1. oldal, összesen: évi CLIX. törvény. a viszontbiztosítókról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

Dokumentum

1. oldal, összesen: 37

A jogszabály mai napon hatályos állapota

2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) Ha nemzetközi szerzıdés eltérıen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed: a) a Magyar Köztársaság területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggı tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggı tevékenységre; b) a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre; c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre; valamint d) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet kiterjed. (2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérıen nem rendelkezik. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki: a) a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre, b) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.

Fogalmak 3. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. anyavállalat, leányvállalat, ellenırzı befolyás: a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás mőködésére ellenırzı befolyást gyakorol, b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek mőködésére egy másik vállalkozás ellenırzı befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni, c) ellenırzı befolyás: a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom; 2. alárendelt kölcsöntıke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerzıdés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja; 3. azonosító adatok: a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idı, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása; 4. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetıleg járulékos vállalkozás; 5. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerzıdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezı, elkülönítetten kezelt - azonos értékő, elméleti elszámolási részekbıl (befektetési egységekbıl) álló eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerzıdı választásától függıen, a szerzıdésben elıre meghatározott szabályok szerint; 6. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás; 7. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700159.TV&kif=aktu%E1rius

2008.09.26.

Dokumentum


b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetı vagy felügyelı szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerzıdés alapján döntı befolyást gyakorolhat a vállalkozás mőködésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni; 8. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérıl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom; 9. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fı csoportja: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott élet típusú biztosítási ágak; 10. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja; 11. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetıleg biztosítói holding társaság; 12. biztosítási titok: a Bit. 153. §-ában meghatározott fogalom; 13. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 14. biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 15. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 16. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenırzı befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 17. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelmérıl szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom; 18. együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 19. érintett felügyeleti hatóság: a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy b) a Bit. 189/H. §-a szerinti koordinátor, vagy c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévı piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentıs; 20. felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet; 21. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség - amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentıs biztosítási kockázatból és az idızített kockázatáthárításból ered - korlátozott, de jelentıs összeggel meghaladja a szerzıdés idıtartamára számított díjat, a következı két jellemzı közül legalább az egyikkel: a) a pénz idıértékének megfelelı explicit és anyagi ellenszolgáltatás, b) szerzıdéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerzıdés teljes idıtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás; 22. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található; 23. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak; 24. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minısülı harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetık az e törvényben foglaltaknak; 25. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, fıirodája található; 26. jegyzett tıke, saját tıke: a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak; 27. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedı vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik; 28. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmezı Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója, biztosításközvetítıje vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete; 29. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendı összeg, levonva belıle a fı kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzıdés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát; 30. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezı más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történı - az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása; 31. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérıl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom; 32. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett - biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minısülı - vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kibocsátásból származó bevételbıl vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által;


2008.09.26.

Dokumentum


33. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó - hitelviszonyt megtestesítı értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredı kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek; 34. minimális biztonsági tıke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tıkerész; 35. nettó függıkártartalék: a továbbengedményezı részesedése nélküli függıkártartalék; 36. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó elıírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem; 37. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetıleg a vegyes pénzügyi holding társaság; 38. részesedı vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik; 39. szabályozott vállalkozás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 40. szabályozott piac: a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom; 41. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a viszontbiztosító meghatározott vezetıinek és tulajdonosainak a viszontbiztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte; 42. szavatoló tıke: a viszontbiztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tıkeösszeg, amely a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tıkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet; 43. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet; 44. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló viszontbiztosító székhelye található; 45. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 46. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak; 47. továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása; 48. ügyfél: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 49. ügymenet kiszervezése: a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg; 50. ügyvezetı: a viszontbiztosító vezetésére kinevezett, a viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló elsı számú vezetı és helyettesei. A viszontbiztosító elsı számú vezetıje a viszontbiztosító munkaszervezetének irányítója; 51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom; 52. üzletszerő tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 53. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstıl számított 180 napnál hosszabb hátralévı futamidejő, azonnal beváltható vagy értékesíthetı, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír) vagy bankgarancia; 54. vállalkozás: az üzletszerő gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe; 55. vezetı állású személy: a) az igazgatóság tagjai, a felügyelı bizottság tagjai és az ügyvezetı, b) harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe formájában mőködı viszontbiztosító esetén az általános képviselı és az ügyvezetı; 56. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzıdésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történı átvállalása; 57. vegyes tevékenységő biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 58. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezı szabályozott vállalkozás -, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot; 59. viszontbiztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minısülı - anyavállalat, amelynek alapvetı tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító; 60. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja. (2) Az Európai Unió, illetıleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetıleg az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes államot is érteni kell.

A viszontbiztosítási tevékenység alapfeltételei


2008.09.26.

Dokumentum


4. § (1) Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggı tevékenység a Magyar Köztársaság területén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Felügyelet, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhetı. (2) Harmadik országbeli viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerzıdés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet. 5. § (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet. (2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggı tevékenységen kívül más üzletszerő tevékenységet nem folytathat. (3) A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggı tevékenységnek minısül a Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó elıírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni. (4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggı tevékenységnek minısül különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzıi, kutatási tevékenység.

Euróban megadott összegek forintban történı meghatározása 6. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrıl rendelkezik, azon annak az év január 1-jétıl december 31-ig tartó idıszakára (a továbbiakban: alkalmazási idıszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni. (2) Az adott alkalmazási idıszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási idıszakot megelızı naptári év elsı tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÁS RENDSZERE I. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI A viszontbiztosítók 7. § (1) A Magyar Köztársaság területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthetı. (2) Az egyes szervezeti formákra a) viszontbiztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), b) viszontbiztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekrıl szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.), c) fióktelep esetén a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó elıírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A viszontbiztosító részvénytársaság 8. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaság a) a 29. § szerinti jegyzett tıkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék, b) a 29. § szerinti jegyzett tıkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak, c) cégjegyzékbe történı bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került. (2) A Felügyelet 53. § szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tıke 10, 20, 33, 50 százalékát.

A viszontbiztosító szövetkezet 9. § (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat. (2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelmően utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik. 10. § (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 29. § szerinti


2008.09.26.

Dokumentum


részjegytıkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie. (2) A 29. § szerinti részjegytıkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak. 11. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint. (2) A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történı bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették. 12. § (1) Az Szvt. 14. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban a) a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág szerint, b) a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit. (2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyőlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhetı. 13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban. 14. § A felügyelı bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelı bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító szövetkezetnek. 15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tıkére vonatkozó elıírásoknak (63-64. §), vagy a 130. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be. (2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható. (3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott eredményébıl.

A harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe 16. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörően végezheti. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell - elfogadását követı 30 napon belül az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában. 17. § A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik.

A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepe 18. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles tevékenységének megkezdésérıl és fıbb adatairól (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelıs személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenırzési rendjére vonatkozó adatok) a tevékenységének megkezdését megelızıen a Felügyeletet írásban értesíteni. (2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepe mőködése során a fıbb adataiban bekövetkezı változásról legkésıbb a változást megelızı 30 napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni. 19. § A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepétıl a terjesztett biztosítási szerzıdési feltételekrıl és az ezzel összefüggı dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

II. Fejezet A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVİI A külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete 20. § (1) A külföldi viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet. (2) A képviselet által végezhetı tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetıjére és bejelentési kötelezettségeire a Bit. 55-56. §-ait kell megfelelıen alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS


2008.09.26.

