1. A térség települései oldal

               

KERTÉSZEK FÖLDJE AKCIÓCSOPORT KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJÁNAK AZ ELKÉSZÍTÉSE HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGBEN                              

Tartalomjegyzék

I.

Bevezető .............................................................................. 2. oldal

II. A térség bemutatása............................................................. 3. oldal II/1. A térség települései .................................................... 6. oldal II/2. A térség statisztikai elemzése .................................. 14. oldal III. A térség médiáinak bemutatása ......................................... 19. oldal III/1. Rádió és Televízió lehetőségek............................... .19. oldal III/2. Nyomtatott média lehetőségek. ................................ 37. oldal IV. A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület 2009 évi feladatai.............................................. 45. oldal V. A Kertészek Földje ACSE 2009 évi kommunikációs tevékenysége ........................................... 52. oldal

1 

 

I.

Bevezető

A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület egyértelmű célja és feladata a munkahelyteremtés, a jövedelemszerzési lehetőségek szélesítése, ezzel – és az erre irányuló intézkedések kiegészítéseként megfogalmazott, a vidéki életminőség javítását célzó megoldási javaslatokkal együtt – az elvándorlási arány csökkentése, a települések népességmegtartó képességének fokozása. A helyzetelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a foglalkoztatottsági helyzet szempontjából kedvezőtlen lehet a mezőgazdasági szektor túlsúlya, ezért indokolt a szolgáltató-és ipari szektorban tevékenykedő mikro-és kisvállalkozások térnyerésének támogatása. Semmiképpen nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a térség kiváló természetföldrajzi, geotermikus stb. adottságai, több évtizedes, ill. több évszázados hagyományai mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból komoly „erőt” képviselnek, így végső soron a mg-i ágazat versenyképessé tétele lehet a legfőbb kitörési pont az itt élők számára. A Stratégia gyakorlatilag minden prioritása mögött e cél (is) húzódik meg, s ezek elérésére többoldalú megközelítést alkalmazva több irányú, érzékelhető eredményeket rövidebb és hosszabb távon elérni képes megoldási javaslatok fogalmazódtak meg, melyek egymást kiegészítő hatásuk révén mintegy 10 éves távlatban a térség stabil piaci térnyerését, az itt élők jelentős hányadának biztos megélhetését eredményezhetik. A mezőgazdasági ágazatból elérhető jövedelem növelése mellett azonban továbbra is feladat a térség foglalkoztatotti helyzetének a mezőgazdaságon kívüli, ill. a melletti lehetőségek kihasználása révén történő javítása. E célt szolgálja a III. prioritás és valamennyi intézkedése, mely az utóbbi években megnövekedett népszerűségnek örvendő falusi turizmust szeretné a mg mellett életképes alternatívává tenni. Jelen tanulmány célja az, hogy a fentebb körvonalazott célok

A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület egyértelmű célja és feladata a munkahelyteremtés, a jövedelemszerzési lehetőségek szélesítése, ezzel – és az erre irányuló intézkedések kiegészítéseként megfogalmazott, a vidéki életminőség javítását célzó megoldási javaslatokkal együtt – az elvándorlási arány csökkentése, a települések népességmegtartó képességének fokozása.

elérésének érdekében segítsen megtalálni azokat a médiumokat, amelyek csatornáin keresztül úgy lehet közvetíteni az üzeneteket, hogy azok valóban el is érjenek a címzettekhez.    

2 

 

II.

A térség bemutatása

A térség Békés-megye dél-keleti részén, a magyar-román országhatár mentén helyezkedik el. Települései földrajzilag egymással határosak, 47 000 fős lakosságuk 2 városban, 4 nagyközségben és 13 községben él. A feltárt történelmi tárgyi leletek tanulsága szerint a terület már a X. sz. óta lakott lehetett, bár írásos bizonyítékok csak a XV. századtól maradtak fenn. A XVI-XVII. századi török uralom következtében gyakorlatilag teljesen

elpusztult

falvak

a

XVIII-XIX.

századi

betelepítéseknek

köszönhetően újra benépesedtek, gyarapodni kezdtek, és megalapozták a környék mai gazdasági-társadalmi viszonyait. A könnyen művelhető, tápanyagban gazdag és jó vízgazdálkodású termőföldi adottságokra, valamint

a

munkaigényes

növénykultúrák

termesztésében

nagy

A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Éghajlata kedvez a hőigényesebb mezőgazdasági kultúráknak is, így a szántóföldi növénytermesztés és az arra alapozott állattenyésztés mellett a környék a kertészeti ágazatban elért eredményei révén is méltán lehet az ország egyik éléskamrája.

szorgalmúnak és szakértelműnek bizonyuló dohánykertész családok kitartó munkájára alapozva megteremtődött a mezőgazdasági termelés komoly hagyománya. A

térség

kedvező

természetföldrajzi

adottságokkal,

kiváló

termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Éghajlata kedvez a hőigényesebb

mezőgazdasági

kultúráknak

is,

így

a

szántóföldi

növénytermesztés és az arra alapozott állattenyésztés mellett a környék a kertészeti ágazatban elért eredményei révén is méltán lehet az ország egyik éléskamrája. A régi dohánykertészek hagyományaira építve a helyiek a kiváló minőségű kertészeti primőr áruk termelői, a dinnyetermelés nemcsak országos, de nemzetközi hírű. Nagyrészt az említett betelepítési akcióknak köszönhetően a települések igen gazdag kulturális hagyományokkal büszkélkedhetnek.

Német,

szlovák,

tót,

szerb,

román

és

cigány

nemzetiségűek egyaránt tagjai a helyi társadalmaknak. A formálódó civil kezdeményezések egyre aktívabbnak bizonyulnak e nemzetiségek kulturális hagyományainak megőrzésében, megismertetésében, a lakosság pedig, felismerve

a

sokszínűségben

rejlő

szépségeket,

lehetőségeket,

az

összetartozás fontosságát, remélhetőleg egyre befogadóbb lesz értékeik iránt. A gazdasági potenciál a mezőgazdasági szektor helyzetének romlásával az 1980-as évek végétől hasonló képet mutatott. Az azóta végbement

3 

 

gazdasági-társadalmi változások nagymértékű leszakadást eredményeztek, struktúraváltás azonban nem ment végbe. Az ipari és a szolgáltató szektor elenyésző mértékben van jelen, napjainkban is a mezőgazdasági szektor, és annak minden pozitív és negatív következménye a meghatározó. A térségben elérhető jövedelem mértéke alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, ez utóbbi pedig jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók,- köztük is a fiatalok és szakképzettek - aránya. Ennek, és a részben bizonytalan jövő miatti alacsony gyermekvállalási kedv következtében a társadalmak elöregedőfélben vannak, a kisebb községeket az elnéptelenedés fenyegeti. Az évek óta forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok költségvetésük jelentős részét kénytelenek szociális jellegű intézkedésekre fordítani, komoly fejlesztésekre így önállóan nem képesek. A trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést egyelőre nem sikerült „kiigazítani” határon túli kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésével.

A térségben elérhető jövedelem mértéke alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, ez utóbbi pedig jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók,- köztük is a fiatalok és szakképzettek - aránya.

Környezeti állapot A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű, átlagosan 30-35 AK értékű mezőségi talajokkal, kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A legjellemzőbb földhasználati módok a mghoz, azon belül is mintegy 90-10%-os megoszlásban a szántóföldi növénytermesztéshez,

ill.

a

kertészeti

termeléshez

köthetők.

Az

állattenyésztés leépült, a még működő gazdaságok zárt-tartást alkalmaznak, a gyepes területek, rétek nagy része is művelés alá került. A meglévő agroökopotenciál megtartása érdekében kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntarthatósági elvek érvényesülésének. A monokulturális termelés veszélyeinek elkerüléséhez szükség van a termékek diverzifikációjára, a környezetkímélő termelési módszerek és technológiák alkalmazására. Az

A monokulturális termelés veszélyeinek elkerüléséhez szükség van a termékek diverzifikációjára, a környezetkímélő termelési módszerek és technológiák alkalmazására.

évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van, a napsütéses órák száma országosan is magas, a csapadék mennyisége (575 mm – 625 mm) kevésbé kedvező. Az éghajlat az enyhén kontinentálistól a száraz kontinentális jelleg felé mozdul el, az elsivatagosodás jelei mutatkoznak. A megye nagy részének ivóvízellátását biztosító Maros-hordalékkúp fokozott védelme szükséges, mivel a felszíni vízpótlás nem elegendő mértékű.

4 

 

Örömteli, hogy e napjainkban egyre inkább felértékelődő természeti kincsünket szennyező források nem veszélyeztetik, köszönhetően többek között a helyi termelők környezettudatos munkájának, ill. annak, hogy a térségben hulladéklerakó, szemétégető stb. nem található, a hulladékkezelés szolgáltatók általi elszállítás révén megoldott. Komoly igény és készség mutatkozik a települések vezetőinek körében, hogy a hulladékgazdálkodás megszervezésekor külön figyelmet kapjon a térség gazdasági jellege és különösen a kertészeti gazdálkodás során keletkezett hulladék, a fóliák különböző típusainak megfelelő kezelése. A biodiverzitás erősítése érdekében elengedhetetlen az alacsony erdősültségi fok javítása, mely a régi, művelésből kivont területek rekultivációja révén megoldható. A megújuló energiák használata (biomassza, szélenergia, napenergia) nem jellemző, a termálvíz kertészeti célú hasznosítására történtek már kezdeti lépések. Az egyéb technológiák alkalmazásának feltétele azok, a meglévő kiváló természeti adottságokra, köztük a jelenleg igen jónak mondható levegő-tisztasági viszonyokra gyakorolt bizonyítottan minimális hatása, és a helyi társadalom egyetértése. A térség igen gazdag természeti (kunhalmok, Száraz-ér medrek, Kígyósi Puszta és Tompa Puszta, melyek a Körös-Maros Nemzeti Park részei) és épített

értékekben

(Szabadkígyósi

Wenckheim

Kastély),

növény-és

állatvilága, vadállománya (fácán, fogoly, nyúl, őz) jelentős, ill. jelentősnek volt mondható, azonban e területek napjainkban esetenként rendkívüli módon elhanyagoltak. A térség valószínűleg gazdag régészeti lelőhely, a feltárások azonban még váratnak magukra. A helyi értékek megmentése és a

A helyi értékek megmentése és a lakosság számára elérhetővé tétele, valamint a turisztikai potenciál kiaknázása érdekében is elengedhetetlen e területek fenntarthatóságának, fejlesztésének biztosítása.

lakosság számára elérhetővé tétele, valamint a turisztikai potenciál kiaknázása érdekében is elengedhetetlen e területek fenntarthatóságának, fejlesztésének biztosítása.

5 

 

II/1.

A térség települései

A tizenkilenc településből tizenhét, melyek mindegyike a mezőkovácsházai statisztikai kistérséghez tartozik, és a lakosság mintegy 80%-ának ad otthont, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez tartozik, azokon belül is az utolsó helyek egyikén áll. A területen hagyományosan a mg-i szektor a meghatározó, melynek visszaszorulásával egyenes arányban a gazdasági potenciál

is

romlott.

Az

ágazatban

elérhető

jövedelem

és

a

foglalkoztatottsági arány alacsony. A gabonanövények és kertészeti

A helyi termékek piacra jutása és védelme érdekében szükséges az áruk feldolgozottsági fokának növelése, marketingstratégia alkalmazása, a nagyobb beruházások finanszírozásához együttműködési hálózatok kialakítása.

termékek bekerülési árnál magasabb áron történő értékesítése részben az EU-ban lezajló tendenciák, a nem létező nemzeti érdekvédelem, részben a stabil kereskedelmi hálózatok hiánya, részben pedig a megtermelt áruk alacsony hozzáadott értéke miatt komoly nehézségekbe ütközik, mely az ágazatban jelen lévő természetes kockázaton túl sok esetben vállalhatatlan terhet jelent a gazdálkodók számára. A helyi termékek piacra jutása és védelme érdekében szükséges az áruk feldolgozottsági fokának növelése, marketingstratégia alkalmazása, a nagyobb

beruházások

finanszírozásához

együttműködési

hálózatok

kialakítása. Az állattenyésztés (baromfi, sertés, szarvasmarha) és az arra épülő feldolgozóipar felszámolása szintén lehetetlen helyzetbe hozta az érintetteket. Struktúraváltás nem történt, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző

mértékben

van

jelen.

Új

közép-vagy

nagyvállalatok

megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős, nagyberuházó cégek „nem állnak meg a határ ezen oldalán”, az

A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet.

olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A prosperáló folyamatok kihasználása

kiépített

gazdasági-kulturális-diplomáciai

kapcsolatok

hiányában egyelőre nem lehetséges. A szakképzett munkaerő igényű ipari vállalatok és szolgáltatások számára a térség munkavállalóinak szerkezete, képzettségi foka nem megfelelő. Betudható ez egyrészt annak, hogy a munkanélküliség és az alacsony életminőség miatt a magasan képzettek és a fiatalok elvándorolnak, másrészt az oktatási rendszer színvonala már az

6 

 

évek óta forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok fenntartásában működő alapfokú intézményekben is romlik, illetve a felnőtt átképzési programok nem korrelálnak a gazdaság igényeivel. A helyi igazgatási szervek költségkeretüket az egészségügyi-és szociális intézkedések finanszírozásra fordítják, így a folyamatosan romló színvonalú alapszolgáltatások,

köztük

a

kulturális-és

szabadidős

lehetőségek

minimumának biztosításán túl érdemi fejlesztésekre külső támogatás nélkül nem képesek. A kulturális és többféle kikapcsolódási lehetőséghez való hozzáférési esélyek szűkülése a helyi identitástudat és társadalom kohéziójának gyengüléséhez vezethet. A térség turisztikai potenciálját

A helyi igazgatási szervek költségkeretüket az egészségügyi-és szociális intézkedések finanszírozásra fordítják, így a folyamatosan romló színvonalú alapszolgáltatásokon kívül nem képesek

jelentő természeti-és kulturális értékei jelentős fejlesztésre, egységes kínálatba szervezésre szorulnak. Települések főbb jellemzői Település Almáskamarás Battonya Dombegyház Dombiratos Kaszaper Kevermes Kisdombegyház Kunágota Magyarbánhegyes Magyardombegyház

Jogállás Legnagyobb foglalkoztató szektor

Munkanélküliségi ráta

Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia

30,35%

Község

Város Közszféra

16,15%

Mezőgazdaság, Erdő-halNagyközség vadgazdálkodás

13,90%

Község n.a.

26,43%

Bányászat, feldolgozóipar, villamos Község energia

12,00%

Nagyközség Közszféra

20,94%

Mezőgazdaság, Erdő-halKözség vadgazdálkodás Mezőgazdaság, Erdő-halKözség vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos Község energia Község n.a.

Medgyesbodzás

Község

Medgyesegyháza

Nagyközség

Mezőkovácsháza

Város

Nagybánhegyes

Község

Nagykamarás

Község

Pusztaottlaka

Község

Szabadkígyós

Község

Újkígyós

Nagyközség

Végegyháza

Község

19,00% 20,80% 14,02% 21,67%

Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás Mezőgazdaság, Erdő-halvadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia Munkanélküliség átlagosan

35,00% 13,00% 9,74% 12,30% 17,00% 19,01% 10,90% 6,82% 21,47% 17,92%

7 

 

A térségben lévő tizenkilenc település mindegyike nagy horderejű problémákkal

küszködik,

amelyek

természetesen

létezik.

legfontosabb

A

megoldására

elvi

problémákat,

lehetőségek

és

lehetséges

Település

megoldásaikat az alábbi táblázat foglalja össze.

