben már 1% alá csökkent. A 2007. évi 1,3%-os GDP-b vülés nemcsak a 2006. évi 3,9%-nál sokkal kisebb, de az EU27 2,9%-os átlagánál is. A növekedés látványos lefékez-désének tényez i a következ-k: az állami közszolgáltatások racionalizálása (hatása kb. 0,9 százalékpont, de ennek egy része nem valódi visszaesés, pl. az egészségügyben); az állami beruházások csökkentése (hatása 0,6 százalékpont körüli); a rossz id-járás következtében drasztikusan visszaesett mez-gazdasági termelés (hatása 0,5 százalékpont); a fogyasztói vásárlóer- csökkenése (hatása 0,4-0,5 százalékpont); az I. félévben még kedvez- világgazdasági konjunktúra romlása (hatása nem több, mint 0,2 százalékpont). Végeredményben az ipar (f-leg az export révén), a szállítási ágazat – f-leg a közúti tranzitszállításokra alapozva –, a távközlés, a belföldi turizmus és az üzleti szolgáltatások viszonylag dinamikusan fejl-dtek. A közszolgáltatások teljesítménye viszont csökkent, az épít ipar és a mez gazdaság teljesítménye drasztikusan zuhant. A magágazatok – vagyis a közszolgáltatások és mez-gazdaság nélküli tevékenységek – GDP-termelése 2,9%-kal emelkedett. A 2000-2006-os évek 4,5%-os átlagához képest az ütemcsökkenés itt is markáns, azonban jobban tükrözi a tartós piaci folyamatokat. A háztartások végs- fogyasztása 2,1%-kal csökkent, de ezen belül a vásárolt fogyasztás csak 0,3%-kal. A visszaesést alapvet-en a természetbeni – egészségügyi, oktatási, önkormányzati – juttatások közel 9%-os csökkenése okozta. A beruházások 2007-ben gyakorlatilag stagnáltak. A feldolgozóipari beruházások az alacsony bázishoz képest 24%-kal emelkedtek, a növekmény mintegy fele kapcsolódik a Hankookhoz. Az építési beruházások csaknem 7%-kal visszaestek, a gépberuházások több mint 10%-kal emelkedtek. Az EUforrások felhasználása, lényegében csak a 2004-2006-ról áthúzódó projektek finanszírozását jelentette.

2


A munkanélküliségi ráta 2007 folyamán jellemz-en alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, a IV. negyedévben azonban 7,7%-ra ugrott. Az év els- felében a költségvetési szektor létszámcsökkenésével szemben az üzleti szféra még növelte létszámát, éves átlagban azonban már ez utóbbi szektorban is csak stagnálás volt tapasztalható. Ez a romló konjunktúra, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatási keretek kimerülése és a fehéredjövedelmek „ellentételezésének” hatása. Így nemzetgazdasági átlagban a foglalkoztatottak száma kissé mérsékl dött. A költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt másfél évben közel 100 ezer f-vel, soha nem látott mértékben csökkent.

7. ábra

Reálkereset és -nyugdíj, 2002-2008 (el-z- év = 100) 125% 120%

3

110% 105% 100% 95% 90% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Reálkereset - versenyszféra Reálkereset - közszféra Reálnyugdíj

Forrás: KSH, GKI

8. ábra

Fogyasztói árindexek, 2006-2008

Magyarország

Forrás: Eurostat

Csehország

Szlovákia

2007. 11.

2008. 01.

2007. 07.

2007. 09.

2007. 03.

2007. 05.

2007. 01.

2006. 09.

2006. 11.

2006. 05.

2006. 07.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2006. 01.

Az egész világot az energia-, nyersanyag- és mez-gazdasági termékek drasztikus áremelkedésén keresztül inflációs sokk érte. A hazai fogyasztói árak emelkedése a 2007. márciusi 9%-os csúcspont után lassult, ennek mértéke érzékelhet-vé szeptemberben, az adó- és hatósági árváltozások bázishatásának megsz=nése után vált. A tavaszi tet-zés magasabb, a mérsékl-dés nyártól szerényebb volt a korábban el-rejelzettnél. Októberben a dezinflációs folyamat megtorpant, a 2007. évi áralakulás „kétpúpúvá” vált, decemberre már 7,4%-ra ment fel az infláció, így az éves átlag 8,0% lett. Mindez f-leg a magas világpiaci olaj- és agrárárak, továbbá a kedvez-tlen hazai id-járás következménye volt. 2008 els- hónapjaiban ismét lassú ütemcsökkenés kezd-dött, februárra 6,9%-ra esett az árindex.

115%

2006. 03.

A nemzetgazdaság egészében a havi bruttó átlagkereset 2007-ben 8,0%-kal (a nettó 2,8%-kal) n-tt. Az üzleti szférában 9,1%, a költségvetési szektorban 6,4% volt a növekedés. A reálbér statisztikailag kb. 4,8%-kal, a fehéredés (a széles kör= adóelkerülés kezdeti visszaszorulásának) hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6%-kal mérsékl dött. (Az egyik legsikeresebb reformlépés a „zsebbe fizet-” ágazatok – épít-ipar, kereskedelem, vendéglátás – kifehérítése területén történt, az adószabályok és az ellen-rzés együttes szigorítása révén. F-leg a kisebb méret= cégek átlagos bérszínvonala látványosan n-tt a minimálbér kétszerese után elvárt járulékfizetés bevezetése nyomán. A megugrás 2006. III.IV. negyedévében kezd-dött, s 2007. II.-III. negyedévéig tartott.) A nyugdíjak reálértéke összességében változatlan maradt (a nyugdíjasok árindexével számolva viszont mintegy 2%-kal mérsékl-dött).

EU-27


9. ábra

Közép-európai devizák euróárfolyama, 2006-2008 (2005. december 31.=100) 115 110 105 100 95 90

2008.01.03

2008.03.03

2007.09.03

2007.11.03

2007.05.03

Forint Zloty

2007.07.03

2007.01.03

2007.03.03

2006.09.03

2006.11.03

2006.05.03

2006.07.03

2006.01.03

2006.03.03

85

Cseh korona Szlovák korona

Forrás: ECB

10. ábra

Inflációs prognózisok beválása, 2006-2007 8 7 6 5 4

Reuters konszenzus Minimum Tény

Forrás: Reuters, GKI

2007. 11.

2007. 09.

2007. 07.

2007. 05.

2007. 03.

2007. 01.

2006. 11.

2006. 09.

2006. 07.

3

Maximum GKI prognózis

Az euró árfolyama 2007 átlagában 251 volt, vagyis a forint jóval er sebb lett a 2006. évi 264-nél, visszaer-södött a 2003-2005-ös évek átlagára. A kamatcsökkentési folyamat azonban 7,5%-os alapkamatnál megrekedt. Ennek oka a nyáron talán túl óvatos jegybanki magatartás, majd a nemzetközi pénzügyi környezet folyamatos romlása, a dezinflációs folyamat elakadása volt. 2008 els- hónapjaiban, a világméret= pénzügyi krízis elmélyülésével és kiszélesedésével, a befektet-k kockázatvállalási hajlandóságának zuhanásával párhuzamosan (az MNB inflációs céljának teljesíthet-ségével kapcsolatos kételyekre is alapozva) a forint elleni spekuláció indult be. Ennek hatására a forint érezhet-en gyengült. A Monetáris Tanácsot azonban nem sikerült kamatemelésre késztetni, ehelyett az – a kormánnyal egyetértésben – a forint árfolyamsávjának eltörlésér l döntött. Az árfolyam-ingadozás ezután sem sz=nt meg. Legutóbb, a nemzetközi befektet-i környezet javulása – a Fed stabilizáló lépései – után a forint március közepén ismét er-södni kezdett, a rövid távú változás iránya azonban bizonytalan. A gazdasági el-rejelzések 2007-re egyrészt jellemz-en alulbecsülték az államháztartási hiány javulását, túlbecsülték viszont a növekedést és az infláció csökkenését. A GKI el-rejelzései is ilyen irányban tértek el a tényekt-l. Azonban a GKI az államháztartási deficitet a többieknél jobban, a növekedést és az inflációt viszont jellemz-en rosszabbul prognosztizálta. A növekedés esetében nem volt el relátható a kedvez-tlen id-járás és az egészségügyi szolgáltatások ilyen mérték= visszaesése, ez kb. a GDP 1%-a. El rejelzési hiba volt viszont az EU-támogatások igénybevételével kapcsolatos optimizmus, s ezzel az épít-ipari és beruházási tevékenység túlbecsülése, továbbá a lakossági kereslet visszaesésével kapcsolatos kereskedelmi és szolgáltatási hatások alábecslése; ezek együtt szintén a GDP közel 1%-át teszik ki. Az infláció esetében leginkább a „második púp” érte váratlanul a GKI-t (és minden el-rejelz-t), senki nem számított ársokkra.

4


1.2. Világgazdasági feltételek, hazai várakozások A világgazdasági környezet rendkívül kedvez-tlen és ingatag. A hazai várakozások az európai konjunktúra romlását, ugyanakkor a belföldi kereslet csökkenésének végét jelzik.

Mindezek nyomán a GKI arra számít, hogy az USA átmeneti recesszió után 2008-ban kb. 1%-kal növeli GDPjét. Az EU27 növekedése a 2007. évi 2,9%-ról idén

5

95 85 75 65 55 45 35 15

2000.01. 2000.07. 2001.01. 2001.07. 2002.01. 2002.07. 2003.01. 2003.07. 2004.01. 2004.07. 2005.01. 2005.07. 2006.01. 2006.07. 2007.01. 2007.07. 2008.01. 2008.07.

25

Dollár/hordó (bal tengely)

1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6

Euró/dollár (jobb tengely)

Forrás: Világbank, Eurostat, GKI

12. ábra

Jegybanki alapkamatok, 2004-2008 14 12 10 8 6 4 2

MNB

Forrás: MNB

FED

ECB

SNB

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

2006.01.

2005.07.

0 2005.01.

Az EKB ezzel szemben nem változtatott kamatán, továbbra is a 3% fölé emelkedett infláció leszorítását tekinti egyetlen feladatának. A pénzügyi válság és az amerikai (esetleges) recesszió érinti az EU-t, de nem drasztikusan. Egyes német, francia és spanyol bankok nehéz helyzetbe kerülhetnek, de kevesebb cs-d (vagy kényszerfelvásárlás) valószín=, mint az USA-ban. A kockázatok átárazódása többé-kevésbé végbement. Az olajtermel és az ún. BRICs országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) továbbra is gyors fejl-désükkel stabilizáló hatást gyakorolnak a világgazdaságra, az egyoldalú exportorientációból részlegesen a belsinfrastruktúrafejlesztés, illetve a globális vállalatfelvásárlások felé fordulnak.

A k olaj (Brent) világpiaci ára és az euró/dollár árfolyam, 2000-2008

2004.07.

A pénzügyi stressz következményeinek ellensúlyozása, a recesszió elhárítása érdekében a Fed nagy lépésekkel 5,25%-ról 2,25%-ra mérsékelte irányadó kamatlábát és likviditást b-vít- intézkedéseket tett (pótlólagos állampapír-kölcsönzés, futamid- emelése, együttm=ködés az Európai Központi Bankkal és a Svájci Nemzeti Bankkal). Ez utóbbi lépések javítják a pénzügyi közvetítrendszer m=ködését, segítenek elkerülni egy likviditási válságot, de nem járulnak hozzá közvetlenül a recessziós veszély visszaszorításához.

11. ábra

2004.01.

A világpolitikai kockázatok az utóbbi id-ben háttérbe szorultak a világgazdaságiakkal szemben. A magas és emelked- élelmiszer-, nyers- és f=t-anyag-árak, a dollár gyengülése, az amerikai gazdaság recessziójának veszélye (vagy ténye) és a nemzetközi pénz- és t-kepiaci turbulenciák miatt 2008 tavaszán a világgazdaság krízis-helyzetbe került. Az értékpapírosodás, a pénzügyi innovációk sajátosságai és a piacok er-s kölcsönhatása miatt nehéz felmérni a pénzügyi válság méretét és perspektíváját. A portfolióválság hitelválságba, majd likviditási krízisbe ment át, s pánik nélküli folyamatos bizalmatlanságot és esést okoz a pénz- és t-kepiacokon. Ez akár piaci összeomláshoz is vezethet, de a GKI nem ezzel számol.


13. ábra

20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60

1996.01. 1996.09. 1997.05. 1998.01. 1998.09. 1999.05. 2000.01. 2000.09. 2001.05. 2002.01. 2002.09. 2003.05. 2004.01. 2004.09. 2005.05. 2006.01. 2006.09. 2007.05. 2008.01.

GKI konjunktúra-index, 1996-2008

Üzleti bizalmi index GKI konjunktúra-index

Fogyasztói bizalmi index

Forrás: GKI

14. ábra

Üzleti bizalmi indexek, 2005-2008 (ipar és szolgáltatás)

2008.01.

2007.07.

2007.10.

2007.01.

2007.04.

2006.07.

Ipari

2006.10.

2006.01.

2006.04.

2005.07.

2005.10.

2005.01.

2005.04.

6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12 -14 -16

Szolgáltatói

Forrás: GKI

15. ábra

Üzleti bizalmi indexek, 2005-2008 (kereskedelem és épít-ipar) 0

várhatóan 2%-ra lassul, miközben inflációja 2,3%-ról 2,9%-ra gyorsul. A k olaj-ár (Brent, éves átlag) 72,7 dollár/hordóról 95-re n , a dollár pedig a tavalyi 1,37-r-l kb. 1,5-re gyengül az euróval szemben. (Ez dollárban 30%-os, euróban kb. 20%-os olajár-emelkedést jelent.) A GKI konjunktúra-indexe 2006 nyár vége óta némi hullámzás mellett stagnál. A fogyasztói várakozások már 2006 májusától zuhantak. A lakosság azóta is pesszimistán ítéli meg saját pénzügyi helyzetét, bár 2008 elején az egy évvel korábbihoz viszonyítva határozott a javulás. A 2007 elején nagyon lassan, de kissé csökken- pesszimizmus az -szi hónapokban – részben minden bizonnyal az ismét emelked- árszínvonal hatására – átmenetileg er-södött, majd az év vége óta stagnál. Ez arra utal, hogy a fogyasztók nem tartanak újabb megszorítástól, de nem is érzik még helyzetük javulását. Az üzleti szférában differenciáltabb a helyzet, bár összességében itt is a pesszimizmus jellemz-. Az ipari cégek várakozásai 2007 közepéig nagyon optimisták voltak, ezt követ-en azonban októberig szinte folyamatosan romlottak, azóta er-s hullámzás mellett stagnálnak. Figyelmeztet- azonban, hogy exportrendelésállomány megítélése az elmúlt hónapokban esett. A magyar ipari bizalmi index szorosan együtt mozog az EU-éval. Az iparon kívül a másik, viszonylag optimista ágazat az üzleti szolgáltatásoké (összhangban viszonylag jó növekedési dinamikájukkal). Ugyanakkor az épít iparban különösen nagymértékben romlottak a várakozások (ugyancsak összhangban termelésük zuhanásával), miként a kereskedelemben is. A jelek azonban a növekv pesszimizmus id szakának végére utalnak.

-5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 2005.01. 2005.04. 2005.07. 2005.10. 2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01.

-40

Kereskedelmi

Forrás: GKI

Épít-ipari

A kormány deklarálta az eddigi gazdaságpolitika: a konvergencia-program és a reformok továbbvitele melletti elkötelezettségét. Ugyanakkor a reformfolyamat el-rehaladása láthatóan felemás, számos hibával terhelt, s nem utolsó sorban komoly politikai és társadalmi ellenállásba ütközik. A népszavazás létrejöttének körülményeit, illetve eredményét figyelembe véve aligha lehet számítani a belpolitikában a két f- politikai erközötti normálisabb együttm=ködésre. Emiatt a gazdaságpolitika bizalmi, hitelességi környezete (amely rendkívül rossz) nem tud javulni. Ezt is tükrözi a legutóbbi negatív hitelmin-sít-i értékelés.

6


1.3. Várható folyamatok 2008-ban A nemzetközi hitelpiaci és inflációs sokkok, a túlf=tött belpolitikai küzdelem miatt a magyar gazdaság fejl-désére és stabilizációjára vonatkozó kilátások romlottak. Mindez megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné a konvergencia-program egyensúlyjavítási céljainak elérését 2008-ban. A bels- és küls- egyensúly jelent-sen tovább javul. Bár az els- fél-, s különösen negyedév növekedése még nagyon szerény lesz, de 2008 végére a magyar gazdaság kijön a tavalyi növekedési „gödörb l”. Az infláció azonban csak az év végén lassul számottev-en. Ha addigra a világgazdaság stabilizálódik, akkor a kamatok csökkennek, a forint er-södik. A 2008-as költségvetési törvény egyensúlyban lévels-dleges egyenleget és 4%-os hiányt célozott meg. A GKI el-rejelzése szerint a deficit ennél egy hajszállal kisebb, 3,9% körüli lesz. A költségvetés összeállításakor vártnál kedvez-bb 2007. évi bázis, a feltételezettnél mintegy 1,5 százalékponttal magasabb idei infláció és némileg gyorsabb bérkiáramlás miatt legalább a GDP 0,5%-át elér- többlet közteher-bevétel várható. A kiadási el irányzatoknál is látszik némi feszültség: a népszavazási döntés valószín=leg átcsoportosításokat eredményez az egészségügyi finanszírozásban, a magasabb infláció és bérkiáramlás következtében az év egészében kb. 2%-os nyugdíjkorrekcióra lesz szükség, s a piaci folyamatok kamatkiadási többletet okoznak. Összességében a GDP maximum 0,5%-át elér- kiadási többlet várható. Az államadósság valószín=leg a tavalyihoz hasonlóan, 65-66 % között alakul, kedvez- esetben (év végi forinter-södés, jelent-sebb privatizációs bevételek) a csökkenése is megindulhat. A romló európai konjunktúra és az els- félévben hiányzó mez-gazdasági árualap következtében a kivitel dinamikája a 2007. évi 15%-ról 10%-ra csökken, az importé viszont 11,4%-ról 8%-ra. Az olló némi záródásában szerepe lesz a beruházások kezd-délénkülésének, a fogyasztás lassú emelkedésének. F-leg az energiaárak emelkedése miatt a cserearányok 1%-kal romlanak. A folyó fizetési mérlegben az áruk és szolgáltatások aktívuma ugyan tovább emelkedik, de a jövedelmi mérleg deficitje is n-, így a hiány változatlanul 5 milliárd euró, a GDP 4,7%-a lesz. Az EU források beáramlása csak kevéssé gyorsul, a t kemérleg aktívuma az el-z- évi 1,1 milliárd euróról csak 1,5 milliárdra emelkedik. Így a nemzetgazdaság küls

7

16. ábra

A GDP növekedése negyedévenként, 2004-2008 106 105 104 103 102 Gödör

101 100 I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. 2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH, GKI

2008

17. ábra

Az államháztartás hiánya és küls finanszírozási igény a GDP százalékában, 2000-2008 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Államháztartás hiánya

Küls- finanszírozási igény

Forrás: KSH, MNB, 2007-2008:GKI

18. ábra

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, 2007-2008

Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország Ausztria Németország

-6

-4

-2 2007

0 2008

Forrás: Európai Bizottság, GKI

2


19. ábra Mez gazdasági termelés volumene, 2000-2008 (1999 = 100) 140 130 120 110 100 90 80 70 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Össztermelés

Növénytermesztés

Állattenyésztés

Forrás: KSH, GKI

20. ábra

GDP és magnövekedés, 2004-2008 (el-z- év = 100) 106 105 104 103 102 101 100 2004

2005 GDP

2006

2007

2008

Magnövekedés

Forrás: KSH, GKI

21. ábra

Infláció, 2006-2008 (el-z- év azonos id-szaka = 100)

2006.01. 2006.03. 2006.05. 2006.07. 2006.09. 2006.11. 2007.01. 2007.03. 2007.05. 2007.07. 2007.09. 2007.11. 2008.01. 2008.03. 2008.05. 2008.07. 2008.09. 2008.11.