Dokumentum


I. Fejezet ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK 21. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges: a) a viszontbiztosító alapításához, b) a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggı tevékenység megkezdéséhez, c) a viszontbiztosítási tevékenység módosításához, d) a viszontbiztosítási állomány átruházásához, e) a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához, f) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez, g) a belföldi viszontbiztosító által harmadik országban mőködı viszontbiztosítóban, vagy harmadik országban székhellyel rendelkezı biztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez, h) az 53. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez, i) a 31. § (2) bekezdésének i) pontjában, a 41. §-ban és a 44-47. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához. (2) A kérelmezı köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt. (4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál. (5) Az (1) bekezdés g) pontja, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - d) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezıt a kockázatviselés helye szerinti ország elıírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Viszontbiztosító alapításának engedélyezése 22. § A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell: a) az alapítani tervezett viszontbiztosító - formájának, tevékenységi körének egyértelmő meghatározását tartalmazó - alapító okiratát (alapszabályát), b) az ügyviteli szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó elızetes számításokat és az ezeket a költségeket fedezı pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását, c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenırzési rendre, illetve a szervezeti és mőködési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza, d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot, e) a kérelmezı arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel, f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekrıl, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkezı személyrıl és a befolyásoló részesedés mértékérıl, g) viszontbiztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyérıl, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékérıl, h) az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú, illetıleg kiegészítı felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja, i) az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történı kezeléséhez, illetıleg továbbításához. 23. § A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához elızetesen kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt viszontbiztosító a) a másik tagállamban székhellyel rendelkezı befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, b) a másik tagállamban székhellyel rendelkezı befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenırzı befolyással rendelkezı természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkezı befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenırzı befolyással rendelkezik.


2008.09.26.

Dokumentum


24. § Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggı tevékenységének elıkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet. 25. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a) a kérelmezı az engedélyezési eljárásban megtévesztı vagy valótlan adatot közöl, b) a kérelem nem felel meg a 22. §-ban foglalt követelményeknek, c) az alapítani tervezett viszontbiztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.

Viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése 26. § (1) A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyezı határozatának kézhezvételétıl számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a viszontbiztosító a fenti kérelem határidıben történı benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyezı határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenırizni. (2) A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a minimális biztonsági tıkefedezet meglétének igazolását, b) az üzleti tervet, c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását, d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit, f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét, g) a viszontbiztosító likviditását, fizetıképességét súlyosan veszélyeztetı állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet, h) a kérelmezı arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmezı a) nem rendelkezik a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tıkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tıkével, b) üzleti terve nem felel meg a 30. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbe vonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendı alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére. (4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehetı, hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha a) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a viszontbiztosító független, megbízható és körültekintı tulajdonosi irányítását, b) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza, c) a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkezı közvetlen, illetıleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (5) A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.

A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének feltételei 27. § Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - nem élet viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre adja ki. 28. § A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele: a) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a mőködési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenırzési rendszer kialakítása, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv elkészítése, b) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása. 29. § (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tıkével, a szövetkezetnek részjegytıkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tıkével kell rendelkeznie, amely elegendı a) a mőködés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tıkerész). (2) A 22. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke a) viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint, b) viszontbiztosító szövetkezetnél 50 millió forint. (3) A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag


2008.09.26.

Dokumentum


a mőködés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni. (4) A minimális biztonsági tıkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a 67-68. §-ok elıírásai szerint.

Az üzleti terv 30. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a viszontbiztosítási szerzıdésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentıséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen: a) a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését, b) a mőködési terület meghatározását, c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges minimális biztonsági tıke nagyságát és összetételét, d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol, f) a továbbengedményezésre vonatkozó iránymutatásokat. (2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen a viszontbiztosító elsı 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést a) a mőködési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és folyó általános költségekre, b) a díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására, c) a likviditási helyzet várható alakulására, d) a viszontbiztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségek és a szavatoló tıke szükséglet, illetve a biztonsági tıke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre, e) a tervezett mérlegadatokra. (3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

A harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése 31. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell: a) a harmadik országban székhellyel rendelkezı vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az elızı 3 év auditált mérlegét, b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történı fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmezı viszontbiztosító mőködését. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggı kérdésekre is kiterjedı - nemzetközi együttmőködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmezı viszontbiztosító székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között, b) a kérelmezı viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi elıírásokkal, c) a kérelmezı viszontbiztosító rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelési szabályzattal, d) a kérelmezı viszontbiztosító nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért, e) a kérelmezı viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti, f) a kérelmezı viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti, g) a kérelmezı viszontbiztosító a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tıke összegével azonos értékő vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi, h) a kérelmezı viszontbiztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerzıdési feltételeket, i) a kérelmezı viszontbiztosító a Felügyelet által engedélyezésre kerülı általános képviselıt jelöl ki, j) a kérelmezı viszontbiztosító székhelye és fıirodája azonos országban van. (3) A harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító által létesített fióktelep általános képviselıje kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit. 70. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. (4) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tıke fedezetét képezı vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tıke további fennmaradó részét fedezı eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenırizni a fióktelep szavatoló tıke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban. (5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele a) a letétbe helyezés tényének megfelelı igazolása,


2008.09.26.

Dokumentum


b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása, c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történı megjelölése. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötésérıl szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. (7) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepétıl a terjesztett viszontbiztosítási szerzıdési feltételekrıl és az ezzel összefüggı dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.

II. Fejezet BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK A viszontbiztosító bejelentési kötelezettségei 32. § (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni a) ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni, b) ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítı, c) ha a szavatoló tıkéje nem éri el a minimális szavatoló tıke, illetve a biztonsági tıke szintjét, d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tıkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, e) a vezetı állású személyek, valamint az egyéb vezetık megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást, f) ha a székhelye megváltozott, g) ha a könyvvizsgálója megbízatása megszőnt, h) ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tıkéjének 5 százalékát. (2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni: a) a jegyzett tıkéjének felemelését vagy leszállítását, b) a 47. §-a szerinti, a belsı ellenır személyére vonatkozó megállapodást, c) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetı(k) személyének és adatainak megváltozását, d) az alapszabály (alapító okirat) módosítását, e) könyvvizsgálójának megválasztását. 33. § A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követı 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat. 34. § (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások érdekeit veszélyeztetı módon a kiszervezési szerzıdésbe ütközik. (2) A viszontbiztosító felügyelı bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követı 10 munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzıkönyveket, elıterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelı bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belsı szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. 35. § A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetı(k) személyének és adatainak megváltozását. 36. § A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésıbb 30 nappal a változást megelızıen írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a mőködés során a 40. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.

Az ügymenet kiszervezésének feltételei 37. § (1) A viszontbiztosító - az adatvédelmi elıírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhetı feladatok teljesítéséhez szükséges szakértıi szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minısül az ügymenet kiszervezésének. (2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenırzési jog megmaradjon a viszontbiztosítónál. (3) A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végzı nevét és címét, valamint a kiszervezés idıtartamát. 38. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzınél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné. (2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felel.


2008.09.26.

Dokumentum


(3) A viszontbiztosító felelıs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzı a tevékenységet a jogszabályi elıírások betartásával és a tıle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzıdésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzıt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerzıdésnek megfelelıen végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végzı a tevékenységet továbbra is jogszabálysértı, illetve ismételten vagy súlyosan szerzıdésszegı módon végzi, a viszontbiztosító köteles a szerzıdést azonnali hatállyal felmondani. (4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (5) Aki egyidejőleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten az adatvédelmi elıírások betartásával - kezelni. (6) A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez, a) amelyben a viszontbiztosító vezetı tisztségviselıjének vagy e vezetı tisztségviselı közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy b) amelynek a viszontbiztosító vezetı tisztségviselıje vagy e tisztségviselı közeli hozzátartozója vezetı tisztségviselıje. (7) A (6) bekezdésben elıírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végzı tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végzı a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végzı a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak. 39. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerzıdésnek tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában foglalt feltételeket. (2) Az ügymenet kiszervezési szerzıdésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit. 78. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy közvetetten szerzıdéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is alkalmazni kell.

A másik tagállamban történı viszontbiztosítói fióktelep létesítés szabályai 40. § (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni, b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenırzési rendjére vonatkozó iratokat, c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését, d) az üzleti tervet, e) a fióktelep irányítását ellátó felelıs személyek, meghatalmazott képviselık megnevezését, f) a fióktelep nevét és címét. (3) Ha a mőködés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a viszontbiztosító legkésıbb 30 nappal a változást megelızıen írásban köteles errıl tájékoztatni a Felügyeletet.

III. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÓ VEZETİ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETİIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A vezetı állású személy 41. § (1) Viszontbiztosítónál vezetı állású személynek az nevezhetı ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett idıpontját 30 nappal megelızıen a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezetı állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyezı vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követı 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik. (3) A vezetı állású személlyel szembeni személyi követelményekre és összeférhetetlenségre a Bit. 83. §-ának (3)(7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelıen alkalmazni.

Az ügyvezetı 42. § (1) A viszontbiztosító ügyvezetıjének az nevezhetı ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezetı állású személyekre vonatkozó, a 41. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll. (2) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a viszontbiztosító nevében a viszontbiztosítási


2008.09.26.

Dokumentum


tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe formájában mőködı viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetık közül két személy együttesen jogosult. (3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belsı szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen önálló, illetve együttes aláírási jogként - átruházható. (4) A viszontbiztosító ügyvezetıi közül meg kell jelölni az elsı számú vezetıként foglalkoztatott személyt.

Az egyéb vezetık 43. § (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához a) vezetı biztosításmatematikust (aktuáriust), b) vezetı jogtanácsost, c) számviteli rendért felelıs vezetıt, d) belsı ellenırzési vezetıt (belsı ellenırt), köteles foglalkoztatni. (2) Az egyéb vezetık engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk megszüntetésére a Bit. 85. §-ának (2)-(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelıen alkalmazni.

A viszontbiztosító vezetı biztosításmatematikusa (aktuáriusa) 44. § A biztosító vezetı biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 86. §-ának (1)-(3) bekezdéseit kell megfelelıen alkalmazni.

A viszontbiztosító vezetı jogtanácsosa 45. § A viszontbiztosító vezetı jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 87. §-ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.

A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelıs vezetıje 46. § A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelıs vezetıjének alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 88. §ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.

A viszontbiztosító belsı ellenırzésének vezetıje (belsı ellenıre) 47. § A viszontbiztosító belsı ellenırzési szervezete vezetıjének (belsı ellenırének) alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelı bizottság belsı ellenırzéssel kapcsolatos feladataira és a belsı ellenır feletti munkáltatói jogokra a Bit. 89. §-ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság 48. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának feltételeire a Bit. 91. §ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.

IV. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA A viszontbiztosítási tevékenység módosításának engedélyezése 49. § (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a) a módosított alapszabályt, b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 30. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását, d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tıkével rendelkezik. (2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínősíthetı, hogy


2008.09.26.

Dokumentum


a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerzıdéseibıl eredı kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

Az állományátruházás 50. § (1) A viszontbiztosítási állomány - az átadó és az átvevı viszontbiztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerzıdések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı viszontbiztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerzıdéses viszonyban álló biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének idıpontjától - a viszontbiztosítási állományt átvevı vállalkozás válik a szerzıdés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok tekintetében adatkezelıvé, illetve titoktartásra kötelezetté. (2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító Magyar Köztársaság területén lévı fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével. 51. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülı állomány szerzıdési feltételeit, b) az átruházó és az átvevı állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát, c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését, d) az állományátruházás idıpontját, ellenértékét, e) abban az esetben, ha az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító székhelye a Magyar Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tıkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tıkével. (2) Az állományátruházást engedélyezı Felügyelet megkeresi az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító szavatoló tıkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tıke szintjét. (3) Ha az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétıl számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendı. (4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy b) egyébként valószínősíthetı, hogy az állományátruházás következtében a viszontbiztosítási szerzıdésekbıl eredı kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. (5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt az átadó viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követıen adhatja meg. (6) Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történı állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki. (7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétıl számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni. (8) Tagállamból érkezı állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevı rendelkezik-e az állomány átvétele után is az elıírt szavatoló tıkével. 52. § (1) A szerzıdésállományt átvevı viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyezı határozat kézhezvételétıl, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fıvárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstıl számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerzıdı felet írásban értesíteni a szerzıdéskötés nyelvén. A szerzıdı fél az értesítés kézhezvételétıl számított 30 napon belül az átvevı viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzıdését - 30 napra - felmondhatja. (2) Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETİIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. Fejezet RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK A részesedésszerzés engedélyezése


2008.09.26.

Dokumentum


53. § (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékő részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerzıdés megkötéséhez a Felügyelet elızetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó elınyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthetı. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés - a Bit. 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját is figyelembe vevı - arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat. (3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmezı a) a jegyzett tıke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelı nagyságú tıkével, b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, c) a kérelem benyújtását megelızı 3 év során megfelelı gazdasági eredménnyel rendelkezzen, d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tıke pénzbeli részét az Európai Unió területén székhellyel rendelkezı hitelintézetnél helyezze el, e) külföldi székhelyő kérelmezı esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen, f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelmébıl származik, g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függı és jövıbeni kötelezettségei vannak, továbbá h) teljes bizonyító erejő magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történı ellenırzéséhez. (4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell: a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentıs elınyöket biztosító megállapodásra tett szerzıdéses ajánlatot, b) a kérelmezı alapító okiratát, c) a kérelmezı vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték, d) a kérelmezı természetes személy büntetlen elıéletére vonatkozó - 3 hónapnál nem régebbi - hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki, e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezınek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, f) a kérelmezı vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezı természetes személy a Bit. 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen elıéletére vonatkozó - 30 napnál nem régebbi - igazolást, g) a kérelmezı tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, h) a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat. (5) Ha a kérelmezık között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával mőködik. 54. § Ha a kérelmezı a másik tagállamban székhellyel rendelkezı hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenırzı befolyással rendelkezı természetes vagy jogi személy és az 53. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetıleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító a kérelmezı ellenırzı befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét. 55. § (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerzıdés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmezı a) természetes személy büntetett elıélető, b) jogi helyzete nem tisztázott, c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg, d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd, e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály elıírásait, f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képezı részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minısíthetı megfelelınek, h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága. (2) A Felügyelet az 53. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy ellenırzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat. (3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az elıny biztosítására irányuló szerzıdésbıl származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelı törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. (4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt szerzıdésbıl származó


2008.09.26.

Dokumentum


jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétıl számított 3 hónap elteltétıl gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él. 56. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaságban az 53. § (1) bekezdésében meghatározott mértékő tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezı személy köteles a Felügyeletnek a szerzıdéskötést megelızıen 15 munkanappal bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az elınyt biztosító szerzıdését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen, illetve a viszontbiztosító megszőnik leányvállalatának lenni. (2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentıs elınyt biztosító szerzıdés módosítását is. 57. § (1) A szerzıdés megkötését követı 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki viszontbiztosító részvénytársaságban a) befolyásoló részesedést szerzett; b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy ba) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy bb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, elınyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította. (2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzésérıl, elidegenítésérıl, illetve módosulásáról. (3) A viszontbiztosító részvénytársaság - éves belsı adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni az 53. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkezı részvényesei nevét, valamint a tıkerész nagyságát.

II. Fejezet A VEZETİK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 58. § A viszontbiztosító vezetı állású személyei, egyéb vezetıi, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszőnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott, a viszontbiztosító mőködésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elınyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak. 59. § (1) A viszontbiztosító vezetı állású személyei, egyéb vezetıi (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézıi kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ık vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pontja], illetve élettársuk a viszontbiztosítóval szerzıdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendı szerzıdésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerzıdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelı bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés elıkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség). (2) A viszontbiztosító vezetı állású személyei, egyéb vezetıi, valamint érdemi ügyintézıi kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy ık vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítıi tevékenységet végzı gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkezneke, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékő közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral. (3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján tett bejelentésekrıl és nyilatkozatokról a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.

ÖTÖDIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÓ MŐKÖDÉSI FELTÉTELEI I. Fejezet


2008.09.26.