Legfontosabb probléma a településen Munkanélküliség,

illetve

Megoldási lehetőség a településen az

őstermelők és családi gazdálkodók nem jutnak időben a megtermelt

Almáskamarás

áru

ellenértékéhez,

emiatt

következő

gazdasági

megkezdése

és

év

megszokott

életvitelük

fenntartása

bizonytalanná minőségű

válik.

utak

Legnagyobb

Rossz

(megközelítés).

foglalkoztató

Önkormányzat, dolgozik.

a

ahol

Más

18

több

az fő

Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, illetve olyan kormányzati intézkedések léte, melyek

védik

a

terményeiket, biztonságos

termelőket

megteremtve termelést

és a a

növénytermesztésben

és

állattartásban. Az utak kiépítése.

embert

foglalkoztató vállalkozás nincs. Magas

munkanélküliség

Önkormányzat

a

(az

legnagyobb

foglalkoztató: 268 fő), szociálisan hátrányos helyzetű réteg nagy

Battonya

aránya, csökkenő és elöregedő népesség,

kevés

viszonylag

fejletlen

alapszolgáltatások

számú

és

kkv,

az

fejlesztésre

szorulnak, település középületeinek egy része leromlott állapotban van, civil

szervezetek

szervezettségi

foka,

alacsony kevés

az

Munkahelyteremtés, kkv-k fejlesztése, jó adottságú termőföld, mg-ra épülő feldolgozóipar, diverzifikáció,

valamint határon

átnyúló

együttműködés, turizmus fejlesztése, városfejlesztés, a település természeti, kulturális

örökségének

alapszolgáltatások

megőrzése, fejlesztése,

megújuló energiaforrásokra átállás a település

energiaellátásában,

civil

kezdeményezések felkarolása.

egyház

Domb-

idelátogató turista. Munkanélküliség,

elöregedés, Meglévő üres önkormányzati épületek

infrastrukturális fejlődés foka.

és földterületek hasznosítása.

8 

 

Egyik legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat. Foglalkoztatottak száma 17 fő. A település út

Dombiratos

infrastruktúrája rossz. Az ipar hiányzik, fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, de a megtermelt áru értékesítése körülményes és az árak nyomottak. Sokszor az áru kifizetése

hónapokat

csúszik,

ezáltal a következő gazdasági év beruházása

bizonytalan

és

Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, ill. olyan

kormányzati

foganatosítása,

intézkedések

melyek

termelőket

és

biztonságot

védik

a

terményeiket,

teremtve

ezzel

a

szektorban. A közúthálózat oly módon történő felújítása és korszerűsítése, mely tekintetbe veszi a helyi gazdasági igényeket is.

nehézkes A

Kaszaper

Orosháza-Battonya összekötő

nagy

várost forgalmú

katasztrofális

helyzete.

munkanélküliség

út A

nagymértékű

aránya.

megújuló

energiaforrások

(termálvíz) újrahasznosítása fűtésre, szárításra,

kertészkedésre

(paradicsom,

fokhagyma,

vöröshagyma,

pritaminpaprika,

dinnye, virág). 33-40 aranykoronás földek kertészeti termékek (a fent említett növények)

Legnagyobb

foglalkoztató

Önkormányzat

és

az

intézményei

(statisztikai átlaglétszám: 82fő). Mezőgazdasági Legfontosabb

Kevermes

munkanélküliség,

probléma különösen

a hagyományok léte, kiváló minőségű a termőföld. Erre alapozott szántóföldi

pályakezdő és az 50 év feletti növényi szakképzetlen körében.

Ennek

munkavállalók Energetikai,

(kulturális, Kilátástalanság,

kultúrák

termesztése.

vegyes

felhasználású

következtében növények

mentális, életvezetési problémák, termeltetése, hagyományok

termelési

meghonosítása, az

elvesztése munkakultúrájára,

itt

élők

hagyományaira

termelési). építve. identitástudat

csökkenése.

9 

 

A település halmozottan hátrányos helyzetű

település.

Semmilyen

Kisdombegyház

pályázaton nem tud részt venni, ami

önerőt

igényel.

Nincs

megfelelő ipari infrastruktúra. A Kitörési

pontok

nincsenek

a

száma településen.

munkahelyek

előreláthatólag csak csökkeni fog a közeljövőben. Az Önkormányzat a legnagyobb

foglalkoztató

a

településen. Magas

a

munkanélküliség,

a A jó minőségű termőföld. A település

családok nagy hányada nehéz közművesítése jó ütemben halad. A

Kunágota

anyagi körülmények között él. Ez a működő

terhet ró. A település elöregedik, a központ is fekvésénél fogva. Térségi fiatalok

elvándorolnak.

munkaerő

képzettsége

piacképes.

Nincs

A mentőállomással, nem rendelkezik,

orvosi

alapfokú

megfelelő intézményfenntartó

ügyelettel közoktatási társulás

keretében.

Munkanélküliség, bánhegyes

színvonala

szociális ellátórendszerre fokozott megfelelő, a település egy fajta körzet

közúthálózat. Magyar-

szolgáltatások

munkalehetőségek

folyamatos

szűkülése, elvándorlás, alacsony iskolázottság.

Munkahelyek létesítése, elvándorlás mérséklése, oktatás körülményeinek javítása.

Magas és tartós munkanélküliség, a település lakosai "távol vannak a munkahelyektől",

mivel

jelenlegi Külső

Magyardombegyház

tömegközlekedés rendszere

és

a támogatások

segítségével

közúthálózat munkahelyek teremtése, ill. olyan

a

infrastrukturális állapota nem teszi tevékenységek

ösztönzése,

lehetővé számukra az ingázást. A támogatása, programok beindítása, legnagyobb

foglalkoztató

önkormányzat költségvetés

(13 túlnyomó

szociális finanszírozásához

az melyek hozzájárulhatnak a családok

fő),

a önfenntartó

része

a növeléséhez.

képességének

kiadások szükséges.

A

lakosság elöregedése.

10 

 

Nagy a munkanélküliség, %-os aránya nem ismert a családi segélyezés bevezetése óta, mivel csak 1 fő részesülhet rendszeres Medgyesbodzás

szociális segélyben. Iskolázottság alacsony.

Infrastruktúra

fejlesztésre szorul, különösen a települést

Orosházával

Medgyesegyházával vonatkozásában.

és

összeköt

út

Elöregedés

és

A meglévő önkormányzati épületek felújítása és többcélú Közösségi Ház kialakítása szükséges. A demográfiai folyamatokra tekintettel a szociális ellátás

színvonalának

emelése.

Infrastruktúrafejlesztés.

munkanélküliség miatt az önk. szociális

jellemző

feladatai

egyháza

Medgyes-

kerülnek túlsúlyba. Közúti

infrastruktúra

állapota, problémák, Úthálózat elérhetősége.

foglalkoztatási

vállalkozások kis száma.

Mezőkovácsháza

Mezőgazdaság fejlesztése (szántóföldi Infrastruktúra fejletlensége, ipari növénytermesztés, munkahelyek hiánya, elvándorlás állattenyésztés, (elöregedő

lakosság),

kertészetek, feldolgozóipar,

magas mezőgazdasági csomagoló létesítése),

munkanélküliség, az önkormányzat turizmus fellendítése (turistaútvonalak az egyik legnagyobb foglalkoztató. kialakítása,

gyógyfürdő),

oktatás

fejlesztése (kistérségi társulás). Fokozatosan

elöregedő

demográfiai összetétel. Fiatalok elvándorlása.

Munkahelyek

számának

csökkenése.

Nagybánhegyes

Mezőgazdaságból

élők

egyre

nehezebb helyzete. A településen működő

tejüzem

2007.

évi

bezárásával, az egyik legnagyobb munkáltató az önkormányzat, aki 44

köztisztviselői

közalkalmazotti

létszám

és mellett

évente átlagosan 20 fő közmunkást

Hagyományok őrzése, kihasználva a szlovák

nemzetiség

által

kínált

lehetőségeket. Mezőgazdaságból élők érdekszövetségekbe

tömörítése,

a

megtermelt termékek piacra jutásának elősegítésével.

A

helyben

való

feldolgozottság fokának növelése. A termálfürdőre magánszálláshelyek

alapozva, kialakítása,

turizmus fejlesztés.

alkalmaz a településen.

11 

 

Munkanélküliség,

fiatalok

elvándorlása,az Önkormányzat a Munkahelyteremtő, köztük a település legnagyobb megfelelő

foglalkoztató. infrastruktúra

Nem természeti

lehetőségeit

(rossz turisztikai

jellegű

Nagykamarás

útviszonyok, vasút hiánya, elavult támogatása(Boda

tó

kihasználó beruházások

és

környéke

ivóvízhálózat).

Csökkenő többfunkciós hasznosítása, termálvíz

lakosságszám,

elöregedés, hasznosítás, halászati és vadászati iskolázottság, lehetőségek

alacsony

fejlesztése,

halmozottan hátrányos családok és szálláslehetőségek gyerekek számának emelkedése. A komplex

turisztikai

kialakítása, projektek

mezőgazdasági termelők, termelés összekapcsolása) Az oktatási feltételek Civil javítása, infrastruktúrafejlesztés.

ellehetetlenülése.

kezdeményezések kezdetlegessége „A

helyi

gazdálkodók

és

vállalkozók magukra maradnak, talpra állításuk segítség nélküli. A

Pusztaottlaka

falusi

közösség

egymástól

eltávolodik,

a

hiányában

további

várható.

Egyik

munkahelyek leszakadás legfontosabb

problémaként meg kell említeni, hogy

a

Önkormányzat

településen

az

(intézményeivel

Európa egyik legnagyobb, a zöldségek számára kiváló, löszös táptalaj. A kvalifikált munkaerő. A még meglévő vidéki

összetartó

közösségek.

Hagyományőrző, de nem minden újra nyitott civil szervezetek.

együtt) a legnagyobb foglalkoztató 80 fővel. Az inaktívak aránya nagyon magas.

12 

 

Probléma,

hogy

az

Önkormányzaton kívül nincs olyan munkáltató, aki hosszabb távon biztosít

munkát

Szabadkígyós

munkavállalónak.

több

Továbbá

a

munkanélküliség, ami köszönhető Az átképzéseknek helyt tud adni a az

esetleges művelődési ház két közösségi tere

alul-,

pályakezdő (klubszoba), az iskolában található

túlképzettségnek,

a

fiatalok

arányának,

magas

veszélyeztetett

a ITK eszközökkel.

életkorban

bekövetkezett munkanélküliségnek. A fentebb említettek megoldására nincs

a

településen

átképzési

lehetőség. Munkanélküliség

növekedése, Roma kisebbség integrációja, kiváló

Újkígyós

fiatalok elvándorlása, elöregedő minőségű termőföldek, feltáratlan és lakosság,

vállalkozások kihasználatlan

geotermikus

ellehetetlenülése,

vállalkozások adottságok

(gyógyászat,

csökkenése,

legnagyobb energiatakarékosság,

foglalkoztató

az

önkormányzat, felhasználás), falusi turizmus, aktív

mezőgazdasági termelés túlsúlya, pihenés faluház

(lovastúra),

aktuális

hiánya,

turisztikai pályázatok kihasználása, egészségház

a

település felújítása, önkormányzati ingatlanok

szempontból ismeretlen,

vendéglátásra értékesítése

alkalmatlan létesítmények hiánya A

gazdasági

munkanélküliség

és

-

ezekre

alapuló

beruházások a

pénztelenség. Egyre nagyobb a gyereklétszám csökkenése, melynek

Végegyháza

egyik oka, hogy a munkanélküliség miatt gyermekes családok nem költöznek

a

településre.

Önkormányzat

Az

kötelező

feladatainak finanszírozása egyre nehezebb, megélhetési

mert

a

gondja

családok

Olyan

vállalkozások,

beruházások

létrejötte, melyek nagyobb és több munkaerőigényt követelnének, illetve többletmunkával

magasabb

hozzáadott értékű árut állítanának elő.

fokozódik,

melynek következtében növekszik a szociális ellátást igénylők száma.

13 

 

II/2.

A térség statisztikai elemzése

Demográfiai helyzet A térség 19 települése 47 014 lakosnak ad otthont, mintegy 2000-rel kevesebb főnek, mint 2002-ben. A folyamatos népességcsökkenés oka egyrészt a munkalehetőség hiánya és az ezzel összefüggésben lévő életminőség romlása miatti nagyarányú elvándorlás (kiemelkedő a magasan képzettek, szakképzettek és köztük is a fiatal elvándorlók száma), másrészt a halálozási ráta születési rátánál való magasabb aránya. Ez utóbbi tendenciát

A folyamatos népességcsökkenés oka egyrészt a munkalehetőség hiánya és az ezzel összefüggésben lévő életminőség romlása miatti nagyarányú elvándorlás

nemcsak a korunkban végbemenő társadalmi változások (a nők szülési életkora több évvel kitolódik), de a térségben elérhető alacsony jövedelmek, megélhetési problémák miatti alacsony gyermekvállalási kedv is erősíti. A lakosság korösszetétele, bár csak néhány % ponttal tér el az országos átlagtól, nem kedvező, az elöregedési folyamat a foglalkoztatottsági helyzet további romlásával az apróbb falvakat és a kis községeket rövid-és középtávon az elnéptelenedés veszélyével fenyegeti. A kedvezőtlen változásokat a térség betelepülői sem képesek pozitív irányban befolyásolni, mivel ők

általában az ország más területeiről az „olcsóbb élet” reményében ideköltöző, jellemzően hátrányos helyzetű rétegek tagjai – megélhetési migráció. E csoportok a rendszerváltáskori és az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások hatására a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek közé tartozók számát növelik a térségben. E leszakadó rétegek között is külön figyelmet érdemel egyrészt a gyermekek ill. 14 

 

fiatalkorúak magas száma, másrészt a roma kisebbség egyre növekvő aránya, és az, hogy integrációjuk, társadalmi rendszerekbe (munka, oktatás, lakókörnyezet) történő beilleszkedésük, a körükben előforduló devianciák kezelése, kulturális hagyományaik, értékeik megbecsülése egyelőre nem biztosított. Az életminőség javítása érdekében az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programok szervezésére, a versenyképes tudás és az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a térségben közép-és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyaránt alatta marad az országos átlagnak. Az országos társadalom-politikai érdekeken túl szintén életminőség javító célzattal kell figyelmet szentelni a tudatosan egészséges életformák népszerűsítésének, a mentális egészség

Az életminőség javítása érdekében az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programok szervezésére van szükség

megőrzésének, a megérdemelt pihenésüket töltő idősebb korosztály gondozásának. Foglalkoztatottság A rendszerváltás óta lezajlott gazdasági-társadalmi változások egyik legsúlyosabb következménye a foglalkoztatottsági helyzet fokozatos rosszabbodása, a munkanélküliség folyamatos növekedése. A szolgáltató szektor térnyerésére a térségben egyáltalán nem került sor, az ipari vállalatokat nemcsak a területen, de a tágabb térségben is leépítették, bezártak többek között a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipari vállalatok (húsfeldolgozók, cukorgyár, konzervüzem stb.) is, így jelentős tömegek maradtak munka nélkül. A gazdaságban továbbra is a mg-i szektor a meghatározó, mely az állattenyésztési ágazat gyakorlatilag majdnem teljes

A gazdaságban továbbra is a mg-i szektor a meghatározó, mely az állattenyésztési ágazat gyakorlatilag majdnem teljes felszámolásával csak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetekben tud munkát biztosítani az itt élők számára.

felszámolásával csak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetekben tud munkát biztosítani az itt élők számára. E foglalkoztatottsági viszonyokra jellemző, hogy egyrészt az ágazatból kinyerhető jövedelem mértéke és annak szakképzettséget nem igénylő jellege miatt alacsony jövedelmet, (minimálbér, napszám) biztosít a munkavállalók számára, másrészt azt is idényjelleggel, amely nemcsak

15 

 

komoly megélhetési gondot jelent a családok számára, de demoralizáló jellege révén káros lélektani hatásokkal is járhat.