110 109 108 107 106 105 104 103 102 101

El-z- év azonos hónapja = 100 El-rejelzés (el-z- év azonos hó = 100)

Forrás: KSH, 2008. márciustól: GKI

finanszírozási igénye 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,3%ára mérsékl dik. A gazdasági növekedés üteme a tavalyi nagy lassulás után 2008-ban érezhet-en emelkedik, de dinamikája így is messze elmarad a velünk együtt csatlakozott új EUtagállamokétól. Ráadásul a gyorsulás az I. negyedévben még nem lesz érzékelhet-. Az agrárszféra id-járási okok miatti 2007-es nagy visszaesésének „automatikus” ellentételez-dése ugyanis csak a nyári hónapoktól lehetséges. A közszolgáltatások és a kiskereskedelem csökkenése tavaly az els- negyedév után lett markáns, így az év elején a bázis még viszonylag magas. Az épít ipar újraéledését segít- EU-támogatások hatása is inkább csak a nyár elejét-l várható. Ugyanakkor az iparban a romló európai konjunktúra alapján egyel-re a tavalyi utolsó hónapok 5-6%-os növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhet-. A belföldi, f-leg a beruházási kereslet növekedése csak részben tudja ellensúlyozni az exportlehet-ségek besz=külését. Így is az ipari export marad a gazdasági fejl dés f húzóereje. Továbbra is viszonylag kedvez- dinamika várható az üzleti szolgáltatások többségében. A pénzügyi szektorban az EU-támogatások el-- és társfinanszírozása jelent új piaci lehet-séget, de a nemzetközi turbulenciák miatt a szektor sok gonddal fog küzdeni. A rendkívüli módon megnövekedett bizonytalanságok miatt a GKI – szokásától eltér-en – a GDP növekedését és az inflációt sávosan jelzi el re. El-zprognózisunkhoz képest csökkentjük a növekedésre, emeljük az inflációra vonatkozó becslésünket. A GDP egésze 2,5-3%-kal, a mez-gazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok (a „magágazatok”) együttes teljesítménye kb. 3,3%-kal n-. Míg tehát a GDP egésze kb. 1,5 százalékponttal, a magágazatok fejl-dése csak mintegy 0,5 százalékponttal gyorsul 2007-hez képest. Miként a 2007. évi lassulásban, úgy a 2008. évi gyorsulásban is nagy a nem megismétl d tényez k szerepe. Az infláció 2008 átlagában 6-6,5%-ra lassul. Egyes tavalyi egyszeri áremel- hatások fokozatosan megsz=nnek. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára idén is gyorsan, b-ven 10% fölötti ütemben emelkedik (a gáz ára f-leg a világpiaci drágulás miatt akár 30%-kal, a villamos energiáé kb. 10, a távf=tésé az év második felében 10-15%-kal emelkedhet). Az infláció a 2007 végi 7,4%-ról 2008 végére 5% környékére 8


Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése a múltban szinte mindig magasabb volt az OÉT által javasolt sáv felsértékénél, ez a sáv idén 5-7,5%-os. A munkavállalók részér-l hivatkozási alapot jelent, hogy 2007-ben jelent-s reálkereset-csökkenés következett be, az inflációs prognózisok pedig a megállapodás óta tovább emelkedtek. Ugyanakkor a vállalkozások általában nem könny= helyzete a béremelések mértékét az OÉT sávjába kényszerítheti. Végeredményben a bruttó keresetek a GKI várakozásai szerint kb. 8%-kal emelkednek. Érdemi további fehéredésre a bérezési viszonyokban már nem lehet számítani. A közszférában mintegy 7%-os bruttó keresetemelkedés várható.

22. ábra

A háztartások pénzügyi várakozása és reálkeresete, 2002-2008 Százalék 120

Egyenleg 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

115 110 105 100 95 90

2002.01. 2002.07. 2003.01. 2003.07. 2004.01. 2004.07. 2005.01. 2005.07. 2006.01. 2006.07. 2007.01. 2007.07. 2008.01.

mérsékl-dik, lényegesen magasabb lesz a konvergenciaprogramban el-irányzottnál. Az infláció felgyorsulása nem magyar sajátosság, hanem világjelenség (a cseh infláció meghaladja a miénket). Nagyobbrészt olyan áremelkedés megy végbe, ami nem kezelhet jól monetáris eszközökkel.

Reálkeresetek (utolsó 12 havi átlagos változás, %) Pénzügyi helyzet várható alakulása (12 havi mozgó átlag)

Forrás: KSH, GKI felmérése

A bruttó és a nettó keresetek növekedése között 2008-ban közel 1 százalékpontos eltérés várható. Így 2008-ban kb. 6,2%-os infláció mellett a reálkeresetek kis mérték< (0,5-1%-os) emelkedése valószín=. A 2008-ra tervezett nyugdíjemelés 5,2%-os nettó keresetemelkedés és 4,5%-os infláció alapján közel 5%-ot tesz ki. A GKI 6,8%-os nettó keresetemelkedést és 7%-os nyugdíjas fogyasztói árindexet valószín=sít, így kb. 2%-os nyugdíjkorrekció valószín=. Ennek nyomán reálértéken 1%-os nyugdíjnövekedés következik be. (Nyugdíjas fogyasztói árindexszel számolva a reálnyugdíjak stagnálnak.) A lakossági jövedelmek növekedése els-sorban a tavaly kissé mérsékl-dött vásárolt fogyasztás némi emelkedését eredményezi. Így a bruttó megtakarítás aránya valamivel tovább csökken. A hitelek törleszt- részletei a gyengülforint és az emelked- kamatok miatt n-nek. Mindezek ered-jeként a háztartások nettó pénz-megtakarítási rátája a 2007. évi 1,8%-ról 2008-ban a GDP 1,5%-ára csökken. A vizitdíj eltörlése miatt n- az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

9

23. ábra

Háztartások megtakarítása, 2000-2008 (milliárd Ft) 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Háztartások bruttó megtakarítása (4 negyedéves állományváltozás) Háztartások nettó megtakarítása (4 negyedéves állományváltozás)

Forrás: KSH, GKI


24. ábra

Munkanélküliségi ráta, 2004-2008

(százalék)

9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 2004 Magyarország

2005

2006

EU-12 (új tagok)

2007

2008

EU-15 (régi tagok)


25. ábra

Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2006-2008 500 400 300 200 100 0

2006.01. 2006.03. 2006.05. 2006.07. 2006.09. 2006.11. 2007.01. 2007.03. 2007.05. 2007.07. 2007.09. 2007.11. 2008.01.

-100

Magyarország Lengyelország

Forrás: Eurostat

Csehország Szlovákia

A vállalkozási szektorban a foglalkoztatás enyhén növekszik, a költségvetési szférában viszont további, bár lassuló létszámcsökkenés várható. A 2007 végén megemelkedett munkanélküliségi ráta 2008 elshónapjaiban is megmarad, ugyanis sem a konjunktúra,sem a támogatási források nem javulnak. Az év végére azonban kissé, 7,5%-ra csökken a ráta. A beruházások a tavalyi stagnálás után 4%-kal n nek. Ez részben a feldolgozóiparnak, részben az ingatlan szektornak, részben az EU támogatta fejlesztések beindulásának köszönhet-. Ez utóbbi területen azonban lényeges javulás nem várható. A 2007-2008-ra esarányos támogatás töredéke kerül kifizetésre, így a várt növekedési hatás is a kés-bbi évekre tolódik. Az állami fejlesztések f-leg a környezeti infrastruktúrát javítják (ivóvíz- és szennyvízhálózat, hulladéklerakás), s csak csekély mértékben lesz beruházás a vállalkozói infrastruktúra kialakítására. Összességében az államiönkormányzati fejlesztések visszaesési üteme mérsékl dik (a tavalyi közel 20%-os csökkenés után idén már „csak” 3% körüli lesz), miközben az üzleti szféra beruházásai 5% feletti ütemben b vülnek. A lakásépítés stagnál. Az augusztusi jelzálogpiaci problémák közvetlenül nem, de áttételesen jelent-sen érintették a magyar pénz- és t kepiacot. A befektet-k elbizonytalanodása nyomán az árfolyam 2008 els- negyedévében a korábbinál kb. 4%kal gyengébb szinten stabilizálódott. A problémát súlyosbítja, hogy a régió többi országától nem fordultak el a befektet-k, s-t, valutájuk tovább er-södött. A magyar fizet-eszköz árfolyama tartósan 2008 második felében er-södhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem történnek. A tavalyinál gyengébb árfolyam várható, éves átlagban 257 forint/euró kurzus valószín=. Romló tendencia figyelhet- meg a magyar állampapírok után fizetett kamatfelár esetében is. A 10 éves állampapír felára 2007 augusztusa óta 200 bp-ról 380 bp-ra ugrott, míg a többi visegrádi országé jóval alacsonyabb szintr-l kb. 50 bp-tal emelkedett. Vagyis az elmúlt fél évben Magyarország megítélése jelent sen romlott. Az újonnan kibocsátott állampapírok iránti kereslet 2008 tavaszán rendkívül alacsony. Ha ez tartósan így maradna, az jelent-sen drágítaná az államháztartási hiány finanszírozását.

10


A nemzetgazdaság külföldi adósságállománya, 2004-2008 (milliárd euró) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2004

2005

Bruttó adósság

2007

Nettó adósság

2008

Állam nettó adóssága

27. ábra

Forrás: MNB, ECB

EURIBOR

2008.01.

2007.10.

2007.07.

2007.04.

2007.01.

2006.10.

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2006.07.

3 hónapos Euribor és Bubor, 2006-2008

BUBOR

11

2006

Forrás: MNB, GKI

2006.04.

A tovább javuló bels- és küls- egyensúly, az infláció csökkenése, a kézben tartott bérkiáramlás és a következévek szigorú államháztartási tervezését el-segít-, törvénybe foglalt fiskális szabályok megalapozhatják a kamatok második félévt l lehetséges csökkentését. Addig azonban id leges kamatemelés valószín=. Végülis az év végi alapkamat 7-7,5% lehet. Ez a tavalyival azonos szint, miközben az infláció 2,5 százalékponttal csökken az év végére. (Ráadásul a forint árfolyamsávjának eltörlése az év során a forint er södésére játszó spekulációt is lehet-vé teszi. Ez széls-séges esetben ugyanúgy kamatváltozást kényszeríthet ki, mint a kockázati hajlandóság csökkenése, csak természetesen ellenkez- el-jellel.)

26. ábra

2006.01.

A monetáris politika nagyon nehéz helyzetbe került. Hasonlóan más országokhoz, Magyarországon is egyidej=leg fenyeget az infláció és a recesszió. Az viszont már speciálisan magyar paradoxon, hogy miközben nálunk az államháztartási hiány markáns csökkentése növekv- pénzbefektet-i bizalmat indokolna, a pénzügyi befektet-k kockázatvállalási hajlandósága – részben a nemzetközi tendenciák hatására, részben bizonyára spekulációs megfontolásokból – csökken. A forint márciusi er-teljes árfolyam-ingadozása arra utal, hogy most a nemzetközi tendenciák a magyar döntéseknél jobban befolyásolják a hazai pénzpiacot.


1. tábla

A GKI prognózisa 2008-ra 2004. GDP termelés Mez-gazdaság (1) Ipar (2) Épít-ipar (3) Kereskedelem (4) Szállítás és távközlés (5) Pénzügyi szolgáltatás (6) Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7) Egyéb szolgáltatás (8) Magnövekedés (2)+ (3)+ (4)+ (5)+ (6) GDP belföldi felhasználás Egyéni fogyasztás Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) Külkereskedelmi áruforgalom Export Import Fogyasztói árindex (el-z- év = 100) Folyó fizetési és t-ke mérleg együttes egyenlege Milliárd euró a GDP százalékában Munkanélküliségi ráta (éves átlag) Államháztartás konszolidált deficitje a GDP százalékában (az EU módszertana szerint)

104,8 153,4 103,8 103,3 103,1 105,5 103,1 101,0 100,6 103,6 103,8 102,8 107,6

2005. 2006. tény 104,1 103,9 98,6 93,0 103,6 105,9 103,3 99,9 105,1 107,1 102,9 105,3 107,1 106,4 103,1 100,4 103,3 101,1 104,8 105,8 101,3 101,1 103,6 102,1 105,3 97,2

101,3 86,7 106,2 88,4 101,5 104,0 102,9 97,9 102,0 102,9 99,7 97,9 101,0

115,6 113,4 106,8

111,5 106,8 103,6

118,9 114,5 103,9

115,0 111,6 108,0

114 113 104,7

114 113 105

110 108 106,2

-6,7 -8,1 6,3

-5,3 -6,0 7,3

-5,2 -5,8 7,5

-3,9 -3,9 7,4

-3,0 -2,7 7,5

-3,2 -2,9 7,4

-3,5 -3,3 7,7

6,5

7,5

9,2

5,7

4,1

4,0

3,9

Forrás: KSH, GKI

12

2007.

2008. el-rejelzés október december március 103,5 103,5 102,7 110 110 110 107 106,5 104,5 107 107 102 101,5 101,5 102,5 105 105 104 104,0 104,0 102,5 97,0 98,0 99,5 98,0 100,0 101,0 105,0 104,8 103,3 102,5 102 101,8 101,5 101,5 101 108 108 104


2. Keresleti prognózisok 2.1. Világgazdaság A magas és emelked- élelmiszer-, nyers- és f=t-anyag-árak, a dollár gyengülése, az amerikai gazdaság recessziójának veszélye, valamint a nemzetközi pénz- és t-kepiaci turbulenciák miatt 2008 tavaszán a világgazdasági helyzet er-teljesen romló, egyben rendkívül bizonytalan és az év végéig az is marad. A pénzügyi válság mérete és következményei nehezen felmérhet-k. A hitelpiaci válság hatásai két csatornán érintik a világgazdaságot. Egyrészt, az amerikai ingatlanárak lejtmenete az épít-ipar teljesítményének visszaesésén keresztül mérsékli a gazdasági növekedés ütemét, ami a világgazdaság többi részén csökkenti a küls- kereslet b-vülési ütemét. Másrészt a pénzügyi piacok új helyzethez való alkalmazkodása a finanszírozási feltételek szigorodásához vezet (magasabb hosszabb lejáratú kamatlábak és hozamok), ami túlmutat a kockázatok átárazódásának szokásos mértékén. Csökken a kockázatos eszközökbe (részvények, derivatívák) és piacokra (nagy folyófizetési mérleghiánnyal rendelkezországok) való befektetések vonzereje. Ehhez kapcsolódik az ingatlan- és részvényárak esése nyomán a vállalatok és a háztartások pénzügyi mérlegének romlása. Ezért romlik a fogyasztói és az üzleti bizalom. Kedvez tlen esetben ez a recesszióhoz vezet az USAban, komoly cs-dökkel jár a pénzügyi szektorban, még markánsabban gyengül a dollár. A pozitív alternatíva az, ha a pénzügyi piacok korrekciója, a kockázatok átárazódása hamar befejez-dik, a hitelfeltételek szigorodása átmenetinek bizonyul. A válság egyik hosszú távú következménye lehet az értékpapírosodás lassulása, ezzel párhuzamosan a bankhitelek szerepének növekedése a beruházások finanszírozásában. A másodlagos amerikai hitelpiaci válság által el-idézett pénzpiaci turbulenciák ellenére a világgazdaság a megel-z- három évhez hasonlóan 2007-ben is dinamikusan, 5% feletti ütemben növekedett (7. függelék). A konjunktúraciklus 2007 els- felében megkezd-dött gyengülése, továbbá a jelzett bizonytalanságok és negatív kockázatok miatt a dinamika 2008-ban várhatóan 4% alá lassul.

13

28. ábra

Világgazdasági régiók növekedése, 2000-2008 (el-z- év = 100) 6 5 4 3 2 1 0 -1 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 USA

EU

Németország

Magyarország


29. ábra

Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2008 (1999 = 100) 170 160 150 140 130 120 110 100 90 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Szlovénia



30. ábra

Az USA és az EU GDP-növekedése, 2006-2008 (el-z- negyedév = 100) 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. né né né né né né né né né né né né 2007.

2006. EU-27

2008. USA

Forrás: Európai Bizottság, US Department of Commerce, GKI

31. ábra

Ipari bizalmi index, 2000-2008 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25

-30 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

EU

Magyarország

Németország

Forrás: KSH, GKI

32. ábra

GDP és infláció az EU-ban, 2006-2008 (el-z- év azonos id-szaka = 100) 4 3,5 3 2,5 2 1,5

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. né né né né né né né né né né né né 2006.

2007. GDP

2008. Infláció

Az USA gazdaságának lassulása a másodlagos hitelpiaci válság kibontakozása és más piaci szegmensekre való átterjedése (hitelkártyák, személygépjárm=vek, egyéb fedezet mellett nyújtott hitelek stb.) nyomán 2007. IV. negyedévét-l vett nagyobb lendületet. Az amerikai gazdaság esetleg – bár kis valószín=séggel – elkerüli a recessziót, de a pénzügyi szféra zavarai mögött meghúzódó reálgazdasági és pénzügyi feszültségek (jelent-s túlkínálat a lakóingatlan-piacon, a háztartások adósságtörlesztési nehézségei és alacsony nettó megtakarítási rátája, spekulatív pozíciók a határid-s piacokon stb.) leépüléséhez hosszabb id-re van szükség. Az ezzel kapcsolatos hatások csak nagy bizonytalansággal jelezhet-k el-re. Ugyanakkor a lezuhant kamatláb és gyengül- dollár által ösztönzött export, valamint a törvényhozás által elfogadott fiskális csomag a recesszió ellen hat. Az elnökválasztás 2008ban még várhatóan nem érinti a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. E hatások ered-jeként az USA GDP-je 2008-ban várhatóan 1,3%-kal n-. A 27 tagú Európai Unió GDP-je 2007-ben a 2006. évihez hasonlóan, közel 3%-kal, a Gazdasági és Monetáris Unióé (GMU) 2,6%-kal b-vült. A növekedés hordozója a régi tagállamok közül Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság, az új tagországok közül Szlovákia és a három balti köztársaság. Els-sorban a belföldi kereslet, azon belül is a nem építési beruházások emelkedése húzza a növekedést, de a régi tagállamokban ezt támogatja a háztartások fogyasztása és a foglalkoztatottság növekedése, az új tagországokban a nettó export is. A hitelpiaci válság kitörése hátrányosan érinti az üzleti bizalmat, aminek következtében lassul a beruházások dinamikája. Az euró dollár szembeni felértékel-dése, ennek nyomán az amerikai import mérsékl-dése a kivitel lassulásán, illetve a nettó export csökkenésén keresztül fékezi az EU gazdasági növekedését. Ennek alapján 2008-ban a 27 tagú EU-ban 2%-os, a GMU-ban 1,8%-os GDP-dinamika várható. A magas GDP-arányos folyó fizetési mérleghiány nyomán a balti köztársaságokat, Romániát és Bulgáriát érintheti a legkedvez-tlenebbül a globális pénzügyi válság. A korábban feltételezett-l eltér-en a világ többi része sem képes függetleníteni magát az amerikai pénzügyi válságtól és növekedés lassulásától. A legnagyobb stabilitást a távol-keleti felzárkózó országok tanúsítják Kínával az

Forrás: Európai Bizottság

14


élen, ahol az egy-két százalékpontos lassulás ellenére még mindig a világátlagot jelent-sen, Kína és India esetében több mint kétszeresen meghaladó GDPdinamika várható, amely nem csekély mértékben táplálkozik a belföldi keresletb-l, ezen belül az er-források infrastrukturális fejlesztésekre történ- átcsoportosításából. Emellett ezek az országok folyó fizetési mérlegtöbbleteik illetve devizatartalékaik növekv- hányadát fogják akvizíciókra fordítani. Erre utal a felzárkózó országok állami tulajdonban lév- un. szuverén vagyonalapjainak er-söd- aktivitása, amelyek növelik részesedésüket a vállalatfelvásárlások piacán. A nyers-és f
2. tábla

Export, 2004-2008 (volumenváltozás, százalék) 2004 2005 2006 EU 7,3 5,5 8,7 USA 9,7 6,9 8,4 Kína 27,1 21,3 22,1 Oroszország 13,0 11,9 5,4 Forrás: Európai Bizottság, GKI

2007 2008 6,3 6,0 7,4 8,5 21,0 15,0 3,6 3,5

3. tábla

Import, 2004-2008 (volumenváltozás, százalék) 2004 2005 2006 EU 7,4 5,9 8,7 USA 11,3 5,9 5,9 Kína 24,4 9,5 12,5 Oroszország 12,6 13,2 13,1 Forrás: Európai Bizottság, GKI

2007 2008 6,3 5,8 2,5 1,8 17,4 17,3 24,7 19,2


kisebb mérték= árfolyam-esés várható az Európai Unió, nagyobb viszont egyes felzárkózó országok részvénypiacain.