Dokumentum


A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TİKE ÉS A BIZTONSÁGI TİKE SZABÁLYAI A biztosítástechnikai tartalékok 60. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie. (2) Biztosítástechnikai tartaléknak minısülnek: a) a meg nem szolgált díjak tartaléka; b) a matematikai tartalékok; c) a függıkár tartalékok, ezen belül: 1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függıkár tartalék), 2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR); d) az eredménytıl függı díj-visszatérítési tartalék; e) az eredménytıl független díj-visszatérítési tartalék; f) a káringadozási tartalék; g) a nagy károk tartaléka; h) a törlési tartalék; i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok. (3) Az a viszontbiztosító, amely a Bit. 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt kockázatok, illetve a mezıgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a pénzügyi évben felmerülı technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad ellensúlyozásának céljából. (4) A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék képzésére, ha a hitelbiztosítások, illetve a mezıgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4%-a, illetve nem éri el a 2 500 000 eurót.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése 61. § A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerőség és a viszontbiztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - elıreláthatóan fedezetet nyújtson. 62. § A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni.

A viszontbiztosító szavatoló tıkéje 63. § (1) A szavatoló tıke a viszontbiztosítónak a 65-66. §-a szerint korrigált saját tıkéje, amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet. (2) A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségei mindenkori teljesíthetısége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tıkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelı minimális szavatoló tıkeszükséglet. Amennyiben egyidejőleg élet- és nem élet viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tıke fedezetével is. (3) A viszontbiztosító minimális szavatoló tıke szükségletének számítási módját a 3. számú melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók. 64. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy a) fióktelepei szavatoló tıkéjét, illetve minimális szavatoló tıke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg; b) a 31. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el; c) fióktelepei biztonsági tıkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az


2008.09.26.

Dokumentum


illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell. (3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az idıponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdésérıl. (4) A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot. (5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni ıket.

A szavatoló tıke elemei 65. § (1) A szavatoló tıkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelıen, a kötelezettségektıl mentesen kell meghatározni. (2) A szavatoló tıke a következı tıkeelemekbıl áll: a) a befizetett jegyzett tıke, illetve viszontbiztosító szövetkezet esetén a tényleges alaptıke, ha a következı feltételek fennállnak: aa) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tıke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tıke összege nem csökken a minimális szavatoló tıke szintje alá; a viszontbiztosító megszőnése esetén akkor, ha a viszontbiztosító egyéb kötelezettségeit rendezte, ab) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történı, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszőnésétıl eltérı okból bekövetkezı kifizetésrıl a Felügyeletet legalább 30 nappal a kifizetés elıtt értesíteni kell, amely idıtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja, ac) a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)-ab) pontok szerinti elıírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják; b) a tıketartalék; c) a lekötött tartalék; d) az értékelési tartalék 20 százaléka; e) az eredménytartalék; f) a mérleg szerinti eredmény; g) az alárendelt kölcsöntıke; h) osztalékelsıbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények. (3) Az alárendelt kölcsöntıke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsıbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tıke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tıkébe. (4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tıke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntıke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejő. Az alárendelt kölcsöntıke összegének a szavatoló tıkébe történı beszámítását legalább a visszafizetési idıpontot megelızı 5 év során - évente, fokozatosan, egyenlı arányban - csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következı feltételeknek: a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll; b) az alárendelt kölcsöntıke nyújtására vonatkozó szerzıdésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tıke vehetı figyelembe; d) a határozott futamidejő alárendelt kölcsöntıke esetén az eredeti futamidı legalább 5 év; e) a határozatlan futamidejő alárendelt kölcsöntıke esetén a felmondási idı nem lehet 5 évnél kevesebb; f) az alárendelt kölcsöntıke nyújtására vonatkozó szerzıdés nem tartalmazhat elızetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az elızetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tıke összege nem csökken a minimális szavatoló tıke szintje alá; g) az alárendelt kölcsöntıkére vonatkozó szerzıdés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható; h) a kölcsön kizárólag a szerzıdésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást. 66. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tıkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képezı eszközök piaci értéke az elızı üzleti év vége óta jelentısen csökkent. (2) A szavatoló tıke számítása során a 65. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tıkeelemek együttes összegébıl le kell vonni: a) az immateriális javak könyv szerinti értékét, b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét, c) a nem életbiztosítási ágban mőködı viszontbiztosító esetén, amennyiben a viszontbiztosító a nem életbiztosítási ág függıkártartalékát a jövıbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a Bit. 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függıkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban, a diszkontálás elıtti és a diszkontált függıkártartalék különbözetét, d) a viszontbiztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik


2008.09.26.

Dokumentum


országbeli viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt - a 65. § (2) bekezdés h) pontja szerinti - osztalék elsıbbségi részvény és - a 65. § (2) bekezdés g) pontja szerinti - alárendelt kölcsöntıke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenırzı befolyással rendelkezik, e) a viszontbiztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt - a Hpt. 5. számú melléklete szerinti - osztalékelsıbbségi részvény és alárendelt kölcsöntıke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenırzı befolyással rendelkezik. (3) A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tıke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejőleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tıke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tıkéje becsült értékérıl. (4) Ha a viszontbiztosító szavatoló tıkéje nem éri el a minimális szavatoló tıke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztébıl származó igényeinek kielégítését megelızi a szavatoló tıke hiányának megszüntetése.

A biztonsági tıke 67. § A minimális szavatoló tıke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító biztonsági tıkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. §-ban meghatározott minimális szint. Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tıkéje megegyezik a 68. § szerinti minimális összeggel. 68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tıkéje legalább 3 000 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tıke összege legalább 1 000 000 euró.

II. Fejezet A PÉNZÜGYI, A SZANÁLÁSI ÉS A PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV A pénzügyi terv 69. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha a) a viszontbiztosító szavatoló tıkéje nem éri el a biztonsági tıke elıírt nagyságát, b) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítı. (2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves idıszakra terjedı intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétıl számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania. (3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidı egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (4) A pénzügyi terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A szanálási terv 70. § (1) Ha a viszontbiztosító szavatoló tıkéje kevesebb, mint a 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tıke szükséglet, és a közgyőlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezésérıl, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges minimális szavatoló tıke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi. (2) A legfeljebb egyéves idıtartamra terjedı szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétıl számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidı különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. (3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tıke hiányának megszüntetésére. (4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A pénzügyi helyreállítási terv 71. § (1) Ha a viszontbiztosító mőködése a viszontbiztosítási szerzıdésekbıl eredı kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves idıtartamra terjedı pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi. (2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következıket kell tartalmaznia:


2008.09.26.

Dokumentum


a) az igazgatási költségek várható alakulását, b) a viszontbiztosításba vételek és a viszontbiztosításba adások várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet, c) az elızetes mérlegtervet, d) a viszontbiztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségek és a minimális szavatoló tıke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását, e) a továbbengedményezésre vonatkozó átfogó terveket. (3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétıl számított 90 napon belül a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidı különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. (4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos mőködésének helyreállítására. (5) Ha a viszontbiztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a viszontbiztosítási szerzıdésekbıl eredı kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a viszontbiztosító rövid távú fizetıképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet a viszontbiztosító számára a 3. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tıke szükségletnél magasabb szavatoló tıke szükségletet is elıírhat. (6) A Felügyelet elıírhatja a viszontbiztosító 3. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tıke szükséglete számításánál a továbbengedményezés beszámításának csökkentését, ha a) a továbbengedményezés fedezet minısége az elızı üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy b) a továbbengedményezési szerzıdések tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak. (7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

III. Fejezet BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK 72. § (1) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képezı eszközöket a mővelt viszontbiztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a viszontbiztosító mindenkori likviditásának megırzése mellett egyidejőleg a lehetı legnagyobb biztonságot és jövedelmezıséget teljesítsék. (2) A biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejőleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával. E rendelkezés nem alkalmazandó az államkötvényekbe történı befektetések esetén. (3) A viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 4. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 60. § (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot. 73. § A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsıdlegesen a likviditás szempontját kell szem elıtt tartani. 74. § A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai a következı eszközökben tarthatók: A) befektetések a) hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítı pénzpiaci és befektetési eszközök, b) kölcsönök, c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítı változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések, d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok; B) követelések f) követelések a továbbengedményezıtıl, ideértve a továbbengedményezésbe adott kockázatokra a továbbengedményezı által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is, g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett ügyletekbıl származó követelések, h) a viszontbiztosítási és a továbbengedményezési ügyletekbıl származó 3 hónapnál nem régebbi követelések, i) adó-visszatérítések, j) visszkereseti követelés; C) egyéb eszközök k) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben, l) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévı pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévı betét (követelés), m) elhatárolt kamatok, bérleti díjak, n) elhatárolt szerzési költségek; D) egyéb követelések o) különleges célú gazdasági eszközökbıl származó követelések.