A csökkent munkaképességűek aránya kiugróan magas, munkalehetőség azonban gyakorlatilag nincs a számukra. A magasabb képzettséget vagy speciális szakértelmet igénylő vállalkozások (köztük a fenntartható mg-i termeléshez

is

szükséges

innovatív,

vagy

informatikai-technológiai

jellegűek) megtelepedését egyéb más körülményeken túl a munkaerő piac

A csökkent munkaképességűek aránya kiugróan magas, munkalehetőség azonban gyakorlatilag nincs a számukra.

jelenlegi szerkezete és képzettségi szintje sem segíti. A szakképzettek ugyanis (szakmunkások, fiatal felsőfokú végzettséggel rendelkezők) a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében elvándorolnak a térségből, az EU-s csatlakozással akár az országból is, az aktív korú munkanélküliek zömét pedig a már említett, szakképzettséget nem igénylő ágazatok korábbi alkalmazottai jelentik. E rétegek tartósan, gyakran hosszú évekig munkanélküliek, így a munkaerő piacra való visszatérésüket nemcsak az általános gazdasági tendenciák, de az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák is nehezítik, s e problémák egyre gyakrabban generációkon átívelő társadalmi

16 

 

leszakadási folyamatokat generálnak. A gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programokon túl e rétegek visszaintegrálását a munkaerőpiacra és a társadalomba humán oldalról történő megközelítéssel is segíteni szükséges. Az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség illetve képességfejlesztésre, a lifelong learning szemlélet és a versenyképes tudás fontosságának hangsúlyozására kiemelt figyelmet kell fordítani. A térség katasztrofális helyzetben lévő közúthálózata, a vasúti hálózat infrastrukturális állapota és bizonytalansága, a tömegközlekedési rendszer kedvezőtlen szervezettsége a földrajzi tekintetben a munkahelyekhez közel élők ingázását is megnehezíti, a távol élőket pedig egyenesen kizárja a vérkeringésből. A térség infrastrukturális helyzete A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak, melyek finanszírozását a forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok a demográfiai folyamatok és a növekvő munkanélküliség, valamint a lakosság egyre romló egészségügyi állapota miatt növekvő szociális jellegű kiadásaik mellett önállóan nem képesek megoldani. Egyetlen településén sincs közművesített, közúton elérhető ipari park, s ez gátja lehet a gazdasági struktúraváltásnak, a magasabb jövedelem

A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak

elérésére alkalmas beruházások, tőkeerős vállalkozások megtelepedésének. A gazdasági potenciál kihasználására (többek között a térség határmenti fekvését gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiépítése révén történő kamatoztatására) és az életminőség alakulására is rendkívül kedvezőtlen hatással van a térség közlekedési állapota. A minden tekintetben történő megközelíthetőséget „biztosító” közúthálózat tragikus állapotban van, a helyi

gazdasági

igényekhez

igazodó

(nyári

időszakban

jelentősen

megnövekedett tehergépjármű forgalom, mg-i munkagépek) felújítása nem halogatható tovább. Az elavult vasúthálózat szintén fejlesztésre, ezen túlmenően pedig a tervezett bezárással szembeni védelemre szorul. Néhány nagyobb település megközelíthető vasúton, a jellemzőbb azonban a helyközi autóbusz-járatok

17 

 

léte. A tömegközlekedés rendszere a lakosság igényeit és a közúti közlekedés szerkezetét sok esetben nem veszi figyelembe, így többek között a lakóhely-munkahely közötti ingázást és a lakosság mobilitását is megnehezíti, vagy akár el is lehetetleníti. Az autóval történő közlekedés az utak fent ismertetett katasztrofális állapota és a gépjárművek helyi jövedelmekhez képest magas fenntartási költsége miatt kevesek számára jelent megoldást. A gazdasági visszaesés és az önkormányzatok szűkülő anyagi lehetőségei következtében a különböző szolgáltatások mennyisége és minősége is csökkenő tendenciát mutat (legfőképpen a kis községekben), mely egyértelműen kedvezőtlen módon hat az életminőségre, így a települések népességmegtartó képességére. A kulturális, oktatási, szociális, szabadidős-és sportlétesítményekről és középületekről néhány kivételtől eltekintve általánosságban kijelenthető, hogy leromló állapotban vannak, ennek következtében kevésbé funkcionálisak, több helyen egyáltalán nem elérhetőek. A kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek igen korlátozottak, a közeli városok kínálatának megfizetésére a lakosság jelentős része nem képes. Örömteli, hogy a települések Művelődési Házai az oktatási intézmények munkatársaival és az aktív civil szervezetek képviselőivel karöltve „minden körülmények között” nagy figyelmet szentelnek az alternatív közösségi programok szervezésének, lebonyolításának. A gazdag természeti és épített

A kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek igen korlátozottak, a közeli városok kínálatának megfizetésére a lakosság jelentős része nem képes.

örökség, értékek, vadászatra, halászatra, lovas sportokra alkalmas, igaz fejlesztésre szoruló infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása nemcsak a helyi identitástudat erősítése, de a turisztikai potenciál kiaknázása miatt is kiemelten fontos.              

18 

 

III. III./1.

A térség médiáinak bemutatása Rádió – és TV lehetőségek

A rádióműsorokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani (Gálik, 2001) Tartalom alapján lehetnek belföldre irányuló általános (full service) vagy szakosodott (format) rádiók (ezen belül zenei stílus(ok)ra vagy szöveges műsorokra szakosodott), illetve külföldre irányuló propaganda állomások. A missziós/vallási rádiók külön kategóriába sorolhatók. Akárcsak egy újság esetén, az állomás arculatát, és sikerét is a megfelelően kiválasztott műsorszámok

összeállítása,

összeszerkesztése,

csomagolása

adja.

Kereskedelmi, közösségi, vagy közszolgálati ill. általános vagy szakosodott kategóriába is sorolhatók a kisebbségi, nemzetiségi rádiók. Vételkörzet alapján lehetnek kisközösségi (pár km, pl. egy lakótelepnek), helyi (10-30 km, egy városnak), körzeti (30-100 km, egy régiónak), országos

A rádiózás során elhangzott hirdetéseknek több mint fele őrződik meg a memóriában. A rádióhallgatás során "készenléti" állapotban zajlik a médiafogyasztás, így az érdeklődést kiváltó információ esetén intenzívebbé válik a figyelem, majd ismét visszaáll az eredeti szintre

(egész országot lefedő adóhálózattal), célzottan külföldre irányuló nemzetközi vagy általános globális közönségnek szóló (pl. BBC WS). Az általában egy nagyváros környezetében fogható állomások az USA-ban egy rádiós piacnak számítanak. A hallgató szempontjából megkülönböztetnek a lakóhelye rádiós piacán belülről származó, és azon kívülről beszűrődő adókat. Finanszírozás tekintetében lehet kereskedelmi vagy nem kereskedelmi. Utóbbi esetben a finanszírozás jöhet részben vagy egészben az államtól, a hallgatóktól (előfizetési díj vagy önkéntes támogatás formájában) vagy más szervezettől (egyház, alapítvány stb.). Tulajdonlást tekintve a rádiók lehetnek állami kézben, az egyház kezében,

egy

közösség/alapítvány/egyetem

kezében,

önkormányzati

tulajdonban vagy magánkézben. Az utóbbi esetben beszélhetünk független magánrádiókról, amikor a rádiót egy helyi vállalkozás működtet, vagy hálózatos rádióról, amikor a tulajdonos nem helyi, hanem vagy egy országos hálózatot működtet vagy külföldi cég. Magyarországon és KeletEurópában számos rádió és hálózat francia vagy amerikai tulajdonos kezében van. 19 

 

A terjesztési technológia alapján megkülönböztetünk analóg és digitális műsorokat. Az analógon belül közép- vagy hosszúhullámú (AM) ill. rövidhullámú műsorokat, melyek általában nagyobb területet tudnak egy adóval lefedni, ezért többnyire országos vagy nemzetközi műsorszórásra használják, illetve az URH sávban FM műsorszórást, mely alkalmas sztereó zene sugárzására, de csak kisebb körzetben fogható, ezért országos lefedettség eléréséhez több adót igényel. Egy másik felosztás szerint megkülönböztethetünk földi sugárzású, műholdas, kábelen történő sugárzást

ill. internetes közvetítést. Az

internetes csak digitális lehet, a többi lehet analóg vagy digitális technológiájú. Fontos, hogy mivel a sugárzott rádióadások terjesztési technológiája véges számú erőforrással (frekvenciával) rendelkezik, az

A rádióban játszott spotok visszaidézése független attól, hogy megjelent-e párhuzamosan a TVben, a sajtóban vagy közterületen a reklám.

éterbe sugárzott rádiók számát korlátozni kell, így csak állami engedély birtokában működhetnek. Az engedélyt általában pályázat útján szerezhetik meg, amelyben a szempont lehet a műsor tartalma (közérdek) vagy a műsorszórásért felkínált pénzösszeg is. A frekvenciaszűkösség problmáját azonban sok helyütt eltúlozzák, és erre hivatkozva tartják korlátok között a rádiók számát. A rádió jelentősen költséghatékonyabb médium a TV-hez képest. A rádió háromszor költséghatékonyabb hirdetési felület, mint a TV, mert 82%-os recallt (felidézés) hoz, 25%-os áron. A mindkét médiatípusban futott kampányok esetén ez a mutató 91%. A magyar eredmény megfelel a brit és a kanadai kutatás tapasztalatainak is. (Igen! Rádió!, Szonda Ipsos, 2003) A kampányok költségeit figyelembe véve a rádióhirdetésekre fordított kiadások 49%-kal jobban megtérülnek a hirdetőknek, mint a TVkampányokra kiadott összegek. (Radios ROI Advantage, RAEL, 2005) A

rádió

önálló

kampányeszközként

is

megállja

a

helyét.

A rádióban játszott spotok visszaidézése független attól, hogy megjelent-e párhuzamosan a TV-ben, a sajtóban vagy közterületen a reklám. (Igen! Rádió! 2, Szonda Ipsos, 2004) A rádióreklám önmagában is átlagosan 4,1%-kal növeli az eladást, nem növeli ezt egy kiegészítő TV-kampány jelenléte. A TV eredményeit viszont egy kiegészítő rádiókampány további 4,1%-kal növeli. (Radios ROI Advantage, RAEL, 2005)

20 

 

A rádióreklámok önmagukban is képesek ismertséget és vásárlási hajlandóságot generálni. A csak TV-kampányokhoz képest a rádióval támogatott

TV-kampányok

olyan

szinergiát

alkotnak,

amelyben

a

kommunikáció hatékonysága tovább növelhető. (Rádió? Igen!, Millward Brown, 2006) A vizualitás hiánya nem jelent akkora recall (felidézés) veszteséget, mint amekkorát általában tulajdonítanak neki. A rádióban is élnek képi elemek, a 15-59 éves népesség 77% lát maga előtt vizuális elemeket a rádióspotok hallgatása közben. 33% olyan képet lát ilyenkor, ami tartalmazza a hirdetés és/vagy a brand egy kulcselemét is. Bizonyos rétegek még magasabb arányban idéztek fel értékes képet: a 30 évnél fiatalabbak, a diplomával rendelkezők és a nagyvárosiak. (Igen! Rádió! 2, Szonda Ipsos, 2004) 3 emberből 2 úgy gondolja, hogy nem hátrányos a rádióreklámok számára, hogy csak hallani lehet őket (62%). (Az írás megmarad, Magyar Lapkiadók Egyesülete - Szonda Ipsos, 2004) A

TV-reklámok

sokkal

zavaróbbak,

mint

a

rádióreklámok.

Negyedannyira zavaró a rádióreklám, mint egy tévéműsort megszakító spot. (Igen! Rádió! 2, Szonda Ipsos, 2004) 3 emberből 2 úgy gondolja, hogy a rádióban nincs olyan nagy reklámdömping (61%) és a reklámok nem olyan zavaróak, mint a TV-ben (60%). A televízióval kapcsolatban legfőképpen az

A rádióban is élnek képi elemek, a 15-59 éves népesség 77% lát maga előtt vizuális elemeket a rádióspotok hallgatása közben. 33% olyan képet lát ilyenkor, ami tartalmazza a hirdetés és/vagy a brand egy kulcselemét is.

a reklámsugárzási mód zavarja az embereket, ami a kereskedelmi televíziókra jellemző: a filmek megszakítása reklámokkal (ez 10-ből 9 embert bosszant). 62%-uk szerint pedig egy másfajta aspektusból (is) neheztel a TV-reklámokra - szerintük nagyon hangosak. (Az írás megmarad, Magyar Lapkiadók Egyesülete - Szonda Ipsos, 2004) A

háttérrádiózás

ténye

nem

jelenti

a

bevésődés

hiányát.

A rádiózás során elhangzott hirdetéseknek több mint fele őrződik meg a memóriában. A rádióhallgatás során "készenléti" állapotban zajlik a médiafogyasztás, így az érdeklődést kiváltó információ esetén intenzívebbé válik a figyelem, majd ismét visszaáll az eredeti szintre. (Igen! Rádió! 2, Szonda Ipsos, 2004)

21 

 

Jóval kevesebb hallgató kapcsol el a rádiós reklámblokkról, mint azt általában hiszik. Az 1 perces blokkok alatt 99%, a 3 perces blokkoknál 90%, a 6 perces blokkoknál 88% körül mozog a megtartás aránya, és a fiatalabb hallgatók nagyobb valószínűséggel kapcsolnak el a reklámokról, mint az idősebb korosztály. (Arbitron - Media Monitors - Coleman, 2006) Csaba Rádió Az Első Csabai Rádiós Bt. 1993 áprilisában alakult, kifejezetten azzal a céllal, hogy megteremtse a helyi rádiózást Békéscsabán és környékén. Tagjai magánszemélyek. A Csaba Rádió műsora kábelen indult annak idején, adásai a Csaba Tv stúdiójában készültek. 1993-ban egy kormányrendelet értelmében lehetőség nyílt szabad frekvenciák használatára ideiglenes stúdióalapítási engedéllyel. A Csaba Rádió az elsők között élt ezzel a lehetőséggel az országban és 1993. augusztus 15-én minimális technikai berendezéssel, valamint a saját egyszerűen felépített stúdiójából 24 órás ideiglenes adást kezdett. Békéscsaba lakossága hamar megkedvelte a 91.8 MHz-en sugárzó új rádiót. 1993

decemberében

a

Művelődési

és

Közoktatási

Minisztérium

befagyasztotta az engedélyek kiadását addig a határidőig, amíg el nem bírálják a végleges stúdióengedélyeket. Erre a lehetőségre a Csaba Rádió is pályázott, de sajnos nem nyert. 1994-ben még két alkalommal szólalt meg a Csaba Rádió, amikor is a térség

1993-ban egy kormányrendelet értelmében lehetőség nyílt szabad frekvenciák használatára ideiglenes stúdióalapítási engedéllyel. A Csaba Rádió az elsők között élt ezzel a lehetőséggel az országban és 1993. augusztus 15-én minimális technikai berendezéssel ideiglenes adást kezdett

egyik legnagyobb gazdasági seregszemléje a Csaba Expo zajlott, valamint nemzeti ünnepünk alkalmával. A sugárzási lehetőség megszűnésével a rádió bérmunkát vállalt a közeli Gyula városában. Az ottani frekvencia egyik nyertesének felkérésére RádióBox néven kezdte meg sugárzását 1994. augusztus 12-én az FM 96 MHz-en napi 12 órában. A társaság ekkor már saját adóberendezéssel, korszerű számítógépes rendszerrel működött. A kis távolság lehetővé tette, hogy a műsor átszóljon Békéscsabára, így a rádióhallgatók továbbra is hallhatták a megszokott stábot. Közel egy évig tartott ez a szerződéses állapot a gyulai frekvencia

tulajdonosával.