33. ábra

A k olaj (Brent) világpiaci ára és az euró/dollár árfolyam, 2000-2008 95 85 75 65 55 45 35 15

2000.01. 2000.07. 2001.01. 2001.07. 2002.01. 2002.07. 2003.01. 2003.07. 2004.01. 2004.07. 2005.01. 2005.07. 2006.01. 2006.07. 2007.01. 2007.07. 2008.01. 2008.07.

25

Dollár/hordó (bal tengely)

1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6

Euró/dollár (jobb tengely)

Forrás: Világbank, Eurostat, GKI

34. ábra

Mez gazdasági nyersanyagok és élelmiszerek világpiaci árváltozása, 2000-2008 (el-z- év = 100) 25 20 15 10 5 0 -5 -10 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Élelmiszerek

Mez-gazdasági nyersanyag


Az euró árfolyama vásárlóer--paritáson 0,9-1,3 dollár közé tehet-, a 2008 márciusára jellemz- 1,5 dollár feletti árfolyam túlértékeltnek tekinthet-. Fundamentális alapon 10-20% közötti reál leértékel-dés már elegend- a globális folyó fizetési mérlegek kiigazításához, a 2002. évi csúcshoz képest a dollár ezen már valószín=leg túljutott, az euró további tartós er-södése nem valószín= . Ennek alapján a 2007. évi 1,37-tel szemben 2008-ban 1,5 dollárkörüli éves átlagárfolyam várható, jelent-s rövid távú ingadozások mellett (8. függelék). Olyan id-szakban, amikor a világpiaci k olajár a reálgazdasági fundamentumok alapján valószín=síthetegyensúlyi árnál 25-30 dollárral magasabb, ráadásul ez sok más tényez- (várakozások, piaci hangulat, spekuláció, dollárárfolyam stb.) hatását tükröz- t-zsdei ár, nehéz megbízható prognózist készíteni. A világgazdasági növekedés lassulásával, a dollár gyengülésének megállásával a Brent hordónkénti ára 2008-ban 95 dollár körül stabilizálódhat, feltéve, hogy nem lesznek az ellátási láncot tartósan fenyeget- politikai fejlemények. A nyersanyagok közül az élelmiszerek 2006-2007-ben közel 40%-kal drágultak, amiben a kedvez-tlen id-járás (aszály a f- gabonatermel- országokban) és Kína növekv- kereslete (gabona és hús) mellett a bioüzemanyagok termelésének emelkedése is szerepet játszott. (A magas k-olajárak nyomán n-tt az energianövények vetésterülete, ezek más szántóföldi kultúrákat szorítottak ki.) Az áremelkedés hajtóer-i valamelyest gyengülnek, de 2008-ban még így is 10% körüli árnövekedéssel lehet számolni. A fémek és ásványok körében a világpiaci árak emelkedését a világgazdasági konjunktúra, azon belül különösen Kína keresletének b-vülése táplálta, amivel nem tartott lépést a kínálat, miközben a készletek is lecsökkentek. A határid-s nyersanyagpiacokat a pénzügyi befektet-k is felfedezték, spekulatív keresletük nem csekély mértékben hajtotta fel az árakat. A határid-s nyersanyagkontraktusokat mind nagyobb mértékben használták a dollárgyengülés fedezésére is. A világpiaci áremelkedést tápláló amerikai és távol-keleti növekedés mérsékl-désével talán a mez gazdasági nyersanyagok és a fémek világpiaci árdinamikája is mérsékl-dik.

16


2.2. A lakosság jövedelme, megtakarítása és fogyasztása Tavaly a lakossági reálkeresete 4,8%-kal, reáljövedelme több mint 3%-kal, fogyasztása pedig 2,1%-kal, de vásárolt fogyasztása csak 0,3%-kal csökkent. Idén már szerény növekedés várható, a hitelfelvételek dinamikája azonban mérsékl-dik, a megtakarítási ráta pedig tovább csökken. A 2007. évi vagyis az utóbbi tíz év legnagyobb reáljövedelem-csökkenését az egyensúly-javítás érdekében 2006 -szét-l megemelt adók, járulékok, valamint támogatás-csökkenések magyarázzák. A középs- és a magas jövedelemszinten él-kre arányaiban nagyobb adó- és járulékteher hárult, míg az alacsonyabb jövedelmi csoportokban a béreknél gyorsabb ütemben növekv- pénzbeni társadalmi juttatások, és a szolidárisabb gázár-kompenzáció enyhítették a terheket. A bruttó átlagkereset 8,0%-kal, ezen belül az üzleti szférában 9,1%-kal, a költségvetési szektorban 6,4%-kal emelkedett. A nettó bérek növekedése ett-l messze elmaradt. Így a reálkeresetek 4,8%-kal csökkentek. A 2006 szeptemberét-l bevezetett minimum járulékalap következtében a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetniük azoknak is, akiknek ennél alacsonyabb a keresete (vagy vállalniuk kell a kiemelt ellen-rzést). Több mint 110 ezerre tehet- azoknak a száma, akik után 2007ben a megemelt adóalap után fizették a közterheiket. A korábban minimálbéren bejelentett és kiegészítést zsebbe kapó foglalkoztatottak egy részének megemelték a keresetét (erre utal az is, hogy az épít-iparban, a kereskedelemben és számos szolgáltatási ágazatban, f-leg a kisebb, 5-9 és 10-19 f-s cégeknél a konjunktúrától teljesen független nagyfokú béremelkedés történt). Az MNB és a PM modellszámításai szerint a versenyszektoron belül a fehéredési hatás kb. 1,5 százalékpont. Ennek figyelembevételével a verseny- és költségvetési szektorban egyaránt kb. 6%-kal csökkent a reálkereset 2007-ben. Az Országos Érdekegyeztet- Tanácsban a bruttó bérek átlagosan 5-7,5%-os 2008. évi emelésér-l született megállapodás. A munkavállalók részér-l hivatkozási alapot jelent, hogy 2007-ben jelent-s reálkeresetcsökkenés következett be, az inflációs prognózisok pedig a megállapodás óta tovább emelkedtek. Bár a bérnövekedés a múltban szinte mindig magasabb volt az OÉT által javasolt sáv fels- értékénél, a lanyha konjunktúra, az energiaköltségek emelkedése, a foglalkoztatás stagnálása, a további fehérítési kényszer

17

35. ábra

Reálkereset és -nyugdíj, 2002-2008 (el-z- év = 100) 125% 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Reálkereset - versenyszféra Reálkereset - közszféra Reálnyugdíj

Forrás: KSH, GKI

4. tábla

Fehéred bérezés< ágazatok 5-9 f s cégeinek bérindexe, 2006-2007 (el-z- év azonos id-szaka = 100) Épít ipar 2006.I. 2006.II. 2006.III. 2006.IV. 2007.I. 2007.II. 2007.III. 2007.IV. Forrás: KSH

105,9 108,7 116,9 123,0 120,1 121,6 114,4 105,5

SzálláshelyKereskeszolgáltatás, delem vendéglátás 110,6 113,7 109,5 112,3 115,4 122,3 125,2 130,9 116,3 115,9 113,2 120,8 106,7 116,2 104 103,2


megsz=nte, a vállalkozások bérfizetésének mértékét az OÉT sávjába kényszerítheti. Végeredményben a bruttó keresetek a GKI várakozásai szerint kb. 8%-kal emelkednek. 36. ábra

A háztartások pénzügyi várakozása és reálkeresete, 2002-2008 Százalék 120

Egyenleg 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

115 110 105 100 95

2002.01. 2002.07. 2003.01. 2003.07. 2004.01. 2004.07. 2005.01. 2005.07. 2006.01. 2006.07. 2007.01. 2007.07. 2008.01.

90

Reálkeresetek (utolsó 12 havi átlagos változás, %) Pénzügyi helyzet várható alakulása (12 havi mozgó átlag)

Forrás: KSH, GKI

A bruttó és a nettó keresetek növekedése között 2008-ban közel 1 százalékpontos eltérés várható. Így 2008-ban, a mintegy 6,2%-os infláció mellett, a reálkeresetek kis mérték< (0-1%-os) emelkedése valószín< (versenyszférában 1%, közszférában nullához közeli). A 2007. évi (a kiegészít- és korrekciós célú emeléssel együtt számolt) 6,5%-os nyugdíjemelés reálértéken – fogyasztói árindexszel számolva – 1,5%-kal, nyugdíjas fogyasztói árindexszel számolva kb. 3,5%-kal csökkent.

5. tábla

Az alkalmazásban állók bruttó és reálkeresete, 2006-2008 (el-z- év azonos id-szaka = 100) Bruttó kereset versenyszféra közszféra Reálkereset versenyszféra közszféra Reálnyugdíj Forrás: KSH, GKI

A közszférában mintegy 7%-os bruttó keresetemelkedés várható. Januártól 5%-kal emelkedtek az illetményminimumok, s a 2008. évi 13. havi illetményt 12 havi egyenl- részletben történ- el-legszer= kifizetése is folytatódott. (2007 második felében a dolgozók a 13. havi bér felét már havi részletekben megkapták. Ennek következtében a 2008. januári kifizetések kisebbek voltak az egy évvel korábbinál.)

2006 108,1 109,3 106,6 103,5 104,4 102,1 103,5

2007 108,0 109,1 106,4 95,2 95,9 94,2 100,0

2008 107,5 108,0 107,0 100,5 101,0 100,0 101,0

A 2008-ra tervezett nyugdíjemelés 5,2%-os nettó keresetemelkedés és 4,5%-os infláció alapján közel 5%-ot tesz ki. A GKI 6,8%-os nettó keresetemelkedést és 7,2%os nyugdíjas fogyasztói árindexet valószín=sít, így az év egészében kb. 2%-os kiegészít- nyugdíjemelésre kerül sor. Összességében reálértéken 0,5-1%-os nyugdíjnövekedés lesz. (Nyugdíjas fogyasztói árindexszel számolva a reálnyugdíjak stagnálnak.) A családok támogatására 8,3%-kal többet költ az állam 2008-ban. (Ez reálértéken kb. 2%-os emelkedést jelent.) A családi pótlék összege az inflációnál gyorsabban emelkedik, a nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevel-k az átlagosnál nagyobb emelést kapnak. Az öregségi nyugdíj minimumának januári 5%-os emelésével együtt emelkedik a gyes valamint a gyet összege, míg a gyed 8%-kal. 2008-ban is jelent-s, de a szociális helyzetükt-l függtámogatást kapnak a családok a gáz- és távh-számláik kifizetéséhez. A gáz- és távh-támogatásra 2007-ben összesen 112 milliárd forint jutott, ennek összege 2008ban – a magasabb jövedelm=ek támogatási mértékének csökkentésével – 82 milliárd forint lesz.

18


2007-ben a lakosság vásárolt fogyasztása alig (0,3%kal) csökkent, míg a természetbeni társadalmi juttatások (például egészségügyi fogyasztás) viszont közel 9%-kal mérsékl-dtek. A háztartások fogyasztása összességében 2,1% csökkent. A lakosság fogyasztása 2008-ban kb. 1%-kal n , ezen belül a vásárolt fogyasztás gyorsabban emelkedik, a természetbeni fogyasztás viszont stagnál, esetleg kissé tovább csökken. A lakosság pénzügyi megtakarításai alacsonyak. 2007ben a bruttó (pénzügyi) megtakarítások (folyó áron, forintban) 2006-hoz képest 6%-kal csökkentek. Ezzel szemben a pénzügyi kötelezettségek, azaz a hitelfelvételek 16%-kal emelkedtek. Ebb-l a lakáshitelfelvétel mintegy 570 milliárd forintot tett ki, mintegy 86 milliárd forinttal (18%-kal) többet, mint 2006-ban. 2007ben a felvett egyéb (fogyasztási) hitelek állománya kb. 44%-kal, 716 milliárd forinttal növekedett, amelyen belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek n-ttek a legdinamikusabban.

37. ábra

Lakáshitel állomány 12 havi változása, 2006-2008 (el-z- év azonos hó = 100) 122 120 118 116 114 112 110 108 106

2006.01. 2006.03. 2006.05. 2006.07. 2006.09. 2006.11. 2007.01. 2007.03. 2007.05. 2007.07. 2007.09. 2007.11. 2008.01.

2007-ben a vállalkozói jövedelmek kb. 3%-kal n-ttek: a szerény belföldi keresletnövekedés, a kikényszerített szerény bér- és foglalkoztatási, illetve a vállalkozói adókulcsok emelése miatt. 2008-ban a vállalkozói jövedelmek közepes mérték= (kb. 5%-os) emelkedésére számítunk a mérsékelten javuló belföldi konjunktúra, a kissé emelkedfogyasztás és beruházás eredményeképpen. Lehetséges, hogy az ellen-rzések kiterjesztése és szigorodása (pl. vagyonosodási vizsgálatok) hatására a vállalkozói jövedelmeknél folytatódik a fehéredés.

Aktuális árfolyamon Árfolyamváltozások hatása nélkül

Forrás: MNB, GKI

38. ábra

Fogyasztási hitelállomány 12 havi változása, 2006-2008 (el-z- év azonos hó = 100) 170 160 150 140 130 120 110

A háztartások kölcsönein belül az év végére közel 60%-ra tovább emelkedett a külföldi devizában nyilvántartott tételek súlya. 2007. I. félévében a forint er-södése miatt a forintban kifejezett lakossági hitelállomány-növekedés a

19

100 2006.01. 2006.03. 2006.05. 2006.07. 2006.09. 2006.11. 2007.01. 2007.03. 2007.05. 2007.07. 2007.09. 2007.11. 2008.01.

A hitelkereslet tartósan magas szinten stabilizálódott b-vülését eredményezte az, hogy a lakosság fontosnak és lehetségesnek tartotta fogyasztási színvonalának viszonylagos meg-rzését – hitelek által –, mert a kiigazítás reáljövedelmet csökkent- hatását átmenetinek ítélte.

Aktuális árfolyamon Árfolyamváltozások hatása nélkül

Forrás: MNB, GKI


39. ábra

Háztartások megtakarítása, 2000-2008 (milliárd forint) 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Háztartások bruttó megtakarítása (4 negyedéves állományváltozás) Háztartások nettó megtakarítása (4 negyedéves állományváltozás)

Forrás: KSH, GKI

6. tábla

A lakosság pénzmegtakarítása a GDP százalékában, 2006-2008 Bruttó megtakarítás Nettó megtakarítás Forrás: MNB, GKI

2006 8,5 3,2

2007 7,5 1,8

2008 7,0 1,5

40. ábra

Fogyasztói bizalmi index, 1993-2008

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 Magyar

EU

lakás- és fogyasztási hitelek esetében egyaránt lassult, az árfolyamhatást kisz
Német


20


2.3. Beruházás Míg 2006-ban a beruházások még 2,8%-kal visszaestek, s 2007-ben is csak stagnáltak, addig 2008-ban már 4%-os növekedést várunk. A b-vülés a feldolgozóiparnak, az ingatlanszektornak és az EU támogatta fejlesztések beindulásának köszönhet-. 2007-ben a feldolgozóipari beruházások volumene jelent-sen (24%-kal, 2004-hez képest 20%-kal) n-tt, de ez els-sorban néhány nagyberuházáshoz (Hankook, Audi, Suzuki) volt köthet-. B-vülést (10%) mutatott a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a bányászat (24%) ágazat is. Minden más ágazatban visszaesést könyvelt el a statisztika. Különösen lecsökkent a beruházási aktivitás a közösségi szolgáltatások területén és az épít-iparban. A konvergencia program megvalósítása érdekében az állami-önkormányzati fejlesztéseket visszafogták, illetve az EU-források felé terelték, miközben erre a hazai intézmény hálózat nem volt (s részben még ma sincs) felkészülve. Ez utóbbi érhet- tetten a pályázati kiírások késlekedésében – ami részben az EU 2007-13-as költségvetésér-l szóló döntés elhúzódásának volt a következménye, mivel addig nem tudták befogadni a tagországok fejlesztési terveit –, a lassú döntési folyamatban, a kifizetések elhúzódásában, illetve abban, hogy a kiemelt projektek színvonala nem üti meg az elvárt mértéket. Ennek ellenére a pályázatok meghirdetésében (a kiírt pályázatok forrásmennyiségében) a kelet-európai térségben az els-k vagyunk, az EU egészében a 3. helyet foglaljuk el. Az eddigi támogatásokból nagy arányban részesültek a multinacionális cégek kis- és közepes vállalatai. 2008-ban nem várható lényeges gyorsulás az EU források fejlesztési célú felhasználása területén. A GKI korábban túl optimistán ítélte meg ennek 2007-2008. évi lehet-ségeit. A 2007-2008. évekre es- arányos támogatás töredéke kerül kifizetésre, így a várt növekedési hatás is a kés-bbi évekre tolódik. 2008. március közepéig több mint tízezer pályázat érkezett az NFÜ-höz, 1308 milliárd forint támogatási igénnyel. Az eddig megítélt támogatás azonban mindössze 73 milliárd forint, amely az év végéig nagyságrenddel fog növekedni, de a tényleges beruházás aktivitásban ezek hatása csak 2009-ben jelenik meg nagyobb mértékben. Ezen belül a viszonylag gyors lefutású GOP pályázatokra 191 milliárd forint támogatási igény jelentkezett, amib-l eddig 38 milliárd forintot fogadtak el.

21

41. ábra

Ágazatok beruházása, 2000-2008 (1999 = 100) 210 190 170 150 130 110 90

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Feldolgozóipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyek, gazdasági tevékenységet segít- szolgáltatás Kereskedelem, javítás

Forrás: KSH, GKI

42. ábra

Állami és üzleti beruházások volumene, 2000-2008 (el-z- év = 100) 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Üzleti beruházások

Forrás: KSH, GKI

Állami beruházások


A regionális operatív programok keretében 661 milliárd forint támogatási igényt fogalmaztak meg a pályázók, s eddig ebb-l 24,5 milliárd forintot ítéltek oda.

43. ábra

Építési és gépberuházások volumene, 2000-2008 (el-z- év = 100)

Nincs még megítélt támogatás a közlekedési, a társadalmi infrastruktúra és a végrehajtás operatív programok esetében, ahol a támogatási igény 330 milliárd forint, de a környezeti operatív programban pályázott 26 milliárd forintból is csak 0,8 milliárd forintot ítéltek meg. A GKI véleménye szerint az eddig megítélt pályázati forrásokat a pályázók szinte teljesen ki fogják használni.