2008.09.26.

Dokumentum


75. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következı elvek betartásával kell eljárni: a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezı eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel, b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevı megfelelı biztosítékot - ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás vagy egyéb biztosítékok - nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök, c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni. (2) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott. (3) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektetı befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. 76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve a) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállama, b) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállamának helyi vagy regionális önkormányzata, c) OECD tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezı gazdálkodó szervezet, d) legalább egy tagállam tagságával mőködı nemzetközi szervezet által kibocsátott eszközben kell lennie. (2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következı korlátok állnak fenn: a) a 74. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetık figyelembe, b) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírba vagy egyéb pénz- és tıkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhetı, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát, c) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyő hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka. (3) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszközértékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg a viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képezı értékpapírok piaci értékének a 15 százalékát. (4) A viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe. 77. § Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítı értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki. 78. § A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendık az alaptermék értékelésekor. 79. § Azon eszközök esetében, amelyekre a 76. § (2) bekezdése és a 77. § nem állítottak fel korlátokat, a következı alapelv érvényes: a 74. § f) pontja esetében a viszontbiztosító követeléseinek meghatározása során figyelembe kell venni a továbbengedményezést nyújtó minısítését.

IV. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A viszontbiztosító könyvvezetése 80. § (1) A viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok elıírásai szerint - ellenırzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni. (2) Az üzleti nyilvántartás és ellenırzési rendszer akkor megfelelı, ha - az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenıen - lehetıvé teszi a viszontbiztosító körültekintı vezetését, a viszontbiztosító vezetésének a belsı ellenırzés, valamint a Felügyelet által történı ellenırzését, és segíti a viszontbiztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A viszontbiztosító éves beszámolója


2008.09.26.

Dokumentum


81. § A viszontbiztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályozza. 82. § (1) A viszontbiztosító köteles a közgyőlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezı - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyőlés jegyzıkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni a) a viszontbiztosító elsı számú vezetıje, b) a viszontbiztosító vezetı biztosításmatematikusa (aktuáriusa), c) a viszontbiztosító számviteli rendjéért felelıs vezetıje. (4) A viszontbiztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseirıl, ezeknek eredményeirıl, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

A viszontbiztosító könyvvizsgálója 83. § A viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania. 84. § A viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit. 149. §-ában, 151-152. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni.

HATODIK RÉSZ TITOKVÉDELMI RENDELKEZÉSEK 85. § A viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosító ügyfelének egészségi állapotával összefüggı adatokat a viszontbiztosító a 86. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 86. § (1) A viszontbiztosító azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a viszontbiztosítási szerzıdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a viszontbiztosítási szerzıdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a viszontbiztosítási szerzıdésbıl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérı célból végzett adatkezelést a viszontbiztosító csak az érintett elızetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az érintettet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elıny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idıbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a viszontbiztosító tulajdonosait, vezetıit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a viszontbiztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 87. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az érintett vagy annak törvényes képviselıje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 88. § (1) E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévı büntetıeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetıügyben, polgári ügyben, valamint a csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzıvel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a viszontbiztosítóval, a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyőjtésre felhatalmazott szervvel, k) a továbbengedményezés, valamint közös kockázatvállalás esetén a kockázatvállaló viszontbiztosítókkal, l) az állományátruházás keretében átadásra kerülı viszontbiztosítási szerzıdési állomány tekintetében az átvevı biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval, m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzıvel,


2008.09.26.

Dokumentum


n) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli viszontbiztosítóval, o) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, p) a feladatkörében eljáró könyvvizsgálóval. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzıdésbıl eredı adókötelezettség alá esı kifizetésrıl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (3) A viszontbiztosító az (1) és (5) bekezdésekben, a 87. §-ban, a 89. §-ban és a 90. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ott meghatározott adatokat továbbíthatja. (4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (5) A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, d) lıfegyverrel vagy lıszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bőnszövetségben vagy bőnszervezetben elkövetett bőncselekménnyel van összefüggésben. (6) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elıírt ügyészi jóváhagyást nélkülözı megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggı, biztosítási titoknak minısülı adatokról. (7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a viszontbiztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrıl a) az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erıforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, b) az Európai Uniót létrehozó szerzıdés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erıforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja az illetékes minisztert (a továbbiakban: miniszter). (8) A miniszter jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat: a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani, b) kölcsönös ellenırzés céljából legfeljebb öt évig megırizni, és c) statisztikai adatszolgáltatás céljából - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználni. 89. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bőnüldözı szerv írásban kér biztosítási titoknak minısülı adatot a viszontbiztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérı által aláírt titoktartási záradékot. 90. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelı) történı adattovábbítás abban az esetben, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelınél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelı székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi jogszabállyal. (2) A biztosítási titoknak minısülı adatoknak másik tagállamba történı továbbítása esetén a belföldre történı adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 91. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybıl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyő vállalkozás székhelye (fıirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tıke- és biztosítási piac szabályozásáért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére személyes adatnak nem minısülı adatok átadása, d) az összevont alapú felügyelet és a kiegészítı felügyeleti feladatok ellátása a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történı adatátadás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. (3) A másik tagállamból származó információk a másik tagállam illetékes hatóságának kifejezett hozzájárulásával, az ott meghatározott céllal hozhatók nyilvánosságra.


2008.09.26.

Dokumentum


92. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplı adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 85. § alá esı adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minısülı adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. (2) A viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 88. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 88. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. (3) A viszontbiztosító az e törvényben szabályozott adatokat a viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idıtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetı. 93. § (1) A viszontbiztosító a létre nem jött viszontbiztosítási szerzıdéssel kapcsolatos adatokat kezelhet, ameddig a szerzıdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetı. (2) A viszontbiztosító köteles törölni minden olyan viszontbiztosítási szerzıdéssel vagy létre nem jött szerzıdéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszőnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. (3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. (4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzıdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A viszontbiztosító üzleti titka 94. § A viszontbiztosító, ennek tulajdonosa, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetı állású személy, valamint a viszontbiztosító alkalmazottja köteles a viszontbiztosító mőködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - idıbeli korlátozás nélkül - megtartani. 95. § (1) A 94. §-ban elıírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel, b) MNB-vel, c) nemzetbiztonsági szolgálattal, d) Állami Számvevıszékkel, e) Gazdasági Versenyhivatallal, f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerőségét és célszerőségét ellenırzı, a Kormány által kijelölt belsı ellenırzési szervvel, g) vagyonellenırrel, h) adatvédelmi biztossal szemben. (2) A 94. §-ban elıírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képezı ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévı büntetıeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, b) büntetıügyben, polgári ügyben, továbbá a csıd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. (3) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban elıírt ügyészi jóváhagyást nélkülözı megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggı, üzleti titoknak minısülı adatokról. (4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére. 96. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idıbeli korlátozás nélkül megtartani. (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a viszontbiztosító, illetve az érintett felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. (3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elınyt szerezzen, továbbá, hogy a viszontbiztosítónak, vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásnak hátrányt okozzon.

A biztosítási titokra, illetve a viszontbiztosító üzleti titkára vonatkozó közös szabályok 97. § (1) Viszontbiztosító vállalkozás jogutód nélküli megszőnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétıl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. (3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelıen alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ


2008.09.26.

Dokumentum


A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE I. Fejezet A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŐKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE A Felügyelet jogállása 98. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl szóló 2007. évi CXXXV. törvény határozza meg.

II. Fejezet A FELÜGYELETI ELLENİRZÉS RENDSZERE Felügyeleti ellenırzés 99. § A viszontbiztosítók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek. 100. § A Felügyelet részére a viszontbiztosító köteles a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a viszontbiztosító tevékenységét értékelı belsı, nyilvánosságra nem kerülı jelentést, b) évente egy alkalommal a viszontbiztosító aktuáriusi jelentését, c) évenként a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzıire vonatkozó - a szavatoló tıke, a saját tıke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is tartalmazó - jelentést megküldeni.