Jó

tapasztalatszerzési

lehetőségnek

és

folyamatos, üzemszerű működésnek számított az eltelt időszak.

22 

 

1995 tavaszán a 2. frekvenciaosztás alkalmával, egy sikeres pályázattal, ismét lehetőség adódott a békéscsabai működésre. Egy korszerű stúdió felépítése és berendezése után 1995. Szeptemberétől az FM 104 MHz-en újra szólt a Csaba Rádió. Erre a frekvenciára három stúdió kapott engedélyt. Az érvényes rádióengedély beszerzése után a Csaba Rádió szolgáltatta saját berendezéseivel a műsort a másik két stúdiónak is. Az első 15 vidéki megyeszékhely legnagyobb hallgatottságú rádióadói  1.

Kék Duna, Tatabánya

41,2 %

2.

97,1 Rádió Szombathely

40,3 %

3.

Gong Rádió, Kecskemét

36,0 %

4.

Rádió 88, Szeged

35,4 %

5.

Focus Rádió, Salgótarján

33,0 %

6.

Sláger Rádió, Pécs

31,5 %

7.

Rádió FM95, Debrecen

30,1 %

8.

Rádió Eger

29,0 %

9.

Sláger Rádió, Szekszárd

28,7 %

10. Sláger Rádió, Veszprém

28,6 %

11. Aktív Rádió, Szolnok

28,0 %

12. Sláger Rádió, Zalaegerszeg

27,1 %

13. Csaba Rádió, Békéscsaba

25,3 %

14. Fehérvár Rádió, Székesfehérvár

24,9 %

15. Sláger Rádió, Győr

24,7 %

Forrás: GfK Hungaria, Szonda Ipsos 2008. januári hallgatottsági felmérése

A médiahasználati költségek tekintetében elmondható, hogy a Csaba Rádió gondozásában egy darab egy hetes, hétfőtől-vasárnapig tartó kampány, maximum 30 másodperces spottal elkészítve bruttó 100 800 Forintba kerül. Erre a költségre rakódik rá a bruttó 7200 Forintos gyártási költség, spotonként.

23 

 

Rádió 1, Békéscsaba A Rádió1 88.9-es frekvenciája mintegy 14 éves szakmai múltat megélt, első körös rádió állomása. A frekvencia jogelődje a Start rádió 1993-ban kezdte el munkáját, a nevéből is jól láthatóan, elsőként Békés megyében. A Rádió1 2006 novemberében szólalt meg először a 88.9-es frekvencián StartRádió1 néven, megtartva a korábbi Start rádióhallgatókat, valamint maga köré gyűjtve a Rádió1 rajongói tábort is. A Rádió1 program indulásával a

A Rádió1 program indulásával a legmodernebb rádiótechnika teljes tárháza beköltözött a vállalkozás stúdióiba, ezzel is garantálva a zökkenőmentes professzionális rádiózást.

legmodernebb rádiótechnika teljes tárháza beköltözött a vállalkozás stúdióiba, ezzel is garantálva a zökkenőmentes professzionális rádiózást. A lelkes és gyakorlott hírszerkesztői csapatnak köszönhetően a legátfogóbb tájékoztatást kaphatják a hallgatók, a hírblokkok, valamint ORTT által támogatott hír, sport, magazin műsorok köntösébe csomagolva. A helyi adás, mely délelőtt 10 órától délután 14 óráig tart, igen interaktívan zajlik, sok-sok értékes nyereményt garantáló játékkal és a hallgatók által generált helyi kívánságműsorral. A kívánságműsorok igazi exkluzivitást kapnak azzal, hogy szinte heti rendszerességgel a város különböző pontjairól, illetve különböző rendezvény helyszínekről jelentkeznek, ezzel is erősítve a hallgatókkal a személyes kapcsolatot. A zenei stílust a "csak igazi mai sláger megy" jelmondat határozza meg, amelyet különleges Cooky mixek és a méltán híres Magyarország esti mix műsora a Disco's Hit tarkítja. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy igen széles hallgatói kör rádiója a Rádió1 mint az, hogy Békés megye társadalmának nélkülözhetetlen eleme a reggeli kávé mellé a Kukori a Rádió1 Morning Showja, Harsányi Leventével, Hudák Anitával és Happy Endrével. A Rádió1 Békéscsaba tudatosan és precízen felépített arculatának sikerességét igazolják a 2007 utolsó negyedévében a Szonda Ipsos által készített hallgatottsági felmérés eredményei. A Rádió1 Békés megye "Top of the local" rádiója, azaz minden hallgatói célcsoportban kivívta magának az elsőséget maga mögé utasítva az országos adókat is. A siker kovácsolásában nagy szerepet kapott az is, hogy a Békés megyei rendezvények mintegy 90 %-ának média partnere és média támogatója a Rádió1, ezzel is mintegy emberközelségbe kerülve a rendezvény látogatókhoz, illetve hallgatókhoz. A cég különös segítő figyelmet

szentel

non

profit

jellegű

alapítványok,

A Rádió1 Békéscsaba tudatosan és precízen felépített arculatának sikerességét igazolják a 2007 utolsó negyedévében a Szonda Ipsos által készített hallgatottsági felmérés eredményei.

rendezvények

24 

 

működésének. Több éve részt vesz a békéscsabai diákpolgármester választásnak

lebonyolításában,

amely

Magyarország

legnagyobb

középiskolás fesztiváljának a Garabonciás napoknak a végkifejlete, de ugyanúgy jelen van a Ronald Mc’ Donald alapítvány munkájában is, amely beteg gyerekek megsegítésére jött létre. Részt vett már a Réthy Pál kórház intenzív osztályának fejlesztésért zajló gyűjtésben is nagy sikerrel. Különös figyelmet fordít a sport fejlődésének is, többek közt a minden évben megrendezett StartRádió1 foci kupa megrendezésével.

A legfrissebb és egyben legnagyobb múltú Rádió1 Békéscsaba 2005 májusában műsorszolgáltatási szerződést kötött az ORTT-vel, miszerint újabb 7 plusz 5 évre garantálja a zavartalan és igazán mindenre kiterjedő működést

A legfrissebb és egyben legnagyobb múltú Rádió1 Békéscsaba 2005 májusában műsorszolgáltatási szerződést kötött az ORTT-vel, miszerint újabb 7 plusz 5 évre garantálja a zavartalan és igazán mindenre kiterjedő működést, ezzel is egyedülálló stabilitást biztosít hallgatóinak és partnereinek. A diagram a Békés-megyei, három, legtöbbet hallgatott adót ábrázolja. Forrás: Szonda Ipsos-GfK Hungária, Helyi Rádiós Kutatás, 2009. január.

Rádió 1, Békéscsaba díjszabása: egy darab, 850 másodpercnyi sugárzás bekerülési költsége bruttó 50 400 Forint. A reklám legyártásának költsége pedig bruttó 6 000 Forint darabonként.

25 

 

Juventus Rádió 1989-ben indul az első budapesti helyi kereskedelmi műsor, szintén a Magyar Rádió adása, a Calypso 873. Főszerkesztője 2002-es megszűnéséig B. Tóth László volt. 1989-ben a Németh-kormány bevezette a frekvenciamoratóriumot, abban a reményben, hogy az első szabadon választott

kormány

1990-ben

elkészíti

a

médiatörvényt.

A

A Juventus története 1988-ra nyúlik vissza, amikor néhány balatoni vállalkozó engedélyt kapott egy helyi program középhullámú sugárzására.

frekvenciamoratórium azt volt hivatott megakadályozni, hogy a szabályozás nélküli időket kihasználni vágyók ne juthassanak rádió- és tévéadókhoz. A terv nem valósult meg, mert 6 éven keresztül a politikai csatározások miatt nem jött létre médiatörvény. A helyi rádiók hiányában szerepüket részben a városi kábeltévék vették át. A frekvenciamoratóriumot (a kalózokon kívül) két vállalkozásnak sikerült megkerülnie: az egyik a Juventus Rádió. A Juventus története 1988-ra nyúlik vissza, amikor néhány balatoni vállalkozó engedélyt kapott egy helyi program középhullámú sugárzására. A csődbe ment vállalkozást 1991-ben vásárolta meg Wossala György, aki Schamsula György akkori hírközlési minisztertől máig tisztázatlan körülmények között engedélyt kapott a "vételminőség javításra", így két nagy teljesítményű FM-adóval lényegében országos adóvá vált a rádió. Nem sokkal később a céget a texasi Metro Media International vásárolta fel, s 1996-ban hallgatótábora már népesebb volt, mint a Kossuth rádióé, meghaladta a két és fél milliót. A Juventus Rádió volt az, mely meghonosította Magyarországon az agresszív, kereskedelmi szemléletű, amerikai rádiózást. Zenei anyaga (amelyet az országban elsőként a potenciális hallgatóság körében végzett teszteléssel válogatott) a mai napig példa a helyi kereskedelmi rádióknak is.

A Juventus Rádió volt az, mely meghonosította Magyarországon az agresszív, kereskedelmi szemléletű, amerikai rádiózást.

A másik frekvenciamoratórium alatt született rádió a Bush amerikai elnök látogatására létrehozott Radio Bridge, mely Bush távozta után is ideiglenesen az éterben maradhatott, s sokáig a VOA Europe adását közvetítette. A Juventus az egyik legrégebben piacon lévõ, megfelelő imázzsal rendelkező magyarországi kereskedelmi rádió, ami egy nagyon jól hallgatható, viszonylag széles célközönséget elérő rádióként él a köztudatban. Természetesen a Juventus egy zenés kereskedelmi rádió,

26 

 

amely azonban a zenei igények kiszolgálása mellett friss és alapos, közéleti jellegû hírszolgáltatásra törekszik. A rádió külön korosztályokra nem fókuszál. Nagyon széles skálán szólal meg a zene a rádióban, mégis elmondható azonban, hogy elsődleges a 15-39 év közötti korosztály. Emellett komoly a törekvés van arra, hogy a teljes mért korosztályban - ez a hallgatottsági felmérésekre vonatkozik - a 15-49esben is jól szerepeljen a Juventus. Az idén érvényes árjegyzék szerint a Juventus rádió a következő hirdetési

1 500 400

Sze-Dec

4 000

Júl-Aug

4 800

Máj-Jún

Kiemelt kategiória (H-P:06:00-10:00; 17:00-20:00) Kategória I. (H-P:10:00-17:00;Hétv.:06:00-20:00) Kategória II. (H-V:05:00-06:00;20:00-22:00) Kategória III. (H-V:22:00-05:00)

Már-Ápr

Jan-Feb

tarifákat tartja fenn (az árak forint/másodpercben értendőek):

5 400 4 400 2 000

5 000 4 200 1 700

4 800 4 000 1 500

5 400 4 400 2 000

400

400

400

400

A reklámok hossza 15-60 másodperces lehet, a számlázás minden 5. másodperctől kezdődik.

27 

 

Televízió Az utóbbi években folyamatosan növekedett az egy főre jutó tévénézési idő, és még csak a digitális forradalom kezdetén vagyunk. A televíziós közönségmérést meghatározza a növekvő csatornaválaszték - ennek eredményeképpen csökken az egy csatornára jutó tévénézők száma , az új médiumok megjelenése, a drágább televíziókészülékek terjedése, és a személyre szabott tévéhasználat. Ez utóbbi jelenségről éles viták folynak a

A számítógépek és videók lejátszására alkalmas mobiltelefonok terjedése ellenére még mindig a televízió foglalja el az első helyet az otthonokban, ha videó-tartalmakról van szó.

szakemberek között. A tévénézési szokásokat befolyásoló tényezőket legnagyobb mértékben a digitális technika terjedése befolyásolja, de szerepet játszik alakulásukban a tematikus csatornák kínálata. A közösségi szolgáltatások mellett a hagyományos médiatípusok - mint a rádió és a tévé - online fogyasztása is egyre jellemzőbb: a 18-64 éves netezők több mint 22 százaléka legalább havonta egyszer néz vagy hallgat műsorokat a világhálón keresztül, 16 százalékuk pedig legalább heti rendszerességgel teszi ezt. 2008 folyamán tovább bővült a haza televíziós piac kínálati oldala: újabb csatornák jelentek meg, erősítve az eddigi versenyt és a piac fragmentálódását. Míg a keresleti oldalon 2004 és 2007 között a tévénézésre fordított idő néhány perces csökkenése volt jellemző, 2008-ban ez az érték

2008 folyamán tovább bővült a haza televíziós piac kínálati oldala: újabb csatornák jelentek meg, erősítve az eddigi versenyt és a piac fragmentálódását.

enyhe növekedést mutatott. Az egy főre jutó napi tévénézési idő átlaga 2007ben Magyarországon a teljes lakosság (4+) körében 259 perc volt, 2008ban pedig 260 perc, a 18-49-es célcsoportban a napi nézési idő 216 percről 220percrenövekedett. Ha vizuális tartalomról van szó, még mindig a televízió vezet - derül ki egy

nagyszabású,

nemrégiben

publikált

amerikai

kutatásból.

Nemrégiben végzett kutatást a Ball State University kötelékében működő Center for Media Design (CMD) és a Sequent Partners. A felmérés a Nielsen kutatócég által alapított Council for Research Excellence (CRE) megbízásából készült. A kutatás egy évig tartott, 3,5 millió dollárba került, és a résztvevőket egész nap megfigyelték a CMD kutatói. A kutatók egy olyan, a Ball State által kifejlesztett eszközt használtak, amely 10 másodpercenként rögzítette, hogy a fogyasztó milyen vizuális tartalmaknak van kitéve. Összesen 952 megfigyelési napon, több mint 750 ezer percnyi adatot rögzítettek. A tartalmak forrását négy kategóriába csoportosították:

28 

 

•

hagyományos televízió (élő tévézés, DVD/VCR, DVR visszajátszás)

•

számítógép

(webhasználat,

e-mailezés,

azonnali

üzenetküldés, tárolt vagy streaming videók megtekintése) •

mobil eszközök - pl. BlackBerry, iPhone (webhasználat, üzenetkülés, mobil videó)

•

egyéb képernyők (out-of-home, instore képernyők, mozi, GPS, stb.)