115 110 105 100 95 90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Építés

Gép

Forrás: KSH, GKI

44. ábra

Gyorsforgalmi utak hossza, 2000-2008 (kilométer) 1200 1000 800 600 400 200 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Állomány

Forrás: KSH, GKI

Új átadás

Az üzleti szférán belül a földalapú támogatásoknak és a terményárak gyors növekedésének köszönhet-en idén komoly beruházásnövekedés várható a mez-gazdaságban. A tavalyi kiugró b-vülés már nem ismétl-dik meg a feldolgozóiparban, de a GKI várakozásai szerint így is 10% körüli lesz a gyarapodás. Átlag feletti lesz az ütem a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatokban (6-6%). Átlag alatti lesz a növekedés a szállítás, raktározás, posta és távközlés szektorokban. A többi ágazatban stagnálás, vagy 3-5%-os visszaesés valószín= (ez utóbbi a közszolgáltatások és a pénzügyi tevékenység esetében valószín=síthet-) Az állami szférában kissé élénkülnek a gyorsforgalmi útépítések, de ez nem képes a visszaesést növekedésbe fordítani. A fejlesztések f-leg a környezeti infrastruktúrát javítják (ivóvíz- és szennyvízhálózat, hulladéklerakás), s csak csekély mértékben lesz beruházás a vállalkozói infrastruktúra kialakítására. A 2004-2006 közötti még megmaradt EU-s forrásokat idén el kell költeni. Azonban összességében is csak mérsékl-dik az államiönkormányzati fejlesztések visszaesési üteme (a tavalyi közel 20%-os csökkenés után idén már „csak” 3% körüli lesz), miközben az üzleti szféra beruházásai 5% feletti ütemben b-vülnek. Mindez megmutatkozik az építés súlyának további mérsékl-désében, bár idén már nennek a volumene. A beruházások volumenének b-vülése 2008-ban meghaladja a GDP-ét, így a beruházási ráta a 2007-es mélypont (20,9%) után kissé javul (21,2%), de még mindig elmarad a 2000-es évek elejének adatától (23%). Gyorsabb növekedés akkor érhet- el, ha hazánk t-kevonzó képessége, valamint az intézményi feltételek javulnak.

22


3. Reálfolyamatok 3.1. Ipar Az ipari termelés gyors növekedése 2007 utolsó hónapjaiban az európai konjunktúra romlásával párhuzamosan lelassult. Így 2008-ban a 2007. évi 8,1%-os ütem után 6%-os dinamika várható. A növekedés húzóereje a kivitel marad, a feldolgozóipar belföldi értékesítésének csökkenése megáll. Tavaly az ipari termelés 54%-át, a feldolgozóipari értékesítés kétharmadát exportálták. Az I. félévben jó, a II. félévben romló volt a konjunktúra, az ipari export 16,2%kal, de az év végén már jóval kevésbé n-tt. A belföldi értékesítés az energiaszektorban emelkedett, a feldolgozóiparban 3%-kal mérsékl-dött.

45. ábra

Ipari bizalmi index, 2000-2008 15 10 5 0 -5

A konjunktúraváltozás tükröz-dik az ipari bizalmi indexekben is, mind az unióbeli, mind a hazai cégvezet-k egyre borúlátóbban ítélik meg a rövid távú kilátásokat. Ugyanakkor mindkét konjunktúra mutató a hosszú távú átlaga felett van, ami azt jelzi, hogy a cégvezet-k a növekedés lassulására, de nem visszaesésére számítanak. A GKI által rendszeresen felmért iparvállalati várakozások tendenciájukban egybeesnek a termelés alakulásával. Így arra lehet számítani, hogy a növekedés tavaly megkezd-dött lefékez-dése 2008-ban is hat.

-10 -15 -20 -25 -30 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

EU

Magyarország

Németország

Forrás: KSH, GKI

46. ábra

Ipari bizalmi index és termelés, 2000-2008 10

130 125

5

Lassul az export, ami fékez- hatással lesz a belföldi beszállítókra. Ezt az enyhe fogyasztói és beruházási keresletélénkülés csak részben tudja majd ellensúlyozni.

120

0

115

-5

110 105

-10

2008-ban a növekv- világpiaci energiaárak er-teljesen feltornászták a termel-i és fogyasztói árakat, de a villamosenergia-ipari liberalizáció is az áremelés irányába hatott. Januárban a termel-i szektoron belül 30%-ot meghaladó, lakossági körben 10% alatti (9,8%), a

23

100

Bizalmi index (bal)

2008.01.

2007.05.

2006.09.

2006.01.

2005.05.

2004.09.

2004.01.

2003.05.

2002.09.

2002.01.

2001.05.

95 2000.09.

-15 2000.01.

A termel i árak mozgását mindkét piacon azonos tényez-k vezérlik; az energiahordozók, a nyersanyagok és a mez gazdasági termékek világpiaci drágulása. Ez 2008-ban felhajtja az élelmiszeripar és a petrolkémiai ipar termel-i árait mind belföldön, mind a külpiacon. A forint 2007-ben az euróhoz képest közel 5, a dollárhoz képest közel 10%-kal er-södött, ez utóbbi jelent-sen fékezte az energiaimport belföldi árnövel- hatását. 2008-ban viszont a GKI el-rejelzése szerint az I. félévben érzékelhet-en gyengül, a II. félévben viszont némileg er-södik a forint.

Termelés (jobb)

Forrás: KSH, GKI

7. tábla

Ipari termelési volumen, 2007-2008 (el-z- év azonos id-szaka = 100) I. félév II. félév Év összesen Forrás: KSH, GKI

2007 108,3 107,8 108,1

2008 105,8 106,2 106


8. tábla

A feldolgozóipar termel i árai

I. félév II. félév Év összesen Forrás: KSH, GKI

Belföld 2007 2008 104,5 108,5 104,0 104,5 104,3 106,5

Export 2007 2008 96,2 100 94,1 98 95,2 99

47. ábra

Kapacitáskihasználás és beruházás, 2003-2008 Beruházás

Kapacitáskihasználás

160

87 86 85 84 83 82 81 80 79 78 77

150 140 130 120 110 100 90 2003

2004

2005

Feldolgozóipari beruházás

2006

2007

Kapacitáskihasználás

Forrás: KSH, GKI

48. ábra

Exportrendelések megítélése és ipari kivitel, 2000-2008

135

5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45

130 125 120 115 110 105 100 95 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Export-rendelésállomány (bal) Ipari export volumene (jobb)

Forrás: KSH, GKI

közületeknél 15-20%-os villamosenergia-áremelkedés történt decemberhez képest. További áremelkedés viszont nem valószín=, mivel az MVM szerepét érintmódosítások várhatóan megakadályozzák a további emeléseket. A földgáznál a világpiaci áremelkedés hatásait figyelembe véve 2008-ra 20-25%-os tarifaemelés valószín=. Eddig kb. 10%-os emelést jelentettek be. A lakossági gázár-támogatás év elején belépett mérséklésével együtt ez jóval 30% feletti árindexet jelent a lakosság számára. A benzinnél 6, a gázolajnál 12-15%-os árnövekedés várható, feltételezve, hogy az olajár 100 dollár/hordó fölött illetve körül marad az év els- felében, majd 90 dollár/hordó szintre csökken a második félévben. Az iparban 2008-ban szolid mértékben folytatódik a létszám csökkenése – bár a GKI felmérései szerint – a vállalati szándékok 2008. elején inkább stagnálást jeleznek. A vállalatok átmeneti termelékenységcsökkenést hajlandók elviselni. A feldolgozóipari beruházások 2005-ben alig n-ttek, 2006ban csökkentek, majd 2007-ben nagyon dinamikusan, 24%-kal emelkedtek. A GKI konjunktúra-felméréseiben viszonylag magas kapacitás-kihasználást jeleztek a válaszadók, s kedvez-en nyilatkoztak idei beruházási terveikr-l is. A világpiaci konjunktúra lassulása azonban fenyegeti e tervek a megvalósulását. 2008-ban ezért a tavalyinál mérsékeltebb, de a Hankook nélkül számítotthoz hasonló, 10-12% körüli feldolgozóipari beruházási volumennövekedés várható. Az élelmiszeriparban a mez-gazdasági termelés dinamikus emelkedése ellenére inkább csak stagnálás várható az emelked- mez-gazdasági alapanyagárak, a csak mérsékelten emelked- hazai jövedelmek és az er-s importverseny miatt. A könny

Leginkább a növekedés motorját jelent- gépipar idei fejl-dését befolyásolja az európai konjunktúra lassulása. A gépjárm
25

9. tábla

Feldolgozóipari értékesítés, 2007-2008 Belföldi Export Forrás: KSH, GKI

2007 96,9 115,6

2008 100 111

10. tábla

FeldoIgozóipari termelés volumene, 2006-2008 (el-z- év = 100) Feldolgozóipar Ebb-l: Élelmiszeripar Vegyipar Villamosgép-ipar Járm=ipar Forrás: KSH, GKI

2006 111,0

2007 108,7

2008 107

100,8 103,5 112,9 125,7

95,6 105,3 113,3 115,6

100 107 110 118


3.2. Épít ipar Az épít-ipar – els-sorban az infrastrukturális beruházások jelent-s csökkenése miatt - az elmúlt másfél évben katasztrofális visszaesést élt meg: az ágazat teljesítménye 2006-ban 3%-kal, 2007 egészében 14%-kal, de a második félévben már 20%-kal csökkent. Idén eleinte még nagy visszaesés várható, majd lassú javulás, az év egészében is csak szerény, 2% körüli növekedés valószín=.

49. ábra

Épít ipari bizalmi index és termelés, 2006-2008 Százalék

Egyenleg

115 110 105 100 95 90 85 80 75 70

0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. né né né né né né né né né né né né 2006 2007 2008 Termelés Bizalmi index (negyedévvel el-re csúsztatva)

Forrás: KSH, GKI

50. ábra

Épít ipari termelés volumene, 2000-2008 (1999 = 100) 200 180 160 140 120 100 80

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Épületek építése

Forrás: KSH, GKI

Egyéb építmények építése

A tavalyi visszaesés kisebb volt a magasépítés (10%-os), mint a mélyépítés terén (20%-os). A kormányzat határozottan csökkentette a költségvetési beruházásokat. 2007 májusáig e kiadás-visszafogásnak kisebb volt a hatása, mivel a kiigazítás meghirdetésekor már zajló beruházási programokat jellemz-en legfeljebb lassították. Tavaly nyár óta viszont alig-alig indulnak új, közpénzb l vagy EU-forrásokból finanszírozott jelent-sebb építési teljesítményt is igényl- projektek. Emellett az üzleti szféra építési kereslete sem növekedett. A lakásépítés enyhe élénkülése nem tudta ellensúlyozni a negatív folyamatokat. A kereslet visszaesése együtt járt a cégek pénzügyi helyzetének romlásával – a korábbi évekhez képest megszaporodtak a cs-d- és felszámolási eljárások. A kormányzati intézkedések hatására megindult az ágazat tevékenységének fehéredése, de áttörés nem következett be. 2008-ban – els-sorban a II. félévben –, több jelent-s EUforrásokat is felhasználó projekt indul be, illetve gyorsul fel. Els-sorban a tágan értelmezett környezetvédelmi és a regionális operatív programok generálnak jelent-s építési keresletet. A lakásépítési és felújítási tevékenység várhatóan a tavalyi szint közelében alakul. A gazdálkodó szféra beruházási tevékenysége némiképp er-södik. Valószín=leg a mez-gazdasági célú, az iroda- és a kiskereskedelmi fejlesztések lesznek a leginkább jelent-sek. Mindezek eredményeként a GKI 2008-ban az épít ipari termelés volumenének 2% körüli b-vülését valószín=síti. Az els- félévben inkább az el-z- évi termelési trend folytatódik, a termelés növekedése – az alacsony bázis miatt – a második félévben lesz er-teljes. Az épít-ipari termel-i árindex 2007-ben 6,3%-kal emelkedett. Az energiaköltségek megugrása ellenére az er-s verseny miatt ebben a szektorban 2008-ban sem várható infláció feletti áremelkedés: a termel-i árak 4-5% közötti növekedése várható.

26


3.3. Agrárgazdaság A tavaszi fagy és f-leg az aszály miatt a mez-gazdasági GDP 2007-ben 13,3%-kal esett vissza, ugyanakkor a mez-gazdasági árak rendkívüli mértékben emelkedtek. Idén – átlagos id-járást feltételezve – a teljes mez-gazdasági termelés legalább 10%-os emelkedése, ezen belül a növénytermesztés 15-25%-os emelkedése és az állattenyésztés stagnálása várható. A növénytermelés jövedelmez-sége ismét ugrásszer=en n- (de most f-leg nem az EU támogatások, hanem a piaci árak miatt). A világ gabonatermése 1653 millió tonna lesz a 2007/2008-as gazdasági évben. Ez 86 millió tonnával több, mint az el-z- évben volt. A kukorica az elmúlt év sikernövénye, s szárnyalására továbbra is számíthatunk. 750 millió tonnás világtermelése megel-zte a búzáét. A kukorica iránti keresletet két tényez- táplálja: a gyorsan fejl-d- országok (pl. Kína) fokozódó hús iránti igénye, továbbá az energetikai célú felhasználás terjedése. Magyarországon 2007-ben 10%-kal kevesebb búza termett, mint az el-z- évben. Ez b-ven elegend- volt a hazai szükséglet kielégítésére. A gondot a 2005-höz képest majdnem duplájára n-tt ár okozta, els-sorban az állattenyészt-knek. Kukoricából mintegy 4 millió tonna termett (az el-z- évi mennyiség fele) és az ár itt is kétszeresére emelkedett. A korábbi készletek terhére 4 millió tonna felett volt az export – a megemelkedett árakon. 2008 els- felében az árualap hiánya miatt a mez-gazdasági export jelent-s visszaesése várható. Idén a szántóföldi növények, különösen a kukorica vetésterületének és termésmennyiségének növekedésére számítunk. Felfutóban van az olajosnövények termelése is. A tavalyi 60%-os termel-i áremelkedés és nagy kereslet, amelyet a biodiesel alapanyag-igény táplált, feltehet-en els-sorban a repce és a napraforgó termelési kedvet növeli meg.

51. ábra

A búza termelése és ára, 2004-2008 Millió tonna

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Ezer Ft/tonna

80 70 60 50 40 30 20 10 2004

2005

Termelés

27

2007

0

2008

Éves átlagos felvásárlási ár

Forrás: KSH, GKI

52. ábra

A kukorica termelése és ára, 2004-2008 Millió tonna

Ezer Ft/tonna 80 70 60 50 40 30 20 10 0

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2004

2005

Termelés

A magas ár jó a növénytermeszt knek, de – legalábbis eleinte – rossz az állattenyészt knek. Az állattenyésztés 2007-ben sem tudott kitörni abból a lefelé tartó spirálból, amibe az EU csatlakozást követ-en került. A magas takarmány-árszint feltehet-en idén tovább tart, még ha dinamikája csökken is. A baromfiiparban, számítások szerint, az 50%-kal drágább takarmány 30%kal drágább él-állat el-állítást eredményez. Amennyiben a piac ezt nem fogadja el, a hazai termelés további visszaesésével kell számolni.

2006

2006

2007

2008

Éves átlagos felvásárlási ár

Forrás: KSH, GKI

11. tábla

Gabonatermés, 2004-2008 (ezer tonna) Növény 2004 2005 2006 Összes kalászos 8467 7135 6159 Ebb-l: búza 6000 5100 4379 Kukorica 8318 9000 8600 Összes gabona 16785 16135 14759 Forrás: KSH, 2008: GKI

2007 5602 3988 4220 9822

2008 7050 5000 8500 15550


12. tábla

Állatállomány, 2004-2008 (millió darab) 2004 2005 2006 Sertés 4,1 3,9 4,0 Szarvasmarha 0,723 0,708 0,702 Tyúkfélék 32,6 29,6 29,6 Forrás: KSH, GKI

2007 3,9 0,705 30,0

2008 4,0 0,730 29

53. ábra

Mez gazdasági termelés volumene, 2000-2008 (1999 = 100) 140 130 120 110 100 90 80 70 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Össztermelés

Növénytermesztés

Forrás: KSH, GKI

Állattenyésztés

13. tábla

Agrártámogatások, 2004-2008 év Összes 2004 282 2005 329 2006 400 2007 456 2008 560 Forrás: KSH, GKI

EU 180 189 239 311 361

Magyar 102 140 161 145 199

A sertéstenyészt k sincsenek jobb helyzetben. A felvásárlási árak 8%-kal csökkentek egy év alatt, miközben a takarmányárak 50-100%-kal emelkedtek. A kedvez-tlen piaci viszonyok miatt az ágazatnak tavaly 30 milliárdos veszteséget kellett elkönyvelnie. A probléma egész Európában jelentkezik. Ezért a gazdálkodók érdekképviselete, a COPA-Cogeca – új fejleményként – a génkezelt (GMO-) takarmányok behozatalának és felhasználásának miel-bbi uniós engedélyezését is szorgalmazza, s az állati eredet= fehérjeadalékok (húslisztek) használatának engedélyezését sürgeti. Ehhez a követeléshez a magyar sertéstenyészt-k is csatlakoznak. Az EU tiltása szerintük a uniós sertéstenyészt-ket hátrányos helyzetbe hozza az EU-n kívüli országokkal szemben. Az ágazat összesen 14 milliárd forint támogatást kaphat, ez egy kilogramm sertésre vetítve 20-25 forintot jelenthet. A 270 forint körüli kilónkénti felvásárlási ár a legjobb vállalkozásoknál is messze elmarad a 330-340 forintos önköltségt-l. A folyamatok vagy további sertésállománycsökkenést vetítenek el-re, vagy – s ennek már vannak jelei – a csökken- kínálat miatt áremelkedés következik be (ez a malacoknál megkezd-dött), így az ágazat ismét fejl-dni tud. 2008-ban az EU-s támogatások további 16%-os növekedése várható. Összegük a 2007. évi 311 milliárd forintról várhatóan 360 milliárdra emelkedik (2007-es középárfolyamon számolva).

28


3.4. Szolgáltatások A szolgáltatási GDP 2007-ben 1,3%-kal, a 2000-2006-os évek 4,1%-os átlagánál jóval lassabban b-vült. Ezen belül az üzleti szolgáltatások ennél gyorsabban (kb. 2,5%-kal) növekedtek, míg a közösségi szolgáltatások az államháztartási kiigazítással összefüggésben 1,3%-kal, ezen belül az egészségügyben és a közigazgatásban jóval nagyobb mértékben csökkentek. 2008-ban a szektor egészében 1,7% körüli, még mindig lassú növekedés prognosztizálható, ezen belül mind az üzleti, mind a közösségi szektor dinamikája némileg javul.

A költségvetési intézményekben a foglalkoztatás 2006 közepe óta lényegesen, közel 100 ezer f-vel, 710 ezer f-re csökkent. Az itt felszabaduló munkaer- egy része a gazdasági tevékenységet segít- és a személyi szolgáltatási szakágazatokban munkát talál magának. Vannak jelek azonban arra is, hogy a közösségi szolgáltatások egy részét kiszervezik, illetve el-készületek történnek újabb intézmények felállítására, ami el-revetíti annak veszélyét, hogy az eddig elért eredmények erodálódhatnak. Az üzleti szolgáltatások ágazatai közül éveken keresztül a leggyorsabban a pénzügyi tevékenységek, valamint a kereskedelem növekedett. A kiigazítással összefüggésben némi változás tapasztalható, ugyanis a szállítás, posta, távközlés-raktározás ágazat növekedése megel-zte, megel-zi a kereskedelmet. E logisztikai tevékenységek jelent-s arányban magasan kvalifikált szakembereket igényelnek, aminek hatása megmutatkozik az értéktermel- képességben. A pénzügyi szektor fejl-dése a hitelválság miatt várhatóan kissé lassul. 29

54. ábra

Szolgáltatások GDP-termelése, 2001-2008 (2000 = 100) 150 140 130 120 110 100

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szolgáltatások összesen Kereskedelem, javítás; szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

Forrás: KSH, GKI

55. ábra

Szolgáltatási bizalmi index, 2000-2008 20 15 10 5 0 -5 -10 -15

2000.01. 2000.07. 2001.01. 2001.07. 2002.01. 2002.07. 2003.01. 2003.07. 2004.01. 2004.07. 2005.01. 2005.07. 2006.01. 2006.07. 2007.01. 2007.07. 2008.01.