III. Fejezet ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET Az összevont alapú felügyelet terjedelme 101. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító, a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységő biztosítói holding társaság. (2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a viszontbiztosító anyavállalatára vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezı vállalkozásra, b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van, c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezı vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van. (3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetıvé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását. (4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történı bevonás alól - egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentıségő vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történı bevonása félrevezetı eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési viszonya elıreláthatóan nem haladja meg az egy évet). 102. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet. (2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyő viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységő biztosítói holding társaság leányvállalata.


2008.09.26.

Dokumentum


(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyő viszontbiztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszőnését. (4) A 101. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor elsı alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá. (5) Ha a viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetıleg a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezı vállalkozás elsı alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja. (6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban hívja fel a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

Adatszolgáltatási követelmények 103. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetıleg információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni. (2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítónak rendelkeznie kell az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát viszontbiztosító belsı ellenırzési rendszerrel. (3) A 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt. (4) Ha a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére a korrigált szavatoló tıke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tıkébıl a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntıke könyv szerinti értékét. (5) A Felügyelet a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt, amennyiben a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.

Ellenırzés 104. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 99. § szerinti ellenırzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

A Felügyelet nemzetközi együttmőködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyeleti tevékenység tekintetében 105. § (1) Ha magyarországi székhelyő biztosító(k), viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkezı biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységő biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el. (2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttmőködik. (3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja. (4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetıleg érvényben lévı felügyeleti megállapodás alapján adhatja át. (5) A 104. § szerinti ellenırzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is elvégezheti, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérı felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértı végezze el. Az ellenırzést kérı másik tagállam felügyeleti hatósága - az ellenırzésre vonatkozó rendelkezések betartásával - akkor is részt vehet az ellenırzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenırzést. (6) A 104. § szerinti ellenırzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetıleg érvényben lévı felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérı felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértı végezze el. (7) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az ugyanazon csoporthoz


2008.09.26.

Dokumentum


tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezetı állású személyei szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges információkat.

Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek 106. § (1) A Felügyelet feladata a) a viszontbiztosító és 1. a viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, 2. a viszontbiztosító anyavállalata vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezı vállalkozás, 3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, közötti ügyletek felügyelete; b) a viszontbiztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki részesedési viszonnyal vagy ellenırzı befolyással rendelkezik 1. a viszontbiztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, 2. a viszontbiztosító anyavállalatában vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezı vállalkozásában, 3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minısül különösen: a) a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír- és kölcsönügyletek, b) a készfizetı kezességvállalás és más jövıbeni vagy függı kötelezettségvállalás, c) a szavatoló tıke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek, d) a befektetéssel kapcsolatos ügyletek, e) a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek (viszontbiztosítási és továbbengedményezési mőveletek), f) a költségek megosztása. (3) A viszontbiztosító a jegyzett tıkéjének (részjegytıkéjének, induló tıkéjének) 5 százalékát meghaladó értékő, (1) bekezdés szerinti ügyletekrıl az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelıen a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek. (4) A viszontbiztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belsı ellenırzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az (1) és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenırzésére.

Korrigált szavatoló tıke megfelelés 107. § (1) A korrigált szavatoló tıke megfelelés számításának célja annak ellenırzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tıkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tıke szükségletére. (2) Ha a viszontbiztosító leányvállalata vagy egy vállalkozása a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatoló tıke megfelelés számítását minden biztosítónak, illetve viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban. (3) Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tıke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére. (4) Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tıke megfelelés számítását kizárólag a legfelsı szinten levı anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító végezze el. (5) A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tıke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha a) a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyő biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyő biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a viszontbiztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezı biztosító a korrigált szavatoló tıke megfelelésének számításába bevonja, b) a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyő biztosítói holding társaság, illetıleg viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tıke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül, c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1)


2008.09.26.

Dokumentum


bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét ellátja, d) a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezı biztosító a korrigált szavatoló tıke megfelelésének számításába bevonja, e) a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyő biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító korrigált szavatoló tıke számításába a viszontbiztosítót bevonja, f) a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyeletüket ellátja. (6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha teljesül az e törvény elıírásaival egyenértékő követelményeknek megfelelı korrigált szavatoló tıke számítás és a szavatoló tıke a 101. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelı megosztása. (7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli viszontbiztosító esetén érvényben lévı felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.

A korrigált szavatoló tıke megfelelés számítása 108. § (1) A korrigált szavatoló tıke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelését az 5. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja. (3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelését az 5. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja. (4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelés számítására az 5. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti. (5) Az 5. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkezı vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 1. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni. 109. § (1) A korrigált szavatoló tıke megfelelés számítása során ugyanazon tıkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tıke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) a viszontbiztosító minden olyan tıkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és b) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tıkeelemét, amelyet a viszontbiztosító saját szavatoló tıke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és c) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tıkeelemét, amelyet a viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz. (2) Egy életbiztosító, a) amelynek viszontbiztosító az anyavállalata vagy abban a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tıkéje a korrigált szavatoló tıke számítása során kizárólag akkor vehetı figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tıkéjébe beszámítható. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehetı figyelembe: a) a viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tıkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, és b) a viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tıkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tıkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet. (4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tıke elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a viszontbiztosító rendelkezésére és elıírhatja, hogy egy adott leányvállalati viszontbiztosító vagy egy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik,


2008.09.26.

Dokumentum


szavatoló tıkéjének részét képezı tétel a korrigált szavatoló tıke megfelelés számítása során csak akkor vehetı figyelembe, ha az a leányvállalati viszontbiztosító vagy az olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıkéjébe is beszámítható. (5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott tıkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati viszontbiztosító vagy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıkéjét. (6) A korrigált szavatoló tıke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tıkeelemet, amely a biztosító és a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy b) a viszontbiztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett. (7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendı, ha egy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a viszontbiztosító szavatoló tıkéjének, illetve saját tıkéjének valamelyik elemével. (8) A korrigált szavatoló tıke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tıkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tıke számítására kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar. (9) Ha viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az elıbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntıke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tıkéjének számítása során.

A biztosító korrigált szavatoló tıke megfelelése 110. § (1) A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója - ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik - szavatoló tıke szükségletét és szavatoló tıkéjét az adott ország elıírásainak megfelelıen számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tıke megfelelés számításakor. (3) Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban a közbensı biztosítói holding társaság szavatoló tıke szükségletét a viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tıke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tıkekövetelmények számításánál figyelembe vehetı tıkeelemekkel. (4) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékő engedélyezési és szavatoló tıke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévı felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tıke szükségletét és szavatoló tıkéjét az adott ország elıírásainak megfelelıen számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tıke megfelelés számításakor. (5) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékő követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévı felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tıke megfelelés számításakor a viszontbiztosító, amely a harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıke szükségletét és szavatoló tıkéjét az adott ország elıírásainak megfelelıen számított értéken vegye figyelembe. (6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethetı engedélyezési és szavatoló tıke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévı felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó elıírásoknak megfelelıen számított szavatoló tıke szükséglet és szavatoló tıke figyelembevételét is engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál. (7) A viszontbiztosító szavatoló tıkéjébıl le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tıke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 101. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.

Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító


2008.09.26.

Dokumentum


leányvállalataként mőködı viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelése 111. § (1) A 101. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A korrigált szavatoló tıke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tıke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetıleg viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerően alkalmazni. (3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezı vállalkozás szavatoló tıkéjébıl le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tıke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére.