Miközben a 45-54 éves korosztály a lenagyobb "képernyőfaló" a maga átlagosan napi 9,5 órájával, a többi korcsoport meglehetősen hasonló eredményeket produkált, egyenként kb. 8,5 órával. Bár a vizuális tartalmakkal töltött idő megegyezik, a használt médiaeszközök, a használat hossza és napon belüli eloszlása természetesen eltér a különböző csoportokban. Emellett azt találták, hogy nem feltétlen állja meg a helyét az, amit mostanában egyre többet hangoztatnak a sajtóban, miszerint a fogyasztók felfedezik az "ingyenes TV-t" az interneten. Az eredmények szerint a számítógépes videó valójában csak igen kis részt tesz ki az összes vizuális tartalomfogyasztásból: az átlagosan napi 2 perc csupán kicsivel több, mint 0,5 százaléka az egésznek. A számítógépek és videók lejátszására alkalmas mobiltelefonok terjedése ellenére még mindig a televízió foglalja el az első helyet az otthonokban, ha videótertalmakról van szó. Az az érdekes, hogy nincs ez másképp a 18-24 éves korosztály körében sem. A kutatók ennek alapján vitatják azt a közkeletű megállapítást, hogy ez, illetve a 25-34 éves korcsoport jelentős mennyiségű internetes és mobil videót nézett volna tavaly. Nem túl jó hírekkel szolgál a rádió számára a tanulmány. Igaz ugyan, hogy a

Nem feltétlenül állja meg a helyét az, amit mostanában egyre többet hangoztatnak a sajtóban, miszerint a fogyasztók felfedezik az "ingyenes TV-t" az interneten.

nagyvárosi környezetben élők gyakran és hosszú ideig ingáznak lakó- és munkahelyük között, tehát vezetés közben továbbra is rádióznak, ám még körükben is hátrébb szorította a számítógép a rádiós médiumot, amely így a TV és a net mögött a harmadik. A rádiót a sajtó követi. A televíziót nézők napi szinten átlagosan 72 percnyi tévéreklámnak és promóciónak vannak ténylegesen kitéve, ami a kutatók szerint megint csak cáfolja azt a hiedelmet,

29 

 

hogy a fogyasztók reklám láttán azonnal átkapcsolnak, és gondosan elkerülik a műsorokban eléjük kerülő hirdetéseket. A DVR készülékekkel régebb óta rendelkezők jóval több időt töltenek a műsorok visszajátszásával, visszanézésével, mint azok, akik még csak most vettek ilyen médiaeszközt. Érdekesség, hogy ha azt találták, hogy valaki egyetlen médiumot fogyaszt, akkor a DVR visszajátszás még az élő tévénél is nagyobb valószínűséggel volt ez az egyeduralkodó. Az otthonon kívüli videómédia-fogyasztás egyelőre elég alacsony szintű, az összidő 2,8 százalékát teszi ki napi szinten, de a kutatók szerint az elkövetkező években akár a duplájára is nőhet. Persze, ezeknek a képernyőknek a rutinszerű mérése még nem kiforrott, a kutatócégek - köztük a mostani felmérést támogató Nielsen - még inkább kísérleteznek. Nem árt igyekezniük, hiszen ők maguk is azt jósolják, hogy hamarosan stratégiaibb jelentőségük lehet a fogyasztók életében és a hirdetők költéseiben. Egyelőre azonban a hagyományos tévé uralja a hétköznapokat. Ha valaki a reklámpiac átalakulásáról beszél, és az alternatív reklámozási formák hatékonyságával érvel, akkor nagy eséllyel előveszi a '30 másodperces szpot halála formulát. Az, hogy a tévé átalakulóban van, és

Miközben a nagy országos adók továbbra is nagy tömegek hosszantartó és - más piacokon többnyire szokatlan - hűségére alapozhatnak, addig a tematikus csatornák kisebb, ám jobban definiálható tényezők mentén célozható közönséget érnek el.

nem ugyanazt jelenti, mint öt vagy tíz éve, tényként kezelhető. Ennek az állításnak azonban számos következménye van arra nézve, hogy maguk a fogyasztók hogyan tekintenek rá, mit várnak tőle, s miként fogyasztják tartalmait. Ha pedig a fogyasztók változnak, akkor a hirdetőknek és a nézettségmérésért felelő kutatócégeknek is lépniük kell. A televíziós piac bonyolultabbá válása a csatornák számának ugrásszerű növekedésével, illetve a tematikus kínálat szélesedésével már rég elkezdődött. A nagy csatornák oldalvizén evező kisebb versenytársak ugyan nehezebben törtek utat a hirdetők, mint a nézők szívéhez, de mára már itthon is érezhető a büdzsék átrendeződése a tematikus kínálat irányába. Miközben a nagy országos adók továbbra is nagy tömegek hosszantartó és - más piacokon többnyire szokatlan - hűségére alapozhatnak, addig a tematikus csatornák kisebb, ám jobban definiálható és ezzel pontosabban, a demográfián messze túlmutató tényezők mentén célozható közönséget érnek el. A néző válogat, legyen szó az Egyesült Államokról, Magyarországról vagy Olaszországról. Persze, vannak eltérő fejődési lépések, a változások

30 

 

üteme különböző, és a piacméret is számos tényezőt determinál, de az, hogy a passzívnak tartott néző magához ragadja az ellenőrzést, általános jelenség. Ebben segíti a technológia fejlődése, az interaktív platformok sokasodása, illetve az a "bátorítás", amit az internettől és annak úttörő szemléletétől kap. Az egyik legfontosabb kontroll lehetőség azon túl, hogy a fogyasztó mit néz az, hogy mikor teszi azt, és hogy átugorja-e a reklámokat. A késleltetett nézés mára olyan mértéket öltött, hogy bizonyos műsorokat gyakorlatilag többen néznek időben csúsztatva, mint élőben. Hosszabb távon bármely olyan formátum esetén elképzelhető ez, amelynek varázsa nem az élő jelleg (pl. sportesemények). A PVR/DVR (personal/digital video recorder) készülékek jelentős elterjedtsége, és az ezekkel rendelkező fogyasztók nagyfokú hajlandósága szolgáltatásaik (pl. műsorok felvétele, reklámok áttekerése) igénybevétele iránt azt jelzi, hogy a korábbi felfogás a tévéreklámról, illetve annak vásárlási módjáról átgondolásra szorul. A késleltetett nézés azzal a következménnyel jár, hogy a nézettség időben

Bizonyos műsorokat gyakorlatilag többen néznek időben csúsztatva, mint élőben.

elnyúlva, több hullámban jelentkezik, a legkülönfélébb élethelyzetekben, napszakokban érve a fogyasztókat. Ez jóval bonyolultabbá teszi a közönség fogalmát. Ahogy az Ad Age egy tavaly őszi cikkében beszámolt, éppen ezért az amerikai médiaipar fejesei már agyalnak azon, miként lehetne kalkulálni az újfajta közönséggel. Már született egy megállapodás arról, hogy az élő közvetítés+3 napot vegyék a nézőközönség méretének, s ezzel a reklámok árazásának alapjául, ám vannak olyanok, akik szerint az élő+1 hét sem lenne elvetemült ötlet. Természetesen a médiatulajdonosok minél nagyobb közönség létét szeretnék bizonyítani, míg a hirdetők és a médiaügynökségek - érthető módon - csupán azért a közönségért szeretnének fizetni, ami viszonylag bizonyíthatóan jelentkezik is. Sok azonban a bizonytalansági faktor Már a hagyományos tévézési modellnél is felmerül a kérdés, hogy a paneltagok mondjuk nem tartózkodnak-e a reklám alatt a konyhában, de a késleltetett tévézés gyakorlatilag megsokszorozza a lehetséges nézési kontextusok számát. Hol van itt már az esténként foteljében üldögélő 18-49 éves átlag Néző?

A hagyományos tévézési modellnél felmerül a kérdés, hogy a paneltagok mondjuk nem tartózkodnak-e a reklám alatt a konyhában?

És akkor itt még csak a televíziós képernyőről szóltunk, mert ha lehet, még kevesebbet tudunk arról, hogy a tévéadásokat online vagy mobil felületeken követők hogyan, milyen mintázatok alapján tévéznek, s így

31 

 

milyen

minőségű

nézőknek

számítanak.

Mára

Magyarországon

is

"felpakolják a netre" műsoraik nagy részét az országos csatornák, ám az online nézési számokról nem sokat tudni, kifejezetten ilyen irányú kommunikációt csak az MTV-től láttunk az Olimpia alatt. Nem csoda, hiszen az időeltolódás miatt az emberek jelentős része a munkahelyén, az interneten csüggve követte az eseményeket, így szép adatokkal lehetett villantani. Ez azonban nem jelent folyamatos adatszolgáltatást. Az Egyesült Államokban a számszerű adatok terén jóval előrébb jár és átláthatóbb a piac, ám beleütköztek abba a problémába, hogy a számukon kívül

keveset

tudnak

a

nézőkről;

nézési

szokásaikról,

az

egy

tartalomszolgáltató képernyői közötti kooperálás mintázatairól és okairól, a figyelem mértékéről, arról, hogy mely reklámok működnek kizárólag élőben, s melyek azok, amelyek rögzítés utáni, késleltetett nézéskor sem jutnak a gyorsított áttekerés sorsára. Megannyi kérdés, amivel a hagyományos tévézési modellben nem kellett sem tévétársaságnak, sem hirdetőnek foglalkoznia. Azonban azzal, hogy a televízió kilépett egyszerű "tömegszóró" szerepéből, a minőségi tényezők előtérbe kerültek. Ez kereskedelmi szempontból valóban azt vonja maga után, hogy át kell gondolni az "élő, 30 másodperces szpot" koncepciót. Hiszen - ahogy az Ad Age is felveti - ki tudja, hogy a különböző platformok közönségei ugyanannyit érnek-e a hirdetők számára, hogy ugyanolyan mennyiségű és minőségű válasz érkezik-e a márkaüzenetre, ha élő vagy késleltetett nézésről van szó, és hogy ha szignifikáns különbségek mutatkoznak, akkor azokat az árban is lehet-e, kell-e érvényesíteniük a médiatulajdonosoknak Hogy a magyar médiapiac mikor jut el arra a szintre, amikor ezek válnak a legégetőbb kérdésekké, nem tudni. Jelenleg a digitális átállással (vagy inkább döcögéssel) és a mögötte meghúzódó, gyengének tűnő üzleti modellel, az újabb és újabb csatornák támasztotta versennyel és a rengeteget tévéző, de ezt egyre nagyobb mértékben tagadó tömegekkel szembesül a piac. A késleltetett tévézés kérdéskörével, a platformok

Az Egyesült Államokban a számszerű adatok terén jóval előrébb jár és átláthatóbb a piac, ám beleütköztek abba a problémába, hogy a számukon kívül keveset tudnak a nézőkről

sokasodásának következményeivel egyelőre inkább a nézettséget itthon mérő AGB Nielsen foglalkozik, amely - anyacége nemzetközi tapasztalatai alapján - kénytelen felkészülni már jó előre, ha és amennyiben odajut a piac, akkor immár "rutinszerűen" mérni lehessen a mobil tévézést, a laptopon való

32 

 

tévénézést vagy a késleltetett nézést is. A változó médiapiacon azonban nincsenek bebetonozott kutatói pozíciók sem, amit jól mutat az amerikai piac is, ahol pedig sokféle, a legtöbb piacnál cizelláltabb mérés van jelen. Miközben a Nielsen már percről-percre is kínál adatokat bizonyos csatornáknak, a tévétársaságok maguk is bele-belekapnak a mérésbe, éppen azért, mert úgy érzik, sokféle tartalomfogyasztási adatukat ők tudják megfelelően átlátni és interpretálni a hirdetők felé. Ezzel próbálkozott az NBC is, amely a 2008-as olimpia idején komplex mérési rendszert alakított ki televíziós, online és mobilplatformja látogatóinak/nézőinek mérésére, a tartalomfogyasztási szinergiák feltérképezésére. Egyébként éppen az NBC az egyik legnagyobb szószólója annak, hogy a tévéműsorok amerikai nézettségét élő+7 nap alapon vizsgálják, ami nem is csoda, ha azt nézzük, hogy tavaly ősszel - szintén az Ad Age közlése szerint - ennek a nagy hálózatnak az élő nézettsége esett a legnagyobb mértékben a 18-49 évesek körében. Miközben tehát maguk a társaságok is nyomást fejtenek ki az irányba, hogy mit és hogyan kellene mérni, legutóbb éppen a Google jelentette be televíziós hirdetőknek kialakított Google Adwords TV platformja kapcsán, hogy a MediaBank nevű céggel együttműködve TSV adatokat fog szolgáltatni az egyes szpotokra vonatkozóan. Öt kategóriában lehet majd elérni az adatokat: élő+aznap, élő +1 nap, élő+2 nap, élő+3 nap és élő+7 nap A tévépiac tehát komplexebbé válik, a nézési szokások szélesednek, s a kutatási piac is megbolydul, ahogy egyre többen versenyeznek azért, hogy az ő módszertanuk alapján előálló adatok jelentsék az új helyzetben az iparági valutát. Ebből a szempontból minden bizonnyal igaz, hogy a kommunikációs ipar túllépett a 30 másodperces szpoton. Nem arról van szó, hogy a szpot már ne működne, ám önmagában feltehetőleg nem lesz elegendő a hirdetők tévénél tartásához. Éppen ezért Tom Rogers, a TiVo vezérigazgatója minden tévétársaságnak ébresztőt fújna. A szakember szerint a reklámok átugrására alkalmas DVR-ek és az interaktív felületek

A tévépiac komplexebbé válik, a nézési szokások szélesednek, s a kutatási piac is megbolydul, ahogy egyre többen versenyeznek azért, hogy az ő módszertanuk alapján előálló adatok jelentsék az új helyzetben az iparági valutát.

korában túl kell lépni a túlélésért a hagyományos formákon, és az új lehetőséget a szolgáltatás jellegű hirdetések (pl. vásárlás a tévés felületén egy kattintással) jelenthetik, amelyek nem szakítják meg a műsorok élvezetét, de jó esetben még hozzáadott értéket is jelenthetnek.

33 

 

 Csaba televízió

1991-ben alakult, így nagykorú lett az ország első magántulajdonú helyi televíziójaként létrejött Csaba Televízió.

Több mint 10 éve van saját

televíziója Békés megye lakosainak. Aki úgy dönt, hogy csak a szűkebb környezetének hírei érdeklik, akár 24 órán át nézheti a Csaba Tv műsorait. A választék nagy, hiszen vannak hír, sport, kulturális, egészségügyi, oktatási műsorok, de van vallási és nemzetiségi magazin is. Az UHF 47-es csatornán ingyenesen fogható televízió a nézettségi felmérések alapján 200 000 lakásban van jelen. Az egyre növekvő műsorszolgáltatási igények a technikai fejlődés, és az egyre nagyobb nézettség a Csaba Tv vezetését a folyamatos fejlesztésre ösztönzi. A Csaba Televízió az országos televíziók műsoraihoz is próbál igazodni. A híradókkal más időpontokban jelentkezik, mint a kereskedelmi és a közszolgálati televíziók. Ezen kívül a hírműsorokat és a többi saját gyártású műsort is igyekeznek eltérő időpontokban megismételni annak érdekében,

A választék nagy, hiszen vannak hír, sport, kulturális, egészségügyi, oktatási műsorok, de van vallási és nemzetiségi magazin is.

hogy minél több nézőhöz eljussanak a helyi információk. A Csaba Televízió immár a Hálózat TV tagja, amely a lefedettség tekintetében mindenképpen előny, hiszen a Hálózat TV speciális felépítéséből adódóan képes lebonyolítani országos kampányokat, regionális kampányokat, regionális kampányokat helyi szakértőkkel kiegészítve, országos kampányokat úgy, hogy az országos jelentőségű témát helyben, az adott településen, annak sajátosságaihoz alkalmazkodva dolgozzuk fel, helyi szakértők bevonásával. A helyi információkat legbiztosabban ismerő helyi televíziók alkotják a Hálózat TV tudósítói hálózatát, ahonnan a helyben fontos, de országszerte közérdeklődésre számot tartott híreket összegyűjtik, s a Hírhálóban azokat

A Csaba Televízió immár a Hálózat TV tagja, amely a lefedettség tekintetében mindenképpen előny

feldolgozzák. A Hálózat TV az M1, M2, valamint az országos kereskedelmi csatornákat Műsoraik

követően láthatóak

a

legnagyobb

Magyarországon

lefedettséggel kívül

bíró

Romániában

televízió. is

a

kábelszolgáltatók kínálatában. Jelenleg itthon mintegy 7 millió néző láthatja a Hálózat TV műsorait, részben az összefogáshoz csatlakozott helyi televíziók törzsprogramjában és teljességgel az önálló 24 órás csatornáján is. A csatorna kínálatában szerepelnek közkedvelt sorozatok, igényes filmek, valamint országos napi hírműsor és számos népszerű saját gyártású műsor. 34 

 

A Hálózatos Televíziók Rt.-t földi sugárzású, illetve kábeles terjesztésű helyi televíziók hozták létre. Műholdról a tagtelevízióknak szánt központi műsor fogható. A média törvény rendelkezései alapján a hálózat tagjai legalább napi 4 órában helyi készítésű műsort sugároznak. A társaság szabályzata szerint a tagoknak a központi programból legalább 3 órát kell átvenniük. A törzsműsort - mely mindenütt azonos - országszerte láthatja mindenki, a helyi jelleghez alkalmazkodó folytatást - mely településenként változó pedig a helyi nézők. Medgyesegyháza, helyi kábeltelevízió A kábeltelevíziós hálózat I. üteme 1994. tavaszára valósult meg. A II. és III. ütem az év végére fejeződött be. A hálózat terve és kivitelezése szigorú német szabályoknak megfelelően a Hirschmann építőelemei és segédlet alapján készült el. Az induláskor 10 programot kínált a helyi kábeltelevízió, ebből öt magyar két angol és 3 német csatorna vételét biztosította az előfizetőknek.