A közösségi szolgáltatásokkal kapcsolatban a közelmúltban született, illetve a folyamatban lévdöntések az egész gazdaság teljesítményét befolyásolják. Az ezekben az ágazatokban végbement GDP-csökkenés nagyban hozzájárult az egész gazdaság GDP termelésében bekövetkezett lassuláshoz (például az egészségügy teljesítményét részben az orvos-beteg találkozók számával mérik, ami a vizitdíj bevezetésével is összefüggésben lényegesen csökkent). A népszavazás eredménye nyomán a lakossági hozzájárulások (s ezzel az objektív mér-eszközök) egy része megsz=nik, ami valamelyest növelheti a szolgáltatások igénybevételének mértékét, melynek hatására az egészségügyben magasabb kimutatott hozzáadott érték növekedése is elképzelhet-. (Persze mindennek se lefelé, se felfelé nem sok köze volt, vagy lesz az egészségügyi GDP valós dinamikájához.) Tehát a GDP változását nem a reform határozza meg, hanem azok a módszertani változások, melyek a mérésben bekövetkeztek.

Forrás: GKI

14. tábla

Közösségi szolgáltatók foglalkoztatottainak száma, 2004-2008 (el-z- év = 100) 2004 2005 2006 (L) Közigazgatás 101,2 99,7 100,4 (M) Oktatás 101,2 97,1 99,8 (N) Egészségügy 100,8 97,5 102,6 Forrás: KSH, GKI

2007 95,4 98,0 96,6

2008 98,0 97,0 99,5


3.5. Szállítás, távközlés A szállítás-távközlési ágazat GDP-je 2007-ben – részben a tranzitszállításoknak, részben a turizmusnak köszönhet-en – 4%-kal b-vült, s ezzel az ipar után ez volt a legdinamikusabb ágazat. Idén ezt megközelít- fejl-dési ütem várható.

56. ábra

Áruszállítási teljesítmény, 2004-2008 (árutonnakilométer) 70000 60000

Az áruszállításban 2007-ben a szállított áruk tömege 2%-kal csökkent, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény viszont – a közúti tranzit miatt – 11%-kal b-vült. A távolsági személyszállításban az utasok száma csökkent, de távolabbra utaznak az emberek, els-sorban repül-vel, ezért az utaskilométer-teljesítmény 2%-kal emelkedett. 2008-ban, az áruszállításban 10%-os növekedésre, a személyszállításban az ideihez hasonló 23%-ra lehet számítani. Folytatódik a közúti és a tranzitszállítás fejl-dése.

50000 40000 30000 20000 10000 0 2004

2005 Összes

2006

2007

2008

Ebb-l: közúti

Forrás: KSH, GKI

15. tábla

Vezetékes és mobil-el fizet k száma, 2004-2008 (100 lakosra)

2004 2005 2006 2007 2008 Vezetékes 35,4 35,1 34,2 33,4 32,7 Mobil 86,4 92,5 99,0 109,7 120,9 Forrás: KSH, 2008: GKIeNET

A hírközlési tevékenységet végzvállalatok hagyományos vezetékes telefonszolgáltatásokból származó árbevétele 2008-ban várhatóan tovább csökken, els-sorban a fokozódó verseny miatti árcsökkenés következtében. Egyre többen pártolnak át az olcsóbb hívásokat kínáló szolgáltatókhoz (kábeltelefon – fix-VoIP – vagy internetes mobil-VoIP), amelyek különösen a jól fizet- vállalati ügyfeleket próbálják elhódítani. Az év végére mintegy 200-220 ezres nagyságrend= lehet a kábeltelevízión keresztüli hangszolgáltatás el-fizet-i bázisa. A kábeltelefon viszonylagos sikeressége ellenére, a vezetékes telefonkapcsolatok száma tovább csökken, míg a mobil el-fizet-k száma változatlan ütemben emelkedik. Az otthoni szélessávú internet el fizetések száma 2008 végéig dinamikusan emelkedni fog (1,4 millió), míg az analóg („dial up” internet) hozzáférések száma 50 ezer alá csökken. Az infokommunikációs infrastruktúra birtokosai számára egyre éget-bb kérdéssé válik az, hogy a meglév-, alapvet-en rézbázisú hálózati nyomvonalakat fényvezet-s (optikai) kábelekre kell kicserélni. Ez befolyásolni fogja az elkövetkez- évek üzleti eredményeit is.

30


3.6. Kiskereskedelem A kiskereskedelemben a költségvetési kiigazítás alapvet-en megváltoztatta a folyamatokat. Az el-zévek dinamikus b-vülése után 2007-ben 3%-os csökkenés következett be. 2008-ban ehhez képest szerény korrekció, kb. 1%-os forgalom-növekedés várható.

Az élelmiszerek eladása 2008-ban várhatóan a kiskereskedelmi forgalom átlagával megegyezmértékben b-vül. Enyhe visszarendez-dés mehet végbe a kissé drágább, de jobb min-ség= élelmiszerek irányába. A ruházati termékek esetében további jelent-s szerkezeti változások várhatók, egyrészt a magasabb min-ségi osztályt, másrészt az alacsonyabb árkategóriát képviseltermékek javára. Az értékesítési csatornák területén 2007ben megfigyelhet- elmozdulás – a diszkont, illetve „outlet” típusú termékforgalmazás javára – 2008-ban is folytatódik. A GKI 2008. év eleji felmérései szerint a kereskedelmi cégek 2006 nyár végét-l tendenciájában romló kilátásai nem javultak, továbbra is pesszimisták az eladási pozíció, a várható megrendelések és üzleti lehet-ségeik tekintetében is. A cégek közül a legbizakodóbbak a bútor, a kultúrcikk keresked-k, a legkevésbé pedig az élelmiszer-,

31

115 110 105 100 95

Élelmiszer

Nem élelmiszer

2008.10.

2008.07.

2008.04.

2008.01.

2007.10.

2007.07.

2007.04.

2007.01.

2006.10.

2006.07.

90 2006.04.

2008-ban a kiskereskedelmi forgalom mérsékelt, kb. 1%os emelkedése várható. A reáljövedelmek szerény emelkedése nyomán a lakosság várhatóan azokban a termékcsoportokban növeli ismét fogyasztását, amelyekr-l 2007-ben „kényszer=en” lemondott, vagy amelyek beszerzését elhalasztotta. Ez leginkább az iparcikk jelleg< vegyes, illetve a textil- és ruházati termékek körében lesz érezhet-. A forgalom nem csökken tovább a gépjárm
57. ábra

Kiskereskedelmi forgalom volumene, 2006-2008 (el-z- év azonos id-szaka = 100)

2006.01.

2007-ben a reáljövedelmek visszaesésével közel megegyezmértékben csökkent a hazai kiskereskedelmi forgalom. A visszaesés termékcsoportonként különböz- volt: az alapvetfogyasztási cikkek keresletének merevsége miatt a napi fogyasztási cikkek forgalma csak 1,3%-kal csökkent. (Ezen belül a forgalom 92%-át lebonyolító vegyes termékkör= üzletek – ide tartoznak a hiper- és szupermarketek, diszkontok is – forgalma csak 1%-kal). A lakosság kereslete az olcsóbb bolttípusok, az alacsonyabb árfekvés= termékfajták, a kedvez-bb árú kereskedelmi márkás cikkek felé tolódott el. A nem élelmiszer jelleg< termékek forgalma viszont az átlagosnál jobban, 4,3%-kal csökkent, ezen belül a használtcikkeké 4,7%-kal emelkedett.

Összesen

Forrás: KSH, GKI

16. tábla

Kiskereskedelmi forgalom volumene, 2006-2008 (el-z- év azonos id-szaka = 100) Élelmiszer, napi cikk Textil-, ruházati cikk és lábbeli Bútor-, m=szaki cikk és vasárú Gépjárm= és járm=alkatrész Üzemanyag Gyógyszer, illatszer Használtcikk-kiskereskedelem Kiskereskedelmi forgalom Kiskereskedelmi forgalom (járm<-üzemanyag nélkül) Forrás: KSH, 2008: GKI

2006 105,1 107,8 102,9 100,1 108,2 113,6 123,1 103,9

2007 98,7 98,7 94,9 94,3 103,7 104,3 104,7 97,8

2008 101,0 100,5 100,5 100,5 103,0 102,0 110,0 101,0

104,4 97,0 101,0


58. ábra

Bizalmi indexek és kiskereskedelmi forgalom, 2004-2007 (el-z- év azonos id-szaka = 100) Egyenleg 0

Százalék 110

-10 -20

105 100

-30

95

-40 -50 -60

90 2004.01. 2004.04. 2004.07. 2004.10. 2005.01. 2005.04. 2005.07. 2005.10. 2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10.

85

Kiskereskedelmi forgalom Kereskedelmi bizalmi index Fogyasztói bizalmi index

Forrás: KSH, GKI

17. tábla

Napicikk-forgalom megoszlása, 2006-2008 (százalék) Hipermarket Szupermarket Diszkont Lánchoz tartozó kis bolt Önálló kis bolt Egyéb Forrás: GfK, GKI

2006 24 15 17 15 15 14

2007 2008 25 26 15 15 18 20 14 13 15 14 14 13

valamint a vegyiáru-keresked-k reménykednek a forgalom felfutásában. A személygépkocsik esetében 2007-ben folytatódott a piac sz=külése: az eladott gépkocsik száma 5,8%-kal, 177 ezerre csökkent. A darabban mért kereslet 2008-ban stagnál, kissé növekedhet, mintegy 180 ezer gépkocsi forgalomba helyezése valószín=. A kisebb autók iránti fizet-képes kereslet csökkenése megáll, míg a drágább márkák tovább növelik piaci részesedésüket. Emellett a használt személygépkocsi-piac forgalma kissé növekedik. A sz=kebbé vált piacon a verseny további élesedése miatt a koncentráció folytatódik. Több nagy felvásárlás (Spar, Delhaize) ment végbe, új diszkont (Aldi) jelent meg, terjeszkednek a barkácsáruházak, a lakberendezési láncok. A hazai üzletláncok (COOP, CBA, Reál stb.) esetében a kisebbek közötti szorosabb együttm=ködés, vagy akár a nagyokhoz való kapcsolódás is reális lehet-ség. Ezzel pozícióik akár javulhatnak is. A multik közül els-sorban a diszkontok és a nagy hipermarketláncok súlyának növekedését vetítjük el-re. Folytatódnak a bevásárlóközpont-beruházások is. Egyre inkább el-térbe kerülnek a vidéki városok: 2008 végéig Debrecenben, Gy-rben, Miskolcon és Szegeden épül (új) bevásárlóközpont, míg Budapesten a dél-budai „Skálaingatlan” mellett csupán kisebb projektek vannak el-készületben.

32


3.7. Idegenforgalom 2007-ben jelent-sen visszaesett az idegenforgalom aktívuma. A magyarok utazási kedve – a romló jövedelmi helyzet ellenére – élénkült, a belföldi turizmus és a lakosság külföldi kiadásai n-ttek. 2008ban a külföldr-l hazánkba érkez- látogatóforgalom valamelyest n-, tartózkodási ideje azonban még mindig rövid, költése viszonylag szerény. A csökken- reáljövedelmek ellenére – meglep- módon – a belföldiek hazai kereskedelmi szálláshelyeken lebonyolított vendégforgalma 2007-ben 2%-kal n-tt. Az üdülési csekk terjedése (a kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek 7%-át tették ki 2007-ben), valamint a színesed- belföldi kínálat hatására emelkedik a belföldi turizmus. 2008-ban ez valószín=leg tovább gyorsul.

59. ábra

Szálláshelyek vendégéjszakái, 2000-2008 Millió

2007-ben az el-z- évhez képest 3%-kal több külföldi vendég (3,4 millió f-) érkezett hazánk kereskedelmi szálláshelyeire, a vendégéjszakák száma azonban nem n-tt. 2008-ban a nemzetközi turizmus élénkülésének hatására a külföldi vendégforgalom további visszafogott növekedése várható. A kiemelt sikerterületnek számító konferencia-, egészség- és wellness-turizmus ugyanakkor továbbra is viszonylag rövid tartózkodást eredményez, mert a szolgáltatásokat kiegészít- program-kínálat még mindig nem elég vonzó a külföldiek számára. A Magyarországra beutazó forgalmat az európai dominancia jellemzi, az Európai Unió országaiból érkezik a beutazók 75%-a. A legnagyobb küld- ország Németország súlya évek óta folyamatosan csökken, a növekményt a kisebb országokból érkez-k adják. A külföldi turisták teszik ki hazánk kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák felét, ugyanakkor hozzájuk köthet- a szállásdíj bevételek kétharmada. Így arányuk csökkenése kedvez-tlenül hat a szálláshelyek jövedelmez-ségére. 2007-ben a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevétele nominálisan 4,4%-kal n-tt, reálértékben azonban visszaesett. 2008-ban az ágazat bevételei reálértéken stagnálnak. A folyó fizetési mérlegben megjelen- idegenforgalmi devizabevételek és -kiadások egyenlege 2007 els- három negyedévében 1 milliárd euró többletet mutatott, ez 11%kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A kiutazó magyarok száma és költése stagnál, így 2008-ban lényegében változatlan aktívummal lehet számolni.

33

11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Külföldi

Belföldi

Forrás: KSH, GKI

18. tábla

Idegenforgalmi egyenleg, 2004-2008 (milliárd euró) 2004 2005 2006 Bevétel 3,3 3,3 3,4 Kiadás 2,3 1,9 1,7 Egyenleg 1,0 1,4 1,7 Forrás: MNB, 2007-2008: GKI

2007 2008 3,3 3,3 1,9 1,9 1,4 1,4


3.8. Ingatlanszektor A GKI – AL Holding f-városi ingatlanpiaci indexének értéke 2008 januárjában –15, ami az ingatlanpiaci kilátások szerény javulását mutatja az el-z-, s az egy évvel ezel-tti felméréshez képest. Még mindig a lakáspiac a legpesszimistább, de a borúlátás az el-z- negyedévhez képest csökkent. Az iroda- és az üzlethelyiség-piacon a kilátások alig változtak, míg a raktárpiacon határozottan romlottak. A telekpiacon a kereslet további élénkülése várható. 60. ábra

GKI-AL ingatlanpiaci index, 2004-2008 0 -5 -10 -15 -20

GKI-AL index

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

2006.01.

2005.07.

2005.01.

2004.07.

2004.01.

-25

Átlag (2001-2007)

Forrás: GKI

61. ábra

Lakásépítés és engedélyek, 2000-2008 (ezer darab)

A f városi iroda-piacon 2006-ban és 2007-ben is lendületes beruházások folytak, a korábbiaknál lényegesen több új kapacitás lépett be. A fejlesztési láz várhatóan a közeljöv-ben sem csökken, s az újonnan átadott irodák alapterülete 2008-ban sem lesz kevesebb.

70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kiadott építési engedélyek

Használatba vett lakások

Forrás: KSH, GKI

19. tábla

Ingatlanpiaci árak és bérleti díjak, 2006-2008 2006 2007 Budapesti építési telekárak 106 107 Új lakások ára Budapesten 103 105,5 Használt lakások ára Budapesten 102 104 Bérleti díj "A" kategóriás 107 104 irodaházban Budapesten Kiskereskedelmi bérleti díj 103 105 bevásárlóközpontokban Bérleti díj logisztikai ingatlanban 99 93 Forrás: Ingatlan és Befektetés, 2008: GKI

Az átadott lakások száma 2007-ben mintegy 7%-kal növekedett, míg a kiadott építési engedélyeké 1%-kal csökkent az el-z- évhez képest. A lakásépítés b-vülését egyértelm=en a vállalkozói lakásépítés er-södése húzta. Kissé visszaesett a családi házak és a lakóparki lakások aránya. Az átlagos alapterület is csökkent. B-vülés a f-városban és a nagyvárosokban következett be, a többi településen lényegében stagnálás volt. Az AL Holding piacelemzése szerint Budapesten az eladatlan lakások száma az utóbbi másfél esztend-ben stagnált. 2008-ban a tavalyihoz hasonlóan mintegy 36 ezer lakás átadása várható. A használt lakások er-sen túlkínálatos piacán – a GKI legutóbbi felmérésének eredményei és a piaci szerepl-k várakozásai szerint – a f-városban és a nyugati országrészben némi élénkülésre lehet számítani.

2008 106 107 103 104

A kereslet többé-kevésbé lépést tart a kínálat b-vülésével. A kereskedelmi ingatlanok piacán a relatív telít-dés következtében 2005-t-l az üzlethelyiségek száma csökken. Tavaly intenzív cserél-dés ment végbe. A modern raktárterület b-vülése 2007-ben mintegy 10%-kal elmaradt a 2006. évit-l, viszont a bérbeadás hasonló mértékben n-tt. A raktárpiacon 2008-ban kissé er-södik a túlkínálat, de ez a piaci szegmens összességében ígéretes marad. A pénzügyi válság hatásai az európai és ezen belül a magyar ingatlanpiacon is érezhet-ek lesznek, els-sorban a finanszírozó bankok korábbinál óvatosabb hitelezési politikáján keresztül. A régió azonban továbbra is kedvez befektetési célterület marad.

104 98

34


3.9. Pénzügyi szektor A világ pénzügyi szektora súlyos válság közelébe került. A magyar pénzügyi szektor ebben közvetlenül alig érintett, de a közvetett nehézségek jelent-sek. A hazai bankok növekedése lassú, nyereségességük romlik. A biztosítók továbbra is dinamikusak, javuló jövedelmez-ség=ek.

2006-hoz képest 11%-kal mérsékl-dött a bankszektor – egyébként nemzetközi összehasonlításban is magas – adózott eredménye. A kamateredmény mindössze 2,5%kal n-tt, a nem kamatjelleg= bevételeken (pl. díjak) elért eredmény viszont 15%-kal emelkedett. A költségek 2007ben a korábbi évekhez hasonlóan 12%-kal emelkedtek. A biztosítók nagyon sikeres évet zártak 2007-ben. Ebben nyilvánvalóan lényeges szerepe van annak, hogy a – bankszektorral ellentétben – termékeiket kamatadó nem terheli. Ugyan a szerz-désállomány gyakorlatilag stagnált, a díjbevétel közel 14%-kal b-vült, f-ként a befektetéshez kötött életbiztosítások újabb megugrása következtében. A biztosítók eredménye egy év alatt több mint 80%-kal n-tt. A nemzetközi pénzügyi problémák két csatornán gy
35

62. ábra

Vállalati hitelállomány 12 havi változása, 2004-2008 (el-z- év azonos hó = 100) 130 125 120 115 110 105 100

2004.01. 2004.04. 2004.07. 2004.10. 2005.01. 2005.04. 2005.07. 2005.10. 2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01.

A magyar bankszektor növekedési üteme 2007-ben jelent-sen lassult. A mérlegf-összeg mindössze 4%-kal b-vült, de a hitelkihelyezések továbbra is dinamikusak. Az árfolyam-változás hatását kisz=rve, a vállalati hitelállomány 15%-os, a lakáshitelezés 20%-os, a fogyasztási hitelezés 50%-os ütemben n-tt (37., 38., 62. ábra). Eközben a bankok kimutatott portfolió min-sége látszólag nem változott, a bankok ugyanis értékesítik a problémás hiteleket.