A korrigált szavatoló tıke megfelelés értékelése 112. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tıke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a viszontbiztosító a felügyelet részére történı adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelıen, az éves beszámolóval egyidejőleg köteles a Felügyelet részére megküldeni. (2) A viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tıkéje [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg] kevesebb, mint korrigált szavatoló tıke szükséglete [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg]. (3) Ha a 101. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 70. § szanálási tervre vonatkozó elıírásai szerint kell eljárni. (4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

IV. Fejezet A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI A Felügyelet eljárása 113. § Külföldi kérelmezı kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

Intézkedések 114. § A Felügyelet a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítási piac biztonságának megóvása, valamint annak érdekében, hogy a viszontbiztosítási, valamint a képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit. 195. §-ában meghatározott intézkedéseket hozhatja. 115. § A Felügyelet a viszontbiztosítót, a viszontbiztosító ügyvezetıjét, valamint azt, aki az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az a) megsérti e törvény vagy egyéb, a viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály elıírásait, b) a felügyeleti határozatban elıírtakat nem vagy nem határidıben teljesíti, vagy c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidıre nem tesz eleget. 116. § (1) A viszontbiztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. (2) A viszontbiztosító ügyvezetıjének a terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet. (3) Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan nyilatkozat, vagy a Felügyelet megtévesztésére alkalmas módon valótlan adat közlése, b) jogszabálysértı szerzıdés kötése, vagy a szerzıdés kötésével kapcsolatos jogszabálysértés, c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy, ha a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységet is végez. (4) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidı, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidı nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki.


2008.09.26.

Dokumentum


117. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett viszontbiztosítási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege 2 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet. (2) A kiszabható bírság felsı határa az (1) bekezdéstıl eltérıen az elért bevétel 200%-a, ha bevétel megállapítható.

A felügyeleti biztos 118. § A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére a Bit. 199-201. §-aiban elıírt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni.

A tevékenység felfüggesztése 119. § A Felügyelet a viszontbiztosító tevékenységét felfüggesztheti, ha a viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi elıírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés idıtartama alatt a jogsértı helyzet megszüntethetı. A felfüggesztés idıtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

Az alapítási engedély visszavonása 120. § (1) A viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy jogszabálysértı módon szerezte meg, b) az alapítási engedély kézhezvételétıl számított 90 napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a tevékenységi engedély kézhezvételétıl számított egy éven belül a tevékenységet nem kezdi meg, c) az alapítási engedély megszerzéséhez elıírt feltételeknek már nem felel meg, d) a viszontbiztosítókra vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti és a 114-115. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, e) viszontbiztosítási tevékenysége felfüggesztésének idıtartama alatt a jogsértı helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, f) mőködése súlyosan veszélyezteti, sérti, akadályozza a viszontbiztosítási piac megfelelı mőködését. (2) A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejőleg határozatot hoz a viszontbiztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a felszámolását. (3) Az alapítási engedély visszavonásával egyidejőleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében - különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

A tevékenységi engedély visszavonása 121. § (1) A viszontbiztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító a) az engedély megadásától számított egy éven belül a viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg, b) írásban lemond a tevékenységi engedélyérıl, c) hat hónapot meghaladóan szünetelteti viszontbiztosítási tevékenységét, d) a viszontbiztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez elıírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidı lejártát követıen sem felel meg, e) a viszontbiztosítási tevékenység felfüggesztésének idıtartama alatt a jogsértı helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, f) tevékenységét megszünteti. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta. (3) Az engedély visszavonása után új viszontbiztosítási szerzıdés nem köthetı, a már létezı viszontbiztosítási szerzıdésekben a viszontbiztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetık, és a viszontbiztosítási szerzıdések nem hosszabbíthatók meg. (4) Az engedély visszavonásával egyidejőleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében - különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést. (5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.

A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége 122. § (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyrıl, annak


2008.09.26.

Dokumentum


módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek. (2) Ha a Felügyelet a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j), r), s) és t) pontjaiban meghatározott intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. A Bit. 195. §a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazása esetén a Felügyeletnek meg kell jelölnie az intézkedéssel érintett pénzügyi eszközöket. (3) A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az intézkedés meghozatala elıtt az intézkedési szándékáról köteles a kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.

A felügyeleti díj 123. § (1) A viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító magyarországi fióktelepe, képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. (2) A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)-(7) bekezdés szerint számított változó díj összege. (3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint. (4) A szorzószám a) viszontbiztosító részvénytársaság és harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven, b) viszontbiztosító szövetkezet esetén: tíz, c) külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete esetén: egy, d) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezı viszontbiztosító fióktelepe esetén: negyven. (5) A viszontbiztosító által fizetendı változó díj éves mértéke a) a 3. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tıke szükséglet 3,8 ezrelékének, b) a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének összege. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendı változó díj éves mértéke a viszontbiztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfıösszeg 0,1 ezreléke. 124. § A viszontbiztosító és a viszontbiztosítóban a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat köteles fizetni.

Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezı viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységének felügyelete 125. § (1) A Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében viszontbiztosítási tevékenységet végzı, másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy - a Felügyelet elızetes értesítését követıen - a Magyar Köztársaság területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenırizze. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenırzésben a Felügyelet is részt vehet. 126. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végzı, másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos elıírásokat, illetve mőködésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a viszontbiztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Egyidejőleg tájékoztatja a székhely szerinti felügyeletet. (2) Ha a fióktelep, illetve a viszontbiztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidıben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. 127. § (1) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. (2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és errıl a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett viszontbiztosítót a további viszontbiztosítási tevékenység folytatásában. (3) Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a Felügyelet a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.


2008.09.26.

Dokumentum


(4) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosítónak a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenırizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében más tagállam területén végzett tevékenységének felügyelete 128. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı viszontbiztosító másik tagállamban lévı fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. A Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket. (2) A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik tagállamban lévı fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenırizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

A harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepének felügyelete 129. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott viszontbiztosítóval, vagy annak bármely államban mőködı fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos mőködését érinti. (2) Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkezı harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységét a helyszínen ellenırizni, valamint attól adatszolgáltatást kérni. (3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévı felügyeleti együttmőködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértı a Magyar Köztársaság területén lévı fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenırizze.

NYOLCADIK RÉSZ A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI A szükséghelyzet 130. § (1) Ha a viszontbiztosító a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítı, vagy c) biztonsági tıkéjének fedezete nem elegendı, illetve az elıírt mérték alá csökkent, vagy d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott idın belül nem tudja végrehajtani, vagy e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a viszontbiztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)-e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet], a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítási piac biztonságának érdekében szükségintézkedést tehet. (2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 114. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti. (3) Ha a Felügyeletnek a 125-126. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a viszontbiztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelı intézkedés, vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértı magatartást folytat, a Felügyelet - a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követıen - lépéseket tehet a további jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a viszontbiztosító megakadályozását abban, hogy újabb viszontbiztosítási szerzıdéseket kössön. (4) Ha a jogszabálysértést elkövetı viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékő joggal rendelkezik, ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján - a hatályos jogi szabályozással összhangban - végrehajtás e vállalkozásra, vagy vagyoni értékő jogra vezethetı.

A csıdeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai


2008.09.26.

Dokumentum


131. § A viszontbiztosító elleni végelszámolás, felszámolási-, illetve csıdeljárás esetén a Bit. 217-226. §-aiban elıírt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni.

KILENCEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 132. § (1) E törvény a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba. (2) 133-154. §

Felhatalmazó rendelkezések 155. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét, b) a viszontbiztosítók belsı adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát, c) a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeresen szolgáltatandó adatok körét, d) a Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét, e) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díját rendeletben szabályozza.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 156. § E törvény a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítı felügyeletérıl. b) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.

1. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez 1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. 2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a befolyásoló részesedés mértékét. 3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani. 4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.

2. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A viszontbiztosítói ügymenet kiszervezés I. A viszontbiztosító által ki nem szervezhetı feladatok: 1. a viszontbiztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok; 2. a kockázat elvállalása; 3. a belsı ellenırzési tevékenység; 4. a mérlegelemzés és a szavatoló tıke számítás; 5. a személyzeti ügyekben való döntés; 6. a viszontbiztosítási és továbbengedményezési szerzıdés megkötése. II. A Felügyeletnek bejelentendı kiszervezések: 1. az aktuáriusi feladatok; 2. az elektronikus adatfeldolgozás;


2008.09.26.