A

kábeltelevízió

tulajdonosa:

Városi

A hálózat terve és kivitelezése szigorú német szabályoknak megfelelően a Hirschmann építőelemei és segédlet alapján készült el.

Önkormányzat

Képviselő-testülete. 2000. március 1.-től működtetésével a Művelődési Házat bízta meg a képviselő-testület. A Képviselő-testület határozata értelmében 2007. január 1.-től az előfizetői díjak a következőképpen alakultak (az árak forintban, áfával értendőek)

• Heti hirdetési díj 1.000.- Ft • Napi hirdetési díj 250.- Ft • Videokazettás hirdetés 1 hétre napi két órában 2.500.- Ft • Elérhetőség: 5666, Medgyesegyháza Kossuth tér 25. Tel/fax:+36-68440-004,+3630-928-91-66, [email protected]

35 

 

Jelen tanulmány által tárgyalt térségben számos olyan település van, amelyekben van hirdetési lehetőség kábel TV-n és helyi újságon keresztül. Ezt foglalja össze az alábbi táblázat. Vane helyi újság

Ha igen: neve

Ha igen: lehet-e benne hirdetni

Ha igen: milyen gyakran jelenik meg

Ha igen: ki szerkeszti?

nincs

-

-

-

-

nincs

-

-

-

-

van

Dombegyházi Híradó

igen

negyedévente

Dr. Varga Lajos

nincs

-

-

-

-

nincs

-

-

-

-

nincs

-

-

-

-

-

nincs

-

-

-

-

Mezőkábel Kft

nincs

Bánhegyesi Hírvilág

-

-

igen

havonta

Göncöl Gizella

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

igen

havonta

Dr. Nagy Béla

nem

negyedévente

Mikiténé Kiss Katalin

Ha igen:

Település

Van-e Kábel TV

Ha igen: lehet-e hirdetni

Almáskamarás

van

igen

Battonya

van

igen

Dombegyház

van

igen

Dombiratos

van

igen

Kaszaper

van

nem

Kevermes Kisdombegyház Kunágota Magyarbánhegyes Magyardombegyház Medgyesbodzás Medgyesegyháza

van

nem

Fábi Kábel Tv Kft Fábi Kábel Tv Kft Szekeres Sándor Fábi Kábel Tv Kft Gyopáros Kábel TV T-home

nincs

nem

nincs

-

van

igen

nincs

nem

szolgáltató neve

Primcom Kft Primcom Kft

van

van

igen

van

igen

Mezőkovácsháza

van

igen

Mezőkábel Kft

van

Nagybánhegyes

van

nem

T-Kábel

-

-

-

-

-

Nagykamarás

van

igen

Fábi Kábel Tv Kft

-

-

-

-

-

Pusztaottlaka

nincs

Nem

-

Mi - Újság

igen

havonta

Simonka György

Szabadkígyós

van

igen

Kígyós Tv Ker és Szolg Bt

igen

havonta

Sódar Ferenc

Újkígyós

van

igen

Primcom Kft

Végegyháza

van

igen

Csokinet Kft

van

van

Medgyesegyházi Hírlap Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Tájékoztatója

van

van

Újkígyósi Önkormányzati Értesítő

igen

havonta

van

Végegyházi Hírmondó

igen

negyedévente

Kunstár Anna, Ecker György, Oláh Timót, Szamosvári Zsolt Baráth Mihály

36 

 

III./2.

Nyomtatott média lehetőségek

Általában csökken az olvasottság, de a legnépszerűbb lapkategóriák még mindig 3 milliónál több olvasót vonzanak. A kedvezőtlen tendenciák mellett még mindig van több mint egymillió "lapfaló" Magyarországon . Továbbra is létezik a lapolvasóknak egy stabil csoportja, akik az átlagosnál

nagyobb

gyakorisággal

olvasnak

különféle

újságokat,

magazinokat. Összesen 1,1 millió olyan olvasó van a nyolc és fél millió, 14

A tipikus, intenzív lapolvasó magas társadalmi státuszú, magasabb iskolai végzettségű, jellemzően szellemi munkát végző, 40-60 év közötti nagyvárosi nő.

évesnél idősebb magyarországi lakos között, akik legalább 5 különböző lap rendszeres olvasói, és legalább a megjelenő lapszámok kétharmadát olvassák. A tipikus, intenzív lapolvasó magas társadalmi státuszú, magasabb iskolai végzettségű, jellemzően szellemi munkát végző, 40-60 év közötti nagyvárosi

nő.

Mindezek

mellett

alapvetően

nyitott,

érdeklődő

személyiségek, akik nem vetik meg sem a magas kultúrát, sem a bulvárt, és magas arányban sorolhatóak a véleményvezérek csoportjába. Ennél a társadalmi csoportnál kiemelten jelentkezik a minőségorientáltság, de emellett a költekezés is: a csoportba tartozók 23 százaléka, azaz közel 260 ezer

ember

tartozik

a

konzervatív,

minőség-orintált

kategóriába,

egyharmaduk pedig a költekezők közé. A tematika szempontjából nézve az egyes kategóriák népszerűsége a korábbi évekhez hasonló erőviszonyokat mutat. A legkedveltebbek az általános női lapok, a sztármagazinok, a megyei/helyi napilapok és az önállóan terjesztett tévémagazinok, illetve speciális szegmensként a hirdetési újságok. Ezekben a kategóriákban az olvasóközönség nagysága meghaladja a hárommillió főt. A napilapok olvasótábora a korábbi években megfigyelt trend szerint alakult tavaly is, azaz némi csökkenés mellett a parlamenti és

A napilapok olvasótábora a korábbi években megfigyelt trend szerint alakult tavaly is, azaz némi csökkenés mellett a parlamenti és önkormányzati választások évében növekedés figyelhető meg.

önkormányzati választások évében növekedés figyelhető meg. Ez a hipotézis a legutóbbi választási időszakot tekintve is megállja a helyét: a 2006-os kis mértékű növekedést követően 2007-ben minimális, 2008-ban valamivel nagyobb volumenű visszaesés volt tapasztalható. A hetilapok összesített olvasottságát tekintve azt láthatjuk, hogy - 2007hez hasonlóan - tavaly is mérséklődött a olvasottságuk a 15 évesnél idősebb lakosság körében. A tíz legolvasottabb hetilap táborában viszont kevésbé

37 

 

mutatkozott változás: ugyanaz a tíz cím szerepel jelenleg is a legnépszerűbbek listáján. A havilapok piacán is viszonylagos állandóság érvényesül annak tekintetében, hogy mely lapok szerepelnek évről évre az első tízben. A havilapok összesített olvasottsága jelentősen visszaesett a korábbi évekhez képest. Ez a csökkenő tendencia érvényesült a piacvezető havilapok esetében is. A digitális média előretörése jelentős hatással van a sajtópiacra. Jól látható, hogy világszerte évek óta csökken a szegmens reklámtortából kivett része, ezzel együtt számos példa és tanulmányok is igazolják, hogy a

A digitális média előretörése jelentős hatással van a sajtópiacra.

digitális fejlődés a veszély mellett óriási lehetőséget is jelent a kiadók számára.· A Harris Interactive és az Innovation Media Consulting Group hét országban végzett kutatása szerint a az internet válik az elsődleges hírforrássá öt éven belül, miközben az újságok elvesztik domináns pozíciójukat, melyet az utóbbi több mint egy évszázadban vívtak ki. A Datran Media amerikai kutatása szerint a kiadóknak nem lenne szabad úgy ragaszkodniuk a nyomtatott reklámbevételekhez, mintha az lenne az egyetlen forrás, hanem ki kell használniuk a digitális formátumokban rejlő lehetőségeket is. A 2007-es E-mail Marketing Kutatás szerint az elkövetkező években a hirdetők mind hajlamosabbak lesznek áttérni az új reklámozási formákra, szemben a nyomtatott hirdetésekkel, ami átalakíthatja a marketingbüdzsék összetételét. A válaszadó cégek több mint 60 százaléka mondta azt, hogy

Kutatások szerint az elkövetkező években a hirdetők mind hajlamosabbak lesznek áttérni az új reklámozási formákra

2007-ben e-mail vagy keresőmarketinget fog használni, miközben alig 20 százalék tervezett sajtóban hirdetni. A comScore és az amerikai Newspaper National Network közös kutatása szerint azonban az újságoknak nem szabad kizárólag az online területre koncentrálniuk, hanem elsősorban a nyomtatott verzió fogyasztóit kell megtartaniuk, miközben az online inkább plusz lehetőséget jelent. Vannak szép számmal mára olyan kiadók, amelyek jól használják ki a digitális platformokban rejlő lehetőségeket, miközben nem veszélyeztetik print bevételeiket sem. Ide tartozik a quadrant ONE, a Yahoo! féle újság konzorcium, a NYTimes.com vagy a Gannett sikere is   

38 

 

Békés-megyei Hírlap A lapkiadásban, az információ beszerzésében, feldolgozásában es kibocsátásában, valamint az olvasásban jelentő befolyása van az elektronikai forradalomnak. A számítógépek megjelenése és elterjedése jelentős változásokat hozott. Már a 60-as években egy kanadai professzor megjósolta „a Gutenberg Galaxis” véget, mostanra pedig egyre inkább megerősödni látszik, hogy harmincöt év múlva eltűnhet a nyomtatott sajtó a standokról, amennyiben a mostani kedvezőtlen tendenciák tovább folytatódnak. A nyomtatott anyagok esetében valóban egyre nagyobb térvesztés tapasztalható, amely alól a Bekes Megyei Hírlap sem kivétel.

Megállapítható, hogy a lap a tizennyolc megyei lap között a közép mezőnyben foglal helyet, a jelenlegi átlagosan 33 ezer eladott példányával.

Mindemellett mégsem ez a legfontosabb es legjellemzőbb jelenség, hanem az egyik az, hogy az összes példányszámon belül a kiadvány fajták száma folyamatosan es gyorsan nő. Sokkal inkább egy meghatározott olvasókör érdeklődéséhez alkalmazkodik. 2006-ban 1373 lap volt jelen a piacon. A másik fontos jelenség az, hogy a lapkiadás egyre inkább dialógus rendszerű szerkesztési módok irányába mozdul el. A lehető legtöbb módon szorgalmazzak az olvasói reakciókat, az olvasókkal való párbeszédet. Ezeket a tényezőket figyelembe véve érdemes és hasznos megvizsgálni a Bekes Megyei Hírlap piacon elfoglalt helyet. Megállapítható, hogy a lap a tizennyolc megyei lap között a közép mezőnyben foglal helyet, a jelenlegi átlagosan 33 ezer eladott példányával. Bar az olvasók száma állandóan változik, a legújabb felmérések szerint Bekes megye felnőtt lakosságának 36,2 százaléka (120 100 fő, diagramon) olvassa az újságot. A legaktívabb olvasói réteg a középkorosztály.

39 

 

Figyelemre méltó az olvasottság vizsgálata az iskolai végzettség tekintetében. A nyolc általános alatti, illetve nyolc általánost végzett olvasok aranya kisebb, mint a megyei részaranyuk, szakmunkásképzőt, középiskolát es egyetemet vagy főiskolát végzettek aranya pedig magasabb az olvasók között. Érdemes áttekinteni a helyzetet a gazdasági aktivitás vizsgálata során. A felnőtt lakosság 34,5 százaléka dolgozik a megyében, ebből a rétegből kerül ki a lap olvasóinak 47,2 százaléka. Természetesen ez azért van így, mert ez a réteg tudja legjobban megfizetni a különböző sajtótermékeket. A nyugdíjasokat tekintve 39,7 százalékos olvasottság figyelhető meg. Kiemelendő továbbá az, hogy az olvasok 28 százaléka a megyeszékhelyen, Békéscsabán el. Az olvasok 53,5 százalékavarosokban, 18,5 százaléka, pedig községekben el. A Bekes

A Bekes Megyei Hírlap kimagasló olvasottsága nem meglepő, hiszen világjelenség, hogy adott megyékben, varosokban a helyi lapok népszerűsége élen jár.

Megyei Hírlap kimagasló olvasottsága nem meglepő, hiszen világjelenség, hogy adott megyékben, varosokban a helyi lapok népszerűsége élen jár. A Bekes Megyei Hírlapot érte mar olyan vád, hogy a bulvárlapok irányába mozdult el. Kétségtelenül igaz, hogy a közéleti lapok példányszáma es olvasottsága folyamatosan csökken a bulvárlapoké pedig egyre inkább nő. A kihívás mindig nagyon erős. De mindennek ellenére sem a tulajdonos, sem a szerkesztőség nem kíván változtatni az eddigi irányon. Megpróbálják a lapot hiteles közéleti napilapkent megtartani, amennyire lehetséges. De nem lehet figyelmen kívül hagyni az állandóan változó olvasói szokásokat sem. Az emberek mindennapjaiban egyre inkább jelen van az internet es a televízió, az igazi nagy versenyt ezek jelentik. De azért nem annyira aggasztó a helyzet, ezt az is bizonyítja, hogy Amerikából elindult egy, az iskolás gyerekeket újságolvasásra ösztönző program a „Ladikprogram”. Ebbe a kezdeményezésbe a Bekes Megyei Hírlap is bekapcsolódott es a kezdeményezést az Európai Unió is támogatja. Az olvasói igényeknek egyre és egyre jobban megfelelő lapot kell készíteni, tudatosan kell dolgozni. Érdekesebbé, látványosabbá kell tenni a lapokat, erősíteni kell azokat az elemeket, amelyek nem csak érdeklik az olvasót, de kedvet is keltenek egy-egy cikk elolvasásához. Mindig jobbnak kell lenni a szolgáltatás, a tanácsadás es a szórakozás terén is. Elmondható, hogy a Bekes Megyei Hírlap szerkesztősége es kiadója jó úton jár. A táblázat a legolvasottabb, naponta megjelenő lapokat mutatja (Szonda Ipsos-GfK Hungária)

40 

 

eltérés a átlag megjelenésenkénti olvasottság (ezer fő)

2007. II.-2007. III. negyedéves periódusban

2007. IV.-2008 I. negyedév

regisztrált olvasottságtól

Blikk Metro Népszabadság Nemzeti Sport Kisalföld Hajdú-Bihari Napló Magyar Nemzet Észak-Magyarország Bors (korábban: Színes Bulvár Lap) Kelet-Magyarország Zalai Hírlap Vas Népe Fejér Megyei Hírlap/Dunaújvárosi Hírlap Délmagyarország/Délvilág Új Dunántúli Napló Napló Új Néplap Petőfi Népe