Aktuális árfolyamon

Árfolyamhatás nélkül

Forrás: MNB, GKI

20. tábla

Biztosítók és pénztárak díjbevételei, 2006-2008 (milliárd forint) Életbiztosítás Nem életbiztosítás Magánnyugdíj pénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Egészségpénztárak Forrás: PSZÁF, GKI

2006 540 444 280 97 39

2007 2008 706 882 461 484 306 330 100 102 39 40


3.10. Munkaer piac A foglalkoztatottak száma 2007-ben összességében kissé, a költségvetési körben viszont számottev-en csökkent. Az üzleti szférában az I. félévi növekedést visszaesés követte. 2008-ban „pozitív stagnálás” várható. A munkanélküliségi ráta 2007. IV. negyedévében megugrott, ebben 2008 els- felében még nem várható jelent-s javulás.

63. ábra

Munkanélküliségi ráta, 2004-2008 (százalék) 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 2004 Magyarország

2005

2006

EU-12 (új tagok)

2007

2008

EU-15 (régi tagok)


21. tábla

A foglalkoztatottak számának változása (el-z- év = 100)

2004 2005 2006 2007 2008 Magyarország -0,7 0 0,7 -0,1 0,2 EU-27 0,7 0,9 1,5 1,02 0,7 Forrás: Eurostat, KSH, GKI

Az öt és több f-t foglalkoztató vállalkozások, valamint a költségvetési szervezeteknél dolgozók együttes állománya – mely a teljes foglalkoztatotti kör több mint 70%-át jelenti – 2007-ben 1,1%-kal csökkent, (a versenyszféra stagnált, a költségvetési 5%-os csökkenést mutatott az el-z- év azonos id-szakához képest). A munkaer -felmérés szerint a foglalkoztatottak száma csak minimálisan (0,1%kal) csökkent, a II. félévben azonban mindkét statisztika romlásról tanúskodik. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország mért foglalkoztatási színvonala igen alacsony, s a relatív leszakadás n-, mert a foglalkoztatottak számának növekedési üteme is alacsonyabb az átlagnál. A munkaer--kínálat összességében stagnál, viszont korcsoportok között átrendez-dik. A kínálatban egyre inkább az id-södkorosztály jelenik meg. A piac által igényelt felkészültség= kínálat sovány. A vállalkozási szektorban a foglalkoztatás 2008-ban minimálisan emelkedik: az iparban kissé csökken, az épít-iparban és szolgáltatásokban viszont n-. A II. félévt-l az EU-támogatások kissé javíthatnak a helyzeten. A költségvetési rend szerint m=köd- területeken viszont további, bár lassuló létszámcsökkenés várható. Az általuk végzett tevékenységek egy része a létszámmal együtt átkerül a vállalkozói szférába. Az a tény, hogy a munkaer--felmérés adatai kedvez-bbek a KSH 5 f- feletti cégekre kimutatott foglalkoztatási adatainál, arra utal, hogy a kis cégeknél némi fehéredés ment végbe (pl. kereskedelem, épít-ipari kisvállalkozások). A korábban feketén/szürkén alkalmazott munkavállalók egy részét bejelentik és keresetük után megfizetik a közterheket. A f-vállalkozók is kötelesek lennének meggy-z-dni alvállalkozóik rendezett munkaügyi kapcsolatairól, de ennek végrehajtását technikai el-készítetlenség miatt fel kellett függeszteni. A költségvetési szférában további létszámcsökkenés, els-sorban az oktatásban várható.

36


A szociális ellátások egy része azokat is távol tartja a munkaer--piactól, akik képesek lennének dolgozni. Az ennek visszaszorítása érdekében tett megszorító intézkedések – például egy családból egyszerre csak egy személynek jár rendszeres szociális segély, s a segély összege is jelent-sen csökkent – némi foglalkoztatásb-vít- hatással járnak. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP alapján mért termelékenység növekedési üteme 2007-ben (a lassuló GDP miatt) jelent-s visszaesést mutatott. Idén is csak szerény javulás remélhet , s a termelékenység növekedése nem fogja elérni a korábbi évek szintjét. Ebben szerepe van annak is, hogy a gazdaságban zajló fehéredési folyamat – statisztikai értelemben – nemzetgazdasági szinten rontja a termelékenységi mutatót. A munkanélküliségi ráta 2007 során alacsonyabb volt az el-z- évinél, de az év végén 7,7%-ra ugrott a költségvetési szféra leépítésének és a kedvez-tlen konjunkturális hatások következtében. A három hónapnál rövidebb ideje munkanélküliek száma dinamikusan növekedett. Tavaly év végére elfogytak az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök forrásai, ezért a tartós munkanélküliek száma is emelkedett. 2008 végére 0,1-0,2 százalékponttal alacsonyabbra várható a munkanélküliségi ráta az EU források beáramlásának gyorsulása miatt.

37

22. tábla

Munkanélküliség, 2004-2008 (ezer f-)

Regisztrált Ebb l: munkajáradékban pályakezd nélküli részesül 2004 401 35 120 2005 411 39 98 2006 403 37 118 2007 445 40 97 2008 435 38 95 Forrás: ÁFSZ, GKI (év végi adatok)

23. tábla

A termelékenység (egy foglalkoztatottra jutó GDP) alakulása, 2006-2008 (el-z- év = 100%)

2006 2007 2008 Nemzetgazdaság összesen 103,2 101,4 102,6 Ipar 106 105,9 104,9 Épít-ipar 97,8 86 101,5 Mez-gazdaság 94,5 90,4 113,4 Forrás: KSH, GKI


3.11. Külkereskedelem Magyarország külkereskedelme egyensúlyban van. Az áru- és szolgáltatások együttes külkereskedelmi forgalmában már 2006-ban szerény aktívum keletkezett, ez 2007-ben er-teljesen, 2 milliárd euró fölé n-tt, s 2008-ban nagyjából változatlan marad. A cserearányok hároméves romlás után 2007-ben nem változtak, 2008-ban els-sorban az energiaárak növekedése miatt 1%-kal romlanak.

64. ábra

Exportnövekedés, 2000-2008 300 250 200 150 100 50 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008


Lengyelország Magyarország


24. tábla

Régiónkénti magyar export, 2006-2008 (el-z- év = 100, euró) 2006 EU-15 (régi) 108,7 EU-12 (új) 138,4 Oroszország 179,5 Ázsia 130,6 Forrás: KSH, 2008: GKI

2007 112,0 128,6 136,9 107,9

2008 109 115 120 110

25. tábla

Régiónkénti magyar import, 2006-2008 (el-z- év = 100, euró) 2006 EU-15 (régi) 111,1 EU-12 (új) 122,6 Oroszország 133,4 Ázsia 108,9 Forrás: KSH, 2008: GKI

2007 109,6 116,5 95,9 122,2

2008 106 112 101 130

Az áruexport volumen-növekedése a 2007. évi 15%-ról 2008-ban 10%-ra, az importé a 2007-es 11,6%-ról 2008ban 8%-ra lassul. A lassulás a romló európai konjunktúra, az olló záródása a lassan, de élénkül- belföldi kereslet következménye. Az áruforgalomban a 2007. évi 0,3 milliárd euró hiány után 2008-ban elt
38


4. Egyensúly 4.1. Államháztartás Az államháztartás egyensúlya tavaly és idén is a konvergencia-programban el-irányzottnál gyorsabban javul. A nemzetközi hitelpiaci válság, a világméret= inflációs sokk és a túlf=tött belpolitikai küzdelem összességében nehezítik a költségvetési konszolidációt, de nem teszik lehetetlenné azt. A reformfolyamat további kiteljesítéséhez már nincs er-, az legjobb esetben is lefékez-dik, remélhet-leg lényeges visszalépés nem történik. Az ESA módszertan szerinti 2007. évi 5,7%-os GDP arányos deficit 1,1 százalékponttal alacsonyabb a tervezettnél. Ez els-sorban a GDP 1,2 százalékát elér- – alapvet-en a magasabb bérkiáramlással és inflációval, de részben a fehéredéssel is magyarázható – többlet bevételeknek és a feltételezettnél 0,6 százalékponttal kedvez-bb kamategyenlegnek a következménye. Ugyanakkor f-leg a magasabb infláció és a korábbi években zárolt maradványok felhasználása miatt 0,7 százalékpontot kitev- többletkiadás is keletkezett. Az államháztartási kiadásokat közgazdasági osztályozás szerint tekintve a javulás mindenekel-tt a beruházási kiadások (2006. évi csúcshoz képest) viszonylag alacsony szintjéb-l, valamint a közszolgáltatások kiadásainak nominális csökkenéséb-l fakadt. A választott kiigazítási stratégiának megfelel-en folytatódott a transzferek nominális növekedése; ezen belül viszonylag jobban n-ttek a nyugdíjkiadások és a családi ellátások, miközben mérsékl-dtek az ártámogatások. A kiadási oldal kontrollja alapvet-en sikeres volt, így hosszú évek óta tavaly sikerült el-ször a tervezett keretek között tartani az Egészségügyi Alap gazdálkodását, s-t ebben az alrendszerben végül többlet keletkezett. A valóságos egyensúlyi helyzet a statisztika által jelzettnél is kedvez bb. Az egyszeri, idén jórészt nem ismétl-d- kiadások (t-keemelés és külön támogatás a MÁV-nál, költségvetési szervek maradványállományának jelent-s csökkentése, a GRIPEN vadászgép-beszerzés utolsó üteme) mintegy 1,5 százalékpontot jelentettek, azaz a „maghiány” 2007-ben a GDP 4,5 %-a körül lehetett. A 2006-hoz képest bekövetkez-, a mélyben lév- eddigi egyensúlyjavulás – mindkét évben az egyszeri rendkívüli tényez-k kisz=résével – a GDP-hez mérten több mint 3 százalékpont lett. A javulás összetev-it vizsgálva ennek mintegy fele származott a közterhek – f-leg adó- és

39

65. ábra

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, 2004-2008 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 2004

2005

Egyenleg (ESA-95)

2006

2007

2008

Els-dleges egyenleg

Forrás: PM, GKI

66. ábra

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, 2007-2008

Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország Ausztria Németország

-6

-4

-2 2007

0 2008


2


26. tábla

Államháztartási bevételek, 2007-2008 (pénzforgalmi adatok, milliárd forint) 2008 (törvény) 7102 7900 4327 4310 460 482 2007

Központi költségvetés Társadalombiztosítás Elkülönített alapok Forrás: PM, GKI

2008 (GKI) 8000 4350 490

67. ábra

Államháztartási egyenlegjavulás szerkezete, 2008 (intézkedések nélküli 2006-os helyzethez képest) Egyéb 3% Beruházások 15%

Közterhek növekedése 42%

Dologi kiadások 20%

Költségvetési szféra bérkiadásai 20%

Forrás: Konvergencia program, GKI

27. tábla

Államháztartási kiadások, 2007-2008 (pénzforgalmi adatok, milliárd forint) 2007 Központi költségvetés Társadalombiztosítás – Nyugellátások – Egészségügyi ellátások Elkülönített alapok Forrás: PM, GKI

8492 4291 2612 1649 397

2008 (törvény) 9017 4308 2842 1420 477

2008 (GKI) 9078 4366 2900 1420 477

járulékemelkedés, kisebb részben fehéredés miatti – növekedéséb-l, további közel egy-egynegyede a beruházási kiadások visszafogásából, illetve a közszolgáltatások kiadásainak csökkentéséb-l. A 2008-as költségvetési törvény az ESA módszertan szerint egyensúlyban lév- els-dleges egyenleget és 4%os hiányt célozott meg. A GKI el-rejelzése szerint a deficit ennél egy hajszállal jobb, 3,9% körül lesz. Ez azt jelenti, hogy Magyarország már idén az ún. túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér. (A még lehetséges nyugdíjpénztári korrekciót figyelembe véve a határérték 2008-ban 3,6%.) Idén a költségvetésben a bevételek folyó áras GDP dinamikát közelít- „természetes” növekedése, illetve a kiadások GDP-nél csak lassabb nominális emelkedése a meghatározó tendencia. A bevételi oldalon 2008-ban a terheléseket tekintve lényegében változatlan adózási feltételek érvényesülnek. A költségvetés összeállításakor vártnál kedvez-bb tavalyi bázis, továbbá a feltételezettnél mintegy 1,5 százalékponttal magasabb idei infláció, valamint némileg gyorsabb bérkiáramlás miatt – figyelembe véve a lassuló, de valószín=leg folytatódó fehéredés hatásait is – legalább a GDP 0,5%-át elér- többletbevétel várható (7. függelék). Kiadási oldalon a költségvetés differenciált megközelítést alkalmazott. Nominálisan is mérsékl-dnek a normatív és egyéb támogatások, míg továbbra is jellemz- a nyugdíjkiadások reálértékben is megvalósuló emelkedése. A költségvetési szervek kiadásai látszólag nominálisan is csökkennek, ez azonban a tavalyi extra maradványfelhasználás miatt van így (illetve ezen a területen mindig is jellemz- volt a költségvetésben szerepl-nél magasabb saját bevételek és ezzel finanszírozott többletkiadások megvalósulása). Közgazdasági osztályozás szerint vizsgálva a kiadások alakulását, idén is dinamikus a háztartásoknak jutó transzferek emelkedése. A közszolgáltatások kiadásainál ugyan mutatkozik némi nominális növekmény a megel-zévihez képest, de ez az inflációs kompenzációt sem éri el. A beruházási kiadások már emelkedni kezdenek a tavalyi alacsony szinthez viszonyítva. A kiadási el-irányzatok körében már látszanak bizonyos feszültségek. A népszavazási döntés valószín=leg belsátcsoportosításokat eredményez az egészségügyi finanszírozásban. A feltételezettnél magasabb infláció és bérkiáramlás következtében kb. 2 százalékpontos 40


nyugdíjkorrekció és többletkiadás várható. A pénz- és t-kepiacok növekv- kockázatainak beárazódása kamatkiadási többletet fog eredményezni. Összességében legfeljebb a GDP 0,5%-át elér- kiadási többlet várható. Az EU források beáramlása és az ehhez kapcsolódó kifizetések viszont valószín=leg elmaradnak a tervezett-l. Az államadósság várhatóan a tavalyihoz hasonlóan a GDP 65-66%-a között alakul, kedvez- esetben (év végi forinter-södés, komolyabb privatizációs bevételek) csökkenése is megindulhat. Az államadósság finanszírozásában érezhet-k a nemzetközi pénzpiaci folyamatok kedvez-tlen hatásai. Ez esetenkénti likviditáshiányban és a kamatok volatilis alakulásában nyilvánul meg (egyes id-szakokban a befektet-k csak amerikai és német állampapírt hajlandók venni). Ezért valószín=leg enyhén emelkedik a devizában történfinanszírozás aránya, a forint alapú finanszírozásban pedig rövidülnek a lejáratok. 2008-ban már nem szigorodnak az adóterhek, ugyanakkor a reálkiadások strukturált alakításával el-rehalad a hiány „kinövésének” folyamata. Mindez a konszolidáció puhább szakaszát jelenti, s ez a tendencia a kés-bbiekre nézve is fenntartható. Ugyanakkor a reformfolyamat el-rehaladása láthatóan felemás, számos hibával terhelt és komoly politikai, társadalmi ellenállásba ütközik. A népszavazás eredményét is figyelembe véve a reformok lefékez dése valószín=, inkább már csak egyfajta konszolidáció várható az eddigi jelent-sebb változtatásokkal érintett területeken. (Ez annyiban nem baj, hogy egyes nem jól sikerült lépések korrekciója javíthatja a várt kedvezhatások kibontakozását.) A költségvetési konszolidáció eredményes el-rehaladása lehet-vé teszi (de nem garantálja), hogy a konvergencia program 2009-2010-ben lényegében további reformlépések nélkül, még némi adóteher csökkentés mellett is tartható legyen. Ugyanakkor a mozgástér sz
68. ábra

Bruttó államadósság a GDP százalékában 66 65 64 63 62 61 60 59 58 57 56

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: PM, GKI

28. tábla

Az államháztartás finanszírozási szerkezete, 2006-2008 (százalék) Deviza Kincstárjegy (forint) Állampapír és hitel (forint) Forrás: PM, GKI

2006 28 14 58

2007 28,7 12,1 59,2

2008 29 13 58


4.2. Infláció A világpiaci energia- és mez-gazdasági ár-sokk valamint a hazai kedvez-tlen id-járás következtében 2007-ben „kétpúpúvá” vált infláció éves átlagban (8%), s decemberben is (7,4%) a vártnál magasabb lett. 2008-ban mérsékelt lassulás várható. Az éves átlagos infláció 6-6,5% között, az év végi 5% körül lesz. 69. ábra

2008. 01.

2007. 09.

2007. 05.

2007. 01.

2006. 09.

2006. 05.

2006. 01.

2005. 09.

2005. 05.

2005. 01.

2004. 09.

2004. 01.

109 108 107 106 105 104 103 102 101 100

2004. 05.

Fogyasztói árindex és maginfláció, 2004-2008

Változatlan adótartalmú árindex Fogyasztói árindex Maginfláció

Forrás: KSH

70. ábra

Inflációs prognózisok beválása, 2006-2007 8 7 6 5 4

Reuters konszenzus Minimum Tény

2007. 11.

2007. 09.

2007. 07.

2007. 05.

2007. 03.

2007. 01.

2006. 11.

2006. 09.

2006. 07.

3

Maximum GKI prognózis

Forrás: Reuters, GKI

71. ábra

Fogyasztói árindexek, 2006-2008 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

A magyar infláció 2006 -szén a kiigazítás hatására felgyorsult. A fogyasztói árak emelkedése a 2007. márciusi 9%-os csúcspont után eleinte szerény ütemben, majd szeptemberben, az adó- és hatósági árváltozások bázishatásának megsz=nése után számottev-en lassult. A 2007 tavaszi tet-zés azonban magasabb, a mérsékl-dés 2007 nyarától szerényebb volt a korábban el-rejelzettnél. Ez f-leg a magas világpiaci olaj- és agrárárak következménye volt, illetve az utóbbira a rossz hazai termés okozta áremelés is rárakódott. Októberben a dezinflációs folyamat megtorpant, a 2007. évi áralakulás „kétpúpúvá” vált. A szeptemberi 6,4%-ról a tovább növekv- világpiaci árak hatására decemberre már 7,4%-ra ment fel az infláció, így az éves átlag 8% lett. 2008 elshónapjaiban ismét lassú ütemcsökkenés kezd-dött, februárra 6,9%-ra esett az ütem. Az idényjelleg= élelmiszerek és az energiahordozók árának megugrását mutatja, hogy a maginfláció 2007 -sze óta is lényegesen alacsonyabb a teljes fogyasztói árindexnél. Azonban a maginfláció is emelkedett, ami arra utal, hogy a 2007 -szi drágulási hullám a termékek, f-leg a tartós élelmiszerek széles körét érintette. 2008-ban az élelmiszereknél magas, az év egészében ismét 10% feletti áremelkedés várható. Egy átlagos idei – a tavalyinál lényegesen magasabb – mez-gazdasági termés is csak az év közepét-l és részlegesen éreztetheti árfékez- hatását. Az idénycikkek ára ugyanis jelent-sen függ a hazai termést-l, de a gabonafélék és a hús árába beépül- takarmányok árát a világpiaci körülmények határozzák meg.

Magyarország

Forrás: Eurostat

Csehország

Szlovákia

2008. 01.

2007. 11.

2007. 09.

2007. 07.

2007. 05.

2007. 03.

2007. 01.

2006. 11.

2006. 09.

2006. 07.

2006. 05.

2006. 03.

2006. 01.

A szeszesitalok és dohánytermékek esetében a jövedéki adó emelése átlag alatti drágulást eredményez, az év egészében 5% feletti áremelkedés várható.

EU-27

A f-ként importból származó tartós fogyasztási és ruházati cikkek esetében a kissé gyengébb forint némileg árfelhajtó hatású, de e termékcsoportoknál így is nagyjából változatlan forintárak várhatóak.