Dokumentum


3. a kárrendezés; 4. a vagyonkezelési tevékenység.

3. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A minimális szavatoló tıke szükséglete (éves számítás) 1. A minimális szavatoló tıke szükséglete az elızı évhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint amilyen arányban a nettó függıkártartalék csökkent az elızı év végi záróállományhoz viszonyítva. Ezért a minimális szavatoló tıke szükséglete

ahol: 2. f1 a tárgyévi záró nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függıkártartalék; 3. f0 a tárgyévi nyitó nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függıkártartalék; 4. S* az elızı évi minimális szavatoló tıke szükséglet; 5. S0 = max (E1, E2), azaz a bevételi indexként adódó elsı eredmény és a kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.

Az elsı eredmény (bevételi index) számítása 6. Az elsı eredmény számítása a következıképpen történik:

ahol a jelölések értelme a következı: 7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meg nem haladó része; 8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meghaladó része; 9. a az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó díjelıírás és az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó megszolgált díj közül a nagyobbik, azaz

ahol: 10.

és 11.

ahol az egyes tagok jelentése a következı: 12. aw1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzıdések tárgyévi bruttó díjelıírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelıírást is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven történik; b) a kor növekedésének megfelelı matematikai tartalék képzésére kerül sor; c) a díj megfelelı biztonsági pótlékot tartalmaz; d) a biztosító legkésıbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerzıdést; e) a szerzıdés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás csökkentésének lehetıségét az érvényben lévı szerzıdések vonatkozásában is; 13. aw2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévi bruttó díjelıírása, beleértve az aktív


2008.09.26.

Dokumentum


viszontbiztosításból származó díjelıírást is, levonva viszont a törölt díjakat; 14. aw3 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 12. és 13. pontjaiban foglaltakon kívüli tárgyévi bruttó díjelıírás a nem élet ágban, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelıírást is, levonva viszont a törölt díjakat; 15. ae1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzıdések tárgyévre esı bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek a 12. pont a)-e) alpontjaiban foglalt feltételeknek; 16. ae2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévre esı bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat; 17. ae3 a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévre esı bruttó megszolgált díj, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat; és ahol 18. c az utolsó három üzleti év káralakulása alapján számított saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kevesebb, azaz

ahol 19. dn az utolsó három üzleti év kárfelhasználásának saját megtartásban maradó része, azaz

és 20. db az utolsó három üzleti év bruttó kárfelhasználása a viszontbiztosító részének levonása nélkül, azaz

ahol 21. bn az utolsó három üzleti év kárkifizetésének és szolgáltatásának saját megtartásban maradó része; 22. Fn3 a nettó függıkártartalék a hároméves idıszak végén; 23. Fn0 a nettó függıkártartalék a hároméves idıszak kezdetén; 24. bb az utolsó három üzleti év bruttó kárkifizetése és szolgáltatása; 25. Fb3 a bruttó függıkártartalék a hároméves idıszak végén; 26. Fb0 a bruttó függıkártartalék a hároméves idıszak kezdetén.

A második eredmény (kárindex) számítása 27. A második eredmény számítása a következıképpen történik:

ahol a jelölések értelme a következı: 28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meg nem haladó része; 29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meghaladó része; 30. b az átlagolási idıszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz

ahol 31. k az átlagolási idıszak hossza években: 3 év; kivéve, ha a biztosító utolsó évi díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra kötött szerzıdésekbıl származik; ekkor az átlagolási idıszak 7 év. Amennyiben a biztosító kevesebb ideje mőködik, akkor k a lezárt üzleti évek száma. Az átlagolási idıszak az utolsó lezárt üzleti évvel zárul. 32. bj az átlagolási idıszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz


2008.09.26.

Dokumentum


ahol 33. bj1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelı direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzıdésekbıl, illetve az ilyen szerzıdések utáni aktív viszontbiztosításból eredı bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idıszak j-edik évében; 34. bj2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredı bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idıszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredı kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét; 35. bj3 a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási idıszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredı kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A Bit. 1. számú melléklet A) rész 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni; és ahol 36. Fk a bruttó függıkártartalék helyesbített értéke az átlagolási idıszak végén, azaz

37. F0 a bruttó függıkártartalék helyesbített értéke az átlagolási idıszak kezdetén, azaz

ahol az egyes tagok jelentése a következı: 38. Fk1 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelı direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzıdésekbıl, illetve az ilyen szerzıdések utáni aktív viszontbiztosításból eredı bruttó függıkártartalék értéke az átlagolási idıszak végén; 39. Fk2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredı bruttó függıkártartalék értéke az átlagolási idıszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredı bruttó függıkártartalékot; 40. Fk3 a 38. és 39. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függıkártartalék értéke az átlagolási idıszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredı bruttó függıkártartalékot; 41. F01 a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelı direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerzıdésekbıl, illetve az ilyen szerzıdések utáni aktív viszontbiztosításból eredı bruttó függıkártartalék értéke az átlagolási idıszak kezdetén; 42. F02 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredı bruttó függıkártartalék értéke az átlagolási idıszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredı bruttó függıkártartalékot; 43. F03 a 41. és 42. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függıkártartalék értéke az átlagolási idıszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredı bruttó függıkártartalékot; továbbá ahol 44. a 27. pontban szereplı c tényezı azonos a 18. pontban meghatározott c tényezıvel.

4. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez Megfeleltetési szabályok Azt a pénznemet, amelyben a viszontbiztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogszabályoknak megfelelıen a következı rendelkezések alapján kell meghatározni: 1. Ha a szerzıdésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni. 2. A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni. 3. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha egy szerzıdés által nyújtott fedezet semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a viszontbiztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos fizetıeszközében értendık, amelyben a kockázat felmerül. 4. Nem élet-viszontbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérıen, abban az esetben, ha adott


2008.09.26.

Dokumentum


szerzıdés esetében valószínősíthetı, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a viszontbiztosító választhatja azt a lehetıséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt fıszabálytól való eltérésrıl és annak indokairól a viszontbiztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell. 5. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosítónak egy olyan kárt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérı, más pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendık, mindenekelıtt abban a pénznemben, amely a biztosító által fizetendı kártérítést megállapító bírósági ítéleten vagy a viszontbiztosító és a viszontbiztosított közötti megállapodáson alapszik. 6. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosító egy szerzıdéshez kapcsolódó jövıbeli kárkifizetésének pénznemét a viszontbiztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtıl, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a viszontbiztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésrıl és annak indoklásáról tájékoztatnia kell. 7. A viszontbiztosító mentesülhet a 2. pontban elıírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévı eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani. 8. A viszontbiztosítónak lehetısége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget a 2. pontban foglalt eszközöktıl eltérı eszközökben tartson. A különbözı pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különbözı pénznemekben lévı összes kötelezettség összegénél.

5. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez A korrigált szavatoló tıke számítására alkalmazandó módszerek 1. Levonás és összeadás módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált tıke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) a viszontbiztosító szavatoló tıkéjének és a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıkéjébıl az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezı viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege, b) a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezı viszontbiztosítóban lévı befektetései könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezı viszontbiztosító szavatoló tıke szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıke szükséglete arányos részének összege. Egy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıkéjének és szavatoló tıke szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tıke számításánál és a szavatoló tıke szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni. 2. Követelmény levonás módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tıke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezı viszontbiztosító szavatoló tıkéje, b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezı viszontbiztosító szavatoló tıke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıke szükséglete arányos részének az összege. A szavatoló tıke számításakor a befektetések bevonása során az Szmt.-ben meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 3. Számviteli konszolidáción alapuló módszer Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tıke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó elıírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja. Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezı viszontbiztosító korrigált szavatoló tıke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tıke, b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkezı viszontbiztosító szavatoló tıke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tıke szükséglete - amely az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok figyelembevételével lett meghatározva - arányos részének összege vagy az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tıke szükséglet.


2008.09.26.

Dokumentum


6-7. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez


2008.09.26.

1. oldal, összesen: évi CLIX. törvény. a viszontbiztosítókról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

Recommend Documents