1 112 656 395 300 245 205 203 201

(41) (-19) (-25) (-23) (-20) (-18) (34) (-1)

194

(16)

184 182 180

(-4) (9) (7)

173

(5)

168 160 140 128 121

(2) (24) (-19) (16) (-24)

Békés Megyei Hírlap

115

(5)

Somogyi Hírlap

114

(-9)

41 

 

A békés megyei hírlap hirdetési tarifái: (az árak forintban és áfával értendőek) I. kategória: - 300 hmm Békés Megyei

Ft/Hmm

1/50

1/100

2/100

ff

400

20 000

40 000

80 000

120 000

színes

720

36 000

72 000

144 000

216 000

Hírlap

1/8

II. kategória: 301 - 2 399 hmm junior

Ft/Hmm

4/100

1/4

1/2

ff

450

180 000

270 000

540 000

810 000

színes

720

288 000

432 000

864 000

1296 000

page

III. kategória: 300 hmm 2 400 hmm Ft/Hmm 1/1

ff

370

888 000

színes

530

1 272 000

• Junior oldal mérete: 4/280, 1/2 oldal ár + 50% szövegoldali felár. • Hirdetés szerkesztőségi oldalon: alapár + 50% szövegoldali felár. • PR cikk: csak szövegoldali megjelenés, alapár + 50% szövegoldali felár. Felárak: • Szövegoldali megjelenés 50% • Speciális elhelyezés 50% • Hátsó oldal 100% • Első oldal 150% • Plusz egy szín 30% • Technikai 30% • Állás hirdetés 10% Kapcsolat • Hirdetési igazgató: Lengyel András. tel: 488-5726 [email protected]

42 

 

Profit Piac Békés Megyében 67 településen van jelen, 105.000 példányban, két hetente megjelenő lappal rendelkezik, a nagyobb városokat egészében a kistérségi településeket szelektív, fizetőképes kereslet alapján fedi le a Profit Piac című lap. A hirdetési tarifák a következőek:

5-ös hirdetési felület (77*94,5 mm)

Címlap

Hátlap

Belső oldal

40 000 Ft+Áfa

35 000 Ft+Áfa

30000 Ft+Áfa

48 000 Ft+Áfa

42 000 Ft+Áfa

36 000 Ft+Áfa

6-os hirdetési felület (77*114 mm vagy 117*75 mm)

• Kiadja: a Profit Piac Kft. • 5600 Békéscsaba, Andrássy út 6.

• E-mail: [email protected] • Felelős kiadó: Kőszegi Viktor

• Telefon/fax: (66) 52-84-80 • Telefon/fax: (66) 52-84-90 • Mobil: (30) 97-87-222

43 

 

Medgyesegyházi Hírlap Medgyesegyháza Önkormányzatának helyi, közérdekű tájékoztató lapja. Alapította: Medgyesegyháza Önkormányzata 1993-ban. • Felelős kiadó: Dr. Nagy Béla polgármester • A Szerkesztőség címe: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. • Kiadja: Medgyesegyháza Város Önkormányzata • Megjelenik: havonta • Terjesztése ingyenes • Nyomtatás: Yes Press 2001 Bt. Tótkomlós • Tel.: 68/461-964 • E-mail: [email protected] Újkígyósi Önkormányzati Értesítő Újkígyósi

Önkormányzati

Értesítő.

Újkígyós

nagyközség

havonta

megjelenő, ingyenes időszaki kiadványa • Kiadja: a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, 5661 Újkígyós, Arany János u. 42. • Telefon: 66/254-844. • E-mail: [email protected] • A szerkesztőbizottság elnöke: Kunstár Anna, a Széchenyi István Általános Iskola igazgatóhelyettese; tagjai: Ecker György, Oláh Timót, Szamosvári Zsolt • Nyomdai előkészítés: Várhegyi és Társa Nyomdaipari és Szolgáltató Bt. • Nyomdai munkák: Kolorprint Kft., Békéscsaba

44 

 

IV.

A Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület 2009. évi feladatai

A HACS-ok feladatát alapvetően a 141/2008 (X.30) FVM Rendelet 3. § szabályozza: 3. § (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe az alábbi feladatok ellátása érdekében: a) a HVS éves felülvizsgálatában való közreműködésre, valamint a HVS előrehaladásának és végrehajtásának évközi és időszaki értékelésére; b) irodahelyiség fenntartására a LEADER HACS vagy HVK által lefedett tervezési területen, az FVM rendelet alapján az adott tervezési területre elkészített HVS-ben foglaltak megvalósítása érdekében; c) a HVK és a LEADER HACS által a HVS megvalósítását támogató az e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon -, az IH által előzetesen jóváhagyott olyan szakmai tanulmányok, helyzetfeltáró elemzések készítésére, amelyek a LEADER HACS-ok és a HVK-k teljes területét vagy fejlesztési szempontból több stratégiai jelentőségű területét érintik, valamint a meglévő tanulmányok, elemzések aktualizálására; d) a HVS végrehajtásában közreműködők felkészítésére, képzésére, továbbképzésére a támogatott intézkedések vonatkozásában; e) a HVS-hez és annak megvalósításához kötődő tájékoztatási és információs

tevékenységekre,

a

potenciális

vidékfejlesztési

szereplők, kedvezményezettek, érintett felek, szociális és gazdasági partnerek, különösen a hátrányos helyzetű csoportok bevonására irányuló tájékoztatási tevékenységek folytatására; f) a támogatott intézkedésekhez kapcsolódó projekt-előkészítésre; g) a LEADER HACS-ok és a HVK-k területéről a projektgazdák által benyújtott támogatási és kifizetési kérelmek összeállításának segítésére,

valamint

ez

irányú

konzultációk

szervezésére,

lebonyolítására és ehhez kapcsolódóan ügyfélszolgálati tevékenység folytatására; 45 

 

h) a támogatható intézkedések vonatkozásában benyújtandó támogatási kérelmek rögzítésére az ügyfélkapun, valamint az értékelési feladatok ellátása érdekében LEADER HACS esetén a pontozási jegyzőkönyv, HVK esetén az előzetes pontozási jegyzőkönyv kiállítására; i) a LEADER HACS-ok, valamint a HVK-k területén működő Helyi Vidékfejlesztési

Irodákkal

való

kapcsolattartásra,

szakmai

együttműködésre; j) az IH által közvetlenül a LEADER HACS, illetve a HVK számára az ÚMVP végrehajtása érdekében a munkatervben meghatározott feladatok elvégzésére. (2) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott feladat akkor minősül teljesítettnek, ha a LEADER HACS, valamint a HVK: a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti, külön bejárattal rendelkező, legalább 20 m2-es, önálló, vezetékes telefonnal, faxszal, valamint szélessávú internet kapcsolattal ellátott irodát üzemeltet, amely legalább heti 5 napon keresztül legalább napi 8 órában az ügyfelek rendelkezésére áll, és hetente legalább egy alkalommal, legalább 2 órával meghosszabbított nyitva tartással működik; b) legalább egy főállású, napi 8 órában foglalkoztatott, a HVS végrehajtási kérdéseiben tájékozott munkatársat alkalmaz, aki köteles részt venni az IH által szervezett képzéseken; c) az ÚMVP támogatott intézkedései vonatkozásában 2009-től, a támogatási időszakot megelőző két hónapban legalább három tájékoztató fórumot tart; d) a végső kedvezményezettek tájékoztatása érdekében rendszeresen aktualizált weboldalt működtet. A LEADER HACS az alábbi feladatokat köteles ellátni: a) a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (továbbiakban: HVS) éves felülvizsgálatának,

valamint

a

HVS

előrehaladásának

és

végrehajtásának évközi és időszaki értékelése; 46 

 

b) irodahelyiséget tart fent az általa lefedett tervezési területen, a 147/2007. (XII. 04.) FVM rendelet alapján az adott tervezési területre elkészített HVS-ben foglaltak megvalósítása érdekében; c) közreműködik a HVS végrehajtása érdekében a helyi szereplők felkészítésében,

képzésében,

továbbképzésében

a

támogatott

intézkedések vonatkozásában; d) tájékoztatási és információs tevékenységet végez a potenciális vidékfejlesztési szereplők, kedvezményezettek körében a HVS megvalósítása érdekében; e) a támogatott intézkedésekhez kapcsolódóan projekt-előkészítést végez; f) segíti a területén lévő projektgazdákat a támogatási és kifizetési kérelmük összeállításában, valamint ez irányú konzultációt szervez, és ehhez kapcsolódóan ügyfélszolgálati tevékenységet folytat; g) a támogatott intézkedések vonatkozásában benyújtandó támogatási kérelmek rögzítése az ügyfélkapun, valamint az értékelési feladatok ellátása érdekében a pontozási jegyzőkönyv kiállítása; h) a területén lévő Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal kapcsolatot tart, szakmailag együttműködik; i) egyéb, az IH által közvetlenül az ÚMVP végrehajtása érdekében a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése; j) a végső kedvezményezettek tájékoztatása érdekében rendszeresen aktualizált weboldalt működtet A fentiek figyelembevételével a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület 2009 évi legfontosabb feladatai: •

Az Egyesületi törvény és az alapszabály szerint az Egyesület törvényes működésének a biztosítása,

•

a III-as és IV-es tengelyes pályázatok kihirdetésében, beadásában, feldolgozásában segítségnyújtás, ennek érdekében előírásoknak megfelelő iroda működtetése,

•

kapcsolattartás a releváns helyi szereplőkkel (tagszervezetek, helyi önkormányzatok, HVI irodák, kistérségi társulások, stb.) 47 

 

•

HVS felülvizsgálata, megvalósítása, a megvalósítás nyomonkövetése, felülvizsgálata

•

Az akciócsoport képviselete hivatalos összejöveteleken, indokolt esetben turisztikai rendezvényeken

Nem tagadható, hogy bevezetőben megjelölt bármely intézkedés sikere, kudarca akár az ágazat helyi szintű kudarca lehet, de az összehangolt fejlesztések révén 3-7 éven belül a várt eredmények elérhetőek. Végül, de nem utolsó sorban kiemelt figyelmet kell szentelni a térségi agroökopotenciál

megőrzésének,

megerősítésének,

mely

a

napjainkban

kulcskérdésként jelentkező fenntarthatóság alapjait nemcsak gazdasági, de társadalmi oldalról is szolgálja, a vidéki életminőség javítását magasabb szinten garantálja. Mindennek eléréséért meg kell próbálni megvalósítani a vidékfejlesztési stratégiában szereplő megoldási javaslatokat, melyek a következők:

 

Várható eredmény

 Megoldási javaslat

A térség megközelíthetőségének jelentős A térség úthálózatának azonnali, a helyi

javulása, a gazdasági környezet, ezáltal a

gazdasági igényekhez igazodó felújítása.

gazdasági potenciál javulása, a vidéki életminőség javulása

Az önkormányzati közfeladatok ellátásához kapcsolódó épületeknek a mindenki számára történő

hozzáférést

funkcionalitás

biztosító, mellett

és

a az

energiahatékonyságot is kiemelten kezelő külső-belső felújításának, korszerűsítésének, a szükséges infrastruktúrális fejlesztések elvégzésének támogatása.

A

mindenki

közszolgáltatások

számára

elérhető

mennyiségi-minőségi

javulásával az életminőség, ezáltal a települések képességének esélyegyenlőség,

népességmegtartó javulása,

az

valamint

korszerűsítéseknek

a

köszönhető

energiamegtakarítás révén a környezeti fenntarthatóság biztosítása

48 

 

Turisztikai A

térség

települései

településképének

javítását, az épített és kulturális örökség megóvásának és felújításának (helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek külső, rendszeres látogathatóság esetén belső felújítása,

kapcsolódó

zöld

felületek

kialakítása,

kiegészítő

infrastrukturális

fejlesztések,

kiegészítő

ismeretterjesztő

tevékenységek stb.) támogatása.

szempontból

hasznosítás

révén

elősegítése

(a

ösztönzését

történő

gazdasági

turisztikai

célzó

fejlődés

tevékenység

más

megoldási

javaslatok várható eredményeivel együtt a térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-os növekedése a projekt időszak végére), vidéki életminőség javulása, települések népességmegtartó képességének javulása, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése,

5

db

védett

objektum

felújítása, korszerűsítése A megoldási javaslat egy igen összetett A tartós munkanélküliek, és a hátrányos helyzetűek

(romák,

nők,

csökkent

pályakezdők,

munkaképességűek)

munkaerőpiacra való visszatérését, ill. a munkaerő piacra való bekerülésüket az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák

kezelésére

alkalmas

képzési

programok és felkészítő jellegű tanfolyamok révén történő támogatása.

probléma megfelelő kezelési folyamatának első

lépéseként

értelmezhető,

így

elsődlegesen "csak" közvetett eredményei lesznek, melyek: a hátrányos helyzetű rétegek

leszakadásának

munkaerőpiacra

való

csökkentése, visszatérés

esélyeinek növelése, a munkához való hozzáférési esélyek javítása, ezáltal a jövedelemszerzési képesség fokozása, a helyi humánerőforrás fejlesztése, a vidéki életminőség javulása.

A térség településein fellelhető természeti és

Turisztikai

kulturális

megőrzésének,

hasznosítás révén gazdasági fejlődés

megújításának (a természeti és történelmi

elősegítése (a turisztikai tevékenységek

tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek

ösztönzését

állapotának

és

javaslatok várható eredményével együtt a

történelmi látnivalók bemutathatóságához,

térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-

rehabilitációjához szükséges infrastruktúra

os

fejlesztés,

javulása, települések népességmegtartó

értékek

javítása,

természeti

kiegészítő

ismeretterjesztő

tevékenységek) támogatása.

szempontból

célzó

emelkedése),

más

vidéki

történő

megoldási

életminőség

képességének javulása, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése

A helyi identitástudat és szolidaritás érzés erősítése,

valamint

a

helyi

kulturális

A helyi identitás tudat erősödésével a

értékekre is alapozott falusi turizmusban

települések

rejlő

képességének fokozása, a helyi turisztikai

gazdasági

érdekében nemzetiségi

a

potenciál

kihasználása

hagyományőrzést, hagyományok

a

ápolását

népességmegtartó

potenciál növelése, 20 db rendezvény színvonalának növelése.

elősegítő, a helyi identitástudatot erősítő 49 

 

közösségépítő és közösségfejlesztő, a térség valamennyi településének megjelenését is biztosító

rendezvények,

programok

szervezésének és lebonyolításának, határon túli kulturális kapcsolatok kiépítésének és ápolásának támogatása A hagyományőrzést elősegítő, helyi identitás tudatot

erősítő,

közösségépítő,

közösségfejlesztő, és különösen a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekek és

A

ifjúság

identitástudat

társadalomba,

kisebb

társadalmi

kohézió

és

erősítése

a

helyi

révén

a

életközösségekbe való beilleszkedését két

települések

oldalról elősegítő, akár nemzetközi szintű

képességének fokozása, a társadalmi

programok (kulturális, néprajzi, kézműves

fenntarthatóság

stb.

közösségfejlesztő

táborok,

helyismereti

délutánok,

versenyek,

foglalkozások,

kiállítások,

készségfejlesztő

csapatépítő

népességmegtartó elősegítése,

15

program

megvalósulása.

tréningek,

környezet-és természetvédelmi akciók stb.) támogatása A turisztikai ágazatban érintett szereplők szakmai együttműködése orán kidolgozott szakmai

program/átfogó

marketing

stratégia elemeinek (egységes megjelenés és kínálati csomag összeállítása, a vonzerők összehangolt bemutatása, programfüzetek, információs kiadványok, honlapok készítése, kiállításokon való együttes megjelenés, az érintettek részére szakmai és információs napok

szervezése,

előkészítő

rendezvényturizmus

tevékenységei

stb.)

megvalósítása. A HPME a 6498. sz. HPMEvel komplex projektet alkot. A megoldási javaslat LEADER - Vállalkozási alapú

A turisztikai tevékenység ösztönzését elősegítő

más

eredményeivel

intézkedések

várható

együtt

térségbe

a

kikapcsolódási céllal ellátogatók által eltöltött vendég éjszakák számának 15%os emelkedése a projekt időszak végére, ezáltal az ágazatból elérhető jövedelem, a térség más termékei ismertségének, népszerűségének

növekedése.