42


Az egyéb cikkek és üzemanyagok esetében kett-s hatás várható. Az emelked- energiaárak az üzemanyagok árába is begy=r=znek. A másik nagy csoport, a gyógyszerek esetében viszont a támogatásra szánt keret csökkentése növeli az árakat, míg a tavaly bevezetett árverseny némileg visszafogja az emelkedést. A szolgáltatások körében a leggyorsabban az állami és önkormányzati szolgáltatások díja emelkedik (közlekedés, kommunális szolgáltatások, posta, stb.). A piaci szolgáltatások ára csak mérsékelten n-. Részben világgazdasági, részben id-járási, részben pedig belpolitikai okokból a 2008-as infláció el rejelzésének bizonytalansága a szokásosnál nagyobb. Ilyen helyzetben kevesebb támpontja van a várakozásoknak, nagyok az árfolyam-ingadozások a pénzpiacon, nehezen becsülhet-k el-re az állami ármegállapítás és a monetáris politika lépései. Ezért – szokásától eltér-en – a GKI sávos el rejelzést ad. 2008-ban éves átlagban 6-6,5%-os fogyasztói árindex várható. Jelent-s mérsékl-dés csak az év utolsó hónapjaiban lehet, (a magas tavalyi élelmiszerárak bázisba kerülésével) év végére pedig 5% körülire csökken a drágulás üteme.

43

72. ábra

Lakossági gázárak az EU-ban 2007 végén (GJ/euró) 50 40 30 20 10 0

Dánia Írország Németország Ausztria Szlovákia Portugália Szlovénia Luxemburg Franciaország Belgium EU-27 Spanyolorszá Lengyelország NagyCsehország Magyarország Észtország Románia Törökország Lettország Bulgária

A háztartási energia ára 2008-ban is az átlagot messze meghaladó mértékben fog emelkedni. Ennek f- oka, hogy a nemzetközi piacokon az energiahordozók ára újabb és újabb csúcsokat dönt. A gyenge dollár ezt csak részben ellensúlyozza. (Az olaj ára idén dollárban kb. 30%-kal, euróban mintegy 20, forintban pedig 22-23%-kal n-.) Így az év során több lépésben áremelés várható, f-ként a gáz és a távf=tés esetében. Az év egészében a háztartási energia 10-15% közötti mértékben fog drágulni (az áram 10%-kal drágul, a földgáz esetében idén összesen 2530%-os tarifaemelés várható, a távf=tésnél is lesz kb. 15%-nyi áremelés).

Forrás: Eurostat

29. tábla

Olajár (Brent), 2004-2008 2004 Dollár 38,3 Euró 30,8 Forint 7770 Forrás: GKI

2005 2006 2007 2008 54,4 65,4 72,7 95 43,5 52,3 53,1 63,5 10800 13800 13300 16300

30. tábla

Fogyasztói árindex árucsoportonként, 2006-2008 Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások összesen Összesen Forrás: KSH

2006 107,7 104,3 99,3 96,0 106,4 102,7 104,1 103,9

2007 111,5 106,7 101,0 98,7 124,6 104,0 107,4 108,0

2008 110,4 105,3 98,9 99,5 113,7 105,0 105,6 106,2


4.3. Pénz- és t kepiac A 2007 augusztusától kiélez-d- amerikai jelzálogpiaci problémák egyre szélesebb és mélyebb krízist okoznak a pénz- és t-kepiacokon, a pénzügyi rendszerben. A portfolió-válság közvetlenül nem, de áttételesen már kissé, a hitel- és likviditási krízis pedig jelent-sen érinti Magyarországot. Az árfolyam gyengült, a kamatcsökkentési folyamat elakadt, az állampapír-piacon átmeneti likviditás-sz=ke keletkezett. Idén a II. félévben várható a forint tartós er-södése, a kamatok csökkenése. 73. ábra

Jegybanki alapkamatok, 2004-2008 14 12 10 8 6 4 2

MNB

FED

ECB

2008.01.

2007.07.

2007.01.

2006.07.

2006.01.

2005.07.

2005.01.

2004.07.

2004.01.

0

SNB

Forrás: MNB

74. ábra

Közép-európai devizák euróárfolyama, 2006-2008 (2005. december 31. = 100) 115 110 105 100 95 90

2008.03.03

2007.11.03

2008.01.03

2007.09.03

2007.05.03

2007.07.03

2007.03.03

2006.11.03

Forint Zloty

2007.01.03

2006.07.03

2006.09.03

2006.05.03

2006.01.03

2006.03.03

85

Cseh korona Szlovák korona

Forrás: ECB

75. ábra

Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2006-2008 500 400 300 200 100 0 2006.01. 2006.03. 2006.05. 2006.07. 2006.09. 2006.11. 2007.01. 2007.03. 2007.05. 2007.07. 2007.09. 2007.11. 2008.01.

-100


Forrás: Eurostat


Az euró árfolyama 2007 átlagában 251,3 forint volt, vagyis a forint jóval er sebb lett a 2006. évi 264,3-nál. A kamatcsökkentési folyamat azonban 7,5%-os alapkamatnál megrekedt. Ennek oka a nyáron talán túl óvatos jegybanki magatartás, majd a nemzetközi pénzügyi környezet katasztrofális romlása, a dezinflációs folyamat világméret= elakadása volt. 2008 els- hónapjaiban, a nemzetközi pénzügyi helyzet egyre bizonytalanabbá válásának, s ezzel a befektet-k kockázatvállalási hajlandóságának a csökkenésével párhuzamosan, az MNB inflációs céljának teljesíthet-ségével kapcsolatos kételyekre is alapozva a forint elleni spekuláció indult be. Ennek hatására a forint érezhet-en gyengült, s a korábbinál kb. 4%-kal gyengébb szinten stabilizálódott. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a régió többi országától nem fordultak el a befektet-k, s-t, valutájuk tovább er-södött. A magyar fizet-eszköz árfolyama érezhet-en 2008 második felében er-södhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem érik. 2008 egészében a tavalyinál gyengébb, éves átlagban 257 forint/euró de a II. félévben a 250-255-ös sávban mozgó kurzus várható. Az MNB a Kormánnyal egyetértésben 2008. február végén eltörölte a forint sávját és lebeg- árfolyamrendszert vezetett be. Ennek rövid távon nem volt érdemi hatása. Hosszabb távon az eddiginél nagyobb forinter-södésnek teret engedve növeli a spekulációs lehet-séget. A kockázatosabbnak ítélt eszközökt-l való világméret= szabadulás a valutaárfolyam gyengülésénél is nagyobb gondot okozott az állampapírpiacon. A 10 éves magyar állampapírok után fizetett kamatfelár 2007 augusztusa óta 200 bp-ról 380 bp-ra ugrott, míg a többi visegrádi országé jóval alacsonyabb szintr-l kb. 50 bázisponttal emelkedett. Vagyis az elmúlt fél évben Magyarország megítélése abszolút és relatív értelemben is jelent-sen romlott. Az újonnan kibocsátott állampapírok iránti kereslet 2008 elején hihetetlenül alacsony volt. Bizonyos id-szakban a befektet-k csak amerikai vagy német állampapírokat akartak venni. Az ÁKK összességében csökkentette a kibocsátást, s növelte a rövid papírok, illetve a

44


devizában történ- hitelfelvét arányát. A befektet-k idegessége azóta enyhült, de a bizalom még nem állt helyre.

A tovább javuló bels- és küls- egyensúly, az infláció csökkenése a kézben tartott bérkiáramlásról tanúskodó adatokkal párosulva megalapozhatja a kamatok második félévt l lehetséges csökkentését. Addig azonban id leges kamatemelés valószín=. Az év végi alapkamat 7-7,5% lesz. Miközben az infláció kb. 2,5 százalékponttal csökken az év végére, a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák akár változatlan szinten is tarthatják az egyébként is magas magyar kamatot. (Ráadásul a forint árfolyamsávjának eltörlése az év során a forint er-södésére játszó spekulációt is lehet-vé teheti. Ez széls-séges esetben ugyanúgy kamatváltozást kényszeríthet ki, mint a kockázati hajlandóság csökkenése, csak természetesen ellenkez- el-jellel.) Kedvez-bb helyzetet, nagyobb és megalapozott kamatcsökkenést eredményezhet, ha Magyarország idén a költségvetési felel-sséget er-sít- törvényi szabályozást fogad el, illetve a túlzott deficiteljárás megsz=nését eredményez- 2009-es költségvetési törvényjavaslatot nyújt be. 2007-ben a BUX 26.200 pontot ért el, ami 2006 végéhez képest 5,6%-os gyarapodást jelent. Ez forintban negatív, euróban pozitív reálhozamot biztosított. 2008 elején a BUX 21-22.000-re esett. A 2007-es év második felére a másodlagos jelzálogpiaci válság nyomta rá bélyegét. A befektetési és jelzálog bankok jelentékeny veszteségeket szenvedtek el. A megnehezül- hitelfelvételek miatt sok esetben a portfoliók kényszerlikvidálása látszott költségkímél- megoldásnak, ez leszorította a t-zsdei árfolyamokat, illetve a hozamelvárások megnövekedését okozta. A pénz- és t-kepiacok II. félévi megnyugvása esetén ehhez a szinthez képest már jó hozamot lehetne elérni. 45

BUBOR

2008.01.

2007.10.

2007.07.

2007.04.

2007.01.

2006.10.

2006.07.

2006.04.

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2006.01.

A monetáris politika nehéz helyzetben van. Hasonlóan más országokhoz Magyarországon is egyidej=leg fenyeget az infláció és a recesszió. Az viszont már speciálisan magyar paradoxon, hogy miközben nálunk az államháztartási hiány markáns csökkentése növekvbefektet-i bizalmat indokolna, a pénzügyi befektet-k kockázatvállalási hajlandósága – részben a nemzetközi tendenciák hatására, részben bizonyára spekulációs megfontolásokból – csökken. A pénzpiac márciusi megingása arra utal, hogy a nemzetközi tendenciák a magyar döntéseknél jobban befolyásolják a folyamatokat.

76. ábra

3 hónapos Euribor és Bubor, 2006-2008

EURIBOR

Forrás: MNB, ECB

31. tábla

Pénzpiaci hozamok, 2006-2008 (százalék, év végén)

2006 2007 2008 Referenciahozamok 3 hónapos 1 éves Jegybanki alapkamat Infláció (el-z- év azonos hónap) Infláció (id-szaki átlagos) Forrás: KSH, MNB

7,9 8,0 8,0 6,5 3,9

7,5 6,9 7,5 6,5 7,5 7-7,5 7,4 5 8,0 6,2

77. ábra

BUX és euró/forint árfolyam, 2004-2008 35 000

290

30 000

280

25 000

270

20 000

260

15 000

250

10 000

240

5 000

230

0 2004

220 2005 BUX

Forrás: BÉT, MNB

2006

2007 EUR/HUF

2008


4.4. Küls egyensúly A küls- egyensúly 2007-ben er-teljesen, 2008-ban szerényen javul. Ez 2007-ben az áruforgalmi egyenleg javulásának, 2008-ban az EU-ból származó támogatások b-vülésének köszönhet-. A külsfinanszírozási igény a GDP 3-3,5%-ra, tartósan fenntartható szintre csökken. 32. tábla

A folyó fizetési és t kemérleg összetev i, 2006-2008 (milliárd euró) Egyenleg Áruforgalmi Szolgáltatási Jövedelmi Viszonzatlan átutalások Folyó fizetési mérleg Fejlesztési EU-támogatás Folyó fizetési és t kemérleg Folyó fizetési és t kemérleg (a GDP százalékában) Forrás: MNB: 2008: GKI

2006 -0,9 1,3 -6,6 0,4 -5,8 0,7 -5,2

2007 1,0 1,2 -7,2 0 -5,0 1,1 -3,9

2008 1,0 1,3 -7,7 0 -5,0 1,5 -3,5

-5,8

-3,9

-3,3

33. tábla

Nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege, 2006-2008 (milliárd euró) 2006 Külföldi m=köd-t-ke-import összesen* Új befektetés Újrabefektetett profit Külföldi m=köd-t-ke-export Portfolió-befektetések egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege * Tulajdonosi hitelek nélkül Forrás: MNB, GKI

2007 2008

0,5

2,9

4,0

0,2 0,3 -2,2

1,3 1,6 -2,0

2,0 2,0 -2,0

-1,5

-0,8

0,3

-3,2

0,1

2,3

78. ábra

Küls egyensúly, 2004-2008 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 2004

2005

2006

2007

Folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP Nettó finanszírozási képesség/GDP

Forrás: MNB, GKI

2008

A jövedelmek ki- és beáramlásának passzívuma a 2006. évi 6,6-ról 2007-ben a GKI becslése szerint 7 milliárd euróra n-tt, s ez várhatóan 2008-ban tovább emelkedik. Ennek f- oka, hogy a külföldiek magyarországi közvetlen befektetéseinek folyamatosan emelked- jövedelmét (ami jövedelem-kiáramlásnak számít) nagyságrendi összefüggések miatt csak kis mértékben ellensúlyozza a magyar vállalatok külföldi érdekeltségeinek nyeresége. (Az itt elszámolt jövedelemkiáramlás egy része ugyanakkor finanszírozó tételként – újrabefektetett jövedelemként – megjelenik a m=köd-t-ke-behozatal részeként.) A jövedelem-egyenleg része a kamatjövedelem is, amelynek passzívuma – az adósságállomány növekedése és az emelked- kamatok miatt – ugyancsak n-tt. Éves nettó összege 1,7 milliárd euró lesz 2008-ban. Mindezek alapján a folyó fizetési mérleg hiánya a 2006. évi 5,8 milliárd euróval szemben 2007-ben és 2008-ban várhatóan 5 milliárd euró lesz. A folyó fizetési és t kemérleg deficitje (a gazdaság küls- finanszírozási igénye, a folyó fizetési mérleg és az EU-transzferek összege) a 2006. évi 5,2-r-l 2007-ben 3,9, 2008-ban 3,5 milliárd euróra mérsékl-dik. Ez GDP-hez viszonyítva 5,8%-ról 3,9%-ra, illetve 3,3%-ra csökkenést jelent. A folyó fizetési és t-kemérleg hiányát részben a nettó külföldi t-kebeáramlás – ez nem adóssággeneráló tétel – finanszírozza, részben pedig a hitelfelvétel, ami viszont növeli a külföldi adósságot. A nem adóssággeneráló finanszírozásban a legjelent-sebb tétel a külföldi m=köd-t-ke beáramlása. Az új befektetések értéke a 2005. évi (a Budapest Airport eladása révén jelent-s privatizációs jelleg= bevételeket is tartalmazó) közel 4 milliárdról 2006-ban 1,4 milliárd euróra csökkent, 20072008-ban egyaránt 2 milliárd euró körül lesz. A Magyarországon újrabefektetett nyereség 2006-ban 1,8 milliárd euró volt, 2007-ben 1,9 milliárd euró, 2008-ban 2 milliárd euró várható. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy 2007-ben több egyedi tranzakció nagyon nehezen áttekinthet-vé teszi a folyamatokat. Egyrészt a Hochtief mintegy 2 milliárd euróért megvette a Budapest Airportot tulajdonosi hitelb-l finanszírozva a korábban m=köd- t-kebeáramlásként lebonyolított ügyletet. Másrészt a MOL az OMV ellenséges kivásárlását megakadályozandó nagy mennyiségben vett saját 46


részvényt. Az eladói oldalon jórészt külföldi befektet-k álltak. Harmadrészt az OMV nagymennyiségben vásárolt MOL részvényt. A MÁV Cargo privatizációjából mintegy 400 millió euró bevétel realizálódott, de valószín=leg már 2008-ban. Mindezek együttes elszámolása még nem világos. Az adóssággeneráló finanszírozás a 2006. évi 9 milliárd euróról 2007-ben közel 5 milliárd euróra mérsékl-dött, 2008-ban várhatóan 2,7 milliárd euróra csökken. Az elmúlt években a legjelent-sebb adósságot generáló finanszírozó tétel a külföldiek forint- és állampapírvásárlása, illetve az állam és f-leg a magánszektor nettó devizahitel felvétele volt. Magyarország összes nettó külföldi adósságállománya (tulajdonosi hitelek nélkül) a 2006. évi 32 milliárdról 2007-ben 35,8, 2008-ban 37 milliárd euróra n-. A növekmény dönt-en a magánszektor eladósodásának következménye. A forint euróval szembeni fogyasztói árindex alapú reálárfolyama 2006-ban – a politikai-gazdasági feszültségek okozta átmeneti forintgyengülés miatt – közel 6%-kal leértékel-dött. A forint er-södése és a növekvinflációs különbség nyomán 2007-ben közel 10%-os volt a reálfelértékel-dés, 2008-ban további 1%-os reálfelértékel-dés várható (így 2006-2008 együtt szerény 5-6%-os, évi 2%-ot sem elér- reálfelértékel-dést mutat.) Ennél lényegesen nagyobb reálfelértékel-dés ment és megy végbe Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában. Magyarország tehát elvileg jelent-s rövid távú költség-versenyképességi el-nyre tett szert legnagyobb közép-európai versenytársaival szemben (miközben ennek pozitív hatását lerontotta, hogy ez az ország iránti bizalom csökkenésének következménye volt).

47

79. ábra

A nemzetgazdaság külföldi adósságállománya, 2004-2008 (milliárd euró) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2004 Bruttó adósság

2005

2006

Nettó adósság

2007

2008

Állam nettó adóssága

Forrás: MNB, GKI

34. tábla

Éves átlagos reálfelértékel dés a magyar gazdaságban, 2004-2008 (százalék)

Forint/euró Magyar EU-27 Reálárfolyam- fogyasztói fogyasztói felértékeárindex árindex index l dés 2004 99,3 6,8 2,3 5,0 2005 98,6 3,6 2,3 2,7 2006 106,5 3,9 2,3 -4,9 2007 95,1 8,0 2,3 9,7 2008 102,3 6,2 2,9 1,0 Megjegyzés: A negatív szám leértékel-dést, a pozitív felértékel-dést jelez. Forrás: GKI


4.5. Pénzügyi konvergencia Az euró bevezetése kedvez- esetben 2012-ben, a költségvetési fegyelem feladása esetén vagy kellpolitikai akarat híján 2013-2014-ben várható.

80. ábra

Magyar infláció és maastrichti kritérium, 2006-2008

A második feltétel, hogy a hosszú lejáratú kamatok ne haladják meg a három legalacsonyabb inflációjú ország hosszú távú kamatainak átlagát plusz 2%-ot. A visegrádi országok közül jelenleg egyedül Magyarország nem teljesíti ezt.

2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10.

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Maastrichti kritérium

Magyarország

Forrás: Eurostat

81. ábra

Maastrichti kritérium Szlovákia Csehország

Forrás: Eurostat


2008.01.

2007.10.

2007.07.

2007.04.

2007.01.

2006.10.

2006.07.

2006.04.

2006.01.

Hosszú lejáratú kamatok és maastrichti kritérium, 2006-2008 7,5 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3

Az euró bevezetésének els- feltétele, hogy Magyarországon az infláció a mérési id-szak 12 hónapjában ne haladja meg az EU három legalacsonyabb árindex= országa átlagát plusz 1,5 százalékpontot. Az ECB egyre inkább id ben kiterjesztve értelmezi az inflációs kritériumot, vagyis nem csak a mért egy év alatt, hanem tartósan meg kell felelni a követelménynek. A magyar infláció 2009-t-l a határ közelébe csökkenhet. Ezt segítheti az ERM-2 rendszerhez való csatlakozás után várható forinter-södés.