A

fenntartható fejlődés elősegítése, a helyi értékek

megóvása

révén

a

vidéki

életminőség javulása.

fejlesztés keretében valósítható meg. A non-profit szervezetként tevékenykedő szabadidős-és

sportegyesületek

Az érintett szervezetek eredményesebb

(sportegyesületek,

horgász

egyesületek,

működése révén a célcsoportok fizikai és

vadásztársaságok

stb.)

eredményes

mentális egészségi állapotának javulása,

működését elősegítő, már meglévő külső és

a vidéki életminőség javulása, 3 db

belső

közösségi tér felújítása, korszerűsítése.

közösségi

bővítésének,

terek

felújításának,

korszerűsítésének,

a 50 

 

szervezetek

tevékenységének

infrastrukturális

megfelelő

fejlesztéseknek

a

támogatása.

Non-profit

szervezetek

részére

olyan

többfunkciós közösségi terek kialakítása, melyek

infrastrukturális

technikai-tárgyi alkalmassá

felszereltségük

teszik

hatékonyabb

adottságaik,

e

révén

szervezeteket

működésre

a

(megfelelő

informatikai háttér segítségével könnyebb, gyorsabb

és

eredményesebb

az

információszerzés, a kommunikáció, a más szervezetekkel való együttműködés.

A

civil

szerveződések

erősödése,

a

társadalmi fenntarthatóság elősegítése, a szervezetek

által

szervezett

és

lebonyolított programok mennyiségének és színvonalának növelése, ezáltal a vidéki életminőség javulása, a civil szervezetek

önfenntartó

és

forrás-

abszorpciós képességének fokozása, 7 db közösségi tér kialakítása

                                    51 

 

V.

Kommunikációs tevékenység

A kommunikációs tevékenység meghatározásánál nem az a kérdés, hogy mit kell közölni, - hiszen világos, hogy az elérni kívánt célokat-hanem sokkal inkább az, hogy milyen eszközökkel, milyen technikával tegyük azt. A kommunikáció széles eszköztárral rendelkezik. Az eszközök tervezésénél mindig az adott kommunikációs céloknak és célcsoportoknak legjobban megfelelő, leghatékonyabb eszközöket kell megtalálni és

Az eszközök tervezésénél mindig az adott kommunikációs céloknak és célcsoportoknak legjobban megfelelő, leghatékonyabb eszközöket kell megtalálni és kiválasztani.

kiválasztani. A kommunikációs feladatokat mindig a szakmai feladatok határozzák meg. A két terület között szoros összhang szükséges, a jól tervezett és előkészített kommunikációs munka jelentősen segítheti a projekt sikerességét, a hibás, félresiklott kommunikáció ugyanakkor nagyban gyengítheti azt. A jól működő kommunikáció egy megtérülő befektetés, ami azonban gondos szakmai és pénzügyi tervezést igényel. Ha munkánk során ezeket az elveket szem előtt tartjuk, biztosak lehetünk a sikerben. A mai technológiai feltételek mellett a kommunikálására számos lehetőség áll, amelyek mindegyike együttesen, vagy külön-külön képes elérni a társadalom bármely célcsoportját. Fontos tehát, hogy az eszközök kiválasztása előtt tájékozódjunk azok potenciális hatásairól, illetve természetesen a kapcsolódó költségekről, hiszen a rossz választás a projekt eredményeire negatív hatással lehet, de szerencsésebb helyzetben is rontja a gazdaságossági mutatókat. A táblázatban jól látszik, hogy a mai napon elérhető kommunikációs eszközök potenciálisan milyen széles spektrumát érhetik el a célcsoportnak

52 

 

 Korcsoportok szerint

Gazdaságos ?

60 Hogyan éri el a célcsoportot?

Gazdaságos ?

40 - 60 Hogyan éri el a célcsoportot?

Gazdaságos ?

Hogyan éri el a célcsoportot?

Gazdaságos ?

Hogyan éri el a célcsoportot?

Terület

18 - 40

Országos Helyi Országos Helyi

sajtó

Országos

Lakossági

fórum

Szórólap,

plakát

Rendezvény Online sajtó

Nyomtatott

Rádió

Televízió

Eszköz

- 18

A táblázat megmutatja, hogy mely kommunikációs eszközök feltehetően milyen hatékonysággal és milyen gazdaságossági mutatók mellett érik el a célcsoportokat.

Helyi Országos Helyi Országos Helyi Országos Helyi

Helyi

jelmagyarázat

nem hatékony

közepesen hatékony

hatékony

/nem ajánlott

/mérlegelendő

/ajánlott

53 

 

Mivel a kommunikációs munka általában hosszú távon fejti ki hatását (a negatív hatását is!), a kommunikációs kampányok után szükséges az egyes elemek mérése és értékelése. Rendezvény esetén érdemes kielemezni, hogy a ténylegesen résztvevők összetétele mennyire felelt meg az előzetes célkitűzéseknek, mennyire reprezentálta a célközönséget. Sajtóesemény után javasolt összegyűjteni és értékelni a rólunk szóló cikkeket, hogy mekkora felületen, milyen környezetben jelentek meg, üzeneteink mennyire mentek át. Megkérdezni a résztvevőket, hogy mennyire volt érthető a prezentációnk. Online eszközöknél mindenképpen javasolt klikkelés-számlálót beépíteni, amivel közvetlenül mérhető, hogy hányan látogatták meg például a honlapunkat. Az értékelésre időt kell szakítani, nemcsak azért, hogy az elvégzett munkát értékeljük, hanem, azért is, hogy a visszajelzéseket folyamatosan beépítsük a további kommunikációnkba. A kommunikációt soha nem önmagában kezeljük. A kommunikáció tervezése része a projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat mindig a szakmai feladatok határozzák meg. A két terület között szoros összhang szükséges, a jól tervezett és előkészített kommunikációs munka jelentősen segítheti a projekt sikerességét, a hibás, félresiklott kommunikáció ugyanakkor nagyban gyengítheti azt. A kommunikáció

A kommunikációt soha nem önmagában kezeljük. A kommunikáció tervezése része a projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat mindig a szakmai feladatok határozzák meg.

stratégiai tervezése így mindig vezetői feladat, végrehajtását azonban javasolt szakemberekre – belső szakemberekre vagy külső ügynökségekre bízni. A jól működő kommunikáció egy megtérülő befektetés, ami azonban gondos szakmai és pénzügyi tervezést igényel. Ha munkánk során ezeket az elveket szem előtt tartjuk, biztosak lehetünk a sikerben. Kommunikációs eszközök lehetnek: Public Relations Public relations alatt általában azt az átfogó kommunikációs tevékenységet értjük, amely hosszú távon, gyakran közvetett eszközökön keresztül alakítja a szervezet (projekt) imidzsét és ismertségét. A PR célja nem a közvetlen értékesítés

támogatás,

hanem a

hosszú

távú

bizalom és

hírnév

megalapozása. A PR nyíltan, hitelesen és kétirányban kommunikál, így kiválóan

A PR alatt azt az átfogó kommunikációs tevékenységet értjük, amely hosszú távon, gyakran közvetett eszközökön keresztül alakítja a szervezet (projekt) imidzsét és ismertségét

alkalmas arra, hogy bemutassa, megértesse és elfogadtassa egy szervezet 54 

 

vagy projekt céljait. Hatását közvetítő médiákon, így a sajtón, rendezvényeken, kiadványokon, tanulmányutakon, lakossági fórumokon stb. keresztül fejti ki. A PR eszköztárába tartozik a belső PR (munkatársak felé irányuló kommunikáció), a szponzoráció és a válságkommunikáció is. Sajtómunka esetében fontos jellemző, hogy nem fizetett felületen kommunikál, hanem hírértékű információt bocsát a média szerkesztők rendelkezésére, akik szabadon döntenek azok felhasználásáról. Nehezebben tervezhető, hitelessége viszont magasabb a fizetett hirdetésénél. Fontosabb eszközei: • Grafikai arculat (logó, vállalati színvilág, névjegy, levélpapír stb., arculati kézkönyv) • Tájékoztató táblák (plakát, információs tábla stb.) • Sajtóközlemény • Sajtóbeszélgetés (kötetlen, kétoldalú informatív beszélgetés kisszámú újságíróval) • Sajtótájékoztató (újságírók ált. prezentációval és vendéglátással egybekötött tájékoztatója) • Sajtóinterjú (nagyobb volumenű interjú adása/szervezése egy-egy kiválasztott médiában) • Kiadványok (brosúrák, tájékoztató füzetek, cégprospektus stb.) • Tanulmányút • PR film • Szponzoráció

(egy

esemény

támogatása,

kommunikációs

megjelenésért cserében) • Belső PR (munkatársak felé irányuló kommunikáció) • Válságkommunikáció Rendezvény A rendezvény előnye a közvetlen, személyes kapcsolat; a magas élményszint hatékony információbefogadást eredményez. Fajlagosan drága, viszont szűk, fizikailag elérhető és mozdítható célcsoport esetén nagyon eredményes és hiteles. Gondos tervezést és szervezést igényel, valamint 55 

 

sokszor egyéb – kísérő – kommunikáció is kapcsolódik hozzá, pl. kiegészítő hirdetés, reklámplakátok, sajtómunka. Nagyobb rendezvény esetén a szervezést érdemes hivatásos rendezvényszervezőre bízni. Fontosabb eszközei: •

Ünnepélyes megnyitó, fogadás

•

Nyílt nap (partnerek, érdeklődők meghívása, a projekt nyílt bemutatása)

•

Közösségi rendezvény (egy adott településen utcabál, fesztivál stb.)

•

Műsoros rendezvény, koncert

•

Kiállítás

•

Konferencia, szakmai prezentáció

Reklám Jellegét tekintve lehet nyomtatott reklám (sajtóhirdetés, reklámplakát, óriásplakát stb.), tévé- vagy rádióreklám, illetve online hirdetés. Közös jellemzőjük, hogy fizetett felületen közölnek információt, zárt, a szerkesztőségi anyagoktól láthatóan elkülönített helyen, és az információ tartalmáért a reklám feladója a felelős. A célcsoport kiválasztását a média olvasóközönsége (néző- ill. hallgató) alapján határozzuk meg. Abszolút értékben drága, fajlagosan viszont olcsó, jól célozható kommunikációs

Az abszolút értékben drága, fajlagosan viszont olcsó reklám, jól célozható kommunikációs eszköz. Alkalmazása akkor javasolt, ha széles tömegeket vagy más eszközökkel nem elérhető célcsoportot kívánunk megszólítani.

eszköz, alkalmazása akkor javasolt, ha széles tömegeket vagy más eszközökkel nem elérhető célcsoportot kívánunk megszólítani. Fontosabb eszközei: • Sajtóhirdetés • Tévéreklám (ált. 30 mp-es reklámfilm) • Rádióreklám • Szponzorált megjelenés • Óriásplakát • Reklámkiadvány, szórólap

56 

 

Online kommunikáció Elsősorban a fiatal, 49 év alatti, városi lakosság érhető el online kommunikációval. Az egyik legfontosabb eszköz a szervezet honlapja. Ez fontos tartalom- és arculathordozó eszköz, ahol a szervezet vagy projekt

Elsősorban a fiatal, 49 év alatti, városi lakosság érhető el online kommunikációval.

céljai hitelesen, egy helyen, könnyen megtalálhatóan kommunikálhatóak. A honlappal

szembeni

követelmény

az

egyszerű

kezelhetőség,

az

áttekinthetőség és a tartalmi-formai egység. A csillogó-villogó megjelenés és design soha ne menjen a tartalmi áttekinthetőség rovására. Legfontosabb, hogy az információk könnyen, gyorsan és logikusan megtalálhatóak legyenek. Legfontosabb eszközei: •

Honlap

•

Online reklám (banner, pop-up)

Személyes kommunikáció A személyes kapcsolat a leghatékonyabb kommunikációs eszköz. A legjobb kommunikációs munka eredményét is leronthatja a rossz személyes kommunikáció. Ezért hiába folytat egy szervezet magas szintű reklám vagy PR munkát, ha a munkatársak személyes kommunikációja ezt nem támasztja alá. Sok munkánk kárba vész, ha hiteltelen a szóvivő, ha rosszul nyilatkozik vagy prezentál egy vállalatvezető. Ide tartozik még a munkatársak megjelenése (ápoltság, stílus, egyenruha) és viselkedése.

Hiába folytat egy szervezet magas szintű reklám vagy PR munkát, ha a munkatársak személyes kommunikációja ezt nem támasztja alá.

Hogyan köszönnek az ügyfélnek, hogyan veszik fel a telefont, hogyan intéznek egy problémát. Ennek egysége természetesen a szervezet minden szintjén egyformán lényeges. Fontosabb eszközei: •

Öltözködés

•

Viselkedés

•

Szóvivő vagy nyilatkozó hitelessége, felkészültsége

•

Prezentációs készség

•

Problémakezelés

57 

 

Kommunikációs feladatok - Összegzés A megfigyelés eredményeképpen a Kertészek Földje Akciócsoport tevékenységét illetően a kommunikációs feladatok ellátására a következő médiamix javasolt. A térségben lévő térségi televíziós szolgáltatás a megfigyelések szerint elégtelen minőséget nyújt, nem éri el hatékonyan a térségben élő embereket, bár hirdetési árfekvésében kedvezőnek látszik. Az országos televíziós szolgáltatók (kereskedelmi csatornák) jelen helyzetben irrelevánsak annak ellenére, hogy nézettségi adataik feltételezik a jó közönségelérést. Az irrelevancia oka a sugározni kívánt tartalom, illetve a hirdetési árfekvés. Mindebből

kifolyólag

az

akciócsoportnak

szükségtelen

televíziós

szolgáltatást igénybe venni. A lehetséges kommunikációs csatornák közül (televízió, rádió, nyomtatott sajtó, online média) tehát egy kizárásra került. A tanulmány eredményeiből

fakadóan

a

megmaradtak

a

következőképpen

alkalmazhatóak. A célok és feladatok tükrében, a célcsoportok definiálása után szükséges, hogy az üzenetekkel elérni kívánt célcsoportot életkoruk alapján megkülönböztetetten érjék az üzenetek. A fiatalabb korcsoportot célszerű a hitelesnek tartott médium online felületén megszólítani,- természetesen specifikus oldalakon kívül, illetve az idősebb korcsoportot ugyanazon médium nyomtatott változatában egész oldalas cikkekkel megszólítani. Mindezek mellett szükséges egy, a térség közterületein lévő, egységes arculatú szóróanyagok, plakátok létrehozására, hivatkozással az előbbi médiumokra is. Erre a célra egyébként alkalmas a Békés Megyei Hírlap nyomtatott és online változata, illetve valamelyik országos gazdasági, társadalmi lapban való egész oldalas hirdetés. (HVG, Figyelő, Élet és irodalom, stb.) A rádió, mint kommunikációs csatorna szintén alkalmas az üzenetek eljuttatására. A Rádió 1, Békéscsaba és Juventus rádiók hallgatottsági adatai feltételezik az információk célhoz érését, gazdaságos körülmények között.

58