A harmadik feltétel, a 3% alatti GDP-arányos államháztartási deficit. A 2008-ra várt, 3,9% körüli államháztartási deficit formálisan azt jelenti, hogy az országot – a megengedett nyugdíjreform-korrekció fokozatos leépülése miatt – idén 0,3 százalékpont egyensúly-javulás választja el e feltétel elérését-l. A tényleges elmaradás ugyanakkor a korrekció további leépülése miatt ennél nagyobb, 2009-es szinten 0,6, 2010-es szinten 0,9 százalékpont. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2007-es kb. 66%-os érték után 2008-ban a 65-66%-os szinttel továbbra is a maastrichti 60%-os kritérium felett lesz. A szint túllépését folyamatos javulás esetén megengedkisegít- szabály el-írásának két év folyamatos csökkenéssel lehet megfelelni. A folyó költségvetési hiány további tervezett csökkenése esetén a kés-bbi években már bizonyosan tartható lesz az adósságszint mérsékl-désének folyamata, ami 2011 elején teljesíthet-vé teszi e kritériumot. A GKI középtávú el-rejelzésének els-, kívánatos változata szerint a konvergencia-programban szereplpályán történ- haladással, az ERM-2 rendszerbe történ2009 eleje körüli belépéssel 2012-ben lehetséges az eurócsatlakozás. A költségvetés fellazulása, vagy a politikai akarat hiánya miatt az ERM-2 csatlakozás a választások utánra tolódhat, így az euró bevezetése is csak 2013-14ben lesz lehetséges. 48


Statisztikai függelék

49


Függelékek jegyzéke

1. A GDP termelése, 1989-2008 (el-z- év = 100)

51

2. A GDP felhasználása, 1989-2008 (el-z- év = 100)

51

3. A bruttó termelés volumene, 1989-2008

52

4. Egyensúlyi mutatók, 1991-2008 (a GDP százalékában)

52

5. Munkaügyi és jövedelmi mutatók, 1989-2008

53

6. Pénzügyi mutatók, 1989-2008

53

7. Az államháztartás bevételei és kiadásai, 2006-2008 (pénzforgalmi adatok)

54

8. A GKI prognózisa 2007-re és a tények

54

9. Világgazdasági növekedési ütemek, 2000-2008 (az el-z- év százalékában)

55

10. Világgazdasági árak, árfolyamok és kamatok, 2000-2008

55

11. A közép-európai országok néhány jellemz je, 2000-2008

56

50


1. függelék

A GDP termelése, 1989-2008 (el-z- év = 100) GDP 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

100,6 96,5 88,1 96,9 99,4 102,9 101,5 101,3 104,6 104,9 104,2 105,2 104,1 104,4 104,2 104,8 104,1 103,9 101,3 102,7

Mez gazdaság, vadés erd -gazdálkodás, halászat 94,7 95,4 91,9 83,5 92,1 99,6 102,7 104,1 99,5 98,5 100,9 92,1 116,4 90,2 100,0 153,4 98,6 93,0 86,7 110,0

Ipar

Épít ipar

100,9 92,4 82,2 93,3 103,0 106,0 106,9 103,2 111,4 108,3 107,2 109,6 100,9 101,8 105,8 103,8 103,6 105,9 106,2 104,5

104,9 78,1 85,0 101,9 94,5 104,7 100,2 92,8 108,2 105,8 104,3 106,9 106,3 112,9 96,4 103,3 103,3 99,9 88,4 102,0

Szállítás, Pénzügyi Közösségi Keresraktározás, posta kedelem szolgáltatások és távközlés 105,1 103,3 111,8 92,7 91,7 88,6 83,9 95,7 96,2 94,6 96,1 101,4 96,8 112,4 99,6 103,1 106,5 109,3 105,4 103,3 100,5 105,5 103,8 102,8 102,0 102,3 107,8 103,7 106,9 103,2 104,4 100,9 105,9 102,8 103,8 103,4 105,3 103,0 104,3 104,6 103,1 105,5 103,1 101 105,1 102,9 107,1 103,1 107,1 105,3 106,4 100,4 101,5 104,0 102,9 97,9 102,5 104,0 102,5 99,5

Forrás: KSH, 2008: GKI

2. függelék

A GDP felhasználása, 1989-2008 (el-z- év = 100) GDP összesen 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

100,6 96,5 88,1 96,9 99,4 102,9 101,5 101,3 104,6 104,9 104,2 105,2 104,1 104,4 104,2 104,8 104,1 103,9 101,3 102,7

Belföldi Egyéni felhasználás fogyasztás 100,0 96,9 90,9 96,4 109,9 102,2 96,9 100,2 104,7 108,3 105,0 104,4 102,2 106,5 106,2 103,8 101,3 101,1 99,7 101,8

Közösségi fogyasztás

99,8 96,4 94,4 100,0 101,9 99,8 92,9 97,0 101,7 104,7 104,8 105,0 105,7 109,9 107,8 102,8 103,6 102,1 97,9 101,0

58,8 102,6 97,3 104,9 127,5 87,3 95,9 95,8 105,7 99,7 101,8 101,2 101,0 105,3 105,1 99,9 99,9 106,6 96,8 98,0


51

Állóeszközfelhalmozás 100,9 92,9 89,6 97,4 102,0 112,5 95,7 106,7 109,2 113,3 105,9 107,7 105,2 110,2 102,2 107,6 105,3 97,2 101,0 104,0

Export

Import

98,5 94,7 86,1 102,1 89,9 113,7 113,4 112,1 122,3 117,6 112,2 122,0 108,1 103,9 106,2 115,6 111,5 118,9 114,2 110,0

96,4 95,7 93,9 100,2 120,2 108,8 99,3 109,4 123,1 123,8 113,3 120,3 105,3 106,8 109,3 113,4 106,8 114,5 112,2 109,0


A bruttó termelés volumene, 1989-2008 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Mez gazdaság 100,0 98,2 93,8 79,9 90,4 103,0 102,6 106,3 96,3 97,8 99,6 93,6 114,2 92,4 95,9 122,0 90,0 95,1 85,0 109,0

Ipar 95,0 90,7 81,6 90,3 104,0 109,6 104,6 103,4 111,2 112,5 110,4 118,1 103,6 102,8 106,4 107,4 107,0 110,1 108,1 106

Épít ipar 101,6 86,2 91,7 101,5 102,6 112,1 82,4 99,9 109,7 113,1 108,3 104,7 107,7 117,8 102,0 105,8 116,1 98,5 85,9 104,0

3. függelék

Kiskereskedelem 71,2 96,3 103,2 91,7 95,1 98,4 112,3 107,9 102,0 105,4 108,8 109,0 105,6 105,6 104,4 97,0 101,0


Egyensúlyi mutatók, 1991-2008 (a GDP százalékában) Áruforgalmi egyenleg 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

-4,2 -1,3 -11,0 -11,1 -7,5 -5,4 -4,7 -5,8 -6,2 -8,3 -5,9 -4,8 -5,6 -4,7 -3,1 -2,4 -0,3 0

Folyó fizetési mérleg Küls finanszírozási egyenlege igény 0,8 0,8 0,8 0,8 -9,0 -9,0 -9,4 -9,4 -3,7 -3,7 -3,9 -3,9 -4,4 -4,5 -7,2 -7,2 -7,8 -7,8 -8,5 -8,4 -6,1 -5,4 -6,9 -6,6 -8,6 -8,6 -8,4 -8,1 -6,8 -6,0 -6,5 -5,8 -5,0 -3,9 -5,0 -3,5

Forrás: KSH, PM, MNB. 2008: GKI

52

4. függelék

Államháztartás egyenlege (ESA) -4,0 -8,9 -7,2 -6,5 -7,8 -9,2 -5,7 -3,9


Munkaügyi és jövedelmi mutatók, 1989-2008 Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset (el z év = 100) 1989 1990 128,6 121,7 1991 133,4 128,1 1992 124,3 120,7 1993 121,9 117,7 1994 122,6 125,3 1995 116,8 112,3 1996 120,4 116,9 1997 122,3 126,0 1998 118,3 118,4 1999 113,9 110,9 2000 113,5 111,4 2001 118,2 116,4 2002 118,3 119,6 2003 112,0 114,3 2004 106,2 105,7 2005 108,8 110,0 2006 108,1 107,5 2007 108,2 103,0 2008 107,7 106,8 Forrás: KSH, 2008: GKI

Reálbér 100,0 94,3 93,0 98,6 96,1 107,2 87,8 95,0 104,9 103,6 102,5 101,5 106,4 113,6 109,2 98,9 106,3 103,5 95,4 100,5

Pénzügyi mutatók, 1989-2008 Fogyasztói árindex (éves átlag, el z év = 100) 1989 117,0 1990 128,9 1991 135,0 1992 123,0 1993 122,5 1994 118,8 1995 128,2 1996 123,6 1997 118,3 1998 114,3 1999 110,0 2000 109,8 2001 109,2 2002 105,3 2003 104,7 2004 106,8 2005 103,6 2006 103,9 2007 108,0 2008 106,2 Forrás: KSH, 2008: GKI

Jegybanki alapkamat (az év végén, százalék) 22,0 22,0 21,0 22,0 25,0 28,0 23,0 20,5 17,0 14,5 11,0 9,8 8,5 12,5 9,5 6,0 8,0 7,5 7-7,5

53

5. függelék

Munkanélküliségi ráta (éves átlag, százalék) 9,9 12,1 10,9 10,3 10,0 8,8 7,8 7,0 6,4 5,7 5,8 5,9 6,3 7,3 7,5 7,4 7,7

6. függelék Forint/euró Forint/dollár (éves átlag) 65,1 59,1 80,5 63,2 92,7 74,8 102,1 79,0 107,5 92,0 124,8 105,1 162,7 125,7 191,2 152,6 210,9 186,8 241,0 214,5 252,8 237,3 260,0 282,3 256,7 286,5 243,0 258,0 253,5 224,4 251,7 202,6 248,0 199,7 264,3 209,8 251,3 183,4 257,0 171


7. függelék

Az államháztartás bevételei és kiadásai, 2006-2008 (pénzforgalmi adatok, milliárd forint) 2006

2007

2008 (törvény)

2008 (GKI)

6549

7102

7900

8000

997 2681 1698 3667 392

1119 2891 1945 4327 460

1170 3068 2102 4310 482

1200 3108 2132 4350 490

8511

8492

9017

9078

512 646 891 3852 1328 983 3792

590 686 778 4228 1355 1006 4291

503 694 841 4017 1389 1099 4308

503 704 841 4017 1389 1150 4366

2358 1679 342

2612 1649 397

2842 1420 477

2900 1420 477

Bevételek Központi költségvetés Ebb-l: Gazdálkodó szervezetekt-l Fogyasztáshoz kapcsolt adók Lakosságtól Társadalombiztosítás Elkülönített alapok Kiadások Központi költségvetés Ebb-l: Normatív és egyéb támogatások Szociális támogatások, térítések Tb-alapokhoz hozzájárulások Költségvetési szervek és fejezeti kezelés= el-irányzatok Helyi önkormányzatok támogatása Kamatkiadások Társadalombiztosítási alapok Ebb-l: Nyugellátások Egészségügyi ellátások Elkülönített alapok Forrás: PM, GKI

8. függelék

A GKI prognózisai 2007-re és a tények

2005. 2006. 2007. el rejelzés 2007. tény október december március május október december tény 104,1 103,9 103 103 103 103,2 102 101,7 101,3 102 102 102 102 85 85 86,7 98,6 93,0 103,6 105,9 106 106 107 107,5 107,5 107 106,2 103 103 103 97 92 88,4 103,3 99,9 105 105,1 107,1 98 100 101,5 104 104 104 104 104 104,0 102,9 105,3 104 103,5 103,8 101 101 100,5 101 99 100 100,8 101,3 101,1 101 101 101 101 100 99 99,7 103,6 102,1 100,5 100,5 100,5 100,5 98 98,5 97,9 104 104 104 102 100 101,0 105,3 97,2 106

GDP termelés Mez-gazdaság Ipar Épít-ipar Kereskedelem Szállítás és távközlés Egyéb szolgáltatás GDP belföldi felhasználás Egyéni fogyasztás Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) Külkereskedelmi forgalom 111,5 118,0 Export 106,1 114,4 Import Fogyasztói árindex (el-z- év = 100) 103,6 103,9 Folyó fizetési és t ke mérleg együttes egyenlege -5,3 -5,2 milliárd euró -6,0 -5,8 a GDP százalékában Munkanélküliségi ráta (éves átlag) 7,3 7,5 Államháztartás konszolidált deficitje a GDP 7,8 9,2 százalékában (az EU módszertana szerint)

112 109 105,8

112 109 105,8

114 111 106,5

116 113 107

116 113 107,8

116 113 108,0

115,0 111,6 108,0

-4,5 -5,3 8

-4,6 -4,6 8

-4,0 -4,0 7,8

-3,0 -3,0 7,8

-4,5 -4,4 7,5

-4,1 -4,0 7,4

-3,9 -3,9 7,4

6

6

6,5

6,2

6,0

6,0

5,7

Forrás: KSH, GKI

54


Világgazdasági növekedési ütemek, 2000-2008 (az el-z- év százalékában) Világtermelés (GDP) Ipari országok USA Japán EU-27 Nagy-Britannia Gazdasági és Monetáris Unió Németország Franciaország Olaszország Ausztria Spanyolország Hollandia Finnország FÁK Oroszország Ukrajna Ázsia Kína India Dél-Korea Latin-Amerika Közel-Kelet és Észak-Afrika Fekete-Afrika Világkereskedelem* Forrás: OECD, IMF, Európai Bizottság, 2008: GKI

2000 2001 2002 4,7 2,7 3,1 3,7 1,1 1,5 3,7 0,8 1,6 2,4 0,2 0,3 3,8 2,0 1,2 4,0 2,4 2,1 3,8 1,9 0,9 3,2 1,2 0,0 4,1 1,9 1,0 3,0 1,8 0,3 3,4 0,8 0,9 5,1 3,6 2,7 3,5 1,9 0,1 5,0 2,6 1,6 9,0 6,3 5,3 10,0 5,1 4,7 5,9 9,2 4,1 6,5 5,8 6,7 8,0 8,3 9,1 3,9 5,8 3,8 8,5 3,8 7,0 4,3 0,5 0,1 5,1 0,9 1,9 13,3 3,9 3,5 28,3 -0,2 4,1

2003 2004 2005 2006 2007 2008 4,1 5,3 4,8 5,2 5,1 3,9 2,0 3,1 2,5 2,9 2,5 1,4 2,5 3,6 3,1 2,9 2,1 1,3 1,4 2,7 1,9 2,2 1,3 1,7 1,3 2,5 1,7 3,0 2,9 2,0 2,8 3,3 1,8 2,8 3,1 1,7 0,8 2,0 1,5 2,8 2,6 1,8 -0,2 1,1 0,8 2,9 2,5 1,6 1,1 2,5 1,7 2,0 1,9 1,7 0,0 1,2 0,1 1,9 1,9 0,7 1,2 2,3 2,0 3,3 3,3 2,7 3,1 3,3 3,6 3,9 3,8 3,0 0,3 2,2 1,5 3,0 2,7 2,9 1,8 3,7 2,9 5,0 4,3 3,3 7,9 8,3 6,5 7,6 8,3 7,5 7,3 7,2 6,4 6,7 7,7 7,0 5,2 9,6 12,1 2,6 7,0 6,6 7,9 8,3 8,3 9,1 8,8 8,0 10,0 10,1 10,2 11,1 11,4 9,5 8,5 7,5 8,4 9,2 8,5 7,4 3,1 4,7 4,0 5,0 4,3 4,3 2,3 5,9 4,5 5,4 5,0 4,4 3,4 5,8 6,3 6,2 5,2 5,5 3,6 5,0 5,9 5,8 6,9 6,0 5,9 10,9 7,3 8,7 7,0 6,5

10. függelék

Világgazdasági árak, árfolyamok és kamatok, 2000-2008 K olajár Brent dollár/hordó K olajár Brent euró/hordó Árfolyam (USD/EUR) EU-27 inflációs ráta (%) Nyersanyagok árszint változása, dollárban (%) Élelmiszerek Mez-gazdasági nyersanyag Fémek és ásványok 3 hónapos kamatláb (éves átlag, %) USA Japán Eurózóna Forrás: OECD, IMF, Európai Bizottság, 2008: GKI

9. függelék

2000 28,3 30,8 0,92 2,4 4,8 2,5 4,4 12,2

2001 25,4 28,2 0,90 -4,6 0,3 -5,2 -9,6

2002 25,0 26,6 0,94 2,5 0,9 0,6 4,6 -4,3

2003 28,9 25,6 1,13 2,1 6,1 1,3 7,3 11,8

2004 38,0 30,6 1,24 2,3 14,3 7,2 6,7 31,8

2005 54,4 43,9 1,24 2,3 7,7 3,9 -2,6 45,0

2006 65,4 52,3 1,25 2,3 28,2 15,3 11,8 18,3

2007 72,7 53,1 1,37 2,3 17,3 21,4 17,4 5,3

2008 95 63,3 1,50 2,9 8 10,3 6,2 10,7

6,5 0,3 4,5

2,7 3,8 0,2

3,1 1,8 0,1

1,2 0,1 2,4

1,6 0,1 2,1

3,6 0,1 2,2

5,2 0,3 3,1

4,8 0,3 4,1

2,3 0,5 3,8

55


11. függelék

A közép-európai országok néhány jellemz je, 2000-2008 2000 Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia

3,9 4,0 5,2 2,1 2,0 3,9

Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia

3,9 10,1 9,8 45,7 12,2 8,9


-3,7 -1,6 -3,0 n.a. -12,3 -3,5


-4,9 -6,0 -8,5 -2,5 -2,8

2001 2002 2003 2004 2005 GDP növekedési üteme (el z év = 100) 2,5 1,9 3,6 4,5 6,4 1,1 1,4 3,9 5,3 3,6 4,1 4,4 4,2 4,8 4,1 5,7 5,1 5,2 8,5 4,1 3,2 4,1 4,2 5,4 6,0 2,7 3,5 2,8 4,4 4,1 Fogyasztói árindex (százalékos változás) 4,5 1,4 -0,1 2,6 1,6 5,3 1,9 0,7 3,6 2,2 9,2 5,3 4,7 6,8 3,6 35,4 22,5 15,3 11,9 9,1 7,2 3,5 8,4 7,5 2,8 8,6 7,5 5,7 3,7 2,5 Államháztartási egyenleg a GDP százalékában -5,9 -6,8 -6,6 -3,0 -3,5 -3,7 -5,0 -6,3 -5,7 -4,3 -4,0 -8,9 -7,2 -6,5 -7,8 -2,1 -2,0 -1,5 -1,5 -1,4 -6,6 -7,7 -2,7 -2,4 -2,8 -3,9 -2,5 -2,7 -2,3 -1,5 Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában -5,4 -6,1 -6,5 -5,5 -2,3 -2,9 -2,5 -2,1 -4,4 -1,7 -6,1 -6,9 -8,6 -8,4 -6,8 -1,1 -4,8 -5,0 -8,7 -7,4 -7,3 -2,1 -2,5 -7,9 0,2 1,1 -0,9 -2,6 -2,0

Forrás: Eurostat, Európai Bizottság, GKI

56

2006

2007

2008

6,4 6,1 3,9 7,7 8,3 5,7

6,1 6,6 1,3 6,0 8,7 6,0

4,1 5,1 2,7 5,9 7,0 4,6

2,1 1,3 3,9 6,6 4,3 2,5

3,0 2,5 8,0 4,7 1,7 3,5

5,2 4,2 6,2 5,6 2,5 3,7

-2,9 -3,8 -9,2 -1,9 -3,7 -1,2

-3,4 -2,7 -5,7 -2,7 -2,9 -0,7

-2,8 -3,2 -3,9 -3,2 -2,3 -1,0

-3,1 -1,8 -6,5 -10,3 -7,7 -2,8

-2,8 -4,3 -5,0 -13,7 -4,4 -3,5

-2,4 -5,5 -5,0 -15,5 -2,9 -2,6

1. prognózis) március

Recommend Documents